Sokproblémás családok, intenzív családtámogató

szolgáltatások

Elnevezések• Families of the Slums / A nyomornegyedek családjai

(Salvador Minuchin és munkatársai, 1967)• Szakképzetlen családok (Solt Ottilia, 1977)• Folytonos krízisben élő családok (families in perpetual

crisis, R. Kagan, S. Schlosberg, 1989) • Sokproblémás családok (multiproblem families, Insoo Kim

Berg 1991)• Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok

(multiagency families, Bas Vogelvang, 1993) • Feloldódott családok (diluted families, Jorge Colapinto,

1995 )• A krízisről krízisre élő szegény családok (multicrisis poor, P.

Minuchin, J. Colapinto, S. Minuchin, 1998)

Az intenzív családtámogató szolgáltatások nyújtásának módszertani alapelvei

Encyclopedia of Social Work, 1990:976

• Olyan családoknak nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, ahol a gyerek azonnali kiemelésének veszélye fennáll.

• A szolgáltatások krízis-orientáltak. A segítő a jelzést követően a lehető leghamarabb felkeresi a családot.

• A munkatársak rugalmas munkaidővel dolgoznak, és a hét minden napján elérhetőek.

• A felvétel és a felmérés során megbizonyosodnak arról, hogy a gyermek nem marad veszélyes helyzetben.

• A családtagok egyéninek tekintett problémáival is foglalkoznak, de a beavatkozás fókuszában a család egésze áll.

• A segítő a család otthonában találkozik a családtagokkal, látogatásait az érintettek időbeosztásának megfelelően időzíti. Sokféle szolgáltatást nyújtanak az iskolában és a lakóközösségben is.

• Konkrét szolgáltatások és terápiás beavatkozások egységéből áll a szolgáltatás (tanácsadás, készségfejlesztés, információk nyújtása, képviselet, stb.)

• Minden szociális munkás kis esetszámmal dolgozik.• A beavatkozások rövid ideig, rendszerint maximum 3-6 hónapig

tartanak.

Intenzív családtámogató program 2009. július 1. – 2010. május 31.

RÉV8 , Magdolna Negyed Program II.

A program jellemzői• Olyan intenzív segítségnyújtás, mely megakadályozza, hogy a gyereket

védelembe kelljen venni, illetve ki kelljen emelni a családból • Olyan gyerekes családoknak szól, akik krízisben vannak• a Magdolna negyedben laknak, • a gyerek(ek)et védelembe vették, vagy • a gyerekekkel foglalkozó intézmények úgy érzik, a családnak átmenetileg

sok segítségre van szüksége, de a gyerekek nincsenek védelembe véve• A programban való részvétel a család részéről önkéntes • A szerződésben rögzített időszak leteltével áttekintjük az előrehaladást

(család, küldő intézmény), záró konferencia• Ha a helyzet indokolja, a 4-6 hetes intenzív segítség egy alkalommal

meghosszabbítható (maximum 4 hét)• A folyamat lezárultával a családot visszairányítjuk elsősorban a küldőhöz,

másodsorban a családsegítőhöz, illetve más segítő intézményekhez

A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői I.

• A szülők élettársi kapcsolatban éltek, sok gyermeket neveltek, az anyák első gyerekeiket fiatal korban szülték.

• Csak szociális jövedelmek, állandó szegénység, a felnőttek minden energiáját felemészti az aznap túlélése. A szülők feketemunkával, illetve illegális vagy fél-legális kereskedéssel (lomizástól a drog-kereskedelemig) egészítik ki jövedelmüket

• A szülők többsége állami gondozásban nőtt fel, ahol sokszoros hiányokat élt át, nem tehetett szert megfelelő gyermeknevelési, illetve a mindennapi élet megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokra, gyakoriak voltak a kötődési nehézségek. Kettősség a gyerekekkel való kapcsolatban; ez visszatükröződött a velük foglalkozó intézményekben.

• A nagyobb gyerekek sokszor szülői szerepet töltenek be saját fejlődési szükségleteik feláldozása árán.

• A szülők alacsonyan iskolázottak, tanulási nehézségekkel küzdenek, fogyatékossággal, vagy súlyos betegséggel élnek. Az iskolával, oktatási intézményekkel való viszonyban gyakran fordulnak elő konfliktusok.

A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői II.

• A szülők sokszor emberfeletti feladatokat látnak el a sok gyerek felnevelése során, eközben kiégnek, bezáródnak lakásuk falai közé.

• Rossz minőségű, olykor bontásra ítélt, vagy felújíthatatlan házakban, vizes, dohos, kis alapterületű (25-30 nm-es) lakások, fürdőszoba használhatatlan , a falak sokszor javíthatatlanul rosszak, a csótányok gyakorlatilag kiirthatatlanok. Néha 7-8-10 gyerekes családok laknak ilyen lakásban, az újszülöttek kivételével jóformán mindenki egy ágyban, vagy földre terített matracokon alszik. Díjhátralék, szabálytalanul vételezett áram.

• A tanítási szünetekben az utcán, folyosón, udvaron zajlik az élet, ami gyakori összeütközéshez vezet a kicsit jobb helyzetű családokkal.

• Nincsenek játékok, könyvek, privát terek, íróasztalok/tanulósarkok, minden mindenki szeme láttára történik, nincs elkülönülés lehetősége. Színes tévé, internet – ezek a tárgyak jelentik a társadalomhoz kapcsolódás utolsó láncszemét.

• A családok nagy részét hosszú ideje, jól ismerték a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi iroda munkatársai. Több gyerek volt aktuálisan, vagy korábban védelembe véve. Hosszú évek óta ingadoznak azon a határon, ahol a gyerekek kiemelése bármikor szükségessé váltatott volna, vagy ez már meg is történt korábban.

Eset-bemutatásA család szerkezete

A családtagok• Az anya sérült születésekor agyi oxigénhiány miatt. Lassan beszél, kevés szót

használ. Születésétől állami gondozásban nőtt fel. Első gyerekét 18 évesen szülte, azóta otthon van. Nehézségei vannak a gyerekek gondozásával, irányításával, a háztartás megszervezésével. Azt reméli, hogy az új partnere gondoskodik majd a családról.

• A férj/a kislányok apja enyhe értelmi fogyatékossággal él, de jobban boldogul, mint a felesége. Munkanélküli, lomizik. Néha válni akar, máskor azt mondja a születendő gyerekkel kapcsolatban: „Felnevelem, mintha az enyém lenne.”

• Az anya élettársa/ a születendő gyerek apja: nem roma, munkanélküli fiatal, nem akar gondoskodni a családról.

• Legnagyobb lány: speciális iskolába jár, holott majdnem normális intelligenciával rendelkezik, de a családban nem kapott elegendő, a fejlődését segítő támogatást, az óvoda csak kevéssé tudta kompenzálni a hátrányokat.

• A gyerekek elhanyagoltak, gyakran betegek. A szülők a maguk módján gondoskodnak róluk, a gyerekek kötődnek a szülőkhöz.

• Az anya nővére, élettársával, valamint nagy testű kutyájukkal a konyhában lakik. A nővér jelentős érzelmi támogatást jelent, de gyakorlatilag felélik a család szociális jövedelmeit.

Kezdeti esetkonferencia, az együttműködés első szakasza

• Gyermekjóléti szolgálat jelzése: évek óta egyensúlyoznak a kiemelés határán. Nem tudnak az új terhességről, csak a házastársak közötti konfliktusokról. Aggodalmak: a lakás zsúfolt, piszkos, tele van lomokkal; díjhátralék, szabálytalan áramvételezés, a helyi lakásosztály kilakoltatással fenyegeti őket.

• A szülőket kérdezték a közeljövőre vonatkozó terveikről. • Megállapodás: intenzív családtámogatás, ezen belül

adósságkezelés, a gyerekek részvétele a közösségi ház gyerekprogramjaiban, lakás rendbetétele.

• Új problémák megjelenése: kiderül, hogy nem a férj a gyerek apja, a vagyonkezelőtől ultimátumot kapnak: ha az anya nővéréék nem költöznek el, megszűntetik a bérleti szerződésüket; a védőnő kijelenti, hogy a születendő gyereket nem lehet ilyen körülmények közé hazahozni.

Második és harmadik esetkonferencia, az együttműködés későbbi szakasza

• A szülőket kérdezték, ők mit szeretnének – együtt maradni, a gyerekeket felnevelni, ezért vállalják, hogy elküldik az anya nővérééket. Szolgáltatás meghosszabbítása hat héttel.

• Koraszülés, hat hónapra, a baba tüdeje éretlen, hosszabb ideig inkubátorban kell maradnia. Az anya minden nap látogatja. Kezdetben az apa látja el egyedül a lányokat.

• Az anya nővéréék még mindig ott laknak – vagyonkezelő ellenőrzése, védőnő látogatása várható. A szülők elszánják magukat, és kiteszik őket, a lakást felkészítik a gyerek érkezésére.

• Harmadik esetkonferencia: a kisbaba hazahozható, az intenzív támogatás utolsó szakasza kezdődik.

• Az újszülött három hónapos korában hazakerül, a család elég jól megbirkózik a négy gyerek nevelésével. A vér szerinti apa időnként pelenkát vesz, gyógyszert vált ki, stb.

• A helyi segítők együttműködésének megszervezése.

Összefoglalás• Értékelés: a család új egyensúlyt alakított ki, el tudja látni a

gyerekeket, az újszülöttet is beleértve. • Az intenzív támogatást nyújtó szociális munkás sokféle

szerepet töltött be.• Az intenzív családtámogatás optimálisan külön keretben

zajlik, nem helyi szolgáltatások részeként. • Az első feladat az intenzív szolgáltatások megismertetése. • Intenzív támogatással azok a családok is megmozdulnak,

akik hagyományos szolgáltatások mellett évekig elérhetetlennek tűntek.

• Határok átjárhatóbbak, nélkülözhetetlen a folyamatos szupervízió, szintén folyamatos elérhetőséggel.