STANDARDIZÁLT TÉMAZÁR TESZTEÓ Kacta.bibl.u-szeged.hu/40084/1/specifica_stt_002_1973.pdf · A. 6>, osztályos- tananyagot két tematiku egységbes dolgozn - za fel a tankönyv

A SOROZAT KÖTETEI:

Dr.NAGY József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései/Tankönyvkiadó,1972/

Dr. OROSZ Sándor: Magyar nyelvtan 1. Általános iskola 5-°. /Megjelent/ 2. Általános iskola 6.o. /Megjelent/ 3. Általános iskola 7.o. / 1 9 7 V

Általános iskola 8.o. /±97h/

Dr. KUNSÁGI Elemér-dr. VIDA Mihályné : Kémia 5. Általános iskola 7.o. /Megjelent/ 6. Általános iskola 8.o. /197Ú/

Dr.DOBÓ Géza: Élővilág 7. Általános iskola 5.o. /Megjelent/ 8. Általános iskola 6.o. /l97k/ 9. Általános iskola 7.o. /l97k/

10. Általános iskola 8.0. /1975/ Dr.GAZSÓ István: Számtan-mértan

11. Általános iskola 5 . 0 . /1975/ 1 2 . Általános iskola 6 . 0 . /1974/ 13. Általános iskola 7.o. /1971*/

Általános iskola 8.0. /1975/ Dr. YEIDNER János: Fizika

1 5 . Általános iskola 6 . 0 . / 1 9 7 V 16. Általános iskola 7.o. /l97^/ 17. Általános iskola 8.0. /1975/

Dr.NAGY József: 18. A témazáró tesztek reliabilitása és

validitása /l975/

ACTA L'NIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOM1INATAE

SECTIO PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ T E S Z T E K

DR. OROSZ SÁNDOR

MAGYAR N Y E L V T A N

Á L T A L Á N O S I S K O L A 6. O S Z T Á L Y

SZEGED, 1 9 7 3 .

s'.

ft-

ACTA UNIVERS1TATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE SECTIO PAEDAGOGICA SERIES SPECIFICA

E

STANDARDIZALT TEMAZARO TESZTEK

MAGYAR NYELVTAN Altalános iskola 6. osztály

DR. OROSZ SÁNDOR

SZEGED, 1973

Szerkesztő s

DR.ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi tanár

S'l

' 4 7 5 3 *

Lektorálta: Dr,Sipka Sándor egyetemi adjunktus

Kiadja a JATE Pedagógiai Tanszéke Technikai szerkesztő: Dr.Kunsági Elemér Boritóterv: Horváth Mihály Terjedelem: 8,9 A/5 ÍV Példányszám: 1 200 Készült a Lenin TSz Nyomdarészlegében, Cegléden Műszaki vezető: Kalmár-Nagy Imre Engedélyszám: 92708/74.

3

El.ÖSXÓ

E standardizált témazáró tesztek - a tananyagcsökkentő rendelkezések figyelembevételével - a Művelődésügyi Miniszté-rium és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával készültek.

Ezeket a teszteket felügyeleti célokra nem szabad fel-használni. A témazáró mérőlap a pedagógus eszköze. A pedagógus a mérőlapok használatára nem kötelezhető.

A felhasználásnak az a feltétele, hogy az újrasokszorosí-tás hibátlan és kifogástalanul olvasható legyen. Ezért csak olyan teszt használható, amelyen fel van tüntetve az újrasok-szorosításért felelős személy neve a tesztváltozat utolsó ol-dalán. Az újrasokszorosítást formailag ugy kell megoldani, hogy egv oldalt arányosan egy normál gépelt oldalra kinagyítva he-

' lyezünk. el. Amennyiben az újrasokszorosítás nem az iskolában történik e füzet birtokában, akkor a sokszorosító szerv a tesztekhez az értékelő anyagot, a javitokulcsokat külön mellé-kelje a pedagógusok számára. Kérjük, hogy közöljék a sokszoro-sítás tényét és azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek a teszteket megkapták.

Mivel hazánkban standardizált tudásszintmérő tesztek még nem használatosak, ezeknek a teszteknek az is céljuk, hogy a

j pedagógusok megtanulják használatukat, megismerjék az orszá-í gos eredményeket, azok tükrében elemezhessék saját munkájukat

és az oktatás fejlesztésének lehetőségeit. Természetesen a tesztkészitő kollektívák is szeretnének

tanulni a felhasználó pedagógusoktól, hogy az uj tantervekhez már a pedagógusok szélesebb körének tapasztalatai alapján jobb tesztek készülhessenek. Ezért kérjük felhasználó kollégáinkat, hogy közöljék észrevételeiket, biráló jelzéseiket az alábbi cimre: JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI TANSZÉK, 6722 Szeged, Táncsics Mihály u. 2.

A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati módjainak a megismerésére dr.Nagy József: A témazáró tudás-szintmérés c. könyvét ajánljuk /Tankönyvkiadó, 1972,/. Mivel elő-fordulhat, hogy nem mindenki tud a Jcönyvhöz hozzájutni, ezért abból a felhasználásra vonatkozó legfontosabb részt a Függelék-ben közöljük.

Dr.Ágoston György egye t e mi t anár

5

BEVEZETŐ^

A, nyelvtani témazáró mérőlapokat és az országos eredmé-nyeket köizűLő e második füzetben szükségtelen a témazáró mérés fogalmának„ funkcióinak, a mérőlapok /tesztek/ készítésének ismertetései megtörtént az előző kötetben. A munka fázisai azo-nosak az; 5. osztályos tesztek készítésének fázisaival, vagyis az 1969/70. tanévben végeztük a tananyag elemzését, elkészí-tettük a. mérőlapokat, és elvégeztük a próbamérést. Az 1970/71. tanévben megtörtént az országos reprezentatív mérés, az 1973/7^-tanév I.. féllévében pedig a tananyagcsökkentésnek megfelelő mó-dosítás., Mérni vehettük figyelembe a mérőlapok összeállításakor az azóta megjelent munkafüzetet.

E kötet szerkezeti felépítése hasonló az 5. osztályos teszteket és országos eredményeket bemutató munkáéhoz, /Orosz, 1973'/ Vagyis annyi fejezetből áll ez is, ahány tematikus egy-ségre tagolódik az évi tananyag.

A. 6>, osztályos- tananyagot két tematikus egységben dolgoz-za fel a tankönyv. Ezek: 1. A névszók, 2. E^yéb szófajok. A két egység terjedelme közelitően sem azonos: a névszókról szóló kétszerese az egyéb szófajokat tárgyalóénak. Einiatt a névszókat két teszttel mértük; az egyikkel a főnévről és- a főnévi igenév-ről, a melléknévről és a melléknévi igenévről, valamint a szám-névről tanraltak tudását vizsgáltuk, a másikkal a névmások tudá-sát ellenőriztük. Nem- vettük külön fejezetbe azonban a két teszt elemzését, mert az áttekintést zavarná a logikailag egy-séges tananyagrész strukturális elemzésének a szétválasztása, így az I,, fejezet szerkezete némileg eltér az előző kötet feje-zeteinek és e füzet második fejezetének felépítésétől: előre került a. két mérőlappal mért egység /"A névszók"/ tananyagának együttes elemzése, ezt követi az első mérés mérőlapjainak, ja-vít ókulcsainak összesített és témánkénti elemzésének a bemuta-tá sa, majjdi a második mérés - tesztjeinek, javitókulcsainak, össze-sített és; témánkénti elemzésének ismertetése

B helyen mondok köszönetet dr-Hoffmann Ottó főiskolai adjunktusnak a tesztek készítésében való közreműködéséért.

7

I. FEJEZET

"A névszók" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga /Tartalmi-szerkezeti elemzés/

E tematikus egység - a tankönyv beosztása szerint - a következő témákat tartalmazza:

A névszó és fajai Mit tudunk a főnévről?

Gyakoroljuk a köznevek irását! A tulajdonnevek helyesírása A főnevek a beszédben és az Írásban

A főnévi igenév Mit tudunk a melléknevekről?

A melléknév fokozása A fokozott melléknevek helyesírása

A melléknévi igenév A melléknevek a beszédben és az Írásban A számnév és fajai

A számnevek helyesírása A névmás

A személyes névmások A visszaható névmások és a kölcsönös névmás A birtokos névmások A mutató névmások A kérdő névmások A vonatkozó névmások A határozatlan névmások

A birtokos személyragozás A birtokos személyragos szavak helyesírása

A főnévi igenév személyragozása

Az egység fogalmainak szerkezeti összefüggéseit az 1. ábra tartalmazza- /A jelölésben következetesen alkalmaz-tuk az első kötetben bevezetett jelölésrendszert: bekeretez-tük a halmazfogalmakat és a részhalmazokat, kapcsos zárójelbe tettük a felosztási alapokat; az összefüggéseket nyilak jel-zik./

8

A K Ö Z N É V

J M E L L É K - L Í A T U L A J D O N - 1 N N É V R L S Á G F O K A J

N É V S Z Ó 3ELENTES

F O N E V

F O N E J / I 1 G E N E V ]

4. ábra 4Szeméfai]év -1 Állatnév 1

•{TULAJDONNÉV [#— -IFdldiaizl I -fíifEézroény i -\tim 1

HAlapfOKú -(középfokú |

-(Felsőfokú I

imsiiS Oj 3 Hfoluamalos l

^{SZEMLÉLET }«- -1 Befejezett 1 -(Beálló 1

Határozott 1

Határozatlan 1

HTöszáannév 1 sorsz&mn£v~l

H Törtszám név | rlSzemeilyes 1 H Visszaható | H Kölcsönös |

S Z Á M N É V

ÍDETERMI - L r l I N Á L T S Á G R " L [

- { J E L E N T É S }

(-{JELENTÉS}-.

N É V M Á S

H Birtokos I -t Mutató -Wtérdő

4 1 HELYETTE-SÍTÉS

H Vonatkozó | H H a t á r o z a t l a n 1

pH Főnévi 1 j*- HHeHeknévl I

H számnévi

Megjegyzendő, hogy logikai szempontból nem hibátlan a be-mutatott struktura. Problémát az jelent, hogy a névmások nem jelentés, hanem funkció szerinti részhalmazát képezik a név-szónak. De mint ilyen, egyetlen részhalmaz a névszók között. A felosztás logikai szabályai szerint viszont értelmetlen do-. log egy halmazt /esetünkben a névszók halmazát/ olyan rend-szeralkotó fogalommal felosztani, amely felosztás eredménye egyetlen részhalmaz. Ilyen alapról nézve a problémát, kérdé-sessé válhat, hogy nem inkább az egyéb szófajok közé sorolan-dó-e a névmás, ahol több részhalmazt találunk mind a jelentés, mind a funkció szerinti felosztáskor.

Ezt természetesen csupán mint logikai problémát jeleztük: megoldása nem lehet ennek az elemzésnek a feladata.

Megjegyezzük még, hogy a tananyagcsökkentés folytán e tanévtől kezdve nem tanítjuk a névmások helyettesítő funkció szerinti felosztását,

A továbbiakban számbavesszük a fogalmakhoz tartozó ténye-ket. - Mint az első kötetben, ugy itt is együtt, egy struktú-rában közöljük a fogalmakról tanítandó összes tényt, függetle-nül attól, hogy a tankönyvben hol szerepelnek.

Probléma persze bőven akad a tények számbavételekor is. Ezek és bizonyos praktikus megfontolások miatt nem teljesen egységes és következetes a tények számbavétele, ill. a fogalma-kat leiró tények struktúrájának a bemutatása. Vannak ugyanis olyan részhalmazt jelölő fogalmak, amelyekről csak a fogalom egy-egy tulajdonságát tükröző tényt kell tanítani, vagy a rész-halmazról egyetlen tényt sem közöl a tankönyv, avagy csak a használatukról szóló nyelvhelyességi, ill. Írásukra vonatkozó helyesírási szabályt tanítunk. Ezeket nem emeltük ki: az egy-elemü struktura ábrázolásának nincs tárgyi értelme. /A szabá-lyokat pedig - mint meghatározott funkcióju, sajátos tényrend-szert tartalmazó leírásokat - külön vesszük számba./ így pél-dául a személynév, állatnév stb, mind részhalmaza a tulajdon-névnek , de nem emeltük ki külön a számbavételkor, mert más fogalmi jegyeiket nem tanítjuk, mint azt, hogy beletartoznak a tulajdonnevek halmazába. Ezt pedig mint a tulajdonnévre vonat-kozó tényt regisztráltlik. - Vagy: az alapfokú és a középfoku^_^_ melléknévnek raint részhalmaznak csak egyetlen tulajdonsá^Céfrá313^ tükröző tényt tanítunk: a fokjelükre vonatkozót; ezért/c^-

10

talan kiemelnünk őket. A felsőfokú melléknévről ugyan két tényt közöl a könyv, tehát külön is számbavehető ez a struk-tura, de nincs értelme ezt tennünk, ha az alap- és középfokút nem vettük külön.

1.- élőlényt nevez meg —2.- tulajdonságot nevez meg — 3 . - mennyiséget nevez meg — 4 . - élőlény nevét helyettesíti — 5 . - tulajdonság nevét helyettesit! — 6 . - mennyiség nevét helyettesit! —7.- a főnév névszófajta —8.- a melléknév névszófajta — 9 . - a számnév névszófajta

I, -10.- a névmás névszófajta N É V S Z Ó — -11. - a többes szám jele: -k

-12.- birtokos személyragot vehet föl -13.- a birt. személyrag kifejezi a birtokos számát

a birt. személyrag kif. a birtokos személyét -15.- a birt. szem,rag. kif. a birtok számát /?/ -lő.- egyes sz. l.szém.rag: -m -17.- egyes sz. 2.szem.rag: -d -18. - egyes sz. 3.,szem.rag: -a,-e ; - ja, - je -19.- többessz. l.szém.rag; -nk,-unk,-ünk -20,- többes sz. 2.szem.rag: -tok, -tek, -tök -21.- többes sz. 3«szem.rag: -uk,-ük; - juk, -jük -22.- /?/ birtokos személyragozáskor a többes

szám jele: -i

Megjegyzés: A 15. tény téves információt tartalmaz; nem a birtokos személyrag fejezi ki a birtok számát, mint ahogyan a tankönyv 58. oldalán található, vastagon szedett mondat közli, hanem a személyrago zott névszókhoz járuló -i jel mu-tatja meg. De következetlen is a tankönyv: ugyan azon az olda-lon, ahol a szöveg közli a fenti megállapitást, szerepel egy táblázatos összefoglalás is, amely szemléleti /példa-/ anyag-ból vonja el a személyragokat, A "Több birtok" példaanyagában a személyragot és az -i jelet együttesen vastag szedéssel eme-li ki minden személyben, a leválasztott /Kiemelt/ személyragok

11

rovatéban viszont csak az egyes szám 3. személyü személyragbein közli az -i jelet a személyraggal együtt, a többi személyben nem. - További "megtévesztése" a gondolkodó tanulónak, hogy az egyes szám 3. személyü, több birtokot kifejező személyxagokat igy közli: "-i,-ai,-ei-jai,-jel", de egyetlen példát sem ad az első esetre, vagyis arra, amikor csak -i_ szerepel a névszó végén. - Köztudottan ritka már mai nyelvünkben az olyan alak, ahol a birtokos személyrag kiesik a többes -i jel előtt /v.ö. Petőfi: "Szép reményim..."/, igy hát teljesen fölösleges tanitani ezt a tényt, amely nem is tény, hisz hamis megállapí-tás.

Mind ezek megfontolása alapján megkérdőjeleztük a struk-túrában a 15. tényt, és beiktattuk 22. sorszámmal - szintén kérdőjellel - azt, hogy birtokos személyxagos névszó végén a többes szám jele -i. Ez a struktura viszont a tényeket össze-számláló olvasót téveszti meg, mivel 22 tényt tüntet fel; való-jában pedig csak huszonegyet tanitunk.

-1.- élőlényt nevez meg -2.- élettelen dolgot nevez meg 3.- gondolati dolgot nevez meg -h.- főnévfajta a köznév -5.- főnévfajta a tulajdonnév

-1.- több hasonló élőlény közös neve -2.- több hasonló dolog közös neve 3.- kisbetűvel kezdjük •k. - a népek neve köznév •5«- az évszakok neve köznév -6,- a hónapok neve köznév -7.- a napok neve köznév -8.- az ünnepek neve köznév -9. - a. rokonságnevek kőznevék

12

—1.- egy-egy élőlény saját megkül. neve --2.— egy-egy dolog saját megkül. neve —3.- nagybetűvel kezdjük —4. - J-ulajdonnévfajta a személynév —5-- tulajdonnévfajta az állatnév —6.- tulajdonnévfajta a földrajzi név --7.- tulajdonnévfajta az intézménynév —8.- tulajdonnévfajta a eim

IV. —9-- a teljes személynév vezeték- és utónév TULAJDONNÉV (-10. - a vezetéknevet családnévnek is nev.

-11. - az "ország/ földrajzi köznév -12.- a "város" földrajzi köznév -13.- a "folyó" földrajzi köznév -l4. - a "sziget" földrajzi köznév -15.- a "hegy" földrajzi köznév -ló.- Magyarország: földrajzi tulajdonnév -17.- Miskolc: földrajzi tulajdonnév -18.- Maros: földrajzi tulajdonnév -19.- Margitszigets földrajzi tulajdonnév -20.- Mecsek: földrajzi tulajdonnév

V. FŐNÉVI IGENÉV-

-1.- jelentése szerint főnév -2.- igéből képezzük •3.- képzője: -ni -4,- a kell, szükséges stb. állítmány

mellett személyragot kap

13

VI. MELLÉKNÉV

-1.- szó --2.- élőlények tulajdonságát nevezi meg —3.- dolgok tulajdonságát nevezi meg

.- valaki vagy valami milyen —5,- fokozható--6.- a fokozás a tulajdonság

különböző mértékét —8.-alapfok—9-- jele nincs -10.-középfok--ll.-jele:-bb

— 7. három fok— . , .... i-13. -jeletkozep--. o ^ i ".£• i fok előtti —12.-felsofok- , -leg--1^.—só_,-ső végü-

eknél leg-az alapfokhoz

•15.- nyomatékos felső-fok = tulzófok ló.-jele: kfok előtt

legesleg

VII. MELLÉKNÉVI IGENÉV-

r-1.- melléknév -2.- igéből képezzük -3-- három faja van

-1.- jelen idejűnek is nevezik VIII. FOLYAMATOS MELLÉKNÉVI IGENÉV

•2.- képzője; -ó, -ő

IX. BEFEJEZETT MELLÉKNÉVI IGENÉV

rl. - nvult idejűnek is nevezik

-2.- képzője: -1_, -tt

X. BEÁLLÓ MELLÉKNÉVI IGENÉV-

-1.- jövő idejűnek is nevezik

-2.- képzője: -andó, -endő

14

XI. SZÁMNÉV.

i-l. - szo -2.- élőlények, dolgok mennyiségét •3.- élőlények, dolgok sorszámát •4.- számnévfajta a határozott számnév •5.- számnévfajta a határozatlan számnév •6.- számnévfajta a tőszámnév •7.- számnévfajta a sorszámnév •8.- számnévfajta a törtszámnév

XII. HATÁROZOTT SZÁMNÉV

•1.— pontosan fejezi ki a mennyiséget

•2.- irható számjegyekkel •3-- irható betűkkel

XIII. HATÁROZATLAN SZÁMNÉV

-1.- csak nagyjában fejezi ki a mennyiséget

-2,- a kevés, sok határozatlan számnév

XIV. TŐSZÁMNÉV

•1. - egész számot fejez ki •2.- az öt_, tiz: tőszámnév •3.- /?/ irható számjegyekkel •4.- /?/ irható betűkkel •5-- /?/ lehet határozott •6.- /?/ lehet határozatlan

XV. SORSZÁMNÉV

-1.- sorrendi számot fejez ki -2.- képzője: -dik •3.- az ötödik, tizedik: sorszámnév -4.- /?/ irható számjegyekkel •5-- /?/ irható betűkkel •6,- /?/ lehet határozott •7.- /?/ lehet határozatlan

15

-1.- az egésznek tört részét fejezi ki -2.- képzője: -d -3.- az ötöd, tized: törtszámnév

XVI. -4.- /?/ irható számjegyekkel TÖRTSZÁMNÉV 5.- /?/ irható betűkkel

-6,- /?/ lehet határozott -7,- /?/ lehet határozatlan

Probléma, hogy a tankönyvi megfogalmazás szerint csak a határozott számnévnek részhalmaza a tő-, a sor- és a tört-számnév, Ez abból adódhat, hogy meg nem nevezett alappal történt a számnevek felosztása. Az 1. ábrán közölt fogalmi strukturán feltüntettük a két felosztási alapot, amelyek szerint a számnév összes válfaja besorolható, A felosztás szabályai szerint pedig világos, hogy a jelentés szerinti felosztáskor létrejött részhalmazok feloszthatók determinált-ság szerint, ill. a determináció szerinti részhalmazok is feloszthatók jelenté? szerint.

Természetesen elfogadható az az elv, hogy ne tanitsuk az á'orán jelölt felosztást az általános iskolában. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy tisztázatlan maradjon olyan probléma, mint például az, hogy a sokadik határozatlan sor-számnév, Ezért tüntettük fel a fogalmakhoz tartozó tények kö-zött a tő-, a sor- és a törtszámneveknél azt a két tényt is, hogy lehetnek határozottak, ill, határozatlanok.

XVII. NÉVMÁS

-1,- szó -2,- főnevet helyettesit -3»- melléknevet helyettesit -4,- számnevet helyettesit

Probléma, hogy a tananyagcsökkentés következtében nem ta-nítják a "... helyettesitő szerepük szerinti csoportosítást. " /2,sz.mell. a 114/1973./M.K.9./ MM számú utasításhoz. 10. o./ De: sem a melléklet, sem a Tájékoztató nem tesz emlitést arról, hogy ezek után hogyan definiálható a névmás, vagy egyáltalán defi-niálandó-e. A tankönyv a fenti fogalmi jegyeket adja definíció formájában. E jegyek kimondottan a névmások helyettesítő funk-ciójára vonatkoznak. Ha viszont a helyettesítő funkciók'szerinti

16

felosztást ne;n kell tanítani, ebből a tanárok - útmutatások hiján - nem alaptalanul következtetnek arra, hogy a névmás fo-galmának a meghatározása sem tanítandó.

-1,- /főnévi/névmás /szófaj? - szó?/ -2.- személyek nevét helyettesit!

Eh.- első személyü

5.- második személyü 6.- harmadik személyü Í-8.- első személyü -9.- második személyü

10.- harmadik személyü

•11.- igealakok mellett általában fölösleges /az igei személyrag miatt/

-12.- igealakok mellett is, ha az alany személyét hangsúlyozzuk

13.- a te és ti csak tegezett személy neve helyett

•±h.- magázáskor; ön, önök, maga, maguk •15.- kis kezdőbetűvel -l6.- levélben a megszólított nevének helyette-

sítésekor nagy kezdőbetűvel

Probléma itt és a többi névmásfajata definíciójában is, hogy a tankönyv a legközelebbi nemfogalomban mindig utal a fő-névi, melléknévi, ill. számnévi jellegre, /"A személyes névmá-sok olyan főnévi névmások..." Tankönyv, b3. o./ Két megoldás-sal is eleget tehetünk a tananyagcsökkentés ama szempontjának, hogy a helyettesítő szerep szerint nem kell osztályozni a név-másokat. Az egyik: elhagyjuk a nercfogalomból a "főnévi", "mel-léknévi", "számnévi" jelzőt; a másik: nemfogalomként mindenütt a "szó" vagy "szófaj" /"A személyes névmás olyan szó.. . "/ sze-repeljen, - Mindkét esetben azzal az egyébként is elfogadott, ill. sok esetben szükséges definiálás! formával élünk, hogy - "átlépve" a legközelebbi nemfogalmat - egy magasabb 'kategó-riába sorolás után tárjuk fel a megkülönböztető jegyeket.

17

XIX. KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS

-1.- névmás /szófaj-szó/

-2.- két v. több. al. cselekvése egymásra irányul

—1.- névmás /szófaj - szó/ -2.- kifejezi a birtokos számát -3.- kifejezi a birtokos személyét -4.- utal a birtok számára

-6.- egy birtok: enyém -~5•- egyes sz. első

szem.birtokos

XX. BIRTOKOS NÉVMÁS

•-8. - egyes sz, 2 szem. birtokos

-11.- egyes szem

-l4.- többe szem

-17.- többes sz. 2 szem.birtokos

s s z . 3 . r . birtokos I

es sz. 1. . birtokos |_

-7.- több birtok: enyéim

-9.- egy birtok; tied

10.- több birtok: tieid

12.- egy birtok; övé

13.- több birtok: övéi

15.- egy birt.: mienk

ló.- több birt. ; mieink

18.- egy birt.: tietek

19.- több birt.; tieitek

i-21.- egy birt. : övék L20. - többes sz. 3. —-J

szem. birtokos I 1-22.- több birt. ; övéik

18

XXI VISSZAHATÓ— NÉVMÁS

-1,- névmás /szófaj - szó/ -2.- az alany cselekvése önmagára irányul

4.- első szem: magam -3•- egye s s zámu

-7.- többes számú

- E £

második sz.: harmadik sz.

magad ! maga

első sz.: magunk második sz.: magatok harmadik sz.: maguk

XXII. MUTATÓ NÉVMÁS

•1.- rámutatással helyettesit főnevet •2.- rámutatással helyettesit melléknevet •3.- rámutatással helyettesit számnevet

•4.- a magas hangrendü közelre mutat •5.- a mély hangrendü távolra mutat \

XXIII. KÉRDŐ NÉVMÁS

pl.- főnevekre kérdez -2.- melléknevekre kérdez L-3.- számnevekre kérdez

XXIV. VONATKOZÓ NÉVMÁS

•1.- összetett mondat egyik mondatában a másik tagmondat valamely mondat-részére vonatkozik

-2.- az aki emberre vonatkozik

-3.- az amely más megnev. élőlényre v. dologra vonatkozik

-4.- az ami meg nem nevezett dologra von

19

XXV. HATÁROZATLAN• NÉVMÁS

•1.- főnevet helyettesit, amelyet nem tudunk v. nem akarunk megnevezni

•2.- melléknevet helyettesit, amelyet nem tudunk v. nem akarunk megnevezni

•3.- számnevet helyettesit, amelyet nem tu-dunk v. nem akarunk megnevezni

-4.- legtöbbjük összetett szó

p5«- előtagja: akár-bár-minden-se-, sem-vala-

-6.- utótagja kérdő névmás

Végül megemlítünk még egy zavaró problémát. A tananyagcsökkentés.következtében az 5- osztályban el-

marad a rag, jel és képző fogalmának a megkülönböztetése. Ott ez valóban könnyítést jelenthet. Félő azonban, hogy ennek a tehermentesítésnek a 6. osztályban többletterhelés lesz a kö-vetkezménye. A most elemezett tematikus egységben ugyanis esz-közfogalmakként használatos mindhárom /a főnévi igenév képzője , személyrag, középfok jele stb./. A jövő évi hatodikosoknak, akik ezeket ebben az évben mint ötödikesek nem tanalják, tartalmat-lan fogalmak lesznek, ami zavart okozhat. Tisztázásuk diáknak-tanárnak egyaránt az évi tantervi anyagon felüli többlet-terhe-lés, Vagyis; amit nyertünk a réven, elveszítjük a vámon? - Van persze más megoldás is: nem törődnek a tanárok a problémával, ragaszkodván az előírásokhoz. így viszont szervezetten bizto-síttatik a tisztázatlan fogalmak utánpótlása.

A tanítandó szabályok a következők: 1. A közneveket kisbetűvel kezdjük. 2, A rokonságneveket a levél megszólításában nagy kezdőbe-

tűvel irjük. Probléma: a kartárs, szaktárs, elvtárs, ur szavak és a

rangot, beosztást /elnök stb./ jelentők nem rokonságnevek, mégis nagy kezdőbetűvel Írandók a megszólításban. 3. Tulajdonneveket nagybetűvel

Személynevek: 4. vezeték- és utónév,

20

5. megkülönböztető név, 6, régies családnevek irása

7. Intézménynevekben minden lényeges szót nagybetűvel 8. Újságok és folyóiratok ciraében minden lényeges szót

nagybetűvel 9. Könyvek, versek, elbeszélések, cikkek, színdarabok, fil-

mek stb. cimében az első szót nagybetűvel Probléma: a felsorolás nem teljes; erre utal a szabály-

ban a "stb". Ilyen formán a szabály feltételezi a gyakorlatbein való analógiás alkalmazást. Több segítséget jelentene - véle-ményünk szerint - a "müvek" felsőbb halmaz megnevezésével kez-deni, s azután jöhetnének a példák. 10. A szerző és a nrii cime között kettősponti /Csak a gyakor-

latokhoz adott utasításban szerepel ez a szabály./ A földrajzi nevek Írásának szabályai: 11. Egybeírás /—ország; tájegység, helység, városrész/ 12. Különirás /megye, ut, utca, tér, köz, sor/ 13. Különirt országnevek irása 14. Kötőjellel Írandó, nagy kezdőbetűs utótagu földrajzi

nevek 15. Kötőjeles, kis kezdőbetűs utótagu földrajzi nevek ló. Nyelvhelyesség: a helység-helyiség tipusu rokon értelmű

szavak használata 17. A főnévi igenév n-jének kettőzése a n végű igékben 18. Kettőzés a lesz, tesz stb. főnévi igeneves alakjában 19. A birtokos személyrag je soha sem lehet 20. A melléknév kezdőbetűje 21. Fokozott melléknévben a b irása 22- A középfokot kapcsoló kötőhang előtti mássalhangzó hosszu-

sága 23. Melléknévi előtagu összetett melléknevek irása: a -bb

fokjel az előtaghoz; különirás 24. A felsőfokú melléknév elválasztása 25. , 26. , 27. A melléknévi igenevek Írásának három szabálya.

Problematikus, hogy a tankönyv /3h.o./ csak a mult idejű helyesírását adja meg, a jelen és jövő idejűét nem.

28. A rokon értelmű melléknevek használata. /Egészen általá-nosságban megfogalmazott nyelvhelyességi szabály: Tk.37.o./

21

29. "Sorszámnév helyett ne mondjunk tőszámnevet". /Tk. 38.0.

30. A tiz, húsz számnévben az i rövidülése 31-33. A számnevek betűvel Írásának három szabálya 3^-36. Tő- és sorszámnevek számjeggyel Írásának, a számjegy-

gyei irt számnevek toldalékolásának szabályai 37-38. A keltezés írásának szabályai

Megjegyezzük, hogy a számnevek írására vonatkozó szabá-lyok tanítása, ill. tankönyvi anyaga is mutat némi prob-lémát. A szabályok előtti szemléltető szövegben szerepel a keltezésnek az a válfaja, amikor a hónapot római szám jelöli, valamint nem keltezésben szereplő, toldalékolt számnév /"...a 9 .-kel - a kilencedikkel." Tk. b0.o./f de ezekre a szabályok nem térnek ki. A gyakorlatok között viszont ilyen feladatot is kapnak a tanulók: "írjuk le betűkkel ... 10-ért, 20.ról,..." /Tk.b±.o./ Elegendő-e ennyi e szabályok megtanításához?

39. A tárgyrag helyesírásának szabálya /hiányzik a tankönyv-ből/

bO. , ^1. , bet, A névmások kezdőbetűjére vonatkozó szabály b3. A birtokos névmásokban az i és a szomszédos magánhangzó

között ejtett j_-t nem irjuk bb. A kérdő névmások irása /Csak képzet! szinten? -

"Ügyeljünk a mily/en/, ipely/ik/; mekkora, mennyi névmás helyesírására." Tk .^9.0./

b5. Az aki, amely, ami névmás használatára vonatkozó nyelv-helyességi szabály

b6; A semmi előtagu határozatlan névmások helyesírása Nyelvhelyesség: személyes névmás használata birtokos személyragos névszók mellett

b8. A 3. személyü birtokos személyrag alakváltozatainak hasz

nálata h9. Egyes számú birtokra utaló személyrag akkor, ha több

birtokosnak külön-külön csak egy birtoka van /"A vendé-gek elfoglalták helyüket"/ - Ezt a szabályt is gyakorla-tok között közli a tankönyv. /59.o./ A tanítandó tevékenységeket nyolc csoportba sorólhatjuk.

Mindegyik tipus számtalan konkrét feladat-variációt tartalma Ezek:

22

Hr.-.nrolás, csoportosítás, osztályozás Xévszók kiemelése szövegből Mondatrészek kiemelése mondatból Főneveket szövegből Konkrét halmazé leinek alapján a halmaz megnevezése Szöveg tulajdonneveinek besorolása Azonos alakú tulajdonnevek és köznevek /Rózsa - rózsa/ Főnévi igenevek kikeresése -ni végű szavak, közül /néni/ Mellékneveket irodalmi szövegből Hiányzó -vei leirt melléknevek csoportosítása a

Írásmódja szerint Melléknévi igeneveket irodalmi szövegből; táblázattal Melléknévi igeneveket —ó_, -ő végű szavak közül t végű igei származékok szófaji besorolása Számnevek kiemelése, osztályozása Ázenós alakú törtszámnév és főnév /század/ besorolása

szövegből Évszámok évszázadba sorolása Névmásokat mondatokból Személyragos névszóhoz a helyettesítésükre alkalmas név-

másokat Kérdő névmásokat olyan mondatokból, amelyekben velük

azonos alakú személyes névmás is van Vonatkozó névmásokat olyan szövegből, amelyben velük

azonos alakú kérdő névmások is vannak Birtokos személyragos szavakat szövegből Birtokos személyragos főneveket a birtokos száma és

személye, valamint a birtok száma szerint Igealak besorolása mód, idő, szám, személy szerint Kettős.szófaju szavak besorolása mondatokból" Különféle dolgok rendezése tulajdonságaik foka szerint

Akad egy-két problematikus feladat is. Felsorolásunk negyedik elemeként szerepel a konkrét halmazelemek alapján a halmaz megnevezése; nem világos azonban a tankönyv 15. ol-dalán adott gyakorlatokban a feladat utasitó része, mert nem egyértelmű, hogy a tanult grammatikai fogalmakkal /főnév, köz-név/ , vagy logikai kategóriákkal kell-e megnevezni a bal-;

mazokat /pl. az a/csoportban: fa?/

23

Kiegészítés, pótlás Szavakat hiányzó betűkkel

Váltakozó időtartamú magánhangzókkal Problematikus hosszúságjelölésű mássalhangzókkal Hasonuló mássalhangzókkal összetett szavakat ^ - betűvel Hiányzó kezdőbetűkkel Hagyományos családneveket régies irásu betűvel Mellékneveket a középfok jele előtti /tővégi/ s-vel

Földrajzi nevek kötőjelét Szavakat -vá, -vé, -val, -vei raggal Mondatkiegészités

Megadott igéből képzett főnévi igenevekkel Szóláshasonlatokat hiányzó melléknevekkel Melléknévvel kezdődő szóláshasonlatokat a hasonlót

tartalmazó tagmondattal Szövegkiegészités számnevekkel Igealakhoz személyes névmás Összetett mondat megkezdett második tagmondatát

személyes névmással Visszaható névmással Visszaható névmásos mondatot igével Megkezdett mondatot birtokos névmással kifejezett

álli tmánnyal Vonatkozó névmással Adott mondatot vonatkozó névmással kezdődő tagmondat-

tal Adott mondatot többes számú határozatlan számneves

alannyal /"sokak"/ Több birtokost kifejező személyraggal ellátott alanyu

mondatot egy birtokot jelölő személyragozott tárggyal

Megemlitendőnek tartjuk, hogy olykor-olykor nehézséget okoz az a tény, hogy a hiányzó betűk kipontozása nem jelent adekvát válaszkényszert, részben azért, mert a hiányzó betűk miatt egyes szavakra nehéz ráismerni, részben azért, mert néha dilemmát okoz, hogy a kipontozott betű helyére akár két külön-böző betű is illeszthető, s mindkettővel értelmes szót nyerünk.

24

Példák gyűjtése, alkotása Foglalkozásnév, amely családnév is /kovács — Kovács/ Időtartain-váltakoztató tő-magánhangzós főnévhez analó-

giás főnevet Személyneveke t

Történelmi, irodalmi; hivószó: helységnév /Kiskőrös/ Úttörőcsapatok névadóit Akikről sok utcát /ceret stb./ neveztek el Irodalmi müvekből Régies betűvel irt családnév

Földrajzi neveket Adott ufcicéllal érintett országok Adott indulási és végcéllal átszelt megyék Országnevek, amelyeken átfolyik a Duna Meghatározott nyelvet beszélő népek lakta országok A tanuló pontos levélcíme Amelyekhez mondák fűződnek

CLmoké t Lak ó h o 1 y i. n t é z m é ny e .i Olvasmányok, látott filmek, ismert újságok, folyó-

iratok In rézmenyek bélyegzőszövege Kisebb-nagyobb utcát jelentő, rokon értelmű közneveket Megadott köznevekkel ellentétes jelentésű Mzneveket Adott főnévi igenevekkel ellentétes jelentésű főnévi

igeneveket Megadott tulajdonságot kifejező mellékneveket Melléknévi előtagu összetett szavakat Melléknévi igeneveket, amelyekkel foglalkozás is ki-

fejezhető Körülírással megjelölt melléknévi igeneveket, amelyek

főnévként is használatosak Berendezési tárgyak tulajdonságait megnevező mellék-

neveket Megadott melléknevekkel megnevezett tulajdonságok

ellentéteséhez rokon értelmű szavakat Rokon értelmű szavakat a sok és kevés száramévh^z Megadott kérdő névmással helyettesíthető mellékneveket Vonatkozó névmást tartalmazó közmondásokat

25

FI nmekre bontás Azonos alakú tőszó és összetett szó szótagolása összetett, valamint torlódó mássalhangzós nem össze-

tett helységnevek szótagolása Felsőfokú mellékneveket tartalmazó mondat szavainak

szótagolása Birtokos személyragos szavak szóelemekre bontása

Szabálvinagyarázat Adott földrajzi nevek Írásmódját Földrajzi tulajdonnévből képzett melléknév helyes-

írását Mikor Írandó nagy kezdőbetűvel az abonyi stb. szó? Sorszáinuév helyett törtszámnév helytelen használata Visszaható névinásos szólás magyarázata

Avalakitás Mondaiátalakitás

Névmás helyébe főnevet, melléknevet, számnevet Névszók toldalékának leválasztása után névelő betold. Jelen idejű állitmányt jövő idejűvé Földrajzi tulajdonnevet tartalmazót ugy, hogy a tu-

lajdonnévből melléknevet kell képezni Tegezőt magázóvá Fgyes számút többes számúvá

A 'szorgalmas' szóval alkotott három mondat átalakí-tása a vele rokon értelmű igenevek helyettesí-tésével

Tőhangváltoztató főneveket tartalmazó egyes számú mondatot többes számúvá

Magánhangzó utáni s-sel végződő melléknévi állitmá-nyu mondatot többes számúvá

Birtokos személyragos főneveket tartalmazó mondatokat több birtokra utalóvá

Birtokos névmási állitmányu mondatokat ugy, hogy a névmás helyett a főnévi alany birtokos személy-ragos alakja legyen az állítmány az uj mondatban

Egy birtokos több birtokát jelentő kifejezések szer-kesztése adott szópárokból, mondatba helyezéssel

Birtokos jelzős szerkezet helyettesítése birtokos személyragos szóval

26

Szavalt átalakítása -ly, végű főneveket többes számúvá

Tőliangváltoztató főneveket többes számúvá Váltakozó tövű főnevek ellátása egyes szám 3- szemé-

lyü birtokos személyraggal Mondatalkotás, fogalmazás

E£y betüjük Írásában eltérő szópárokkal /hal - nall/ Megadott szavak mondatba foglalása -vá, -vé, -val, -vei ragos szavakkal Problematikus irásu helységnevekkel A helység-helyiségs jelentés-jelentőség szópárokkal Ellentétes jelentésű melléknevekkel Kettős szófaju szavakkal -s vcgü melléknevek felső fokával Megadott ragos melléknevek ellentétes jelentésű

párjával Megadott igék befejezett melléknévi igenévi alakjával Olyan igealakokkal, amelyek lehetnek egyes szám 1. és

többes szám 3< személyitek is /tennék/ Meghatározott alakú kölcsönös, birtokos, mutató névmás-

sal Kérdések alkotása meghatározott tárgyról Összetett mondatokat megadott vonatkozó névmásokkal Határozatlan névmást tartalmazó mondatra kérdező

mondatot Tőliangváltoztató szavak többes számú alakjával Adott főnevekkel, amelyek meghatározott számú, személyü

birtokosra és meghatározott számú birtokra utaló személyraggal látandók el

A lakóhely nevezetességeinek ismertetése levélben Fogalmazás a családról, fokozott melléknevekkel

Összetett tevékenységek Be tűre j tvény Szavak kiegészítése raggal; mondatba helyezés Földrajzi nevek gyűjtése; helyesírási szabály magyará-

zata Kérdőiven személyi adatok kitöltése Különféle nagyságú folyó- és állóvizeket jelentő köz-

nevek gyűjtése, majd ilyeneket megnevező tulaj-donnevek

27

Jó tulajdonságot jelentő főnevek gyűjtése; elleniélos jelentésűek szembeállítása

Főnévi igenév képzése mássalhangzó + sz végű igéből; a változás magyarázata

Főnevek és főnévi igenevek kiemelése szövegből. Helyes-írási szabály magyarázata

Mondat kiegészítése középfokú melléknévvel; helyesírási szabály magyarázata

Összetett melléknevek közép- és felső foka; helyesírá-si szabály magyarázata

Alapfokú, -s végű mellékneveket felső fokba, majd szó-tagolása

Magánhangzóval kezdődő melléknevek gyűjtése; szótago-lása

Kérdésre válasz; a válasz szófaji elemzése Adott igékből meghatározott kérdésre felelő melléknévi

igenevek alkotása és mondatba helyezése Betükihagyásos szavakkal alkotott mondat szavainak

kiegészítése; mondatrészek szerinti elemzés Adott ige igeneveinek képzése és a képzett szavak szó-

tagolása Megadott melléknevekhez rokon értelmű szavak gyűjtése;

mondatalkotás Közmondás mondatrészek szerinti elemzése; magyarázata Birtokos jelzős szerkezet helyettesítése birtokos név-

mással; mondatalkotás Ragos névszók helyettesítése mutató névmással; helyes-

írási magyarázat Névmások besorolása irodalmi szövegből + a vonatkozó

névmás .használatának magyarázata Megadott kérdő névmások beírása táblázatba, majd a

nekik megfelelő vonatkozó és határozatlan névmások megnevezése + elhelyezése a táblázatban

Mutató névmások ellátása határozóragokkal + mondatalkotás Keverten adott határozatlan névmási előtagokból és kér-

dő, ill, mutató névmásokból határozatlan névmás alkot.

Adott névmásokkal mondatalkotás és mondat elemzése

28

A névszók c. tematikus egység tevékenységei 1, tábla

(0 xö p •rl \ 0) O J3 P d P U 0) m O xfl a p * o o H w xfl o H 0) o d d xfl N N <0 X w d •d Xfl Ki E N •d w H o H XD d >•» •o -p 60 H a Ö o X8 D <H P 0) (0 H N 0) Mfl 0) 0) SD P •<-> (0 O P tí N. xfl w •O o p

xa b P <n o (0 p £ d xfl * p XÚ •H 60 (0 61 P H p 55 H N 60 u xd •rl d 0) W O 10 X X * p p TO XI) -a <0 d d d (0 O 6o x> E * H •0 N N M 0) H (0 60 (3 c 0) CFL <D •d XI) rH á p o (0 (O DQ « a a 2 2 :0 O

Névszó 7 1 i 3 5 4 21 Főnév 8 1 2 i 3 2 5 27 Köznév 2 13 11 i 3 5 6 4 Tulajdonnév 8 6 39 i 3 2 2 61 Főnévi igenév 3 3 l 2 1 1 11 Melléknév Ik 7 10 2 3 9 6 3 Melléknévi igenév 5 3 h 1 9 3 6 31 Számnév 5 3 3 3 7 l 1 2 3

Névmás 1 2 1 2 6 Személyes névmás 3 2 2 l 8 Visszaható névmás 2 3. 2 1 12 Kölcsönös névmás 1 1 1 3 Birtokos névmás 1 1 1 1 2 10 Mutató névmás 3 2 1 1 2 3 2 Ik

Kérdő névmás 3 1 5 l 1 11 Vonatkozó névmás 3 3 3 1 1 11 Határozatlan névmás 1 1 1 2 3 1 9

ÖSSZESEN 70 52 80 8 2^ 61 31 31 357

29

Adott szószerkezet Dirtokos személyragos szavainak be-sorolása szófajkategóriákba, a szerkezet jelenté-sének magyarázata; hasonló szerkezetek gyűjtése

-ja, -je; -juk, -jük végű igék és névszók szóelemekre bontása + a toldalékok besorolása

A £ jelölésben különböző, egyező alakú szavak jelenté-sének értelmezése és szóilemekre bontása

A tematikus egység tehát 3^ tani" andó fogalmat, 188 tényt, 49 szabályt és 8 tevékenységi tipusfin 357 konkrét feladatot tartalmaz. Külön táblázaton /l. tábâ/ feltüntettük a fogal-mak tanításával kapcsolatos, alkalmazásukra-elmélyitésükre szolgáló tevékenységtípusokba tartozó feladatok gyakoriságát. Érdekes, hogy egyetlen tipus szerepel minden egység tanításá-ban: a besorolás - osztályozás. - E típusnak kiemelkedő jelen-tőségét a gondolkodás fejlesztésében jelzi az is, hogy Landa /1969/ ennek az algoritmusait dolgozta ki részletesen. Nagy gyakorisággal szerepel a példák gyűjtése és az átalakításos feladatok; különösen az utóbbi jelentős a gondolkodás fejlesz-tésében.

2. A főnév és főnévi igenév, a melléknév és melléknévi igenév és a számnév c. témák

2.1. A mérőlapok és a javitókulcsok

A téma fogalmait, tényeit és szabályait totálisan mértük. Dilemmát a mérési feladat tipusa és az ellenőrzés szintje je-lentett. - A fogalmak definícióját általában reprodukáltatjuk. A tananyagcsokkéntés folytán azonban bizonytalanná vált néhány fogalom definíciója, ezért ezeket kiegé^zitéses feladatban kértük számon.

30

Témazáró mérőlap A/ változat Általános iskola N é v

Nyelvtan, 6. osztály Osztály:

A NÉVSZÓK /Főnév, melléknév, számnév/

1. Sorold fel a számnév fő fajtáitI

a A A

2. Egészítsd ki a tanultak alapján! A melléknév felsőfokát úgy kapjuk meg, hogy a

a elé tesszük. a/ b/

3. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbi mondatot! A folyamatos melléknévi igenév képzője az .

a/ hoz járuló . . . . . . .

b/ a T A A

Az alábbi mondatokból írj ki egy-egy példaszót a fel-sorolt szófajok mellé! "A sok összegyűjtött ócskavasat három pajtás akarta a gyűjtőhelyre cipelni. Mi is szorgalmasan segítettünk nekik. Főnév:

Főnévi igenév:

Melléknév:

Melléknévi igenév;

Számnév:

Névmás: . . . ;

a ö c d 'é 2 3 4 4 2

31

6/1. ii 5. A felsorolt szavak és szókapcsolatok közül három-három

ugyanannak a szófajnak két f8 fajtájához tartozik. Ezt a példaszók összehasonlítása után könnyen meg tudod álla-pítani. írd be a táblázatba:

a kérdéses szófaj nevét, két fő fajtájának nevét, a két fő fajta alá a három-három példaszót!

dunai, homok, Dunai Antal, Dunai Cement Mfivek, szorgalmas, szorgalom, hetedik, ők, Ibolya, ibolya

Szófaj:

Fő fajtái: Példaszók, szókapcso-latok:

6. Egészítsd ki az alábbi mondatot! A tőszámnév számot nevez meg, a

a/ törtszámnév pedig az

fejezi ki.

7. Egészítsd ki az alábbi mondatot! A határozott számnév . . . . . .

b/

a határozatlan számnév pedig

fejezi ki a mennyiséget. b/

a b A A

32

6/1. ii

8. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondatok aláhúzott szavai milyen szófajhoz tartoznak, majd írd föléjük a szófaj nevét I

Az óriás csősz ráförmedt János vitézre, pedig az

még igen messze volt az óriások fekete várától.

- A magyar jobbágyok még a XIX. században is c/

tizeddel adóztak az egyháznak. Ez termésük egy-57 t 7

tized részét tette ki.

Válaszolj! Minek nevezzük az ilyenfajta szavakat?

9. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbi mondatot!

A -só, -ső végű melléknevek felsőfokában nem a

i/ -fok, hanem az - fok elé

b/

kerül a szócska. e/

10. Sorold fel a melléknévi igenév fajtáit I

a/ vagy: b/ . . . .

c/ vagy: d/

e/ vagy: f/ . . . .

a b TT T T T i 1 1 4 i

33

6/1. ii

11.Javítsd ki az alábbi szöveg nyelvhelyességi hibáit! A hibás szó alá írd le a kijavított szót vagy kifejezést!

Mindenfelöl özönlöttek a sok emberek a bemutatóra.

Iskolánkat a hat C és a hét A osztály képviselte.

12. Válaszolj a következő kérdésre! Mi a főnév?

Teljesítmény: .... JÉpont SZORGALMI FELADAT

13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi tábla segít-ségével !

tized, Sövényháza, várni, hetedik, sövény, ivó, nyolc, sövényházi

a/ Tulajdonnév: . . .

b / Köznév: . , . . .

c/ Főnévi igenév; . .

d/ Melléknév: . . . .

e/ Melléknévi igenév:

f/ Tőszámnév: . . . .

g/ Sorszámnév: . , . ,

h/.Törtszámnév: , . .

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

A/ változat

Javítókulcs, 6. osztály


9. a/ közép- /fok/ 1. a/ határozott b/ határozatlan

2. a/ leg- /szócskát/ b/ középfok

3. a/ igető b/ -ó, -ő Javítás értelem szerint! /Ha egy-egy szófajból több példát ir, nem vesszük fi-gyelembe a többletet./

3. a/ főnév b/ köznév c/ homok d/ szorgalom e/ ibolya f/ tulajdonnév g/ Dunai Antal h/ Dunai Cement Müvek i/ Ibolya

6. a/ egész b/ egésznek a törtrészét

7. a/ pontosan b/ nagyjában /megközelí-

tően/ 8. a/ melléknév

b/ főnév c/ főnév d/ főnév e/ számnév f/. kettős szófaj

b/ alap- /fok/ c/ leg-

10. a/ folyamatos b/ jelen idejű c/ befejezett d/ múlt idejű e/ beálló f/ jövő idejű

11. a/ özönlött /özönlöttek helyett/

b/ sok ember /sok emberek helye 11/

c/ hatodik C d/ hetedik A

12. A megfogalmazás tetszőleges, A szükséges jegyek: a/ szófaj b/ élőlényeket nevez meg c/ vagy élettelen tárgyakat

/dolgokat/ nevez meg d/ vagy gondolati dolgokat

/fogalmakat/ nevez meg

13- Javítás értelem szerint OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 11,4:

11.5 - 39,1: 39,2 - 66,8: 66,9 - 94,5 : 94.6 -100,0:

elégtelen elégséges közepes jó jeles

35

Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola

Név: Nvolvtnii| ó. osztály Osztály:


1. Válaszolj a következő kérdésre: Mi a főnévi igenév?

2. írd az alábbi táblázatba a megfelelő példaszókat a következő mondatokból I

Legesleginkább Pista örült az ajándéknak, -A szél hervadt leveleket sodort. - Kicsi volt az új cipőm, ezért anyám kicserélte nagyobb méretűre. - A buszban a legfáradtabbaknak ad-tuk át ülőhelyünket.

Túlzófok Felsőfok Középfok

a/ b/ c/

3. Sorold fel a határozott számnév fajtáit! & E c A 2 z

a b c A A A

4. Felelej a következő kérdésre! Mi a melléknév?

a T c Q 2 A A 2

36

6 / 1 . ii

5. Az alábbi mondatokban állapítsd meg az aláhúzott szavak szófaját, majd írd föléjük a szófaj nevét!

A tokaji bor messze földön híres. Mi is megkóstoltuk a - f r -

tokajit.- A XX. század embere meghódította a világűrt. -b/' - T J -

A huszárszázad rohamra lendült. - A fillér a forint század 57 -T7—

része. f/ Válaszolj: Minek nevezzük az ilyen szavakat?

6. Egészítsd ki az alábbi mondatot! A melléknév fokozásával a . . .

sr b c cf e r 2 2 3 3 2 4

fejezzük ki.

7. Felelej a következő kérdésre:

Mi a névszó?

"F c 4 -f 4

8. Egészítsd ki az alábbi mondatot!

A határozott számnév fejezi ki a mennyiséget.

S Z Í

37

6/1. ii 9. Töltsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a "határozott

számnév" alatti rovatokba írd be a határozott számnév fajtáit: ezután ird a megfelelő szófajok neve alá az alább felsorolt szavakat!

huszadik; tíz; tíz-húsz; tizedik

S z á m n é v

Határozott számnév Határozat lan szám-

név a/ c/ e/

Határozat lan szám-

név

b/ d/ f/ e/

f T 21 3 í 3 i 3 j 3 4 3

10. Az alábbi mondatokban húzd alá a melléknévi igeneveket!

A Meteorológiai Intézet jelenti; A délelőtti időjárást északon napsütés, nyugaton futó zápor, keleten felsza-kadozó felhő jellemezte.Holnapra megélénkül a szél, többnyire derült idő, helyenként szitáló eső várható.

11. Az alábbi szövegben aláhúzott tulajdonnevek fölé írd oda, hogy melyik fajtához tartoznak!

Fekete István A koppányi aga testamentuma cínru regényét £7 b7

a Széchenyi téri Altalános Iskola könyvtárából kölcsö-c/

nöztem. A nríí cselekménye a Tolna megyei Koppány vára d7

környékén játszódott le. A Magyar Ifjúság képregény e/

formájában is közölte nemrég. 3 b Q c/ e 2 2 2 2 2

38

6/1. B

12. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbi mondatot!

A befejezett melléknévi igenév képzője az igetőhöz

járuló

Teljesítmény: ....... % pont

SZORGALMI FELADAT

13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi tábla segítségével!

Hantháza, hant, hantházi, hantoló, hantolni, tíz, második, negyed

a/ Tulajdonnév:

b/ Köznév;.

c/ Főnévi igenév j

d/ Melléknév:

e/ Melléknévi igenév: . ,

f/ Tőszámnév: . . . .

g/ Sorszámnév:

h/ Tört számnév: 3 b e ÖT e T 7T 7r 2 2 2 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladat értéke: % pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorositásért felelős:

39

B/ változat Javítókulcs, 6. osztály


:\/ főnév b/ -ni képzővel alkotunk

igéből wf legesleginkább b/ legfáradtabb/aknak/ c/ nagyobb /méretűre/ a/ tő- /számnév/ b/ sor-c/ tört-

d/ tulajdonságot neveznek meg e/ mennyiséget neveznek meg f/ vagy ezek nevét helyette-

sítik a/ pontosan

a/ tőszámnév b/ húsz c/ sorszámnév d/ huszadik e/ törtszámnév

f/ tized g/ tíz-húsz

A megfogalmazás tetsző-leges, A szükséges jegyek: a/ szófaj b/ élőlények tulajdonsá- 10, a/ futó

gát nevezi meg b / f e l s z a k a d o z ó c/ vagy dolgok tulajdonsá-

gát nevezi meg d/ vagyis megmutatja, hogy

valaki vagy valami mi-lyen

a/ melléknév b/ főnév c/ főnév d/ főnév e/ törtszámnév f/ kettős szófajok a/ tulajdonság b/ különböző c/ mértékét /fokát/

c/ meg-megélénkülö d/ derült e/ szitáló f/ várható

11, a/ személynév b/ mú címe c/ intézménynév d/ földrajzi név e/ mú /folyóirat/ címe

12. a/ -t b/ -tt

13- Javitás értelem szerint, A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ s zavak b/ élőlényt neveznek meg c/ dolgot /fogalmat/ nevez-

nek meg

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 18,0: elégtelen

18.1 - hl,7t

k : L , 8 - 6 5 , k s

65,5 - 89,1: 8 9 . 2 - 1 0 0 , 0 :

elégséges közepes jó jeles

4o

Témazáró mérőlap C/ változat ÁJ i alános iskola

Nyclvian, 6. osztály

Név • Osztály!


. Sorold fel a tulajdonnév fajtáit!

Egészítsd ki a tanultak alapján! A melléknévi igenév olyan melléknév, amelyet

a 1 b 1 c | d |P A\A\4\4\4

képzővel alkot naiv igéből. a b [c 1 < <

i. Egészítsd ki az alábbi mondatot:

A törtszámnév az

fejezi ki.

4. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondatok aláhúzott szavai milyen szófajúak, majd írd föléjük a szófaj nevét!

Sült húsra fájt a fogunk, a hus azonban odasült, ~a7~ b7

odaégett. Kevcs leckéjét író gyermekből lesz

igazi iro. ~d7

e/ Válaszolj: Minek nevezzük az ilyen szavakat?

4l

6/1. C

5. A tanultak alapján egészítsd ki a következő mondatot!

A beálló melléknévi igenév képzője az igetőhöz járuló

s 6. A kipontozott szövegbe helyettesítsd be az alábbi

hasonló hangzású szavakat: fáradtság, fáradság, helyiség, helység

Az úttörőüdülő egy Zengővárkony nevű .. a/

közelében épült. Amikor beköltöztünk,

az őrsöm számára kijelölt w

eléggé szűknek bizonyult. Másnap megmásztuk a Zengőt. A

legmagasabb csúcsra csak nagy árán c/

tudtunk fölkapaszkodni. Fölérve, leroskadtunk a puha fűbe,

mert erőt vett rajtunk a . . . d/

fi b c - y 3 3 3 3

7. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

Szó Középfoka Szófaja

Sok . a/ b/

Szamár c/ d/

Egészítsd ki; A fenti példákból arra következtethetünk hogy nemcsak mellékneveket lehet fokozni, hanem

is. 3 b <r d e 2 2 2 3 4

42

6/1. ii

8. A tulajdonnevek és a számnevek helyes számbeli egyez-tetésére is ügyelnünk kell. - Pótold az akábbi szöveg-ben a hiányzó toldalékokat! /Az igék múlt idejű alakját használd az első két mondatban, az utolsóban pedig a jelen idejűtl/

A Szovjetunió tanácskozásra hív a négy aI

nagyhatalmat. Három meg is jelen . . . Az Amerikai b/

Egyesült Államok azonban tüntetően távol marad

- Az Alpok nyúlvány . . . . c/ d/

átterjed Nyugat-Dunántúlra. e/

2T2! 4 i 4

9. Egészítsd ki az alábbi mondatot!

A köznév . . . .

a. TT c 2 ? A

10. Egészítsd ki a tanultak alapján az alábbi mondatot!

A sorszámnév képzője a hez a/

járuló . . . , b/

11. Képezz a szaval igéből annyiféle igenevet, ahányféléről tanultunk. írd le az alábbi táblázatba az igenév fajtáját és melléje a példát is!

Az igenév fajtája Példaszó /szaval/

á j /) i r 7" T h 2Í2 :3 3 3 3 3

^3

6/1. ii

12, Sorold fel a névszó fajtáit!

<3 b TT (1 e rr 1 4 2 i <

Teljesítmény: $ pont

SZORGALMI FELADAT


hallgatni, Dunaföldvár, földvár, dunaföldvári, első, kényeskedő, egy, harmad

a/ Tulajdonnév: . . . .

b/ Köznév:

c/ Főnévi igenév:

d/ Melléknév: . . . . .


f/ Tőszámnév;

g/ Sorszámnév:

h/ Törtszáranév:

A szorgalmi feladat értéke: ... % pont

Érdemjegy:


kk

C/ változat Javítókulcs,6. osztály

A NÉVSZÓK /Főnév, melléknév,

a/ személynév b/ állatnév c/ földrajzi név d/ intézménynév e/ müvek címe a/ -ó, -ő b/ -t, -tt c/ -andó, -endő

a/ egésznek a törtrészét a/ melléknévi igenév

/bef./ b/ ige c/ melléknévi igenév

/foly./ d/ főnév e/ kettős szófajok a/ -andó, -endő a/ helység b/ helyiség c/ fáradság d/ fáradtság a/ több b/ számnév /határozat-

lan/ c/ szamarabb d/ főnév e/ más szófajt

10.

11.

számnév/ 8. a/ összehívta

b/ jelent c/ maradt d/ nyúlványai e/ átterjednek

9. a/ több b/ hasonló élőlény közös

neve c/ vagy hasonló dolog közös

neve

a/ tőszámnév b/ -dik

a/ főnévi igenév b/ szavalni c/ folyamatos melléknévi

igenév d/ szavaló e/ befejezett melléknévi

igenév f/ szavalt g/ beálló melléknévi igenév h/ szavalandó

12. a/ főnév b/ főnévi igenév c/ melléknév d/ melléknévi igenév e/ számnév f/ névmás

13- Javítás értelem szerint.

OSZTALYZATTA ALAKETAS 0,0 - 15,1: elégtelen

15,2 - 39,0: elégséges 39,1 - 62,9: közepes 63,0 - 86,7: jó 86,8 -100,0: jeles

h5

rómazáró mérőlap D/ változat Általános iskola

Név:



1. Egészítsd ki a következő mondatot! A törtszámnév képzője a tőszámnévhez járuló

2. Tulajdonnevek esetén a névelő helyes használatára is ügyelnünk kell. - Az alábbi szövegben pótold a névelőt ott, ahol szükségesnek látod!

, Szovjetunióból a délután folyamán a/

érkezett meg a labdarugó válogatott . . . b/

Feri-hegyi repülőtérre. Közben megnéztük c/

Ferencváros és Újpesti Dózsa mérkőzést, d/

amelyet . . . . Pesten játszottak Karcsi is e/ f/

velem volt. a b c z r e f 3 2 2 2 2 2

3. Egészítsd ki azâlábbi mondatot! A főnévi igenév képzője az igetőhöz járuló

3 A

k. Sorold fel a főnév fajtáit!

a. b' \ A

46

6/a.D

Az alábbi mondatokban határozd meg az aláhúzott szavak szófaját, majd írd föléjük a szófaj nevét.

Elszakadt a kabátom. Elszakadt kabátban nem járhatok ~ a 7 — b 7 iskolába. - Tegnap eltörött a lábam. Törött lábbal

— 7 —

nem tudok ugrálni. e/

A tanultak alapján egészítsd ki az alábbiakat! A melléknév fokozásában a következő fokokat kü-lönböztetjük >::sg :

-fok, jele:

-fok, jeles

-fok, jele:

-fok, jele: s m

A felsorolt szavak és szókapcsolatok közül válogasd ki és írd be a táblázatba illőket!

Harkány, harkály, okos, tíizo-;, Elet és Tudomány, általános iskola, negyedik, hozzátok, játszik

Köznév Tulajdonnév

aTE H

8. Felelj az alábbi kérdésre! Mi a számnév ;

\á\b\c\d 12121212

k7

6/1. D

9. írd a megfelelő rovatba a felsorolt tőszámnevek sorszámnevét és törtszámnevét!

Tőszámnév Sorszámnév Törtszámnév

Négy a/ w

Tíz e/ d/

Húsz e/ f/

a\b lej d e i 2 j 21 21 2 7 2

szerint! - Mi a tulajdonnév? A tulajdonnév

11. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbiakat! Vannak olyan -ú, -ű végíí mellékneveink, amelyek-nek az előtagja is melléknév. Ezek legnagyobb részét úgy fokozzuk, hogy a jel

a/ az taghoz járul. Ilyenkor a

w fokozott alakokat egybe

külön írjuk, /A megfelelő

választ húzd alá!/

Például: nagyfejű. d/ Középfoka: . .

e/ Felsőfoka: b r e

2 2 2 2 2

48

6/1. ii

12. Egészítsd ki az alábbi mondatot! A sorszámnév a számot jelöli meg.

Teljesítmény: . . pont

SZORGALMI FELADAT


bizakodni, bizakodó, bizalom, Tolna, szebb, hát, hetedik, heted

a/ Tulajdonnév:

b/ Köznév:

c/ Főnévi igenév:

d/ Melléknév:


f/ Tőszámnév:

g/ Sorszámnév:

h/ Törtszámnév: T T cfcT 5 T T 2 2 2 | 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladat értéke: $pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr,Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

h9

Javítókulcs, 6. osztály A NÉVSZÓK

/Főnév, melléknév, számnév/

D/ változat

a/ -d

a/ a Szovjetunióban b/ a Feri-hegyi c/ a Ferencváros d/ az Újpesti Dózsa e/ Pesten f/ Karcsi 9

a/ -ni

a/ köznév b/ tulajdonnév

a/ ige /múlt idejű/ b/ melléknévi igenév/bef./ 10 c/ ige /múlt idejű/ d/ melléknévi igenév /bef,/ e/ főnévi igenév

a/ alap-/fok/ b/ nincs jele c/ közép-/fok/ d/ -bb e/ felső-/fok/ f/ leg- szócska és a kö-

8. A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ szó /faj/ b/ élőlények és dolgok c/ mennyiségét nevezi meg d./ vagy sorszámát nevezi meg

9. a/ negyedik b/ negyed c/ tizedik d/ tized e/ huszadik f/ huszad

A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ egy-egy b/ élőlénynek vagy dolognak c/ saját megkülönböztető d/ neve

11.

zépfok /-bb/ g/ túlzó-/fok/ h/ legesleg- szócska és a

középfok /-bb/

a/ harkály b/ /általános/ iskola c/ Harkány d/ Élet és Tudomány

./ -bb b/ elő-c/ külön d/ nagyobb fe jű e/ legnagyobb fejű

12. a/ sorrendi b/ számot

13. Javítás értelem szerint. OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 30,5:

30,6 - 53,3: 53,4 - 76,1: 76,2 - 92,0: 92,1 -100,0:


' ' SyVp'jyt,; /

SZEGED

50

2.2, Összesített eredmények tesztváltozatonként

A következőkben közlendő táblákon és ábrákon használt je-lölések értelmezését nem ismételjük meg itt: az 5 . osztályos teszteket tartalmazó kötetben /Orosz, 1973- 4l.o./ ez megtör-tént .

Az átlagos eredmény /a négy változat 58 #pont körüli át-laga/ közepesnek tekinthető. Hasonló szinvonalat kaptunk tehát, mint az 5 . osztályos három első témában. Ezzel nem le-hetünk elégedettek, hiszen azt jelzi, hogy a tantervi követel-ményeket országos méretekben sok hiányossággal teljesítjük. Az 5, osztályban ennek a ténynek egyik okául az alsó és felső ta-gozat közötti átmenet nehézségeit tételeztük fel. De ha a 6. osztályban is ilyen a színvonal /már pedig - mint a továbbiak-ban látni fogjuk - a másik két mérés eredményei is hasonlóak/, akkor az átmenet nehézségei nem jelenthetik a legfőbb okot % más, csak további vizsgálatokkal felderíthető tényezők jelen-tősebb szerephez jutnak a fogyatékosságok kialakulásában, ill, állandósulásában.

Ugyancsak az ötödikeshez hasonló az eredmények szórása: mindegyik változatot megoldó tanulóké szélsőséges. Igen nagy tehát a különbség a tanulók, ill, az iskolák színvonala között. Ezt mutatják az eloszlási görbék: alig fedezhető fel a normá-lis eloszlásra jellemző tömörülés /"csucsosodás"/ az átlag kö-rül /lásd a 2 . , 3-, 4., 5 . ábrát!/; ezzel szemben magas azok-nak a száma, akik gyakorlatilag semmit sem tudnak /10-15 $pont alatti a teljesítményük/, és szintén elég nagy azoknak az aránya, akik csaknem hiánytalanul elsajátították a tanter-vi anyagot /90 %pont fölötti teljesítményt nyújtanak/.

Az eredményeket változatonként olyan oszlopdiagrammal is ábrázoltuk, amely feladat-elemként mutatja, hogy a tanulók hány százaléka adott helyes megoldást országos átlagban /6., 7>, 8,, 9« ábra/. Eêk az ábrák az egyes osztályok ered-ményeinek az országos átlaghoz való viszonyítását teszik lehetővé.

Az országos szinvonal alaposabb tartalmi elemzése céljá-ból azonban csoportosítottuk a tesztfeladatokat tipusonként, illetőleg témánként.

51

2. tábla Az l/A változat összefoglaló adatai

3. tábla Eloszlás

A tanulók száma 254

Átlag x 52,3 Konfidencia intervallum - ±3,4 Pontossági követelmény ±6,5 * Szórás -s -27,6

Relativ szórás 52,9 $

$pont Tanuló /%/

0,1 - 5,0 1,9 5,1 - 10,0 3,9

10,1 - 1 5 , 0 4,3 15,1 - 20,0 5,5 20,1 - 25,0 3,5 25,1 - 30,0 5,5 30,1 - 3 5 , 0 8,6 35,1 - ko,o 5,9 40,1 - 4 5 , 0 4,7 45,1 - 50,0 4,7 50,1 - 55,0 4,7 55,1 - 60,0 3,1 6o,l - 65,0 3,5 65,1 - 70,0 6,2 70,1 - 75,0 7,8 75,1 - 80,0 5,5 80,1 - 8 5 , 0 5,9 85,1 - 90,0 4,3 90,1 - 9 5 , 0 5,1 95,1 -100,0 4,7

R e l a t í v g y a k o r i s á g , % 20 18-16-

14

12

«H 6

6 -

4 -

2 -

0

2. ábra

AZ l/A VALTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA

X Százalékpont

0 10 2*0 30 4b ffo 60 70 80 90 100

tel In I elegseges közepes jo 11,5 39,2 86,9

1 les I 91,6 100

52

U . i áb.1 a Az i/B változat összefoglaló adatai

5. tábla E l o s z l á s


Átlag x 56,9

Konfidencia intervallum - -3,0

Pontossági követelmény -5,2 % Szórás -s -23,7 Relativ szórás j 4l,6 #

#pont Tanuló /%/ 0,0 - 5,0 2,0 5,1 - 10,0 1,6

10,1 - 15,0 2,5 15,1 - 20,0 2,9 20,1 - 25,0 3,7 25,1 - 30,0 30,1 - 35,0 3,3 35,1 - 40,0 2,9 40,1 - 45,0 5,0 45,1 - 50,0 5;4 50,1 - 55,0 7,6 55,1 - 60,0 8,7 60,1 - 65,0 8,7 65,1 - 70,0 7,9 70,1 - 75,0 7,9 75,1 7 80,0 7,9 80,1 - 85,0 7,1 85,1 - 90,0 5,0 90,1 - 95,0 4,6 •95,1 -100,0 1,2

R e l a t í v g y a k o r i s á g , % 20

3. ábra

AZ l/B VALTOZAT EREDMÉNYEINEK E L O S Z L Á S A

S z á z a l é k p o n t 100

| elégtelen | elégséges | közepes 0 18,1 41,8 65,5

J ° Jjeles | 89,2 .100

53

2. tábla Az l/A változat összefoglaló adatai


Átlag x 52, 8

Konfidencia intervallum - ±3,1 Pontossági követ elmény ±5,9 f Szórás is -23,8 Relativ szórás ^5,1 í

3. tábla Eloszlás

$pont Tanuló /#/ 0,0 - 5,0 5,1 - 10,0 3,1 10,1 - 15,0 3,6

15,1 - 20,0 S 5 20,1 - 25,0 1,8 25,1 - 30,0 2,7 30,1 - 35,0 6,8 35,1 - 4o,o 6,8 40,1 - ^5,0 6,8 45,1 - 50,0 5,0 50,1 - 55,0 7,2 55,1 - 6o,o 9,5 60,1 - 65,0 7,2 65,1 - 70,0 8,1 70,1 - 75,0 5,^ 75,1 - 80,0 4,0 80,1 - 85,0 5,4 85,1 - 90,0 4,0 90,1 - 95,0 5,0 95,1 -100,0 0,4

R e l a t í v g y a k o r i s á g , % 20

4. ábra

AZ l/C VALTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA

Százalek-pont

o i5 i 5 3 0 5 5 55 55 7 5 55 5 5 i ö o | e l é g t e - 1 e l é g s é g e s | k ö z e p e s | j ó | jeles |

39.1 63,0 86,8 100 l e n

0 15,2

5^

8. tábla A^ i/D változat összefoglaló adatai


Átlag x 69,4

Konfidencia + intervallum - ±3,1 Pontossági követelmény ±4,5 % Szórás -s ±22,8

Relativ szórás 32,8 %

9- tábla

#pont 0,0 - 5,0 5,1 - 10,0

10,1 - 15,0 15,1 - 20,0 20,1 - 25,0 25,1 - 30,0 30,1 - 35,0 35,1 - 40,0 4o,i - 45,0 45,1 - 50,0 50,1 - 55,0 55,1 - 60,0 60,1 - 65,0 65,1 - 70,0 70,1 - 75,0 75,1 - 80,0 80,1 - 85,0 85,1 - 90,0 90,1 - 95,0 95,1 100,0

Eloszlás

Tanulóm/yó/

0,0 o,o 2,5 1,0 2,5 2,5 2,5

N 5 4,0 6,0

8,5 7,0

10,0 7,5

11,0 10,5 10,0

Relatív g y a k o r i s á g , % 5 . á b r a

AZ l/D VALTOZAT EREDMENYEINEK ELOSZLÁSA

S z á z a l é k -p o n t 100

e l e g t e l e n elégséges j k ö z e p e s J j ó

30,6 53,4 76,2

55

A Z l/A VÁLTOZAT EREDMENYEI 6 . á b r a

S z á z a l é k 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100

i á 1 A SZÁMNÉV F A J A I

2 M E L L É K N É V FELSŐFOKA

3 F O U . MNEVI IGENÉV

4 P E L D A S Z O SZOFAJOKHOZ

c F Ő N E V E K F A J A I , PELDASZAVAK B E S O R O L Á S A

c TŐ ES TORTSZAMNEV 0 ( D E F . KIEG.) 7 HATÁROZOTT ES HATÁROZATLAN 1 SZÁMNÉV DEF. ( K I E G . )

o KETTŐS S Z Ó F A J Ú SZAVAK B E -SOROLÁSA SZÖVEG KÖRNY.-BEN

határozott határozatiaF leq-

Q f O

47,21 41,71

W l

7581 S J

f ő n é v " 53^1

főnévi igenév melléknév mnévi igenév" számnév

3 W i

névmás főnév

J M

55,9 Köznév 55.9 w h o m o k ^ ö z n é v 46,61

tulajdonnév

__|jöji-f,szorgalom " •• köznév 1&6H--,, ibolya": köznév

51,61 4 7 , 6 4 7 , 6

»lbolua tulnév 42,51

..Dunai Antal"-tulnév -„ Dunai Cement Művek* tulnév

egész egésznek t ö r t része 5 8 3 1

67,71

pontosan megközelítően meg köze l ífr melléknév

6 7 I r

főnév főnév főnév 23 1 számnév

m r 6 M

0 A -SÓ.-SŐ VÉGŰ M E L L É K N E V E K a FELSŐFOKA (SZAB. KIEG.)

25,6 H-kettős s2öfaj J M ]

Q B H n O S i J S l E í E S alapfok elé 46,51

10 MNEVI IGENEV FAJAI ( F E L S . )

leö-foiyamatos""~~

így jelen idejő befejezett

" s í ü l

va ~6LÖT 7051

vagy múlt idejű 55,5f H í

67.7

be Tó

„ NY ELV HELY ESS EGI HIBÁK JAV. " (EGYEZTETÉS)

vagy jövő idejű ö z ö n l ö t t

"543Í 63^1

12 A F Ő N É V DEF. ( R E P R . )

I s o k e m b e F I hatodik c ~

hetedik A 1 szófaj

59,4

38ÜT

w Z M E J

6^01

élőlényt nevez még "7ÖTT

78Jl fölényt neve • élettelent nevez meg

., 46,0 H-v. fogaimat nevez meg 10 20 30 40 50 60 70 80 SO 100

56

AZ l/B VALTOZAT EREDMENYEJ O 10 20 30 40 50 60 70

I S I

7. á b r a

Százalék 80 90 10Q

1 F Ő N É V I I G E N É V ( D E F . )

T Ú L Z Ó - , F E L S Ő - , K Ö Z É P F O K Ú 2 A L A K O K S Z Ö V E G B Ő L

-ni képzővé/, ígg&AI leoes l e g i n k á b b

á r a d t a b b "

73^21

G U E l

- HATAROZOTT S Z Á M N É V FAJAI " ( F E L S O R O L Á S )

4 M E L L É K N É V ( D E F . )

c KETTŐS S Z Ó F A J Ú SZAVAK B E -SOROLÁSA SZŐVEGKÖRNY.-BEN

6 MIT F E J E Z KI A F O K O Z Á S ?

7 N É V S Z Ó (DBF.)

8 HATÁROZOTT SZÁMNÉV(DEF.KIEGj

HATAROZOTT SZÁMNÉV F A J A I -NAK F E L S . , SZAVAK BES.

1 Q M E L L E K N E V I I G E N E V FELISM. S Z Ö V E G B E N

41 T U L A J D O N N E V E K CSOP. 1 1 (SZÖVEGBŐL)

ÍZ BEF.MNÉVI IGENÉV K É P Z Ő J E

nagyobb tő-

79,5 N A

7 3 , 2

s o r -i 5 F F

8 4 , 1 1 8 5 , 8 I

s z ó f a i 4 7 , 7 1 é l ő l é n y e k t u l a j d o n s á g á t 6 7 , 8 1

8 3 fi

v. dolgok tul. fejezi kl\ 66,Sl' 34,7 K-valaki v. valami milyen

m e l l é k n é v 6 7 , 4 | főnév f ő n é v f ő n é v

1 L D 52,3)

törtszamnév 1

tulaídonságöF különböző 40,21

4 4 7 8 1 6 4 , 0 1

k e t t ő s s z ó f a j 52j]

m é r t é k é t ( T o k á t ) 5 3 , 1 1 4 M T

I 2 > szó

4 6 , . . . é l ő l é n y t n e v e z meg 44,8 fr-dolgoLfboalmatnev.meg

48,1 fr-tulajdonságot nev.meg

p o n t o s a n t ő s z á m n é v

4 5 , 2 M - m e n nu i s é g e t nevez meg /ét h e l y e t t e s í t i 36,8 H—ezek nevi

Ü L husz

71,1

s o r s z á m n é v h u s z a d i k

66,1 1 TOJl

t ö r t s z á m n é v tízed tíz-húsz

4 5 , 2 1

•61J5T 6 8 , 6 1

futó f e l s z a k a d o z ó

E E

m e g - m e g é l é n k ü l ő d e r ü l t

69,0 1 71,5 f

s z i t á l ó v á r h a t ó

6 0 , 7 \ J U T

személynév" 4 2 , 3 1

66,91

mucimé i n t é z m é n y n é v

66,1

földrajzi név 53.TJ" mü ("folyóirat)cím 5231

M Ö J

6 4 , 9 3 M L

0 10 20 30 40 SO 60 70 80 90 100

57

AZ l/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI 8 á b r a

0 10 20 3 0 40 50 60 S z á z a l é k

70 80 90 100 szememnév'

1 T U L A J D O N N É V FAJTAI (FELS.)

2 M N E V I I G E N E V DEF. ( K I É G )

3 TÖfrfSZÁMNEV DEF-(KIÉG.)"

KETTŐS SZOFAJU SZAVAK B E -S O R . S Z Ö V E G K Ö C N Y E Z E T B E N

S BEÁLLÓ MNEVI IGENÉV KÉPZŐJE

C SZAVAK ERTELMEZESESZÖVEG-B BE I L L E S Z T E S S E L

7 F O K O Z Á S SZABALYA

E G Y E Z T E T E S S Z Ö V E G B E N (SZÖKIEG.)

9 K Ö Z N É V DEF.

10 sORSZAMNEV ( K I É G . )

U I G E N E V E K K E P Z E S E A 1 1 SZAVAL I G É B Ő L

12 N É V S Z Ó FAJTÁI C F E L S J

á l l a t n é v 81,8

földrajzi n é v ~ i n t é z m é n g n e y

W l 8 Ö 3 I

m űvek címe - ó , - ö

7 8 , 6 |

-t.-tt - a n d o . - e n d o

JMT í m

6 7 , 3

egésznek t ö r t r é s z é t 40,9 M-mnévT

6 7 , 7 6 7 , 7 ,

iqenev ( b e f . ) ige 6 4 , 5 1

3 4 , 5 fc—mnévi ígenév f-folyO f ő n é v 5 3 , 2 1

23,2 K - K e t t ő s szúfajok - a n d ó , - e n d ö 61,8 heluség helgiség

6 1 , 4 60,5 60,5

á r a d t ; t o E F

5 9 3 1

s z á m n é v s z a m a r a b b "

5 6 , 8 6 5 3 1

f ő n é v 4 5 , O i 3 2 , 7 K - m á s szofai is

ö s s z e h í v t a 6 4 , n

7531

jelent m a r a d t 39,11 nuúlvángai 4 7 , 7 1 á t t e r j e d n e k 40.11

77^1

t ö b b 5 1 , 8 . hasonló élólenu közös n e y e " > - 5 9 , 1 v. hasonló dolgok közös neve K - 6 4 . 5 t o s z á m n á v h e z HITc

W T f ő n é v ; ígenév 56"74~[

6 4 , 5

szavalni 5 2 , 7 | 4 1 , 8 H— f o l g . m n é v i igenév

szavaio 3 5 , o H - D e t - m n é v i igenév

f a ) szavalt 3 Ö T T 35,0 beálló mnévi igenév

s z a v a l a n d ó 38^21 f d n é v 7 * 7 1

melléknév 3 6 , 8 H—fOnéví ígenév

s z á m n é v n é v m á s

33,21+- m n é v i ígenév 7 5 3 1

N A M 1

Ö 10 2b 3 0 4 0 5 0 6b 7 0 8 0 90 100

38

9. á b r a

0 40 20 30 4 0 50 6 0

3 FŐNÉVI IGEMEV K E P Z 0 3 E

5 N E V E L Ő HASZN .TULAJDONNÉV £ ELŐTT

4 F Ő N É V FAJAI ( F E L S . )

§ S Z O F A J F E L I S M .SZÖVEGBEN

a ] a S z o v j e t u n i ó b a n l a Feri - h e g y i a Ferencváros

6 7 , 6

I a z gjpesti Oözsa I Pesten Karcsi

Í F

J T I k ö z n é v

Qfie_

ige főnévi igenev 4 3

t u l a j d o n n é v 73311

4 4 , 7 b - m e | l é k n é v i iqenév

J\ lg M

7 3 g ) 4 7 1 p o - m e l l é k n é v i igenév

900

F I 9 2 , 0 1

nincsjele

6 M E L L E K N E V F O K O Z Á S A k ö z é p f o k

94,011 92,5 U

felsőfok 8 8 , 4 1

m

- é s k ö z é p f ö F 8 2 , 4 S L 5 J

T y f e ó f o k [eqesíeg-és középfok 6 8 , 8

8 2 , 9

F Ő N E V E K BESOROLASA TÁBLÁZATTAL

m harkály iskola H a r k á n y

6 6 , 3 IMI

E l e t és Tudomány

S Z Á M N É V D E F . szfflaj 6 7 , 3 | élő lények és dolgok 69,8 I mennyiségét nevezi meg T> v. sorszámát nevezi meg 60,81 negyedik

M i

40 20 3 0 40 50 60 70 80 30 100

59

2-3- Az eredmények témánként

Főnév, főnévi igenév

Az eredményeket a 10. ábrán tüntettük fel. Definiciót kértünk a főnévről / 2 ^ ' a k ö z n ® v r ő l /Cg/t a tulajdonnévről /D^Q/ és a főnévi igenévről /B^/, Ha e fogalommeghatározások összes elemének helyes megoldását átlagoljuk, azt kapjuk, hogy a meghatározásokat a tanulók 61,3 tudja. Ezen belül a főnév fogalmát a tanulók 58,3 %-a, a köznév fogalmát 58,5 %-a, a tulajdonnév fogalmát 63,3 a főnévi igenévét pedig 66,3 #-a tudja.

További differenciált vizsgálat a tanítás munkájához ad támpontokat.

A definíciókban a tankönyvi megszövegezést kértük számon, így csak két fogalomról; a főnévről és a főnévi igenévről vár-tunk szabályos meghatározást; olyat amely jelöli a legközeleb-bi nem-fogalmat /genus proximum/ és a megkülönböztető jegye-ket /differentia specifica/. Mindkét meghatározás tudásában az tűnik szembe, hogy a genust jóval kevesebben tudják, mint a megkülönböztető /lényegi/ jegyeket. Ezzel a jelenséggel az ötödikes mérési eredmények elemzésekor is gyakran találkoz-tunk, igy nem látszik megalapozatlannak az a következtetés, hogy ennek tanítására kevesebb gondot fordítanak a tanárok, ezt a jegyet kevésbé tartják fontosnak. - Igaz, hogy a foga-lom felismeréséhez - besorolásához többnyire elegendő a lé-nyeges jegyek tudása, de a felismert fogalmak rendszerbe il-lesztése céljából fontos a genust is megtanulni. A rendszer-ben való elhelyezés pedig a logikus gondolkodás fejlesztése, az ismeretek rendszerezettsége szempontjából jelentős. - A nyelvtantanitás mindennapi gyakorlata oldaláról nézve a dol-got: az olyan gyakori hiba is, mint a szófajok és a mondat-részek keverése, többek között arra vezethető visszaj hogy a nyelvtani fogalmak definíciójába nem foglaljuk bele követke-zetesen a genust.

Figyelmet érdemel, hogy a megkülönböztető jegyeket általá-ban a tanulók 70 %-a tudja reprodukálni. Kivétel a főnév de-finíciójában a "fogalmat nevez meg" /A d elem/: ezt nem

60

1 0 . á b r a

F O N E V , F O N E V I I G E N E V

1 0 s z ó f a i 38,61 élőlényt nevez meg

20 30 40 50 60 — 70 S z á z a l é k 80 90 100 i i

A ( 2 F O N E V D E F .

A S F Ő N E V E K FAJAI ( B E S . )

BL FŐNÉVI IGENÉV (MEGH.)

B « T U L A J D O N N E V E K CSOP. ( S Z Ö V E G B Ő L )

C J TULAJDONNÉV FAJTÁI (FELS.)

Cg K Ö Z N É V ( M E G H . )

C U IGENEV A SZAVAL I G E B O L

O 4 F O N E V F A J A I ( F E L S . )

D 7 F Ő N E V E K BESOROLÁSA(TÁBL.)

D w T U L A J D O N N É V (MEGH.)

D3 FŐNÉVI IGENÉV K E P Z Ó J E D s I6ENÉV F E L l s H . S Z d V e G b E T

élettelent nevez meg " 7 8 T I

f ő n é v Köznév

70,11 48,o|»-fogalmat n e v e z meg

55,9

„homok"köznév 46,6| 55,9

„ i b o l y a " k ö z n é v h-38,6 tulajdonnév

szorgalom " k ö z n é v

5i£ „Dunai Antal" tul.név

„Ibolya" tul .név főnév

•47,6

ni képzővel,igéből személynév

4 7 , 6 ^ ~ F 4 2 ? 5

5 9 , 4 1

„Dunai Cement Müvek" tulajdonnév

m ű c i m e intézménynév"

66,1

földrajzi név 5 3 . i T Mú (folyóirat) cím 52,31

6 9 , 0 |

személynév lur ?v

81,8 álíatnév földrajzi név

84,1

intézménynév müvek címe

80,5 —1MJ 71,8 I

t ö b b 5 1 , 8 . nasonlő élóiénu közös rieve"k-59,1 hasonló dolog közös neve főnévi igenév 56,4 |

]4—64,5

szavalni köznév

5 2 , 7 1

tulajdonnév" harkály ~

"84741 83791

iskola Harkány

6 6 , 3 1

83. 78741

Elet ésTudománu

Ju-egy 47,7

Menynek vdolognak 67,3 saját megkülönböztető 65,3|

M 83,4 1

neve - n i lönővi jgenev 43,21

H L , 8 0 , 4 |

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

61

egészen 50 %-vús. tudja. - A köznév és a tulajdonnév meghatáro-zásában /C^, I>10/ az a elemben elért gyengébb eredményt nem tekinthetjük, komoly fogyatékosságnak: egyik sem lényegi jegy.

A fogalommeghatározásokhoz hasonlóan reprodukáltattunk né-hány tényt: a főnévi igenév képzőjét, a főnevek és a tulajdon-nevek fajait: a tanulók 80 %-a tudja helyesen felidézni őket. Ez jó arány, és biztos tudást jelez, hiszen minimális a szó-ródás is, vagyis mindegyik elemet csaknem azonos hányaduk tud-ja.

A tanult ismeretek alkalmazását kétféle feladattal ellen-őriztük: besorolással /A-., B, ,, D~ és D„/ és átalakítást ki-

5 -L-L* / 5 vánó feladattal /C-^j/' Ezeket átlagosan a tanulók 55 a ol-dotta meg jól. Ehhez a reprodukálást kivánó feladatokénál gyengébb átlagos teljesítményhez erősebb szóródás is járul, ami nagyobb fokú bizonytalanságot jelez.

Melléknév, melléknévi igenév

Mint a 11. ábrán látható, a ráismerés, a reprodukálás és az alkalmazás szintjén ellenőrzik a feladatok e téma tudását.

Reprodukáltattuk a melléknév definícióját, A két lényegi jegyet /B^ b, c elem/ jól tudják a tanulók: közel 70 %-os a helyes válasz. - A genus tudása itt is gyenge. Éhnél gyengébb a harmadik jegy /d elem/ tudása, ezt azonban nem tekintjük lé-nyeges jegynek,

Kiegészitéses feladattal vizsgáltuk a melléknévi igenév meghatározását. Az eredmény: 69 % tudja a melléknévi igenevek fogalmából azt a három tényt, hogy mi a képzőjük. Ez az ered-mény jó. De figyelembe kell vennünk, hogy az ilyen jellegű feladatok a legalacsonyabb szinten mutatják a tudást, hiszen még a puszta felidézéséhez is támpontot, "hivójelet" tartal-maznak, Egyáltalán nem biztos, hogy az a tanuló, aki ezen a szinten tud egy ismeretet-ismeretelemet, más szinten is tudná azt, Eírre enged következtetni az a tény, hogy az emiitett de-finició-elemek tudását a mérőlap "C" változata 2, feladatában ellenőriztük a ráismerés szintjén, az emlékezetnek támpontot adó kiegészitéses feladatban. Ugyanennek a változatnak az 5 feladatában "memória-mankó" nélkül rákérdeztünk ugyanezen elemek egyikére, a beálló melléknévi igenév képzőjére. Az

M E L L E K N E V , MELLEKNEVI IGENEV S z a z a i d

0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 <00 siófai 1 1 4 i Í R ' gíálénuektuiaidonsaziai SZ .BI dolook tuiaidonsapat 66 31

34,7 fr-valaki v. valami m i l y e n

- t , - t t 6 7 , 3 T - a n d ó . - e n d ő 6 7 , 7 1

B 4 M E L L É K N É V ( M E G H . )

C 2 M E L L É K N É V I I G E N É V M E G H . ( K I E G . )

A 3 F O L Y . M E L L É K N É V I I G E N É V

. M E L L E K N E V I IGENEV F A J A I * « > ( F E L S . )

n f A M E L L É K N É V I I G E N E V F E L I 5 M . 1 0 S Z Ö V E G B E N

B 1 2 B E F . M N E V I IGENÉV K É P Z Ő J E C B BEA'LLóMNÉVIGÉNÉV 1<EPZ"5JE~

R . T I G E N É V K É P Z É S E A S Z A V A L I G É B Ő L

•and m iqeti

f o l g a m a t o s

áhJL 5 3 3 1

y. jelen idéju" b e f e j e z e t t

7 0 3 1

v. m ú l t ideiu b e á l l ó

61,o| U l

5 5 3 f ,

v. jövő idejű 5 4 , 3 T [üTo F e l s z a k a d o z ó

H Z L

m e g - m e g é l é n k ü l ő 6 9 3 T d e r ü l s z i t a

6 0 , 7

várható 4 2 3 T 6 6 3 "

- t t - a n d ó , - e n d 5 " f o i g . m n é v i 4 1 , 8 1

" 6 1 3

s z a v a l ó 4 8 3 1 3 5 , 0 k - b e f melléknévi

fa) szavait W T 35,0W— beálló melléknévi

3 8 , 2 K - s z a v a l a n d á

DB S Z Ó F A J FELISM.SZÖVEGBEN

B Q MIT F E J E Z KI A F O K O Z Á S ?

Dg F O K O Z Á S S Z A B .

Ag - S Ó . - S Ö VEGÜ M E L L É K N E V E K F E L S Ő F O K A ( K I E G . )

a. TULZO-, FELSŐ-.KÖZÉPFOK 2 SZÖVEGBŐL

hWél/l IdehéV 44.H mnévi ige név 47,71 t u l a j d o n s á g o k 5 2 , 7 1 különböző 40,2| mértékét (fokát) sa.fr alap to k nincs jele

92,0

középfok m 92.51

felsőfok leg-ésk

MA.

eg-és középTŐK" 91,5

egesleo-és középfok , 68.81 48.0 h-nernTközépfok elé

alapfok elé 46,51 M :

laiEsi leges léQinkIBE"

árádtab"5~ í m

C J F O K O Z Á S

D - Ú , - Ű VÉGŰ MNÉVI I G E N É V I " ELÖTAGÚ M N E V E K F O K O Z Á S A

'laguobb

számnév szamarabET

56,8 "6537

89,1 79,51

7 3 ü r 1

FONÉV i z s a

reTSr"

45,01 32,7 M- mas szófai is

külön nagyobb fe

K Z L

H Z L 58,8

legnagyobb tejü 59,8] O fO 20 30 40 ÉO 60 70 80 .30 100

0\

64

eredmény: a kiegészitéses feladatban a tanulók 67,7 %-a tud-ta, a rákérdezéskor ól, 8 #-uk. Pedig mindössze két feladattal /6 feladat-elemmel/ később találkoztak ugyanazok a tanulók ugyanazzal a ténnyel, egy csak kevéssé változott szituációban /ingerforrás nélküli emlékezetbe idézés/. - De menjünk tovább! _ A C^^ feladatban egy meghatározott igét /szaval/ kellett el-látniuk ugyanazon tanulóknak a 2. és 5- feladatban /tehát két-szeresen/felidézett képzővel: ezt már csak 3^,2 $-uk tudta elvégezni I

E tények oktatáslélektani-módszertani konzekvenciái abban foglalhatók össze, hogy sokkal nagyobb gondot kellene fordíta-nunk az ismeretek gyakorlati alkalmazására már az uj anyag fel-dolgozásakor isj de az órának abban a részében se elégedjünk meg a feldolgozott anyag puszta reprodukálásával, ahol az el-sődleges bevésést ellenőrizzük? a kapott jó válaszok igy azt a látszatot kelthetik, hogy a tanulók megértették-bevésték a ki-fejtett ismeretet, holott esetleg csak egyirányú és mechanikus asszociációs kapcsolat alakult ki emlékezetükben,

A fenti megállapításokat támasztják alá általában mind-azok a feladatok, amelyekben az ismeretek operatív tevékeny-ségben való alkalmazására van szükség, A már emiitett C ^ feladat ilyen; hat elemének jó megoldását csupán a tanulók 39,5 %-a adta!

Jobb az arány az úgynevezett kognitiv feladatok azon tí-pusánál, ahol konkré t egyelek'; t /pl« szavakat/ kell besorolni meghatározott halmazokba /pl. szófajokba/. Ilyen a B^Q fela-dat. A jó megoldás 63,3 Mint didaktikai-metodikai tanulság-gal szolgáló tényt emiitjük meg, hogy e feladatban egy befe-jezett és öt folyamatos melléknévi igenév besorolását kellett elvégezni. Az öt folyamatos melléknévi igenév közül négynek /futó, felszakadozó, meg—megélénkülő, szitáló/ a besorolását gyakorlatilag azonos szinten /69%/ végezték el a tanulók; feltűnően gyengébb az eredmény /42,3 %/ az ötödik /várható/ besorolásában. Éhnek az a valószínű oka, hogy - noha azonos fogalmi kategóriába tartozik a többivel - némi specifikum, eltérés jelentkezik egy, a szófaji besorolás szempontjából formai elemnek tekinthető tényezőben, hogy ti. ez az igenév ható igéből van képezve. Ugy látszik, ilyen minimális eltérés is megzavarhatja a tanulók jelentős részét; azokat,

65

akik önállóan nem képesek egy tanult tevékenységet átvinni egy másik, lényegében vele azonos, de lényegtelen eltérést mutató esetre. Ez arra utal, hogy a tanulók nagy részének a gondolkodását nem sikerült eléggé hajlékonnyá tenni a tanítás folyamán. Mindenféle tevékenység sokféle variálására van szük-ség.

A kognitív feladatok végzésében való gyakorlatlanságra hivja fel a figyelmet a C^ feladat elemzése is. Ez a többinél összetettebb gondolkodási tevékenységet kívánt. A tevékenység lépései a következők: 1. A sok és a szamár szó középfokának megalkotása /sokszor gyakorolt operatív: átalakítási müvelet/. 2.Meghatározandó mindkét szó szófaja: számnév, főnév /kogni-tív tevékenység: adott konkrét szavak besorolása szófajcso-portba/. 3. Megállapítandó mindkét esetben, hogy nem mellék-nevet fokoztunk /két premissza/, és ebből születik a megálla-pítás: 4. Más szófaj is fokozható, nemcsak melléknév /konklú-zió/.

Az eredmény? - A sok számnév középfokát a tanulók 65,5 $-a jól alkotja meg, a szamár főnévét 75,5 #-uk. Éhnek az operatív műveletnek a tudásszintje jó.- A sok-több szópárt 5 6 , 8 % so-rolja be jól a számnevek közé, a szamár-szamarabb szópárt vi-szont csak 45 $ a főnevek közé. E5zt a kognitív müveletet tehát jóval gyengébben végzik el. - Az általánosítás ennél is sokkal gyengébben sikerült: a tanulók 32,7 $-a volt képes rá. /Csak megjegyezzük: az általánosításhoz a feladat kiegészitéses ré-szével még támpontot is adtunk./

A fentihez hasonló feladat nem szerepel a tankönyvben; oktatáslélektani konklúziók reményében vettük fel a mérőlap feladatai közé. S ez lehet a tanulság:a nyelvtan tanítása -- tanulása közben spontán módon csak kevés gyermekben /talán nem tévedünk, ha azt mondjuk; csak a magasabb általános fej-lettségi szinten álló gyermekeknél/ fejlődnek, ki egyes logi-kai müveletek végzésének a képességei, s általában a logikus gondolkodás képessége, A többségnek azonban sokoldalú, válto-zatos, tudatosítással párosuló gyakorlásra van szüksége.

66

42. ábra

A S Z Á M N É V S z á z a l é k

0 10 20 30 4p 5p 60 7 0 80 90 100

D 6 S Z Á M N É V M E G H .

Ai A SZÁMNÉV FAJAI A T Ö - ES TÖRTSZÁMNEV MEGH

A 6 (KIEG.) A HATARQZ07T ES HATAROZATLAN

SZÁMNÉV MEGH. ( K I E G . )

O , HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI Ö 3 ( F E L S . ) B 8 HAT.SZÁMNÉV M E G J . ( K Í E Í S 7

A HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI 9 (FELSOROLÁS, BESOROLÁS)

C 8 TORTSZA'MNEV M E G H . C K I E G T CFO S O R S Z Á M N E V K E P Z O J E (KIEG.) D I TORTSZA'MNEV K É P Z Ő J E

D T Ö S Z Á M N É V B Ő L S O R - É S T Ö R T -9 SZÁMNÉV K É P Z É S E

D 1 2 S O R S Z Á M N É V M E G H . ( K I E G . )

SZőía] 6 7 , 3 . élőlények és dolgok "6931 mennyiséggé s o r s z á m a h a t á r o z o t t

"söFT m l

h a t á r o z a t l a n " 7^8]

egész 6 7 , 7 egésznek t o r t része 67,3

"717BT

pontosan megközelítsen"

70,1 67,3

t ö s z á m n é y . sorszámnév"

"84j|

t ö r t s z á m n é F "85^1

pontosan tőszámnéy'

68,2| 83,9

húsz 7 1 , 1

'sorszámnév 66.1

huszadik 7 0 , 7 1

6175] törtszamnev tized

68.6

t i ' z - h ú s z 4 5 , 2 |

6%Öl egésznek törtrészét 6 7 , 7 1 töszám névhez 4 9 , Í T -dik "64^1

n e g y e d i k 131

negyed 85

t i z e d i k 81,9

85 t i z e d h u s z a d i k

83,3 |

h u s z a d 853)

sorreTidi zamot

5 6 , 8 5 6 3

82.9

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

67

13. á b r a

N E V S Z O ; K E T T Ő S S Z O F A J O K

B 7 A NEVSZO MEGH

C J 2 NÉVSZÓ FAJTÁI (FELS.)

A 4 PELDASZO NEVSZOKHOZ

A A KETTŐS SZÓ F A J Ú SZAVAK BE -" S O R O L A S A (SZÖVEGBEN)

A E KETTŐS SZÓFAJI) SZAVAK B E -S O R O L Á S A ( S Z Ö V E G B E N )

P KETTŐS SZOFAJU SZAVAK BE-4 SOROLÁSA (SZÖVEGBEN)

S z á z a l é k O 10 , 20 30 40 50 6.0 70 80 90 10Q SZO 46,41

4 6 , 8 H - é l ö l é n y t nevez meg nyt a 44,8 le-dolgot.fogalmat nev.meg 48,t h-tufajdonságot nev.meg

ffl&svamiB^ I fő név

3 6 , 8 M - é z e k nev

melléknév 36,8 h-főnévi igenév

jeluettes m

75S\ 3 3 , 2 | « - m e l l é k n é v i igenev

s z á m n é v 71,41 névmás 6 2 , 7 I f ő n é v főnévi igenév 6 6 , 9 1 melléknév I mnévi igenév

4 9 , 6 | MA.

D S IGENEVEK FELISM.SZÖVEGBEN

számnév " névmás 46,9T~

mnévi igenév 4 4 , 7 1 mnévi igenév 4 7 , 7 ] főnévi igenev 43,21 melléknév"

85,8

75nev" főnév 3 W főnév 23,61

~6Ü4l 6831

Ifi s z a m n e T 7 2 , o |

2 5 , 6 k - k e t t ö s szófaj melléknév főnév

6 M l

pév 4 T 3 , . „ n é v 44,8 i tórtszámnév

2 6 , 4 R - k e t t ö s szófai 4 0 , 9 K - m n e v i igenév ( b e f . )

ige 1 3 4 , 5 K - m n é v j igenev ( f o l y . ) f ő n é v " . . . 5 3 » 2 . 1 .

1 2 3 , 2 fc-kettfls s z ő t a j o k 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

68

A számnév

A 12. ábra tanúsága szerint e téma tudása a legjobb: át-lagosan a tanulók 71 %-a oldotta meg jól a 12 feladat 33 ele-mét, "item"-jét. /item - ejtsd: ájtem szóval jelöli a nemzetkö-zi szakirodalom a tesztfeladatok elemeit és a programozott anyagok lépéseit,/ Általában nem mutatkozdk lényeges eltérés a különböző szinteken /ráismerés, reprodukálásj alkalmazás/ történő ellenőrzéskór, és egyes elemek-tényezők tudásában sem tapasztalhatók olyan jelentős különbségek, mint pl„ az előbbi témánál, /'falán csak a törtszámnév tudása gyengébb valamivel./

Ez az egység tehát viszonylag könnyű; alighanem az anyag természeténél fogva: evidens ismeretek-tudáselemek ezek.

Névszó; kettős szófajok

Az eredményeket a 13. ábra tünteti fel, Reprodukáltattuk a névszó fogalmi meghatározását /B^ fela-

dat/. Az átlagos eredmény: a tanulók 44,7 %—a. adott helyes vá-laszt. A definíció csaknem minden elemét- azonos szinten tud-ják. Kivétel az utolsó fogalmi jegy /a feladat f eleme/, amely a névmások besorolásával függ össze: ezt 10 $-kal kevesebben reprodukálták.

A névszók fajainak felsorolásában érdekes egyenetlenség mutatkozik: a tanulók több mint 70 %-a. sorolja ide a főnevet, a melléknevet, a számnevet, 10 százalékkal kevesebben a név-másokat, és csak egyharmaduk emliti a névszók közt az igened-veket, Ennek oka lehet egyszerűen a nem megfelelő memorizálás, de egyéb, lényegesebb ok is eredményezhette ezt. Nevezetesen az, hogy a főnévi és a melléknévi igenév meghatározásában a

legközelebbi nemfogalmat: a főnevet, ill. a melléknevet jelöl-jük meg, a kétféle igenév a tanuláskor tehát nem kerül közvet-len összefüggésbe a névszóval, vagyis azzal a halmazzal, amely-be'a fő- és melléknév is tartozik. Nem világosul meg tehát eléggé, hogy ezek az igenevek - mint főnévi, ill. melléknévi származékok - azonos szófajkategóriába tartoznak azokkal a szó-fajokkal, amelyekből származnak, — Érdemes lenne megpróbálni egy-két alkalommal a legközelebbi nemfogalom átlépésével tör-

69

ténő besorolásukat is; lehetséges, hogy igy jobban rögződne az első-, másod-, harmad- stb.- rendű halmazok rendszere.

E&y feladatban /á^/ táblázaton megnevezett halmazokba kellett sorolni konkrét névszókat, - Az eredmény igen egyenet-len: a főnév és számnév besorolása több mint 80 %-nak sike-rült; a főnévi igenévé mág jónak mondható; a melléknév, a melléknévi igenév és a névmás besorolása viszont nagyon gyen-gén ment.

Három tesztváltozatban is szerepel egy összetettebb gon-dolkodási tevékenységet kivánó, induktív felépítésű feladat /Ag, B^, C I t t szövegben kellett meghatározni kettős szó-faju szavak szófaját, tehát a szövegkörnyezet a besorolást segitő konkrét szituációt tartalmazott. Két szó /század, ti-zed/ kétféle szófaji funkcióban is szerepelt, E két szófaj megnevezése után kellett arra válaszolni, hogy minek nevezzük az ilyenfajta szavakat. E konklúzió levonása mindhárom válto-zaton a tanulók mintegy 25 $-ának sikerült csupán. Tekintet-tel arra, hogy a három változatot kitöltő tanulók három külön reprezentatív mintát alkotnak, nagy biztonsággal mondhatjuk ki, hogy ezt az alapjában véve nem nehéz, de nagyon fontos logikai müveletet a magyar általános iskolák hatodikosai igen gyengén tudják.

Nyelvhelyesség

Tulajdonképpen nem elkülönülő téma: a különféle névszók-ról tanultak alkalmazását kivánja meg. Vizsgálhattuk volna az egyes névszófajtákról tanultakkal együtt is. Mivel azonban, a nyelvhelyesség némiképp tul is mutat a leiró nyelvtan tárgy-körén, célszerűnek látszik e feladatokat kiemelni s együtt vizsgálni- /lk, ábra./

E feladatok a tanult ismeretek alkalmazását- tételezik fel. Részben a tulajdonnevek előtti névelő, részben a sorszámnév használatára, részben egyeztetési problémákra vonatkoznak. Efey feladatban a helység-helyiség és a fáradság-fáradtság szavak értelmezésére szolgáló mondatkiegészitést kellett vé-gezni. - A tulajdonnevek előtti névelő használata /Dg/ a tanu-lók 81 áuál jó. Az egyeztetési problémákat jóval gyengébben oldják meg: átlagban 55 ezen belül azonban nagy az ingado-zás, A két.szópár és a sorszámnév használata a tanulók 00

ánál jó.

70

14.ábra,

N Y E L V H E L Y E S S É G

. N Y E L V H E L Y E S S E G A H E G Y E Z T E T É S I HIBA JAV.

« SZAVAK E R T E L M E Z E S E S Z Ö V E G B E ILLESZTE S S E L

Cg E G Y E Z T E T É S ( S Z O K I E G . )

D N E V E L Ő H A S Z N . T U L A J D O N -N É V E L Ő T T

0 10 20 ö z ö n l ö t V

30 40

SOK e m b e r hatodik c hetedik A

50 60 S z á z a l é k 3 80 90 100

he luséo ÍIuTség helgiség

aradsaq

61,8 I Z T M 61,4] 60,5

fáradtság ö s s z e h í v t a jelent

60,5 sCsf

64,1

maradt nuúlvánMaí" átterjednek 4 0 , 1 1

| 4*71

H Z U D

a Szovjetunióban 6 7 , 8 a Feri-hi a Ferencváros

M L varöj 804

az Oj pesti Dózsa esten arcsi

THTTT 9LQ.

W 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100

3, A névmások o, téma

3.1, A mérőlapok és a javitókulcsok

E téma ismereteit is totálisan mértük. Elöljáróban meg-jegyezzük, hogy csak a névmás definícióját reprodukáltattuk, az egyes névmásfajokét a ráismerés szintjén kértük számon, mivel a tananyagcsökkentés folytán nem tanitandó' a névmások helyettesítő funkció szerinti csoportosítása; a tankönyvde-finiciókban pedig ez szerepel genusként,

A 10-17. tábla és a 15-1-8, ábra alapján a következő össze-gező megállapításokat tehetjük.

A négy változat átlaga 52 $pont. Ez is gyenge országos w szint. - A szórás itt is szélsőséges /hk az eloszlás egyenetlen. Csupán az A változat eloszlási görbéje közelit valamelyest a normális eloszlás Gauus-féle har-uiggörbéjéhez. /l3« ábra/

71

Témazáró mérőlap Áll alános iskola

NyolVtan, 6. osztály

A NÉVMÁSOK

1. Válaszolj! Mi a névmás?. . .

A/ változat

Név Osztály:

a 1 h c 1 cT S\1 1

2. Egészítsd ki! Mi a mutató névmás? A mutató névmások rámutatással helyettesítenek

"c/

-t,

-t. w

-t,

a. b c 1 A A

3. Egészítsd ki a következő mondatokat a zárójelben közölt szavakkal; azaz: lásd el őket megfelelő birtokos személyragokkal és a szükséges toldalé-kokkal !

a/ Lekaszálták a rétek /fú/

b/ A könyveket rakd vissza a /hely/

c/ Az úttörők teljesítették /kötelesség/ . . . .

d/ A vetélkedőn egy-egy pajtás indulhatott őrsön-ként. Osztályunknak egyik őrse sem csatlako-zott /versenyző/

a b c d 2 3 A 2

72

6/2. A

k. Karikázd be a helyes válasz betűjelét I a/ Melyik névmás fejezi ki azt, hogy az alany

cselekvése önmagára irányul?

A kölcsönös? A visszaható? A vonatkozó?

b/ Milyen, fajta névmás az "amilyen"? Mutató? Kérdő? Határozatlan? Vonatkozó?

s b 1 1

5 . Milyen kérdő névmásokkal kérdeznél az alábbi mon-datok aláhúzott szavaira? írd őket a mondatok vé-gére I

a/ A három katona közrefogja a gyereket . . . . .

b/ Egészen okosan beszél az a gyerek .

c/ Az aranypénzt ott találták a halászok a lék

szélén

d/ Az ellenség pénzét még a halálba sem akarta ma-

gával vinni Kuckó Király . . . . .

6. írj a következő szavak alá olyan birtokos név-mást, amellyel a kérdéses szót helyettesíteni lehet! a/ lakásuk b/ könyveim c/ kalapja d/ szüleid

7. Felelj! Mit fejez ki a birtokos személyrag?

s n

73

6/2. A

8. Az alábbi szöveg aláhúzott névmásait helyezd el a táblázat megfelelő rovatába!

Köszönöm,... fiam, és ne feledd el, hogy ez az a a7

ház, amelynek nyugalmát te adtad vissza, mindig W

jó sziwel vár vissza téged. És minden vitézt,

főleg titeket, akik hazát csináltatok ebben a ~~d7

véres hazátlanságban. /Fekete: A koppányi aga testamentuma/

Személyes i . . . .

Visszaható:

Kölcsönös:

Birtokos: . .

M u t a t ó : . . . . .

Kérdő:

Vonatkozó:

Határozatlan;

9. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a megfelelő raggal ellátott kölcsönös névmással! a/ Őrsünk tagjai díszes könyvjelzővel lepték meg

b/ A legutóbbi nyelvtani vetélkedőn fiúk és lányok

versenyeztek

c/ . bámultak meglepetésükben.

d/ A versenyzők szorosan , . mögött futottak a b 4 A A 4

74

6/2. A 10. Húzd át a következő mondatok nyelvhelyességi hibáit I

A kijavított szót vagy kifejezést írd a kérdéses mondat után! a/ Felcsatoltam a sítalpaimat. . . .

b/ Névnapomon meghúzták a füleimet

c/ Örömében egy lábon ugrált hazáig

d/ A labdarugók már a helyeiken várták a sípjelet.

H E 3 2

11. Függőleges vonallal különítsd el a személyragokat a felsorolt igenevekben! a/ úsznotok b/ fürödnie c/ napoznunk d/ csónakázniuk

2 4 2 4 2

12. Alkoss az akár - előtaggal négy határozatlan névmást!

13. Egészítsd ki! Mi a személyes névmás? A személyes névmások olyan . . .

a/ amelyek a beszédben előforduló

helyettesítik. b/

112

Teljesítmény; #pont

75

6/2. A SZORGALMI FELADATOK

1*4. Az alábbi mondatokban karikázd be a visszaható névmásokat, majd írd be őket a táblázat megfelelő helyére! "Miklós messze tette magát azon éjjel" /Toldi/ Ne félj, magunkkal viszünk! Magukra haragították a szomszédokat, mert naphosz-szat bömböltették rádiójukat. Ha nem hallgatsz a jó szóra, magadra vess!

E^yes szám; Többes szám:

1. személy

2. személy

3. személy

a\h\c TT f T 4 77 2; 2 ' 2 2 2 % 2 2

15. Alakítsd át az alábbi mondatokat! "Tegezéd1 helyett "önözd" a megszólított személyt!

a/ Tied ez a hely? b/ Ide ülhetek melléd?

Az alábbi mondatokat alakítsd át "magázóvá"!

c/ Te vagy az? d/ Gyere be!

A szorgalmi feladatok értéke:

Érdemjegy:

$ pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dtr. Orosz Sándor kandidátus Az ujrasokszoros ítá sért felelős;.,'

76

A/ változat


A NÉVSZÓK /Névmások/

1. A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ szófaj b/ főneveket helyettesít c/ mellékneveket helyettesít d/ számneveket helyettesít

2. a/ főnevet b/ melléknevet c/ számnevet

3. a/ füvét b/ helyükre c/ kötelességüket d/ versenyzőkhöz

4. a/ visszeiható b/ vonatkozó

5. a/ mennyi? /hány?/ b/ melyik? /miféle/ c/ kik? /kicsodák?/ d/ mit? /mijét?/

6. a/ övék b/ enyéim c/ övé d/ tied

7. a/ kifejezi a birtokos szá-mát és személyét, vala-mint a birtok számát

8. a/ mutató b/ vonatkozó c/ határozatlan d/ személyes e/ vonatkozó f/ mutató

9. a/ egymást b/ egymással c/ egymásra d/ egymás

10. a/ sítalpamat b / fülemet c/ féllábon d/ helyükön

11. a/ -tok b/ -e c/ -unk d/ -uk

12. a/ egyet alkotott b/ kettőt alkotott c/ hármat alkotott d/ négyet alkotott

13. a/ névmások b/ személyek nevét

14. a/ magát b/ egyes sz. 3 . sz. c/ magunkkal d/ többes sz. 1. sz. e/ magukra f/ többes sz. 3. sz. g/ magadra h/ egyes sz. 2. sz.

15. a/ Öné b/ Ön mellé c/ Maga az ? d/ Jöjjön be! /Tessék be-

jönni!/

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 19,5: elégtelen

19,6 - 39,5: elégséges 39,6 - 58,8: közepes 58,9 - 78,4: jó 78,5 -100,0: jeles

77

Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola N é v J

[•fr-elvtan. 6. osztály Osztály:

A NÉVMÁSOK

1. Egészítsd ki! Mi a visszaható névmás? A visszaható névmások olyan . . . ,

b/ amelyek azt fejezik ki, hogy az alany cselekvése

irányul. b/

2. írd az alábbi táblázatba a felsorolt mutató névmások párját /alakváltozatát/!

Közelre mutató} Távolra mutató:

a/ ugyanaz

, b/ akkora

. . . . . . . . . c/ ugyanannyi

d/ ilyenféle

ál f> c cl 4 4 4 4

/ 3> írd le a kenyér, torok, tüdő, epekő főnevek birtokos

a/ b/ c/ d/ személyragos alakját. A személyrag egyes szám 3. sze-mélyit birtokosra és egy birtokra utaljon!

a t> c cT 4 2 2 2

78

6/2. A

A kipontozott mondatpárokba helyettesítsd be a mondat-pár elé írt szó többes számú alakját felelős

A faliújság- . . nemrég tanácskoztak. a/

Ők azért, hogy jó cikkek kerüljenek b/

a falra.

vörös Ősszel a falevelek . . . . . . . .

c/ A . a fehérek ellen harcoltak.

a. TT c d 1 1 1 1

Vizsgáld meg az alábbi mondatokban a vonatkozó névmá-sokat ! Húzd át azokat, amelyek helytelenek, és írd melléjük a zárójelbe a helyeseti

a/ A generális megcsodálta a pejlovat, akit

/ / egy labanc katona vezetett.

b/ Furfangos Támadi azon a lovon szökött meg, amit

/ / tréfából neki ajándékoztak.

c/ A labanc generálisok, amelyek / /

tréfának vélték a dolgot, csak későn kaptak

észbe.

d/ Támadi a kuruc táborban mindent elmesélt, ami

/ / vele történt.

79

6/2. A

6. Az alábbi szöveg aláhúzott névmásai alatt álló be-tűt írd be a táblázat megfelelő rovatába!

Minek volna, ha nem tudná, ki mit csinál?

Egy ilyen testvérre annyi rosszat kenni, "o/ " d T ~

Ki csupán magától ennyire birt menni I /Toldi/

5 7 V Személyes s .

Visszaható: .

Kölcsönös: .

Birtokos: . .

Mutató; . . .

Kérdő: . . .

Vonatkozó: .

Határozatlan j

7. A következő mondatokban található szópárok közül húzd át a helytelent! a/ Újra kiadták Petőfi összes versét - verseit, b/ A könyvek felkeltették az összes gyerek - gyere-

kek érdeklődését.

8. írj a felsorolt igék elé megfelelő személyes névmást! Ha valamelyikhez több is odaillik, írd le mind!

,higgy, . lennének, tennék

cl b c 7T 2 2 3 3

80

6/2. A

9. A főnévi igenevet bizonyos szavakkal kapcsolódva látjuk el személyragokkalI Sorolj fel négy /k/ ilyen szót!

b/ d/

10. Töltsd ki az alábbiakat! Birtokos névmás: Szám; Személy;

a/ mieink

b/ övé

c/ tietek

d/ tieitek

A birtok száma;

11. Egészítsd ki! Mi a kérdő névmás?

A kérdőnévmásokkal -re, -re a/ b/

vagy -re kérdezünk. c/

12. Az alábbi szavakat és kifejezéseket helyettesítsd mu-tató névmással, mégpedig távolra mutatókkal! írd alájuk! a/ labdát b/ piros labdát c/ hat labdát

d/ olyan nagy labdát

81

6/2. A

13. Válaszolj I Milyen fajta mondatban használunk vonatkozó névmást?

Teljesítmény: % pont

SZORGALMI FELADATOK

A következő mondatok aláhúzott szavait helyettesítsd visszaható névmással I írd őket a zárójelek közé!

a/ Egyedül / / voltam.

b/ Segítség nélkül / / készítet-ted el a feladatot? Alakítsd át az alábbi mondatokat I A személyes név-mások szerepében használj visszaható névmásokat!

0/ ''De - kiáltott János - ezt én /. . . . döngetem"

d/ "Édes anyádasszony ezt neked küldötte,

ő / / dagasztotta.

15. Fejezd ki rövidebben az alábbi mondatokat I Vagyis; hagyd el a személyes névmásokat, az igeneveket pedig lásd el megfelelő személyragokkal! a/ Neked fölösleges kiabálni . . ,

b/ Nekünk itt nem szabad leülni ,

c/ Neki nem szükséges beavatkozni .

d/ Nektek tilos belépni a gépházba

82

6/2. A

16. A következő mondatokban karikázd be a kérdő név-másokat I írd a kipontozott sorokra, milyen fajtájúak, azaz milyen szófajt helyettesítenek!

Milyen szófajt helyettesít?

a/ "Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?" b/

c/ "Hát ki volna úr más széles e határban?" d/

e/ Mit jelent e hűhó gyá-szos özvegy-házban? f/ .

g/ Hány napig bujdosott Miklós a nádasban? h/

á\b\c 2; 2; 2

A szorgalmi feladatok értéke: % pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidétus Az újrasokszorosításért felelős:

83

Javítókulcs. 6. osztály A NÉVSZÓK /Névmások/

B/ változat

1. a/ névmások 10. a/ többes 1.sz., több birtok b/ önmagára b/ egyes 3.sz,, egy birtok

2. a/ ugyanaz c/ többes 2.sz., egy birtok b/ ekkora d/ többes 2,sz., több birtok c/ ugyanennyi 11. a/ főnév d/ olyanféle b/ melléknév

3- a/ kenyere c/ számnév b/ torka 12. a/ azt /amazt, ugyanazt/ c/ tüdeje b/ olyant /ugyanolyant, af-d/ epeköve félét, olyanfélét/

a/ felelősök c/ annyit /ugyanannyit/

b/ felelősek d/ akkorát /ugyanakkorát/

c/ vörösek 13- a/ az összetett mondatban

d/ vörösök 14. a/ magam

5 • a/ /a/nelyet b/ magad

b/ /a/.nelyet /amit/ c/ magam

c/ akik d/ maga

d/ ami /rossz, ha változtat/

15. a/ b/

Fölösleges kiabálnod, Itt nem szabad leülnünk.

6. a/ kérdő c/ Nem szükséges beavatkoznia. b/ kérdő d/ Tilos belépnetek,. c/ mutató 16. a/ melyik d/ mutató b/ melléknévi e/ vonatkozó o/ ki f/ vis szaható d/ főnévi

7. Áthúzandó: e/ mit a/ versét f/ főnévi b/ gyerekek s/ hány

8. a/ te /higgy/ h/ számnévi b/ ők /lennének/ c/ én /tennék/ d/ ők /tennék/

9. a/ egyet ír b/ kettőt ír c/ hármat ír d/ négyet ír

OSZTALYZATTA ALAKITIS 0,0 - 13,6;

13,7 - 36,1; 36,2 - 58,6; 58,7 - 81,1: 8l,2 -100,0:


84

6/2. A

SZORGALMI FELADATOK

4 Karík;i/.<1 be a következő verssorokban a mutatás uaév-mú s<>ka 11

Sem röstellte Bence az efféle terhet.

Édes anyádasszony ezt neked küldötte

Egy ilyen testvérre annyi rosszat kenni

Ja k> c <T i 2. 2 2 2

a/

b/

o /

V

lö. Alakítsd át az aláhúzott kifejezéseketl Azaz; a bir-tokost és a birtokot helyettesítsd megfelelő imévanással I A névmást írd a zárójelek közéi /Figyelj a Esomiíölaitok érte Iliiére !/

A padszoniszédom színesével / a/

rajzoltai::.

A te írásod / / nagyon giomwILos. b/

A rosszul irányzott labda a mi ab lakainica t /. , . . . ,/ ás/

törte be.

d/ Felelj I Milyenfajta névmásokat alkalmaztál:?

(C q1 21 2 2 2

A szorgalmi feladat értékes . .. . pont.

Érdemjegy; . . . .

Ez a teszt — az MM és az OPI támogatásával — a JAEE JP.edagógiaL Tans zékén ké s zült, Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős;

85

6/2. A

5. A következő szöveg aláhúzott névmásait helyezd el a táblázat megfelelő rovatába I Milyen jó lenne, ha ő oda besurranna I Megismerné a/

Évát messziről is. A fal valamennyi gyűrűje arra b T

való, hogy a lovat hozzájuk kössék, akik ott járnak.

Gergely is edlakötötte a maga lovát. Aztán beosont

abba a sikátorba, amelyikből a fák lombja kandikált V

kifelé.

Személyes: . . . Visszaható: . . Kölcsönös: . . . Birtokost . . . Mutató: . . . .

Kérdő: Vonatkozó: . . . Határozatlan: .

a. j ő \c | rf\<o. 2 I 2 í 3 1 3 1 .3 1 4

6. A felsorolt szavakban húzz függőleges vonalat a szótő, a kötoliangzó és a rag közéi

a/ nagyjai b/ vendégetek c/ torkunk Felelj! Milyen fajta ragokat különítettél el?

d/

86

6/2. C

7. Az alábbi igeneves kifejezéseket lásd el a magjelölt személyraggal, majd írd le őket a pontozott vonalakra!

a/ Nincs mit tagadni.

b/ Kár volt elmenni.

c/ A buszban illik föl-állni.

d/ Vissza kell adni.

Szám?

Többes

EGYES

Többes

Efeyes

Személy:

1.

2.

1.

3.

8. Egészítsd ki! Mi a birtokos névmás?

A birtokos névmások olyan , amelyek

kifejezik a birtokos és

. . .s utalnak a birtok

a b 1 1

9. Tedd többes számba az alábbi mondatok névmásait I Többes számban

a/ A hazudozással saját magát is becsapta,

b/ Önmagáról persze mindig gondoskodik. .

c/ Magadnak ártasz, ha nem vigyázol az

egészségedre. . ,

d/ Felelj! Milyenfajta névmások ezek?

87

6/2. A

10. Az alábbi mondatokban található szópárok közül húzd át a helytelent I

a/ Az új könyvekből néhány példányt - példányokat láttam a kirakatban,

b/ Nemsokára több kötet gazdájukra — gazdájára lelt. a b

A A

11. Karikázd be az alábbi közmondásokban a vonatkozó névmásokat I a/ Ki közel jár a tűzhöz, megégeti magát, b/ Amit Jancsi meg nem tanul, János lakol érte. c/ Ahány ház, annyi szokás, d/ Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.

12. írd le a következő szavak többes számú alakját I

a/ bogár b/ teher c/ tó d/ falu

í r r e : J J T

13- írd be a jelzett helyekre a több birtokra utaló birtokos névmásokat I

E^yes szám;

1. személy; a/

2 . személy; 0 /

3. személy:

Többes szám;

0/

d/

Teljesítmény: $pont

88

6/2. A

SZORGALMI FELADATOK

l^ Karikázd be a következő verssorokban a mutató név-íny soka t I

Sem röstellte Bence az efféle terhe t. a/

Édes anyádasszony ezt neked küldötte b/

Kgy ilyen testvérre annyi rosszat kenni c/

d/ .

a b c cf 2 2 2 2

Alakítsd át az aláhúzott kifejezéseketI Azaz; a bir-tokost és a birtokot helyettesítsd megfelelő névmással I A névmást írd a zárójelek közé! /Figyelj a mondatok értelmére!/

A padszomszédom színesével / / a/

rajzoltam.

A te írásod / / nagyon gondos. b/

A rosszul irányzott labda a mi ablakainkat / / c/

törte be.

d/ Felelj! Milyenfajta névmásokat alkalmaztál?

áTB 2 2

A szorgalmi feladat értéke: .... pont.

Érdemjegy; , . . .

Ez a teszt - az MM és az OPX támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős;

89

c/ változat

Javitókulcs. 6. osztály A NÉVSZÓK /Névmások/

a/ ezt 9. a/ magukat b/ őt b / önmagukró1 0 / ti 0 / maga 10 knak a/ egyet sorol fel d/ visszaható b / kettőt sorol fel 10. Áthúzandó: 0 / hármat sorol fel a/ p é1dányoka t d/ négyet sorol fel b / gazdájukra Áthúzandó: a/ A fülemile az . . b/ Olyan erdőkbe .. c/ bogyókkal ilyenekkel .. d/ A fülemüléket, azokat . .

Ha mást húz át, akkor is rossz

a/ többes számot /hogy va-lamiből több van/

a/ kérdő b/ határozatlan c/ vonatkozó d/ visszaható e/ mutató f/ vonatkozó a/ nagy-jai b/ vendég-e-tek c/ tork-unk d/ birtokos személyra-

gokat a/ .,.tagadnunk b/ ...elmenned c/. . . fölálInunk d/ ,..adnia a/ névmások b/ számát és személyét, . . ,

szamara /Együttl/

11. a/ ki b/ amit c/ ahány d/ amilyen

12. a/ bogarak b/ terhek c/ tavak d/ falvak /faluk/

13- a/ enyéim b/ tieid c/ mieink d/ Övéik

l4. a/ efféle b/ ezt c/ Ilyen d/ annyi

15- a/ Az övével /övé/ b/ A tied c/ a mieinket d/ birtokoé névmásokat

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 26,4; elégtelen

26,5 - 50,0: elégséges 50,1 - 73,6; közepes 73,7 - 92,9; jó 92,3 -100,0; jeles

90

Témazáró méfrölap p/ változat Általános iskola

Név; Nyelvtan, 6, osztály

Osztály: .....

A NÉVMÁSOK

1. Karikázd be a szövegben található névmásokat! - Segítesz nekem ma délután tanulni? - Segítek. - Hozzátok menjek? - Nem,, inkább nálatok tanuljunkI Válaszolj I Milyen fajta névmások:

2. Az alábbi mondatokat egészítsd ki visszaható név-mással I a/ Meggondolta , azért nem jött el. b/ A vita hevében is uralkodtak c/ A hibát kerestem, nem másokban. d/ Azzal nyugtattuk meg hogy a

következő busz elvisz bennünket. a b ar 1 A A A

3. Egészítsd ki! Mi a kölcsönös névmás? "A kölcsönös névmás olyan . .

a /

amely azt fejezi ki, hogy két vagy több alany cselekvése , irányul.

b/ faJE

4 4

91

6/2. D

'l. Helyezd el a felsorolt mutató névmásokat a táblázat megfelelő rovatába!

a/ ugyanennyi, b/ amolyan, c/ ugyanaz d/ akkora

Közelre mutató: Távolra mutató

A szöveg aláhúzott birtokos személyragps névszóit megtalálod a táblázat első oszlopában. Töltsd ki a többi rovatot is úgy, hogy a névszók betűjelét xrd a megfelelő r.ovatba! - Hát a másik neved?

- Bornemissza.

De máz- altkor Gergely rohanvást rohant a bástyáról.

- Jancsikám! - kiáltotta könnyes szemmel. b7

A kis Szelim a szokott török ruhájában volt. c/

Az anyák letérdeltek gyermekükhöz, d/

Névszó A birtokos száma

A birtokos személye

A birtok száma

a/ neved

b/ Jancsikám

c/ ruhájában

d/ gyermekükhöz

92

6/2. A

6. Válaszolj röviden I Mikor kapcsolunk a főnévi ige-névhez személyragot I

3 \

7. Egészítsd ki! Mi a határozatlan névmás?

A határozatlan névmások olyan . . . . . . . a/ b/

és . . . . . . . • helyetteseitenek, amelyet

nem tudunk vagy nem akarunk megnevezni.

& 7T c 1 4 4

8. A helyes választ húzd alá! a/ Mit fejez ki a birtokos személyrag?

Kifejezi a birtok számát és személyét. Kifejezi a birtokos személyét és a birtok

számát. Kifejezi a birtokos számát és személyét,

valamint a birtok számát.

b/ A rajzolnia szó milyen toldalékkal van ellátva és melyik szófajhoz tartozik?

birtokos személyragos főnév

személyragos főnévi igenév

birtokos személyragos főnévi igenév

93

6/2. A

9. Az alábbi párbeszédben karikázd be a kérdő névmásokat I - Hányadikán lesz a szavalóverseny?

- Tizenötödikén,

- Ki válogatja ki a verseket?

- Az őrsvezető,

- A mi feladatunk mi lesz?

- Megnyerni a versenyt,

- Milyen eséllyel indulunk?

- A felkészüléstől függ.

10, Szerkessz tőmondatokat! A megadott alanyhoz kapcsold állítmánykérit a zárójelben megjelölt birtokos név-mást! /Pl. a könyv az enyém/

a/ A vonalzó /Egyes sz. 3- személy/

b/ A lepkeháló . /Többes sz, 2. személy/

0 / A labdák /Többes sz. 1. személy/

d/ A szerszámok . . . . . . . /Többes sz. 3 . személy/

fi "Fi c 1 2 2 2

11. írd be a jelzett helyekre a visszaható névmás meg-felelő alakját I

Egyes szám; Többes szám; 1. személy c/ . . . . . . . .

2. személy a/ . . .

3. személy b/ d/

9>*

6/2. D

12, Huzd át a párbeszédben feleslegesen használt névmásokat! - Te írtad a faliújságoikket? - Nem én, hanem Feri. - Amikor én megnéztem a cikket, én azt hittem,

hogy a te kézírásod. - El is olvastad azt? - Még nem, de most lesz rá időm. Pistával találkozom.

Már régóta várom őt. a b c 2 A 2 2

13. A szöveg aláhúzott névmásait helyezd el a táblázat megfelelő rovatába I Mit törődik ő azzal, hogy mit locsog a víz? Elmúlik

" Ö T

majd az is. Elmúlik minden veszedelem. Az öreg vár W d7

köveivel gondolkodott, melyek hidegek voltak és e/

érzéketlenek, mint maga az idő.

/A lcoppányi aga testamentuma/

Személyes: .

Visszaható: .

Kölcsönös: .

Birtokos: . .

Mutató: . . .

Kérdő: . . .

Vonatkozó: .

Határozatlan j

Teljesítmény: $ pont

95

6/2. A

SZORGALMI FELADATOK

Az alábbi mondatokat egészítsd ki a zárójelbe tett szó többes számú alakjával I

a/ Az égen szálltak /daru/

b/ A Tátrában a -at bámultuk, /havas/

c/ Más" kárán tanulnak az /okos/

d/ Ez a gyerek mindig -at

15. Karikázd be az alábtji verssorokban található határo-zatlan névmásokat I írd a sorok végére, milyen fajtá-júak, azaz: milyen szófajt helyettesítenekI Minden vagyonomat ím neked ajánlom. . . . . . . .

Hányféle dolgok nem jutottak eszébe . . . . . . .

Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti

Lelke gyúlölségén erőt vesz valami

mond. /okos/ W

a b c 4 £ T 7r 7T 2 2 2 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladatok értéke: ....% pont

Érdemjegy:


96

D/ változat Javítókulcs. 6. osztály

A NÉVSZÓK /Névmások/

/ nekem •v b/ hozzátok c/ nálatok d/ személyes ,1/ magát b/ magukon c/ magamban <;/ magunkat a/ névmás b/ egymásra a/ közelre mutató h/ távolra mutató c/ távolra mutató d/ közelre mutató a/ egyes 2.sz., egy birtok b/ egyes 1.sz., egy birtok c/ egyes 3- s z-, egy birtok d/ többes 3.sz., egy birtok

/de több birtokot fejez ki/

Javítás értelem szerint. Pl.: ha jelölni akarjuk a cselekvő személyét stb. a/ főneveket b/ mellékneveket c/ számneveket a/ kifejezi a birtokos szá-

mát és személyét, vala-. mint a birtok számát

b/ személyragos főnévi igenév

a/ Hányadikán /lesz/ b/ Ki /válogatja/ 0/ ... mi /lesz/ d/ Milyen /eséllyel/

10. a/ övé b/ tietek c/ mieink d/ az övéik

11. a/ magad b/ maga c/ magunk d/ maguk

12. Törlendő: a/ Amikor én ... b/ ... én azt hittem c/ ... olvastad azt .

l4.

15.

d/ . . . várom őt /Rossz akkor is, /is/ áthúz/ a/ kérdő b/ mutató c/ mutató d/ határozatlan e/ vonatkozó f/ visszaható a/ darvak b/ havasokat c/ okosok d/ okosakat a/ minden b/ számnévi 0/ hányféle d/ melléknév e/ senki f/ főnévi g/ valami b/ főnévi

ha mást

0S7TALYZATTA ALAKITAS 0,0 - 13,5:

13,6 - 39,3: 39,4 - 65,1: 65,2 - 90,0: 91,0 -100,0:


97

3.2. Összesített eredmények változatonként 1 0 . tábla A Il/A változat összefoglaló adatai


Átlag x 49,9 Konfidencia intervallum - ±2,8

Pontossági köve t elmény ±5,6 % Szórás ís ±19,6

Relativ szórás 39,2 %

11 tábla

$pont

Eloszlás

Tanuló /%/

0,0 - 5,0 1,0 5,1 - 10,0 2,1

10,1 - 15,0 1,0 15,1 - 20,0 1 »5 20,1 - 25,0 5,8 25,1 - 30,0 5,3 30,1 - 35,0 6,9 35,1 - 4ö,0 5,3 40,1 - 45,0 7,9 45,1 - 50,0 10,1 50,1 - 55,0 7,9 55,1 - 60,0 15,9 6 0,1 - 65,0 7,^ 65,1 - 70,0 70,1 - 75,0 4,7 75,1 - 80,0 4,7 80,1 - 85,0 2,6 85,1 - 90,0 3,1 90,1 - 95,0 1,0 95,1 -100,0 0,0

R e l a t í v gyakoriság,% 15. á b r a 20 I I I

A ll/A VALTOZAT EREDMENYEINEK ELOSZLASA

50 G0 70

| elégtelen j elégséges | k ö z e p e s | j ó

0 19.5 3 9 3 58.8

S z a z a l e k -p o n t

90 iúo

j e l e s

7 8 , 4 100

98

12. tábla A Il/B változat összefoglaló adatai

15., tábla Eloszlás


Átlag x 45,0

Konfidencia intervallum - ±3,2 Pontossági köve telmény -7,2 %

Szórás ís -22,5 Relatív szórás 49,9 %

/épont Tanuló /%/

0,0 _ 5,0 1,6 5,1 - 10,0 2,7

10,1 - 15,0 ^ > 3 15,1 - 20,0 6,5 20,1 - 25,0 7,6 25,1 - 30,0 5,4 30,1 - 35,0 7,1 35,1 - 4o,o 9,8 4o,i - 45,0 7,1 45,1 - 50,0 6,0 50,1 - 55,0 7,6 55,1 - 60,0 3,8 60,1 - 65,0 6,0 65,1 - 70,0 6,0 70,1 - 75,0 S 9 75,1 - 80,0 5 ,4 80,1 - 85,0 85,1 - 90,0 1,6 90,1 - 95,0 0,5 95,1 -100,0 0,0

Re lativ gyakoriság 20

16. ábra

A I I / B V A L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

s z á z a l é k p o n t

10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100

|eiegtelen| elégséges ] k ö z e p e s | j ó | j e l e s |

0 13,6 36,1 58,6 81,1 100

99

l4. tábla A Il/C változat összefoglaló adatai



Átlag x 63,0

Konfidencia intervallum - ±3,4

Pontossági követelmény ±5,5 % Szórás -s ±23,6 Relatív szórás 37,4 %

$pont Tanuló /%/ 0,0 _ 5,0 0,0 5,1 - 10,0 0,5

10,1 - 15,0 3,3 15,1 - 20,0 0,5 20,1 - 25,0 3,3 25,1 - 30,0 3,9 30,1 - 35,0 1,6 35,1 - 40,0 3,3 40,1 - 45,0 45,1 - 50,0 7,9 50,1 - 55,0 10,1 55,1 - 60,0 4,5 60,1 - 65,0 6,2 65,1 - 70,0 6,7 70,1 - 75,0 6,2 75,1 - 80,0 6,2 80,1 - 85,0 8,4 85,1 - 90,0 6,2 90,1 - 95,0 10,1 95,1 -100,0 5,6

Relati v gyakoriság,% 17. á b r a

A L L / C V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

10 20 30 40 50 60 70

S z a z a l e k p o n t

90 too e l e g t e l e n | elégséges | k ö z e p e s | j ó J , ^ "

0 26,4 50,0 7 3 , 6 es |

92,2 100

100

16. tábla A Il/D változat összefoglaló adatai



Átlag x 52,8

Konfidencia intervallum - ±3,8

Pontossági követelmény ±7,3 % Szórás —s ±25,7 Relativ szórás 48,8 %

5&pont Tártuló /%/ 0,0 - 5,0 0,0 5,1 - 10,0 5,3 10,1 - 15,0 3,5

15,1 - 20,0 2,9 20,1 - 25,0 5,3 25,1 - 30,0 5,9 30,1 - 35,0 6,5 35,1 - 40,0 5,3 40,1 - 45,0 5,3 45,1 - 50,0 7,6 50,1 - 55,0 3,5 55,1 - 60,0 4,7 60,1 - 65,0 7,6 65,1 - 70,0 10,0 70,1 - 75,0 . 4^7 75,1 - 80,0 !,7 80,1 - 85,0 6,5 85,1 - 90,0 ^ 7 90,1 - 95,0 3,5 95,1 - 100,0

18. á b r a

A I I / D V A L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

Relativ g y a k o r i s á g , % 20

18-16-

100

|telein | e ' e 9 s s g e s | k ö z e p e s | 0 13,5 39,3 65,1

JO jeles

90,9 100

101

19. abrvi

A II/A VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

S z á z a l é k 0 10 20 3 0 40 3 0 60 70 80 90 100

1. N É V M Á S D E F . ( R E P R . ) E M l s z ó f a T

f ö n e v e t h e l y e t t e s i t m e l l é k n e v e t helyette"siT s z á m n e v e t n e i y e t t e s r £ f ő n e v e k e t - MUTATÓ NEVMAS DEF.

(KIÉGJ mellekneveket s z á m n e v e k e t üyét e l y ü k r e 3 Q T

3 . T O L D A L E K O L A S

4.NÉVMÁSOK BES. v e r s e n y V i s s z a h a t ó

ü k é t h ö z 5 4 , 3

5 . K E R D E Z E S N E V M A S S A L

v o n a t k o z ó 5 3 , 2 m e n n y i ? (nana?) m e l y i k ? 3 8 , 8 ] k i k ?

A S Z A V A K H E L Y E T T . B I R T . Ü - N É V M Á S S A L

7 . B I R T . S Z . R A G ?

TnTTT ö v e k

6 6 , 5

e n y é i m 6 3 j JLIJ

o v e t i e d

j m

0 . N É V M Á S O K B E S . ( T A B L . )

7 2 J T , b i r t . s z a m . s z e i m 5 t , i l ó — b í r t , s z á m I. • Jcani i e z - m u t a t ó 6 6 , 5 n

2 0 , 7 fo—amelynek1 v o n a t k o z ó

D M O N D A T K I E G . K Ö L C S Ö N Ö S N É V M Á S S A L

3 ö T 9 f e - - m i n d e n : h a t á r o z a t l a n t i t e k e t s z e m é l y e s 53,01

3 6 , 2 k ^ - a k i k = v o n a t k o z ó 4 9 , 8 k i - e b b e n •• m u t a t ó

e g y m á s t e g y m á s s a l "

6 T 7 T

e Q y m a s r a 4 3 . 1 1 7ÍJ1

J N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -J A V Í T Á S

e g y m á s s í t a l p a m a t

8 3 , 0

f ü l e m e t 62T2|

Í 4 S Z E M £ L Y R A G F E L I S M . ' I G E N E V V É G E N

2 7 , 1 k > - f é i i a b o n " h e l y ü k ö n 6 5 , 4 1

" 8 4 T Ö 1

-tÖK -e • u n k 2 9 , 3 f " u E — —

M U

12. H A T A R O Z A T L A N N E V M . A L -K O T Á S A „ A K A R " - R A L

ja S Z E M É L Y E S N E V M A ' S D E F . ( K I E G . )

6 3 , 8

Ke h á r m a t n é g y e t 3 2 , 4 1

W J

7 1 , 3 6 2 A J

n é v m á s o k [ g l s z e m é l y e k n e v e t 5 9 , 0 |

9 0 , 4

~ Ö í b 2b 30 40 50 6b 70 80 sb 100

102

20. ábra

A ll/B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI Százalék

10 20 3 0 4 0 50 60 7 0 80 90 100 ' . • • ' n é v m á s o k 1. VISSZAHATÓ NEVM.DEF.(KIEG)

MUTATÓ NEVMAS A L A K V A L -T O Z A T A

3 . T O L D A L E K O L Á S

4 . KETTŐS S Z Ó F A J Ú S Z A V A K T Ö B B E S S Z A M A

_ N Y E j - V H E L Y E S S E G I HIBA-b - J A V Í T Á S

6 . NÉVMÁSOK B E S . ( T A B L : )

7 . N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -JAVl 'TÁS

a I G E A L A K O K H O Z S Z E M . N É V M Á S

NEGY S Z O F E L S , A M E L L Y E L 9- A F Ő N É V I I G E N É V S Z E -

M E L Y R A G O Z A N D Ó

10. B I R T . N E V M A S B E S O R O -L Á S A

ö n m a g á r a " ~ 7 p . 9 3 , 4 I

m ekki l a n a z

ekkora 7 8 , 6 T

u q g a m e n n y i o l y a n f é l e

"76/H

y a n l k e n y e r e

j m

t o r k a 5 9 , 9 70,9

79,1

t ü d e j e e p e k ö v e f e l e l ő s ö k

5872]

f e l e l ő s e k vörösek

"5271 73T1

v ö r ö s ö k 7 8 , 0

2 0 , 9 a m e i y e

k - a m e i y e T " it 3 5 , 2 1

7 9 , 1

a k i k a m i ki - k é r d ő

"46TT "60?"

5931 mit: kérdő 56,o| iiy&n: mutató 54,91

3 8 , 5 k - a n n y i •• m u t a t ó 2 6 , 5 M— k i = v o n a t k o z ó

• 4 2 , 9 M - m a g á t ó l : v i s s z a h a t ó v e r s e i t 5 7 j T j

te (higgy) 4 8,4

ök ( l e n n é n e k ) é n [ t e n n é k ) 4 6 , 2 | ő k ( t e n n é k 4 4 , 0 1

6 5 , 9 66,5

let 26,9 "kettőt 26,91, ,

2« , I H — h a r m a t 17,3 K - n é g y e t

sz. l . s z . , t ö b b b i r t t s z . I . s z u t ö b b b í r t . 55,5 e s z .3. s z . , egy b i r t . t s z . 2 . s z . , t s z . 2 . s z . , t ö

BirTT w r .

^ 4 8 , 4 H + 5 4 , 4

II K É R D Ő N É V N . D E F . ( K I E G . )

f ő n é v r e melléknévre" számnévre -

8 7 , 9 8 7 , 9

a z t JJ 87,4

S Z A V A K , H E L Y . T A V O L R A MUT. N É V M Á S S A L

1 3 . V 0 N . N E V M . H A S Z N -

48 o l y a n t 4 3 , 4 a n n y i t 3 f , 3 T a k k o r á t 3 6 , 3 1 őrizetett m o n d a t b a n > - 5 4 , 4 1 1 l l •

10 20 30 40 SO 60 70 80 90 100

103

21:ábra

A ll/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI Százalék

0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

. N É V M . N Y E L V J Á R Á S I A L . r J A V .

a " á z t ' 1 8 8 , 1 l . N É V M . N Y E L V J Á R Á S I A L . r J A V . b ö t 8 6 , 4 1 . N É V M . N Y E L V J Á R Á S I A L . r J A V . C t i 8 6 , 9 1

_ H A T Á R O Z A T L A N N É V M Á S 2 - F E L S .

a e g y e t 5 5 4 1 _ H A T Á R O Z A T L A N N É V M Á S 2 - F E L S .

b k e t t ő t 4 9 , 7 1 _ H A T Á R O Z A T L A N N É V M Á S 2 - F E L S . c h á r m a t 4 8 , 6 1

d n e g y e t 4 7 , 5 1 ( ( a a z 7 5 , 1 1

a F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S b o l y a n 8 4 , 7 1 T Ö R L É S E c i l y e n e k k e l 9 1 , 0 1 T Ö R L É S E

d a z o k a t 89,8 ( 4 . N É V S Z Ó „ K " J E L E a t ö b b e s s z a m o t 7 8 , 0 1

a i l y e n : k é r d ó 7 3 , 4 |

K N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A ( T Á B L . )

b v a l a m e n n y i : n a t a r a z a t i a n 7 5 , 7 1 K N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A

( T Á B L . ) c a k i k : v o n a t k o z ó 503 K N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A

( T Á B L . ) d m a g a : visszaható 5 0 3 e a b b a - , m u t a t ó 5 4 , 8 | f 3 9 , 5 H - a m e l y i k b ő l : v o n a t k o z ó a n a q y - i a í 5 3 , 1 1

6 . S Z Ó E L E M E K R E T A G O L Á S b v e n d é g - e - t e k 6 5 , 0 | 6 . S Z Ó E L E M E K R E T A G O L Á S c t o r k - u n k 6 2 , 5 l , d 3 7 , 3 K - b i r t . s z e m e i y r a q o k

t a t a g a d n u n k 5 7 , 1 1 7 I G E N E V E K S Z E M E L Y R A -

G O Z A S A b el m e n n e d 5 9 , 3 1 7 I G E N E V E K S Z E M E L Y R A -

G O Z A S A c t ö l á l l n u n k 5 7 , 6 1 d a d n i a 4 6 , 3 1

fl B I R T . N É V M . D E F . ° " ( K I E G . )

a n é v m á s 8 9 , 8 1 fl B I R T . N É V M . D E F . ° " ( K I E G . ) b s z a m a t , s z e m e i y e t ; s z a m a r a 9 1 , 0 1

a m a g u k a t 6 3 , 3 l fl N E V M A S O K A T T Ö B B E S ö - S Z Á M B A

b ö n m a q u k r ó l 6 8 , 9 1 fl N E V M A S O K A T T Ö B B E S ö - S Z Á M B A c m a g a t o k n a k 6 7 , 6 1

d visszaható 44,11 10 N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A - a p e i d a n y t 7 5 , 7 | 10 N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -

b g a z d á j á r a 7 8 , 0 1

u V O N A T K O Z Ó N É V M Á S O K 1 • B E S O R O L Á S A S Z Ö V E G B Ő L

a ki 56,5 1 u V O N A T K O Z Ó N É V M Á S O K 1 • B E S O R O L Á S A S Z Ö V E G B Ő L

b a m i t 7 5 , 1 1 u V O N A T K O Z Ó N É V M Á S O K 1 • B E S O R O L Á S A S Z Ö V E G B Ő L c a h á n y 7 2 , 3 1

d a m i l y e n 7 6 , 8 | a b o g a r a k 9 3 , 8 |

12. F Ö N E V E K T Ö B B E S S Z Á M A b t e r h e k 8 1 , 4 1 12. F Ö N E V E K T Ö B B E S S Z Á M A c t a v a k 8 8 , 7 1 d f a l v a k 8 7 , 0 1 a e n y é i m 4 8 , 6 1

13. T Ö B B B I R T O K K I E G . b t i e i d 4 7 , 5 I 13. T Ö B B B I R T O K K I E G . c m i e i n k 4 5 , 2 1 d ö v e i k 4 7 , 5 1

0 1'0 2'0 30 40 k o 6 0 70 8 0 9 0 100

104

22. ábra

A II/D VALTOZAT EREDMENYEI S z á z a l é k

10 20 3 0 4 0 50 6 0 70 80 90 100

1. N É V M Á S O K B E S O R O L A S A

2. M Q N D A J K I E G . V I S S Z A H A T Ó N E V M A S S A L

a K Ö L C S Ö N Ö S N E V M A S d - D E F . ( K I É G )

n e k e m h o z z a t o k n á l a t o k

6 8 , 4 I "72X1

s z e m é l y e s " m a g á t

6 2 , 7 | 6 0 , 4 1

m a g u k o n m a g a m b a n " m a g u n k a t

5 8 , 6 I 6 3 , 3 1

~79,9l

n é v m á s 6 4 , 5

~8*6~"|

. MUTATÓ N É V M Á S O K B E S O -R O L Á S A ( T Á B L . )

e g y m a s r a u g y a n e n n y i : közelre

6 6 , 9

n B I R T . S Z E M E L Y R A G O S S Z Ó K B E S . ( T Á B L . )

a m o l y a n - t á v o l r a u g y a n a z / t á v o l r a 6 0 T 4 T e k k o r a •• k ö z e l r e 5 3 , 8 1

K - e s z . 2 . s z . , e g y b í r t .

7410

J

4 7 ,

6 . F N . I N . - H E Z S Z E M . R A G ? 26,0

_ 4 6 I 7 J 4 - e s 2 . 1 . s z . , e g y b í r t . ^ 8 > - e s z . 3 . s z . , e g y b i r t .

26 H A T A R O Z A T L A N N E V M A S

7 D E F . ( K I E G . ) f ő n e v e t

o j + - t s z . 3 . s z , , e g y b i r t . T K - e r t . s z e r i n t

m e l l é k n e v e t 8 4 , 0

s z á m n e v e t 8 4 , 0

a BIRT.SZEM. RAG a- (RÁISM ) b i r t . s z e m . , s z á m ; b i r t . s 2 3 m s z e m : ragos f n . i n é v 53,81

I z j J F - 7 1 , 0

K É R D Ő N É V M Á S B E S . ( S Z Ö V E G B Ő L )

h á n y a d i k á n ? k i ?

9 0 , 5

m i ? 8 7 , 6

m i l y e n ; 5 7 , 4

9 0 , 3 I

10. MONDAT K I E G . B I R T . N E V -M A S S A L

ö v é t i e t e k m i e i n k ö v é i k

5 2 , 1 5 7 , 4 |

7 3 , 4 I

„ V I S S Z A H A T Ó N É V M Á S R A G . , f - ( T Á B L . )

m a g a d 4 6 , 2 |

6 0 , 9 m a g a m a g u n k

6 0 , 9

12. F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S O K T Ö R L É S E

m a g u k e n

6 0 , 4 5 9 , 2

é n "62J1

a z F

13. N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A ( T Á B L . )

Ö T m i t - k é n d ő

5 8 , 0 U J J

M A ]

a z : m u t a t ó

5 2 J T , , 3 4 , 9 N - a z z a l : m u t a t ó

5 Ö 3 l 2 9 , 6 J k - m i n ö e n . - h a t á r o z a t l a n

i l u e k : 12,4 k — m e l y e k • v o n a t k o z ó m a f l a - v i s s z a h a t ó I — 5 2 , 7

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

105

3« 3- Az eredmények témánlcén.t

A 23, ábrán láthatók az eredmények. A névmás definíció-jának reprodukáltalása /á^ feladat/ újra megerősíti a definí-ciók tanításáról leirt korábbi megállapításainkat: nagyon ke-vesen adják meg a genust /l4,4 kiemelkedően jó viszont a három megkülönböztető jegy tudása /88 #/, ..

A négy besorolási feladatban /Agj Bg, C^, D ^ / szövegben szereplő névmásokat kellett táblázatban elhelyezniük a tanulók-nak, Paszta ránézésre is mutatja a tábla, hogy gyenge az ered-mény /átlagban a tanulók 46 %-a. végzi el jól a besorolásokat/, és hogy igen nagy a szóródás, /Van olyan item, amelynek ered-

A N É V M Á S F O G A L M A , F A J A I Oa nLx—

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • . • . I • ~ • i i «

Af NEVMAS MEGHAT.

a 1 4 , 4 1 s z ó f a j

Af NEVMAS MEGHAT. b f ő n e v e t h e l y e t t e s í t 88,81

Af NEVMAS MEGHAT. c m e l l é k n e v e t helyettesít 88,3| Af NEVMAS MEGHAT. d s z á m n e v e t h e l y e t t e s í i t 8 6 , 7 |

* N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A * 8 C T Á B L . )

a e z : m u t a t ó 6 6 , 5 |

* N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A * 8 C T Á B L . )

b c d e f

2 0 , 7 k — a m e l y n e k : v o n a t k o z ó 3 0 , 9 k — m i n d e n •• h a t á r o z a t l a n

3 3 , 0 H — t i e t e k e t : s z e m é l y e s 3 6 , 2 k — a k i k •• v o n a t k o z ó

2 9 , 8 H— e b b e n : m u t a t ó

r „ N É V M Á S O K B E S 0 R 0 L A S A 0 6 ( T Á B L . )

a ki -, k é r d ő 5 9 , 3 1

r „ N É V M Á S O K B E S 0 R 0 L A S A 0 6 ( T Á B L . )

b m i t . - k é r d ő 5 6 , 0 1 r „ N É V M Á S O K B E S 0 R 0 L A S A 0 6 ( T Á B L . )

c ilyen-* m u t a t ó 5 4 , 9 1 r „ N É V M Á S O K B E S 0 R 0 L A S A 0 6 ( T Á B L . ) d

e f 3 8 , 5 k - a n n u i - m u t a t ó

16,5 M— ki= v o n a t k o z o . . 4 2 , 9 m a g a t o l : v i s s z a h a t ó

p c NÉVMÁSOK B E S O R O L Á S A b 5 ( T Á B L . )

a m i l y e n . - k é r d ő 73,41


b v a l a m e n n y i : h a t á r o z a t l a n 7 5 , 7 1 p c NÉVMÁSOK B E S O R O L Á S A b 5 ( T Á B L . )

c d

50,3 4-akik-. v o n a t k o z ó 5 0 , 3 4- maqa: viss z a ható


e a b b a : m u t a t ó 5 4 , 8 l


f 3 9 , 5 K - a m e l y i k b o h vonaixozo

n N É V M Á S O K B E S O R O L A S A U Ö ( T Á B L . )

a b c d e

kérdőd mit? 5 2 , 7 1 3 4 , 9 k— m u f a t ó : a z z z l

m u t a t ó : a z 50.3| 29,6 k - h a t á r o z a t l a n . ' D i i n d e n

12,4 k — v o n a t k o z ó :tne\yek

n N É V M Á S O K B E S O R O L A S A U Ö ( T Á B L . )

+ Visrzaható.-maga. 5 2 , 7 1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 9Q 100

106

menye 12,4 és van olyan, amelyiké 75,7 Hat névmásfajta besorolását végezték el a tanulók a fela-

datokban. Közülük öt fajtából többel is találkoztak munkájuk során /visszaható, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan/. Meglepő, hogy az egyazon fajtába tartozó névmások besorolása is jelentős eltéréseket mutat. Ha jól megfigyeljük, egyfajta szabályszerűséget fedezhetünk fel ezekben az eltérésekben; azt, hogy ugyanazon névmás ragtalan alakját könnyebben sorol-ják be a tanulók, mint a ragozott vagy jelezett alakját. Egé-szen szembeszökő e z . a jelenség a D^^ feladatban: a b és a c itemben is az az mutató névmást találjuk; a b itemben az azzal alakban, s ezt csak a gyermekek 34,9 %— a sorolja be jól, a c itemben pedig a ragtalan az alak szerepel: ebben már 50,3 $-ulc felismeri a mutató névmást. Ez a pszichológiában funkcionális gátlásnak, funkcionális rögződésnek nevezett jelenség újból arra figyelmeztet bennünket, hogy még az egyszerűnek mondható felismerési müveletet is többféle variációban gyakoroltassuk.

Személyes névmás /24, ábra/

A fogalom definícióját kiegészitéses feladatban kellett megadniuk a tanulóknak /A-j /'. A z eddigiekkel szemben a genust a legtöbben tudják: 90,4 Ez abból adódik, hogy a kiegészi-téses feladatban kipontozott helye a genusnak olyan szöveg-környezetben van, amely szinte kizárja a rossz válasz leHetvő-ségét. Ezt tapasztaljuk különben az összes többi hasonló for-májú definiáltatáskor is: mindenütt 90 % körüli a helyes megol-dás. Ez a tény felveti azt a kérdést, hogy vajon érdemes-e egyáltalán ilyen feladatot alkalmazni a teszten, hiszen egé-szen minimális a • differenciáló ereje.

A D^ feladatban szövegből kellett kiemelni három névmást, majd megnevezni a névmásfajtát; a 68 %-os teljesítmény jónak mondható.

Más jellegű a Bg feladat; itt ragozott igealakhoz kellett megfelelő személyes névmást hozzárendelni, Jól sikerült a két első, egyszerűbb esetben /66 $/, de dilemmát okozott rögtön, amikor formailag egybeeső, de számban, személyben és tranziti-vitásban eltérő igealakhoz /''tennék11/ kellett a két lehető

107

24. ábra

SZEMÉLYES NÉVMÁS Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • S Z E M É L Y E S NEVM. M É GH .

( K I E G ) a n é v m á s o k 9 0 , 4 1 • S Z E M É L Y E S NEVM. M É GH .

( K I E G ) b s z e m e i n e k : n e v e t 5 9 , o |

_ I G E A L A K O K H O Z S Z E M E " " 8 L Y E S N E V M A S

a t e ( h i g g y ) 65,91 _ I G E A L A K O K H O Z S Z E M E " " 8 L Y E S N E V M A S

b ö k ( l e n n é n e k ) 6 6 , 5 1 _ I G E A L A K O K H O Z S Z E M E " " 8 L Y E S N E V M A S c é n ( t e n n é k ) 4 6 . 2 1

d ö k C t e n n é k ) 4 4 , 0 1 a n e k e m 6 8 , 4 1

DF N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A b h o z z á t o k 7 2 , 2 1 DF N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A c n á l a t o k 6 2 , 7 | d s z e m e i i j e s 6 0 , 4 | 1 R I I I ' i f 1 i 1 I i i i

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

2 5 . á b r a

V I S S Z A H A T Ó N É V M Á S S z á z a l é k

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 - V I S S Z A H A T Ó N E V M . M E G H -

( K I E G . ) a n é v m á s o k 9 á , 4 l - V I S S Z A H A T Ó N E V M . M E G H -

( K I E G . ) b ö n m a g á r a 7 9 , 7 | A 4 N E V M A S B E S O R . a v i s s z a h a t ó 1

a m a q á t 7 9 , 9 | P. M O N D A T O K K I E G . V I S S Z A -Ü 2 H A T Ó N É V M Á S S A L

b m a q u k o n 5 8 , 6 | P. M O N D A T O K K I E G . V I S S Z A -Ü 2 H A T Ó N É V M Á S S A L c m a q a m b a n 6 3 , 3 1

D m a q u n k a t 6 4 , 5 1

N 4 I V I S S Z A H A T Ó N É V M Á S R A G . a m a q a d 6 0 , 9

N 4 I V I S S Z A H A T Ó N É V M Á S R A G . b m a g a 6 0 , 9 N 4 I V I S S Z A H A T Ó N É V M Á S R A G . c m a g u n k 6 0 , 4 d m a q u k 59 2 1

DF3 N É V M Á S O K B E S . ( T A ' B L . ) f m a q a 5 2 , 7 B B N É V M Á S Ö K BES. (TÁ'BL.) i m a q á t ó i 4 2 , 9 1 C 5 N É V M Á S O K B E S . (TÁBL.) D m a g a 5 0 , 3 1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

26. á b r a

K Ö L C S Ö N Ö S N É V M Á S

S z á z a l é k 0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100 1 1 ' ' 1 ' 1 ' ' - ' • '

r»_ K Ö L C S Ö N Ö S N É V M Á S M E G H . ü 3 ( k l E G . )

a n e v m a s . 8 7 , 6 1 r»_ K Ö L C S Ö N Ö S N É V M Á S M E G H . ü 3 ( k l E G . ) b e g y m á s r a 6 6 , 9 1

A a M O N D A T K I E G . K Ö L C S Ö N Ö S M 9 N É V M Á S S A L

a e q y m á s t 6 1 , 7 1 A a M O N D A T K I E G . K Ö L C S Ö N Ö S M 9 N É V M Á S S A L

b e g y m á s s a l 7 1 , 8 1 A a M O N D A T K I E G . K Ö L C S Ö N Ö S M 9 N É V M Á S S A L c e q y m a s r a 4 3 , 1 1 A a M O N D A T K I E G . K Ö L C S Ö N Ö S M 9 N É V M Á S S A L

d e g y m á s 8 3 , 0 | ** 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

108

névmást hozzárendelni: az eredmény csupán 45 %-oa. Az egészen biztos tudáshoz az ilyenféle "beugrató" feladatok gyakorolta-tása is hozzásegíthet.

Visszaható névmás

A 25. ábra adatai szerint jól tudják a tanulók a definí-ciót, kielégítően helyezik el a visszaható névmás különböző számú és személyü alakját táblázatban; hasonló szinten egészí-tenek ki mondatokat megfelelő névmás! alakkal. - A besorolás-ban viszont a már korábban jelzett jelenség látható.

Kölcsönös névmás /2ó. ábra/

A definíció tudása hasonló az előzőkéhez. Egészében jó tudást mutat az a feladat is /A^/, amelyben mondatokat kellett kiegészíteni kölosönös névmással /Ó5 %/. Érthet etlennek tűnik viszont, hogy miért sokkal gyengébb az eredmény /43 #/ az egymásra alakkal való kiegészítésben. Talán azért, mert a név-más kipontozott helye a mondat elején van, és Így nem előzi meg "hívójel"-ként ható szövegrész? - Lehetséges, hogy ilyen apróság is zavarja a hatodikos gyerekeket?

Mutató névmás

Elég sok feladatban ellenőriztük a mutató névmás tudását /27. ábra/; az átlagos eredmény jó közepes /ól %/. Ellenben nagy az ingadozás, az eredmények szóródása /31-től 90 %-lg/.

A már "A névmás" c, témánál jelzett problémákon kivül csak néhány, az.ismeretek mozgékonyságára, mobilitására vonatkozó észrevétel kívánkozik ide.

E<gy feladatban /B^/ négy mutató névmás közelre, ill. tá-volra mutató alakváltozatát kértük ugy, hogy a táblázatban ad-va volt a "közelre mutató" és a "távolra mutató" megjelölés a két oszlop fejrészében, és soronként el volt helyezve egy-egy névmás a megfelelő helyre; az üres rovatba a párját kellett be-írniuk a tanulóknak. Minden lehető "hivójelet" megadtunk tehát a kitöltéshez. A tanulók háromnegyede meg is oldotta. /Kérdéses

109

27. ábra

MUTATÓ NEVMAS Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 f ő n e v e k e t

A MUTATÓ N E V M A S M E G H A T . * 2 ( K I E G . )

n MUTATÓ N É V M Á S O K B E S O -R O L Á S A ( T Á B L )

N É V M Á S O K B E S O R O -L Á S A ( T Á B L . )

A a

BG Ü 5

p_ MUTATÓ N É V M Á S O K ° 2 A L A K V Á L T O Z A T A

S Z A V A K H E L Y E T T E S I T E S E MUTATÓ N É V M Á S S A L

meiiekneveEer 90,9

s z á m n e v e k e t i= közelre

9 0 , 9

ugyanennyi • közel amolyan 'távolra u g y a n a z - t á v o l r a e k k o r a : közelre e z e b b e n

n w KÖT

5 3 , 8 f 6 6 , 5 |

9 0 , 9

i l y e n annyi abban

1 8 5 1

4 9 3 Í 5 4 , 9 |

a z z a l 3 4 , 9 1

az 5 0 3 1 m eklo

anaz 78,6 ora 76,9

u g y a n e n n y i o l y a n f é l e azt o l y a n t annyit akkorát

4 3 , 4 3 1 , 3 1

4 8 , 4 |

7 2 , 0 1 7 9 , 1

3 6 3 ] 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

28 á b r a

B I R T O K O S N E V M A S

f ő n é v i

S z á z a l é k 2p 3,0 4p 50 50 7p oo gp 100

BIRT.NÉVMÁS M E G H . r\ Dl l< I. n t b 8 ( K I E G . )

89,8 | s z á m á t és személyét számára 9 1 , 0 1

BIRT. NÉVMÁS B E S O R O L Á S A B t O ( T A B L . )

t s z . I . s z . , több birt . 5 5 , 5 1 e s z . 3 . s z . , egy b i r t . 61,5 .

4 8 , 4 K ~ t s z . 2 . s z . , e g y b i r t .

SZAVAK H E L Y E T T E S I T E S E A OUVYnN HfcLT t II C ° B I R T . N É V M Á S S A L

t s z , 2 . s z . , t ö b b b i r t . K - 5 4 , 4 ö v e k e n y é i m övé

6 3 , 1 z S E Í

t i e d 76,1

7 2 , 8

DlO MONDAT K I E G . B I R T O K O S N É V M Á S S A L

o v e t i e t e k mieink övéik

5 2 , 1 4 6 , 2 1

5 7 4 | 7 3 , 4

J 0 TE 20 30 4D 5b 60 75 55 90 100

110

persze, hogy egy ilyen könnyű feladatnál ez jó arány-e?/ Lényegében ugyanezekkel a tényezőkkel volt dolgunk a

D^ feladatban is; a táblázat szerkezete is azonos. Az eltérés annyi csupán, hogy egyetlen névmás sincs elhelyezve a táblá-zatban, hanem fölötte megadott négy névmást kellett elhelyez-niük benne, a jellegnek megfelelően a "közelre mutató", ill. a "távolra mutató" rovatba. A hívójel tehát eggyel kevesebb, mint az előbb ismertetett feladatban: nincs adva.a besorolandó névmások alakváltozat-párja. - Az átlagos megoldási arány 10 #-kal gyengébb, mint az előbbi feladatnál.

Még kevesebb hívójel birtokában oldandó meg a B ^ jelzésű feladat. Tulajdonképpen egyetlen feltétel birtokában /távolra mutató legyen a névmás/ kellett megoldaniuk a tanulóknak adott szavak, ill. kifejezések helyettesítését mutató névmással. S ez csupán 40 $-nak sikerült.

A következtetés magától adódik: minél önállóbb tevékenysé-get kiván a feladat, annál gyengébb az eredmény.

Birtokos névmás

A 28. ábra diagram-oszlopai elég erősen hullámzó teljesít-ményt tárnak elénk. A kiegészitéssel kért definició-elemeket /a ráismerés szintjén/ a tanulók 90 %-a tudja,

A B^Q jelű táblázatos besorolási feladatban ragozott név-mási alakokról kellett megállapítani a birtokos számát és sze-mélyét, valamint a birtok számát. 55 %—os átlaggal sikerült.

Az Ag-os feladatban a névmással helyettesítést 71 #-os átlaggal végezték el, - E feladat logikája sok hasonlatosságot mutat a mutató névmások mérésére alkalmazott B ^ feladattal. Az eredmény azonban erősen eltérő. Dinek oka az lehet, hogy az ott emiitett logikai feltétel miatt több logikai lépésből épül fel a megoldás menete, több elágazással és döntéssel, ami a hibalehetőségek számát is növeli,

A mondatkiegészités birtokos névmással /B^Q/ elemről elemre csökkenő teljesítményt mutat. A magyarázat az lehet, hogy egyre több tényező figyelembe vételével oldhatók meg: az elsőben egy birtokost és egy birtokot jelölő névmást, a máso-dikban több birtokosra és egy birtokra utalót, a harmadikban és a negyedikben pedig több birtokost és több birtokot kifeje-

111

ző névmási alakot kellett alkai mázni.

Kérdő névmás

A 29. ábrán bemutatott eredményekhez kevés megjtegyzést kell füznünk: egyenetlenségeik ellenére kielégítőknek mondha-tók.

Az ismeretek alkalmazását mérő feladatokról kell csupán szólnunk. Az A„ jelű feladatban feltűnően kevesebb tanuló kér-dezett sikerrel a melyik névmással

/38,8 a többi 70 % kö-rüli arányával szemben/, A magyarázat az lehet, hogy ez eset-ben személyre utaló kijelölő jelzőre /ez a gyerek/ kellett kérdezni, Így sokan a ki? névmást használták. - A D^ feladat-ban viszont az okozhatott volna dilemmát a bizonytalanabb tu-dásu tanulóknak, hogy az egyik mondatban a ki? névmással együtt a ki igekötő is szerepel az igétől elválva, de ennek nem "ug-rottak be" a tanulók /87,ó % a jó megoldás/,. A másikban pedog a mienk birtokos névmás jelzői rövid alakban /a mi feladatunk/ szerepel a mi? kérdő névmással együtt. Ez a második alaki egyezés azonban a tanulók majdnem felét zavarta meg, feltehe-tően azért, mert itt az alakjában azonos két szó szófajcsoport-ja is egyezik: mindkettő névmás.

Vonatkozó névmás

Az ennek tudására vonatkozó problémákat már korábban je-leztük, utalván arra, hogy itt térünk ki rájuk részletesebben.

Ha csupán a 30. ábrát nézzük, nem tűnik rosszabbnak az eredmény, mint a többi névmás tudásáé; a helyes megoldások átlaga 65 Ha pedig csak a besoroló féladat elemeinek ered-ményé tlagát tekintjük, ez még jobb: 70 - A 23. ábrán fel-tüntetett három besoroló feladatban összesen hat vonatkozó névmás szerepelt. Ezek megoldási átlaga 29 - Honnan szár-mazhat ez az erős eltérés? - És hogyan jön létre ez utóbbi esetben az egyes elemek megoldási aránya közötti nagy különb-ség?

A két kérdésre két feltételezhető okkal válaszolhatunk. Az egyik az, hogy azokban a feladatokban különféle név-

mások sorolandók egy hosszabb szövegből a táblázatban feltün-tetett névmásfajokhoz, azaz szerteágazó tevékenységet, eroseb-

112

2 9 . á b r a

K E R D O NEVMAS Százalék

O 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100

Q l i K É R D Ő NÉVMÁS MEGH. ö » ( K I E G . )

a f ő n e y r e 8 7 , 9 Q l i K É R D Ő NÉVMÁS MEGH. ö » ( K I E G . ) b melleKnévre 8 7 , 9 Q l i K É R D Ő NÉVMÁS MEGH. ö » ( K I E G . ) c s z á m n é v r e 8 7 , 4 1

a m e n n y i ? ( h á n y ? ) 7 6 , 1 J A 5 K É R D E Z É S N É V M Á S S A L

b m e l y i k ? 3 8 , 8 1 A 5 K É R D E Z É S N É V M Á S S A L c k i k ? 7 3 , 9 I

d m i t ? 6 6 , 5 |

n K É R D Ő NÉVMÁS BESOROLÁSA U 9 S Z Ö V E G B Ő L

a h á n y a d i k á n ? 9 0 , 5 | n K É R D Ő NÉVMÁS BESOROLÁSA U 9 S Z Ö V E G B Ő L

b k i ?

00 n K É R D Ő NÉVMÁS BESOROLÁSA U 9 S Z Ö V E G B Ő L c m i ? 5 7 , 4 |

d m i l y e n ? 9 0 , 3 1 D 1 3 N É V M Á S BESOROLÁSA (TA'BL.) a m i k ? 5 2 , 7 |

10 20 30 40 50 5 0 70 80 90 100

3 0 . á b r a

V O N A T K O Z Ó N É V M Á S

S z á z a l é k 0 10 20 30 40 50 60 7 0 BO 90 100

összetett mondatban H - 5 4 , 4 " 5 6 ^ 1

B13 VON.NÉVMÁS HASZN.

p ^ VONATKOZO NEVMAS BESO-ROLÁSA s z ö v e g b ő l

A 4 NEVM. BESOROLA'SA D13 N É V M Á S

ki amit ahány a m i l y e n

7 5 , 1 7 2 , 3 1

uer m

76,8 v o n a t k o z ó

12,4 k - m e l ^ e k 53,2]

0 10 20 30 40 5 0 60 70 80 90 100

, , 3 1 . á b r a H A T A R O Z A T L A N N E V M A S

S z á z a l é k 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

f ő n e v e i 0 7

HATAROZATLAN NEVMAS MEGH. ( K I E G . )

p 0 HATAROZATLAN N E V M A S ^ F E L S O R O L Á S A

• H A T A R O Z A T L A N NEVMAS A L -a , 2 K O T Á S A „ A K Á R " ELŐTAGGAL

P13NÉVMÁSOK BESOR. ( T A ' B L T

m e l l é k n e v e t 8 4 , 0

s z á m n e v e t e g y e t k e t t ő t h á r m a t n e g y e t

é T

5 5 , 4 ) 4 9 , 7 j 4 8 . 6 J

" 4 * 5 1

8 4 , 0 7 * 3 f

h á r m a t 62,8

j m

47,1 négyet 32~aT

29,6 K — h a t á r o z a t l a n , s z á m n é v i Ő 10 20 30 40 Éo 60 70 80 9b 100

113

ben megosztott figyelmet tételez fel a helyes megoldás. A 30. ábra C ^ jeJü feladatához a mérőlapon ezt az utasitást kapták a tanulók: "Karikázd be az alábbi közmondásokban a vonatkozó névmásokat I" Vagyis az utasítás maga tereli az egyetlen prob-lémára a figyelmet, s igy, kevesebb tényezőre koncentrálván, kisebb a hibázási lehetőség és esély is. Ráadásul a szöveg, amelyből ki kell emelni a vonatkozó névmást, egymástól függet-len mondatokból áll, amelyek szerkezete a vonatkozó névmások tipikus előfordulását tartalmazó, kéttagú összetett mondat.

A vonatkozó névisások egyéb névmások közül történő kieme-lésekor-besorolásakor az eredményekben mutatkozó eltérések pe-dig onnan adódhattak, hogy egyes esetekben nem a szabályos alakban /mutató névmás! előtag+kérdő névmási utótag/, hanem kérdő névmással egyező alakban fordulnak elő. Ilyen esetekben a leggyengébb az eredmény is; lásd: Bg feladat e item; ki /az aki helyett/, 16,5 D ^ feladat e item: melyek /az amelyek helyett/, 12,4

Ez a magyarázat persze további, kísérleti jellegű vizsgá-latokkal lenne megerősíthető, ill. elvethető.

Határozatlan névmás

A 31.' ábra oszlopdiagramja mutatja az elért szinvonalat, A három feladat 11 elemét a tanulók 60 %—a. oldotta meg jól. Az erős közepes átlag elsősorban annak köszönhető, hogy a ki-egészitéses feladatban számonkért definícióban a három megkü-lönböztető jegyre a tanulók többsége /8l %/ ráismert /D^/.

Egy feladatban /Cg/ négy határozatlan névmás felsorolását kívántuk. Ez az egyszerű reprodukálás a tanulók felének sike-rült, ami kevésnek minősülhet. Igaz, a tananyagcsökkentő uta-sítások, de egyéb, elméleti munkák is hangoztatják, hogy a memorizálás redukálható. Éhnek érdekében az ilyen jellegű fel-sorolásoknak nem sok létjogosultságuk van. Felfogásom szerint azonban a vizsgált feladat csupán azoknak jelenthet puszta reprodukciót, akik mechanikusan próbálták megtanulni a hatá-rozatlan névmásokat. Az a tanuló viszont, aki gondolkodva ta-nul /mondhatnók: gondolkodva tanulásra tanítanak/, az olyan lényeges információkat jegyzi meg, mint amit a tankönyv 53. oldalán /bekeretezéssel kiemelve/ találunk: "A legtöbb hatá-

114

32. ábra

T O L D A L E K O L A S ; S Z Ó E L E M E K R E T A G O L A S

0 10 20 30 40 50 60 S z á z a l é k

7 0 80 90 100 A 7 B I R T . 5 Z . R A 6 7 " b i r t o k o s száiTMzenis 1 « - 5 1 , 1 b i r t . s z á m

b i r t . s z e m . , s z á f n • , b i r t . s zám H - 7 1 , o D 3 B I R T . 5 Z E M . R A G ( R Á l S M . ) C 4 M E V S Z Ö „ K " J E L E D g F N . I N . - H E Z 3 Z E M . R A G T

A 3 T O L D A L E K O L A S

B 3 T O L D A L E K O L Á S

B I R T . S Z E M E L Y R A G O S S Z O K U 5 B E S . ( T Á B L . )

N 7 I G E N E V E K S Z E M E L Y R A -' G O Z Á S A

P n N E V M A S O K A T T Ö B B E S L 9 S Z A M B A

s z e m . r a g o s f n . i g e n é v h — 5 3 , 8 t ö b b e s s z á m o t 7 8 , 0 1

2 6 , 6 h - e r t . s z e r i n t f ü v é t 6 2 , 8 1 h e l y ü k r e 3 8 3 1 k ö t e i e s s e g ü k e t v e r s e n g k e n y e r e

j e g ü k e t z f l k h ö z 5 4 J Y

H 2 J

t o r k a t ü d e i e e p e k ö v e

M 7 U lom

5 8 , 2 | 4 7 , 3 fc-esz. 2 . s z e r r i . , egy birt " i y w -4 6 , 7 K - e s z . 1 s z e m . , egy bírt .' r* 1.OÍ.C111., cyy UII L .

4 3 , 8 K - e s z . 3 . s z e m . , eou b í r t . 4- r , TI cTom a/,11 k: n+-

t a Q a d n ü n

t«j,u r» i-d*. • ->(-<-iiicyy 2 6 , 0 K — t s r V s z e m . , e g y b í r t .

5k ' el m e n n e d

á l l n u n k

W ) H 3 l

a d n i a m a g u k a t

" 4 6 3 T 5 7 ^ 6 7

ö n m a g u k r ó l m a g a t o k n a F

6 3 ; 3 |

v i s s z a h a t ó 4 4 , 1 I

6 8 , 9 6 7 , 6 I

b o g a r a k C12 F Ő N E V E K T Ö B B E S SZÁMA t e r h e k

t a v a k 8 1 , 4

9 3 , 8 1

f a l v a k 8 8 , 7 8 7 , 0 |

C 6 S Z Ó E L E M E K R E T A G O L A S n a g u - j a i v e n d é q - e - t e k t o r k - u n k

5 3 , 1 I 5 9 ^ 1

5 7 , 6 I 4 6 , 3 K— b í r t . s z e m é l y r a g o k

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

115

rozátlan névmás olyan összetett szó, amelynek előtagja az akár-, bár-, minden-, se-, sem-, vala- szó, utótagja pedig kérdő névmás." - Az ilyen tanulónak elegendő egyetlen kérdő névmást tudnia, hogy azt a felsorolt előtagokhoz kapcsolva akár a kívántnál több határozatlan névmást tudjon felsorolni. Igaz: az ilyen tanulóval szemben "igazságtalan" a mérés: csak azt mutatja az eredmény, hogy repródukálni tudja az ismerete-ket, holott valójában ő a reprodukálásnál magasabb szintű gon-dolkodási tevékenységet végzett, s ezt az adható pontszám mi-att ugyanannyira értékeljük, mint annak a teljesítményét, aki pusztán mechanikus emlékezetbe vésés alapján reprodukál. - Ez a tény bizony még megoldatlan mérésmetodikai problémákat je-lez. /

Az egyik feladat /Aj^g/ négy határozatlan névmás alkotá-sát kivánta az akár- előtaggal- Az eredmény világosan látható; ahogyan növekszik a megalkotott névmások száma, ugy csökken a helyes megoldást adók aránya. A. csökkenés mértéke az elsőt és a másodikat jól megoldók között 8,5 a második és a harma-dik helyes megoldása között 15,9 végül a harmadik és a ne-gyedik közötti csökkenés mértéke ezzel nagyjából azonos: 14,7

A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a 23. ábrán ismertetett feladatokban összesen három határozatlan névmást kellett egyéb fajtájú névmások közül kiválogatniuk a tanulók-nak. Ezt a besorolási feladatot 45 %-os átlaggal végezték el. Összességében tehát korántsem kielégítő a határozatlan névmá-sok tudása.

Toldalékolás, szóelemekre bontás /32. ábra/

Az e feladatokkal vizsgált tényezők elemzése tulajdonkép-pen a megfelelő szófajok eredményeinek a bemutatásához kíván-kozna. Hogy mégis külön tárgyaljuk őket, ez részben azért van, mert a tantérv és a tankönyv is külön témaként kezeli, más-részt azért, mert a problematika áthatja-átfogja az összes névszót; az egyes névszók tudásának bemutatásakor, széttagol-va, nem kaptunk volna átfogó képet róla.

Néhány tény és szabály tudását a ráismerés, ill, a repró-

116

dukálás szintjén mértük. - Rákérdezéssel reprodukál tat i uk # j dául, hogy mit fejez ki a birtokos személyxag /X,/; helyes vá laszt a tanulók 51 adóit. Ugyanezt a tényt egy másik, fe-leletválasztásos feladatban /Dg/ a ráismerés szintjén kértük számon; az eredmény: 71 % tudta. - A tanulók 76 %-a. tudja, hogy a k a többes szám jele /Cj^/. - Repró dukálniuk kellett azt a tényt is, hogy mikor vesz föl a főnévi igenév személy-ragot /Dg/: ezt csak 26,6 % tudja, Éhnek az elméleti ismeret-nek az emlékezetben tartása nem fontos, ha a megfelelő nyel-vi szituációban helyes alakot tudnak használni. A C^ feladat eredménye azt mutatja, hogy a gyakorlati alkalmazást kétszer annyian tudják, mint az elméletet. Az 55 $ körüli teljesít-mény persze csak az elméleti tudás 26 ához képest jó !

A többi feladat közül az egyik /Cg/ analizáló tagolást s az elkülönített ragok besorolását követelte meg. A tagolás 60 nak, a besorolás 37 nak sikerült. Hasonló az ered-mény tehát a korábbi analóg szerkezetű feladatokéhoz: az ope-ratív müveletket sikeresebben végzik, mint a kognitívokat.

További négy feladat tartalmazott átalakítási müveleteket /C 1 2, C 9, B^, A 3/, egy feladat pedig besorolást/D^.

Közülük a szótövet változtató négy főnévnek /bogár, te-her, tó, falu/ többes szám jellel való ellátása nem okoz na-gyobb nehézséget: közel 90 # a helyes megoldás; csupán a terhek alakot találják meg kevesebben, valószínűleg a hangát--vetés miatt.

Felépítését tekintve a C^ feladat némi rokonságot mutat a Gg-réval: három eleme operatív müvelet, egy pedig besorolá-si feladatot tartalmaz, A három ragozott névmás többes szá-mának megalkotását jóval gyengébben végzik a gyerekek, mint a főnevek többes szám jelzését; a besorolás a névmáskategóriába ennél is kevésbé sikerült.

Az utolsó két toldalékolási feladat közül a B^ az egysze-rűbb, mivel csak birtokos személyragozni kellett négy főnevet /igaz, ezek töve a ragozáskor változik/; az A^ feladatban viszont a szövegkörnyezet által involvált birtokos személy-raggal és tárgy-, ill, határozóraggal kellett ellátni négy főnevet. - A négy elem helyes megoldásának átlaga szinte tel-jesen azonos a két feladatban; az eltérés abban mutatkozik, hogy a kétféle toldalékolást kivánó A^ feladatban jóval egye-netlenebb a teljesítmény /38,3-86,7 $/.

117

33. ábra

N Y E L V H E L Y E S S É G

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 . • i i 1 i , i i i

A N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -J A V Í T Á S

a s í t a l p a m a t 6 2 , 2 r A N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -

J A V Í T Á S b f ü l e m e t 8 4 , 0 1 A N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -

J A V Í T Á S c 2 7 , 1 M - f é l l á b o n A N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A -

J A V Í T Á S d h e l y ü k ö n 6 5 , 4 1

D N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -Ö 5 J A V Í T Á S !

a 2 0 , 9 W - a m e l L i e t D N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -Ö 5 J A V Í T Á S !

b a m e l y e t 3 5 , 2 1 D N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -Ö 5 J A V Í T Á S ! c a k i k 6 0 , 4 1

d a m i 4 6 , 7 | „ N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -° 7 J A V Í T Á S

a v e r s e i t 5 7 , 7 1 „ N Y E L V H E L Y E S S E G I H I B A -° 7 J A V Í T Á S b g y e r e k 4 8 , 4 1

N É G Y SZÓ F E L S . , A M E L L Y E L D - A F Ő N É V I I G E N E V S Z E M E L Y -

3 R A G O Z H A T Ó

a 2 6 , 9 « - e g y e t k e t t ő t N É G Y SZÓ F E L S . , A M E L L Y E L

D - A F Ő N É V I I G E N E V S Z E M E L Y -3 R A G O Z H A T Ó

b 2 6 , 9 « — e g y e t k e t t ő t N É G Y SZÓ F E L S . , A M E L L Y E L

D - A F Ő N É V I I G E N E V S Z E M E L Y -3 R A G O Z H A T Ó c 2 1 , 1 K - n a r m a t

N É G Y SZÓ F E L S . , A M E L L Y E L D - A F Ő N É V I I G E N E V S Z E M E L Y -

3 R A G O Z H A T Ó d 1 7 , 3 h - n é g y e t p . N E V M . N Y E L V J Á R Á S I A L . L 1 J A V .

a b

e z t ö t

8 8 , 1 | 8 6 , 4 1 p . N E V M . N Y E L V J Á R Á S I A L .

L 1 J A V . c t i 8 5 , 9 í

g , F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S 3 T Ö R L É S E

a a z 7 5 , 1 | g , F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S

3 T Ö R L É S E b o l y a n 8 4 , 7 1 g , F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S

3 T Ö R L É S E 0 i l y e n e k k e l 9 1 , 0 | g , F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S

3 T Ö R L É S E Á a z o k a t 8 9 , 8 |

N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A - . C ! 0 J A V | ' T A ' S

a p é l d á n y t 7 5 , 7 1 N Y E L V H E L Y E S S É G I H I B A - . C ! 0 J A V | ' T A ' S b g a z d á j á r a 7 8 , 0 |

N F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S O K D I 2 T Ö R L É S E

a i n 6 2 , 1 1 N F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S O K D I 2 T Ö R L É S E

b é n 8 1 , 1 1 N F Ö L Ö S L E G E S N É V M Á S O K D I 2 T Ö R L É S E c a z t 5 8 , 0 1

d ö t 6 0 , 4 1

N K E T T Ő S S Z Ő F A J Ü S Z A V A K T Ö B B E S S Z Á M A

a f e l e l ő s ö k 7 3 , 1 | N K E T T Ő S S Z Ő F A J Ü S Z A V A K

T Ö B B E S S Z Á M A b f e l e l ő s e k 6 2 , 1 1 N K E T T Ő S S Z Ő F A J Ü S Z A V A K

T Ö B B E S S Z Á M A c v ö r ö s e k 7 8 . 0 | d v ö r ö s ö k 7 9 , 1 I 0 10 20 3 0 4 0 50 6 0 70 80 90 100

118

Nyelvhelyesség

A 33* ábrán közöljük az eredményeket megjelenítő oszlop-diagramot.

Három feladatban ellenőriztük /á-^Q, B^, C^Q/ az egyes és többes szám helyes használatát. Az eredmény kielégítő. Csupán azt tudják nagyon kevesen /27,1 %/, hogy a magyar felfogásnak megfelelően a páros testrészek együtt alkotnak egy egész szer vet, s ha az egyikről vein szó, az csak fél szerv /ájQ feladat c item/.

Jó a kettős szófaju szavak értelmezése is /B^ feladat/. Igen jól tudják hatodikosaink az ezt, őt, ti névmás! ala-

kok helyes használatát /87 $/, ós kielégítő annak a gyakorla-ti ismerete, hogy mikor fölöslegesek a névmások /O^j ^12 dat/ Gyengék viszont a vonatkozó névmás alkalmazásában /B^/; különösen bizonytalanok az ami és az amely használatában.

Alig akad közöttük, aki olyan szavakat tudna felsorolni, amelyek mellett a főnévi igenév személyragozandó /B^/; ezek emlékezetbe idézése fölösleges is /a tananyagcsökkentő uta-átás a tanárra bizza ennek tanítását/. Az viszont kívánatos lenne, hogy a gyakorlatban ne tévedjenek.

119

II. FEJEZET

Az "E&yéb szófajok" cimü tematikus egység

1- A tematikus egység ismeretanyaga /Tartalmi - szerkezeti elemzés/

A tanítandó témákat a tankönyv Így jelöli:

A határozószó A határozószók helyesírása

A határozói igenév A névutó

A névutók helyesírása Az igekötő

Gyakoroljuk az igekötők helyesírását! A névelő A kötőszó A módositó szó Az indulatszó

A fogalmak strukturáját a 34. ábra mutatja be. Néhány szavas magyarázat kívánkozik az ábrához, a/ Nem szokás az egyéb szófajokat a két feltüntetett rend-

szerfogalom /jelentés, funkció/ szerint csoportosítani Ennek talán az az oka, hogy a logikai felosztásban-rendszerezésben az "egyéb" kategóriába kerülnek általában a rendszertanllag tisztázatlan elemek Itt azonban egészen más a helyzet: az "egyéb szófajok" elnevezés nem a rendszertani bizonytalansá-got jelzi, hanem azt, hogy nincs megfelelő szavunk /terminus technicus/ e csoport megjelölésére.

b/ Az "egyéb" kategóriát a nem teljes felosztásban szokás használni annak jelzésére, hogy a felosztás felsorolt tagjain kivül továbbiak is vannak vagy lehetnek, amelyeket azonban az adott esetben - különböző okok miatt - nem indokolt vagy lehe-tetlen feltüntetni, /Pl. Nem célszerű terhelni velük az olva-sót-hallgatót, mert nélkülök is megérthető a rendszer lényege, vagy mert még fel nem fedezett elemek helyét-létét jelezzük ve-le, de amelyek szükségszerű létezését éppen a rendszer logikája

120

32. ábra

r{3ELENIÉl)

r HATÁROZÓSZÓ +{RELACIO)

rjHeiynatarozo szó

jldöhatározó szö~|

HMódhatározó szó I

-|>bgyepnatározó5zó|

HATAROZOI IGENEV

NEVUTO

>{RELÁCIÓ}«

^{RELÁCIÓ}-

H Mód határozói"

4 Időhatározói

H Hely határozói

[Idő határozói

-iEgyéb körűim.hat.

E G Y E B S Z Ó F A J O K

INDULATSZÓ

- IGEKÖTO

H.TUNKCIÓi)

NEVELŐ n CIÓ r i f i

" T Í A V Á J l JELLEGE

I Határozat lan

H Perfektuáló I

- KÖTŐSZÓ

VÁLTOZÁS JELLEGÉ

H M O N D A T R É S Z E K E T K A P C S O L Ó

« H l r á n y t jelölő

-jErtelemmódosító

MÓDOSÍTÓ-SZÓ

H T A G M O N D A T O K A T K A P C S O L Ó

A VÁLTOZÁSj

[H B i z o n y o s s á g o t k i f l

H Bizonytalanságot kifj

JELLEGE I Tagadó

- R M T Z R

-I Kérdő ]

121

mutatja stb,/ Pedagógiai szempontból a tudományos rendszerben való gon-

dolkodás képességének kialakítása, ill. fejlesztése céljából érdemes ezt a kategóriát is elhelyezni a felosztáskor. Esetünk-hen a határozószó fajainak a felsorolásában azért is indokolt ez, mert a tankönyv a megtanulandó információk között /tipográ-fiai eszközökkel is kiemelve/ adja ezt a tényt: "Leggyakoribb fajtája a hely-, az idő— és a módhatározószó." /69#o./ Emiatt a tanulókban hiányérzet támadhat: ha ezek a leggyakoribbak, akkor melyek a kevésbé gyakoriak? - milyen fajtái vannak még?

c/ A tanulóknak természetesen nem tanítjuk a hatodik osz-tályban a reláció, determináció, funkció szavakat a felos ztá-si alap megnevezésére, de értelmezve-kifejtve megadhatók e felosztási alapok is.

d/ Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy nem szükséges ismételten feltüntetni a felosztási alapot, ha az általa lét-rejött részhalmazt ugyanazon felosztási alap szerint - "mély-ségben" - tovább bontjuk. Ezért nem neveztük meg a kötőszó két részhalmazra osztásánál /mondatrészeket, ill. tagmondatokat kapcsoló/ a felosztási alapot, mert ugyanaz /funkció/, mint amely alapján az egyéb szófajok csoportjába soroltatik a kötőszó.

Ezek után következzék a tanítandó fogalmak tulajdonságait tükröző tények számbavétele.

Már a kezdet kezdetén adódik egy probléma; az egész tema-tikus egységet megnevező halmazfogalomról /egyéb szófajok/ egyetlen tényt sem közöl a tankönyv. Implicite persze vannak ilyenek, mint a róla alkotott létitélet, hogy ti. léteznek egyéb szófajok az igék és a névszókon kívül; hogy az egyéb szó-fajok csoportjába tartozik a határozószó, a kötőszó stb,, de persze ezek épp olyan egzisztenciális Ítéletek, mint az egyéb szófajok létére vonatkozó; ezeket viszont nem szokás feltün-tetni, mert evidensek, így hát a fogalmakra vonatkozó taní-tandó tények számbavétele hiátussal indul.

I. EGYÉB SZÓFAJOK /

122

II. HATÁROZÓSZÓ-

-1.- a cselekvés körülményeit határozza meg -2.- leggyakoribb fajtája a hely-, idő- és

módhatározószó -3.- a fenn helyhatározószó -4,- az itt helyhatározószó -5.- a hol? helyhatározószó -6,- az ahonnan helyhatározó szó -7.- a valahová helyhatározószó •-8.- a holnap időhatározószó -9.- az akkor időhatározószó •10.- a mikor? időhatározószó • 11,- az amióta időhatározószó -12,- a bármikor időhatározószó -13.- az inkább módhatározószó •l4,- az ugy módhatározószó -15,- a hogyan? módhatározószó -16,- az ahogyan módhatározószó -17.- a sehogy módhatározószó

-19.- a beljebb fokozott h. -20.- a kijjebb fokozott h. -21,- az idébb fokozott h.

Ll8.- némelyek fokozhatok

«-22- a hamarabb fokozott h.

-1.- határozószó

[3.- -va, -ve képzővel

4.- -ván, -vén képzővel

-5«- állapotot jelöl -6,- időt jelöl

Megjegyzés i Az 5. és a 6, tény nincs kifejtve -a tankönyvben. Az ál lapot-funkciót egy nyelvhelyességi szabálybanj az ido-funkciót pedig az egyik gyakorlatban adja meg. Nehezen érthe-tő, miért vonakodnak a három határozói igenév /uiód-, állapot-időhatározói/ expressis verbis megjelölésétől: nem "haladná meg a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő szintet"; csupán egyszerűbb lenne a megértés, könnyebb a gyakorlás.

III. HATÁROZÓI IGENÉV

123

—1.- szó r-3.- a oselekvés helyét

-2.- névszóval együtt 1-4. - a cselekvés idejét •-5.- a cselekvés egyéb kii-

rülményét —6,- többnyire ragtalan névszóhoz

r8.- utána —7.- határozóragos név-

szóval

XV. NÉVUTÓ - 1 0 . - személyes

névmással

-14.- soknak há-rom alakja -van

-9.- előtte is

-11.- a névutó személyragot kap

•12.. - a névmás a személy hang-súlyozását fejezi ki

-13.— egybe Írjuk a névmással r-15.- hol? kérdésre -16.- honnan? kérdésre •17.- hová? kérdésre -18.- alatt: hol? kérdésre felel -19.- alól: honnan? kérdésre fel. -20.- alá: hová? kérdésre felel

•1.- szó •2,- igéhez kapcsolódik

t4.- befejezetté 5.- irányt jelöl

-6,- vagy megváltoztatja az ige jelentését -7.- megismétlésével a cselekvés ismétlődését

fejezzük ki -8.- lő,- a leggyakoribb igekötők: át-, be-, el-,

fel-, ki-, le-, meg—, össze-, vissza-

124

szó főnevek előtt áll hangsúlytalan t5, - magánhangzóval kezdő-

dő főnév előtt: az

6,- mássalhangzóval kezdő-dő főnév előtt: a

lehet határozatlan --8.- az egy: határozatlan névelő

szó tagmondatokat kapcsol vagy mondatrészeket kapcsol

r--5. - az ós^; egyes — 6 . - a ha; egye s — 7 . - a hogy j egye s — 8 . - a meg: egyes — 9 . - a vagy s egye s -10. - a de: egye s -11. - a pedig: egyes -12. - a mert: egyes -13. - a mivel: egyes

lehet páros-

-15< - a vagy - vagy: páros -ló,- az is - is: páros -17.- a mind - mind: páros

-18.- a se - se: páros -19.- az is - is: páros 1-20. - a nemcsak - hanem. . is :

páros

125

VIII. MÓDOSÍTÓszó

—1.- szó -2.- a mondat értelmét módosítja

— 3 . - bizonyságot fejez ki —

-9.- bizonytalanságot fejez ki

-13.- tagadást fejez ki

-16.- tiltást fejez ki

-19.- kérdést fejez ki

-4. - bizony -5- - bezzeg -6. - igen -7. - persze -8. - csakugyan

10. - talán •11. - esetleg 12. - aligha

•l4. - nem

•15. - sem

•17. - ne •18. - se

20. - -e

•21. - vajon

IX, INDULATSZÓ

—1,- szó --2,- érzelmet fejez ki --3«- indulatot fejez ki --4.- legtöbbször mondatban fordul elő —5 - - kiemeli a mondanivaló hangulatát —6,- önmagában is előfordulhat --7.- az önmagában álló indulatszó felkiáltó

mondatot helyettesit --8,- a jaj: indulatszó --9.- a hus indulatszó -10.- a hahó: indulatszó -11.- a hajrá: indulatszó -12.- a pfuj t indulatszó -13.- a no; indulatszó -14.- a hej: indulatszó -15.- vannak állatokat hivó indulatszók -16.- vannak egyéb iridulatszók

126

Szabályok:

1- A határozószók végső jének irása 2. A kettős alakú /alakváltoztató/ határozószók n, ill. jfc

végződésének irása 3. Az alakváltoztató határozószók középfokának irása h. A kiejtés szerinti irás az innen, eddig, merre, épp tipu-

su határozószóknál 5. Az ejtéstől eltérő irásu határozószók /mindjárt, aztán

stb./ helyesírása 6.A szóösszetétellel létrejött határozószók /bármeddig,

ugyanakkor stb./ irása 7. A -va, -ve képzős határozói igenevek használata a létigé—

vei való szókapcsolatban /nyelvhelyesség/ 8. Névut-ós személyes névmások használata /nyelvhelyesség/ 9. A t_ végű névutók helyesírása

10. A személyragos névutók szószármaztató irása /előlem stb,/ 11. Állandósult névutós szókapcsolatok irása /útközben stb./

Megjegyzés: A szabály a könyvben /77.o./ igy szerepel: "A névszót és névutóját általában különirjuks keringés nélkül tanítás után, utca hosszat. De sok állandóan együtt hasz-nált szókapcsolatot egybeírunk: délelőtt, útközben, haza-felé, rendszerint, naphosszat stb," - Nem ártana megje-gyezni, hogy ezek az összetételben határozószókká váltak.

12. Az ez /e/, az /a/ mutatónévmás és a névutó Írása 13. Az igekötő Írásának szabálya 14. A megismételt igekötők irása 15. Az igekötők használatának nyelvhelyességi szabálya ló. Az igéhez tartozó igekötő kikeresésének szabálya 17, Névelő használata személynevek, földrajzi tulajdonnevek

előtt, ha nincs jelzőjük 18, Névelő használata jelzős személynevek, földrajzi tulajdon-

nevek előtt 19, Igeragozás határozott névelős, határozatlan névelős és

névelő nélküli tárgy esetén 20, Vessző használata kötőszók előtt 21, A hogy kötőszó ismételt használatának elkerülése nyelvhe-

lyességi szabály/ 22, Az -e kérdőszó Írásának szabálya

127

MegjegyZ;és t Hiányzik az -e kérdőszó hovatartozására vonat-kozó nyelvhelyességi szabály,

23. A vajon irása 24. A ne /se/ tiltószóra vonatkozó szórendi szabály 25. A mondatba foglalt indulatszó elválasztása vesszővel a

mondat többi szavától 26. Az önmagában használt indulatszó után felkiáltójelet

irunk.

Tevékenységtípusok és feladat-variánsaik

Besorolás, osztályozás, csoportosítás Határozószókat irodalmi szövegből Határozószókat és névutós névszókat Határozói igeneveket irodalmi szövegből Névutós szerkezeteket irodalmi szövegből Adott névutós szerkezeteket határozófajba Mondatrészeket mondatokból Kettős szófaju szavakat Mondatokból az egy és az szavakat szófajba Módositószókat irodalmi szövegből Indulatszókat irodalmi szövegből

Kiegészítés

Hiányzó betűkkel határozószókat /helyesírási/ Hiányzó betűkkel névutókat /helyesírási/ Hiányzó betűkkel személyragos névutókat /helyesírási/ Hiányzó betűkkel módosító szókat Névelővel tulajdonneveket /nyelvhelyességi/ Mondatokat a kötőszavak előtt hiányzó vesszőkkel Összetett mondatokat hiányzó kötőszóval Közmondást a kötőszóval kezdődő második tagjával Mondatokat hiányzó mondatjelekkel

Példák gyűjtése, alkotása

Adott kérdésre felelő határozószókat Adott határozószókhoz ellentétes jelentésüeket Összetett szavakat, amelyek előtagja megaci tt határozószó Aclott személyragos névutókhoz ellentétes jc Bntésüt Állatokat hivó indulatszókat

128

Indulatszót tartalmazó népdalsorokat Mondatalkotás adott igék megismétlésével Mondatalkotás megadott módositó szavak felhasználásával Mondatalkotás megadott indulatszókkal Indulatszókat tartalmazó mondatok alkotása adott témáról

Elemekre bontás

Összetett határozószók szótagolása Igekötős igék és igei származékok szótagolása

Határozó szavak helyesirási szabályának magyarázata -ul, -ül végű névutók helyesirása Névutós kapcsolatok helyesirása Kötőszók előtti vessző alkalmazásának szabálya Indulatszók használata /nyelvhelyesség/ Határozószós kifejezések jelentése Azonos tőből származó szavak /figura etimologica/ jelen-tése Adott igekötős igék jelenstése /azonos igéhez több ige-kötő/ Azonos szavakból álló, szórendjükben eltérő mondatok je-lentése

Atalakitás

Határozószókat összetett határozószókká; adva az utótag Igéből határozói igenév képzése A mellől stb. névutót szeméiyragossá Adott állitó, ill. tagadó alakú kifejezést ellentétessé Alapfokú határozószót tartalmazó mondatot középfokura Analógiás mondatátalakitás Adott kifejezés névutóját rokon értelműre Adott mondat határozóját határozószóval kifejezve Hová? kérdésre felelő határozót tartalmazó mondatot

honnan? kérdésre felelőt tartalmazóra Közt névutót tartalmazó mondatot a névutó alakváltozatá-

val Mondatalakitás ugy, hogy az előforduló névutók ellentéte-se kerüljön bele Névutós főneveket tartalmazó mondatokat a névutók kiha-gyásával

129 Jelen idejű, igekötős igei állitmányt tartalmazó monda-tokat jövő idejűvé Mondafcátalakitás az igéhez tartozó igekötő kiválasztása /meghatározása/ céljából Adott mondatot a szoktam, akarjuk, tudta beillesztésével Mondatokat a helytelenül használt névelők helyesbítésével is ... is kötőszós mondatot más megfelelő páros kötőszó-val Egyszerű mondatokból összetett, megfelelő kötőszó alkal-mazásával Két és több hogy kötőszót tartalmazó mondatot a kötőszó-ismétlés megszüntetésével Két ellentétes tartalmú egyszerű mondatot kötőszavas ösz-szetetté Kérdőszó nélküli mondatokat -e kérdőszavassá

Mondatalkotás

Adott határozószókkal Adott határozószók ellentétes jelentésűjével Adott névutók felhasználásával Adott névutós kapcsolatok beillesztésére A tud, lehet, akar igekötős igével A felfogja - fel fogja.,. és analógiás alakokkal Adott tulajdonnevek felhasználásával, a névelő alkalma-zására

Összetett feladatok

Határozószó-párok jelentésének magyarázata és összevetése névmá s okkal Határozószók besorolása irodalmi szövegből, helyesírásuk magyarázata Határozószók kiegészítése kritikus irásu betűkkel és be-sorolásuk táblázattal Azonos alakú szavak szófaji besorolása, mondatalkotás velük Mondatok besorolása nyelvhelyesség szerint, a hibásak javítása Igenevek képzése adott igéből, szófaji besorolásuk táb-lázat segítségével Személyragozott névutók besorolása az adekvát névmáskate-góriákba, névmások megnevezése, mondatalkotás velük Névutók személyragozása, mondatalkotás a ragozott szavak-kal Irányt jelölő névutóhoz a másik két irányt jelölő hozzá-rendelése, besorolásuk táblázattal

130

Összetett határozószók kijelölő jelzős szerkezetre bontá-sa adott minta analógiájára, mondatalkotás velük Adott szavakból tetszés szerinti névutós szókapcsolatok szerkesztése, mondatalkotás Mondatelemzés, helyesírási szabélymagyarázattal Névutós szerkezetek szerkesztése, mondatalkotás a szerke-zetekkel Igekötők és igéjük besorolása irodalmi szövegből; jelenté-sük magyarázata; helyesírási szabálymagyarázat Különféle igekötők kapcsolása adott igékhez; a keletke-zett szavak jelentésének magyarázata Igekötős szerkezet magyarázata adott mondatban; nyelvhe-lyességi hiba javítása Igekötők kapcsolása különféle igékhez; mondatalkotás a ke-letkezett igékkel Mondatok szerkesztése adott szavakból; az állitmányok be-sorolása az igekötő egybe- és különirása szerint, táblá-zattal Kijelentő mondat átalakítása felszólitóvá, majd a ne til-tószó alkalmazásával tiltó mondattá

A tematikus egységgel kapcsolatosan tanítandó tevékenység-típusokat és konkrét feladatmegoldásokat a 18. táblán összesí-tettük.

Összesen tehát 9 célfogalom, 129 tény', 26 szabály és 8 tevékenységtípusban 123 konkrét feladat található e tematikus egységben.

131

18. tábla Az "Efeyéb szófajok" c. egység tevékenységei

cd « sd

01 -p sd o N Aí o H

cd H Sd n -P 0 Ol N 01 sd 01 SD -p Ol O •P tí sd

CQ o -p t> SD £1 -p 01 o

0) -P £ cd sd M -p sd •H EtD 0 N -p H -p £ H N

EtD fn sd •H cd 0 « O 01 ^ b ^ -p -p cn W VD sd 0 cd cd cd 0 w o EtO •ö B H -0 N ISJ

01 0 H 0 ElO cd tí Ol co 0 •H SD H -p o 01 co m W 0. « s v<! S :0 :0

Határozószó 7 3 3 3 7 6 5 5 39 Határozói igenév 2 1 5 . 5 Névutó 5 4 1 2 7 2 5 26 Indulatszó 3 1 4 1 9 Névelő 3 1 1 5 Igekötő 3 1 1 1 3 3 6 18 Kötőszó 2 5 2 4 13 Módositószó 3 1 1 2 1 8

ÖSSZESEN 28 l4 10 4 13 24 11 19 123

2. A mérőlapok és a javitókulcsok

A fogalmak, a tények és a szabályok tudását totálisan mérik a tesztek, s mint eddig is, különböző szinteken. Az al-kalmazási feladatokban felhasználtuk a tankönyv tevékenység-típusait, de más tipusu feladatokat is tartalmaznak a mérő-lapok, mivel a tankönyv feladatai a gyakorlást s nem a mé-rést szolgálják.

132

Témazáró mérőlap A/ változat Általános Iskola N é v


EGYÉB SZÓFAJOK

1. Válaszolj! Mi a határozószó?

a "5" 2 1

2. Függőleges vonallal különítsd el a képzőket a felsorolt határozói igenevekben és igeneves szókapcsolatokban! a/ dalolva b/ megbeszélvén c/ kérve kértem

d/ Felelj I Mihez járult az igenév képzője?

a r c <7 1 Í 1 í

3. Elemezd mondatrészek és szófajok szerint a követke-ző mondatot t A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, de írd oda a határozó és a jelző fajtáját isj A szófaj nevét a szavak fölé írd!

Este elhallgattak a nádas madarai a-b/ c-d/ e-f/ g-h/

3 b Q W e T q h 5 4 2 4 2 3 3 A

4. Sorolj fel 2-2 igekötőt a megadott kezdőbetűkkel!

f f a/ b/

=/ d/ D c

2 3 2 4

133

6/3. A

5. Szövegünk egy csalafinta diákot mutat be feleléskor. Egészítsd ki a szöveget I Próbáld az egyes mozzanatok hangulatét módhatározószókkal érzékeltetni. Válogasd ki a legmegfelelőbbeket I Ezekből válogass; sebtében, mindenáron, kutyafuttában, szántszándékkal, mindenképpen, titokban, alattomban, suttyomban, titkon /Másokat is felhasználhatszl/

Bandi felelni akart, pedig csak a/

. . készült a leckéből. A tanár b /

fel is hívta. Bandi nyitva hagy-0/

ta könyvét, s abból próbált . . . . . . . d/

puskázni. A tanár azonban rájött a turpisságra. pf T c c( A A 2 A

6. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat . megfelelő rovatábal

Az öreg fa száraz ágaira néha gerlék szálltak, de mindjárt el is rebbentek. Az ágak között egy török harcos ült, lesve a környéket.

Nem kellett sokáig várnia. - Hahói - kiáltotta le társainak. - Jönnek!

/Fekete I. nyomán/

Határozószó: Névelő: . . . . a/ e/

Határozói igenév; Kötőszó: . . . b/ f/

Névutós névszó: Módosító szó: , c / g /

Igekötős ige: Indulatszó: . , d/ h/

aTF A I A

T m A I A

134

6/3. A

7. Az alábbi mondatok felszólítást tartalmaznak. Tiltsd meg a cselekvés végrehajtását! /Az átalakított monda-tokat írd a kipontozott vonalakra!/ a/ Olga, menj el hangversenyre I

b/ Feri, ma elmész bevásárolniI

Tagadd a következő mondatok megállapításait!

c/ íh is ott voltam a meccsen.

d/ Ez a dolgozat Ibolyáé.

8. Karikázd be az alábbi verssorokban a névelőket és a hozzájuk tartozó főneveket! írd alájuk, milyen fajta névelők!

Pendelyes gyerek voltam még, amikor Az az eső esett, Mely falának kétharmad részéről Levitte a meszet. . . . . . . . Jószágból nem jutott E&yéb egy kuvasznál

/Petőfi: Kutyakaparó/

a. tb | c d { 4 ,12 i A • 2 A 2

135

6/3. A

9 , írd a mondatok végére, hogy az aláhúzott szó melyik szófaj szerepét tölti bel

Az asztal körül ültünk. a/

Körülültük az asztalt. b/

Csakhamar át is jutottunk a hídon. c/ .

A hídon á_t jutottunk a szigetre. ^

Szófaj t.

10. Felelj! Mi az indulatszó!

a. TT 1 A

11. Az alábbi mondatokban karikázd be azokat a névutókat, amelyek nyelvileg helyesek!

a/ A kudarc komoly figyelmeztetés volt az őrs tag-felé

j a i számára.

b/ Kellő jóindulatot tanúsított V e l e s z e m b e n -iránta.

c/ Az osztály komolyan aggódott beteg társuk sor-fölött. sa

a b c i 4 4

136

6/3. A

12, Egészítsd ki az alábbiakat a felsorolt határozószók párjával!

Közelre mutató; Távolra mutató:

ugyaninnen a/ . b/ amott

erre c/ .

d/ Válaszolj! Melyik névmásfajtára emlékeztetnek a fenti határozószók?

fi ~b c 1 4 4 A

Teljesítmény; % pont

SZORGALMI FELADATOK

13. Karikázd be az alábbi verssorokban a kötőszókat! írd alájuk, hogy mondatrészeket vagy tagmondatokat kapcsolnak-e össze!

Ez hát a jutalma száz és száz életnek,

Hogy a megmentének alamizsnát vetnek.

Összeszedte Toldi roppant nagy erejét,

S megszontá szörnyen a bajnok tenyerét,

/Arany/

137

6/3. A

14. Az alábbi verssorok aláhúzott határozószóit írd a kipontozott helyekre aszerint, hogy melyik kérdésre felelnek!

Addig verd a vasat, míg tüzes. /Közm./

Mióta csak gyerekek vannak,

Este elindul Balzsam tündér. /Ady/

Mióta? Mikor? Meddig?,

a/ b/ e/ . . . .

15. Milyen állandó névutók kapcsolódnak a felsorolt igékhez, névszókhoz? írj egyet-egyet melléjük!

a/ áskálódik valaki . . . .

b/ érdeklődik valaki . . . .

0 / átsiklik valami

d/ közömbös valaki /valami/

A szorgalmi feladatok értéke: . . . pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai.Tanszékén készült. Csoportvezető: Dtr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

138

Javítókulcs. 6. osztály

EGYÉB SZÓFAJOK

A/ változat

A megfogalmazás tetszőle-ges. A szükséges jegyek: a/ szófaj b/ a cselekvésnek valami-

lyen körülményét ha-tározza meg

a/ -va b/ -vén c/ -ve d/ az igetőhöz /igéhez/ a/ időhatározószó b/ időhatározó c/ ige d/ áll itmány e/ főnév f/ birtokos jelző g/ főnév h/ alany Javítás értelem szerint Pl.: a-b/ fenn,fel,félre,

c-d/ közé,körül,közben a/ mindenáron /mindenképpen/ b/ sebtében /kutyafuttában/ c/ szántszándékkal /titkon. d/ titokban /alattomban.../ a/ néha /mindjárt,sokáig/ b/ lesve c/ ágak között d/ elrebbentek,kiáltotta le e/ az /egy, a/ f/ de /is/ g/ nem h/ hahói a/ ...ne menj el b/ ...nem mész el c/ én se /sem, nem/ d/ nem Ibolyáé

8. a/ az /eső/ b/ határozott c/ a /meszet/ d/ határozott e/ egy /kuvasznál/ f/ határozatlan

9. a/ névutó b/ igekötő c/ igekötő d/ névutó

10. A megfogalmazás tetszőle-ges. A szükséges jegyek; a/ szó /faj/ b/ érzelmet /indulatot/

fejez ki 11. a/ számára

b/ iránta c/ miatt

12. a/ ugyanonnan b/ emiatt c/ arra d/ a mutató névmásokra

13- a/ és /száz/ b/ mondatrészeket c/ hogy /a megmentőnek/ d/ tagmondatokat e/ s /megszorítá/ f/ tagmondatokat

14, a/ mióta b/ este f 1 0/ míg

15. a/ ellen b/ után /felől/ c/ felett /fölött/ d/ iránt

OSZTALYZATTA ALAKITAS 0 , 0 - 2 0 , 8 :

2 0 , 9 - 4l,lj 41,2 - 61,3: 6l,4 - 81,6: 81,7 -100,0:


139

Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola

Név: Nyelvtan, 6. osztály Osztály:

E G Y É B S Z Ó F A J O K

1. írj 2 egyes, 2 páros kötőszót I

E£yes

Páros: . . . . . . . .

a. b c d A A A A

2. Válaszolj! Mi a módosító szó?

3. Karikázd be az alábbi mondatokban a névutós névszókat! írd a kipontozott vonalakra, milyen fajtájúak /azaz: a cselekvésnek milyen körülményeit fejezik ki/í

A névutó fajtája:

A török nagyvezér hatalmas sereg-gel indult a város ellen.

A fán ülő ember le is szólt kis idő múlva.

A török előtűnt a lombok közül, és sietve szállt lóra. , . .

140

6/3. A

. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a követ-kező mondatot I A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, és írd oda a határozó és a jelző fajtáját is /h.a van ilyen/l A szófaj nevét a szavak fölé írd!

A csillagok behunyták riadt szemüket, a-b/ c-d/ e-f/ g-h/

Kukorica Jancsi többek közt így beszélte el élete történetét a francia udvarban, Egészítsd ki a szöveget! Az események egymásutániságát, illetve az események közt eltelt időt érzékeltesd hatá-rozószókkal, ragos vagy névutós névszókkal!

Történt . . . . . hogy elsza-a/

lasztottam a nyájamat. Gazdám világgá b/

kergetett búcsút mondtam e/

Iluskámnak járom a világot.

a b C'](7 i 4 4 j A

6. Felelj! Mi a határozói igenév?

a b A A

l4i

6/3. B

A felsorolt szavakat csoportosítsd a megadott szem-pontok szerint!

egyelőre, egyenlőre, őszkor, ősszel a/ b/ c/ d/

Határozószó: . . . .

Határozóragos névszó;

8. Az alábbi szópárok közül karikázd be a helyeset I Ügyelj a névelők helyes használatára!

a/

b/

István

Az István

A síneken

Síneken

Rózsi

első díjat nyert,

átjárni tilos!

egy kitűnő atléta kitűnő atléta

volt

á" b c 1 1 1

9. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat megfelelő rovatába! Ni, egy harkály szállt a fára. Hát figyeljük csak meg! Éles karmával kapaszkodva a fa törzsén, rögtön munkához lát. A kopogtatás hangja elárulja számára, hogy van-e jó falat a kéreg alatt.

a/ Határozószó: . e/ Névelős . . . . . .

b/ Határozói igenév: . . . . f/ Kötőszó; . . . . . .

c/ Névutós névszó: . . . . . g/ Módosító szó: . . .

d/ Igekötős ige: . . . . . . h/ Indtilatszó: . . . .

C I QC T Tr T 4 2

CM

<*> 2 3 3 2

142

10. írd le az alábbi határozószók középfokú alakját I

a/ hamar b/ erre c/ benn d/ lent

6/3. A

a b Q ÖT 4 4 4 4

11. Egészítsd ki a vesz igét megfelelő igekötőkkel! Ügyelj a mondatok értelmére!

Erőszakkal vette a kisfiútól a/

a labdát.

Kedveskedéssel könnyen vette apját a lábáról. b/

Csakhamar vette, hogy engedje el országjárásra. c/

Az üzletben vette a felszerelést. d/

a b c cf 4 4 4 4

12. Alkoss négy /4/ határozószót, mely a megadott előta-gokkal kezdődikI Mégpedig:

Belyhatározószó:

a/ akár

c/ ugyan

Időhatározószó :

b/ akár .

d/ ugyan

b c 12 2 2 2


143

6/3. A

SZORGALMI FELADATOK

1 3 . Helyettesítsd a felsorolt névutós kapcsolatokat személyes névmással! írd alájuk!

a padok alatt Feri mögé

a/ b/

fák köré a fiúk közül

d/ a 2

b 2

c 1 d 2 |,2

l4. írd a kipontozott helyekre a verssorokban aláhúzott névutós névszókat aszerint, hogy milyen irányt jelöl-nek /azaz: melyik kérdésre felelnek/!

Innen Pest felé ágazik el az út.

Szeged felől, Szeged felől Jön egy fekete felhő.

/Népdal/

Túl a Tiszán faragnak az ácsok. /Népdal/

Honnan? Hol? Hová? /Merre?/

V c/

144

6/3. A

1 5 . Karikázd be az alábbi mondatokban az indulatszókat! írd alájuk, milyen érzelmet fejeznek ki! /Pl. cso-dálkozás, fájdalom stb./

Jaj, dehogy megyek én oda! Gyönge vagyok én ka-tonának. /Móra/

Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék! /Arany/

Be szép vagy! Be nagyon illel leventének! /Arany/

Y3_

A szorgalmi feladatok értéke; % pont

Érdemjegy5

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető; Dr.Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős;

145 B/ változat


EGYÉB SZÓFAJOK

Javítás értelem szerint. Megfogalmazás tetszőleges, A szükséges jegyekj a/ szó/faj/ b/ a mondat értelmét

módosítja a/ város ellen b/ cselekvés iránya c/ idő múlva d/ a cselekvés ideje e/ lombok közül f/ a cselekvés helye a/ főnév b/ alany c/ ige d/ állítmány e/ melléknévi igenév f/ minőségjelző g/ főnév h./ tárgy a/ egyszer/valamikor,egykor/ b/ erre /aznap.../ c/ aznap /este,nemsokára/ d/ azóta /évek óta.../

A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek:

a/ határozószó b/ —va,—ve,-ván, -vén képző-

vel alkotunk igéből a/ határozószó b/ ragos névszó c/ határozószó d/ ragos névszó a/ István b/ A síneken c/ kitűnő atléta

9. a/ rögtön b/ kapaszkodva c/ a kéreg alatt d/ elárulja/figyeljük

meg/ e/ egy /a/ f/ hogyha g/ -e /van-e, hát, csak/ h/ ni

10. a/ hamarabb b/ errébb c/ beljebb /beritebb,

bennebb/ d/ lejjebb /lentebb/

11. a/ el-b/ le-e/ rá-d/ meg-

12. Javítás értelem szerint. 13. a/ alattuk

b/ mögéje o/ köréjük d/ közülük

14. a/ Szeged felöl b/ Túl a Tiszán c/ Pest felé

15. a/ jaj b/ félelem, rémület,

fájdalom, bosszan-kodás

c/ hej d/ vágy, óhaj e/ be f/ csodálkozás, ámulat,

meglepetés OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 12,5: elégtelen

12,9 - 35,8: elégséges 35,9 - 58,9: középes 59,0 - 81,9: jó 82,0 -100,0: jeles

1-46

Témazáró mérőlap Általános Iskola

Nyelvtan, 6. osztály

EGYÉB SZÓFAJOK

1. Válaszolj! Mi a névutó?

C/ változat

Név: Osztály: ........

a [ o A | A

írd a felsorolt szavak, szókaposolatok mellé, mivel fejeztük ki a cselekvés, történés helyét! /Pl. ragos névszó, stb./

a/ itt

b/ a kertben

o/ a kert körül

d/ a kerten kívül

3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a tartalomhoz legjobban illő indulatszókkal! a/ ne beszélj ilyen hangosan!

b /

o/

d/

, mit is csináljak, mit is csináljak?

, vidd el innen! Rá se tudok nézni!

, mi is itt vagyunk ám! rers

147

6/3. C

4. Válaszolj! Ml a kötőszó?

Karikázd be az alábbi mondatban a határozószókati írd alájuk, milyen fajtájúak /azaz: a cselekvésnek milyen körülményét határozzák meg/l

Nagyon mehetnékje volt már a paripának, csak

úgy futtában kiáltottam oda Palkónak. /Móra/

a ZT 7T "ZT "é" 11

4 5 2 4 3 5

6. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat megfelelő rovatába!

Nosza megállás nélkül vágtattak délnek. Elől Bogics, akiben szomjasan lobogott az öröm, és meglengette süvegét. Közbül a két kisza-badított rah, akik bizony csak szédülve szítták a levegőt, a napfényt, a melget.

/Fekete I./

a/ Határozószó: e/ Névelő; . . .

b/ Határozói igenév: . . . . f/ Kötőszó; . .

c/ Névutós névszó: . . . . . g/ Módosító szó:

d/ Igekötős ige /igenév/; h/ Indulatszó: .

á-Tbrr (i ff 7" -ZT 7T » * 3 3 2 2 2 2

148

6/3. A

7. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a hiányzó -e kérdő-szócskával! Hiányjellel illeszd a mondat megfelelő helyére! a/ Nézd meg, megette uzsonnáját I

b/ Megkérdeztem, nem látta valaki a tollamat.

Illeszd be a hiányzó névelőt az alábbi mondatok meg-felelő helyére!

c/ Szép Balaton a külföldieknek is tetszik,

d/ Látott száguldani a műúton új Skodát. a T T c 77 4 4 4 4

8. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a következő mondatot! A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld n:eg, de írd oda a határozó és jelző fajtáját is /ha van ilyen/.'

A szófaj nevét írd a szavak fölé!

A vihar suhogó szélostorral vagdalkozott, a-b/ c-d/ e-f/ g-h/

a T c é T >7 2 4 4 2 2 2 2 4

9. Az alábbi verssorokban aláhúzott névutós névszókat írd a kipontozott helyekre aszerint, hogy melyik kérdésre felelnek!

Szüret után lesz az esküvőm. /Népdal/

Négy órán túl nem maradhatunk a pályán.

Háromszáz esztendő óta Szomorú a magyar nó ta. /Népdal/

Mióta? Mikor? Meddig?

a/ b/ c/

149

6/3. c

10. Az igekötő és a hozzátartozó ige /vagy igenév/ közé gyakran ékelődik egy másik ige. Sorolj fel 4 ilyen igét!

a b c d 2 1 A 2

11. Képezz határozói igenevet az alábbi igékből! /Régies képzőt is használhatsz!/

a/ dicsekszik: . . . . .

b/ alszik:

c/ fest:

d/ álldogál:

ú b c d 1 A A 4

12. Egészítsd ki az alábbiakat a felsorolt határozószók párjávalI

ezután a/

b/ addig

ügyein így c/

Válaszolj I melyik névmásfajtára emlékeztetnek a fenti határozószók? d/

m 2


150

6/3. A

SZORGALMI FELADATOK

Karikázd be a következő mondatokban az igekötőket a bozzá tartozó igével együtt I Sorold be őket a táblázat megfelelő helyére!

Azzal szép csendesen beleeresztette magát a nagy lékbe Észre se vették, hová jutottak, mire összecsapott a fejük fölött a víz.

/Móra/

Az igekötő befejezetté teszi a cselekvést:

megjelöli a cselekvés irányát:

más értelmet ad az igének /módosítja az ige jelentését/:

A zárójelben "található határozóragos főneveket helyettesítsd névutós főnevekkel!

/Barátjával/ tanult a/

Bosszankodott a /dolgon/ w

Éppen /nyelvtanórán/ . lett rosszul. c/

/Annától/ tudta meg, mi d/

történt. 1 g | 1 21 21

151

6/3. A

15. Az alábbi mondatpárok közül karikázd be azokat, amelyek szerinted nyelvileg helyesekI

a/ Holnapig elintézem.

Holnapig el lesz intézve.

b/ A csomag már fel volt bontva.

A csomagot már felbontották.

c/ Felelj! Mikor helyes a létige és a határozói

igenév kapcsolata?

A szorgalmi feladatok értéke: % pont

Érdemjegy:


152

C/ változat


EGYÉB SZÓFAJOK

Megfogalmazás tetszés sze-rint. A szükséges jegyek; a/ szó/faj/ b/ névszóval együtt a cse-

lekvés valamilyen körül-ményét határozza meg

a/ határozószó b/ ragos névszó c/ névutós névszó d/ ragos névutós névszó Javítás értelem szerint A megfogalmazás tetszőle-ges. A szükséges jegyek: a/ szó/faj/ b/ tagmondatokat vagy mon-

datrészeket kapcsol ösz-sze

a/ már b/ időhatározószó c/ ugy d/ módhatározószó e/ futtában f/ módhatározószó a/ elől /közbül/ b/ szédülve c/ megállás nélkül d/ kiszabadított e/ az /a/ f/ akiben /és, akik/ g/ bizony /csak/ h/ nosza a/ megette-e b/ látta-e c/ A szép Balaton d/ egy uj Skodát

9.

10. 11.

12.

13.

14.

15.

a/ főnév b/ alany c/ melléknévi igenév d/ minőségjelző e/ főnév f/ eszközhatározó g/ ige h/ állítmány a/ esztendő óta b/ szüret után c/ órán tul Javítás értelem szerint. a/ dicsekedve /dicsekedvén/ b/ alva /alván,aludván/ c/ festve /festvén/ d/ álldogálva /álldogálván/ a/ azután b/ eddig c/ ugyanugy d/ A mutató névmásokra a/ befejezetté teszi a cse-

lekvést : összecsap b/ észre /se/ vették; c/ megjelöli a csel. irányát d/ beleeresztette e/ más értelmet ad: f/ észrevesz a/ barátjával együtt b/ a dolog miatt c/ nyelvtanóra d/ Anna révén /által/ a/ elintézem b/ Mindkettő jó c/ Ha állapotot jelöl

OSZTALYZATTA ALAKITAS 0,0 - 12,6:

12,7 - .37,9s 38,0 - 63,2: 63,3 - 8 8 , 5 : 88,6 -100,0:


153

Témazáró mérőlap D/ változat Általános iskola

Név: Nyelvtan, 6. osztály Osztály:

EGYÉB SZÓFAJOK

1. írj 2-2 indulatszót /összesen négyet!/ az alábbi csopor-tosítás szerint! Állatot hívó, terelő szók:

Szagutánzó indulatszók: . a. b c d A A A A

2. Válaszolj! Mi a névelő?

3, Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat megfelelő rovatába! Rákóczi nemegyszer személyesen állította fel az őröket a tábor körül, de éjjel is virrasztva ellenőrizte, hogy végrehajtja-e mindenki parancsait. Bárcsak vezérei se cselekedtek volna másképp! /A törté-nelem tk, nyomán/ a/ Határozószó:

b/ Határozói igenév:

c/ Névutós névszó:

d/ Igekötős ige:

e/ Névelő:

f/ Kötőszó: . .

g/ Módosító szó: '•

,'h/ Indulatszó: a W c IOUS r T h 3 2 3 i 2 1 2 2 3 3

154

6/3. D

4. Fuzz a felsorolt névutókhoz személyxagot az alábbi utasítás szerint!

E&yes szám E&yes szám Többes szám 1. személy 3- személy 2. személy

a/ felől b/ helyett c/ miatt

Válaszolj! Minek nevezzük az ilyenfajta névutót I

a .4 c d 2 2 2 2

5. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a következő mondatot! A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, de írd oda a határozó és a jelző fajtáját is /ha van ilyen/! A szófaj nevét a szavak fölé írd!

Zúgva közeledtek a viharfelhők a Balaton felől, a-b/ c-d/ e-f/ g-h/

rí mb Q cT e f ff b 3 2 2 A 2 4 i 4

6. Állapítsd meg, hógy az aláhúzott szavak milyen szófajúak a verssorokban! A szófaj nevét írd föléjük!

Ablaka csak egy van, és annak is a/

üveg csak a fele. /Petőfi/

Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki. Egy paraszt fiúval mégsem áll ki senki! őj

Az volt ám az ember, ha kellett a gáton! /Arany/ c7

Felelj! Mi a különbség á kétféle az és egy szó közt a kiejtésben?

d/

a b jc |d \ 3 3 5

155

6/3. D

7. Az alábbi szövegben húzd át a felesleges kötőszókat! Aztán besötétedett, és egy darabig dörgött és villámlott, és máris zuhogott az eső. És akkor bőrig áztunk. Nem is tudtuk elképzelni, hogy hogy jutunk haza.

W

Az alábbi mondatpárokban karikázd be a helyesen használt igéket vagy igekötős igéket!

a/ A jegykezelő ellenőrizte a bérleteket. A bérleteket leellenőrizték.

b/ Kiolvastam egy regényt. Elolvastam egy jó könyvet.

c/ Az indulás időpontjáról tegnap értesítettek ki bennünket. Az indulás időpontjáról tegnap értesítettek bennünket.

9. Karikázd be az alábbi mondatokban a módosító szókat! írd alájuk, milyen fajtájúak!

Ki nem dolgozik, ne is egyék! /Közmondás/

"... ki volna ur más széles e határban? Toldi György talán, a rókalelkü bátya?" y ^ g ^ y /

"aTb | c | a 2 I 3 í 2 ! 2.

156

6/3. A

10. Felelj! Mi az igekötő? . . . . .

11. Egészítsd ki az alábbi szöveget! Jelöld meg az esemé-nyek helyét határozószókkal, ragos vagy névutós név-szókkal !

Stibor vajda pityókásan szundikált a a/

Egyszerre csak mérgeskxgyó mászott b/

és kivájta az alvó főúr szemét. Stibor őrült fájdal-

mában futni kezdett a szakadék . Amikor c/

arra a helyre ért, a szolgát le-d/

dobatta, zuhanni kezdett. A mélységben szörnyű halálát

lelte. /Mikszáth nyomán/ "eTcT 21 4

157

6/3. A

12. A verssorokban aláhúzott határozószókat írd a kiponto-zott helyekre aszerint, hogy milyen irányt jelölnek meg!

A tekintet messze szállhat Innen, hegy-völgyet bejárhat...

Mint nagy kecskebéka, zölden Piheg a tó lenn a völgyben. / s 4 r k ö z i . Kilátó/

Honnan? Hol? Hova? /Merre? Meddig?/

a/ b/

Teljesítmény: % pont

SZORGALMI FELADATOK

13. írd le az alábbi határozószók felsőfokú alakját!

a/ kint .

b/ tova .

c/ távol

d/ hátra

158

6/3. A

l4. Karikázd be az alábbi idézetekben az igeneveket! írd a kipontozott vonalakra, milyen fajtájúaki

Mindenki kötődött, hangosan nevetve, S mint szilaj csikóé magas volt a kedve . . . .

Egy nagy bika fut a keskeny utcán, Valahogyan vágóhídrul szabadulván

A bika azonban, mint a zúgó szélvész, nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét

/Arany/

15. Alkoss 4 /négy/ módhatározó minden-, se-, lyikével!

szót az akár-, bár-, sem-, ugyan-, vala- előtagok bárme-

A szorgalmi feladatok értéke:

Érdemjegy: ..% pont


159


EGYÉB SZÓFAJOK

D/ változat

3.

5.

6.

Javítás értelem szerint. A megfogalmazás tetszöleges.-A szükséges jegyek: a/ szó/faj/ b/ főnevek előtt áll, hang-

súlytalan /a,az,egy/ a/ nemegyszer /éjjel,másképp/ b/ virrasztva c/ tábor körül d/ állította fel /ellenő-

rizte , végrehajt ja/ e/ az /a/ f/ és /is, hogy/ g/ -e /sem/ h/ bárcsak a/ felőlem b/ helyette c/ miattatok d/ személyragos névutó a/ határozói igenév b/ módhatározó c/ ige d/ állítmány e/ főnév f/ alany g/ névutós főnév h/ helyhatározó a/ számnév b/ határozatlan névelő c/ nrutató névmás

d/ hogy /hogy jutunk/ 8. a/ ellenőrizte

b/ elolvastam c/ értés itettek bennün-

ket 9. a-b/ nem - tagadó

c-d/ ne - tiltó e-f/ talán - bizonyta-

lanságot kifejező 10. A megfogalmazás tetsző-

leges. A szükséges jegyek: a/ szó/faj/ b/ igéhez kapcsolódva

módosítja vagy meg-változtatja a je-lentését

11. Értelem szerint.Például: a/ a várkertben/a gyepen/ b/ elő a kövek közül c/ felé d/ ahonnan /ahol

12. a/ innen b/ lenn c/ messze

13. a/ legkijjebb b/ legtovább c/ legtávolabb d/ leghátrább

14. a/ nevetve b/ határozói igenév c/ s zab aduiván d/ határozói igenév e/ zúgó f/ melléknévi igenév

15- Javítás értelem szerint.

7.

d/ a számnév és a névmás hangsúlyos /a névelő nem/

Áthúzandó: a/ és. /egy darabig/ b/ és. /villámlott/ c/ És. /akkor/

OSZTALYZATTA ALAKITAS elégtelen elégséges közepes jó jeles

0,0 - 27,0; 27,1 - 48,3; 48,4 - 6 9 , 6 : 69,7 - 90,9: 91,0 -100,0:

160

3. Os szesitett eredmények változatonként 19. tábla A H l / A változat összefoglaló adatai

20. tábla Eloszlás


Átlag x 50,9 Konfidencia intervallum -ü ±2,7 Pontossági köve t elmény ±5,4 £

Szórás —s ±20,3 Relativ szórás 39,8 %

$pont Tanuló /#/ 0,0 - 5,0 0,0 5,1 - 10,0 0,9

10,1 - 15,0 2,8 15,1 - 20,0 5,2 20,1 - 25,0 4,2 25,1 - 30,0 5,2 30,1 " 35,0 5,2 35,1 - 40,0 5,2 40,1 -45,0 8,0 45,1 - 50,0 11,3 50,1 -55,0 7,5 55,1 - 6o,o 8,5 60,1 - 6 5 , 0 9,0 65,1 - 70,0 6,1 70,1 - 7 5 , 0 6,1 75,1 - 80,0 8,0 80,1 - 85,0 2,8 85,1 - 90,0 2,3 90,1 - 95,0 0,9 95,1 -100,0 0,0

Relatív gya ko f i s i g , % 35. ábra

A I I I / A V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

-á

- s

10 20 30 40 50 60 70 elégtelen elégséges közepes jó

20,8 41,1 61,3

Százalék-pont

80 90 100

jeles

81,6 100

l6l

21. tábla A IIl/B változat összefoglaló adatai



Átlag x 48,2

Konfidencia intervallum -ti -3,2 Pontossági köve t elmény -6,5 % Szórás is Í23,0 Relatív szórás 47,8 %

$pont Tanuló /%/

0,0 - 5,0 2,9 5,1 - 10,0 1,9

10,1 - 15,0 3,9 15,1 - 20,0 5,9 20,1 - 25,0 4,9 25,1 - 30,0 4„9 30,1 - 35,0 3,4 35,1 - 4o,o 7,9 40,1 - 45,0 6,4 45,1 - 50,0 7,9 50,1 - 55,0 7,4 55,1 - 60 j 0 8,9 60,1 - 65,0 8,9 65,1 - 70,0 5,4 70,1 - 75,0 6,4 75,1 - 80,0 3,4 80,1 - 85,0 2,9 85,1 - 90,0 3,9 90,1 - 95,0 0,9 95,1 -100,0 0,9

Relatív gyakoriság,%. 36. á b r a

A 111/B V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

Százalék-pont

| e l |en í e | elégséges | k ö z e p e s | jtT

12,8 35,8 58,9 81,9

162

23. tábla A III/C változat összefoglaló adatai


A tanulók száma 203 Átlag x 48,0

Konfidencia intervallum -M -3)6

Pontossági köve telmény -7)6 %

Szórás ís -25,3 Relativ szórás 52,8 £

#pont Tanuló /#/

0,0 _ 5,0 2,1 5,1 - 10,0 3,2 10,1 - 15,0 5,4 15,1 - 20,0 ^,3 20,1 - 25,0 25,1 - 30,0 9,2 30,1 - 35,0 6,5 35,1 - 40,0 7,6 4o,i - 45,0 5,4 45,1 - 50,0 8,1 50,1 - 55,0 5,4 55,1 - 6o,o 3,2 60,1 - 65,0 4,9 65,1 - 70,0 70,1 - 75,0 7,6 75,1 - 80,0 3,2 80,1 - 85,0 5,4 85,1 - 90,0 90,1 - 95,0 0,5 95,1 -100,0 3,2

Relatív gyakoriság,% 20

18

16 i

14

12 10

8 -

6-4 -

2 -

0

37. á b r a

A L L L / C V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

( V / i A s j V

w "x

- L — , ( 1 Szazalék-_ pont 100

je3

n | e l e g s e g e s | k ö z e p e s | j ó

o 12,6 37,9 6 3 , 2

| je les

88,5 100

163

25. tábla A IIl/D változat összefoglaló adatai



Átlag x 57,8

Konfidencia . intervallum -u ±3,1 Pontossági követelmény ±5,4 % Szórás is ±21,3 Relativ szórás 36,8

$pont Tanuló /%/

0,0 - 5,0 0,5 5,1 - 10,0 1,1

10,1 - 15,0 0,5 15,1 - 20,0 0,5 20,1 - 25,0 2,2 25,1 - 30,0 30,1 - 3 5 , 0 6,2 35,1 - 40,0 5,1 4o,i - 4 5 , 0 9,0 45,1 - 50,0 7,9 50,1 - 55,0 •7,9 55,1 - 60,0 9,6 6o, 1 - 65,0 6,2 65,1 - 70,0 M 70,1 "75,0 6,2 75,1 - 80,0 7,3 80,1 - 8 5 , 0 8,5 85,1 - 9 0 , 0 7,3 90,1 - 9 5 , 0 1,7 95,1 -100,0 2,2

Relatjv gyakoriság,%

18-

16-1

3 8 . a b r a

A I I I / 0 V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K E L O S Z L Á S A

J elégtelen |elégséges | közepes J jó

0 27,0 48,3 69,6

Százalékpont

I S les 90,9 100

39.ábra

A I I I / A V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I S z á z a l é k

O 10 20 30 40 5 0 60 70 80 5 0 100 f . • 1 1 • 1 1

1. HATÁROZÓSZÓ FOGALMA (MEGH.) a szólal AL.A'L i 1. HATÁROZÓSZÓ FOGALMA (MEGH.) b csel. körülményét 80,1 i 1 a -va 83.4

2. K É P Z Ő K FELISM. b -vén 83,4 2. K É P Z Ő K FELISM. c -ve 77,7 | d azigetöhöz 67,3 | a 27,o k-időhatározószó b idö ha tarozó 69,2 1

( c ige 64,o i - S Z Ó - E S M O N D A n A N I

• E L E M Z É S d állítmány 79,1 1 - S Z Ó - E S M O N D A n A N I

• E L E M Z É S e "őnév 53,1 1 f birt.ielzö 32,7|

? főnév 50,21 h alany 7i,61 a f betűvel egyet so,i 1

4. IGEKÖTÖK F E L S O R O L Á S A b 4. IGEKÖTÖK F E L S O R O L Á S A c k betűvel egyet 75,8 | d 32,7 |+-k betűvel kettőt

e S Z Ö V E G K I E G É S Z Í T E S ADOTT • MÖOHATÁROZÓ S Z Ó K K A L

a mindenáron 90,51 e S Z Ö V E G K I E G É S Z Í T E S ADOTT

• MÖOHATÁROZÓ S Z Ó K K A L b sebtében 73,51 e S Z Ö V E G K I E G É S Z Í T E S ADOTT

• MÖOHATÁROZÓ S Z Ó K K A L c szántszándékká! 55,9 1 d titokban 57,8 | a 29,8 N - n a t á r o z ó s z ó b hatarozúi igenev 61,6 1

c SZÓFAJOK K I E M E L É S E b - S Z Ö V E G B Ő L

c névutós névszó 46,41 c SZÓFAJOK K I E M E L É S E b - S Z Ö V E G B Ő L

T igekötösige 50,21 c SZÓFAJOK K I E M E L É S E b - S Z Ö V E G B Ő L e névelő 79,1 |

T kötőszó 30,8 | . 9 29,8 M-módosrtó szó

LbJ indulatszó 73,9 | 0 Í5 to 30 40 50 60 70 8*0 9b 100

C 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 i i i i- —i a felszölítót tiltóvá 62,9 |

7. MONDATÁTALAKI TAS b felszól (tót ti Itóvá 73.51

7. MONDATÁTALAKI TAS c állítót tagadóvá 82,0 | d állítót tapadóvá 84,4 1 a az 66,8 | b határozott 37,91

o NÉVELŐK BESOROLÁSA ' (SZÖVEGBŐL)

c a 58,81 o NÉVELŐK BESOROLÁSA ' (SZÖVEGBŐL) d határozott 34,11

o NÉVELŐK BESOROLÁSA ' (SZÖVEGBŐL)

e egy 58,8 | f határozatlan 37,91

Q SZÓFAJOK KIEMELÉSE SZÖVEGBŐL

a nevutó 37.41 Q SZÓFAJOK KIEMELÉSE

SZÖVEGBŐL b igekötö 32,7| Q SZÓFAJOK KIEMELÉSE

SZÖVEGBŐL c igekötö 44,1| d 21,8 H-névutó

10. INDULATSZÓ FOGALMA (MEGH.) a szótaj 73,01 10. INDULATSZÓ FOGALMA (MEGH.) b érzelmet (indulatot) fejez ki 85,3|

M. NYELVHELYESSÉGI HIBA JAV-a számára 76,8|

M. NYELVHELYESSÉGI HIBA JAV- b iránta 60,7| c miatt 78,2| a ugyanonnan 60,21

12. HATÁROZÓSZÓK SZÓPÁRJA b i4,7K-emitt 12. HATÁROZÓSZÓK SZÓPÁRJA c arra 65,9| d mutató nevm.emi. si,7|

D 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10

40. ábra A l l l /B VÁLTOZAT EREDMENYEI

Százalék 10 20 3 0 4 0 50 60 70 60 90 100

1 EGYES ES PÁROS KÖTOSZOK IF.AÍA

2. MÓDOSÍTÓ SZÓ FOGALMA (MEGH.)

3. NEVUTOS NÉVSZÓK BESORO-LÁSA (SZÖVEGBEN)

4. SZO-ES MONDATTANI ElEMZES

5. SZŐ VEGKI EGESZÍ TE5 HÁTÁROZÓSZÓKkAL

6. HATÁROZOIIGENEV FOG.(fl:EGH.)

7 S Z A V A K B E ^ O R O L A S A ADOTT K A T E G Ó R I A K B A

egyes Ket egyes egy páros'

67,3 M M

két páros S S , 9

í tp m

54,5 52Ófaj 79,21 mondat érteimét mődosftja 78,7| város ellen 56,T|

21 8 K-cselekves ír3nya idő múlva 55,TI

3g,6K-cseiel<yes ideje lombok közül 51,51

3 1 , 7 M - c s e T e k v é s helye » alany ige

61,9 61,9 61,9

á l l í t m á n y 7 4 , 3 [ 30,7 k- meliéknevi igenév

minőségjelző 43.11 főnév 54,o| ^rgy 47,5 egyszer

20,8 K-er re "72751

17,3 K—aznap azóta 51,51 határozószó 58,91 -va,-yán képzővel igéből" határozószó 58,'7T ragos névszó 59,41 Határozószó

H Z 1

42,6 ragosnévszó 4371

H 0\ 0\

0 10 20 3b 40 50 6b 7b 80 90 100

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

a NYELVHELYESSÉG (NÉVELŐK ö - HASZNÁLATA)

a Istv'án 81,6 1 a NYELVHELYESSÉG (NÉVELŐK ö - HASZNÁLATA) b a síneken 82,71 a NYELVHELYESSÉG (NÉVELŐK ö - HASZNÁLATA) c kitűnő atléta 74,31

a SZÓFAJOK KIEMELÉSE ^ SZÖVEGBŐL (TÁBL)

a b

23,314-hatánozúszú natarozoi igenev 53,01.


c d

. 34,214— nevutos névszó iflekötös ige 51,0 | a SZÓFAJOK KIEMELÉSE

^ SZÖVEGBŐL (TÁBL) e névelő 6 3 ? | a SZÓFAJOK KIEMELÉSE ^ SZÖVEGBŐL (TÁBL)

f 9

kötőszó 37,61 • ... , 39,6H—modosi tőszó


n indulatszó S5J31

10. HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA

a hamarabb 82,21

10. HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA b errébb 81,7 í 10. HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA c beliebb 7231 10. HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA d leiiebb 76.71

.. MEGFELELŐ IGEKÖTŐK A VESZ IGÉHEZ (SZÖVEGBŐL)

a el- 86,61 .. MEGFELELŐ IGEKÖTŐK A VESZ

IGÉHEZ (SZÖVEGBŐL) b le- 73,31 .. MEGFELELŐ IGEKÖTŐK A VESZ

IGÉHEZ (SZÖVEGBŐL) c ra- 6i,g i .. MEGFELELŐ IGEKÖTŐK A VESZ

IGÉHEZ (SZÖVEGBŐL) c| meg- 67,3 l

HATÁROZÓSZÓK MEGADOTT ELŐTAGGAL

a akár- 66,8 | HATÁROZÓSZÓK MEGADOTT ELŐTAGGAL

b akár- 63,91 HATÁROZÓSZÓK MEGADOTT ELŐTAGGAL c ugyan- 63,4 l HATÁROZÓSZÓK MEGADOTT ELŐTAGGAL

d ugyan- 61,4 l 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

40. ábra

A lll/C VALTOZAT EREDMENYEI

20 30 40 50 60

i. NEVUTO FOGALMA (MEGH.)

HELY HATÁROZÓ KIFEJEZÉSE (SZÖVEGBEN)

3 SZÖVEGKIEGESZITES INDU-LATSZÓKKAL

4. KÖTŐSZÓ FOGALMA (MEGH.)

5 . HATAROZOSZOK BESOROLASA (SZÖVEGBŐL)

e SZÓFAJOK KIEMELÉSE SZÖVEG-b- ÖŐL(TABL)

7 MONDATKIEGÉSZITÉS -E KÉRDŐ-' ' SZÓVAL ILL. NÉVELŐVEL

s z ó l szotai a névszóval együtt Körülményt 73.2| határozószó 49,2 \

Százalek 70 flo 9,0 100

ragos névsző 43 j | . . . . 36,1 K—névutós névszó

23,5|<—ragos névutós névszó ugyan 78.71 láL nosza hej 70,5

803 i m r

szotaj " I T T tagmondatokat, mondatrészeket 79,2|" már 33,3] j |

22,4 K-Tdőhatározoszo úgy 57,91.

33,7K-mádhatá ra zó s zó 47-.P1

26,214- moHiatározó.szó 38,814-határozószó

futtában 47,0

határozói igenev 58,51 37,2N—• nevuTos névszó

igeKötós ige 43.21 névelő Kötőszó módos i tőszó"

6l,2i JEL|

indulatszó megette-e látta-e

51,4 T 55,2|

a szép Balaton egy új StodiF"

H U 693 m i

5931 i ' 'i 0 10 20 3b 40 50 6b 7b 80 90 100

8 . S Z 0 - E S MONDATTAN E L E M Z E S

ű NÉVUTÓS NÉVSZÓK BESORO-LÁSA KÉRDÖSZÓHOZ

10. I G E K Ö T Ö ÉS IGE K Ö Z É É K E L Ő D Ő I G É K P E L S .

U H A T Á R O Z Ó I I G E N É V K É P Z É S E " • A D O T T I G É K B Ő L

12. H A T Á R O Z Ó S Z Ó K S Z Ő P A R J A

0 10 20 30 40 5,0 60 7p 80 90 100 főnév aiany

minőségjelző

e O T 71,61

34,4 K - m e l l é k n é v i ígenév

W W 52]5]

5 W , , 42,1 H - e s z k ö z hata no zo

ige áll ítmány ~ esztendő dta~

Ü T

szünet után órán túl

6 7 , 8 60.11

58781 H 2 1

egyet TreftfT harmat négyet

_ 4 3 7 T T 5 2 , 5

35,Ö| MA

gicsekedveEvén) alva (aludván) festve

a z u t á n álldogál f-ván)

vénT Tvár

"66JT J2T Í M

eddig ugyanúgy

61,2 1

35 5 i < - m u t a r o névmásra eml.

VO

0 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100

42. ábra

A III/D VALTOZAT EREDMENYEI Százalék

O 10 20 30 40 sp 60 7p 60 9p 100

J ÁLIFATO L M UTÁNZÓ

T Hl V Ő - T E R E L Ő ÉS HANG-INDULATSZÓ

2. N É V E L Ő FOGALMA (flEGH.)

a SZÓFAJOK K I E M E L É S E SZÖVEG-BŐL ( T A B L Ó

4 . NÉVUTÓKHOZ SZEMÉLYRAGOT

5 . S Z O - E S MONDATTANI E L E M Z E S

6. S Z O F A J F E L I S M E R E S E SZÖVEGBEN

állatot, egy állatot, kettő hangutánzó, egy 59,"H" hangutánzó, kettő 52,8|

m m r

szótaj 51,51 őneveK előtt, hangsúlytalan"! * 663 latározószó 44,91 latározói igenév

nevutos nevszo so.,6 W

igekbtós ige neveio

N N

kötőszó módos Itószó módos [tószt! indulatszó előlem leluette

5Qi6 W

72,7 | W

miattatok W J

3á módhatározg ige állítmány

733T 4^6ji-személuraflos. névutó TTT*- határozói íg&név

51,7 i ól,5 I

főnév aiany névutds főnév 42,61

arozo

1 Ö 7 5 " 7 3 X

helu háta számnév

N A 31,3 K-határözaflan névelő 32,41*- mutató névmás

> névélS nem hangsúlyos 13,1 w - nevSTS nem hangsúlyos 10 20 30 40 ÉO 60 70 80 90 100

"Ni o

0 10 20 30 40 l a | és jegy darabig)

50 60 7 0 80 90 100

7. FÖLÖSLEGES KÖTOSZOKTÖRLESE ülEWMJflüMií c és (akkor)

O HELYE? IGE K I E M E L E S E (SZÓPAROK K Ö Z Ü L )

Q MODOSITOSZOK K I E M E L E S E S Z Ö V E G B Ő L

10. IGE KÖTŐ FOGALMA (MEGH.)

H . SZOVEGKIEG.HATAROZOKKAL

12. HATÁROZÓSZÓK BESOROLÁSA

59,1 1 3 2 f

hogy (hogy jutunk) ellenőrizte elolvastam

64,2 I O ]

értesítette

72.7 65,3 |

nem tagadoszo 2&2\

59,7 68,8

, 39,8 1

TaJ3n g ö T I . 3 3 . 2 H - b i zorfyWan ságot kif.

ne tiltószö

szofaí igéhez, módosítja meiiati IMW várkertben

71,0

elő" fel?"

58,2 Ű Z I

ahonnan innen

H U H S

lenn 887

H H T messze " SŐT

0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 80 100

172

Mint látható /19-2Ő. tábla; 35-38. ábra/, az országos át-lag nem mondható jónak: 51 %pont a négy változaté.

Bár a relatív szórás itt is szélsőségesen nagy /hk % kö-rüli/, a teljesítmények eloszlása mégis jobb valamivel az előző két mérésénél. Az eloszlási görbék is némileg hasonlíta-nak a Gauss-görbébez; jócskán ellaposodott harangforma fedez-hető fel bennük. A szórás terjedelmén belül találjuk a telje-sítmények 61-62 #-át, és "mindössze" a tanulók 6 %-ának ala-csonyabb a teljesítménye 15 ^pontnál. A gyakorlatilag teljes tudatlansággal egyenlő teljesítményt nyújtó tanulók aránya tehát jóval kisebb, mint az előző két mérésnél.

4. Az eredmények témánként

Határozószó, határozói igenév /43.' ábra/

Összesen 15 feladattal ellenőriztük e téma tudását: 12-vel a határozószókét, hárommal a határozói igenevekét.

Mindkét szófaj fogalmáról kértünk definíciót. Itt is jó-val kevesebben tudják reprodukálni a genust, mint a megkülön-böztető jegyet, A határozószónál kiáltó az eltérés e két té-nyező tudása között, a határozói igenévnél kevésbé.

Az A^ feladat érdekessége, hogy a diákéletből ellesett mozzanatot- megörökítő négymondatos fogalmazás négy kihagyott módbatározóját kellett pótolni, a szöveg fölött megadott ki-lenc határozószóból válogatva a hangulatilag oda illőt. Az eredmény egészében jó, bár kiegyensúlyozatlan.

Két feladat /A^g, C 1 2/ a névmások tudását ellenőrző tesz-teknél megismert -szerkezetű: három szó szópárjának besorolása után a negyedik item konklúziót kiván. A besorolásokat ÓO # körüli arányban oldják meg a tanulók. Egyetlen elem besorolá-sa feltűnően gyenge, az amott szópárját csak 14,7 % találja meg. Semmiféle elfogadható magyarázatát sem tudom adni ennek a jelenségnek. - A konklúziót itt is kevesebben vonják le he-lyesen, mint ahányan a konkrét szavak besorolását végzik el.

További két feladatban szövegkiegészitésre került sor. Az egyikben /B,,/ hiányzó időhatározókat kellett megalkotni hatá-rozószóval, ragos vagy névutós névszóval. Logikai feltétel : jusson kifejezésre az esemény időrendje. Megjegyzendő, hogy

173

bármilyen értelmes megoldást elfogadtunk /erre utal a javitó-kulcson feltüntetett több variáns is/; az oszlopdiagramon fel-tüntetett határozók egy lehető jó megoldást mutatnak az ered-mény illusztrálása céljából. - A jó megoldások százalékos ará-nya arra utal, hogy nem eléggé hajlékony a gyermekek gondolko-dása. Az első határozó pótlását azért végzik sikeresebben a többinél, mert a megelőző' szó egy, a mesékből, elbeszélések-ből, sőt a mindennapi szóhasználatból is jól ismert sztereo-tip kifejezés első tagja, igy könnyen "előhivta" az emléke-zetből a határozói második tagot, - Valamivel kevésbé gyako-ri együttest alkot az utolsó mondat strukturája; valószínű, hogy ezért gyengébb az eredmény. Meghökkentően kevés tanuló /mintegy 20 $/ képes viszont a némi gondolkodással kitalál-ható másik két határozó pótlására. - A másik feladatban /U^j/ a helyviszonyokat jelölő határozószók, ragos vagy névutós név-szók szövegbe illesztése sokkal jobban sikerült,

A C„ "kétlépcsős" besorolási feladat: először a két mon-5

datból ki kell emelni a határozószókat, majd megjelölni, hogy milyen fajtájúak. Mindhárom esetben az első lépés lényegesen jobban sikerült, mint a második /33-22 %; 60- 32* 47-26 $/. De bizony az első lépést is gyengén végezték el a tanulók!

Igen jó arányban sorolták be viszont a D^g feladat szö-vegében aláhúzott három határozószót aszerint, hogy a /szin tén megadott/ kérdések melyikére felelnek. Éhnek a magyará-zata az lehet, hogy mig az előző két feladatban két lépéses besorolási müveletet kellett elvégezni ugy, hogy a logikai feltételeken kivül semmiféle támpontot sem kaptak a tanulók, azaz teljesen önállóan kellett dolgozniuk, s igy csak a biz-tos tudás vezethetett eredményre, addig itt az egyetlen logi-kai feltételhez két memória-támpontot is kaptak, és ennek kö-vetkeztében kevésbé szilárd, hézagos tudás is elegendő lehe-tett a helyes megoldáshoz.

Vagyis: önálló, teljesitménylcépes tudással csak a tanulók kis része rendelkezik. Látható ez a B^ feladatban is.

De ehhez az állításunkhoz szolgáltat további argumentumot a Bjlo' ^12 a "2 feJ-aőat eredményeinek az összevetése. A B 1 q egyszerű operatív feladat: négy megadott határozószó középfokát kellett leírni; megtanulható, memorizálható, szin-te gondolkodás nélkül felidézhető. Az eredmény: 80 a'o körüli a

174

-Sí -QJ O . "S® NI '88 cn

Ui §

CD

S KJ o oc

„ o O IK| co O K4 C D CC

m n

*n -HJ E

RT.Ö A TJ rt-ao X3

<t x o

- o S:

o o <

O-O UJ M :Q « KI-*t <n t-in

TŰ

ra

ac -<

to SÍ

- o

- < t— <c 3C CM

rt a u a

SÍ - o

a Oí

CM Ű

l ö

m f l u u

:o ISI cn in a)

rtn a a macjtjoj

<

-rt

ro r-ft O

<o

e£ o cn LU CQ x/ -O ISI co —» -OK3 KI CD ° CD Q£ U|

" < >

< c KI X U7

O -00

"CM

O

WXJCJ

Oá o co

- o KI CO

- o KI O CÉ

10 20 30 40 50 60 70 80 80 100 I , I i t— 233K-liata'rozúszú B 7 SZAVAK BESOROLÁSA

BjO H A T Á R O Z Ó S Z Ó K KÖZÉPFOKA

Hamarabb 4 2 3 V - hatá rozószó

„ „ H A T A R O Z Ó S Z O K MEGADOTT ö l 2 E L O T A G G A L

Z z HELYHAT. K I F E J . ( S Z Ö V E G B E N )

Bg HATÁROZÓI IGENÉV MEGH.

k i KÉPZŐK F E L I S M .

. HATAROZQI IGENEV K E P Z E S E C M ADOTT I G É B Ő L

errébb . >F

el

H 3

Lfliisis 3LB

aKár-alcIF" uQuan-uguan-haídrozOszff

H 3

72,31 ]6j\

4 C T rag os névszó 43,71

sifrr

36.1 i*-névütos névszó 23.5 fr-Taqos névutós névszó

határozószó 58,91 -va,--va

•vén képzővel,igéből1 75.71

T/én 83,4

ive az igetőhöz dicsekedve Evén) m

% H 2 S alva (aludván! festve c-vánj álldogálva c-váiőT

M 2 L i B 7^01

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

176

jó válasz. - A B^g feladat is tudatunkban élő sztereotipiák felidézését kívánta: tucatszámra raktározódnak a 12 éves gyer-mekek emlékezetében is az akár és ugyan előtagu határozószók. Ez a feladat mégis bonyolultabb az előbbinél, mert a két elő-taggal a határozószókon kivül névmásokat is alkothatunk, ame-lyeket szintén emlékezetbe vésetünk a tanulókkal; itt tehát már válogató-szelektáló müvelet is szerepei, s még egy továb-bi besorolás iSj tudniillik mindkét előtaggal két-két hatá-rozószó-: egy-egy hely- és egy-egy időhatározószó alkotando. Mintegy 15 %—kai kevesebb is a helyes válasz! - A C^ feladat helyes megoldásához pedig eléggé összetett analízisre van szükség, mégpedig ugy, hogy elemről elemre több tényező azo-nosítandó j az a elemnél /icertben/ a oszófaji besorolás mellett szóelemekre bontást s az elemek analízise után konklúzió levo-nását /ragos névszó/, a c elemnél /kert körül/kéttagu szerke-zet tagjainak szófaji besorolását és konklúziót, a d elemnél /kerten kivül/ kéttagú szerkezet tagjainak szófaji besorolá-sát, az elsőnek szóelemekre bontását s a két lépés együttes eredménye alapján konklúzió levonását kell elvégezni. És lám; elemről elemre kevesebb a jó megoldást adók aránya /Ú9,2 ^3,7 36,1'%, 23,5 % / , mégpedig ugy, hogy az első Itemet is csak a tanulok fele sorolja be jol.

Remélhető, hogy a tananyagcsökkentés következtében fel-szabaduló időben az ilyenféle feladatok megoldásának a gyakor-lására is jut energia. Persze, az ilyen feladatok megoldásának gyakoroltatása is csak akkor lesz effektiv, ha a gondolkodá-si müveletek tudatosításával végezzük. Ehhez pedig az szük-séges, hogy a szaktanár tárja fel a gyakorlandó tevékenység algoritmusát a maga részére legalább olyan mélységben, mint itt az elemzésben tettük,

A határozói igenév tudását ellerí<irző feladatok részletes elemzésétől - gondolom - eltekinthetünk: szerkezetük jóval egyszerűbb a fentebb analizáltakénál; az eredmények pedig le-olvashatók az ábráról /B,-, A2, C feladat/.

177

Az igekötő /44„ ábra/

Öt, eléggé egyszerű feladat vizsgálta az igekötökről ta-nultak tudását. Ebből három csak reprodukálást kiván: a D^Q definíciót, az A^ és a C 1 Q felsorolást.

Két tényező érdemel csak figyelmet. Az egyik: a C^Q fel-adat demonstrálja az emlékezetnek azt a pszichológiából közismert törvényét, hogy egy sor tagjai közül a távolabbia-kat egyre nehezebben véssük be és őrizzük meg; a felsorolás minden következő tagját kevesebb tanuló tudja felidézni a megelőzőnél. - A másik az A^ feladatban figyelhető meg; lé-nyegében ugyanezzel a jelenséggel találkozunk ott is, annyi különbséggel, hogy kéttagú felsorolást kell adni csupán; igaz, kétszer két tagút, és egy, a kezdőbetűre vonatkozó logikai feltétellel. Mind a két felsorolás első tagját felidézi a ta-nulók háromnegyede. Ellenben a másodikat alig feleannyian. Az előbbi feladat felsorolásában folyamatos, de nem nagymértékű a csökkenés elemről elemre, itt viszont zuhanásszerű. Az egyetlen, valójában egyszerű logikai feltétel következménye lenne ez?

A B-j feladat a fogalmazás tanítás szempontjából érdemel figyelmet.

Nevelő, névutó /4f). ábra/

Mindkét szófaj fogalmának a meghatározását reprodukál-tattuk: a névutóét sokkal többen tudják.

Az A0 feladatban szövegből emelték ki a tanulók a név-o előket, és meg kellett jelölniük, hogy milyen névelőfajtá-hoz tartoznak. A névelők felismerése a tanulók mintegy 60 ának sikerült, de a névelőfajtákat megnevezni 40 százalékuk se tudta, u

A Dg feladatban irodalmi szövegben aláhúzott névelők és számnevek besorolását végezték a tanulók - elég gyér ered-ménnyel. Az "Ablaka csak egy van... " mondatban a száranév fel-ismerését segítette, hogy utána igei állítmány ál.1, s nem nominális elem; az "Egy paraszt fiúval..." mondatban nem ez

178

44. ábra

D f 0 IGEKÖTO MEGHAT.

A4 IGEKÖTŐK FELSOROLÁSA

IGEKÖTO ES IGE KÖZE EKE -C«0 LÖDŐ IGÉK FELS.

IGEKÖTO Százalék

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 iszöjai I iqéhez, múdositia

betűvel egyet

JMT

_ betűvel Kettőt k-40.8 k betűvel egyet

JOJL

l í F

7575 3~2,7N-_K bet.0vei k e "

hármat 42 négyet 35.01 ige kötő 32.71

52]5l 43^71

3 1

A9 SZÓFAJOK KIEM.SZÖVEGBÓL •§- ,gekötő 44.1

a.. MEGFELELŐ IGEKÖTOK A D " VESZ IGÉHEZ

lel-íTeT" frJ^

86761

[meg 61.9,

Z S E L 0 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100

49. ábra

N Y E L V H E L Y E S S É G Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Ajj NYELVHELYESSÉGI HIBAJAV. a számára 76,81

Ajj NYELVHELYESSÉGI HIBAJAV. b iranta 60,71 c miatt 78.21

„NÉVELŐK HASZNALATA (NYELVHELYESSÉG)

a István 91,6 | „NÉVELŐK HASZNALATA (NYELVHELYESSÉG)

b a síneken 82.7 1 „NÉVELŐK HASZNALATA (NYELVHELYESSÉG) C Kitűnő atléta 74,31

„ FÖLÖSLEGES KÖTŐSZÓK U J TÖRLÉSÉ

a és (egy darabig) 66.21 „ FÖLÖSLEGES KÖTŐSZÓK U J TÖRLÉSÉ

b és (vi 1 á m l o t t ) 59.1 1 „ FÖLÖSLEGES KÖTŐSZÓK U J TÖRLÉSÉ c es c akkor) 73,3 | „ FÖLÖSLEGES KÖTŐSZÓK U J TÖRLÉSÉ

d hoqu hogy j utunk) 6 4 , 2 1

D a HELYES IGE KIEMELÉSE ° (SZÓPÁROK KÖZÜL)

a ellene rizte 72,7 1 D a HELYES IGE KIEMELÉSE

° (SZÓPÁROK KÖZÜL) b elolvastam 6 5 . 3 1 D a HELYES IGE KIEMELÉSE ° (SZÓPÁROK KÖZÜL) c értesítette 68,81 —r r-2—>1— 1 | Ö iíE 20 30 40 5 0 60 70 8 0 8 0 100

179

45. á b r a

N E V E L Ő , N E V U T O

O 10 20 30 40 50 60 S z á z a l é k

70 80 90 100

P 3 N É V E L Ő FOGALMA ( M E G H . )

. N E V E L Ő K B E 5 0 R 0 L A 5 A 8" ( S Z Ö V E G B Ő L )

S Z O F A J F E U S M E R E 5 E * ( S Z Ö V E G B E N )

C 7 MONDATKIEG. N É V E L Ő V E L

C l N É V U T Ó FOGALMA ( M E 6 H - ) S Z O F A J O K K I E M E L E S E

" 9 S Z Ö V E G B Ő L

Ba NÉVUTÓS NÉVSZÓK B E S O R O -L Á S A ( S Z Ö V E G B E N )

NÉVUTÓS N É V S Z Ó K B E S O R O -LÁSA K É R D Ö S Z Ó H O Z

SZÓfaj 51.5 1 főnaveK előtt hanosúlutaíarTk-65.3 a z 66,81

3 7 , 9 K - n a t a r o z o t t

m számnév

"5331

34.1 H - h a t á r o z o ü

37,9 k - h a T a r o z o t t 60 31,3

3 2 ? k - m u t a t ó 13,1 H - n é v e l ő nem h a n

a szép BalaTön - í r j S k o d á t -

i hangs J z U l

határozatlan névelő névmás iqsúlyos

59i0j névszLaleqyüttkörülméngt 73,21 névutó 3 7 4 I

21,8 k - n é v ú t o a város ellen 56,9]

2 1 8 k - cselekvés iránya idő múlva cselekvés ideje

5 5 ? L39.6 S lombok közül ..

31,7 k-cseleEvés helye esztendő óta 80,i s z ü r e t u t á n " órán túl felőlem

58,81 83^2}

D 4 N E V U T O K H O Z SZEMELYRAGOK helyette miattatok

86,4 M A J

73,31 42,6 k-szemeiyrjqos névutó

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

180

45. ábra

K Ö T Ő S Z Ó , M Ó D O S Í T Ó S Z Ó

0 10

s z ó f e j 20 30 40 50 eo I 70 _JL_

Százaiák 80 90 100 i . i

I m J C4 KÖTŐ SZÓ FOGALMA (MEGH.)

B . I , GYES ES PÁROS KOTOSZOK RÁSA

Ajq INDULATSZÓ FOGALMA (MEGH.)

C3 SZÖVEGRIEG.INDUIATSZOKKAL

n . ALLATOT HIVŐ -TERELŐ. , U 1 HANGUTÁNZÓ INDULATSZÓ

B2 MÓDOSÍTÓSZÓ FOGALMA (flEStf) G ; MONOATKIEG.-E KERDOSZOVAL

_ MODOSITOSZOK K I E H E L E S 8 ü 9 S Z Ö V E G B Ő L

tan mondatokat,mr&zgJcet kapcs. 1^73.2 egy egyes 73.3 I két egyes

pdros 67,3 1

59.9 1 . . p á r o s s z ó f a l

l O T

érzelmet (indulatot) teiez ki 85,3l u g y a n Ü L 7880,3j nosza M.

_J7,6

H a t o t , első

tllatotT második ~~ inQütánzó.első . 59>7T

hangutánzó,második 1^-52,8

j r n 7 M T

inai szőfaj mondat értelmét módi megette »e

T á t égett tti^c

JMé) Ü ü J f O l

n e m

_78, H Í J

N E tiltósző

5ÖJT 35,2 K - T A G adószó

i i ü ]

talán 3978T

"6Ö7F1 , 3 3 . 2 M - o i z o n u t a j a n s a q o t k l f .

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

181

45. ábra

S Z Ó F A J O K B E S O R O L Á S A ( T Á B L Á Z A T T A L )

Százalek 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100 -I I L_ határozószó

A G

B 9

CG

DB

29,8. határozói igenev névutós névszó 46.41 gekötós ige 50,21

MM

névelő kötőszó 57,8 ) ,

30,8 K-módositó szo

79T\

mauiatszó 233K- ha tá rozószó

7379"!

határozói igenev 53, oi 3Á.2k-nevutos névszó

jqekötősige 51-.0I névelő 63,41 kötőszó 37,6| . ,

39,6h-módosito szo indulatszó 55,5|, , ,

"383 H — hatarozoszo határozói igenév 58,5]

37,2 K — nevűt iqekötösige 43,21

os nevszo

névelő kötőszó módosító szó 51,4 f indulatszó 55,2l határozószó 44,9 I

78,1

határozói igenév 63,1 névutós névszó 50,6 [ igekötős ige" névelő

J Ü L

kötőszó módosító szó 50,6

72,7 ~84n

indulatszó 47,21 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

182

48. abra

S Z Ó - É S M O N D A T T A N I E L E M Z É S ; M O N D A T Á T A L A K Í T Á S

Száza lék 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

idfltiatarozS" dAhata

AB

CŐ

Ds

AJ ÁTALAKÍTÁS

rozo szí

ige állítmány

6931 64,01

főnév

"Főnév" alany főnév

53J1 ~ 32,7 H — birfjelzo

50,21 71,6

79J

m r alany ige

61,9 TT75"

állítmány 7431 30,7H—melléknévi ige név

minöréqjelzö 43,11 rőnév 54,01 W

H r g y főnév

"473T

alánu ~ melléknév 3441

61T2I 7TXI

minőségjelző 52,5"! főnév 51,4 i

42,1 H-eszközhata rozo ige 61

állítmány .67*81 38,6H—határozói igenév

rnődhatározó 51,71 ige diitmány l E D

75név 60,8 alany 74,41 névutós lűnéy 42,6| hely határod' 63,11 felszól itőt ti Itóva felszólj tót triÍT5v5~ állítót tagadóvá á Ili tót tagad 5va~

73,5 I N U

82^1 84,4

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

183

a helyzet: csak a tanulók 31 ad jó választ, hasonlóan az "Az volt ám az ember..." mondat mutató névmásához. - Nem ki-elégítő a Cj feladat c és d elemének a tudása sem: a jelzős tulajdonnév előtt a tanulók 40 nem mert névelőt használni, amikor kellett volna.

A névutók szófaji besorolását gyenge eredménnyel végzik, ahol a megtanult fogalmi jegyeket mint a besorolás logikai feltételeit önállóan kell mérlegelni, különösen akkor, ha meg-tévesztő formai tényező is jelen van, mint pl. az A^ feladat-ban, ahol "Az asztal körül ültünk - körülültük az asztalt" mondatpár mindkét tagjában ugyanazok a szavak fordulnak elő. Itt csak a biztos fogalom-tudás és megfelelő szintű gondolko-dási strukturák segítenek. - E feladat alacsony megoldási szintjét a definíció reprodukálásával összevetve arra követ-keztethetünk, hogy a gondolkodás fejlettsége nem kielégítő.

De ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy jobb a névutók besorolása olyan esetben, ahol nincs jelen ilyen elterelő tényező, mint pl. a B^ feladatban; az absztrak-ció /milyen körülményt fejeznek ki/ viszont itt is jóval gyen-gébb.

Hasonló érvvel szolgál a B^ feladat: a konkréten megadott névutókat kellett megadott számú és személyü személyraggal el-látni, ami egészen jól /80 % körüli eredménnyel/ sikerült; de a három személyragozott névutóról már csak a gyerekek 42 a irja le azt, hogy ezek személyragos névutók. Támpontul pedig ott volt a feladat utasító részében: "Fűzz a felsorolt név-utókhoz személyragot,.."!

Kötőszó, módositószó, indulatszó

/46. ábra/

A fogalommeghatározások reprodukálása, a felsorolások, a kiegészítést kivánó feladatok megoldása jó. Nagyobb nehézsé-get az a feladat okozott /D^/, amely módositószók besorolását kivánta szövegből: a három módositószót a tanulók 60 #-a felis-meri, a fajta meghatározása azonban csak félannyinak sikerült.

184

Egyéb szófajok; szó- és mondattani elemzés; nyelvhelyesség /47., 48., 49. ábra/

A három ábrán feltüntetett feladatok azzal a céllal ke-rültek a tesztekbe, hogy a tematikus egység ismereteinek tu-dásáról átfogó képet adjanak. Ezért választottunk alkalmazási feladatokat.

A 47. ábrán látható négy feladat teljesen azonos szerke-zetű: összefüggő szövegből be kell sorolni egy- egy szót az e tematikus egységben tanult mindegyik szófajba, mégpedig olyan táblázat segítségével, amely megnevezi e szófajokat.

Miután mind a négy mérőlapváltozaton szerepelt egy ilyen feladat, a négy független reprezentatív minta eredményei alap-ján jogos az egyes szófajok tudásának rangsorára vonatkozó kö-vetkeztetés levonása. E rangsor puszta ránézéssel leolvasható az ábráról. Biztonság kedvéért azonban kétféle számítást is végeztünk. Először átlagoltuk az egyes szófajok besorolását helyesen végző tanulók számát, és az átlagok alapján állítot-tuk fel a rangsort. Másodszor feladatonként elvégeztük az ered-mények rangsorolását, majd a négy feladatban kapott rangpozí-ciók közötti korrelációt számítottuk ki. A kétféle számítás azonos rangsort eredményezett. Ezek szerint legjobban tudják a tanulók a névelő besorolását, ezt követően pedig Így alakul a sorrend: 2. a határozói igenév, 3. az indulatszó, 4. a kö-tőszó, 5. az igekötő, 6. a módositószó, 7. a névutó, 8. a határozószó.

A 48. ábrán bemutatott eredményeket nem kívánjuk elemez-ni. Csupán egyetlen konklúzió kívánkozik ide: az, hogy az elemezett szavak mondatbeli funkcióját jobban megállapítják a tanulók, mint szófaját. Ez a tény már csak azért is figyelemre méltó, mert a hatodik osztályban egész évben szótant tanultak, s nem mondattant,

A nyelvhelyességi tudnivalókat kizárólag gyakorlati alkal-mazással ellenőriztük. Az eredmény jónak mondható.

185

FELHASZNÁLT IRODALOM

Hernádi Sándor - Szeinere Gyula, 1969. Magyar nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya számára. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó. 102 o.

L.N.Landa, 1969-Algoritmizálás az oktatásban. Tankönyvkiadó. 3^0 o.

Nagy József, 1972. A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései Tankönyvkiadó. l48 o. Az Eredménymérés az iskolában c. sorozatban

Orosz Sándor, 1973. Standardizált témazáró tesztek. Magyar nyelvtan. Általános iskola 5« osztály Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Paedagogica, Series Specifica 1. 228 o.

Tanterv, 1963. /Szerk,: Miklósvári Sándor/ Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. Tankönyvkiadó, 672 o.

Tájékoztató az általános iskolák magyar nyelv és irodalom tananyagának csökkentéséhez. Tankönyvkiadó. 1973. 50 o.

2. sz. melléklet a művelődésügyi miniszter Il4/l973. /M.K. 9,/ MM számú utasításhoz. Az általános iskolai tantervek módosítása. Magyar nyelv és irodalom 5-8. osztály

186

TÁBLÁK JEGYZÉKE

Oldal

1. "A névszók" c. egység tevékenységei 28. 2. Az l/A változat összefoglaló adatai 51. 3- Az l/A változat eredményeinek eloszlása 51. 4. Az i/B változat összefoglaló adatai 52. 5. Az i/B változat eredményeinek eloszlása 52. 6. Az l/C változat összefoglaló adatai 53. 7. Az l/C változat eredményeinek eloszlása 53. 8. Az l/D változat összefoglaló adatai 54. 9. Az l/D változat eredményeinek eloszlása 54.

10. A Il/A változat összefoglaló adatai 97. 11. A II/A változat eredményeinek eloszlása 97. 12. A Il/B változat összefoglaló adatai 98. 13. A Il/B változat eredményeinek eloszlása 98. l4. A Il/C változat összefoglaló adatai 99. 15. A Xl/C változat eredményeinek eloszlása 99. 16. A Il/D változat összefoglaló adatai 100. 17. A Il/D változat eredményeinek eloszlása 100. 18. Az "Egyéb szófajok" c. egység tevékenységei 131. 19. A III/A változat összefoglaló adatai íóo. 20. A Ili/A változat eredményeinek eloszlása íóo. 21. A IIl/B változat összefoglaló adatai lói. 22. A IIl/B változat eredményeinek eloszlása lói. 23. A IIl/C változat összefoglaló adatai 162. 24. A IIl/C változat eredményeinek eloszlása 162. 25. A IIl/D változat összefoglaló adatai 163. 26. A IIl/D változat eredményeinek eloszlása 163.

187

ÁBRÁK JEGYZÉKE Oldal

1. "A névszók" fogalmai 8. 2. Az l/A változat eloszlási görbéje 51. 3. Az i/B változat eloszlási görbéje 52, 4. Az i/C változat eloszlási görbéje 53. 5. Az i/D változat eloszlási görbéje 54. 6. Az l/A változat eredményei elemenként 55. 7. Az i/B változat eredményei elemenként 56, 8. Az i/C változat eredményei elemenként 57. 9. Az l/D változat eredményei elemenként 58,

10. Főnév, főnévi igenév 60, 11. Melléknév, melléknévi igenév 62. 12. A számnév 66. 13. Névszó; kettős szófajok 67. 14. Nyelvhelyesség /Főnév, melléknév, számnév/ 70. 15. A Il/A változat eloszlási görbéje 97. 16. A Il/B változat eloszlási görbéje 98. 17. A Il/C változat eloszlási görbéje 99. 18. A Il/D változat eloszlási görbéje 100. 19. A Il/A változat eredményei elemenként 101. 20. A Il/B változat eredményei elemenként 102. 21. A Il/C változat eredményei elemenként 103. 22. A Il/D változat eredményei elemenként 104. 23. A névmás fogalma, fajai 105. 24. Személyes névmás 107. 25. Visszaható névmás 107. 26. Kölcsönös névmás 107. 27. Mutató névmás 109. 28. Birtokos névmás 109. 29. Kérdő névmás 1 1 2• 30. Vonatkozó névmás 112. 31. Határozatlan névmás 112. 32. Toldalékolás; szóelemekre bontás 114. 33. Nyelvhelyesség /Névmások/ 117. 34; Az "Egyéb szófajok" fogalmai 120, 35. A III/A változat eloszlási görbéje l60. 36. A IIl/B változat eloszlási.görbéje l6l. 37. A Ili/G változat eloszlási görbéje 162.

188

38. A IIl/D változat eloszlási görbéje 39. A IIl/A változat eredményei elemenként 40. A IIl/B változat eredményei elemenként 41. A IIl/C változat eredményei elemenként 42. A IIl/D változat eredményei elemenként 43. Határozószó; határozói igenév 44. Az igekötö 45. Névelő, névutó 46. Kötőszó, módositószó 47. Szófajok besorolása táblázattal 48. Szó- és mondattani elemzés; mondatátalakitás 49. Nyelvhelyesség /E&yéb szófajok/

Oldal 163. 164. 166. 168. 170. 174. 178. 179-180. 181. 182. 178.

F Ü G G E L É K

191

A témazáró mérőlapok használatának gyakorlati kérdései+

1, A mérésre való felkészülés és a mérés lebonyolítása

A témazáró mérés egy viszonylag nagy tematikus egység fel-dolgozása után értékeli a tanulók tudásszintjét. Ez semmiképpen sem jelentheti azt, hogy az óráról órára való felkészülés, ta-nulás biztosítását elhanyagolhatjuk, A hagyományos eszközökkel továbbra is biztosítani kell, hogy a napról napra való tanulás fegyelme ne lazuljon meg- Egyébként ugyanis a tanuló a mérés előtti napokban nem lesz képes az egész tematikus egység anya-gának elsajátítására. De a néhány napra koncentrált tanulás a többi tantárgyra való folyamatos készülést is akadályozná.

Régi didaktikai követelmény, hogy a tanulónak ne csak tan-órákra szabdalt tudása legyen, hanem a témát végül ia a maga egészében, összefüggéseiben, struktúrájában lássa. Ezért a téma-záró ismétlésnek, rendszerezésnek eddig is nagy szerepe volt. A témazáró tudásszintmérés fokozottan épit a témazáró ismétlésre és rendszerezésre.

Követelményként fogalmazhatjuk meg, hogy a tematikus egy-ség feldolgozását követő alapos ismétlés és gondos rendszerezés nélkül nem szabad témazáró mérést végezni.

Minden tematikus egységhez legalább négy mérőlapváltozat készül, E változatokban azonos feladatok nincsenek. Ezért a változatok sakktáblaszerü kiosztásával a közvetlen szomszédok mérőlapjairól való másolás kiküszöbölhető. De e módszer követ-keztében az egyéb tipusú puskázás is minimálisra csökken. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szorgalmi feladatok lekötik a gyorsab-ban dolgozó tanulók idejét.

Komolyabb veszélyt csak akkor jelenthet a mérőlapok előze-tes ismerete a tanuló által, ha a tanuló mindig ugyanazt a mé-rőlapváltozatot kapja /pl. mindig az A/ változatot/. E&y mérő-lapváltozat tudásanyaga ugyanis viszonylag nem nagy, ezért

+Kivonat dr.Nagy József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései /Tankönyvkiadó, 1972,/ c. könyvéből

192

fennáll a bemagolás veszélye. A mérőlapok kiosztásakor ügyelni kell arra, hogy a vélet-

lenen múljon; adott tanuló a mérőlapok melyik változatát kapja. Itt szólunk a hiányzó tanulókról. A témazáró mérések rend-

szeres alkalmazása esetén - ha nem ügyelünk rá - előfordulhat, hogy a mérések napján megnövekszik a hiányzó tanulók száma.

A témazáró mérésekben minden tanulónak részt kell vennie. Nem tehetünk kivételeket. Ezért a mérés napján hiányzó tanulók számára biztosítani kell, hogy pótlólag oldják meg a mérőlap feladatait. Javasoljuk, hogy az ilyen pótlólagos mérés a tan-óra keretein belül történjék, külön ültetve az adott tanulót.

Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a mérés napján eset-legesen bekövetkező nagyobb mérvű hiányzásokat, mert a pótlá-sok miatt a tanuló állandó időzavarba, feszültségbe kerülhet. Ez pedig nevelési szempontból is káros lenne. De a nem kívána-tos mértékű pótlások az iskolai munka rendes menetét is zavar-nák,

2. A mérőlapok javítása

A mérőlapon és a javitókulcsban arab számmal jelölt fela-datok vannak. Minden feladat úgynevezett alternatív elemekből áll. Ezeket az ábécé kisbetűivel jelöljük. A betűjelek az adott alternatív elemének és a hozzá tartozó pontértéknek az azono-sítására szolgálnak.

Az alternatív elem a feladat olyan részlete, amelynek mi-nőségéről csak alternatív döntés lehetséges: vagy kifogástala-nul jó az adott alternatív elem megoldasa, vagy teljesen rossz. A megoldatlan elem is hibának számit.

A javítást egyszerűen, ugy végezzük, hogy a hibásan megol-dott vagy megoldatlan alternatív elemek betűjelét és a betűjel alatt lévő pontértéket áthúzzuk,

A javítást nem tanulónként végezzük, hanem feladatonként. Ha ugyanis tanulónként javítanánk, akkor minden tanulónál új-ból és újból meg kellene nézni, hogy hogyan kell javítani az egyes feladatokat, A következő tanulóhoz érve ugyanis újból és újból elfelejtjük a szükséges adatokat, Mire valamennyi szüksé-ges adatot megtanulnánk, a javítással el is készülnénk. A fela-datonként! javítás azt jelenti, hogy magunk elé vesszük az adott mérőlapváltozat minden mérőlapját és megvizsgáljuk az 1. feladat

193

javítási módját, és elvégezzük a javítást: áthúzzuk a hibás elemeket, és összeadjuk a hibátlan elemek százalékpontjait, az összeget beirjuk az üres négyzetbe. Ezután a következő tanuló 1. feladatán végezzük el ugyanezt a munkát és igy tovább. így lapozzuk a mérőlapokat, amig valamennyin ki nem javitottuk az 1. feladatot. Majd ugyanezt tesszük sorban az összes feladat-tal. Mivel mindig csak egyetlen feladat javitási módját kell fejben tartani, a javitás gyorsan és csaknem mechanikusan vé-gezhető .

A javitási eljárásnak két alapvető tipusa van.. Az egyik esetben a javítást értelemszerűen végezhetjük.

Ilyenkor a javitókulcsban a megfelelő feladat sorszáma mellett gyakran "értelemszerűen" bejegyzés található. Ha adottak is az egyes alternat iv elemek helyes megoldasai, azoknak csak az a szerepük, hogy a pedagógus emlékezetébe idézzék a helyes megol-dást, vagy megszabadítsák az "utánaszámolástól". Az ilyen ti-pusu feladatok esetében a javítókulcs pusztán tájékoztató jel-legű, A pedagógus nélküle is el tudná végezni a javítást.

Ez azért lehetséges, mert a feladat úgy van megszerkeszt-ve, hogy magában a feladatban az alternatív elemek betűjele kétszer fordul elő. Először a feladat alatti négyzetrácsban, másodszor a feladat megfelelő alternatív eleménél. Ily módon pontosan megállapíthatjuk, hogy melyik elemről van szó, és miután eldöntöttük, hogy az adott elem megoldása jó-e, a négy-zetrácsban levő betűjelet és a hozzá tartozó pontértéket áthúz-hatjuk vagy áthúzatlanul hagyhatjuk.

A másik tipusu feladatok esetében a fenti eljárás nem al-kalmazható. Az ilyen feladatok jellege miatt ugyanis a mérőla-pon nem lehet megadni az alternatív elem betűjelének azonosító párját. Ezért az ilyen feladatokat csak a javítókulcs segítsé-gével lehet kijavítani,

A javitókulccsal javítható feladatok leggyakrabban defi-níciók, szabályok, törvények, felsorolások és operatív fela-datmegoldások. Ezeknek a feladatoknak az alternatív elemei kö-tetlen sorrendűek. Az adott definíció, szabály, törvény más szó-renddel is megfogalmazható, a felsorolás más sorrendben is megad-ható, a feladatmegoldás menetét sem köthetjük meg. Ez az oka an-nak, hogy az ilyen feladatok javításakor a javítókulcs segítsé-gével kell elvégezni az adott alternatív elemek és a nekik meg-felelő pontértékek azonosítását.

194

Az ilyen feladatoknál a javitókulcsban adott helyes meg-oldásokat nem betű szerint kell értelmezni. Ha pl. a javitó-kulcsban az áll: "a/ kémiai folyamat", akkor nem szabad betű szerint ragaszkodnu a két szóhoz. Értelemszerűen: a tartalom a mérvadó. Ezért ha a tanuló azt irja, hogy: "kémiai változás" "kémiai reakció", "reakció", az adott alternatív elem nyilván-valóan jó. A javitókulcsban nem lehet felsorolni minden alter-natív elem minden lehetséges megfogalmazás! formáját. De nincs is erre szükség, hiszen a javítást szakember végzi, ezért fél-reértés általában nem adódhat.

Az alternatív elemekhez tartalmilag viszont ragaszkodni kell.

A javitókulcs segítségével javitható feladatok további sajátossága, hogy a megoldás akkor is rossz lehet, ha külön-külön minden egyes alternatív elem jó. Egyébként az ilyen eset viszonylag ritkán fordul elő.

Például az a feladata a tanulónak, hogy irjon fel egy adott kémiai egynletet- A tanuló mindent rendben fel is irt, tehát valemnnyi alternatív elem jó, de az egyenlethez hozzáír még egy vegyületet. Ezáltal az egészet elrontotta.

Vagy: a tanuló által leirt definícióban valamennyi szük-séges jegy szerepel, vagyis minden alternatív elem külön-kü-lön nézve jó. Mégis az egész definíció a jegyek viszonyainak összecserélése, teljesen oda nem illő jegyek beirása, a zava-ros megfogalmazás miatt értelmetlen.

Az ilyen válaszok, megoldások esetén eltekintünk attól, hogy az egyes elemek külön-külön vizsgálva jók, és az összes elem pontértékét áthúzzuk.

Mint emiitettük, a feladatok egy része mellett a javitó-kulcsban az "értelemszerűen" kifejezés áll. Az ilyen feladatok javítása vagy annyira evidens, hogy az elemek tartalmát feles-leges megjelölni, vagy pedig a feladatok egy sajátos tipusát, az úgynevezett nem teljes felsorolást /NTF/ igénylő feladato-kat képviselik. Például: "Nevezz meg három olyan magyar vá-rost, ahol konzervgyár van["

Az ilyen kérdések mindig tartalmazzák, hogy a tanulónak hány elemet kell felsorolnia. De, hogy a tanuló konkrétan mit fog felsorolni, azt nem tudhatjuk előre. Ezért a javitókulcs-ban a feladat sorszáma mellett csak ez állhat: "értelemsze-rűen" és az NTF jelzés.

195

E feladatok javitása az alábbi módon történik. Ha a tanuló az előirt mennyiségnél többet sorol fel, azo-

kat figyelmen kivül hagyjuk, függetlenül attól, hogy jók-e vagy rosszak.

Az előirt mennyiségű elemek közül megszámláljuk a hibás elemeket, és a feladat alatt lévő négyzetrács utolsó betűiből pontértékeiből/ annyit húzunk át, ahány felsorolt elem hibás.

Ha a fenti kérdésre a tanuló azt Írja, hogy "Szeged, Csongrád, Kecskemét", akkor az utolsó egy betűt húzzuk át, mi-vel egy válasz helytelen .'Csongrádon nincs konzervgyár/.

Javitókulcsban: értelemszerűen, NTF!

A százalékpontok összeadása A javítás eredményeként a hibás alternatív elemeket át-

húztuk, Az adott tanuló tudásszintjét. úgy határozzuk meg, hogy az áthúzatlan alternatív elemek pontértékeit összegezzük. Az összegezés eredményeként a tanuló teljesítményét százalékban, százalékpontban kapjuk meg, A kötelező feladatok pontértékei összesen 100—at tesznek ki. Ezért ezeket a pontokat százalék-pontnak nevezzük,

A teljesen hibátlanul megoldott összes kötelező feladat 100 $p-os /százalékpontos/ teljesítményt ad.

A százalékpontok összeadása két lépésben történik. Az adott feladat javításakor nyomban összeadjuk a helye-

sen megoldott alternatív elemek százalékpontjait, és az ösz-szeget beírjuk az üres négyzetbe. Ha minden elem rossz, az üres négyzetbe nullát célszerű irni, vagy ajánlatos áthúzni.

A második lépésben az egyes feladatok után lévő üres négyzetekbe beirt százalékpontokat adjuk össze feladatonként. A végösszeget a kötelező feladatok alatt lévő megjelölt hely-re Írjuk be. A feladatonként összegezett százalékpontok össze-adását néhány megbízható tanulóval is elvégeztethetjük. Oe megfelelő tanár-tanuló viszony esetén a javitási órán rnaguk-

'}. Az egyes tanulók tudásszintjének és érdemjegyének meghatározása

196

kai a tanulókkal is- Megadván az osztályzattá alakítás kulcsát az osztályzattá alakítást is esetleg a tanulóval végeztethet-jük. Mivel a pirossal végzett javitás és a feladatonként! - tanár által beirt - százalékpont nem másitható meg, azért az összeadásban elkövetett esetleges csalás könnyen ellenőrizhe-tő. Tapasztalatunk szerint e munkát a tanulók nagy élvezettel és becsülettel végzik. /Néhány perces munkáról van szó!/ Mégis meg kell fontolnia a pedagógusnak, hogy saját maga vég-zi-e az összeadást, megbízható tanulókkal vagy az osztállyal végezteti-e -

A százalékpontban kifejezett teljesítményt át kell alakí-tani standard osztályzattá.

Az osztályzat meghatározása a kötelező feladatokra kapott százalékpontok összegéből indul ki. űrnek alapján olvassuk le az osztályzattá alakítási kulcsról a standard osztályzatot.

E kulcs a következő formában adott minden mérőlapválto-zathoz külön-külön:

Jeles 90,8 - 100,0 Jó 90,7 - 69,5 Közepes 48,1 - 69,4 Elégséges 26,8 - 48,0 Elégtelen 0,0 - 26,7

Az osztályzattá alakítási kulcsok az adott mérőlapválto-zat országos tudásszintjéhez alkalmazkodnak. Az országos tu-dásszint adatai alapján számítottuk ki azokat. Tekintettel arra, hogy vannak hátrányos helyzetben lévő iskolák, és van-nak gyenge összetételű osztályok, az osztályzattá alakítás kulcsának alkalmazásában az alábbi kompromisszumhoz lehet fo-lyamodni. Azokban a nagyon gyenge osztályokban, ahol a tanu-lók egyharmada vagy több kapna elégtelent a megadott kulcs a-lapján, javasoljuk az elégtelen osztályzat határának a leszál-lítását, így megnövekszik az elégséges érdemjegyű tanulók szá-ma, és ugyanakkor az elégséges tanulók osztályzatainak elvész az összehasonlíthatósága. A többi érdemjegy határa továbbra is érintetlen marad, ennélfogva az országban mindenütt azonos ér—-téket képvisel a jeles, a jó és a közepes osztélyzat.

Az osztályzattá alakítás a kulcsból való kikereséssel nem ér véget.

Meg kell vizsgálni a szorgalmi feladatokat, és azokat is

197

figyelembe kell venni. Azt javasoljuk, hogy a szorgalmi fela-datok fél osztályzatnyival emelhessék az érdemjegyet. Vagyis az a tanuló, aki az adott osztályzat intervallumának közepe felett teljesített, egy osztályzattal magasabbat kaphat, ha a jó szorgalmi feladatok százalékpont értéke legalább fél osz-tályzatnyit ér,

ü. Az osztály, az évfolyam tudásszintjének tartalmi elemzése

Tekintettel arra, hogy a mérőlapváltozatokban az adott tantervi téma teljes tudásanyaga szerepel, a mérőlapokon ka-pott eredmények hűen tükrözik a téma oktatásában elért ered-ményeket és problémákat.

Ha az adott évfolyamon csak egy tanulócsoportban taní-tunk, akkor a tartalmi elemzést az alábbi becsléssel célszerű elvégezni.

Ezt a becslést úgy végezhetjük eredményesen, hogy az a-dott mérőlapváltozatot feladatonként újból és újból végigla-pozgatjuk.

Tehát az adott mérőlapváltozatból vesszük az első felada-tot, és minden mérőlapon megvizsgáljuk az adott feladathoz tartozó alternatív elemeket. Kiirjuk azokat az elemeket, ame-lyeket sok tanuló nem tudott megoldani. Nyomban megkíséreljük keresni az okot is. Vajon miért éppen az adott elemet nem tud-ják a tanulóim? Feltevésünket is bejegyezzük, valamint a ja-vításra, pótlásra és a következő tanévre utaló szándékunkat is.

Igy megyünk sorra a feladatokon, a mérőlapváltozatokon. Ezenkívül érdemes az azonos típusú, jellegű feladatokat

csoportosítani /pl. külön vizsgálni az operatív feladatmegol-dásokat,/, és megnézni, hogy melyik területen milyen eredményt értünk el.

Egy osztály mérőlapjai alapján végzett ilyen önvizsgálat általában 2-3 órás munkát igényel. Azt tapasztaltuk, hogy az önmagukkal szemben igényes pedagógusok ezernyi más elfoglalt-ságuk ellenére is érdeklődéssel és szívesen végzik a tartalmi elemzést, A témazáró tudásszintmérés egyébként éppen ebben a vonatkozásban nyájthat a legkézzelfoghatóbb módon közvetlen segítséget a tanitás eredményességének javításához.

198

A pedagógus közvetlen és pontos visszajelzést kaphat saját munkájára vonatkozóan is. Ezeket a tapasztalatokat részben azon-nal hasznosíthatja a dolgozat értékelésekor, amikor is a súlyo-sabb problémát az osztályzattal közösen tisztázzák. Erre a mun-kára még akkor se sajnáljunk 10-20 peroet fordítani, ha a téma elsajátításának általános.színvonala megnyugtató, és nincsenek alapvető hiányok a tanulók többségénél az egyes területeken. Ugyanis - miután a tanuló megpróbálkozott a feladat megoldásá-val - közvetlenül érdekelt a helyes megoldás megismerésében. A motiváoió e régóta használt módjára ezúttal is érdemes felhív-ni a figyelmet. Az elemzés alapján gyűjtött tapasztalatok köz-vetett felhasználásának lehetősége is igen fontos. Az alaosony színvonalon megoldott feladatok, alternativ elemek ismerete módszertani kultúránk fejlesztésének egyik fontos eszköze lehet.

Ha az adott évfolyamon több párhuzamos osztályunk van, kü-lön—külön osztályonként -értelmetlen tartalmi elemzést végezni. Hiszen nem az egyes osztályokban elért tartalmi eredmények és problémák megismerése a közvetlen cél, hanem a saját munkánké. Ezért, miután valamennyi párhuzamos osztályban a mérés, mérő-lapvált ozatonkét csoportokba válogatjuk az összes osztály mé-rőlapjait,

Ily módon az egy adott változatot megoldó tanulók száma jelentősen megnövekszik, ezért következtetéseink is biztonsá-gosabbak lehetnek. Ha minden osztályunkban baj van az adott elemmel, az adott feladattípussal, az adott témarészlettel, akkor ez igen fontos jelzés lehet számunkra.

Több párhuzamos osztály esetén is elvégezhetjük a fen-tiekben leirt becsléssel történő tartalmi elemzést, az önelem-zést. De több párhuzamos osztály esetén számításokat is vé-gezhetünk.

Az alternativ elemenként megállapítjuk, hogy hány tanuló oldotta meg jól az adott alternativ elemet. Méghatárózzuk, hogy ez az adott mérőlapváltozatot megoldó összes tanulóhoz viszonyítva hány százalékot tesz ki, így minden alternativ elemre megkapjuk, hogy hány százalékos teljesítményt értünk el az évfolyamon, E százalékok már pontosabban mutatják az eredményeket és problémákat, /Egy osztály alapján azért nem indokolt számításokat végezni, mert egy-egy mérőlapváltozatra igen kevés, 4-10 tanuló jut./

199

Az országos felmérés adatai alapján a megfelelő táblázat-ban adott, hogy az egyes alternatív elemeket a tanulók hány szá-zaléka oldotta meg helyesen országos szinten.

Ellnek következtében módunkban áll a saját évfolyamunkon elért eredményeket és a felmerülő problémákat az országos hely-zettel összehasonlítani.

Ez a tipusu tartalmi elemzés már több munkával jár- Három-osztálynyi mérőlap elemzése egy teljes délutánt is igénybe ve-het. Egy-egy problematikus témával kapcsolatban mégis érdemes megfontolni az elemzés elvégzését.

200

TARTALOM

A 71.753

Oldí ELŐSZÓ 3.

BEVEZETÉS 5. I. FEJEZET

"A névszók" c. tematikus egység 7. 1. A tematikus egység ismeretanyaga 7. 2. A főnév és főnévi igenévf a melléknév és

melléknévi igenév és a számnév c. témák 29. 2.1. A mérőlapok és a javitókulcsok 29. 2.2. Összesített eredmények teszt-változa-

tonként 50, 2.3- Az eredmények témánként 59,

3. A névmások c. téma , 70. 3.1. A mérőlapok és a javitókulcsok 70. 3.2. Összesített eredmények teszt-válto-

zatonként 97. 3.3. Az eredmények témánkánt 105.

XI. FEJEZET Az "Egyéb szófajok" c. tematikus egység 119. 1, A tematikus egység ismeretanyaga 119. 2, A mérőlapok és a javitókulcsok 131. 3, Összesített eredmények teszt-változa-

tonként ÍÓO, 4, Az eredmények témánként 172.

Felhasznált irodalom / ' * ^ 185. A táblák jegyzéke & 186

' 'í - ® Az ábrák jegyzéke • / SZEGED e 187

^ f FÜGGELÉK \ \ , / I 8 9 .

s'.

A SOROZAT KÖTETEI:

Dr.NAGY József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései/Tankönyvkiadó,1972/

Dr. OROSZ Sándor: Magyar nyelvtan 1. Általános iskola 5-°. /Megjelent/ 2. Általános iskola 6.o. /Megjelent/ 3. Általános iskola 7.o. / 1 9 7 V

Általános iskola 8.o. /±97h/

Dr. KUNSÁGI Elemér-dr. VIDA Mihályné : Kémia 5. Általános iskola 7.o. /Megjelent/ 6. Általános iskola 8.o. /197Ú/

Dr.DOBÓ Géza: Élővilág 7. Általános iskola 5.o. /Megjelent/ 8. Általános iskola 6.o. /l97k/ 9. Általános iskola 7.o. /l97k/

10. Általános iskola 8.0. /1975/ Dr.GAZSÓ István: Számtan-mértan

11. Általános iskola 5 . 0 . /1975/ 1 2 . Általános iskola 6 . 0 . /1974/ 13. Általános iskola 7.o. /1971*/

Általános iskola 8.0. /1975/ Dr. YEIDNER János: Fizika

1 5 . Általános iskola 6 . 0 . / 1 9 7 V 16. Általános iskola 7.o. /l97^/ 17. Általános iskola 8.0. /1975/

Dr.NAGY József: 18. A témazáró tesztek reliabilitása és

validitása /l975/

ACTA L'NIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOM1INATAE

SECTIO PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ T E S Z T E K

DR. OROSZ SÁNDOR

MAGYAR N Y E L V T A N

Á L T A L Á N O S I S K O L A 6. O S Z T Á L Y

SZEGED, 1 9 7 3 .

Documents

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁR TESZTEÓ Kacta.bibl.u-szeged.hu/40084/1/specifica_stt_002_1973.pdf · A. 6>, osztályos- tananyagot két tematiku egységbes dolgozn - za fel a tankönyv