SIÓAGÁRDI TÁJHÁZ

Sióagárd egyetlen országos műemléki védelem alatt álló építészeti épülete a Tájház a Zrínyi u 31 sz. alatt

található.Az 1720 óta vezetett anyakönyvben 1820-as bejegyzéssel már szerepel a ház, de ekkor még Hideg utca néven. A Tájház a restaurálás után 1983 május 1-én nyílt meg, hogy bemutassa a régi paraszti élet emlékeit, hagyományait. A ház berendezése, a kiállított tárgyak tanúsítják Sióagárd egyedi, a környező tájegységektől, a Sárköztől eltérő ízlését, különálló és jellegzetes módon fejlődő népművészetét

A ház falai polyvával kevert sárból készültek úgy, hogy

a fal szélességének megfelelően mindkét oldalon

bizonyos magasságú zsalut készítettek fából, és a

polyvás sármasszával a zsalu közét megtöltötték, letaposták és döngölték. A zsalut folyamatosan emelték, míg a kellő magasságot el nem érték.

A tetőszerkezet fáját a közeli erdőből vágták ki. A fát

hántolás után gyalulatlanul, egy kis részét négyoldalt

lefaragva építették be. A beépítést megelőzően a fát megégették, hogy tartósabb legyen. A tetőfedéshez a nádat a falu határából hozták, és a faluban élő nádazó mesterekkel készítették el.

A Tájház helyiségei

Az épület „esőház” -ból (első szobából), 

szabadkéményes konyhából

és „kisház” -ból (lakószobából) áll,

melyhez közvetlenül csatlakozik a fészer és az istálló.

„Esőház”A Sióagárdi Tájház „esőházát” régen nem

használták. Berendezése a „banyakemence,” ágy, „kaszli”. A kemence vályogtéglából rakott, alul köríves,

felül négyszögben végződött és lapos volt. Ezt a

tetőt sütőnek hívták, mert ide rakták a szárítani való

dolgokat. A kemence körül négyszögletes fapadka

helyezkedik el.A kaszli világos, vagy sötétbarnára festett

alacsony, kisméretű bútordarab. Felül egy fiókkal, alul

kétajtós rakodó résszel. Szőttesek, fehérneműek és

apróbb holmik tárolására szolgált.

A szobában az ablak előtt áll az asztal sarokpaddal és két

székkel. A kaszlin és a falon elhelyezett imakönyv,

rózsafüzér, kereszt, szentképek mind arról tanúskodnak,

hogy a sióagárdiak mélyen vallásos emberek voltak.

KonyhaA konyha berendezéséből, a főző- és

tárolóedényekből megismerhetjük étkezési szokásaikat. A szabadkéményen állnak a főzőfazekak,

mángorló és sodrófa. Fölöttük szita, cilinderes lámpa,

szakajtó. A pilléren tányérok. A konyha bal sarkában

vizespad

„Kisház”

A konyhából nyílik a „kisház” (lakószoba), amelyben ágy,

sarokpad, asztal foglal helyet. Az ágy végében látható a

háromszög alaprajzú házilag készült „kaszli”. A szoba egyik sarkában a tűzhely áll. A falat családi képek és szentképek díszítik.

Padlás

Melléképület, góréAz utcafronttal párhuzamosan, a lakóépülettől

délre található a melléképület és a góré. A

melléképület a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület

székhelye.

Fészer, istálló, disznóólA főépülethez közvetlenül kapcsolódik a fészer

és az istálló. A melléképülettel párhuzamosan, az

udvar végében helyezkedik el a fából készült disznóól.

A gazdasági épületek az állattartási szokásokat

mutatják be

ÁLLANDÓ KIÁLLITÁSAINK Középparaszti porta 1939. 

 

ElérhetőségCím: 7171 Sióagárd, Zrínyi u. 31.

Gondnok: Nagy GyörgynéTel: 74/437-314

Bejelentkezés: Sióagárdi Művelődési Ház;  Tel: 74/437-309

Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján a megadott elérhetőségeken