Sári Gusztáv élete, munkássága

•1928. november 20-án született Kabán.•Családra jellemző volt a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör

Apja Foglalkozása: kovács kisiparos, majd a tsz kovácsa.Egészséges humor, jóízű tréfálkozás jellemezte.Képzőművészet iránt fogékony volt.

AnyjaFoglalkozása: szülésznő, majd ápolónő.Szerénység, szelídség, segítőkészség, emberszeretet áradt róla.

Sári Gusztáv

Törékeny fizikumú, fürge mozgású és észjárású, szellemileg tehetséges, szerény gyermek volt.

• Polgári iskoláit Püspökladányban és Hajdúszoboszlón végezte.• 1948-ban szerezte meg tanítói oklevelét a debreceni Református Tanítóképző

Intézetben kitűnő eredménnyel.• Az 1951/1952-es tanévben a berettyóújfalui és a püspökladányi járás tanulmányi

felügyelője lett.• Az 1952/1953-as tanévben a megyei művelődésügyi osztály előadójaként dolgozott.• Az 1953/1954-es tanévben a Művelődésügyi Minisztérium személyzeti főosztályának

előadója lett.• 1954-től 1957-ig igazgató Kabán.• Közben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett az egri Pedagógiai

Főiskola levelező tagozatán jeles eredménnyel.• 1956. október 27-én elszavalta a Nemzeti dalt a ledöntött szovjet katonai

emlékműnél.

• 1957-ben feleségül vette Varga Julianna tanítónőt.• 1957 és 1962 között tanárként dolgozott Kabán.• Újító, alkotó pedagógus; tapasztalatait országos szakmai

folyóiratokban közölte.• Foglalkozott a tanítás-tanulás minden aktuális kérdésével

(tanulóközpontúság, aktivitás, minden tanuló elve).• Fontosnak tartotta a nevelés-oktatás-képzés viszonyát.• Sokszínű szakköri életet szervezett (képzőművészeti, színjátszó)• Községi múzeumot hozott létre (paraszti életforma használati

tárgyai)

• 1950-től 1965-ig tagja volt a helyi tanácsnak.• 1962 és 1965 között ismét igazgató lett Kabán.• 1965-től a Megyei Művelődésügyi Osztályon tanulmányi felügyelő,

majd általános iskolai csoportvezető.• 1978-tól vezetőtanár, vezető szakfelügyelő, majd szaktanácsadó

(Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Diákotthon).• Aktív tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar

Történelmi Társulatnak, a Tanterv- és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsának

• Egy évtizeden át dolgozott a Történelemtanítás c. folyóirat szerkesztőségében.• Tankönyveket, tanári kézikönyveket, útmutatókat írt.• 1979. június 3-án Apáczai Csere János-díjjal (pedagógus kitüntetés) ismerték el

kimagasló munkáját.• 1988-ban nyugdíjba vonult. Alig másfél évet tölthetett megérdemelt pihenéssel 1990-

ben bekövetkezett haláláig. Sokat festett, szobrászkodott.• 1990-ben autóbalesetben hunyt el. Kívánságára szülőfalujában szülei és testvére

mellett nyugszik a kabai temetőben.

• 1996. március 11-én az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága székházában létrejött a Sári Gusztáv Emlékbizottság.

• Az 1996. november 20-án tartott emlékülésen jelentették be Sári Gusztáv fiai, Gusztáv és Péter, hogy édesanyjukkal együtt egy alapítványt hoznak létre apjuk emlékére. A Sári Gusztáv Alapítvány fő célja az általános iskolai tanulók történelem iránti érdeklődésének fokozása, tehetséggondozás. Azóta minden évben meghirdetik a Sári Gusztáv történelmi emlékversenyt.

• 1997-ben jelent meg a Sári Gusztávról szóló emlékkötet.• Iskolánk 2000. augusztus 28-án vette fel Sári Gusztáv nevét. Ekkor avatták fel az

előcsarnokban található emlékfalat. Ezen a napon kiállítás nyílt meg Sári Gusztáv életútja és munkássága címmel. Ekkor vette át iskolánk új zászlaját.

Sári Gusztávot méltató szavak a teljesség igénye nélkül: tehetséges, rendkívül felkészült, sokoldalú (fest, szobrászkodik, barkácsol, karikatúrákat rajzol, verset ír, stb.), széleskörű műveltség, intelligencia, mélységes humanizmus, példás pedagógusi magatartás, emberséges, szerény, derűs egyéniség, szép és hatásos beszéd, halk szavú, meleg/lágy, finom lelkű, türelmes, humoros, mindig elegáns (öltöny, nyakkendő).