Római lakáskultúra

• Általában egyszerűek• Nem nyílnak a külvilág felé• Belső udvar : Átrium• Mediterrán kerthelység: Perstylium• Sok adó – egy házban sokan laktak• Rossz minőségűek• Tűzveszélyesek• Szent hely• Viszonylag kevés berendezési tárgy

A ház részei• Taberna (üzlethelyiség)• Atrium (udvar)• Ala (oldalszárny)• Tablinum (fogadószoba)• Cubiculum (hálószoba)• Peristylium (kert)• Triclinium (ebédlő)• Insulák: bérházak

Fejlődés• A köztársaság korának házait felületesen

tervezték meg. A házak hét-tízemeletesek lehettek. Gyenge anyagból épültek.

• A császárság korában kifejlődött egy építészeti szempontból értékesebb bérháztípus A földszinten üzlethelyiségek voltak, a fölöttük lévő négy emeleten pedig lakások. (A legfelsőbb szint volt a legolcsóbb, s egyúttal a legveszélyesebb is – ott szolgák és rabszolgák laktak.)

Az udvarok jelentősége

• Minden háznál volt legalább egy belső udvar. Az emberek itt ültek, itt intézték dolgaikat, sőt a fontosabb ügyeket is itt tudták meg.

• Ezeket az udvarokat sokszor oszlopcsarnok vette körül

Gazdagabb patrícius család földszintes, udvaros háza• Sokszor egzotikus növények, szobrok, medence• Nagy alap, sok helység

• 6 : comlovium (tetőszerkezet)

• Lakoma (- szertartás)• Táncosok, zenészek• Kézzel étkeztek

Házvédő istenek (Lares, Penates, Vesta)• Szentélyek, imádságok

• Kr. U. 1-3. század• Házépítés: vasérc, ón, ólom, rézérc, aszfalt,

márvány.

• Kr. U. 3 sz.• Luxuscikkek: borostyán, selyem, tömjén

• A Római Birodalom kettéválása: Theodosius 395-ben felosztotta két fia között a birodalmat. Létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom.