RomRomáániania

EurEuróópa regionpa regionáális tlis táársadalomfrsadalomfööldrajza ldrajza II. II.

RomRomáánia tnia téérkrkéépepe

ForrForrááss: : ProbProbááldld F., 2000. CDF., 2000. CD--romrom

AlapadatokAlapadatokt= 237 500 kmt= 237 500 km22

LakossLakossáág= 22,3 millig= 22,3 millióó ffőőRomRomáán: 89,5%n: 89,5%Magyar: 6,6%Magyar: 6,6%Roma: 2,5%Roma: 2,5%UkrUkráán, Nn, Néémet: 0,3%met: 0,3%Orosz, TOrosz, Töörröök: 0,2%k: 0,2%

GDP/fGDP/főő: 7700 USD (: 7700 USD (vváássáárlrlóóererőőparitparitáásonson alapulalapulóó))MunkaerMunkaerőő

MezMezőőgazdasgazdasáág: 31,6%g: 31,6%Ipar: 30,7%Ipar: 30,7%SzolgSzolgááltatltatáások: 37,7%sok: 37,7%

VallValláás: s: Keleti ortodox: 86,8%Keleti ortodox: 86,8%ProtestProtestááns: 7,5%ns: 7,5%RRóóma katolikus: 4,7%ma katolikus: 4,7%

MunkanMunkanéélklküülisliséég: 6,3% (!?)g: 6,3% (!?)AdminisztratAdminisztratíív beosztv beosztáás: s:

41 megye+1 41 megye+1 municipiumunicipiu (Bukarest)(Bukarest)7+1 NUTS II. r7+1 NUTS II. réégigióó

GazdasGazdasáágtgtöörtrtéénetnet1) 1) DDáákkóó--RomRomáánn (kontinuit(kontinuitáási) elmsi) elmééletlet

DDáácia: Rcia: Róómai tartommai tartomáány i.sz. 106ny i.sz. 106--271.271.RomanizRomanizáállóódnakdnak az itt az itt ééllőő nnéépekpek

Latin nyelvLatin nyelvűű azonosodazonosodááss (rom(romáán nn néép eredete)p eredete)EllenEllenéérvekrvek

Viszonylag rViszonylag röövid rvid róómai uralommai uralomLatin nyelvLatin nyelvűű telepesek kis sztelepesek kis száámamaA latin A latin íírráásbelissbeliséég teljes hig teljes hiáányanya

2) D2) Déélrlrőől a Macedl a Macedóón rn röögvidgvidéékrkrőől szl száármaznakrmaznakFolyamatosan Folyamatosan ÉÉszak felszak feléé vváándorolnakndorolnakBeolvasztjBeolvasztjáák a helyi szlk a helyi szlááv, tv, töörröök, magyar, egyk, magyar, egyééb lakossb lakossáágotgotHavasi pHavasi páásztorkodsztorkodáás a Ds a Déélili--KKáárprpáátok aszimmetrikus tok aszimmetrikus rendszerrendszerűű vonulatain (IXvonulatain (IX--X. sz.)X. sz.)A romA romáán nn néép elszaporodp elszaporodáássáának a helyenak a helyeA hA háággóókon keresztkon keresztüül aztl aztáán ben beááramlanak Erdramlanak Erdéélybe.lybe.

Magyar KirMagyar Kiráályslysáághoz tartozghoz tartozóó orszorszáágrgréészszFejlFejlőőddéése szorosan kapcsolse szorosan kapcsolóódik a Magyar Kirdik a Magyar Kiráályslysáághozghoz

SzSzáászok Erdszok Erdéélybe hlybe híívváásasaKorai polgKorai polgáárosodrosodáás szs szííntere (XIntere (XI--XIII. sz.)XIII. sz.)

TTöörröök hk hóódoltsdoltsáág idg időőszakaszakaErErőős fs füüggggéési viszonyoksi viszonyokHosszHosszúú ttöörröök fennhatk fennhatóóssáágg

XIV. szXIV. száázad: Havasalfzad: Havasalfööld ld éés Moldvai s Moldvai FejedelemsFejedelemséég (Magyar Kirg (Magyar Kiráályslysáág hg hűűbbééresei, utresei, utáána na a Ta Töörröök Birodalom vazallusai k Birodalom vazallusai -- XIX. sz. XIX. sz. kköözepzepéére tudtre tudtáák kik kiűűzni zni őőket)ket)18591859: Moldva : Moldva éés Havasalfs Havasalfööld egyesld egyesüüll

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– SebSebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméényenye

1862: Rom1862: Romáánia nnia néév felvv felvéételetele1878: Berlini 1878: Berlini kongressszuskongressszus

Hivatalosan is elismeri RomHivatalosan is elismeri RomáániniááttVVééget vet a tget vet a töörröök fennhatk fennhatóóssáágnak, Dobrudzsgnak, Dobrudzsáát t hozzhozzáácsatoljacsatoljaI. KI. Káároly: roly: HohenzollernHohenzollern dinasztiadinasztia

1918: Megszerzi 1918: Megszerzi BesszarBesszaráábibiáátt19201920: Trianon szerz: Trianon szerzőőddéések: nagy tersek: nagy terüületletűűkirkiráályslysáág alakul kig alakul ki

ErdErdéély + nyugati peremvidly + nyugati peremvidéék odak odaííttééllééseseKeletKelet--BBáánsnsáágg TemesvTemesváárrBukovinaBukovina

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

ErErőősen nacionalista politika (Kis Antant)sen nacionalista politika (Kis Antant)ÓÓririáási ksi küüllöönbsnbséégek az orszgek az orszáágrgréészek kszek kööztztAgrAgráárexportrexportőőrr

Gabona, sGabona, sóó, fa, faIparIpar

BBáánynyáászat: kszat: kőőolaj, folaj, fööldgldgááz mezz mezőőkkHarmadidHarmadidőőszaki dombsszaki dombsáágok, Keletigok, Keleti--KKáárprpáátok eltok előőteretereFranciaFrancia--nnéémet beruhmet beruháázzáások 1930sok 1930--as as éévektvektőől l

II. vilII. viláághghááborborúú alattalatt19401940

BesszarBesszaráábiabia éés Bukovina a Szovjetunis Bukovina a Szovjetunióéóé lettlettÉÉszakszak--ErdErdéély Magyarorszly MagyarorszáággééDDééll--Dobrudzsa BulgDobrudzsa Bulgááririáéáé

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

II. vilII. viláághghááborborúú ututáánnSemmissSemmisséé vváálnak az elcsatollnak az elcsatoláásoksokMegMegúúszta nagy terszta nagy terüületi vleti vááltozltozáások nsok néélklküüll

ÉÉszakszak--BesszarBesszaráábiabia éés Ds Dééll--Dobrudzsa szakadt leDobrudzsa szakadt le

19471947: Rom: Romáán Kn Kööztztáársasrsasáágg19651965::

RomRomáán Szocialista Kn Szocialista KööztztáársasrsasáággCeausescuCeausescu hatalomra kerhatalomra kerüülléésese

3 nagy iparos3 nagy iparosííttáási/gazdassi/gazdasáágfejlesztgfejlesztéési szakasz:si szakasz:1) Klasszikus 1) Klasszikus 19501950--es es éévtizedvtized: korl: korláátlan expanztlan expanzíív iparosv iparosííttáás s (a d(a dööntntőően en romromáánlaktanlakta rréészeken)szeken)2) 2) 19601960--as as éévtizedvtized (1968(1968--as kas köözigazgatzigazgatáási reform)si reform)

1968: Tartom1968: Tartomáányi rendszer helyett megyerendszer kinyi rendszer helyett megyerendszer kiééppííttéésese40 db megye a magyars40 db megye a magyarsáág kg köözigazgatzigazgatáási felaprsi felapróózzáás cs cééljljáábbóóllMagyar tMagyar tööbbsbbséég csak: g csak: KovKováásznaszna, Hargita , Hargita éés Maros megys Maros megyéékben (!)kben (!)

Szektorokra cSzektorokra céélzott beruhlzott beruháázzáásoksokVegyipar: Vegyipar: PloiestiPloiesti, , PitestiPitesti

30 milli30 millióó t finomt finomííttóó kapacitkapacitáás, 15 millis, 15 millióó t termelt termelééssBarnakBarnakőőszszéén bn báánynyáászat: szat: PetrozsPetrozséénini--medencemedence

A megyekA megyeköözpontokat fel kell erzpontokat fel kell erőőssííteni, iparosteni, iparosííttáássKisebb kKisebb köözzéépvpváárosi kategrosi kategóóririáák fejlesztk fejlesztéésese

3) 3) 19701970--7575: A valamikori sz: A valamikori szééles skles skáálláájjúú hagyomhagyomáányos nyos ggóócpontokra cpontokra áállnak llnak

Bukarest, BrassBukarest, Brassóó, Kolozsv, Kolozsváár, Temesvr, Temesváár, Aradr, AradNyugati nyitNyugati nyitááss

Licence vLicence váássáárlrláás: pl. auts: pl. autóógygyáártrtáás (Ds (Dáácia)cia)1972: Fejl1972: Fejlőőddőő orszorszáág kategg kategóóririáába soroltatja magba soroltatja magáátt

(k(köönnynnyíített exportkijuttett exportkijutáás a vils a viláágpiacra: szubvencigpiacra: szubvencióókkal kerkkal kerüültek ki a ltek ki a termterméékek a vilkek a viláágpiacra)gpiacra)

1978: 1978: CeausescuCeausescu koncepcikoncepcióója: Terja: Terüületi leti öönellnellááttáás s éés s öönfinansznfinanszíírozrozáás koncepcis koncepcióója ja

RomRomáánia eladnia eladóósodik sodik BefelBefeléé fordulnakfordulnakMinden megye alapvetMinden megye alapvetőő feladata, hogy tartsa el a feladata, hogy tartsa el a lakosslakossáággáátt

1978: Az ad1978: Az adóóssssáággáállomllomáány csny csöökkentkkentéése se éés s visszafizetvisszafizetéésese

ErErőőltetett gabonaexportltetett gabonaexportEnergiaEnergia-- éés nyersanyagexports nyersanyagexport

ÉÉHSHSÉÉGEXPORT (elszegGEXPORT (elszegéényedik a lakossnyedik a lakossáág)g)19891989--re viszont gyakorlatilag nincs adre viszont gyakorlatilag nincs adóóssssáágaga

1988: Ter1988: Terüületrendezletrendezéési (szisztematizsi (szisztematizáálláási) si) programprogram

Az aprAz apróófalvas Erdfalvas Erdéély ellen irly ellen iráányult nyult A kisfalvak (lakossA kisfalvak (lakossáággáának) knak) köörzetkrzetköözpontokba valzpontokba valóóteleptelepííttéésese

RendszervRendszervááltltáás uts utáánnVVééres rendszervres rendszervááltltáás (s (CeausescuCeausescu kivkivéégzgzéése)se)

TovTováábbra is (ki)bbra is (ki)úútkerestkeresééssNacionalista tNacionalista töörekvrekvéések tovsek továábbbbééllééseseAz autonAz autonóómia tmia töörekvrekvéések felersek felerőőssööddééseseMunkavMunkaváállalllaláási csi cééllúú emigremigráácicióóSzerSzeréény kny küülflfööldi befektetldi befektetééseksekKvKvááziprivatizziprivatizáácicióó

Gazdag termGazdag terméészeti erszeti erőőforrforráásokbansokbanÁÁsvsváányi nyersanyagoknyi nyersanyagokKlimatikus viszonyok Klimatikus viszonyok

MezMezőő-- éés erds erdőőgazdasgazdasáágg

VVááltozatos domborzatltozatos domborzatturizmusturizmus

TengerpartTengerpartTurizmus, kereskedelemTurizmus, kereskedelem

MMéégis politikai gis politikai éés gazdass gazdasáági elmaradottsgi elmaradottsáágg

OkaiOkaiÁÁllam llam éés s áállampolgllampolgáárok krok köözti viszony (zti viszony (áállam: llam: kizskizsáákmkmáányolnyolóó ffőőhatalom)hatalom)Nem veszik komolyan az Nem veszik komolyan az áállamapparllamapparáátust, tust, „á„árnyrnyéékgazdaskgazdasáág lg léétrejtrejööttette””, korrupci, korrupcióóA A SzovejtuniSzovejtunióóhozhoz lazlazáán kn kööttőőddöötttt

NyugatNyugat--EurEuróópai kapcsolatok kipai kapcsolatok kiééppííttééseseAdAdóóssssáággáát visszafizettet visszafizette

Ez is alEz is alááttáámasztani lmasztani láátszott a tszott a „„romromáán n úútt”” helyesshelyessééggéétt

RomRomáán nacionalizmusn nacionalizmus

EU csatlakozEU csatlakozáás 2007s 2007--2008 (!!!)2008 (!!!)

++EU EU éértrtéékelkeléése szerint: Mse szerint: Műűkkööddőő piacgazdaspiacgazdasáág 2005 g 2005 óóta ta

--KorrupciKorrupcióóKisebbsKisebbséégi politikagi politikaTermTerméészeti katasztrszeti katasztróóffáák k –– gazdasgazdasáági gi éérdekek mentrdekek mentéénn

A magyarsA magyarsáág integrg integráálláása az sa az EUEU--baba !!HatHatáárok lassrok lassúú megszmegszűűnnééseseSzabad munkavSzabad munkaváállalllaláás stb. s stb.

TerTerüületileti--gazdasgazdasáági kgi küüllöönbsnbséégekgek

Fejlett terFejlett terüületekletekErdErdéély ly

Maros, Hargita, Maros, Hargita, KovKováásznaszna, Brass, Brassóó, , SzebenSzeben éés Fehs Fehéér megye ipari r megye ipari kköözpontjai zpontjai Bukarest Bukarest éés ks köörnyrnyéékeke

Ipari gIpari góócpontok, nagyvcpontok, nagyváárosokrosok

Fejletlen, elmaradott tFejletlen, elmaradott téérsrséégekgek„„RegRegáátiti rréészekszek””

DobrudzsaDobrudzsaMoldva Moldva OltOltééniania éés s MuntMuntééniania egyes regyes réészeiszeiBBáánnáátt

TTöörtrtéénelmi orsznelmi orszáágrgréészekszekHavasalfHavasalfööldld

OltOltééniania ((KisKis--OlOlááhorszhorszáágg) ) MuntMuntééniania ((NagyNagy--OlOlááhorszhorszáágg))BukarestBukarest

MoldvaMoldvaErdErdéély+ly+PartiumPartium

DnyDnyÉÉnynyBelsBelsőő--ErdErdéélyly

DobrudzsaDobrudzsaBBáánnáátt

ErdErdéély ly éés s PartiumPartium

ARANYNARANYNÉÉGYSZGYSZÖÖGG –– az Erdaz Erdéélyilyi--éérchegysrchegyséég g ttööbb ezer bb ezer éév v óóta mta műűvelt szvelt szíínesnes-- éés s nemesnemeséércbrcbáánynyááinak vidinak vidééke a mai ke a mai HunyadHunyad éés s FehFehéér megyr megyéék terk terüületletéén. n.

A bA báánynyáászat szszat széélslsőő pontjai: pontjai: BrBráádd ((BradBrad), Nagy), Nagyáág g ((SacarimbSacarimb), ), AranyosbAranyosbáányanya ((BaiaBaia de de AriesAries) ) éés s VerespatakVerespatak ((RosiaRosia MontanaMontana).).

BELSBELSŐŐ ERDERDÉÉLYLYMaros, Hargita, Maros, Hargita, KovKováásznaszna, Brass, Brassóó, , SzebenSzeben éés Fehs Fehéér r megyemegye, (Rom, (Romáánia egyik legfontosabb ipari znia egyik legfontosabb ipari zóónnáájjáát t kkéépezik) Ide tartozik a tpezik) Ide tartozik a töörtrtééneti neti SzSzéékelyfkelyfööldld éés a s a SzSzáászfszfööldld ttúúlnyomlnyomóó rréésze is.sze is.

Maros megye szMaros megye széékhelye khelye MarosvMarosváássáárhelyrhely ((TirguTirgu MuresMures), m), máásik sik municipiumamunicipiuma SegesvSegesváárr ((SighusoaraSighusoara, , SchSchäässburgssburg). ).

TovTováábbi vbbi váárosai: Rrosai: Réégen (gen (ReghinReghin), ), DicsDicsőőszentmszentmáártonrton ((TirnavaniTirnavani), ), MarosludasMarosludas ((LudusLudus) ) éés s SzovSzováátata ((SovataSovata). A k). A köözszséégek kgek köözzüül l megemlmegemlíítjtjüük k KissKissáármrmáástst ((SarmaselSarmasel) ) éés Fehs Fehééregyhregyháázat (zat (AlbestiAlbesti –– PetPetőőfi fi hhőősi halsi haláálláának helye).nak helye).

Hargita megye szHargita megye széékhelye khelye CsCsííkszeredakszereda ((MiercureaMiercurea CiucCiuc), m), máásik sik municipiumamunicipiuma SzSzéékelyudvarhelykelyudvarhely ((OdorheiuOdorheiu SecuiescSecuiesc). ).

TovTováábbi vbbi váárosai: rosai: GyergyGyergyóószentmiklszentmiklóóss ((GheorgheniGheorgheni), ), MaroshMaroshéévvíízz((ToplitaToplita), ), SzSzéékelykeresztkelykeresztúúrr ((CristuruCristuru SecuiescSecuiesc), ), SzentkeresztbSzentkeresztbáányanya((VlahitaVlahita), ), BalBaláánbnbáányanya ((BalanBalan), Borsz), Borszéék (k (BorsecBorsec) ) éés s TusnTusnáádfdfüürdrdőő ((BaileBaileTusnadTusnad). A k). A köözszséégek kgek köözzüül megemll megemlííthetjthetjüük k ParajdotParajdot ((ParaidParaid ––ssóóbbáánya), nya), KorondotKorondot ((CorundCorund –– fazekasfalufazekasfalu) ) éés s FarkaslakFarkaslakáátt ((LupeniLupeni ––TamTamáási si ÁÁron szron szüüllőőhelye), a termhelye), a terméészeti nszeti néévanyagbvanyagbóól a Gyilkosl a Gyilkos--tavat, a tavat, a BBéékkááss--szorost, a Szent Annaszorost, a Szent Anna--tavat tavat éés az Orbs az Orbáán Baln Baláázs barlangot.zs barlangot.

KovKováásznaszna megye szmegye széékhelye khelye SepsiszentgySepsiszentgyöörgyrgy ((SiintuSiintuGheorgheGheorghe). ).

VVáárosai krosai köözzüül l KKéézdivzdiváássáárhelytrhelyt ((TirguTirgu SecuiescSecuiesc), ), KovKováásznsznáátt ((CovasnaCovasna) ) éés s BarBaróótottot ((BaraoltBaraolt), a falvak k), a falvak köözzüül l ZZáágontgont ((ZagonZagon), Mikes Kelemen, ), Mikes Kelemen, CsomakCsomakőőrrööstst ((ChiurusChiurus), ), KKőőrröösisi CsomaCsoma SSáándor, ndor, BarecketBarecket ((BretcuBretcu), ), GGáábor bor ÁÁron ron éés Kisbacont (s Kisbacont (BataniiBatanii MiciMici) Benedek Elek sz) Benedek Elek szüüllőőfalujfalujáát, a t, a termterméészeti nszeti néévanyagbvanyagbóól a Torjail a Torjai--bbüüddöösbarlangot sbarlangot éés a s a kovkováásznaisznaiPokolsPokolsáár gr gáázfeltzfeltöörréést emlst emlíítjtjüük meg.k meg.

BrassBrassóó megye szmegye széékhelye khelye BrassBrassóó ((BrasovBrasov, , KronstadtKronstadt), m), máásik sik municipiumamunicipiuma FogarasFogaras (Fagaras). (Fagaras).

VVáárosai krosai köözzüül megemll megemlíítjtjüük a csk a csáángngóó HHéétfalu ntfalu néégy falujgy falujáábbóól egyesl egyesíített tett SzecselevSzecseleváárostrost ((SaceleSacele), a k), a köözszséégek kgek köözzüül pedig Apl pedig Apááccáát (t (ApataApata), ), ApApááczai Csere Jczai Csere Jáános sznos szüüllőőhelyhelyéét, legnagyobb vt, legnagyobb váárosa rosa éés s –– kköörnyrnyéékkéével vel egyegyüütt tt –– legfontosabb vidlegfontosabb vidééki ipari bki ipari báázisa. zisa. PredePredeááll ((PredealPredeal) ) éés s BrassBrassóópojpojáánana ((PoianaPoiana--BrasovBrasov) Rom) Romáánia leghnia leghííresebb magaslati resebb magaslati üüddüüllőőhelyei.helyei.

SzebenSzeben megye szmegye széékhelye khelye NagyszebenNagyszeben ((SibiuSibiu, , HermannstadtHermannstadt), ), mmáásik sik municipiumamunicipiuma MedgyesMedgyes ((MediasMedias, , MediaschMediasch). V). Váárosai rosai kköözzüül megemll megemlíítjtjüük mk méég Kiskapust (g Kiskapust (CopsaCopsa MicaMica), a k), a köözszséégek gek kköözzüül pedig Bolyl pedig Bolyáát (t (BuiaBuia –– a a BBóólyaiaklyaiak faluja).faluja).

FehFehéér megye szr megye széékhelye khelye GyulafehGyulafehéérvrváárr ((AlbaAlba TuliaTulia), v), váárosai rosai kköözzüül emll emlíítendtendőő NagyenyedNagyenyed ((AiudAiud), ), BalBaláázsfalvazsfalva ((BlajBlaj), ), SzSzáászsebes (Sebes, szsebes (Sebes, MMüühlbachhlbach), ), ZalatnaZalatna ((ZlatnaZlatna) ) éés s AbrudAbrud--bbáányanya ((AbrudAbrud), a k), a köözszséégek kgek köözzüül pedig Tl pedig Töövis (vis (TeiusTeius –– vasvasúúti ti csomcsomóópont) pont) éés s TorockTorockóó ((RimeteaRimetea –– magyar nyelvsziget). magyar nyelvsziget). GyulafehGyulafehéérvrváár az erdr az erdéélyi rlyi róómai katolikus egyhmai katolikus egyhááz kz köözpontja, az zpontja, az ErdErdéélyi Fejedelemslyi Fejedelemséég egykori szg egykori széékhelye, itt hirdettkhelye, itt hirdettéék ki 1918k ki 1918--ban Erdban Erdéélynek Romlynek Romáániniáával valval valóó egyesegyesííttéésséét.t.

SZSZÉÉKELYFKELYFÖÖLDLD ((PPáámitulmitul SecuilorSecuilor))A KA Káárprpáátt--medence Kmedence K--i peremi pereméén n ééllőő szszéékelyek a vkelyek a váármegyei rmegyei magyarok magyarok éés a szs a száászok mellett Erdszok mellett Erdéély harmadik ly harmadik áállamalkotllamalkotóónemzetnemzetéét kt kéépeztpeztéék (noha a magyarok k (noha a magyarok éés szs széékelyek a legrkelyek a legréégebbi, gebbi, belbelááthatthatóó korok korok óóta ugyanazt a nyelvet beszta ugyanazt a nyelvet beszéélik).lik).

SajSajáát kt köözigazgatzigazgatáási egyssi egyséégeik, a szgeik, a széékely szkely széékek 1876kek 1876--ig ig áálltak fenn. lltak fenn. A szA széékelyek a Keletikelyek a Keleti--KKáárprpáátok vidtok vidéékkéén kb. 700 ezres, ma is csaknem n kb. 700 ezres, ma is csaknem teljesen zteljesen záárt nyelvtrt nyelvtöömbmbööt alkotnak, itt talt alkotnak, itt taláálhatlhatóó az az ööt szt széékely szkely széékk kköözzüül l nnéégy: gy: UdvarhelyszUdvarhelyszéékk (f(főő helye helye SzSzéékelyudvarhelykelyudvarhely, amely egyben az eg, amely egyben az egéész sz szszéékelyskelyséég igazgatg igazgatáási ksi köözpontja volt), zpontja volt), CsCsííkszkszéékk (ide tartozott (ide tartozott GyergyGyergyóó éés s KKáászonszon is, szis, széékhelye khelye CsCsííkszeredakszereda volt), volt), HHááromszromszéékk ((SepsiSepsi-- KKéézdizdi ––OrbaiszOrbaiszéékk, , SepsiszentgySepsiszentgyöörgyrgy szszéékhellyel) khellyel) éés s MarosszMarosszéékk ((NyNyáárráádszeredadszeredaszszéékhellyel). Az khellyel). Az ööttöödik, dik, AranyosszAranyosszéékk terterüületileg elkletileg elküüllöönnüülve lve TordaTorda éés s NagyenyedNagyenyed kköözzöött taltt taláálhatlhatóó (sz(széékhelye khelye FelvincFelvinc volt). volt).

19521952--67 k67 köözzöött itt tt itt áállllíítotttottáák fel a Magyar Autonk fel a Magyar Autonóóm Tartomm Tartomáányt nyt MarosvMarosváássáárhely szrhely széékhellyel. 1968 khellyel. 1968 óóta az ta az öösszefsszefüüggggőő szszéékely szkely széékek kek terterüülete Maros, Hargita lete Maros, Hargita éés s KovKováásznaszna, , AranyosszAranyosszéékk pedig Fehpedig Fehéér r éés s KolozsKolozsmegymegyéékhez tartozik.khez tartozik.

NYUGATI ORSZNYUGATI ORSZÁÁGRGRÉÉSZSZHunyadHunyad, Arad, , Arad, TemesTemes éés s KrassKrassóó--SzSzöörréényny megymegyéék k öösszefoglalsszefoglalóóneve (fontos ipari (fneve (fontos ipari (főőleg nehleg nehéézipari) kzipari) köörzet) Arad rzet) Arad éés s TemesTemesmegye mezmegye mezőőgazdasgazdasáágilag is nagy jelentgilag is nagy jelentőőssééggűű. Az orsz. Az orszáágrgréész sz etnikumai kb. 10 %etnikumai kb. 10 %--a magyar (220 ezer fa magyar (220 ezer főő), 7 %), 7 %--a na néémet, 5 %met, 5 %--a a szerb, bolgszerb, bolgáár, cseh, szlovr, cseh, szlováák k éés ukrs ukráán nemzetisn nemzetisééggűű..

A tA töörtrtééneti Erdneti Erdéélyhez (ill. kis rlyhez (ill. kis réészben a szben a PartiumhozPartiumhoz) ) tartoztartozóó HunyadHunyad megye szmegye széékhelye khelye DDéévava ((DevaDeva). ). MunicipiumiMunicipiumi rangja van rangja van VajdahunyadnakVajdahunyadnak ((HunedoaraHunedoara ––kohkoháászati kszati köözpont, a Hunyadiak szzpont, a Hunyadiak száármazrmazáási helye) si helye) éés s PetrozsPetrozséényneknynek ((PetrosaniPetrosani) is, az ut) is, az utóóbbi a kbbi a küüllöön n ccíímszmszóóban is tban is táárgyalt rgyalt ZsZsíílvlvöölgyilgyi--medencemedence kköözpontja. zpontja.

TovTováábbi jelentbbi jelentőősebb vsebb váárosok Szrosok Száászvszvááros (ros (OrastieOrastie, , BroosBroos), H), Háátszeg tszeg ((HategHateg), ), BradBrad ((BradBrad) ) éés s PiskiPiski ((SimeriaSimeria –– vasvasúúti csomti csomóópont,). A pont,). A kköözszséégek kgek köözzüül megemll megemlíítjtjüük k GyalGyaláártrt ((GhelariGhelari –– vasvaséércbrcbáánya ) nya ) éés a s a rróómai Dacia egykori fmai Dacia egykori főővváárosrosáát, t, SarmizegetusSarmizegetusáátt. A B. A Báánnáátba tba áátvezettvezetőőErdErdéélyilyi--Vaskapu Hunyadi JVaskapu Hunyadi Jáános, az Erdnos, az Erdéélyilyi--medence bejmedence bejááratratáánnáál ll léévvőőKenyKenyéérmezrmezőő Kinizsi PKinizsi Páál gyl győőztes csatztes csatáájjáának helye (1442, ill. 1479). A nak helye (1442, ill. 1479). A RetyezRetyezáátt hegyshegyséégben van Romgben van Romáánia elsnia elsőő nemzeti parkja.nemzeti parkja.

Arad megyArad megyéének a Maros bal partjnek a Maros bal partjáára esra esőő rréésze a Bsze a Báánsnsáághoz, a ghoz, a jobb parti rjobb parti réésze a Tiszsze a Tiszáántntúúlhoz tartozott. A megye szlhoz tartozott. A megye széékhelye khelye AradArad, v, váárosai krosai köözzüül l BorosjenBorosjenőőtt ((IneuIneu), ), PankotPankotáátt ((PincotaPincota), ), LippLippáátt ((LipovaLipova), valamint Nagylak (), valamint Nagylak (NadlacNadlac) k) köözzúúti ti éés Ks Küürtrtöös s ((CurticiCurtici), vas), vasúúti hatti hatáárráállomllomáást emlst emlíítjtjüük. k. VingaVinga a Ka Káárprpáátt--medence legnagyobb bolgmedence legnagyobb bolgáár telepr telepüülléése. Vilse. Viláágos (gos (SiriaSiria) az ) az 1849. augusztus 131849. augusztus 13--i fegyverleti fegyverletéétel sztel szíínhelye.nhelye.

TemesTemes megye a Bmegye a Báánsnsáág kg köözzéépspsőő rréészszéét foglalja magt foglalja magáában, ban, szszéékhelye khelye TemesvTemesváárr ((TimisoaraTimisoara, , TemeschburgTemeschburg). M). Máásik sik municipiumamunicipiuma LugosLugos ((LugoLugo), v), váárosai krosai köözzüül l NagyszentmiklNagyszentmiklóóstst((SinnicolauSinnicolau MareMare), Bart), Bartóók Bk Bééla szla szüüllőőhelyhelyéét, a t, a nagyszentmiklnagyszentmiklóósisi kincs lelkincs lelőőhelyhelyéét emlt emlíítjtjüük. Csatk. Csatáád (d (CatadCatad, , LenauheimLenauheim) k) köözszséégben szgben szüületett letett LenauLenau osztrosztráákk--nnéémet kmet kööltltőő..

KrassKrassóó--SzSzöörréényny megye a Bmegye a Báánsnsáág DKg DK--i, hegyes ri, hegyes réészszéén tern terüül el, l el, szszéékhelye khelye ResicaResica ((ResitaResita). V). Váárosai krosai köözzüül megemll megemlíítjtjüük k AninAnináátt, , OravicOravicáátt ((OravitaOravita), ), ÚÚjmoldovjmoldováátt ((MoldovaMoldova NouNouáá), ), KarKaráánsebestnsebest ((CarabsebesCarabsebes) ) éés s HerkulesfHerkulesfüürdrdőőtt ((BBááileileHerculaneHerculane). Ismert b). Ismert báányahelyek mnyahelyek méég g DognDognáácskacska ((DogneceaDognecea), ), SzSzáászkabszkabáányanya ((SascaSasca MontanMontanáá) ) éés s RuszkicaRuszkica ((RuschitaRuschita).).

BBáánsnsáág, Bg, Báánnáát, vagy Temeskt, vagy Temesköözz

TTöörtrtéénelmi tartomnelmi tartomáány a Duna, a Tisza, a Maros, a ny a Duna, a Tisza, a Maros, a RuszkaRuszka--havashavas éés a Ds a Déélili--KKáárprpáátok (a Sztok (a Szöörréényinyi--havasok) havasok) kköözzöötti tertti terüületen. leten.

A tA töörtrtééneti Magyarorszneti Magyarorszáágnak ez a rgnak ez a réésze volt legtovsze volt legtováább, 1716bb, 1716--ig tig töörröök kk kéézen. zen. A felszabadA felszabadíított tertott terüületet mletet méég tg tööbb mint 60 bb mint 60 éévig az orszvig az orszáág g ttööbbi rbbi réészszééttőől elvl elváálasztva Temesvlasztva Temesváári Bri Báánsnsáág ng nééven osztrven osztráák k koronatartomkoronatartomáányknykéént igazgattnt igazgattáák k éés ns néémet (svmet (svááb), romb), romáán, n, szerb, bolgszerb, bolgáár, szlovr, szlováák, cseh, ukrk, cseh, ukráán, sn, sőőt francia telepesekkel t francia telepesekkel nnéépespesíítetttettéék be. k be. A magyarok csak 1779, a MagyarorszA magyarok csak 1779, a Magyarorszáággal valggal valóó úújraegyesjraegyesííttéés s ututáán kn kööltltöözhettek be nagyobb szzhettek be nagyobb száámban. mban. 19181918--ig terig terüületletéén 3 vn 3 váármegye rmegye áállt fenn: llt fenn: TorontTorontááll, , TemesTemes éés s KrassKrassóó, ill. k, ill. kééssőőbb bb KrassKrassóó--SzSzöörréényny. .

Az elsAz elsőő vilviláághghááborborúú ututááni hatni hatáárrendezrrendezééskor skor MagyarorszMagyarorszáágnak csak a Maros gnak csak a Maros éés a Tisza s a Tisza öösszefolysszefolyáássáánnáál ll léévvőő TorontTorontáálili--sarok maradt meg. sarok maradt meg. JugoszlJugoszláávia megkapta a Bvia megkapta a Báánsnsáág DNyg DNy--i ri réészszéét t ((NagybecskerekNagybecskerek, , NagykikindaNagykikinda, , PancsovaPancsova, , VersecVersec éés s FehFehéértemplom vrtemplom váárosokkal); rosokkal); -- ez a terez a terüület ma a let ma a VajdasVajdasáág rg réésze.sze.RomRomáániniáához kerhoz kerüült a Blt a Báánsnsáág Kg K--i, nagyobbik ri, nagyobbik réésze. sze. A BA Báánsnsáág ma is a vilg ma is a viláág egyik legkevertebb g egyik legkevertebb nemzetisnemzetiséégi gi öösszetsszetéételtelűű terterüülete (noha a jugoszllete (noha a jugoszlááviai viai rréészrszrőől a nl a néémeteket a mmeteket a máásodik vilsodik viláághghááborborúú ututáán n kitelepkitelepíítetttettéék).k).

BUKOVINABUKOVINA ((BucovinaBucovina) ) TTöörtrtééneti tartomneti tartomáány a Kny a Káárprpáátok ktok küülslsőő elelőőterteréében, a ben, a BorgBorgóóii--hháággóóttóóll ÉÉ--on a Dnyeszterig terjedt. 1775on a Dnyeszterig terjedt. 1775--ben ben csatoltcsatoltáák az addig Moldvk az addig Moldváához tartozhoz tartozóó BukovinBukovináát t AusztriAusztriáához; 1918hoz; 1918--ban az egban az egéész tartomsz tartomáány Romny Romáániniáához hoz kerkerüült. 1940 lt. 1940 óóta az ukrta az ukráán lakossn lakossáággúú ÉÉszakszak--Bukovina Bukovina ––CsernovciCsernovci szszéékhellyel khellyel –– a Szovjetunia Szovjetunióó UkrUkráán n SZSZKSZSZK--ááhozhoz tartozik (1941tartozik (1941--44 k44 köözzöötti megszaktti megszakííttáással, amikor ssal, amikor ismisméét romt romáán kn kéézre kerzre kerüült). lt).

A RomA Romáániniáához tartozhoz tartozóó rréészen jelenleg szen jelenleg SzucsSzucsáávava ((SuceavaSuceava) ) megye talmegye taláálhatlhatóó. . BukovinBukovináában, ban, RadRadóócc ((RRááddááutiuti) k) köörnyrnyéékkéén volt az n volt az 17641764--es es mmááddééfalvifalvi veszedelemveszedelem ututáán idemenekn idemeneküült szlt széékelyek 5 kkelyek 5 köözszséége ge ((HadikfalvaHadikfalva, , AndrAndráásfalvasfalva, , IstensegIstensegíítsts, Fogadjisten , Fogadjisten éés s JJóózseffalvazseffalva), akik a XIX. sz), akik a XIX. száázad vzad véége ge óóta tta tööbb csoportban bb csoportban teleptelepüültek vissza a Kltek vissza a Káárprpáátt--medencmedencéébe, be, éés jelenleg Ds jelenleg Dééva va kköörnyrnyéékkéén, n, PancsovaPancsova mellett, valamint Tolna mellett, valamint Tolna éés Baranya s Baranya megymegyéében ben éélnek nagyobb csoportokban.lnek nagyobb csoportokban.

CSCSÁÁNGNGÓÓFFÖÖLDLDcscsáángngóóknak nevezett kisebb csoportok Erdknak nevezett kisebb csoportok Erdéélyben is lyben is megtalmegtaláálhatlhatóók (Brassk (Brassóó vidvidéékkéén a n a hhéétfalusitfalusi, a , a GyimesiGyimesi--szorosnszorosnááll a a gyimesigyimesi cscsáángngóók), legnagyobb rk), legnagyobb réészszüük azonban a Kk azonban a Káárprpáátok ktok küülslsőőoldaloldaláán, Moldvn, Moldváában ban éél. A mintegy 300 ezerre tehetl. A mintegy 300 ezerre tehetőő moldvai moldvai cscsáángngóók kk köözzüül ml méég mintegy 80g mintegy 80--100 ezren besz100 ezren beszéélnek magyarul, de lnek magyarul, de a ta tööbbiek is elkbbiek is elküüllöönnüülnek rlnek róómai katolikus vallmai katolikus valláásukkal a ksukkal a köörnyezrnyezőőggöörröögkeleti romgkeleti romáánoktnoktóól. l.

Legnagyobb csoportjuk a Legnagyobb csoportjuk a BBáákkóó ((BacauBacau) k) köörnyrnyééki nyelvsziget ki nyelvsziget ––KlKléézsezse ((ClejeCleje), Forr), Forróófalva (falva (FaraoaniFaraoani), ), LujzikalagorLujzikalagor ((LuiziLuiziCCáálugaralugara), ), LLéészpedszped ((LespeziLespezi) stb. ) stb. –– jelentjelentőősebb szsebb száámban mban éélnek lnek mméég g RomRomáánvnváássáárr ((RomanRoman) k) köörnyrnyéékkéén n –– itt legnagyobb itt legnagyobb teleptelepüüllééssüük Szabk Szabóófalva (falva (SabacaniSabacani) ) --, valamint a Keleti, valamint a Keleti--KKáárprpáátok tok folyfolyóóvvöölgyeiben (lgyeiben (TatrosTatros, , TTáázlzlóó, , OjtozOjtoz vvöölgye). Mint tlgye). Mint táájnjnéév a v a CsCsáángngóóffööld leginkld leginkáább bb BBáákkóó megye magyarlakta rmegye magyarlakta réészeire szeire vonatkoztathatvonatkoztathatóó..

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– SebSebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméényenye

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– SebSebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméényenye

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

Ipari kIpari köözpontokzpontok

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

GazdasGazdasáági gi aktivitaktivitááss

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

FFööldhasznldhasznáálatlat

ForrForrááss: : www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksok

PROBPROBÁÁLD F. (szerk.) (2000): EurLD F. (szerk.) (2000): Euróópa Regionpa Regionáális Flis Fööldrajza ldrajza ––ELTE EELTE Eöötvtvöös Kiads Kiadóó, Budapest, 2000. 580 p. , Budapest, 2000. 580 p. ProbProbááldld F., 2000. CDF., 2000. CD--romromA CIA adattA CIA adattáára: ra: www.cia.odci.govwww.cia.odci.govThe The UniversityUniversity ofof Texas Texas atat Austin tAustin téérkrkééptptáára ra ((www.lib.utexas.eduwww.lib.utexas.edu//mapsmaps))ErdErdéélyi magyar adatbank (lyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.rowww.adatbank.transindex.ro) )

(K(Kööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáár; Sebr; Sebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméénye)nye)AubertAubert A. A. –– CsapCsapóó J. (2005) A KJ. (2005) A Káárprpáátt--medence magyar medence magyar vonatkozvonatkozáássúú etnikaietnikai--ttöörtrtééneti tneti táájegysjegyséégei. Tangei. Tanííttáási segsi segéédanyag. danyag. PTEPTE--TTKTTK--FI. FI. ElElőőadadáásjegyzetek (Dr. sjegyzetek (Dr. AubertAubert Antal: EurAntal: Euróópa regionpa regionáális flis fööldrajza ldrajza c. tantc. tantáárgy)rgy)