SNI tanulók ellátása során

megjelenő dokumentáció,

törvényi szabályozás

Buczkóné Pásztor Melinda

szaktanácsadó

Jogszabályi háttér

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-

oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai

szakszolgálati intézmények működéséről

(ahol nincs külön jelezve erre hivatkozom)

Különleges bánásmódú gyerekek,

tanulók

• Sajátos nevelési igényű (gyűjtőfogalom)SNI

• Beilleszkedés, tanulási, magatartási nehézség BTMN

• Kiemelten tehetséges

• HH, HHH (gyermekvédelmi törvény

alapján:lakhatási körülmény, szülők végzettsége,

gyermekvédelmi támogatás megléte)

KNT. 4§ (25)

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Egyéb pszichés fejlődési zavar

Súlyos

• tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,

iskolai készségek kevert zavara, specifikus fejlődési

zavar, mutizmus)

• figyelemzavar

• magatartásszabályozási zavar (ADHD,

hyperkinetikus magatartászavar)

A szakértői bizottsági tevékenység

Tankerületi Szakértői Bizottság (16 járási székhelyen)

BTMN megállapítása és felülvizsgálata

iskolaérettségi vizsgálat

SNI igény gyanúja

Megyei Szakértői Bizottság (Miskolc, Selyemrét)

SNI megállapítása, felülvizsgálata

Tankötelezettség meghosszabbítása

az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés

Vagyis

Mindkettő szakértői bizottsági feladatot lát el, így

eljárásrendje, szakértői véleményének tartalma

leszabályozott.

A szakértői vizsgálat indítható:

1. hivatalból,

2. hatósági megkeresésre,

3. szülői kérelemre,

4. a szülő egyetértésével:

• a nevelési-oktatási intézmény…kezdeményezésére.

Eljárásrend SNI vélelmezése

esetén

Megyei Szakértői Bizottság vizsgálata

Tankerületi Szakértői Bizottság vizsgálata

1.4. sz. nyomtatvány kitöltése

Fontos a pontos kitöltés!

• 1. sz. adatlap intézmény, szülő tölti ki

13. § (1) Ha a gyermek iskolai nevelésben, oktatásban részesül az iskola

köteles közreműködni az 1. melléklet szerinti vizsgálat iránti kérelem

elkészítésében.

• a szülő, pedagógus, aki kitöltötte írja alá(4.o.felül)

• Szülőnek nyilatkoznia kell, ha jeltolmácsra, tolmácsra

(4. o. pontozott vonalra) vagy esélyegyenlőségi

szakértő jelenlétét kérik a vizsgálat során (4.o. vége).

4. sz. adatlap

• Orvos tölti ki, de legalábbis ő írja alá (nem a védőnő)

• 5 éves kortól kitöltése kötelező

• Fontos a pontos kitöltés

Vizsgálati eljárásrend

• Behívót kap a szülő és az intézmény

• A vizsgálat napján szülővel együtt megjelenni (szülő helyett akkor jöhet pedagógus, ha 2 tanú jelenlétében nyilatkozik a szülő, hogy jogai átadja a kísérőnek).

• Lehetőleg pontos időben.

• Vizsgálat lebonyolítása

• Szakértői vélemény nem készül, hanem összegzés illetve tájékoztatás az int. vezetőnek és a szülőnek is.

Tartalmazza a tájékoztató

• Személyes adatok

• SNI felmerül és ezért vizsgálata nem lezárt, további

vizsgálata szükséges a MSZB-nál.

• Fejlesztendő területei

• A vizsgálatig ellátása, amennyiben erre kapacitás van.

• Szülő, szakember aláírása, pecsét

• Ez egyben igazolás is a gyermek/tanuló számára.

A szakszolgálati tagintézmény

továbbítja SNI gyanúja esetén:

• A korábban kitöltött 1.4. adatlapot

• Tankerületi szakértői bizottság összegző véleményét

• Amennyiben van, orvosi papírjait

• Vizsgálati anyagokat

Jogorvoslat

• 18. § (1) A gyermek, tanuló ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő, a tanuló nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt tájékoztatni.

• (2) A szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál a szakértői vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. Szülőnek, vagy nagykorú tanuló esetén a tanulónak a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie.

• (3) Amennyiben a szülő, vagy nagykorú tanuló esetén a tanuló a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

Mi van olyankor, ha a szülő nem szeretné

az eljárást, de a tanulónak ez az érdeke?

• 13§.(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben foglalt, vizsgálatot kezdeményező intézmény a 40. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás megindítását kéri.

• 40. §.(3) Az eljárás megindítását köteles kérni a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, az illetékes járási hivatal jár el.

Javasolt

• Feljegyzés készítése és a szülővel aláírattatni. hogy

nem szeretné a vizsgálatot.

Szakértői vélemények

felülvizsgálata

• 95§ (6) Az iskola az (akik a beírási naplóban szerepelnek meghatározott adatok alapján) minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét - a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.

• Ez egy lista, a felülvizsgálati űrlap kitöltésével kérik meg magát a vizsgálatot (egyszerre is be lehet küldeni, és külön is).

Vagyis

SNI esetében a Megyei Szakértői Bizottság

részére.

Felülvizsgálatok ideje

22§.(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos, illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló a tíz éves életkort betölti minden második, azt követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus spektrum zavar esetében … addig a tanévig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.

Vagyis

• Első vizsgálatot követően 1 év múlva

• Enyhe ért. fogy. és pszichés zavar esetén 10 éves

koráig 2 évente, utána 3 évente.

• Egyéb fogyatékosság, autizmus esetén a következő

felülvizsgálat 3 évente történik.

Változás van a nyomtatványban

Többféle diagnózisra van felülvizsgálati kérelem:

• értelmi fogyatékosság

• autizmus

• magatartászavar, figyelemzavar, mutizmus

• pszichés fejlődési zavar, beszédfogyatékosság

• folyamatos figyelemmel kísérés után

Letölthető a honlapról: http://www.borsodszakszolgalat.hu/

Mi történik, ha nem jelennek meg

a vizsgálaton?

• Új időpontot kap másodszorra.

• Amennyiben a szülő a gyermekével a szakértői

vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik

meg, a szakértői bizottság vezetője jelzi a járási

hivatalnak.

Soron kívüli felülvizsgálat:

• 23. § (1) A szülő a felülvizsgálati eljárást

bármikor kezdeményezheti.

• A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor

köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a

hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint

hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból

történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat

hónap van hátra.

Tanügyi

szabályozás

Mentesítések

KNT. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége

szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az

igazgató mentesíti:

• az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és

minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés

alkalmazását írja elő.

• Vagyis félévkor, év végén nincs osztályozás, de év közben van

szöveges értékeléssel minősítés.

Vagyis

• SNI esetén csak a Megyei Szakértői Bizottság

jogosult rá.

Mikor indítható mentesség?

• a) első-hatodik évfolyamán az adott tanév január

31-éig szükség szerint bármikor,

• b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra

vonatkozóan meghatározott határnapot követően

annak a tanévnek a március 31. napjáig,

amelyben a tanuló az adott tantárgy tanulását

megkezdte.

Mi szükséges a mentesítéshez?

• Későbbi időpontban csak a kiskorú tanuló szülője, illetve a nagykorú tanuló kezdeményezheti.

• A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát.

• Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.

(Később is elfogadjuk, nem csak előtte.)

Az iskola igazgatója

egyetértésének hiányában

• a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre

kijelölt bizottsági tag dönt a vizsgálat

szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról.

• A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat

formájában - írásba kell foglalni.

Intézményvezető feladata

• Határozat készítése a mentesítéssel kapcsolatban

• Tanévre szól a értékelés alóli mentesítés

• Nem bírálhatja felül a bizottság döntését

„Az intézmény fejléce”

Határozat

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 56§ (19 bekezdése adta felha-

talmazás és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei

Szakértői Bizottság gondozási számú szakértői véleménye alapján mentesítem

………………………………… (név) ... osztályos tanulót

Idegen nyelv és helyesírás értékelése és minősítése alól.

20…/20… tanévben

…………………………, 201… szeptember 1.

……………………..

igazgató

Az iskolák által alkalmazott

záradékok

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékletében II.

részben szerepel:

Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól.

Jelezni szükséges:

napló, törzslap, bizonyítvány

SNI tanuló is ismételhet

évfolyamot!

A középfokú felvételi eljárásban

• 33. § (3) Amennyiben a SNI, BTMN jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét.

• Fontos a 8.o. pedagógus és szülő tudjon róla.

• Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg (hasonló, mint az előző minta).

SNI tanuló részére a vizsgákon

1. 36/2015. (III. 6.) Korm. az érettségi vizsga

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

módosításáról ALAPJÁN

2. A 2012. évi LXXI. Törvény a szakképzésről

szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

módosításáról:

• A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai

vizsgája 11. § (1 - 4) bekezdése alapján

Kiemelten fontos

• (4) bekezdés: Az e § alapján nyújtott mentesítés

kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel

összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a

bizonyítvány által tanúsított szakképesítés

megszerzéséhez szükséges követelmények alóli

általános felmentéshez.

• Hosszabb felkészülés

• Segédeszközök alkalmazása

• Írásbeli szóbelire kiváltása és fordítva

• Más tantárgy választása

• Írásbeli helyett szóbeli vizsga és fordítva

Magántanuló tankötelezett

gyermekek adminisztrációja

Lehet:

• Szülői kérésre

• Megyei Szakértői Bizottság javaslatára 17. § (1)f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket,

• Gyermekpszichiáter vagy/és gyermekideggyógyász javaslata alapján

• Jelenleg javasolt heti 8-10 óra

• Határozat készül erről is az intézményvezető részéről, tanévente.

Az iskolák által alkalmazott

záradékok

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. mellékletében II.

részben szerepel:

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján)

magántanulóként folytatja (napló, törzslap).

A folyamatos figyelemmel kísérés

ideje alatt pedagógus feladata

• A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a

pedagógus a gyermek, tanuló fejlődéséről

rendszeresen, de legalább kéthavonta

részletes értékelést készít.

• A folyamatos figyelemmel kísérés végén a

részletes értékelést a pedagógus átadja

(elküldi) a szakértői bizottságnak.

Mit tartalmazzon az értékelés?

• A fejlesztési területeken hol tart a gyermek, ami a

szakértői véleményben szerepel.

• Formája nincs leszabályozva.

• Nem a fejlesztő nevelés, korai fejlesztés értékelő

lapján kell elkészíteni.

• Célszerű az egyéni fejlesztési terv mintája alapján

készíteni.

A kötelezően használt nyomtatványok

20/2012 alapján:

• 95. § (5) a beírási naplóban fel kell tüntetni a

szakvéleményt kiállító…. szakértői bizottsági

feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a

szakvélemény számát és kiállításának keltét, az

elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő

kötelező felülvizsgálat időpontját.

• 99. § 4) a törzslapon fel kell tüntetni a

szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét,

címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a

felülvizsgálat időpontját

• Naplóban az enyhe ért. fogy. tananyagát sem

tüntetjük fel. Ez a tanmenetben jelenik meg.

Egyéni fejlődési lap

SNI esetében csak ezt lehet

• 20/2012 EMMI rendelet 139. §(2) A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.

• Vezetése a rehabilitációt tartó gyógypedagógus feladata a belívnek, a külívet kitöltheti az osztályfőnök is.

• Nyomtatványa egységes: Tü. 356. sz. 357. sz. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció-egyéni fejlődési lap- Külív, belétív

• Nyomtatványboltban kapható.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ

EGYÉNI FEJLŐDÉSI LAP

BETÉTI ÍV

1Fejlesztési terület:

1 A pedagógus neve, szakképzettsége:

Sorszám Időpont A foglalkozás tartalma, módszerei,

eszközei

Megjegyzés Aláírás

Év végén

• Összefűzni vagy még jobb lefűzni (akkor szükség esetén szétszedhető)

• Névsort írni egy új lapra,

• Elején megnyitni, év végén lezárni és kész a napló is.

Így tartalmazza a jogszabályban előírtak is a

94. § m) az egyéb foglalkozási naplóként.

Sorszám Tanuló neve Gondozási

szám

Vizsgálat típusa Diagnózis A szakvélemény felülvizsgálatának ideje

kontroll

felülvizsgálat

Az egyéni fejlődési lap nem helyettesíti az

egyéni fejlesztési tervet

• Az EFL tanügy-igazgatási dokumentum

az elvégzett munka dokumentálására szolgál

• Az EFT tervezési dokumentum

SNI esetében

• 20/2012 EMMI rendelet 139. § (1) A nevelési-

oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek,

tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet

készít, és a végrehajtásában közreműködő

(gyógy)pedagógus évente legalább egy alkalommal

rögzíti a fejlesztés eredményét.

Egyéni fejlesztési terv:

Az egyéni fejlesztési terv:

• az intézmény által felvállalt fejlesztés

biztosításának ütemterve,

• mely személyre szólóan, az adott feladatellátást

igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül

kidolgozásra (nincs csoportos fejlesztési terv).

A fejlesztés tervezésének

időkeretei:

• Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatmunka.

• Kiindulópontként három hónap időtartamra tervezése optimális.

• A fejlesztés folyamatában a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével a tervezés folyamata többnyire módosul, az egyéni igényekhez igazodik.

• Szükség esetén rövidebb, illetve hosszabb tervezési egységet választhatunk.

Az egyéni fejlesztési terv

megvalósulásának szakaszai a

következők:

• I. Orientációs szakasz

• II. Információs szakasz

• III. Aktivizációs szakasz

• IV. Megvalósító–alkotó–fejlesztő szakasz

• V. Az egyéni bánásmód gyakorlata

• VI. A folyamat nyomon követése

Területei lehetnek

1. Affektív terület

• Szociabilitás

• Érzelmi intelligencia

2. Pszichomotoros funkciók

• Mozgás

• Orientáció

• Beszéd

3. Kognitív funkciók

• Észlelés

• Figyelem

• Képzelet

• Emlékezet

• Gondolkodás

• Szerialitás

• Intermodalitás

4. Általános tájékozottság

Lehet ezt is írni, itt a kulcsszó a

készségek fejlesztése

• Olvasási készség

• Szövegértési készség

• Helyesírási készség

• Írási készség

• Számolási készség

• Speciális terápia (SNI esetében:diszlexia, diszkalkulia

reedukáció…)

A terv kidolgozásához

meghatározandók:

1. Az erősségek-gyengeségek

2. A cél

3. A lehetőségek

4. A tevékenységek

Javasolt fejlesztési terv minta

FEJLESZTÉSI TERVEZET

Gyermek neve: ………………………………………………………………….

Születési idő: …………….. …………………………. ………… Életkor: …………… év

Osztály: ……………. Osztályfőnök: …………………………………...

Fejlesztés időpontja: ………………… Fejlesztést végzi: …………………………………..

A gyermek képességeinek fejlettsége:

→ fejlett területek: ……………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

→ kevésbé fejlett, problematikus területek: ……………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

Anamnesztikus adatokból kiemelendő:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Hosszú távú célok, elvégzendő feladatok:

→ első három hónap (szept., okt., nov.): ……………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

→ második három hónap (dec., jan., febr.): ……………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

→ harmadik három hónap (márc., ápr., máj.): …………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Eredményesség, a fejlesztés lezárásakor történő kiértékelés, javaslat: ………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Fejlesztés

időpontja, alkalom

száma

Fejlesztendő terület Tevékenységi

forma, feladatok

Célok Módszerek,

eszközök

Eredményesség Megjegyzés

Az iskolai alapdokumentumok és

az egyéni fejlesztési terv

• Pedagógiai Program Helyi Tantervében az enyhe

értelmi fogy tanulók tanterve is be kell kerüljön

• Éves munkatervben szerepeljen a határidő, felelős és

az ellenőrzés módja (egyéni fejlesztési terv, tanmenet

készítésnél).

Többségi pedagógus feladata

SNI tanulók esetében

ISMERNI A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY

TARTALMÁT!

Enyhe értelmi fogyatékos

tanulók esetében:

az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készült

kerettanterv alapján az éves tanmenetet elkészíteni.

• Javasolt formátum a többségi tanuló számára

készült tanmenet jobb oldalára egy újabb oszlop

beszúrásával. Így egyszerre látható, áttekinthető.

Letölthető:

http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/enyhe

/index_sni_enyhe.html

Pszichés fejlődési zavar

esetében

• A tanítás- tanulás-számonkérés folyamatában

méltányos elbírálás.

• Az értékelés és minősítés alóli mentesítése

javasolt …

• A feladatok értelmezését plusz instrukciókkal

segítsék.

• A szóbeli/írásbeli számonkérést helyezzék előtérbe.

• Szükség szerint alkalmazzanak segédeszközt (pl.

manipulatív eszközök, számológép, függvénytáblázat,

számítógép helyesírási javítóprogrammal).

• Írásbeli munkáira biztosítsanak hosszabb felkészülési

időt.

Számukra ezek figyelembevételével teljesíthetőek a

többségi követelmények.

Kötelező-e a fejlesztő

foglalkozáson megjelenni?

20/2012, 51. § 2 :

Ha a… a tanuló a tanítási óráról és egyéb

foglalkozásról…távol marad, mulasztását igazolnia

kell.

• A Házirendben leírtak alapján.

Tankötelezettség

meghosszabbítása

• A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

• A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

• Vagyis szülő kéri, int. vezető dönt (szerencsés egy levélben elküldeni), MSZB kiegészítést készít.

• Fontos, hogy meddig kéri, tanév megjelölésével szerepeljen benne az intézmény részéről.

Rehabilitációs foglalkozások

időkerete

• Szakirányú gyógypedagógus tartja

• Támpont a Nkt. 6. mellékletében a meghatározott

heti foglalkoztatási időkeretet, de ez csak a számítás

alapja.

• Minden egyes tanuló számára meg van

határozva, hogy évfolyamonként és

diagnózisonként hány óra jár.

Ezután a

138. § (1) alapján

• ha a tanulót külön osztályban tanítják,

osztályonként kell biztosítani.

• Vagyis szegregált oktatás során osztályonként pl.

2.o. heti 3 óra, csoportban.

A többi tanulóval együtt történik

• Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeretet

kilenc főre kell meghatározni és biztosítani ,

úgy, hogy az E oszlopában meghatározottak

szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra

jogosult tanulók számát elosztják kilenccel.

Ha a 4 fő fölött van

• Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú

foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt

meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E

oszlopában meghatározott heti óraszámot kell

biztosítani.

• Vagyis 1-6 o. 3 óra, 7-8. o. 4 óra.

Négy vagy kevesebb fő esetén

• az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában

meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell

biztosítani.

• Vagyis 1-3 fő esetén 1-6 o. 1.5 óra, 7-8. o. 2 óra.

Halmozott sérülés esetén

• (3) Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott

sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozások heti időkeretének számításánál a

magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot

kell figyelembe venni.

Összevont osztályban

• (4) az osztály legmagasabb évfolyamára járó

tanuló évfolyamára az Nkt. 6. mellékletének E

oszlopában meghatározott óraszámokat kell

alkalmazni.

Az általános iskola felső

tagozatán

• (5) - a nevelőtestület döntése alapján - a habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven

százaléka tehetséggondozására, a tantárgyi

követelmények eredményes teljesítését szolgáló

felzárkóztatásra is fordítható.

A középfokú iskolában

• legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési

igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi

követelmények eredményes teljesítését szolgáló

felzárkóztatásra is fordítható.

• A nevelőtestület az erre irányuló döntését

félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló

fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy

módosítani.

Év közben derül ki a SNI:

• 19. § a) a szakértői véleményében abban az esetben

javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a

kijelölt iskola átvegye, ha az a gyermeket, tanulót

fogadni tudja,

b) A tanulót a kijelölt iskola nem

tudja fogadni

• illetve a gyermek, a tanuló a többi gyermekkel,

tanulóval közösen vesz részt az iskolai nevelésben-

oktatásban, iskolai osztály átlaglétszámának

számításánál az adott nevelési évben, tanévben

egy gyermekként kell figyelembe venni.

Nincs a jegyzékben az SNI típus:

• 20. § (1)3 Ha az iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak.

A tankerületi igazgató

• intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező

felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre

kerüljön,

• harminc napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a

szakértői bizottságot.

Iskolaváltoztatás SNI tanulónál:

• Ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot.

• A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja.

Vagyis

• Egy levélben elküldeni a szülői kérelmet és az

intézmény befogadó nyilatkozatát.

• Érvényes szakértői vélemény esetében ez

adminisztráció.

Ha az iskola nem vagy nem az adott

fogyatékosságra tekintettel szerepel az

intézményi jegyzékben

• a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti -

vizsgálata után új szakértői véleményt készít.

• A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő

vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs

szükség.

INGYENES TANKÖNYVELLÁTÁS

• a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Ingyenes étkezést biztosítanak:

• 1-8. évfolyamon tanuló, rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

gyermek után, akit fogyatékos gyermekek

számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya

alá tartozó intézményben helyeztek el.

50%-os mértékű normatív kedvezményt

(kedvezményes étkezést) biztosítanak:

• az 1-8 évfolyamon, vagy azon felül tanuló

tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után,

feltéve, hogy a gyermek nem részesül ingyenes

étkezésben.

• Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön

jogszabályban meghatározott magasabb összegű

családi pótlékra jogosít,

Fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:

• magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,

• - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában foglaltaknak megfelelő sajátos nevelési igényű gyermek, fiatal felnőtt.