Összefoglaló szakmai beszámolók az ICCDPP IS2009 és az IAVEG 2009-es ’ karrier tanácsadás és életpálya-tanácsadási szakpolitika ’ wellingtoni világkonferenciáiról

Borbély-Pecze Tibor Bors (FSZH delegált, NPT)

dr. Klész Tibor (OKM közoktatási delegált NPT)

Hazai érintettség

2009 novemberében a 10. évforduló alkalmából Új-Zéland, Wellington adott otthont a Karrier-tanácsadás és Szakpolitika Konferenciának, amelyet ötödik alkalommal rendezett meg a nemzetközi központi szervezet (ICCDPP- International Centre for Career Development and Public Policies). Az első konferenciát 1999-ben Kanada rendezte meg, Magyarország a második kanadai konferencia óta (2001) állandó résztvevője a rendezvénynek. Így került Magyarországra a Real Game pályaépítési programcsomag is, vagy korábban 1996-ban és 2000-ben a szintén kanadai fejlesztésű Choices pályatanácsadó szoftver. A kanadai fejlesztések hagyományosan nagy befolyást gyakoroltak a magyar fejlesztésekre lásd még az Álláskereső Klub ötlete, vagy a munkavállalási tanácsadóképzés curriculumának kialakítása. Amíg az elsőt az oktatásügy a másodikat a munkaügy gondozta itthon.

A 2009-es konferenciára közel 100 résztvevő érkezett 24 országból. A kezdetben angolszász országok „belügyeként” kezelt szakmai téma és a konferencia maga is igazi nemzetközi találkozóvá vált mára, ahol az ötből négy kontinens országai képviseltetik magukat.

A második konferenciát az 1975-ben alakult IAVEG –International Association for Vocational Education and Guidance) rendezte, amely szervezet minden évben európai és világtalálkozót is rendez. E szervezetnek Magyarország nem tagja, habár a 90-es évek elején a szervezet keretei között elnökségi tag volt Prof. Ritoók Magda, így a hazai pályatanácsadó szakképzés és a pszichológus alapdiplomás pályatanácsadó képzések esetében, valamint az ÁFSZ-en belül a FIT (BIZ) kialakításában erőteljesen hatottak az e szervezettől érkező szakmai impulzusok.

Az ICCDPP konferenciára Magyarország országjelentését Borbély-Pecze Tibor Bors, az NPT titkára és Dr. Zachár László NPT-tag, az NSZFI főigazgató-helyettese készítették. A konferencia társszervezői az ILO, az Európai Bizottság, az OECD, az IAVEG, a Világbank valamint az új-zélandi (munkaügyi, oktatási, szociálpolitikai, csendes-óceáni kapcsolatokban illetékes, illetve maori kisebbségi) minisztériumok voltak. A konferencia négy témakör köré szerveződött. Ezek az alábbiak:

az IKT eszközök szerepe a pályainformáció és pályatanácsadás nyújtásában, a karrier-tanácsadás hatékonyságának bizonyítása, a pályatanácsadás impactjainak értékelési

módjai, a pályaorientációs szolgáltatásnyújtás elmozdulása az együttműködések irányába, valamint a pályatanácsadás kulturális dimenziója

A négy konferenciatémából három Magyarország számára kiemelten fontos, és érinti az aktuális nemzeti fejlesztéseinket. Így

az IKT eszközök alkalmazása komoly szerepet kap a TÁMOP 2.2.2. keretén belül a Nemzeti Pályaorientáció Portál (NPP) végfelhasználói csatornáinak kialakításában (a munka világa / a tanulás világa) valamint a Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) a pályatanácsadással foglalkozó szakemberek számára szóló virtuális közösségi keretrendszer kialakítása

a pályatanácsadás hatékonyságának mérésére az NPT 2009-ben két elemzést is megrendelt, a tanácsadás gazdasági, illetve a tanácskérőre (kulcsképességek fejlődése, döntéshozatali

képesség fejlődése) gyakorolt hatásainak mérésére. Valamint a TÁMOP 2.2.2. program első szerződési időszakának zárásaként 2010 első félévében sor kerül a tanácsadással való felhasználói elégedettséget mérő kérdőívrendszer tesztelésére és az első mérésre, amelyet BME Ergonómiai Tanszéke készít el és a TÁMOP 2.2.2. kertében foglalkoztatott 50 pályaorientációs tanácsadó / életpálya-tanácsadó klienseinek előrehaladását vizsgáló szakpolitikai mérés / értékelés is napirenden van.

Harmadszor a TÁMOP 2.2.2 program másik pillére, a TVK előkészítéseként a Regionális Szakmai Hálózat (RSZH) kialakítása, amelynek a célja megegyezik a nemzetközi szervezetek és az EU-s ajánlásokkal, és az ágazatok, intézmények közötti szakmai kooperációt készíti elő. Az RSZH keretében jelenleg 20 főnyi teljes munkaidőre vetített erőforrást használunk fel összesen a két év alatt 70 400 munkaórás keretben a különböző szektorokban lévő kapacitások felmérésére és becsatornázására. 2009. július és október között kb. 1100 fő jelentkezett, közülük 168-an szakképzett pályatanácsadók.

A hazai migráció alacsony számaránya miatt a negyedik szempont számunkra kevéssé fontos, ugyanakkor komoly jelentősége van a romungro populációval folytatott pálya-tanácsadási – pedagógiai munkában az e téren szervezett nemzetközi tapasztalatoknak.

ICCDPP 2009 - 5. világkonferencia

„Kapcsolatépítés, előmozdítás, a változás elősegítése”

Tíz éve a közös úton (1999-2009)

Az első nap az elmúlt tíz évre való visszaemlékezéssel kezdődött, az első világkonferencia ugyanis épp 1999-ben volt Kanadában. Új-Zélandon is jellemző volt egy évtizede, hogy a szakpolitikusok és a pályaorientációs gyakorló szakemberek nem beszéltek egymással, mindkét tábor saját magában próbálta megoldani a felmerülő kérdéseket. Ám a tízéves folyamat meghatározó eredményekkel járt. Az 1999-es kanadai konferencia már annak jegyében került megrendezésre, hogy a szakpolitika találkozzon a gyakorló szakemberekkel. Azaz nem hagyományos értelemben vett tudományos és nem is csak a gyakorló pályatanácsadók találkozóiról van szó. Ahogyan az oktatáspolitika találkozik a tanárokkal, a szociálpolitika a szociális munkásokkal, úgy a pályaorientációs szakpolitika sem épülhet a pályatanácsadókkal való rendszeres találkozások nélkül. A három visszaemlékező a három fő szervező volt, s Lynee BEZANSON volt az első kanadai ülés fő szervezője.

Bezanson kiemelte, egy négy szóból álló körrel lehet modellezni az elmúlt tíz év tennivalóit: tanulni – hidat képezni – cselekedni – nyomon követni. 1999-ben 14 ország vett részt a konferencián. Már az első alkalommal fontos volt, hogy előzetes országjelentések készültek, amelyeket nem egyes szakértők készítettek, hanem csoportok! A konferencia után minden ország cselekvési tervet készített. 2001-ben már 17 ország volt jelen, itt már célzott témák voltak (a ma használt ICCDPP logót is ekkorra tervezték). Ezzel párhuzamosan indultak meg az OECD elemzései a tagállamok pályaorientációs szakpolitikáinak elemzésére, majd beszálltak a Világbank, UNESCO, az ETF és a CEDEFOP is. (A magyar országjelentés 2003-ban az ETF keretében készült el, az EU-csatlakozás előtt.) Jelenleg már 55 országról áll rendelkezésre elemzés. A 2003-as konferenciára 22 ország képviselői utaztak el részvételi szándékkal Ausztráliába. Itt már számos nem angolszász, fejlődő ország is jelen volt, mint Mexikó. Megjelent a témák között a tanácsadás eredményességének vizsgálata és a szakpolitikák közötti kooperáció szerepe. 2004-ben kiadásra került az OECD kötete a Szakadék áthidalása címmel (magyarul is elérhető). 2007-ben 26 ország képviseltette magát Skóciában. A fő megállapítások: kellenek a nemzeti koordinációs mechanizmusok és a nemzeti pályaorientációs fórumok, illetve a tanácsadásra vonatkozó adatok gyűjtése. Így jutottunk el a 2009-es ötödik találkozóhoz 24 országgal, közülük számos fejlődő és a Pacific Együttműködési Hálózat

tagja.

1, Az első témakör – a pályatanácsadás működésének, hatásosságának bizonyítása

Karen Sewell az új-zélandi oktatási minisztérium szakállamtitkára arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági válságban és a folyamatos technológiai fejlődésben olyan foglalkozásokra kell felkészítenünk fiataljainkat, amelyek még nem is léteznek. Kiemelt figyelmet kap a társadalom fiataljainak oktatása, az életpálya-építési kompetenciák (career education CE) elsajátítása. Tehát kreatívabbnak kell lennünk, de ne feledjük, hogy a közszolgálatban bizonyos határok közt érvényesülhet ez a kreativitás! Olyan rendszereket kell fejlesztenünk, amelyekben a CE, a kompetencia alapú közoktatás és szakképzés helyet kap, különben a munkaerőpiac és az új társadalom nem tud majd mit kezdeni a fiataljainkkal. Egy hasonlattal élve, mondta Sewell; Micimackó úgy gondolja, hogy Róbert Gida csak a lábánál fogva tudja lecipelni a lépcsőn, miközben a fejét a lépcsőfokokba veri, de ha lenne csak egy pillanatuk arra, hogy megálljanak és elgondolkodjanak a megoldáson, talán lenne más mód is…

WS1 – a pályatanácsadás eredményességének/hatékonyságának értékelése

Angliában a LearnDirect teljesítménye folyamatos értékelés alatt áll. Ez főként a tanácskérő elégedettségét jelenti, de nincsen összeköttetésben pl. az elhelyezkedési adatokkal, vagy az adófizetéssel és a munkahely megtartásával.

Az USA-ban veszélyesnek érzik azt a kormányzati megközelítést, amely csak a munkában tartásra irányul. Azaz amíg az illető dolgozik, eredményes a pályatanácsadás – ez erős leegyszerűsítés Dennis ENGELS a Dél-texasi Egyetem tanácsadó tanszékének munkatársa szerint. Például az USA személyre bontva többet költ börtönök építésére és fenntartására, mint az iskolai lemorzsolódás meggátolására.

Peter HERTAL hozzátette, hogy a számok, mérések hiányoznak a visszacsatolásból, és messze van egymástól a kormányzati, finanszírozási gondolkodás és a gyakorlati egyéni szint.

Kanadában hagyományosan csak az elhelyezkedési, képzésben tartási adatokat nézték korábban az eredményesség jegyében, de ma már az életpálya-építési kompetenciák mérése is szempont, hiszen a karrier-tanácsadás egyre inkább közjószág. Kanadában kialakítottak egy módszert a tanácsadás közösségi árának becslésére. – osztja meg Laura EDWARDS, az egyik kanadai felnőtteknek kialakított főiskola igazgatója.

A Dél Afrikai Köztársaságban kialakított karrier help line még csak a résztvevők, tanácskérők számát méri, a hatékonyságra még nincsen mérés.

A pályatanácsadás-pályainformálás eredményességének méréséhez a következő kérdések kötődnek:

- Hogyan bizonyítható az egészségmegőrzés és a karrier-tanácsadás kapcsolódása és az így nyerhető társadalmi szintű megtakarítások?

- Az iskolai lemorzsolódás megelőzése hogyan számítható át az egy életen át tartó munkavégzés társadalmi költségeire?

- Az életpálya-építési kompetenciákban való jártasság (career literacy) mérése és összefüggése a sikeres élettel hogyan lenne mérhető?

A második kérdés arra vonatkozott, hogy mit kér a kormányzat/ önkormányzat, amikor bizonyítékokat keres a karrier-tanácsadás hatékonyságára.

Kanadában is gyakori, hogy a kormányzat összekeveri a tanácskérők elégedettségének a mérését a tanácsadás hatékonyságának a mérésével, mivel az előbbi könnyebben kinyerhető adat. Ugyanakkor nagymértékben félrevezető is lehet, mert nem a tanácsadási folyamat hatékonyságát, hanem a tanácsadóval / az infrastruktúrával való elégedettséget méri – rossz tanácsadóval/ folyamattal is lehet nagyon elégedett a felhasználó. Angliában arra koncentrálnak, hogy az

oktatásban tartást tekintsék a pályatanácsadás gyümölcsének, de ezzel is sok probléma van az LLL világában, mert csak a formális iskoláztatásra koncentrál, és így igen félrevezető lehet. Oliver COUCH az angol felnőttképzési minisztérium képviselője szerint az iskola világából nem lehet csak az életpálya-fejlesztés hatékonyságát/ hatásosságát magában kiragadva mérni. Integrált – LLG – szemléletű szolgáltatások nem léteznek sem Kanadában, sem Angliában. Angliában a felnőtteknek szóló karrier-tanácsadás szakmai felügyelete és a JobCentres (ÁFSZ) más tárcához tartozik. Néhány éve kialakult az IAS (Integrated Adult Services) de ez a két tárca közötti együttműködést jelenti, és nagyon nehezen működik. Angliában főként a felnőttek számára érhető el pályainformáció (career advice), és az állam kevéssé támogatja a felnőttek karrier-tanácsadását (counselling).

A különböző ágazatok egységes hangjának kialakítása nagy kérdés. Angliában például a Munkaügyi Minisztérium arra vár, hogy a Felnőttképzési Minisztérium finanszírozza a felnőttek pálya-tanácsadási feladatait. Dél-Afrikában a pályaorientáció a legutóbbi választásokkor átkerült a munkaügytől a felsőoktatási tárcához, és ennek következményeként állnak a fejlesztések.

Az egyes felhasználók oldaláról (munkaadók, szakszervezetek, szülők, tanácskérők stb.) fontos kérdés a megfelelő hang megtalálása. Például Skóciában probléma, hogy a munkaerő nagyon képzett, de úgy érzékelik, hogy a munkaadók nem használják tudásukat. Fontos kihívás, hogy a karrier-tanácsadási szolgáltatások színvonala ne haladja meg a gazdasági szereplők és a társadalom tagjainak igényeit.

Az elöregedő populáció kérdése mást jelent nekünk, fejlett országoknak, és nagy lehetőségeket rejt a fejlődő világban (Ázsia, Dél-Afrika, arab államok). Ezekben az államokban a fiataloknak szóló kis értékű pályaorientációs beruházás is sokat hozhat 10-20 éven belül gazdasági és társadalmi szempontból (ld. UNESCO 2002, ILO 2006, ETF 2009 jelentések).

Az első témakör plenáris összefoglalása alapján összegzésként a pályatanácsadás hatékonyságának értékelése kapcsán kiemelt megállapítások:

a pályaorientációs szakpolitikának megértenie és ismernie kell a társ szakpolitikák (gazdaságpolitika, oktatáspolitika, foglalkoztatás-, szociálpolitika etc.) nyelvezetét és indikátorait, akár felhasználni a már létezőket.

az azonos nyelv kialakítása központi kérdés a szereplők között létezik mérés a pályatanácsadás egyéni és közösségi szintű értékelésére, de nem

létezik a pályatanácsadás társadalmi és makrogazdasági szintű értékelésének egzakt módja, hiszen a tanácsadás általában valamilyen rendszerbe integráltan jelenik meg (ld. iskola).

Kanadában külön kutatói munkacsoport működik a pályatanácsadás eredményességének, társadalmi hatásának mérésére és értékelésére. http://www.ccdf.ca/crwg/ A 2003-ban alakult The Canadian Research Working Group for Evidence-Based Practice in Career Development (CRWG) kialakított egy elméleti modellt erre a célra. A munkacsoport vezetője Bryan HIEBERT, aki az IAVEG elnöke is egyben. A modell neve: Rough theory of change for CD services. A téma másik kutatóhelye a Yorki Egyetem Kanadában http://www.yorku.ca/web/

WS 2- Kulturális különbözőségek

A délután folyamán a konferencia második témájával dolgoztunk, amely a kulturális különbözőségek és a pályatanácsadás kérdéskörére koncentrált. A hazai roma probléma áthallása, hogy a maori név 75 különböző törzset fed, s Apryll PARATA, a Maori Minisztérium államtitkára kiemelte ennek fontosságát a maori szakpolitika alakításában. Azonban, ha nincsen szakpolitika, nincsen forrás! Ahogyan egy mondás tartja: a szakpolitika a király - forrást teremt fontos társadalmi célokra. A negatívumokra koncentráló kisebbségi politika helyett a pozitívumokat erősítőre van szükség. A deficitek hangsúlyozása helyett a kulturális erősségek kiemelése, a hiányosságokra célzás helyett a célcsoportnak szóló oktatási és tanulási lehetőségek kiemelése szükséges.

A WS2 azzal kezdődött, hogy minden tag röviden bemutatta a saját hátterét. Majd arról esett szó, hogy a pályatanácsadás során az etnikai kulturális háttér hogyan küzdhető le. Például Kanadában alapvető feladat, hogy az afrikai, ázsiai bevándorlókat ne az európai rasszra bevizsgált eszközökkel és módszerekkel támogassák. Kiemelt szakpolitikai kérdés, hogy ezek a lépések hogyan jelennek meg országos, regionális szinteken, avagy csak elszigetelt programok maradnak a saját programba zárt indikátorokkal, amelyek teljesíthetőek, azonban nem hatják át a szakpolitika, majd a társadalmi gondolkodás egészét. Ebből a szempontból a sikertelen gyakorlatok között említhető az elmúlt 15 év magyar és közép-európai roma kisebbségi politikája is. Az új-zélandi helyzet eltérő a nagy migráns csoportokat befogadó országok helyzetétől (Nagy- Britannia 24 migráns nyelvet fogad be) itt a kisebbség 40%-a maori azaz egy kisebbséghez tartozik (szemben Franciaország, UK, USA, Kanada helyzetével). A nagy befogadó országokban a pályatanácsadó-képzés eleme a multikulturális tanácsadás (USA, Kanada, UK). Dél-Afrikában 11 hivatalos nyelv van, de csak az afrikai és az angol az oktatás nyelvei. Angliában például minden új szakpolitikai intézkedés mellé 4-5 oldalas közzétehető értékelést (pre impact policy evaluation) kell készíteni amely arról szól, hogy az adott új intézkedés miért fogja segíteni a létező problémák kezelését.

WS3- IKT eszközök és pályatanácsadás

A második munkanap elején az IKT eszközök és a pályatanácsadás téma nyitó előadását John ALLAN kereskedelmi és külügyminisztérium államtitkár adta. A mai globális kereskedelem világában abban a hitben élünk, mint a 19. század végén, amikor a technológiai fejlődéstől szinte minden probléma megoldódását vártuk. Például ma már nem csak a szolgáltatásokat, de a termékeket is le akarjuk tölteni a világhálóról. Ugyanakkor ez a világ nem működhet valós személyes találkozások és termék-előállítás nélkül. Az új-zélandi gyapjút nem lehet Amerikában, vagy Európában legyártani. De amire minden fejlett országnak szüksége van, a jól képzett az új IKT eszközök kezelésére képes munkaerő, amely kellő önismerettel is rendelkezik, hogy megértse a multikulturális világot.

Az USA-ban nincsen egységes szolgáltató, a munkaügy részben kooperál az oktatásüggyel. Fejlettek a magánszolgáltatók. Japánban sincsen egyetlen portál, ahogyan a Dél-Afrikai Köztársaságban sem, itt a mobiltelefon / SMS-szolgáltatás rejt lehetőségeket a vidéki lakosság elérésére. Finnországban ESZA forrásból 2011 januárjától kezdődik a Skype alapú távtanácsadás bevezetése. Az új-zélandi munkaügyi szervezet évi 9 millió eurónak megfelelő új-zélandi dollárt (a lakosság 4,3 millió fős) költ aktív eszközökre, kialakítás alatt áll a kirendeltségek távelérése. Ha valaki személyesen jön a kirendeltségre az alkalmanként 80 NZD-ba kerül, ezt lehetne jelentősen csökkenteni az IKT eszközökkel, pl. az állásokat be lehet jelenteni on-line (jobs for you). Dél-Koreában az egyes kormányzati ágazatok külön-külön fejlesztik az információs rendszereiket.

Az IKT eszközök használatában nehéz megoldani a különböző eszközök integrált alkalmazása (call center/ SMS/ személyes találkozás / web). Pl. a GYIK/FAQ kialakítása és elérhetősége az összes szolgáltatási platform számára komoly logisztikai feladat is egyben. A karrier-tanácsadó szolgálatok és a munkaügyi szervezetek együttműködése minden országban nagy szakmai kihívást jelent. Ennek vannak adatvédelmi, személyiségi jogi vonatkozásai is, de a közös munka egyértelmű irány, mint ahogy a kormányzati források védelme is fontos.

A magánszereplők belépése az, angolszáz területen használt kifejezéssel élve, karrier-tanácsadási iparágba (career industry), felveti az információk hitelességének kérdést. Illetve azt a közgazdasági kérdést, hogy az állam által összegyűjtött adatokat magáncégek pénzért kínálják, miközben az adatok hitelessége, frissítése az állami szervezeteket terheli. E kérdés a pályatanácsadás kettős (magánjószág- közjószág ) pozíciójával függ össze. A magáncégeknek főként a tanácsadási eszközök fejlesztésében kellene szerepet játszania.

A karrier-site-ok felhasználása nem csökkenti a személyes tanácsadásra fordított időt, sőt a hatás pontosan fordított. A lakosság, a cégek és a társadalmi partnerek tájékoztatása inkább megnöveli a személyes tanácsadásra való igényt. Azaz az a kormányzati szándék, amely arra épül, hogy a karrier-site-ok kiépítésével lecsökken a tanácsadás élőmunka- és ezzel költségigénye, tapasztalatilag

nincs megalapozva.

A párhuzamos karrier-IKT fejlesztések a legtöbb országban keserves leckét jelentettek az elmúlt 20 évben: nem voltak fenntarthatóak sem pénzügyi, sem adatfrissítési szempontokból. Az e-pályatanácsadás általánossá válása az e-kormányzat részeként felveti az új menedzsment-technikák szükségességét, az ipari korszakban kialakult közszolgálati menedzsment-technikák megváltoztatását. Különben a szakemberek, a vezetők és a végfelhasználók is frusztráltak lesznek a két világ találkozásakor: pl. a munkaidő 8-16.30-ig történő ésszerűtlen betartatása, az inkább a jelenlét és kevéssé a szakmai teljesítmény alapján történő teljesítményértékelés stb… végezetül a hagyományos heti öt napos napi nyolc órás munkaidő-számítás is teljességgel felbomlik az új világban, amelyet az Mt. vagy Ktv. kevéssé tud követni. Az USA-ban Obama elnöksége óta kiépülőben van egy tagállami szinten működő oktatásügyi – munkaügyi adatbázis, amelyben az egyes tanulókról minden adat benne van, de a SSN (TAJ-szám) nem használható benne. A rendszer célja, hogy az egyes szakfeladatokat ne finanszírozzák párhuzamosan. Szövetségi szinten két jogszabály is védi az egyének adatit, de a két célt (személyi adatok védelme és adópénzek felhasználása) össze kell egyeztetni egymással.

A pályatanácsadóknak maguknak is támogatásra, „in-service training”-re van szükségük, hogy képesek legyenek integrálni az IKT eszközök által közvetített információkat vagy használni az új technológiát. Hollandiában az életpálya-tanácsadási portál fejlesztése 4 millió euró elköltése után a kormányzati döntés és a szakértelem hiányában teljes kudarchoz vetetett.

Career Services, NZ http://www.careers.govt.nz/

Új-Zélandon az OECD országjelentés után indult el ennek az integrált szervezetnek a fejlesztése. 7,5 millió eurónyi fejlesztés folyt 2006 és 2009 között. Az országosan 130 fős szervezet főként a fiatalokra koncentrál, de elérhető a felnőttek számára is. A kormány elvárása szerint a szolgáltat ellátja tananyagokkal és szóróanyagokkal a fiatalokat és szülőket, valamint az iskolákat. E mellett call és web centert működtet, valamint országosan 10 db 5-10 fős irodát. 2009 októberében 3000 hívást és 500 e-mailt fogadtak (career advise), a hívások átlagosan 2 percig tartottak, emellett 38 legalább 20 perces pályatanácsadás (guidance) is lezajlott az ingyenes zöld számon keresztül.

A foglalkozások bemutatására az ISCO Ausztráliával közös új-zélandi változatát használják. A 400- 450 tétel karbantartását a szolgálaton belüli 10 fős stáb végzi interjús módszerrel. Kétévente felülvizsgálnak minden leírást. A foglalkozások bemutatása személyes történeteken keresztül kap megerősítést. Elérhető a CV4me funkció, egy önéletrajz-készítő segédprogram. Elérhető a my career funkció, az egyes keresések eltárolhatóak. Fejlesztés alatt áll a magyarhoz hasonló TVK – tanácsadók virtuális közössége funkció is. A szervezet honlapját 2008-ban 2,2 millióan látogatták meg.

Az iskolai karrier-tanácsadás jelentősen fejlődött a 2000-es években, ma cca. 300 iskolában összességében 1600 tanácsadó dolgozik osztott munkakörben (tanár/tanácsadó, iskolai adminisztrátor/tanácsadó), s jellemzően heti 10-20 óra fordul csoportos tanácsadásra. Egyéni tanácsadást (career counselling) általában nem végeznek, de előfordul egyéni pályainformáció nyújtása (career advising). A kormány célja, hogy a meglévő iskolai eszközök (RG új-zélandi változat, és saját fejlesztések) a Career Services (CS) által fejlesztett eszközök legyenek elérhetőek az iskolákban, ezért fejlesztik a CS honlapján a karrier-tanácsadók menüt. A maorik integrált oktatása ma már alapvető, 1969-ig külön iskolákban tanították, azaz szegregálták őket.

Az új-zélandi iskolákban a legutóbbi nemzetközi karrier konferencia (2002) óta lényeges fejlesztések mentek végbe, a fenntarthatóság azonban ma is kérdés.

Az életpálya-építési kompetenciákat három pedagógiai- pszichológiai fejlesztési feladatra fűzik fel. Ezek az alábbiak:

a tanuló öntudatának fejlesztése a lehetőségek megismerése (felnőttek világa, munkaerőpiac, képzés) döntéshozatali és megvalósítási kompetencia kialakítása.

A modellt az ausztrál példa alapján az alábbi ábra mutatja be részletesen.

M. L. McMahon (1992) Australian Journal of Career Development

A serdülők pályaválasztási döntéseit befolyásoló tényezők rendszerszerű megközelítése

tanuló

Egész életen át tanuló

magabiztos

em

be

ri kapcso

lato

kkal re

nde

lkező

Akt

ív r

ész

tve

vő

Öntudatosság fejlesztése

Le

he

tősé

gek m

egism

eré

se

Dö

nté

sho

zata

l é

s m

eg

való

sítá

s

iskola

felsőo

ktat

ásközösség

mun

kaad

ók

méd

ia

kortársak

Szocio-kulturalis tényezők

munkaerőpiac

Politikai rendszer Történelmi tényezők

Földrajzi tényezők

Oktatási/ képzési lehetőségek

A fejlesztési területeket a 12 évfolyamra lebontva tárgyalja az új-zélandi oktatáspolitika

1-6 évfolyam

A tanulók fedezzék fel saját helyzetüket, majd ezt terjesszék ki az őket körülvevő közösségre. Tanuljanak meg döntést hozni és a döntéseik után megvalósítani a feladatokat.

7-8 évfolyam

A tanulók értsék meg az egész életen át tartó tanulás szerepét, a munkaerőpiac főbb jellegzetességeit, tanulják meg összekötni a saját tanulmányukat a munka, a további szakképzés világaival. A tantermi tanulmányok mellett ebben a korban már az iskolán kívüli tevékenységek is egyre fontosabbak.

9-10 évfolyam

A tanulók érdeklődésükre építve saját tervet alakítanak ki, amely a személyes döntések és lehetőségek mélyebb megértésén alapul.

11 évfolyam

A tanulók személyes érdeklődésüket és képességeiket ismerve olyan iskolai és azon kívüli tevékenységeket szerveznek / végeznek, amelyek megegyeznek a pályaválasztásukkal.

12-13 évfolyam

A tanulók önállóan képesek megvalósítani választásaikat. A Gateway kormányzati program elérhető minden középiskolában, lényege a továbbtanulási / munkaerő-piaci tervek előkészítése a közoktatás befejezése előtt.

A pályatanácsadás szakpolitika globális kihívásairól

A délután folyamán a pályatanácsadás szakpolitika globális kihívásairól készült kerekasztal-beszélgetés. A panelbeszélgetés résztvevői; John McCarthy, az ICCDPP igazgatója, Raimo Vourinen, az ELGPN koordinátora, Vincent McBridge, az ETF, Tony Watts, a NICEC és Lynne BEZANSON, a Canadian Career Development Foundation (CCDF) irányítói voltak.

McCarthy elmondta, hogy nagy szakadék tátong az egész világon a szakpolitikai egyetemi felkészítések és a későbbiekben a szakpolitikusok (policy analyst) gondolkodása és a pályaorientációs gyakorlat között. Az elmúlt tíz éve e központnak főként azzal telt el, hogy a szakpolitika számára érthetővé tegye a pályatanácsadást. Így az EU-ban a 2004-es és 2008-as oktatási miniszteri állásfoglalásokban is meghatározó volt a szerepe.

Kanadában az egyik régió munkaügyi szervezete felvállalta, hogy mind a 700 kollégája átmenjen a kanadai pályatanácsadók kompetenciajegyzékének (1996) önértékeléssel történő felmérésén. E felmérést úgy csinálta meg a szervezet összes munkatársa, az ügyintézőtől a vezetőikig, hogy akár saját meglévő munkakörükkel is ellentmondó alkalmassági eredmények jöhettek ki. A vezetés figyelembe vette ezt, és nem használta fel az eredményeket belső értékelésre. A mérés eredményeként hét továbbképzési modult dolgoztak ki, mindegyiket elismerte az IAVEG.

WS4- az állampolgárok, végfelhasználók hangja a karrier-tanácsadásban

Az ICCDPP konferencia záró napján az állampolgárok szerepét gondoltuk tovább. Kihívást jelent a globalizáció és a szélsőséges individualizáció összeegyeztetése a karrier-tanácsadás közösséget, a munkaerőpiacot, társadalmi munkamegosztást kiszolgáló szerepkörével. Japánban a hagyományos társadalom kerül konfliktusba a japán fiatalok sokkalta nyugatiasabb igényeivel. A fiatalok nem szeretnek szemtől szembe beszélgetni, SMS-es és más gyorsan működő, személytelen támogatást szeretnének. A nyelvi korlátok nagymértékben befolyásolják a karrier-tanácsadás lehetőségeit. Pl. a Dél-Afrikai Köztársaságban 14 nyelv él egymás mellett, és a legtöbbet nem beszélik a szolgálat munkatársai, az angol mellett csak egy helyi nyelv hivatalos, a többi nem, így a szolgáltatás elszakad a felhasználóitól.

A pályatanácsadás felhasználói elégedettségvizsgálata nem működhet a szolgáltatások kialakítását megelőző felhasználói igények felmérése nélkül. Az egyes felhasználói csoportok igényeinek kielégítése mindenütt komoly feladat és kihívás. Új-Zélandon a CS (Career Services, NZ) több csatornát alakított ki: maori kisebbségnek szóló/ csendes-óceáni térségnek szóló / segítőknek – tanároknak nyújtott támogatás (2010. júliustól). Ha nem figyelünk ezekre a hangokra, az eredménytelen szolgáltatásokat szül, ha túlzottan figyelünk rájuk, szétrombolják a megvalósítást. Egy szervezetben minden felhasználói igényt kielégíteni (all age guidance) lehetetlen. A megoldás a szervezeten belüli szakosodás (fiatal, felnőtt, lemorzsolódók stb.) vagy különböző szervezetek/ szakemberek hálózatba szervezése (pl. magyar modell TÁMOP 2.2.2. RSZH – TVK kialakítása).

A fejlesztő programok kialakítása során nagy kihívás annak megélése, hogy kik a társadalmi partnerek, kik képviselik valójában a felhasználók hangját? A pályatanácsadó honlapokra épített visszajelző kérdőívek, a találatok számolása és rendszeres elemzése legalább olyan fontos, mint a rendszeres fókuszcsoportos értékelés és a kontrollcsoportos vizsgálatok. Pl. minden első látogatónak, aki használja az Én karrierem-funkciót, és el is ment anyagokat, fel lehet ajánlani a visszajelezés lehetőségét, de nem szabad kötelezni rá.

A japán kormány most szánta el magát, hogy a közoktatás egészében 6-18 éves korig bevezeti az életpálya-építési kompetenciák (CSD) oktatását. Ebben az országban is komoly probléma a tanárok

felkészítése és képessé tétele e feladat ellátására. Jelenleg több tanárképző főiskolán folyik e célú kiegészítő esti/ levelező képzés.

A szimpózium zárásaként mind a négy témakörre alapvető megállapítások és ezekhez kapcsolódó nemzeti és világszervezeti (ICCDPP) tennivalók köre, azaz egyfajta feladatlista alakult ki.

Konklúzió helyett - Tennivalók nemzeti és világviszonylatban 2009-2011 között:

1. a pályatanácsadás eredményességének/ behatásának mérhetővé tétele

alapelvek

a. a pályatanácsadás hatékonyságáról szóló adatok gyűjtése magától értetődő alapfeladat, ezzel lehet befolyásolni a döntéshozókat.

b. az adatgyűjtés mindkét területre kiterjed a) mit szeretnék megtanulni a saját adatainkból és b) mit szeretnénk bizonyítani

c. minden közösségi / állami finanszírozású szolgáltatásnak elszámoltathatónak/ transzparensnek kell lenni, ehhez alapvető a mérés-értékelés és a monitoring alkalmazása

a fentiek alapján bátorítani kell az országokat, hogy…

d. ...indítsanak és finanszírozzanak szakpolitikai kutatásokat a pályatanácsadás egyes formáinak költségráfordítására és eredményességére.

e. ...alakítsanak ki és tegyenek közzé keretrendszereket, melyek bemutatják a pálya-tanácsadási szolgáltatások árát és hasznosságát.

f. ...longitudinális adatokat gyűjtsenek, amelyek összekapcsolhatóak a pályatanácsadás költségráfordításaival, s el kell ilyen elemzéseket indítani a már meglévő jellemzően kvalitatív kutatások mellett.

Világviszonylatban feladat (ICCDPP):

g. egységes, világviszonylatban felhasználható keretrendszer kialakítása és közzététele a pályatanácsadás árának és hatásosságának/ hatékonyságának mérésére eszközönként – a keretrendszernek magába kell foglalnia: a minőség, hozzáférhetőség, hatás (impact) elemeket

h. a pályatanácsadás hatásainak mérésében elkötelezett országok hálózatának kialakítása és támogatásuk (e cél egybevág az ELGPN WP4 céljaival, amely szervezetnek Magyarország is tagja)

i. elérhető kutatások anyagok metaadatbázisba szervezése az ICCDPP honlapján

2. A kulturális háttér meghatározó….

alapelvek

a. a hatékony pályatanácsadás elképzelhetetlen a kilens(ek) kulturális hátterének figyelembevétele nélkül

b. a kulturális ismeretek a gyakorló pályatanácsadók ismeretének és szakmai képzésének meghatározó elemei kell legyenek

fentiek alapján bátorítani kell az országokat, hogy… - abban az esetben, ha az ország soknyelvű és

kultúrájú

c. a képzőkkel való együttműködés és a megvalósítás módjainak elemzése alapján ki kell tapasztalni, hogy az egyes kultúrák számára mely módszerek a leghatékonyabbak

d. a helyi, közösségi szinten dolgozó szolgáltatókkal szoros kapcsolatot kell ápolni és kialakítani, hogy a saját praxisukban mi a hatékony segítés, nem szabad a fővárosból, központból rájuk erőltetni kész megoldásokat

e. stratégiát kell kialakítani a gyakorló tanácsadók kiválasztására, hogy az adott kisebbségnek megfelelő szakember kerüljön a helyszínre

minden ország számára ajánlott,

f. a már meglévő pálya-tanácsadási kompetenciamátrixok, etikai kódexek és eszközök összegyűjtése és megosztása egymással országos, régiós, helyi szinteken

a világszervezet feladata

g. a portálon található az inter- és multikulturális tanácsadást támogató eszközök gyűjtése, kategorizálása

h. e témát támogató kutatások közzététele és előmozdítása

3. IKT és pályatanácsadás

Alapelvek

a. Az IKT eszközök elősegítik a fejlődést de nem helyettesítik a személyes pályatanácsadást

b. Az IKT eszközök átalakító, fejlesztő ereje más és más, hatásuk eltérő, a felhasználói hozzáférés módja és elterjedtsége is változó

c. Az átalakulás folyamat jellegű, amelyet követni kell a szolgáltatásokkal

a fentiek alapján bátorítani kell az országokat, hogy…

d. ...minél előbb figyeljenek fel az újabb (pl. Web 2.0) technológiai lehetőségekre e. ...vizsgálják meg az egyéni és a közösségi web-terek közötti kapcsolat/ átválthatóság

arányait vö. Egyéni e-portfolió és közösségi lapok (Nem minden esetben az új honlap fejlesztése a megoldás, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a webes közösségi terek)

f. ...a végfelhasználókat, különösen a weben aktív fiatalokat, vonják be az új pálya-tanácsadási terek tervezésébe, folyamatos visszacsatolásra van szükség

g. ...az e-tanácsadást a gyakorló szakemberek továbbképzésébe és az új szakember-generáció oktatásába építsék be

a világszervezet feladata:

h. ki kell alakítani a jó gyakorlatok adatbankját i. érdemes egy kisebb munkacsoportot önkéntes alapon kialakítani, akik a 2011-es 6.

szimpóziumig elkészítik elemzésüket e témakörben

4. Az állampolgárok szerepe

Alapvetések

a. A közforrásokból fenntartott pálya-tanácsadási szolgáltatóknak (ideértve a pályázatos forrásokat is!) etikai kötelessége a felhasználók véleményét kikérni.

b. Az állampolgárság és a saját karrierút támogatása közötti összefüggést erősíteni, pontosítani kell a politikusok és a szakpolitikusok számára.

c. A felhasználókat nemcsak a visszajelzések formájában kell bevonni, hanem lehetőségét kell biztosítani a számukra, hogy maguk is alakítsák, és ezzel birtokba vegyék a fejlesztéseket.

ajánlások az országok felé:

d. Indikátorok kialakítása az állampolgárok bevonódásának mérésére e. A végfelhasználók bevonásához kreatív megoldások kialakítása

A világszervezet feladatai 2011-ig

f. Az országok fejlesztéseinek mentorálása g. Az ICCDPP honlap fejlesztése

A világkonferencia zárásakor Magyarország kifejezte abbéli szándékát, hogy 2011-ben Budapesten kerüljön megrendezésre a szimpózium. 2010 júniusáig ígértünk végleges választ, a határidő átlépése esetén Finnország lenne a szervező.

A magyar szervezés ötlete két helyről is támogatást kapott:

Az ETF a MEDA hálózat 14, EU-val együttműködő országának bevonását (és esetleges anyagi támogatást) ígérte, - az ETF keretében most befejezett munka (In demand: career guidance in EU neighbouring countries 2009)

Az ELGPN pedig e konferencia előtt Budapestre hozná a hálózat féléves közgyűlését (amely forrásokat is jelent)

Így a 2011-es magyar elnökség időszakában jelentős oktatáspolitikai- foglalkoztatáspolitikai világrendezvényt tarthatnánk, amely szervezésébe belép az ICCDPP, az ETF és az ELGPN is. A források oldaláról esetlegesen – további tárgyalást kíván- e két utóbbi szervezettől számíthatunk részleges finanszírozásra.

Az IAVEG és az ICCDPP elnöksége is kész arra, hogy igény esetén levélben keresse meg a magyar partnereket (OKM, SZMM, NPT) és jelezze oktatáspolitikai – diplomáciai elkötelezettségét az IS 2011-es budapesti megrendezésére.

IAVEG 2009 világkonferencia – gyakorló pályatanácsadók és kutatók, képzők találkozója Wellington, 2009. november 19-21.

Real Game (RG) demonstráció

Az IAVEG 2009-es világkonferenciájának bevezető napján került sor a kanadai fejlesztésű Real Game bemutatójára. A jelenlegi 2.1. -es kanadai / észak-amerikai változat már online támogatja a tanárok és tanulók munkáját, kezeli a tanuló teljes portfólióját, valamint megjelent a RG felnőtt változata is. A programcsomag otthon is ismert, ki lett próbálva, ám teljes közoktatási kifejlesztésére és bevezetésére nem került sor. A program kérdőíveket és foglalkozásleírásokat is tartalmaz. A program egyes tanulóra számítva elkészíti a heti időbeosztást, és a havi jövedelmet is fel kell osztania az élet egyes területei között (szabadidős tevékenységek, munka, baráti kör, étkezés stb.). A RG licenc – amely ma már magában foglalja a program adaptálásával kapcsolatos direkt módosítási változtatásokat, közvetlen hozzáféréseket is az online rendszeren – 10 millió lakosra 166 667 CAD azaz 28 333 333 Ft plusz 8% hűségdíj, összesen 30 600 000 Ft évente.

The be real game digital 2.0 világpremierje ezen a konferencián volt.

A sorozat elérhető elemei:

Csomag neve életkor (év)

osztály témakör leckék száma (db)

óraszám nettó (ó)

The play a real game 8-10 3-4. élni és dolgozni a közösségben

10 13-16

The make it real game 10-12 5-6. Dolgozni egy kisvállalatnál, az élet az üzletben

12 15-18

The real game 12-14 7-8. Kitekintés a felnőttek világára

5 elem / 18 lecke

20-25.

The be a real game 14-16 9-10. Egyensúlyt találni a munka a szabadidő és a család között

3 elem/ 17 lecke

17-24

The get a real game 16-18 11-12. Tervek készítése a felnőtt életre

13 lecke 13-20

A teljes iskolai időszükséglet 1-12 osztályig (cca.)

min. 78 - max. 103 óra

18+ / felnőttek 18+ Középiskola után…

A felnőtt karrierút választásai

3 elem / 17 lecke

26-30

A közoktatási / osztálytermi használhatóságnak feltételi vannak. Ezeket az alábbiakban lehet összefoglalni:

1. épített környezeti / időszervezési feltétel: az iskolának túl kell lépnie a 45 perces hagyományos órakereteket és a frontális osztálytermi berendezést

2. tanárok módszertani/technológiai/pályaismereti felkészítése feltétel: a tanároknak „kompetenciafejlesztőknek” kellene válniuk. Ez attitűdváltást is jelent!

a. a tanároknak komoly pályaismerettel kellene rendelkezniük, valamint ismerniük kell a munka világát

b. tanárok oktatatástechnológiai felkészítése is fontos 3. oktatásfinanszírozási feltétel: a RG kiscsoportokban működik hatékonyan (15-18 fős

gyerekcsoport) jellemző a kettős csoportvezetés – amely összefügg az oktatásfinanszírozással

4. oktatástechnológiai feltételek: az online RG használata esetén oktatástechnológiai fejlesztések (laptop minden gyereknek, intelligens tábla)

5. módszertani fejlesztések végezetül a RG-tananyag adaptálása vagy hasonló értékű magyar anyag fejlesztése

A fentiekkel összevetve a hazai helyzet:

az iskolai épített környezet átalakítása még csak most kezdődött meg (HEFOP, TIOP) a tanártovábbképzéshez szükséges módszertan kialakítása most fejeződött be (ld. 5.

pont) a HEFOP-ban (HEFOP 311) A kompetencia alapú közoktatás 1-12 évfolyamos tananyagfejlesztése tartalmazta az életpálya-építési kompetencia területet

az oktatás finanszírozása nem teszi lehetővé a kiscsoportos munkát az iskolák munkarendje a 2009/2010-es tanévtől pilot jelleggel térhet el a 45 perces

óráktól a tanárok módszertani/ ismeretbeli és technológia-használati felkészítése elkezdődött

(HEFOP 311, TÁMOP 311, SZFP I-II), de nagyon messze van a kritikus tömegtől. az oktatatástechnológiai eszközök megújítása (TÁMOP) hosszú időt fog igénybe

venni, működtetésükre újabb forrásokat szükséges keresni. A hozzájuk szükséges tartalmak és tanártovábbképzések az elmúlt években indultak meg.

Az IAVEG 2009-es konferenciát 800 résztvevővel a Career Services (CS) főigazgatója, Lester OAKES, új-zélandi miniszterelnök-helyettes és Bryan HIEBERT, az IAVEG elnöke nyitották meg. Hiebert betegsége miatt 2010-től lemond, a szervezet új elnöke pedig Lester Oakes lesz. Az új-zélandi kormány kifejezett megtiszteltetésnek veszi, hogy a CS világviszonylatban elfogadott, kiemelt példává vált és a világszervezet elnöksége hozzájuk kerülhetett. A konferencia hazai társzervezője a CDANZ (Career Development Association of New Zealand) azaz az Új-zélandi Karrier-fejlesztés Szövetség volt.

Az első főelőadást az angliai születésű ausztráliai Prof. Jim BRIGHT tartotta, aki a káoszteória alkalmazásnak elismert szakértője a karrier-tanácsadásban. A káoszteória alapján a karrierút kialakítása nem döntési pontok kérdése, azaz nem egy-egy döntés eredménye (pl. iskolaválasztás, szakmaválasztás, munkahelyválasztás …) hanem folyamatos apró döntések összessége a mindennapokban, amelyből következő utakat a véletlen nagymértékben befolyásolja. A fiatal karrierje kiszámíthatatlan, azaz a jól szervezett életpálya-építési kompetenciák elsajátítása, a saját lábra állás az egyetlen kivitelezhető megoldás. A csak egyes pillanatokban elérhető támogatás (Pryor és Bright 2003, 2005, 2007) nem old meg semmit, sőt kárt okoz! A globalizált világban nincsen állandóság a szakmai pályafutásban. A világ, a munkaerőpiac nem jelezhető előre abszolút számokban. Lorencz ATTRACtól, a káoszelmélet kialakítójától vezette át elméletét Bright a pályatanácsadásra.

A kisebb előadások között az új-zélandi kutatók Dale BAILEY és Carol ASHTON az iskolák támogatásáról beszélt, amelynek célja a saját karrieroktatási curriculum kidolgozása, az oktatási stílus és az iskolavezetés átalakítása voltak. A munka három szinten zajlott (ahogyan pl. holland vezetéssel Magyarországon a Mátra projekt):

1, a tanulók életpálya-építési készségeinek fejlesztése és a különböző tanulói igények felismerése

2, a tanárokkal és az iskolai vezetéssel, személyzettel folytatott fejlesztő munka

2a) a helyi tantervbe kereszttantervi alapon az életpálya-fejlesztés (ÉF) kompetencia építése

2b) a tanárok és az iskolavezetés ellátása (konzultációk során) a szükséges ÉF ismeretekkel (a tanárok tárgyi tudását és módszertani készségeit egyszerre kellett fejleszteni!)

3, a közösséggel, (ide értve a szülők, a környező vállalatok, társadalmi partnerek bevonását is) önkormányzattal, fenntartóval végzett fejlesztő munka

A fejlesztés elemei voltak,

támogató tananyagok fejlesztése elektronikus hírlevél honlap kialakítása 0800 zöld szám kialakítása a tanároknak

A projektet az új-zélandi CS viszi együttműködve az iskolákkal. (Az elektronikus hírlevélre fel lehet iratkozni a CS honlapján.) A CS honlapján külön támogató részt hoztak létre a tanároknak. A négy fő témakör:

a tanári kompetenciák fejlesztése a tanulókkal végzett munka a szülők és a helyi közösség bevonása eszközök az iskolai ÉF-hez

A programban résztvevő iskolákban minden gyerek saját karrier-portfóliót készített papíron, amelyet az iskolai karrier-sarokban helyeztek el és gyarapítottak. Jelenleg 50 iskola vesz részt a programban.

S. Osborne, M. Thompson, A. Sutherland, L. Henderson a hatékony középiskolai ÉF-ről beszélt. A program kétéves volt (2007-2008) 100 iskolát érintett CPaBL- ’Creating Pathways and Building Lives’ címmel. A finanszírozó az oktatási minisztérium volt. A programban a meglévő tanári kart képezték, nem vittek be új személyt. 5-6 fős csoportokat alakítottak ki, s fontos volt, hogy iskolai vezető is legyen közöttük. A pályatanácsadó valójában külső tanácsadóként „közösségépítőként” (community counselling) dolgozott a tanárokkal.

Jenny BIMROSE és Alen BROWN a Warwicki Egyetem Foglalkoztatáspolitikai Kutatóintézetéből a karrier-tanácsadás hatékonyságának értékeléséről beszélt a végfelhasználók/ kliensek szemszögéből.

A karrier-tanácsadási szolgáltatás megítélésének szemszögei szerepek szerint eltérőek, valamint az egyes szereplők elvárásai nem tisztázhatóak pontosan. Léteznek a felszínen megfogalmazott igények és ehhez képest az érzelmi alapú/ nem tudatosított igények vagy a szándékos intellektuális maszkolások: a valódi elvárás elrejtése.

Szerepkör elvárás a felszínen

Felhasználók „jó minőségű” szolgáltatást akarnak

Vezetők „költséghatékony” felhasználást

Szakpolitikusok „társadalmi szintű eredményeket”, indikátorokat (pl. csökkenjen a munkanélküliek száma)

Munkaadók „megfelelő” munkaerőt szeretnének

(A felvázolt képből hiányzik a gyakorló szakemberek igényeinek rejtett és manifeszt elvárásainak megfogalmazása.)

2003-2008 között ötéves követéses vizsgálatot készítettek: kliens-szakember és egy külső szakember segítségével elemezték a felvett interjúkat. 50 esettanulmányt vettek fel hanganyagként és félig kötött kérdőívet töltettek ki mindenkivel. A 2003/04 felvett 50 főből 2007/08-ban 29 résztvevő volt még a látóhatárban. A pozitív hatások az alábbiak voltak:

tisztában jöttek az életútjukban előforduló helyzetekkel (képzési típusok, munkaerőpiac, ösztöndíjak stb.)

megtanultak hozzáférni a szükséges információkhoz

2003/04-ben 50 főből 49 (98%) hasznosnak találta a tanácsadást, 5 év múlva ez 69%-ra csökkent. A négy attitűd, amellyel a kliensek az életükben jelentkező átmeneteket kezelték: opportunista/ tervező/ stratégiai / érzelmi.

Az európai vizsgálat (CVET) 10 országra terjedt ki 1150 fővel. Indoka a lisszaboni stratégia fényében az EU állampolgárok karrierútjainak vizsgálata volt, mint a stratégia megvalósíthatóságának sarkalatos, mindennapi eleme. A munka mint tanulás, az életút mint tanulás (LLL, LWL) felfogása, habár az oktatási dokumentumok mást mondanak, nem általános Európában. A szakmai CV-k elemzéséből számos ilyen történet kiolvasható:

upskilling, azaz a munkahelyi tanulással adott szakterületen belül felfelé vált valaki - formális iskolai bizonyítványok nélkül is

pályakorrekció, amikor teljesen másfelé megy a szakmai munkája vagy a tanult szakterületén belül marad intragenerációs felfelé mobilitás nélkül a

munkaerőpiacon.

Az interjúalanyok egy része felfedezte magától is, hogy vannak átvihető készségei (transferable skills) a munka világában. Ez a kutatás egyik fő megállapítása.

A karrier tanácsadók szerepéről Jenny Bimrose (UK), Mark Watson (Dél-Afrikai Köztársaság) és Mary McMahon (AU) számoltak be. A kutatás 2009-ben indult három ország elemzésére épül és egy olasz kutató fog csatlakozni a munkához. A nők számára nyújtott tanácsadás szerepét értékelték. A 45-65 év közötti nőkre kiterjedő kvantitatív kutatás alapján a superi modell nem stimmel a megkérdezett nők életútjára. Az eredeti interjúk struktúráit a rendszerelméleti megközelítés adta. Összességében országonként kevesebb, mint 10 fő megkereséséről van szó. A cél a három országon keresztül is értékelhető modell kialakítása, bár minden esetben angolul beszélő interjúalanyokról van szó, még ha más szocioökonomiai háttérről is van szó.

A második nap nyitó előadását Linda Tuhiwai Smith új-zélandi professzor tartotta. A maori kisebbségből származó professzor asszony személyes életútját mutatta be a 60-as évek vietnami háborúellenes mozgalmától – amely összefonódott a maori kisebbség jogainak kikövetelésével – a jelenlegi állásáig. Személyes élettörténete végigköveti a kisebbségpolitika változását. A 70-es évek elején tanítóként kezdte, amikor a maori gyerekeket még szegregáltan tanították, majd az auklandi egyetem következett 1989-ban, ahol kezdetben félállást kapott a maori oktatásügy kutatásához.

A finn egyetemi beszámoló a felnőttek előzetes tudásának (APEL) beszámítására alakult litván-finn-német-angol projektet ismertette. Riitta Virtanen és A. Lepanjuuri beszámolójából kiderült, a pályatanácsadás és az előzetes tudás beszámítás / értékelés közötti kapcsolat nagyon-nagyon erős. Finnországban éves adatként 1,7 millió felnőtt vesz részt az LLL-ben. Lerkkanen (2002) modellje alapján három hullámra osztották a felnőttkori tanulás és a tanulási tanácsadás támogatását. E három elem csak egyben, egymást erősítve működik hatékonyan. A felhasznált módszerek:

bingo póker játék a színekkel (kompetenciáim/ erősségeim és gyengeségeim, akarom fejleszteni/

nem akarom fejleszteni az 5 új szerepe képekkel fejezzük ki magunkat (kifejezetten hatékony az aluliskolázott / bevándorló

rétegeknél)

1. Felnőttkori tanulást támogató pályatanácsadás a tanulmányok során

2. Egyénre szabott felnőtt kori karrier-tanácsadás

3. A felnőtt személyes hozadéka a tanulmányok során

Pályatanácsadás/ tanulási tanácsadás a

felnőttképzés során

School guidance

Egyéni karrier tanácsadásfelnőtteknek Career counselling

A felnőtt személyes hozama (learning outcomes)

Lerkkanen (2002) University of Applied Sciences, JyvaskylaTeachers Education College

A felnőttkori formális tanulás és a kísérő pályatanácsadás amplitúdójának a viszonya valamint a felnőtt egyéni tanulási hozama

Cathalina D’Achiardi-Ressler és Spencer Niels új-zélandi elemzők a Kuder program karrier-fejlesztő rendszer iskolai hatékonyságáról tartott beszámolót. A program kialakítója Frederic Kuder a harmincas években kidolgozott eszközén alapul. 150 millióan vettek részt eddig a Kuder alapú kiválasztáson, 14 millióan használják a rendszert és évente 3 millió új profil készül. A program változatai:

kisiskolás 5 osztály + szülői rész kuder galaxy 6-8 osztályos, középiskolai + szülők kuder navigator Egyetem/ főiskola utáni és felnőtt verzió kuder journey

Az egyetem az USA Dél-Karolina tagállamában működik, ahol tagállami szintű jogszabály született a karrier tanácsadás fejlesztésére. Ez alapján minden iskolai épületben (nemcsak minden intézményben) kötelezően tanácsadó került. Minden fiatalnak kötelező 4 éves cselekvési tervet készítenie. Az állam ötvenmillió USD áldozott e fejlesztésre. A bevezetés előtt négyéves vizsgálatot folytattak le 500 fő Kuder-használó és 500 fős kontrollcsoport segítségével. A kutatók feltételezték, hogy a kuder hatására a tanulók vizsgaeredményei javulni fognak, a vizsgálati csoport fél felsőfokú (community college) képzésre járt. 17,5%-uk esetében szignifikáns módon megnőtt a jól vizsgázók száma, szemben az 5.3%-os rendszert nem használókéval.

A második kérdés a karrierdöntési készség fejlődése volt. A rendszert használó diákok kétszer kevesebbszer változtatták meg az iskolai fő tárgyaikat, mint a nem használók. Az USA-ban a tárgyfelvétel komoly financiális kérdés is a community college-ban a tagállamnak, a felsőbb intézményekben a családoknak.

A harmadlagos hipotézis szerint a felsőoktatásba (BA/Sc vagy MA/Sc) való továbblépés sikeresebb lesz. A vizsgált minta 92%-a továbbment, a tagállami átlag 60% körüli. Az USA-ban jellemző oktatatás-finanszírozási gyakorlat nyomán alapvető kérdés, hogy a tanulók naponta megjelenjenek

az iskolában (az iskola naponta a jelenléti ívre kapja a normatívát).

A délutáni főelőadást Lynne Bezanson és Sareena Hopkins tartotta a kanadai karrier-fejlesztési alapítvány képviseletében. Egy olyan kutatás indult 11 ország részvételével, amely a fiatalok probléma-megélési / megoldási módjainak összehasonlítására vállalkozik a karrierút során. (resilience). Az első mérés a 80-as években indult longitudinális vizsgálat, amelyben alacsony státuszú anyák gyermekeit kísérik nyomon. A korai kutatások olyan szempontokat találtak, amely nemcsak az anyagi helyzettől függtek.

A kilencvenes években ezeket a protektív tényezőket három csoportba sorolták:

- legalább egy támogató felnőtt kapcsolat

- értelemmel teli iskolai kapcsolatok

- a tanárok és a szülők magas szintű elvárásai a gyermek későbbi céljaival, boldogulásával kapcsolatban

A kutatások harmadik hulláma már összekapcsolódott a szakpolitikai kérdésekkel. A negyedik hullám kapcsolatot talált az agykutatással, a fejlődés a megfelelő coping kérdése, az ismeret beágyazódik a kultúrába.

Család, közösség, kultúra, támogató szolgálat – a négy kulcsszó a kutatások mai állására. A pozitív alkalmazkodás kutatása fontos a fejlődő országoknak, de a fejlett elöregedő országok esetében is fontos megállapításokat hordoz.

Belső tényezők:

- pozitív coping

- pozitív önkép

Külső tényezők:

- intézményi támogatás, befogadás

társas coping képessége

A kliensek gyakorta úgy érzik, hogy saját lehetőségeik beszűkültek, nincsen módjuk valóban tervezni, döntéseket hozni – a karrier-tanácsadó egyik alapfeladata ennek a gondolkodásmódnak a feloldása, enélkül a munka nem lesz eredményes. Az egyéni cselekvési terv elkészítése nem szolgálhatja a valódi behatást jelentő a kilens viselkedésének/ gondolkodásának alakítását célzó beavatkozást a counsellingben. Ilyen célokat az információnyújtás (career advising/ information) nem fogalmaz meg.

A nap utolsó előadásblokkjában D. COLE kanadai szakértő a Career Trek (CT) programról beszélt, amely 10 éves gyerekeknek készült program, és a karrier-tanácsadás társadalmi befogadást segítő szerepéről szóló esettanulmány. Cole, aki szakmai hátterét tekintve szociális munkás, azt a kérdést vetette fel, hogy a saját tanulmányaink felnőtt fejjel visszatekintve hogyan befolyásolták későbbi életünket. A pályainformáció nyújtása, a brosúrák, honlapok, pályaválasztási kiállítások nagy veszélye, hogy az elhanyagoltság érzetét keltik a gyerekekben, mert nem adnak módot a valódi

beszélgetésekre. Amennyiben pedig vannak, gyakran túl későn, csak az általános iskola végén, a középiskola alatt, amikorra már sok minden eldőlt.

Kanadában 1999-től létezik a CT program alacsony státuszú gyerekeknek. 10 éves korban kezdik velük a munkát, mert a középiskolában beavatkozni már késő. A CT célja, hogy a kisgyerekek tudjanak többet a szakmákról, próbálják ki azokat és maguk lássák be, hogy középfokon tovább kell tanulni, mert nincsenek alacsonyabb képzettséghez kötődő állások a munkaerőpiacon. Emellett tudják összekötni, hogy választásuk hogyan kötődik a közösséghez is. A program hosszú ideig tart, van gyerek, aki hetekig, és van, aki évekig jár. A programban 60 iskola vesz részt, ez évente 240 gyereket és családjukat jelenti. A családoknak szakaszonként 20 kanadai dollárt kell fizetniük, hogy érezzék a szolgáltatás fontosságát.

A családdal és a gyerekkel írott rövid angol nyelvű megállapodást kötnek, amelyet a szülők a segítő és a gyerek is aláír. A program szombatonként fut, 15 gyerekre jut egy segítő. 80 foglalkozást mutatnak be 17 ágazatból az októbertől áprilisig tartó programban. A gyerekeknek nincsen valós pályaismeretük, ami van, azt a tévéből veszik. Például mostanában a gyerekek helyszínelők szeretnének lenni (CSI sorozatok). A 10 éves kislányok állatorvosok szeretnének lenni, mert abban gondolkodnak, hogy egész életük során gondozhatják a pónilovakat. A programban nem beszélnek a szakmák munkaerő-piaci kilátásairól, mert úgy érzik ezt nem lehet 10-15 évvel előre megmondani a ma tízéveseinek. Amiről beszélnek:

szakmák, eszközök saját élményű kipróbálása, az iskola fontossága a szakmák megszerzéséhez az összes tantárgy fontos, mert később szükséged lehet rájuk! „mindig van választásod!” megértetése

A szombati programokra fordított tanórán a szülők is csatlakoznak, itt a gyerekek tartanak órákat. Kilencedik osztályban a gyerekek visszajönnek (15 évesen) és egy évet töltenek el hétvégenként a kiválasztott szakmában/ munkahelyen. A 16 éves gyerekek visszajöhetnek kortárs segítőként, a teljes stáb középiskolásokból és főiskolásokból áll, akik ezért kreditet is kapnak. A 14-20 éves fiatal anyák számára hasonló program fut.

John C. Carey a Massachusettsi Egyetem, Amerikai Iskolai Tanácsadás Kutatóközpont senior kutatója a mérésre alapozott gyakorlatról beszélt. A vizsgálat MA Springfield kisvárosában zajlott 100 diákkal, akik hiperaktivitással, tanulási nehézségekkel küzdenek, vagy kisebb kihágásaik voltak. Az USA-ban nem létezik kötelező karrierterv a közoktatásban, helyette 58-féle helyi megoldás van. Azonban a szövetségi törvény alapján a speciális igényű gyerekeknek 14 éves korukra kötelező az átmenetet támogató karriertervet készíteniük. De ennek nincsen leírása, sem monitoringja, így senki sem csinálja. A program alapja az SDT – az önvezérelt tanulás (self-directed teaching) modell (elemei: kompetencia, kötődés). A modell fontos eleme az elképzelt én, ha ez jól megfogalmazott és elérhetőnek tűnik, nagyban motiválja a gyerekeket és szülőket. A modell másik eleme a „jó célok” kialakításának eszköze.

A konferencia záró napján az új-zélandi Ganesh NANA közgazdász tartotta a nyitó előadást. Miközben az elmúlt hónapokban az új-zélandi GDP 0,1%-kal nőtt, azaz stagnál, a munkahelyek száma 30-40 ezerrel csökkent. Ehhez képest a 2000-es években 425 ezer új munkahely jött létre. Mindössze 13 ezret foglalta el ebből volt munkanélküli, 296 ezret pedig bevándorló. A foglalkoztatási ráta meghaladja a 68%-ot, a női foglalkoztatási ráta közelíti a 64%-ot. Az 55-60 évesek foglalkoztatási rátája meghaladja a 75%-ot. A 65 év felettiek részvétele is eléri a 18%-ot. Az elmúlt tíz évben létrejött új munkahelyekből 80 ezer középvezetői/ menedzseri és 160 ezer szakképzett munkaerőt vett fel. Eközben a textilipar, erdészet, mezőgazdaság leadott munkaerőt. Az új-zélandi gazdaság nagy kihívása a sok élőmunkát igénylő harmadik szektor (idegenforgalom, vendéglátás, logisztika) helyett a negyedik szektor, a kevés élőmunkát igénylő, de hatalmas hozzáadott tudást jelentő exportképes tudásipar fejlesztése. Természeti erőforrások (édesvíz, tiszta levegő) komoly gazdasági értékké válnak a mai gazdaságban. Ehhez képest az oktatási kiadások a GDP arányában 6%-ról 5%-ra csökkentek. A 20-40 évesek közül 268 ezer embernek csak alapfokú

iskolai végzettsége van ez a nagy kihívás a gazdaságfejlesztés előtt, amely hosszú távon munkát ad az oktatásügynek és a karrier/pálya-tanácsadóknak.

2009. november 21.

Workshopok

Nov. 19. 16.15.

A kulturális sokféleségből eredő különbözőségek aspektusát az életpálya-tanácsadási szolgáltatások tekintetében Giedon Arulmani Phd, az indiai Bangalore-ban működő The Promise Foundation igazgatója mutatta be. A workshop abból a feltevésből indulva mutatta be főleg indiai és dél-ázsiai példákkal illusztrálva a karrier-tanácsadás ezen szempontját, hogy a különböző háttérrel rendelkező kliensek és tanácsadók is rendelkeznek azonos élet- és életvezetési attitűdökkel, de alapvetően a saját személyes tapasztalataik befolyásolják erősen a tanácsadási munkájukat, illetve a tanácsadás során szerzett segítséget is személyes tapasztalataik, a szűk környezetük befolyásán keresztül realizálják. Különösen jellemző ez az említett térségben, ahol rengeteg színes közösség, gazdaságilag is különböző, és nyelvében, kultúrájában, vallásában sokféle társadalmi réteg él. Az rövid előadás végén pedig ezen hatásoknak a tanácsadási folyamatban történő tudatos alkalmazása előnyeit is felsorakoztatta az előadó.

Nov. 20. 10.30

A szakképzett munkaerő Új-Zélandra történő beáramlásának és az Új-Zélandról történő kiáramlásának a foglalkoztatottsággal és a munkaerő-piaci helyzettel való összefüggéseit és okait az Új-Zélandi Munkaügyi Minisztérium által készített elemzésen keresztül mutatta be Ram SriRamaratham, Eric Krassoi Peach és Richard Manning. Az elemzés az elmúlt időszak feldolgozott adatain keresztül próbált összefüggéseket találni az új-zélandi populációt alkotó képzett munkaerő származása és a más országokhoz kötődő eredete között. Jellemző Új-Zélandon, hogy leginkább angolszász országokból és angolszász országok irányába figyelhető meg a képzett munkaerő oda- és visszaáramlása elsősorban az azonos nyelvi közeg miatt, de a legszorosabb kapcsolat természetesen Ausztráliával áll fenn ilyen szempontból. A térség elhelyezkedésének sajátosságai okán az óceániai szigetekkel (Szamoa, Salamon-szigetek, Fidzsi, Tonga) és a délkelet-ázsiai országokkal is erős kontaktus figyelhető meg. A munkaerő ki- és beáramlásának alakulása különösen fontos tényező egy olyan országban, ahol évente 40 000 a migránsok száma, s ahol eleve egy a világ minden tájáról érkezett népek alkotta nemzet él.

Nov. 20. 11.15.

Az „Út a munkába” – életpályát alkotni az új-zélandi hátrányos helyzetű fiatalok részére kutatást Grant Cleland, a Workbridge és Alexandra Smith, a CCS Disability Action kutatói mutattak be. A projekt elsősorban arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők a déli szigetországban, amelyek leginkább befolyásolják a nehezebb társadalmi helyzetű fiatalok boldogulását elsősorban a középiskolai időszaktól kezdődően egészen a további életpályájukig (nemcsak ez első munkába állás, vagy az első munkaerő-piaci kudarcig). Új-Zélandon a hátrányos helyzetet részben a származás (maori etnikum, egyéb óceániai népek), részben az európai társadalmi leszakadást is előidéző okok (családi körülmények, lakóhelyváltás, öröklött társadalmi pozíció) alakítják ki. A kutatás rámutatott arra, hogy gyakran tartósabb eredmények érhetőek el – a fiatalok részére elérhető célok kerülnek kitűzésre a teljesíthetetlenek között -, ha a tananyag az iskolában, a tantervek és a tanárok figyelembe veszik a származási, szociológiai háttérbeli különbségeket, és nagyobb hangsúlyt helyezünk a az intraperszonális, közvetlen tevékenységekre az azt leginkább igénylő fiatalok esetében.

Irodalom

Baudoin, R., Bezanson, M. L., Borgen, W., Goyer, L., Hiebert, B., Lalande , V., Magnusson, K., Michaud, G., Renald, C., & Turcotte, M. (2007). Demonstrating value: A draft framework for evaluating the effectiveness of career development interventions. Canadian Journal of Counselling, 41, 146-157.

Conger, S., & Hiebert, B. (2007). Employment and Educational Equivalence Outcomes as Measures of Employment and Career Counselling. Canadian Journal of Counselling, 41, 186-193. Lalande, V., & Magnusson, K. Measuring the Impact of Career Development Services in Canada: Current and Preferred Practices. Canadian Journal of Counselling, 41, 146-157.

Lalande, V., Hiebert, B., Magnusson, K., Bezanson, L., & Borgen, B. (2006). Measuring the Impact of Career Services: Current and Desired Practices. In R. Neault, N. Arthur, L. Edwards (Eds.). Natcon Papers 2006. Ottawa, ON: Canada Career Consortium.

Lalande, V., Hiebert, B., Bezanson, M. L. (2005). Evidence Based Practice in Career Development Services for Canadians. In H. Rebelo Pinto (Ed.). Careers in context: Proceedings of the international conference new challenges and tasks for guidance and counselling. Lisbon, Portugal: International Association for Educational and Vocational Guidance.

National Career Development Association (NCDA) http://associationdatabase.com/aws/NCDA/pt/sp/Home_Page

International Centre for Career Development and Public Policy http://www.iccdpp.org/

Hiebert, Bryan (2001) Canadian Standards for Career Development Practitioners: Focus on Implementation

ICCDPP 5. szimpózium országjelentések, előadások, összegzés http://www.avenues.co.nz/careers_symposium/index.html

http://www.avenues.co.nz/careers_symposium/papers.html IAVEG 2009-es konferenciaelőadások www.careers.govt.nz/educators Canadian Career Development Foundation http://ccdf.ca//ccdf2/ Annual Report 2009 Ministry of Education New Zealand Government Australian Career Practitioner vol. 20 issue 3 Spring 2009 CDAA Career Education and Guidance in New Zealand, Ministry of Education New Zealand

Government 2009