Róma utódai 23-137

5/11/2018 R ma ut dai 23-137 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/roma-utodai-23-137 1/58

.-- l

Ebben a ré szben a krónikók főszereplőiről, Európaú j né peirőI szóInak szövegeí nk. Á rómaiak é s a bar-' 'Miok közt kiólakult viszonynali iem mindig a szo-kott ké pek é s elké pzelé sgkszeriot dthagyom:ányo-zor, Í órmdi, muraljók azok az összehasonlltások,melyek Salvitinustól, az utolsó lómai auctorok egyi-ké tő! szbrmaznak' A barbdrok a rómaiak számára

. nem vé gzetszeirű é s:*^ s' mindenekfeleit va!ó+osz- '

.. qat jelen etté k; hanem a |elbomtró tsószórsóg' aiir. ' .:

' chióióban egy indokoltan wgy ini\oko|atliia! '

' remé lt.é s vórt ú jrendnek a ké pviselőit is, A római,gonoszstig" sabianus szelint Í e|ú Imú Üil'a bqú órkegyellensé ler,jó tehát né ha a barbdrok Íe!é ek int eni,Mtha onné t vdrható a kdosz rendezőáé se. S va!óban,

' ú j, ma4asabb szintű fejlődé s lehetősé gé , hozlrjk alági' válsóiokkal kú zdő társa|dolomba.

Á hunok jötek a legtávolabb4fl a római biroda-

lom hatdraira, s em!é ki)enk, iegyetlen é s vé resemlé kú k egy é vezredre szllt' Áz igazi, a.rómaiakka!' wló együné lé sreké ptelen barbdri ki a csóiárok-nak nem tórsuk, hanem Í eletÍ ük,to]kodó akait '

lenni' Áttila l,oll, a h n király' Jorú ues, a barbórné pek tetteinek krónikdsa mulatja be nekijnk Álri-

- . lót' aki ,,Mundzuc nevű alyátó! születetr" é s ,,a ú !ágelső né peinek'a rómaiaknak é sa vtzigótoknak !e-igtizáaira" töeeké dett. Ez a fé rfiú .ki niké nta kró-'' nikós

mondjd, ,,mtnden faldeknik fitelneyolt''

' a í al-



tományok ú rnőjé nek. Itótí ának füIdjóre is el|azclleseregeit' Gallióban is hódokatott, zsáknónyolt é sgJilkolt. A vé gze! azonban, mely kiráIjra é srub:'szolgóro egyafónl lesú jt, a hqlál' é lete szé p napján,menyegzőjé nek órájában é rte tltól.

. A darabjaí ra hulló rónuí födkereksé g, az ,,oú i5"

remegé senen szűnl meg a konlinens parljainál.Á csatorna hullánain tú I, az egykori rónai proyí n-cí a' Britannia pusztulása is siralomra mé ltó. Gildas'a brclon szerzetes beszé lí el a Blil rqrbmány le-szakadósát a birodalom leslé rőI' é sazl is elmohdja,hogy a sziget végé ben akozó piklek miké nt tőrtek ró aa rónai nűrclődé s eine tóvoli őrhel),eÍ re' A siigeté tzaki ré szé rőlbelőrt hódfuókat csakhamar mdsok

"válrottók.fel: az angolszószok' kikről Bé da, a ,,lisz-lelelre né ltó'' nond el nekünk egyel é 5 másl'

Az angolsaisz uralom a britek több nentzedé ken óttartó ellendllásdnqk megtöé se utón meg í sszilárdullAngliában. é s a germán hóditók a romanizlilt Iag)'

. mé g egé szen kelta meghóditottakkal ardnylag röididő aiatt ósszet'együlÍ ek. Áz angolszósz Blitanniótmostantól Ángliának mondjók. é sa hatalom birtokosa

'. mór nem a lóyoli Róna kiildöte, rj proconsul, lla-nen egy germón tórzsÍ ő, akit bibtí ai pé tctlita..fetken-!ek' megkoronaztak é s kirtil1'nak Aezdtek nete:ni.

A bril-kelta Ártiur vo!t Anglicnak az a királyd'kinek' szemé l),e nem a löté neli valósóg, hanem egypóratlanul gaztlag é s szí nes nondayilág kózé ppont-jóban jelenik neg, de mégísú gy, hogy q róla elnon-dotlqk |'alósi1gqal a,kora közé pkor szí nes hűbé rildrsadalmának é letébö lakadtak.

' Szőke hajú é s-i,i!ágos szemű' nq?as termelű, í zrnosh|aróösok jelennek meg előttünk e9, Galliliban é 16

római szavqi nlomón. A Í rankokróI van szó, kikre,,csupdn a hallil sú jí hal e' de sohasem'a fé lelem".

Ezt nondja róluk. akár merl i4y yolt' qkár mer! aIegyőzöt ké nytelen volt rd, a /rankokkal kiegyezé sreé segyú tté Ié sreké nyszerí tett szenótori sarj, Sidoní us'Maguk a /rankok azonban mé g lóbbet is aondqnqkmagukró!. Kü!őnbeknetí furtjók a jtankok népét

a rómaí qknál, merl ők azok' kik a római kegyetlen-

sé gen, a keresité nyeketvé rí anú ságrahajtó dühé n

ú rfd leltek,s mert Krisz,us is őket szereli - lé galább-Í s í gyhirdetik lórvé nykónyvú knek, a szá!iai frankoktöyé nyé nek elöjáró beszé dé ben.A meghódí tottakw!ójában 'té nylegnem mo'ndanak róluk sok tosz'szal, é segybeolyadásuk a rómaiqsotlott gallokkalaránylag gyorsan é snagyobb megrdzkódtatósok né bküI ment vé gbe. Mé gis' galliai lartózkadósuk móso-dik é vsztiza&iban kirólyuknak tövé nyr kellell hoz'nia bdllónyí módósuk ellen é saz iinnepek megüIé sé '

rőL Sidonius azonban szokósaikat elé ggéé rdé kesek'nek é s mé ltóknak talólta, hogy római é kesszólóssalhagyomdnyozza át az utókorra. Egy burgundiIakodalom ré szlelező é sé rdekkel ké szült leí rása min- ' ..

dcneselre ez! sejleli.Az qrabok nen á'llÍ ak meg a Pireneus1knóI' Az'

Ibé r-Í é lszigetelné hóny é vtí zedalatI birlokukba \el'lé k,aztán a hegleken tú Ira, Gallióba hají olta őkethódí tó kedyük.d)e az ú j !órsadalom előit hasznosí lani

é s megszervez4iyezé rek'

tartomónyurak tudtók,minl odo, az aquitaní ai ( dé lnyugargalliai) dux,vezé r vagy herceg, é s maga a hatalmas udlarnagy,ki egy ké tsé gbeeselt csaÍóbqn meghátrálósra ké sz'lelÍ e a muzulmón hódfuókar. Kdroly t'olt a nele,é sa csata ulá , mer! pőrólyké nl csapo a pogányhódí tóra, Martelnek, azaz Kalapócsnak í smondot|t!ák. Marte! Kóroly győzelme menlelle me{ Eú rópát" '' "lsoj<i! tö t é n e.t e sz dmó ra.

Á poÍ tieÁ-i csara (?32) utón'Európa kapuja.lem',

24 25



zárult mé 8 be az ú jné pek előt'|. A szlávok tűnnek felelsőnek' az akkori löté nelemben szereplő !óltlek'é szakiperemé n. Megtelepednek mindenú tt, honné t

.. a ggrmdn né pek a birodalom hatQrvona,Ián átkelveú jabb hódí ttisokra indultak é s ré gi födjükel üresenhagytdk. Ké sőbb a germónok visszafordultak egykori

födjeik felé 's a szlát'oknak ekkor kellett belé pní ük

Ea!ópa tőrté neté be. bátran é s eIkeseredetten hqrco!-'tak a ,ölé nelmi é tvé nyesülé sé rt,de tórsadalmi, ka.to-nai é sóIlqini szervezetlensé gük miatt a rabolni vógjló

feudóIis germón terjeszedé s maga aló gyűrte azEIbán' tú l é lő tözseket, Thiet qr, a mé rseburglpüspók krónikája szómo! be legré szletesebbé n a szlliv-germán viszony ú szontagságairól, é sa szósz króni-kás tekintete már az orosz fejedelmt tórbsig, Kí jevighalol . . .

Á Regino ap!át krónikójribóI \'ett ftszletek meg 4következő ré szben Nithard hÍ stóriójónak közőlt Í e-jezetei !é sz elesen trájé kozrafuak benní tnket az é szaklemberekrőt, a norr4qnnokról' gkik ké t é vszózadoniit püsztí rott.ik o frankokat é s birodalmukat. Hódí -\Í lis, tartós bí rtokszerzé snem é rdekehe a rengerjdró,,é szakí é r'fiakat''' de a zsdkmóny, a szdraz!őldg4zdagsága ann,Í l inkóbb' Szerencsé jú ka tengerhezkőú tte őkel, a izárazon bizonytalanul é snehé zkesenmozogtak' S bór a

feudólÍ shadak

Báncé lfalaÍnreyd-

szerint ősszezú zódtak, a kdrolyi birodaloin szé tbom-' Itisa után ismé lkilát.is'alan sorsnak elé bené ző

Európa számára ők jelentetté k az igazi csapósl - amagyarokkal egrú rr. Krónikósaink' Regino, RicherelőaddstÍ bóI a kor elsö sztfunú problé mójnak gondjgé s zgalma é rződik.

Az ú jné pek óradatónak utolsó "hulldmóban amagyarok é rkeztek' Első jelentkezé sűk hasonlatoso.z Európa lelé órekvő rcmódok leeplsejé nek, a hu-

nok né pé nekeltűné sé hez. Sorsuk mé gis mds letl.A feuddlis könyezet tuclomásulvé tele, az abba valóbeleilleszkedé s a hosszas é s sok vé rhullatóssal járózsókmónyszerző kalandoztis utdn, az akkori Európa

|ormtii sierint vé gbemenö allamalkotdsa, a kalonaikimerülé s után is megmentelte ezt a né pet,é ssolsótvé glegesen Európlié hoz köö e '

. .''''l .'] '.

z726



. SALVIANUS.::, ': '';r:.'. r "\:

É izak_galliairé tor'jogtudós é s egyházi iró. Fő Í nűvea Degubenalioüe Dei librÍ yIIl, miból idé zeteinket is ve(tük.A kor müvctódé si vis7onyainak ismeretóhez elsórendú forÍ á_sunk. Kiadása: I'. |allly. Corpus scriptdrum EcclesiaeLatinocum VIII. Vindobonae 1881.

Ami a gótoÉ é s vandálok* 'é letmódját illeti, miaz' amiben magunkat elé bük helyezhetné nk' vagyakár csak össze is hasonlí thatnánk velük? Hogyelószö az együtté rzé sróI é sa szeretetről szóljak

'(az Úr ezt nevezi a legfóbb eré nynek, é .n".".uii',, Szentí rás' de saját pé ldája á|tal is ezt ajánlja mond-

ván: arról ismernek nreg titeket, hogy taní tványaimvagytok, ha szeretitek egymást...), csaknem min_

den barbár, ki egy né phez; egy kiÍ ály alá'tartozik,szereti, közel valamennyi római pedig üldözi esy_mást'..

Ezenközben nyomorgatják a szegé nyeket' sa-nyargatj^k az özyegyeket, eltiporják az é rvákat,annyira, hogy közüliik sokan - é snem is szegé _

' A római birodatomba betöó elsó germán hullámhoz ta.-tozó töazsek.

nyes családból származók _, kik a szabad emberműveltsé É é 'velendelkeznek, az' é llensé ghezmene-külntk, nehogy az áItalános üldözé s közepettemegbaljanak. Ugyanis a barbároknál keresik a ró-mai emberiessé get, mert a rómáiak barbár ember_telensé gé telviselni nem tudják. É sámbár azoktól.kikhez menekültek' é letrrí ódban is, nyelvben is

különböznek, sót- hogy ú gymondjara, a barbártestek é sötözé ké k bí í zé tóls utálkoznak, mé gisinlább elviselik a barbárok elté rő é letformáját,mint a rómaiak kegyetlenkedő iglzsí gratanságát.Igy tehát vagy a gótokhoz. vagy a bakaudákhoz,vagy más. bárhol uralkodó barbárok hoz.kötöznek,é s ezt meg nem .bánják' Mert inkább' akáinák'ráb_

'ság szí ne alatt bzabadon é lni' mint sziabadság szí nealatt raboskodni' A római polgár neYezetet tehát,

me|yet egykor. nem

']csupáit

nágyra becsültek, dedrága pé nzen vettek is, most elrÍ tasí tják, é s futnak,'menekszeirek tóle, é snemcsak hitvány dolognak,

de -csaknem undorí tónak tartják.'Es van-e nagyobb bizonysága á rórnái g<ino!z_

ságnak annál. hogy igen sokan a tis7tes é snemesemberek k<iztil, kiknek a rómí i állapot igen nagyfé nyt, ragyogást meg tisztessóget jelentgtt, a róÍ naigoltoszság kegyetlensé ge n]iatt ngm akartak többé'rómaiak leí ni? Í gy tehát mé gazok is, kik nem

.menekedtek a barbárokhoz, ké rrytelenek szinté nbarbárokká válni, mikónt a hispánok nagy ré sze,a gailok nem kis ré sze é s.vé gezetül nrindazok, aki_ket a római gonoszság az egé sz rórnai viIágban márnem_rómair k ká tett.

zB z9



JORDANES

Elrómaiásodotr gót i}ey alán krónikás, aki 55o láján igenkezdetleges latin nyelveí qegí .ta a nyugati birodaldm fel_bornlása után bekövetkezett váItozásokát' e5 bemutatta azú j é peket.Ndtfré t celica né ven szoktuk emlegatni, bár t€-jes címe szerint a gé ták eredeté róI é stetteiről ( De origine acti-busque Getarum) szól. Kiadása: Monumenta GermaniaeHistoÍ ica, Auctores Antiquissimi,

, Milyen volt Attila?

. Maga AtLila Mundzuc nevű atyától született,testvé rei voltak octáÍ é sRoas, kikról azt beszé lik,hÚgy már Áttila előtt öYé k volt az ország; De mé g-sem annyi, mint amennyi ké sóbb aá övé lett. Halá-luk'után Bleda [Buda] nevű testvé ré velegyütt kö

vette'óket a huntrk királyságában. tlogy pedigjó

remé nnyel indqljon ama hadjáratra, melyre ké szü_

lődöt, €ejé nek fokozását rokongyilkossággal igye_

kezett elé rni, valamennyi ltozzátartoző jának meg-öeté ié vel tiirekedvé n a dönté sre. Ugya is test\é 'ré nek, Bledának csalárd rneggyilkolás4 utári, ki a

hűnok nagy ré sze fööt uralkodott, az egé sz né petegyesí tette, é smás, akkor uralma alá tartozó né _

peknek is nagyszámú seregé t egybegyűjtve, a világ'elsó né peinek, a rómaiaknak é sa ví zigótoknak le_

igázására indult. Azt beszetik, hogy serege öszáz'ezer emberből állt.

Ez a fé rfi:ú azé rtszületett e világra, hogy a né pekmegremegjenek. Minden Í ijldeknek fé lelme volt,ki,nem tudoril, mi módon, mindeneket ré miiletbe

{jtett, szárnyra kelt fé lelmetes hí ré vel.Mert büszkemé gjetené s{í volt, ide-oda jártatta szemeit, ú gy,hogy e fennhé jázó embernek máÍ teste mózdula-tdi is kiiü;té hé khatalmát. szeÍette ugyan a hada_

kozást, de mé gis mé rsé keltemagát; megfontoltsá-ga hatalmas, a könyögé sre hal)gatott é skegyesen .

bánt azokkal' kiket egyszer már 6izalmába fogadott.Kis tefmetű volt' szé les mellű' feje nagy' formájú :Ritkás szakál|ával, . apró szemé vel, lapos orrával,barna bóré vel származásának jegyeit viselte magán.

É sámbár olyan termé szeí evolt, hogy mindig iselbizakodott' önbizalmát mé gnövelte Mars kard_jának megtalálása, melyet a szkí ta királyok mindig.szent dolognak tartottak. Priscusl töté netí ró eI_

mondja, hogy mily alkalomlnal találták meg. ,,Mi_dőn egy pásztor' - ú gymond - é szreYette' hogynyájának egyik tinója sántí t, de a sebnek okí l nem.lelte, a vé rnyomokat gondosan követte, é s gyjutott el a kárdhoz, melybe a füveket legeló állatv|gyázatlanul b€elé pett' Kiásta, fu

'azonnal Attilá_

. hoz vitte.'Ez, minthogy bőkezű volt, ajándé kokkalövendeztette meg, mert ligy vé lte,hogy zz egé szvilág fejedelme lett, é sMars gardjávaÍ hatalmatnyert a hadak felett." (

'ItóIiai hadjórata (452)

Attila a Yí zigótok táYozását kihasználta, é s amit

mindig is kí vánt, immár megláthatta ellensé geinekpártokÍ a szakadását. Biztos l évé$hát dolgában, arómaiak lei!ázására ké szülódöt. ' Elsó támadásá_val Aquileia városa alá sá{ltott, mely a Venetiaitartomány fóvárosa. Az Adriai-tengerbe nyú lófö1dnyelvre ,é pült, keletrö vé dóműké í tövezi aNatio llsonzo] folyó, mely a- Piceus hegyekben.[Juli Alpok] ered, é s il't van a torkolata.

ArrÍ ikor ott már ré góta é s sokszorosan folytatva.az ostromot, mit sem tudott elé rni, mert belülről

':3r

o



a római katonák igen vité Ziil ál|ottak ellent, a seregmeg már'zú golódott é s távozni kí vánt, Attila a fala-

. kat kö üljárta, é s már azon töprengett, hogy vajontábort bonÍ son-e, midón é szrevette, hogy fe'h_ér

mad4Í ak, azaz gó|yák, melye} a háztetókön fé sz_kelnek, a városból fiókáikat kihordozzák, é sszoká-suk ellené re a mezókre viszik. É s,minthogy igené lps szemű megfigyelő volt' megé Iezte, ami lesz, é sjgy szólt övé ihez: ,,Tekintsé tek - ú gymond- ejövendó dolgokban járatos madarakat; mint hagy-ják el a veszni induló várost é sa romlani ké szűlóvárfalakat, mivel már közel -a veszedeiem. Nem

- üres beszé d ez, ne is gondoljáí pk' hogy bizonytalane szó, mert a rettegé s, á.dolgok elóé rzete a meg-szokottságon is Yáltoztat''' Mi többet mé g?' ové i.nek lelké t ismé t-Aquileia ostromára gerjesztette;

ostromgé peket ]ké szí tettek,é smindenfé le hají tószerszámot alkalmaztak. Ké sedelem né lkiilmeg:ostromolrák a várost, kifosztották é s kegyer|enülfeldú lták ú gy, hogy\alig hagyták valami kis nyomát.

Ezután már bátrabbak lettek, é s minthogy a Í ó-maiak vé ré velmé gel nem teltek, a vené tek tóbbi .

városaiban tomboltak a hunok. Milánót is, LiguriasZé kvárosát'* egykoron királyi szé khelyt hasonlómódon feldú lták, nepkülönben Ticinumot [Ticiqal

'is haso'nló solsra juttatv* lerontották, é sb szom_szé dos helyeket dühÖngve tö té k-zú zták,. é selpusz-tí tották szinte egé sz ltáliát. Mikor pedig már szán-dé kukban állott Rómába menni, övé i, miké nt a

tóÍ té netí ró Priscus'elmbndja, viiszafordultak, riema város kí mé lé semi4tt, mert ellensé geivoltak annak,de Alariknak'z, a gótok királyának pé ldájára hiYat-

' Milánóvalójábati a Póntuli Galliához (callia Tránspa- ' .

dana) sámí lottálq

kozva; kilál}uk j<i szerencsé jé tfé ltYé n,mert amazR'óma megtöé se után nem sokáig é ltmé g, hanem

az embeli lé tuolhamarosan távozoit.

ÁttÍ la hatóIa

Ez' miké nt Priscus' a töté nelí ró elmondja, ki-mú lásának 'idejé ben egy igen é kes leányzót is _

- |ldikó3 volt a neve -, bí r számtalan felesé ge voltmár ama né p szokása szerint, mé g házastársulvett. A menyegzón módfelé tt vigadozott' é sbortólmeg álomtól elnyómva hányatt feküdt. orrábólmeg szokott í ndulni vé re, s'ez most, hogy ú tját nemlelhette, torkába folyt, é s é leté tkioltotta' Í gy e

hadban dicsősé ges kiráIynak a mé Ité ktelensé gszé _

gyenletes vé get juttatott.Ahogyan azu1án 'megvirradf, é sa'nap nagy ré sze_ már eltelt'.a király szolgái valami szomorú dologragyanakodtak, é snagy kiáltozások után az ajtókatfelt<irté k, é s megtalálták Attilát mi'nden seb né ]kú l.

' Vé römlé s által nyerte pusztulását, é sa leány be_

takart, lehajtott'fóvel siránkozott. Akkor, miké nt ,ama né pnek szokása, levágták hajukat, formátlanarcukat mé gmé ly sebekkel is rú titották, hogy a ki-tűtló harcost ne asszonyi siránkozással'.Jcönnyek-kei, de fé rfiú iYé rrdl giászolják.

Mé g az a csodálatos dolog töté nt, hogy Marcia-nusnak, a Kelet fejedelmé nek*, ki e szilaj ellensé gmiatf aggodalomban volt, valami isteni szemé lyálmában megjelent' s megmutatta, hogy ugyánazoné jszakaAltila í jaeltöetett- Ama né p ugyanis igenbí zik a nyilazásban.

* Bi,,ánci csásár (450_457).

32 33



LoNc'oBÁRD NÉ YTELEN

A 6_7. században é It.a már Itáliában le\elepedelt é s lati. -osodó né peközöí A mű' eredeli cime izerint' a rómaiprovinciák''ú rnójé nek'', ltáliának uraivá lett longobárdok,,óstöté neté róI" s?ól (origo genlí s Langobatdotum)- A szöÉ ga közé pkoIi töté netpótló mese iskoIapé ldája. Hitelesbé nné sak az, bogy ók is az ósi germán fóldÍ ól, skandi-

'í áviából (forrásünk scadattaünak mondja) indultak el. Ki&' 4ása: Monumenta cermaniae Historica, scripaores RerumLangobardicarum. .

A longobárd né p eredete

- ' Van egy szigé t az é sz ki tájakon; melyet Scada_nannak mondanak: k'irnú lás é s ,,vé gzödós'' a2 é r_telme. Sok né p akozik o'tt' s köZötük egy kis nerh-

zetsé g,me-lyet WinniIisnek hí vnak.Ehhez tartozott'

_

egy Gambara nevű a:szony é s ké t fia. Az egyiknek. neve Ybor, a másiké Agio. Ezek anyjukkal' Gam_

barával egyetemben fejedelemkedlek a winnileken.Megindultak tehát a vandálok vezé rei, az ambróké saz assók seregükkel, é srnondották a" winnilek_nek: .,vagy fizessetek adót nekünk, vagy ké szülje-tek a küzdelemre, é s küzdjel'ek meg velünk". Felel-té k YboI é s ,,{gio, anyjukkaI"'Gambarával egye_temben: ,,Jobb nekünk harcfa ké szú lni, mint a van_

dáloknak adi5t fizetni.'' Akkor az ambrók é sassbkké rlé kGodant [wotan]. ho8y adja nekik a gyóze-delmet. Felelt Goda15 mondván: ,.Kiket a napkeltekor elóbb !átbk meg, azoknak adom a gy{ze-delmet."

Abban az idóben GambaÍ a ké t fiáVal,'mé gpedigYborral é sAgióval, t'ik fejedelmek voltak'a winni-lek fööt, ké rté kFreát (Godan felesé gé t),hogy awindilekhez kegyes indulatú legyen. Frea azt a ta-

nácsot adta tehát, ]trogy napfelkeltekor jójjenek ela winnilek, é saz asizonyaí k isjöjé né k eÍ fé fjeikkelegyütt, orcájuk köül szakáll módjára kibontolthajjal. Pirkadat idejé n,midön a nap máÍ 'felkeltvolná, Frea; Godán felesé ge megfordí totta azt az

ágyat, amelyben fé rje feküdt, é sorcáját kelet feÍé

fórdí totta é s feÍ kötöté . É saz feltekí rrtvé n,maga

€őtt látta a winnileket é sasszonyaikat, orcájuk körú l szé tbontbtt hajjal, é s í gy szólt: ,,Kik ezek a hosz_

szú szakállú ak [longibarbae]?'' _É smondá FreaGodannak: ,,Amiké nt nevet adtá], gyózedelmet isadj nekik.'' É sadott í s nekik' gyózedelmet, hog-y

ahol csak alkalom adódik' bosszrilják meg ma!u-,kat, é s legyen övé k a gyózelem. Az időtől fog'vP 'a ' -

winfi ilek€ longpbárdoknak hí vták'

' ,,Böcsnek'' nevezté k; a kelták, elsósorban a britek tö é

"jii r.iu -"e, a kortárs szemé vií É tottosplrié í yeklyoáán(6. sz.)i De excí clio et conqueslu Bfí tanní ae.A szigetols_zág-

iair uialkodo zavarok elól Bretagn€ba- (kisebb Britan]rria)menekült, é sott is halt meg. Ki^dás^i Monmser, Mon'J-,meí ta ceÍ maniae Histo.ica A{rctores AntiquissiÍni, xIII. kö.

A római uralom bukása után a kelták {britonok, piktek)hajtják uralmuk aIá a szigetorszáÉ ot. Az 5.62. közepé tólkezdve j€entkeznek az aí golsász hódi!ók. A kelták a lehetó

legÍosszabb m€oldásboz folyamodnak : vortigern király be-' hí vja a támadókat, hogy mint zsoldosok vé djé k Í neg ót attibbi aí golszász tözs eIlen. A behí vott angolszászok \e7E'tóje: Hen8ist, ati mega]apitja.a Kenti királyságot.

3534



, , B(í lannia pulztulí is'a é s .siralmq|.

. . A pikiek1 a sziget vé gé ben elepedreí < meg elsőb_beni é s'ott is maradtak, nenrrií kán . zsákmányol.tak é sdú ltak is. Az ily viszontagságok közepettepusztuló né pÍ ehé g áskajárás is szakadt' é s mé g azelóbbiné l erósebb éhség5 puszrí tott tovább. Midón

pedig megszűnt a pusztí tás, dú lás, a szigetet oly'- bősé g árasztotta el, hogy hasonlóra azelótt egy kor_ban sem volt soha emlé kezet. Minde}ekkel a buja-ság is növekedetí Hatalmas tőból sarjadva elhatal-masodott' hogy abban az idóben mé ttán mond_batták: ,.olyan bujálkodásról lehet hallani, minómé g a pogányok közö( sincs.'' De nem csupán eza vé tek.de minden más is, ami az emberi te rmé sze i-tel. szokq_tt iárí i, é s különösen az, amia közjót '

fórgatja fel: ez igazs^g utálata esküszegé ssel é sa

' hazugság szeretete a ravasÍ mesterkedé ssei pári-' sulva, a rossz kedvelé se a jó helyett, a gonoszság-

nak jóságké nt való tiszteleto, a söé tsé g kedvelé sea napfé ny helyett, s a'sátán elfogadása fé nyessé gangyaláui. A kirá1yokat nem isten rendelé sé bólkenté k fel, hanem olyanokat emeltek maguk föé ,kik másoknál kegyetlenebbek voltak. Nem sokkalké sóbb pedig azok, kik felkenté k' korántsem azigazság kedvelé se Í iriatt, megöté k {ket. é smé g

kegyet lenebbeket Választottak. Ha pedig valakibé kessé gesebb é saz 'igazsággal valamivel inkább' töődöt, arra mint Britannia megrontójára irá-nyult irgalom né lktilmindenek gyűlöete é snyila . . .

Ekkof az összes tanácsadókat a kevé ly zsarnok-kal együtt megvakí tották, é sa haza oltalmára,de inkább pusztulására azt taIálták ki, hogy amanagy' szilajságú é skár:hozatos nevű szászok, kiketIsten é sembeÍ utál, az eszaki né pek visszatartására

'miké nti. juhakolba a farkasok; bebocsáttassanak.

' Pedig enné l sohas€m- töté nhetett volna velük sem. kárhozatosabb, sem- keserYesebb. Ó az' é rtelem

mily- mé lysé tses6ö&sé ge, $j162 plmé nek lhily ké t'sé gtejtő é s kegyetlen irigatags{ta azokat; . kiketmidón mé g távol Yoltak, a ha|álnál jobban rett€-

tek,' most, hogy ú gy'-mondjam egy fedé l alá be_

Nvni .,.BEDÁ' A TtsZTELETREMÉ LTó

67J táján született É szak-Angliában, é s735_ben halt meg

Yarrow apáts?í gban (York mellett);'melynek tagja t'oll. AzaDgolsá5z egyhá/i tudományossá8 legkiemelLedóbb alakja'a közé pkori mú !€őaé s egyik megalapo,'ója' Nagy töté neti

' Í ^(Jve. i l]islolÍ a ecclesiaslica ge is Ánglorurrl, Í nely asak s,i-

rné ben ,,egyházi'' töté nete az angol rié pnek, ,,az angol tö .té netÍrásatyjává" tette ót. Műve mindeneselre aZ anyagg{üj_

lé sb€ é skÍ ilikában' valaminl az €óadásban mulatkoZó gdn-dosságnak a közé pkorban ritki pé ldája. Kiadása|. c, Plum'm"., ké l köetben' Qxford l89ó

. Mire taní t a tórlé nelem?

Az angolok'nemzetsé gé nek egyházi his(óÍ ií ját'mit a minap megí rtam neked, mert kí vántad, ókirály, a legnagyobb ké szsé ggel,hogy elózetesen

is elolvasd é s jóváhagyd, elküldötem, é smost le_másolásra meg hogy idójártával jobban átgondoId' iismé t €küldöm. !'lé ggé é rté kelemjóságod igyeke-zcté t,hogy füledet nem'csupán a Szentí rás hallga-tására ké szteted seré nyen, de az ósök, különösena mi né pünk kiváló fé rfiai tetteihek, mondásain{kmegismeré sé re s é bergondot fordí tasz. A töté ne_

lem ugyanis, a jókról jókat közövé n. a szorg<llma'

tos hqllgatót a jó ulónzlisóra ósztönzi, akár' ha 8 go-

36



:

noszokkal kapcsoIatban rossz dolgok idé zódnek isfel; mindazonáltal a kegyes é s jámbor olvasó vagyhallgató, óvakodván attól, ami ,káros é sgonosz''ké szsé gesebbengerjed fel azok művelé sé re, miketjóknak, Istenhez mé ltóknak vé l, ismer. É smertezt te is nagy vigyázatossággal megé rtetted,ez emlí _tett históriát a magad okulására é s azoké ra, kiknek

kormányához helyezett té gedaZ isteni tekinté ly_ a köz üdvé re gondot -vis€Yé n - mé gmess4ebbakarod ismerrté tenni.

Hogy pedig azok tekinteté ben, melyeket megí Í -'tam, Te é se história többi hallgatója vagy olvasójaa ké telkedé sremódot ne találjon, röviden itt kö_zöni góndom lesz, leginkább nÉ lysz€zőktől ta_nultam e dolgokat.., Ezen felül a. nel.tzetbeliakl köziil .pindazokat'kikhez ugyanezen história eljutbat, s kik azt halljákvagy olvassák, esdve ké rem: lelkem, testem gyönge-sé geié rta í öülvaló kegyessé ghez gyakorta k<inyó-r<igjenek, erról'el ne feledkezzenek' é smindeniküka maga lehetósé gei szé í int . - ezzel fejezze ki hálá-ját' hogy é n, ki az egyes tartományokról é sa maga-sabb helyen valókróIí ami emlé kezetre mé Itó é saz '

ott lakóknak kedves, szorgosan feljegyeztem, min-'denekné l kegyes közbenjárásuk gyümöcsé t lel-J€m...

Edwin kiráty é saz angolszószok

, kereszté nysé gre é rnek

Ebben az idóben a northumbriaiak né pe, vagyisamaz 'angoI n€mzé tsé g, mely a Humbre folyótólé szakra Iakik, királyával, Edwinnel egyetemben azIsten szavát ama Paulinuss pié dikálásából isnierte

38

meg, kiról fentebb emlé keztünk; s ''a hit igéjétel-

fogadta. Tudni mé ltó, hogy e királynak födi biro_

dalma é shatalma í s megndvekedett a hit elfogadá_

sának é sá mennyek ' országáriak .elöeÍ eké nt ú gy,

hogy _ miké nt az angolok közül óelőtte mé gsenkiBritannia minden határait. amerre csak.az ango-

lok vagy a britonok tartományai terültek'el, hatal'

ma alá hajtdtta. Sót a Meneviai [Anglesey] szige-teket is, miké nt lentebb elóadluk, az angolok biro-dalma alá vetette, melyek kóz-ill'a dé lré ekvó iei-jedelmesebb é sa telmé kenysé gemeg bősé ge miattboldogabb is, az angolok mé ité keszerint kilenc_százhatvan családnak elegendó a másik pedig többmint háromszázra való'

Amaz idóben' korábban szerzett sebesülé sé bólme-ggyógyulva' a király egybegyűjté :seregé t, elindult

a nyugati szászok6 ellen, é sharcbabocsátkozván,

mindeneket, kikról tudta, hogy halálára szövet_

keztek, vagy megöt, vagy iriegadásra ké nyszeritett. '"

,' igy azután gyózedelemmel té rt vissza hazá+já6a.

Nem azonnal é snem is elhamaJkodva akarta a ke_

reszté ny hit szentsé geit felvenni. Ámbár attó} kezd-ve. hogy megí gé rte:Krisztus szolgátatára lesz. a po'gányságnak sem szolgált tovább. De amaz 1dő' óta

. magától Paulinustól' a tiszteletre mé Itó fé rfiú tóltanulta a hit é rtelmé t;é selókelőivel' kiket bolcseb_

beknek ismert, gondÓsan megtárgyalta, mi lé gyenezek tekinteté ben a teendó. De ő maga is,.lé vé ntermé szettől igen é les eszű, gyakorta egyedüI üldögé lvé , elke mé Iyé nöninagához szólöt, s hogy mitis kellbne tenni, hogy mellik vallást gyakoroljá,fontolgatta.

\

'.39



Mo-NMoUTHI GÁLFRÉ D_

Monmou(hi fó€percs' majd sl. Asaph pijspöke (ll52l t 54). l

'

47 U (án irla meg Robert, clouceslei grö'jjna I( ajan_lotl művé r- melwt egy állitóIag walter calinius oxí ordi fóes_peres által rendelkezé sé rebocsátotl ré giaí gol nyelvű kró-trika_alapján-szerkesztett. Kiadása: 2 köetben. oxford, t882é s1884.

Az angolszász inYáiióletleni vé dekezé s !€é ralakja Árrhur

kií ály volt. A közé pkorban hatalmas mondakö fonódolt' alakja köé , emiat1 sokái8'ké telkedtek lé tezésé b€, bár mé gma sé msikerüll liszláZni ponlosan sem kileré I.sem legendásharcainak idóponljár é sszinhelyé l:

A i thur k irót y megkorőnóz(is;

Miután mindnyájan összegyűltek a váIosban, azünnepsé gek előesté jé n,az é rsekek a palotába men_

tek, hogy a királyt megkoronázzák. Dubricius te-hát, mi!lhogy az udvat az ő egyházmegyé jé hezta ozott. elváltalta a feladat elvé gzé sé nek ondját.Dí szesen a metropolita templömához kísértékkiszemelt királ}t, jobbján é s balján ké t é rsé kkí -sé rte.Né gy király meg' Albania, Cornubia. Deme_tia é sVenedócia* fejedelme, akiket ez a jog meg-.illetett, né gy aranykardot hordozván, ment elótte,'Sokfé leegyháziak gyülekezete pedig csodálatos dal-lamokat é nekelt. Másik oldalon rneg a királyi jel_

' vé nyekkel é kes királynőt 'kí sé rté káz é isetet- espüspökök az lstennek szenl.elt szüzek templomába'Az emlí tett né gykirály kiÍ ály.asszonya szokás sze-rint né gy fehé r galambot vitt elö. A jelenleyó asz_szonyok pedig a legnagyobb övendezé ssel kí sé rté k

é s. é nek szólt mindkát temptomban, hogy a nagygyönyöűsé g qiat' a jelenlevó lwagok azt sem

tudták, melyik temploi'tbá menjenek előbb. Csapa_

. tpnké nt róhanta! tehát hol ebbe, hql abba a iemp'

. lömba. Nem unatkoztak volna akkor sem' ha azegé sz napon át taÍ t a szortartás. Miután mindké ttemplblnban befejezté k az istentiszteletet, a királyé sa királyné levetetté k királyifqié küket' egyszerűbbé kessé getvettek fel. azután \ tiraIy a fé rfiakkal, a

királyné meg a7asszonyokk{l' ki-ki a maga palo'tájába vonult lakomájára. A britek ugyanis megtar_

tották azt a ré gitrójai szokást, hogy a fé rfiak a'fé r-fiakkal, s a nók á nókké l külön ülté k meg az ünnep''

' napokat. Miután mindenki a mé ltóságának kijáróhelyet elfoglalta, Caius asztalnok hotmelinbe ötöz_ve' valamint azö kí sé róezeÍ nemes apród, ugyan.

csak hermelinben, felhordta'az; é teleket._ Egy másikré szenmé g ugyanannyian, kül'önbözó ötözetekben'Beduerus poháInókot kí sé rve,kül<inbözó fajtájúserlegekben az italokat osztották szé t vele együtt.

A királyné palotájában is kiilönböző diszruhába-ötözöt számtalan szolga teljesí tette köelessé gé t'vé gezte tiszté t,aminek leí rása - ha ré szletesen ten'né m _ trilságosan hosszú ra nyú jtanáa töté netet.Britannia ugyanis akkor a mé ltóság olyan' fokáigjutott eI, hogy gázdagsága bósé gé vel, é kessé geinek-

dí szé vel,akosainak modorával a többi királyságotÍ etülmú lta. Aki tehát vité zsé gemiatt hí res ovagcsak volt, az mind saját szí né beötözöt, é s lyen

: szí nű fegyveleket. is használt. A hasonló ötözetűbáios holgyek senkil sem találtak szerelmükremé ttónak, ki'lovagi derekasságát harcLian háromí zben be nem bizonyí totta' í gy lettek tehát hódo-latla mé ltóan tiszták az aslzonyok, s szereImük általjobbak a lovagok .

I

a'

t.

I

t.

ó!.' Vé gül, a felvonulás befejezé sekor' annyi lorgona

' AlbaBy, comwail, North-wales é s south-wal'gs.

4ro''



A lakoma befejezté vet, ezek is, azok is, külem-fé le játé kra ké szülódve' kimentek a városon kí vül

. fekvó té rsé gekte'A vité zek harcjáté kra hí vaki" egymá9t' lolagi tornát rendeztek; a várfa|ak ormr!-ról lené zőhögyek meg, ajá.té k hevé ben, a hódJló

- szerelem lángjait é bresztili. Egyesek kopjával, má-.sok lándzsával, ismé tmások\ú lyos kcrvek dobásá_Yal; ezek sziklákkal, amazok kockákkal é segyé bkülönfé le játé kban mé rkőznek, é sami idó mé gmegmaradt a napból, azt, fé keté vea veté |kedé st'tötik el. Aki pedig játé kban gyözöt, azl'AÍ thurdú san megajándé ko7ta' Miulán i|yen módon telt elhárom'nap, a negyedik nap kezdeté nmeghivattakmiN, kik odaadó tiszteletből szolgálatot teljesí tet-'tek, é degyenké ntbirtokokat; váIosokat, valamintkasté Iyokat, é rseksé geket,püsp<ikié geker, apársá-

gokat é segyé b tisztsé geket nyertek ajándé kul.

, TOURS.I CEROELYTours püspöke (5J9-593)' a hora köé pkof teg;etenrosetu

k.ónikása' Mú ve' a His,ofia Ecclesiaslica francofurr|, cime .ellené rea frankoknak a saját korában le|jes töné ;elé l adia.iemcsak az é gyházé t.Históriájának tiz könyve kiiiüI csaktettó fo8lalkozik a sai{t_flelé t megelózó escmé nyekkel.Tőr_té n€é t elódjé nek, szent Márton püspöknek halálával kezdi'A harmadik könyv l' chlodwig frank király halálávat veszi

kezde!é t, é settól 'kezdve a í rankkirályok uralkodáai sorrend-jé ben folytatja az esé }nény€ elbeszé lé sé t gé szen 59l!j8. Nöhé zkes latinsá8a, sót sokszor balbár szóí űzé se ellené re aközepkori Európa kezdet€nek .megismeí é sé hezmcllózhe-te1|en segí tó.ik' Azesemé nyek.ól általában jól é rtesü]t, hiszena királyi udvarral é s annak embereiv€ állandó é s közvellenkapcsolala voll. Kiadása: R. Poubardih'Paüs lgl3'

\', ,' ' Á lrankok dolgairöI

Mivelhogy lehanyatlott vagy mé g'inkább ki-veszett GaIlia válosaiban a szabadludómányokkalvaló foglalatoskodás é ppen akkor, mihbr sokminden rnent vé gbe; jó is meg helytelen is; mikor

\ pogáiyoi szilajsága tombolt, a királyok dühös-ködé se é lesre fenve sú jtott,mikor az egyházakat' az €etnekek hatalmukba igyekeztek kerí teni'-mí g

a katolikusok vé delmezté kaz9kat; sokakban lán-golt mé gKrisztus hite, né melyekben bizony ellany-hult; a jámborok gazdegí totÍ é ry-az ewházakaÍ ' ahittől szakadtbk mgg kifosztották - é snem ialril-kozott a dialektika mestersé gé benjáratos gfamma-tikus+ egy sem, ki mindé zekot iagy prózái stí lus-ban, vagy mé rté kesversben betí í kkel rtalvolna m€.

Sokan felsóhajtottak hát mondván: , ,iaj a ni napja-inknak ! mert í me kiveszé ttközüliink a tudonóny.'okiimerele é snincs a né pekközöt ki e jelelben töté ntdolgakat kónyvek lapjain tovtibbhi irdetné !''

Ezeket meg hozzájuk hasonlókat mindenkorszemem elöt láLváln, az elmú ltakra emlé keztetőül'mondottam' e| ltogy a majdan kQvetkezók ismere-tére jussanak. Beszé den 'műveletlen ugyan, de/e/e-dé ssel takarni mé gsem hagyhattqm a gazok é saz'iggz

é letűek kú zdelmeit Föké nt pedig az bátorí tott, amin,mieink beszé dé thallván gyakorta csodálkoztam:hogy a filoz1ifusok módjára beszé |ő ré tortkevesené rtikmeg, de sokan azÍ ' ki parasztí szóval é l'

' Tetszett továbbá elmé mnek,.hogy. az'é yeket aú Iág kezdeté vel számlóIjam elő, é s ez. szo|gáljon az

' első könyv kezdeté ül ie, 'melynek ré szejt í malábbí rtammeg.

'A jó latinság' a stilus ismer6je é s oktatója.

42' 43



;

:

,lA /rankok eredere /

. .. : J,. 'Róma alapitáöa e|őt1'né gyszáz é s né gyeszteiidi-

. vel a. 'nagy. 'Ttójában'.Priamus uralkodott. Lelidó_sebb 6át Párist Göögországba kütdöte' hogy eI-rabolja Helé na királyné t. Mené laos király felesé gé t.

lgy akalt megtorolni egy sé relmet. mil a göögök-tól szenvedett el. A 'göögök é ktetenül felindulva- ezen a ga7tetten. f,elkerekedtck, ú tra keltck; é s

ostrom alá v€té k Tróját. Ez ostrom folyamán, melytí zé vig tarl'ott' megöté k Priamus kirí ly vala-mennyi fiát, ót magát is é s felesé gé t'Hecuba kirá|y_né t. A várost felé getté k; leromb'olták, a közné pet

' é saz előkelőket legyilko'lták. Né hányan azonbanmé gis megmenekedtek' ebbil aZ általánós ;omlá!_

'.!ól. A yárós előkelói közül számosan a világ kii|ön_ _

fé le' tájaira kötö2tek, é sott kerestek maguknak ú j|akóhelyet. Ezek voltak Helenus' Elyas. Anthenoré smé g számosa n.

Turcus é s Francio. kik unokatesné rek' voltak(Francio ugyanis Heltor fia volt, Turcius pedigTroilus fia; Hector é sTroilus pedig [es{vé rekvollaké sPriamus király fiai).elindultak ha7ájukból. é s

'] ama födie kötöztek, melyet Thráci.inak neveznek.Egy

"folyópartján telep€tek le,- melynek Dinoe a

neve. Miután egy ideig egyú ttmaradtak, ,Tulcus' elváIt unokatestYé ré tól' Flanciótól, ó é sa né p egyré sze.mely vele tar(ott' ama vidé kre távo1otl, mita kis Schitiának neveznek. Ezen a födön ó é s né peoly sokáig lakozoí t' hogy nÉ gyné pfaj .származott(ólük: az austrogotok, az ypogotok' a wandok 6 anormannok.* FraÍ Í cioazonban továbbra is az

'Keleli gólok, nyuga(i gótok. vandálok é s normannok(skaí dinávok).

e\ }lí tett folyó partjain maradt azután is. hogyu{okatestvé re tőle eltávozott. '' Amazok pedig egyYábst alapÍ totta_k'. mit Sicambriának [Aguincum]nev\ztek' s e város elnevezé sót n€ütben -'sicamb_riaia\ _ sokáig Yis€té k. A rómaiak adófizetői vol-í ato\ is. miké nt más né pek. 507 eszrendeig lakoz-

tak ebben a városban, azután' hogy megalapitották.Bizohyos szerzők azt is beszé lik' hogy frankok-nak rreVezté k óket ama fejedelam nevé ról, kitFranciónak hí vtak. É sazt is mo'ndják, hogy mikora nagy Trójából elkötoztek, királyt választottak,maguknak, kinek neve Frigam volt.' Midón azÍ 'rátlák' hogy más nemzjtek is bé kessé -get keresnek a rómaiakkal, világosan mcgé rtetté k.hogy rartósan ók sem szállhatnak szembe ily nagyné ppel.' Ennek okából hasznosabbnak í té lté k, ogymeghódoljanak, mint bogy harcoljanak. Mivel azon-ban nem akartak adófizetók lenni tőbbé , Germániá-ba táYoztak, é sama í olyónak partjait né pesí tetté k:.be, melyet 'R.ajnának né vezn€i 'Né pükből háiomvezé rtvá|asztottak. hogy kormányozza őket. Az,é gyiknek a neve Marchomir volt, a másiké senno-nes, a harinadiké Gebebald. Né pük ekkor már eró-sen meggyarapodott é snövekedett. Abban az idó-ben ugyanii' midőn Ázsiából kiindultak, né mvol-

tak többen, mint tizenké tezer fegyveres. Dé any-nyira megszaporodtak, hogy a germánok é sazalemannok is, kik pedig számban é s erőben hatal-masak, bámulatosan nagy ré mületben voltak tólük.'Elterjedtek mindenfelé ' sok várat é sszámos várostfoglaltak_ eI. Theodosius császál :uralkodása idejé -ben* a frankok nagy mé szártásl vittek vé ghe2'a

'44

.379-t9s.

4t



rómaiak közöt. Ebben az idóben' foglaltákTreverum [Trier] városát is. l

De az egé sz nepr dem is maladt ezen a vidé ky'n:

szerint huszonháromezren voltak ezek. Voly'sgyvPzé rük, ki óket kormányozta, a neve: Ybor{ Vé _

egy seregnyi közülük máshóvá kötözöt. s/ám

fehé rsé gűselyemmel dí í zí tett karlát kön-viselt' hajdí sze, pirosló orcái, bóré nek szí nemé ltó volt dí szes ötózeté hez. A kis királyok

főbb. harcosok''. kik kÍsé reté benvoltak, mé g abé ké ben s fé lelniet keltó látványt nyú jtdttak.

szí jazott' lább€lik fedté k telj9sen lábu_bóÍ ruhába {iltöztek' Té Idük é scombjukvolt. A harcosok különben magasan záró_

dó é s ka ruhákat Yiseltek, amelyek alig é rtekRuhájuk csak ftilső karjutat fedte, zóId

skaÍ lát szegelyű volt, é sVáIlaikrafüggesztetté k kardjaikat, szórmeszegé Iyes

Í uháikat dí szcsatok fogták össze. Amik é kessé :gütre szdgáltak, vé delemré s jók voltak. Jobb'kezüket botgas dárdák é shají tóbárdok terhelté k'bal karjukon a pajzsot hordozták, melynek szé lei

ezüstbö Yoltak, bogja viszont aranyozott. A nap_fé nyben csillogva tündöklöt gazdagságuk, s a gon_dos megmunkálás. Vé gezetül mihden ú gyvolt el-reldgzve, hogy ezen B menyegzői üirnepsé gen olypompát fejtettek ki' me}y egyaránt mé ltó YoItMarshoz é sVenushoz. De mirg jó ezt í &y mé g job_ban ré szletezni'E látyé lnyhoz csak a te jelenlé tedhiányzott. É smive|*te né lkiil<izted annak a látását,ami annyira kedvedre van, nagyon is szüksé gé té reztem, hogy enyhí tsem azt a fájdalmaÍ , ame|yetÍ áYollé tedokozott.

gigpoltyázták Alemanniát é sGermániát, / hogymaguknak lakóhelyet keresseneli. Í gy jutottak eIoalliába. A vidé k é sa föd igen tetszett nekik,alkaln',.Lrosnak is lálszo'n a letel"epedé sre. . '

,roo*trr".o"otr,to"r,Eredeti'eg cajus sollius Modestus Apollií aris (433-479).

}Iossaj,Í ómai fóhivatalnoki pá|ya végénpüspökké váIasztot-aák. Gallia római műveltsé gé nek egyik utotsó es igen jelen-tós ké pviselóje, minl kölót é s evé iirót egyaÍ ánt ünnepelté k.

Kiadása: Monumentá Germaniae llistorica, Auctorcs A!l-tiquissimi Vllt.

' ' Egy előkelő. buigundi lakodalma ,

Sidonius a neki oly ké dvesDomitiusnak üdvöz_loté t

Neked, ki annyira szereted látni a fegyveleket, aseregeket é sa harcosokat,. mily nagy gyönyöűsé _

EeÍszerzett

volna, ha láttad volna Sigismert, a ki_rályi vé rbóI származő ifjú herceget oly ötözetben,mit a nemzetebeliek köziil az Ázokott magára öte_ni, aki ha már vőlegény vagy aki leányké róbe megyapósa házába. Számoe gyónyöűen feldí szí tett ójárt' előtte é s követte ót, é sezeket esillogó drága-kövek borí tották egé szen.De ebben az egé sz polrr-pában leginkább az é rdemel figyelm€, ahogyanmaga a fiatal herceg gyalogszerrel járt azok köze_pette, kik előtte é sutána-mentek. Aranytól ragyogó'

kat,

szrnu

l. 46 47



TOURSJI CERGEI,Y

Rabszolgák é s szolgané pek'' a VI. szózadban

Theuderich királyt é sClllothar királytl -Í ek é v é h- a telmé szet egymáshozegyenetlenkedé s é sa gyűlöet meg ..

egymástól. Sokszor felindultak egymás é spáÍ toskodtak is, de valahogy vé gül

. megbé kültek. Ez az egyeté rté saionbar| sókáigtartott, mert megtöte a7t né mely gonosz/emberekgazsága, kik övendeznek a dolgok rosszia fordu-

. lásán, kül<inösen, ha ezt gyakorta tapasztalhatják.lgy töté nt aztál. hogy azokat a kezese,ket, akiketa.bé kessé gmegerósí té seké ppenköcsönösen egy_másnak adtak (előkelő származású é s tanult embe-

, rek Yoltak pedig ezek), rabszolgáknak adták el'' Közötük egy Áttalus neYez€ű' iagy nemzelsé gbőlszármazó nemes é s tanult gyeÍmeket, egy Treve_'. Í um [Trier] városából való barbárnak adtak eI.-Ez az Attalüs Szent Gergelynek, Lingonum [Láng_]res] püspöké nek iunokaöccse Yolt, ki fööté bb szo_morkodott is miatta. Követejt eIktildte Treverurnba ahhoz az emberhez, ki unokaöccsé t rabszolga-ságban tartotta. Ez az ember a város legelőkelőbbé í leggazdagabb é rfiai közé tartozott. Midőn arrólbeszé Itek neki, hogy a gyermeket kiválrják. igyfelelt: ,,Ez a gyermek, ki oty elők_eló szátmaz6s,tt,meg nem szabadul hatalmam'ból, hacsak tí z fontaranyat n€m kapok váltságdí juI.'' A küIdötekvisszaté rtek tehát urukhoz, é sközöté k vele a vá-laszt. Ekkor megjcient elótte egy ember házané pé _ból, a szakács, ki a hú sé telekelké szí té sé veloglal-kozott, a neYe Lyon volt. é s í gyszólt a püspöLhöz:

- ''Y'"* engedd, hogy elmenjek, é s ú gy vé lem,

segítsé gé Yelkisza'badí tom a gyermeket''' Aigen ké szsé gesenbele is egyezett' Midón

Treverumba é Í kezett,amaz ország egy lako-szállt meg, é sazt ajánlotta, adja el őt ama

urának mint tulajdon szolgáját; é sa vé tel-áratEzt

tartsa meg jósága ellenszolgáltatásaké pfen.ember a haszon kedvé é rtké szsé gesenbele-

mert a Yásár tizenké tbizáncí aranyathozott\neki. Az, aki Lyont mé gvásárolta, megké r-dezte tlile. hogy milyen mestersé ghez é rt. ,,Jó sza-kács _ mondotta amaz -, é s nálamnál jobbnincs is.|'Akkor azt parancsolta, hogy olyan ebé -

L

det kirak r

hogy barátjai, kik vasárnap vele fog-elámuljanak. Lyon, ki nagyon igye-

kezett azoq, hogy jó! vé gezze dolgát, olyan lakomátké szí Í ett,hogy mindazok, kik 'megí zlelté k,azt

mondJák, soha, mé ga király asztalánál sem ettekily kitűnó hú st, ilyen nagyszerűen elké szí tve.Ezokból ura apnyira megszerette őL, hogy egé sz kam-rájának é sházának parancsolójáYá tette. o pedig

' é rtett-. ahhoz, hogy a legjobban é sa legbecsülete-sebbeh szolgálja, amennyire csak tóle.telt' Egy é v-vel ezután töté nt, hogy Lyon ama ré tekre ment,ahol Attalus, a püspök unokaöccse ura lovait őrizte.Háttal foldultak egymásnak, hogy ne velyé k é szre,aminl' egymással beszé lnek. é sLyon í gy szólt Atta-

lushoz: ,,Itt van vé gre az ideje, hogy hazaté ré siink-re gondoljunk.-Mikor tehát é -jszaka a lovakat vissza-vezeted, ügyelj arra, hogy el iie aludj, ké szülj fé l'é smihelyt 'rneghallod, hogy hí vlak, siess 'hozzám,amilyen gyorsan csak tudsz.'' Este az töté nt, högyLyon elkí sé rteurának vejé tházába, é sez tÍ é fáll'kozva igy szólt hozzá: ,,Mondd nekem,.melyiké jszaka lenné l ké pes hazí dba 'visszaté rni?" LyonaÍ fele|te tré fálkozva ugyan, de mé gismindenké p;

48

i



í gy felelt: ,,Akarom - mondta -, hogy r

jobban őrködjenek, mint sáóktak' nehogyelvigyé lhrí zambóI.'' Az elsó álom'idejé n L}hái elment a gyerrriekhez,. é sazt ké rdezte,

pen tz igazsághoz hí ven, holy mé g ezel .azkán, felté ve, ha Isten őt megsegí ti. Aniaz

\ándoroltak, mí gReimsbe nem é rtek. Egy Pauler--li\s nevű pap fogadta be őket. Ké t napí g voltakhá\ában, men a pihené sre nagy szüksé gük volt'' ez\án Linloí umba mentek Gergely püspökhöz'ki n\clon övendezett é rkezé sükön. Deré k szolgá'iánat, Lyonnak, födeket ajándé kozott, é s felszaba-dí totdt ö é s felesé gé t,valamint gyermekeit, jó s1ol-.

8álatal'jutalmaké pPen'

. Vé rbosszú Tours yórosában

Akkoriban a turonumi- [Tours] polgárok közöt

'sú lyos polgárháború ság támadott.3 Sicharius ugyan.is, né hai Jánosnak fa, midón az Úr születé sé nekünnepé t Austrigysillel é s más ama vidé kbeliekkel

ülte Montal'omagum falvában, a helység papja el'küldöte szolgalegé nyé t, hogy né mely embert meg-hí vjon, kikkel házánál italozna. Midón odaé rk9-zett, a meghí vottak ggyike, kirántván lrpldját reású jtani nem iszonyodott, s a legé ny azonnal összÖ-rogyott é smeghalt. Midón Sichaiius ez! meghal-lotta, logy tudniillik a papnak - kiYel bÜátságbanvolt - szotgalegé nyé tmegöté k, az egyházhoz indultAusirigysil keresesé re. Emez meghallván ezt, fel-ragadta minden fegyveré t, s elé be ment. Mindenkibelek€eredett a verekedé sbe, s mikor már mind-ké t fé l ngadozni kezdett, Sicharius a klerikusokközé menekült, é sfalujába futott, a pap házábaühagyván pé nzé t,ruháját é s né gy sebesült szolgáját.Miután elfutoit, Austrigysil ismé t berontott a papházába, s megövé n a szolgalegé nys\et , az aranyat,ezüstö más egyé bdolgokkal együtt elvitte. Majdezután a szabadok [cives] bí ráskodásra egybegyűI-tek, é s ú gyhatároztak, hogy Austrigysil, ki gyilkos

van-e kardja. Ez azt felelte, hogy nincs.

Lyon odament urának ágyához, 'é lvette-pajzsát. Az ú r,midőn €t hallotta,tőle, hogy ki az? ,;É nvagyok - monilta őgyek Attalust felé breszteni, hogy ahajtsa, de ú gy lát'Bzik, oly mé l}é nré szeg lenne.'' Ezután a gyermekhezutá$ mindazt magukhoz. vetté k' amirevolt'.Lé t jó lóra ültek, é sazután,három/nap é s há_rom é jszaka' lovagoltak, ané lkül, hogy'ettek vagy

ittak volna. Addig bolyongtak, mí g egy folyóháznem é rtek,meIynek neve: Mosa [Meuse]. Itt fel-,taÍ tőztatták ugyan óket, é s elvetté k lovaikat, demé gis nagy nehezen továbbjuto(tak. Midőn a ví 7enátkeltek, találtak egy gyümöcsfát, jóI leszüretelté kazt, s a gyiimöcsö etté k,miközben továbbhalad-tak. Vándorlásuk közben egy é jszaka az tőrLónt,hogy mögötük lódobogást hallottak. Azt mondtaLyon a gy'ermeknek: ,,Feküdjünk a födre, hogy nelássanak meg minket.'.'Egy fatözs mögé bú jtak,de kardjukat is kihú zták, hogy megvé djé kmagukat,ha sztiksé ges. Azok, kik utánuk loYagóItak, é ppenitt álItak meg' hogy lovaikat kipihentessé k, es azegyik í gy szólt a másikhoz: ,,Siessünk, hogy ezeka tolvajok eI ne fussanak. Bizony,_ha megtalálomőket, az egyiket negfojtom, a má3ikat meg kar_dommal ólóm meg.'' Az, aki ezt mondtá, maga azú rvolt. Ezt mondván megsarkantyú zták lovaikat,es továbbhaladtak. Azok is ú trakeltek, é saddig

é s me-a ré treminthaÁ mi:

5o



Yolt, é sa szolgák megöé se után lté letné tküljavakat elrabotta. töYé nyes í té Iettelelí té ttessé k.va tövé nygyűlé s kezdeten, kevé s nap mú ltán, $rius meghallotta' hogy '{'r1no é sűa, valamintvé re Ebelulf tartja magánál azokat a dolgokat/mi_ket tőle Austrigysit eIÁuott' A tö*é nnyá ;i/;;töódve, Audin társaságában Í elkerekedett. é sfé jnekidejé n fegyveres fé rfiakkal arnaákra i

'Fára Pectavumba lPoitiers] utazott. Mikor pedig'ipbszolgáját, hogy dólgát vé gezze, intette' é s bototr4gadva ütlegelte; ez'k'irántva tivé ból kardját, ulátmogsebesí teni nem iszonyodott. M'idón meg ez aftildre roskadt, barátai odafutYán a rabszÓgát ke-gyetleniil megyerté k, kezé t, lábát Ievágva felakasz-

tásra í té lté k.Eközben Turonumban hí re támadt, hogy Sichá-rius rneghalt. Midőn ezt Chremesirrd meghallotta''

. rokonait é sbarátait fellármázva házához merrt. Ki-fosztották, é s né hány szolgáját megöté k. Azutánmind Sichariusnak, mind pedig azoknak, kik e hely-sé gben hozzá szÍ tottak, házait felé getie, iragí ivalYitte jószágukat é smindazt, ami mozdí tbató volt.

A felek ezután a b í Í óelé be vezetve' dolgaikat elő-adták' A bí rák pedig ú gy találták, hogy aki az előbbi

egyezsé get elutasí totta, é s'aházakat tí í znekadta,a neki elózöeg megité lt váIRágosszeg lelé t veszitseel. EZ a tövé ny inté zkedé se ellené re volt igy, bogybé ké beÍ imatadjanak, s aa' eijyezkedé sl'ósszegé n9kmásik felé t pedig Sichariusnak adja meg.'Az egy-haz megadia belyettü k'azt 'az összegetJ amit megí tá-tek, é smiután ók is biztosí té kokáÍ adtak, az egyez-sé g é trejöt, a felek köcsönósen megesküdtek' hogysoha többé egyik a másik ellen zú golódni nem fog.

Í gy hát a viszálykodás vé get é rt.Az a háború ság pedig, me1yről, hogy a turonumipolgárok közöt miké nt é r1 vé get, fentebb szólot-tunk, ú jabb esztelensé ggeI kelt é letre.Siohariusugyanis Chremesind rokonainak megöé se után'velenagy balátságba keveredett, é soly nagy köcsönösszeretettel ioltak egymás iránt,'hogy gyakorta együttittak é s ettek, egy ágyban aludtak. Egy napon este-felé vacsorát ké szí teÍ t hremesind, é sa lakornárameghí vtaSichariust. Miután megÉ rkezett,együtt

lqeJ€ lÉ gyYer€ lé rnakkal arTazokra Í ontott; é sfelt<jrvé n a szállást, melybcn aludtak, az atyáttestvé Í é Velé s fiávál megöte, marháikat p9dig - aszolgákat legyilkolván - elhajtotta.

Amint ezt meghallottuk, igen nagyon felháborod_tunk, é sa bí róval egyeté rté sbenköveteket menesz-tettünk bozzájuk, hogy előnkbe jönné nek, é smeg-egyezvén, bé kesé ggeltávozzalak, nehogy a viszálymé g jobban elbu{ánozzé k. Midón megjelentek, s a

szabad embeiek együtt voltak,'í gy szóltam: ,'Neakarjatok, ó fé rfiak, gonoszságotokban mé gelőbbrehaladni, nehogy e rossz mé g inkább terjedjen. Azsgyház.fiait vesÍ ettiik ugyanis eI: Attól:fé lünk móst'hogy ebben azödtjklé stí en másokat is el ne veszí t_sünk' Bé kessé ggel legyetek, ké rlek,s aki loss7at cse-Iekedett köztileté k ; aitz szeretei ké nyszerí ti,egyez_zen ki' hogy bé tessé g iai, az Isten országára mé Itóklegyetek, miké nt az Úr parancsolja. Í gy szól ugyan_

is: >Boldogok a bé kessé gesek, mert Isten fiainakhí vatnat. < Mert í me, ha valaki gonosz iga alá jut,s magát kiváliani vagyona nincs, azt az egyház pé r.-zé nváltsák ki, hogy a fé rfi elke veszendőbe ne jus-son.'' Ezt_mondám. é s felajánlottam az egyház pé n-zet. Amde ez Chré mesind ré szé ről,ki atyja, Lestvé reé snagybátyja h4IáIát kereste, elfogadásra nem ta_láh.

' .Távozásuk után Sicharius, holy a kiráIyhoz men-jen, ú tta ké szülődöt, é sez okból felesé ge látogatá_

52 53



../í sztalhoz ültek. Mikor pedig Sicharius bortól ré sz*',,1gen Chremesindnek sok mirrdent fe\hánytorgatott:fvégú ls\- ú gy beszé Iik - ezt mondta: ,,Nugy í o''á.nettel tartozol.nekem, drágalátos utya-iu, ."'t-hogy megötem rokonaidat. Hiszen az é rtük kapottváltságdí jból bóvelkedik házad aranyban é seást_ben.

Ruhátlan é s szűköködő -lenné l, ha'csak ez adolog té ged né milegmeg nem gazdagí t'.. Ezek hal-latára keseredett lé Iekkel fogadta Sicharius mondá:sát, é s szí vé ben gy szólt: ,.Ha meg nem bosszulomrokonaim veszlé t, veszí tí é m l a fé rfiú inevet, é sgyengé asszonynak nevezzenek.']. É sazonnal kiolt-ván a világosságÓ, fejszé vel Sicharius fejé be vágolt. 'Kis nyögé st hallatott ez é lte Vé gezté n,majd teese1t é smeghalt'.Legé nyei pedig' kik vele jötek, szé tfutottak.

Chremesind a holltestet ruháitól megfosztva a ke_

rí té seoszlopára akasztotta. azuuin lóia szállt, é s akirályhoz ment. É s bemenvé n a templomba, a király,lábai elé vetette magát, é s í gy szólt: ,,É letemetke.rem tőled, ó dicsósé ges király, mert megötem eÍnazembereké t, kik rokonaimat orvul megöté k, é s min_den javukat elrabolták.'' Mikor pedig, rendjé benelőadván az ügyetl Blú hhilda kiiálvné is ezeket ne_heztelve tudomásul vette _ mivel Sicharius az ő vé -delme alatt állt, é smé gis í gygyilkolták meg -' a

gyilkos ellen kezdett acsarkodni. Ez meglátva, hogya királyné e[ensége lett, á Biturgumi tartomány vo_sagumi [Vosges] vidé ké yement, mert ott rokonaitartózkodtak, mivel ei már Guntheramnus királv or_szága volt- Tranquilla is, Sicharius

'felesé ge,gyer-

mekeit, f_é rjevagyonát otthagyva Turonum vagyPeqtavum könyé ké n levő Mauriopes Í í luba utott,é s ott házasságra lé pett.Sicharius mintegy hú szé vsskorában'hali meg.,Köniryelmű é Ietűvolt, ré szeges,gyilkos' ki ré szegsé gé bensokakat megsé rtett.

Chremesind pedig ismé t a kiráIy €é jáfult, é s ú gy-í té ltek elóle, hogy a gyilkosságot mindennel vállaljamagára. Eit meg is tett€ De, mí nt mondottuk,Brunhilda királyné Sichariust vé delmé alatt tartotta'€é rt elrendelte' hogy a gyilkos vagyonát kobozzákel...

cHl LDEBERT KlRÁLY TlRvÉ NYEA frankok nemcsak társadalnruk szokásaiban, hanem va|_

lási ké pzeteikben is sokáig Í agaszkodtak a germán hagÍomá_nyokhoz' sok é vtizedd€ a frankok hivatalos keroszié nysé gÍ ctóré seitán (554-ben)' a király mé gsú lyos nté zkedeseket hdza pogányság maradváflyai ellen. Mint e szemelvé nyek mu-tatják, a feudális társadalomba.t szemé lyi é s'vagyoni bizton- ,

ság egyre nelÉ zebben9lé rhetó ábrá ddá vált. Hogy a hűb€i.viszonyok anafchikus kaoszából meneküiheí senek, a gáll_

Í ómai szabadqk mé g utolsó egyé ni javukról, a szabadságuk-

'ól

is tcmondtak a frank fónemesek javára.

A kefeszté nysé gre té résbizonyos kompromisszumót is j€jbr'ltort a pogány erköcsök továbbé lese telcintelé ben.A ger.'mán istenité leti formák 'minl igazú gszol8áltatási módok akp*pkor második fel é 1g (12-l3. század, é Í 9é nybenmaradtak.

Á btiltónyimódás ellen' ' é iaz ünnepek megú ié sé r\!''

Úgy hisszük, 'köelessé günk a velünk oly kegyesIstennel szemben tulajdon dicsósé günkÍ e tekintettelé sné peinküdvé nek é rdeké benelrendelni azt, hogy akereszté nyné í ;lhagyjaa bálványok !iszteleté t, é s

az Istennek, kine& teljes hitünket í gé rtú k,maÍ adé k-talanul. (eljesen é s tisztán á'ldozzon é s mádja ót.Mivel pedí g a né p e í ekintetben a papok parancso-latait ú gy amiDt kellene meg nem tartja, elrendeltüktekinté lytinkből, hogy minden helyre küldjé k e je"len í rásunkat, Eelynek erejé bon megParanósoljuk'hogy mindazokat' kik erről tudomást szereznek, é s

I

54 55



azonnal le nem döntik vidé kiikti'n a bálványszobro-kat é soszlopokat, melyeket az emberek az ö1d<ignek'. emeltek, vagy me€kadáIyo zzák, hogy a pápok ezimegtegyé k, é s mindez rájuk bizonyosodik' fogjákel é s szabadon ne engedjé k, mí g elé nkbe nem hoztákóket. Reánk tartozik, hogy megállapí tsuk, milyenmódon kell az Isté nen esett sé relmet büntetni'

Előnkbe jutott az a.panasz is, hogy sok szentsé gtö_ré st követnek el, mikkel.az Istent megsé rtik' az é j-szakáLal áIom né Ikül tötik ré szegeskedé ssel,kiisa_pongássalÉ s dalolással. Táncosnók járják a városo-kat mé ga szent napokon is, mé ghú své té s kará-csony napján é smás ünnepeken is'. Mivel pedig el_fogadott dolog, hogy mindezekkeI az Istent bántjákmeg, megtilÜuk, hogy ez bárlrol is í !y egyen. Flavalaki a papok intelme ellené re'jelen rendelkezé _

sünk után ilyen szentsé glöé st merne elkövetni _ haszolgai állopotú szemé ly -, száz ostorcsapásbad ré -szesiiljón; ha meg szabad állapotú vagy magasabbrangú szemé Iy' bí í nbánattaÍ tásra té ltessé k,hogyazol, akik ezekkel az üdVös intelmelkel számotnem vetnek. teslükben szenvedjenek el olyan bünte_té seket. melyek alkalmatosak arra, hogy amint ez ki-vánatos, é szre té rjenek.

oKt LvLLHogyón mondhat le talaki

' a szabadságóróI (887)

Asina birtokon, Sát Pé ter egyháza metlett. nyil-vánosság előtt, a jeles Teutbolt grófjelenlé té ben, é nBerterius szabad elha1ározásonrból, ké nyszer é s csa_lárds{g né lküI, akaraiom szabad bí rtokában, azigát nyakamra vé ve' a római tövé ny szerinrg. Ala-

viadus is felesé ge' Ermengardis kezé be adtam ma!a-mat' m€t a szabad ember szemé lyes áltapotát jobb-Í a vagy rosszabbra e$yaiánt változtathatja.

' E naptól kezdYe tehát ti é söÓ'köseitek:a;t tesztekvelem es leszármazottaimmal' amit akartok' Jogo_tok iesz minket birtokolni' eladni. elajándé koznivagy szabáddá tenni. Ha akár magam' akár gonosz

,' emberek tanácsára szolgálatotokból ki akarnámvonni magamal' fogsá8ba vethettek engem. é s meg-bün(ethettek ti \.agy a megbí zo(tail'ok. mint min_

- den más szolgát, ki szolgaállapotban született. '

A föe! é s a rajta lakókeladonónyozása ( 935 )

' É n, Antigiüs' lelkünk Üdvé é rt,valamint rokona-im, é lók é sholtak lelké nek üdvé é rtelyaránt, különösen pedig atyám é ianyám, valanlint minden ka-tolikus hí vó lelki üdvössé gé é rt a clunyi monostoÍ _.nak adományozom é sátadom rpinden jószágomat'azaz egy telket a szomszé dos szőlóvel, Gerard szol-gávál, felesé gé vel é sgyermekeivel, Vualmár szol_gával, felesé gé vel é s eányával, é s ezenkivül mé gegy másí k telket is. azzal a szőlóvel. mely hozzá tar_tozik. E jószágok Maion kőrnyé ké n ekszenek, Va-

. ringo birtokán, BÍ eian€ezetű helyen. De adomá-nyozok mé g ögy harmadik telket is, mely ugyanazona vidé ken van, olyan fclté telalatt, hogy haszoné l-vezeté t megtartomt mí g é lek,né gy sextarius* bor,mint é vi bé r fejé ben' Halálom után pedig e birtokoka-monostorra szállnak ané lkiil,hogy bárki is eztmegakadályozhatn á-

. A modius 168 litet) hatodré sze.

56 57



Szabadsdgleté I ( l0. sz. )

'A mi Krisztusban szeretett szolgálónknak, Johan-nának rudtára adom é n.Volfled é s felesé gem. Ten-dráda' trogy ez a jó gondolatunk támadt': üdvös aaIsten í é lelmé regondolni. Emlé kezetiinkbe idé zte eztama próí é taiszóZat: ,,szabadí tsd fel szolgádat,

hogy magad is szabaddá té gy, é s'minden tehertólmentesí tsd magadat." Ezé rt tehát. hogy vé tkeinketkevesbitsük, s az'öök jutalmat kié rdemeljük' sza-badon bocsátjuk szolgálónkat, Johannát, é s tövé -nyünk szerint mindcn szolgasáeból szabadon en-gáa;iil. o,olo'"i"ri.t e, u.or. o_'til'tiseinek semmi-

.fé leszoIgálattal-t6bM nem tartozik, semmi kÖtele-

" zettsé get szabad állapotáé rt é ssemmi terhet a yé de-_ lemé rt nem vállal. Csupán mindé n é vben ké tdé nárt

fizetszent .lstván egyházának e

szent ünnepé n. . .

Ha gyermekej születné nek, ugyanezen szabadság-nak öyendenek.

Tüzesvs-próba (5_]0. sZ. közö l) r

Miután szabályos módon vádat emeltek é sháromnapot tötötek bötöé ssel é s mádsággal, a papszent ötöZetekben, mindazonáltal miseruha né lkül,

fogókltal megfogja aZ oltár előtt elhelyez€t vasat,é s a tűzhöz viszi, miközben a három bé ber ifjú é ne_

ké té nekii, azulán ama helyen, hol á'tüzet már meg_

gyú jtották' imádságot mond... Ekkor a vasat a

, tűzbe helyezté k, hogy azután szenté ltví zzel meghint'É k,s mí g az a tűzben izzik, a pap misé t szolgáltas'son. Midón pedig megáldozott, hí vja eló azt, ki apróbát elszenvedi, é sazt is áld9ztassa meg' Aztánhintse me$ sn\tfltiizzel a vasat, é smondja ezt:

j8

,.Az Istennek. Atyának é sFiú nak é sSzentlé leknekáldása wáIljon e vasra, hdgy az Isten igaz í té letemegállapí tható legyen.'' A vállott pedig kilenclábnyitávolságra Yigye a va6a1. Három napon át kezr vi+-

szonba csavarva maradjon. s azt pecsé teljé k is le.Ez idó eltelté vel, ha vé res é sgennyes sebet látnak,azt mutatja, hogy vé tkes' ha ellenben keze sé rtetlen,

dicserjé k az lstent'

" KARLMANN cn rI TU t',c.nÉ J Á' '

A fcudális anaÍ chÍ a okozódása a királyság é rdekeit issú lyoaan sé rtetté .Karlmand alapjában erótlen inté zkedeseicsak a legkirivóbb eset€el lorolják meg, meróben ffktí vmódon' Az ulolsó karolingok áIlamigazgatási apparátusaí n é E

^zegyházi feudalizrnus segí tsé gé velsem volt máÍ elé g

erós e bajok fclszámolásához.

' Á kirdlyság é s a leudilis anarchia

Miké nt elódeink szokása kivánja. mi is azt akar-'juk' hogy palotán|ban az Isten tisztelete, a király_

nak való tiszteletadás, a kegyessé g, s az egyeté rté segysé ge,a bé ke rendje uralkodjé k, é shogy ez a bé ke'mely palotánkban elódeink inté zkedé seik<ivetkez_té ben jöt lé tre,egé szkirályságunkra kiterjedjen, smindenütt betartassé k'

. Azt akarjuk,'hogy mindazok, kik udvarunkbantartóZkodnak, é s'mindazok, kik idejönnek, bé ké bené ljenek. Ha pedig'valaki e bé kessé get megsé rtve'zsá k mányszerzé sre vetemedik' az királyi tekinté -lyú nk é s -küldöteink paranesára palotánkban elót_tünk' megj€enjé k, amint ezt elódeink capitularé ií endelik, tövé nyes í té lettelelí té ltessé k, a királyikegyveszté senkí vül háromszoros jóváté telt fizessen.Ha a vé tkesnek nincs hí ibé ruravagy az udvaron kí _

59



vül é l,kú ldötünk keresse fel ót magát. nevütlkbenparancsolja meg, hogy a palotáben megjelenjé k. Haelé g vakmerő; hogy ezt megtagadja, erőszakkal ve_

zessé kelónkbe. Ha küldötiink é smi magun! meg-veté sé velengedelmeskedni vonakodik, é sellenállásaLöz6en megrilné k, rokonai vagy barátai pedig hí -veirrk ellené ben, kik őt megöté k' vé rbosszú ogát

akarják gyakoröni' meg fogjuk ezt akadályozni' é shí veí nketkirályi tekinté llyeloltalmazzuk.

' Az a püspÖk, kinek é É yházme'gyé jé benablásokatkóvettek el' az illető hely papjának közbenjöté velhárom í zben s'zólitsa fel a vé tkeSt, hogy tránja meg

bűné t. tegle jóvá az Ökozott kárt, é sadjon elé gté teltIst€nek é saz egyháznak, kiket megsé rtett-- Ha vo_ '

nakÓdna ezt megtenni, é s nem töódik e í igyelmez_teté ssel é sfelhí vással, a püspök.sú jtsa ót pásztori-_botjí tval' azaz a kiközösí té s bünteté sé ve|,_tászí tsa ki

ól a szent egyház é sminden kereszté ny kozössé gé _ből mindaddig' mí g illendő jóváté telt nem szolgál_tatott. A püspök közöje a kiközösí té s bünteté sé t '.a vé tkes hűbé ruraival é s más püspökökkel' hogyezek ót oltalmukba í e fogadják addig, mí gbűné tjóvá neln tette. . .

A grófajánlja figyelmébe ezt az algrófnak, ez meg

a vicaliusoklak é sa centenariusoknak'o é s mindenközrisztsé gei viselónek, valahint az emberi tÖrvé -

. nyek ismereté ben. járatos frankoknak, hogyvala-

mennyien legjobb tudásunk szerint legyenek az egy_

ház segí tsé gé r.e, kár'maguk elhatározásából, akárpedig a klorikusokkal egyeté rté sben,minden olyanalkalommal' midőn a püspök vagy a pú spaik tiszt'viselői, akár pedig a szegé nyek őket erÍe felszólí tják.Ezt az Isten irí nti szé retetből tegyé k,a szent Egy_ház bé kessé gé é rt, az irányunkban köeles hűsé g_

bőt . .. .Azt akarjÚk, hogy a papok é sa grófok em:

'_!erei tiltsák meg a parasztoknak' lrogy'olyasfajtatársutásokat hozzanak lé tre. melyeket Gildáknakneveznek'l, azok ellen' 'kik tólük valamit elÍ abolta'k.Ellenkezóleg, ügyüket-hozzák a pap,elé ''ki a piiSpökmegbí zottja, é sazok elé ,kik ama vidé ken a'grófké p-viselói hasonló jellegű ú gyekben, hogy minden dol-gokat böcsen é s okosan 'inté zzenek el.

. . A R D.f.ES-I,l.ar!!BERr

Á lo. szá7adban é ll Norm'andiában mint falusi pap. Kiskrónikája tele van a könyé kbeli feudáIis urak egymás elleni.hadakoásai ak leirásával. Kiadása : Dom Boí auer' F.eo:4é ildes historiens des caul; é t de la Fí ance, PaÍ is VIII. kö.

Hogy mennyirt elmé Ieti vott csupán a királyság feudaiiz_must korlátozni klvánó töckvé seií ek é rté ke,következó ké tszemelvé nyünk mutatja. A kiláIy a.l!g ké pes valamí t tenni_hűbé resei i'nké nyé nek csökkenté se é rdeké bgn.

Egy feudólis ú r é sbilloka

A mi Urunk megtestesülé sé nek inintegy 928_ik esz-tendejé ben, midőn Flandriában a nagy Arnold uraf-kodott, egy eré nyes é s származása szerint nemesfé rfiú é It.a neve Sigfrid. '. A Sigfridet ..Dánnak''-is neYezté k,mert sokáig szolgálta Dánia királyát.Hadakozás dolgában naly hí rné vre tett szert, tekin-té lye nagy volt a dánok közöt, mintha Dánia kirá-lyának fia, unokaöccse vagy unokaté stvé re,Yagymás közeli rokona Iett volna. Mindenesetre a királyutí n ő volt az elsó. .. A királyi udvarban szerzettfi9?tessé gtől é s tekinté lytól övezYe hagyta eI azt azországot' é smiután hadban próbált embereket gyűj-tdtt maga köé mind az ó rokonságából, mind pedigidegeneket, Guisnes foldjé o tqlepedett le:.. nem t(i.rődvé n

.az2al,hogy Guisnes vtdé ke akkoriban ro_

óI



mokban, megműveletleniil heYeró, gyöngé n lakottvagy né pteleo terú let volt.

sigfrid látta, hogy elódeinek hanyagságából Guis_nes vidé ke eróssé g hí ján szűkt'lködöt, é sminden.o[_dalról ki volt té ve az ellensé g veszé lyé nek, s magaGuisnes városa sem volt köülzárva é s köülvóvefalakkal é s árkokkal. Födhányást emeltetett tehát,

melyet'lezárt, é skettós árokkal is liirü'lYett, é s ezen_felül mé g egy erós erődí tmé nyt s é pí ttetett,mindeztazonbananagy Arnold flándriaigióftudta né lkül. . .

Midön Arnold, Flandria grófja, kit'nagynak mon_danak, megÍ udta, hogy Sigfrid maga akar uralkodDiGuisnes födjé n, {aiaggal é smé Itatlankodással teltel' felindult é sbosszú takart állni lajta. Mindazon-4ltal szorgalmatos-an hí rnököket é s követé ket kül_'dőÍ t hozzé !.'Az emlí tett Sigfrid azonban örimmel é s

bókezií en fogadta a nevezett követeket, meghallgat_

ta óket, é s tudomásul vette jövetelÍ ik okát. Tekintet-b€ vette azt is, hogy ily nagy fejedelem mé ltatlanko_

. 'dá$í t keltette fel' é smegfontolta, hogy mit kell tenni'mert figyelmeztetté k ót é s tanáccsal is ellátták 8 tar-tomány böcs öegei é s tekinté lyes emberei. Ezektanácsára bí í riösnek vallotta magát (vagy talánké nyszerűsé gból tette ezt), összegyűjtöte közeli ba-

rátait é s rokonait, é sbizalmát a mi Urunk Istenünk_be é saz ö hatalmába vetve minden habozás né lkül

a mondott flandriai gróf ú relé b€ járult, kit az or-szág nemeseivel szórakozva é sharci játé kok közttalált saint-omer városában, melyet akkoÍ sithiu-nak leveztek. Itt szórakozott é s tartózkodott ó igen 'gyakran.

Midőn Sigfrid megláí ta é smegismerte a gróf urat'ama közmondásra gondolván''ho$r a bátrat segí ti a

sre..ncs., bátor é s ké tsé gessé gné lkiili szí vvel'elé jeállt, é s tisztelettel,'teljes alázatossággal üdvözöte őt

62

mindazokkal, kik társaságában voltak, a flandriaiudvarban akkor időzö lovagokkalé s nelilesemberek_kel együtt" Ezeket Sigfrid mint okos é s óvatos em-ber, már előzőleg é s titkon felké Ite- a maga segítsé _gé re, s a mondottak jóindulatú an é snagy tisztessé g-gel ú dvözöté k ó1' tiszteletet é s jó szolgálatot í gé rtekneki' é sminden erejiiket megfeszí tetté k, hogy uruk_

nak, a monddtt flandriai grófnak,' kegyelmé t szá-Í nára biztosí tsií k. , Í gy azután az lecsillapí tva ha-ragját, szí vesen fogadta sigfÍ idet, é s kezet fogvavele viszonozta üdvözleté t, gs kÖszöntöte az övé it.

E naptól kezdve a flandriai grófé s Sigfrid barátoklettek, s e grófnak Sigfrid minden tisztelettel é shó-dolattal hűsé gé sküt s tett ouines grófság jogán. É sannyira fregnyerte a flandriai gróf ú rkegyé t, hogyez ót mint magával egyenrangú t tisztelte, barátjávátette é sházába bejárátossá' inert Sigfrid maga is

megfontolt, okos, jótanácsú , bőkezű embdr volt;é s minden erénnyel é kes.Ezé rta flandriai udvarbanis sokra tartották őt, hí res qmber lett, s a legelóke.lóbb urán a másod ik.

Egy hí )bé rú r olgai (9. sz.)

volt egy bo-ulogne_i gróf, kit Regnier-nek hí vtak,ki minden ké pzeletet felülmú lóan gógös é skegyetlen

volt tartományának lakóival szemben. Minden ióletelhetó módon megaláZta' megtöte é smegvetetteama föd nemeseit. De ami mé g szé gyenieresebbvolt, a tisztássé g é sa.becsület rendjé t megfordí tva,a nem nemesembereket becsülte é ü tisztelte, ezeketmagasztalta fel é s ré szesí tetienagy tiqztessé gben . . .

Minda2onáltal hajIandó volt szolgálni királyát,uralkodó urát, é s tartományán kí vül a felette álló.k-kal szemben udvarias é sbőkezű; ám a tulajóon föd-

qI



. - jé né lőalattvalóival s a nála alantabb állókkal szem_- ben könyiirtelen s a kapzsiság tüzé ben'é gövolt. Szé l-

' té ben-hosszáóan pusztí tottes ronto_tt mindent. Min-denkit kifosztdtt. Egyet rágalmazó módon é sálno-kul megvádolt, mást a visszaté ré s remé nye né lkülszáműzeté sbe küldöt. Bötönbe vetette a halmadi-' tat, litvány é s rú t tömlöcbe. Ismé t másokat fák

ágaira vagy akasztófákra köneteta fel. Ha fegyvert- Í agadott,kegyé llen volt é s keserű gonoszsággal teli.A vele egyenrangú akkal szemben civakodó é s ösz-8z€é Í hetetlen. Há2a né pé vel szemben szilaj é s zsar-noki. Állandóan azt ké mlelte, hogy szolgái nem lop-ják-e meg ö. é semberei ú gy fé ltek tóle, mint amennybőI letaszí tott sátántól' é snem is ok né lkül.É s hogy tetqzesé t üegnyerjé k, rogszul bántak a né p-pel, é s inkább igyekeztek zsarnoki parancsait telje-sí teni, mint az é sszerűsé gé saz í gazság elveihez al-kalmazkodni. Az egyiket összeverette Boulogne-ban, mái valakit megkí noztatott Descure-ben,megint másvalakit a calais-i templomból ragadta- '

tott eI é sdarabokra vé rlatoÍÍ .Valakit rokonai által' Márqban öetett meg, s ha vaIaki zú golódni kez--

d9tt volna ezek miatt, ú gytüldte a halálba' ahogyan

' a"hentes szokta a serté st. Í gy tehát Regnier gróf tel-- jessé ggelórjöngövé s dühös haragtól lángolóvá lett.

Kü]cjnösen gyűlólte a boulogne_iakat, é sgonosz

fé ktelen gyűlolettel üldözte őket. A calais-iaknak- Vállára is sú lyos terhet rakott, hogy neki öökös adót-fizessenek,

mé rhetetlenüI nagy összeget pé nZbencsak'azé rt, ho$y bé ké benmaradhasdanak. A marq-beliek€ is-gyööte. Vas.!áncot rakoit'nyakukba, é s

' ,Hardelóban b(iltönb€ vetette őket. Feldú ltá, lerom-bolta é selhalnvasztotta a Guens-ban lakók házait é s

é piileteit, a Cayeu-ben lakók is csak kelIemettensé -'get é s gy^|áEetot viseltek el tóle. Az ordre-i lakosok-

nak is niinden egyebekné l tobb bántalmát é sgyalá-zatot kellett elszenvedni mindenben é s mindenhol.Mintha ez a mé rté ktelenülgonosz ú [, ki mindazon-által a fegyveIforgatásban igen ügyes volt, nem jogszerint birtokolta volna e födet, haneÍ n csak ideig-lenesen, mintegy hódí tó módjára. Az egé sz né pnek'mely hatalma alá tartozott, ilyen é sehhez hasontó ba-

jokat é selvisethetetlen károkat okozort, s a szomszé -dos tartományok is állandó ré miiletben voltak miatta.

Hogy öjöngé sé t valamennyire lecsillapí tsa, é s

vé res kegyetlensé gé t kielé gí tse,különös é sharagtólfűtöt szilajsággal vé gül is az Ordre-ban lakó Hunl-rid halálára esküdöt. Miután az emlí tettHuní ridot,ki az ordrg.i né messé g fej'e volt, üldozöbe vette, é samint hely é s idó meg mód kí nálkozott erre' meg:öette é s kivé geztetté -gyalázatos halállal' fejé t levá-gatván.

Amintazonban e szegyenletes _tett elhí Ihe-

dett é snyiIvánossá vált, az elhunyt özvegye asszonyitestben fé rfiú ibátorságról tett bizonyságot| MáÍhalott í é rjé neké Í rel tatott ingé t lehú zta' é s magá-nál tartotta bizonyos ideig, é sgyakran megmutattaazt gyermekeinek. É s'nemminden sú lyosé snagykesergé s né lkiil s siralmak közöt buzdÍ totta őket,hogy bosszulják meg atyjukat. Erre lelkesí tette é s

ösztönöZte őket.

' É smivel az er$szakos dolgok sohasem tartanak

sokáig,4z töté nt, hogy ez a Regnier gróf, ki Istenbú nteté sé ből rapjainak vé ge fe|é közeledett már,vadászat ininti különös hajlandós ágáLból vadászai-val é s kÚyáival a boulogne-i'erdősé gbe ment, Mec-quin ghen falu szomszé dságában. H unfrid özvegye.ki vé l'etleriiil é ppenarra ment, megláita ellensé gé t,é s nagy kedve támadt, hogy rárontson, s bogy szán-dé kát most vé ghezvigye, de mé gismegsarkantyú ztaIovát, é shazavágtatott. Gyermekei azonnal ké szek-

654

l''i



nek mutatkoáak, hogy akaratát teljé sí tsé k,é sveléegyütt cayeu lakói. Az öZvegy szönyű kiáltozással

- é s'könnyek közőtt árádó panaszok'kal bámulatoímódön fellelkesí tette családjának tagjait. Habozásirettol megmutatta gyé rmekeinek é s ráza né pé nekelhunyt fé ije ngé t,é sközöte velük, hogy hógyané s rriely helyen találkoiatt negnier, gromii, ti lsak'cseké ly kí sé rettelvadáilott. Tőb ié ihetően buzdí _totta óké t, hogy most bosszulják meg atyjuk halálát'

Ekkor az ordre_i lakosok s a hozzij uí<_ csatla k ozócayeu-iek felzú dultak' hogy ez a dolog valamennyi-ükre közösen tartozik. É smaguk is az erdóbe in-dultak, hogy feikuiassák Regnier grófot. É s midónmegtalálták, üIdözóbe v€té k egé szerl_á-'marquise-ikófejté sigí ahol megrohanták, é s ahógyán eltervez_lé k,meg is öté k, vadászainai< es tutváinat kiáto_zása

é s zajongása közepette. ott hágyták azutánholtan, szé ttaposva é s szé tdarabolva' mint egy vad-állatot'

ll' FÜLÖP oKLEVELE

. ll' Fülöp Ágost (..Augustus..) fÍ ancia kiráty a rozponrihatalom erósí té se é rdeké ben,a királ)nak a feuáalizmus szö_

'vevé nyé ból kiemelkedö nindeí alárendeltsé gel kizáró hely-zclé l gyekezell elismertelni.

.A kiróty minden hűbé res felett áli'A k:irály mé ltóságához illő, hogy jóté teiné nyek_kel jutalmazza. azókat, kik odaadó hűsé ggelvannakirányában. Mert, ha jutalmazásunk felé r az é rde-.mekkel, ily pé ldák sokakat utánzásra buzdí tanak.

Tudják meg tehát mind a most é lók es átil ez,után következnek, hogy Fülöp, Flandria grófjareánk hagyta Amiens városát é sgrófságát. ú i pe_dig világosan megismertük az amiens-i igyház hű_

66

ségété s lagaszkodását irányunkban, de különöské p-' pen azt' hogy ebben az ügyben egé szen rendkí viili

..ké szsé gről tett tanú bizonyságol, ugyanis e birtok-nak é s'glófságnak adományozása az emlí tett EgFhá,zra tartozí k' s a hűsé gesküt is az fogadja eI a

megadományozottól. Ámde ugyanezen egyház be!e_

egiezett é s jóindg!4tú an tudomásul vette, hogy mi'

az őt i||ető htí bé rt'birtokunkban .megtarthassukaí é lkiil, rogy neki h{í sé gesküt enné nk. Mi ugyanishübé res szolgáIattal senkinek nem tartozunk é snemis taÍ tozhatunk... Ha azonban egy napon ez a hií _

bé rbirtokolyan valakinek jut adományul, ki hű;sé gesküt tehet az amiens-i püspöknek, valóban te-

gyen hű!i}sküt az emlí tett h í íbé rejében a minden-kori püspökirek. Mert ez a szokás' amit ré gtől fogYa

ismeitek é s niegköveteltek Ami'ens püs1iökei ' . .'

REGINO

Krónikáját, amelyet 90ó ráján iejazett be' a régihagyomá_

nyoknak megfelelóen idószámitásunk kezdeteivel indilot!ael' é sa ré gikrónikákat felhasználva ha|adt é gészena 8l3.é vig.AttóI kezdve saját koráig már vagy az idősebb€ eló_

adása, vagy a saját trrdomása alapján állitotta össze anyagát(Ex relatione patrum auditu percipeÍ e). Művé nek másodikÍ é sze|Libel de gestis Francofnm' A priimi apát az egyik leg_ 'É gebbi nylgati krónikás azok kózöt, akik beszámollak a

magyarok gu.óÍ 'ai megjelené sé ről;Anonymus is ismerte é s

hasznáIia. Kiadása: .F. r('rze' Rgginonis Abbatis PrumiensisChronicon. . . Monumenta Gerinaniae Historica, Scriptores,ií usum scholaalrm*. Hannover t890.

' Az ,,;n usum scho|arum" megjelöé s a Monumenta GeÍ'maniae É storica sorozatái közöt nagy' folio alakban es

ré gebb€ m€jelent króüika- é sé vkönyvkiadások kisebb es

ú jabb kritikai ú jÍ akiadásait jelöi, melyeket az iskolák - azazfóké nt az egJ€emi s7pmináriumi gyakorlatok - szÁmáÍ a je-

lenlettek meg.

67

i



- :.ll'_-1, Az.uro|só hutlómok: j:.' i.. Ion annok é smagyarok

r.' L

884Az Úr megtestesülé sé nek883. é vé bena nolman-

nok; akik Haslonból [Elsloo Belgiumban] Vonultakiissza, a Somme folyóig.é rkezt'ek, é s ott le is teleped_

tek. Minthogy'ezek gyaköi,'betöé seit,' Karlmanri'elviselni nem tudta,.pé nzt í gér tnekit, ha birodal_mából kivonulnak. Az ily -módon megszerezhetópé nz megfogta ennek a kapzsi fajtának a lelké t, é stizenké tszer ezer font tiszta szí nezüst fejé benugyan_annyi esztendei bé kessé get gé rtek.Miurán megkap_ták ezt a tömé rdek pé nzt.eloldozták a steleker apartról' hajóra szálltak' é sa tenger pa'rtjaira hajóz-' tak.

Idóközben Karlmann' kit vadászat alkalmávalegy vadkan sú lyosan megsebesí tett, röYidesen ldec.l2.] elvesztette é leté té s birodalmát. szent Dé nesegyházé Lban t'gmetté k el. Egyesek azt állí tják, hogyvalamelfk csatlósa, ki ügyetlenül kezelte felyvereit,sebesí tette meg, é smivel nem szándé kosán' hanemakaratlanul követte el ezt a vé tsé get,ezé rta kirá|yezt el is titkoIta' nehogy csatlósa áItatlanul halállalbűnhődjé k emiatt'

A normannok, hí riilvevé n a király hálálát, tüs_

. tént visszajötek a birodalomba [885]. Hugó apát é sa többi elókeló í é rfiak ehát követeket küldtek hoz_zájuk, é shivatkoztak arra, hogy a normannok'meg-szegté k í gé retüket é sadott szavukat. Mire azo& aztfelelté k'hogy ök Karlmann királlyal köötek egyez-

isé get é s nem mással. Bárki legyen is, ki ót az ural_kodásban követi, adjon ugyanannyi mennyisé gü é s

* A nyugati fÍ ánkok királya (879-884)'

68

minósé gű pé nzt'ha bé kességben óhajt uralkodni.Megré mülve ettól az üZenettőI, a kiráIyság elókelóiköveteket küldtek. Károly császárhoz, őt ezenfelül

' a királyságba hí vták. Gundolf városáig [Gondre-. ville, Kelet-Franciaországban] elé je mentek. é sszo-

kás szé rintkeziiket nyú jtVa hűsé gesküi té vé n.alá-vetstté k magukat uralmának.

.Ugyanabbari-,ar' esztendöben a normannok,' kikDániábóI jövet Chinheimba [Kenerí erland Hollan-diában] é rkeztek [883]' Godefrid* beleegyezé sé velfelhajóztak a Rajnán, é s Duisburg városát elí oglal.Ya, a szokott módon €ódí tmé nyt é pí tettek'é iazegé sl teld [884I ott tötölé k' Henrik herceg!'? tá-borba szlillt ellenük, é ssemmiké ppen sem engedte'hogy portyázva: raboljanak. Ahogy kitavaszodotti: '

felé getté ktáborukat, é s tengerre szálltak_A magyarok alatta olyan mé rhetetIen sokasággal

jötek, hogy azt mondták' hacsak' a fóld meg nemhasad, é saz é g el nem temeti, más le nem gyózi óket.A király ;eregé tól a Lichus [Lech] folyónál oly vere'sé get szenvedtek Isten segí tsé gé Yelaugusztus l0],amilyen gyózelemról eleink s'oha n€m hallottak é s

tudtak. (Ott esett el Chounrad, az egyliori herceg.)A király innen a szlávok ellen í ordult, ahol hasonlógyózelmet aratva; hatalmasul ödököve leverte azo-kat, wigmannt pedig elí í zte'Heinriclr, a király test-

Yé Ie' visszaszerezte a már nem lemé lt javakat [ok-tóber lól' '.

r Normann király (t 885).

69



THIEI MAf.Me;burg püspöke (975-lot8}, elökeló sász család sarja_

Krónikájában szinte teljes€ csak ;aját korának esemé n}€-iel fo'glalkozik, ahöÉ yan elóké ló rokonságától; a' csÁsni ;.|''ottó kisé reté nek tagjaitól vagy szemólyes tapasztalásból

'szerzetl é rtesülÚsei alapján el tudta mondani. Fó forfásamé gis widukind szász krónikája, a Rerum sdxohicarum libri1,ll Elsósorban szűkebb hazájának' szászországnak doIgaié sa gé rmán császárságot ai Elba fiáiik pa.lján é lő szlávokmo7golódásai mialt állandóan foglalkoztató problé mák é r-dekel!é k. Termé szetesen helyet kaptak művé benkoráltakmás esemé nyei is' í gy ogyebek közöt a magyar kalandozá-

_ sok, a dánok' sót a iávolí oroszok viselt dolgai. Kiadásai'F.x'lzé , Thietmari Meí seburgeDsis Episcopi chronicon. scÍ ip-tores Rerum .Germanicarum: Hannover Í 889.

, .A sz.ldvok dolgai

Egy' az Albis [Elba] mellett fekvó, sűrí í erdővel

boritott hegyet lakhatóvá tett é svárost é pí tettlJ./ A várost a lőle é szakra esó foIyóról fma: Triebsche]Misninek [Meissen] nevezte el, é s_ ahogy az maszokás - őrsé ggel é segyé b vé delemmel erősí tettemeg. Innen meghóditotta é s adófizeté sre ké nysze-rí tette a milzenibelieket. Liubusia [Lebuse] városát,am€yról ké sóbb bóvebben beszé lek, sokáig birto_kolta. Annak lakosait meg arra ké nyszerí tette, hogy

'

'egy alatta l€ó kis eródí tmé nybe hú zódjanak, é s

neki ott megddják magukat. Attól a naptól kezdve,hogy-ez a város tií zvé száIdozatává |ett, a mai napigis lakatlan Ha valamit zsákmányolt országában _ahogy azt sokan állí tják -, ú gyazt bocsássa meg ,

neki a jóságos Isten. . .

Ezenfelül.fegyveresen engedelmességre szorí tottaa normannokat é s a dánokat, rábí rta őket arra, hogyósi pogányságulat levetvé n, kiiályukkal, Cnutóvalegyütt Krisztus igája alá hajtsí k fejüke(.l{ Minthogy

azonban ré gi ellensé geí nkrö csodálatbs dolgokathallottam, ezeket nem akaiom,emlí té s né lkü[ hagy:ni. Ezekben az országlé szekben van egy holy, enné ka királyságnak szé khelye' Lederum [Leire] a neve,é sa Selonnak [Seeland Dániában] mohdotlYidé kenfekszik, ahö kilenc é wel ké sőbb január havában,azón idő u!án' amii<or mi 3z Úr megjelené sé tünne-

peljük, va lamennyien- összegyí í ltek, é sott isteneik-nek kilencven (é skilenc) embelt, ugyanannyi lovatkutyákkal é skakas'okkal együtt _ sólymok heIyett -feláldoztak. Ezt bí zonyára azé rt tetté k - amint azelóbb mondottam is -' mert ú gyvé lté k'hogy ezeknekik a másvilágon szolgálni fognak, é sezek engesz-telik ki az alvilágiakat 'áma. bűntetteké ri, miket ókmaguk követtek eI. Mityen helyesen cselekedett a mikirályunk, aki eltiltotta őket ettö a kárhozatos szer_

tartástól! Mertugy4ncsak kedves szolgálatot tesz

az Atyaistennek, ki az embervé r kjontását meggá-tolja.

. Augsburg

É s me az avarokrs, mintha már melfeledkeztekvolna gaztettükről,-fegyvé rt fogtak ellenünk. Henrikherceg hí rül adta a királynak, hogy közelednek, é s.megkezdett ú tjáról visszahí vta őt. A kiráIy meg

egybegyűjtöte Augusta lAugsburg] városába vala-mennyi hivé t, é s'kijelentette, hogy inkább meghal'semmint ú jból elviselni legyé n ké nytelen ezek€ aszönyí isé ge'ket. Biztatta övé it, jutalmakat ígér tke-gyesen mindenkinek, ki segítsé gé reesz, é sbünte-té sselfé nyegetté a megfutamodókat. Innen-onnancsüpán nyolc té giót gyűjtöt össze' eze"kpt hádirend-be állí tva yiga*talta a haláIra szánta*at,. sí mogatószóYat,'az öök é let jutalmával, a győí eseket'p€ig

7Ío



a jé lenvaló gyönyöűsé gekkel biztatván. A seregszé lsó szárnyait azonban a kemé ny ellenfé l'a sebes

_Lech folyó mellett é szrevé tleni'ilbekerí tette, a vigyá_zatlanokat elnyomta. é s sokat kcizülük megöt é skifosatott. Amint a kiráIy erról é rtesült, Chuonradlrercegei'u övé ivel az ellensé g mögé küldte, aki az_tán a foglyokat a zsákmánnyal egyiitt a rabló farkas

torká$ól kiragadta, é sgyőztesen'té rt visszá a tábor-ba...Másnap' azaz Lórincnek, Krisztus vé rtanú jának

napján [augusYtus l0], a király leborulva, saját ma_gát vé tkesnekvd'llván, könnyek köztitt fogadalmattett: ha e nagy hí rrivő közbenjárásira Krisztus áz-nap győzelmet é s é lotet ad neki, ú gyMerseburg vá-rosábair a tüzek fel€t győztesnek tiszteleté re pijs-poksé get alapí ! is. a saját részé renemré gmegkez_dett nagy házat templorntná é pí ti el. Ezután mitsem ké slekedve felkelt a födről, é s miután misé tmondtak, é sgyóntatójá.nak, 'a jeles othelricnekl?kezé bőI a szent testet magához Yette, megragadtapajzsát é sa szent lándzsát, majd a7 ellerrsé ges tá-madó vité zek é lé naz ellenálló ellensé get elószömegrohanta, é s amjnt az-hamarosan meghátrált'estig Ie_is vefte é smegfutamí tona. Vé gül a vé rontás.befejezé se után, a zödellő lé ten ült a gyóztes sereg-

] gel, é s.szorgosan kutatta, bogy ki hiányzik az ó sere-_

gé ból. Akkor tudta meg, hogy C|ruonrad herceg, a-saját veje,'a kiváló lovag elesett. Holttesté t mé ltó'ké ppen megsiratva, nagy gonddal Vormatiaba[Worms] küldte'.hogy ott temessé k el. Ezenkí vülhí rnökökeFtiildöt é desanyjának, akik mindeniőlrendben beszámolván, őt gondjaitol megszabadí -tották" é s'a hí vek szí vé tKrisztus dicsé reté re elkesí -tetté k, de különösen a király alattvalóiban kimond_hatatlan öömuionilást keltettek. Egyöntetűen

zeng1ek hálát é sdicsósé get a magasságokban lakozóIstennek. . .

Ezenközben a király Szászországba menvén;öömmel.látta viszont hazáját. Va'larnennyi fejede.Iem messzirŐ elé je jöt' é s a legnagyobb iagaszko-dással vette köül. Tiszteletre mé ltó szülöanyja' kimár ré góta várta, öömkönnyck közöat öelte nra-

gához. Azorinal közöte velük ígéÍetét ,zt a legap-Í óbb ré szletig ism€tette, é sbuzgón ké rte tanácsukat-é s javaslatufat. É smivel ezek vele egyeté rtetiek,é s kegyes kí vánságában osztoztak, a király Ma!de-burg városában apótságot alapí tott, csodálatóstemplomot kezdett é pí teniazon a helyen,'ahol szentAedith* nyugszik. Halála után itt kí vánt ő maga ispihenni. Ugyanott püspöksé get is akart lé tesí teni,Bernardnál, a szent halYerstidi [Halberstadt] egy-ház [vII.] főpapjánál, 4kinek. egyházmegyé jé benvan az emlÍ tett város, azonban azt é leté benbefejezninem tudta. Mindazt, amit idők folyamán ingatla-nokban vagy egyé b dolgokban szerzett, Istenre é s

annak harcosára, Maur'iciusra hagyományozla'Mí g ezek tórté ntek, a szlávok szönyű háború t

indí tottakWigmann é sEkbert comesé k biztatásá_ra13, Nacco é s fivé re, Stoigneus vezé rleté vel.Miv'elHerimann l-rercdg nem bí zott abban, hogy ezeketlegyőzhetné , a kilály segitsé gé tké rte.Ez, amilyen

seré nyvolt, erös sergggel hatolt be az é szaki ré szek_be' honné t - amint az í rás mondja _ annyi baj szár_mazik. Stoigneust, ki társai által cserbenhagyva egyerdóben rejtózöt, foglyuI ejtette, é s efejezté tte,társait meg, e nagy gonosztettnek szerzóit: wig_rnannt (a király mostohaanyjának fiát) é sEkbertetelűzre.

. Edithi l. ottó (9J6-97J) felesé ge (+947)

"73



Liudolf meg, a király fia, gonoszok tanácsától].megrontva ú jból ellenkezett' é shazí ját elhagyvaItáliába ment [956]' é sott, alig €yesztendei tartóz_kodás után, a VIII. napon szeptember idusa.előtt[957. szeptember ó.], sajnos meghalt. Testé t társaiMagontiába [Mainz] hozták' é sott Albanusnak,Krisztus vé rtanú jánakegyházában gltemetté k...

A királyt ennek a rendkí vül szomorú Hí rnek vé 1eleigen felzaklatta, é sú gy silaÍ ta meg fiát, mint DávidAbsalont. . .

A -háború s bajok elülté vel' ismé t Rórnába valóutazást szí nlelú e'az emlí tett Berengáft, aki már ké té veerós ké zzel b_irtokolta Langobar{iát' szent Leóhegyé n felesé gé vel,Witlrivat, fiaival,'é s leányáival

. egyiitt vé gül is ravaszul fulyul ejtette, é sBavenberg-be [Bamberg] száműzte. ahol utóbb meg is halt.Ezután fegyvergs erővel Róma ellen indult, az eIlen-

álló lakosokat ké t í zben leverte, é sdiadalmasan be_vonuIt a városba. Ezenfeltil [XII'] Johannes pápá_tól (kinek kéréséÍedejöt) ö é s feIesé geuralkodásá-nak XXVIlI. é vé bencsászári áldást kapott*, é sa ró_mai egyház patlónusaké nt Beneventumot' CaIab-riát é sApuliát, hercegeiket legyözve, magának.kö_

. vetelte.Az ó idejé ben aranykorszak Í agyogott. Nálunk

dkkor találtak ezüsté rc-eret. wigmannt i5 legyózté k.

Ismé t á szlóvokróI

Azok a né ptözsek, meIyek a kereszté nysé g fel_vé t€e után a királyoknak é s császároknak-adóflze_tóké nl szo'lgáltak. a döylös Thiedrich herceg zsar-

. Császárrá kolonázták 962-ben.

noksága alatt, egy akaÍ attal' fegyYert ragadtak[982_983Ia Ezt az esemé nyt atyám, Sigfrid. comes,mé gmielöt megIöté nt volna, igy tudta meg elóre:s rű felhógomolygást látott álmáb1n' é s_amintámulva ké ráisajái magátói' tlogy ei mi iehái, Áanlothallott, mé lya következőket nyilatkoztatta ki:,,Most kell beteljesednie annak a jövendöé snek;

hogy Isten es6t ad az igazaknak é shamtsaknak."E4 a csapás elsóül Havelbé rget* sú jrotta.aholmegöté k az egyházfőt, é s erombolták a püspökis;:é kesegyházat három nappal jú liuskalendái elótt

_

[ú nius 29.]' Három nap mú lvaa szlávök zendiilőcsapata, midőn é ppena primára harangoztak vot_na**, m€szállta a brandenburgi püspöksé gé t;melyet harmiric é vYelelóbb alapí tÓtak, mint a mag-deburgit*t3 Elsónek menekiilt el Wolemer, a har_

madikpüspö,

az elyhá\z vé dije, Thiedriché s

alovagok azonban e napon csak alig tudtak megsza-badulni. A papságot foglyul ejtotté k, é sDodilót,ugyanezen egyháa második fejé t,kit saját embereimegf'ojtottak, é saki már három é ve el volt temetve, -

sí rjából kidobták. A mé g sé rt€leniil é p holttestetteljes püspöki dí szé ben odavetetté k a'falánk ku-tyáknak, é sutána meggyalázva ú jból visszatetté k.Az egyházi kincseket szé thordták, é ssokak vérétirgalmatlanul kionrották' KIisztus é s iszteletre

mé ltóhalásza, Pé teÍ helyett, az ödögi eretneksé gkülönbözó szertartása'it vé gezté k tt ezentú l, é s eza siralm4s változás nemcsak a pogányokat, d€ mé g akeresáé nyeket is fellelkesí tene. . _

Tóvább megyek az elbeszé lé sben,é rintvé naz oro-

. A Hawl folyó m€lett' Berliotól nyuEat.4..' Reggel hat óre.

'.l valójában húsz é wd olóbb' 648-bau.

754

I



szok kiIályánalí -wlodemirnak gyalázatos cibleke.deté tl'o. Ez cöögországból nósül:. Helehát vette 'el,aki harmadik..ottó. jegyese- voIt, é sakit ravasz fon-dorlattal jegyesé től elidegení tett; Jegyese buzd'í tá_sára felYette a kereszté nysé g zent hité t,ezt a hitetazonban tqttekkel nem igazolta. Igen nagy ké jenc.volt, kegyetlen' s az el'puhult göögök bűneiben tob_

zódott. Három fia kózüI'0 egyet Bolizlav hercegnek,á nri üldözőnkirek lányával házasí tott tissze.'A láoy_nyal egyú l( küldtek a lengyetek Reinbernt, a SalsaCholbergiensis [Kolberg] egyház püspöké t' Ez aHassengunnak nevezett vidé ken sztlletett. Miutánböcs:taní tóktól a'szabad tudományokban kimű-Yelódöt'. püspöki mé lí óságot nyert el; ú gy .hiszem,mé Itó volt erre. Hogy a.reá bí zott munkaköbeí mi-ként levé kenykedett, anna.k elbeszé lé sé hez em elé gaz é rrtudásorrué s é kesszólásom.' A bálványok szen'Í é |yeiterombolták' a bálványimádás tárgyait fel_gyú jtotta' é sa dé monoktól lakott tengerbe Yetette'szent krizmáYal meghintetfné gy követ, é sa szen-leltví z tisztí tó erejé vel' a mindenható Úrnak dicsó-segé reú j-sa4jat. oltottl a termé ketlen' ifába'l e na-

_gyon dóre'né pbe a szent dicsé retek áldását plántál_ta; bötolé ssel, virrasztással é shallgatással sanyar_gatta ]a'testé t; :hogy. szí vé taz istenes szerhté |ódé stiikré hez ké nyszetí tse.A fent emlí tett királY azután

ót a saját 6ával együtl' kiről hallotta,\ogy áz Boliz-Iav biztatására titokban ellenszegú lőVé lett, loglyulejtette, é sa fiú t-felesé gé velé sa'püspökkel együttszigorú bötönb€ zárLa. ltt aztán a tiszteletre mé ltóatya titokban buzgólkodhatott az Istel ' d icséÍ eté_ben, amit eddig nyí ltan n€m tehetett' É smiután ittkönnyekkel é sbűnbánó izí vbóljövő folytonos imád-sággal, áldozattal engesztelte ki Istené t, a test szűk

bötöné ból kiszabadulva, öömmel kötözöt át azöök dic_sósé g szabadságába.

Az emtitelt,király bizooy mé ltatlanuI viselte ne-vé t: a bé ke kinilyának nevezeté t*.Merí .nem azt ne_

. vezzuk'igazi bé ké nek'ame'lyet a'gonoszok:'ió meg-lartanak egymásaal szemben, é samelyet ennek aföd"nek lakói birtokolnak, hiszen ez a bé ke folyton

'változik. Csak az mondhatja magáé nak.a bé ké t'aki'lelke indulatait fé lré té Ye,a győzedelmes tiirel_messé g jutalmaké nt Isten országát é rdemliki. Amennyei biztonság birtokában csak neveti a piispöka gonosz fé rfiú enyegeté seit, é s tisztasága kettőzöterejé vel nyugodtan 'szemlé li a ké jehc lángoló bosz_szú vágyát' mert taní tónk, Szent Pál'.tanú sága sze-rint a házasságtööket megí té liaz isten. Bolizlavmeg mindezeket tudván, nem szÍ ntmeg bosszú t

. állni,r amennyire 'csaki.tudott:_ Ezt tán,-a.'királ,y,. be-

tötvé n é letenapjait, meghalt (l0l5]. Te|jes öök-ségétké t fiára hagyta, mí g a harmadik mé ga bö tön_ben volt, ahonnan az ké sóbb, felesé gé totthagyvamegszökö t, é sapósáho4 menekült.

Amikor iidvössé günk mestere, Krisztus. azl' pa-rancsolta, hogyaz ártalnras bujas:Í ggat teli ágyé -kainkat övezzük köül' mé rté kletességre, em pedigvalaní ityen'visszaé lé srebinatott. É smivel papjai_

. tóI a fent emlí tett király hallott az é gőgyertyáról, az

elkövetett bűir szennyé t szakadatlanul bőkezű ala_mizsnával tööte le. Mert í rva vagyoÍ l: alamizsnáI_kodjatok' é smindentek tiszta lé szeri. Mikor mármegöegé dett, é ssokáig uralkodott, meghalt. Anagy Cuiewa [Kiev] városban temetté k el. Krisztusvé rtanú jának, Kelemen pápának** egyháú ban, a

' . vladimir: ,]béké skirál'". '.. l. Kelemen (t t02).

77

I

76

é szaki szigetekről.



'már emlí tett felesegee mellett áll 'siabádon, a temp-lom közepé n a szarkofágsa. Hatalma fiai közötoszlott szé i,Krisztus szavá'mindenben valóra vált.Neni merek arra gondolni, hogy beteljesedik az í rás,inely szerint: minden magában meghasonlott oÍ -szág elpusztu| stb., meÍ t dz'egé szkereszté nysé gazé rt könyöög, hogy változtatná meg Isten az aka-

ratát ezekben a dolgok ban.

BRÉ MAl ÁDÁMlo69'köú l kerillt Adalbert bremeÍ ri é rs€ udvarába, é s a

' szé k9segyházi iskola vezetóje (scholasticus) lett. Ré gi]forrá-sok é s szemé |yes é rtesülé sekalapján 1012-1016 közöt irottmlive É szak-Európa töté neté nek egyik legjel€tósebb forrá'sa: Geita Í lammaburgí ensí secclesiae por1lific,]rn (A hamburgiggyház fópapjaina'k viselt dolgai). Kiadása l 'Monumenta

Germaniae Hislorica. scriptores, xx. kö ?82-824. l. é s n-

usum schola.um, 1868.Az Európában megt€epüll ú j hé pek nem sokat tudhattak

az ókei köü|vevő Yilágról' !gaz, hogy nem is nagyon töe-kedtek megismeré sé re. Mé gis lnaradt'fenn né hány tanú ságarról, hogy különósen az é szaki 'vizek mérészhajósai, a nol_

. mannok hihetetlen vállalkoásokra is ké pesek'volták. B.é -mai Ádám az é szaki emberek hazájáról. slokásairól é sa ke-

'reszté nysé g felvé tele után f€dalizáI&ó társádalmuk nemjavuló erköcseitól tájé koztat' ] )

' A normannok (wiiingÉ k)Ame.ika partjái.á is é lvé t&tok's a partvidé ket' melyet felfedeztek, vinlanonak (Bof-ország)

í evezté k.A'maiEg}€iilt

Államoké sKanáda hatá.vidé ké n;

az Óceánhoz &özel' a ll. sázad elejé n szóló termett, amivilágosan muratja' hogy az eszaki fé lgömb kllmája akkor va-lóban melegebb yolt.

1z

Ama szigetek közül, melyek közel feküsznek aszlávokhoz, hármat taIálunk a legnevezetesebb_nek..,.a harmadilc-az, melyet Semlandnak nevez-nek, s amely haláros a ruzzikkal [oroszokkal] é spolanikkal lengyelekkell. Ezt a sembik vagy pruzzik[poroszok] lakják. Igen nyájas emberek. kik segÍ tsé -

gül mennek a tengeren veszé lyben forgóknak vagy-azoknak, kiket a kalózok zaklatnak. Az alanyat é sezüstö kevé srebecsülik, idegen pré mekben bóvel-kednek, melyeknek dögvé szes bűze a rni fdldünkrehurcolta be a hiú ság mé rgé t.ik ezeket csak annJ4ibaveszik, mint a gané jt, tlgy vé lem' a mi Yesztürikre, -

.

mert mi; ha töili, ha szakad; nyusztpré mes luháravágyunk, mint a legnagyobb boldogságra. Ők agyapjú ruháké rt,melyeket faldálcnak nevezünk' fel-

ajánlják az annyira é rté kesnyusztokat. Sok dicsé _Ietle mé ltó dolgot lehetne mondani e né pnek szo_kásairól, ha övé k lenrre Krisztus hite, melynek hir-detőit szönyen üIdözik. Őnáluk szenvedett vé rta-nú haláJr a csehek kiváló püspöke: Adalbert. A mainapig náluk valóban mindon,olyan, mint minálunk.Egyedül a ligetek é s foií ások látogatása tilos, mertú gyvé Iik'hogy a kereszté "nyek jelenlé te beszeny-nyezi ezeket a helyeket.

VaIamennyi vidé k ktjzöt Nordmannia[Norvé -gia] a ligtermé ketlenebb, hegyeinek zordsága Yagy a

rendkivüli hideg miatt' Ezé ií sak juhok tartásáraaIkalmas. Az ottani né pek nyájai, arab szokás sze-rint, mé lyen a pusztaságban legelnek. Ezzel a jó_szággal tengetik é letüket, a barmok teje é telú l,gyapja ruhául szolgál. Ezé rtnevel ez a föd vité zharcosokat' kiket nem puhí tott el semmifé le fé nyű_zé s'Kik gyakrabban támadnak meg másokat, mint

78 79

Miié nt el a vikingek



ahányszor őket támadják meg mások. GyűIöködé sné Ikül é lneka szomszé dos sueonikkal, bár a dánok'akik velük egyformán szegé nyek' valaha - ha nemis büntetlenLil _ megtámadták őket. Ezé rt a1 é letfenntartásához szüksé ges dolgok hiányában' ké ny'telehek az egé sz födet bejárni. Martalóc rablásaik-kal gazdag területek termé sé tviszik haza, hogy ily

módon bí rhassák ki saját födjük ínségét.Miutánfelvetté k a 'kereszté nysé get,már jobb erköcsök biI'tokában megtanulták, hogy a ,békété s gazságofszeressé k, hogy saját szegé nysé giikkelmegelé ged-jenek, sót azt is, bogy gyűjtöt javaikat szé tosszák,

-nerd ú gy,mint ré gen, mikor a zsákmányból elosztottjavakat gyűjtöté k. É smí g azelőtt valamennyien agonoszok biinÖs üzelmeinek szolgáltak, most azaÍ }ostollal, egyszerű lé lekkeI alallják Krisztust, amegfeszí tettet. Minden halandók kózöt' a legmé rté k_

letesebbek é telben is, erköcseikben is; a kí mé letes'.sé get é sszeré nysé getmindenekfööt szeretik. Ezen_kivül' annyira tisztelik papjaikat é segyházaikat,hogy alig akad olyan keÍ eszté ny, aki ne vinne na_

pónké nt áldozatot a misé re,melyet hallgato1t. Dea keresztsé gé rté sbé rmálásé rt, az oltárok feláva_

tásáé rt, a szent rendek feladásáé rt*, 1áluk_é s.a dá-noknál drágán kell fizetni' Úgy vé lem, a papok kap_

Zsisága miatt töté nt ez, mert a barbárok mé g nem

ismerik a tizedadást, vagy nem is akarják megis'mé rni. Emiatt ké nyszerülnek fizeté sré azé rt, amitingyen kelIene elnyerniök' Meft mé g a betegek láto-gatása é sa halottak eltemeté se is mind nregvásár'landó' Erköcseik ilyen nagyfokú kiválóságát' tudo_

másom szerint, egyedül a papok kapzsisága rontjae|...

!

' Papszentelé s.

Amerika Partiaira

A sok szigeten kivül mé gegyrői számolt be' me_

lvet abban a- tengé rben találtak' é smelyet Vinland-

í ak neveznek, mert ott'a szőló magától terern" é s1

leqkití inőbb bort ho2za. Mert nem mondábót valÓ

bí lr,r'unem a dánok határozott beszámolójából'

iudjuk. hogy ott soha nem vetett gytimöcsök bősé g-ben teremnek.-:É asonloké ppen

emlí ti a boldog emlé kezetű Adal-

t"rioiisptit' i''ogv elódje idejé benné hány lresiabeli*

"..ár'i'.gv bejárja a l'engert. é szakfelé vitorlá-

,o,,. ...,-o.u' uidé knek lakossága ú gymondra'

hosv a Wirraha_lWeser] folyó torkolatától egyene_

sen"é szaki irányban nincsen már szárazföd' csak a

;;Etclen tenser. Hogy ennek az ú jdolognak vé gé re

;a.]an"l, u Jo'.tk.'ett bajtársak vidám evepós hi-í iii"'ar ina"ttut neki a tengernek a í rizek partví -

átterot. t'"utan elhagyva egyfelől Dániát, másí elól

Britanniát, elé rkeztek az Orchadokhoz Iorkneyszk]'Ezeket bal'felől elhagyva, miközben Nordman'

nia iobb ké z felól lplt. hosszas átke!é sscl a jeges

Izland szegé lyéhezé rkeztek' Eriól a helyról azuLán

á tengert t;liesen é szak irányban szelté k át' é smikor

uala,i.nnyifonrebb emlí tettszigetet mí r háruk mö

nárr táttaí <. ú tiukaté sbátorságuLct a nlindenhaló

í stennek é s szent Willebald hitvallónak ajánlortjk'hirtelen belekerültek a fagyos óceán olyan sűrí í Ó_'

té tsé gé beködbé ], melyen keresztül látni alig lehe_

tett. É sekkor a hullámzó óceánn4k egy tengelszo-

rosa, amely valamilyen forrás rejtett szőjához veze:

ten, a szeié ncsé tlenhajósokat, kik már ké tsé gbe

'Fliesland, a frizek födje.

8r

estek, sót már csak a halálla gondoltak, háialmastramt'an



€on mé lyövé ny felé ragadta' amelvről.1Í i:,],.l:.Ji' h:Fi. a.visszafolyó tengert, mely aiaa_nl l4tsz|k' elnyeli é s í smétkihányja. r't u' á*inytapálynak nevezí k. Mikor'azok -á. "'ut

rrt"n-i.gi_lT:j könyöögtek. hogy fogaaja be letkiiket, akilra Vtsszato-lyÓ tengerár né hányat társaik kcizül leso-dort'_a többit pedig visszavetve, mé rs'e ta.sait t aLmógé ragadta. Í gyezek, miután 6ten *'í ü;;;;megszabad ultak a fenyegető veszé lytől, m-.lvet- rr"-T.iT](.:l '.,,uk''T:gfeszí tett erővel ev.'u", .ág gyo.-sltottak az apáIy áram|ását-

. 'Amint kikerültek a köd veszedelmé bőI é s a fagy

:lr_Y-liból' vár'atJanul egy szigethe' é ""k, ;;ü:ivar m'odJára vet(ek köül igen magas szirtek. MikorIi'-'j-ll*i'hogy megtekintsé k ezeket a helyeket, em-_T,:."!l.'

b"Ik"Llik, kik födalatti b"rí ungolbanreJtoztek mé g dé lidóben is. A bejáratok

előit mé r-hetetlen mennyhé gű edé nyheVert aranyból é solyan|LT'?l'' :T:Iv", az.emberek ritkának el ertelesí etvelnek. Föragadtak hát a kincsekből annyit, ameny_nyit elbí rta_k.é sa bbldog evezősök sietve mentív_lssza_ a hajókhoz' Ekko_r é szrevetté k.hocv mösö-tük hinelen csodá|atos nagyságrl .Á;,"i ;;;;J'l,(et a mi€nk cyclopsolnak neveznek. Elóttük ku-l'.1,]:l.l,"u' melyeknek nagysága meghaladta enegylabuak szokott nagyságát. Ezek toÁantukban

egyet a ta_rsak közül megragadtak, é sa többi szemelattáIa' pilIanatok alatt szé tmaÍ cangolták. A többipedig. hajóra kapva megmenekült a

'-no'elyoól, ií g":,:I.l.l:ok'ahogy elbeszé lik' a ÍnéIyVí ziL haiolv;klaltoztak utánuk' llyen szerencsé tői kí sé r-ve,a frí -zek'Bré mába é rkeztek, atÍ ol Alebrand. püs;d'kn;Lreld9e1

.mind:l't elbeszé ltek. e," l.gy"' iii..i"'-

nax é shitvaIIójának' WiIlehadnak viiszaté ré sriké rtes mcgmenekülé süké rtáldozatokat ajánlottak fll'



\ A |rankrk ftrré neté ve!kezt!ő<lik Európq ró é neté -

nek ú jabb korszakg, a közé pkor' Nenl mintha másgermánok nent clő:té k t'olna meg a \irodalotn terüle-

. té nállamalapitási kí sé rIeteikkcIé seserle8 sikereikkelí s a germónságnak ezí a tözsé t, de jeletttősé g.ben J'elülnem.mú lták. A frankok dllamának leriilete lesz a k'ö '

zé pkori Európa legfontosabb firré né seinekszí nhelye.Á leg|ontosabbaknak é sa leg!é nyegesebbeknek; é s

ezé rt !őrlé nelük nem kis ré tzben magának a feuddlí s

Európának a' lórlé nele is.,l Rajna }iddé n é lőszántos germán röz.5 közős

elnet'ezé se t'olt a frank a 3 ' századtól kezdye, é svcló-

szí nűleg egyé rtelntia ,,szabad'' szótal- A római bito-' dalom területé re mdr a4. é s5. szózadban bejatottak:

lölé nelük ettőI kezd}'e a)ú tnai zsoldban dlló bqrbó'rok t öÍ é e! e.,Á birődalont szé thullásóyal.az' önállóbb

' Ié tú tjanyí ltaeg elötí ik, é s az öndllósóg zavaros kez-deteiból emelkedik ki Chlodwig (48l'5Il)' aki in:

kóbb fé lbarbdr alaÍ I|'alóin ravszsagá|'alé s tes|i ere'

jé v'eluralkof! tüz.rJőnók mé g,senlminl kózé pkori .'kitóly. Á soisso'nsri láza epete elé ggé .plasztikusanbizonyí tja ezt. Időjórtól'al azonban a rómaiság akkoriké pviselője, a konstantinápolyi' cstiszár patrÍ ciussó,é sezzel bi:onvos mé rté kisrómaiú !eIrc' A ró ai

' cí mé s rang azonban nem alokí totta gt a barbórt: azuralkodásnak, a kiró!1,sóg. g.varapí tósának módszerei

tr:\ t\

.85

a vóItoló sze rencsé 1}el, de vliltozatlan keByetlen sé ggel



tovdbbra is kimerí tik a gárIóstalan ke1yetlensé g é s

fondor Ia to sstig ismé r ve it.Chlodu'ig a meroú ngok dinasztiájához lartozotr'

szené lyé neké s müködé sé nek nyonai, erköcsi sajó-tossógai tovóbb óróklödtek: a meroyingok tórté netevalóJában a Iegszorosabb |'é rsé giköelé ktől sem fisz-szariadó gyÍ IkoIási kedvne-k, szinte őrüIetnek szakq-

datlan lóncolata' Ezt mutalja Chlotha1 (5ll_56l),Chilperich (561-584) alakja, ahogyan a frqnkok k16nikósa, Gergely püspök elé nkállí rja őket.

Ei q yé res é s embertelen politika, melynek egyedüIi,cé irarczetőnek isme módszere a vé res erőszak, azólnoksóg, a tad keg}g1lgn5lg tol!, é s termé szetesve-lejórója az é rzé kí é ktelensé g,ké tn:ő szórnyűsé ges'alakjdban é riel a csú csPontot. Brunhilda é sFrede-gunda voltak ezek. E barbái kormónyzdi nódszbreknemcsak az emberekben lelik magyarázatukat, ha-nem abban is, hoqy Chlodl'ig birodalma a leszárnta-zóttak közótti átiandó -"gosztotii igban é s iszálykodásb1n lé tezett toú bb.A kirdlysóghak a n?n:e!i-ségiszervezetből eredő Í elÍ ogdsaé saz ebből köetke-ző órókósódé si é sosztozkoddsi liszáIyok mögőtt a ki-alakuló vagy a mór ntegerősödó birtokos fé te8Í óld-é shqlalomszerző tel,é ke\,sÉ Eé lell é szreyennünk.

A feudáIis anatchio söé t é skegyetlen kezdeteit ie-lenti az első merovingok uralkodásdiak' é vszázada;

kczdeté t egy é tszózadokig taltó' sokszor t'igasztalan-nak tűnő korsz'aknak, ameIy I. Dagobert király (622-6j8) különös, egyensú ly né lküIi egyé nisé gé velmár azegysé gesí té sé sa fiankok országdnak slqbilizóldsalelé vzető ú lon jdrt'

É sbmityenek a kitól|,ok yoltak, olyanok w!tak/ő-embeteik i5 m€t ez a fé Ibarbdr nürsatlalom csakilyön embereka fudotí löré nelmé bea szerepeltetni.Tours vórosóbgn a sok csaLidra kiterjedő É rbosszú ,

'fo!vó csaltidi visza!yok medókezhe tet lensé genlulatja''horv nennyire lehetetlenné letl'e 4z é sszerűsé gé sa

jof'szerinti együtté lé sta Í eudtilis hűsé g é s t'é dettsé gi

viszonY,

RI.cHER

A lo. század második fclé ben' a? ezí ediké vköüI é lt'

Reimsbeí volt szcÍ zetes' es cerbcrtnek, a ko' nevezetes tu'oJ.nn"t tnnituanv". Úgy ]átszik, az ő kéréséÍe'ta meg' ko'.á"[ iá.ten"tet iss é " sss közöt' A Nagy Káro|y-i biro-

alI'oi r'"n"io'e."e'ek

tórté neté tfoglalta össze a 885' é vtól

' t 'l'' "ge.*'gss_ig. Fó té mája az a küzdelem' me|y vé 8ül

ij xon" jia-lv csatáo'1át a tÍ ónról ledöntöte, é sa caPct_jl""*Tai'i"ii"í " r'",atmra. Ré gebbi krónikákat is fe|hasz_

iJii. i"*.o"r.*"uo azonbaí a 969 es 995 közöti é vek esé -

-j"""ii.r. .ib€'ere.". világos é smódszeres €óadás é s bi'

zoivos irodalmi igé nyjellenzik ezt a krónikál' mely az akko-

.iii.*a"r.- mi;d€;é tegé nek é Ietérö é serköcsciról' szo_

kásairól is tájé koztal. Kiadása:Monumenta cermarilae

Historicf, scriptores, III. kö.

Sok viszontagságró! í rásbanemlé kezé s

r i. : ,\_'

. A tetekinté lyed, szent Gerbertt atya, volt az indí _

tóot ona, hogy a gallok háború it kón1'vben felje-

svezzem. É smivel nagy haszonnal jár ez' é smert

Ják.é ,ű "' "nyug,aival a lelki nekibuzdulással vé g_

z.e,rn ezt a felaiatot, melyle a te patancsod csodála_tos ióakarata ké sztet. Úgy vé lem, ezt az irást a kö

''"lÁú It dolgaival ke|l kezdenem, mert a sokkal ré -

sebbi dolgokkal a boldog emlé kezetű Hinkmar' ptis_

í titré nu.na' te nyolcadik elódtid, é vkönyveiben

í gyi. üöu"n foglaIkozott. Ezekben az é vkönyvekben

aí na reg"tu; áolgokat talál majd az olvasó' miné l'

."'''"uü halad vissza a mi könyvecské nk kezdeté _

8T

től a mú ltba. Ezt azé rt. mondom, nehogy a Káro_ 'a föd közepé ig Thanais



lyoknak é smás neveknek gyakorí ismé tlé sebárme_.lyik könyv rendjé t megzavarhassa. Ahol ugyanisnem é rezhetó az esemé nyekegymásutánja. ott a té -vedé sannyira megzavarja az olvasót, amennyire azesemé nyek sorrendjé tóI leté rőt megté veszti. Ha te_hát hol itt' hol ott gyakÍ an K{roly vagy Lajos is-mertetójeleire

lehet bukkanni, az okos olvasó,igenjó| tudja majd. hogy azonos nevű királyokróI vanszó. A cé l az, hogy a galloknak ebben az időben vé g-hezyitt sok hóború it, sok t|iszontagsdgót é skijlijnbözőviselt dolgait í rásban enlé kezetbe í dé zz|ik-Ha ázon_ban'mások vé lemé nychelyes€bnek látszik, ú gy aztelfogadjuk. hiszen el sem kerülhetnők' Ha valakiszenlemre hányná. hogy a'ré gmú Itdolgair nem is_merem, ú gybevail|ratom' hogy' né hány dolgot a

'reí msi Floeloard papnak wlamelyik könyvé ből merí -

tetten1. Maga a tényvilágosan bizonyí tja, ttogy nema sza|akat l,eÍ tem ál' hanem egé szen más mótlon ren-deztent Dtondqnit'aIómal. nint anaz. Azt hiszem. elé gaz olvasónak,', ha 'hihetóen, világosan é srövidenadom eló mindcn mondanivalómat. Nem akarok ebeszé dl'enterjengóssé válni" ezé rta legtöbb dolgotröviden tárgyalom. Az egé szelbeszé lé skc7de(é hezfogok azzal, hogy leí rom röviden a föd tagozódá-sát, Gallia ré szeit, né peinek szokásait é s tetteit. . .

GalIia leí rása

A föd terüIeté t. mely a halandók szolgálatára áll'a kozmográfusok háromré szre osztják fö: Ázsiára,Afrjkára é sEurópára' E2ek közül az elsőt, é szak_

. róI kiindulva vé gig a keleti ré szeken, egé szen dé ligkivÜlról az óceán határolja. Belülről meg a Ripheus

hegysé gtől [Kaükáius][Don ]. M eot is é s a Főld közi-tenger választja e l Euró-pától. A föd 'közePetől egé szen dé lig a Nilus folyóválasztja el Afrikától. Afrikát meg Európát' melye_

ket ki!ül dé lról é szaki ránylian óceán vesz_köül'kozüiit a FödköZi-tengeÍ választja el egymástól.

Á'zsí átől az €yiket lÁfrikátl belül a Ní lus' a mási

kat meg a FödköZi-tenger, a Thanais é sa MeotisYálas2tja'el, amint azt mondottuk. Bár ezek mind-''egyiké nek is megvannak a saját lé szei' mé gis Euró-pának csak egy ré szé ttartottam ré szletesen ismerte-

tendónek' azt, melyet a fé nyessé gtól Galliának ne_

Yeznek' azé rt, mert ennek szÜ}ötei világosabb jeIle'gükkel tűnnek ki.'

Maga Gallia három ré szre oszlik: Belgiumra, Cel-ticára é sAquitaniára. Ezek köztiLl ai első,' Belgium,a Rajnától a Matrona [Nlarne] folyóig terjed. A Raj-

nától, mely a tengertől határolja Germaniát; ezutóbbí nevé tonnan kapta, hogy sok vad né psarjad-

zott ki ebból a födból. Olilalsó határai meg: azegyik oldalon a pennini Alpok, a másik oldalon atengeÍ , amclynek köülfqlyásából lett Britannia szi_.gete. celtica meg hosszában a Matronától a carun_náig lcalonne] teljed. oldalsó határai a britanóiaióceánok é sa britanniai szigetek. Mindent' ami a

Garunnától a Pyreneusig terjed, Aquitaniának ne_

YeZnek. Határai a Rhodanus IRhone] meg azAraris[Saöne], é s innen a FóldköZi-tenger. Megállapí tlratótehát, hogy egé szGailia té6égét eleten a Rhenus

[Rajna], nyugaton a Pyleneus, é szakon a britanniaitenger' dé ten meg a Födközi-tenger övezi.

89

Á gallok erköcsei |yaival gondolva e né pnagyjai, kik akkor kcrmány_



I

i

Ga||ia összes né peinek leginkább isrnert tulajdon.sága a veleszületett meré szsé g.A rava'szságot nemtí í rik.Flá felingerlik óket, ujjongva önek, ha meg'vaduIdak, ké rlelhetet lenek ké váInak. . .

A szÁLrAl FR.d_NKoK rÖRvÉ NYKÓNi*vEA száliai flankok tövé nykönyve már a fÍ ankok ú jorszá-

gában, mely a római Iimesenja hatiirvonalon belül. a somme_'ig terjcdt.jöÍ lé tre I. chiIderich (45748l) idejé ben' A tövé _nyek egv te|jcsen a födlu1ajdonra é püIö Iársadalmal mutal-nak. a feudáIis függé s elsó rends/erezódé si kiqerlelé vel. Ehe]yen csak a bevezetőt adjuk, melyből a feudális EuÍ ópavoltaké ppeni magjár é s IeeiÍ nagasabb megva]ósulásál jelenióRegnum Flancorumot, a flankok országát megalapí tó öntu_dalot Í ljrlljuk ti. A franL öné r7et e megn)iIvánulásának in_dokolásából 4.vallási motivum sem hiányzik már. Ez a ger_

mán Í özs volt az egyetlen' nrely a kereszlé nysé get ómai,tehifu ncm a KriszÍ us islensé gé ttagadó erelnek (ariánus), ha_neln katolikus formában \.clle át' Az előszó mulatja azt is'hogy a Le\ sn)jca ho,'7ánl eljuloll folmáJában már az elsókatoljkÜs frank király, chlodwig idejé ben kele(kezelt.

Bctezeté s

A frankok jeles nemzetsé ge' mely Istent hirdeti

teremtójé nek, mely bátor -í egyverforgató, szilárd a.békemegóvásában, ]mé lysé gesenböcs a tanácsban,nemes é sé p test[í , különöské ppen fehé r szí nű é snagy szé psé gű,meré sz, ügyes é s kemé ny a.harcban;a minap a' katolikus hitre té rt,é s mentes mindeneretneksé gtól,' midőn mé ga barbárságban é lt, Isten

. ihleté sé bőlkereste a böcsessé g kulcsát, é smeÍ tolyan igazságszolgáltatást aka; teremteni, mely er-köcsei termé szeté nek rnegí elel, a kegyessé g szabá-

zatáYal Yoltak megbí iva, megalkották é skihirdet-té ka száliaí tövé nyt. Mindnpijuk közül né gy hoz_záLé rtő emb..'.t választottak: wisogastot, Bodogas_{ot, Salogastot, Wendogastot - a Salogheve, Bo-dogheve é sWipdogheve nevű vidé ké ról*. Háromegymást követő tövé nyhozó gyií lé sbenötek ezgk<issze tanácskozásra, é smiután gondosan megvitat-ták a legfőbb dolgokat, é smindegyikról k'iilön is tár-gyaltak, vé gső dönté seiket ú gy foglalták össze' mintkövetkezik. Ámde midőn lsten kegyelmé ból a nagyhajú ' Chlodwig, a frankok jó é sdicső királya elsöké it felvetl'e a katolikus keresltsé get, mindazt, amie tövé nykönyvbeB a kereszté nysé ggelellenkezőneklátszott' eltö<ilté k. Kijaví ttatta é smegváltoztattaazt tanácsadóival a hatalmas Chlódwig kirrí ly. . .'

. É iienKrisztuo, ki a frankokat szergti. OltamazzL

meg királyságukat. Tötse eI vezé reiket kegyelmé _nek világosságával' olÍ almazza hadseregüket, erő_sí tsé bitüket. Jé zus Krisztus a föd uralkodóinaklegfőbb uralkodója' jóságában adja meg nekik'abé keöönót é s boldogságát. Mert ez ama vité l é sbátor nemzet, amely fegyverrel kezé ben rázta lemagáról a rómaiak eIviselhetetlen igáját. É smiutánfelvette a keresztsé get; arannyal é sdrágakövekkelÉ kesí tettegazdagon a szent vé rtanú k esté t,kiket arómaiak tí izzel é gettckel, karddal mé szároltak le,.lé fejeztek vagy a vadállatok zsákmányául vetettek.

. Á í r4nk telgpülé si Í etület bárom vidé k€. ,'gau''.ja..

9r0

'....::. ... irigy é smeggondolatl|an'é mbái'há!i7 sz őva| a iázába



syaglilrsnak; Róma utolsó galliai,ké pYiselójé nek legyózé se'után (485') qhlgdwi& a meroving.ház alapitójq| soissoos-l '

válasaotl3 székhelyé ül. A g}ó/tcsck gcfmán katonai demok-ráciija a harcosok eg}enlójogát biztositolla a gyózc]em ered.món}é hcz' a' zsjkmányhoz. A 8yőlclcm at3pja azonban afegyclem voll, amil a felvad né Pben csupán.a tö7sfó a kiráIyhatálozottsága' bálcilsága es kegyetleosé ge yolt ké pes €n.larlani_ FzI pé ldfu!^ egy galliai bc7ilika diszedé nyenek hir€eseie - . .

' A soissons-i ydza

" Abban az időben Chlodováeus [Chlodwig] serogesok egyhá?at .ki rab'olt' mert mé ga scité t té velygé sekrabságí rbán é lt. Í gy egy bi2onyos egyházbóI ciodásnagyságÍ r é sszé psógű Yá7át \ittek el'az ellensé gek,az egyházi szolgálathoz tartozó más é kessé gekkelegyü'tt. Amaz egyháZ püspöke pedig küldöteit akiráIyhoz irányí totta, é ské rte, hogy ha a szent edé -nyekből rnást vissza nem kaphat, legalább a vázátnyerhesse vissza egyháza. Ezt hallván a király í gyszólt a követhez: ,,Jöj velem soissons_ba, mertott í ogják mindazt szé tosztani, amit zsákmányulnvertek. Ha pedig a sors amaz edé nyt nekem juttat-jzi, a pápa3 kérésételjesí teni fogom.'' Ezután Sois-sons_ba é rkezve. miután az egé sz pré dát kcizé pre

hordották. í gy szól a kirí Iy: .,Ké ré semetmeg netagadjátok, ó vité z harcosok, hogy legalább ezt ayázát _ ezt amaz e<lé nyre é rtette _ külö tenni neterheltessetek.'' Á tirály e szavaira azok, kik é pebbeImé jűek voltak. í gy szóltak: .,Mindazok. miketláttunk, dicsősé ges király, a tié id,de mi'magunkatis hatalmad alá bocsátjuk. Most, ami neked jólesik,tedd, mert senki sem ké pcshatalmadnak ellent-állni." Midón ezt mondották volna, egy könnyelm{i,

vágta felemelt csatabárdját, ' mondván: ,,Semmitinné lel nem viszel, csák amit'az ilipzságós sÓs ne-ked jú ttat;'"Mindenki ámulatára a kitály szelí dsé g_gel megfé kezte felindulását e jogtalanságon, é sát-vé iea vlLzéLt, azegyhází küldötnek átadta, de keblé -be rejtve őrizte e sebet. Egy é veltelté Yel pedig, teljes

felyver2ettel egybé hí vtaaz égészseregé t' hogy áMars_mezón megmutassák fegyvereik kifogástalan- :-'

aágát. Amint köben járva eljutott ahhoz, ki a.vá..zára sú jtott, í gy szólt hozzá: ,,Senkinek sem oly gon-dozatlanok a fegyverei, mint neked, mert sem lán-dzsád' se kardod, sem bárdod nem jó semrnire.''É smegragadván aÍ nannak osatabárdját, a födr€dobta' Midón pedig ez kissé lehajglt' bogy felvegye,a király. kezé t fclemelve, bárdját fejé be vágta. .,í gytetté l te is Soissons_nál ama yázáyal" _ szólott. shogy ez meghalt, b sereget elbocsátotta, é s e tetté Yelnagy fé lelmet é breszté ttmaga iránt'

Cltlodwig,,Augusttts"' é sú mai patrí cí us esz

A barbár király a rómaiság külső djszei\eI é kesit\e lé p atöté nelem ú jkorszakába.',,Patrí citls'' lesz,,,Auguslus''.Augustus a birodalonr gya.apí tóját jclonti. A f.ank Augustus

azonban csák szemé Iyes- hatalmának növclé sé re gondolt' Abiborköntös nem tette mé g rómaivá. A szoros, vérsé gl ö_telé kkel sem fé kezhetó kegyetlensé gről mint a kormányásmódjáróI' politikai eszközról lemondcni nem tudolt. Eztmutatják á következó ré sz]etek, é s azt' hogy ez a merovinguralkodás ha8yományos formája lesz a kirátyság alapitójautódaiÁak idejé ben is. '

:

92 93

A konstantinápolyi császár, Anasztáz* követeket óÍ zöt esemé nYpké t,é sbáf nem edykorú fetdolgozás'



küldrltt hozzá, kik uruktól ajándé kokat hoztak é segy levelet, melyben ez foglaltatott: Úgy tetszett acsászámak é sa szenátoroknak, hogy a Birddalombarátjának, patrí ciusnak é sa rómajak tanácsadó-jának tegyé k meg.őt. Midőn a király- elolvasta ezt alevelet' magára ötöre a szenátori köntöst, mit a

császár küldőtt heki, csatamé njé r'eszállt, é s ama,1fiagy té rre ovagolt, mely Szent Márton egyháza" é sla város közöt teriil el. Bókezűen megajándé koztaa 'né pet- E n'áptól kezdve mindig tanricsadónak é sAugustusnak nevezté k. . .

száz fpntot küldöt, hogy visszaváltsa azL a|oyaI'melyet szent Márton sí rjánála más egyéb ajáxdé kok-kal együtt felajánlott. Küldötei azonban nem tud_ták a lovat helyből elmozdí tani, é smikor a királyezt megtudta, elÍ endelte, hogy mé g száz fontot ajánl-

janak í el.Amint ez megtöté nt, a lovat könnyűszer-rel elYezetté k, s a király ekkor, mintegy tré í aké p-pen' í gy szolt: ,;Szent Márton a 'szú ksé gbensegí tsé -

Bünkre van ugyan, de ezé rtjó fizetsé get ké r.''Miutáne dolgokat vé ghezvitte, é s mindenütt békét erem_tett, a király visszaté rt Párizsba. (

szENT DÉ NEsKRÓNIKÁJAA legterjedelmes€b forrlí sunk Franciaország kózepkoÍ i

töté neté hez.Úgy látszik, hogy su8er, vII. Lajos király hireskormányfé rfia, a franciao.sági' Párizs mé Ilelti szent Dé nes-apátság fónöke ké szí tette ezt a lróoikát a ré gebbi töté net-í Iói mí vek, különösen Tours_i Gergely é sa frank kiráIyokGestáinak egybedögozásáva]. Jelentós anyagot szol&í ltatottszeht Dé nes crónikájához Aimoinus, ki a lo. század \égéné It, és rzinté n az apátság szerzetese volt. A.krónika már a közé pkori francia nyelven beszé Iiel a latin Í orrások állal meg.

r (49 r-508).

94.

a fel_használt kÍ ónikák jelentősé gé re é ser€eti vötára való tekin-teltel, nem kovesbé é rté kes.'Kiadí s:. Bouquet, Recueil deshistorieí s des caules et de la FÍ ance' Paris t737-l745. I-v.

Hogyan szabadult meg ChlodwigSigeberttől, Kön kirólyitóI

'é s annak fiótóI?

Midón Chlodwig király Párizsban szé kelt, titok_ban követet küldrjtt Chloderich-hez. Kön királvá-nak', sigebertnek fiához, é sezt üze;te

".ri, ''ií ""atyád már öeg, é s beteg lábaival csak sántikálnl-tud. Ha meghal, királysága' Yaiamint a mi barátsá-gunkjog szerint Té ged illet,'' Ekkor az töté nt, hogy

sigebé rtkimgnt Kön városából, átkelt a Rajnán,hogy a Buconiai erdősé gben mllatozzon. Sátrában- é ppen dé liálmát aludta. mikor fia orgyilkpsoN.atküldöt rá, é smegöette' hogy a kiráIyság birtokábajusson. A gyilkos követetet küldöt chIodwighoz:

',Atyámmeghah - itzente -, é shatalmamban van

vagyona é skirálysí ga. Küldj hozzám valakit, é sszí yesen átadom azt, ami kincseiből tetszé sedre ta.lál.'' Chloderich valóban megnyitotta a köYetek €óttatyja kinaseskamráját, é s midón egé szena kincses-

láda fené ké igvá1kált, a követek egyike felemeltefrank csatabáIdját, é s fejé be vágta. Chlodwig ezutánazonnal Könbe ment, összehí vta az egé sz népeÍ ,é sezt mondta: ,,Halljátok, mi töté nt. Mí g é naScaldis [Schelde] folyón hajóztam,,QIiloderich, r'o-konom fia, ú tjábanköYette aty1át azzal az áli.í tással,hogy é nmeg akaröm ót öni. É smidón'ez mát aBuconiai erdősé gen át menekült elóle, Chloderichgonosaevókkel megöette. Dé azután ót magát is

95

akkor, Í iidön atyja kincseskamráját megnyitotta, ' maga mellé , ámennyit tudott, harcba szállt ellene, é s



halálra sú jtották, é smegöté k, nem'tudom, kik'Egyáltalában nincs í é szemezekben a dolgokban,mert nem lenné k ké pes rokonaim vé ré r'ontani,hi_ssen ez tiltott dolog. Ámde mivel ez már megtöté nt,tanácsot adok nektek. Ha megfelelónek találjátok,fogadjátok eI. Forduljatok hozzám' é shelyezkedje-

tek vé delrnem alá.'' A ripuáriak riegfogadták sza-vai!, é s nagy kiáltozások közt pajzsaikra 'vertek,'ChIodwigot pajzsra emelté k, é skirálIyá kiáltották.

Kirá!yi apa é sfa

Midőn chrann [ChIothar fiaI látta, hogy nagy_bátyjának, ki meghalt, segí tsé gé t s támaszát né lkü_lözni ké nytelen, a kis Britanniába menekú lt Cona_

bris királyho2' ki ama födön uralkodott, segí tsé gé tké rvé n,hogy ismé t harcba szálljon atyja ellen. Co_nabris király egy igen magas állású högyet vett fele_sé gül, né v szerint Calthé t, Quillecar aquitanjaiherceg6 leányát. Ez a herceg igen megré miilt Chlo-thar kiráIy szavaitól, miyel Chrannt ő ellené ben tá_

' mogatta. . . Ez okból szent Márton tours_i ú onos_torába menekült. A küldötek' kiket a király az óelfögalására küldöt, ki akaiták í Íznia dlonostoI-

ból, de nem voltak ké pesek Iá. Ezé rtazután tüzetvetettek a tempiomra, é s felgyú jtották, Quillecarpedig benné gett. A király azonban, hogy jóyé Í egye aszent Máttonnak okozott kárt. mé g szebben é sé kesebben é pí tetteú jra az egyházat, nrint amilyen'elóbb volt, é s óIommal fedte be igen gazdagon; Denagy haragra gerjedt fia ellen is, összegyűjtöte min-denfelőI haderejé t,é sbenyomult Britanniába.Chrann, ki a bretonok közül annyi harcost gyűjtöt

segí tsé gülhí vta Conabrist, Britannia kilályát é s

-* egé sz seregé t. Midőn a ké t hadsereg a csataté rre é r-

- kezett, köcsönösen-. lipróbálták embereiknek bá_

torságát. chrann jól látta, hogy a bretonok, kiketzsoldjába fogadott, a megállapodásoknak megfe_

lelően, melyek köZtük lé trejötÖk, hittel é s hűsé ggel

vánnak.irányában. Chlotharkirály pedig, ki fiának

gonoszságát nem.akarta m-egbocsátan i, látt?, ho gy az<ivé i is ké szek a csatára. Úgy vé lekedtek,hogy harcé s fegyver dönlse el az ügyet. A király meg' aki aké tes szerencsé re bí Zta sorsát, sí rva é skönnyezveí gy imádkozott az Istenhez: ,,Islenem, Jé zusKrisz-tus, ki egyedül ismered az emberi sziveket; ké rlek'fogadd el könyögé semet, é s é gyügyemnek igazbarátja. Biztos vagyok abban, hogy Te, ki mindenttudsz, ismered Chrann-nak fiamnak hitványságát:

miké nt feledkezett meg a termé szetes kegyeletról é skegyessé gróI, miké ntÍ agadott fegyvert, halálos el'lensé g rnódjára atyja é leteellen, é samit titkon é s

áruló módon vé ghez nem vihetett, most nyí lta1 é s

fegyverek által igyekizik e!é rni. Egy öeg ember ha_

lálát kí vánja, é snem habozik oly nagy né psokaságoiis romlásba taszí tani. Bizonyói az, nagy remé nye'ket tápláltam irányában. hogy miké nt í og utánam

uralkodni, é sezé rtönké nt reá bí ztamegé szAqui-tániát. De ő.nem akalt várni addig' mí g é letem vé -

get é r,hanem jobbnak látta a királyságot apagyil_kosság által megszerezni, atyjának vérétontáni.Jóságos Uram Isteb, tekints le tehát az é gből' é s

lté Ijaz igazsáe é s ama í té Iet zerint, melyet lvagadhaztáI valamiko'r Absalon ellen, midön ez fellázadtatyja, Dávid ellené ben. Úgy látszik, é nvagyok amásodik Dávid, é sne hagyj el engem bizodalmam-ban. Dávid hitte azt, hogy a világ Megváltója el fog

96

jönhi' é n magarn pedig hisie'm, hogy már el is j<itt, é i fojto(ták. Ké t é v Í erá maga chilpé rich is gianú s köülmé - .

ok bizonyára ill is



hogy rsmé t el fog jönni egy nap. midőn az egé szvi-lágon í té lkezni og''' Urunk meghallgatta chlotharkönyögé sé t, mert miután haÍ cba szál|tak, é sa kü2_helem sokáig tartott, az atya vé gül is gyózedelme3_kedett el|é nsé gein,é s elűzte őket'. ' Üldözé s köz-ben a bretonok nagy ré szé tmegö!é k. 'chrannt is et_

fogták, midón felesé gé té s eányait_meg akarta men_teni, hogy elmenekú ljenek. valamennyiiik€ atyjaelé vezetté k, azután a fiú t padra kööZté k erösenegy kis házban' é sa kiiáJy vele egyiitt felesé gé té sleányait is bezáratta. Azután tüzet gyú jtottak oda-b€t, é selé getté kchrannt, felesé gé té s eányait,-va_lamint- az egé szházat. Í gy bosszulta meg magát azatya a fiáo, ki halá|át kí vánta. Atyja könyötelení té lé ie ú jtott Ie reá. hiszen ó maga is minden irga_lom né lkül való volti mert nem tudom. kinek irgal_

mazott vöna ó' aki atyjának sem akart. irga|mazni:

TOURS.I GERGELY ,

Az alát'bi szö€É k me8é rtesé he? 'Iudni kell a. kö€k€ó.kat: 524_ben childeb€t é schlothar' chlodwig fiai tulaÉ onkezükkel rn€öté k leslvé riiknek, chlodofuirnak ké l fiát, aharmadika( pedig kolostorba zárták. I' chlothar legifjabbfiának' chilperichn€ (kil Tours_i cergely az ó kora Néí ó-jának nevez) teslvé rc. sigeben' Brunhi|da i1yueálgót király_lányt vette í ebié 8ül,miÍe chilperich Brunhilda í róvé rél'GaIswinlhá. ké rlemeg. Egyé vi házasság után azonban' hogyaz állitólag'rabszol8asorból származó Fredegundát magáhozveh€sé ' felesé gé t.'legyilkoltatta. chilperich tesrvé rEi m.gakarták bosszulni sógÖrbőjijk halálát. 575_b€ sigeb€ magais a Frtde8unda által fclMrcll orgyillosok áIdozata lelt_ Mc-rove{h. chi]peÍ ich eI5ó házasságából sáÍ ma/ó fia. felesegülvelte nag}né njé t'Brunhildál. mire atyja öng}ilkosságba ker-8etle a.' irjú ( {'77). 582-ben Mero'"ech le\tvé re, chlodwig'aki szinté n chiIpeÍ ich €só házasságábóI sáÍ mazott' ugyan_csak befejezle é leté t:Fredegunda parancsára a Maí nefolyótla

nyeli közöl lávozolt az é lőLFredegünda. Külónais az, hogy a mé Í eg'é sa !ór okozta ha_

lálozások sorát csak ezeknek szerzóje szakitja.me8i Frede-gunda t€mé s?etes halálIal halt meg' Brunhildát pedig ajorsII- chlotharn_ak. chil'erich é 5 Fredegunda fiának kellbeadta, ki a közel nyolcvané ves asszoÍ }yt ló farkához köve vé _

ae7lette ki (ól3)' Mindezeknek a szönyűseBcknek É gered-rné nyben a kiaIakuló ú j rank arisztokfágia látla a hasznát

(lásd e rész be!'ezetójé t).

.i

Qhilperich kiróIy haláIa, jelleme

Chilperich, ez a rni idónkben é lőNé rómeg Heró_des, Calais helysé gé bement' mely PáÍ izs városátóll@ stádiumnyira* van' é sott ' vadászgaÍ ott. Egy,napon pedig, midón a vadászatból visszaté rvé n_

már erósen söé tedett _ a lóról levetté k, s kezé t a

lovászlegé ny vállára tette. odajöt valaki. é s tóré velhónaljába dööt' majd a szú rást megismé telve hasátdofte át. Mind szájábóI' rnind hasának sebé ból bó_

ven omló vé rrele8yüt1 gonosz lelké t s kiadta.}logy mí iy gonószságokat művelt' fentiek olva:'

sásából tudhatiuk meg. Mert igen sok vidé ket pusz-

tito(t el é sé getetl fel. miközben senimi b,inatot nenr

é rzett, hanetí inkább öömet' miké nt hajdan Né ró,midón palotájának égésekózepette Yerseit szavaltp.

Vagyönuk miatt az embereketgyakorta bilntetté .

Az'ó idejé ben kevé s kIerikus szolgálta'meg é rdemei-vel a piisp<iksé get. Falánk volt, istene a hasaÍ s ál,rlitotta' hogy náIání rl nincs okosabb. 'Ké tkönyvet is'

í rt,mintha Saedulius' lett volna, bár gyenge ver_'secské i semmi verslábra nem állí thalók. EZekbe,minthogy ne- é rtett hozzá' a hosszú szótagok' he-

\. A sládium l5G-l90 mé ter.

eq 99

lyett rövideket rakott, a röYidek helyé be meg hosz.szú akat.Más művecské ket, himnuszokat

lette;, azután hajóba té tette, é s Szent Vince baziliká_



meg rni-seimádságokat is kötöt' melyek azonban teljes-sé g&el elvise lhetet Ienek.i A szegé nyek ügyes-bajos dolgai előtte gyűlöete_sek volták. Az ú rpapjait. sza kadatlan u l káromolta'é sszűk köben senki máson nem gú nyolódott, csú -folódon inkább, mint az egyházak püspökein. Eztkönoyelműnek taltotta, amazt gógösnek, azt dús-kálónak.eme7t bujának. fepnhé jázónak vagy <in-teltnek' Semmit jobban nem'gyűlöt' minI az Jiyhá-zakat - gyakran hajtoga(taj ..lmhol' sze!é nyenma-radt kincstárünk, í megazdagságunk az egyházak-hoz ment át' teÜességgel nein mások,.de csak a püs-

. pökök uralkodnak. Tisztsé günk veszendőbe ment,.ó a városok püspökeire szállt.'' Ilyeneket mondogat_ván, az egyházaknak hagyott testanientumleveIeketgyakorta

szé tté pte,é satyjának inlé zkcdé sei|'s(mert ú gyvé |te, küIönben senki sem marad, ki aka_ratát teljesí tse) gyakorta lábbaI tiporta.

Ami a bujaságot meg a gonosz ösztönökel illeti,ki sem gondoiható olyasmi, amit té nylogvé gbe nemvitt. A né pbántalmazására meg mindig ú j doJgokatagyalt ki. Akiket ugyanis ez idóben bí í nösnek taIált,azoknak szemé t kivájatta' parancsszóyaI.' Rendeie_teiben. melyeket a maga ügyeiben a bí rákhoz inté _zett, rnindig. hozzáfí í zte:

',Ha

valaki rendelkezé se_

-met nregvetné , szerne kivájásával bűnhődjé k...- senkit nem szeretett őszinté n, de ót sem szerette'senki. E2é rt.nlidőn lelké t kiiehelte, mindenki el-hagyta. Mallu]f, a silí anectumi' [Senlis] püspökazonban. ki mái harmadnapja várakozotl sárorá-ban. de Iátására nem juthatott' amint meghallotta,hogy megöté k, oda járult' lemosatta é s jobb ötö_zé keibe óltöZtette. É jszakaé nekelve virraszLott met_

roo

jábaí ,.Í nely'_Párizsban van, eltemette. "

Fredegunda k i rii lyn é neré ny let er' kisé relmeg Brunhilda é s

Childeberr ellen

Fredegunda ké t vastórt ké szí ttetett,'melyé kbe'csatornát vé setett, elé g -mé lyetahhoz, hogy'rné rgetlehe5sen belé jiikhelyezni'''tné gpedig azé rt; hogy ha'

al szú rás riemesebb szerveket nom é rne, a mé regha_

tása pusztí t\a el az é letet. A tórÖket ké tklerikusnak_ adta át a.' következó -utas í tással : ,;vegyé tek e kaÍ'dokat, é samilyen gyofsan csak lehet, siessetek Chil-debert királyhoz koldusnat ötözve. vessé tek ma-

gatokat lrí 5aihoz, mintha aIamizsnát ké rné tek őle'

aztán döjé tek kardotokat mindké t oIdalába- Mé g-pedig azé it, hogy Brunhilda,'ki oly ferrnhé jááó trió-

dbn uralko{ik rajta, halála után hatalmamba jusson.

Ha a fiatalembert oÍ y jól órzik, h.ogy nem juthattokközelé be, öjé tek rpeg magát az:ellensé gemet, Brun_

hildát. E tetteteké rt a jutalom az lesz,'hogy ha otthalálotokat é ritek; javakkal halmozom el rokonai_lokat, ajándé kokkal gazdaggé L é skirályságom elsó

embereivé teszem óket' Űzzetek el magatoktól min'den í é lelmet'é s a haláltól való rettegé smeg ne ren'

dí tse szí Yeteket, hiszen tudjátok, hogy minden em-bernek meg kell hal nia'. Fé rfiassággal 'fegyveré zzé tekfel lelketeket' é sgóndoljatok arra;.'hogy minden bá'/'

tor embeÍ sietye indul a csatába. Amiból az követ-. kezik, hogy rokonaitok nemesekké lesznek,'é s min-

denki mást felülhaladnak mé rhetetlen gazdagságuk_

kal, é smindenki f<ilé emelkednek.'' Mí ! azonbanaz asszony í gybeszé lt nekik, a klerikusok regzketni

IOI

kezdtek, mert tú lságosan Í }ché zfe}adatnak ralálták né mesat volna biztos ké zzet, a áé reg, eÍ nelyet.a tór-gyorsabban kioltotta v'olna é letedet'l'



LátYán ingadozásukat' italtrendelt nekik' aztán meBparancsolta. hogy menje-nek oda, ahová ki'ildte őket. Bátorságqk 'hirteleir

. megnőtt erre, é smegí gé rté k, ogy mindazt vé gre_hajtják, amit parancsolt. Mindazonáltal meghagytanekik, hogy vigyenek magukkal egy, amaz itallalteli edé nyt, é sezt mondta:

';Midónmár meg akar-

játok tenni azt! amit parancsoltam ne'ktek' Í eggel'mielóil a dológhoz láttok, igyatok ebból az italból.Ez meg fogia'adni nektek azt a'határozottsá8ot,ami feladatotok megoldásához szüksé ges." Miutánily módon utasí tásokkal látta el óket', bú csú t,vetttólük '

Útnák indultak, de midón Suessionumba [Sois-sons] é rkeztek' Rauchingis herceg elí ogta)'é svalla_tóra fogla öket' BevallotÍ ák, hogy mi volt a cé ljuk;

láncra verve bötönbe vetetté k őket. Né hány nappalké sóbb Fredeiunda. ki már nyugtalankodott. megakarta tudni' hogy parancsát vé grehajtották-e. EÍ -kÜldte egy szolgájár. hogy tájé kozódjon' mit beszé l_nek a nyi|vános helyeken, é spróbáljon elfogni egyhí rvivőt' ki már Childebert halála hí ré vel ái.' A

- . szolga elindult, é sSuessionum városába ment. ottmeghallotta. hogy a klerikr.rsok bötönben vánnak.Eljulott annak kapujához' de midón ott beszé dbeelegyedett az órökkel. ót ma8át is elfogták' é sbö_tönbe vetetté k. Ekkor azután mindnyájukat Childe-bert királyhoz Úezetté k. É s miután vallatásra ke.ül-tek' elmondták az igatságot' é s kijelentetré k' hogyFredegunda küldöte óket, hogy meggyilkolják a ki_rályt. ,;A királynó, mondották, azt pa.ancsolta,hogy kolduské ntjelenjü4k m'eg, é sdöjünk belé d egy .

' töt abban a pillanatban, midón lábaidhoz borul_tunk,-hogy alamizsnát ké rjünk tőled. Ha a döé s

be helyeztek,Mitrtán í gy szóltak' küIönfé le kí nzásoknak vetetté k

alá őké t: leYágták kezüket, orrukat é s fülüket, é s

mindegyik különböző módon halt meg. '

Praeí exrafus pí ispökg !- i l k bsa inak k ié zé se

- Mindenfelé elterjedt a hir' hogy PlaetextatuspüspököB Fre<legunda párancsára gyilkolták me!.Hogy'a gyilkosság vádja alól tisztázza magát, egyikszolgáját elóhivatta' erósen megverette, é s í gy szól:

,,Te vagy az, ki rniatt e gyanú rám esett, me'Í t te

döted le kardoddal Pra9t€tatlst, Rhotomagum

[Rouen] város püspöké t.'' Kiszolgáltatta őt a fópap

unokaöccsé nek, aki kí nzásnak vetette alá. Ez azember azután az.cgé sz gaztett€ kivallotta: ,,Frede_gunda királyné tól száz aranypé nzt kaptam; hogymegtegyem azt' amit t€tem. Ötvenet kaptam Me-lántius püspöktól, é s másik övené t a város fóespe_

resetól. Ezenkí vül megí gé rté k, ogy szabad embe,r

leszek' é s velem a felesé gemis. E szavakra a püspökunokaöccse kardot rántott' é sa bűnöst darabokravagdalta. Fredegunda pedig. Melantiust tgtl,é püs_

pókké ' m€t őt már kezdettőlfogva a püspökiszé kreszánta-

Fré degunda a leányát akarjamegBilkolni

Brunhildq é s Kolumbón apdt:;.



Rigontha. Chilperich leánya. szavaivaI gyakranmegsé rtette anyját, Fredegundát' Azt mofidta neki'hogy ó az ú rnó. é sanyjánaL szolgálnia Lcll őt*. En-nek következté ben gyakran ökölel ment€ egy-másnak. é s egymást arcul vertek' A.l

anyjaí gy

szólrhozzá egy-napon:.'Mié rt vagy hozzám oly rossz,|eányom? Ime itt vannak alyáid kincsei. melyeketé -n órzÖk, vedd azokat, é s té gy'velük, amit akarsz'''Es miután belé ptek a kincseskamrába' kinyitott egyládát, mely tele volt nyákláncokkal meg más é ksze-rekkel. Miután jó ideig szedegette eló az órté kes tár_gyakat a ládából, é s mutogatta leányának, vé gü| isí gy szólt: ,,Már elfáradtam, nyú ljbé le a ládába, é svedd ki 'belőle azt, amit benno találsz.'' S miután

ez belenyiljtotta karját a'Iádába, hogy az é kszereketkivegye' anyja a láda tetejé t fejé renyomta, é s min-den erejé ból annyira reá nehezedett' . hogy a leányszeme már kilordult helyé ból' Egy szolgáló. ki aszobában volt' elkezdett kiáltozni mondván: ,,se-gí tsé g'könyögök. segí tsé g. me'ú rnómet anyjamegöi.l' Azok. kik az ajtó elórt voltak, amint eztmeghallották, berontottak, kiszabadí tották Rigon_thát \eszé lyes helyzeté ból, é smagukkal 'vitté k.Mindez heves ellensé geskedé sek oka lett, é sa ve_

szekedé sek meg a verekedé sek meg nem szűntekközötük.

Theudebert uralkodásának tizennegyedik eszten-dejé bena tengei ogy szigeté ról, ainit Hiberniának[Í rország] neveznek, elindult Szent Kolumbán."Theudebeit országába* é rkezett, ahoI nagy'on szí ve-sen fogadták. Mikor pedig'a szent ember é lete é s

. jósága az országban ismertté vá]t. rhindenfelól olysokan jötek hozzrí . hogy nem akart tovább ott ma-radni. ugyanis mindeneklelett szerette a magányosé letet.Ez okból eltávozott az országból' é s Theude-rich oiszágába** jöt, ós a király akaratábóI azon ahelyen lakott, melyef Leuberbisnek [Luxeuil] ne-veznek, máské nt Luxobiumnak. Maga a k'irály isgyakorta eljótt hozzá, hógy meglátogassa. A szentember sokszor korholta ót azé rt, mert e|hagyta hitesfelesé gé t.A király szí v.esen is hallgatta az'intelmeket

é sa szent szayakat. Brunhilda azonban. kit a bennelako2ó ödög sugallatai mód né lkül föingereltek'nagy haragra é sgyűlöetre gerjedt ellene. SzentKolümbán €y napon meglátogatta egy birtokon,melynek neve: Bruca1jcia. Midőn az |áttá, hógy márközeledik, ké i unokájával együtt elé be nient. AZutánké rte, hogy áldja meg őket, mert a szent is kiráIyinemzetsé gbó| származott. De azt a Yá|aszt kapta'hogy bizony aiok soha nem fogják a királyi jogartkezükbe venni, mert hiszen faltyú k. E szavakra.mé rhetet en . haragra gerjedt, é smeghagyta a gyel_mekeknek, hogy menjenek haza, é s ó maga is utánukindult. Szent Kolumbán is eltávozott. Ekkor azon-ban hirtelen oly födrengé s támadt, mintha a palotaösszé akáÍ t volna omlariii Ám a királyné kí gyómé -

'Burgundia. '* Austraaiai

zzel rabszol$a'zátÍ nazÁsáfti'-A leányaDyját.

6gyelmeztet Le

r04r05

re8gel teli 'szivé r mé 8ez sem rettentette meg' sótellenkezóIeg nagy' haragra gerjedl. s a szen! embert

i ezentú l'megjobtií tja. A szertt í é $ ú király í gé reteire"\ _ hogy ti. é leté tmeg'aví tja -]lecsillapodott' Azután



mé g nkább gyűlöte. Nem tudta elszenvedni, hogya király há,,asságra lepjen, mert ha egy elókeló hol_gy9t királyleányt vett volna í elesé giiLl'akkor ó min-den dicsósé gé ból kikopott é sa királyságbóI k.iűze-tett volna. Megtiltotta Szent Ko|umbánn4!'.é s !4-n itvány4jo.a}*, ' k !k ,vp]e, lakp7tak.,\qgy monoá(oÍ uk_

ból eltávozzanak': azián megpar4ncsolta a lovagok_nak é skísé retetagjainak' ircgy "lrázukba h€ í qgad_ják őket'. Szent Kolumbán 'egy napgn .elé be járult,ké rvé n.hogy vonja vissze ezt a rendel€et. melyetromlásukra bozott. Apq'napon, midőn egy Epoisianevű faluban ez töté nt',ú gy es91t, nogy a tiiaty isott volt. Jelentetté k neki, hogy a szent embet a ka_puk elótt áll, de nem-akar be|é pni. A kiráIyt nagyfé lelem fogta elaz Úr .hí rí tiké nek cizeledté re, é s

megparancsolta, hogy ké szí tí enekneki é telt' é s alegnagyobb tisztel€tel szolgáljanak neki. Mindenú € töJé lt'' ahggy parancsolta' A palota szolgáineki é stársainak elegendó hú stszolgáltak fdl' demidón a szent fé rfiú 'eztálta, felelvé n igy szólt hoz.zájuk: .'Miké ntaz irás tanú sí lj6'a go1oszok.aján-dé kai lsten etótt'nem kedvese'k' Ezé rt'szolgái sernfogadhattak el olyan. ajándé kokat,. me.lyekróI.tud-ják, hogy elótte gyűlöe(esek.:' Midón igy szólott,az edé ny, miben a szolg'ák a h'ú st felslol8álták. dara-

bokra töt' az 'pedig, miben a bor volt' elrepedt é seltöt, a bor meg a fóldöÍ szé tfolyt. .A volgák.igennagyon megré müll'ek. visszaté rtek a királyhoz' é selmondták, hogy mit láttak' A király nagy fé lelembeesett' a szent fé Lfiú hoz öt' hogy'beszóljen vele.,Egyedül csak nagyanyja, Brunhilda kí sé rte.Bocsá-natát ké rte bűneié rt, föké nt pedig azt, hogy ké rjeazUrtól bűnei bocsánatát, é s megí gé rte,.hogyé leté t

\'' Yisszaté rt monostorába' de a király igé rete semmi\gyümöcs<Í nem hozöt. A gonoszságban növeke-dett é smegkemé nyedett Brunhildának becstelenszí ve sem lágyult mé g a szent intelmekre.'Azt tett9

.u{yanis' hogy a szent fé rfiú t egy várba 57áműzte,mé ss'é ama vidé Ltör A)"ú táÉ Í ieag hé g'Tösszabbátis, terYezet(, é s nagy Britanniába akarta liü.|deii',bogy ha már egyszeÍ a tengeren átmqnt' többé a

frankok orslágábá vissza ne'jöhessen' De a szentfé rfiú 'ki elhatározia' hogy hazájába vissza nem tér,nem akart Angliába: menni, hanlm ellenkezólegTheudebert'királyságába' t ombardiába távozott. . .

. Midón Theuderich király Metz városában tartóz-kodott. szerelemre' gyulladt unokahú ga iránt, kitKÖlirból hozatott magához. Felesé gü| is akarta yen-

ni, azonban,ezt Brdnhi}da megtiltotta ntki. É s ami-kor a kiráJy megké i'deztö tóle' hogy mennyiben len:ne ez számára #relem' es mifé lerosszat jelenteneneki' ha felesegül venné . azt felelte' hogy nem sza-bad neki házasságra lé pnie uí okahú gával, testié re

' leáhyáva|. Mikor a király'i szavakal ha|lotta' csodá-latos módon haragia gerje{t' é s gy siólt: ,,Ó tebecstelen, lstentól elátkdzott, a világ előtt gyűlóle-tes, ki ellensé ge vagy minden jónak' Dem te adtad-eé rté semre'hogy ő nem is az é n testvé rem, hanemegy udvarnok 6a.. Mié rtengedtöd, hogy ilyen bűnbeessek. hogy m€öettem e leány atyját, é smiattadté stvé remgyilkosa lettem?'' É smiután ezeket mond-

rq6,o7

ta, kiÍ ántotla kaÍ dját' é srárontotti hogy'megöje.,Azok azonban, kik köülöte állta.k'. mega.kadá-

\oly hatalrnas álnokság' hogy szé gyené shabozás

gyilkoltattad. mé rgeztetted é s rtotrad ki a



I

l

lyo-,16y".r'

é skivezetté k' a teremból. .Brunhilda í gyÍ nenekedett meg a halálos veszedelernbői.kezdve az álnok,Brunhilda cóak azon gondoIkodoti,miké ntbosszulhatná meg eá a gyaláZatot' é sho-gyan öethetné meg a királyt. Elh'4ározta, hpgy'é zt'lirpg'is

fugjagrcri*i,'a,bbantaz.órábarl' mikor a'királyfiirdik. A szolgálattevóket. kik könyezeté ben vol-tak, í gé retgkke|é sajrind4kokkal a.maga ré szétecsé _bí totta. mé rge['keverl. é 5azt parancsolta. hogy a ki-rálynak. midón a fÜrdóből krjön, e7t az itplt nyú jt-sák. A.k'iráty m'ggitta_a 1pé rgel;mit ezek neki_.adtak,é sazonnal mgg is ha1t.:cyónás é sbí í nbánat.né lkiilama nágy vé tkel'fööt, melyeket é leteminden ide-jé n vé ghezvitt.

' Brliitilda |é gzere

.A kinily [lI. Chlotlrar] ap öss.zgs'bárók jelenlé té -tien, kiket a frankok oiszágából, Burgundiából é sAustrasiából egj,behí vott,, megparangF9lta, h9gyBrunhildát 'vezessé k elé be.Ek}or azután volt al_kalma'é s' mó!ja,' hogy kinyi|vání tsa-.a zt.a. nágy gy$.löetet, mit ré gtól kezdve irányábaq é rz€t.. Né gyalkalom'mal verette össze é skí noztatta meg" Aztántevé re köóZtette. é s í gy botoztatta vé gjg az egé szsereg 'kÖzöt"' Mre]ó4 pedig kiYé geztg4e' volna,, sie-mé re. vet€tp yalamennYi bá'ró .ié lenlé té benmindazta sok kegyetlensé get é s mé rhetellensok álnokságo-kat' miket tett' é sa -kóvetkezó módon beszé It: '-Óte valalÍ |ennyi asszony közöt a leggonoszabbul te-remtett, finom Í avaszságoddal iminden módot ké pesvagy kieszelni, hogy a világot' megcsaljad. Hogyanfé Jhetett szí Y..edbe olyan mé Ité ktelen 19gyetleosé g;

\ né lkú l' frankok királrainak oly nagy é snemes nemzetsé _

\geit:' Tí zkirály hált meg ú gy,hogy ha1áIukat vagy

ie tanácsoltad,'vagy te magad ötgd meg óket, vagyÍ nerget adaltál nekik. É sazonkivül annyi grófé s her-

ceg mind a te gazságod folytán halt meg. El kell

veszired; hÓgy pé ldául]szolgálj'i'/i'láEnakitd,aki'oly

nagy gonosztettekben' bizonyultál bűnösnek. Jóltudjuk,l hogy.-siÉ ebert király, ki a te urad é s az é n

ú ágybátyárir volt; tanácsodra'támad! testvé Ie''ellen,é sGzé rt kell€t né ki megh4lnia. Merovech, ki testvé _

rem volt,'miattad vonta m&gá{a at}:jánat gyűlöeté t''és'ázé rt'halt kegyet]len halállal, Chilperich királyt'ai é natylLmat áiuló módon orgyilkosokkal öetted

meg. Nem is tudok szót ejtent az é n'kedves apám'nak haláláról fájdalom é skirnnyek né lkül. Táma-

szomat vesztettem € benne, a segí tó kezet, melyné Ikül elhagyjtt é sárva vágyok. Szé gyellem elbe-

szé lni a iestvé rharcoka1. rokdnok'é s balátok egy_

más ellen vivott küzdelmeit, a halált hozó gyűlöködé st, melyeket te hjntetté I el a fejedelmek é sbárók

'szivé b'en,siriielj'ek{é td ltáké sviharmódjára'forgat_ták fel a királyi udváit é s az egé szkirályságot. Nemszí tÖitál-e' háboiú ságot unokáöccseim közöÍ ' ú gy'hogy az egyik ábban meg is óletett? Theuderich

ugianis' aki hitt szávaidnak,megöte Theudgb€t

királyt. testvé ré t.azé rt' mert'le azt álliFoltad' hogyegy udvarí ok fia. é sné ki semmi1öze llhcs hozzá'

' Tulajdon fia, Merovech is meghalt, önnön kezé től

.- ugyan' de mé gis általad. Mií denki tudja jól, hogyTheudebert idósebb fiát' a te unokádat is té öetted

meg. A kisdedet, aki é ppen hogy megszületett é s

megkereszteltetEtt, oIy erővel vágtad egy oszlóphoz'

. hbg} szemei' kifolytak. Ké sób6 Theirdeiich 'klráIyt''

r0908

unokádati aki pedig -neké mmindé ri 'tisztessé get

megadott' meg lné rgeztettel. A fattyú ké ntszületett

dett e tekintetben. _Mindazonáltal mé gs€m volt any-nyira zabolií _tlan, bogy ne'é Í zettYol.na nagy tisztele_



fiakat, kik öokösök nem is lehettek, ellenein harcra'

indi(ottad' Ezek közül az elsó három már miattadieszté bejutott. A hercegek é sbárók legyilkolásárófmiknek ugyancsak te yagy a sz9rzője' most már ní mjs akarok beszé lni.''

.. . Miután. al1drá}i h1'doleoká.t'ájlié pelótt elmoid&ta, a bárók feIé fordult, é s gy szólthozzájuk: ,,Urak, a frankok országának nernes fe_jedelmei, társaim é s lovagjaim. í té ljetek.hogy milyenhalállal é smilyen lí nok közöt haljon meg ez a nó'ki oly sok bánatot okozott.'''o Azok felkiállottak,é sazt mondották, hogy a legkegyetlenebb haIállalkell elvesznie' minót csak ki |ghqt g9qdolni. Akkor a -

király azt paian-csolta' hogy karjával é s h'ajával kötö?7é k egy fiatal

'é l'p9 ngrir'ttirt ld' fárkáhóz' é s í gy

vonszoIják keresztül a táborón. Miké nt a király' pa_rancsolta' ú gy is tórté nt' Midón pedig. az' aki a lo-von ült, ,mgg5g1k3ntyú zta az állstot, mely' oly hev€sen rú gotthátra. hogy Brunhilda koponyája az első'rú €sra szé ttöt. A holtt€t€ azután bokrok, tüslké s bozótok kÖzöt, hegyek€ ts vögyeken addig

-vonszolták, mí g minden tagja össze nem roncsoló-dott" Ekkor tei:jesedett be Sybilla jönendöé se, kinagy idővel azelőtt már megmondo(Í a' miké nt fogBrunhilda eljönni Hispániából. é smiké nt ^og a

frank királyok nagy ré s7e öáltalá meghalni. mignemegy ló tapóssá hálálra.] ''

lgy fejezte be é leté tBrunhilda' ez a Í elebarátailegyilkolásában járatos é sgyakorlott nó. Amintmeggyilkolta óket, elragadta kincseiket é s birtokai_kat. Az anyagijavak birtoklása, a bennú k való bó:veikedé s é s az. hogy azokat tetszé se szelint hasznáI_ta, gőgössé tette. Mindé n más asszony í öé emelke_

. tet a szen[ek egyházai iránt' melyeket a királygk é smás deré k -er$berek alapí tottalc. A maga idejé bentöbb apátságot é sszámos egyházat a|apitott. í gypátságot é s sziimos egyháZat al4pí iott. lgy

falain kivül a szent vince apátságot é segyt Autun városában szent Márton tis2teleté Ie.

ngn{enkor'ink{!$'bÍ zq{t ót'_€$e'' é Aj!Öbbet is

reÍ r1é lt.tóle,mint bármely más szenttőI. Annyi tgmp-lomot é smris sz€t é pületet alapí tott, melyek mé grqa il lé teznek a frankok királyságában é sBurgun-diábap, hogy' nem is lehet egykönnyen eIhinni, hogy'egy

assioáy'a ma3a idejé beÍ t ily sokat é pí (t€hetett.

szENT DÉ NEsKRlNlKÁJA|. Dagobert uralma a merovingok e]sö másfé l é rsázadá-

nak vad viha.ai után pil|analnyi sié Icsendet jelentett' bár ez

csak az elózmé nyekhez viszonyí tva áll. A kiÍ áIy hatalmi é r-dekei miatt az egyháza( sem kiá'}é |te é suralmát gazdaságilaga polgárság é sa vá.osi 'pé nzgazdálkodás kihasználáú valalapozta meg.

' pagobert k iróly

Az igen nemes feje{elé m, Dagobert király valóbanjó erktilcsű volt' kegyes jótulajdonságokkal teljqs.Biilcs volt,ugyanis, é sflnom elmé jű, házné pe é s 'a

jóakaratú e.Í nbeÍek rányában szelí d é sengedé *9ny,a gonoszokkal é saz elleng Jázadrlkkal szembenazonban szönyű é s fé leimetes' fensé gesbüszkesé g-gel oroszlán módjára tiport ellensé gein. Az idegenné peken számos alkalor4mal több nevezetes gyózel-met aratott. Az eglhrí zaknak, szegé nyeknek bőke-zűen adakozott. Vadászatokon' erdőjárásban fá-radhatatlan, nyí ltszí vű"gyors 9lhatározású é s gen

IIO .II I

bátor yÓt. Mindezen dolgokban hozzá hasonlónem í s akadt. S ha valamivei mé gisvádolni lehet,

szen szent Dé nesig. Mí g azonban a tengeren hajóz'tak vele, ai egyik ajtószárny a tengerbe veszett, é s



csak.az, hogy országá' kormányzása é rdeké ben sú _lyos lerheket iakott az slyházakra' meg hogy bizo_iyos meggondolaÍ lanságokat követett el, é sné ]melykor kevé sséböcien c'selekedett,ből, de ez korával járt. (Hiszen senki sem tö

is azt mondja, hogy miké nt a ví z eloltja a Í ízet;ú gytöli el az alamizsna a bűnt, é sö az alamizsnaosz-tásban bókezű volt. De könyöögtek_é rte azok aszentek é s szelt asszonyok, kiknek egyházakat ala-pÍ tott, é sgazdagí totta azokat é letepindennapjain.valóban többet seré nykedett az irgalmasság művele-teiben, mint bárinelv más király, ki elótte uralko_dott. . .

TOURS-T GEROELY

.'

Dagobert megyálÍ ozik .

Dagobert'király, aki oly jó volt é s becsületes, mi-ké nthallották, kegyes jó tulajdonságait é seré nyeitvé _tkekrevál loztatta' m i kozben királyságát bejárta.Eröszakkal eIragadott é selvitetetl. nem csupán azegyházaktól é s az'apátságoktól, de a polgároktóié s a gazdag emberektól is, kik alattvalói Yoltak, sok

mindent. Egyé bdolgok közöt, melyeket Galliaegyházaitól LzéÍ lyett é svitetett el, hogy SzentDé nes egyházát nemesen dí szí tseé s é kesítse(mőrt er-re mindenkor ügyelt é s töekedett), a poitiers-iSzent Hilarius* egyházából egy igen szé p é sgazda_gon megmunkált ré zkaput vitetett el. Tengeren szál-lí ttatta el, hogy azután a Szajna folyón vigyé k egé .

t_ Poitiers válos püspöke (5. sz.).., Ir2 ,

senki sem látta trbbe' 4z ok pedig' amié rtSzentus ú regyházát í gy kifosztotta,-az volt, hogy a

grpfja é s a pblgárok fellázadtak ellene. A ki'-ág ''ugy

haddal mení reájuk, é s tűzzel_vassal

tí :r,tta, áz'é gé szv.idé ket. Azokat ugyanis' kik;Ilebszegültek, leöette' másokat bötönbe vette-

lett,\az egé sz várost feldú lta' a falakat é sbástyákat' í ödig .romboltatta. Né melyek mé g tudni vé _

lik, högy a város területé t felszántatta, é ssóval szó-

ratta be, hogy elzel is jelezze' hogy az öökre termé _

ketlen rnaradjon, é s ott többé é piilet ne is emelked-jé k.É sú gy látszí k, ez igaz is. A város ugyanis ma5t

nem ott fekszik, ahol annak előtte, miké nta régi

romokból látni is lehet. Ezek helyé t ma Ó_Poitiers'nek mondják. Miután a kiÍ ^|yezt vé gbevitte volna, -

Szent Hilariirs egyházába ment,a szent testet.nagy

ájtatossággal elvitett€ azonkí vül egy porfir- é smár- '

ványmedencé t é sré zsast is, amely Szent lligius''m{íYe, é s mindezt Szent Dé nes egyházába vitette.

A szent tesí e ma is ott nyugszik tiszteletben é sdi_

csósé gben annak dicsé reté re'ki uralkodik ' öökkönöökké .

Dagobelt király a4nyira megváltozott előző álla'potához ké pest, annyira a test ilsztöneinek, a mé r-té kt€en bujá|kodásnak engedte át magát, hogy min_

dig nagy tömeg.asszonyt vitt magával, kik nem vol'tak a fe|esé gei'] ama háromtól eltekintve, kik a ki-rályné k nevezeté t é s é kessé geitviselté k. Szí veaz Is_

tentől annyira eltávozott é seIidegenedett minden-ben, hogy egé szen más lett, mint annak elótie volt.Lelke nagy veszé lyb€ is jutott Yolna, ha a mi Urunkmeg nem látogatja, é snem bocsátja szí vé bea jószándé kot, hogy bűneit alamizsnával vá|tsa meg'

I i:

Különös bizalmasa é s tanácsadója volt Pippin.a.z austlasii királyság egyik leghatalmasabb fé rfia,udvarának nagyja. deré ! é s hűsé grs ember' ki gyű-

d kiráIyt azonnal fé lelem fogta el, beismertb vé t-

ké i,é smeg is siratta. Könnyeket ontoÍ t' hogy bi'in-



lö ie a gonoszókat, kerülte az elvlté medertek társa"ságjt. Ámde né meJyek a sátán í ájzatábóí igen igy{

é sbizalmasa a kiráIynak é sa frank királyság igenhatalmas embere .

' sulPlclus É LETE

Bourge5 megadózlatq5a

í me, minden eré ny kárhozatos ellensé ge, az em_

beri. nem .grökils 'megcsalója' miké nt . használt ' felné mely gonosz embert, hogy belső háború sággalzavar1a meg a beké t. melynek az egyház é s az egé szné p egyaláÍ lt, ö1Yendett" Egy bizonyos fejedelemben[Dagobertben] ugyanis,. ki Gallia rárrományainuralkodoti, alaltomos spgallatgkra fÖlgyú jtotta.akapzsiság lángját, é sarla ké sztette,. \ogy _ milyszentsé gtöté s _ az adólajstromba beí rassaBourgesnépé té segyházának papjait. É smiké ntegy kettós .

fejű' baljós sziszegessel' hegyes nyelwel, ödógi mé -reggel maró szórly' küldótteinek egyike e szegé nyné pet kezdi záklatni. A város püsp<ike, Sulpiciusálta1ános bötö rendel tehát, ám hasztalanul igyek-szik jobb hajlahdóságra bí rni a kiÍ ály küldöté Í Í gymagához a kftályhoz fordult, é skövetei ú tján megiövendöi mé g az é yben beköve{kezó halálát, ha abourges-i egyház kiváltságait tiszteletben nem tartja.

omból kité pé tteazokat a lapokat, mely€re)!etl' fé ljé gyzé ié kórté Í \lek; s á rié p"rnbgme''Azí é heine mondani, hogy egy borzal'

mas vihar után a nap ismé t visszanyerte ragyogá_sát. Áz egyház ismé tbé kessé gbe utott, s a papok

bánat9t taÍ tson, királyi jelvé nyeit letette' é sa'ö2ent

oú soök utaií tásainak Yetitte alá magát. A tövé ny_adót eltööte.tte, tisztviselójé t halálÍ a í té lte,az

ööme telj€sé Yált.. '

szENT DÉ NEs KRÓNIKÁJÁ

. Tehetetlen kí rdlyok,hatalmasudrarnagyok

Ekkor keidetta frankok királysága leal4csonyod_

ni é s leziilleni, é sa királyok elódeik. böcsessé gé tőlnagyon is távol kerültek. Az.őrszálot udvaróncokkormányozták; é sazután a fólovászmesterek' kiketudvarnagyoknak mondotrak. A királ1oknak csu_

pán a rievük marádt meg' s az evé sen_iváson kí vüliemmivel sem Í ór&tek Valainelí ik \'áriiisté lyuk'ban vagy udvarházukban tartózkodtak egé sziven át

május lulendájáig. Ekkor kocsin elindultak. hogy

üdvözöjé k. a né pet, az rneg öker kö/Üntsc. '\Jo-mányokat é sajándé }.otatTogadtak. valanrirrt ók isadtak, aztán !isszaté rtek házukba, é s ott mqladta'ka köetLezó mí jusig ' . .

A legalacsonyabb rendű emberek sorában szi]rle_

tett Ebroin''g ú gy gondolta, lrogy az a küldeté s€

hogy ödösse, elkergesse vagy bebórtönöZ/e a fran-kok kiizül mindazokat, kik előLeló vé rbó| szárnaz_va a világban valamire jutottak' Helyükbe olyan

tr5

,É q

gjtól. Ugyanis mindig az egyenes utat szerettefs akiráIynak hasznos _és-becsüLtes tanácsokat dáott.Volt eg1 másik társa is, kiriek neve Ega volt, barátja

ri4

embereket tett. kik a lustaság rabjai lohak. vagytehetetlenek' vagy születé sük hitYánysága szolgált

megé rti magát' l,€Ödegar ptispökke|; é saz' 'Í hon-dotla, hogy a ptispökkel barátságban ke|l é lniöc'



akadályul. é s gy istentelen parancsainak ellená'ilninem meré szeltek'

',1r .i. .rj,_r:: i

'' ahiMeriah kiróIyhat<ilr*l,1l lrj lirrl 'ir:I

Childerich király- vakmer&n könnyelmű volt'cselekedeteit ostobán é s meggondolat lar, ul rittevé gbe.Ez oknái fogva a frankok mé rtóktelenÚmeggyűlcilté k. Nem is volt ez csodáIatos. hiszen sok-szor oktalanul bántotta meg őket. Egy alhalommalelfogatta az egyik lé grangosabb é s egelókelőbbenibert, akinek neve Bodilo volt. oerendához kö-. tette, é s tövé nylátás' ítéletnélkúikegyetlerrüI ütle_geltette. Mikol mások látták, hogy- minden ok nél-

k'ül iIyen' kegyotlen-dolgokat cselekszik, nagy harag-ra é s mé ltatlankodásra gerjedtek. Összeesküdtek é segybeszövetkeztek ellene' Ez összeesküvé s fejei In_gobert é s Analbert 6s a királyság más nernesii vol_tak. Bodilo. akit'Í gy megköőZtetett é sösszeYere-tel(, kinyomoztá, hogy o'|yan erdó}en fog vadálzni.mely az ő birtoka é s társaié közé esik. ort taltiltákegyedül. rárohantak, megöté k ót é i felesé gé t,kigyermekke1 volt viselós. Vulfoald, az üdvarriagynagy nehezen eIszököt'é s Ar,slrasiába menek,ült: '

mert hiszen - ámbár különbözó okokból - egyazonszáműzeté st kell elvise|niök. Ekkor é rkezett mé ghirtelen Childerich *irály halá|ának hí re, é s az em-

berek, kik rendeleté re száműzeté sre í té ltettek, é le_

lem né lktil té rt6*i:hazá{'m.í ké ót'a'lé lelmú ltáyal é sa

tavasz Visszaté rté vel a mé rges kigyók is elhagyják

odvaikat. Fé ktelen haragjuk a hazában oly nagyzavart keltetti hogy már az antikrisztus közeli é ljő'Yet€é re ' gondoltak. Minthogy.,né m volt királyi ki a

hatalmat, kezé bÉ n artotta volná,'mindenki azt hi:tte'

hogy az a tövé ny. amit a saját tetsz+se szerint cse:

lekszik' Hamarosan megtudták azonban. hogy az

lsten iaragja szakadt rájuk, meÍ t az é gen.egy csillagmutatkozott, melyet'a csiIlagászok üstökösnek ne-

veznek. É sennek a megjeté né se _ ú gy Í irondják -

az éh ínség storát. királyok változását' országoke|pusztulását é sa kard uralmát jelenti.

' szENT DÉ NESKRÓNIKÁJA

Herisralli Pippin ké t kiról1'ság '

'. ura lesz

' Vé gezetül:bé ke é s egyeté rté s öt lé treTheuderichkiráIy é s'Fippinberceg l(özöt; é s eZ utóbbi az udvar'

nagyi mé ltóságra emelkedett'3. Miután a kincseketmagához vette, s kezé be a királyság kormányzását,visszaté rt Austrasiába, é s maga belyett egy föurathagyott, kinek neve:, Nordebert volt. Pippin herceg

felesé ge elókeló nemzetsé gból származott, é s gen

okos volt. Plectrudis volt a neve, ké t fia'közül azidósebbet, Dr,ogönnak, a' fiatalabbat Grimaldnaknev€té k' Drogon'' az idösebb'kapta meg a Cham'

szENT LEoDEoAR'É L€E

Zayarok a kitály halála után

Ebben az idóben Ebroin a luxeuil-i monostorbantötöte száműzeié sé t, haját szelzetesek módjára le_

. nybatta,' é sötözetüket.viselte' Azt szí nlelte, hogy

6 ,17

. pagne vidé ké t". lyen módon, miké ntmáT hallottá-tok' Pippin egé sz.Austrasiának

'é saz égé5Z tank

velük, hadirendbe állí tott'a ser9&et, nekitámadt afrí zeknek é s a több! ellenségeinek. A csata azonban



teÍ iiletnek, me1yet más né ven olykor Neustrasiának'. moí dottak, urává lert. Ez utóbbi ország a nagy ten_gertóI, a kisebbik Blitanniától egé szen a Meuse fo-- lyóig' rnásfelól pedig a Rajnától a Loire folyóig ter-jedt. Az _uralma álá'itartozó |brszágÍ }ajk Jórgbndi{í tViselte,. mert jobb közállapotokat teremtett' mintamiJyenek azelótt voltak' szent Lambertet is, kit'Theuderich király száműzeté sbe +üldöt, EbidiÍ itanácsára visszahí vta'

'é spüspöki szé ké be'Maas-

tricht városába visszahelyezre' Austrasia udvarna-gya volt huszonhé t é s fé lesztendeig kiilönbözó ki-rályok idejé ben.

Martet Károly hatalontru jut

Kevé s idóvel ezután meghalt [llI.] Dagobert ki-rály, ki csupán ot esztendeig uralkgdott. Ekkor afrankok egy kIerikust választottak maguk föé ' kinek

' neYe: Dániel volt. De semmifé le história nem mond-ja azt, hogy testvé revolt Dábbbert királynak, kielőtte uralkodott. Megvár'ták, mí g 'haja megnó,azurán megkoronázták, é sn€é t is megváltoztat_ták, é sazontú l [tI. } Chilperichnek mondották.

Miután Károly'j kiszabadult a bdrtönből, rninde n

módon arra töekedett, hÓgy megszerezze az udvai-nagyi mé ltósággaljáró hatalmat, ami már atyjának,a hercegnek is birtokában Yolt, é samit most Ragan-fridtől kellett elragadnia. Chilperich király é sRa.

'ganfrid összegyűjtöté k seregüket, é sharcba indul-tak ellene egé szena Meuse folyónál. Másfelö se_gí tsé gükrejöt Radbod, Frisia hercege, ki neki szövetsé gese volt. Károly mé gis meÍ é szenszembesállt

oly veszedelmes lordulatot vett' hogy seregé nekré sze odavgszett, vé gül is alulmaradt, é s csak_futás-sal tudott megmenekü lni.

Kevé s időve-l ezután Chilperich kiIá|y,'é s.Racapj{rtd.'$áegeikqc'bmót ellene indí tották; bghatoltal( a2Ardennes erdejé be; egé szen a Rajnáig nyomultak

előre, azután König, é selpusztí tották a vidé ket. -

Plé ctrudis azonban, aki Pippin herceg öz{,egye volt'nagy' ajándé k árán visszaté ré srebí rta óket. Ekkortmidón már vissaaí elé ndultak; Káro]y elé jük kerú ltegy-gázlÓnál' melynek neve] AmbIave, kozé jük rcn-tott, é s sokakat elpusztitott közülük. Aztán vissza-bivra seregé t, é smögé jük hú zódotr. Amazok is egy-begyűjtöté k seregüket' é s harcba szálltak ve|e. Mi-elótt azohban'a csata megkezdódöt volna, Károly

b€é t é s é gyezsé getké rt tólük. De amazok nemegyeztek bele, sőt ellenkezőleg; Í negkezdté &. a'tá-madást egy Cambray könyé ké n.levó helysé gné l'melyet Vincinek mondanak. a hú tvé telótti vasár-nap. Károly azont'an bátran fogadta a támadást.Mindké t ré szról vité Zül harcohak, de vé gül is Ra-ganfrid é s Chil.perich kirá:ly maradt a vesztes, é s

csak futás.sal rncnekültek rneg. Károlyé lett a gyó-zelem, s ó maradÍ a csataté Í enmint jeles, győztes.Az egé wYidé ket elpusztí totta' aztán Yisszaté rt

Austrasiába' ellensé geitól szenett nagy zsákmány-'nyal. Né melykrónikák azt is mondják, hogy Pári-zsig üldözte őket. De mielótt visszaté rt volna Aust-rasiába' Kön városába ment, é sezt is uralma aIávetette. Plectrudis' a mostohaanyja pedig átadta nekiatyjának kincseit. Mala föé egy kiráIyt helyezett,tinek neve: [V.J Chlothar volt...

II8 I I9

Á soisions-i' csata (7l9),.]

második Dagoberlnek fia volt, é sa chelles-i apiit-ságban nevelkedett. Tizenö esztendeig uralkbdott.



Mí g Károly herceg az austrasiai kirátyságban eze-ket cs€ekedte, Chilperich é s Raganfrid segí Í sé gülhí vták odon aquitaniai berceget, é s szövetsé ge{ kö_

:''; tötek vel€ A gascon sereg összegyülekezett' é saz-tán mind valameaffyien. áz e!é 91'nagy h4dl9regmegindult Károly herceg ellen. Ez pedig ké sedelé m

né lkül bátran elé jiik vonuIt. vité zül kiizdötgk é gy_' mással é sbosszasan is.'vé gezetiil azonban az aqui-tanok vesztesek maradtak' é sodon herceg Párizsigfutott. Átkelt a Szajnán. é sOrleans-ig mej sem átliDe mé gott sem mert maradni, hanem Chilperichkirályt é sannak minden kincsé t magával vitte, é sor-szágába menekült övendezvé n, hogy megszabadull.KáIoly hosszasan üldozte, d9 nem tudta elfogni. Ra- ,

ganfridol. az udvarnagyot egé szen Angers városáig

üldözte, ostrom alá vette, é saddig nem akaÍ t onné t, távozni,'mí g ót é sa várost hatalmába nem kerí tette.De a kegyessé g é saz irgalmasság é rzEse gyózöt

benne, é sezé rt á yárost Raga.nfridné k adta lakóhe-lyül. Miután itt is gyózelmet aratott, visszaté Í ta _

frankok országába' é sminden ellenállás né lkül ha.talma alá vetette a királys;got. Ebben az é vben haltmeg Chlothar király. akit ó koroná/ott meg é s he.lyezett maga föé . Egy é vvelké sóbb Károly hercegköveteket küldöt odon aquitaniai herceghez. odonherceg hajlandó volt a bé ké Í e s egyezsé gre, é svisz-szaadta chilperich királyt,. akit magával vitt, é skincsek' drágaságoknak nagy sokaságát. A királyezután már nem sokáig é lt's rniután ö é s fé leszten_deig uIalkodott, mep|halt, é s eltemetté k Noyon vá_rosában. A frankok azután r_nást választottak he_Iyé be, Károly herceg pedig megerósí tette azt, kinekneve Theudeiich volt. Jogos öökös volt ő, hiszen

lly módon lett Károly, a nemes herceg Franciaor-szág udvarnagya é sÁustrasia királyságának feje-del me.

M arl el Kdroly megJfosztjaaz egyhózakal kincseiktőI

E szerencsé tlen idókben az egyház vagyoÁát''iselraboltákl5. A pú spöksé gekhez tartozó birtokokatelszakí tották' a szerzetesek házait lerombolták' s azegyházi í egye|em oly mé rté kben esüllyedt, hogy apapok, klerikusok' a szerzetesek é saz apácák min-den reguIa né lküI é ltek' de_oda bolyonglak. tö-vé ny szerinti tartózkodási helyükön kí vül. Úgy lát-szott, mintha a kereszté nysé g teljesen eltűnt volna

GalIia é gGernania tartományaiból.M idón a herceg Reims városa alá é rkezett, Rigo-bert, a város püspöke a í alakról í gy kiáltott'neki:,,Meg né mnyittátom a kapukat előtted, mert nekednem az a szándé kod' amiról beszé Isz' hogy SzűzMária egyházáú an imádkozzál, hanem az, hogy ki-fosszad a várost, miké nt ezt már sok Í nással meg-cselekedted."

BEJAI IZIDOR

A 8. században é |t.a mór uralom alalli spanyolorrzág-ban. Króí ikájában a frank'arab küzdelm€et js'lé szletesenlelrja, igen szemlé letes é s jól é rtesüll elóádásban. Kiadása(ré szlelgk): Bouqud. Rec\leil des hisloriens des caules et dela FÍ sÉ ' . kö. i

!

Í 2,

A'. póiliers-í csalt hitet é s az országot megvé delmezté k. a fópapok ta-nácsára é sakaratából ajándé kul adta. De megí Bé r_



Hispaniából eIindu|rak a,szaracé nok; egyik kirá_lyuk vezeté sé vel,kinek neve: dbderraman, felesé -geikkelé s gyermekeikkel é sminden vagyonukkal olynagy tömegben, hogy senki meg nem számlálhattaóket' de mé g csak fel sem becsülhette. Minden hol-mijukat; amijük csak Yolt' magukkaL

vitté k, minthamost már öökre a frankok országában akartrk vol-n4 m€telepedni. Átkeltek a 'Gironde_on' é sb€o:nultak Bordeaux városába' a né pet leöté k, az egy-házakat felgyú jtották, é saz egé sz vidé ket elpusztí -tották. Azutáh továbbmentek Poitiers-ig. Mindentfeldú ltak ugyanú gy, miké nt'Bordeaux-ban. Felé get_té k szent Hilarius egyházát. ami nagy szomorú sá-got okozott' lnné l Tours városába indultak. hogyelpusztitsák szent Márton egyházát, a várost é s az

egé szvidé k€. ott azonban elé bük állt Káfuly, a di_csósé ges herceg minden rendelkezé sé reálló hadere-jé vel. Csatasorba állí totta seregé t, é soly meré szentámadt rájuk, mint ahogyan az é hes farkas szokottj.uhok közé rontani) A mi Urunk nÖvé ben é s erojé -ben o'ly nagy gyilkolást vittek vé gh€ a kereszté nyhit ellensé geiközöt' hogy, miké nta töté nelem ta-nú sí tja,e csatában háromszázezret ötek meg kózü-lük, é skirályukat is, kinek neve AbdeÍ raman volt.Ettól kezdve nevezté k ót Martelnek, m'ert miké nt a

kalapács szé ttöi é selr€es1tia vasal é sacé lté smin_den más fé met,ú gy repesztette é s zú zta szé t e csatá-ban ellensé geit é saz összes pogányokat. É sam'i mé gcsodálatosabb, ebben'a csatában csupá!i €eröszázembert veszité tt: sátraikat é sminden holmijukat el_Í agadta, é sm,indezt maga é s emberei zsákmányül'vetté k. Ezen alkalomból töté nt, hogy az eByh{zakdé zsmáját is elvette, é s lovagiainak, kik a kereszí é ny

te, ha lsten é let9t ad hozzá' vissza fogja att adni az'egyháZaknak bósé gesen, ezt é s fuinden rnás dolgotis. Ezt különben a nagy háború ságok miait csele-kedte igy, melyek egymást é rté k,é smert el|ensé geinek támadásai szakadalIanok voltak.

odon, Aquitania hercege is kibé kü|t Martel Ká-roly herceggel' é s azután annyi szaracé nt öt rheg,kik e csatából menekj'iltek' amennyit csak elóta-lált. . .

' szENT DÉ NES KRÖN| KÁJA

Pippin, a frankok kirólya :

Pippin herceg, miután jól látta, hogy a frankok. királya [llI. Childerich]' aki akkor uralkodott, az

országnak semmi hasznára nincs' [Szent] Zakariáspápához* követeket küldöt: Burchard würzburgipüspökö é sFuldradot, szent Dé nes apátját, hogytanácsát ké rjé k: .Ki legyen inkább a király, az-e,akinek semmi hatalma sincs a királyságban, é s kicsupán a nevet viseli, vagy pedig az,'aki az o$záEotkormányozza, é s akinek hatalma é sgondja vanmindenekre." É sa pápa azt izente vissza,.' lrogyannak kelI a kirá|y nevet viselnie' aki az,oÍ száEotkormányozza, é saki a hatalom birtokosa. Úgy nyi_

latkozott tehát' hogy Pippin herceget kiályá koro'názzák'

Ugyanezen esztendőben Zakariás pápa dönté sealapján é s a fran k ok ' választásá ból Pippint királlyákiáltotlák. Felkenté k é s felszentelté k Soissons'vá_rosába,t Szent Bonifác, a vé rtanú keze által a mi

i.1742_t52).

t22r?3

Urunk megtesiesülé sé nek 752. esztendejé ben. Chil-derichet pedig, kit.királynak neveztek, megnyirták,é s é gy apálságba helyezté k. Pippin király pedig ti-

Pippin haláIa

Mí után Guaifier herceget megöté k, s -a király a



zencit evig. négy hónapig é shú s2 napig uralkodott'. EnnekeIöte az udvarnagyimé ltóságoté sakirályság

fööti uralmat apja, Martel Károly halála 'után tí zé vig tartotia kezében.

Ptppin bámulatos ereje

Miulí n Pippin'a Jongobárdok legyózóse utánFranciaországba visszaté rt, tudomásáfa jutott" hogya 'hadsereg vezé rei titokban megvetik' ót kicsiny ter-mete oiatt. Elrendelte, hogy a.fé rrié res_i monostor

udvarában egy hatalmas é s dühös bikát uszí tsanakegy igen vad oroszlán ellen. Ez viIlámgyors ugrássala bikán lermett. megraBadta a nyakát, é sa ftt|dre

. döntöte.Ekkor

a királyí gy

szóltazokhoz, kik

körülöte áIltak] ,,válasszátok el az oroszlánt a biká-,tól, vagy öjé tek meg az egyiket a másik teslé n.''Azok' kik mellette álltak, a ré mülettől megdermed-ve né ztek egymásra' é s reszketó hangon í gysz{ltak:,,Uram, nincs az é g alatt olyan ember, aki i|yesmitmegkí sé relne.''Ekkor a király föem€kedett trón-járól, kihú zta kaidját, é s egyetlen csapással lemet_szette az oroszlán é s a bika fejé t. É s visszahe|yezvé nkardját a hüvelyé be, ismé t leült tÍ ónjáÍ a, é s ezt

mondta: ,,Elhiszitek-e' hogy mé ltó vagyok arra'hogy uratok legyek? Nem tudjátok-e, hogy Dávid'aki szinté n.kicsi volt, miké nt bánt el az óriási Gó-liátt4I?'' Azok pedig, mintha villámcsapás 'é rte vol.na óket' lödré borultak elórte, é s fólkiáltottak: ,, Bo-londoknak kelIett lennünk' hogy nem hittük el'mennyire. mé ltó, hogy te.parancsolsz a halandók-naK_

háború t befejezte, visszaté lt Saintes városába. Mí gott tartózkodott, betegsé g támadta meg, de mielóttez sú lyosabbra fordult volna, Tours városába Yitettemagát, é sott Szent Márton ú r teste elótt imádko-zott. Azután Párizsba vitté k,é sott betegsé gemár

annyira sú |yosbodott, hogy már csak kevé s ideigé lt,Eltávozott e világból októbor kalendája elóttinyolcadik ' napon, uralkodásának tizenhatodik, ámegtestesülé snek 768. é vé ben.A franciaországiszent' Dé nes apátságban temetté k €. K€esztet]he-lyeztek arcára, é s ejé tkelet felé fordí tották. Né me-Iyek azt mondják, ó akarta í gy temeté sé t,ama Yé tekkiengesztelé sé Í il,melyet atyja követett el' hogy adé zsmát é lvetteaz egyházaktól.

t2+





A frankok kirú lysdga ,,lealacsonj'odott é s ezüI'Iöt",,mert az utolsó merolingok ,,elődeik böcsessé 'gé től nagyon is ttivol kerüItek" - mondja Szent Dé neskrónik(ja. De a té nyek mds következteté st nem is en'gednek. A

',bólcsessé gné lküli kirólyok" mellett |el-

í űinek a helyzelet a maguk javóra naqybn is jól ki''hasznóló u(varnagyok, kik a frankok né pé neké segé szEurópónak'nagy szol|é llalot tudnak tenni. Ilyenvqlt P'ipPin, a kí s termetű' de nagy. erejű germán her'ceg, é sKtí roly, akit Kalapicsnak neyeztek, mert

tónkrezú zla a Gallidba töő szaracé n seieget' Nekiksikerült afrankok királysógót ú jraszeryezniök, é saztimdór tulajdon csalódjuknak óröksé giiL hagyniok.

--/ ,,Nagy termetű fé tfú olt, é s erős test.llkatú , demé gsem tú lsógosan magas," Ismé l a francia krónikajellemzé sé t dé zzük, most ní ór KdrolyróI, az elsö ger'mdn római csószóriól. A testi megjelené s leí rása helyt'ál!ó polilikai é s ú rréelmi nag1'stigóra né zpe is.-

Nagy energiól'al s,bizónyos tné né kiga római mitttdk

utónzóstinak vtigytival igyekezett a nyug(it ot' e?isé gé sbirodalomma szervezni,' é s ezé rturalkodásdt é szaké s dé I JeIé yezeleIl aerú Ietszerző.hadjaratok sorozata,őIti ki. Az ő cxiszársdga már teljesen a germán ha-talmí elké pzelé sennyugodott: ez a főldet í ekinietteminden ú atalom Í orr,lstinqk é s bizÍ osí té kdndk's' Arómaiak hajdani cstiszórsága mór csqk nint feudólisbirodalom é ledheletl ú jjli.

r20

Á feudális társadalomnak, a lovagságnak a valld-sosságót, tité zsé get,hűsé get ös szefog laló problema-tikója é vszázadokra é rvé nygshatással Roland histó-

rólystig próbálkozdsai hiábavalóknak bizonyultak' volna'mé g gkkor is, ha az utolsó karolingokban akár'. csak töedé ke é lősük politikai é leslótdstinqk é s ura!-

kodói ké pessé geinek,önnön tehetetlensé ge é salót-



ridjdban óltöl Í orndt. Á Hispónióból hazaté rő, s aizaracónok kardjo álral e'erl sebekbe belehaló lovgtöté nete a Károllyal elkezdődöt é s kileljesederteurópai feudalizmttsnak egyik szé p, epikus é rté kűé sé rteltní iepizódj1t'

Nagy Kóroly nagyságónak é shqtaImrinak öőköselegfiatalabb fa, Lajos Ielí , kit Jámbornak mondanaka inagyar tőrté neti kbnyt'ek' w!ójában azonban a/rancí a jelző illik iikább rá: az, hogy együgy,ű wlt.Hiányzotl be!óIe az uraIkodós ké pessé ge' é satyjdnakbirodalmq o feudális iársadalom már Károly áItal isnehezen megfé kez'ell szé thú zóerőinek pré dájóuleselt. A Na{y Károly-i civÍ Iizáció l-ajos udvróbqn é sközletlen kótnyezeté ben mé g totább é lt, de a bí rodal-mat alapí tó csdtzái kaÍ anai eré nyei é s uralkodói

energiái Lajosból é s uÍ ódaibó! e 'ardnr hiányoztqk.Á csaladi inrrikót* é s trónriszál1ok koráktsem letlé kalkalmassá q birodalmat azoknak a megpróbólí otó:soknak eltiselé sé re,amelyek az első é tezred tégén

' Európát fenyegető szerencsé tlensé gek formójában je-Ientkeztek. A normannok é sa magyarok rablóhad-jí italgi messze tójakon letté k bizoftyí qlanná az é leter,é skülónősen a normcnnok magónak a Ilagy Kóroly-ióröksé gnek kQzponti tart amán):aí t fen}'egetté k sza-kadatlanul' Bdrbdr hódí lók még a királyt is kezükbekerit eI l é k., Nemcsak a kiróIyság, a központi ha,dlom erőrle -

sé geokozta', hogt a nyugaÍ i birodalom ennyire 1ehe-tetlenú l dllt szemben a töté nelem lilÍ al Í elfetell sú -lyos problé mákkal' hanem a Í ársadalmi szerkezelegyre kaotikusabb lazasága is' Á hú bé risé gzöeté -nyé ben, ebben a teIjbsen é sszerí itlen ú tfesztőben a ki-

sadalom cselekyé ské ptelensé gem.iarl azutón elmerűltNagy Károly' családja.

szENT DÉ NESKRÓNIKÁJA '']]'!li] ''' | '''' '

' Nagy Ktiroly

Nagy termetű fé rfiúYolt, é selós testalkatú , demé gsem tú lságosan magas. Fejé nek formája kerekvolt, qagy szemei vötak é s oly tiszták, hogy ha ha-Í ag rogta el' karbunkulushoz hasonlóan villogtak.orra nagy é segyenes, közé pen kissé emeIkedett.Haja barna, orcája pirosas,.'vidám é skellemes tekin-tetű.-Minden tagja arányos é s jól formált. AkáÍ állt,

alár ült, nem volt nálánál teLinté lyesebb megjele-né sű... Járás közben büszke magalaÍ tást oltöt,meglátszott rajta, hogy nagy ember, é shogy visel-kedé sé ben is nemes. Hangja tiszta csengé sií volt,kissé é Iesis, ú gy !átszik. azé rt, mert ilyesmi a l'este-sebb emberek sajátja. Mindig jó egé szsé gneköven_dett, ha eltekiÓünk attól a né gy é vig tartó betegsé g_től' mely halálát megclóZte. Ekkorjban'ugyanis lázé smás betegsé g fogta el.'é své gezetül egyik lábárameg is sántult. Ettől kezdYe inkább'saját magáÍa

hallgatott, mint az orvosokra. KáI volt, hogy ezttette, melt bí zohyáÍ aezé rthált me!. Úgy látvik,azé rtnem voltak előtte kedvesek az orvosok, mertcsupán fótt hú #teleket engedé Iyeztek neki' é s elril-tották a sültektőI, melyeket pedig mindig szí vesen€ett, é snagyon megszokott. Jól lovagolt é s vadá-szott a frankot szokása szerint, mert alig van mé g

r30 I3I

egy né p,mely annyira é rtene ehhez' Nagyon é lveztea meleg fürdót, é s jobban tudott ú szni'mint bárkirirás. Ez okból Achenb€ fürdót é pí ttetett magának,

A'k'özönsé ges napokon cjupán né gy fogást szo!_

gáltak fel neki, a sült né lkül, melyet yadászá ké szí -tett é s tálalt fel. Legjobb é tvággyal ezt fogyasztotta.



é 5 tt szeretett tartózkodni é letevé géig.Fiai is veleégyúttszoktak fürödni, é sne- csuf,án- fiai' de a fő-urak é smás emberek is, é s ilyen alkalommal mindignagy csapat fegyveres szolga őrizte őt, Százan isvo|tak,, kik 'v9le. fürödtek' de né ha többen is.

A frankok födjé nek szokása szerint ötözkölöt,ingeket é s vászon alsónemií t viselt, ezek fdlöt se_lyemszegé ly6. köntöst ; sarut Yagy cipőt hú zott a lá-bára' té len pedig nyestpré mes ötözetet hordott' Azolda|án mindiÉ kald volt' melynek markolata arany-ból vagy ezüstbőt ké szült, öve pedig aranyozottselyemszövet. Minden olyan alkalommal pz az őltözet volt rajta, amikor nagy ünnepet üh, vagy idegenfödekról követek járultak elé je. Soha nem volt haj_landó idegenek szokása szeÍ int ötözködni, bármi-lyen szé pruhák voltak is azok, egy esettől eltekintYe'mikor az apbstoli Adorján+ kéré sé r-e,Rómában, _a

város hagyományai szerint ké szÍ ilttunikát é spalás-tot Yiselt. A nagy ünnepeken aranyszöYetí í ötözé _ket vett magára, é sdrágakövekkel é kített'cipőket.Aranykorona'volt a fejé n,ugyancsak ilrágakövek-kel dí szí tve.Más napokon azonban alig volt kü_lönbsé g ötözé ke é sa közné p ruházata közöt.

Evé sben. ivásban igen mé rté kletesvolt, é sé z a

borra mé g nkáöb állt, mint a hú sfa; minthogy kü_lönösen utália a ré szegeskedé st.A hú sé telekrőI fó_ké nt nehezen t'udott lemondani, mé g kevé sbé ,minta borról,- es .ezé ttáilandóan panaszkodott, ha bö_tönie kellett. A nagy ünnepeken sokfé le embertgyűjtöt udvarába.

i Római pápa (77l-795\.

Az é tkezé sdél egé nyeketlolYastatott fel magának,vagy a fejedelmek ódon históriáit. De legszí veseb'ben Szent Ágoston könyveit haltgatta, különösenazokat. melyek az lslen államáróI* szólnak. Annyi-ra mé tté kleiesvolt a bor é smás ital.é lvé 'é tóÜeii','

hogy é tkezé sközben ritkán ivott hárdÍ nilál többszö.Nyáron az éÍkezés efejezté vel valami keyé s gyii_

möcsö, köté t vagy almát evett' azután mé gegyszetivott valamit, é s ezek után alvásra ké gzülódöt,mintha é jszaka lenne, é s gyaludté s pihent ké t vagyhárom órát' A hosózú té li é jszakákon áz volt a szo_

kása, hogy álmát négy vagy ö álkalommal is meg_

szakí totta, é snemcsak é bren rnaradt' de fel is ötö_zöt, é sszolgáit maga elé hí vatta. É shá a palota. fóemberei valami olyan iigyet emlilettek volna' ami-

ben ők dönté st nem tudtak hozni, azonnal maga eléhí valta a felekel, ha ott tar(óZkodtak_. é smiután az.ügyet elóadták, í té letethozott. Gyaklan megtöté nt

- az is, hogy nem csupán egy ügyet inté zett€, hanemmind valamennyit, amelyet csak másnap kellettvolna a palotában dönté sre vinni.

É kesbeszé dÍi olt' nyiltan é s megfontoltan nyil-vání totta ki szóban mindazt, amit elhalározott. Esnemcsak a í rankok nyelvé t beszé lte, de mé g sok más

nyelvet is. Ezeket mé g gyermekkorában sajátí tottael. A latinnal annyira_ ismerős volt, hogy ugyan-.olyan tönnyedsé ggel beszé lte, mint a frank nyelvet.GöögÜl é rtett ugyan, de ezt a nyelvet neÍ ri beszé lt9.Beszé dé ben oly böcsnek mutatkozott, hogy nagyklerikusnak látszott é s nagy mesteÍ nek. Klerikus'volt ő valóban, mert a szabad tudományokban isjáratos volt, amint erről majd beszé lni fogunk...

t De civitate Dei.32

r33

| 'Hóborúá'szaraeé nok ellen

l

Midön a kiráIy Paderbornban tartózkodott, egyszaracé n járult elé je.Spanyolországból jöt, é s

gyon leverte, hiszen ez ré szben csökkentette _ama

nemes tetteknek dicsósé gé t, melylk€ elózőlegHispaniában vé lhezviti.



nalarabinak, nevezté k: Né hány nemzetebelit ho-zoÍ t Í nagáYal, é s azok jelenlé té benmagát é sspaniol_ország minden' városát a királynak átadta, viszoDtEz azoktit ismé t órizeté re bizta. Ez'ek urán a király

Franciaórsiágba té rtvissza' s a mondott szaracé n biztatá!ára sereget ké szí tetifel' abban a remé nyben;hogy Spanyolország városait birtokába veheti.Gascogne_ba ment, é smikor a hegyeken már átkelt,ostiom alá vett é selfoglalt egy várost Navarrában.metynek neve Pampelona. ÁLkelt az Ebro folyórr is,é segyé nesenSaragozza alá vonult, meli a legneve_zetesebb város ama ré szeken.A várost elfoglalta'könyé ké t elpusztiiotta, é s azután visszaté rt Pam-

- . pelonába. Falait,fóldig leromboltatta, hogy többé

etlene lázadni ne meré szkedjé k.Ezek után visszain_duIt Franciaorságba. Egy erdósé gbe jutott' mely aPireneusok hegyei köZöt van..E hegysé g legmaga-sabb pontján a gasconok [baszkok] 'csapdát áll!-' tottak, é smikor a sereg arraÍ 'elé vonult, oly hirtelenÍ ontottak rá az uÍ óvé dre,hogy nagy zűrzavar kelet-kezett' é s a sereg !eljesen fejé t vesztette. É sámbár afrankok a gasconokhoz ké pest erósebbek é s bát_rabbak is, mindazonáltal nem tudtak rendben har:colni, é sa szÍ ikszoros sem engedett he!1et arra,

, hogy csatasorba fejlódjenek. ezé ria támadásnak' az ország legnemesebb fé rfiai estek áldozatul, Lik

' kapitárryok é 9 hadnagyok Yoltak; Eggihard, á ki-, ráiy fóasztalnoka, Anzelm palÓa8róf, Roland, a

breton órgrófság feje. E balszerencse a királyr n'a_

Roland hqldla

Midőn a küzdelem már lezajlott, Roland é gé izen

egyedül viss7até rt a csatamezóre, ama csapáiok se'bé t é s iú lyí t zenvedve, melyeket adott é s fogadott"De bánatos é s szomofú volt oly sok nemes báró ha_

lála miatt, kiket szeme láttára ötek meg é sYagdal_

tak szé t. E nagy fájdalmát viselve jutott el-az erdókközöt a cesaÍ iaihegyek* lábátroz. oit leszállt'lová_ról é gy fa alatt, melynek tövé né l egy márványtömbhev€t; gyö yö ű szé p ré t terült itt €, a roncevaux_i'vögy felett. Mé g kezé ben tartolta kardját. Duran-dalt (ami annyit jelent, hogy ,,nagy:csapás'', mert

kegyetlenüI szabdalta vele a Jzaracé nokat). Kardjaso'kszorosan kiállta már a próbát, é s bármilyen erő_

sen tudott is vele vágni é ssú jtani, mé gsoin töt el'sem meg nem hasadt. oly finom volt, bogy köbeleh9Í ett hajlí tani. _Miután hosszasan szemlé lte ke-Zéb€ tartYa, sajnálkozni kezdett rajta, é skönnyek'-kel szemé ben ezeket mondoita: ,,Ó gyönyórű, í é 'nyes é s tündökló kardom ' . . Ki fogja hasznát vennikiválóságaidnek? Ki vesz majd birtokába? Ki fog

té ged kezé ben tartani? Aki té ged, kezé bevesz, sohanetí esz wsáes, é sazellensé g fé telme 'soha el nemfogja. Ó mennyiszer bösszultam meg általad a miUrunk Jé zusKrisztus vé ré t Ó hány ezei'ellensé geqötem meg vele, annyi szaracé nt é s zsidót, s a keresztmás ellensé gé tpusztí tóttam el. Az, ki té ged egykor

' A Pireneusok s5ragossa (caesaraugusta) fööti nyú lvá_

134

nyar.

135

kovácsolt' sé melőtte, sem ezután hasonlót nem mű_velt' Ki tőled csak sebet is kapott, már eIbú csú zha-tott aZ é lettóI. Mé rl]etetlenaz é ngyászom, ha arra

intett, hogy adjoÍ i neki inni. Nagy nehezen elindultaz vizet keresni, de nem talált, é svisszaté rt' É smi-kor látta, hogy Roland már halálán van, megáldótta ,



gondolok, hogy mé ltatlan lovag vagy é ppenbűnöskezé be jutsz é nutánam. Mé g n-agyobp a fájdaImam,ha szaracé n vagy más hitetlen vesz té ged birtokába,é s fog v'e|e halálom után harcba szállni.'' Miutánkardjár igy elsiratla' csodálatosan szé p csapással

háromszor a márYánytömbre sú jtott, rnely előttevolt: í gy szerette Yolna a kardot eltórni. A márvány-' tömb teÜesen ketté is basadt, á kard azonban é pé s

minden sé re|em né Í külvaló maradt. Midőn pediglátta, hogy semmiké ppen sem tudja kardját €töni,mé lységé sájdalom fogia el.

Ezuián csatakürtjé be fú jL,de oly eróvel. hogy akürt száján kitóduló levegó ereje ketté repesztetteazt, ncki magának pedig nyaka inai é serei szakad-tak meg. A kürt han&ia é sszava egé szen Nagy Ká-'roly füIé igjutott el, pedig táYolt Yolt Roland-tólmár mintegy nyolc mé rfödre Gascogne irányában.Azonnal Jisszá akart fordulni' mert a csatakürthársogásából megé rtette,hogy Roland-nak segit_sé grevan szüksege. Ám a csalárd Ganelon' kinek azárulásban is ré sze volt, é ski emiatt Ro|and halá-láé rt fclelós. ezt mondta neki: ',Uram. ne té rjvissza.é s ne aggódj Roland miatt. Mé rtszokásá neki, hogykis dolgok okából is harsogtatja kürtjé t' Tudd meg,

hogy nincs is szüksé gesegí tsé gedre,minden bizony-nyal csak vadászik valahol, é skürtö valami erdeivad nyomában.'' Ó hitszegő álnokság! Ó Ganelongonosz tanácsa'! Valóban csak Jú dás áru|ásával le_het ezt összehásonlí tani.

Miután Roland megszóla.ltatta kürÜé t, lef€üdt afűre, é selké pzelhetetleniil nagy szomjú ság gyööte.BaIduinnak' \grcosrársának. ki mé g é letbenvolt,

r36

leIké t. Kiirtjé t é skardját magához vefte, lóra száIlt,é dNagy Károly seiege után indult, mert'fé lt' hogy á -

szaracé nok megöik. Alighogy eltávozott, Thierryodajőtt, hol Roland haldoklott, siÍ atni ké zdte ót,,é ssajnálkozott fööte' é sazt mondta neki' hogy

gondoskodjé k Ielké ről hite megvallásával é s a gyó-nással. Roland' é z áldott vé rtanú , elemelté szemeité s kezeit.az é gre,s a r4i Urunkhoz í gy imádkozott:,,Üram Jé zus Krisztus' neked ajánlom lelkemet ezutolsó órán' ElmondhatatlanuI vé tkesnek é s bűnös_

, nek é rzemmagamat' Ámde te, Urarn, ki megbocsá-' tod a bűnöket, ki. megkönyöülsz a bűnösökön é s

kezed alkotását meg oem gyűlööd, ne tagadd megvé tkeim bocsánatát, fogadd pagadhoz lelkemet, é sadj neki öök 'nyugodalmat.''

vé gezetül mé g társaié rt 'imád kozot!, kik a csatá_ban elestek, é s.ezt mondottá: ,,Urunk Jé zusKrisz-tus' irgalnrad é ikegyelmed legyen azok fööt, kik ate hí veid voltak- kik messze födekÍ ó| jötek ez ide-

, jgen'tájakra ktizdeni a hitetlen né p elleÍ i, hogy szentneved felmagasztaltassé k, hited megismertessé k, dÍ á-ga vé red megbosszultassé k. é s ezek most a szara-cé nok keze által megöve fekszenek itt.''' E dicsősé ges hitvallás vé gezté velThierry eltávo-

zott Roland-tól, s ez imádság után az áldott lé lekis távozott a testból. Az angyalok az öök nyugalomhelyé re vitté k őt, hol vé g né lküIi öömben van ré szeé rdemejnek mé ltósága szerí nt,a dicsősé ges vé rta_nú k táÍ saságában.

r37

Documents

Róma utódai 23-137