Péntek", 1983. augusztus 12. 5
SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A d a m : Giselle. A lenin-
grádi Kirov balet t vendég-já téka a dómszínpadon. Be-muta tó
előadás este fél 9-től.
Szőke Tisza nemzetközi táncverseny az újszeged) Sportcsarnokban,
este 7 órától.
I. Országos Táblakép-fes-tészeti Bicnnále. Kiá l l í t ása Móra
Ferenc Múzeum Hor-váth Mihály utcai Képtá-rában, és az I f júság i
Ház-ban. Féner T a m á s Balázs Bé-
la-dí jas fotóművész és Kür-ti Mihály fotókiáll í tása a Bartók
Béla Művelődési Központban, szeptember 4-ig.
Geszler Mária, Szalal László, Zavadzky Éva ke-ramikusok kiáll í
tása a Gu-lácsy-teremben, augusztus I3-ig. • Váró Márton
szobrász-művész alkotásai a Móra Ferenc Múzeum Kupola1 galér iá
jában, augusztus 20-ig.
Vankóné Dudás Juli nép-művész kiállítása a Juhász Gyula
Művelődési Köz-pontban, augusztus 20-ig.
Szeged múl t ja , jelene, jö-vője — várostörténet i ki-állítás a
várker tben .
í f j . Lele József népralzi gyűj teménye, Szeged-Tá-pé, Vártó
út 4.
Romantikus környezetben
Igor Ivanov. a Kirov Ba-lett íődíszlet tarvezoje akkor fejezi be
m u n k á j á t , amikor a többiek elkezdik. K ü -lönleges fe
ladato t ró r á a leningrádi opera- és ba le t t -sz inhazban
betöltött h iva -tása. hiszen a darabok jó része öröklött, t ehá t
n e m csak a rendezések, a k o -reográf iák , de a díszletek is
régi mes te rek keze nyo-m á t őrzik. Feladatai közé tartózik
ezeknek ka rban tar -tasa, egy-egy fe lú j í t ás a l -ka lmáva l ú
j ragondolása , s
I természetesen az ú j d a r a -bokhoz szükséges
díszlet-kompozíciók megálmodása, illetve megterveztetése.
— Hogyan ötvöződnek a Kirov Balett vizuális él-ményteremtésében
a ha-gyományok ápolása és a korszerű szcenikai törekvé-sek?
— Gondol ja csak el. hogy a B a j a d é r t mintegy 200 éve muta
t t ák be a korabel i p é -te rvár i balet tművészek. Ma is őrizzük
a hagyományos koreográf iá t . m e g - m e g ú j í t -juk a
jelmezeket, az ú j a b b és ú j a b b művészgenerációk átveszik a
régiek örökét.
á m egyetlen m a r a d a n d ó és á l landó e leme az e
lőadás-nak a két évszázados dísz-let. Ez i m m á r fantasz t ikus
ér ték, u taz ta tásához pé ldá -ul különleges engedelyekre van
szükség. A regi klasz-szikus baletteknél, ahol a koreográf ia évt
izedeken á t azonos, a rendezői e lképze-lés is szorosan
összekapcso-lódik a korabel i je lmezek-kel. díszletekkel. Azért né
-h a a r r a is v a n mód, hogy f r i ss előadásokhoz ú j k ö r
-nyezetet t e remtsünk, én pé l -dáu l e lkészí thet tem a Ha ty
-tyúk tava. az Anyegin és a Majakovszk i j -ba le t t
dísz-leteit.
— És mi a helyzet a vendégszerepléseknél?
— Legtöbbször előre t á j é -kozódunk a körü lmények-ről. a
színpadról . a n n a k méreteiről , e lhelyezkedésé-ről, Ehhez
Igyekszünk a l -ka lmazni a Len ingrádban meglevő díszleteinket.
•
— Mi a helyzet a szege-di fellépés díszleteivel?
— A szegedi dómszínpad-r a egy romant ikus balett és egy
koncert-összeál l í tás ke-rül . Speciálisan ide készí-t e t t em
te rveke t a Giselle-hez, melyek egyrészt kap -csolódnak az ép í te
t t kör -nyezethez. másrész t igyekez-nek hatásos illúziót t e r e
m -teni a já ték ké t fe lvonásá-nak, a fa lu je lene tnek és az e
rdő fan tasz t ikus természet i képének. Az ilyen óriási mére tek
meglendí t ik a t e r -vező fan táz iá já t , a kötöt t -ségek
nemes erőfeszí tésre késztetnek. Szeret tem volna o lyan díszletet
tervezni , mely r o m a n t i k u s ha tása iva l szolgálja a balet
t koreográ-f iá já t . a rendezői e lképze-lést. és m e g r a g a d
j a a néző-k e t A balettest t u l a jdon -képpen csupasz
színpadon, konkré t díszletek né lkü l zaj l ik majd . T. L.
A szovjet ba le t tművészet a Szegedi Szabadtér i Já tékok f e
lú j í t á sának 25 évében mindig is o t thonra lelt és jelentős
szerepet játszott . A ba le t tművé-szet nagykövetei vol tak a
moszkvai, a ki jevi , a minszki, a novoszibirszki, a ri-gai. a pe
rmi és a grúz táncosok, akik el-sősorban az orosz klasszikus balet
t cso-dálatos a lkotásaival . i smer te t ték meg a közönséget.
Bemuta t t ák többek között a Hat tyúk tavát , a Csipkerózsikát . a
Coppe-liát. a Kővirágot . a J e a n n e d 'Arcot . a Bahcsiszeráj i
szökőkutat , az Otellót. s most. mintegy koronaként , a Len in -
rend-del és az Október i Fo r r ada lom Érdem-rendjéve l k i tün te
te t t Leningrádi Állami Akadémiai Kirov Opera- és Balettszínház
táncművészei az egyik legnagyszerűbb ro-mant ikus művet . Adam
Giselle c ímű fan -taszt ikus t ánc já t éká t m u t a t j á k be
ma . pénteken és holnap, szombaton este. m a i d vasá rnap egy
koncer tp rogram kere tében a
szegedi szabadtér i közönsége megismer-kedhet több klasszikus a
lkotás részletével. Így például a Chopiniana című bale t t
-szvittel. Sa in t -Saéns A ha t tyú halála cí-m ű zenéjére készült
koreográf iával , va la-mint Minkusz Paqui ta c ímű ba le t t j
ének részletével.
A mai Gise l le-premieren a főszerepeket Galina Mezenceva, az
OSZSZK ál lami-dí -jas p r ímaba l e r i ná j a és Konsztaníyin
Zak-linszkij. az OSZSZK állami dí jasa táncol-ja. A Szegedi Sz
imfonikus Zenekar t a le-ningrádi egvüttes karmestere . Viktor
Fe-dotov, az OSZSZK népművésze vezényli. Holnap másik
szereposztásban lép közön-ség elé a ba le t t - tá rsu la t .
Giselle a Szov-je tunió ál lami d í jas népművésze, a Szo-cialista
Munka Hőse. az első számú szov-jet p r ímaba le r ina . Irina
Kolpakova lesz. pa r tne re az OSZSZK Érdemes művésze. Szergei
Berezsnoj.
Karmester, pálca nélkül
Balettműhely Leningrádban «
Dráma, táncban elbeszélve 3 Az együttes műsorában más m ű f a i
ű • előadósok is szerepelnek. Beaumar-
chais Figaró házassága c ímű műve a lap ián az Egy örült nap.
Mozart operá jából vet t zenei részletek fe lhasználásával készült
bale t tkomédia . A színes, tarka , é le tv idám képek e g y m á s
u t á n j a m á r nem az ..élő lel-kek". h a n e m vérbő emberek
zamatos, élet-v idám tánca. A d a r a b n a k természetesen van
mélyebb t a r t a lma is. így Figaro és Almaviva gróf
kapcsolata.
A leningrádi Figaro előadását az élet-öröm. a derűs v idámság
jellemzi, ahol a ba le t tmester a mozgással és tánccal m i n
-denekelőt t Beaumarct^ais h u m o r á t a k a r -ta kiemelni . A m
ű szövegét olvasva, el-képzelni is nehéz, hogy a humoros részek-nél
a komikumot hordozó szavak né lkül is lé t re jön a nevetés. Az
Eifman rendezte előadás rácáfol erre . s meggyőzően bizo-nyí t ja .
hogy mindez a h u m o r k i fe jezhető mozgással, tánccal is. Az
előadás igen népszerű. A p remie r Moszkvában volt. maid Len ing
rádban az Oktyabrszk i j kon-cer t te remben mu ta t t ák be.
1982 nya rán érdekes p remie r zaj lot t le Len ingrádban . Egy
másik bale t tegvüt tes produkcióiáról van szó. amelv szintén
fő-leg az úgynevezet t mode rn balet te l foglal-kozik. az orosz
klaszikus i rodalom ismert r emekművé t . Osztrovszkij Vihar c ímű
d r á m á j á t dolgozta fel. Csajkovszkij zené-jére. Az előadást a
f ia ta l Vlagyimir Fe-gyágyin rendezte, a művészet i vezető, a
díszlet- és je lmeztervező Oleg Averjánov-val közösen, s Csa
jkovszk i jnak kevéssé is-mer t sz imfonikus művét haszná l j ák
fel. amelyet a zeneszerző 22 éves korában írt. Közismert , hogv
Osztrovszki j d r á m á j a Csa jkovszk i j kedvel t o lvasmánya, i
rodal -mi é lménye volt. A zeneszerző tes tvéré-nek. Modeszt Iljics
Csajkovszkijnak a val lomásából tud iuk . hogy a nagy kom-ponista
régóta szeretet t volna operá t í rni Osztrovszki j d r ámá jábó l
. I lyen operát .
' min t tud iuk . Csa jkovszki j nem komponál t , de f e n n m a
r a d t néhánv zenei f r a g m e n t u m és egv szimfónia/észlet .
amelyben a ze-neszerző ezt a t émá t dolgozza fel. Oleg Aver jónov
ezek fe lhasználásával vi t te színpadra a balel tet , sajátos, ú j
szerű al-kotói értelmezéssel . Tu la jdonképpen .ott kezdi, ahol a
d r á m a végződik: Katyer ina halálával . Lénvegesen el térve a
hagyomá-nyos értelmezéstől, amely szerint a d r á -ma egyik
főszereplője. Tvihon. Ka tver ina f é r j e — aki g i u o e e jel
lemű, megalkuvó
ember —. az asszony ha lá lának egvik elő-mozdí tója a „sötétség
b i roda lmában" .
Oleg Aver iánov díszleteinek ismét fon-tos szerep iut az e
lőadásban: a díszlet ter-vező Levitán i smert festményét , az örök
nyugalmat nagyí t ia ki. amelv folyót és temetőrészie te t ábrázol.
A balet t fő gon-dolata szer int — s ebben a balet t el tér
Osztrovszki j d r ámá já tó l — Katyer ina ha -lálával nem
fejeződik be a darab. Katye-r ina ha lá lának és a folyónak a t é m
á j a Csa jkovszki j zenéjében a folyó zúgását , á r amlásá t k i
fe jező meseszerű zenei á b r á -zolásban egyesül. De nem a d a r a
b végén, hanem a d a r a b közepe t á j á n ta lá lha tó ez a zenei
részlet : Katver ina így előbb lesz öngyilkos, ma id ettől kezdve a
cselekmény visszafelé pereg Tyihon tuda tában . Katve-r ina ekkor
már halott , de a bale t t fe ldol-gozásban a d rámátó l el térően
ez a t ragi -kus esemény „ébreszti , r á " Tvihont a „sö-tétség b i
roda lmának" szörnyűségeire. Tyi-hon ráébred a r r a is, hogv
feleségének Bo-risz i ránt i szerelme ilyen körü lmények között
számára eddig elképzelhetet len, rendkívül i szépségű dolog volt.
Tvihon za-varos-részeg t u d a t á b a n fe l - fe lv i l lannak e
szerelem tiszta, á r ta t lan , számára hozzá-fé rhe te t len
képei, amelyeknek következté-ben Tyihon megismeri a megtiszt í tó
szen-vedést. A d rámátó l el térően, a bale t t fe l -dolgozás nem
Katver ina . hanem Tvihon t ragéd iá iá ra fektet i t ehá t a
hangsúlyt . Az előadást Aszkold Makarov balet tegyüt tese vi t te
sz ínre : Makarov jelenleg a konzer-va tór ium professzora,
korábban maga is nagvszerű táncos volt. Az együttes főleg ba le t
tmin ia tűrökke l foglalkozik. Aszkold Makarov előtt az együttes
művészet i ve-zetője Leonyid Jakobson ba le t tmester volt. a vi
lágszerte ismert minia tűrökből álló Rodin szobrai kompozíció
szerzője és rendezője . Aszkold Makarov együttese Moszkvában
Shakespeare Rómeó és Júlia című művé t is bemuta t t a Csa jkovszki
j ze-néiére. E min iá tű r balet tet (mindössze 20 perces!) négv
táncos táncol ia : Rómeó. J ú -lia. Mercutio és Tvbalt . A
klasszikus és modern balet t művészeti kifejezőeszközei-nek
egvüttes fe lhasználása igen t e rmé-kenynek és s ikeresnek mondha
tó ebben az e lőadásban, ami nem véletlen. hiszen Shakespeare e
művének számos ki-váló. klasszikus feldolgozása létezik, mind
Csajkovszki j , mind Prokofjev zenéiére.
T a t j a n a Boborikina
Vezényelt a New York-i Metropol i tanben és a lon-doni \ Covent
Gardenben, fel lépet t Tokióban és Sid-neyben, összesen 26
világ-városban dir igál t . Magyar-országon mos t j á r először.
Jobb későn, min t soha, mond ja , ráadásul ilyen, nem mindennap i
vendégszerep-lés-előzmények u tán Viktor Fedotov. A Kirov Opera ka
rnagya joggal hangsú-lyozza, különleges várano-zásokkal tekint a
Dóm téri bemuta tó elé. Hogy mié r t? Hagy juk a választ későbbre.
Hiszen ak inek ennyi tapasz-ta la ta van, s elképzelései-ről szólva
kiemeli, a r r a k ü -lön büszke, hogy a Covent G a r d e n
„egészen kiváló" zenekará t dir igálhat ta , van mire hivatkoznia
.múlt és jelen összevetésekor. A min-denkori premier-koncepció
felvázolásakor úgyszintén.
Fedotov néhány nappa l a tá rsu la t előtt. Drezdából ér-kezett,
ott ünnepel te 50. szüle tésnapjá t . A Munka Vörös Zászló
Érdemrendde l tün te t ték ki hazá jában , a S z o v j e t u n i ó
é s a z O S Z S Z K Népművésze cím birtokosa, Salzburgban ®a
Mozartheum akadémia i k i tünte tését kap-ta. Bécsben pedig ő
nyi-tot ta meg Csajkovszkij Csipkerózsikájával és Pro-kofjev Rómeó
és Júliájával a nemzetközi művészeti fesztivált . Sa j á t
zenekaráva l bizony elég. ritkán szerepel. Nem is csoda: a
vendégfel-lépések rengeteg idejé t ve-szik igénybe, Barcelonától
Torontóig.
•— Három-négyéves korom óta mindig hangszerekkel ma ta t t am,
szinte a já téka im is zeneszerszámok voltak. A családban mindenki
muzsi-kált , ki ezen, ki azon ját-szott. Én t izenkét évesen
Leningrádban . katonazene-ka rban kezdtem. Háború v o l t . . .
1948-ban. 15 éves fe j je l Csajkovszki j IV. szim-fón iá j á t
kellet t volna vezé-nyelni, va lahogy éppen n e m volt ember. Ma jd
én, mond-t am fene nagy önbizalom-mal, és je lentkeztem.
Cso-dálkoztak és kinevet tek tel-jesen ér thetően. Azért meg-csinál
tam . . . És ügy érez-tem. ment is valahogyan, így kerü l tem a
konzervató-r iumba, de u tána a moszk-vai katonai akadémián foly-ta
t t am tanu lmánya imat . Am gyorsan r á j ö t t e m : nem ez való
nekem. Visszamentem
Len ingrádba —, hogy zenész lehessek.
A főiskola elvégzése u tán Viktor Fedotov a Kirov Színházhoz
kerül t . A zene-k a r b a n játszott, t rombonon és tubán . Akkor
még zene-szerző szeretet t volna lenni. Kompozítor és n e m zenei
„kivitelező". Fej lődőképes e m b e r : bizonyos idő eltelte-vel
világos let t előt te — sa j á t szavaival —, „hogy jobb (esetleg)
jó ka rmes te r -nek lenni, mint garan tá l tan rossz
zeneszerzőnek." Elvé-gezte há t a karmes te rszakot is. s m a m á r
egykori tanin-tézetének, a Néva-par t i kon-zerva tór iumnak tanára
. 1961-ban Bizet Ca rmenjével de-bü tá l t am a Kirovban, nyolc éve
vezető karnagy .
— A Giselle-lel kapcso-
latosan azt mondhatom, nincs különleges koncepci-óm. Egyszerű
elképzelés: azon a lapul , hogy a kar-mes ternek mindig ú j í tónak
kell lennie, valahányszor csak a zenét a sz ínpadra s onnan a
nézőtérre „viszi". Ebben a fo lyamatban legyen harmónia , a
gesztusok legye-nek a r ányban zenével es színpadi produkcióval,
meg-felelő összhang te remtődlek zenekar és szereplők között. A
Giselle régi romant ikus , vol taképpen „egyszerű" ba-lett. a l a p
j á b a n véve nem d rama t ikus jellegű. Ezért a legfőbb fe ladat
megtalálni a pa r t i t ú r ában azt az o t hangjegyet , amelyek
dön-tően de te rminá l j ák az egesz művet , igy magát a
produk-ciót. Ha ezek megvannak , és jól tudom használni , e
kulminációs pontok révén a többi m á r ..megy": hozzájuk igazodik.
Ügy is fogalmaz-hatnék . a többi m á r a fi-nom zenei romant ika
dol-ga. ami meg is teszi a ma-gáét.
— A karmester: irányító. Van ebben valami különle-ges
módszere?
— A New York Times a Metropoli tan-beli fellépésem után azt
írta, Fedotov pálca nélkül, a szemével tud ia i rányítani még a
baleriná-ka t is. Megtisztelő, hízelgő és persze kissé túlzó
meg-állapítás. de hozzátenni csau annyi t t udok : igyekszem ezen a
sa já tos adot tságok-kal rendelkező téren is ten-ni m a j d a
dolgomat. A Giselle-t egyébkent is min-den a lka lommal máskén t
kell játszani és előadni, ez ha tásának egyik garanciá ja . Nem
rutinból, csak ne ru -t inból!
D. U
Statisztaválogatás a Háryra
E hét végén még a szov-je t bale t tművészeké a Sze-gedi
Szabadtéri Já tékok te -repe. de vasá rnap már e l -kezdődik a
felkészülés a jubi leumi program utolsó bemuta tó já ra . Kodály
Háry Jánosának előadásaira . Bé-kés András tavaly, a Ko-dá ly -cen
tená r iumra , szín-p a d r a ál l í tot t produkció já t iödtBciU
alefi. 4 lu4ünaéc
19-én. 20-án és 21-én l á t . ha t j a iMeiis Györggyel. M é .
szöly Katalinnal a főszere-pekben.
A Dóm téri színpadon augusztus 14-en. v a s á r n a p délután 5
orakor s ta t i sz ta-válogatást ta r tanak . ké r ik az
érdeklődőket — fé r f i a -kat, nőket es gyerekeket —, hogy je len
jenek meg.
