SegédletSegédletaa

hulladéklerakó üzemeltetéséhezhulladéklerakó üzemeltetéséhez

2002. szeptember hó

Tartalomjegyzék

1. A hulladéklerakó üzemeltetése …………………………………………… 41.1. Általános előírások ………………………………………………………….. 41.1.1. Az üzemeltető kötelessége ………………………………………………….. 41.1.2. Az üzemeltetéshez szükséges dokumentáció ……………………………….. 41.1.2.1. Műszaki-technológiai dokumentáció ……………………………………….. 41.1.2.2. Üzemi terv …………………………………………………………………... 41.1.2.3. Munkavédelmi Szabályzat (MVSz)…………………………………………. 51.1.2.4. Vonatkozó műszaki-jogi előírások kivonatos gyűjteménye…………………. 51.1.2.5. Üzemi napló …………………………………………………………………. 51.1.3. Kezelőszemélyzet, személyi feltételek ……………………………………… 51.1.3.1. A kezelőszemélyzet feladatai ……………………………………………….. 51.1.3.2. Pályaalkalmasság, személyi korlátozások …………………………………... 61.1.3.3. Szakmai képesítés …………………………………………………………… 61.1.3.4. Munkavédelmi oktatás és vizsga …………………………………………… 61.1.4. A telep üzemeltetésével kapcsolatos követelmények ……………………… 61.1.4.1. Általános követelemények ………………………………………………….. 61.1.4.2. A kezelőszemélyzet feladatai ……………………………………………….. 91.1.4.2.1. A telep vezetőjére vonatkozó előírások (telepvezető, térmester)……………. 91.1.4.2.2. A beosztott dolgozókra vonatkozó előírás ………………………………….. 101.1.4.2.3. A térmester felelőssége, kötelessége ………………………………………... 111.1.4.2.4. A kompaktorkezelő felelőssége, kötelessége ……………………………….. 111.1.4.2.5. A mérlegkezelő felelőssége, kötelessége …………………………………… 121.1.4.2.6. A dolgozók kötelessége ……………………………………………………... 121.2. A hulladéklerakó telep általános ismertetése ……………………………….. 121.2.1. Technológiai ismertetés …………………………………………………….. 121.2.2. A hulladéklerakó telep üzemeltetéséről általában …………………………... 131.2.3.1. Karbantartási terv ……………………………………………………………. 141.2.4. A hulladékdeponálás és kezelés munka- és tűzvédelmi leírása ……………... 151.2.4.1. Veszélyes és ártalmas üzemeltetési tényezők ……………………………….. 151.2.4.1.1. Fizikai veszélyek, ártalmak …………………………………………………. 151.2.4.1.2. Kémiai ártalmak …………………………………………………………….. 151.2.4.1.3. Biológiai veszélyek …………………………………………………………. 151.2.4.1.4. Pszichés és fiziológiai veszélyek ……………………………………………. 151.2.4.2. Veszélyek, ártalmak elhárítása ……………………………………………… 161.2.4.2.1. Kollektív védőeszközök …………………………………………………….. 161.2.4.2.2. Egyéni védőeszközök ……………………………………………………….. 161.2.4.3. Tűzvédelmi vonatkozások …………………………………………………... 161.2.4.3.1. Megelőző tűzvédelmi előírások ……………………………………………... 171.2.5. Munkavédelmi előírások ……………………………………………………. 171.2.5.1. Munkavédelmi ellenőrzés …………………………………………………… 171.2.5.1.1. A létesítmény üzembe helyezésének munkavédelmi ellenőrzése …………… 171.2.5.1.2. Munkavédelmi használatbavételi engedély …………………………………. 171.2.5.1.3. Munkavédelmi alkalmassági felülvizsgálat előírásai ……………………….. 171.2.6. Műtárgyak és berendezések üzemeltetése …………………………………... 181.3. Depónia üzemeltetése ……………………………………………………….. 191.3.1. A telepen elhelyezhető hulladékok ………………………………………….. 191.3.2. Depónia üzemeltetés, hulladék betöltés …………………………………….. 201.3.2.1. Hulladékok ellenőrzési rendszere …………………………………………… 201.3.2.2. Betöltés előírásai ……………………………………………………………. 201.3.2.3. Téli és nyári üzemeltetés ……………………………………………………. 221.4. Technológiai mérések, monitoring vizsgálatok ……………………………... 221.5. Az üzemeltetési utasításban nem szabályozott teendők …………………….. 231.5.1. Kútgépház …………………………………………………………………… 241.6. A telepen elhelyezendő táblák jegyzéke …………………………………….. 242. A hulladéklerakó létesítményei …………………………………………… 242.1. Behajtó +üzemi út …………………………………………………………… 252.1.1. Személy- és tehergépjármű parkolók ……………………………………….. 25

2

2.1.2. Depónia betöltő rámpa, kompaktor út ………………………………………. 252.2. Hídmérleg, mérlegház, beléptetés ellenőrzése ………………………………. 252.3. Abroncsmosó ………………………………………………………………... 252.3.1. Kocsimosó és konténermosó………………………………………………… 252.3.2. Olajleválasztó ……………………………………………………………….. 252.4. Üzemanyagtöltő állomás…………………………………………………….. 262.5. Csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés ……………………………………. 262.6. Depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás ……………………………….. 262.7. Csapadékvíz elvezetés ………………………………………………………. 272.8. Tűzvédelem ………………………………………………………………….. 272.9. Kerítés, kapu, vagyonvédelem ………………………………………………. 282.10. Hulladékfogó háló …………………………………………………………... 282.11. Véderdő ……………………………………………………………………… 282.12. Meteorológiai állomás ………………………………………………………. 282.14. A hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges gépek listája ………………… 282.15. Emissziók ellenőrzése ………………………………………………………. 292.15.2. Depóniagáz ………………………………………………………………….. 302.16. Szemrevételező ellenőrzések ………………………………………………... 303. Monitoring rendszer ………………………………………………………. 303.1. Szigetelési rendszer működőképességének ellenőrzése …………………….. 313.2. Talajvíz monitoring …………………………………………………………. 323.3. Levegő ………………………………………………………………………. 343.4. Talaj monitoring …………………………………………………………….. 343.5. Csurgalékvíz és szivárgó rendszer monitoring ……………………………… 343.6. A csurgalékvíz tározó medence ellenőrzése ………………………………… 363.7. Gáz-monitoring ……………………………………………………………… 363.8. A lerakó mozgásmegfigyelő rendszere ……………………………………… 373.9. A megfigyelések gyakorisága ……………………………………………….. 384- Rekultiváció 414.1. Folyamatos rekultiváció 414.1.2. Rézsűk rekultivációja 414.1.3. Felső lezáró szigetelés rétegrendje és rekultivációja 425. Utógondozás 43

Melléklet: 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről

3

1. A hulladéklerakó üzemeltetése

1. 1. Általános Előírások

1.1.1. Az üzemeltető kötelessége

A vonatkozó, 40/1986.sz.Korm.rendelet szerint az üzemeltető /üzemeltetést végző, bírság fizetésének terhe mellett tartozik arról gondoskodni, hogy a depónia és kiszolgáló berendezései rendeltetésszerűen, a jelen kezelési utasításnak megfelelően üzemeljenek.

Ehhez megfelelő képesítésű és elengedő számú kezelő alkalmazása szükséges.

A hulladékdeponáló és kezelő létesítményben csak előzetesen egyedileg szervezett tanfolyamon betanított személyek dolgozhatnak.

Az üzemeltető köteles új, telepkezelői vizsgával nem rendelkező személy alkalmazása esetén azonnal a betanításról gondoskodni.

A depóniát és a kiszolgáló berendezéseket kezelő személyzetnek ismernie kell az üzemeltetés és karbantartás munkavédelmi, illetve tűzvédelmi előírásait, így az üzemeltetőnek azokat a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban (MVSz), illetve a Tűzvédelmi Utasításban rögzítenie kell és gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók a munkakörükhöz tartozó munkavédelmi, illetve tűzvédelmi ismereteket elsajátítsák.

Az újonnan belépő dolgozókat a munka megkezdése előtt előzetes, a továbbiakban pedig évente ismétlődő elméleti gyakorlati munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni a vonatkozó rendeletekben meghatározott dolgozóknak pedig munkavédelmi és tűzvédelmi vizsgát kell tenniük /1993.évi XCIII. tv. a munkavédelemről, ill. a 4/1980.BM.sz. rendelet/.

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjének, a vizsgára kötelezettek körének követelményei a vállalat (MVSz)-ben kell meghatározni.

A depónia és a kiszolgáló berendezések jó karbantartása és üzemeltetése érdekében az üzemeltetőnek biztosítani kell minden szükséges egyéni és kollektív védőfelszerelést, szerszámot, anyagot és munkát. Gondoskodnia kell az üzemnaplóban feltüntetett hibák azonnali kijavításáról.A fentiek biztosítása érdekében az üzemeltetőnek kötelessége a hulladéklerakó telep üzeméért felelős személy írásbeli kijelölése.

1.1.2. Az üzemeltetéshez szükséges dokumentáció

Az üzemeltetéshez mindazon dokumentációnak rendelkezésre kell állnia, melyek ismeretére az üzemeltetés során szükség van. Ezek a következők:

1.1.2.1. Műszaki - technológiai dokumentáció

A kiviteli terv alapján készül. Részletességét a telephelyen alkalmazott hulladékkezelési, válogatási, hasznosítási technológia határozza meg.A dokumentáció a telep létesítményeinek leírását és a technológia ismertetését a telep üzemeltetéséhez szükséges mélységben tartalmazza.A műszaki-technológiai dokumentáció szerves tartozékát képezik az építési, gépészeti, energiaellátási és műszerautomatikai kiviteli (megvalósulási) dokumentációk.A dokumentációkban foglaltakat jelen ideiglenes kezelési utasításban nem ismételjük meg.

1.1.2.2. Üzemi terv

A depónia üzemeltetéséhez éves bontású üzemi-betöltési tervet kell készíteni.A telep üzemeltetése alatt az üzemeltetési utasítás előírásait be kell tartani. A hulladékbetöltés az üzemi tervnek megfelelően történhet.

4

Az üzemi tervben meg kell határozni az éves rekultivációs tevékenységet is.

1.1.2.3. Munkavédelmi Szabályzat /MVSz/

Az üzemeltető, a cégre vonatkozó MVSz-ben határozzák meg a munkahelyre, továbbá a tevékenységre vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket, végrehajtások módját, a vezetők és a beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, valamint a munkavédelmi eljárási szabályokat. A rendelet szerint technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokban kell meghatározni a vonatkozó jogszabályok és szabványok figyelembevételével (1. bővebben MSZ 14.399-80) a munkafolyamatok egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit.

Az MVSz-ben fel kell dolgozni az előírtakat. Az MVSz-ben ki kell dolgozni olyan szabályozásokat is, melyekre előírások nincsenek, de az üzemeltető a szabályozást saját hatáskörén belül szükségesnek tartja a sajátságos körülmények miatt. Tartalmaznia kell a védőital osztásának rendjét, az egyéni és kollektív védőeszközök berendezések listáját, stb. használatát, a mentés, elsősegély-nyújtás rendjét, a mentődoboz használatát, tárolási helyét, tartalmát.

A végleges MVSZ-ot az üzemeltetőnek a próbaüzemi tapasztalatok figyelembevételével kell kidolgoznia.

1.1.2.4. Vonatkozó műszaki-jogi előírások kivonatos gyűjteménye

Mindazokat az előírásokat és egyéb szabályozási kiadványokat tartalmazza, amelyek a telep üzemeltetését befolyásolják és az üzemeltető számára előírt feladatokkal összefüggésben vannak /pl. szennyvízbírságra vonatkozó rendelet, vagy mintavételre vonatkozó előírások építési engedély, szakhatósági előírások, stb./.

1.1.2.5. Üzemi napló

A hulladéklerakó telepen üzemi naplót kell vezetni, az abban tett be jegyzéseket a telepvezető köteles ellenőrizni. A telepvezető a hatósági személyek kívánságára naplót köteles bemutatni.

Az üzemi naplót folyamatosan kell vezetni és azt a lelépőműszak át kell, hogy adja a kezdő műszaknak.

Az üzemi naplóba a következőket kell bejegyezni:- a bejegyzés időpontját,- a műszakvezető (telepvezető, vagy helyettese) nevét és a szolgálat átvételének időpontját,- a szolgálatban lévő kezelők nevét és a munkába lépés időpontját,- a gépi berendezések működtetésére vonatkozó adatokat,- a gépi hajtású berendezéseknél az indítás és leállítás időpontját, valamint a működés időtartamát,- minden olyan eseményt, amely a telep üzemével kapcsolatos,- a gépi berendezések üzemében tapasztalt rendellenességeket és elhárításukra tett intézkedéseket,- a gépi berendezések szerelésére és a védelmi berendezések eltávolítására kiadott intézkedéseket,- mindazon intézkedéseke, amelyek a lerakó telep üzemének ellenőrzéséhez szükségesek (pl. csurgalékvíz elszállítás időpontja, mennyisége, visszalocsolt csurgalékvíz mennyisége, stb.)- a tervszerű karbantartások idejét, a karbantartáshoz felhasznált anyagok mennyiségét, a berendezések és gépek állagára vonatkozó megállapításokat,- az esetleges baleseteket, a balesetek okát /ez azonban a baleseti jegyzőkönyvet és az eljárást nem helyettesíti/, - a gépi és biztonsági berendezések állapotában végrehajtott minden változtatást. A szolgálattevő ilyen értelmű naplóbejegyzésének tudomásulvételét, a szolgálatot átvevő felelős személy aláírásával köteles igazolni,- az egyes műszerek hitelesítési (ellenőrzési) adatainak időpontját, eredményét, stb.),- mintavételek módját, idejét és laboratóriumi elemzés fontosabb adatait,- problémás hulladékok telepre kerülésének összes körülményét /beszállító, időpont, jármű rendszáma, hulladékanalízis eredményei, megtett intézkedések, stb./.

1.1.3. Kezelőszemélyzet, személyi feltételek

1.1.3.1.A kezelőszemélyzet feladatai

A kezelőszemélyzet vezetőjét az üzemeltető vezetője tartozik kijelölni, egyben kiadva az üzemeltető kezelőszemélyzet munkaköri leírását is.A kezelőszemélyzet az alábbi személyekből tevődik össze:

5

-telepvezető: aki elsősorban felelősséggel tartozik a depónia és a berendezések szakszerű kezeléséért, irányítja és ellenőrzi a működést. A telep vezetőjének a saját meghatározott munkavédelmi vizsgákkal kell rendelkeznie, melynek birtokában a lerakóhely kezelőszemélyzetének munkavédelmi oktatását el tudja látni. Rendelkeznie kell továbbá a hídmérleg kezeléséhez szükséges ismeretekkel, a mérlegkezelő átmeneti helyettesítése céljából. A telepvezető képestésére vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

-felelős kezelő: aki a lerakóhely tényleges és állandó kezelője, (térmester) figyeli és karbantartja az egész berendezést, legfontosabb feladata, hogy a hulladékdeponáló és kezelő létesítmény optimális üzemeltetését biztosítsa, nehézgépkezelői vizsga birtokában a kompaktorkezelőt átmenetileg helyettesítse. Ténykedéseiről, a berendezések üzemeltetéséről, a berendezések üzemeltetésével kapcsolatban észlelt adatokról, eredményekről és hibákról pontos üzemi naplót kell vezetnie. Ténykedéseiről a lerakóhely üzemeltetésével kapcsolatban az üzemeltetési vezetőnek tájékoztatást ad. Minden műszakban egy-egy felelős kezelő jelölendő ki.

-szakmunkás: (kompaktorkezelő, mérlegkezelő): aki az üzemeltetési vezető és vagy a felelős térmester utasítása, vagy meghatározott munkaköri kötelessége alapján elvégzi mindazokat a teendőket, amelyek a telep rendeltetésszerű üzemeltetését - a telep szakképzettségéhez megfelelő területén szükségesek. A kompaktorkezelő átmenetileg helyettesíti a térmestert.

- egyéb: a telep méretétől, működésétől, felszereltségétől fejlesztésétől, stb. függően egyéb, a telep alapberendezéseinek közvetlen kezelését végzők kötelezettségein túlmenően feladatokat ellátó dolgozók (pl. szelektíven gyűjtött hulladék utóválogatása, ellenőrzése, csomagolása) alkalmazása is szükséges lehet.

1.1.3.2. Pályaalkalmasság, személyi korlátozások

A lerakóhely berendezéseit csak egészséges dolgozók kezelhetik. Az Üzemeltetőnek biztosítani kell, hogy a vonatkozó előírásokban rögzített módon a dolgozók az előzetes, illetve időszakos orvosi vizsgálatokon részt vegyenek.

Vonatkozó előírások:- 6/1982 (VI. 12) EÜM r. a nők és fiataloknak egészségének és testi épségének védelméről

- 1995. évi XCIII. törvény a munkavédelemről- 4/1981 (XII. 31.) EÜM r. a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról.

1.1.3.3. Szakmai képesítés

A kezelők megkívánt szakmai képesítésére a vonatkozó rendeletek az irányadók.

1.1.3.4. Munkavédelmi oktatás és vizsga

A dolgozókat a munkamegkezdése előtt előzetes, a továbbiakban pedig évente ismétlődő elméleti-gyakorlati munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, a vonatkozó rendeletekben meghatározott dolgozóknak pedig munkavédelmi és tűzvédelmi vizsgát kell tenniük.A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjének a vizsgára kötelezettek körének követelményeit a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban kell meghatározni.

1.1.4. A telep üzemeltetésével kapcsolatos követelmények

1.1.4.1. Általános követelmények

a./ Jól látható helyen fel kell tüntetni a következő adatokat:

- a telep pontos megnevezését,

- a telep üzemeltetőjének megnevezését és címét,

6

- az üzemzavarok esetén értesítendők jegyzékét (cím, telefon),

- a mentők, tűzoltók és rendőrség gyors értesítésének módját (tel.)

b./ További követelmények:

- a telep működtetéséhez állandó műszaki felügyelet szükséges,

- a munkát irányító telepvezető és végző dolgozó köteles a biztonságos és egészséges munkavégzésre vonatkozó szabályokat elsajátítani és megtartani, a balesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzésében tevékenyen részt venni.

- a dolgozó a telepen csak olyan tevékenységet folytathat, amelyekhez a szükséges munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretekkel rendelkezik, kivételt képez a balesetek megelőzését, a jelentős gazdasági kár elhárítását célzó tevékenység,

- ha a munkakörülmények olyanok, hogy bárkinek az életét, vagy testi épségét vagy egészségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni vagy végeztetni tilos,

- a telepre - a hivatalosan munkavégzés céljára kijelölteken kívül csak a telepvezető engedélyével lehet belépni,

- a telepre belépőktől meg kell követelni a telepen érvényes biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartását,

- a telepen szeszes italt fogyasztani, ittas dolgozót a telep területére beengedni tilos! Az ittas dolgozót a telep területéről haladéktalanul el kell távolítani!

- a műtárgyakhoz, elektromos kapcsolószekrényekhez, biogázrendszer berendezéseihez, hulladékszállítás és betöltés célgépeihez csak illetékes személy nyúlhat,

- a nyílászáró fedlapokat mindig a helyén kell tartani, az esetleges felnyitott aknát őrizetlenül hagyni nem szabad, azokat a munkák elvégzése után azonnal le kell fedni, ill. körül kell keríteni,

- a medencébe, aknákba, stb. beszállni csak a telepvezető vagy kijelölt megbízottja engedélyével és felelősségére szabad. A beszállókra szükség szerinti légzőkészüléket, mentőkötelet kell erősíteni, ezenkívül célszerű egy jelzésre szolgáló kézikötelet is használni. A beszállót egy erre kijelölt, erőteljes 18 éven felüli és megbízható egyén figyelje. Mentés céljából a biztosító is csak légzésvédő készüléket használva kezdheti meg tevékenységét.

- a telep területén tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, zavarás munka közben stb.), amely az egészséges és biztonságos munkavégzést akadályozza,

- a telepen hozzáférhető, megfelelő helyen, a vonatkozó szabvány /MSZ 445/ előírásainak megfelelő mentődobozt kell tartani. A mentődoboz tartalmát és az elsősegélynyújtás előírásait a Munkavédelmi Szabályzatban kell részletesen meghatározni,

- minden műszakban az ott dolgozókból legalább egy elsősegélynyújtó személyt kell kijelölni és kiképezni,

- a csurgalékvízgyűjtő rendszerben lévő technológiai gépészeti berendezések javítását vagy műtárgyból eltávolítva és fertőtlenítve, vagy a műtárgyak kitisztítása és fertőtlenítése után szabadvégezni,

- a hulladékkal kapcsolatban foglalkoztatott dolgozókat 4 évenként a megfelelő védőoltásban kell részesíteni,

-a depónián - a tűzveszélyességi osztálya miatt - nyílt lángot használni tilos. A depónia területén tilos a dohányzás. Az üzemviteli épületnél dohányzó helyet kell kialakítani, azt táblával meg kell jelölni,

- utasítás nélkül gépet megindítani, tolózárat nyitni, vagy zárni, illetve bármilyen munkát végezni tilos!

- az indítást végző dolgozó indítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az indítással senkit sem veszélyeztet,

7

- a szerszámokat, munkaeszközöket, felszereléseket és egyéni védőeszközöket minden kiadás, illetve használatbavétel előtt ellenőrizni kell. - a műtárgyakon lévő sérüléseket, vakolathiányokat ki kell javítani, a vasszerkezetek, korlátok, stb. festési hiányosságait rendszeresen, de legalább az évi főjavítás alkalmával fel kell újítani,

- rendszeresen gondoskodni kell az épületek állagának megóvásáról, az épületgépészeti vezetékek meghibásodását azonnal ki kell javítani. Szükség szerint mázolni kell az összes nyílászáró szerkezeteket és az épület belső felületeinek festését is el kell végezni

- a telepen készenlétben kell tartani a gépi berendezéshez a gyártóművek által ajánlott tartalék-alkatrészeket, valamint a gépek és berendezések karbantartásához előírt anyagokat,

- a villamos berendezéseken szerelési, kezelési, javítási munkát csak megfelelően szakképzett, azzal megbízott, munkavédelmi ismeretekkel, vizsgával rendelkező dolgozókkal, feszültségmentes állapotban szabad végeztetni,

- az elektromos kapcsoló-berendezéseket /MSZ 453. szerint/, továbbá a tolózárakat felirati táblákkal kell ellátni, hogy a beavatkozási helyek egyértelműen megkülönböztethetők legyenek,

- a telepen állandóan kifogástalan állapotban, készenlétben kell tartani a tűzoltást szolgáló készülékeket,

- tűzoltó készüléket kell tartani a kompaktorban és a hulladékszállító célgépekben is,

- az előírt elsősegélycsomagot hozzáférhető helyen, teljes felszereléssel készenlétben kell tartani,

- a telepen közvetlen emberi fogyasztásra is felhasználható nővényeket termeszteni nem szabad,

- villamos berendezésen biztonságot csökkentő változtatást eszközölni nem szabad,

- a tartósan vagy véglegesen használaton kívül helyezett villamos berendezést le kell szerelni, meg kell szüntetni. Amíg le nem szerelték, a berendezést feszültség alatt álló berendezésre vonatkozó előírások érvényesek.

- a biztonságos üzemvitel érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint ellenőrizni kell a berendezések szigetelés ellenállási értékeit az érintés - és villámvédelmi berendezések, valamint az egyéni védőeszközök, szerszámok, segédeszközök hatásosságát,

- a telep területét fertőzésveszélyesnek kell tekinteni, a telepen étezni - tisztálkodás után - az erre a célra kijelölt helyiségben szabad,- a telepet a telepi védőöltözetben a dolgozók nem hagyhatják el,

- a telep mindazon helyiségeit és tereit, műtárgyait, amelyekben biogáz felhalmozódás előfordulhat, robbanásveszélyesnek kell tekinteni. Ezekben a helyiségekbe és aknákba nyílt lánggal, szikrát okozó felszereléssel bemenni, és ott munkát végezni csak kellő mértékű szellőztetés után szabad. A munkavégzés DAWY lámpa és DRAGER gázvizsgáló készülék jelenléte mellett történhet,

- a telepen állandóan készenlétben kell tartani a gépi berendezésekhez a gyártóművek által ajánlott tartalék alkatrészeket,

- a gépek és berendezések karbantartásához előírt anyagokat állandó készenlétben kell tartani,

- a gépi berendezéseken a garanciális idő alatt változtatásokat eszközölni nem szabad,

- a gépi berendezés indítását végző dolgozó indítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az indítással senkit sem veszélyeztet,

- oda - visszajelzést (fény, hang) kell alkalmazni ahhoz a géphez, berendezéshez, amelynek indítása távolról vagy több kezelőhelyről történik, vagy amelynél a gép, berendezés kezelőhelyei az indítás helyéről nem láthatók,

- az indítás módját a gép, berendezés kezelési utasításában kell szabályozni és a kezelőhelyen, ki kell függeszteni,

8

- olyan gépnél, berendezésnél, amely akaratlan vagy illetéktelenek által történő ki- vagy bekapcsolásával balesetet okozhat, gondoskodni kell az akaratlan indítás vagy elállítás megakadályozásáról,

- javítás, vagy tisztítás céljából leállított gép indítókapcsolójára a "Bekapcsolni tilos" feliratú táblát minden esetben ki kell függeszteni,

- a gépi berendezések, meghajtómotorok kezelését, működtetését, karbantartását, javítását a gyártómű előírásai szerint, a vonatkozó gépkönyvek alapján kell elvégezni,

- utasítás nélkül gépet megindítani, elzárószerkezetet nyitni, vagy zárni, illetve a műtárgyakon, berendezéseken bármilyen munkát végezni tilos,

- vízfelület felett munkát végezni csak megfelelően leerősített munkapallón, mentőkötelet viselve, biztosító személy jelenlétében szabad,

- a TMK munkákat a telepvezető jelöli ki. A telep vezetője, vagy az általa megbízott dolgozó vegyen részt a berendezések felülvizsgálatában, a rendszeresen visszatérő ellenőrző tevékenységben. Ennek feladata részleteiben feltárni a gépek állapotát, az esetleges hibákat,

- a telep területén létesített, illetve létesítendő villamos berendezések terveit, nyomvonaltervét az üzemeltetőnek meg kell őrizni, az időközben történt változásokat azokon fel kell tüntetni. Az ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, és nyomvonalrajzát el kell készíteni.

1.1.4.2. A kezelőszemélyzet feladatai

1.1.4.2.1. A telep vezetőjére vonatkozó előírások (telepvezető, térmester)

- A telepvezető felelős az üzemeltetési utasításban foglaltak betartásáért, valamint a gépi berendezések működtetéséért. Feladatát személyre szóló munkaköri leírás alapján végzi.

- A telepvezető közvetlenül az ügyvezetők alá rendelt helyzetben van, velük szemben felelősséggel tartozik.

- A telepvezető köteles betartani és betartatni a technológiai előírásokat, valamint gondoskodni arról, hogy a telep üzeméhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.

- A telepvezető jogosult a technológiai előírásoktól való eltérésre akkor, ha azt különleges események indokolják (pl. berendezések meghibásodása),

- A telepen dolgozó beosztott személyzet, az esetenként a telepen dolgozó külső munkatárs és egyéb látogató egyaránt köteles a telepvezető utasításai maradéktalanul betartani.

- A telepvezető kötelessége a rövid, és középtávú üzemi tervezés és szervezés. A telepvezető állítja össze a betöltési és rekultiválási terveket a prognosztizált hulladékmennyiség figyelembevételével.

- Az ügyvezetők által jóváhagyott üzemi tervek keretein belül a telepvezető saját döntéseit érvényesíti.

- Különleges hulladékok átvételével kapcsolatban a telepvezető dönt. Vitás esetekben az ügyvezetők és a telepvezető közösen hoznak döntést.

- A telepvezető hatáskörének megfelelően az előírt munkavédelmi szemle megtartásán kívül is köteles rendszeresen ellenőrizni és gondoskodni arról, hogy:- a telepen a munkafeltételek és munkaeszközök a munkavédelmi követelményeknek megfeleljenek.

- a dolgozók a munkájukkal összefüggő munkavédelmi előírásokat megtartsák és a szükséges védőfelszereléseket használják,

- a telepen rend, fegyelem legyen,

9

- a telepvezető távollétében a telepvezető útmutatása szerint a tér mester látja el az üzemeltetéssel kapcsolatos irányítási feladatokat,

- a telepvezető, térmester műszakonként - szükség esetén többször is - köteles meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények a biztonságos követelményeknek megfelelnek-e. A rendszeres ellenőrzés gyakoriságát és módját az MVSZ-ben kell szabályozni.

- a telepvezető, térmester köteles a tudomására jutott rendellenességet azonnal kivizsgálni, és megszüntetésére intézkedni, közvetlen veszély esetén pedig a munkát azonnal leállítani. Amennyiben a telepvezető a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében foganatosítani nem tudja, ezt a körülményt a gazdálkodó szerv illetékes vezetőjének haladéktalanul jelenteni tartozik,

- a telepvezető feladata a gépek és berendezések balesetveszélyt és tűzveszélyt elhárító szerkezeteinek üzemképes állapotban tartása,

- a telepvezetőnek, térmesternek biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez szükséges gép, berendezés, szerszám, munkaeszköz, anyag, védőeszköz, védőfelszerelés, stb. olyan mennyiségben és minőségben álljon a dolgozó rendelkezésére, hogy munkáját folyamatosan, biztonságosan és egészségi ártalom nélkül tudja végezni,

- a telepvezető, térmester köteles ellenőrizni, hogy a dolgozó nem követ-e el olyan mulasztást, amely miatt a vonatkozó jogszabályok értelmében a munkától el kell tiltani /ittas, figyelmeztetés ellenére az előírt védőfelszerelést, stb. nem használja, oktatáson nem vesz részt, vagy az előírt biztonságtechnikai vizsgát nem tette le, saját hibájából orvosi vizsgálaton nem vett részt, stb./. Ha a telepvezető, térmester ilyesmit észlel, a dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani.

- a telepvezető, térmester a munkához annyi dolgozót köteles biztosítani, amennyit a munka biztonságos végzése megkíván,

- ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez és az egészséges és biztonságos munkavégzés szükségessé teszi, hogy a dolgozók közül egyet a munka biztonságos irányításával meg kell bízni és ezt a csoport tagjainak tudomására kell hozni,- a kezelőszemélyzet csak olyan berendezések működtetésével bízható meg, amelyek kezelésére előzőleg kioktatták.

1.1.4.2.2. A beosztott dolgozókra vonatkozó előírás

- A dolgozó köteles a rábízott feladatokat a kezelési utasításban foglaltak szerint a munkavédelmi szabályok megtartásával legjobb tudása szerint végrehajtani,

- A dolgozó munkahelyét csak a vezető engedélyével hagyhatja el, de csak akkor, ha meggyőződött, hogy félbehagyott munkája balesetveszélyt nem okoz.

- A dolgozó köteles tevékenyen részt venni és közreműködni a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében, ezen belül különösen:

- A munkaköréhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos szakmai, ennek keretében a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni.

- A munkakörének betöltéséhez szükséges előzetes és időszakos orvosi vizsgálaton részt venni.

- A munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és így munkát végezni.

- A rábízott gépet, berendezést, egyéb eszközt, szerszámot, anyagokat, valamint a védőfelszereléseket munkakezdés előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azt rendeltetés, valamint utasítás szerint használni és a részére meghatározott karbantartási feladatokat, elvégezni.

- A dolgozó köteles az előírt és rendelkezésére bocsátott védőeszközöket rendeltetésének megfelelően használni.

- A dolgozó köteles munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, külön utasítás nélkül is.

10

- A telepen dolgozók a munkahelyen szeszes italt nem fogyaszthatnak.

- Szállítási és rakodási munkánál a dolgozó munka közben gyűrűt, karkötőt nem viselhet.

- Mozgó gépek közelében dolgozóknak szabadon lógó ruhát, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot viselni tilos!

- A dolgozó a tőle elvárható módon köteles a munkavégzés közben észlelt veszélyt jelentő rendellenességet megszüntetni, vagy felettesétől erre intézkedést kérni.

- A dolgozó a munka közben elszenvedett legkisebb sérülést, rosszullétet, balesetet, üzemzavart köteles a telep vezetőjének, műszakvezetőnek azonnal jelenteni, és elsősegélyt kérni.

1.1.4.2.3. A térmester felelőssége, kötelessége- A térmester felelős az üzemeltetési leírásban rögzített munkaidő betartásáért.

- A térmester ellenőrzi a jelenléti ívet.

- A térmester határozza meg a napi feladatokat, a géppark működését, alkalmazandó technológiát.

- A térmester zárja a telephely épületeit, tárolóhelyeit, és kapcsoló, valamint vezérlő szekrényeit.

- A térmester felelős a hulladék előírás szerinti átvételéért, ellenőrzéséért, mérlegeléséért, szakszerű deponálásáért.- A térmester ellenőrzi a hulladék átvételi jegyzőkönyveket és a hulladék nyilvántartást, valamint vezeti az üzemi naplót.

- A térmester felelős a telep tisztaságáért, a karbantartásért, védőeszközök használatáért.

- A térmester kötelessége a csapadékvíz, a csurgalékvíz medencék, valamint az abroncsmosó műtárgy folyamatos ellenőrzése, szükség szerinti ürítés, fertőtlenítés stb. lebonyolítása, valamint a csurgalékvíz visszalocsolás megvalósítása.

- A térmester kötelessége a mintavételek feltételeinek biztosítása.

- A térmester kezeli az aktív biogáz rendszert.

- A térmester felelős az üzemviteli terület létesítményeinek működéséért.

- A térmester további kötelességeit az általános előírások tartalmazzák.

- A térmester kötelessége a csurgalékvíz visszalocsolás lehetőségének biztosítása, és a visszalocsolás lebonyolítása.

- A térmester kezeli a csurgalékvíz rendszert, felelős a dréncsövek és gyűjtőcsövek tisztántartásáért, a csapadékvíz - csurgalékvíz "kormányzásáért".

- A térmester kötelessége a csurgalékvíz-gyűjtő rendszer működésének napi ellenőrzése.

- A térmester felelős a depóniatüzek oltásáért.

- A térmester további kötelességei az általános előírásoknak megfelelően, szükség szerint helyettesíti a kompaktorkezelőt, vagy a telepvezetőt.

1.1.4.2.4 A kompaktorkezelő felelőssége, kötelessége

- A kompaktorkezelő felelős a hulladék szakszerű betöltéséért.

- Kötelessége az ürítőhelyre érkező gépjárművek irányítása.

11

- A kompaktorkezelő jelöli ki az ürítési vonalakat, kezeli a kompaktort. Felelős az ürítés zavartalan, folyamatos és balesetmentes végrehajtásáért.

- A kompaktorkezelő kötelessége az álcázó töltések kialakítása, a folyamatos rekultiváció megvalósítása, valamint a már rekultivált felületek ápolása.

- A kompaktorkezelő felelős az ürítési helyen ideiglenes szélkihordás elleni védőháló felszereléséért.

- A kompaktorkezelő felelős a depónia töltőutak karbantartásáért, nyári időszakban locsolásáért, téli időszakban síktalanításáért.

- A kompaktorkezelő kötelessége az ürítőhelyen a hulladék utólagos ellenőrzése. Gyanús hulladék esetén a kompaktorkezelő utasítást ad a hulladék visszaszállítására, vagy átmeneti deponálására.

- A kompaktorkezelő felelős a napi földtakarás megvalósításáért.

- A kompaktorkezelő felelős a gázkutak folyamatos magasításáért, kötelessége a gázkutak védelmének megvalósítása.

- A kompaktorkezelő felelős a kompaktor műszaki állapotáért, és a megfelelő tárolásáért.

- A kompaktorkezelő feladata az ürített hulladék utólagos ellenőrzése, problémás hulladékok esetén a hulladék deponálását nem végezheti el. Ebben az esetben köteles a mérlegkezelőt és a térmestert a további intézkedés érdekében haladéktalanul értesíteni.

- A kompaktorkezelő folyamatos rádiókapcsolat (mérlegkezelő) mellett látja el a feladatát, szükség szerint helyettesíti a térmestert.

1.1.4.2.5. A mérlegkezelő felelőssége, kötelessége

- A mérlegkezelő felelős a beszállítás maradéktalan mérlegeléséért, bizonylatolásáért. A hulladék nyilvántartást számítógépen végzi.

- Felelős a hulladék mennyiségi, minőségi adatainak továbbításáért.

- A mérlegkezelő kötelessége hulladék-átvételi jegyzőkönyvek vezetése.

- A mérlegkezelő felelős a készpénz beszedéséért, könyveléséért, a pénztár vezetéséért. A készpénzt naponta kell elszámolni az üzemeltetővel.

- A mérlegkezelő kötelessége a mérlegház és a mérlegek tisztántartása

- A mérlegkezelő kötelessége a mérlegelő rendszer hibájának azonnali jelentése.

- A mérlegkezelő kötelessége a beérkező hulladék eredetének, össze tételének első ellenőrzése. Gyanús hulladék esetén a térmestert értesíteni kell. Köteles értesíteni a térmestert abban az esetben is, ha a kompaktor kezelő a hulladék utóellenőrzése során gyanús körülményeket észlel.

1.1.4.2.6. A dolgozók kötelessége

A dolgozók kötelessége az üzemeltetési utasításban foglaltak, valamint a vezetői utasítások azonnali, maradéktalan végrehajtása és üzemviteli problémák elhárítása.

1.2. A hulladéklerakó telep általános ismertetése

1.2.1. Technológiai ismertetés

12

A hulladéklerakó telep ………….………..terv alapján megépített szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drénrendszerrel, és biogáz kinyerő rendszerrel ellátott depóniatér a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel.

A lerakó létesítésének célja, ……………………………..település és vonzáskörzetében keletkező szilárd kommunális hulladékok és víztelenített szennyvíziszapok ártalommentes, szakszerű és …………………… időtávú elhelyezésének biztosítása.

A technológia ennek megfelelő, amelynek leírása ………………………részletes kiviteli tervben megtalálható.

1.2.2. A hulladéklerakó telep üzemeltetéséről általában

A hulladéklerakó telep üzemeltetése során az alábbi alapvető üzemeltetési feladatokat kell megoldani:

- Hulladékbetöltés a depónia kapacitásának optimális kihasználásával tömörítés szeletekben történő deponálással. A deponálás álcázó töltések védelme mellett történik napi földtakarás mellett. A deponálási tevékenységért a kompaktorkezelő felelős, aki tevékenységét a telepvezető által készített és cégvezetés által jóváhagyott rövid- és középtávú üzemi tervek alapján végzi.

- A deponálási tevékenység során csurgalékvízek képződnek. A csurgalékvíz gyűjtése vízzáró kivitelű vb. medencében történik. A csurgalékvíz drénrendszer karbantartására a kompaktorkezelő, a csurgalékvíz - gyűjtő medence üzemvitele, a csurgalékvizek elszállíttatása, illetve visszalocsolás a térmester feladata. A térmester és a kompaktorkezelő a visszalocsolást összehangoltan végzi el. A csurgalékvizek szennyvíztelepre történő elszállítása abban az esetben szükséges, ha csapadékos időjárás következtében a visszalocsolási tevékenység nem folytatható.

- A szennyvíztelepre történő elszállítást megelőzően a csurgalékvíz minőségét ellenőrizni kell, s gondoskodni kell szükség szerint a csapadékvíz medencéből történő hígításról. Átlagos időjárási körülmények között a visszalocsolható csurgalékvíz mennyiség:

30 dm3 / hulladék tonna évente.

A hulladék megfelelő víztartalma szükséges a hulladék bomlásához, biogázképzéséhez is. A csurgalékvíz medence vízszintjét naponta ellenőrizni kell. A rendszeresen tárolt csurgalékvíz mennyiség nem haladhatja meg az összes hasznos térfogat 50%-át. A öntözőcsatornába nem engedhető.

- A szennyezetlen csapadékvizek a csapadékvíz-gyűjtő medencébe kerülnek. A csapadékvíz medence egyben tartalékvíz tárolóként is szolgál. Ezért azt teljesen leüríteni csak a karbantartások idején szabad. Átlagos üzemeltetési időszakban a betárolt vízmennyiség az összes hasznos térfogat 50%-a lehet.

- A hulladék mérlegelése a technológia része. A mérlegelés alapján történik a hulladék nyilvántartása. A telepre érkező szállító járművek mindegyikét mérni szükséges bemenetkor és kimenetkor egyaránt.

- A szállítójárműveknek át kell hajtani az abroncsmosón, amelynek vizét szükség szerint kell cserélni és fertőtleníteni.

- Üzemviteli és szociális épület a kezelőszemélyzetet szolgálja. A szociális szennyvizek gyűjtőaknáját szükség szerint kell üríteni a teltség függvényében. A szennyvizet a csatornahálózatba, a szippantott szennyvizet a szennyvíztisztító telepre kell szállítani.

- A technológia része az aktív biogáz kinyerés. Megfelelő mennyiségű hulladék betöltése után a biogáz elvezetését, ártalmatlanítását, esetleg hasznosítását meg kell kezdeni, ez előreláthatólag 1 év üzemelés után esedékes. A biogáz-hasznosító rendszer letelepítése után ezen üzemeltetési leírást ki kell egészíteni.

- A telep üzemeltetésének része a monitoring rendszer észlelése. Ezt a szakhatóságok előírásainak megfelelően kell elvégezni. A monitoring üzemeltetési kérdéseit külön fejezet tartalmazza.

- Az üzemeltetéshez karbantartási tervet kell készíteni, amelyben ki kell térni a telep összes létesítményének karbantartási elemeire. Különösen fontos a csurgalékvíz-gyűjtő rendszer és csapadékvíz rendszer tervszerű karbantartása, csőszakaszok nagynyomással történő átmosása.

13

- Az üzemeltetéshez tűzvédelmi utasítást és osztálybasorolást kell készíteni, a tűzvédelmi felelőst kell kijelölni a helyi dolgozók között.

- A telepen elhelyezett hulladékok az üzemeltető tulajdonába kerülnek. Ezért a telepen az illegális hulladékválogatás tilos.

- A telep tűz- és robbanásveszélyes létesítmény, tehát az üzemeltetés során a tűzvédelmi fejezetben részletezett tűzvédelmi előírásokat be kell tartani.

- A telep motoros gépi berendezéseinek, a gázhasznosító berendezésnek, az elektromos és fűtőberendezéseknek üzemeltetését a gépkönyvekben előírtaknak megfelelően kell végezni.

1.2.3.1. Karbantartási terv

A telep üzemeltetéséhez szükséges karbantartási tervet a telepvezető állítja össze, ezen tervben a telep dolgozóira személyre lebontva határozza meg a feladatokat. Itt nem térünk ki a TMK terv részleteire, csupán a főbb szempontokat adjuk meg.

a./ Csapadékvíz elvezető rendszer

A csapadékvíz elvezető rendszer karbantartása napi üzemeltetési feladat, amely során a csapadékvíz elvezető árkok, csatornák, átereszek, aknák napi tisztántartásáról gondoskodni kell. A csapadékvíz rendszerbe hulló hulladékot el kell távolítani, gondoskodni kell a bemosódó föld, iszap eltávolításáról.

Évente egy alkalommal, a csapadékvíz medencét teljesen le kell üríteni a fenékiszapot el kell távolítani. A zárt csatornákat és az átereszeket szükség szerint de legalább évente egyszer tisztítani kell.

Évente egy alkalommal általános telepszemlét kell tartani, ekkor felülkell vizsgálni a csatornák, árkok és beton műtárgyak állapotát, s meg kell határozni a szükséges javítási, karbantartási feladatokat. Ellenőrizni kell a tolózárak állapotát, a hibás tolózárakat ki kell cserélni-

b./ Csurgalékvíz elvezető rendszer

A csurgalékvíz-gyűjtő dréneket és elvezető csatornákat évente két alkalommal nagynyomású berendezéssel át kell mosatni. A tolózárakat ellenőrizni kell, a hibás tolózárakat haladéktalanul ki kell cserélni. A csurgalékvíz-gyűjtő medence karbantartási igénye a csapadékvíz medencéjével azonos.

c./ Abroncsmosó -fertőtlenítő -műtárgy

Az abroncsmosó tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A műtárgy fagyhatásait évente kell javítani.

d./ Telepi utak

A telepi utakat folyamatosan tisztán és pormentes állapotban kell tartani. A burkolatlan utak kátyúit folyamatosan kell feltölteni. Az aszfalt felületek kátyúit évente egy alkalommal /fagymentes időszakban/ kell kijavítani. Pormentesítésre, locsolásra a csapadékvíz felhasználható.

e./ Depóniagáz elvezető és hasznosítási rendszer

A depóniagáz rendszer …………………….. típusú technológia. A karbantartási követelményeket a technológiai leírás tartalmazza.

f./ Gyepfelületek gondozása

A telep parkosított részeinek és a rekultivált depóniarészek gyepfelületeit a csapadékvíz felhasználásával kell locsolni. A gyepfelületet 2-4 hetente szükséges nyírni.

g./ Egyéb karbantartási teendők

14

A telep üzemeltetéséhez szükséges robbanó motoros villamos berendezések karbantartását a berendezések gépkönyvében meghatározottak szerint kell elvégezni. A telep mázolt létesítményeit (üzemi épület nyílászárói, korlátok, kapu stb.) évente kell mázolni. Betonfelületek javítását évente, fagymentes időszakban kell elvégezni.1.2.4. A hulladékdeponálás és kezelés munka- és tűzvédelmi leírása

Általános előírások

A tervezés során figyelembe vett, a tervezés időszakában érvényes főbb rendeletek és előírások a következők:…………………………………………………………

- munkaköri szakmai alkalmassági orvosi vizsgálatokról szóló 4/1981.IV.31/ EÜM sz. rendelet,

- 4/1980. (XI. 25.) BM sz. rendelet az OTSZ kiadásáról

- A gépek biztonsága MSZ EN 292-1-2 - Építésügyi Ágazati Szabványok, MSZ.04.900-as sorozat,

- MSZ 172-1.4 Érintésvédelmi szabályzat,

- 9/1972 (V. 27.) EÜM r. a védőoltásról.

A tervezésnél figyelembe vett egyéb előírásokat, szabványokat, rendeleteket, stb. az egyes szakági tervdokumentációk ismertetik.

1.2.4.1. Veszélyes és ártalmas üzemeltetési tényezők

A hulladéklerakó telepen a veszély és ártalom forrásait a deponálási és gázhasznosítási technológiában, a kiszolgáló építményekben, a gépészeti és villamos berendezéseknél találjuk. A veszélyes és ártalmas üzemeltetési tényezők vizsgálatát az MSZ EN 292-1 szerint végeztük. A hulladéklerakó telepen a veszélyes és ártalmas üzemeltetési tényezők fizikai, kémiai és biológiai hatásúak lehetnek, melyek egy része a szabályos üzemszerű működés közben, másrészük meghibásodás esetén léphet fel.

1.2.4.1.1.Fizikai veszélyek, ártalmak

- szabadvízfelszín- csúszásveszélyes felületek- magasan elhelyezett munkahely (egyensúlyvesztés)- mozgó gépi berendezések- feszültség a villamos áramkörben- mesterséges megvilágítás elégtelensége- kézi teheremelésű bakdaru- teherszállítás - járófelületre lecsapódó vízpára megfagyása- járófelületeken fedlappal lezárt nyílások- szabadban, hideg időben való munkavégzés- a hulladék vegyessége miatti szúrási, vágási lehetőség.

1.2.4.1.2. Kémiai ártalmak

- a természetes szellőzés elégtelensége következtében a zárt terekben egészségre ártalmas gázok felgyülemlése,- zárt terek megnyitása, ill. az oda való bejutás során robbanásveszély,- fertőtlenítéshez használt klórral való munkavégzés.

1.2.4.1.3. Biológiai veszélyek

A kommunális hulladéklerakón előforduló, bőrön és szájon át a szervezetbe jutó patogén mikroorganizmusok által okozott fertőzési veszély.

1.2.4.1.4. Pszichés és fiziológiai veszélyek

15

Hulladéklerakó telepen nem fordulnak elő.

1.2.4.2. Veszélyek, ártalmak elhárítása

A veszélyek, ártalmak az üzembiztonság megteremtésével, a technológiai fegyelem és a munkavédelmi utasítások betartásával, valamint az egyéni, csoportos védőfelszerelések, eszközök készenlétben tartásával és rendeltetésszerű használatával csökkenthetők, ill. szüntethetők meg.

Az üzembiztonság műszaki feltételei:- a betöltött hulladék megfelelő tömörítése különleges időjárási körülmények között is.- gépi berendezések megfelelő üzemmenete, a biztonsági követelmények alkalmazásával,- irányítástechnológiai berendezések rendeltetésszerű üzemeltetése, a technológiai-műveleti, kezelési- és karbantartási, tűzvédelmi-, utasítások, rendszeres, időszakos ellenőrző vizsgálatok,

1.2.4.2.1. Kollektív védőeszközök

a./ Fizikai hatások elleni védőeszközök:

- mozgó gépek-motorok burkolata- leesés ellen korlátok kapaszkodók- szabad vízfelszínű műtárgyakba való beesés ellen felmagasítás,- csúszásmentes járófelületek,- mesterséges szellőztetés biztosítása,- villamos áramütés ellen védőelemek, villámvédelem, földelőhálózat, elektromos biztosítékok, figyelmeztető táblák,- aknafedlapok

b./ Higiéniai követelmények kielégítése:- fekete-fehér öltöző kényszerpályás kivitelben.

1.2.4.2.2. Egyéni védőeszközök

Az üzemszerű teendőket szabadtéri változó időjárási viszonyok között végzik, így az egyéni védőfelszerelések az MVSZ szerintiek.

a./ Mechanikai, fizikai hatások ellen védő felszerelések

- Tisztítási, kezelési munkákhoz /védősisak, gumikesztyű, gumicsizma/- Mélyben végzett munka védőfelszerelései,- Anyagmozgatás, szállítás védőeszközei- Leesés, beesés elleni védőeszközök /védősisak, mentőkötél, mentőöv/- Depónián mozgáshoz merev talpú magas szárú lábbeli,- Esős, csapadékos időjárás elleni védőeszközök.- Laboratóriumi védőeszközök,- Elektromos áramütés elleni védőeszközök /védősisak, szabvány szerinti gumikesztyű, védőlábbeli/.

b./ Vegyi, biológiai, mérgező hatások ellen védő felszerelések- Légutak védőeszközei- Szűrőbetétes gázálarc- Frisslevegős légzésvédő- Maró anyagok, mérgező anyagok kiömlése, fröccsenése elleni védőeszközök,- Maró anyagok, vegyszerek okozta sérülés kezelésének anyagai, eszközei,- Helyiségek fertőtlenítésére, rovarmentesítésére, takarítására szolgáló anyagok, eszközök,- Egyéni tisztálkodó eszközök,- Biológiai ártalom elleni védőfelszerelések /jól záródó, sűrű szövésű anyagból készült, testhez simuló védőruha, és magasszárú, jól záródó-csúszásgátló talpú lábbeli/.- A műtárgy zárt részeiben elégtelen szellőzés esetén, a fentieken kívül metángáz meghatározó műszer, Dawy-lámpa, frisslevegős, illetve a veszély fajtájának megfelelő szabványos légzőkészülék.

16

1.2.4.3. Tűzvédelmi vonatkozások

(A 4/1980.(XI. 25.) BM sz. rendelet szerint)A szilárd kommunális hulladéklerakó felület tűzveszélyes, "C" kategóriájú.A létesítmények részletes tűzvédelmi vonatkozásait a kiviteli tervek tartalmazzák.A műtárgyaknál alkalmazott szerkezetek monolit vasbeton falak. A csurgalékvíz-gyűjtő és gázgyűjtő rendszer nem éghető polietilén csőanyagból készült.A műtárgyakban üzemszerű működés közben víz van. A szükséges oltóvíz a tisztítótelepen ivóvízhálózatról biztosított tűzcsapból, valamint a csapadékvíz medencéből.Az esetleges villamos berendezésekben keletkező tüzek oltására porral oltókészülék van a telepen rendszeresítve. A kompaktoron és szállító gépekben halonnal oltó készülékeket kell rendszeresíteni. Porral oltó készülékeket kell elhelyezni az:- Üzemi épületben (…………… db)- a depóniagáz konténerben (……………. db) halonnal oltókészülék szükséges a:- kompaktorban és a telep többi robbanómotoros munkagépében.

A tűzoltó készülékek helyét táblával jelölni kell, használatukra a telepi dolgozókat ki kell oktatni.

1.2.4.3.1. Megelőző tűzvédelmi előírások

A 3/1980./VIII.30./ BM sz. rendelet 63. §. szerint a vállalat vezetőjének tűzvédelmi utasítást kell készíteni, azt az érdekelteknek kiadni.Ideiglenes (provizórikus) villanyvezetékek használata a depónia felületén és ezekre bármilyen szerelvény rákötése tilos! A biztosítókban csak a szabványban előírt olvadóbetét alkalmazása megengedett, csakis szakember által szerelve. Az olvadóbetétek javítása, áthidalása vagy párhuzamos szállal történő megerősítése tilos!

A tűz oltására megfelelő számú tűzoltó készüléket kell az épületben elhelyezni. Tudni kell, hogy villamos tűzforrást vízzel oltani semmi esetre sem szabad, mivel az életveszéllyel járhat a készülék kezelőjére nézve, áramütés veszélye miatt.

A tűzoltóeszközök és készülékek használatát minden dolgozó köteles elsajátítani az adott esetben a tűz eloltásában haladéktalanul, és öntevékenyen részt venni. A tüzet elsőnek észlelő köteles a tűz oltását azonnal megkezdeni a legközelebb elérhető alkalmas kézi tűzoltó készüléket üzembe helyezni, és a tüzet jelezni. A depónián a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. A telepvezető az üzemi épületnél dohányzó helyet jelölhet ki. A dohányzási tilalmat táblákon jelezni kell.

1.2.5. Munkavédelmi előírások

1.2.5.1. Munkavédelmi ellenőrzés

Az üzemeltető cég egyértelmű feladata.

1.2.5.1.1. A létesítmény üzembe helyezésének munkavédelmi ellenőrzése

- Egyes gép, berendezés üzemeltetési engedélyét a telepvezető adja meg.

- Az üzemeltető MVSZ-ében meg kell határozni, hogy egyes gépek, technológiai berendezések tartós leállítását követően mennyi idő után kell újból üzembe helyezési eljárás lefolytatni.

1.2.5.1.2. Munkavédelmi használatbavételi engedély

- Tartalmaznia kell az üzem, berendezés, gép jellemző adatait,- Érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit.- Az érintett vállalatok, üzemek munkavédelmi nyilatkozatait.- Az eljárás során tapasztalt hiányosságokat, megszüntetésének határidejét.- Az engedély jellegét.

1.2.5.1.3. Munkavédelmi alkalmassági felülvizsgálat előírásai

17

- Munkavédelmi ellenőrzés gyakorisága.- Munkavédelmi szemle gyakorisága.- Biztonságtechnikai felülvizsgálat gyakorisága, ill. mely berendezésekre vonatkozik a felülvizsgálat. Évente

egy alkalommal általános munkavédelmi szemlét kell tartania:

1.2.6. Műtárgyak és berendezések üzemeltetése

Általános rendelkezések

- A depónia mindazon műtárgyait és tereit, amelyekben a hulladék és deponált szennyvíziszap bomlásából keletkező gázfelhalmozódás lehetséges, tűz- és robbanásveszélyesnek kell tekinteni. Ezekbe a helyiségekbe és aknákba nyílt lánggal, szikrát okozó felszereléssel bemenni, és ott munkát végezni csak kellő mértékű szellőztetés után szabad.

- A telepen állandóan készenlétben kell tartani a gépi berendezésekhez - a gyártóművek által ajánlott tartalék alkatrészeket.

- A gépi berendezéseken a garanciális idő alatt változtatásokat eszközölni nem szabad. A gép-berendezés indítását végző dolgozó indítás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az indítással senkit sem veszélyeztet.

- A többi helyről kiszolgálást, kezelést igénylő gépet, berendezést olyan beállító szerkezettel kell ellátni, mely a munkavégzés minden helyéről külön is kezelhető.

- Oda-visszajelzést (fény, hang) kell alkalmazni ahhoz a géphez, berendezéshez, amelynek indítása távolról vagy több kezelőhelyről történik, és amelynél a gép, berendezés kezelőhelyei az indítás helyéről nem láthatók.

- Az indítás módját a gép, berendezés kezelési utasításban kell szabályozni és a kezelőhelyen, ki kell függeszteni.

- Olyan gépnél, berendezésnél, amely akaratlan, vagy illetéktelenek által történő ki- vagy bekapcsolásával balesetet okozhat, gondoskodni kell az akaratlan indítás vagy leállítás megakadályozásáról.

- Javítás, vagy tisztítás céljából leállított gép indítókapcsolójára a "Bekapcsolni tilos" feliratú táblát minden esetben ki kell függeszteni.

- A gépi berendezések, meghajtó motorok kezelését, működtetését, karbantartását, javítását a gyártómű előírásai szerint, a vonatkozó gépkönyvek alapján kell elvégezni.

- Utasítás nélkül gépet megindítani, elzárószerkezetet nyitni, vagy zárni, illetve a műtárgyakon, berendezéseken bármilyen munkát végezni tilos!

- A szerszámokat, munkaeszközöket, felszereléseket minden kiadás, illetve használatbavétel előtt ellenőrizni kell. Hibás, vagy meg nem felelő szerszámot kiadni, ilyennel dolgozni, vagy dolgoztatni tilos!

- Csak olyan villamos berendezés, készülék, gép, szerelvény, vezeték, stb. használható fel, ill. üzemeltethető, amely a vonatkozó biztonsági követelményeknek megfelel és az érintésvédelem biztosított.

- A tartósan, vagy véglegesen használaton kívül helyezett villamos berendezést le kell szerelni, meg kell szüntetni. Amíg le nem szerelték, a berendezést feszültség alatt állónak kell tekintetni és rá a feszültség alatt álló berendezésre vonatkozó előírások érvényesek.

- A telep területén létesített, illetve létesítendő villamos berendezések terveit, nyomvonaltervét, a vállalatnak meg kell őrizni, az időközben történt változtatásokat azokon fel kell tüntetni. Az ismeretlen vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, és nyomvonalrajzát el kell készíteni.

- A TMK munkákat a telepvezető jelöli ki. A telep vezetője, vagy az általa megbízott dolgozó vegyen részt a berendezések felülvizsgálatában, a rendszeresen visszatérő ellenőrző tevékenységben. Ennek feladata részleteiben feltárni a gépek állapotát, az esetleges hibákat.- Az üzemszerű teendők /elzárószerkezetek mozgatása, gépészeti berendezések tisztítása, zsírzása, meghajtó motorok/működtetése olyan alapvető ismereteket követel, amelyek az adott szakképzettségű (betanított) dolgozótól egyértelműen elvárhatók.

18

- A gépek érintésvédelmi vizsgálata, a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, emelőgépek időszakos vizsgálata a csatlakozó szabványok (Jelenleg: MSZ 172/1-72, MSZ 172/1 1986 M (1989) MSZ 4581/1-6 füzet, MSZ 9721, MSZ 10900-70/ szerinti időszakonként és módön történjen.

- A villamos berendezéseket csak szakképzett dolgozó szerelheti, javíthatja, feszültségmentes állapotban

- Üzemben lévő berendezést javítani, olajozni tilos!

- A berendezések védőhálóját, motorvédő burkolatát csak a motor leállítása után szabad eltávolítani.

- Javítás, karbantartás befejezése után a védőburkolatot, védőhálót vissza kell helyezni! A motor újbóli indítása csak ezek után engedélyezhető.

- Javítási, karbantartási munkák leürített műtárgyban csak akkor végezhetők, ha azt előzetesen kimosták, fertőtlenítették, és a fenéklemez olyan tiszta és száraz, hogy az elcsúszás veszélye nem áll fenn.

- Terepszint alatti műtárgyrészekbe csak alapos szellőztetés után szabad lemászni, mentőkötéllel és biztosító megfigyelő személy jelenlétében. Szédülés, rosszullét esetén az aknát azonnal el kell hagyni. Rosszul lévő személy mentésénél, a segítségnyújtásnál friss levegős, illetve a veszély fajtájának megfelelő szabványos légzőkészüléket kell használni.

- Ahol szükséges, beszállási engedélyt kell kiállítani.

- A műtárgyak környezetét mindig tisztán kell tartani. A lerakó területén és az utakon elhulló szemetet konténerekben kell gyűjteni és naponta legalább egyszer el kell szállítani. Az esetleg elhulló szennyvíziszapot azonnal össze kell szedni, az elszennyeződött területet le kell takarítani.

- Balesetveszély miatt télen, 0 oC alatti hőmérsékletnél különös gondot kell arra fordítani, hogy az abroncsmosó műtárgy környezetében, a járófelületeken, a mérlegen, valamint a motoroknál befagyás, eljegesedés ne következzen be. A szennyeződéseket le kell takarítani, a síkos részeket csúszásgátló anyaggal fel kell szórni.

- Az akna fedlapoknak mindig a helyükön kell lenni. Ha a karbantartási vagy tisztítási feladtok miatt a fedlapokat nyitva kell tartani, kerítésről gondoskodni kell. A karbantartás időtartamára balesetveszélyessé vált nyílásokat őrizetlenül hagyni nem szabad.

- Az acélszerkezetek mázolása évenként /MSZ 17066/, az építményszerkezetek felülvizsgálata és szükség szerinti javítása kétévenként szükséges, vakolathiba, járófelületek, lépcsők sérülése azonnal javítandó.

- A műtárgyakon vagy a műtárgy környezetében lévő világítási berendezést rendszeresen karban kell tartani. A karbantartást úgy kell megszervezni, hogy a megvilágítás ne csökkenjen a megtervezett érték 80%-a alá. A karbantartásnak a megvilágítás értékétől függetlenül minimális követelménye, hogy a világítótesteken legalább félévenként tisztítsák, illetve a meghibásodott fényforrást, azonnal cseréljék /MSZ 04.61-73/.

1.3. A depónia üzemeltetése

1.3.1. A telepen elhelyezhető hulladékok

A telepre beszállítható szilárd kommunális hulladékok a(z)…………………… hatóság…………………….. sz. szakhatósági engedélye alapján az alábbiak:

- háztartási hulladékok- nem veszélyes ipari hulladékok- építési törmelék és föld

………………………………..

A telepen nem helyezhetők el az alábbi hulladékok:………………………………..

19

A beszállított hulladékok közül az építési törmelék és föld anyagból kell felhasználni a napi földtakaráshoz és a rekultivációhoz is. Ehhez a kompaktorkezelő depóniamester biztosítja az átmeneti deponálást.

1.3.2. Depónia üzemeltetés, hulladék betöltés

1.3.2.1. Hulladékok ellenőrzési rendszere

A beszállított hulladékok minősége a deponálás előtt ténylegesen ellenőrizendő. Az ellenőrzés két lépcsőben történik. A bemeneti ellenőrzés során - amelyet a mérlegkezelő végez - a teljes szállítmányt fajtájának, származási helyének és mennyiségének megfelelően az előre megadott tarifacsoportba sorolják. A mérlegkezelő ellenőrzi a szállítási okmányokat, valamint - amennyiben lehetséges - szemrevételezi a hulladékot. A mennyiségi nyilvántartás a telepre érkező gépjárművek bruttó és nettó tömegének mérésével, számítógép segítségével történik. A bemeneti regisztrálás során rögzítik a gépjármű rendszámát, a beszállított hulladék típusát, a pénzügyi kiegyenlítés módját, valamint a beszállító megnevezését. Külső, egyéni beszállító esetén a beszállítómegnevezését és a hulladék származási helyét is rögzíteni kell.

A bemeneti regisztrálás után kell a gépjárművet az ürítési helyre irányítani, ahol a depóniamester az ürített anyagot szemrevételezéssel ellenőrzi. Az előírásoknak nem megfelelő hulladék esetén a lerakott hulladékot a szállító járműre vissza kell rakni, s azt a depóniáról elszállítani szükséges. Ilyen anyagot arra kijelölt helyen átmenetileg lehet deponálni a részletes hulladékanalízis elvégzését. A hulladékanalízis eredményétől függően kerülhet csak sor a végleges deponálásra.

A deponálás során a kompaktor kezelő és a mérlegkezelő között rádiókapcsolat van. Az ürítési hulladékellenőrzéskor tapasztalt gyanús körülmények esetén a kompaktorkezelő azonnal értesíti a mérlegkezelőt rádión keresztül. Amennyiben problémás hulladék került ürítésre, a műszakvezető köteles az ürítési helyen megjelenni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Minden egyéb esetben a kompaktorkezelő igazolást ad a gépkocsivezetőnek, aki azt a mérlegkezelőnek adja át.

Problémás hulladékok esetén minden körülményről /beszállítás időpontja, szállító megnevezése, jármű rendszáma, hulladékfajta, a hulladékanalízis eredménye, lerakást engedélyező neve stb./ pontos feljegyzést kell vezetni az üzemi naplóban.

1.3.2.2.Betöltés előírásai

A szilárd kommunális hulladékok beszállítása és ürítése a depónia kiépítésének 1. ütem 1. szakaszának műszaki átadását követően történhet.

A betöltés megkezdéséhez az álcázó gát csapadékvíz elvezető folyókáján beton átereszt és feljáró rámpát kell létesíteni. A feljáró rámpa pályaszélessége min 8,0 méter legyen a kétoldali forgalom biztosítása érdekében. Az 1. betöltési szelet kialakításánál a régi telep üzemeltetését még folytatni kell annak érdekében, hogy a depóniaaljzatra lehetőség szerint finom frakciójú hulladék kerüljön.

A betöltés megkezdése fokozott irányítási tevékenységet igényel.Hulladékszállító gépjármű a szigetelt depónia aljzatra nem hajthat!A hulladékbetöltés megkezdését követően a rámpa irányából a kompaktor folyamatosan fokozott óvatossággal "tolja" be a szemetet a depóniába.Kompaktor csak abban az esetben hajthat be a depóniára, ha a betöltött hulladék össz. vastagsága eléri a 2,0 métert. Az ily módon történő betöltéskor első lépcsőben félkörszerű hulladékprofilt kell létrehozni, hogy megfelelő sugár elérése után a szállító járművek megfordulása biztosítható legyen. A feljáró rámpát építési törmelékkel, vagy zúzott kővel stabilizálni kell.

A hulladékbetöltés megkezdését követően kialakított biztonságos ürítő tér esetén a folyamatos beszállítást meg lehet kezdeni, hogy folyamatosan biztosítható legyen a feltöltés iránya, valamint az oldalirányban történő ürítés is.

A terület feltöltésénél minden esetben figyelembe kell venni a szeméttelepen ürítendő gépjárművek súlyát, tengelynyomását és gépkocsik fordulási átmérőjét.A feltöltést szélességében úgy kell meghatározni, hogy a legnagyobb átmérővel forduló gépjármű körívét kell alapul venni, és még hozzá kell számítani a rézsű szélétől mindkét irányból 3 métert. (min. 2,5 m)

20

Ugyanis a rakományát leürítő gépkocsi a rézsűt 3,0 méternél közelebbi távolságból nem közelítheti meg. Ezt minden esetben a telepen táblával is jelölni kell. Az 1. betöltési szelet kifutásával meg kell kezdeni a 2. betöltési szelet építésének előkészítését.Az előkészítés során az építési törmelék depónián tárolt anyagból az álcázó töltéshez kapcsolódva közbenső töltést kell építeni.

Amennyiben megfelelő mennyiségű anyag nem áll rendelkezésünkre, akkor a betöltés külön határoló töltés építés nélkül is történhet, ekkor azonban a hulladékrézsűt hálóval célszerű stabilizálni. Az emelkedő hulladékrézsűt folyamatosan földtakarással ellátni, gyepesíteni.

A rézsű hajlásszöge 1:2 arányú, ettől meredekebb szakaszt a technológiában alkalmazni nem szabad.

Az egyes betöltési szeleteket 20 cm vastagságban letakarni szükséges napi földtakarás megvalósításával.

A hulladék tömörítését kompaktor végzi oly módon, hogy az ürített hulladék 20-30 cm vastagságban szétterítésre kerül.

A telepen az üzemeltetéshez ajánlott minimális géppark:

- kompaktor ………..db- billenő platós tehergépkocsi …………… db- tolólapos, ásószerelékes traktor …………………..db

Üzemi időszakon kívül a gépek az üzemi területen kialakított parkolóban állíthatók le, kivéve a kompaktort. A kompaktor leállítása a depónián történik, áthelyezhető esővédő szín alatt.

A telepre a kiszállított szemétmennyiség lerakásának módját és helyét a telep vezetője irányítja az üzemi tervekkel.

A depóniamesternek állandóan az ürítőhelyen kell tartózkodni és irányítani a technológiai folyamatot.A műszakvezető ellenőrzi a gépkocsik rakományát szükséges esetben, a gépkocsi telítettségét és végzi a kiszállított mennyiség igazolását, vezeti napra, órára, és percre készen az üzemi naplót.A hulladék-nyilvántartás számítógépen történik /mérlegkezelő/.

Az idegen szemétszállító és egyéb gépkocsik, amelyekkel szállítást végeznek a szeméttelepre, a gépkocsivezető az általa vezetett gépjárművet köteles megállítani a mérlegháznál, ahol a kezelő a rakományt leellenőrízni és engedélyt ad az ürítőhelyre történő távozásra.

Az ürítőhelyre érkezéskor a zárt rendszerű és egyéb gépkocsiknál, ahol rakodómunkások vannak, azok kötelesek kiszállni és gépkocsivezetőt az ürítőhelyre irányítani.

Ahol rakodómunkás nincs, ott a gépkocsivezető kellő körültekintéssel köteles az ürítőhelyre beállni, és az ürítést elvégezni.A konténer szállító gépkocsikkal a kompaktorkezelő által meghatározott területre kell ürítés céljából leállni.

A megfelelő helyre történő leállás után a gépkocsit rögzíteni kell az elgurulás ellen, de a gépkocsivezetőnek ki kell szállni a gépkocsiból. Amikor a gépkocsivezető megállapítja a biztonságos ürítés lehetőségét a gépkocsit ürítéshez előkészíti, letalpalja, vagyis az alvázat és a hordrugókat tehermentesíti, s az ürítést megkezdi.Az ürítés befejezése után a konténer tartályt visszahelyezi a gépkocsira, a tehermentesítő talpat visszahelyezi közlekedési állapotba, hogy a forgalomban az problémát ne okozzon.Ezután a gépkocsivezető kikapcsolja a hidraulikát működtető berendezést, és kellő körültekintés után amikor megállapítja hogy a biztonságos közlekedésnek feltétele biztosítva van, elindul s végzi feladatát.

A lerakóhelyen történő ürítésnél úgy a kuka, mint az egyéb típusú gépkocsiknál a gépkocsivezető a vezetőfülkét nem hagyhatja el, csak abban az esetben, amennyiben az ürítő vagy billenő rendszert nem a gépkocsi fülkéből kell kezelni /pld. nagykonténert ürítő gépkocsi, stb./. A gépkocsik ürítőhelyen történő megállásakor elgurulás ellen minden esetben a gépkocsit rögzítőfékkel (kézifék) biztosítani kell.

Zárt hulladékszállító gépkocsiknál, amikor a rakomány ürítését végzik, a hátsó ajtót csak a rakodók figyelmeztetése után lehet kinyitni(jeladás) míg becsukását a legnagyobb körültekintéssel kell elvégezni. Ennek

21

érdekében a rakodók csengőjelzése után a gépkocsivezető kürtjelzéssel figyelmezteti a dolgozókat, hogy a hátsó ajtó becsukását megkezdi.

A hulladéklerakón az ürítőhelyen, az ürítőhelyre történő beálláskor fokozott figyelmet kell fordítani a talaj teherbíró-képességére, az ürítővonalon túl, amelyet táblával kell jelezni, ürítést végezni nem szabad.Ürítéskor minden esetben figyelembe kell venni a kompaktor kezelő véleményét és utasítását.A szemétszállító gépkocsik és egyéb gépkocsik ürítésénél 2 m-es körzetben a gépkocsik közelében senki sem tartózkodhat. Amennyiben a gépkocsivezető ennek ellenkezőjét észleli, úgy köteles az ürítést leállítani.A szeméttelepen történő közlekedésnél főleg tolatásnál fokozott figyelmet kell fordítani a kocsi környékén mozgó dolgozók testi épségére, amennyiben kialakított forgalmi rend van, a gépkocsivezetők annak megfelelően kötelesek közlekedni.A telepet elhagyó gépkocsik távozás előtt áthajtanak az abroncsmosó műtárgyon. Az abroncsmosó vizet igény szerint fertőtleníteni kell. A vízcsere szemrevételezést követően történik szükség szerint.

A tervezett depónia üzemeltetésének fontos kérdése a csapadék és szivárgóvíz elvezetés.

Azon depóniarészekre eső csapadékok, ahol a szigetelés és belső drénezés elkészült, a szivárgó aknán keresztül történő átvezetéssel a külső beton folyókába, majd a csapadékgyűjtő medencébe kerülnek. Az ily módon történő elvezetés mindaddig folytatható, amíg a csapadékvizek szennyeződés elkerülése biztosítható. A betöltés által érintett területeken az aknában található közdarab kiszerelésével a szennyezett vizeket szállító dréncsöveket a szivárgóvíz elvezető rendszerre kell csatlakoztatni.A csapadékvíz medence egyben tartalékvíz tárolóként is funkcionál, ezért annak ürítését csak szükséges esetben kell elvégezni oly módon, hogy mindenkor min. 30 % hasznosítható vízmennyiség a csapadékvíz medencében maradjon.

A csapadékvíz medencéhez szívócsonkot kell felszerelni. A csapadékvizet búvárszivattyú segítségével a tervezett csapadékvíz elvezető árokba kell átemelni.

A csurgalékvíz medencében összegyülekező erősen szennyezett vizeket igény szerint szippantó kocsival kell eltávolítani, s telepre szállítani. Száraz nyári időszakokban a csurgalékvizeket a betöltött hulladékra vissza lehet locsolni. Ezzel a hulladéktömeg lebomlási folyamatai gyorsíthatók, a csurgalékvizek mennyiség pedig a párolgási veszteséggel csökken.A visszalocsolás /provizórikus vezeték kiépítésével/ csak olyan depónia területekre történhet, ahol éppen nem történik hulladék elhelyezés.A visszalocsolás után a hulladék-elhelyezést min 24 óra elteltével lehet az érintett területen megkezdeni.

1.3.2.3. Téli és nyári üzemeltetés

A depónia téli és nyári üzemeltetése eltérő módon történhet. Télen fokozott gondossággal kell a síkosságmentesítés elvégezni. A burkolt területekre hulló havat folyamatosan el kell távolítani.

Ellenőrizni kell az abroncsmosó műtárgyat üzemen kívüli időszakban, a műtárgyban víz nem maradhat. Különösen hideg időszakban az abroncsmosót szüneteltetni kell.

A csapadék- és csurgalékvíz medencében a befagyott vízfelületet fel kell törni, gondoskodni kell az elektromos hídmérleg mérő bakjainak fagyvédelméről.

Nyáron a legfontosabb feladat a pormentesítés és a rekultivált felületek gondozása. Az üzemi terület pormentesítését rendszeres locsolással kell elvégezni. Locsolandók a depónia töltő utak is. A locsoláshoz csapadékvíz medencében tárolt vizet lehet felhasználni. Csurgalékvízzel a locsolás nem folytatható. Gondoskodni kell a rekultivált felületek használásáról és locsolásáról.

Csurgalékvíz hulladékra történő visszalocsolása minden időszakban történhet a mindenkori időjárási viszonyok figyelembevételével.

1.4. Technológiai mérések, monitoring vizsgálatok

Az üzemeltetéshez szükséges méréseket a szakhatóságok előírták.Az üzemeltetés során ezen előírásokat maradéktalanul be kell tartani, a vizsgálatokat el kell végezni.

22

A depónia további ütemeinek tervezéséhez szükséges a tényleges csurgalékvíz mennyiség ismerete. Ezért javasoljuk a csurgalékvíz mennyiségének, valamint a hulló csapadék mennyiségének mérését az üzemeltetés során.

A csapadékmennyiség méréséhez az üzemviteli épület mellett szabványos csapadékmérő állomást kell letelepíteni. A méréseket naponta, előre meghatározott órában kell elvégezni.

A csurgalékvíz mennyiségének mérésére a csurgalékvíz medencébe vízmércét kell telepíteni. A vízmérce leolvasása naponta történik.

A depónia monitoring rendszerét talaj-és rétegvízszint észlelő kutak képezik. Az észlelőkutak vízszint észlelését havonta javasolt végezni.

A vízminőségi analízis tekintetében a csurgalékvíz minőségi jellemzői az irányadók. Tekintettel arra, hogy tényleges vízminőségi paraméterek nem állnak rendelkezésre a csurgalékvízről, ezért csak irodalmi adatokra támaszkodhatunk.Irodalmi adatok alapján a csurgalékvizeket az alábbi domináns paraméterek jellemzik:

- PH : 7,5- KOL : 5000 mgO2/dm3- CL - : 2000 mg/dm3- SO-4 : 300 mg/dm3- NH+4 : 500 mg/dm3- NO-2 : 0,5 mg/dm3- NO-3 : 3 mg/dm3-As : 20 mg/dm3-Pb : 50mg/dm3- Cd : 5 mg/dm3-Zu : 1000 mg/dm3-vezetőképesség:10000-30000 mg/dm3

A fenti adatok tájékoztató értékűek és a depóniát elhagyó, "beállt" csurgalékvíz minőségére vonatkoznak. Értelemszerűen a talaj- és rétegvizek minőségét és a vízminőség változását fenti adatok alapján célszerű értékelni. A vízminőségi vizsgálatokhoz szükséges mintavételi gyakoriságot az altalaj vízvezetőképessége határozhatja meg. Tekintettel arra, hogy a talajvíztartó réteg /iszapos homokliszt, iszap/ rossz vízvezető képességű földtani képződmény, túlságosan gyakori vízmintavétel és analízis nem indokolt, mivel ezzel az esetleges talajvízszennyezés nem lesz kimutatható. Az üzemeltetési utasítás készítője max. negyedévenkénti talajvízminta vételezést és analízist javasol. Az analízisnek az előzőekben felsorolt paraméterekre kell kiterjednie elsősorban. A paraméterlistát módosíthatja a háttérhatás felvétel során tapasztalt rend.

A monitoring vizsgálatokra az üzemeltetési utasításban csak javaslatokat tehetünk, mivel a tényleges mintázási rendet a szakhatóságok egyedi előírásai alapján lehet megtervezni vonatkozó szabványok hiányában. A szakhatósági előírások kiadása után az üzemeltetési utasítás ezen fejezetét módosítani kell.

Amennyiben a gyűjtőkörzet szilárd kommunális hulladékra jellemző tényleges csurgalékvízminőség megállapítható, akkor ennek függvényében a talajvíz vizsgálatára előzetesen megjelölt paraméterlista módosítható.

A monitoring vizsgálati eredményeket vizsgálati naplóban kell rögzíteni, feltüntetve a mintavétel időpontját, módját a mintavevő intézmény nevét. A naplóban rögzíteni kell a vízszintészlelési eredményeket, csapadékvíz és csurgalékvíz mennyiségi adatai. A vizsgálati eredményeket havonta kell megküldeni a Környezetvédelmi Felügyelőségnek, mint 1. fokú Környezetvédelmi Hatóságnak.

A csapadékvíz medencében tárolt vizeket a deponálási technológiából fakadóan szennyezés nem érheti, így rendszeres vizsgálatát nem javasoljuk.

1.5. Az üzemeltetési utasításban nem szabályozott teendők

23

Jelen kezelési utasítás tartalmazza a működtetéssel, kezeléssel és karbantartással kapcsolatos teendőket, valamint a fontosabb hatósági előírásokat.

Az utasítás nem részletezi az egyes létesítmények, ill. az egész berendezés üzemeltetésekor figyelembe veendő munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat. Azokat a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatba, ill. a Tűzvédelmi Utasításban kell rögzíteni. Az üzemeltetés közben előfordulhatnak olyan problémák, amelyekre a jelen utasítás egyértelműen nem rendelkezik.

Ilyen esetekben az alábbiak szerint kell eljárni:- az üzemeltetés vezetőhöz kell fordulni, aki a problémát saját hatáskörében megoldja.- házilag nem javítható meghibásodás esetén a gyártómű közvetlenül értesítendő,- a tervezőhöz kell fordulni.

Az üzemeltetési utasítást a technológia fejlesztésével párhuzamosan folyamatosan ki kell egészíteni. Az üzemeltetési utasítást és a hozzátartozó tervdokumentációk, megvalósulási dokumentációk és gépkönyvek, valamint hatósági határozatok egy - egy példányát állandóan a telepvezetőnél kell tartani.

1.5.1. Kútgépház

A kútgépházban elhelyezkedő tüzivízszivattyú indítási feltételei:

- amennyiben a gépházba nem lehet bejutni, akkor a bejárati ajtó melletti üveglappal védett kapcsolót kell az üveglap betörése után üzembe helyezni, amennyiben a gépházba be lehet jutni, abban az esetben a kapcsoló szekrény kinyitása után kézi kapcsolással lehet a szivattyút üzembe helyezni.

Mindkét esetben a szivattyú üzembe helyezésének feltétele, hogy a tüzivízcsapnak nyitva kell lennie, a tüzivízvezetéken lévő golyóscsapnak nyitott helyzetben kell állnia.

A szivattyú csak akkor helyezhető üzemben. A kapcsolószekrényben a tüzivízszivattyú kapcsolója minden esetben ”automata" állásban legyen. A tüzivízvezeték golyóscsapja nyitott helyzetben álljon.Ettől eltérő helyzeteket csak kivételes esetben az ügyvezető igazgató, illetve a telepvezető engedélyezhet.

1.6. A telepen elhelyezendő táblák jegyzéke

- Közúti jelzőtáblák, kiviteli tervnek megfelelően. "A HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETEN DOHÁNYZÁS ÉS NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA TILOS!"- "A HULLADÉKLERAKÓ TERÜLETÉN ILLETÉKTELEN SZEMÉLYEK- NEK TARTÓZKODNI TILOS!"- "ÜRÍTÉSI VONAL" Táblákkal kell megjelölni a technológiai létesítményeket:

"CSAPADÉKVÍZ MEDENCE""CSURGALÉKVÍZ MEDENCE""IRODA""MÉRLEGHÁZ""ÖLTÖZŐ BEJÁRAT - FEKETE OLDAL""ÖLTÖZŐ BEJÁRAT - FEHÉR OLDAL""GÁZFÁKLYA""GARÁZSÜRÍTŐ ÁLLOMÁS"

- Az aknákat azonosító számmal kell megjelölni.- Közúti jelzőtáblák: "Sebességkorlátozás" (5 km) kiegészítő táblával (A telep egész területén)

"STOP" "Szembejövő forgalom elsőbbsége" "Útszűkület" "Kikerülési irány"

24

2. A hulladéklerakó létesítményei2.1. Behajtó + üzemi út

Teherbírás, pályaszélesség, víztelenítés mint a közutakon tengelynyomás

2.1.1. Személy- és tehergépjármű parkolók

Legalább 2 tehergépkocsi várakozó helyet kell kialakítani.

2.2.2.Depónia betöltő rámpa, kompaktor út

Szükséges a kétirányú forgalom biztosítása, 6,0 m pályaszélesség, melyet célszerű visszabontható panelekből elkészíteni, a tűzoltók számára is megközelíthető max. 8 %-os lejtéssel. A depón kívül már bizonyos magasságot el kell érnie, hogy a depón belüli forgalom ne okozzon problémát.A kompaktor számára a kompaktor gépszín és a depófelület között épített út nem keresztezheti a depó üzemi útjait, pályaszerkezete kohósalak vagy zúzott kő, szélessége a kompaktor szélessége + 1,5 m. Az üzemanyagtöltő állomást célszerű ezen az útvonalon elhelyezni.

2.2. Hídmérleg, mérlegház, beléptetés ellenőrzése

18 m hosszú, 60 tonna teherbírású, akna nélküli hídmérleg tervezése javasolt. A mérleg felhajtó rámpa (akna nélküli hídmérlegeknél) lejtése nem lehet 6% felett. Szállítmányellenőrző pódiumot kell kialakítani min. 1 x 1,0 m fellépővel, irányonként 1 db-ot. Tisztántartásához kerti csap szükséges.A mérlegház hídmérleghez való magassági és helyszínrajzi elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a mérlegkezelő személyzet a beszállító jármű vezetőjével kommunikálni tudjon. A hídmérleg mérlegházzal szembeni oldalán szalagkorlátot kell elhelyezni az optikai rávezetés céljából. A mérlegház felszereltsége számítógép + software, fűtés és klíma legyen, esetleg még video beléptető rendszer.

A hídmérleg bazaltbeton kopóréteggel legyen ellátva. Javasolt mérete: 12 m2.

Rádiókapcsolat kialakítása szükséges a depónia térmesterével és a kompaktorkezelővel. A lépcső tüzihorgonyzott, fémszerkezetű.

2.3. Abroncsmosó

Elhelyezése a kimenő forgalmi sávba, a kimenő mérlegtől megfelelő távolságra. Egy hídmérleg esetén ugyanekkora távolságok betartása szükséges a kényelmes és biztonságos ráfordulás biztosítása érdekében. Lejtése 6%-os legyen.

A víz magassága minimum 30 cm legyen, a legnagyobb szállító jármű abroncsátmérőjének háromszorosa. A vegyszerállóság érdekében bazaltbeton kopóréteggel kell ellátni.Szennyvízelvezető rendszerre nem köthető, szippantással vagy szivattyúval az üzemelő depófelületre kell üríteni. A vízfeltöltés kerti csapról történik. A vegyszeradagolás a napi átlaghőmérsékletnek megfelelő gyakorisággal történjen a bűzhatás elkerülése érdekében.A műtárgy be- és kihajtó rámpáinak közepére sebességcsökkentő bordákat kell elhelyezni a szennyezett víz kisodrásának megakadályozására. Alkalmazható vegyszerek a klórmész és a hypo.

2.3.1. Kocsimosó és konténermosó

A hulladékgyűjtő célgépek és konténerek tisztántartására kocsi- és konténermosó szükséges. A konténerek mosása szintén ezen a műtárgyon végezhető. A konténerek szárítására megfelelő nagyságú térburkolatot kell biztosítani. A mosóvizet iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. A mosásra az igényeknek megfelelő nagynyomású tisztítót kell biztosítani. A mosónál keletkező rácsszemét elhelyezésére egy nyitott konténert kell elhelyezni.

2.3.2. Olajleválasztó

A telep azon létesítményeinek szennyvizét, melynél olajszennyeződéssel lehet számolni (kocsimosó, üzemanyagtöltő, stb.) olajfogóra kell vezetni. Az olajfogót célszerű iszap és hordalékfogóval ellátni. A tisztított vizet a csurgalékvíz tározó medencébe kell vezetni. Az olajat és az olajjal szennyezett elhasznált szűrő- és itató

25

masszákat, felitató anyagokat a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell kezelni és ártalmatlanítani.

2.4. Üzemanyagtöltő állomás

A telepi járművek és gépek üzemanyag ellátására, valamint az üzemanyag ellenőrizhető és kezelhető nyilvántartása érdekében célszerű üzemanyagtöltő állomást létrehozni. A töltőállomás elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy azt a kompaktor szilárd burkolatú út keresztezése nélkül tudja megközelíteni.

A töltőállomás kútoszlopánál burkolt felületet kell kialakítani és az elfolyó csapadékvizeket olajfogó aknába kell vezetni és az előzőekben leírtaknak megfelelően elvezetni.

2.5. Csurgalékvíz gyűjtés, elvezetés, kezelés

A depónia üzemeltetése során törekedni kell a keletkező csurgalékvizek mennyiségének minimalizálására. Ennek érdekében a szigetelt depónia felületet lerakási ütemekre kell osztani. A lerakási ütem nagyságát a beszállításra kerülő hulladék mennyisége és a depó művelhetősége határozza meg.

A lerakási ütem nagyságának meghatározásánál javasolt az 5 t/m2/év mennyiség figyelembe vétele.

A csurgalékvíz főgyűjtő csatornába a drénvezetékek aknákon keresztül – gravitációsan – csatlakoznak. A főgyűjtő csatornából a csurgalékvíz szintén gravitációsan jut a csurgalékvíz tározó medencébe, illetve átemelő aknába.

A megfelelő puffer kapacitással rendelkező tározó medencéből a csurgalékvizet – zárt rendszeren keresztül – a depónia felületre kell juttatni.

A csurgalékvíz mennyiségét elsődlegesen párologtatással tudjuk csökkenteni, de fontos szerepe van a depóniagáz képződésénél, tömörítésnél, valamint csökkenthető a kiporzási ártalom.

Abban az esetben, ha a puffer kapacitás alulméretezett, vagy szélsőséges időjárási körülmények adódnak, a keletkező csurgalékvíz többlet kezeléséről gondoskodni kell. A csurgalékvíz többlet kezelésére alkalmas módszerek a következők:

a. Helyi tisztítómű kiépítés.

b.1. Tengelyen történő elszállítása engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre.

b.2 Zárt csatorna rendszeren keresztül az engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre juttatása.

A csurgalékvíz biológiai és kémiai vizsgálatát évi egy alkalommal el kell végezni. A csurgalékvíz gyűjtő és elvezető rendszer működőképességét hetente ellenőrizni és az adatokat rögzíteni kell. Ha az ellenőrzések során elzáródás, meghibásodás vagy más rendellenesség tapasztalható, a havária tervben leírtak szerint kell eljárni.

A csurgalékvíz tározó medencét kétévente le kell üríteni és a lerakódásokat el kell távolítani, valamint a szigetelő rendszer sértetlenségéről meg kell győződni. Az esetleg feltárt hibákat ki kell javítani. A rendszer működtetésének követelményeit, feltételeit az üzemeltetési utasításnak kell tartalmaznia.

2.6. Depóniagáz kinyerés, kezelés és hasznosítás

A kommunális hulladék jelenlegi összetételénél depóniagáz keletkezésével kell számolni. A káros emissziók, szaghatások elkerülése végett biztosítani kell – már a lerakás fázisában – folyamatosan a depóniagáz kigyűjtését, kinyerését a hulladéktestből. Ennek a követelmények az aktív gázkinyerés felel meg.

A depóniagázból a hőmérséklet különbségek miatt kondenzvíz keletkezik. Ez a kondenzvíz a szennyezőanyagok koncentrációja alapján csurgalékvízként kezelendő. A keletkező kondenzvizet a csurgalékvíz gyűjtő rendszerbe kell juttatni.

Az alsó elszívásos depóniagáz kutakat a hulladék feltöltés ütemének megfelelően kell magasítani. A kutak magasításánál figyelembe kell venni a folyamatos gázképződést, ezért a magasítandó kutat a gázszabályzó állomáson ki kell iktatni az esetleg már működő elszívó rendszerből. A gáz mennyiségétől és összetételétől függően legalább két nappal a kút magasítása előtt a húzócső zárófedelét szellőzés végett el kell távolítani.

26

Üzemeltetés közben napi gyakorisággal ellenőrizni kell a rendszer működőképességét, gázösszetételét, CO2, CO, NH4, O2 komponensekre ezt dokumentálni szükséges.A keletkező depóniagáz mennyisége, összetétele és a hulladéklerakó geográfiai helyzete határozza meg a hasznosítási lehetőségeket. A lehetőségek között meg kell említeni – elsődlegesen – a lerakó és kiszolgáló létesítményeinek energia ellátását. A továbbiakban lehetőség van a gáz, mint energiahordozó eljuttatására a felhasználóhoz. További lehetőségek a hasznosításra: villamosenergia és melegvíz előállítás.

Biztonságtechnikai előírások és szabályok

Az a metánlevegő keverék, melyben a metán 5-15 és a levegő 11,6 térfogat % van jelen, az robbanásképes.Ezért a gázkoncentráció folyamatos mérése szükséges (mérőműszerekkel) és veszély esetén a kompresszor automatikusan leáll.

A gázkeverékben a CH4 és az O2 koncentrációját kell mérni. A következő táblázatban a keverék CH4 és az O2 komponenseinek határértékét adjuk meg az értékek kétszeresénél a berendezést le kell állítani.

Robbanási határérték Kikapcsolás Veszély

CH4 12,5% 25% 30%

O2 11,6% 6% 3%

Ez a koncentráció csak a leszívás első fázisában állhat elő, mikor még viszonylag vékony a hulladékréteg vastagsága.

A depóniagáz kinyerő berendezéseket villámhárítókkal kell ellátni, amelyekre az MSZ ide vonatkozó szabályai a mérvadóak.

2.7.Csapadékvíz elvezetés

Gondoskodni kell a hulladéklerakó rézsűin és üzemi területén keletkező csapadékvizek árokrendszeren keresztül történő elvezetéséről. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedély köteles és az ebben előírtaknak megfelelően kell az elvezető rendszert üzemeltetni.Szintén ezen a rendszeren keresztül kell kezelni a szigetelt, de még nem művelés alá vont felületeken keletkező tiszta csapadékvizeket.

Völgyfeltöltésű depóniáknál a hosszú rézsűket padka közbeiktatásával és a padkába épített többlépcsős árokrendszerrel kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a csurgalékvíz mennyiségét ne növelhesse. Burkolt árkokat kell kialakítani a karbantartás és kezelés miatt.

2.8. Tűzvédelem

A hulladéklerakón több olyan létesítmény létezik, melyek éghetőek, illetve tűzveszélyes anyagokat tárolnak. Ezek tűzvédelmét az illetékes tűzoltósággal, mint szakhatósággal egyeztetve kell megoldani figyelembe véve a depónia helyszínét és adottságait.

A tűzoltóvíz biztosítására általában a következő gyakorlati lehetőségek vannak:

Üzemviteli és a művelt hulladéklerakón kívüli területek tűzvédelme:

• A telep vízellátó rendszeréről biztosítható a szükséges mennyiségű tűzoltóvíz

• A csapadékvíz elvezető rendszerben keletkező vizek felhasználása tűzoltóvíznek

• A tűzoltóság által meghatározott nagyságú tüzivíztározóból

• Különböző tűzveszélyességi osztályoknak megfelelő tűzoltókészülékről a vonatkozó rendeletek szerint.

Művelt depónia felületen:

27

• Az előzőekben felsoroltakon kívül megengedett a depónia csurgalékvíz visszaforgató rendszerének felhasználása tűzoltásra.

Egyebekben a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

2.9. Kerítés, kapu, vagyonvédelem

A depónia és kiszolgáló létesítményeinek területét az idegen behatolás ellen 2,50 m magas kerítéssel kell védeni. A kerítés felső zárása két soros tüskés huzallal történhet.

A kapu magasságának összhangban kell lennie a kerítés magasságával. Szélessége a kétirányú forgalom biztosítására legyen elegendő.A hulladéklerakó 24 órás vagyonvédelméről gondoskodni kell.

2.10.Hulladékfogó háló

A hulladékfogó hálónak az éppen művelés alatt álló felületet kell körülvennie, hogy az ürítésnél és a még takarás előtt lévő lebegő hulladék frakciók szél általi kihordását megakadályozzák, illetve csökkentsék.

A hulladékfogó hálónak mobilnak, gyorsan telepíthetőnek és megfelelő stabilitásúnak kell lennie. Különösen védett létesítményeket, amennyiben azok közelsége indokolja, megfelelő méretű fixen telepített hulladékfogó hálóval kell megvédeni.

2.11.. Véderdő

A véderdő feladata egyrészt tájesztétikai, másrészt a szél által kihordott hulladékok felfogása. A szilárd kommunális hulladéklerakó telepeket gyorsan növő fajtájú, legalább 15 m széles erdősávval kell körülvenni. A véderdő ápolásáról gondoskodni kell.

2.12. Meteorológiai állomás

A helyi klímaadatok megfigyelésére, rögzítésére, csurgalékvíz háztartási mérleg készítésére meteorológiai állomás telepítése szükséges, mely a monitoring rendszer része is. Az állomásnak az alábbi meteorológiai adatok megfigyelésére kell alkalmasnak lennie:

- szélsebesség, szélerősség mérő

- ombrométer

- levegőhőmérséklet

- légnyomás, páratartalom

- párolgás (Lisimeter)

A nyert adatokat min. naponta egyszer az üzemviteli naplóban rögzíteni kell.

2.14. A hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges gépek listája

A hulladéklerakók szakszerű üzemeltetéséhez különböző gépek, eszközök szükségesek:

Kompaktor: A lerakott hulladék tömörítéséhez kompaktor szükséges. A kompaktor min. össztömege 24 tonna legyen.

Homlokrakodó (gumikerékkel): Legalább 1,0 m3-es kanállal és markoló szerelékkel rendelkezzen. Feladatai: A telepen szükséges földmunkák elvégzése, a gázkutak emelésénél szükséges szűrőkavics utánpótlása, a folyamatos rekultivációhoz szükséges földmunkák elvégzése.

Billenőplatós teherautó: A telepen belüli anyagok szállítására billenőplatós teherautó szükséges, min. 5 tonna hasznos teherbírással.

Egyéb berendezések, gépek listája, melyek a telep üzemeltetéséhez ajánlottak:

- lánctalpas dózer

28

- aggregátor

- fűnyíró, sövénynyíró

- tartalék szivattyúk

2.15.. Emissziók ellenőrzése

2.15.1.CsurgalékvízA keletkező csurgalékvízből évente egyszer mintát kell venni és egy akkreditált laborral bevizsgáltatni a következő komponensekre:

Jellemző Mennyiség (mg/l)

Biolgóiai oxigén igény (BOI5) 4 – 57.700

Kémiai oxigén igény (KOI) 31 – 89.520

Összes szerves szén (TOC) 0 – 28.500

Illó savak és ecetsav 70 – 27.700

BOI5/KOI hányados *0,02 – 0,87

KOI/TOC hányados *0,4 – 4,8

Nitrogén 7 – 1.970

Nitrát (N-ben) 0 – 51

Ammónium (N-ben) 0 – 1.966

Összes foszfát 0,2 – 130

Ortofoszfát 0,2 – 120

Lúgosság (mg CaCO3/l) 0 – 20.850

Összes keménység (mg CaCO3/l) 0 – 22.800

Összes szilárd anyag 0 – 59.200

Összes oldott anyag 584 – 44.900

Fajlagos vezetőképesség (µS/cm) *1.400 – 17.100

pH (-) *3,7 – 8,8

Ca 60 – 7.200

Mg 17 – 15.600

Na 0 – 7.700

Cl 4,7 – 4.816

SO4 10 – 324

Cr 0,2 – 18

Cd 0,3 – 17

Cu 0,005 – 9,9

Pb 0,001 – 2,0

Ni 0,2 – 79

Fe 4,0 – 2.820

Zn 0,6 – 370

29

* A külön nem jelölt érték mg/l-ben értendő

A keletkező csurgalékvíz mennyiségét negyedévente mérni kell. A mennyiség mérésére a következő lehetőségek vannak, melyekre már a csurgalékvíz rendszer tervezésénél gondolni kell:

- Gravitációs rendszereknél a csurgalékvíz tározó medencénél vagy a befolyásnál, vagy pedig a visszaforgatott csurgalékvíz mennyiséget kell mérni, vagy a csurgalékvíz tározó medencébe vízmércét kell telepíteni.

- Nyomott rendszeren történő beemelésnél vízmérő órával kell a medencébe átemelt csurgalékvíz mennyiséget mérni.

2.15.2.Depóniagáz

Kommunális hulladék szerves anyag tartalma miatt depóniagáz képződéssel kell számolni. A depóniagáz okozza a legtöbb lerakó szagemisszióját. A depónia üzemelés során a keletkező depóniagáz összetételét évente egyszer analizáltatni kell. Amennyiben a depóniagáz metán tartalma meghaladja a 30%-ot, gondoskodni kell a keletkező gáz ártalmatlanításáról, hasznosításáról, melynek során a szagemisszió is megszűnik.

Aktív gázkinyerő rendszer nélkül épült lerakók bűzhatásainak elkerülésére utólagos gázelszívó rendszerek beépítése szükséges. Aktív gázkinyerő rendszerek esetén a még égetéssel nem ártalmatlanítható depóniagázokat, leszívás után, biofilteren kell átvezetni és így szagtalanítani.

2.16.Szemrevételező ellenőrzések

Az üzemelő depónián heti egyszeri gyakorisággal szemrevételező bejárást kell végezni. A bejárás során a következőkre kell figyelemmel lenni:

- a lerakott hulladék vizuális értékelése

- csurgalékvíz rendszer működőképessége

- depóniagáz rendszer működőképessége

- a depónia felületről szél által kihordott hulladékok

- kiporzás, szaghatás

- csapadékvíz elvezető rendszer

- úthálózat állaga- hídmérleg állaga

Monitoring rendszer

Egy hulladéklerakó minden esetben - még ha a kor követelményeinek megfelelő védelemmel rendelkezik, akkor is - egy potenciális szennyezőforrást jelent a környezetére, ezért szükséges, hogy megfelelő ellenőrző-megfigyelő (monitoring) rendszerrel rendelkezzen. A lerakó üzemelése alatt és bezárása után is folyamatosan ellenőrizni kell:− az elsődleges technológiai létesítmények (tárolóterek, műtárgyak) műszaki állapotát, állapotváltozását,− a tárolóterek szivárgásának megfigyelésére szolgáló eszközök és berendezések működőképességét,− a lerakótelep védőtávolságán belül a felszín alatti víz minőségét,− a lerakótelep területéről elvezetett felszíni víz minőségét,− a levegőszennyező anyagok emisszióját, immisszióját,− a lerakótelep környezetében a hatásvizsgálatban kijelölt élő szervezetek állapotát és annak változásait,− a biztonsági célokat szolgáló melléklétesítmények, vízelvezető és vízkezelő rendszerek működőképességét.

A fenti ellenőrző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges megfigyelőrendszer elemeit két csoportba sorolhatjuk. Ezek:a.) a lerakó üzemelésével, állapotváltozásával kapcsolatos megfigyelőrendszer;b.) a lerakónak a környezetére gyakorolt hatását figyelő-ellenőrző rendszer.

30

A hulladéklerakó környezetre gyakorolt hatásainak figyelemmel kísérésére monitoring rendszert kell létrehozni.

A rendszer elemei:

- a szigetelési rendszer működőképességének ellenőrzése

- talajvíz monitoring

- levegő monitoring

- talaj monitoring

- csurgalékvíz monitoring

- gáz monitoring

3.1.Szigetelési rendszer működőképességének ellenőrzése

A szigetelés vízzáróságának ellenőrzésére nálunk jelenleg két elfogadott rendszer terjedt el:

- geoelektromos monitoring rendszer, melynek az építési fázist követő időszakban van jelentősége, a geomembránok szigetelő tulajdonságára alapszik. Ellenőrzés gyakorisága: a szigetelő rendszer átadásánál, üzembe vételénél és az ezt követő időben havonta max. 3,0 m hulladékréteg vastagságig

- ellenőrző szivárgó rendszer, ellenőr antennákkal, két réteg geomembrán között, ellenőrzések gyakorisága az üzembevétel előtt és ezt követően hetente.

Az aljzatszigetelőrendszeren esetleg átjutó szennyezőanyagok észlelése alapvető fontosságú, mert a kedvezőtlen folyamat legelső fázisában kapunk olyan információt, ami biztosíthatja a megfelelő időben történő beavatkozást. A szigetelőrendszer alatti telítetlen zónának meghatározó szerepe van abban, hogy a talajvíz/rétegvíz minőségét fenyegető szennyezés a telítetlen zónán átszivárogva eléri-e, illetve milyen minőségi változás után éri el a talaj,-ill. rétegvizet. Ezért a szivárgás észlelése és a változó vízminőség nyomonkövetése céljából a telítetlen zónában különböző mélységközökben talajnedvesség mintavevőket kell elhelyezni. A talajnedvesség mintavevők lehetnek liziméterek vagy vákuumtúlnyomásos rendszerű talajnedvesség mintavevők. Célszerű közvetlenül a szigetelőrendszer alá, majd különböző mélységbe telepíteni az észlelő egységeket olymódon, hogy a telítetlen zóna teljes vastagságában ellenőrizhető legyen. A beépítést még a szigetelőrendszer kivitelezése előtt el kell végezni. A vákuumtúlnyomásos rendszerű talajnedvesség mintavevő beépítésére vonatkozó előírásokat az MI-10-450-85 tartalmazza.A szigetelőrendszeren átszivárgó csurgalékvíz mennyiségének a mérése történhet liziméterekkel is, azonban azok általában gazdaságosan nem alkalmazhatók a telítetlen zóna különböző mélységben való észlelésére. A kialakítás lehetőségét a 6.1. ábra szemlélteti BAGCHI (1989.) nyomán. Kialakítását szintén még a depóniaépítés előtt kell elvégezni.

3.1. ábraAz aljzatszigetelő-rendszeren átjutó csurgalékvíz mennyiségének mérése líziméterrel

(BAGCHI, 1989.)

31

Újabban előtérbe kerültek a szigetelési hibák közvetett (indirekt) úton történő észlelésére alkalmas módszerek (3.2. ábra) amelyek két csoportba sorolhatók:− a nedvességtartalom változásának mérése a telítetlen zónában,− a koncentráció-változás mérése a telítetlen zónában.

Mindkét módszer a mennyiségi és nem a minőségi változásról (pl. vízminőség) ad információt. Különösen hasznos lehet a módszer a depónia üzemelésének az első éveiben, amikor még a folyamat időben nem állandósult. A permanens folyamat beálltával már kevés értékelhető információt szolgáltatnak. Ugyancsak hasznos lehet alkalmazásuk ott, ahol átszivárgást gyakorlatilag nem engednek meg, mint pl. a többszörös geomembrán-agyag kombinált szigetelő rendszereknél. Hazánkban is több lerakó alá épült elektromos jelzőrendszer (pl. Gyál, Hódmezővásárhely).

3.2. ábraA szigetelőréteg hatékonyságának ellenőrzése közvetett módszerrel

(BAGCHI, 1989.)

3.2. Talajvíz monitoring

A talajvíz áramlási ismeretek alapján telepített talajvíz monitoring kutakból vett vízminták alapján dönthető el, hogy a lerakóból csurgalékvíz elszivárgás van-e vagy nincs. A vizsgálatok terjedjenek ki a talajvízszint mérésére és a talajvíz összetételének meghatározására.

A vizsgálatok gyakorisága: „0” szint meghatározása a hulladéklerakás megkezdése előtt, további vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál a terület hidrogeológiai adottságaiból kell kiindulni.

Nagy talajvízmozgású területeken a vizsgálatok gyakorisága negyedévente egyszer, egyébként évente egyszer.

A víztartó réteg telített zónájában lejátszódó folyamatok és változások nyomonkövetésére leginkább a figyelőkutak alkalmasak. A figyelőkutak telepítésének a célja olyan mérési, megfigyelési adatok gyűjtése, amelyeknek feldolgozása alapján figyelemmel lehet kísérni, illetve ellenőrizni lehet a hulladéklerakó által érintett terület (hatásterület) vízforgalmát, vízjárását, az áramlási viszonyokat és a vízminőség alakulását.

A figyelőkutak telepítését úgy kell tervezni, hogy azok külön-külön és az általuk alkotott vizsgálati, vagy ellenőrző rendszer együttvéve a lehető legtöbb és legmegbízhatóbb adatokat szolgáltassa a fenti cél érdekében (JUHÁSZ, 1990.).

A figyelőkutak szerkezeti kialakításánál figyelembe kell venni:− az észlelendő réteg térbeli helyzetét, vastagságát,− a rétegre jellemző szemeloszlási görbét,− a rétegben lévő talaj-/rétegvíz ingadozásának mértékét,

32

− a szennyezésterjedés várható alakulását,− a szennyezőanyag minőségi (kémiai) jellegét.

A figyelőkutak szerkezeti anyagainak (béléscső, szűrőcső) kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy nem szabad szerkezeti anyagként beépíteni olyan anyagot, amilyen komponens vizsgálatára a figyelőkutat használni akarják. (Pl. ha réz vagy cink a vizsgálat tárgya, nem alkalmazható sárgaréz, vagy ha ólmot kell vizsgálni nem alkalmazható PVC, stb.).A talajvízfigyelő-kút a vízadó rétegekben lévő talajvíz megfigyelésére szolgál. Kialakítására, valamint a kútban elvégzendő mérési és vizsgálati módszerekre az MI-10-234/2 ad részletes útmutatást. A kutat egy csőrakattal is ki lehet alakítani (6.3. ábra), az iránycső és a védőcső visszahúzásával. A cső melletti szennyezőanyag lejutás az iránycső és a figyelőcső közötti tér tömedékelésével akadályozható meg. A felszínről történő szennyezőanyag lejutás kizárása szempontjából kedvezőbb a bentmaradó iránycsővel való kialakítás. Ugyancsak az utóbbi kialakítás ajánlott műanyag szűrőcső esetén is.

3.3. ábraTalajvíz-figyelőkút egy csővel

(JUHÁSZ, 1990.)

A laza üledékes kőzetben elhelyezett figyelőkút szűrőcsövét hasítékokkal, vagy ha nincs hasításra lehetőség, perforálásokkal kell ellátni úgy, hogy a szűrővázon legalább 20% szabad felületet kell hagyni. A hasíték mérete célszerűen 2x200 mm.

A szűrővázra 32-es vagy 40/50-es szitaszövet kerül. Az egyrétegű kavicsszemcse méretét a szűrőszabály szerint kell megválasztani, figyelembe véve a megfigyelésbe vont réteg szemcseeloszlását. Ha a kútból sohasem szivattyúznak vizet, a kavicsolás lehet durvább is a szűrőszabály által kijelöltnél (JUHÁSZ, 1990).

Kavicsos homok vagy annál durvább réteg figyelése esetén a hasítékolt csőből készült szűrővázat szita szűrőszerkezet nélkül is alkalmazhatjuk. Hasadozott kőzet talajvizét figyelő kút kialakításánál az iránycső alkal-mazása kötelező, sarucementezéssel. A figyelőcső szűrőzésénél a hasított szűrőváz és 2-5 mm átmérőjű szűrőkavics szórás alkalmazása megfelelő.

A talajvízészlelő kút kútfejét úgy kell kialakítani, hogy az észlelés, a mintavétel, az időszakos vizsgálat és az időszakos fenntartási és felújítási munka zavartalan lehessen.

33

A talajvízmegfigyelő kutakat a szennyezőforrástól távolodva ütemezve kell telepíteni, úgy hogy a felszín alatti esetleges szennyezés lehatárolható legyen. A figyelőkutak számát és telepítési helyét a helyi körülmények határozzák meg. Ezek a földtani felépítés, a vízföldtani viszonyok (a talaj/rétegvíztartók térbeli helyzete, vízszintingadozás, áramlási irány), a szennyezésterjedés várható alakulása.

A kúttávolságok ajánlott méreteit a 3.4. ábra mutatja be. Mindenképpen szükséges, hogy - amennyiben talajvízáramlás van és az ismert - legalább egy talajvízfigyelő kút kerüljön a lerakó talajvízáramlással ellentétes oldalára. Ebből a kútból származó vízminták vízminőségi adatai jellemzik a nem szennyezett terület vízmi-nőségét.

3.4. ábraTalajvíz-figyelőkutak elrendezési vázlata

(MI-10-45-85)

A talajvízáramlás irányában legalább 5 db megfigyelőkutat kell telepíteni, amiből 3 db-ot egy sorban kell elhelyezni: a lerakó szélétől számított 10; 50; és 100 m távolságban. Egy-egy talajvízmegfigyelő kutat pedig a pontszerű szennyezőforrás szélétől 100 m-re kell elhelyezni a talajvíz áramlási irányával bezárt 10-15°-os egyenesek mentén. A lerakó méretének növekedtével szükséges lehet több kútsor telepítése is.

Ha a lehetséges szennyeződés a felszín alatt minden irányban terjedhet, a lerakó köré 90°-os szögben, sugárirányban kell elhelyezni 10; 50 és 100 m-re a 3-3 db figyelőkútból álló kútsort. Szennyeződés észlelése esetén a kúthálózat 45°-ban telepített kútsorokkal sűríthető. Természetesen a földtani felépítés és a figyelésbe bevont rétegek száma a merev előírásokat módosíthatja a fenti irányszámok valójában a szükséges minimális értéket jelentik.

3.3. LevegőAz ülepedő és szálló por mennyiségi és minőségi vizsgálata szükséges. A vizsgálati pontok kijelölésénél exponált területeket kell figyelembe venni. A vizsgálatok gyakorisága 6 hónaponként egyszer.

3.4. Talaj monitoring

Mezőgazdasági terület szomszédságában létesített hulladéklerakóknál talaj monitoring is szükséges. Szükséges gyakorisága vegetációs periódusonként egyszer.

34

3.5. Csurgalékvíz és szivárgó rendszer monitoring

A szivárgórendszerek ellenőrzésénél külön kell választanunk:− az aljzatszigetelő rendszerhez tartozó szivárgó-gyűjtő rendszer,− a depónia lezárását biztosító záró szigetelőrendszerhez tartozó szivárgórendszer ellenőrzését.

Mint tudjuk, a szivárgó-gyűjtő rendszer feladata a csurgalékvizek összegyűjtése az aljzatszigetelő rendszerre jutó terhelés csökkentése érdekében.

A nyomómagasság ellenőrzése történhet megfigyelő kutakkal. Kialakításuk elve a 3.5. ábra szerinti. A hulladéklerakóban elhelyezett megfigyelő kutak előnye az olcsóbb kivitel, de számos hátrányuk is van: időszakosan, a hulladék magasságnak növekedtével toldani kell, nagy a sérülésveszély a hulladék elhelyezés során, ami csökkenthető egy külső védőcső beépítésével. A vízszintes kialakítású nyomómagasságmérő kút drágább, de kevésbé sérülékeny. Elsősorban a felszínen, dombépítéssel kialakított lerakók esetében ajánlott.

3.5. ábraA szivárgó/gyűjtő-rendszerben kialakuló nyomómagasság ellenőrzése:

a.: függőleges kutakkal,b.: "vízszintes" megfigyelőkutakkal

(BAGCHI, 1989.)

A nyomómagasság mérésére különösen előnyösek a piezométerek.

A szivárgó-gyűjtő rendszer hatékonyságára következtethetünk a dréncsövekből kifolyó csurgalékvíz mennyiségének a méréséből is.

35

A záró szigetelő rendszeren történő átszivárgás ellenőrzése történhet a szigetelőréteg alá beépített kontroll dréncsővel, vagy a szigetelőréteg alá beépített liziméterekkel. Utóbbira mutat be példát a 6.6. ábra.

3.6. ábraA zárószigetelés vízzáróságának ellenőrzése líziméterrel

(HÖTZL - WOHNLICH, 1988.)

3.6. A csurgalékvíz tározó medence ellenőrzése

A talajvíz megfigyelő kutak egyikét javasolható a csurgalékvíz tározó medence mellé telepíteni, az áramlás irány alá.Földmedrű csurgalékvíz tározó medence geomembrán szigetelése alá megfigyelő rendszert kell kiépíteni, geoelektromos vagy ellenőrző szivárgó.

Vasbeton medencék esetén a csurgalékvíz tározó medencét évente egyszer le kell üríteni, és a szigetelés ellenőrzését elvégezni, valamint a medencét kitisztítani.

3.7. Gáz-monitoring

A lerakóból különböző, az emberi szervezetre káros gázok léphetnek ki mind a talajba, mind a levegőbe. Megfelelően kialakított gázdrének esetén a talajba való kilépés valószínűsége kicsi, de a telepen dolgozók egészségvédelme érdekében észlelése célszerű.

A felszín alatti gázmegfigyelő kutak kialakítása hasonló a talajvízmegfigyelő kutakéhoz, telepítésük célszerűen a lerakó közelében történik. A gázmigráció elsősorban a szemcsés talajokban, repedezett kőzetekben valószínű. A kutak telepítésénél először meg kell vizsgálni a lehetséges gázkilépési helyeket, és utána dönteni telepítési helyükről. A 3.7. ábra a talajba jutó gáz észlelésére alkalmas kutak kialakítását szemlélteti BAGCHI (1989.) nyomán. Az észlelés általában a metánkoncentráció meghatározására korlátozódik, ekkor figyelembe kell venni, hogy a metán és levegő keveréke 5-15 térf.% metánkoncentráció esetén robbanásveszélyes.

36

3.7. ábraA talajgáz-figyelőkutak kialakításának vázlata

(BAGCHI, 1989.)A lerakótelepen célszerű egy állandó levegőtisztasági mérőállomás telepítése. A mintavétel történhet passzív és aktív módszerrel. A passzív mintavételi eljárások kevésbé ajánlottak (gyűjtési idő 7-30 nap), bár kétségtelenül olcsók. Az aktív mintavételi módszerek kedvezőbbek

3.8. A lerakó mozgásmegfigyelő rendszere

A mozgásmegfigyelő rendszer kiépítése igen fontos, mert az esetlegesen bekövetkező mozgásokkal megsérülhet a szigetelőrendszer (mind az aljzat- mind a fedőszigetelőrendszer), a csurgalékvízgyűjtő rendszer megkívánt esése (lejtése) megváltozik, s pangó vizes területek alakulnak ki. A mozgásmegfigyelő rendszer elemei:− a depónia aljzatának és felszínének süllyedésmérési rendszere és− a depóniatestben és a fedőrétegben esetleg bekövetkező mozgások mérő rendszere.A depóniaaljzat süllyedésének a mérésére az építés során elhelyezett mozgásmérő alappontok szolgálnak. Hátránya a módszernek, hogy a hulladék magasságának a növekedtével fokozatos toldást kíván. A fellépő súrlódások hatásának a csökkentésére célszerű a mérőrudat védőcsőben elhelyezni (6.8.a. ábra)

A depónia felszínének a süllyedését alapponthálózat kiépítésével követhetjük nyomon. Az alappont kialakítása a 6.8.b. ábra szerinti, a betontömb aljának a fagyhatár alá kell kerülnie. A mérési ponthálózatot célszerű 30x30 m-es hálóban kialakítani (BAGCHI, 1989.).

A depóniatestben kialakuló felszínmozgások elsősorban a felszín fölött dombépítéssel kialakított lerakóknál fordulhatnak elő. A fedőrétegnek a műanyag szigetelőlemezen való megcsúszása a rézsűszerűen lezárt depóniaoldalakon jellemző, ha a talaj-szigetelőlemez közötti súrlódási szög kisebb a kialakított rézsüszögnél.

A depóniatestben kialakuló mozgások, csúszások figyelésére leginkább az inklinométer ajánlott. A méréshez speciális, az inklinométer vezetésére és síkban tartására szolgáló vájattal ellátott béléscső kell. Az inklinométeres mérések alkalmasak lehetnek a hulladék konszolidációjának a mérésére is ha a profilcsöveket vízszintesen építjük be.

37

3.8. ábraA mozgásmegfigyelő-hálózat alappontjainak kialakítása

a.: a depóniaaljzat süllyedésének méréseb.: felszínmozgást mérő pont

3.9. A megfigyelések gyakorisága

A fejezet a meglévő monitoring rendszernek az üzemelési fázisban történő észlelését, a mérendő paramétereket és a mérések gyakoriságát foglalja össze. Az 1999/31/EK irányelv III. melléklete szerint a megfigyelések célja, hogy ellenőrizzük:− a hulladékot a kérdéses hulladéklerakó kategóriájára megállapított kritériumoknak megfelelően vették át;− a hulladéklerakón belül az eljárások a kívánatos módon folynak;− a környezet védelmét szolgáló rendszerek rendeltetésszerűen működnek;− a hulladéklerakó engedélyezési feltételei teljesülnek.

A következőkben, lévén hogy magyar előírás nincs (a hazai gyakorlatban a megfigyelések kötelező módját és gyakoriságát a hatósági engedélyben rögzítik) egy német, egy amerikai és az 1999/31/EK ajánlást foglaljuk össze (l. 3.1. táblázat)

38

3.1. táblázatA megfigyelések gyakoriságának ajánlott értékei a lerakó üzemelése során

Mérendő paraméter Mérési gyakoriság1999/31/EK BAGCHI TA

Sonderabfall

1. Meteorológiai adatok− csapadék mennyiség naponta naponta

− min. és max. hőmérséklet naponta naponta

− uralkodó szélirány és szélerő naponta naponta

− párolgás naponta naponta

− légköri páratartalom naponta

2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz

− a csurgalékvíz:

=mennyisége havonta naponta naponta

=összetétele negyedévente havonta 1. évben havontautána

negyedévente

− felszíni víz mennyisége és összetétele negyedévente rendszeresen

− potenciális gáz emisszió rendszeresen

=depóniagáz összetétel naponta kétszer

=depóniagáz a levegőben naponta negyed-félévente

=depóniagáz a talajban havonta-negyedévente

3. Talajvíz

− szintje legalább félévente negyedévente havotna

− összetétele telep specifikus gyakorisággal

legalább félévente

4. A szigetelőrendszer hatékonysága

− csurgalékvíz nyomómagasság havonta az első 3-4 évben

− átszivárgás (telítetlen zóna ellenőrzés) 15 naponta az első két évben

5. A lerakó adatai

− a lerakó szerkezete és összetétele (elfoglalt felület, hulladék mennyiség, összetétel, a lerakás módszere, szabad kapcitás)

évente naponta

− a lerakó szintjének süllyedése évente évente

− az aljzat süllyedése negyed-félévente

− állékonyság, elmozdulás negyed-félévente

39

A táblázatban szereplő megfigyelésekkel kapcsolatos további teendők, megjegyzések:a csurgalékvíz mintavételét és kémiai elemzését minden olyan ponton külön-külön el kell végezni, ahol a telepről csurgalékvizet vezetnek el;ha van felszíni víz, akkor mennyiségi és minőségi ellenőrzését mind a felvizi (lerakó előtt) mind az alvizi (lerakó után) oldalon külön-külön kell elvégezni.a csurgalék és felszíni vízben mérendő paraméterek a lerakott hulladéktól függően változnak, a hatósági engedélyben kell rögzíteni, figyelembe véve a hulladék kimosódási tulajdonságait;a csurgalék és felszíni víz elemzések gyakorisága a lerakó működésének megkezdése után 2-3 évvel csökkenthető, de új mező (szektor) megnyitásakor az új lerakóra érvényes mérési gyakoriság alkalmazandó;a depóniagáz összetétel meghatározásánál a CH4; CO2; O2 mindig, további komponensek a lerakott hulladék összetételétől függően mérendők;a talajvíz összetételének gyakoriságát annak alapján kell meghatározni, hogy ha a mért értékek a beavatkozási szintet elérik, akkor két mintavétel közt lehetőség legyen a javító műveletek elvégzésére;a talajvíz összetételének ellenőrzésekor a vizsgálandó paraméterek meghatározásakor figyelembe kell venni a területen található talajvíz- és a csurgalékvíz várható összetételét. Az indikátor paraméterek vizsgálatát célszerű nagyobb gyakorisággal elvégezni;a hulladéklerakó helyszínén a hidrogeológiai adottságok és a védendő értékek figyelembe vételével beavatkozási szintet kell meghatározni, amit a hatósági engedélyben fel kell tüntetni.A monitoring működtetése az utógondozási fázisbanA monitoring rendszer fenntartását, üzemeltetését, megfigyelését a lerakó bezárása után is folytatni kell a környezetvédelmi engedélyen előírt határidőig, ami lehet akár 30-50 év is. Az ellenőrzések célja ebben a fázisban az, hogy vizsgáljuk, hogy a lerakónak a környezet védelmét szolgáló berendezései megfelelően működnek-e.A monitoring rendszer üzemeltetésére és a mérések rendjére ma még nincs érvényes hazai jogi szabályozás, de annak megalkotásakor nem hagyhatók figyelmen kívül az 1999/31/EK irányelv ajánlásai, amelyeket a 6.2. táblázat foglal össze.

40

3.2. táblázatA lerakó monitoring rendszerének megfigyelési rendje a bezárás utáni fázisban (1999/31/EK, III.

melléklet)Mérendő paraméter Mérési gyakoriság

1. Meteorológiai adatok

− csapadékvíz mennyiség naponta, havi összegzéssel

− min. és max. hőmérséklet havi átlag

− uralkodó szélirány nincs előírva

− párolgás naponta, havi összegzéssel

− légköri pórustartalom havi átlag

2. Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz és gáz

− a csurgalékvíz:

=mennyisége fél évente

=összetétele fél évente

− a felszíni víz mennyisége és összetétele fél évente

− gáz emisszió és légnyomás fél évente

3. Talajvíz− szintje fél évente

− összetétele telep specifikus gyakorisággal

4. A lerakó adatai

− a hulladék tömörödése, a felszín süllyedése évente

Megj.: A 5.9.1. táblázathoz fűzött megjegyzések (l. 3.5. fejezetben)értelemszerűen itt is figyelembe veendők

4. Rekultiváció

Az építési engedélyben a hatóság által meghatározott lerakási szint elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni. A hulladéklerakás befejezése után a lerakót rekultiválni kell.

4.1. Folyamatos rekultiváció

Folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik.

A folyamatos rekultiváció célja nemcsak tájesztétikai jellegű, hanem megakadályozza a jól tömörített hulladéktestből a csurgalékvíz oldalirányú elfolyását és segíti a végleges rekultivációs rétegrend kialakulását.

4.2. Rézsűk rekultivációja

Dombépítéses deponiák rekultivációjának alapján a körtöltések megfelelő tömörségű megépítése. A földrézsű lejtésviszonyát 1:2 arányban kell kialakítani. A termőföldborítás vastagsága: 20-40 cm legyen. Minimálisan ugyanilyen vastagságban (20-40 cm) kell termőföldet teríteni a lerakás befejezése utáni felső rétegbe is.

Az alap rézsűprofilt építési törmelékből és deponált földből kell kialakítani. Ez a földvastagság elegendő életteret biztosít a füves növényzetnek, valamint a cserjeféléknek.

A rétegrend javasolt kialakítása:

- körtöltés külső felületének kialakítása

- betonitszőnyeg fektetése legalább 10 mm vastagságban

41

- geotextil rétegek között PEHD széles térháló, mely biztosítja a csapadékvíz elvezetését

- gyeprács kitöltve humuszréteggel

- füvesítés

4.3. Felső lezáró szigetelés rétegrendje és rekultivációja

- a hulladékra egy kiegyenlítő réteget kell teríteni úgy, hogy az állandó felszíni gravitáció biztosított legyen. Javasolt lejtviszonyok: 4% lejtés.

- két geotextil réteg között lévő PEHD szálas térháló réteg a depoházkutak bekötésével és a depoperemen lezárással

- bentonitszőnyeg legalább 10 mm vastagságban

- 2 mm vastag PEHD szigetelő lemez

- két geotextil réteg között lévő PEHD szálas térháló réteg a felszíni csapadék elvezetésére. Ezt a réteget a rézsűk azonos rétegével csatlakoztatni kell.

- legalább 50 cm vastag humusztartalmú réteg, azaz termőföld

- füvesítés, alacsony gyökérzetű cserjék telepítése

Az ismertetett technológia önmagában lehetőséget biztosít a folyamatos rekultivációs munkára, valamint a munkálatok /hulladéklerakás/ befejezése utáni esztétikus, biológiailag aktív környezet kialakítására.

A rekultivációs munka több szakaszból áll:

Elsődlegesen fontos, hogy a hulladéklerakás során az oldalsó határoló rézsük termőfölddel történő borítása megtörténjen, ill. a lerakás ütemének megfelelően azt megelőzően nyerjen kialakítást.

Komposztálás megvalósítás esetén a termelt komposztanyag a rekultivációhoz felhasználható, de a rekultivációt elsősorban a depóniára beszállított építési törmelék és földanyagból, valamint a depónia építése során nyert termőföldből kell megvalósítani.

A végső rekultivációt külön kiviteli terv alapján kell megvalósítani.

Növényültetések (Javaslat a végső rekultivációhoz)

Fák esetében minimálisan szükséges 80x80x80 cm-es ültetési gödör kialakítás, de optimumot a 100x100x100 cm-es méret ad.

A gödör feltöltése csak humuszban gazdag termőtalajjal történhet. Gödrönként 1 q istállótrágya adagolás szükséges a tápanyag utánpótlás biztosítására. A telepítésre kerülő fasorokat /több esetben az egyedi fákat is/ előre a feltöltés során ki kell tűzni, a földbehordás miatt.Telepítés után a magas törzsű fák (200-220 cm fölöttiek) karózása feltétlenül szükséges.Ültetésre javasolt fajok külön növényjegyzékben vannak felsorolva.

Cserjék ültetése 40x40x40 cm-es gödrökbe történjen, tápanyag utánpótlás szerves trágyával a fáknál alkalmazott módon, arányosított mennyiségben. Ültetési idő cserjék és fák esetében egyaránt ősz, vagy tavasz, ültetés utáni években legalább kétszeri áztatásszerű öntözésről kell gondoskodni.

Gyepfelület kialakítást a telepíthetőségi időpontban a lehető leghamarabb el kell végezni. Jelentősen megnöveli a rézsűk állékonyságát, csökkenti, illetve megakadályozza az eróziót és deflációt.A gyepszintet legalább 4-5 komponensből álló fűmagkeverékkel kell biztosítani - előtérbe helyezve a szárazságot tűrő fűféléket (réti cserkesz, réti perje stb.) Vetőmag mennyiség összetételtől függően 20-50 g/m2.

A rekultivált terület az évek során fenntartási munkák végzését igényli. A már említett öntözésen túlmenően a fák, cserjék közvetlen környezetében el kell végezni a gyomirtást, (kapálást) legalább a telepítést követő első öt évben.

42

A gyepfelület a teljes elgyomosodás megóvása érdekében a vetés utáni két éven át, évi 2-3 szori kaszálást kell, hogy kapjon. Növényvédelmet az igénynek megfelelően kell végezni.

A rekultiváció során felhasználható növények jegyzéke

FákAcer campester (mezei juhar)Acer tataricum (tatár juhar)Elesgnus anyustifolia (ezüstfa)Fraxinus ornus (virágos kőris)Populus deltoides (nyár) / - gát koronájába/Populus demoii (kínai nyár) /gát oldalra/Quercus cerris (csertölgy)Betula pendula (nyír)Ribinia pscudoacacica (akác)

CserjékAcer campester (mezei juhar)Acer tatricum (tatár juhar) Amorphe fruticosa (gyalogakác) Cornus alba (fehér som)Oratageus nomogyna (galagonya) Enomymus curopeus (csíkos kecskerágó)Cotynus coggygria (cserszömörce)Ross rugosa (pompinellofolia) /rózsa/Tamaric galliea (Tamariska)

UtógondozásUtógondozási időAz utógondozási idő 30 év. Ez az idő függ a hulladék tömegétől, összetételétől és a lezáró szigetelés fajtájától és

annak jóságától.

- csapadékvíz elvezető rendszerek kezelése, karbantartása

- csurgalékvízelvezető és gyűjtő rendszer ellenőrzése és kezelése

- deponiagáz kinyerő és ártalmatlanító rendszer kezelése és ellenőrzése

- zöldfelületek kezelése és karbantartása

- monitoring rendszerek ellenőrzése

43