Retorika jegyzet

8/4/2019 Retorika jegyzet

http://slidepdf.com/reader/full/retorika-jegyzet 1/25

2006.09.11. A RETORIKA

A retorika fogalma

az antikvitás korától foglalkoztak a kérdésselPlatón (Kr. e. V-IV. század)Gorgiasz cím dialógusa: „a retorika a meggyzés mestere”Phaidrosz cím dialógusa: „a lélekvezetés mvészete”azt sugallja, hogy a retorika lényege a meggyzésproblémák: mindkét dialógusban Szókratész veti felrosszra is rá lehet valakit beszélni, és nem tekinthet tudománynak vagy mvészetnek, ami rosszra használhatóPlatón ezért nem is írt retorikát, mert azt látta, hogy saját korában visszaélnek a szó hatalmávala Phaidroszban meg is fogalmazta, hogy a retorika lényege az igazságkeresés kell legyen

Arisztotelész meghatározása:„a retorika olyan képesség vagy mvészet, amely minden tárgyban feltárja a meggyzés lehetségeit”nyelvi, lélektani eszközök kutatása -kikapcsolja a korábbi problémát

sztoikus filozófusok, latin rétorok:Quintilianus (Kr. u. 1. század)az antik világ legnagyobb retorikája 12 könyvben

Arisztotelész definícióját szknek találja, a sztoikus meghatározást veszi át„a retorika a jó beszélés tudománya”„scientia benedicendi” - tudománynak nevezi

korábban mvészetnek, mesterségnek nevezték:tekhné rhétoriké (görög) oro (görög)ars rhetorica (latin) eiró (latin)→beszéddel függ össze

szónok: orator (=aki jól tud beszélni)újdonság: nem lehet a meggyzés a lényege→nem csak szóval lehet meggyzni (pénz, szépség)→más célja is lehet (tanítás, tájékoztatás, szórakoztatás, mesélés)

benedicendi

• a szónok erkölcsei jók legyenek, tisztességes és becsületes legyen, az igazság közvetítésérehasználja a tudományát

• technikai kiválóság, beszéd jósága, szépsége (szakmai szempont)

ókor: mvészet - ma: humán tudomány tekhné episztéméars scientia

az igazság feltárásának és közvetítésének mvészete



A retorika mint tudomány kialakulása

Kr. e. 8. század: Íliász -tudományos beszélés (történeti)a retorika a szabadság gyermekea keleti despotikus államokban, diktatúrákban nem alakult ki, nem virágzotta görögök teremtették meg

Dél-Itália -Magna Graecia -Szicília Kr. e. 467 a türannosz elzése Szürakuszaibanellenséges érzelmek a diktatúrával kapcsolatban

Korax: az els retorika írója, szicíliai származású, célja a tárgyalások meggyorsítása voltbevezetés – tárgyalás – befejezés

tanítványa: Theisziaszbevezetés – tárgyalás – bizonyítás – befejezés

→els retorikai tankönyvek szerzi (elvesztek)

tanítványa: Gorgiaszstílussal sokat foglalkozik (-gorgiuszi alakzatok)Kr. e. 427-ben Athénba ment, tanította retorikára a görögöketszáz éves kora körül halt meg, szobrot állítottak neki

Platón: fbb gondolatok, elemek 1 tudni kell az igazságot2 tudni kell, hogy milyen beszédfajták vannak →stílus3 tudni kell, hogy milyen lélekformák vannak

4 tudni kell, hogy milyen lélekre milyen beszédforma hat ?lélektan5 tanulás és gyakorlat

Arisztotelész: Rétorika (Tekhné Rhétoriké)Kr. e. 330 körül, 3 könyvben írta meg a 3 könyv valójában 3 tekercs, kódex formában megtartották a beosztástels tudományos retorika

Quintilianus : Institutio oratoria (Szónoklattan)latin nyelv, 12 könyv

a legrendszeresebb, legtudományosabb antik retorika

A klasszikus retorika struktúrája

1 a szónoki beszéd fajai (Arisztotelész alapján)• törvényszéki beszéd (múlt)• tanácsadó beszéd (jöv)• bemutató beszéd (jelen)



2 a szónoki beszéd részei• bevezetés• elbeszélés (narratio)• bizonyítás• cáfolás• befejezés, konklúzió

3 a szónok feladatai• feltárás (inventio)• feltárt dokumentumok elrendezése (dispositio)• stílus, kifejezésmód• eladásmód (pronuntiatio) -fontos: több órás, 4-6000 embernek • emlékezet fejlesztése, memória -elvárás volt, hogy kívülrl tudja a szöveget

4 a szónoki beszéd jogi vonatkozásai

-ez a négy elem alkotta a retorika rendszerét



2006.09.18. A SZÓNOKI BESZÉD

A retorikai szituáció

források: Philosophy and Rhetoric (amerikai)Rhetorica

Blitzer: események, kontextusok összessége, melyek a szónokot megszólalásra késztetik, kényszertik Alan Brinton: tagadja a kényszert, a retorikai szituációt szerinte korábban is tárgyalták márkényszer helyett jobb érdekrl beszélni (Quintilianus)a retorikai szituáció korábbi említése (Arisztotelész)

a retorika mint esztétika fontosnak tartja a formáta retorika mint etika válaszol egy retorikai szituációra

Wacha Imre: A korszer retorika alakjaibeszéd tárgya, retorika eszméje

Gáspári László: Retorika a retorikai szituációt azonosítja a kommunikációs alaphelyzettel (kommunikációs modell)

a retorikai szituáció elemei:1 szükség, érdek, probléma, amire megoldást keresünk 2 közönség, hallgatóság (hatalom, érdekeltség)3 szónok

a szónoknak hatnia kell a hallgatóságra, meggyznie az ügy helyességérl, jogosságáról

Az ügy milyensége

ügy (causa) -a retorikai szituáció hozza létre-a szónok a megismerés (cognitiv) folyamatában tárja fel (inventio)

Quintilianus szerint a retorika tárgya minden lehetfontos a minsége:

1 becsületes (honestum): tisztességes2 kétes (dubium): tisztességes és tisztességtelen3 becstelen (turpe): tisztességes támadása, tisztességtelen védelme

mindaz, ami sérti az emberi méltóságot4 érdektelen (humile): ”tyúkper”

5 homályos (obscurum): nehéz ügyek

A szónoki beszéd fajai

Iszokratész (Kr. e. 5-4. század) szónok, íróels egyetem alapítója, retorikát oktatott

• törvényszéki• tanácsadó• dicsér



• fedd

Rhetorica ad Alexandrum (görög, Nagy Sándornak ajánlott retorika)csak törvényszéki és tanácsadó beszédet ismer

• rábeszél vagy lebeszél• dicsér vagy fedd•

vádoló vagy véd• oknyomozó

Arisztotelész logikai besorolása a szónoki beszéd három tényezjébl vezeti le: szónok, téma, hallgatóság fölfedezi a kommunikációs modellt, kiemeli a hallgatóságot

• törvényszéki: bíró a hallgatóság, múltbeli eset• tanácsadó: döntéshozó hatalom a hallgatóság, jövbeli eset• bemutató: mindenki lehet hallgatóság, ebben lehet igazán kibontakozni

Quintilianus korában többféle típust ismernek el

megállapítja, hogy ezek mindegyikét be lehet sorolni Arisztotelész rendszerébema: megváltozott körülményeknek megfelelen sokféle közvetít mfaj alakult ki

A szónoki beszéd részei

Arisztotelész filozófiai alapon közelítette meg • kijelentés (elbeszélés) -kötelez elem• kijelentés indoklása

hosszabb, igényesebb beszéd esetén:• bevezetés: a hallgatóság érdekldésének felkeltése, a téma elkészítése

• téma megadása (elbeszélés)• bizonyítás (értelmi bizonyítás)• befejezés (érzelmi bizonyítás)

a hellenisztikus kor retorikái elvesztek A. C. Herenniusnak ajánlott retorika (Rhetorica Herennium)a görög retorikák alapján készülta szónoki beszéd hat része:

1 exordium/bevezetés vagy insinuatio/közvetett bevezetés2 narratio/tényállás elbeszélése (rövid, világos és valószín legyen)

3 divisio vagy enumeratio/felosztás vagy tétel4 confirmatio/bizonyítás (tárgyi, logikai)5 confutatio/cáfolás6 conclusio/befejezés (érzelmek)

mértéktartás: „tartsunk mértéket a szánalomkeltésben, mert semmi sem szárad fel hamarabb, mint a könny”



2006.09.25. BIZONYÍTÁS (CONFIRMATIO) – I.

Arisztotelész: Rhetorica a bizonyítás a legfontosabb, a többi elem csak kiegészítésa korábbi mvekben nem esik szó az enthümémákrólnem a logikai bizonyításra fektetik a hangsúlyt, hanem az érzelmi befolyásolásra

ösztönös helyett tudományos bizonyításdefiníció szerint: feltárja a meggyzés lehetségeit →meggyzni érvekkel lehet →érveket tár fel

Austin: Tetten ért szavak c. könyve →beszédtett elméletminden esetben a kijelentés és az érvelés együtt van jelen beszédünkben

inlokucio →perlokucio

kétféle bizonyítási eszköz:• retorikán kívüli (tlünk függetlenül létezik, csak felhasználjuk)• retorikán belüli (a retorika módszertana szolgáltatja, mi teremtjük meg)

• a szónok jelleme• a hallgatóságra tett hatás• a beszéd logikája

törvényszéki beszéd: az esemény megtörtént-e, törvényes-etanácsadó beszéd: a jövbeli vállalkozás hasznos-e, érdemes-e, jogos-ebemutató beszéd: a bemutatott személy erkölcsös-e

bizonyítékok fajtái:(leginkább a törvényszéki beszédnél használatosak)1 törvények (ha mellettünk áll), egyetemes törvény és méltányosság (igazságosabb, mint az írott

törvény, változatlan és kötelez minden körülmény között, a természetbl fakad)legjobb belátás szerint dönteni, mindig az igazságot kell felderíteni -létez, valós„mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az” (Szophoklész: Antigoné)Nero keresztények elleni törvénye: Non licet esse vos. (Nem szabad léteznetek.)háromszor kérdezték meg, hogy keresztény-e, s ha annak vallotta magát, halálra ítélték Tertullianus: jogilag kifogásolta, mert elbb meg kell vizsgálni, hogy a keresztények valóbanmind bnösök-e, és ha ez nem bizonyítható, a törvényt el kell törölni

2 precedens (korábbi ítélet, ami késbbi esetek számára jogalap vagy példa lehet)• tekintélyi elv: azoknak a tekintélye, akik az ítéletet hozták • hasonlóság: a két ügy hasonló legyen

Kr. e. 63. Catilina államellenes összeesküvése, Ciceró leplezte leKr. e. 65. beperelték zsarolásért, de az arisztokrata optimaták nem hagyták elítélniKr. e. 6. század: Aiszóposz meséi (rabszolga volt, filozófusokkal is vitatkozott meséivel)

a róka és a bolhák – már megszívták magukat, ha elzöd, újak jönnek 3 tanúk: lehet megbízható vagy megbízhatatlan

Szophoklész: Oidipusz király bnügyek: alibi igazolása



társadalmi élet: ajánlólevél, hirdetés (reklám), közvéleménykutatás (statisztikák), híres emberek tanúságtétele

4 gnómák (gnoma, gnomae – szentencia, bölcs mondás)gnóma: kijeletés, de nem valami egyedirl, hanem általánosról, de nem minden általánosról,csak arról, amiben erkölcs van, cselekvéseinkre vonatkozik, segít a rosszat elkerülni, igazságátmindenki elfogadja

példák:„Sosem vagyunk mindenben boldogok.”„Halandó emberek közt senki sem szabad.” -az igazi szabadság e kötöttségek önkéntes vállalása „Nem szerelmes az, ki nem mindig szeret.” (Euripidész)„Vita vigilia est.” („Az élet virrasztás.”)



2006.10.02 BIZONYÍTÁS – II.

Bizonyító módszerek

a retorikán belüli bizonyítékok:• a szónok jelleme (éthosz)• a hallgatóságra tett hatás (páthosz)• beszél logikája (logosz)

a szónoki beszéd által nyújtott bizonyításindukció: a tudományos kutatás módszere → példa szillogizmus: deduktív tudományos módszer → enthüméma

Arisztotelész szerint csak ez a két módszer van, mindenki bizonyítással érvel, e két módszervalamelyikének a felhasználásával

a logikai és retorikai bizonyítás módszerérl → Arisztotelész mvei között: Organon• Kategóriák

• Herméneutiká • Els Analitika • Második Analitika • Topika • Szofisztikus cáfolatok • Rétorika

A tudományos, a matematikai és a retorikai bizonyítás közötti különbség

a tudományos kutatás feladatai: az igazság megkeresése és feltárása, bizonyítása és közvetítése(→ megggyzés)tudományos és valószín (véleményen alapuló) bizonyítás

a tudományos mindig biztosan úgy van, a valószín legtöbbször úgy van

Arisztotelész három módszert dolgozott ki a megismerés és a meggyzés milyensége szerint:• tudományos módszer• dialektikus módszer• retorikai módszer

tudományos/matematikai/logikai módszer:az Els és Második Analitikában fejti kilehet deduktív vagy induktív:

• deduktív: kategorikus szillogizmusok tana ftétel/nagy premissza: Minden ember halandó.kis tétel/kis premissza/közép: Szókratész ember.konklúzió: Szókratész halandó.→ a középkori rétorok és logikusok egyetlen kivételnek ezalól tartják Jézust (dogmatikai vita)

• teljes indukció: „az indukció az összesek által következtet” (Arisztotelész)a részeket vizsgálva következtet az egészre



egyes emberek halandók → minden ember halandó

dialektika módszerea valószínség alapján érvel, mint a retorika ami valószín, hogy úgy van, de nem minden esetben, másképp is lehetkülönbség: a dialektika röviden teszi

két személy kérdés-felelet formában beszélget”erisztika” nével in emlegetik (pl. Platón dialógusai, egyik szerepljük általában Szókratész)retorika: a szónok egyedül van, a vádbeszédekben is ritkán alakul ki vita

A retorikai bizonyítás eszközei

1. enthüméma a deduktív bizonyítás eszköze, retorikai szillogizmuskülönbség a logikaihoz képest: formailag hiányozhat egyik vagy mindkét premisszája csonka szillogizmus

a hallgatóság világnézetére, etikájára épülösszevonja a szillogizmus elemeita gnómákból könny enthümémát csinálnipélda: „halandó emberek közt senki sem szabad,

vagyon vagy vakszerencse rabszolgái mind”→ folytatjuk, megindokoljuk: enthüméma lesz a két sor, a két tétel együtt„azért a józan ember legjobban teszi, ha nem tanítja túl okosra gyermekét,mert nem csupán a lustaság hírébe jut, de irigyelni fogják polgártársai”szentenciát alakít át enthümémává

az enthüméma premisszái nem biztosak, csak valószínek példa: Minden athéni szeret érvelni. (nagy premissza)Szókratész athéni. (kis premissza)Szókratész szeret érvelni. (konklúzió)→ nem tudományos, mert nem biztos a f premissza, csak általában igazvalószín tételekbl, jelekbl alkothatunk enthümémákatpl. gylöljük az irigyeket, szeretjük a szeretteinket stb.

jel: bizonyító tétel (→bnjel)szükségszer vagy általánosan elfogadottegyes jelek a különös/egyedi viszonyát fejezik ki az általánoshoz

pl. Szókratész bölcs volt és igazságos. → annak a jele, hogy a bölcsek igazságosak (nem szükségszer)pl. általános és különös: a láz a betegség jele (eltérés az általánostól)

retorikai indukció: példa nem sok kis lépés, hanem egy nagy ugrásrész viszonya a részhez, hasonlóé a hasonlóhozaz egyik ismertebb a másiknál: Dionüsziosz zsarnokságra tör, mikor testrséget kér magának → mertkorábban mások is ilyen célból kértek



Dionüsziosz kérésének oka nem ismert, korábbi esetekkel próbálja magyarázni, mi lehet az oka retorikában ez elég, de a tudományban teljes indukció kell

A jellem nyújtotta bizonyítékok

a becsületes embernek jobban hisznek, ha nincs bizonyosság → a hatást a beszéddel kell elérni, nem az elzetes hírrelismerni kell a jellemeket



2006.10.09. A RETORIKAI BIZONYÍTÁS VÁLTOZÁSA

Hellenisztikus kor

Cornificius: Caius Herenniusnak ajánlott retorika Kr. e. 80 körül, az els rendszeres latin nyelv retorika

Arisztotelész utáni görög retorikák alapján készült, melyek elvesztek

ügyállás (görög: sztaszisz, latin: status / constitutio)érvelés (epikheiréma=vállalkozás, bizonyítás)

ügyállások típusai:• következtetésen alapuló (megtette/nem tette meg)• meghatározáson alapuló (melyiket tette meg és melyiket nem)• jogosságon vagy törvényen alapuló (jogosan tette-e)

epikheiréma: 5 fokozatú bizonyítás1. propositio (kijelentés, tétel)

2. ratio (indoklás)3. rationis confirmatio (az indoklás bizonyítása)4. exornatio (díszítés, felnagyítás, kiszínezés)5. complexio (összegzés)

→ a legtökéletesebb bizonyításnak tartják a korban

példa:tétel: Odüsszeusz megölte Aiaszt. indoklás: Veszélyes ellenségét akarta elpusztítani, mert feltételezte, hogy életére tör. indoklás bizonyítása: Életére tört Aiasz, ezen kívül Odüsszeusz megszokta a bnt. díszítés: Minden ember hajlamos a bnre, nyereségvágyból is követnek el gyilkosságot, emellett gyáva volt, félt

Aiasztól. összegzés: okok összefoglalása a középpontban mindig a formális logika szillogizmusa van

20. század

Stephen Toulmin1958. Uses of Argument (Az érvelés használata)→ a formális logika bírálatából indul ki

modellje: „jobban megfelel az emberi döntésekhez vezet gondolkodási folyamatoknak”elemei:

1. tényekbl indul ki (data: adatok, tényállás)2. állítás (claim: következtetés) → logikus, megbízható kell legyen3. indoklás (warrant: garancia)

példa:1. Oroszország eddig 52 nemzetközi megállapodásból 50-et megsértett.2. Ezért Oroszország megszegi majd a nukleáris fegyverellenrzést is.



3. Minthogy a múltbeli tények alapján fel lehet tételezni a jövbeli megsértéseket is.

Chaïm Perelmanbelga százmazású1958. La nouvelle rhétorique. Traité de l’argumentation (Új retorika. Értekezés az érvelésrl)részei:

1. az érvelés kereteia hallgatóságról elmélkedik, a hallgatóságra kell szabni az érvelést

2. az érvelés kiindulópontja tanulmányozni kell világképét, ízlését, értékeit (ragaszkodásának tárgyait), értékhierarchiáját,elfeltételezéseit, mveltségét stb.→ ezeket jelenvalóvá kell tenni, mert csak így tudnak érzelmeket felkelteniennek eszközei: hallgatóság szeme elé kell varázsolni a költészet eszközeivel (alakzatok ésszóképek)

3. érvelési technikák általános érvek és a valóság viszonya alapjánösszekapcsoló / asszociatív érvelés: két tény összekapcsolása a dolgok egymásutánját használjuk fölhárom eszköz: példa, modell, analógia példa: korábbi hasonló esetek felidézésemodell: példa sajátos formája, rendszerbe foglalva analógia: A és B terminus közötti viszony, C és D viszonyához hasonlítjuk, hogy értékétkimutassuk (C és D a phorosz, vagyis megvilágítás)

A:B=C:D → de a phorosz egyértelmbbpélda: Az isten szemében az ember épp olyan gyerekes, mint a felntt szemében a gyermek. →

asszociatív érvelésdiszasszociatív érvelés: alapja a valóság és a látszat viszonya, értékcsökkenéssel szemléltetpélda: A politikusok nem szinték, tehát a népképviselet elve nem érvényesül.



2006.10.16. STÍLUS (I.)

elméletek:• stílustan• bizonyítások tana

- megoszlik a vélemény

J-J. Robrieux: Rhétorique et argumentation két téma: érvelés és stílus (mindkettt fontosnak tartja)

a stilisztikát a retorika teremtette meg – a szónok harmadik feladata szkebb értelmezés: egy beszédm stílusa (elocutio, lexis)

Gorgiasz:i. e. 480. Leontinoi – i. e. 380 k. Larissza a szemantika atyja, kezdte meg a stílustant

A nemlétezrl vagy a természetrl cím mvében felveti a legfontosabb problémákat

három tételt bizonyít:• semmi se létezik • ha létezik is, felfoghatatlan• ha felfogható is, közölhetetlen másokkal

különbséget tesz a szó, a fogalom és a küls tárgy között (három elkülönül, összekapcsolódó fogalom)Helené magasztalása cím mve:három oka volt:

• erszakkal kényszerítették • az istenek úgy akarták • Paris jól tudott beszélni és meggyzte (szó hatalma!)

427. Athénba megy – beszédeket mond, tanítDelphoi – szobrot állítanak nekiaz antikvitás korában neki tulajdonítják a gorgiaszi figurákat

- a költészet eszközeit veszi át és alkalmazza a prózában• antithézis (ellentét)• izokólon (tagmondat-egyenlség)• pariszon (szavak egybecsengése)• homoioteleuton (hasonló végzdés - rím)

Arisztotelész: Rétorika, Ars Poetica • a stílus erénye (areté, virtus): “ill világosság” (Rétorika 3.2)

világosság – a beszéd egyfajta jel, funkciója, hogy világossá tegyen dolgokattárgyához ill legyen – ne legyen laposbiztosítja: közhasználatú szavak használata, megszokottól való eltérés (ne legyen unalmas)ünnepélyes, figyelemfelkelt legyen (franciául: écart)legjobb módszer: metafora olyan hasonlóságokra felfigyelni, amit a közönséges halandók nem vesznek észre



költk, filozófusok szerepepl. Arkhytas: “a bíró és az oltár ugyanaz” – ide menekül, akit sérelem ért, védelem lehetségehasonlat és metafora közötti különbség:a hasonlattal nem nagyon foglalkozik a lelkünk, nem izgalmasa metafora: alkotás, teremtés”A háborúban elpusztult ifjúság úgy tnt el a városból, mintha az évbl elvették volna a

tavaszt.”a metafora a beszéd tárgyát szemléletessé is teszivan-e valóságalapjuk a stíluseszközöknek?ill a stílus, ha megfelel az érzelmeknek, a jellemeknek és arányos a tárggyalarányos: fennséges tárgyról ne szóljon hevenyészetten, vagy egyszer ügyrl ünnepélyesenérzelmek kifejezése: sértésrl a haragos ember nyelvén, dicsérendrl a csodálkozó hangján,szánalomkelt dolgokról a szánakozó hangjánstílus összhangban az emberek csoportjaival, osztályaivalillség: a szó valóságvonatkozásait fejezi ki

realista: minden igénynek megfelel• perióduselmélete (periodosz – körmondat: meghatározása, struktúrája)

a ritmusos beszédet kellemes hallgatni :)kidolgozta a körmondatot – a történések ritmusát tükrözia nyelvrl való ismereteink hiányosak, ha a ritmusról megfeledkezünk

o érzelmi funkció: bels ritmus-struktúrának kell megfelelni jó, kellemes érzés – esztétikai hatása van

o logikai hatásritmusában közli a leírt eseményekettagolja a mondandót, segíti a megértést

kétféle szöveg: 1. folyamatos, határtalan (kellemetlen) 2. körmondat (kezdete van,önmagában befejezett és terjedelme jól áttekinthet)a prózaritmusban a legjobb a paian ritmus (jó kezdés: - u u u, jó zárás: u u u -)befejezett: gondolatilag (lezárul a kijelentés), szemantikailag és ritmikailag isáttekinthet: szemünkkel látjuk és szívünkkel érezzük, jól megjegyezhetegyszer körmondat: egyszer bvített, de ritmikailag két részre oszlik összetett körmondat: 2, 4, 6 tagmondatból áll, lehet kapcsolatos, ellentétes stb. (3.9fej.)

• szemléletesség

mozgásukban ábrázolja a dolgokatérzelemfelkeltés eszközealakzatok, szóképek

• stílus (írott, elmondott)írott: precíz, pontos, sok adatbeszéd: nem kereshet vissza, ezért ezeket nem lehet halmozni

o tanácsadó beszéd: csak eszméket, gondolatokat közvetíto törvényszéki beszéd: sok adat, éles logika



o bemutató beszéd: nagy precizitás, nyelvi igényesség, mikor valamit bemutat, önmagát isbemutatja



2006.11.06. A HELLENISZTIKUS KOR STÍLUSELMÉLETE

1. Rhetorica Herennium ( A Caius Herenniusnak ajánlott retorika) stíluselméleteCornificiusnak tulajdonítják a mvet, Kr. e. 80-as évek a negyedik, leghosszabb könyvében tárgyalja a stíluselméletethárom stílusnem elmélete (tria genera dicendi)

• fennkölt vagy nagy stílus (emelkedett, ünnepélyes)• közepes stílus (nem a leghétköznapibb)• egyszer stílus (leereszkedik, tiszta köznyelvi)

Seneca: “Qualis homo, talis oratio.” (Amilyen az ember, olyan a beszéde.)Buffon: “Le style est l’homme même.” (A stílus maga az ember.)

az adott tárgynak megfelel gondolatok, szavak és mondatok megtalálása (4:8:11) meghatározás:

• fennkölt: érzelmek felkeltése• közepes: logikára hat• egyszer: narratív

a rossz stílusra is hoz példát a m:• rossz fennkölt stílus “fagyos” (=dagályos)• rossz közepes stílus: elmaszatolt• rossz egyszer stílus: alpári

ezeket felteheten Theophrasztosz dolgozta ki

a négy stíluserény tana:szintén Theophrasztoszhoz köthet kidolgozásuk

• illség, illendség (tárgyszerség)• világosság • nyelvhelyesség (görögösség/latinosság/magyarosság)

Arisztotelésznél ez még alapvetésPázmány: “ne tnjék deákból csigázottnak”

• ékesség (dignitas – méltóság, elkelség)szó- és gondolatalakzatok adják foglalkozik vele, hogy mi teszi széppé, 35 szóalakzatot sorol felszóalakzat: elhagyása nem vesz el a közlésbl, értelmes marad a szöveg külön tárgyal 10 szóalakzatot, külön csoportba sorolja, mert a szavak ezekben más jelentésben

szerepelnek (jelentésváltozás)a szóképeket (tropusokat) elször itt különítik elgondolatalakzatok: didaktikusan tárgyalja, példákkal él

2. Ciceró Brutus cím mvében a tropusok elször jelennek meg a római szónoklattan történetérl szól a munka különbséget tett a szó- és a gondolatalakzatok között



a szóalakzatokkal kapcsolatban kimondja, hogy kihagyhatóa gondolatalakzatokról azt mondja, hogy megszüntetésükkel magát a szöveget szüntetjük meg a szóképeket két nagy csoportra osztja: hasonlóság vagy érintkezés alapján jönnek létrea 20. században ezt Jacobson fedezi fel újra (strukturalista)megújította a stíluselméletet

3. Quintilianus az alakzatok és a szóképek elkülönítése, a köztük lév különbség bizonyítása alakzatok (9:1:14) a szöveg valamely mfogással megújított formája szóképek (8:6:1) elnyös átvitel egyik jelentésbl a másikba, mindig van jelentésátvitel, míg azalakzatokra ez nem jellemzszó- és gondolatalakzatok elkülönítése“Már, már Dolabella, sem tégedet, sem gyermekidet...”

• elfordulás: a vádlotthoz fordul (gondolatalakzat)• ismétlés: szóalakzat

megrövidítés (“gyermekidet”): szóalakzat – ünnepélyesség egy mondaton belül lehet több alakzat isvannak átmenetek is az alakzatok között



2006.11.13. STÍLUS (II.)

alakzatok, szóképek tana Quintilianus különíti el, a hellenisztikus retorika nagy eredményeprózaritmus: nincs igazán szabályrendszerea Szepes-Szerdahelyi-féle verstan szerint nem létezik prózaritmus

ez nem igaz, különösképpen nem igaz az antikvitásra

Arisztotelésznem lehet metrikus a prózai szöveg formája, de ritmustalan semne legyen mesterkélt (el kell rejteni a mesterségbeli tudást)szám meghatározó (aritmosz) ~ a szöveg száma a ritmusritmikus legyen, de ne metrikus – következésképpen ritmusa nem lehet szigorúTrasymakhos beszélt ritmikus prózábanitt is vannak verslábak a mondat végénpaian: az egyetlen versláb, amit a versek nem alkalmaznak

részeinek aránya: 3:2 mora pl. daktilus: - u u (1:1 mora), jambus: u – (1:2 mora), trocheus: - u (2:1 mora)a harmadik könyv 8-9. fejezetében írja le

Ciceró (Kr. e. 106-43.)Orator cím mve (1 könyv, értekezés)(nem keverend De oratore cím dialógusával)a tökéletes szónok ideáját írja le

1. sima, zökkenmentes szófzés2. természetes ritmus

alapja: alakzatok (gondolatpárhuzam, ellentét) pl. a héber zsoltárköltészetre jellemz3. prózaritmus: idmértéken alapul, részletesen kifejti

a szavak végzdése fontos, ritmusos zárás, összecsengések prózaritmus:

• eredete: a görögök találták fel• oka: kellemes, bels ritmusérzékünket kielégíteni• természete: lényege a numerus (szám), a hosszú és a rövid szótagok váltakozása • használata: szerinte nem csak a paian alkalmazható

Arisztotelésznél is inkább a súlyos kezdés és végzdés szükségessége volt kihangsúlyozva

foglalkozik a körmondattal isszöveg felépítése:• íz (lat. incisum, gör. komma)• tag (lat. membrum, gör. kólon)• körmondat (lat. ambitus, gör. periodosz)

Quintilianusa 9. könyv vége De compositione (Szerkesztéstan) címen



Ciceró elméletébl indul kivan benne láthatatlan erclausula: tagmondatok végének befejezése, lezárása ellentmond eldeinek: szerinte mindenféle szövegnek van valamilyen ritmusa (egyszernek is)

• szórend (ordo)szavak egymásutánja

a beszéd ahogy halad elre, növekszik a súlya a mondanivalónak növekv tagok törvénye (formailag és tartalmilag is) – ettl válik érdekesséCicero: Marcus Antonius ellen – “Te ezzel a torokkal, ezzel a tüdvel, egész testednek azzal a gladiátori erejével...”

• kapcsolás (iunctura)tagok összekapcsolása kerülni kell a magánhangzó-torlódást (hiátus – azonos magánhangzók találkozása)kerülni kell a mássalhangzó-torlódástitt is emelkedjen a szöveg

• ritmus (numerus)a szófzés alapja: ritmus (vers), metrum (próza)ritmussal tagoljuk a szöveget, nem központozással (Arisztotelész)a ritmus idtartamon alapul, a metrum idtartamon és sorrenden (mennyiségi és minségielemek is vannak benne)nehezebb, mert nincs kötött szabály gyakorlással elsajátítható



2006.11.20. SZÓKÉPEK ÉS ALAKZATOK

1. szóképek (tropus) jelentésváltozás van bennük (translatio – átvitel, névátvitel)

• metafora: névátvitel hasonlóság alapján• metonímia: szomszédos és közeli fogalmakra alkalmazott névátvitel

• szünekdokhé: “pars po toto”, “együttértés”, rész az egész helyett vagy egész a rész helyett• körülírás: (periphraszisz/circumitio), a nagyítás eszköze• túlzás: (hüperbolé/superlatio), sokszor metafora is

2. alakzatok (gör. szkhéma/lat. figura)a szöveg valamely mfogással megújított formája gondolatalakzat – gondolat megfoganása szkhéma dianoiasz/figura sententiarum/gondolatalakzat – nem hagyható el, hogy a mondat értelmesmaradjon

• interrogatio/költi kérdés

gondolat kérdés formában• megelzés/anticipatio/prolépszisz

az ellenfél vádját, felhozható kifogását elzzük meg hatásos – az szinteség látszatát kelti

• kétkedés/dubitatioérzelem felkeltése, szintén az szinteség látszatát kelti”Nem is tudom, hogy mondjam el Önöknek...””...kék színe való?”

• szabadosság/litótész

van valami kiválóság bennünk – hogy ne tnjön dicsekvésnek, beszédünkkel kisebbítjük “nem csekély vagyont hagyott rá...” =sok pénzt hagyott rá urbanitás – “tacita eruditio” (hallgatag mveltséget áraszt)

• elhallgatás/aposziopészisz/reticentia nem akar valamirl beszélni a szónok érdekldés felkeltésére alkalmas

szóalakzat – nyelvi megformálásszkhéma lexeósz/figura verborum/szóalakzat(a mondat fogalma sem volt tisztázva a korszakban)négy módon generálható:

• hozzáadáso anafora: elismétlés, a tagmondatok vagy a mondatok sora azonos szóval kezddik o epifora: utóismétlés

“amikor az államból az egyetértés eltnt, a hség eltnt, a barátság eltnt, a köztársaság eltnt”

o aszündeton: kötszó-elhagyás, funkciója: a sokaság érzetét kelti“egy vége szúr, más vége üt, tör, zúz, seper, dönt mindenütt” (Arany János)



o zeugma (=járom, iga): ráértés, a hosszabb mondatban elforduló közös mondatrésztcsak egyszer tesszük ki“meddig lesz még úr a betyárság, és ujahad mi, milliók?” (Ady Endre)

o rím/homoioptoton/homoioteleuton (=hasonló esetvégzdés)“A legszebb életfelfogás: a szerelmet keresni, a szemérmet tisztelni, a szépséget szeretni,a hírnevet keresni.”

• elvétel• felcserélés• szórend/helyettesítés



2006.11.27. ELADÁSMÓD

pronuntiatio, hüpokrisziszhihet eladás – becsapás: mvészi (khatarszisz)új tudomány: Arisztotelész idejében nem létezett még már megsejti, hogy lesz ilyen

összefoglalja:• a hanger alkalmazása az egyes érzelmeknek megfelelen• hangfekvések (harmónia)• beszédritmus

Démoszthenész: a legnagyobb görög szónok a szónok 5 feladata közül az eladásmódot emeli ki

az antik retorika elmélete az eladásmódról: Rhetorica Herenniumsokan az eladásmódot tartják a legfontosabbnak (Démoszthenész, Ciceró)Quintilianus: tanulmányozzuk önmagunkat, azt kell érvényesíteni, amiben jók vagyunk szerinte mind az öt feladat fontosmég nem jrtak megfelelen az eladásmódról korábbanDiogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete cím mvében írja – Theophrasztosz könyvet írt azeladásmódrólnyilván ismerte, így felteheten nem tartja jónak

az eladás függ:• hanghordozás

o hanger: ápolás eredménye, utánzó gyakorlás általo hangmagasság: születési adottság, megrizni, ápolni kell

(egy szónoknak akár 3-4 háziorvosa is volt ilyen célra)o hanghajlékonyság: a beszéd tetszés szerinti változtatása az érzelmeknek megfelelen,

tudománynak tartja, a gyakorlat fejlesztibevezetés: lassan, nyugodtan, visszafogottan – bemelegítéskisebb szünetek beiktatása a hangnemeket már itt váltogassuk, de kerüljük az éles felkiáltásokata vége felé már áradjunk (a körmondatokat a vége felé érdemes alkalmazni)hajlékonyság alapján elkülöníti:

• társalgó hangnem: nyugodt, közel a mindennapi beszédhez, funkciója az

ösztönös beszélgetés• komoly: méltóságteljes, visszafogott, tárgyilagos• magyarázó: visszafogott, a történések logikáját közvetíti• elbeszél: mesélés, úgy adja el a dolgokat, ahogy megtörténtek • tréfálkozó: veszélyes, a rétor sosem nevettet, mint a színész, szellemes,

visszafogott, legfeljebb jóindulatú mosolyt fakaszt• vitázó hangnem: éles, funkciója a bizonyítás vagy cáfolás

• folyamatos: gyorsuló, ersöd beszéd (esetleg a befejezésben is



használható)• szaggatott: rövid, ízekkel, legfeljebb tagmondatokkal beszél, tagolt

szöveg • fennkölt hangnem: érzelemkeltés (harag, szánalom...)

• buzdító: felnagyítjuk a jót/bnt és követésre buzdítunk/haragra gerjesztünk

• megindító: bajok felnagyítása, sajnálat vagy részvét fölkeltése végetttovábblép: a három hangnemet így nyolc alfajra osztja ezek mentén

• komoly társalgó: teli torokból, határozottan, higgadtan, visszafogottan, nemtragikusan, mert a szónok nem színész

• magyarázó társalgó: emelkedett hang, gyors megszakításokkal, tagolva, a szünetek idt hagynak a gondolatmenet megértésére

• elbeszél társalgó: kövesse a dolgok jellegét – gyors, lassú, ritmikus• tréfálkozó társalgó: kedves, szinte, huncut, alig észrevehet mosoly, a féktelen

kacagtatást kerüljük

• folyamatos vitázó: hanger fokozása, hangfekvések váltakozása • szaggatott vitázó: teli torokból, hangos, érthet, hosszú szünetek, sok apró szúrás• buzdító fennkölt: magas, egyenletes hanger, gyakori hangnemváltás, gyors beszéd• megindító fennkölt: visszafogott, mély hangon, gyász hangján, gyakori

megszakítások, hosszú szünetek, feltn váltások, nem lehet megtervezni,amilyennek az érzelem diktálja

• testmozgás: hanglejtés és arckifejezés• komoly társalgó: álló helyzet, jobb kéz gesztikulációja • magyarázó társalgó: fej a közönség felé mozog • elbeszél társalgó: álló helyzet, jobb kéz gesztikulációja • tréfálkozó társalgó: szó erejével hassunk, ne a gesztikulációval• folyamatos vitázó: váltakozó arckifejezés, kézmozdulatok • szaggatott vitázó: kar elre, lábdobbantás• buzdító fennkölt: lassú• megindító fennkölt: sírjunk, mint az asszonyok, szinte érzelmek



2006.12.04. A SZÓNOK ALAKJA

Quintilianus 12. könyvét ennek a témának szenteliCicero is foglalkozott a témával“Vir bonus dicendi peritus” – beszédben jártas becsületes ember→ a tisztességtelen, becstelen emberek nem bölcsek és nem okosak, mert a rosszal együtt a büntetést is

vállalják, valamint kiszámíthatatlanok, mert romlott bennük a lélek cél: bíróval elhitetni valamit, hogy azt igaznak tartsa→ inkább elfogadja annak a véleményét, akit igaznak ismer a híre alapjánkisebb-nagyobb hibája persze minden embernek van, azonban ezért kárpótlás, hogy a szónok nagy ügyeket szolgál (Démoszthenész, Cicero)

szónoki tudás, képesség

a szónok három célja:• tanítás, ismeretek közlése (docere)

ismernie kell az igazságot, széles látókör, mveltség kell hozzá hét szabad mvészet/septem artes liberales:

o trivium: retorika, grammatika, logika/dialektika o quadrivium: aritmetika, geometria, zene, csillagászat

szabad ember lesz, nem tudják becsapniemellett a filozófiában is legyen járatos :)

• szórakoztatni, gyönyörködtetni (delectare)szellemesség

• megindítás (movere)cselekvésre késztetés → érzelmileg is meg kell gyzni a hallgatóságot

Cicero összekapcsolja:tanítás → egyszer stílus

gyönyörködtetés → közepes stílusmegindítás → fennkölt stílus

konfliktusok: kommunikáció problémája a retorika a kommunikáció tudománya Bión: a retorika célja → “Hogy megkapj valamit, meggyzéssel érd el, ne erszakkal.”

John T. Kirby: The Great Triangle (1994)a görög gondolkodást vizsgálja Homérosztól Platónig

peitho: meggyzés

bia: er, erszak erósz: szeretet, szerelem, vágy (arra irányul, ami nincs)ellentét: meggyzés csdöt mond: az er veszi át a szerepétösszekapcsolódás: peithó és erósz tengelyekiszámíthatatlan: bia és erósz, mondhatni tragikus :)



továbbépítés:

tetraéder:Platón: hatalommindent beárnyal és tönkreteszezért nem fogadja el államában a költket és a retorikát

Arisztotelész: helyettesíti – megingatja érvényességétpathosz: érzeleméthosz: jellem

logosz: logikai érvelésezek mindhárman pozitívan segítik egymást

Arisztotelész: Poétika – a mimészis is lehet tudomány, lehet módszertana Arisztotelész: Retorika – dialektika párja, fontos a logoszaz életben a pathosz nagyon fontos

Kerényi Károly: az ókortudomány egzisztenciális tudomány évezredek tapasztalatát, bölcsességét közvetíti

Arisztotelész modellje máig érvényes

Documents

Retorika jegyzet