A C T A UNIVERSITAT1S SZEGEDIK? SIS DE ATTILA JÓZSEF NOMIN^AE

SECTIO PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ TESZTEK

D R . O R O S Z S Á N D O R

MAGYAR NYELVTAN

ÁLTALÁNOS ISKOLA

5. OSZTÁLY

S Z E G E D , 1 9 73.

a

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE SECTIO PAEDAGOGICA SERIES SPECIFICA

1.

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ TESZTEK MAGYAR NYELVTAN

Általános iskola 5. osztály

DR. OROSZ SÁNDOR

SZEGED, 1973

m 6 6

Szerkesztő

DR. ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi tanár

Lektorálta Dr. Sipka Sándor egyetemi adjunktus

Kiadja a JATE Pedagógiai Tanszéke Technikai szerkesztő: Dr. Kunsági Elemér Boritóterv: Horváth Mihály Terjedelem: 9 A/5 iv Példányszám: 1200 Készült a Lenin TSz Nyomdarészlegében, Cegléden Műszaki vezető: Kalmár-Nagy Imre Engedélyszám: 99384/73.

ELŐSZÓ

E standardizált témazáró tesztek - a tananyagcsökkentő rendelkezések figyelembevételével - a Művelődésügyi Miniszté-rium és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával készültek.

Ezeket a teszteket felügyeleti célokra nem szabad fel-használni. A témazáró mérőlap a pedagógus eszköze. A pedagó-gus a mérőlapok használatára nem kötelezhető.

A felhasználásnak az a feltétele, hogy az ujrasokszorsi-tás hibátlan és kifogástalanul olvasható legyen. Ezért csak olyan teszt használható, amelyen fel van tüntetve az újrasok-szorosításért felelős személy neve a tesztváltozat utolsó oldalán. Az újrasokszorosítást formailag ugy kell megoldani, hogy egy oldalt arányosan egy normál gépelt oldalra kinagyít-va helyezünk el. Amennyiben az újrasokszorosítás nem az isko-lában történik e füzet birtokában, akkor a sokszorosító szerv a tesztekhez az értékelő anyagot, a javitókulcsokat külön mellékelje a pedagógusok számára. Kérjük, hogy közöljék a sokszorosítás tényét és azoknak az iskoláknak a listáját.a-melyek a teszteket megkapták.

Mivel hazánkban standardizált tudásszintmérő tesztek még nem használatosak, ezeknek a teszteknek az is céljuk, hogy a pedagógusok megtanulják használatukat, megismerjék az orszá-gos eredményeket, azok tükrében elemezhessék saját munkájukat és az oktatás fejlesztésének lehetőségeit.

Természetesen a tesztkészitő kollektívák is szeretnének tanulni a felhasználó pedagógusoktól, hogy az uj tantervekhez már a pedagógusok szélesebb körének tapasztalatai alapján jobb tesztek készülhessenek. Ezért kérjük felhasználó kollégáinkat, hogy közöljék észrevételeiket, biráló jelzéseiket az alábbi cimre: JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI TANSZÉK, 6722 Szeged, Táncsics Mihály u. 2.

A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati módjainak a megismerésére dr. Nagy József: A témazáró tudás-szintmérés c. könyvét ajánljuk /Tankönyvkiadó, 1972/.- Mivel előfordulhat, hogy nem mindenki tud a könyvhöz hozzájutni, ezért abból a felhasználásra vonatkozó legfontosabb részt a Függelékben közöljük.

Dr. Ágoston György egyetemi tanár

BEVEZETŐ

1. Közismert a nyelv meghatározó szerepe az emberi tu-dat, az emberiség és az egyes ember fejlődésében. Semmiféle ismeretszerzés nem lehetséges nyelv nélkül. Ezért az iskolai tanulás kezdeti szakaszában rendkivül fontos a nagyon inten-ziv anyanyelvi képzés: a tudatos nyelvhasználat minden tanulás előfeltétele..Természetes tehát, hogy minden ország oktatás-ügyi irányító szervei megkülönböztetett helyet biztositanak az anyanyelv tanitásának. Hazánkban is az alapműveltséget nyújtó általános iskola alsó négy osztályában a legnagyobb óraszámban /a teljes órakeret 43 %-ában/ az anyanyelvi tár-gyak tanitása folyik.

Nem fejeződhet be azonban az anyanyelvi kultura kialakí-tása ezen a fokon. A felső tagozaton folytatódik ez a munka. A felső tagozatos nyelvtanitás célkitűzéseit a Tanterv a kö-vetkezőképpen fogalmazza meg:

"A magyar nyelvtan tanításának feladata az általános is-kola 5-8. osztályában - az 1-4. osztályban szerzett ismere-tekre és az ott kialakitott készségekre alapítva - az, hogy

nyújtson szilárd és rendszerezett ismereteket a leiró nyelvtan legfontosabb elemeiről, és ezáltal tegye tudatossá a tanulók ösztönös nyelvhasználatát;

alakítsa ki bennük a helyesírás.készségét; tegye képessé őket arra, hogy gondolataikat szóban és i-

rásban értelmesen, szabatosan.és választékosan fejezzék ki; a nyelvi tudatosítás utján járuljon hozzá a tanulók lo-

gikus gondolkodásának kialakításához és fejlesztéséhez;"

/Tanter,v, 1963. .247. o./ 2. Jelenleg nincs pontos értesülésünk arról, hogy e fel-

adatoknak milyen mértékben tesz eleget az általános iskolai ok-tatás. Intenzív továbbfejlesztés pedig csak akkor lehetséges* ha objektív képet alkotunk az elért eredményekről. Ennek igé-nyét jelzi az utóbbi években megjelent több publikáció /pl. Szemere, 1958/59.; Kiss, 1960. és 1961.; Török, 1962.; Stéger, 1965.; Pásztor, 1969.;- K.Nagyné, 1971./. Rendszeres, átfogó visszajelzésünk azonban nincs az anyanyelvi tudásszint fejlő-déséről.

- 6 -

A József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszékén az 1960-as évek közepe táján megindult, a tanulók tudásszintjé-nek objektiv feltárására irányuló kutatások keretében a szer-ző az anyanyelvi képzés eredményeinek megállapítását szolgá-ló mérőeszközök kidolgozására és az országos szinvonal felmé-résére vállalkozott. E munka folyamatában elkészült a fogal-mazástechnika mérésmetodikáját bemutató és az országos szin-vonalat feltáró /1971./ és a helyesirás fejlettségét bemuta-tó /1972../ kötet. E két alapvető tevékenység, a helyesirás és a fogalmazás eredményeinek megállapítása után, az 1969/70. és az 1970/71. tanévben az általános iskola felső tagozatos nyelv-tani ismeretek totális felmérését végeztük el témazáró mérő-lapok /tesztek/ segítségével.

E kötettel megkezdjük a mérőlapok közreadását és az or-szágos tudásszint bemutatását. Mind a négy felső osztály a-nyagát külön füzetben közöljük.

A témazáró mérés fogalmáról, funkcióiról, a mérőlapok készítésének metodikájáról e helyen nem adhatunk kimeritő is-mertetést /e témáról lásd: Ágoston-Nagy-Orosz, 1971. és Nagy, 1972./, csupán a legfontosabb jellemzőkre térünk ki.

a/ A témazáró mérőlapokkal /tesztekkel/ totális: a tan-anyag minden ismeretelemére kiterj.edő mérést végzünk. .Ennek az a legfőbb haszna, hogy a tanárok minden egyes tematikus egység minden ismeretének, ismeret-elemének elsajátítási szintjét megállapíthatják osztályukban, igy a tanitás munká-jának javításához pontos adatokat kapnak.

b/ Megállapíthatják ismeret-elemenként és átlagosan is, hogy osztályuk és az egyes tanulók tudása milyen szintet ért el az országos színvonalhoz viszonyítva.

c/ A tematikus egység feldolgozása után minden egyes ta-nuló tudása tárgyilagosan osztályozható az országos reprezen-tatív méréssel kidolgozott értékelő rendszer alapján.

d/ A reprezentatív mérés részletesen feltárja az orszá-gosan elért eredményeket, igy a tantervkészitő.k, a tankönyví-rók, a kutatók és az országos felügyeleti szervek alaposan megismerhetik a nyelvtantanitás -tanulás problémáit.

e/ A témazáró tesztek tehát az elemzés - önelemzés esz-közei. Nem helyettesitik és nem szőritják ki a tanulói telje-sítmények értékelésének olyan egyéb módjait és eszközeit, mint

7 -

például a hagyományos feleltetés, a tanár készítette feladat-lapok stb.

f/ Nem használhatják a témazáró teszteket a felügyeleti szervek, oktatásügyi vezetők a tanárok minősitésére.

3. Mivel a négy osztály eredményeit bemutató kötetek a-zonos felépitésüek lesznek, helyesnek látszik e kötetek szer-kezetéről néhány alapvető információt nyujtanunk.

A kötetek annyi fejezetre tagolódnak, ahány tematikus egységre bontható az osztály évi nyelvtani tananyaga, vagyis külön fejezetben elemezzük az egyes tematikus egységekben el-ért országos eredményeket. Az egyes fejezetek szerkezeti fel-épitése a következő:

a/ A tematikus egység tananyagának elemzése, b/ A mérőlapok és a javitókulcsok az osztályzattá alaki-

tás kulcsával. c/ Az összesitett, országos eredmények változatonként, d/ Az eredmények elemzése témánként. 4. Mivel e jelenlegi munka az inditó kötet, és nem való-

szinü, hogy a mérések elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog-lalkozó, föntebb emiitett könyveket e kötetet olvasó minden magyartanár ismeri, szükséges a témazáró mérőlapok felépítésé-ről, alkalmazásáról és a javitókulCs használatáról néhány fon-tos tudnivalót közölnünk.

a/ A témazáró mérőlapokkal totális mérést végzünk, vagy-is az adott témához tartozó, a tankönyvben és a tantervben rögzített minden ismeret-elem tudását ellenőrizzük. Semmiféle szelekciót nem alkalmazunk.

b/ Egy 45 perces tanítási óránál tovább nem tarthat egy tematikus egység mérése /egy mérőlap kitöltése/. Pszichológi-ai szempontok miatt és a zavartalan iskolai munkarend érdeké-ben szigorúan ragaszkodjunk ehhez a szabályhoz! /Az országos mérésben is egy 45 perces tanítási óra állt a tanulók rendel-kezésére. Ha nem tartjuk meg az időtartamot, nincs jogunk az országos színvonalhoz viszonyítani saját osztályunk eredmé-nyeit!/

c/ Minden mérőlap négy változatban készült. A változatok azonos jellegűek és - megadott tűrési határok között - egyenlő nehézségi fokuak.

- 8 -

Nem minden elemet kérünk számon minden tanulótól: ez nem lenne lehetséges egy 45 perces tanitási órában. De a négy változat együttesen a teljes tematikus egység tudásáról ad képet. A négy változatnak az az előnye is megvan, hogy - sakk táblaszerüen szétosztva - a közvetlenül egymás mellett, mö-gött /ill. előtt/ ülők más-más változattal dolgoznak, igy biztosított a munka zavartalansága. Ügyeljünk arra is, hogy az egymást követő mérések alkalmával az egyes tanulók ne min-dig ugyanazt a változatot kapják.

d/ A mérést a tematikus egység tanítását lezáró ismétlést rendszerezést követő tanitási órán végezzük.

e/ Minden tanuló törekedjék a kötelező-feladatokat megöl dani az órán. Csak az a tanuló fogjon.a szorgalmi feladatok megoldásához, aki a kötelezőket befejezte.

f/ A mérőlapok feladatainak, utasításainak a megszövege-zésében teljes egyértelműségre törekedtünk. Elvileg szükségte len tehát a tanulóknak "használati utasítást" adni. A kevésbé önálló, főként alsóbb osztályos tanulóknak azonban az első mé rés alkalmával - szükség szerint - adjunk egyéni utmutatást a feladatok megértéséhez. /Természetesen ne a megoldáshoz!/

g/ A javítás a közölt javitókulcsok alapján történik. Minden egyes feladat-elemet külön értékelünk. Az elemenkénti értékelés biztosítja az objektivitást.

A feladatokat azonos sorszámmal láttuk el a mérőlapon és a javitókulcson. A feladat-elemek azonosítása kódolással tör-ténik. Kódolás céljára az•abc kisbetűit alkalmaztuk. Minden feladat-elem betűjele szerepel a javitókulcson és a mérőlapon a feladatok alatti "értékelőrács"-ban. A javitókulcson a be-tűjelek mellett a helyes megoldás található. Az értékelőrács-ban a betűjelek alatt álló számok a feladat-elemek százalék-pont /jSpont/ értékét jelölik. Az összes feladat elemeire ad-ható %pontok összege 100.

Vannak feladatok, amelyekben a négyzetrács betűjelei a feladat szövegében, a megoldáshoz.adott táblázatban stb. is megtalálhatók, vagyis a kódolás a mérőlapon történt. Ezek ja-vításához nem szükséges a javítókulcs, mivel lehetséges a köz vetlen azonosítás. A javitókulcson ilyen esetben rendszerint ez a szöveg található: "Javítás értelemszerűen."

h/ Javitáskor huzzuk át a hibás f eladat-relemek százalék-pont értékét, a megmaradó számokat összegezzük, és irjuk ki a négyzetrács utolsó, nagyobb méretű, üres négyzetébe. Miután ezt minden feladatnál elvégeztük, összegezzük a beirt értékeket, és az összeget irjuk az utolsó feladat alatt található "A ta-nuló teljesítménye: ...%pont" rovatba. Ez az összeg adja a ta-nulók százalékos teljesítményét.

i/ A javitókulcson feltüntettük az országos reprezenta-tív mérés eredményei alapján kidolgozott osztályzattá alakitá-si kulcsot. Az egyes tanulók osztályzatát /érdemjegyét/ a szá-zalékos teljesítményüknek megfelelően eszerint állapitjuk meg. - Ne okozzon problémát, hogy az egyes változatok osztályzattá alakitási kulcsai nem azonosak. Oka az, hogy az átalakitás a változatok országos átlagai és az eredmények megoszlása /szó-rása/ alapján történt.

j/ A feladat-elemek százalékpont értékét a szintsulyok, a fontossági és az empirikus sulyok együttes figyelembevételé-vel számitottuk ki. Ezek közül az empirikus suly azt fejezi ki, hogy a tanulók hány százaléka oldotta meg helyesen, ill. rosz-szul a feladat-elemet. Ezért előfordulhat., hogy olyan elem, a-melyet nehezebbnek becsülünk egy másiknál, kisebb %pont érté-ket kapott, mint az a másik, mivel az országos méréskor való-jában a tanulók nagyobb hányada részére nem volt nehéz a meg-oldása.

k/ A szorgalmi feladatok megoldása kedvezően módosithatja a kötelezők alapján megállapított érdemjegyet olyan esetekben, amikor a tanuló százalékos teljesítménye közel áll egy maga-sabb érdemjegy határához. Egyébként helyesebb a szorgalmi fel-adatok megoldását más módon jutalmazni. /Pl. szorgalmi ponttal stb./

-1/ Hátrányos helyzetű iskolákban, nagyon gyenge összetéte-lű osztályokban előfordulhat, hogy a megadott osztályzattá ala-kitási kulcs szerint a tanulók jelentős része elégtelen érdem-jegyet kapna. Javasoljuk, hogy olyan esetben, amikor a tanulók egyharmadát vagy ennél is nagyobb hányadát kellene elégtelenre minősiteni, szállitsa lejjebb a szaktanár az elégtelen osz-tályzat határát. A többi érdemjegyhatárt azonban hagyja érin-tetlenül ! - Ezáltal megnövekszik az elégség nulók száma, és az elégséges érdemjegy nem

- 1 0 -

többi iskolában adott elégségessel, de a közepes, a jó és a jeles osztályzat az egész országban azonos értékű marad.

5. A mérőlapok a következő munkafázisokban készültek: a/ Az 1969/70. tanévben elvégeztük a tantervi és a tan-

könyvi anyag tartalmi és strukturális elemzését, ennek alap-ján megállapítottuk a tematikus egységeket, kidolgoztuk a kí-sérleti mérőlapokat, elvégeztük a próbaméréseket. Ennek ered-ménye alapján javitottuk a mérőlapokat.

b/ Az 1970/71. tanévben megtörtént az országos reprezen-tatív mérés a javitott mérőlapokkal. Az adatokat a JATE Ki-bernetikai Laboratóriumában elektronikus számitógéppel dol-goztuk fel. A mért eredmények alapján kidolgoztuk az értékelő rendszert. Elvégeztük a szükséges korrekciókat a mérőlapokon az országos mérésben részt vett iskolák magyartanárainak ész-revételei alapján. A segitő szándékú észrevételekért, nem egy esetben kimeritő elemzésekért újból köszönetet mondunk minden kedves Kartásunknak.

c/ Az 1973/74. tanév I. félévében elvégeztük a szüksége-sé vált módosításokat a 114/1973.(M.K.9.)MM számú utasitá /"Az általános iskolai tantervek módositása: Magyar nyelv és irodalom"/, valamint a "Tájékoztató az általános iskolai ma-gyar nyelv és irodalom tananyagának csökkentéséhez" /Tankönyv-kiadó, 1973./ c. kiadvány utmutatásai szerint.

- ll -

I. FEJEZET

A "Mondattani bevezető" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga /Tartalmi elemzés/

E tematikus egység - a tankönyv beosztása szerint - a következő témákat foglalja magába:

Az egyszerű és az összetett mondat Az egyszerű mondat fajai tartalom szerint Az egyszerű mondat fajai szerkezet szerint:

A tőmondat Az állítmány és az alan^

A bővített mondat A tárgy A határozó A jelző

A nyelv egységei /A mondat, a szó és a hang/ Az ismeretanyag pontos számbavétele és világos áttekinté-

se érdekében felvázoltuk a tematikus egység fogalmainak logikai rendszerét; ezt mutatja az 1. ábra. /Bekeretezve a halmazkép-ző fogalmakat, kapcsos zárójelek között a rendszerképző fogal-makat, más szóval: a felosztási alapokat tüntettük fel./

Az ábra jól mutatja, hogy az egység 33 fogalma 3 halmazt alkot. Ezek a következők: A mondat, a mondatrész, a nyelv egy-ségei. A tankönyv - mint láttuk - nem e halmazokkal jelölt té-mákra tagolja az anyagot. A tanároknak viszont fontos, hogy lássák a szigorú logikai strukturát, ezért nem követtük a ta-nítandó ismeretek rendszerének felvázolásakor a tankönyv be-osztását. De nem ártana, ha a tanulók is e rendszerben gondol-kodnának, hiszen a bevezetőben idézett tantervi célkitűzések egyike, hogy a nyelvtan tanítása járuljon hozzá "... a nyelvi tudatosítás utján a tanulók logikus gondolkodásának kialakítá-sához és fejlesztéséhez." /Tanterv, 1963- 247. o./.

A tantervnek ezt az elvi álláspontját helyeseljük akkor is, ha a bevezető 5. c pontjában emiitett Tájékoztató igy fogláL állást: " A tőmondat és a bővített mondat fogalompárján kivül ilyen öncélú - tehát elhagyható - rendszerező szempont a mon-datok vizsgálatának kétféle megjelölése: a szerkezet és a tar-

- 12 -

1 ábra

A ,,MONDATTANI BEVEZETŐ" FOGALMAI

MONDAT

-F K I J E L E N T Ő

H F E L K I Á L T Ó

ÓHAJTÓ

H FELSZÓLÍTÓ

4 Szer ke A+ zet r

R| E G Y S Z E R Ű

- | Ö S S Z E T E T T

r | FŐRÉSZ

MONDAT-RÉSZ l—[fty/7Árc/óJ*-

Böv i te t t

H Á l l í tmány"

Alany

A NYELV EGYSÉGEI « H

L

H Mondat H Szó 4 Hang

id iyy

B Ö V Í T Ö R É S Z • Ha tározó

L J e l z ő |<

4 Hely Idő

"Mód" ^ Eszköz" H Részes"

rl Minőség Mennyiség [

H Birtokosi

- 13 -

talom szerinti osztályozása." /13.o./ Az alábbi indokok miatt kell vitáznunk a Tájékoztató idé-

zett megállapításával. a/Tisztázatlan fogalmak alapján intézkedik ismeretek el-

hagyásáról: a "tőmondat és a bővitett mondat fogalompárja" ugyanis nem "rendszerező, szempont',' hanem az egyszerű mondat halmazának egy "rendszerező szempont"/azaz felosztási alap/ szerinti két részhalmaza.

b/ A "tartalom és a szerkezet szerinti osztályozás" fo-galompárja valóban "rendszerező szempont" /vagyis felosztási alap/, igy e kettő alapján minden mondat rendszerezhető /a "mondatok halmaza" felbontható "részhalmazokra"/, s ez igen fontos gondolkodási müvelet.

c/ Ennélfogva a Tájékoztató által egy kalap alá vont kétféle ismeret funkciója is eltér egymástól a nyelvtani isme-retek rendszerében:"a tőmondat és bővitett mondat fogalompár-ja" olyan "tényanyag", amelynek /az 5. osztályban/ valóban nincs funkciója, tehát elhagyható a nyelvtani fogalmi rendszer csorbulása nélkül, miig a "szerkezet és a tartalom szerinti osztályozás" fogalompárjának elhagyásával a mondattani foga-lomrendszer kialakulása akadályoztatik.

A Tájékoztató a mondatfajtákról megtanitandó ismereteket két kérdés köré kivánja csoportosítani: "Mi a különbség az egyszerű és az összetett mondatok között?" -"Hányféle lehet az egyszerű mondat?" - Ez utóbbi kérdésre a mondatok tartalom szerinti csoportjainak á felsorolását várja. - A gondolkodó 11 éves gyermekekben azonban tanári vezetés nélkül is felve-tődik a kérdés, hogy vajon csak az egyszerű mondat lehet ki-jelentő, kérdő stb., az összetett pedig nem? - S hogyan tanít-ható ezek nélkül az összetett mondatok végén alkalmazandó mon-datjel irása? - Később pedig, amikor majd találkoznak a tőmon-f dat - bővitett mondat fogalmaival, az okoz dilemmát e tanulók-nak, hogy az egyszerű mondat e fajtái valahogy nem illeszked-nek a megszokott "Hányféle az egyszerű mondat?" - kérdésre felsorolt mondatfájták közé.

d/Ilyen formán nem segítjük a tantervben és az 1972. évi juliusi párthatározatban megjelölt célnak a megvalósítását /hogy ti. a gondolkodást, a gondolkodási képességet kell első-sorban fejleszteni az iskolában/.

- 14

Megjegyezzük még, hogy a 114/1973.MM.sz. tantervmódositá-si - tananyagcsökkentési utasításban sincs szó e két rendszer-képző fogalom kihagyásáról. - Mivel azonban az iskolai munka a hivatkozott utasítás és a tájékoztató együttes figyelembe vételével folyik, a tesztekből természetesen kihagytuk a tő-mondat és a bővített mondat fogaimán kivül a tartalom és a szerkezet szerinti osztályozást is.

A feltüntetett fogalmak közül a tankönyv definíciót ad a következő hét fogalomról: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző, tőmondat, bővített mondat. Definíciót helyettesítő le-írást közöl további hat fogalomról. Ezek: kijelentő mondat, felkiáltó mondat, kérdőmondat, óhajtó mondat, felszólító mon-dat, bővítmény.

A követelményeket a tanterv igy határozza meg: "A tanulók önállóan ismerjék fel és határozzák meg a

következő nyelvi elemeket és összefüggéseket a tanult nyelv-tani általánosítások, szabályok alapján:

a/ Mondattani bevezető: áz egyszerű mondat; az egyszerű mondat felosztása a tartalom /a beszélő szándéka/ szerint, az egyes mondatfajták; a mondat alkotóelemei: a mondatrészek; a mondat fő részei: az állítmány és az alany; a tőmondat és a bővített mondat ...

A tanulók önállóan ismerjék fel és különböztessék meg egy-mástól a következő nyelvi elemeket és összefüggéseket /megha-tározásuk nélkül/:

a/ Mondattani bevezető:a mondatok felosztása szerkezetük szerint, az egyszerű és az összetett mondat; bővitő részei: a tárgy, határozó és a jelző, a tanult határozó- és jelzőfajták /elemzéssel/. "/Tanterv, 1963. 251-252.0./.

Láthatóan bizonytalan a tanterv az ismeretanyag fogalmi megjelölésében:mit ért "nyelvi elemek"-en, "nyelvi öeszefüggé-sek"-en? - Biztosabban számbavehetjük az ismereteket, ha az ábrán feltüntetett fogalmakhoz tartozó, a fogalmak tulajdon-ságait tükröző tényeket vesszük számba a következő lépésben, mégpedig összefüggéseik vázolásával. /Csak azokat a tényeket vesszük számba, amelyek tanítása a tananyagcsökkentés után is egyértelműen kötelező./

I. mondat

- 15 -

A mondat halmazának fogalmaira vonatkozó tények:

pl.- gondolataink kifejezője -2.- nagybetűvel kezdjük

-4.- pont -3.- végén irásjel — - 5 . - kérdőjel

-6.- felkiáltójel -7.- mondatrészekből áll

II. kijelentő mondat

III. felkiáltó mondat

rl»- közöl

•2.- végén pont van

•1.- közöl

•2.- érzelmet is kifejez •3.- végén felkiáltó jel van

IV. kérdő mondat pl.- kérdez, tudakol

-2.- végén kérdőjel van

V. óhajtó mondat

VI; felszólitó mondat

VII. egyszerű mondat

VIII. összetett mondat

-1.- kivánságot fejez ki

-2.- végén felkiáltó jel ván

rí.- felszólit -2.- tilt

-3.- végén felkiáltó jel van

-1.- egyetlen mondatból áll -1.- két tagmondatból áll

-2.- több tagmondatból is.állhat

- 16 -

A mondatrész halmazának fogalmaira vonatkozó tények

I; állítmány

II< alany

Ilii tárgy

rli- mondatrész 2i- megállapítunk vele valamint

4i- Mit állapítunk meg?

Mit állítunk? -3i- kérdésé - C " L5í-

•1.- mondatrész •2i- rá vonatkozik a megállapítás •3i- kérdéséi - ki? és az állítmány

- kik? és az állítmány - mi?és az állimány - mik? és az állítmány

e-li- mondatrész

-2.- kérdései

-3i- kit? és az állitm.-=4.-- kiket? és áz álli -51- mit? és az állitm.-6i- miket? és az álli

•7i- legtöbbször főnév •8.- többnyire t ragot kap

IV. határozó —

V. helyhatározó —

-1.- mondatrész 2.- körülményt fejez ki -3.- felismerését kérdések segítik -4.- a kérdésbe bele kell foglalni az

állitmányt

-1.- ? mondatrész -2.- ? a cselekvés helyét fejezi ki

-4.- hol? és az áll. -5.- honnan? és az áll. 6.- hová? és az áll. -3»- kérdései

-9-- ragok

-7.- merre? és az áll. -8.- meddig? és az áll.

10.- -ban - hol kérdésre 11.- -ba - hová kérdésre

VI» időhatározó —L3.- kérdései

VII. módhatározó

- 17 -•1.- ? mondatrész •2.- ? a cselekvés idejét fejezi ki

-4.- mikor? és áll. — mióta? és áll. -6.- meddig? és áll.

pl.- ? mondatrész -2.- ? a cselekvés módját fejezi ki

4.- hogyan? és áll. p4.- nogya -3.- kérdései . -

•-5.- mi mó

J 7 ' -6.- kifejezője —

1-8.- melléknév -9.- -s végű mnévben a -s nem

kettőződik

módon? és áll. 7.- -n, -an, -en

rag

VIII. eszközhat.

rl.~ ? mondatrész 2.- ? a cselekvés eszközét fejezi ki

p4.- kivel? és áll. -3.- kérdései

«-5.- mivel? és áll. r7.- -val, -vei rag

-6.- kifejezője — 1-8.- főnév

-9.- ha á ragot ejtjük, kiirjuk -10.- ha nem ejtjük, a végső msh-t

kettőzzük

IX. részeshatározó

X. j elző

r-1.- ? mondatrész -2.- ? kinek a részére történik a

cselekvés p4«- kinek? és áll.

-3.- kérdései 1 Ls.— mi 5.- minek? és áll.

•1.- mondatrész

•2.- másik mondatrész -3.- milyenségét --4.- mennyiségét -5.- birtokosát

6.- felismerését kérdések segitik -7.- a kérdésbe befoglalandó a jelzett

mondatrész

- 18 -

XI. minőségj elző

-1.- ? mondatrész -2.- ? a jelzett szó tueljadonságát

fejezi ki r-4.- milyen? és jelz.szó

- kérdései -—r5«- mekkora? és jelz.szó L6.- melyik? és jelz.szó

•3.

XII. mennyiségj. — -1.- ? mondatrész -2.- ? a jelzett szó mennyiségét fejezi ki

4.- hány? és a jelz.szó , , r kérdéséi —|

U — mennyi? és a jelz.szó

XIII. birtokos j rl.- ? mondatrész 2.- ? a jelzett szó birtokosát fejezi ki

r>4.- kinek a? és jelz.szó 3.- kérdései - —

•-5.- minek a? és jelz.szó

"A nyelv egységei" halmazának fogalmaira

vonatkozó tények

I. mondat

-1.- szavakra tagolódik -2.- a legnagyobb egység -3.- többnyire több szóból áll 4.- állhat egyetlen szóból is

II. szó

pl.- a mondat épitóköve 2.- hangokra bontható 3.- jelentése van -4.- a mondatnál kisebb egység -5.- egy-egy hang megváltoztatásával uj szó

keletkezik -6.- egyetlen hangból is állhat

III. hang -1.- a nyelv legkisebb egysége -2.- jelentése nincs

- 19 -

A tankönyvben az egyes fogalmakra vonatkozó tények nem ilyen csoportosításban szerepelnek természetesen. Sok közü-lük nincs is kifejtve /például a határozókról és a jelzőkről külön-külön az, hogy mondatraészek, vagy minden egyes hatá-rozófajtánál külön nem közli, hogy az állitmányt is bele kell foglalni a kérdésbe stb. Pedig e tények tudatosítása gyakor-lati szempontból szükséges lehet minden esetben külön is az 5. osztályban, (ezeket a tényeket ugy jelöltük a szerkezeti vázlatban, hogy megnevezésük elé kérdőjelet tettünk); egye-seket nem is a tanulandó szövegben találunk meg, hanem a szem-léltető anyagban vagy a gyakorlatokkal, feladatokkal kapcso-latosan /például azt, hogy a szó egyetlen hangból is állhat, hogy egy-egy hang megváltoztatásával uj szó keletkezik, vagy hogy a mondat állhat egyetlen szóból is/.

Összesen tehát 122 tényt kell tudniuk a tanulóknak. Mind ezeknek nemcsak a "Mit mérjünk?", hanem a "Mit tanitsunk?" szempontjából is igen nagy jelentőségük van. Ezért is közöl-tük a tényeknek a fogalmakkal való összefüggését szemléletes formában.

E tényekre épül a tankönyvben megfogalmazott 12 szabály. Ezek a következők: a mondat kezdőbetűjének az irása; a mondat-jelek irása /3 szabály/; Írásjel az összetett mondat tagmonda-tai között; a tárgyra kérdezés szabálya; a határozóra kérdezés szabálya; a tárgy ragjának írására vonatkozó szabály; a -ban, -ben és a -ba, -be ragok használatára vonatkozó szabály; az egy s-re végződő melléknevek -an,-en ragos alakjának helyesí-rása; a-val, -vei ragos főnevek irása; a jelzőre kérdezés sza-bálya.

A tematikus egységben előforduló tevékenységek 7 tipusba sorolhatók, és összesen 13-féle konkrét feladat különböztethető meg: Tagoláss összetett mondatokat tagmondatokra,

tagolatlan szöveget mondatokra. Pótlás: mondatjel, központozás pótlása,

közmondások kihagyott elemeinek pótlása, megadott szavak mondatba illesztése és ellátása meg-

felelő raggal. Elemzés: egyszerű mondatot mondatrészek szerint

- 20 -

Mondatbővités: különféle mondatrészekkel. Mondatszerkesztés: meghatározott tartalmú mondatok alkotása,

/Fogalmazás/ mondatok megadott mondatrészekkel, mondatok tetszés szerinti jelzős kifejezé-

sekkel . Szerkezetek alkotása; megadott szóhoz különféle jelzők illesz-

tése, jelzős szerkezetek megadott szavakból.

Helyesirási jelenségek megmagyarázása. Összesítve a tematikus egység ismereteit, ezt kaptuk:

van benne 24 megtanítandó fogalom, 122 tény, 12 szabály, 13-féle konkrét feladat.

Meg kell határoznunk, hogy mit milyen szinten kérjünk számon a tanulók tudásának mérésekor. Itt néhány probléma e-lőzetes megoldására van szükség.

A tanterv már emiitett terminológiai bizonytalansága ne-hézségeket okoz. Mivel a "nyelvi elem" gyűjtőfogalmat alkal-mazza általában a nyelvi ismeretek megjelölésére, olykor de-finíció reprodukáltatását követeli meg rendszerképző foga-lomról is /pl. "az egyszerű mondat tartalom szerint"/, ami nem definiálható. Ezt a tényt - elvi megfontolásból - annak ellenére is megemlítendőnek tartjuk, hogy a tartalom szeriti osztályozást a tananyagcsökkentés után nem tanítjuk. Máskor olyan fogalmak meghatározását kívánja meg, amelyeket a tan-könyv nem határozott meg /pl. a mondatrész/, viszont nem kí-ván meghatározást olyan fogalmakról, amelyeket a tankönyv de-finiál /pl. tárgy, határozó, jelző/. Ezekre vonatkozóan az a követelmény, hogy "... önállóan ismerjék fel és különböztessék meg" őket. De mi alapján ismeri fel a tanuló, ha nem tudja a meghatározást, amely tartalmazza a felismerést, a fogalmi •azonosítást lehetővé tevő fogalmi jegyeket?

E problémák megfontolása alapján ugy határoztunk, hogy a tankönyv fogalom-definicióit reprodukálás szintjén is számon-kérjük. A fogalmak többségét feladatokba foglalva az alkalma-zás szintjén kérjük számon.

De további problémák is adódnak. Elsősorban a tankönyvi anyag szerkezetével és az ismeretek szövegezésével összefüg-gésben.

- 21 -

A tankönyv e tematikus egységben nem teremt logikai rend-szert, noha szerkezeti tagolása ilyen igényt jelez. A benne található felosztásból viszont nem derül ki például, hogy az összetett mondat is felosztható, osztályozható a tartalom szerint. Ez itt, az 5. osztályban nem is lenne hiba, két ok-ból: 1. mert az 5. o. anyagából a tananyagcsökkentés folytán kimaradt a mondatok tartalom szerinti felosztása, 2. mert az összetett mondat csak a 8. osztály tananyaga: ott lenne mód ennek megtanitására is. A 8. osztályos tankönyv azonban abból a feltételezésbői indul ki, hogy a mondatokkal kapcsolatos ál-talános tudnivalóknak birtokában vannak a tanulók, ezért olyan ismétlő résszel kezdődik a mondattani ismeretek tárgyalása, amelyben a jelzett probléma nem fordul elő; enélkül tér rá az •összetett mondat megtanitására. így logikai hiátus marad.

A tankönyv tehát az egyszerű mondat fajait tárgyalja a tartalom szerint, majd ismerteti az egyszerű mondat fajait a szerkezet szerint. És e második szemontu ismertetésbe olvaszt-ja bele a mondatrészek tanitását. Logikai szempontból az kifo-gásolható, hogy olyan rendszert kapnak a tanulók, amelyben

a/ nem nevezik meg a felosztási alapot, amely szerint a mondatok halmazát egyszerű és összetett mondatok rész-halmazára bontják, pedig később mindkét részhalmazt ugyan ezen szempont szerint mélységében tovább tagolja a tankönyv /vagyis mindkettőt vizsgálja szerkezet sze-rint/;

b/ olyan helyzet alakul ki, hogy ugy tűnik, mintha a mondatok második felosztási alapja /tartalom/ szerint osak egyik: az egyszerű mondat lenne osztályozható és osztályozandó.;

c/ a mondatok további felosztási alapjának tűnik a mondat egyik tulajdonsága /ismérve/, az, hogy mondatrészek-ből áll, s igy belekeveredik a mondatok halmazának a felosztásába egy másik halmaznak /a mondatrészek hal-mazának/ a felosztása. S ezen a logikai problémán nem sokat segit az sein, hogy a Tájékoztató szerint nem kell tanitani a mondatok tartalom és szerkezet sze-rinti osztályozását.

Ha ilyen, nem kellőképpen tisztázott logikai uton halad a tanitás munkája, aligha szolgálhatja kielégitően a tanulók

- 22 -

logikus gondolkodásának a fejlesztését. Pedig a tantervi uta-sításban ezt olvashatjuk: "Elsősorban a grammatikai ismeretek tanítása során sajátíttatjuk el a tanulókkal a helyee gondol-kodás eljárásait, műveleteit." /Tanterv, 1963. 277. o./

Jeleztük, hogy nem egy esetben problémákat okoz a tan-könyv szövegezése is. Ezek közül csak néhányat emelünk ki.

Az alany definíciójában ez olvasható: "... az a mondat-rész, amelyre a megállapítás vonatkozik." /Tankönyv, 1967. 9.o./ - Nem vagyunk biztosak benne, hogy a "vonatkozás", "vo-natkozik" szónál egyértelmű jelentéstartalma van minden tanuló számára.

A határozó definíciója hasonló kételyt támaszt a "körül-mény" szavával. Igaz, ennek a példaanyag jó képzeti bázist ad, de a "hely", "idő", "mód" stb. tudatos azonosítása a "körül-mény" fogalmával nem történik meg. Logikai oldaról nézve: a tankönyv sehol sem sorolja a "hely", "idő", "mód" stb. fogal-mát a "körülmény" fogálma alá, a körülmények halmazába.

A jelző tankönyvi definíciója igy hangzik: "Azt a mondáit-' részt, amely egy másiknak a milyenségét, mennyiségét vagy bir-tokosát fejezi ki, jelzőnek nevezzük." /Tankönyv, 1967. 16.o./ A meghatározásban szereplő három, megkülönböztető jegy közül kettő mennyiség, birtokos/ azonos a jelzők két fajának /rész-halmazának/ megnevezésével: mennyiségjelző, birtokos jelző. A harmadik megkülönböztető jegy, a "milyenség" és a "minőség" /minőségjelző/ fogalmát azonban megint csak implicite: a szem-léleti anyagban azonosítja a tankönyv./Tulajdonképpen tehát azonosságukat nem tudatosítja./

Az elemzésre vonatkozó szabályok egyikét igy fogalmazza a tankönyv: "Ha a tárgyat keressük, a kérdésbe bele kell fog-lalnunk a cselekvést jelentő mondatrészt is." /Tankönyv, 1967. 11.o./ - Függetlenül attól, hogy helyes-e az állitmányt cse-lekvést jelentő mondatrésznek nevezni /nézetünk szerint ez is bizonytalanságot okoz a tanulókban/, kifogásolható, hogy ezt a kifejezést sehol másutt nem alkalmazza a könyv. Hogyan jöjje-nek rá a tanulók, hogy ez azonos az állitmánnyal, amikor az állítmány kérdései között sem szerepel a "Mit cselekszik?", hanem csak a "Mit állapítunk meg?" - "Mit állitunk.?".

Folytatódik a terminológiai következetlenség. - A határo-

- 23 -

zóra kérdezés szabályát igy fogalmazza meg a tankönyv: "A kérdésbe bele kell foglalni az állitmányt, vagy más cselek-vést jelentő szót." /Tankönyv, 1967. 13-o./

Ha gondolkodva tanul a kisdiák, akkor e megfogalmazás-ból arra a következtetésre jut, hogy 1./ az állítmány szó, pe-dig azt tanulta róla, hogy mondatrész; 2./ az állítmány cse-lekvést jelentő szó, amiben persze van igazság, de igy univer-zálisan fogalmazva nem igaz; 3-/ a mondatban más cselekvést jelentő szó is van, nemcsak az állítmány, ami bizonyos meg-szorításokkal igaz is, de ismét csak keveri a szó és a mondat-•rósz fogalmát, tehát zavart kelt.

E kifogásokkal szemben ellenérvként felhozható, hogy a "ta-nár kötelessége a részletek kifejtése, a homályos elemek tisz-tázása. Ez az érvelés azonban nem fogadható el elvileg sem, gyakorlatilág pedig még kevésbé, hiszen még az 1970/71. tanév-ban is országosan csak 73,3 %-os a tantervi órák.szakos ellá-tottsága a felső tagozaton. /Statisztikai adattár, 1971. 20.o./ Nem várható el a nem szakos pedagógustól e fogalmak tisztázása, ha a tankönyvírók figyelmét is elkerülték e pontatlanságok. -Nem fogadható el az az érv sem, amelyet ilyen esetekben hal-lunk olykor-olykor, hogy a 10 éves gyermekek "fogalmi gondol-kodása" nincs olyan fejlettségi szinten, hogy a tudományos fogalmakat megértsék, és ezért "kerülgetjük" a pontos fogalom-megjelöléseket; a tisztázatlan \fogalmakat sokkal kevésbé ért-hetik meg>

Hangsúlyozzuk, hogy nem tanterv- és tankönyvbirálatot végzünk. Különben is meggyőződésünk, hogy pedagógiatörténe-tünk legjobb magyar nyelvtankönyvei közé sorolhatók az érvé-nyes felsőtagozatos könyvek, főként jó példaanyaguk, változa-tos, kitűnő gyakorlataik és feladataik révén. Csupán azt kí-vántuk jelezni, hogy miféle problémákat vet fel a tananyag tartalmi elemzése, amire alapozva pontosan megállapítható, hogy mit, milyen szinten és milyen formában kérjünk számon a mérőlapokkal, és hogy mit fogadhatunk el helyes megoldásnak.

2. A mérőlapok és a javitókulcsok A tananyag elemzése eredményeképpen a mérőlapokkal ellen-

őriztük minden fogalom, tény és szabály tudását. "A nyelv egységei" c. témából azonban csupán a három alapegység /mondat,

- 24 -

szó, hang/ tudását vizsgáljuk, mivel ezek e tematikus egy-ségben is fontos eszközfogalmak. E nagyon kevéssé egységes téma sok egyéb fontos ismerete a nyelvtantanitás későbbi sza-kaszaiban rendszertanilag megfelelő helyen előkerül: ezek ellenőrzését ezért most mellőzzük.

Nem vehettük figyelembe a mérőlapok feladatainak össze-állításakor az azóta megjelent nyelvtani munkafüzet kitűnő gyakorlatrendszerét. Ügyeltünk azonban arra, hogy az isme-reteket minél több szinten és minél változatosabb fonnában kérjük számon. A terminológiai egység hiánya miatt a tanköny-vi kifejezéseket alkalmaztuk mind a mérőlapokon, mind a ja-vitókulcsokon.

Tekintettel a tantervi követelmények bizonytalanságára, mindazon fogalmak meghatározását a reprodukálás szintjén is kértük, amelyekről a tankönyv logikailag helytálló definiciót ad.

Közöljük a mérőlapokat és a javitókulcsokat, arányos ki-csinyítésben. Felhasználáskor noiroális méretű ivpapirra, 1 sorszámozott oldal = 1 gépelt oldal arányban készitendők a lapok, másfeles sorközzel.

- 25 -

Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan, 5. osztály

A/ változat Név: Osztály:

MONDATTANI BEVEZETŐ

1. Egészítsd ki az alábbi mondatot a tanultak alapján! "A tárgyat többnyire .... ragos ...........fejezzük ki."

a/ b/ a T 1 1

2. Sorold fel a mondat főrészeit!

3. Egészítsd ki az alábbi mondatot! "Az összetett mondat

i-ból áll."

4. Elemezd a következő mondatot! A mondat szavai alatt található pontozott vonalakra írd le, hogy milyen mondatrész szerepét töltik be a szavak! "Bandi becsületesen dolgozik." a/.. b/..., c/

5. írd le a módhatározó kérdéseit!

6. Melyik mondatrész ismerhető fel a kinek a /valakije, valamije/?,minek a/valakij.e,valamij.e/?kérdéssel?

7. Kérdezz a következő mondat tárgyára! "Pista könyvet vett."

- 26 -

8. Hányféle lehet az egyszerfí mondat? 5/1. A

a b c ÖT e 2 2 2 2 2

9. Elemezd a következő mondatot az alatta álló táblázat segítségével úgy, hogy a mondat szavait írd be a megfelelő mondatrész neve mellé! "A derék úttörő mindig pontosan elvégzi feladatait."

Állítmány Alany Tárgy Minőségj elző Mennyiségjelző Birtokos jelző Helyhatározó Időhatározó Módhatározó Eszközhatározó Részeshatározó

10. Egészítsd ki a tanultak alapján a következő mondatot! "Az összetett mondat tagmondatait legtöbbször

—vei választjuk el egymástól." 6 1

11. Mi az állítmány?

- 27 -5/1. A

12. írd le eszközhatározó raggal a következő főneveket a mellettük álló pontozott vonalakra!

a/ vasaló: b/ ceruza: c/ j ókedv: d/ ész:......

a T c 3 3 5 5

Teljesítmény: .........%pont Érdemj egy:.............

SZORGALMI FELADAT

13. Elemezd a következő mondatot az alatta'található tábla segítségével!

"Tegnap volt nálatok Jóska?" A mondat tartalma szerint:

a/ Szerkezete szerint:

b/ Milyen mondatrész?

.Tegnap: c/ volt: d/

nálatok: e/

Jóska: f/

a, b c 2 2 2 2

A szorgalmi feladat értéke: %pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 28 -

A/ változat

5. osztály MONDATTANI BEVEZETŐ

1. a/ -t b/ főnévvel

2. a/ állítmány b/ alany

E kettőt is rossznak tekintjük, ha mást is felsorol.

3. a/ kettő tagmondatból b/ vagy több tagmondatból

4. a/ Bandi: alany b/ becsületesen: módhatároz c/ dolgozik: állítmány

5. a/ hogyan? b/ milyen módon?

6. a/ birtokosjelző 7. a/ Mit

b/ vett c/ ?

8. a/ kijelentő b/ felkiáltó c/ kérdő d/ óhaj t ó e/ felszólító

9. a/ állítmány: elvégzi b/ alany: úttörő c/ tárgy: feladatait d/ minőségjelző: derék e/ időhatározó: mindig f/ módhatározó: pontosan

10.a/ vessző

11. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ amellyel megállapítunk

valamit 12. a/ vasalóval

b/ ceruzával c/ j ókedvvel d/ ésszel

5 Csak hibátlan helyesírás-sal fogadható el!

13 • a/ kérdő b/ egyszerű, bővített

Bármelyik külön is el-fogadható. c/ időhatározó d/ állítmány e/ helyhatározó f/ alany

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 18,7: elégtelen

18.8 - 44,8: elégséges 44.9 - 71,0: közepes 71,1 - 94,9: jó 95,0 -100,0: jeles

- 29 -Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola Név:

Osztály:

MONDATTANI BEVEZETŐ

1. Sorold fel a mondat bővítményeit!

2. Elemezd a következő mondatot az alatta álló táblázat segítségével úgy, hogy a mondat szavait írd be a meg-felelő mondatrész neve mellé! "Az akadályversenyt hétfői napon rendezték az úttörők az erdőben.".

Állítmány Alany Tárgy Minőségj elző Mennyiségj elző Birtokos jelző Helyhatározó Időhatározó Módhatározó Eszközhatározó Részeshatározó

sr ~F c •y e T 3 4 4 7 3 5

3. Mi a különbség az egyszerű és az összetett mondat között?

- 30 -5/1. A

4. Egészítsd ki a következő mondatot a tanultak alapján! "A módhatározót sokszor -n,-ban, -ben ragos

-vei fejezzük ki." 2 A

5. Mi az alany?

Elemezd a következő mondatot! A mondat szavai alatt található pontozott vonalakra írd le, hogy milyen mondatrész szerepét töltik be a szavak a mondatban!

"Gyurka fát vag. a/ b/. c/.

9. Egészítsd ki az alábbi mondatot! "A mondat végére pontot teszünk."

ED 10. írd le a részeshatározó kérdéseit!

5/l.B f ^

11. írd. le módhatározó raggal a következő mellékneveket a mellettük álló pontozott vonalakra! a/ ritka b/ meleg c/ haragos d/ szíves a, T Q cf

? 1 5 5

12. Milyen mondatrészt ismerhetünk fel a milyen?, mekkora?, melyik? kérédsekkel?

a-

Teljesítmény: ....%pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADAT

13. Elemezd.a következő mondatot az alatta található tábla segítségével!

"A gyerekek holnap iskolába mennek." A mondat tartalma szerint:

a/ Szerkezete szerint:

A gyerekek:

holnap: ...

iskolába: .

b/ Milyen mondatrész?

c/

'd/'

e/ mennek:

A szorgalmi feladat értéke: ....%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

j a v í t ó k u l c s - 32 -

B/ változat

5. osztály

MONDATTANI BEVEZETŐ

11.

12. 13.

1. a/ tárgy 8. b/ határozó c/ jelző

Ezeket is rossznak te- 9. kintjük, ha az alanyt ^o vagy az állítmányt is ide sorolja.-Elfogad-ható a b/ és a c/, ha a határozók tanult fajtá-it vagy a jelzők fajtáit maradéktalanul felsorol-ja.

2. a/ állítmány: rendezték b/ alany: áttörök c/ tárgy: akadályversenyt d/ minőségjelző: hétfői e/ helyhatározó: erdőben f/ időhatározó: napon

3. a/ egyszerű: egy gondolat /egy tagm./

b/ összetett: kettő v. több gondolat /tag-mondat/

4. a/ melléknév 5. A fogalmazás tetszőleges.

A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ amelyre a megállapítás

vonatkozik /amelyről megállapítottunk valamit/

6. a/ Honnan b/ érkeztek c/ ?

7. a/ helyhatározó b/ időhatározó c/ módhatározó d/ eszközhatározó e/ részeshatározó

a/ Gyurka: alany b/ fát: tárgy c/ vág: állítmány a/ kijelentő a/ kinek /a részére/? b/ minek /a részére/? a/ ritkán b/ melegen c/ hangosan d/ szívesen

Csak kifogástalan helyes-írással fogadható el!

a/ minőségjelzőt a/ kijelentő b/ egyszerű, bővített

Bármelyik külön is elfo-gadható,

c/ alany d/ időhatározó e/ helyhatározó f/ állítmány

OSZTALYZATTA A1AKITAS 0,0 - 13,4: elégtelen

13,5- 40,3: eléggésges 40,4 - 67,2: közepes 67,3 - 94,1: jó 94,2 -100,0: jeles

- 33 -Témazáró mérőlap C/ változat Általános iskola Név: Nyelvtan. 5. osztály Osztály:

MONDATTANI BEVEZETŐ

1. írd le az alábbi vonalra a helyhatározó kérdéseit!

2. Elemezd a következő mondatot az alatta álló táblázat segítségével úgy, hogy a mondat szavait írd be a meg-felelő mondatrész neve mellé! "Pista vödörrel hordta a vizet a tiszta forrásból."

Állítmány Alany Tárgy Minőségj elző Mennyiségjelző Birtokos jelző Helyhatározó Időhatározó Módhatározó Eszközhatározó Részeshatározó

a, b I c e i 4 4 5 2 2 3

3. Sorold fel a jelző fajtáit!

- 34 - 5/1. A 4. Egészítsd ki az alábbi mondatot a tanultak szerint!

"Az eszközhatározó szerepét legtöbbször -val, -vei ragos tölti be."

s z í 5. Egészítsd ki az alábbi mondatot!

" Az egyszeri! mondat ,-ból áll.

6. Milyen mondatrészt ismerhetünk fel a hány?, mennyi? kérdéssel?

7. írd le eszközhatározó raggal a következő főneveket a mellettük álló pontozott vonalakra!

a/ haj ó b/ szív c/ tűz d/ gyöngy

n

8. Elemezd a következő mondatot! A mondat szavai alatt található pontozott vonalakra írd le, hogy milyen mondatrész szerepét töltik be a szavak a mondatban!

"Esős idő

a/ b/

várható

c/

- 35 -5/1.C

9. Egészítsd ki a következő mondatot! A kérdő mondat végére teszünk."

10. Mi a határozó?

11. Kérdezz a következő mondat határozójára! "Pista ceruzával írta a feladatot."

s

b c 5 3 1

Teljesítmény: %pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADAT

12. Elemezd a következő mondatot az alatta található tábla segítségével!

"Édesapám hétfőn külfördre utazott." A mondat tartalma szerint:

a/ Szerkezete szerint!

b/

Milyen mondatrész? Édesapám: hétfőn: . P/

'V külföldre!

utazott: < e/

t / ' a, TT c •e T 2 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladat értéke: ...%pont Ez a teszt - az MM és az. OPI támogatásával - a JATE Pedagógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős: •

JAVÍTÓKULCS - 36 -

C/változat

5. osztály

MONDATTANI BEVEZETŐ

9. 10.

1. a/ hol? 8. b/ honnan? c/ hová? d/ merre e/ meddig

2. a/ állítmány: hordta b/ alany: Pista c/ tár^y:^ vizet d/ minőségjelző: tiszta e/ helyhatározó: forrásból f/ eszközhatározó: vödör-

rel 3. a/ minőségjelző

b/ mennyiségjelző c/ birtokosjelző

4. a/ főnév 5. a/ egyetlen /egy/

b/ tagmondat/mondat/ 6. a/ a mennyiségjelzőt 7. a/ haj óval

b/ szívvel c/ tőzzel d/ gyönggyel

Csak kifogástalan helyes-írással fogadható el!

12.

a/ esős: minőségjelző b/ idő: alany c/ várható: állítmány a/ kérdőjelet A megfogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ /valamilyen/ körülményt

határoz meg a/ Mivel b/ írta c/ ? a/ kijelentő b/ egyszerő, bővített

Bármelyik külön is elfo-gadható.

c/ alany d/ időhatározó e/ helyhatározó f/ állítmány

OSZTALYZATTA ALAKITAS 0,0 - 20,7: elégtelen

20,8 - 47,7: elégséges 47.8 - 74,8: közepes 74.9 - 94,6: jó 94,7 -100,0: jeles

Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan. 5. osztály

- 37 -D/ változat

Név Osztály: ..........

MONDATTANI BEVEZETŐ

1. Egészítsd, ki az alábbi mondatot a tanultak alapján! "A -ban, -ben ragot a kérdésre,

a/ -ba, -be ragot ...kérdésre fele'lős hely-határozóhoz kapcsoljuk." mm

2. Mi a jelző?

7T •BT £ V T 1 4 4 4 4

3. Kérdezz az alábbi mondat jelzőjére! "Jancsi táskája kopott."

4. Egészítsd ki a következő mondatot! "Gondolatainkat .fejezzük ki."

ISI 1

5. Elemezd a következő mondatot! Á mondat szavai alatt található .p'öntozott vonalakra írd le, hogy milyen mondatrész szerpét töltik bé a szavak a mondatban!

"Öcsém délután tanul." a/ b/ c/

T T C 4 4 4

- 38 -5/1. A

6. Elemezd a következő mondatot az alatt álló táblázat segítségével ugy, hogy a mondat szavait írd be a meg-felelő mondatrész neve mellé! "Három pajtás száraz gallyat gyuijtött az erdőben."

Állítmány Alany Tátrgy Minőségj elző Mennyiségj elző Birtokos jelző Helyhat ár'ozó Időhatározó Módhatározó Eszközhatározó Részeshatározó

[K TT c" e T tt 4 4 3 3 3 /

7. írd. le az időhatározó kérdéseit!

•w o c 2 2 2

8. Melyik mondatrész ismerhető fel a kivel? mivel? kér-déssel?

9. Melyek a nyelv egységei?

2 2

10. Egészítsd ki a következő mondatot! "A felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat végére'

teszünk."

- 39 -5/1. A

11. írd le tárgyraggal a következő főneveket a mellettük álló pontozott vopalakra! a/ vasaló . b/ kés c/ toll d/ óra .

t> í 7T 4 4 5 4

Teljesítmény: %pont Érdemj egy:

SZORGALMI BELADAT

12. Elemezd a következő mondatot az alatta található táb-la segítségével!

"Újévkor dolgoznak a munkások a gyárbaq?" A mondat tartalma szerint: ......

Szerkezete szerint:

Újévkor: ..

dolgoznak:

a munkások:

a gyárban:

a/

b/'

Milyen mondatrész?

c/

d/

e/' f/'

A szorgalmi feladat értéke: %pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE, Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus -Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 40 -

D/ változat

5. osztály

MONDATTANI BEVEZETŐ

1. a/ hol? b/ hová

2. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ egy másik mondatrész^-

/nek a/ c/ milyenségét./tulajdon-

ságát/ fejezi ki d/ vagy mennyiségét feje-

zi ki e/ vagy birtokosát feje-

zi ki 3. a/ Kinek

b/ a táskája c/ ?

4. a/ mondatokkal 5. a/ öcsém: alany

b/ délután: időhatározó c/ tanul: állítmány

6. a/ gyűjtött: állítmány b/ pajtás: alany c/ gallyat:, tárgy d/ száraz: minőségjelző e/ három: mennyiségjelző f/ erdőben: helyhatározó

7. a/ mikor? b/ mióta? c/ meddig?

8. a/ az eszközhatározó 9, a/ mondat

b/ szó c/ hang

10. a/ felkiáltójelet 11. a/ vasalót

b/ kést c/ tollat d/ órát

Csak kifogástalan helyes-írással fogadható el!

12. a/ kérdő b/ egyszerű, bővített

Bármelyik külön is el-fogadható.

c/ időhatározó d/ állítmány e/ alany f/ helyhatározó

OSZTALYZATTA ALAKÍTÁS

0,0 - 20,7: elégtelen 20,8 - 37,7: elégséges 37.8 - 64,8: közepes 64.9 - 91,2: jó 91,3 -100,0: jeles

- 41 -

3. Összesitett eredmények változatonként

Hogy az országos eredmények minél könnyebben áttekinthe-tőkké váljanak, bemutatásukat ugy végezzük, hogy először kö-zöljük változatonként a legfontosabb mutatókat, az eloszlási táblát és az eloszlási grafikont az osztályzat-intervallumok feltüntetésévei. Ebben az első kötetben szükségesnek látszik a használt fogalmakat röviden értelmeznünk. /Bővebben lásd: Ágoston-Nagy-Orosz, 1971./ Átlag /x/: az országos mérésben részt vett tanulók elért szá-

zalékpont teljesítményeinek a számtani középértéke. Konfidencia intervallum /+ /: azok a határok, amelyek között

az átlag megismételt mérések esetén ingadozna. Pontossági követelmény: a konfidencia intervallum az átlag

százalékában kifejezve. Szórás +s: a tanulók szóródó teljesítményeinek az átlagtól

való átlagos eltérése. Relativ szórás: a szórás az átlag százalékában kifejezve. Az elosztlási tábla azt mutatja meg, hogy az egyes teljesit-ményintervallumokba a tanulók hány százalékának a teljesít-ménye tartozik. Az eloszlási görbe ugyanezt grafikusan ábrá-zolja.

Mindezen adatokat változatonként egyetlen lapon tüntettük fel. Ezeket követik az eredményeket feladatonként és feladat-elemenként feltüntető oszlopdiagramok. Az azonositás megköny-nyitése végett szóban is megfogalmaztuk az egyes feladatok és feladatelemek lényegét /szükség szerinti rövidítésekkel/.

- 42 -

1. tábla Az I/A változat össze-foglaló adatai

2. tábla Eloszlás

A tanulók száma 242 Átlag x 59,0 Konfidencia + a intervallum - ü

+3,2

Pontossági követelmény +5,5 % Szórás s +26,1

Relativ szórás 44,2 %

%pont Tanuló /%/ 0,1 - 5,0 2,0 5,1 -10,0 2,0

10,1 -15,0 3,7 15,1 -20,0 1,2 20,1. -25,0 3,3 25,1 -30,0 2,4 30,1 -35,0 4,1 35,1 -40,0 4,5 40,1 -45,0 5,7 45,1 -50,0 7,8 50,1 -55,0 7,0 55,1 -60,0 5,3 60,1 -65,0 7,4 65,1 -70,0 6,6 70,1 -75,0 4,1 75,1 -80,0 4,5 80,1 -85,0 7,0 85,1 -90,0 6,6 90,1 -95,0 5,3 95,1 -100,0 8,6

R e l a t í v , g y a k o r i s a g , %

20 19-1 18-17 -16-15-14-13" 12 -11 -10" 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2 . á b r a

S z á z a l é k p o n t

|e lég te -1 e l é g s é g e s | közepes | j ó |<J - je les

0 18,7 4 4 , 8 71,0 9 5 , 0 100,0

- 43 -

3. tábla Az I/B változat össze-foglaló adatai

A tanulók száma 237 Átlag x 54,9 Konfidencia . intervallum ±3,4 Pontossági követelmeny +6,2$ Szórás +s +26,8 Relativ szórás 48,9 %

4. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 3,7 5,1 - 10,0 1,2

10,1 - 15,0 3,3 15,1 - 20,0 5,0 20,1 - 25,0 4,2 25,1 - 30,0 3,3 30,1 - 35,0 5,9 35,1 - 40,0 5,0 40,1 - 45,0 3,3 45,1 - 50,0 6,3 50,1 - 55,0 6,3 55,1 - 60,0 5,0 60,1 - 65,0 5,0 65,1 - 70,0 7,5 70,1 - 75,0 6,3 75,1 - 80,0 5,4 80,1 - 85,0 5,0 85,1 - 90,0 8,0 90,1 - 95,0 5,4 95,1 -100,0 3,7

Relat ív gyakor iság,%

20 19

3 . á b r a

S z á z a l é k p o n t

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

elégséges

13,4

közepes j ó

40,4 67,3

J^J-jeles

94 ,2 100,0

- 44 -5. tábla Az I/C változat össze-foglaló adatai

6. tábla Eloszlás

A tanulók száma 226 Átlag x 62,4 Konfidencia intervallum - A +3,7 Pontossági követelmény ±6,0% Szórás +s +27,0 Relativ szórás 43,3%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 1,5 5,1 - 10,0 1,0

10,1 - 15,0 2,5 15,1 - 20,0 3,5 20,1 - 25,0 4,0 25,1 - 30,0 3,5 30,1 - 35,0 5,0 35,1 - 40,0 4,5 40,1 - 45,0 4,0 45,1 - 50,-0 6,0 50,1 - 55,0 3,5 55,1 - 60,0 7,1 60,1 - 65,0 6,0 65,1 - 70,0 5,0 70,1 - 75,0 3,5 75,1 - 80,0 6,0 80,1 - 85,0 5,0 85,1 - 90,0 7,1 90,1 - 95,0 8,6 95,1 -100,0 12,6

R e l a t í v 4 . á b r a g y a k o r i s á g , %

0 10 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 70 8 0 9 0 100

|elégtelen| e légséges | k ö z e p e s | j ó J « | - je les

0 2 0 , 8 47,8 74,9 94 ,7100 ,0

- 45 -

7. tábla Az I/D változat össze-foglaló adatai

8. tábla Eloszlás

A tanulók száma 216 Átlag x 53,4 Konfidencia . intervallum +3,9 Pontossági követelmény +7,3%

Szórás +s +27,3 Relativ szórás 51,0%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 3,2 5,1 - 10,0 4,8

10,1 - 15,0 1,6 15,1 - 20,0 5,9 20,1 - 25,0 4,3 25,1 - 30,0 3,2 30,1 - 35,0 5,3 35,1 - 40,0 5,9 40,1 - 45,0 4,3 45,1 - 50,0 4,8 50,1 - 55,0 3,2 55,1 - 60,0 5,9 60,1 - 65,0 8,0 65,1 - 70,0 6,4 70,1 - 75,0 6,9 75,1 - 80,0 6,9 80,1 - 85,0 4,8 85,1 - 90,0 5,3 90,1 - 95,0 4,3 95,1 -100,0 4,3

R e l a t í v gya k o r i s á g , %

20 19-1 8 -17 16 15 14 13 12 H 10-9 -8-7 -6 -5 -4 3Í 2 -1 -O

5 . á b r a

S z á z a l é k p o n t 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

| g f | n j e l é g s é g e s | kc

0 12,1 35,4 k ö z e p e s I j ó

62,8

IUI

les] |jele

90,1 100,0

- 46 -©. ábra

AZ l /A VÁLTOZAT E » f » Y E l Százalék

Q 30 30 40 50 60 70 80 SO 1QQ

1 A TÁRGY KIFEJEZÉSE F l ^ t " rag 72,31|

1 A TÁRGY KIFEJEZÉSE b II főnév 63,21|

2. A MONDAT FŐRÉSZE! a || Állítmány so,s |

2. A MONDAT FŐRÉSZE! b | Alany 73.9 II a 'TAGMOMDATOK AZ ÖSSZE-•' TETT MONOATBAN

a || Két tagmondat 5031 a 'TAGMOMDATOK AZ ÖSSZE-•' TETT MONOATBAN b || vagy több tsgm. 5o,4|

A MONDATÉLEMZÉS (EOYSZE-RŐ0 BŐVÍTETT)

a || Alany 793| A MONDATÉLEMZÉS (EOYSZE-RŐ0 BŐVÍTETT)

b 1 Módhatározó 4831| A MONDATÉLEMZÉS (EOYSZE-RŐ0 BŐVÍTETT) c f Állítmány STölI

5. A MÓDHATÁR0ZÚKÉRDÉSÜ1 a 1 Hogyan? 62,81| 5. A MÓDHATÁR0ZÚKÉRDÉSÜ1 b || Mi (lyeit) módon? 52,5 J S.M0ATRÉSZ &E®fcMV.PEy a | Birtokos jelző 49,2||

J

7. TÁRGYRA KÉRDEZÉS a 1 Mit 66311

7. TÁRGYRA KÉRDEZÉS b 1 A'llitmány 5931 7. TÁRGYRA KÉRDEZÉS c |j Kérdőjel 43,o|

„ HÁNYFÉLE LEHET AZ ESY-SZERÖ MONDAT ? (PELSJ

a 1 Kijelentő 76,01| „ HÁNYFÉLE LEHET AZ ESY-SZERÖ MONDAT ? (PELSJ

b || Felkiáltó 74,o|| „ HÁNYFÉLE LEHET AZ ESY-SZERÖ MONDAT ? (PELSJ c | Kérdő 74,41|

„ HÁNYFÉLE LEHET AZ ESY-SZERÖ MONDAT ? (PELSJ dlóha i tó . 74,s ||

„ HÁNYFÉLE LEHET AZ ESY-SZERÖ MONDAT ? (PELSJ

e l Felszólító 74,41|

0. MONDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL

a 1 A'llitmány 66311

0. MONDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL

b j Alany 76,41

0. MONDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL "d l Iiinőséqielzö 44,2|| 0. MONDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL

e 1 Időhatározó 4331

0. MONDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL

i II Módhatározó 46311 ÍS. TASMONDAIOK KÖZT! ÍRAS3EIL a | Vessző 63,61

fi AZ ÁLLÍTMÁNY MESHAT. a j Mondatrész 56,2|| fi AZ ÁLLÍTMÁNY MESHAT. b l 43,41 b— Megá 1 la p i t á s t {ejez ki

f2 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁ-'R0ZOÍA6SAL

a 1 Vasalóval 66,11| f2 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁ-'R0ZOÍA6SAL

b 1 ceruzával 69,41| f2 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁ-'R0ZOÍA6SAL c || Jókedvvel 50.41|

f2 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁ-'R0ZOÍA6SAL

d | Ésszel 55,41| 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 47 -

10. ábra

AZ l /B VALTOZAT EREDMÉNYEI Százalék

y> 20 30 40 50 50 70 8,0 9p 100

n 1 1 1.A MONDAT BŐVÍTMÉNYÉI

2. MONDATELEMZESTABLAZAT-TAL

3. A MONDATOK SZERKEZET SZERINT

4. A MÓDHATÁROZÓ KIFEJEZÉSE

5. AZ ALANY MEGHATÁROZASA

6. HELYHATÁROZÓRA KERDEZES

7. A HATAROZOK FAJAI

8 MONDATELEMZÉS (EGYSZE-RŰ, BŐVÍTETT)

9. MILYEN MONDAT VÉGÉN VAN PONT! 10. A RESZESHATAROZO KERDEJEI

44 FŐNEVEK MODHATAROZO RAGGAL

12. MONDATRÉSZ KERDOSZAV.FELISM

a Tárgy 51,1 Határozó Jelző

48,11 49,8

Ál l í tmány Alany Tárgy 62,91

2 4 , 1 M i n ő s é g j e l z ő

73,8| 84,8

Helyhatarozo Idöhatározó 363[

1 3

Egyszerű - egy tagmondat 62/)| Összetett: két v. több tagm.ff l j j Melléknév 3^01 Mondatrész

Honnan ? 7TH

34,6 j«-Arnelyrea megállapítás von.

Áll í tmány 4 Ö J | 55,31

Kérdőjel 3 & 8 l Helyhatarozo Idöhatározó

76,4

Módhatarozö 76,4

Eszközhatározo 76,4

Részeshatározó 73,0

70,9 Alany 70,9

Á l l í tmány 61,6

Kijelentő 71,71

Kinek (a reszéne) Minek Ca részére)

68,41 77.2 j

66,7 Ri tkán 51,5 Melegen 52,3 Haragosan 52,7 Szívesen Minőségjelző 48,1

ü U

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 48 -8. ábra

AZ l /C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI Százalék

0- 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • • • • I I I I, I ,

1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI

a • l l L 1 1 U 1

Hol? 8 2 , 2 |

1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI b Honnan? 6 3 , 5 1

1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI c Hová? 76,11 1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI d Merre? 59,4 1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI

e Meddig? 59.9

2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl

a A'llitmáng 89,31

2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl

b Alany 80 ,71

2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl c Tárgy 65,01 2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl d Minőségjelző 6 3 , 5 | 2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl

e Helyhatarozó 62,91

2.M0NDATELEMZÉS TABLÁZATTAl

f Eszközhatározó 53,31

3. A JELZŐ FAJAI (FELSOROLÁS) a Minőségjelző 87,81

3. A JELZŐ FAJAI (FELSOROLÁS) b Mennyiséqjelző 86,3| 3. A JELZŐ FAJAI (FELSOROLÁS) c Birtokosjelző 88,31

4. AZ ESZ KOZH AT. KIFEJEZESE a Főnév 65,01 5.MIBÓLÁLLAZ EGYSZERŰM.? a EqyetlerUegy) 48,71 5.MIBÓLÁLLAZ EGYSZERŰM.? b Tagmondat 46,2| 6. MONDATRÉSZ KERDÖSZAV.FELISfl. a Mennyiségjelzo 64,51

7 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁROZÓ RAGGAL

a Hajóval 73,61 7 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁROZÓ

RAGGAL b Szívvel 69 ,01 7 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁROZÓ

RAGGAL c Tűzzel 6 5 , 5 1 7 FŐNEVEK ESZKÖZHATÁROZÓ

RAGGAL d Gqönqqyel 50,81

a MQNDAT^LEMZÉS (EGYSZE-RŰ, BŐVÍTETT)

a Minőseqielző 45,2| a MQNDAT^LEMZÉS (EGYSZE-RŰ, BŐVÍTETT) b Alany 5 6 , 3 1

a MQNDAT^LEMZÉS (EGYSZE-RŰ, BŐVÍTETT)

c A'llitmány 54 ,81 9.M0NDATJELA KÉRDÖM.VÉGÉN a Kérdőjel 91,41 10 A HATÁROZÓ MEGHATÁR07ÍS4 a Mondatrész 54 ,81

jlményt hat.meq b 45,7 K-Köri jlményt hat.meq

11. A HATÁROZÓRA KÉRDEZÉS a Mivel 6 9 , 5 |

11. A HATÁROZÓRA KÉRDEZÉS b A'llitmánu 53,31

i 1 i i

11. A HATÁROZÓRA KÉRDEZÉS c Kérdőjel 47 ,21

i 1 i i I I I • • I I ' I I 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- m -

iki mi

0 10 20 30 4C i i «_

9. ábra

Százalék 50 60 70 80 90 100

4 A - 0, "'•"t alfHöí?

2. A JELZŐ MEGH ATA R0ZASA

3. JELZŐRE KERDEZES

4.G0ND0LATAINk KIFEJEZŐJE

5 MONDATELEMZÉS (EGYSZERŰ, BŐVÍTETT)

6.M0MDATELEMZES TABLAZATTAL

72,61 blfHova?"

53,21 -Egy másik mondattesz

c l Minőségét 49511 cT] Mennyiségét ¥ 1 Birtokosát _47 ,8 |1 a l Kinek a 28ff[ b ] 3Q"3)^3elzett fönev e j Kérdőjel 34^1 F j Mondat 74,7 f a 75,8 ¥ 1 Időhatárözo 72,6| cTj Állítmány 71,5 aj Állítmány"

7. AZ IDÖHATAROZÓ KÉRDÉSÉI b mióta ? S M T

0 10 20 30 40 50 60 70 80 GO 100

- 50 -

Az összesitett eredmények elemzésére tulajdonképpen nincs is szükség: az adatok, ábrák annyira beszédesek. Csu-pán néhány általánositó megállapítást teszünk.

a/ Az elért, 60 %-nál valamivel alacsonyabb átlagos eredmény közepes országos szinvonalat jelent e te-matikus egységben. /Jónak gyakorlatilag a 70 % kö-rüli teljesitményt szokás tekinteni./

b/ Az átlagnál differenciáltabban informál az országos helyzetről a teljesítmények szórása, ami viszont e-gészen szélsőséges. A 45-50 %-os relativ szórás azt jelzi, hogy teljesen kiegyensúlyozatlan a tanulók tu-dása. Az eloszlási görbéken is alig fedezhető fel va-lamiféle szabályszerűség. - Normális eloszlás esetén egy, a miénkhez hasonló átlag azt jelenti, hogy a tanulók kétharmada 45 és 75 % közötti teljesítményt nyújt. Itt viszont a kétharmaduk 32 és 86 %pont kö-zötti eredményt ért el. Vannak iskolák, ahol a tema-tikus egység ismeretanyagát kifogástalanul tudják a tanulók: országosan 10-15 százalékuk 90 %pontnál ma-gasabb eredményt ért el. De igen nagy azoknak az ará-nya is, ahol a gyermekek egytizede egyáltalán nem tudja az anyagot: 10 %pont alatti teljesítményt nyújt.

Nehéz lenne itt eldöntenünk, hogy mi az oka ennek a cseppet sem megnyugtató helyzetnek. Kiaérletekkel kellene vá-laszt keresni, még pedig több tényezőre figyelve: a tanulók oldaláról, a tanári szemléletben, az iskolarendszer szempont-jából, társadalmi sikon, a tanterv és a tankönyv beható vizs-gálatával stb.

Néhány egyéb területen nyert mérési eredmények és e mé-résünk több adatának egybevetése azt mutatja, hogy az ötödikes tanulók tudása általában, más tantárgyakban is szélsőséges. Ezek alapján feltételezhető, hogy a tudásszint alakulását e-rősen befolyásolják fejlődéslélektani tényezők, az alsóból a felső tagozatba való átmenet sokat emlegetett /de valószínű-leg nem törvényszerű/ problémái, valamint koncepcionális bi-zonytalanságok is. Például e tematikus egység funkciója sem határozható meg egyértelműen a tantervi utasitás vagy a kézi-könyv alapján. Emiatt a magyartanárok is bizonyára nagyon el-térő módon tanitják.

- 51 -

Az eredmények témánként

"Az egyszerű éa az összetett mondat"

A téma ismereteit a ráismerés és a reprodukálás szintjén kértük számon. Ezt a témát - a 10. ábra tanúsága szerint - a tematikus egység átlagánál valamivel alacsonyabb szinten sa-játították el a tanulók. Feltűnik, hogy az egyszerű és az összetett mondat fogalmával csak a tanulók fele van tisztá-ban. A nyelv egységeinek a felsorolása szintén gyengébben megy. Érdekes megemliténünk,hogy közel kétharmad részük tudja a tagmondatok közötti Írásjel alkalmazásának a szabályát, a helyesírás fejlettségi szintjének megállapítására végzett ko-rábbi mérésünk /Orosz, 1973•/ adatai szerint viszont nincs olyan ötödikes tanuló, aki egy hosszabb szövegben ne vétene e szabály ellen.

"Az egyszerű mondat fajai a tartalom szerint"

Egyszerű reprodiikáltatással jó eredményeket kaptunk. /II. ábra/ A mondatjelek írásának szabályait is jól tudják a tanulók, de a már emiitett helyesírási mérés azt tükrözte, hogy e szabályok gyakorlati alkalmazásával rosszul állnak.

"Az egyszerű mondat fajai, a-szerkezet szerint"

"Az állítmány és az alany"

Körülbelül a tematikus egység átlagával azonos tudás mu-tatkozik. Feltűnő azonban a színvonal egyenetlensége. /12. áb-ra/

Nem lehetünk elégedettek a fogalmi definíciók tudásával: a tanulók fele nem tudja őket, noha a tanterv az itt szereplő három fogalom meghatározásának tudását követelményként irja elő.Figyelemre méltó jelenség, hogy mind az állítmány, mind

- 52 -

AZ EGYSZERŰ ES AZ ÖSSZETETT MONDAT 10. ábra

Szazalék 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • ' I I .

Két tagmondat 5ftB| Több tagmondat 50,4] Vessző 63,61

. JTAGMONDATOK AZ OS$ZE-a^TETT MONDATBAN AJO.TAGMONDATOK KÖZTI IRASJEI oaA MONDATOK SZERKEZET

SZERINT ne MIBŐL ÁLL AZ EGYSZERŰ

MONDAT? D.4.G0ND0LATAINK KIFEJEZŐJE

D.9.A NYELV EGYSEGEI

Egnszerti: egy tag m. 62,o : kétv.tc összetett: két v. több tagmjaa

Eauetlen: em 48.71 Tagmondat 4 6 4 Mondat 74 Mondat Sz3 Hang

60,2] M

3

5431 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

11. á b r a

AZ EGYSZERŰ MONDAT FAJAI TARTALOM SZERINT

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

a Kijelentő 76£ |

.^HÁNYFÉLE LEHET AZ EGY-S Z E R Ű MONDAT? (FELS.)

b Felkiáltó 74,01 .^HÁNYFÉLE LEHET AZ EGY-S Z E R Ű MONDAT? (FELS.)

c tórdő 74Á .^HÁNYFÉLE LEHET AZ EGY-S Z E R Ű MONDAT? (FELS.) d Óhaitő 74,8]

e Felszólító B.9.MI LYE N MONDAT VÉGÉN VAN PONl a Kijelentő 77, i | C.9. MONDATJEL A KÉRDŐ M.VÉGÉN a Kérdőjel 91,41 DIQiRÁSJ.A FELK.,FELSL,Óh.H.VÉGÉN a Felkiáltójel 75,8|

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 53 -

az alany definíciójában a genuszt /mondatrész/ 15-20 száza-lékkal több tanuló nevezi meg, mint a felismerés szempontjá-ból döntő megkülönböztető jelgyeket.- Helyes, ha ezt a tényt nem feledjük e téma tanitásakor.

Megjegyezzük, hogy a két fő mondatrész fogalmának tudá-sát ellenőrző alkalmazási feladatok /mondatelemzés/ eredmé-nyeit később mutatjuk be, mivel mindig bővitett mondato-kat elemeztettünk a tanulókkal.

42 á b r a

AZ EGYSZERŰ MONDAT FAJAI A SZERKEZET SZERINT AZ ÁLLÍTMÁNY ÉS AZ ALANY , ,

Százalek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A2. A MONDAT FŐRÉSZEI a A'llitmány 80 ,6 |

A2. A MONDAT FŐRÉSZEI b Alany 78,91

B.1.A MONDAT BŐVÍTMÉNYÉI a Tárgy 51,11

B.1.A MONDAT BŐVÍTMÉNYÉI b Határozó 4 8 , i l B.1.A MONDAT BŐVÍTMÉNYÉI c Jelző 49 j&\

A.11.AZ ÁLLÍTMÁNY MEGHATÁROZ. a Mondatrész 5 6 , 2 )

A.11.AZ ÁLLÍTMÁNY MEGHATÁROZ. b 43,41 Megállapítást fejez ki

B.5.AZ ALANY MEGHATÁROZÁSA a Mondatrész 5 9 , s |

B.5.AZ ALANY MEGHATÁROZÁSA b 34,61 Amelyre a megállapítás von 0 10 20 30 40 50 60 70 80 96 100

"A tárgy"

A 13. ábra mutatja, hogy a tárgyra vonatkozó leglénye-gesebb ismereteket jól tudják a tanulók: azt, hogy kifejező-je többnyire a "t" rag, s hogy .a rákérdezés legfőbb eleme a tárgyragos névmás. Nem helyeselhető viszont, hogy a kérdésbe az állitmányt sokan nem foglalják bele, és a helyesirás tani-tasa szempontjából fontos jelzés, hogy a kérdés végére a ta-nulók több, mint fele nem teszi ki a kérdőjelet.

- 54 -

Az elméleti tudásnál gyengébb a gyakorlati, .-alkalmazás szintje: a tanulók 72 %-a tudja, hogy a tárgyrag a "t", de 10 százalékkal kevesebben ismerik fel a "t" ragos főnévben a

13. ábra

A TÁRGY

S z á z a l é k 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A.1.ATÁRGY KIFEJEZÉSE a « t " rag 7 2 , 3 }

A.1.ATÁRGY KIFEJEZÉSE b Fónév 6 3 2 |

A.7.TÁRGYRA KÉRDEZÉS a Mit W l

A.7.TÁRGYRA KÉRDEZÉS b Á l l í t m á n y 59,9.1 A.7.TÁRGYRA KÉRDEZÉS c Kérdőiét 43,0|

B.8. MONDATELEMZES a A i a n u

B.8. MONDATELEMZES b Tárgy 6 1 3 1 B.8. MONDATELEMZES c Á l l í t m á n y 71,7|

D.11. FŐNEVEK TÁRGYRAGGAL

a Vasalót 4 6 3 1

D.11. FŐNEVEK TÁRGYRAGGAL b Kést 4 6 3 |

D.11. FŐNEVEK TÁRGYRAGGAL c Tol lat 4 4 , 6 | D.11. FŐNEVEK TÁRGYRAGGAL

d Ó r á t 47 ,3 | 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

tárgyat /Bg feladat/. Az állitmányt és az alanyt viszont jó-val több tanuló ismeri fel a mondatban, mint ahányan helyes meghatározásukat adták. A két tény ellentmondónák látszik: a tárgy esetében jobb az elméleti tudás, mint a gyakorlati al-kelmazás szintje, az állítmány és az alany fogalmánál viszont fordított a helyzet. Az ok bizonyára a tanítás módjában talál-ható meg: az állítmány és az alany felismerésének gyakorlásá-ra jóval több gondot fordítunk, mint a tárgyéra:; ,a tárgy ta-nításában talán az elméleti tudnivalóknak szenit-elünk több fi-gyelmet. Ezt a feltevést erősiti az a tény is, itogy még sokkal alacsonyabb a színvonal azokban a feladatokban, ahol főneveket kellett tárgyraggal ellátniuk a tanulóknak: közel 30 %-kal ke-vesebb tanuló oldotta meg jól ezt a feladatot, mint amennyi a

- 55

"t" ragot a tárgy kifejezőjének irta. És nem azért sok a hi-bás megoldás, mert helyesirás! hibát követtek el /ezt a minő-ségi elemzés világosan mutatta/, hanem azért, mert e gyakor-lati feladatban nem aktualizálódott a tárgyrag fogalma. Ez arra utal, hogy a tárgyrag fogalmával jobbára csak az elmé-leti megállapításban találkoznak a tanulók, a gyakorlatok során alig, igy funkcionálisan kötőjdik az elméleti megállapí-táshoz. - Változatosabb gyakorlatokban való alkalmazásra van szükség.

"A határozó"

A 14. ábrán foglaltuk össze az eredményeket. Utalunk a-zonban a 15. ábrán feltüntetett táblázatos mondatelemzési fel-adatokra, mivel az ott elemezett mondatokban határozók is ta-lálhatók.

Az elméleti ismeretek közül a határozó fogalmának tu-dása nem kielégitő /C- q feladat/. Itt ugyanazt a jelenséget látjuk újra, amellyel a korábbi definíciókban találkoztunk: a genuszt /"mondatrész"/ lényegesen többen tudják, mint a megkülönböztető jegyet. Jónak mondható viszont a határozó fajainak a felsorolása /B^/.

Mint az emlékezetben tartás sajátos jelenségét említhet-jük meg, hogy a hosszabb /5 tagból álló/ sor utolsó tagjait észrevehetően kevésbé jegyzik meg a tanulók, mint az első ta-gokat.

Eltérés mutatkozik az olyan elméleti kérdésre adott vá-laszokban, mint például hogy milyen szófajjal fejezzük ki az egyes határozókat: a módhatározónák melléknévvel t;örténő kife-jezését majdnem csak a fele annyian tudják, mint az eszközha-tározó főnévi kifejezését.

A határozók kérdéseinek a reprodukálása 60 % körüli szin-tet mutat. Ennél jobban a helyhatározók kérdéseit tudják. E-zek közül a leggyakrabban használt kettő /hol?, hová?/ tudá-sa "ugrik ki".

Jó a hol? és a hová? kérdésre felelő határozórágok /-ban, -ba/ elméleti tudása. A fogalmazástechnika szintjét vizsgáló munkánk /Orosz, 1972./ viszont azt mutatta, hogy használatuk

- 56 -

A HATÁROZÓ 44. á b r a Százalék

O 1p 20 30 4p 50 6p 7p 80 9Q 10Q 793Í

A.4.M0NDATELEMZES

A.5.MODHATAROZO KÉRDÉSÉI

A.12 FŐNEVEK ESZKÖZHAT.RAGGAL

B.4. MÓDHATAROZÓ KIFEJEZÉSE

B.6.HELYHATÁR0Z0RA KERDEZES

B.7.A HATAROZÓ FAJAI

B.10A RESZESHAT. KÉRDÉSÉI

B.11 FŐNEVEK MODHAT. RAGGAL

C.1. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSEI

C.4.AZ ESZKÓZHAT. KIFEJEZÉSE

G.7. FŐNEVEK ESZKÖZHAT.RAGGAL

G.ÍO.A HATAROZO DEFINÍCIÓJA

G.ff.HATAROZORA KERDEZES

D.l A-BAN,-BA RAGOK HASZN.

Alany Módhatározó 48,3| A'llitmány 6781 Hogyan? 62jB| Mi(lyen) módon? 5231 Vasalóval Ceruzaval

m

Jókedvvel Ésszel Melléknév 38,ÖJ

50,41 55,41

m

Honnan Állítmány

55,3

Kérdőjel 38 40,11 3 8 3 |

Hely 76,4 Idő 76,4 Mod 76*4 Eszköz Részes

W R 70,9

Kinek (a részére)? 68,4 | Minek ( a részére)? Ri tkán s T Melegen Haragosan 52, Szívesen

51,51

" 5 2 j | 51,51

66,71

Hol? Honnan? Hová?

82,21

76,1 Merre? 59,4 Meddig? Főnév Hajóval

59,9 _ 6 5 3 1

Szívvel 69,0 Tűzzel Gyönggyel 50,8|

6 5 3

Mondatrész 54.8J

Mivel Ál l í tmány

4 5 , 7 K ö r ü l m é n y t jelöl

Kérdőjel Hol? Hová?

53 ,31 47,21

69,5

72,6 1 7 L

o ib 20 '3b 4b 5ö 6b 7b eío 9b 100

- 57 -nagyon bizonytalan.

Gyengébb a .színvonal a kérdések alkalmazásában, amikor egy konkrét határozóra kell rákérdezniük a tanulóknak /B^, C^/: a megfelelő kérdőszót kevesebben találják meg,mint ahányan fel tudják sorolni a kérdőszavakat. - A kérdésbe át-lagosan 15 %-kal kevesebben foglalják bele az állitmányt, mint ahányan a helyes kérdőszót megtalálják. A kérdőjelet meg mintegy 25 %-kal kevesebb tanuló teszi ki a kérdés végén, .mint ahányan jó kérdőszót irnak.

Érdekes összehasonlításra ad lahietőséget az a három fel-adat, amelyben névszót kell határozóragokkal ellátniuk a ta-nulóknak / a

1 2» B H ' A melléknevek módhatározó raggal va-ló ellátása az adatok szerint azonos szinten történik,'bár-mi a sző tővégi hangja. A meglehetősen gyenge színvonal /51 %/ a rag nemtudásából adódik. Aki a ragot tudja, általá-ban nem kettőzi a szóvégi rövid "s"-t sem a rag előtt. Prob-lematikusabb az eszközhatározó ragjának az irása. A ragot ugyan ismeri a tanulók közel háromnegyede, de írásában sok a hiba, ha hasonul a szóvégi mássalhangzó. Érdemes külön elemeznünk a "jókedvvel" /50,4 .%/, az "ésszel" /55,4 .%/, a "tűzzel" /65,5 %/ és a "gyönggyel" /50,8 %/ irását. Általá-nos tapasztalat, hogy a kétjegyű mássalhangzókhoz hasonulás esetében többen hibáznak a helyesírásban, mint az egyjegyü-höz hasonuláskor. Ezt jelzi most is az "ésszel" és a "gyöngy-gyei" írásának hibaszázaléka. De van ennél nehezebb probléma is, amire az feladatban egymás után szereplő "jókedv" és "ész" irása utal. Az "ész" esetében kétjegyű mássalhangzóhoz hasonul a rag "v"-je-, s ennek következtében kettőzendő a két-jegyű mássalhangzó. A "j ókedv'"-hez járuló rag nem is hasonul, mégis többen hibáznak, mint az "ésszel" írásában. Nyilván a szokatlan forma: a mássalhangzó és az azt követő két azonos betű együttesének ritkább előfordulása zavarja meg a tanuló-kat, s ez a hatás erősebb, mint a szabály tudása.

Ha végül az ismeretek mondatelemzésben történő alkalma-zásának a színvonalát nézzük, az tűnik szembe, hogy nem azo-nos színvonalon tudják a különböző határozókat. Legjobban tud-ják a helyhatározót, majd az eszköz-, mód- és időhátározó a sorrend. Ez részint azzal magyarázható, hogy a beszédben is a helyhatározó fordul elő leggyakrabban, tehát ezzel találkoznak legtöbbet a tanulók, ^szint azzal, hogy. a hely-fogalom konkré-

- 58 -

tabb a többinél, ezért a 10-11 évesek könnyebben is fogják fel, jegyzik meg- és alkalmazzák* mint az elvontabb viszonyla-tokat. De jelezheti e tény azt is, hogy a tanitásban erre forditunk a legtöbb gondot: a határozó fogalmának kialakítá-sához is elsősorban helyhatározót alkalmazunk szemléltetésül. Amikor a többire kerül sor, ugy véljük, máb tudják a határozó fogalmát, ezért elég, ha rövidebben tárgyaljuk, kevésbé .gya-koroljuk ezeket.

"A jelző"

Megkérdeztük a jelző fogalmának meghatározását: a rep-rodukálás közel 50 %-os. A genuszt és a három jelzőfajtára utaló három ismérvet közel azonos mértékben tudják a tanulók. Azt a tényt azonban, hogy a jelző mindig egy másik mondat-részhez kapcsolódik, csak a tanulók egyharmada jelölte meg, tehát kétharmad részük nem tudja. Más oldalról ugyanezt mu-tatja a D^ feladat: amikor egy konkrét- jelzőre kellett kér-dezniük, a jelzett mondatrészt csak 31 %-uk foglalta bele a kérdésbe. Több gondot kell erre a tényre forditanunk: a nyel-vi struktúrákban való gondolkodás kialakitása szempontjából jelentős ez.

A jelző fajainak felsorolása közel 90 %-os eredményt mu-tat; a memorizálás tehát jó szintet ért el.

Alkalmaztuk az elméleti ismeretek számonkérésének egy, az előző témákban nem használt formáját: megadott kérdőszót kellett felismerniük a tanulóknak, és meg kellett nevezniük, hogy milyen mondatrész kérdései. Az eredmény: a birtokos és a minőségjelző kérdését a tanulók fele, a mennyiségjelzóet két-harmada ismerte fel és nevezte meg. A jelzőfajták ismeretének mondatelemzésben történő alkalmazása hasonló képet mutat: leg-többen a mennyiségjelzőt találják meg a mondatban, jóval ke-vesebben a minőség- és a birtokos jelzőt.- Feltehetően ennek is az az oka, hogy a mennyiségfogalom konkrétabb a minőség-és a birtokos-fogalomnál.

A tudás különböző szintjeiről eléggé sokféle elmélet él a köztudatban. Tanszékünkön a ráismerés /megnevezéssel/, a reprodukálás és az alkalmazás szintjét különítettük el. /Ágos-

- 59 -

A JELZŐ 0 10 20 3 0

_L 40 50 -L, 60

Birtokosjelző 49,:. A'llitmánu 66,91

£ ^15. á b r a Százalék

70 80 90 100 A.6M0NDATRÉSZ KÉRDŐSZAV.F.

A.9.MONDATELEMZÉS TÁBLÁZAT-TAL

B 2 MONDATELEMZES TABLA-ZATTAL

B.12.MRÉSZ KERDOSZAV.FELISM.

Alany W T

5 3

Módhatározó 463] Állítmány Alany Tárgy 62,9

24,1^-Minflséqjelzö

5 0 W Ö

Helyhatározó Időhat. 36,3

H U

48,11

R « MONDATELEMZES TABLA-ZATTAL

Állítmány 89,3 Alany Tárgy Mini legíeiző Helyhafarozó 62 Eszközhatározó 5331

65,0 | 80,7

C3.A JELZŐ FAJAI (FELS.)

C.6.MRÉSZ.KÉRDÖSZAV.FELISM.

Minőségjelző Mennyiség jelző Birtokosjelző Mennuiségjelzó 64,sT Minőségjelző 45,21

ÜzJl n a H ü ]

G.8. MONDATELEMZES Alany Állítmány

D.2.A JELZŐ MEGHATAROZASA

_ 5 6 3 | 5431

m i , . Mondatrész 53 33,3ft-Egy másik mondatrésznek

Minőségét löffi Mennyiségét 46,81 Birtokosat 47$

D.3. JELZŐRE KERDEZES Kinek a 2851

3Ö3K-Jelzet t főnév

0.6.M0NDATELEMZÉS TÁBLÁ-ZATTAL

Kérdőjel 84,91 Állítmány Alany Tárgy Minőségjelző

H E H 2L&L 74,3

Számjelző Helyhatároző

68,3| M I

69,4| 10 20 30 40 90 60 70 80 90 100

- 60 -ton, Nagy, Orosz, 1971./ Tapasztalataink szerint ugyanazon is-meretet a különböző szinteken különböző mértékben tudják a tanulók. Általános felfogás, hogy a legalacsonyabb szintű a ráismerés: itt nyújt jó teljesitményt a legtöbb tanuló; keve-sebben tudják jól reprodukálni s a legkevesebben alkalmazni az ismereteket.

Ezt a felfogást részben igazolta, részben cáfolta ill. módositotta ez az országos mérésünk. Az eddigiekben a reprodu-kálás és az alkalmazás viszonyát láttuk. A tárgy és a határo-zók témájában mért eredmények igazolják az általános tapaszta-latot: a fogalmi definiciók, szabályok, kérdőszavak reproduká-lásában jobb eredményeket mutatnak a tanulók, mint a gyakorla-ti alkalmazásban /mondatelemzés, szavak ragokkal való ellátása stb./. Az állitmányra és az alanyra vonatkozó ismeretek tudá-sában azonban forditott a helyzet: jóval nagyobb arányban tud-ják az ismereteket alkalmazni a tanulók mondatelemzésben, mint reprodukálni.

"A jelző" témájában a .ráismerés és az alkalmazás eredmé-nyeit hasonlíthatjuk össze. Az Ag,B-^g,Cg feladatokban megad-tuk a háromféle jelző kérdőszavait: a tanulóknak fel kellett ismerniük és meg kellett nevezniük, hogy milyen mondatrész kérdései. A.birtokos jelző kérdésének felismerése 49,2 %-nak sikerült. A D^ feladat azt kivánta, hogy a "Jancsi táskája kopott" mondat jelzőjére kérdezzenek a tanulók, vagyis repro-dukálniuk kellett a jelzők kérdéseit, és ezek közül kiválasz-taniuk a megfelelőt. Ez a 49,2 %-os ráismerési aránnyal szemben csak 28,5 %-ban sikerült. Ezek szerint a ráismerés könnyebb, mint a reprodukálás és az alkalmazás.

A probléma azonban bonyolultabb. Erre utal többek között az, hogy például a G^ és a C Q feladatban a minőségjelző elem-zése erősen eltérő mértékben sikerült: a Cg-ben 63,5 %, a Cg-ban 45,2 % találta meg. A Cg feladat pedig látszólag egy-szerűbb: összesen három mondatrészt tartalmaz, és a minőség-jelző az első helyen áll, mig a Cg feladat kétszer annyi mon-datrészből áll, és a minőségjelző is "elbújik" a többi mon-datrész között. A magyarázat: a Cg-ban egy főnévből képzett melléknév szerepel jelzőként, ami bizonytalanságot okozhatott a szófajokkal még csak az alsó tagozatban ismerkedő tanulóknál, mig a Cg-ben képző nélküli melléknév fejezi ki a minőségjelzőt,

- 61 -

tehát, megszokottabb, "tiszta" problémával kerültek szembe a tanulók.

E néhány tény azt jelzi, hogy az ismeretek tudásának szintjei nem feltétlenül "természettől adott rendben" épül-nek egymásra, hanem többféle'tényezőtől függnek; elsősorban a tanitás módjától /az állitmány és az alany tudása utal erre/ és egyéb tényezőitől.

- 63 -

II. FEJEZET

A "Hangtan" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga

A tankönyvi beosztás szerint áz alábbi témákra tagolódik ez a tematikus egység:

A han^ és a betű A beszédhangok keletkezése A betűrend A j hang kétféle jelölése A magánhangzók

A rövid és a hosszú magánhangzók helyesirása A magas és a mély magánhangzók A szavak hangrendje

A mássalhangzók A rövid és a hosszú mássalhangzók helyesirása Mássalhangzók találkozása a szavakban A teljes hasonulás

A szótagok A szótagolás A szavak elválasztása

Látható, hogy meglehetősen széttagolódik, elaprózódik ez az egység. Helyesebbnek láttuk néhány témára tagolni. Ezek: Hangtani alapismeretek, A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag.

Nem könnyű a tematikus egység struktúráját sem megalkotni. Többek között azért sem, mert - az első tematikus egységhez hasonlóan - itt is előfordul egy beékelt téma. Ott "A nyelv egységei" a maga eszközfogalmaival, itt "A szótagok" ékelő-dik közbe. Ezeket természetesen külön strukturális egységnek kell tekintenünk.

E téma logikai struktúrájának megalkotása azért okoz ne-hézségeket, mert a mássalhangzókat tulajdonképpen nem osztá-lyozza a tankönyv a képzésmód szerint nincs szó az akadály helye, minősége, a hangszalagok működése szerinti felosztás-

- 64 -ról/, de közli a mássalhangzók helyesírásának egy sor olyan szabályát, amelyek a mássalhangzóknak ama tulajdonságára épül, hogy ha a beszédben eltérő képzésű mássalhangzók egymás mellé kerülnek, gyakran megváltozik a képzésmódjuk.

A fogalmak felosztása több módon is történhet. Mi itt kettőt mutatunk be e tematikus egység fogalmairól. A 16. áb-rán- olyan szerkezet látható, amelyen a mássalhangzók beszéd-ben való viselkedését külön rendszerképző fogalomnak /felosz-tási alapnak/ vesszük. Ennek a struktúrának azonban az a hibá-ja, hogy nem a mássalhangzók teljes halmazát osztja fel rész-halmazokra, hanem csak a mássalhangzóknak azon részhalmazát, amelyek egymás mellé kerülnek a beszédben. A "magányos" mással-hangzókra ez a felosztás nem vonatkozik; a struktura mégis ugy mutatja, mintha a mássalhangzók teljes halmazát osztanánk fel e szempont szerint. A felosztás tehát logikai szempontból nem. helyes. Azért közöltük mégis, hogy a problémát szemlél-tessük. Áthidalhatnánk a nehézséget, ha a mássalhangzókról adnánk egy nem teljes felosztást, egyetlen alappal, amelyet igy fogalmazhatnánk meg: "A mássalhangzók a beszédben való elhelyezkedés szerint", és igy létrejönne a "magányosan álló" és az "együttesen előforduló" mássalhangzók részhalmaza;.ekkor hiátus nélkül következhetne az "együttesen előforduló" mással-hangzók részhalmazának az a felosztása, amely most a 16. áb-rán a "beszédben való viselkedés szerint" felosztási alappal kapcsolódik a mássalhangzókhoz. Ez a felosztás azonban megle-hetősen szokatlan és bonyolult lenne.

A 17. ábrán lényegében a tankönyvi anyagnak egy "tiszta" strukturálását adjuk: tudomásul vesszük, hogy a tankönyv a mássalhangzókat nem osztja fel, csupán egyetlen tulajdonsá-gukon /"a találkozó mássalhangzók a beszédben és az Írásban különféleképpen viselkednek"/ alapuló helyesírási ismerete-ket ad, igy e tulajdonság alapján létrejött részhalmazukat kiemeltük, és ezt osztottuk fel a logika szabályai szerint. Megjegyzendő, hogy a tankönyvből nem alkotható meg még az a struktura sem maradéktalanul, mert a hangszalagok működéséről a könyv nem ad fogalmat, csupán kép z ejt ekei:: "Figyeljük meg jól a vendégség és vendégszeretet szó kiejtését! Azt vesszük észre, hogy az s, illetőleg az sz előtt nem g-t ejtünk, hanem k-t. A szeresd és a lásd szóban zs hangzik a d előtt." /Tk.39.o./

- 65 -

27/2 ábra

A „ H A N G T A N " F O G A L M A I

RANG

Idő-] r tar- i

(tam)

RÖVID

4 HOSSZÚ

Kép-zés-mód

MAGAN-HANGZÓ

L F H A N G I M s z / n f ^

HMAGAS

HMELY

MASSAL HANGZÓ

Beszéd belivi-\ ,selke-, l dés J

r i VALTOZATLAN

Í W a n g - L . uszálak)

VALTOZO

Zöngésedő

- | Z<j>ngétlened6

* lldőtarti vált. *

r l N y ú l ó

^ R ö v i d ü l ő

jképzésL \ helye f

H Hasonulo

H Összeolvadó

{Szota-} ISZOk—J gok

J [száma

EGYTAGÚ

TÖBBTAGÚ

- 66 -

27/2 ábra

H A N G T A N

HANG

Jldótar-Y \ tam J*

r RÖVID

L HOSSZÚ

HKépzés- L mód y

r MAGANHANGZO ÍHang-V

'{sím f

Magas

Mély

- I MÁSSALHANGZÓ

fBeszéd-'] S A L H A N G - ^ f f

r VALTOZATLAN

U VALTOZO

HangH Z ö n g é s e d f t " szálak I mökö-y .dése i L| Zöngét lenedé

r Megnyúlió

Lj Rövidüllő"

{ Képzés\ helyé y

Hasonuló

• Összeolvadó

- 67 -

E képzetekre alapozva nem fejt ki fogalmakakát, ezek hiján kény-telen ilyen bizonytalanul fogalmazott szabályt adni: "A talál-kozó mássalhangzók leirásakor nem követkhetjük mindig a kiej+ tést. Meg ekll fognolnunk, milyen részekből éül föl a szó, és ezekeet a részeket kell leirnunk." /Tk. 39. o./

További probléma is bőségesen található. Ezek mind abból adódnak, hogy helyesirási szabályokat kivánunk tanitani a sza-bályok fogalmi bázisai nélkül.

Tantervelméleti és metodologiai-metodikai problémák tár-gyalásába itt most nem bocsátkozhatunk. A problémák jelzése azonban elkerülhetetlen; s már csak azért is jó felhivnunk rá-juk a figyelmet, mert a mérések fő funkciója a több irányú visszaj elentés.

A tankönyv definiciót közöl a magánhangzóról, a mássial-hangzóról és a teljes hasonulásról.

E viszonylag kevés fogalomról igen so: összesen 175 tényt közöl a tankönyv. Ezek összefüggéseit adjuk a követ-kezőkben.

- 68 -

Hangtani alapismeretek

I. Hang

r-2.- .magánhangzók p—1.- két csoport —

'-3. _ mássalhangzók r-5.- minden mgh.lehet rövid

—4.- ejthetők röviden — | 1-6.- minden msh lehet rövid p8.- minden mgh lehet hosszú

-7.- ejthetők hosszan —4 L-9.- minden msh lehet hosszú 11.- a legtöbb egyjegyű

pl3.-cs -14.-dz -15.-gy -16.-ly -17.-ny 18.-sz -19.-ty -20.-zs

1-21.- a dzs háromjegyű -23.- a bb kettőzött egyjegyű

-22.- kettőzés 24.- a ccs kettőzött kétjegyű -25.- a ddzs kettőzött háromjegyű

27.- j

-10.- Írásban betűvel —

-12.- nyolc kétjegyü-

rc 26.- a j hangot kétféleképp —4

L28.- ly

- 69 -

II. -hangképző szervek

r-2. - tüdő -3.- gége -4.- hangszalagok -5.- szájüreg -6.- orrüreg -7.- nyelv -8..- szájpadlás -9.- fogak -10.- ajkak

•1.- az ábécé 40 betűből áll •2.- 41.- a 40 betű felsorolása

-42.- betűk idegen szóban

-46.- ezek a v és a z közé kerülnek

III. Betűrend

-43.- X -44.- y L-45.- w

•47.- régies kétjegyű betűk

i-48. - aá -49. - eö -50. - oó -51. - ch -52. - cz -53. - gh -54. - th -55. - ts L56. - tz

•57.- betűrendbe szedés

r58.- kezdőbetű dönt •59-- azonos kezdő

esetén a máso-dik

•60.- azonos második esetén a harmadik

•61.- betűrendben a rövid és hosszú mgh azonosnak' számit

•62.- régies kétjegyű külön betűnek számit

- 70 -

- 2.-. kivétel

IV. A j hang jelölése -

-1.- egytagú szavak végén többnyire J

i-3.- gally -4.- hely -5.- mely -6.- mély -7.- ily

mily -9.- oly -10.-boly -ll.-foly/ik/ 12.-moly kL3.-suly

•14.- többtagú szavak végén többnyi-re ly

-15.- kivétel

rl6.- karaj -17.- moraj -18.- óhaj -19.- olaj -20.- robaj -21.- sóhaj -22.- szilaj -23.- talaj -24.- tolvaj -25.- tutaj -26.- zsivaj -27.- dörej -28,- zörej -29.- muszáj +30.- papagáj

- 71 -A magánhangzók

pl.- hangszalagok rezegnek -.2.- akadály nincs -3.- lehetnek rövidek -4..- lehetnek hosszúak

-5.- minden rövidnek hosszú pár

I. Magánhangzói —

p6.- a-á /?/ -7.1- e-é /?/ 8—- i-i -9.- o-ó 10.—ö-'ő ll.-u-^ú

kL2—ü-$

-13.- időtartamot kiejtés szerint jelölik

-14.- magas hangszínű - 15 — nyelv előreto-lódik

-16.- mély hangszínű - 17-- nyelv hátrahúzó-dik

pl8.- e-é -19— i-i -20.- ö-ő <•21.— ü-ü

magas —

mély — r r22.- a-a 23— o-ó

L-24.- U-Ú

II. Hangrend - — -1.- magas hangrendü szóban csak magas magán-

hangzók 2.- mély hangrendü szóban csak mély magán-

"hangzók t-3.- vegyes hangrendü szóban magas és mély mgh

- 72 -A mássalhangzók

-5.- kivétel

I. Mássalhangzó —

•1.- a levegő akadályba ütközik •2.- lehetnek rövidek •3.- lehetnek hosszúak •4.- a hosszúságot kettőzéssel

r-6.- egy 7.- lesz

1 - 8 . - kisebb •9.- találkozó mássalhangzók hasonulhatnak

•11..- -val,-vel -10.- teljesen hasonul v-j e

-12.- -vá,-vé v-je

•13.- a s toldalék

-14? — a s végű igéhez -15.- a sz végühöz -16.- a z végühöz -17.- a dz -végühöz

-18.- ez, az névmáshoz mássalhangzós rag

A szótagok

I. Szótag - —

-1.- a szó annyi szótagból áll, ahány a magán-hangzója

-2.- magánhangzó önmagában is alkothat szótagot 4.- egy mássalhang-r-4.- egy mas

•3.- magánhangzóval együtt — zó 1-5.- több má mássalhang-

17 szabály szerepel a tematikus egységben. Ezek: a helyes hangképzés 4 szabálya /elegendő levegő> élénk ajakmozgás, szóvégek tiszta ejtése, szükséges hangerő/; a betűrend; a szó-végi -ó, -ő; az u, -ü végű főnevek; az -u, -ü végű mellékne-vek; az -it végű igék; az -ul, -ül végű igék irása; az -i, -u, -ü viselkedése a szavak belsejében; a hasonuló mással-hangzók irása /-val, -vá, -dj, -Íj, -tj; -ja, -juk rag; ez., az névmás/; a szótagolás 2 szabálya /szomszédos magánhangzók,

-^Já

- 73 -magánhangzók közötti mássalhangzók/; az elválasztás 3 sza-bálya /csak teljes szótagot viszünk uj sorba; hosszú kétje-gyű mássalhangzó; a dz és a dzs elválasztása/.

A tevékenységek 10 tipusba sorolhatók, és 21-véle konkrét feladat fordul elő Kiemelés szövegből: hangok kiemelése,

meghatározott hangtani jelenséget tar-talmazó szavak.

Hangoztatás: hangképző szervek vizsgálata, hangok időtartamának érzékelése.

Betűrendbe szedés Kiegészités: szavakat fonéma értékű hangokkal,

helyesirási probléma megoldására, hiányzó ékezet.

Csoportositás: magánhangzókat hangszin szerint, szavakat hangrend szerint, j - ly végződésű szavakat.

Szógyűjtés: helyesirási problémák szerint, hangrend szerint, kérdőhang szerint, sajátos hangtani jelenség szerint /pl. amelyekben

kétszer fordul elő ugyanaz a magánhangzó; kettőzött kétjegyű mássalhangzós szavak/.

Toldalékolás: megadott toldalékkal, analógiás, tőhangváltó szavakat különféle toldalékokkal, tőhangváltó szavak toldalékos alakjából a szó-

tövet . Mondatalkotás:különféle hangtani jelenségeket tartalmazó sza-

vakkal /pl. kettőzött 1 végű igékkel/, egy hangban különböző szópárokkal.

Kombinált; sajátos hangtani jelenséget tartalmazó szavak gyűjtése és betűrendbe szedése, stb.

- 74 -2. A.mérőlapok és a javitókulcsok

A fogalmak tudását kivétel nélkül ellenőriztük valamilyen formában..Definíciót csak a magánhangzó és a mássalhangzó f o -galmáról kérünk. Több fogalom egy-egy tulajdonságát tükröző tényt is reprodukál tatunk, ezek tudásút azonban zömmel tevé-kenységekben ellenőrizzük. - A szabályok jelentős .részének a reprodukálását is megkívánjuk. Természetesen elsősorban az alkalmazás szintjén vizegáljuk őket.

A tények tudását hiánytalanul nem ellenőrizhettük; ke-rültük a fölösleges memorizálást sugalló feladatokat: nem soroltattuk fel például a kétjegyű mássalhangzókat, a régies kétjegyű betűket, vagy a hangképző szerveket. Ez utóbbiak ugyíe funkciótlanul, illetve öncélúan szerepelnek a tankönyv-ben, hiszen a. hangoknak a hangképzó' szervek működése szerinti felosztása hiányzik a könyvből. - Nem.soroltattuk fel a rö-vid és hosszú magánhangzó párokat., mivel itt szakmai hiba ta-lálható a könyvben: az a—nak nem hosszú párja az á, mint a-hogyan az e-nek sem hosszú párja az é. A probléma onnán adó-dik, hogy a magyar Írásban az ékezet nélküli magánhangzó hosszúságának nincs jelölési formája..

- 75 -Témazáró mérőlap A/ változ.at Általános iskola Név: Nyelvtan 5. osztály Osztály:

H A N G T A N

1. Bontsd betűire a következő.szót! rövid:

R " 7T ő VT £ ,4 4 4 4

2. Szedd betűrendbe az alábbi szavakat! Dunaföldvár, Dunaharaszti, Dunaszerdahely, Dunapa-taj, Dunakisvarsány, Dunakeszi, Dunaszekcső

T 1T T 77 •t- T 2 2 3 3 3 i 3

3. Húzd alá a kettőzött kétjegyű mássalhangzókat a követ-kező mondatban!

Jóskának meggyűlt a baja az ellenőrrel, mert rossz jeggyel szállt föl a villamosra.

4. írd le szótagolva az alábbi két szót a mellettük ta-lálható pontozott vonalra!

könyveimet: rosszabbul:

ITT 2 2 5. Válaszolj! - Hogyan jelöljük írásunkban a hosszú

magánhangzókat?

- 76 -

6. Egészítsd ki a tanultak szerint! 5/2. A

A mássalhangzók azok a amelyek-a/

nek képzésekor a levegő b/

7. írd le a következő szavak. -as, -es, -os, -ös végű a-lakját a mellettük álló pontozott vonalra! a/ kút b/ híd c/ víz d/ tűz

8. Egészítsd ki a tanultak Bzerint! A magyar szavak végén ..........

TT ff ff 4 4 3 4

az -o és az ö.

9. Egészítsd ki a következő szavakat a hiányzó betűvel! b..zhatsz b..zalom

10. Húzd alá a vegyes hangrendű szavakat" a következő mon-datban!

Egy napfényes szeptemberi napon hangulatos a/ b/ c/ d/ e/

sétát tettünk, f/ g/

ff fi fi 77" TT f TT 1 2 2 2 2 2 2 2

11. . Egészítsd ki a tanultak szerint! A szavak elválasztásának legfőbb szabálya az, hogy az új sorba

a/ szabad átvinniEzért

b/ szavakat nem lehet elválasztani.

•

- 77 -5/2.A

12. Egészítsd ki a tanultak szerint! A -val, -vei, -vá,-vé rag v-je

ffl Telj esítmény:....%pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADAT

13. Töltsd ki az alábbi táblázatot! - írd a szavak mel-letti rovatba a szavak -val, -vei ragos alakját!

Szó -val, -vei ragos alakja a/ oszlop b/ gomb c/ hely d/ ujj e/ meggy

OTe 2Í2

A szorgalmi feladat értéke: $pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős: .-...*.

JAVÍTÓKULCS - 78 -

A/ változat

5. osztály H A N G T A N

1. a/ r b/ ö c/ v d/ i e/ d

2. a/ Dunaföldvár b/ Dunaharaszti c/ Dunakeszi d/ Dunakisvarsány e/ Dunapataj f/ Dunaszekcső g/ Dunaszerdahely

3. a/ ssz a "rossz"szóban b/ ggy a "jeggyel" szóban c/ ha nem húzza alá a ggy-t

a "meggyült" szóban. Ha egyjegyűt is aláhúz, minden elem rossznak te-kintendő!

4. a/ könyv-b/ ve-c/ i-d/ met e/ rosz-f/ szab— g/ bul

5. a/ hosszú ékezettel /a be-tű fölé írt vesszővel/

6. A megfogalmazás tetszőleges A szükséges jegyek: a/ beszédhang/ok/ b/ /valamilyen/akakály-

ba ütközik

7. a/ kutas b/ hidas c/ vizes d/ tüzes

Csak kifogástalan he-lyesírással !

8. a/ hosszú 9. a/ bízhatsz

b/ bizalom Csak hibáitan helyes-írással !

10. Javítás értelem szerint. 11. a/ csak teljes /egész/

szótagot b/ egytagú

12. a/ hasonul /az előző más-salhangzóhoz/

13. Javítás értelem szerint

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS

0, 0 - 23. 9: elégtelen 24, 0 - 46, 1: elégséges 46, 2 - 68, 2: közepes 68, 3 - 90, 4: Jó 90, 5 -100, 0: j eles

- 79 -Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola Név: Nyelvtan, 5. osztály Osztály:

H A N G T A N i

1. írd. le szótagolva az alábbi ket szót a melletük talál-ható pontozott vonalra! leckéidet: hosszabban:

áTTTT ff c^é' T ff 2(2 2 2(2 2 2

2. Bontsd betűire a következő szót! orvos:

a b e 1 A 1 A j A

3. Szedd betűrendbe az alábbi szavakat! Köröstarcsa, Körösladány, Kiskörös, Körösújlak, Körös-szeg, Körösharsány, Körösszerdahely

sr T? ff ff f ff 2 3 3 4 4 5 4

4. Húzd alá a kettőzött kétjegyű mássalhangzókat a követ-kező mondatban! Országgyűlési képviselőnk közölte, hogy a megyében néggyel szaporodott az összevont szövetkezetek ma,

5. Egészítsd ki a tanultak szerint! A melléknevek végén kivétel nélkül

az u és az ü.

- 80 -5/2.B.

6. Válaszolj! Hogyan jelöljük írásban a bosszú mássalhangzókat?

7. Egészítsd ki a tanultak alapján! A magánhangzók azok a beszédhangok, amelyeknek kép-zésekor a hangszalagok a

a/ levegő pedig

regből. b/

távozik a szájü-

8. írd le a következő szavak -as,-es,-oh, -ös végű alakját a mellettük található vonalrá! a/ fű: b/ út:. c/ tűz: d/ víz;

9. Egészítsd ki a tariultak szerint! Ha az "ez", "az" mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő határozórag járul, a névmás z-je

a b n A- 4 1

10. Egészítsd ki a következő szavakat a hiányzó betűvel! s. .ró s..ralmas

11. Húzd alá a vegyes hangrendü szavakat a következő mon-datban ! Rövid, izgalmas hajszában a rendőrök elfogták a vak-

a/ b/ c/ d/ e/ f/ merő betörőt, g/

á 2

T 2

c 2

d 3 2

T 2

"T 3

- 81 -5/2. B

12. írd le szótagolva a következő szót! Fiók:

Telejesítmény: %pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADAT

/

13. Töltsd ki az alábbi táblázatot! - írd a szavak melletti rovatba a szavak -val, -vei ragos a-lakját!

Szó -val, -vei ragos alakja

a/ gép b/ gömb

c/ fogoly d/ szakáll e/ meccs

& 7 T p d e 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladat értéke: ....$pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

- 82 "

B/ változat JAVÍTÓKULCS 5. osztály

H A N G T A N

1. a/ lec-b/ ké-c/ i-d/ det e/ hosz-f/ szab-g/ ban

2. a/ o b/ r c/ v d/ o e/ s

3. a/ Kiskörös b/ Körösharsány c/ Körösladány d/ Körösszeg e/.Körösszerdahely f/ Köröstarcsa g/ Körösújlak

4. a/ ggy a "néggyel" szóban b/ ssz az "összevont" szóban c/ ha nem húzza alá a ggy-t

az "országgyűlés" szóban Ha egyj egyut is aláhúz, minden elem rossznak te-kintendő !

5. a/ hosszú 6. a/ kettőzött betűvel /ket-

tőzéssel/ 7. a/ rezegnek

b/ akadály nélkül

8. a/ füves b/ utas c/ tüzes d/ vizes

Csak kifogástalan he-lyesírással !

9. a/ teljesen hasonul /a rag kezdő mássalhangzójá-hoz/

10. a/ síró b/ siralmas

Csak kifogástalan he-lyesírással !

11. Javítás értelem szerint. 12. a/ fi-

b/ ók

13. Javítás értelem szerint

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 23, ,0: elégtelen 23,1 - 44, elégséges 44,7 - 66, ,2: közepes 66,3 - 87, ,8: jó 87,9 - 100, ,0: j eles

83 Témazáró mérőlap C/ változat Általános iskola Név: Nyelvtan, 5. osztály Osztály:

H A N G T A N

1. Húzd alá a kettőzött kétjegyű mássalhangzókat az a-lábbi mondatban!

Sokkal könnyebbé vált a munka a jéggyárgan, mióta eggyel több korszerű gép dolgozik.

a TT c 5 5 8

2. írd le szótagolva az alábbi két szót a mellettük ta-lálható pontozott vonalra! hosszabban: dolgaidat:

7T h | c 1 ol TT A !A 2 2 i 2 ! 2 2 212

3. Bontsd betűire a következő szót! kabát:

& b~ Q d\e A A A A í A

4. Szedd betűrendbe a következő szvakat! Tiszadob, Tiszaroff, Tiszafüred, Tiszakarád, Tisza-kécske, Tiszadada, Tiszásziget

ttw TT7T T T 3 i 3 3 3 3

5. Egészítsd ki a tanultak szerint! A t végű igék t-je előtt mindig

i-t írünk.

E D

- 84 -5/2.C

6. írd le a következő szavak -as, -es, -os, -ös végű alakját a mellettük található pontozott vonalra! a/ híd: b/ hús: c/ út: d/ víz:

a y c w 3 2 3 2

7. Válaszolj! Mivel jelöljük a hangokat az írásban?.

H

8. Milyen két csoportra osztjuk a hangokat?

9. Az "e^y" szóban ,nem jelöljük kettőzött betűvel a 'gy' hosszúságát. - írd le azt a két szót, amelyben szin-tén nem jelöljük kettőzéssel a mássalhangzó hosszúsá-gát!

10. Egészítsd ki a tanultak szerint! Ha s-re, sz-re, z-íe vagy dz-re végződő igéhez j-vel kezdődő toldalék járul, akkor a j

11. Egészítsd ki a következő szavakat a hiányzó'betűvel! h..vtam h..vatal

- 85 -5/2.C

12. Húzd alá a vegyes hangrendu szavakat a következő mon-datban! A szomszédék kutyája nagy méltósággal sétált a tűző

a/ b/ c/ d/ e/ f/ napon, g/

• f f - ö T "2T {5 T T 2 2 2 2 2 2 2

Teljesítmény: %pont Érdemj egy:

SZORGALMI FELADAT

13. Töltsd ki az alábbi táblázatot! - írd a szavak mellet-ti rovatba a szavak -val, -vei ragos alakját!

A szó -val, -vei ragos alakja a/ kör b/ akadály c/ láng d/ v.á'll e/ könn^

A szrogalmi feladat értéke: ...%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 86 -

C/ változat

5. osztály

H A N G T A N

1. a/ nny a "könnyebbé" szóban b/ ggy az "eggyel" szóban c/ ha nem húzza alá a ggy-t

a "jéggyárban" szóban Ha egyj egyűt is aláhúz, minden elem rossznak te-kintendő !

2. a/ hosz-b/ szab-c/ ban d/ dol-e/ ga-f/ i-g/ dat

3. a/ k b/ a c/ b d/ á e/ t

4. a/ Tiszadada b/ Tiszadob c/ Tiszafüred d/ Tiszakárád e/ Tiszakécske f/ Tiszaroff g/ Tiszasziget

5. a/ hosszú 6. a/ hidas

b/ húsos c/ utas d/ vizes

Csak kifogástalan he-lyesírással !

7. a/ betűvel 8. a/ magánhangzók

b/ mássalhangzók 9. a/ lesz

b/ kisebb 10. a/ teljesen hasonul /az

előző mássalhangzó-hoz/

11. a/ hívtam b/ hivatal

Csak kifogástalan he-lyesírással !

12. Javítás értelem szerint 13. Javítás értelem szerint

OSZTALYZATTA ALAKITAS 0,0 - 28,6: elégtelen

28,7 - 49,6: elégséges 49.7 - 70,7: közepes 70.8 - 91,7: jó 91,8 -100,0: jeles

- 87 -

Témáazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan. 5. osztály

H A N G T A N

D/ változat Név: .............. Osztály:

1. Szedd betűrendbe az alábbi szavakat! fonó, fogoly, fácán, fürj, fogó, fizika, fogas

E X 2 3 f * *

2. Húzd alá a kettőzött kétjegyű mássalhangzókat a követ kező mondatban!

A nyáron majd meggyulladtunk a hőségtől, ami-kor a mbggyet szedtük a hosszúhetényi határ-ban. ia \b

3. írd le szótagolva az alábbi két szót a pontozott vonalra rosszabbul: fogaidat:

a

4. Bontsd betűibe a következő szót! párja

5. Válaszolj! Hogyan jelöljük írásunkban a rövid megánhangzókat?

- 88 -5/2. D

6. Egészítsd ki a tanultak szerint! A többtagú szavak ul, -ül végződésében mindig

az u és az ü.

7. írd le a következő szavak -as, es, os, ös végű alakját a pontozott vonalra! a/ csík: b/ út: c/ víz: d/ súly:

8. Válaszolj: - Hány szótagból áll minden szó?

[37 A

9. Húzd alá a vegyes hangrendu szavakat a következő mondatban!

A galambok minden reggel vidáman turbékolnak a/ b/ c/ d/ e/

a napfényes háztetőn, f/ g/

z b ,c j o/lé 1 J lá l 2 j 2' 2 12 i 2 j 2

10. Egészítsd ki a tanultak szerint! A szótagolás szabályai:Két szomszédos magánhangzó közül a új szótagot kezd. Akár-hány mássalhangzó van is két magánhangzó között, az új szótag mássalhangzóval kez-

b / dodik.

11. Egészítsd ki a tanultak szerint! Ha két szomszédos mássalhangzó közül az egyik olyanná lesz, mint a másik, azt

nevezzük.

- 89 -

5/2.D

12. Egészítsd ki a következő szavakat a hiányzó betűvel! t..rte t..relem

3 b 4

Teljesítmény: %pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADAT

13. Töltsd ki az alábbi táblázatot! — írd a szavak mel-letti rovatba a szavak -val, -vei ragos alakját!

Szó -val, -vei ragos alakja a/ alak b/ súly c/ hang d/ toll e/ gally

A szorgalmi feladat értéke:....%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért feleős:

- 90 -

JAVÍTÓKULCS D/változat

5. osztály

H A N G T A N

1. a/ fácán b/ fizika c/ fogas cl/ fogó e/ fogoly f/ fürj

2. a/ ggy a "meggyet" szóban b/ ssz a "hosszúhetényi"

szóban c/ ha nem húzza alá a ggy-t

a "meggyullad" szóban Ha egyj egyűt is aláhúz, minden elem rossznak te-kintendő !

3. a/ rosz-b/ szab-c/ bul d/ fo-e/ ga-f/ i-g/ dat

4. a/ p b/ á c/ r d/ j e/ a

5. a/ /betű fölé tett/ pont-tal

b/ vagy semmivel /ékezet nélküli betűvel/

7. a/ csíkos b/ utas c/ vizes d/ súlyos

Csak kifogástalan he-helyesírással!

8. a/ ahány magánhangzó van benne

9. Javítás értelem szerint 10. a/ második

b/ csak egy /rövid/ 11. a/ teljes hasonulás 12. a/ tűrte

b/ türelem Csak kifogástalan he-lyesírással !

13. Javítás értelem szerint

OSZTALYZATTA ALAKITAS

0,0 - 32,7: elégtelen 32,8 - 51,0: elégséges 51,1 - 72,4: közepes 72,5 - 89,7: jó 89,8 -100,0: jeles

6. a/ rövid

- 91 -3. Összesített eredmények

változatonként

9'. tábla A II/A változat össze-foglaló adatai

A tanulók száma 250 Átlag x 55,7 Konfidencia . intervallum +2,8 Pontossági követelmény +5,1 % Szórás +s ±22,1 Relativ szórás 39,7 %

10. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,9 5,1 - 10,0 0,9

10,1 - 15,0 2,1 15,1 - 20,0 1,7 20,1 - 25,0 2,6 25,1 - 30,0 6,0 30,1 - 35,0 5,6 35,1 - 40,0 5,6 40,1 - 45,0 8,2 45,1 - 50,0 7,8 50,1 - 55,0 9,5 55,1 - 60,0 8,2 60,1 - 65,0 7,3 65,1 - 70,0 7,8 70,1 - 75,0 5,6 75,1 - 80,0 6,0 80,1 - 85,0 2,1 85,1 - 90,0 3,0 90,1 - 95,0 4,3 95,1 -100,0 4,7

Relativ, gyakorisag,%

20 s

18. á b r a

Százalékpont 10 20 3 0 40 50 6 0 70 8 0 9 0 100

| elégtelen Jelégségesj közepes | jó |~<h|jeles

0 24,0 46.2 683 603 100,0

- 92 -11. tábla A II/B változat össze-foglaló adatai A tanulók száma 239 Átlag x 55,0 Konfidencia intervallum t O +3,1 Pontossági követelmény +5,7 % Szórás +s +21,6 Relativ szórás 39,2 %

12. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 - 5 0 0,5 5,1 - 10 0 0,5

10,1 - 15 0 2,2 15,1 - 20 0 2,2 20,1 - 25 0 2,2 25,1 - 30 0 3,3 30,1 - 35 0 5,0 35,1 - 40 0 10,6 40,1 - 45 0 7,8 45,1 - 50 0 8,9 50,1 - 55 0 7,8 55,1 - 60 0 8,9 60,1 - 65 0 5,5 65,1 - 70 0 8,9 70,1 - 75 0 2,7 75,1 - 80 0 8,9 80,1 - 85 0 3,9 85,1 - 90 0 2,7 90,1 - 95, 0 3,9 95,1 -100, 0 2,7

R e l a t i v g y a k o r i s á g , %

191

I 9 . á b r a

S z á z a l é k p o n t 20 30 40 50 60 70 80 90 100

|elégtelenjelégségesj közepes | jó jeles

23,1 44.7 6 6 , 3 87,9 100,0

- 93 -11. tábla A II/B változat össze-foglaló adatai A tanulók száma 217 Átlag x 60,1 Konfidencia . intervallum +3,0 Pontossági követelmény +5,0 % Szórás + +21,0 Relativ szórás 34,9 %

12. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5 0 0,0 5,1 10 0 0,0

10,1 _ 15 0 - 0,5 15,1 - 20 0 2,6 20,1 _ 25 0 1,0 25,1 - 30 0 3,7 30,1 - 35 0 3,2 35,1 - 40 0 6,9 40,1 _ 45 0 6,9 45,1 - 50 0 10,6 50,1 - 55 0 7,4 55,1 - 60 0 6,4 60,1 _ 65 0 10,1 65,1 - 70 0 5,8 70,1 - 75 0 7,4 75,1 - 80 0 7,4 80,1 - 85 0 5,8 85,1 - 90 0 2,6 90,1 - 95 0 4,8 95,1 -100 0 5,8

Relat iv gyakor iság,%

20

2 0 . á b r a

S z á z a l é k p o n t go 100

elégte len |elégséges| közepes | j ó |~7 | - j e les

28.7 49.7 70 ,8 91,8 100,0

- 94 -

11. tábla A II/B változat össze-foglaló adatai A tanulók száma 217 Átlag x 60,1 Konfidencia intervallum +2,6 Pontossági követelmény +4,3 % Szórás +s +18,3 Relativ szórás 30,4 %

12. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,0 5,1 _ 10,0 0,0

10,1 - 15,0 0,5 15,1 - 20,0 2,1 20,1 - 25,0 1,0 25,1. - 30,0 2,1 30,1 - 35,0 4,8 35,1 - 40,0 4,8 40,1 - 45,0 3,7 45,1 - 50,0 8,0 50,1 - 55,0 10,1 55,1 _ 60,0 11,7 60,1 - 65,0 10,1 65,1 - 70,0 6,9 70,1 - 75,0 7,4 75,1 - 80,0 12,2 80,1 - 85,0 5,8 85,1 - 90,0 4,2 90,1 - 95,0 2,6 95,1 -100 ,0 1,0

Relat ív , gyakor isag,%

20 19

21. á b r a

S z á z a l é k p o n t éo sb 100

e l é g t e l e n |elégségaj közepes ~~jó Jjelesj

323 51,1 69.5 87,8 100,0

- 95 -

BEBMÉMVEI száfííJkra 30 33 40 50 60 70 gp Sp 100

9 bul S-MGH.HQSSZOSAGJEL Jajjlosguekezet 6. MASSALMANGZO MEGH. a ] Beszédhang

7. TOLDALEKOLAS

8. SZÓVÉGI - 0 , - 0

9 . m g h . i d ő t a r t a m

1 0 VEGYES HANGREND FEL-I S M E R É S E

s j i s m m [Öl Nem 62.21F a|| 30*4lj3— Dj sorba egész szótag

o i b zb 3 b 4 b s b s b 7b ab 2 b íoo

A ll/B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI s£?»ttjc 0 10.. 20 30 40 50 60 70 80 90 100 l- i i i i i i 1 1 a í=_! 1 1 1 1

Lec-1 1 l - l

95,01 b ké - 92.71

1. SZÓTAGOLÁS c i - 88,8!

1. SZÓTAGOLÁS d d e t 91,1 e hosz- 91,1 f szab- 9 M 9 ban 92.7. | a 0 70,8

2 . SZÓ BETŰKRE BONTÁSA .b P 70,8

2 . SZÓ BETŰKRE BONTÁSA c V 73,8 d 0 70 ,2 | e S 72,51 a Kiskörös 6 2 , 6 | b Körösharsány43.c| c Körosladány 50,3|

3 .BETUREND d Körösszeg 32,4| e 30,2 | l - Kö rössze rda hely f 29,1 |í—Kö rosta rcsa 9 33,oH-Körösújlak

4 KETTŐZÖTT KETJEGYU MÁS-SALHANGZÓK FELISM.

a Néggyel 63,71 4 KETTŐZÖTT KETJEGYU MÁS-

SALHANGZÓK FELISM. b összevont 59,8 1 4 KETTŐZÖTT KETJEGYU MÁS-SALHANGZÓK FELISM. c 34,1 K - H a a z „orszáqqyülés-ben

5.MELLEKNEV VEGI-U,-Ü a Hosszú 36,91 " e m

' 6 . HOSSZÚ MASSALHANGZ JEL a Ket tőzöt t betűvel 73,21

7. A MAGÁNHANGZÓ MEGHAT. a Hanqszalacjok rezeonek 74,31 7. A MAGÁNHANGZÓ MEGHAT. b Akadály nélkül 73,21 a Füyes 42 ,51

8.T0LDALÉK0LÁS b j í t a s 55,2|

L d

i uzes •H/,/ | Vizes 4 9 , 7 1

9 . E Z "+MASSALHANGZ. RAG. a Teljesen h a s o n u l j 10. MAGÁNHANGZÓ IDŐTÁRT. a Siró 65,41 10. MAGÁNHANGZÓ IDŐTÁRT. b siralmas 77,71

a Nem 65,41 b Vegyes 7 0 , 4

11. VEGYES HANGRENDFELISrt c Nem 70,4

11. VEGYES HANGRENDFELISrt d Nem 52,51 e vegyes 7631. f Vegyes 79.31 9 Nem 52,01

12. SZOTAGOLÁS a F i - 87,0 | 12. SZOTAGOLÁS b ók 80,41 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 97 -

A ll/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI svaiéi? O 1p 20 3p 4Q 50 6p 7Q &p 9p 100 Könnuebbe 47, w

M ] k e t t ő z ö t t k e t j e g y u más-s a l h a n g z ó f e l i s m .

EQfluel 48, 28,9jf-Ha a „ jéggyár" -ban nem

2.SZ0TAG0LAS

Hosz- 92,5 s z a b - 93,0 ban 96,3 doi- 96,3 g a - 95,2

89,8 dat 89,8

3. SZO BETŰKRE BONTASA

78,2

4. b e t ű r e n d

5- AZ w-IT IGEKEPZÖ Wlw-JE

Tiszadada 52,4 Tiszadob Tiszafüred T iszakarad

49,71 "5Ü9| 50,31

Tiszakécske 49,21 Tisza roff 43,9 j Tiszasziget 50,3 \ Hosszú 60,0]

6.T0LDALEK0LAS

7. A HANGOK ÍRASKÉPE

Hidas 57,8 Húsos 6 5 , 2 Utas 44,9 Vizes 64,7 Betű

8. A HANGOK FELOSZTASA

KIEJTÉSBEN HOSSZÜ,ÍRAS-BAN RÖVID

10. RÉS HANG Ü.ATOLD.„J"-JE

Magánhangzó" 63,1

Mássá I hangzó e 3

9. Lesz 38,01 Kisebb 283|

m

Teljesen hasonul

f f . MGH. IDŐTARTAMA Hívtam 63,61

Hivatal

12.VEGYES HANGREND FELISM

Vegyes 78,6 j

74,3 N e m 59,9 | N e m Vegyes Vegyes Nem Nem — i i

72,21 6 7 , 4 |

"851]

- 98 -

A ll/D VÁLTOZAT EREDHENYEI o 10 a) 30 40 50 eo 70 80 30 100

9.VEGYES HANGREND FELISM. d || Vegyes 75A I e j . Vegyes 22 A\ f I Vegyes 77,0 I

0 10 20 30 40 50 á ) 70 80 30 100

- 99 -Az átlagos eredmény ebből a tematikus egységből megegye-

zik az előzőiével. A megoszlás azonban jobb. A szórás erős ugyan /minctam változatban 30 % fölötti/, de nem tapasztal-hatók olyaru szélsőségek, mint az első tematikus egységben. Mind a négy mérőlapváltozat eredményeinek a megoszlásában felfedezhető a normális elopzlás jellegzetes haranggörbéje. A tanulók t.®bltsége /körülbelül kétharmada/ közepes színvo-nalon teljesítette a követelményeket. Az A és a C válto-zat kissé ellaposodó, valamint a D változat kissé keskenyebb harangjával ellentétben a B változat megoszlási görbéje a -s és a +s érték között érdekes platót mutat, jelezvén, hogy a szóráson belül a teljesítményeknek közel háromnegyedé tö-mörül .

Ha az eredményt feladattípusonként vizsgáljuk, az álla-pitható meg, hogy az elméleti ismeretek reprodukálása álta-lában valamelyest gyengébben sikerült, mint az alkalmazási /gyakorlati/ feladatok megoldása.

A minőségi elemzést azonban most sem változatonként, ha--nem témák szerint végezzük.

4. Az eredmények témánként

Hangtani alapismeretek

A teljesítményeket jól szemlélteti a 26. ábra. Három tény reprodukálása /a Bg és a C Q feladatban/ si-

került a tanulók 70 %-ának; valamivel kevesebben emlékez-tek arra, hogy a hangokat betűvel jelöljük /C^/, noha már az Írástanulás kezdetén, az első osztályban tudatosítjuk ezt a tényt. — Láthatóan kevés figyelmet fordítunk a kettő-zött ly-os szavak emlékezetbe vésésére. Természetesen nem is az a cél, hogy ezeket bármikor fel tudják, sorolni a ta-nulók, hanem az, hogy mindenkor helyesen irják őket. Jobb lett volna inkább gyakorlati feladatban ellenőriznünk.

Az alkalmazási feladatok közül a szavak betűkre bon-tását jól tudijiák a tanulók.

A betűrend talán ennél fontosabb gyakorlati szempontból. Ezért a feladatokba igyekeztünk belesűríteni minden fonto-sabb problémáját. Csupán az alapszabály /"a kezdőbetű dönt"/

- 100 -

26/1 ábra

HANGTANI ALAPISMERETEK 0 10 20 3 0 40 50 60 70

Százalek 80 90 (00

a • * i — i —

r • . 1 j

72,6 I i i

A. l BETŰKRE BONTÁS b 0 70,9

A. l BETŰKRE BONTÁS c V 70,9 d i 70,9 e d 70,9 a 0 70,8

B.2. BETŰKRE BONTÁS b r 70,8

B.2. BETŰKRE BONTÁS c V 70,8 d 0 70,21 e s 72,5 I a k 7 8 , 2 |

C.3. BETŰKRE BONTÁS b a 77,6

C.3. BETŰKRE BONTÁS c b 76,5 d á 76,5 e t 77,1 a P 81,3 | b a 79,2

D.4.BETŰKRE BONTÁS c r 192 d J 77,6 r e a 79,2|

. „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-AdSALHANGZÖ FELISM.

a Rossz 41,7| . „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-AdSALHANGZÖ FELISM. b Jeggyel 43,5| . „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-

AdSALHANGZÖ FELISM. c 25,2 * - H a a „ meggyűl t 73 _ ben nem

R 4 A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-Ö*SALHANGZÓ FELISM.

a Néggyel 6 3 . 7 | R 4 A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-Ö*SALHANGZÓ FELISM. b Összevont 59,8| R 4 A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MAS-Ö*SALHANGZÓ FELISM. c 34.1 U -Orszdggyü lés -ben nem

r , A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-SALHANGZÓ FELISM.

a Könnyebbé 47,6j r , A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-

SALHANGZÓ FELISM. b Eggyel 48,1 1 r , A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-SALHANGZÓ FELISM. c 2 8 , 9 | * - J é g g y á r - b a n n e m

n „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-SALHANGZÓ FELISM.

a Meggyel 81,81 n „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-

SALHANGZÓ FELISM. b Hosszúhetény 78,61 n „ A KETTŐZÖTT KÉTJEGYŰ MÁS-SALHANGZÓ FELISM. c 3 0 , 5 | f - M e g g y u i i a d - b a n nem

B.6.HOSSZÚ MSH.JELÖLÉSE a Ket tőzöt t betűvel 73,2 | G.7. A HANGOK l'RÁSKÉPE a Betű 63,1 |

C.8.A HANGOK FELOSZTÁSA a Magánhangzó 71.7 i C.8.A HANGOK FELOSZTÁSA a Mássalhangzó 70,6 f 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 101 -

26/2 ábra

H A N G T A N I A L A P I S M E R E T E K (Folytatás;

Száza lék 0 10 20 3 0 40 50 6 0 70 60 90 100

a Dunafö ldvár 1 1 • 1 • 73,51

b D ű n a h a r a s z t i 64,9 | c Dunakeszi 47,01

A.2. BETŰREND d 41,7 i—Dunakisyarsány A.2. BETŰREND e Dunapataj 41,7 f Dunaszekcső 43,5| 9 39,61«— Dunaszerdahe ly a Kiskörös 6 2 . 6 1 b 43,0 I ^ K ö r ö s h a r s á n y c Körösladánu 50,31

B.3. BETŰREND d 32,4 ^ -Körösszeg e 3 0 , 2 K ö r ö s s z e r d a h e l y f 29,1 | « - k ö r ö s t a r c s a 9 33,0 Körös új lak a T iszadada 5 2 , 4 | b T iszadob 49,7 | c Tiszafüred 51,9|

C.4. BETŰREND d Tiszakarád 50,31 e Tiszakécske 49,21 f Tisza roff 43,9 n 9 Tiszasziget 50,31 a Fácán 76,5| b Fizika 6 4 , 5 | c Fogás 44,4 |

D.1. BETŰREND d Fogó 26,2| e Fogoly 27.31 f Fonó 40,6| 9 Fürj 1 1 r r 58,8 | 1—S r—i 1

0 10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100

- 102 -

legegyszerűbb esetének alkalmazására nem volt szükség: a betűrendbe sorolandó szavak azonos betűvel kezdődnek a fel-adatokban. A D^ feladatban egyszerű, azonos betűvel kezdő-dő szavakat kellett betűrendbe szedniük a tanulóknak, ahol három /fácán, fizika, fürj/ esetéhen a második betű alapján eldönthető a sorrend; négy szóban azonban a második betű azonos. Ezek közül egy /fonó/ szelektálható a harmadik be-tű alapján, háromban viszont még a harmadik betű is egye-zik. Közülük a negyedik betű alapján elhelyezhető a betű-rendben egy szó /fogas/, kettőnél azonban azonos a negye-dik betü. A problémát az jelenti, hogy a negyedik betű u-gyanazon magánhangzó hosszú és rövid változata. Az eredmé-nyek szerint a tanulók nem tudják, hogy a betűrend szem-pontjából a rövid és hosszú magánhangzó azonosnak tekinten-dő: emiatt követik el a legtöbb hibát.

Az Ag és a C^ feladatokban olyan öss-.« ;ett szavakat kellett betűrendbe szedni, amelyek előtagja azonos, a sor-rend tehát az utótag alapján dönthető el. Ez általában nem okozott különösebb nehézséget'a tanulóknak. Az utótagok többsége különböző betűvel kezdődik. Ahol ezen az alapon dönteni lehetett, ott általában jobb az eredmény, mint azokban az esetekben, amikor a második vagy a harmadik be-tűt is figyelembe kellett venni.

A B^ feladat annyiban tér el az Ag és a C^ jelütői, hogy az összetett szavak közül egynek az utótagja azonos a többi előtagjával. Ez a tény kiemelte a többi közül, igy ezt tet-ték a legtöbben megfelelő helyre. A többi esetben nagyjából hasonló problémákkal álltak szemben a tanulók, mint az elő-ző két feladatban. Uj variációt csak a Körösszeg és a Körös-szerdahely szavakban az s+sz betüegyüttes jelentett, amely kettőzött kétjegyű mássalhangzónak tűnhetett. Ez - az ered-mények tanúsága szerint - némi zavart keltett.

Összesitve e feladatok tanulságait, két problémára hiv-juk fel a figyelmet. Az egyik az, hogy minél mélyebbre kell hatolni a szó belsejébe a betűrend eldöntése céljából, annál kevesebben birkóznak meg a feladattal. A másik, hogy kevéssé ismerik a tnulók a szabálynak azt az elemét, mely szerint a rövid és a hosszú magánhangzópárok a betűrend szempontjából azonosnak tekintendők.

- 103 -

A magánhangzók

A magánhangzó definíciójának tudása jó: a tanulók há-romnegyed része helyesen reprodukálta; a helyesirási sza-bályokat azonban csak mintegy 50 százalékuki

A gyakorlati feladatokat három tipusba sorolhatjuk. Az egyik tipusban betükiegészitésben kellett megadni a szó bel-sejében rövid és hosszú alakját változtató i és ü hang meg-felelő alakját. Az átlagos szint 66 %-os. Megjegyzendő, hogy a hosszú alak jelölését jóval többen elvétik, vagyis a hosz-szu magánhangzó helyett sokkal többen irnak rövidet, mint a rövid helyett hosszút. Ez a tapasztalat egyezik az országos helyesirási mérés adataival.

A másik tipus lényegében hasonló feladat elé állította a tanulókat: olyan egytagú főneveket kellett toldalékkal el-látniuk, amelyeknek a hosszú magánhangzója a toldalékos ala-kok némelyikében megrövidül. E feladatot jóval gyengébben oldotiák meg az előzőnél.

A harmadik feladattípusban hét megadott szó közül ki kellett emelniük a vegyes hangrendü szavakat. Logikai szem-pontból ez besorolási müveletet kivánt, amihez a hangrendre és a magánhangzók hangszinére vonatkozó ismeretek felidézé-se, ezek segítségével a megadott szavak analizálása szüksé-ges. — Az általános színvonal jó. Nagyobb probléma abból-a-dódik, hogy sokan a nem azonos magas vagy mély magánhangzók-ból álló szavakat vegyesnek tekintik, például az A ^Q fel-adatban a "hangulatos", a B ^ feladatban a "rendőrök", a "betörő", a C 1 2 feladatban a "kutyája", a "napon" szót. Ezt a hibát a tanulók mintegy 40-45 %-a követi el.

A mássalhangzók

JE téma ismereteinek ellenőrzése azért volt problematikus, mert - mint már a strukturális elemzésnél jeleztük - a tan-könyv szinte kizárólag helyesirási ismereteket ad ezzel kap-csolatosan. A témazáró tudásszintmérés viszont nem alkalmas a készségek fejlettségének a mérésére; funkciója más. Egy-

- 104 -

27/1 ábra

A M A G Á N H A N G Z Ó K Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

B.7.A MAGÁNHANGZÓ MEGH. a Hangszalagok rezegnek 74,3 I B.7.A MAGÁNHANGZÓ MEGH. b Akadály nélkül 732] A5.MGH. HOSSZÚSÁGJEL a Hosszú ékezet 4521 A.&SZÓVÉGI -ÓrÖ a 4iűiizir 44.3 [ B.5.MELLEKNEVVÉGI "U.-U a Hosszú 36 ,9 | C5.AZ-IT IGE KÉPZŐ l - J E a Hosszú 60,01

D.5.RÖVID MGH JELÖLÉSE a Betű fölött pont 62,6 | D.5.RÖVID MGH JELÖLÉSE b 43,6 kezet nélküli betű

D.6.AZ -UL VEGZ.TOBBTAGU SZOBÁN a Rövid 75,9

A.9.MGH IDŐTARTAM a Bizhaísz 66,1

A.9.MGH IDŐTARTAM b Bizalom 76,1

B.KIMGH IDŐTARTAM a Siró 65,41 B.KIMGH IDŐTARTAM b Siralmas . 77,7

C.II.MGH IDŐTARTAM a Hivtarn 5 9 , 4 | C.II.MGH IDŐTARTAM b Hivatal 78,6

D.12.MGH IDŐTARTAM a Tűrte 39,0| D.12.MGH IDŐTARTAM b Türelem 71,11 a Kutas 53,9

A.7.T0LDALÉK0LÁS b Hidas 55,41 A.7.T0LDALÉK0LÁS c Vizes 58,7 | d Tüzes 45,7 | a Füves 42,5|

R8.T0LDALÉK0LÁS b Utas 552 R8.T0LDALÉK0LÁS c Tüzes 47 ,2 ] d Vizes 49,71 a Hidas 57,8 |

C.G.TOLDALÉKOLÁS b Húsos C.G.TOLDALÉKOLÁS c Utas 1 4 4 , 9 | d Vizes 64,7 a Csíkos 6 6 , 8 |

D.7.T0LDALEK0LAS b ütas 49,7| D.7.T0LDALEK0LAS c Vizes 58,S| d Súlyos 6 5 , 8 | 0 .10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 105 -

27/2 ábra

A MAGÁNHANGZÓK

( F o l y t a t á s )

Szazalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

a Nem 8 5 , 7 | b Vegyes 78,7|

A i n VEGYES HANGREND T E L I S M

c Nem 70,41 A i n VEGYES HANGREND

T E L I S M d Nem 72,2| A i n VEGYES HANGREND

T E L I S M e Nerrf 54 ,8 | f Vegyes 6 6 , l | 9 Nem 62,2| a Nem 65,4 | b Veqyes 70,4

n „ VEGYES HANGREND FELISM.

c Nem 70,4 n „ VEGYES HANGREND FELISM. d Nem 52,51 n „ VEGYES HANGREND FELISM. e Vegyes 76,5|

f Veqyes 79,31 9 Nem 52,0 | a Vegyes 74.3| b Nem 59,9 [

p , 0 VEGYES HANGREND u w m i S M .

c Nem 85,0| p , 0 VEGYES HANGREND u w m i S M . d Vegyes 84 ,5 | p , 0 VEGYES HANGREND u w m i S M . e Vegyes 72,21

f Nem 67,4| 9 Nem 64,71 a Nem 73,31 b Nem 80,7|

n q VEGYES HANGREND T E L I S M .

c Nem 82,9| n q VEGYES HANGREND

T E L I S M . d Vegyes 75.41 n q VEGYES HANGREND T E L I S M .

e Veqyes 82,41 f Veqyes 77,01 9 Vegyes 78,61

1 1 1 1 ' i i 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 106 -

egy, az anyaggal összefüggő.aktuális helyesírási problémát eddig is beleszőttünk a mérőlapok feladataiba, de annyit le-hetetlen, amennyit e témából kellene. Ezért csupán azt a né-hány ismeretet ellenőriztük,amelyek tudásának szintjét a 28. ábra szemlélteti. /Mint már jeleztük, a helyesirás fej-lődését egy korábbi munkában vizsgáltuk/

A szótag

E beékelt témából két szabályt /szótagolás, elválasztás/ és egy tényt /hány szótagból állnak a szavak?/ reprodukál-tattunk. A tény tudása igen jó, a szabályoké nagyon gyenge. Emellett minden változaton,szerepelt szótagolási feladat, amit országosan igen jó átlaggal oldottak meg a tanulók. /29. ábra/ Az országos helyesírási mérésünk alkalmával vi-szont az ötödikes tanulók egynegyede követett el elválasz-tási hibát: e tények együtt arra mutatnak, hogy a szótago-lásban - elválasztásban bizonytalanok a tanulók.

28. á b r a

A MÁSSALHANGZÓK

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 ' • I I I I • I I I

A .6. MÁSSALHANGZÓ MEGHAT. a Beszédhang 67,01

A .6. MÁSSALHANGZÓ MEGHAT. b Akadá ly 58 ,71 A .12 .A B -VAL,WÁ M , V-JE a Hasonul 59,11 B .9 . „EZ* '+ MSH-S RAG a Teljesen hasonul 47,5)

C.9. Kj^JT.HOSSZÚ,ÍRÁSBAN a Lesz 38,01

C.9. Kj^JT.HOSSZÚ,ÍRÁSBAN b Kisebb 28,3| C.10. RÉSHANG UTÁN A TOLDJ-JE a Teljesen hasonul 63,61 D. 11. MÁSSALHANGZÓK A BESZB a Teljes hasonulás 72,7|

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 107 -

A S Z O T A G

10

29. á b r a

S z á z a l é k 100

D.&HÁNY SZÓTAGBÓL ÁLL A SZÓ? a .« ' • « • ' — ' — « — | Ahány mgh-ja van 86,61

. ...

D.10.SZÓTAGOLÁS SZAB. a 36 ,9 b - k é t mqh. közül a 2.új szótaq-

D.10.SZÓTAGOLÁS SZAB. b 3 6 . 4 fc-^.Több msh-ból csak egy r. a Köny- 79,1 | b v e - 8 * H

A.4.SZ0TAG0LAS c •J- 80 .41

A.4.SZ0TAG0LAS d met 81.7 | e nosz- 89,1 f szab- 87,4 9 bul 86,51 a Lec- 95,0 b k é - 92,7 1

B . l SZOTAGOLAS c i - 8 8 . 8

B . l SZOTAGOLAS d d e t 91,1 e h o s - 91,1 f s z a b - 91.6 9 b a n 92,7

B.12. SZÓTAGOLÁS a F i - 870 | B.12. SZÓTAGOLÁS b ók 8031 1

a Hosz- 9 2 3 | b szab- 93,01

C.2. SZOTAGOLAS c ban 96,3

C.2. SZOTAGOLAS d d o l - 96,3 e g a - 95 .21 f i - 8 9 3 9 dat 8 9 3 a Rosz- 92,5 b s z a b - 94,7 [

D.3. SZOTAGOLAS c bul 9 6 , 3 |

D.3. SZOTAGOLAS d f o - 9 5 . 2 | e g a - 94,1 { i 90 ,91 9 dat 93,6 1

A.11. ELVÁLASZTÁS SZABÁLYA a 30,4 If-Üj s o r b a egész .szótag i A.11. ELVÁLASZTÁS SZABÁLYA b

0 10 20 30 40 50 á) 70 80 30 100

- 109 -

III. FEJEZET

"A szó" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga A tankönyvben a következő témákra tagolódik ez a tema-

tikus egység: A szó fogalma A szó alakja és jelentése A rokon értelmű szavak A hangutánzó szavak A szóelemek A toldalékok fajai Az összetett szavak A témáknak ezt a felosztását -lényegében megtartottuk,

csupán annyit változtattunk rajta, hogy "A szó fogalma" c. témába - pusztán praktikus okokból - beleolvasztottuk a tankkönyv "Az összetett szavak" c. témáját. /Külön-külön annyira kevés ismeretet ad mindkettő, hogy célszerűnek lát-szott az elemzéskor összevonnunk őket./

A tanitandó - ellenőrizendő fogalmak struktúráját ebben az egységben sem könnyű felvázolni. Az egyik probléma, hogy logikailag ide illeszkedik az előzŐ tematikus egységben tár-gyalt "egytagú szó" és "többtagú szó" fogalma.

A másik annak meghatározása, hogy mi az a rendszerképző fogalom, az a felosztási alap, .amely szerint az egyjelenté-sü, többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó, azonos alakú szavak halmaza létrejön. - Lehet-e közös felosztási alapnak tekinteni az "alak és jelentés viszonyá"-t? - Ha igen, akkor a 3.0. ábrán bemutatott összefüggések állnak fönn. - Az egyes részhalmazok elnevezése azonban kétséget támaszt aziránt, hogy közös felosztási alappal jöttek létre.

Sok fogalmi zavart okoz főként az "egyjelentésü", "több jelentésű", "azonos alakú" elnevezés. A baj ott vanj hogy az azonos alakú szó hangalakjához is több jelentés kapcsolódik, meg a több jelentésű szó hangalakjához is. A szavak e két

- 110 -

27/2 ábra

,A SZ0 W C. TÉMA STRUKTURAJA

(Alakes jelen-tés viszo -

l nya

H EGY JELENTÉSŰ

T Ö B B JELENTÉSŰI

« - I ROKON ÉRTELMŰ I

HANGUTÁNZÓ

H AZONOS ALAKÚ

szo {Szerkezet}4

H EGYSZERŰ |

ÖSSZETETT - {Többszörösen ö t . |

r EGYTAGÚ

- j TÖBBTAGÚ

- 111 -

szó

31 ábra

A „ S Z O " F O G A L M A I

-{Alak} 4-

-{ Jelentés) 4-

-{Rokon értelem}

-{Hangutánzás}

-{Összetétel}

í < H í

H í

AZONOS ALAKÚ

NEM AZONOS ALAKÍT

EGY JELENTÉSŰ

TÖBBJELENTÉSŰ

ROKON ÉRTELMŰ

NEM ROKON ÉRTELMŰ

HANGUTÁNZÓ

NEM HANGUTANZÖ

EGYSZERŰ

ÖSSZETETT > -{Szótagok szarna^

H EGYTAGÚ |

1 ? T ö b b s z ő r , ö t

^ TÖBBTAGÚ

- 112 -

részhalmaza tehát fedi egymást. A felosztás egyik alapsza-bálya pedig az, hogy a részhalmazok nem fedhetik egymást.

A tananyagcsökkentő rendelkezés szerint az azonos ala-kú szavak tanitása nem kötelező; érdekes lesz követni, hogy ez javit-e a helyzeten. Az eredeti mérés tanúsága szerint e három fogalom tudása nagyon gyenge /37 %/.

A szavak szerkezet szerinti osztályozása is problemati-kus. Először azért, mert kérdéses, hogy a szótagok nem szer-kezeti elemei-e a szónak? - A szerkezet fogalma igen tág, terjedelmébe biztonsággal belesorolható a szótag. Ha ez igy van, akkor a szerkezet szerinti osztályozás alapján létre-jövő részhalmazok az egytagú és a. többtagú szavak is. Az vi-szont világos, hogy az egyszerű és az összetett szó funkcio-nálisan más kategóriába tartozik, mint a szótag /amely ele-me az egyszerű és az összetett szónak is/: nem mellérendelt fogalmak. Akkor viszont logikailag hibás dolog közös fel-osztási alappal egymás mellé rendeli őket. - Nem kielégítő felosztási alap tehát a "szerkezet".

Logikailag kifogástalan strukturát a 31. ábrán láthatunk. Megjegyzendő, hogy a tankönyv végez egy logikai szempont-

ból értelmetlen felosztást is: az összetett szavak halmazát fel-bontja a többszrörösen összetett szavak részhalmazára, már pedig minden.felosztásnak csak akkor van értelme, ha egy-azon felosztási alappal legalább két részhalmaz jön létre. A 31. ábrán található kérdőjel ezt a hiátust jelzi. Ok: a nyelvtudomány külön névvel jelöli a kettőnél több szóból keletkezett összett szót /"többszörösen összetett szó"/, de nem nevezi meg a két szóból keletkezett szót. A "kéttagú összetett szó" megfelelő megnevezés lenne, de ezt talán a-zért nem alkalmazza, mert a "tag" jelentését leköti a "szó-tag" jelölésére: "egytagú szó", "több tagu szó". Igaz ugyan, hogy ebben sem következetes, mert az összetett szavak al-kotóelemeinek a jelölésére .is használja a "tag" szót, lásd: "előtag", "utótag", igy a "kéttagú összetett szó" elfogad-ható lenne. De mert nem tanítjuk, nem is kérhetjük számon.

E problémákat a nyelvtudománynak kellene megoldania. A pontos értelmezés, rendszerezés megkönnyítené a tanítást, és eredményesebbé tenné a tanulást. Jeleznünk kellett e problé-mákat, mert beléjük ütköztünk a Mit mérjünk? és Hogyan mér-

- 113 -

jiink? meghatározásakor. Az eredmények elemzésekor is te-kintettel kell lennünk e problémákra.

Vegyük számba ezután a tényeket!

A szó fogalma; az egyszerű és összetett szó

I. Szó

-1.- beszédrész - 2 . - legkisebb értelmes rész -3»- hangalakja van 4.- a hangalak a kimondott hangsor -5.- jelentése van -6.- a jelentés, amire a hangsor hallásakor

gondolunk

II. Egyszerű szó !•.- nem lehet további szavakra bontani

III. Összetett szó

1.- előtagja van 2.- utótagja van -3.- az elő- és utótag jelentése kapcs. -4.- a "hintaló" összetett szó -5.- a "padló" nem összetett szó -6.- előtagja is lehet összetett szó -7.- utótagja is lehet összetett szó -8.- mindkettő lehet összetett szó

A szó alakja és jelentése

I. Egyjelentésü szó •1.- hangalakjához egyetlen jelentés fűződik

- 114 -

II. Több jelentésű szó

1.- hangalakjához két jelentés •2.- hangalakjához több jelentés •3-- a jelentések összefüggnek •4.- a "nap" több jelentésű szó 5.- a "nyelv" több jelentésű szó

III. Azonos alakú szó

1.- hangalakjához két jelentés •2.- hangalakjához több jelentés 3«- a jelentések nem függnek

össze •4-- az alak egybeesése véletlen •5.- a "vár" azonos alakú szó •6.- az "ár" azonos alakú szó

A rokon értelmű szavak

I. Rokon értelmű szó

-1.- jelentésük azonos -2.- jelentésük hasonló -3.- hangalakjuk különbözik -4-- a mondanivalót változatossá

teszi -5.- a "tengeri" és "kukorica" ro-

kon é. szó -6.- a "halom", "domb", "hegy" rokon

ért. szó

A hangutánzó szavak

I. Hangutánzó szó

!.- élőlények hangját utánozza •2.- dolgok hangját utánozza •3.- elevenné, szinesség teszi, a

beszédet •4« - 13.- hangutánzó szavak

- 115 -

A szóelemek

-1.- a toldalék szóelem I. Szóelem 2.- a szótő szóelem

-3.- a kötőhangzó szóelem

•1.- a toldalék előtt áll II Kötőhangzó - —

L2 - rövid magánhangzó

A toldalékok

I. Toldalék

-1.- a szótőhöz járul -2.- ? /kötőhangzó előzheti meg/ -3.- lehet magas alakja -4-~ lehet mély alakja -5.- illeszkedik a szó hangrendjéhez

A következő szabályok találhatók az egységben: a rokon értelmű szavak használata; az összetett szavak irása /az elő-és az utótagot egybeírjuk; az előtag végső és az utótag kez-dő mássalhangzójának az irása/; az összetett szavak szótago-lása.

A tevékenységi tipusok száma 10. Szóalkotás: megadott betűkből minél több szó,

hangutánzó szópárok /folyamatos - mozzanatos/. Mondatalkotás: több jelentésű szavak minden jelentésével,

Szógyűjtés: körülirt fogalom megnevezése megfelelő szóval, adott szavakhoz rokon értelműt, Mit csinál? kérdésre rokon értelműt, Mit csinál? kérdésre hangutánzót, Meghatározott értelmű rokon ért. szavak irodalmi

szövegből.

rokon értelmű szavak mindegyikével, megadott hangutánzó szó mint alany, hangutánzó szó ellenkező,, hangrendü párjával felsólitó igealakokkal.

- 116 -Rendezés: fokozati különbséget jelentő rokon ért. szavak

rangsorolása, jelentésárnyalatok szerinti rangsorolás, valódi és nem valódi összetett szavak.

Tagolás:tagolatlan hangsor többféle mondattá, szótagolás.

Szókiegészités: hiányzó j hanggal, hasonuló mássalhangzóval /zöngésedés -zöngétlenedés/

Elemzés: szó jelentése, azonos alakú szavak jelentése, azonos alakú szavak kiemelése szövegből, rokon értelmű szavak jelentése, közmondások tömör megállapitsai, szóelemekre bontás toldalékok illeszkedése.

Mondatátalakitás: egyes számú alany - többes számú alany. Toldalékolás: olyan végződésű.szóhoz, amilyennel a toldalék

kezdődik, illeszkedő toldalékkal, megfelelő helyhatározó raggal, ábrák alapján.

Kombinált: szavak jelentésének kifejezése, az értelmezett szóval mondatalkotás, magánhangzóval kezdődő igék gyűjtése, ellátása

meg-, fel- igekötővel, és szótagolásuk, összetett helységnevek gyűjtése, szótagolása.

2. A mérőlapok és a .javitókulcsok

A tematikus egységben szereplő minden fogalmat egy-két jeggyel definiál a tankönyv. Ezeket reprodukáltatják a mérő-lapok feladatai. Reprodukáltattuk a szóelemek felsorolását is. A feladatok többsége azonban az alkalmazás szintjén ellenőrzi az ismereteket.

- 117 -

A/ változat Név: Osztály:

A S Z Ó

1. Mit nevezünk szótőnek?

Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan, 5. osztály

T D 3 2

2. Bontsd elemeire a következő szavakat, és írd be a szóelemeket a táblázatba!

könyvvel, ásó, autók

Szótő Toldalék

3. Egészítsd ki! A szó alakja az a amelyet a szó kimondásakor kiejtünk vagy hallunk

E

4. írd le az alábbi szavakat úgy, hogy a szóelemeket kö-tőjellel kapcsold egymáshoz. Azután írd fel á szóelemek fölé, hogy melyik a szótő, és melyik a toldalék! halász: engedély:

7T T T •5" T 7T T 2 3 2 2 2 3 5. 4

- 118 -5/3. A

5. Helyettesítsd, más igével az alábbi mondatokban a csi-nál igét, és írd föléje az új igét!

Juli rendet csinált a szobában. A vihar nagy kárt csinált a vetésben.

6. Egészítsd"ki! Egyszerű szónak nevezzük az olyan szót,

H

7. írd le szótagolva a következő szavakat a mellettük található vonalra!

megír: rendőrség:

8. Mit nevezünk több jelentésű szónak?

o c <f £ u 2 3 3 2

9. Fejezd ki hangutánzó igével, mit csinál a/ az óra: b/ a szél: .

' / /

10. írj három rokon ertelmu szot a következő szóhoz! tó:

- 119 -5/3. A

11. Melyik hangutánzó igével fejezhető ki a következő j elentés: folyadék /például víz/ belezuhanó tárgytól /például kőtől/ mély hangot ad. A hangtuánzó ige:

s z í 12. Egészítsd ki a hiányzó betűvel az adábbi két szót!

va..beton há..fal

a b 1 1

13. Hányféleképpen választható el a következő szó? írd le a vonalra mindegyik elválasztási módnak meg-felelően! Magyarország:

Telj esítmény: ....... .. ,.%pont Érdemj egy:

SZORGALMI FELADATOK /

14».írj egy-egy mondatot a következő két szóval! fáradság:

fáradtság:

- 120 -5/3. A

15. Az alábbi betűkből állíts össze annyi értelmes szót, ahányat tudsz! - A szavakat írd a betűk melletti vo-nalra! u, s, g, r, á: s, v, a, a: r, t, é:

T I T 7T d e T § 7T f 2 2 2 2 2 2 2 2 2 |

A szorgalmi feladatok értéke:

........%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - A JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős: .«...

JAVÍTÓKULCS - 121 -

A/ változat

5. osztály

A SZÓ

1. A fogalmazás tetszőleges A szükséges jegyek: a/ a sző része b/ toldalékok járulnak

hozzá 2. a/ könyv: szótő

b/ -vei: toldalék c/ ás: szótő 4V -ó: toldalék e/ autó: szótő f/ -k: toldalék

3. a/ hangsor 4. a-b/ hal: szótő

c-d/ -ász: toldalék e-f/ enged: szótő g-h/ -ély: toldalék

5. Javítás értelem szerint 6. a/ amelyet csak hangokra

és szótagokra lehet bon-tani /amelyet nem lehet további szavakra bontani/

7. a/ meg-b/ ír c/ rend-d/ őr-e/ ség

9. 10. 11. 12.

13.

14. 15.

A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: á/ a hangalakhoz kettő

jelentés kapcsolódik b/ a hangalakhoz kettő-

nél több jelentés fű-ződik

c/ a jelentések össze-függnek egymással

Javítás értelem szerint Javítás értelem szerint a/ csobban /loccsan/ a/ vasbeton b/ házfal

Csak kifogástalan helyesírással!

a/ Ma-gyarország b/ Magyar-ország c/ Magyaror-szág Javítás értelem szerint a/ sugár b/ ugrás c/ rúgás d/ avas e/ sava f/ vasa g/ rét h/ tér i/ ért

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 20,6: elégtelen 20,7 - 43,3: elégséges 43,4 - 66,0': közepes 66,1 - 88,6: jó 88,7 -100,0: jeles

- 122 -

Témazáró mérőlap B/ változat Általános Iskola Név: ... <, Nyelvtan, 5. osztály Osztály:

A S Z Ó

1, Miféle szóelemeket ismersz? - Sorold fel őket!

2. írd le az alábbi szavakat úgy, hogy a szóelemeket kötőjéllel, kapcsold egymáshoz! Azután írd fel a szóelemek fölé, hogy melyik a szótő, és melyik a toldalék! kertész: akadály:

3 D iciorie 1/ 1.6 \fí 2 1 2 3 2 5 3 4

3. Melyik hangutánzó igével fejezhetjük ki a következő jelentést: Madár magas hangon, zajosan összevissza zsibongó hangot ad: ....-,

0 4. Egészítsd ki!

Összetett szónak nevezzük az olyan szót,

d l

- 123 -

5/3. A

5. Bontsd elemeire a következő szavakat, és írd be a szóelemeket a táblázatba!

órák, ceruzát, író

Szótő Toldalék

6. írd le a magánhangzók illeszkedésének törvényét!

7. Pótold a hiányzó betűt az alábbi két szóban! há..sor ké..fogás

a "F" < 1

8. Helyettesítsd más igével az alábbi mondatokban a csinál igét, és írd az új igét föléje! Péter megcsinálta a házi feladatot. Édesanya finom levest csinált ebédre.

9. írd le szótagolva a következő szavakat a mellettük található vonalra!

Megóv: vasutas:

T c d e 1 1 2 3 3

- 124 -

5/3. A

10. Egészítsd ki! Egyjelentésű szónak nevezzük az olyan szót, amely-nek hangalakjához fűződik.

F D

11. írj három rokon értelmű szót a következő szóhoz! patak:

12. Fejezd ki hangutánzó igével, mit csinál a víz: a papír:

a b L 2

13. Hányféleképpen választható el a következő ország-név? írd le a vonalra mindegyik elválasztást! Németország:

Teljesítmény: %pont Érdemj egy:

SZORGALMI FELADATOK

/

14. írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal! izzadság:

izzadtság:

- 125 -5/3. A

15. Az alábbi betűkből állíts össze annyi értelmes szót, ahányat tudsz! A szavakat írd a betűk melletti vo-nalra ! t, 1, e, é:

"t» r, á: t, n, r, e, e, g:

T b £ y e T 9 h 2 í 2 2 2 2 2. 2

A szorgalmi feladatok értéke: %pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 126 -

B/változat

5. osztály

A SZÓ

1. a/ szótő b/ toldalék c/ kötőhangzó

2. a-b/ kert: szótő c-d/ -ész: toldalék e-f/ akad: szótő g-h/-ály:toldalék

3. a/ csiripel /értelemsze-rűen lehet más is jó!/

4. a/ amelyet kettő /vagy több? szóra lehet bonta-ni /kettő vagy több szó-ból összetétellel kelet-kezett/

5. a/ óra: szótő b/ -k: toldalék c/ ceruza: szótő d/ -t: toldalék e/ ír: szótő f/ -ó: toldalék

6. a/ Magas hangrendű szó-tőhöz magas toldalékok

b/ mély hangrendű szótő-höz mély toldalékok

7. a/ házsor b/ kézfogás

Csak kifogástalan helyesírással!

8. Javítás értelemszerint

9. a/ meg-b/ óv c/ vas-d/ u-e/ tas

10. a/ egy/etlen/ jelentés 11. Javítás értelem szerint 12. Javítás értelem szerint 13. a/ Né-metország

b/ Német-ország c/ Németor-szág

14. Javítás értelem szerint 15. a/ élet

b/ étel c/ léte d/ élte e/ tár f/ árt g/ tenger h/ renget

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 18,1: elégtelen 18.2 - 42,7: elégséges 42.8 - 67,2: közepes 67.3 - 91,8: jó 91.9 -100,0: jeles

- 127 -Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan, 5. .osztály

0/ változat Név: ... Osztály:

A S Z .0

1. Mi a szó?

2. írd. le az alábbi szavakat úgy, hogy a szóelemeket kötőjellel kapcsold egymáshoz! Azután írd fel a szó-elemek fölé, hogy melyik a szótő, és melyik a toldalék! hidász: ............. rejtély:

T c ff ö T .4 7f 2 3 2 4 2 3 3 5

3. Helyettesítsd más igével az alábbi mondatokban a csi-nál igét, .és írd az új igét föléje!

Az asztalos gyorsan megcsinálta a széket. Pisti sok hibát csinált a házi feladatban.

CE

4. Sorold fel a szóelemeket!

5. írj három rokon értelmű szót a következő szóhoz! domb:

6. Pótold a hiányzó betűt az alábbi két szóban raj..szeg ví..folyás

STE

- 128 -

5/4. B.

7. Egészítsd ki! . A szó jelentése az, amire a hangsor kiejtésekor vagy hallásakor ..

Ml 4

8. Melyik hangutánzó igével fejezhetjük ki a következő j elentést?

Halkan beszél. A hangutánzó ige:

9. Fejezd ki hangutánzó szóval, mit csinál a lomb: a szalma:

E

10. Bontsd elemeikre a következő szavakat, és írd be a szóelemeket a táblázatba!

lámpák, asztalról, vadász

Szótő Toldalék

y b c y e T 3 4 3 4 3 4

/ 11. írd le szotagolva a következő szavakat a mellettük található vonalra!

megad: kertajtó: ,

y Tt Q cnF 2 2 2 3 | 3

- 129 -

5/3.C

12. Hányféleképpen választható.el a következő ország-név? Írd le a vonalra mindegyik elválasztását! Olaszország:

Teljesítmény: %pont Érdemjegy:

gZORGALMI FELADATOK

13. Az alábbi betűkből állíts össze annyi értelmes szót, amennyit tudsz! A szavakat írd a betűk melletti vo-nalra! é, t, 1: a, r, k: á, r, z: ... é» t, r:

T\ b T "ÖT Q r 7T /

? 2 ? 2 t 2 2 2 2

14. írj egy- egy mondatot az alábbi szavakkal! helység.:

helyiség: ,

A szorgalmi feladatok értéke:..-.

Ez a.teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda— gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 130 -

C/ változat

5. osztály

A SZÓ

1. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ beszédrész b/ legkisebb rész c/ értelmes rész

2. a-b/ híd: szótő c-d/ -ász: toldalék e-f/ rejt: szótő g-h/: -ély: toldalék

3. Javítás értelem szerint 4. a/ szótő

b/ toldalék c/ kötőhangzó

5. Javítás értelem szerint 6. a/ rajzszeg

b/ vízfolyás Csak kifogástalan helyesírással!

7. a/ gondolunk 8. a/ suttog /ért.szerint

más is!/ 9. Javítás értelem szerint 10. a/ lámpa: szótő

b/ -k: toldalék c/ asztal: szótő d/ -ról: toldalék e/ vad: szótő f/ -ász: toldalék

11. a/ meg-b/ ad c/ kert-d/ aj-e/ tó

12. a/ O-laszország b/ Olasz-ország c/ Olaszor-szág

13. a/ tél b/ lét c/ élt d/ kar e/ rak f/ ráz g/ zár h/ árt i/ tár

14. Javítás értelem szerint

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 25,5: elégtelen 25,6 - 48,7: elégséges 48,8 - 71,9: közpes 72,0 - 94,9: jó 95,0 -100,0: jeles

- 131 -Témazáró mérőlap D/ változat Általános iskola Név: . .... Nyelvtan. 5. osztály Osztály:....

S Z 0

1. Egészítsd ki! A hangutánzó szavak hangalakjukkal

0 2. Pótold a hiányzó betűt az alábbi két szóban!

vi. ..szintes ré..kilincs

3. írd le szótagolva a következő sz.ayakat a mellettük ta-lálható vonalra!

megél: vételár:

4. Bontsd elemeikre, a következő szavakat, és írd be a szóelemeket a táblázatba!

széknél, sóz, ollók

Szótő Toldalék

y y ü y e i 3 s 3 4 3 4

5. Mit nevezünk rokon értelmű szóknak?

- 132 -5/4. B.

6. írd le az alábbi szavakat úgy, hogy a szóelemeket kötőjellel kapcsold egymáshoz! Azután írd fel a, szóelemek fölé, hogy melyik a szótő, és melyik a toldalék!

utász: szabály:

V- I 6 l/i 313 14

7. írj három rokon értelmű szót a következő szóhoz! csónak:

8. Melyik hangutánzó igével fejezhetjük ki a követke-ző cselekvést:

Mohón, hangokat adva eszik. A hangutánzó ige:

9. Milyen szót nevezünk többszörösen összetett szónak?

10. Helyettesítsd más igével a csinál igét, és' írd az új igét föléje! Joli három számtan példát csinált. Az ember néha ostobaságot csinál.

11. Fejezd ki hangutánzó igével, mit csinál a gép: a trombita: ...

a b 2 2

- 133 - 5/4. B.

12. Hányféleképpen választható el a következő országnév? írd le a vonalra mindegyik elválasztását!

Spanyolország:

Teljesítmény: %pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADATOK

13. írj egy-egjy mondatot az alábbi bzavakkal! ártatlant;

árt almatlan:

a •b 2 2

14. Az alábbi betűkből állíts össze annjri értelmes szót, ahányat, ifctmdsz! A szavakat írd a betűk melletti vonalra!

t, ls k,. t,

A szorgalmi feladatok értéke: ...!

Ez a teszt — az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

- 134 -JAVÍTÓKULCS

5. osztály

A SZÓ

1. a/ élőlények vagy dolgok hangját utánozzák

2. a/ vízszintes b/ rézkilincs

Csak kifogástalan he-lyesírással 1

3. a/ meg-b/ él c/ yé-d/ tel-e/ ár

4. a/ szék: szótő b/ -nél: toldalék c/ só: szótő d/ -z: toldalék e/ olló: szótő f/ -k: toldalék

5. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ a hangalak különböző b/ a jelentés azonos vagy

hasonló 6. a-b/ ut: szótő

c-d/ -ász: toldalék e-f/ szab: szótő g-h/ -ály: toldalék

7. Javítás értelem szerint! 8. a/ csámcsog.

D/ változat

9. a/ előtagja (összetett szó b/ vagy utőtagja összetett

szó c/ vagy elő- ®s utótagja

is összetett szó Mindhárom elem j ónak mi-nősül akkor is, ha ezt írja: kettőméi több szó-ból áll.

10. Javítás értelem szerint. 11. Javítás értelem szerint. 12. a/ Spa-nyolerszág

b/ Spanyol—erszág c/ Spanyoler-szág

13. Javítás értelem szerint. 14. a/ élet

b/ étel c/ léte d/ élte e/ tarka f/ takar g/ rakta h/ akart

OSZTÁLYZÍMM. ALAKÍTÁS 0,0 - 19„ős elégtelen

19,7 - 47,©: elégséges 47,1 - 74,4: közepes 74,5 - 94,4: jó 94,5 -10©,©: jeles

- 135 -

3. Összesített eredmények változatonként

17. tábla A III/A változat össze-foglaló. adatai

A tanulók száma 223 Átlag x 55,1 Konfidencia intervallum +3,1 Pontossági követelmény +5,8 % Szórás +s +22,6 Relativ szórás 41,1 %

18. tábla Eloszlás

$pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,0 5,1 - 10,0 1,0

10,1 - 15,0 1,0 15,1 _ 20,0 2,0 20,1 _ 25,0 6,7 25,1 - 30,0 5,6 30,1 - 35,0 7,2 35,1 - 40,0 6,7 40,1 - 45,0 6,7 45,1 - 50,0 4,1 50,1 - 55,0 6,7 55,1 - 60,0 9,8 60,1 - 65,0 5,6 65,1 - 70,0 7,2 70,1 - 75,0 4,6 75,1 - 80,0 7,2 80,1 - 85,0 5,1 85,1 - 90,0 5,6 90,1 - 95,0 4,6 95,1 100,0 1,5

Relatív, gyakoriság,%

jelégtelen| elégségesj közepes J jó"

0 20.7 43,4 66,1

32. á b r a

Százalékpont 90 100

| jeles |

88,7 100,0

- 136 -19. tábla A III/B változat össze-foglaló adatai

20. tábla Eloszlás

A tanulók száma 227 Átlag x 54,5 Konfidencia intervallum t 3 , 4

Pontossági követelmény +6,2% Szórás +s +24,5 Relativ szórás 45,0%

R e l a t í v gyakor iság ,%

19-

%pont | Tanuló /%/ 0,1 - 5,0 1 1,0 5,1 - 10,0 1,0

10,1 - 15,0 4,0 15,1 - 20,0 3,0 20,1 - 25,0 7,1 25,1 - 30,0 I 2,5 30,1 - 35,0 j 3,5 35,1 - 40,0 1 8,1 40,1 - 45,0 j 7,6 45,1 - 50,0 6,0 50,1 - 55,0 6,0 55,1 - 60,0 5,5 60,1 — 65,0 6,5 65,1 - 70,0 6,0 70,1 - 75,0 6,0 75,1 - 80,0 3,5 80,1 - 85,0 11,1 85,1 - 90,0 5,5 90,1 - 95,0 2,5 95,1 -100,0 2,5

3 3 á b r a

Százalékpont 80 go 100

|dégte|en| elégséges | k ö z e p e s | j o

0 18,2 4 2 . 8 67 ,3

je-les

91,9 100*0

- 137 -21. tábla A III/C változat össze-foglaló adatai

22. tábla Eloszlás

A tanulók száma 215 Átlag x 61,4 Konfidencia . intervallum - 43 +3,2

Pontossági követelmény +5,2% Szórás +s +23,1 Relativ szórás 37,7%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,0 5,1 - 10,0 1,5

10,1 - 15,0 0,0 15,1 - 20,0 2,0 20', 1 - 25,0 4,1 25,1 - 30,0 3,0 30,1 - 35,0 5,6 35,1 - 40,0 4,6 40,1 - 45,0 5,6 45,1 - 50,0 5,1 50,1 - 55,0 9,2 55,1 - 60,0 2,5 60,1 - 65,0 9,7 65,1 - 70,0 4,6 70,1 - 75,0 6,1 75,1 - 80,0 9,2 80,1 - 85,0 8,7 85,1 - 90,0 5,1 90,1 - 95,0 7,6 95,1 100,0 5,1

R e l a t i v g y a k o r i s á g , %

20 19 H

3 4 . á b r a

S z á z a l é k p o n t O 10 20 3 0 40 50 60 70 8 0 9 0 100

| e l é g t e l e n |e légséges | közepes | Jó jlj - je les 2 5 , 6 4 8 , 8 72,0 95,0 100,0

- 138 -

23. tábla A III/C változat össze-foglaló adatai

•24. tábla Eloszlás

A tanulók száma 217 Átlag x 6D,2 Konfidencia . intervallum - d +3,9 Pontossági követelmény +6,5% Szórás +s +27,4 Relativ szórás 45,5%

%pont Tanuló /%/ 0,0 _ 5,0 0,5 5,1 - 10,0 1,6

10,1 - 15,0 0,5 15,1 - 20,0 5,3 20,1 - 25,0 5,3 25,1 - 30,0 3,2 30,1 - 35,0 4,2 35,1 - 40,0 8,0 40,1 - 45,0 5,3 45,1 - 50,0 5,8 50,1 - 55,0 4,8 55,1 - 60,0 4,8 60,1 - 65,0 3,7 65,1 - 70,0 5,8 70,1 - 75,0 2,1 75,1 - 80,0 7,4 80,1 - 85,0 3,7 85,1 - 90,0 9,0 90,1 - 95,0 6,9 95,1 -100,0 11,2

R e l a t í v gyakor iság ,%

20 19-

3 5 . á b r a

S z á z a l é k p o n t I OídC i i i i i r i i ' i

10 20 3 0 40 5 0 60 70 8 0 9 0 1QQ

elégtelenj e l é g s é g e s j k ö z e p e s | j ó [üj - je les 19.7 4 7 , r 74,5 94 ,5100 ,0

139

23. ábra. alá

50 60 70 80 00 100

a ] Szótő felism. 67A\~ T j S z ó t ő megn. 51,3(1 q Toldalék felism. 58, Q|

4.SZ0ELEMEK FELISM.

k A^CSINAL" HELYETTE-SÍTÉSE

6. AZ EGYSZERŰ SZŐ MEGH.

AZ ÖSSZETETT SZÓ SZÓ-TAGOLÁSA

djToldalék megn. 57,81 e j szótő fel ism. 64,21 T j Szótő megn. 5o[gj

T i Toldalék fel ism. 50,8] h a í Rendét

30,7 [ j j -Toldl íék meqn.

b Kár t 2 M Í 38,9 j j o - H a n g o k r a , szótagokra b.

a meq-A u n

ha

c l rend-B E

67,3

e j s é g 65,3

9í,7 -

8.TÖBB JELENTÉSŰ SZÓ

QHANGUTANZÓ IGÉK (MIT a-CSINÁL?)

C FI óra

2Q,5|^Hangalakhoz 2 je lent . 45 j {3 - Hangalakhoz több jel.

bíszel SOÍTI

ÍO: 3 ROKONÉRT SZO A „TÓ " -HOZ

aj j Egyet ir 52,8

ItHANGUTÁNZÓ IGE

b j Kettőt ir c | 29,o||^hHármat í r

Í2SZÓKIEGESZITÉS

43,0 p-Csobban (loccsan) a | Vasbeton 87/oJ

Í3ORSZAGNEV ELVALASZ-b ] Házfal i ] Ma-gyarország 47,2] b I Maquar-ország

" c l Magyaror-száö 51,511 0 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100

~ 140 -

- 141 -

44/2 ábra

A III/C VALTOZAT EREDMENYEI Száz a l ek

0 10 20 30 4 0 5 0 60 70 80 90 100 Beszédrész

A SZO FOGALMA (MEGHAT.)

86,7| Legkisebb rész É r t e l m e s rész

90,8] 88,7

Szótő fe l ísm.

2. SZÓELEMEK FELISM.

o A „pSlNÁL" HELYET-d T E S l T E S E

A. A SZÓELEMEK FELS.

3 ROKON ERT.SZOA „ D O M B " - H O Z

6 . SZÓ KIEGÉSZÍTÉS 7. A SZO JELENTÉSE (MEGH) 8- HANGUTÁNZÓ IGE q HANGUTANZÓ IGE

(MIT CSINÁL?)

10.SZÓELEMEK (TABL.)

Szótő megnev. 56,41 Toldalék felísm. 64 j l

3g,5 k - T o l d i ü k megnev. Szótő felísm." 64.1 i Szótő megnev. 5t,8 Toldalék fel ísm . 51,81

29,9 k -To Ida lek megnev. Széket H ibá t

J 9 j ]

Szótő" 76,9

Toldalék 64.6 67,7

Eqget í r 37,9 | * -Kötöhangzo

K e t t ő t i r H á r m a t i r 53 ,3 ]

75 83,6

é T

Rajzszeg V í z fo lyás 55 ,91

89,2

Amire gondolunk 6 6 T 1 sut tog Lomb

56A T

Szalma Szótő

64,1 60,0 |

Toldalék 50,31 65,1]

Szofo 70,8 Toldalék 54 ,4 S z ó t ő Toldalék 5Q,8|

67,21

Meq- 92,3 . . SZÓTAGOLÁS (ÖSSZE-1 1 TETT SZÓ)

a d 92,3 K e r t -aj- H 3

92^1

. 0 ORSZÁGNÉV ELVÁ LASZTÁSA

O-laszorszái 86,7

01 asz-ország m K ág

c oiaszor-szág 52 ,20 W 1

O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 142 -

44/3 ábra

c K O J i i c r c i M s z á z a l é k 0 10 20 20 40 50 SQ 70 80 S0 100

a II Hangot u t á n o z ' 62,síi 1. HANGUTÁNZÓ SZÓ fflEBHQ 2. SZÓKIEGésZITES

3 SZOTAGOLAS (ÖSSZET. SZÓ)

b 1 Rézkilincs 50,91 a | Meg- 02,5 | fej | é l ' ' 92,5 C | V é - 8S,8|| d 1 t e l - 84,01 .

k ROKON ERT.SZO (MEGH.)

T j T o í d a l é l c 52.4 II " a l 33.2|fr-Hangalak különböző

-Toldalék fel ism. 35,3-|b-foldaléíc rneqnev.

3 ROKON ÉBT.SZÓ A

- 143 -

A taljesitmény-átlag szinte teljesen azonos az első és a második tematikus egységével. Az eredmények eloszlása a.-zonban egyenetlenebb, mint a második egységé, de nem annyi-ra szélsőséges, mint az elsőé. Egészében tehát elfogadható tudást mutatnak a tanulók ebből az anyagrészből.

Érdekessége az eloszlásnak, hogy a B és a D változaton feltűnő a görbe felszálló ága a maximális teljesítményeknél: eléggé elkülönülnek a.jó és a gyenge teljesítmények, ill. sok az egészen jó eredmény.

Már a változatonként! összesítőkön /32-35.ábra/ is jó! érzékelhető, hogy e tematikus egység fogalmi definícióinak a megtanitására kevés gondot fordítanak a tanárok országo-san: jóval alacsonyabb színvonalon.tudják őket a tanulók, mint ahogyan az alkalmazási feladatokat megoldják.

A minőségi elemzést most is témánként adjuk.

4. Az eredmények témánként

Az egyes témák átlaga eléggé eltérő. A szó fogalma;.az egyszerű és az összetett szó c. téma feladatait a tanulók 59 %-a jól oldotta meg, A szó alakja és jelentése c. témá-ban csak 44 $ a jó megoldást adók aránya, A rokon értelmű szavak témájából 62 %, A hangutánzó szavakból 66 A szó-elemek c. témából 57 %, A toldalékokból 61 % ért el helyes megoldást. Minden változatban szerepelt egy hangtani is-métlési, kiegészitéses feladat a mássalhangzók zöngésedésére és zöngétlenedésére; ezt az egyszerű feladatot a tanulók 80 %-a jól oldotta meg. A már többször emiitett országos helyesirási mérésben, ahol nem megjelölt helyesirási prob-lémára koncentrálták figyelmüket, 50 százalékuk hibázott.

A magánhangzók illeszkedési törvényét igen gyenge szin-ten tudják reprodukálni.

A szó fogalma; az egyszerű és az összetett szó

Összesen négy definíciót kértünk számon. Ezek közül ket-tőt olyan kiegészitéses feladatban /Ag, B^/, ahol megadtuk a genuszt, és a tanulóknak két tulajdonságot jelölő tényt

- 144 -

kellett leírniuk. E két fogalom az egyszerű és ax> Ssszetett szó. Mindkettőt a tanulók 40 %-a tudta csak. - Teiyes de-finíciót reprodukáltattunk a ázó fogalmáról / C i m i n d a genuszt, mind a két megkülönböztető jegyet a tammiók közel 90 %-a irta helyesen. Ugyancsak teljes definíció arsjprodu-kálását kértük a többszörösen összetett szó fogaiméról /Dg/: ezt viszont átlagosan 40 százalékuk irta Jól- /Mind-ezeket a 40. ábrán szemléltethetjük./

Lényegében tehát csak a szó fogai mát tudják megnyugta-tóan.

A szó alakja és jelentése

A tartalmi - struktruális elemzéskor rámutattunk arra, hogy milyen problémák állnak fenn e téma fogalmaival össze-függésben. Azt is emiitettük már, hogy e témából a leggyen-gébb az eredmény. A 41. ábrán megfigyelhető, hogy a több jelentésű szó fogai mát tudják a legkevésbé a tamműLaSk.

A szó alakjának és jelentésének fogalma jóval Hevesebb problémát okoz. Érdekes viszont, hogy az egyjeleamtfcésü szó-nak - az elnevezésében is szereplő - megkülönböztető jegyét csak a tanulók fele reprodukálta.

A rokon értelmű szavak

A fogalmi definícióban szereplő két megkülömláNzItető jegy közül a hangalakra vonatkozót csak a tanulók egyharmada tud-ja, mig a jelentésre vonatkozót közel kéthaimada. /42.ábra./

Minden mérőlapváltozaton szerepel egy olyan feladat, a-melyben a "csinál" ige fordul elő két különböző mmaáLatban: ezt kellett rokon értelmű szóval helyettesíteniük a tanulók-nak. Szokásos nyelvi környezetben háromnegyed róozöik megfe-lel© igével helyettesíti. Az egyetlen, számunkra szokatla-nabb szerkezetben /"ostobaságot csinál"/ 20 %-kal gyengébb az eredmény.

Ugyancsak minden mérőlapváltozatra felvettünk <egy-egy olyan feladatot, amelyben megadott, közismert szóhoz három rokon értelmű szót kellett irni. Ez a feladat a szókincs egy

- 145 -

40. á b r a

A SZÓ FOGALMA; AZ EGYSZERŰ ÉS ÖSSZETETT SZÓ

0 10 20 30 a Beszédresz

s . Száza lék

5 0 6 0 70 80 90 100 I , I I I _JL_ c.1. A SZO FOGALMA

(MEGH.) A.6. EGYSZERŰ SZÓ (MEGH.)

Legkisebb rész" 86,7

Értelmes rész 9Öt§l 88/71

38,9 k - H a nop k ra , s zötagokra í J B & e f t ő v . többszórab. B.4. ÖSSZETETT SZO (MEGH3

D.9. TÖBBSZ.OT. SZO (MEGH.)

39,0 J i - E l ő t a g ö s s z e t e t t 38,0|»-Utótag össze te t t

3 5 ^ W - M i n d k e t t ő összetett • • P1^ • • • "J I 1

0 10 20 3 0 40 50 6 0 70 8 0 9 0 100

41. á b r a

A SZÓ ALAKJA ÉS JELENTÉSE

S z á z a l é k 0 10 20 30 40 50 6 0 70 80 90 100

A.3. A SZÓALAKJA a i . i i i i _i i _i Hangsor 74.11

C.7. A SZÓ JELENTÉSE a Amire gondolunk 66,71

A.8. TÖBB JELENTÉSŰ SZÓ a b c

29,5|»-Hángalakhoz 2 jel. 45,1 b-Hangalakhoz többjei.

24.4 H-A jelentések összefüqqnek B.10. EGY JELENTÉSŰ SZÓ a Egyetlenjei. 5fjB|

0 10 20 3 0 40 5 0 60 70 80 9 0 100

- 146 -

44/3 ábra

ROKON ÉRTELMŰ SZAVAK Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100

D.5. ROKON ÉRT.SZÓ (MEGH.) a • . • « • • i — i — i 3 3 , 2 A hangalak különböző D.5. ROKON ÉRT.SZÓ (MEGH.) b Jelentés hasonló 60,4|

A.5.A „CSINÁL" HELY. a Rendet 74,11

A.5.A „CSINÁL" HELY. b Kárt 73,61

B3.A „CSINÁL"HELY. a Feladatot 78,21

B3.A „CSINÁL"HELY. b Levest 75.11

C.3.A „ CSINÁL"HELY. a Széket 79.3|

C.3.A „ CSINÁL"HELY. b Hibát 76.91

D.10-A „CSINÁL"HELY. a Számtan példát 76.11

D.10-A „CSINÁL"HELY. b Ostobaságot 57,6 |

A.IO.ROK. É.SZÓ A „TÓ"-HOZ a Eqyetir 5 2 3 1

A.IO.ROK. É.SZÓ A „TÓ"-HOZ b Kettőt I r 39.4| c 29.0K-Hármat ir

B U ROK É. SZÓ A „PATAKIHOZ a Egyet ir 69 .01

B U ROK É. SZÓ A „PATAKIHOZ b Kettőt ir 51,8 | c 31,o|*--Hármat i r

C.5.ROK.É.SZÓA.,DOMB"-HOZ a Eqyet i r 8331

C.5.ROK.É.SZÓA.,DOMB"-HOZ b Kettőt ir 75.41 c Hármat ir 53,31

D.7.R0K É.SZÓ A „CSONAK-HOZ a Eqyet ir 8 6 , 6 |

D.7.R0K É.SZÓ A „CSONAK-HOZ b Kettőt ír 8 0 . 2 | c Hármat ir 67,9 | 1 1 1 1 1 1 "l 1 1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100

szempontú vizsgálatára is alkalmas. Az adott szavakhoz /tó, patak, domb, csónak/ átlagosan a tanulók 73 %-a ir legalább egy rokon értelmű szót; kettőt már csak 62 $-uk tud, hármat pedig csupán 45

A hangutánzó szavak

A fogalom egyetlen jegyét reprodukáltattuk kegészitéses fel-adatban. Közel kétharmados a jó megoldás. /43. ábra/.

Minden változaton szerepel egy feladat, amelyben körül-írunk egy jelenséget, amelyet a tanulóknak hangutánzó szóval

- 147 -

44/3 ábra

HANGUTÁNZÓ SZAVAK

S z á z a l é k 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 * ' '

D.1. HANGÚT. SZÓ MEGHAT. a Hangot utánoz 6 2 , 6 A.11. HANGÚT. IGE a Csobban(loccsan) (4-43,0 B.3. HANGÚT. IGE a Csiripel 4 2 , 6 1 C.8-HANGÚT. IGE a S u t t o g 56 ,4 D.8. HANGÚT. IGE a Csámcsog 5 6 , 7 1

A .9 .MIT CSINÁL? a ö r a 90,71

A .9 .MIT CSINÁL? b szé l 80,81

B.12.MIT CSINÁL? a víz 77,71

B.12.MIT CSINÁL? b Papir 6 8 , 5 1

C.9. MIT CSINÁL ? a Lomb 64 ,11

C.9. MIT CSINÁL ? b S z a l m a 6 0 , 0 1

D.1I. MIT CSINÁL? a Gép 87,2|

D.1I. MIT CSINÁL? b T r o m b i t a 7 3 , 3 1 -1 1 1 1 1 1 1 r*—i > 0 10 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 70 8 0 90 100

kellett megnevezniük. Ilyen gyakorlat elég szép számmal ta-lálható a tankönyvben. Az eredmény mégis csak 50 % körüli.

Egy másik, minden változaton megoldandó feladatban Mit csinál? kérdésre kellett két-két különböző alanyhoz hang-utánzó igét irniuk a tanul óknak .Háromnegyed részük irt helye-set. Érdekes, hogy a lomb és a szalma hangját érzékeltető hapgutánzó igéket irtak a legkevesebben.

A szóelemek

Az eredmények a 44. ábrán szemlélhetők. Rákérdeztünk a szótőnek a tankönyvben adott meghatáro-

zására. A genuszt, azt, hogy a szónak része /eleme/, csupán a tanulók egyharmada, a megkülönböztető jegyet fele nevezte meg. E fogalom reprodukálása tehát elég gyengén megy. - Em-lékezzünk rá: a mondatrészek definíciójában általában többen tudták a genuszt, mint a differencia specifikákat. Nyilván nem életkori sajátság tehát, hogy a fogalmi definició mely

- 148 -

elemét jegyzik meg jobban, könnyebben a gyerekek, hanem a tanitás módjának függvénye.

A szóelemek felsorolását két változaton is kértük. A szó-tövet és a toldalékot közel azonos mértékben tudják: átlago-san a tanulók 65 %-a, a kötőhangzót viszont csak egyharmad részük sorolja a szóelemek közé.

A gyakorlatban, más formájú, más szintű ellenőrzés esetén jobb tudást tanusitanak.

Mind a négy változat feladatai közé.tettünk egy olyat, amelyben három toldalékos szót kellett elemezni táblázat segitségével. A tábla fejrovatában a két szóelem /szótő, toldalék/ megnevezése található. A szelemek nevét tehát nem kellett a tanulóknak felidézniük, hanem a megadott szavakat kellett felbontaniuk elemeikre, és minden egyes elemben rá kellett ismerniük az adekvát fajtára. A szótövet átlagosan 70 %-uk, a toldalékot pedig csak 50 %-uk emeli ki, ill. so-rolja be helyesen. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a toldalékok között egyetlen égy van, amelyet feltűnően kevés tanuló /37 %/ ismert fel, és ez az egy a tárgyrag /B^ fel-adat "d" eleme: ceruzát/. - Emlékezzünk rá, hogy a tárgy ragját akkor is elég gyengén tudták /46 %/, amikor uj anyag volt. /Lásd: I. tematikus egység, D-q feladatát!/ Ez a hiá-nyosság megmaradt tehát.

Beépitettünk mind a négy változatba egy másik azonos jellegű feladatot is. Ezek mindegyikében két-két képzett szót kellett elemezniük a tanulóknak ugy, hogy a szóelemeket kötőjellel kapcsolják egymáshoz, és mindkét elem fölé beir-ják a szóelem nevét /szótő, toldalék/. Az egyik szó főnév-ből -ász, -ész képzővel létrejött főnév, a másik igéből -ály, -ély képzővel alkotott főnév volt minden változaton.

A főnévből képzett főnévben átlagosan a tanulók 69 %-a emelte ki sikeresen a szótövet, megnevezni azonban csak 54 % tudta. A toldalékot 58 % választotta el helyesen /sokan az "á"-t ill. "é"-t is elkülönitették, mintha kötőhangzó .lenne, mások egyszerűen "elsikkasztották"/. A "toldalék" megneve-zését viszont csak 44 % adta meg. /Elég-nagy arányban nem irtak megnevezést./

- 149 -

44 /2 ábra

A SZÓELEMEK

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A.1.A SZÓTŐ MEGH. a ' . 1 L 1 1 1 ' ' •

szó része 3i,8| A.1.A SZÓTŐ MEGH. b Toldalékok hozza 50,11

B.1.SZ0ELEMEK (FELS.) a szótő 59,9|

B.1.SZ0ELEMEK (FELS.) b Toldalékok 64,5 | B.1.SZ0ELEMEK (FELS.) c 33,0 W-Kötöhangzö a Szótő 64,6|

C.4.SZÓELEMEK(FELS.) b Toldalékok 67,61 C.4.SZÓELEMEK(FELS.) c 37,9 k -Kötöhanqzó a Szótő 79,8 1 b Toldalék 58.01

A.2.SZÓEL.FELISM.TÁBL. c Szótő 70,5| A.2.SZÓEL.FELISM.TÁBL. d Toldalék 50,8| e szótő 69,41 f Toldalék 47,21 a Szótő 68,0 | b Toldalék 47.7 |

B.5. SZÓÉ L.FELISM.TÁBL. c 5zótö 65,0 | B.5. SZÓÉ L.FELISM.TÁBL. d Toldalék 37,11 e Szótő 62,4| f Toldalék 46,7| a Szótő 65,1| b Toldalék 50,31

C.IO.SZOEL. FEUSM.TÁBL. c Szótő 70,8 f C.IO.SZOEL. FEUSM.TÁBL. d Toldalék 54 ,4 | e Szótő 67,2 1 •F Toldalék 50,81 a Szótő 81,3| b Toldalék 49 ,7 |

D.4.SZÓEL.FELISM.TABL. c Szótő 72,2 | D.4.SZÓEL.FELISM.TABL. d Toldalék 52 ,41 e Szótő 7 U I í Toldalék i i i 52 ,41

—i 1 1 ' i i i i ' O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 150 -

44/2 ábra

A SZÓELEMEK ( F o l y t a t á s )

Száza lék 0 10 20 30 40 50 <60 70 80 90 100

a Szótő felism. 67,4 | b Szótő meqn. 51,31 c Toldalék felísm. 58p|

A.4. SZÖEL. FELISM. d Toldalék meqn. & M A.4. SZÖEL. FELISM. e Szótő felism. 64,2|

f Szótő meqn- 5081 9 Toldalék felism.öQfl h 30,7 W-Toidalék megn. a Szótő felism. 68 ,2 | b Szótő megn. 5631 c Toldalék felísm.533

la!lák megn. B.2.SZÓEL. FELISM. d 40,1 K-T0lt la!lák megn. B.2.SZÓEL. FELISM. e szótő felism. 61,4 |

f Szótő megn. 5031 9 44,2|f-Toidalék felism. h 33,5 |4-Toldalétk imegn. a Szótő fel ism. 75,9 | b Szótő megn. 56*41 c Toldalék felism- 6 - M l

C.2. SZÓEL. FELISM. d 39,5k-Tolda$é;i< megn-C.2. SZÓEL. FELISM. e Szótő felism . ;64,1) f Szótő megn. 513; g Toldalék fel ism-513 h 29,9K-Toldalék imegn. a Szótő felism. '6531 b Szótő meqn. 5231 c Toldalék felism-57,21

D.6. SZÓEL. FELISM. d 39,oK-Toldalék megn. D.6. SZÓEL. FELISM. e Szótő felism. 57,2] f Szótó megn.4631 g 46,0 K-I oldal ék felism. h 3 5 , 3 u — toldalék m e g n .

1 1 1—L-r T • •• i i i • i O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 151 -

4 4 / 3 ábra

A SZÓELEMEK ( F o l y t a t á s )

s z á z a l é k 0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

t ' ' ' ' I I 1 _ I — a Mea- 94,3

• 7 ÖSSZETETT SZÓ SZÓ" b i r 94,3

• 7 ÖSSZETETT SZÓ SZÓ" c Rend- 67,31 TAGOLÁSA d ő r - 65,31

e ség 91,7 | a Meg- 9 2 , 3

B Q ÖSSZETETT SZÓ SZÓ-b óv 9 2 , 3

B Q ÖSSZETETT SZÓ SZÓ- c Vas- . 79 ,2 | TAGOLÁSA d u - 6 4 , 5 |

e t a s 7 6 , l | a M e g - 9 2 , 3

r „ ÖSSZETETT SZÓ SZÓ-b a d 9 2 , 3

r „ ÖSSZETETT SZÓ SZÓ- c K e r t - 9 2 , 8 | ' TAGOLASA d a J~ 8 2 , 5 1

e t ó 8 6 , 7 | a Meg- 9 2 , 5

D ÖSSZETETT SZÓ SZO-b é l 9 2 , 5

D ÖSSZETETT SZÓ SZO- c V é - 8 9 , 8 | TAGOLÁSA d t e l - 8 4 , 0 1

e á r . . . . 9 ° ' 4 J 0 10 20 3 0 4 0 5 0 6 0 70 8 0 9 0 100

Az igéből képzett főnévben kevesebben különítették el sikerrel a szótövet /62 %/, a megnevezés is valamivel gyen-gébben ment /50 %/. A képző leválasztását 10 %-kal gyengéb-ben /48 %/, a toldalék megnevezését viszont még rosszabbul végezték /32 $/.

Ez a feladat is hasonló tényeket mutat tehát az előző-ben észlelthez, csupán a helyes megoldások aránya csökkent, aminek az lehet a magyarázata, hogy ez a feladat nehezebb: az ismeretek bonyolultabb alkalmazását kivánta az előzőnél.

Minden változatban szótagoltattunk két összetett szét.

- 152 -

45.ábra

ORSZÁGNEVEK ELVÁLASZTÁSA Százalék

O 10 20 30 40 50 6 0 70 80 90 100

A.13. a ' 1 l_. 1 _l 1 1——1 L —

Ma-qyaronszaq 472| A.13. b Magyar-ország 68^1 A.13.

c Magyaror-szág 51,5|

B.13. a Né-metorszag46j|

B.13. b Német-ország 69,51 B.13. c Németor-szág48,i |

C.12. a 0-las2ország44^|

C.12. b Olasz-ország 70,11 C.12. c Olaszor-szág 52,2|

D.12. a Spa-nyolország 51,7

D.12. b Spanyol-orszáq 68,9| D.12. c Spanyolor-szá^ M 9 . 6

0 10 20 3 0 40 50 6 0 70 80 80 100

46. ábra

ISMÉTLŐ FELADAT HANGTANBÓL

Százalék 0 10 20 30 40 30 60 70 80 30 100 1 I I I I I I I I

A.12SZÓ KIEGÉSZÍTÉS a Vasbeton 87,01 A.12SZÓ KIEGÉSZÍTÉS b Házfal 80,3 B.7 SZÓKIEGÉSZITES a Házsor 82.21 B.7 SZÓKIEGÉSZITES b Kézfogás 86,81

C.6 SZÓKIEGESZÍTES a Rajzszeq 89 .21 C.6 SZÓKIEGESZÍTES b Vízfolyás 55,91

D.2 SZÓKIEGÉSZÍTÉS a Vízszintes 77,5| D.2 SZÓKIEGÉSZÍTÉS b Rézkilincs go,9| B£ ILLESZKEDÉS a

b 38,6|4-Mána<íhn^ r r j a n ^

37,4 H-Mélunez m é l y 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 153 -

Az egyik magánhangzóval kezdődő ige "meg-" igekötős alakja volt. Ezt a feladatot gyakorlatilag maradéktalanul megoldot-ták a tanulók: átlagosan 93 % a jó szótagolás, és ez az át-lag minimálisan szóródó teljesitményekből adódik. - A másik szó olyan összetett főnév volt, amelyben az előtag rövid egy-jegyű mássalhangzóra végződött, az utótag pedig magánhangzó-val kezdődött. A probléma tehát az volt, hogy az összetétel határán álló mássalhangzót a következő szótaghoz csatolják-e. Jó megoldást ad ott átlagosan a tanulók 81 %-a, ami jó ered- • mény. Ennél szembetűnően gyengébb eredmény a "rendőrség" és a "vasutas" szó szótagolásában mutatkozott; az előbbinél valószinüleg azért, mert nem érzékelik, hogy összetett szó, az utóbbinál viszont inkább az önmagában szótagot alkotó magánhangzó szokatlansága okozott dilemmát. Erre utal, hogy a hibázó tanulók egy része igy szótagol: va-su-tas, másik része igy: vas-ut-as, vagyis "nem hagyják magára" az u-t.

Végül felvettünk mind a négy változatba egy olyan fel-adatot, amelyben "ország" utótagú tulajdonnevek minden elvá-lasztási lehetőségét fel kellett Írniuk a tanulóknak. Az e-redmény leolvasható a 45. ábráról. Látható, hogy a tanárok az összetétel határán mutatkozó helyesirási problémára, vagy-is a "különös"-re összpontosítják a figyelmet a tanításban, s emiatt elsikkad az "általános": a szótagolás általános sza-bályai szerint lehetséges elválasztás.

A hangtani ismétlő feladatot minden változaton igen jól oldották meg a tanúlók /46. ábra/.

- 155 -

IV. FEJEZET

"Az ige" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga Induljunk ki ismét a tankönyvi beosztásból! - A követ-

kező témákra tagolja az egységet: Mit tudunk a szófajokról? Mit tudunk az igékről? Az ige jelentése Az igék a beszédben és az Írásban Az ige alanyi és tárgyas ragozása Az igemódok Az igemódok és az igeidők

A kijelentő mód alakjai A jelen és a jövő idő A mult idő

A feltételes mód alakjai A felszólitó mód alakjai Az ikes ige

Ezek közül az ikes igét a tananyagcsökkentés következté-ben nem tanitjuk.

Nyilvánvaló, hogy az első téma /szófajok/ a tematikus egységnek nem szerves része.

A könyvben tárgyalt fogalom /ige/ szokásos felosztási alapjai közül a tankönyv csak kettőt vesz fel /jelentés, tárgy/. Ebbe a szisztémába azonban a tanitandó fogalmak-nak csak kisebbik része fér bele. Olyan strukturát kell.meg-alkotnunk, amelyben minden fogalom helyet kap, és amelyben minden rendszerképző fogalommal az igék teljes halmazát bont-juk részhalmazokra. Ezt a strukturát mutatja a 47. ábra. Ugy gondoljuk, e logikai szerkezet világos látására szükség van; ilyen módon lehet rendet teremteni abban a - tapasztalatunk szerint eléggé általános - zűrzavarban, amely az igeragozás-sal kapcsolatosan a tanulók fejében van. Az bizonytalanitja el őket általában, hogy amikor igeragozásról hallanak, akkor

- 156 -szóba kerül alanyi és tárgyas ragozás, beszélünk igeidőkről, igemódokról, egyes és többes számról, első, második és har-madik személyről, és mindez nem rendeződik el bennük. Ha vi-szont egy ilyen struktura alapján világosan látják, hogy minden igéről el kell dönteni azt is, hogy alanyi vagy tár-gyas ragozásu, azt is, hogy kijelentő, feltételes, vagy fel-szólitó módú, azt is, hogy jelen, mult vagy jövő idejű, azt is, hogy egyes vagy többes számú, végül azt is, hogy első, második vagy hamadik személyü, akkor kialakul bennük egy algoritmus, amely alapján biztosan tájékozódnak mindénkor.

Ezért hangsúlyozzuk ezt ennyire, mert - mint majd látni fogjuk - e tematikus egységben értek el a tanulók országosan leggyengébb eredményt. Az itt tanultaknak viszont rendkívüli jelentősége, van nemcsak a magyar nyelvtan további ismeretei-nek, hanem az idegen nyelvek tanulása szempontjából is.

A fogalmak tulajdonságait tükröző, a tankönyvben talál-ható tényeket is - az előzőekhez hasonlóan - rendszerezve közöljük. Rögtön megjegyezzük, hogy a tankönyvben ezek meg-lehetős kuszaságban fordulnak elő. Oka egy nem tul szeren-csésen alkalmazott didaktikai szempont lehet; először ugyan-is összefoglalja., hogy mit tanultak az alsó tagozaton,, majd uj ismereteket közöl, de ezeket nem hozza szintézisbe az addi-giakkal. Leirja például az igének az alsó tagozatban tanult definícióját /Tk.70.o., vastag szedés/, de ebben nem szere-pel az a tény, hogy az ige létezést is jelent. Később külön foglalkozik "Az ige jelentése" cimen e problémával is, de mi-után tárgyalta a létezést jelentő igét, sehol sem kerül elő olyan definíció, amelyben megtalálhatná a tanuló azt a tényt, hogy az ige létezést jelentő szó. Ehhez hasonlóan az dámétló részben adott definíció a tények között közli: "A ragozott ige kifejezi az alany számát és személyét ... továbbá a cse-lekvés idejét... Felszólítást is kifejezünk vele?" /Tk.70.o./ - Később - uj ismeretként - közli az alanyi és a tárgyas ra-gozást, majd foglalkozik az igemódokkal, de ezeket az uj té-nyeket nem szintetizálja az ige fogalmában. E szintézist el-végezhetik a tanárok a tanítás folyamatában, mi $zonbap erre a méréskor nem építhetünk. Csakis azt vehetjük figyelembe, ami a tantervben és a tankönyvben található.

- 157 -

44/3 ábra

AZ IGE

r {Jelentés}*-

H Cselekvést jelentő I H Történést jelentő |

-{Létezést jelentő |

- { f l a g o z á s } - t i

Alanyi ragozásu

Tárgyas ragozásé

-{Mód}-

pl Kijelentő módú 1

Feltételes módú

- I Felszólító módú

-{Idö}*

H Jelen idejű | {Múlt idejű | JÖVŐ idejű |

-{Szám} * ti

Egyes számú I

Többes számúi

-{Személy}*

j Első személyi) |

-{Második személyfl |

-I Harmadik személyül

- 158 -

A következőkben az egyes fogalmak tulajdonságait tük-röző tények rendszerét vázoljuk. Ezek a tankönyvben rend-szertelenül találhatók meg.

Az ige fogalma, jelentése

-5.- kifejezi

I. Ige

Í2.- cselekvést jelent 3.- történést jelent

-4«- létezést jelent

r-6.- alany V 1 e g y e s

számát L-8.- többes

b-9.- alany T 1 0 ' ~ e l s ő

személyét 11.- második -12.- harmadik

-13.- cselekvés módját

-17.- cselekvés idejét

r14.- kijelentő 15.- felazóli-

tó Li6.- feltéte-

les

18.- jelen 19.- múlt

1-20.- jövő •21.- utalhat a tárgyra

|-23.- alanyi ragozás •22.- ragozzuk —I

L-24.- tárgyas ragozás -25.- a mondatban többnyire állitmány •26.- igekötő járulhat hozzá

pl.- közvetlenül az ige alőtt egybeirjuk II. Igekötő

1-2.- más esetekben külön irjuk

- 159 -

Elméleti ismeretek az igeragozásról

I. Alanyi ragozás

1.- kifejezi az alany számát -2.- kifejezi az alany személyét -3.- vagy egyáltalán nem kapcsolható tárgy 4.- vagy a "valamit" fűzhető hozzá tárgyként 5.- alanyi ragozásban alanyi személyragok 6.- minden módban van alanyi ragozás -7.- minden időben van alanyi ragozás

II. Tárgyas ragozas"

pl.- ? /kifejezi az alany számát/ 2.- ? /kifejezi az alany személyét/ -3.- a tárgyra is utal -4.- tárgyas személyragok -5.- minden módban van tárgyas ragozás -6.- minden időben van tárgyas ragozás

pl.- kijelentő

III. Igemód —-7.- feltételeles —

-2.- valóban megtörtént a csel, -3.- módjéle nincs -4.- jelen ideje van -5.- mult ideje van -6.- jövő ideje van

•8.- cselekvést feltétel-hez köti

•9.- módjele: -na,-ne, -ná,-né

•10.- jelen ideje van -11.- mult ideje van 12.- jövő ideje nincs

1-13jelen i. jövőre is utal

-15»- felszólít a cselekvésre -16.- módjele: -j

-14.- felszólító ^elen ideje van -18;- mult ideje nincs -19;- jövő ideje nincs -20.- a jelen i.jövőre is

utal

- 160 -

Megjegyzés: Fölöslegesnek tűnik talán, hogy a tárgyas ragozásnál is

feltüntettük az alany számának és személyének kifejeződését, hisz "az alanyon kivül a tárgyra is utal" implicite kifejezi ezt a két tényt is. - Hasonlóképpen szükségtelennek tűnhet a feltételes és a felszólitó módnál külön-külön tényként fel-tüntetnünk a hiányzó igeidőket. Tapasztalataink szerint azon-ban a 10-11 éves gyermekek jelentős részének nem felel meg a tények ilyen forma megfogalmazása: "A felszólitó módban csak jelen idejű igealakok vannak" /Tk.90.o./, mert csak egyirá:-nyu asszociációt alakit ki; szükséges felsorolni azt is,, ami nincs. Ezt igazolják az e fejezet 3. és 4. pontjában az ered-ményeket elemenként feltüntető ábrák: a tanulók 40-50 %-a a felszólitó módhoz besorolja a múlt és a jövő időt is.

- 161 -

-2.- jele nincs r-5.—esz. 1. : -k -6.—esz.2.:-sz,-l 7. — esz.3. : nincs

i-4.- alanyi -8.-tsz.l.: -nk

rl.-jelen-

I V . Jü§~_ idő

-3.- szem.r.—

-9.-tsz.2.: -tok -10.-tsz.3-:-nak

i-12.-esz.l.: -m -13.-esz.2.: -d |-14.-esz.3. : -ja,-i

L11.-tárgyas -15.-tsz.1.: -juk -16.-tsz.2.:-játok, -17.-tsz.3.:-ják,-ik 19.- utaló szóval

-18.-jövőt is kif. • -L20.- utaló szo nélkül

-21.- mindhárom módban: van -22.- félsz, mód esz.2.: rövid alak is

-23.-jövő—

|-24.- jele: "fog" jel.id. és fn.igenév -25.- kif. jel. id. alak utaló szóval 26.- kif.jel. id. alak ut. szó nélkül -27.- feltételes módban nincs -28.- felszólitó módban nincs

r3l.- mahánhangzó után: -tt |-30.- jele —{

mássalhangzó után: -t -29.- mult--33«- személyragok azonosak a jelen időével

személyragot kötőh. előzheti meg -35.- felszólitó módban nijacs

- 162 -

A tanítandó tények száma összesen tehát 95. Szabályok; az igekötő Írásának 3 szabálya; alanyi rago-

zás egyes szám 2., többes szám 2. és 3. személyü alakjának irása /3 szabály/; a tárgyás ragozásban a j-vel kezdődő személyragok irása /2 szabály/; a mult idő jelének irása; a feltételes mód jele az alanyi ragozás egyes szám 1. személyé-ben /nyelvhelyességi szabály/; a n végű igető és a feltéte-les módjel irása; a sz végii igék irása feltételes módban; a felszólitó módjel Írásának 4 szabálya /nem változik; s, sz, z, dz végű igék; t végű igék; hisz ige/. Összesen 15 szabályt kell tudniuk a tanulóknak.

Tevékenységek: /8 tipus/ Elemzés: szótagok szerint,

mondatrészek szerint, ige ragozott alakjait, szöveget stiláris szempontból /monotónia/, szöveget az igék módja szerint, igékben szóelemeket.

Ragozás: szófajok szerint, megadott témáról igéket, adott igékhez rokon értelmű igéket, különböző hangulatu szavakat, analógiás alapon,

Átalakitás; mondatokat az akar ige beillesztésével, mondatokat ellentétes jelentésű állitmánnyal, lét igés állitmányu mondatokat cselekvő igével, egyes számú állitmányt többes számura, mondatokat rokon értelmű állitmánnyal.

Kiegészités: kihagyott betűket problematikus irásu igékben., hiányzó betűket megadott kódjellel /egyjegyű: 1,

kétjegyű: 2/ hiányzó állitmányt megadott igével, írásjelek.

Magyarázat, indoklás: helyesírási szabályt, ragozott alak helyesírását.

Mondatalkotás: adott igékkel felszólitó mondatot, adott igék rokon értelmű igéjével,

- 163 -

az ütök-üttök, üzenek-üzennek szópárokkal, -11, -t végii igékkel.

Kombinált: hangoztatás - irás - magyarázat, d végű igék gyűjtése, ragozása, t végű igék gyűjtése, mondatalkotás meghatározott

ragozott igei állitmánnyal, mondatelemzés az egyes mondatrészek helyesírásá-

nak magyarázatával, népdalsornak a folyik ige megfelelő alakjával va-

ló, kiegészítése , az írásmód magyarázata, megkezdett feltételes mondat befejezése, a rago-

zott igealakok elemzése, adott igék ragozása megadott alakban, mondatalko-

tás a megadott alakokkal.

2. A mérőlapok és a javitókulcsok

A fogalmakat általában a definíció reprodukáltatásával kértük számon. Hasonló módon ellenőriztük sok tény és a sza-bályok tudását is. Az ige fogalmának definícióját nem repro-dukáltattuk az emiitett tankönyvi probléma miatt.

Igyekeztünk változatos feládatokkal ellenőrizni az is-meretek alkalmazni tudását, törekedvén arra, hogy egyazon ti-pusu feladatok szerepeljenek minden változaton.

- 164 -

Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan, 5. osztály

A/ változat Név: Osztály:

A Z I G E

1. Sorold fel az igeidőket!

2. Mit fejez ki a tárgyas ragozású igealak?

3. Egészítsd ki! . A kijelentő mód igealakjai

4. Mikor nem írjuk egybe az igekötőt az igével?

idejűek.

5. Huzd alá a következő szavak közül az igéket! a/ bokrosodik, b/ terül, c/ terítő, d/ gyakorol,

e/ ketyeg, f/ csengő

0 b c 4 4 4

T y c y e T 4 4 4 4 .4 4 L

- 165 -

5/4. A

6. A következő helyére!

a/ hervad,

Cselekvést jelent Történést jelent Létezést jelent

a b ó d T / 4 4 4 4 4 í

7. írd le az alábbi igék kijelentő mod jelen idejű rago-zott alakjait a mellettük álló vonalakra!

Alanyi ragozás, Tárgyas ragozás, többes szám többes szám 2. személy 1. személy

ragoz: a/ b/ visz: c/ .. d/ óhajt: e/ f/

"b ö d é 1 i 4 í a 2

igéket írd be az alábbi tábla megfelelő

b/ cincog, c/ lesz, d/ fürdik, e/ van

f/ eszik

- 166 -

5/4. B.

8. A következő ragozott igealakokat helyezd el a ragozási táblázatban! Ne az igéket, hanem az alőttük álló betű-ket írd be a táblázat megfelelő rovatába!

a/ húzzad d/ nézik g/ láttalak volna b/ láttalak e/ írnád h/ írj c/ olvastok f/ írni fogunk .i/ olvasni fogjátok.

j/ felelne

Szám Sze-mély

Kijelentő mód Feltételes mód Fel-

szó-lító mód

Szám Sze-mély Jelen

idő Múlt idő

Jövő idő

Jelen idő

Múlt idő

Fel-szó-lító mód

Egyes

1.

Egyes 2. . Egyes 3.

Töb-bes

1. Töb-bes

2. Töb-bes

3.

a T" q T T TT h t T 3 s 2 3 3 3 6 3 4 3

- 167 -

5/4. B.

9. jírd az ige melletti vonalra a következő ragozott alakját! Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 2. személy:

a/ lát: b/ küld:

Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 3. személy:

c/ zuhan:

10. A következő feladatokban igéket kell ragoznod. Sza-vakkal csak az igemódot, az igeidőt és azt írjük ki, hogy alanyi vagy tárgyas ragozás, a számot és a sze-mélyt pedig így jelöljük: E. = egyes szám, T. = többes szám; 1. = első személy, 2. = második személy, 3. = harmadik személy. Például ez a jelzés: E.3. azt jelenti, hogy egyes szám harma-dik személyben kell leírnod az igét az utána követke-ző vonalra. Ragozd felszólító mód alanyi ragozásban a következő igeket!

E. 3. merül: ... a/

E.2. futkos: b/

T.3. szólít: ......... c/

ff TT c 3 4

- 168 -5/4. A

11. Ragozd kijelentő mód, máit idő, alanyi ragozáffliban! T.l. küld: .. T.3. vet: .

E.2. áll: a/

v '

oj

12. Ragozd feltételes mód, jelen idő, alanyi ragozásban! E.i. indul T.2. vesz:.---.

a/ c/ E.2. eszik:

D/ rs

Teljesítmény: ......--.,;%pont Érdemjegy: ..................

SZORGALMI FELADAT 13 . Bontsd szóelemekre a következő igealakokat!

induljatok:

szaladtam:

FiMnr-i n tmi-M n Q B B B D Q Q Q •

14. írd le, milyen módban, időben, számban, SzesnéÁyben áll-nak a következő igék, ésvhogy alanyi vágy táajgyas rago-zásnak!

játszottuk:

kergetőddzünk:

T T T T é • T pr / t 2 2 2 2 2 2 a 2 2

A szorgalmi feladatok érífcéke:...%pont Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JÁTÉ Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS

- 169 -A/ változat

5. osztály A SZÓ

1. a/ jelen idő b/ múlt idő c/ jövő idő

2. a/ az alany személyén és számán /az alanyon/ kí-vüi

b/ a tárgyra is utal /jelö-li/

3. a/ jelen b/ múlt c/ jövő

4.. a/ Ha nem közvetlenül a hoz-zá tartozó ige előtt áll /Minden olyan válasz is elfogadható, amely ezt a tényt körülírással kime-ríti, vagyis felsorol min-den olyan esetet, amikor nem írandó egybe az igével/

5. Javítás értelem szerint 6. Javítás értelem szerint 7. a/ ragoztok

b/ ragozzuk c/ visztek d/ visszük e/ óhajtotok f/ óhajtjuk

8. Javítás értelem szerint 9. a/ láttok

b/ küldtök;/küldőtök/ c/ zuhannak

Jó ragozott alak csak jó helyesírással fogad-ható el!

10. a/ merüljön b/ futkoss c/ szólítsanak

11. a/ küldtünk b/ álltál c/ vetettek Csak helyes ragozott a lak jó helyesírással!

12. a/ indulnék b/ ennél c/ vennétek Csak hibátlan helyesí-rással

13. a/ szótő: indul b/ felszólító mód jele c/ kötőhang: -a d/ személyrag: -tok e/ szótő: szalad f/ múlt idő jele: -t g/ kötőhang: -a h/ személyrag: -m

14. a/ kijelentő mód b/ múlt idő c/ többes szám d/ első személy e/ tárgyas ragozás f/ felszólító mód g/ jelen idő h/ többes szám i/ első személy j/ alanyi ragozás OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 10,6: elégtelen

10,7 - 32,4: elégséges 32,5 - 54,2: közepes 54,3 - 76,1: jó 76,2 -100,0: jeles

170 -

Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan. 5. osztály

B/ változat Név: Osztály:

A Z I G E

1. Hányféle igeragozás van? írd le a nevüket az alábbi vonalra!

2. Jelentés szerint hányfélék az igék? Sorold fel az alábbi vonalon!

3. Egészítsd ki! A feltételes mód igealakjai

.idejűek.

a TT c A A A

4. Mikor írjuk egybe az igekötőt az igével?

ED 5. Húzd alá a következő szavak közül az igéket!

a/ veszekszik, b/ dörgés, c/ villámlik, d/ dörgő, e/ hever, f/ szundikál

- 171 -5/4. B.

6. A következő igéket írd be az alábbi tábla megfelelő helyére!

létezik, kilyukad, tengődik, virul, brummog, játszik a/ ÍJ/ c/ d/ e/ f/

Cselekvést jelent Történést jelent Létezést jelent

ST r ff ff ff ff f 4 4 4 4

7. írd le az alábbi igék kijelentő mód, jelen idejű következő ragozott alakjait!

Alanyi ragozás* Tárgyas ragozás többes szám többes szám 2. személy 1. személy

hoz: a/ . , b/ teszi p/ ................ d/ tagad: e/ „ .... f/

r A fi fi ff ff 4 4 4 4 4 4

- 172 -5 / 4 . B.

8. írd az ige melletti Vonalra a következő Vagozott alakját! Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 2. személy:

a/ izzad: ....................... b/ vett ........................

Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 3. személy:

c/ pottyan:

T b T 4 2 4

9. A következő feladatokban igéket kell ragoznod. Szavak-kal csak az igemódot, az igeidőt és azt írjük ki, hogy alanyi vagy tárgyas ragozás, a számot és a személyt pe-dig így jelöljük: E. = egyes szám, T. =•. többes szám, 1. «= első személy, 2. = második személy, 3. = harmadik személy. Például ez a jelzés: E. 3. azt jelenti, hogy egyes szám harma-dik személyben kell leírnod az igét az utána következő vonalra. Ragozd felszólító mód., alanyi, jagozásban a következő igéket! T.2. mozdít: ................

a/ E.l. iszik:

b/ E. 3. remél: ................

c/

á T c 3 3 *

- 173 -

5/4. B

10. A következő ragozott igealakokat helyezd el a ragozási táblázatbanI - Ne az igéket, hanem az előttük álló hetüket írd be a táblázat megfelelő rovatába!

a/ vedd d/ kérik g/ küldtelek volna b/ kerestelek e/ kérnéd h/ fuss c/ szaladtok f/ versenyezni i/ nézni fogjátok

fogunk ./ í r n a

Szám Sze- Kijelentő mód Feltételes mod Fel-Szám mély Jelen idő

Múlt idő

.Jövő idő

Jelen idő

Múlt idő

szó-lító mód

E-gyes

1. E-

gyes 2. E-gyes

3. 1.

Töb- 2. bes 3.

11. Ragozd kijelentő mód, múlt idő, alanyi ragozásban a következő igéket! E.l. vár: E.2. hall:.,. .....

a/ c/ T.2. kezd:

b/

12. Ragozd feltételes mód, jelen idő, alanyi ragozásban! E.l. Vigyáz: T.3. tesz:.............

a/ c/ E.3. visz;

b /

Teljesítmény: Érdemj egy:

%pont

- 174 -

SZORGALMI. FELADAT

5/4. B.

13. Bontsd szóelemekre a következő igealakokat1 írjatok: ...................

hallottuk:

F a n t-m t-m t-m tm r-a i.m H B E E l F i n i l F l •

14. írd le, milyen módban, időben, számban, személyben állnak a következő igék, és hogy alanyi vagy tár^ gyas ragozásúak! hallgassatok:

megírtátok: .

5 b T zr T 7" T 7r T T 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

A szorgalmi feladatok értéke:..... .%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda~ gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős: ...................

- 175 -

JAVÍTÓKULCS

5. osztály AZ IGE

1. a/ alanyi b/ tárgyas

2. a/ cselekvést jelentő b/ vagy történést jelentő c/ vagy létezést jelentő

3..a/ jelen idejűek b/ múlt idejűek c/ ha nem írja a jövő időt

4. a/ ha közvetlenül hozzá tar-tozó ige előtt áll

5. a/ veszekszik b/ döígés c/ villám!ik d/ dörgő e/ hever f/ szundikál

6. Javítás értelem szerint 7. a/ hoztok

b/ hozzuk c/ tesztek d/ tesszük e/ tagadtok f/ tagadjuk

8. a/ izzadtok b/ vettek c/ pottyannak

9» a/ mozdítsatok b/ igyam /igyak/ c/ reméljen Csak hibátlan helyesírással!

10. Javítás értelem szerint

B/ változat

11. a/ vártam b/ kezdtetek c/ hallottál Csak hibátlan helyesí-rással !

12. a/ vigyáznék b/ vinne c/ tennétek Csak hibátlan helyes-írással !

13. a/ szótő: ír b/ felszólító mód jele>-j c/ kötőhang:.-a d/ személyrag: -tok e/ szótő: hall f/ kötőhang: -o g/ múlt idő jele: -tt h/ személyrag: -uk

14. a/ felszólító mód b/ jalen idő c/ többes szám d/ 2. személy e/ alanyi ragozás f/ kijelentő mód g/ múlt idő h/ többes szám i/ 2. személy j/ tárgyas ragozás OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS

0,0 - 7,Ír elégtelen 7,2 -22,5: elégséges 22,6 -56,1: közepes 56,2 -75,4: jó 75,5-100,0: jeles

- 176 -Témazáró mérőlap Általános iskola Nyelvtan. 5. osztály

C/ változat Név: Osztály:

AZ I G E

1. Mit fejez ki az alanyi ragozású igealak?

2. Sorold fel az igemódokat!

a T 4 4

3. Egészítsd ki! A felszólító mód igealakjai

»idejűek.

4. írd le a feltételes mód jelét!

C2T 4

5. Húzd alá a következő szavak közül az igéketí

a/ író, b/ olvas, c/ lát, d/ vágás,

_e/ készülődik, f/ fél

y b c y e T 4 1 4 4 4 4

- 177 -

5/4. B.

6. A következő igéket írd be az alábbi tábla megfelelő helyére!

a/ kibuggyan, b/ él, c/ ír, d/ derül, e/ hallgat,

f/ nincs

Cselekvést jelent Történést jelent Létezést jelent

A A A

7. írd le az alábbi igék kijelentő mód jelen idejű ragozott alakjait a mellettük álló vonalakra!

Alanyi ragozás, többes szám 2. személy

Tárgyas ragozás többes szám 1. személy

húz: a/ b/ vesz: c/ ... d/ hagy: e/ f/

a b ó rf él / r — A l A 2 i H n

- 178 -5/4. B.

8. írd az ige melletti vonalra a következő ragozott a-lakját! Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 2. személy:

a/ szalad: b/ üt: ...

Alanyi ragozás, kijelentő mód, jélen idő, többes szám 3.személy:

c/ koppéin:

VE

9. A következő feladatokbein igéket kell ragoznod. Sza-vakkal az igemódot, az igeidőt és.azt írjuk ki, hogy alanyi, vagy tárgyas ragozás, a számot és a személyt pedig igy jelöljük:

E. = egyes szám, T. = többes szám, 1. - első sze-mély, 2. = második személy, 3. = harmadik személy. Például ez a jelzés: E.3. azt jelenti, hogy egyes szám harmadik személyben kell leírnod az igét az u-tána következő vonalra. Ragozd felszólító mód, alanyi ragozásban a követ-kező igéket!

T.l. indít :

T.2. eszik: ,

E.3. cserél:

a/

b/'

"c/'

- 179 -

5/4.. C

1Q. A következő igealakokat helyezd el a ragozási táblá-zatban. Ne az igéket, hanem az előttük álló betűket írd be a táblázat'megfelelő rovatába!

a/ nézd b/ vártalak c/ varrtok

d/ mérik e/ néznéd f/ utazni

fogunk

g/ kerestetek volna h/ készülj i/ festeni fogjátok j/ emelkedne

Szám Sze- Kijelentő mód Feltételles mód Fel-Szám mély Jelen

idő Múlt idő

Jövő idő

Jelen idő

Múlt idő

szo-Ü t ó mód

1. E- 2. gyes 3.

1. Töb- 2. bes 3.

5" P 7T d e T 4 7T ~7~ 3 6 2 3 3 3 6 3 4 3

11. Ragozd kijelentő mód, múlt idő, alanyi ragozásban! T.2. lát: E.3. szalad:

a/ c/ T.l. vár:

b/

- 180 -

5/4. B.

12. Ragozd feltételes mód, jelen idő, alanyi ragozásban! E.l. tud: T.l. hisz: ..............

a/ c/ E.3. iszik:

b/

Teljesítmény: %pont Érdemjegy:

SZORGALMI FELADATOK

13. Bontsd szóelemekre a következő igealakokat! írtátok:

sírj atok:

a ff c\d\e• r ff h 2 2 2 | 2i 2 2 2 2

/ ^ 14. írd le, milyen módban, időben, szamban, szemelyben állnak a következő igék, és hogy alanyi vagy tárgyas ragozásúak! hallgattad:

fusson:

•sr t> ff ff e T ff 7T T t 2 2 2 2 2, 2 2 2 2 2

Szorgalmi feladatok értéke:- ...%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

JAVÍTÓKULCS - 181 -

C/ változat

5. osztály

AZ IGE

1. a/ az alany számát b/ az alany személyét

2. a/ kijelentő b/ feltételes c/ felszólító

3. a/ jelen idő b/ ha nem írja a múlt időt G/ ha nem írja a jövő időt

4. a/ -na, rne, -ná, -né /El-fogadható, ha csak a -na, -ne alakokat írta./

5. a/ író b/ olvas c/ lát d/ vágás e/ készülődik f/ £1

6. Javítás értelem szerint 7. a/ húztok

b/ húzzuk c/ vesztek d/ vesszük e/ hagytok f/ hagyjuk .Csak hibátlan helyesírással!

8. a/ szaladtok b/ üttök c/ koppannak Csak hibátlan helyesírással!

9. a/ indítsunk b/ egyetek c/ cseréljen Csak hibátlan helyesírással!

10. Javítás értelem szerint 11. a/ láttatok

b/ vártunk c/ szaladt Csak hibátlan helyes-írássál!

12. a/ tudnék b/ inna c/ hinnénk Csak hibátlan helyes-írással !

13. a/ szótő: ír b/ múlt idő jele: -t c/ kötőhang: -á d/ személyrag: -tok e/ szótő: sír f/ felszólító mód

jele: -j g/ kötőhang: -a h/ személyrag: -tok

14. a/ kijelentő mód b/ múlt idő c/ egyes szám d/ 2. személy e/ tárgyas ragozás f/ felszólító mód g/ jelen idő h/ egyes szám i/ 3. személy j"/ alanyi ragozás

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 9,4: elégtelen 9,5 - 33,9: elégséges

34^0 - 58,3: közepes 58,4 - 82,7: jó 82,8 -100,0: jeles

- 182 -

Témazáró mérőlap D/ változat Általános iskola Név: -Nyelvtan. 5. osztály Osztály:

A Z I G E

1. Sorold fel, hány félék az igék jelentés szerint!

2. Mi a kijelentő és mi a felszólító mód jele? Kijelentő mód jele: ..

a/ Felszólító mód jele:

b/

3. Egészítsd ki! Az alanyi .ragozású igealak csak az alany .............és

fejez ki, a tárgyas ragozású ige az b/

alanyon kivül a .utal c/

a b c 4 4 4

4. Az igealakban mi utal az.igemódra?

CST 2

5. Húzd alá a következő szavak közül az igéket! a/ élet, b/ éldegél, c/ úszik, d/ ivó, e/ sürget,

f/ tenyészt

a b c " t f e i 4 4 4 4 4 4

- 183 -

5/4. B.

6. A következő igéket írd be az alábbi tábla megfelelő helyéreI a/ növekszik, b/ keresgél, c/ zörget, d/ éldegél, e/ hallatszik, f/ volt

Cselekvést jelent Történést jelent Létezést jelent

3 7r c ff ff ff 4 4 4 4 4 4

7. írd le az alábbi igék kijelentő mód, jelen idejű rago-zott alakjait a mellettük álló vonalakra!

Alanyi ragozás Tárgyas ragozás többes szám többes szám 2. személy 1. személy

főz: a/ b/ hisz: c/ d./ tart: e/ f/

a ff ff ff ff 4 2 4 2 2 2

8. írd az ige melletti vonalra a következő ragozott alakját! Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 2. személy:

a/ marad: b/ fut

Alanyi ragozás, kijelentő mód, jelen idő, többes szám 3. személy:

c/ csobban:

- 184 -

5/4. B.

9. A következő feladatokban igéket kell ragoznod. Szavak-kal csak az igemódot, az igeidőt és azt írjuk ki, hogy alanyi vagy tárgyas ragozás, a számot és a személyt pe-dig így jelöljük: E. = egyes szám, T. = többes szám, 1. = első személy, 2. = második személy, 3. = harmadik személy. Például ez a jelzés: B.3. azt jelenti, hogy egyes szám harmadik személyben kell leírnod az igét az utána következő vo-nalra. Ragozd felszólító mód, alanyi ragozásban a következő i-gékét! E.l. keres: E,2. buzdít:

a/ b/ T.2. heverész:

c/

10. A következő igealakokat helyezd el a ragozási.táblázat-ban! Ne az igéket, hanem az előttük álló betűket írd be a táblázat megfelelő .rovatába! a/ írd b/ néztelek c/ készültök

d/ írják e/ felelnéd f/ felelni

fogunk.

g/ hívtalak volna h/ olvass i/ emelni fogjátok j/ festene

Szám Sze-mély

Kijelentő mód Feltételes mód Fel-

szó-lító mód

Szám Sze-mély Jelen

idő Múlt idő

Jövő idő

Jelen idő

Múlt idő

Fel-szó-lító mód

E-gyes

1. E-gyes

2. E-gyes 3.

Töb-bes

1. Töb-bes

2.. Töb-bes 3.

ja T e 7T T T T 7 r T 3 8 2 3 3 2 12 2 .4 2

- 185 -5/4- D

11. Ragozd kijelentő mód, múlt idő, alanyi ragozásban! T.l. halad:

a/ c/ E.2. mozdít: ............

b/

12. Ragozd feltétles mód, j,elen idő, alanyi ragozásban! E.l. fut: T.3. iszik:

a/ c/ T.2. tesz:

b/

Teljesítmény:... %pont Érdemj egy:

SZORGALMI FELADAT

13. Bontsd szóelemekre a következő, igealakokat! faragjam:

mutattátok:

i * I c | 2; 212 2 12

14. írd le, milyen módban, időben, számban, személyben áll-nak a következő igék, és hogy alanyi vagy tárgyas rago-zásúak! halogatta:

ússzunk:

TW a 10 \C \q 2 2 212

A szorgalmi feladatok értéke: ....%pont

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős: ........................

- 186 -JAVÍTÓKULCS D/ változat

5. osztály AZ IGE

1. a/ cselekvést jelentő b/ vagy történést jelentő c/ vagy létezést jelentő

2. a/ kijelentő módnak nincs b/ felszólító mód. jele: -j

3. a/ számát b/ személyét c/ tárgyra

4. a/ módjel 5. a/ élet

b/ éldegjél c/ úszik d/ ivó e/ sürget f/ tenyészt

6. Javítás értelem szerint 7. a/ főztök

b/ főzzük c/ hisztek d/ hisszük e/ tartotpk f/ tartjuk Csak hibátlan helyesírással!

8. a/ maradtok b/ futtok c/ csobbannak Csak hibátlan helyesírássalI

9. a/ keressek b/ .buzdíts c/ heverésszetek Csak hibátlan helyesírással!

10. Javítás értelem szerint

11. a/ haladtunk b/ mozdítottál e/ szálltak '

12. a/ futnék b/ tennétek c/ innának Csak hibátlan helyesí-rással!

13. a/ szótő: farag b/ felszólító mód jele c/ kötőhang: -a d/ személyrag: -m e/ szótő: mutat f/ múlt idő jele: -t g/ kötőhang: -á h/ azemélyrag: -tok

14. a/ kijelentő mód b/ múlt idő c/ egyes szám d/ harmadik személy e/ tárgyas ragozás f/ felszólító mód g/ jelen idő

. h/ többes szám i/ első személy j/ alanyi ragozás

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 8,4: elégtelen 8,5 - 29,9: elégséges 30,0 - 53,3: közepes 53,4 - 76,8: jó 76,9 -100,0,: jeles

- 187 -3. Összesített eredmények

változatonként

25. tábla A IV/A változat össze-foglaló adatai A tanulók száma 238 Átlag x 3,9*9 Konfi^ncia intervallum íá +3,2 Pontossági követelmény - 8,0% Szórás ,+s +21,8 Relativ szórás 54,5

26. tábla Eloszlás

%pont Tanuló /%/ 0,1 5,0 0,0 •5,1 - 10,0 4,4 10,1 - 15,0 7,8 15,1 - 20,0 8,9 20,1 - 25,0 10,1 25,, 1 - 30,0 8,9 '30,1 - 35,0 7,3 35,1 - 40,0 6,1 40,1 - 45,0 7,3 45,1 - 50,0 5,6 50,1 - 55,0 7,8 55,1 - 60,0 4,4 • 60,1 - 65,0 3,9 65,1 - 70,0 5,0 70,1 - 75,0 5,0 75,1 - 80,0 2,2 80,1 - 85,0 1,6 85,1 - 90,0 0,5 90,1 - 95,0 1,6 95,1 -100,0 0,5

Relat ív 48. á b r a gyakoriság,%

19-18-17-1 6 -15-M-13-12-11-

0 10,7 32,5 5 4 , 3 76 ,2 100,0

188 -27. tábla A IV/B változat össze-foglaló adatai

28. tábla Eloszlás

A tanulók száma 260 Átlag x 36,5 Konfidencia intervallum +2,3 Pontossági követelmény +6,3% Szórás +s +19,4 Relativ szórás 53,5%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 1,5 5,1 - 10,0 5,0

10,1 - 15,0 6,4 15,1 - 20,0 7,3 20,1 - .25,0 13,0 25,1 - 30,0 7,2 30,1 - 35,0 9,5 35,1 - 40,0 12;, 6 40,1 - 45,0 8,4 45,1 - 50,0 9,6 50,1 - 55,0 5,7 55,1 - 60,0 3,4 60,1 — 65,0 2,6 65,-1 — 70,0 3,4 70,1 — 75,0 0,7 75,1 - 80,0 0,3 80,1 - 85,0 1,1 85,1 90,0 0,0 90,1 - 95,0 1,1 95,1 100,0 0,0

Rela t ív gyakor isag.%

20 19

49. ábra

S z á z a l é k p o n t

o 10 20 3 0 4 0 50 6 0 70 8 0 9 0 100

közepe | jó | jeles 0 7,2 22 ,6 56,1 75,5 100,0

- 189 -

2?. tábla A IV/C változat össze-foglaló adatai

30. tábla Eloszlás

A tanulók száma 219 Átlag X 41,1 Konfidencia intervallum ±A +3,5 Pontossági követelmény +8,7% Szórás +3 +24,4 Relativ szórás 59,4%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 1,6 5,1 - 10,0 1,6

10,1 - 15,0 7,8 15,1 - 20,0 12,4 20,1 - 25,0 14,5 25,1 - 30,0 6,7 30,1 - 35,0 3,9 35,1 - 40,0 5,0 40,1 - 45,0 7,2 45,1 - 50,0 3,9 50,1 - 55,0 7,2 55,1 - 60,0 2,5 60,1 - 65,0 5*5 65,1 - 70,0 70,1 - 75,0 3,3 75,1 - 80,0 4,4 80,1 - 85,0 3,3 85,1 - 90,0 3,3 90,1 - 95,0 1,6 95,1 -100,0 0,5

Relativ gyakoris ig,%

20

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 Ő 7 6 5 4 3 2 1 0

50. ábra

sb 100 10 20 30 40 50 60 7Ó H Ő

| elégséges| közepes | jó | jeles

Százalékpont

0 9,5 82,8 100,0

- 190 -

31. tábla 32. tábla Eloszlás

A IV/D változat össze-foglaló adatai A tanulókészárna 214 Átlag x 37,9 Konfidencia . intervallum +3,5 Pontossági követelmény +9,4% Szórás +s +23,4 Relativ szórás 61,8%

%pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,6 5,1 - 10,0 6,7

10,1 - 15,0 14,6 15,1 - 20,0 6,7 20,1 - 25,0 9,1 25,1 - 30,0 6,0 30,1 - 35,0 7,9 35,1 - 40,0 7,3 40,1 - 45,0 6,0 45,1 - 50,0 2,4 50,1 - 55,0 7,3 55,1 - 60,0 4,2 60,1 — 65,0 5,4 65,1 — 70,0 3,6 70,1 - 75*0 3,0 75,1 - 80,0 3,5 80,1 - 85,0 1,8 85,1 - 90,0 0,6 90,1 - 95,0 1,2 95,1 100,0 1,2

R e l a t í v g y a k o r i s á g , %

20

51. ábra

Tázalékpont 10 2 0 3 0 4 0 5 0 6 0 70 8 0 9 0 100

elégtelenj je légségeí j k ö z e p e s | j ó | j e l e s |

0 8.5 30,0 53,4 76,9 100,0

- 192 -

44/3 ábra

A IV/A VALTOZAT EREDMENYEI

O 10 20 30 40 50 60 Százalék

70 80 90 100

1. AZ IGEIDŐK (FELS.) a Jelen 90,4

Múlt 90,4 Jövő 89,9

2.TARGYASSZEM.RAG.(REPI? Alanyon kívül Tárgyra is utal

63,5| 68,51

3 IGEIDŐK KIJEL.MOD-' BAN (KIEG.)

Jelen Múlt

4. IGEKÖTÖ KÜLÖN fR.(REPRj Jövő Nem áll az igeelőtt 55,61

8ŐJ1 JMJ 77,51

5 3 Ige Ige (történést) 83,7

5- IGEK BESOROLASA Igenév 96,1 Ige 97,2 Ige Igenév (főnévvé vált)

96,1

Történést 78,7 1 97,2

6 IGEK CSOP.JELENTÉS " SZERINT (TÁBL.)

Cselekvést Letezest

84,3| 86,6

Cselekvést Létezést Cselekvést

8Q,9| 8 9 3

7 IGEK KIJEL.M., ' JEL.IDŐ

Al.rag.tbsz.2. 59,o| 84,8

36,0 k-Tárgyas tbsz. 1. Al.rag.tbsz.2. 52 I

^ok-Tárgyas tbsz. 1 ~2H—AI. rag.tbsz.2.

as tbsz.L 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 193 -

44/3 ábra

A IV/A VÁLTOZAT EREDMENYEI / F o l y t a t á s /

Százalék 40 20 3 0 4 0 j i—i ,i 5 0 60

_ J L _ 70 80 9 0 100 I L_

ft RAGOZOTT ALAKOK EL-HELY.TÁBL.-BAN (BES.)

q RAGOZAS-MEGADOTTMOD, IDŐ,SZÁM,SZEM., RAG. FAJ.

1 n RAGOZÁS -MEGADOTT MÓD, 1U" IDŐ,SZÁM,SZEM.,RAG.FAJ.

.< KIJEL.M., MULT, ALA-NYI R.

FELT M.,JEL. IDÖ, ALANYI R.

Húzzad 38,21 12,9fc-Láttalak

Olvastok 4Üg\ Nézik W T

3031 í rnád _ . 36jö]»-l rn i fogunk

10,7H-Láttalik volna K 37,6l

Jl 25,3k-Qlvasni fogjátok Felelne 36,5] Láttok 45 Küldőtök 44 Zuhannak

i 64,0|

33,1 k-Merüljön 34,8 K - Futkoss

2 3 3 k - S z ó l i t s a n a k Küldtünk 42,7| Álltál 38,2|~

19, ,7 k - V e t t e t e k Indulnék 32.61 Ennél 4 2 j f

32 ,ok-yennétek 0 0 10 20 30 40 50 60 70 60 90 100

- 194 -

44/3 ábra

A IV/B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék 0 10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100

1. RAGOZÁS FAJTÁK (FELS.) a Alanyi 83,1|

1. RAGOZÁS FAJTÁK (FELS.) b Tárgyas 84,6|

0 IGÉK JELENTÉS SZERINT * (FELS.)

a Cselekvést 55,oi 0 IGÉK JELENTÉS SZERINT * (FELS.) b Történést 54,2 [ 0 IGÉK JELENTÉS SZERINT * (FELS.) C Létezést 51,91

o IGEIDŐK FELTÉTELES MÓDBAN (KIEG.)

a Jelen idő 76,91 o IGEIDŐK FELTÉTELES

MÓDBAN (KIEG.) b Múlt idő 68,1 1 o IGEIDŐK FELTÉTELES

MÓDBAN (KIEG.) c Jövő nincs 63,a | 4. IGEKÖTÖ EGYBE l'R.ÍREPR.) a Közvetlenül előtte 74,21

a Ige 94,6 | b Igéből képz.fönév 88,1 |

5. IGÉK BESOROLÁSA c Ige 89,61 5. IGÉK BESOROLÁSA d Igenév 89,2 f e ige 95,81 f Ige 92,7 | a Létezést 80,8| b Történést 76,51

« IGEKCSOPJELENTES SZERINT (TÁBL.)

c 20,4 k-Létezést « IGEKCSOPJELENTES SZERINT (TÁBL.) d Történést 56,5|

« IGEKCSOPJELENTES SZERINT (TÁBL.)

e Cselekvést 82,71 f Cselekvést 90,4| a Al.r.tbsz.2. 55,41 b 43,5 M-Tárqyasr.tbsz.1.

7 IGEK KIJEL.M., JELEN I.

c Al.r.tbsz.2. 4 6 3 | 7 IGEK KIJEL.M., JELEN I. d 41,5 H-Tárqyasr. tbsz. 1.

e Al.r.tbsz.2. 49,6| f 40,0 H-Tárgyas p.tbsz.L ~i—i i 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 195 -

54/2 ábra

A IV/B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI / F o l y t a t á s /

Százaiák 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • ' • i • • i i «

„ RAGOZÁS: ADOTT HÓD, IDŐ, SZÁM,SZEMÉLY, RAG.FAJ.

a Izzadtok 53,51 „ RAGOZÁS: ADOTT HÓD, IDŐ, SZÁM,SZEMÉLY, RAG.FAJ. b Vettek (vet!) 45,01 „ RAGOZÁS: ADOTT HÓD, IDŐ, SZÁM,SZEMÉLY, RAG.FAJ. c Pottyannak 58,51

Q RAGOZÁS: ApOH MÓD,IDŐ, MSZÁM,SZEMELY,RAG.FA3

a 25,4 J«—Mozdítsatok Q RAGOZÁS: ApOH MÓD,IDŐ, MSZÁM,SZEMELY,RAG.FA3 b 22,7 Folyjék Q RAGOZÁS: ApOH MÓD,IDŐ, MSZÁM,SZEMELY,RAG.FA3 c 26,2(4-Higgyenek

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

a Vedd 24.6|

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

b 8,414— kerestelek

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

c Szaladtok 40,01

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

d kérik 2631. , n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-

LYEZÉSE fÁBLrON (BES.) e 223 K - K é r n é d , n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-

LYEZÉSE fÁBLrON (BES.) f 3 ! 5 |«-Versenyezni foqunk , n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

g 6^K~Küldtelek volna

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

h Fuss 29,2)

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

i 18,114-Nézni foqiátok

, n RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE fÁBLrON (BES.)

J írna 30,81

. . KIJEL.M., MÚLT I., ' ALANYI RAG.

a Yártam 31,51 . . KIJEL.M., MÚLT I.,

' ALANYI RAG. b 28, i | * -Kezdtetek . . KIJEL.M., MÚLT I.,

' ALANYI RAG. c 19,61«—Hallottál

1? FELT.M., JELEN I., ' ALANYI RAG.

a 25,o|4-Víqyáznék 1? FELT.M., JELEN I.,

' ALANYI RAG. b Vinne 28,11 1? FELT.M., JELEN I., ' ALANYI RAG. c 16,5 Tennének

— 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 1 — 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 196 -

44/3 á b r a

A IV/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Szazalék O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 I I I I I I I I I

, ALANYI RAGOZAS v (REPR.)

a — 1 — 1 < 1 ij 1 — Alany szamat i . i i i 66,5 1 , ALANYI RAGOZAS

v (REPR.) b Alany személyét 65,4 í a kijelentő 81,6|

2. IGEMÓDOK (FELS.) b Feltételes 82,7| 2. IGEMÓDOK (FELS.) c felszólitó 79 91

o IGEIDŐK FELSZÓLÍTÓ MÓDBAN (KIÉG)

a Jelen idő 76,51 o IGEIDŐK FELSZÓLÍTÓ MÓDBAN (KIÉG) b Múlt nincs 53,61 o IGEIDŐK FELSZÓLÍTÓ MÓDBAN (KIÉG) c Jövő nincs 61,51

4. FELT.MÖD JELE (REPR.) a -na , -ne , -ná , -né 76,0| a Igenév 91,6| b Ige 96.61

5. IGÉK BESOROLÁSA c Ige 82,71 5. IGÉK BESOROLÁSA d Igéből képzett fn. 9 2 3 1 e Ige 9 3 3 1 f Ige 82,7 1 a Történést 75,41

g IGEK CSOPORTOSÍTÁSA JEL.SZERINT (TÁBL.)

b Létezést 76,5| g IGEK CSOPORTOSÍTÁSA

JEL.SZERINT (TÁBL.) c Cselekvést 87,2| g IGEK CSOPORTOSÍTÁSA

JEL.SZERINT (TÁBL.) d Történést 74,9 | g IGEK CSOPORTOSÍTÁSA

JEL.SZERINT (TÁBL.) e Cselekvést 8 4 , 4 | f Létezést 71,5 | a Al.rag.tbsz.2. 47,5

7. KJJEL.MÓD, JELEN IDŐ b 43,0 k-Tárquas P.tbsz.1.

7. KJJEL.MÓD, JELEN IDŐ c Al.rag.tbsz.2. 54,21 d 36,9H-Tárqyas r.tbsz.1. e Al.rag.tbsz.2. 4&,o\ f 26,3 H-Tángyas r. tbsz. 1.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 197 -

54/2 ábra

A IV/C VALTOZAT EREDMENYEI ( F o l y t a t á s )

0 10 20 ateic

50 L. 60 Százalék

70 80 30 100 —I I !_

8 RAGOZÁS: ADOTT MÓD, IDŐ, SZÁM, SZEMÉLY, RAG. FAJ

q RAGOZÁS: ADOTT MÓD,IDŐ, SZÁM, SZEMÉLY, RAG. FAJ

10. RAGOZOTT ALAKOK ELHE-LYEZÉSE TÁBL.-ON (BES.)

, , KI JEL. M.,MULTL, ALANYI RAG

1 9 FELT. M., JELENI., ALANYI RAG.

Szalai Üttök Koppannak

Egyetek

52,51 2 5 J k - l n d i t s ü n k

54~2\ 5 Ö 3 f

2S\

Cseréljen Nézd 31,3

m tg

16,8 K-Vár ta lak Varrtok 41,3] Mérik 35,2 Néznéd 30,7j

3 6 , 9 k - U t a z n i fogunk 13,4 k— Kerestelek volna Készülj 34,61

24,0 k - F e s t e n i fogjátok 30,7 ^ E m e l k e d n e

Láttatok 30J Vártunk 4Ü3| Szaladt 4 3 ^ |

27,4k-Tudnék Inna 3 6 3 1 Hinnénk 35.2]

_ 1 i 1——1 1 1 i r 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 198 -

44/3 ábra

A IV/D VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

1. IGÉK FAJAI JEL .SZER.ÍFELSJ a Cselekvést 66 ,91

1. IGÉK FAJAI JEL .SZER.ÍFELSJ b Történést 68,3 f 1. IGÉK FAJAI JEL .SZER.ÍFELSJ c Létezést 65,91

2. MÓDJELEK (REPRJ a Kijelentő 74,41

2. MÓDJELEK (REPRJ b Felszólító 73*8|

A RAGOZASFAJ JELLEMZŐI (KIÉG.)

a Alany i az alany számát 74*41 A RAGOZASFAJ JELLEMZŐI

(KIÉG.) b és személyét 73,21 A RAGOZASFAJ JELLEMZŐI

(KIÉG.) C Tárqyas utal a tárgyra is 79,3| 4 . IGEMOD KIF. (REPR.) a Módiéi 40,9

5. IGÉK BESOROLÁSA

a Igéből képzett fónév 91,5 1

5. IGÉK BESOROLÁSA b Ige Cu.azon tőből; 90,91

5. IGÉK BESOROLÁSA c Ige 98 ,81 5. IGÉK BESOROLÁSA d Igenév 94,5

5. IGÉK BESOROLÁSA

e Ige 94,5

5. IGÉK BESOROLÁSA

f Ige 91,51

6 IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.)

a Történést 70,31

6 IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.)

b Cselekvést 88,41 6 IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) c Cselekvést 77,41 6 IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) d Létezést 49,4| 6 IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) e Történést 75,01

6 IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.)

f Létezést 87 ,21

7 IGEKKIJEL.M. 'JELEN IDŐ

a Al.n.tbsz.2. 51,21

7 IGEKKIJEL.M. 'JELEN IDŐ

b 36,0 |#-Tá rguas n. tbsz. 1. 7 IGEKKIJEL.M.

'JELEN IDŐ c Al.r. t b s z . 2 . 51,21 7 IGEKKIJEL.M.

'JELEN IDŐ d 37,8 Tárgyas r t h s z . l 7 IGEKKIJEL.M.

'JELEN IDŐ e 2 8 » 7 — A l . r. tbsz ?

7 IGEKKIJEL.M. 'JELEN IDŐ

f 36 ,6 ) * -Tárgyas r . tbsz .1 . R 1 R—H 1 1 1 1 I 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

199 -

55/2 ábra

A IV/D VALTOZAT EREDMENYEI (Folytatás)

Százalék 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

MaradLok 53,ol Futtok 53,5| Csobbannak 62,8 Keressek 40,9| j

29,3 HHiu zd Its

8. RA90ZÁS: ADOTT MÓD,IDŐ, SZA M,SZEMÉLY, RAG. FAJ

q RAGOZÁS •• ADOTT MÓDM SZÁM, SZEM Í LY, RAG. FAJ

RAGOZOTT ALAKOK ELWE-LYEZESE TÁBLrÖN (BES.)

u KIJEL.M.,MULTI.,ALANYI " RAG

í 2 FELT.M.,JELEN I., ALA-NYI RAG

í r d 31,7, fi,of«—Néztelek

4Ö3H- Heverésszetek

Készültök 4 ^ 5 1 í r ják 34,1

34,1 _ Felelnéd 38,4 |»-Felelni fogunk

6,l|»rHiVtalaFvolna Olvass 37,8

26 ,2k-Emeln i fogjátok Festene 40,9] Haladtunk 5oJfl

§3^Mpzdltottá I Szálltak 433

29 "3?

f u t n é k n 7 > ~ T e n n é t e k

Innának 0 1*0 20 30 4o 50 60 70 80 90 100

- 200 -

A közölt táblákon és ábrákon először az Minik .szembe, hogy igen alacsony az országos átlag: vaLannra el 40 % alatt marad. Ez közelítően 20 %-kal alacsonyabb táELj esitmény az első három tematikus egységből elért országos színvonalnál. És ehhez az alacsony átlaghoz rendkívül erős szórás járul.. Az eddig legszélsőségesebbnél /I. tematikus ^ység: 47 %~oa relativ szórás/ is jóval nagyobb: a négy változat átlagában 57 %-os a relativ szórás. - Az eloszlás nem noimális: elég erős baloldali aszimmetriát mutat, vagyis a ifceljesitmények a legalacsonyabb értékek felé tolódnak. 49., 50., 51. ábra/ Aránytalanul sok az igen alacsony eredmény. Mintha két, teljesen külön minta alakulna ki: a végzetesen lema-radók csoportjára /a tanulók 35 %-ának a teljesítménye 25 % pont alatt marad!/ és a normálisan fejlődőkére. Sajnos, ez utóbbi csoport nem valami népes: a tanulók 3© %-a nyújt csak 50 %pont feletti teljesítményt, 60 %p©ntnál magasabb eredményt már csak 19 % ért el, és mindössze ;8 % telj esitett 77 %pontnál magasabb átlagot. - Nagyon egészségtelen polari-záció mutatkozik ezekben az eredményekben.

E lehangoló helyzetkép behatóbb vizsgálatra szorul.

4. Az eredmények témánként

Megjegyezzük, hogy nem köyettük a taraköínywi témák sze-rinti csoportosítást. A könnyebb áttekintés és elemzés ér-dekében "Az ige fogalma, jelentése /56. áteca/., "Elméleti ismeretek az igeragozásról" /57« ábra/ cianmel csoportosítot-tuk az elméleti tudnivalókat i és hat csoporttá osztottuk /58-63. ábra/ az igeragozással foglalkozó gyakorlati feladatokat /alkalmazás/.

Az ige fogalma, .jelentése

Kértük az igék jelentés szerinti csoportjainak a felso-rolását: átlagosan a tanulók 6.0 %-a reprodukálta helyesen. Láthatóan nem okozott nagyobb gondot az újonnan tanult léte-zést jelentő igének a sorba illesztése /56. ábra/

Változatonként egy-egy .egyszerű feladattal ellenőriztük,

- 201 -

hogy különféle szavak között hogyan ismerik fel a tanulók az igéket..A vegyesen megadott szavak között elhelyeztünk igé-ken kivül igeneveket és igéből képzett főneveket. Az ered-mény:^ a tanulók 90 % feletti arányban jól válogatták ki az igéket. Három ige kiválasztása nem sikerült ezen a szinten: a "terül" /A^b/, aminek magyarázata az lehet, hogy nem cse-lekvést jelent, sőt dilemmát okozhat, hogy a létezést vagy történést jelentő igék közé sorolandó-e; a másik a "fél" /C^f/, ami igének és névszónak egyaránt tekinthető, ezért nem szerencsés a feladatba épitése; a harmadik a "lát" /C^e/: nincs magyarázat rá, hogy miért az átlagnál keve-sebben minősitették ezt igének.

A következő, szintén minden változatba beépitett fela-dattal azt kivántuk megállapitani, hogy milyen mértékben tudják a tanulók megkülönböztetni az igéket jelentés szerint. A feladat megoldását könnyitette, hogy a jelentés szerinti csoportokat nem kellett reprodukálniuk, hanem táblázat fej-rovatában megadtuk azokat: a besorolás'művelete igy keve-sebb gondolkodási tevékenységet kivánt. - Az eredmény jó. A cselekvést jelentő igét minden esetben több mint 80 szá-zalékuk helyesen sorolta be. A történés mint elvontabb vi-szonylat több gondot okozott nekik, de ezt a besorolást is jó átlaggal /73 %/ végezték el, bár az eredmény nem olyan egységes: a virul igét alig több mint 50 százalékuk minősi-tette történést jelentőnek. - A legtöbb problémát a létezést jelentő igék okozzák. Ha a helyes besorolást végzők átlagát nézzük, itt is eléri a 70 %-ot. Érdemes azonban a jó megol-dási arányok alapján rangsorba állitanunk a 8 igét:

van 89,3 % él 76,5 % volt 87,2 % nincs 71,5 % lesz 86,6 % éldegél 49,4 % létezik 80,8. % tengődik 20,4 %

A sor gondolkodáslélektani és didaktikai szempontból egyaránt érdeklődésre tarthat számot. Hogy a van, volt, lesz alakokat a legtöbben sorolják ide, az természetesnek tűnik. De hogy a létezést jelentő igék közé ennél kevesebben so-rolják a létezik igét, ez kevésbé természetes. Persze: nem volt ismeretlen jelenség számunkra; az iskolai gyakorlatban

- 202 -

44/3 ábra

AZ IGE FOGALMA,JELENTÉSE

Százalék 0 10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100

R «IGÉK JELENTÉS SZE-RINT (FELS.)

a Cselekvést 55,01 R «IGÉK JELENTÉS SZE-

RINT (FELS.) b Történést 54,2 R «IGÉK JELENTÉS SZE-

RINT (FELS.) c Létezést 51,91

n . IGÉK JELENTÉS SZE-RINT (FELS.)

a Cselekvést 68.9| n . IGÉK JELENTÉS SZE-

RINT (FELS.) b Történést 68,3 | n . IGÉK JELENTÉS SZE-RINT (FELS.) c Létezést 65,9 |

a Ige 94,41 b Iqe ( tö r ténés t jel.) 83,71

A.5.IGEK BESOROLÁSA c Igenév 96,1 | A.5.IGEK BESOROLÁSA d Ige 97,2 | e Ige 96,1 | f Igenév 97,2 a Ige 94,6 1 b Igéből képz.főnév 88 , l |

B5.IGÉK BESOROLÁSA c Ige 89,61 B5.IGÉK BESOROLÁSA d Igenév 89,21 e Ige 95,8 1 f Ige (gyakor i tó ) 92,7 | a Igenev 91,6 | b Ige 96,6 |

C.5.IGÉK BESOROLÁSA c Ige 82,7 1

C.5.IGÉK BESOROLÁSA d Igéből képz.főnév 92,21 e Ige 93,3 | f Ige ( létezést je l . ) 82.7 1 a Igéből képz.főnév 91,5 1 b Ige (u.azontőből) 90,9|

D.5.IGÉK BESOROLÁSA c Ige 98,8 | D.5.IGÉK BESOROLÁSA d Igenév 94,5 e ige 94,5 f Ige ( r i tkább)

1 1 1 1 r i 91,5 | i r—1—r1 1 1 1 1 1 1 i 1 r —

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 203 -

44/3 ábra

AZ IGE FOGALMA JELENTÉSE ( F o l y t a t á s ;

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

1 a 1—, L 1 1 1 Történést 78,7|

a ~ IGEK CSOP. JELENTES ^ S Z E R I N T (TÁBL.;

b Cselekvést 84,31 a ~ IGEK CSOP. JELENTES ^ S Z E R I N T (TÁBL.;

C Létezést 86,6| a ~ IGEK CSOP. JELENTES ^ S Z E R I N T (TÁBL.; d Cselekvést(ikes) 80,9 | a ~ IGEK CSOP. JELENTES ^ S Z E R I N T (TÁBL.;

e Létezést 89,3 1 f Cselekvést ( ikes) 88,6 | a Létezést 80,8 | b Történést 76 ,5 |

IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.)

c 20 ,4H-Létezést ( tengődik ) IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.) d Történést 56,71 IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.) e Cselekvést 82,7 |

f Cselekvést 90 ,4 | a Történést 75,4 |

c g IGEK CSOP. JELENTES SZERINT (TÁBL.)

b Létezést 76,5 | c g IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) c Cselekvést 87,2 | c g IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) d Történést 74,9 1 c g IGEK CSOP. JELENTES

SZERINT (TÁBL.) e Cselekvést 84,4 | f Létezést(nincs) 7 1 , 5 | a Történést 70,31 b Cselekvést (gyakori tú) 88,41

n c IGEK CSOP. JELENTÉS c Cselekvést (gyakor i tó) 77,4 | SZERINT (TÁBL.) d 49,4 H-Létezést (qyak.) SZERINT (TÁBL.)

e Történést 75,0| f Létezést (volt) 87,2 |

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10

- 204 -

elvétve találkoztunk hasonló jelenséggel, de az, hogy a ta-nulók egyötöde nem ismeri fel benne a létezést jelentő igét, eléggé meglepő. Tudjuk, hogy jó képességű, fejlett gondolkodású emberrel is előfordul néha /fáradtság, egyirá-nyú koncentrálás stb. következtében/, hogy egészen evidens dolgokat nem asszocial. A 20 %—os hibázás azonban valószí-nűleg mélyebb okokra vezethető vissza: ezek vizsgálata azon-ban külön feladat.

A gondolkodás fejlettsége szempontjából még két tényező érdemel figyelmet. Az egyik, hogy közel 20 %-kal kevesebb tanuló minősiti létezést jelentő igének a "nincs"-et, mint a "van"-t: nem tudatosult bennük, hogy a lét és a nemlét egy-azon dolog két ellentétes oldala. A logikus gondolkodás fej-lődése szempontjából rendkivül fontos annak tudadositása, hogy bármely dolog ellentéte egyenlő a dolog tagadásával, hogy a "feketé"-nek nem a "fehér", hanem a "nem fekete" az ellentéte stb.- A másik figyelemre méltó jelenség az "él" és az "éldegél" besorolásának eredményében mutatkozó jelentős eltérés: hogy az "él"-t a tanulók háromnegyede létezést je-lentő igének minősiti, tehát ilyen arányban kialakult az élet - lét azonosságának tudata; ugyanakkor az azonos tőből származó, jeleivtésben is csak árnyalatnyi eltérést mutató "éldegél"-t a tanulók fele nem azonosítja a létezéssel. Az ok valószinüleg az, hogy az "éldegél - létezik" kapcsolat-tal még sokan nem találkoztak 10-11 éves korukig, igy ez az asszociáció nem alakult ki. És ennek didaktikai konzekvenciái is vannak: a nyelvi jelenségek szemléltetésekor, gyakorlása-kor törekedjünk minél többféle kapcsolat kialakításra: a szük területen vagy általánosított formában feltárt kapcso-latok nem transzferálódnak automatikusan más- jelenségekre, illetőleg egyedi konkrét esetekre.

Magyarázatra szorul még a "tengődik" sikertelen besoro-lása. Ugy véljük, hogy ennek társadalmi alapja van: korunk magyar embere - szerencsére - általában él és nem tengődik; a mai tízévesek már többnyire csak irodalmi olvasmányaikban találkoznak ezzel a fogalommal és szóval. Ritka előfordulása miatt valószinüleg az értelme sem világos a legtöbb ötödikes előtt, igy nem csoda, ha besorolni sem tudják a jelentés szerint.

- 205 -

Elméleti ismeretek az igeragozásról

Mint az 57. ábra mutatja, az alanyi és a tárgyas rago-zás, az igemódok és igeidők, valamint az igekötőre vonatko-zó legalapvetőbb ismeretekre kérdeztünk rá. Mellőztük az olyan memória - teljesitményeket, mint például a különféle személyragok felsorolása.

Az eredmény egészében nem rossz, hisz átlagosan a tanu-lók 73 %-a adott jó válaszokat. Az ismereteket azonban ál-talában csak a reprodukálás szintjén kértük itt számon.

Figyelmet érdemlő fogyatékosság: a tanulók közel fele nem tudja azt a szabályt, hogy mikor nem irjuk egybe az ige-kötőt az igével. Ennek magyarázatát abban kereshetjük, hogy általában a szükségesnél bonyolultabban tanitjuk ezt a sza-bályt; nem vesszük figyelembe, hogy egyetlen kritériuma van a külön Írásnak: az, hogy ne álljon az igekötő közvetlenül az ige előtt. Hogy mit jelent a "nem közvetlenül előtte", azt természetesen bőséges szemléltetéssel kialakitott kép-zeti bázisra alapozva tudatosíthatjuk /az ige után áll, az igekötő és az ige közé más szó ékelődik: akár ige, akár nem ige; melyik igéhez tartozik az igekötő stb./, de ezeket az eseteket szükségtelen belefoglalni a szabályba, mert ennyi tényezőt nem tudnak emlékezetben tartani olyan mértékben, mint az egyetlen lényeges kritériumot, és nem biztos, hogy a sok asszociáció közül éppen a lényegeset őrzi meg a ta-nulók memóriája. Ha az egyetlen lényeges jegy emlékezetbe vésésére és megőriztetésére koncentrálunk, és ezt a krité-riumot sokrétűen alkalmazzuk, kialakul a megőrzött szabály ill. szabály-elem önálló alkalmazásának a képessége, ill. a tevékenység algoritmusa rögződik.

Másik fogyatékosság: a tanulók jelentős hányada nem tudja, hogy a feltételes és a felszólitó módban milyen ige-idők nincsenek. Ezzel a problémával e fejezet első pontjá-ban, a tények számbavételekor már foglalkoztunk.

Feltűnően kevesen vésték emlékezetükbe, hogy a ragozott igealakokban a módjel utal az igemódra /D^ feladat/. Talán jelentéktelennek látszó tényező. De ha nem tudják a tanulók, hogy mi a modjel általában, nehezebben jegyzik meg az egyes

- 206 -

44/3 ábra

ELMÉLETI ISMERETEK

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 60 90 100

A.2.TÁRGYAS SZEM.R.(REPR) a ' ' ,J 1 1 L_ 1 1 1

Alanyon kívül 63,5) A.2.TÁRGYAS SZEM.R.(REPR) b A tárgyra is utal 68,51

Rí.RAGOZÁSFAJTÁK (FELS.) a Alanyi 83.11 Rí.RAGOZÁSFAJTÁK (FELS.) b Tárgyas 84,61

C.L ALANYI RAGOZÁS (REPR.) a Alany számát 66,51

C.L ALANYI RAGOZÁS (REPR.) b Alany személyét 65,4|

D3.RA60ZÁSFAJ JELL.(KIEG) a Alanyi az alany számát 74,41

D3.RA60ZÁSFAJ JELL.(KIEG) b és személyét 73,2| D3.RA60ZÁSFAJ JELL.(KIEG) c Tárgyas útal a tárgyra is 79,31

A.tlGEIDŐK (FELS.) a Jelen 90,4

A.tlGEIDŐK (FELS.) b Múlt 90 ,4 A.tlGEIDŐK (FELS.) c Jövó 89,91

C-2.IGEM0D0K (FELS.) a Kijelentő 81,61

C-2.IGEM0D0K (FELS.) b Feltételes 82,71 C-2.IGEM0D0K (FELS.) c Felszólitó 79 ,91 a Je len 80 ,31

A 3 IGEIDŐK KIJEL.MÓDBAN b Múlt 79,81 (KIEG.) c JÖVŐ 77,51

a Jelen 76,91 üqIGEIDOKFELT.MODBAN b Múl t 68,11

(KIEG.) c Jövó nincs 6 3 , 8 J

p 3 IGEIDŐK FÉLSZ.MÓDBAN a Je len 76,51

p 3 IGEIDŐK FÉLSZ.MÓDBAN b Múl t nincs 53,6| (KIEG.) c Jövő nincs 61,51 FELT. MCTD JELE (REPR.) a - n a , - n e - n á , - n é 76 ,o )

C.4.MÓDJELEK (REPR.) a K i je len tő 74,4 } C.4.MÓDJELEK (REPR.) b Felszólí tó 73,81 D.4.IGEMÓD0K KIF.(REPR.) a Módiéi 40 ,9 | A.4.IGEKÖTÖ KÜLÖNI'R.(KIEG) a Nemállaziqeelott55AÍ R4.IGEKŐT0 EGYBEÍR.(REPR a Közvetlenül előtte 74,z\

1 1 1—T 1 1 H—1 1 1 1 1—-i 1 1 r-1—i 1 0 10 20 3 0 40 50 6 0 70 8 0 80 100

- 207 -

konkrét igemódok jeléit is.

Igeragozás I.

Alanyi ragozásban, kijelentő mód, jelen idő, többes szám második és harmadik személyben kellett ragozniuk a tanulók-nak megadott igéket. /58. ábra-/

A többes szám második személyli ragozott alakokat átla-gosan a tanulók fele adta meg jól. A hibák elsősorban a rossz helyesírásból adódtak, de elég szép számmal akadtak olyan tanulók is,.akik vagy az igemódot vétették el, vagy tárgyas ragot irtak alanyi helyett, vagy nem megfelelő sze-mélyü személyragot fűztek az igéhez. Átlagosnál jóval több hibát követtek el akkor, ha a személyrag és a tő közé kötő-hangzót kellett iktatni /A^e, D^e/.

A többes szám harmadik személyü rag hozzáfüzéséban körül-belül 10 százalékkal kevesebben hibáztak. Itt a -nak rag előtti, tővégi a miatt kettőzésre volt szükség.

Igeragozás II.

Változatonként három ige ragozása volt a feladat, alanyi ragozás, kijelentő mód, múlt idő különféle számú és személyü alakban. Arra törekedtünk, hogy a mult idő jele lehető sok-féle környezetben forduljon elő. Az átlagos eredmény lehan-goló: a tanulók egyharmada ad csak jó megoldásokat. A rago-zott alakok kétharmada hibás tehát /59.ábra/. A hibák tipi-záláda is nehéz: minden elképzelhető és elképzelhetetlen va-riáció előfordul, kezdve a nem megfelelő időtől, módtól, számtól és személytől a legkülönfélébb helyesirási vétsége-kig. Példaképpen csak helyesirási problémákat emiitünk. Az

feladat c. eleme ez volt: vetettek /kijelentő mód, alanyi ragozás, mult idő, többes szám 3. személy/. Ehelyett irtak ilyeneket: vetetek,vettetek, vetetekk, vetekek. vetteket, -A B-^ feladat c_ elemének megoldása: hallottál; az előfordu-ló rossz helyesirási variációk: hallotál, halotál, halottal, halotáll. - Ezek a példák - sajnos - megerősitik a korábbi helyesirási méréskor szerzett rossz tapasztalatokat.

- 208 -

44/3 ábra

IGERAGOZÁS I.

Százaiák 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • • i i i— 1 1 1

a Ragoz ' i - H — i — i — " — 59,0|

AJ. b Visz 52,2| c Öhait 32,6| a Hoz 55 i l

B.7. b Tesz 46,51 c Tagad 49,6 a HŰ2 47,51

C.7. b vesz 54,21

KIJELENTŐ MÓD, ALANYI RAGOZÁS,

c Hagy 48,01 KIJELENTŐ MÓD, ALANYI RAGOZÁS,

a FŐZ 51,2 KIJELENTŐ MÓD, ALANYI RAGOZÁS, D.7. b HiSZ 51,2 JELEN 100, c Tart 28,7| TÖBBES SZAM, A.9. a Lát 45,51 2.SZEMÉLY A.9. b * ü l d 44,91

B.8. a Izzad 53,5| B.8. b Vet 45,0| C.8. a Szalad 54,2| C.8. b üt 50,8 L 0.8. a Marad 53,01 0.8. b Fut 53,51

TÖBBES SZAM, A.9. a Zuhan 64,0 |

TÖBBES SZAM, B.8. a Pot tyan 58,5 | 3. SZEMÉLY C.8. a Koppan 52,5| 3. SZEMÉLY

D.8. a Csobban — • — i — 62,8 | 1 1 r*—i 1 1 0 10 20 30 40 50 á ) TÓ 80 90 100

- 209 -

59. ábra

IGERAGOZÁS II.

Százalek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

• i L I 1 1 1 1

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

A.11. a 1 1 J L 1 1 1 1 1

Tbsz.1.(küld)42,7|

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

A.11. b 38,2 |4—Esz. 2. (áll)

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

A.11. c 19,7M—Tbsz.3. ( v e t )

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

B.11. a 31,51*—Esz. 1. (vdr)

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

B.11. b 28,114—Tbsz.2. (kezd) KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

B.11. c 19,6M—Esz.2. (maii) KIJELENTŐ MOD,

ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ C.li.

a 30,7 K-Tbsz.2.( l á t ) KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ C.li. b Tbsz.1.(vár)4W|

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ C.li.

c Esz.3.(szalad)43G|

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

D.11. a Tbsz.1. (halad) 50,o|

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

D.11. b 32,3 M-Esz . 2. ( m o z d í t )

KIJELENTŐ MOD, ALANYI RAGOZÁS, MÚLT IDŐ

D.11. c Tbsz .3. (szállj 43.9

1 1 1 1——i 1 • 1 n 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 6 0 . á b r a

IGERAGOZAS III. Százalék

0 10 20 30 40 50 60 7D 80 90 100 I I I . I L I 1 • •

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

A.7. a 1 1 1— L 1 L 1 J

Raooz 36,01

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

A.7. b Visz 32/) |

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

A.7. c Óhajt 36,01

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

B.7. a HOZ 43,51

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

B.7. b Tesz 41,5 ( KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

B.7. c Tagad 40,0 KIJELENTŐ MOD,

TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

C.7. a HÚZ 43,01

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

C.7. b vesz 36,91

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

C.7. c Hagy 2631

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

D.7. a Főz 3631

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

D.7. b Hisz 37,81

KIJELENTŐ MOD, TÁRGYAS RAGOZA'S, JELEN IDŐ, TÖBBES, SZAM, ISZEMELY

D.7. c T a r t 36,6|

i > i i i » -r 1 1 1 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 210 -

Igeragozás III. •

Változatonként három - három igét láttak el a tanulók ki-jelentő mód, jelen időben többes számú tárgyas személyragok-kal - igen kevés sikerrel /60. ábra/. A probléma kettős: ré-szint ragozási, részint helyesirási.

Mint látható, a tanulók több mint 60 %-a hibázott. A mi-nőségi elemzés azt mutatta, hogy jelentős részük mindkét probléma megoldásában. A többség azonban megtalálja a meg-felelő ragot, de hibás- a helyesirása. Az ebből adódó didak-tikai feladat egyértelmű: az eddiginél lényegesen több, tu-datosítással párosuló gyakorlásra van szükség.- Ügyeljünk azonban arra, hogy a gyakorlatok változatosak legyenek, ne-hogy az unalom, a kedvetlenség gátolja az eredmények javu-lását

Igeragozás IV.

Feltételes mód, alanyi ragozás, jelen idő különféle ala-kokat kellett megalkotniuk a tanulóknak változatonként 3-3 igéből. Az eredmény lehangoló: átlagosan 30,8 % a helyes megoldás. /6l. ábra/

61. ábra

IGERAGOZÁS IV.

FELTETELES IV^D, ALANYI RAGOZAS, J E L E N IDÖ

B.12

C.12

D.12

S z á z a l é k 10 2 0 3 0 40 5 0 6 0 70 8 0 9 0 100 • ' I I 1 I I I

3 2 . 6 H - e s z . 1 . ( i n d u l ) esz .2 . (eszik) 42/1

3 2 , 0 H - t b s z . 2 . ( v e s z ) 2 5 , Q H - e s z , 1 . ( v i g y á z ) 2 8 , 1 K - e s z . 3 . ( v i s z )

1 6 , 5 h - t b s z . 3 . ( t e s z ) 2 M K - e s z . 1 . ( t u d )

3 6 , 3 H e s z . 3 . ( i s z i k ) 3 5 Í 2 t - t b s z . 1 . ( h i s z )

i , 9 k - e s z . f . ( f u t ) £ D H 31*7 H-tbsz.2. ( tesz)

~32Íg>-tbsz.3. (iszi k) -i——i1 i—i » i — 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 211 -

Különösebb elemzésre nincs szükség: az ábráról könnyen leolvasható, hogy mely alakokkal vannak az átlagosánl is súlyosabb problémák.

Igeregozás V.

A felszólitó mód tudását ellenőriztük itt /62. ábra/. Minden változatban szerepelt egy-egy olyan feladat, a-

melyben három igét alanyi ragozású, különböző számú és sze-mélyü alakjaiban kellett leirniuk a tanulóknak. Az igéket ugy válogattuk, hogy a felszólitó mód Írásának lehető sok problémáját reprezentálták. Az eredmény az eddigieknél is gyengébb: átlagosan 30 % a jó megoldás, tehát a tanulók bő kétharmada nem birkózik meg a gyakorlatban a felszólitó mód alanyi ragozásának problémáival. Itt sem elemezzük külön a hiányosságokat: a 62. ábra világosan megmutat mindent.

62. ábra

IGERAGOZAS V.

Százalék 10 20 3 0 40 5 0 6 0 70 8 0 9 0 100 I I I . I I I I I L_

33,1 H-Esz.3. (merül) 34^ÍbH- Esz. 2 . ( f u t kos)

FELSZÓLÍTÓ MÓD, ALANYI RAGOZÁS

A .10.

B.9.

C.9.

D.9.

23,6|*—Tbsz.3. (szólít) 25,41»-Tbsz.2. (mozdít)

22.71*—ESZ. 1. ( i S Z Í k ) 26,2 Esz.3. (remél) |gT&-Tbsz.1. (indít)

31,3 31,8

Tbsz.2.(es2ik) Esz. 3. (cserél)

409V-Esz. 1.( keres) 29,3 K- Esz. 2. (buzdít)

40>gJ+-Tbsz.2. (heverész) 10 20 30 40 50 60 70 80 éb 100

- 212 -

Igeragozás VI.

Az általános tanári tapasztalat szerint a tanulók köny-nyebben ismerik fel és sorolják be a ragozott igealakokat, mint ahogyan megadott igéket meghatározott időben, módban, számban és személyben ragoznak. Ellenőrzésképpen felvettünk minden mérőlapváltozatra egy-egy olyan feladatot, amelyben tiz ragozott igét el kellett helyezni egy az igemódot, ige-időt, számot és személyt feltüntető táblázatban.

A munkát nehezitette a megoldás szokatlan módja: az igék betűjelét kellett a táblázat megfelelő rovatába helyezni /"kódolás"/. Ez többirányú figyelemkoncentrációt, ill. fi-gyelemmegosztást igényelt. A lényegi - szaktárgyi felada-tot viszont könnyítette, hogy kevesebb tényezjot kellett egyidejűleg aktualizálniuk, mint azokban a ragozási felada-tokban, ahol megadott igét kellett ragokkal ellátniuk: nem kellett arra gondolniuk például, hogy a felszólitó vagy a feltételes módban milyen igeidők nincsenek, mert a tábláza— ton ezek nem is szerepeltek. Igy is eléggé bonyolult gon-dolkodási müveleteket /emlékezetbe idézés, összehasonlitás, különbségek megállapitása stb./ kivánt a feladat.

Az eredmény nagyon gyenge: 29 % a jó megoldás átlagosan. /63. ábra-/

Tudjuk, hogy az igeragozás nem künnyü feladat; igen sok-féle viszonylat egyidejű tekintetbe vételét kivánja. Ezek közül némely együttest jobban megjegyeztetünk, gyakorolta-tunk, mások pedig elkerülik figyelmünket. Érdemes megje-gyeznünk, hogy az igemódoktól és igeidőktől függetlenül a leggyengébben azt a relációt tanulták meg a tanulók, amikor tárgyas ragozásban az alany egyes szám első személyü, a tárgy egyes szám második személyü. Lásd a -Ag feladatban: láttalak /12,9 %/, láttalak volna /10,7 %/, a B 1 0 feladat-ban: kerestelek /8,5 %/, küldtelek volna /6,5 %/, a C 1 Q feladatban: kerestelek volna /13,4 %/, vártalak /16.8 %/, a D 1 q feladatban: néztelek /ll,0 %/, hívtalak volna /G',1 %/.

Igaz, hogy e sokszoros relációnak a kifejezésere a ma-gyar nyelvben eléggé kevés a nyelvi jel /gondoljunk arra, hogy más nyelvekben e viszonylatokban a tárgyat, de többnyi-

- 213 -

IGERAGOZÁS VI. 63. á b r a Százalék

o 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 ' ' • ' I ! 1 L.

RAGOZOTT IGEALA-KOK BESOROLÁSA TÁBLÁZATTAL

A.8.

B.10.

C.10.

D.10

Húzzad 38£T i2.9k-Láttalak

Olvastok 41,6 Nézik 38.2J ÍFrüd 30.61

36.QK-1™' fogunk 10,7K—Láttalak volna l'r] 37,6|

25,3 K - 0 1 vas ni fogjatok Felelne Vedd 24,6|

36^1

8,5}«-kerestelek Szaladtok 4Ö^ő| Kérik 26,91

223H-Kérnéd 31 , 5 V e r s e n y e z n i fogunk

63H -Küldtelek volna Fuss 29,

18,1 h - N é z n i f o g j á t o k 30781 ima

Nizd 31,31 16,8 k - Vártalak

Varrtok 4131 Mérik 35,21 Néznéd 30,71

3 6 t 9 > U t a z n i fogunk 13,4j«—kerestelek volna Készülj 34,6]

24,0 k - F e s t e n i f o g j á t o k 30,714- Emelkedne

í rd 31,7) U,o|4-Néztelek Készültök S E

47,0 34,1

Felelnéd 34,1 38*4 H-Fele l ni fogunk

6 ,<H-Hiv ta laF volna Olvass 37,8|

26,2H-Enielni fog já tok Festene 40,9|

-i 1 r 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

- 214 -

re az alanyt is külön névmás jelöli a ragozott igealakon kivül/, mégsem nyugodhatunk bele a rendkivül gyenge ered-ménybe.

Bizonyára az is segitene a fogyatékosságok megszünte-tésében, ha a tematikus egység ismeretanyagának elemzése-kor felvetett problémákra gondolnánk a tanitás munkájában.

A rossz eredményből aligha azt a következtetést kell levonnunk, hogy az igeragozás nem tanitható az ötödik osz-tályban, hiszen az elméleti ismeretek tudása jó: az alkal-mazás megy igen gyengén. A megoldás a tanitás módszereiben keresendő.

Láthatóan jó utat választottak a tankönyv szerzői, ami-kor igen sok, változatos szemléleti anyagot és gyakorló fel-adatot épitettek be a munkájukba. Véleményünk szerint a ta-nitás gyakorlatában is ezen az uton kell járni

- 215 -

F Ü G G E L É K

- 217 -

Az osztály, az évfolyam tudás szilit .jenek tartalmi elemzese

Tekintettel arra, hogy a mérölapváltozatokban az adott tantervi téma teljes tudásanyaga szerepel, a mérőlapokon kapott eredmények hűen tükrözik a téma oktatásában elért e-redményeket és problémákat.

Ha az adott évfolyamon csak egy tanulócsoportban tanituhk, akkor a tartalmi elemzést az alábbi becsléssel célszerű el-végezni.

Ezt a becslést ugy végezhetjük eredményesen, hogy az a-dott mérőlapváltozatot feladatonként újból és újból végig-lapozzuk; Tehát az adott mérőlapváltozatból vesszük az első feladatot, és minden mérőlapon megvizsgáljuk az adott fela^. dathoz tartozó alternativ elemeket. Kiirjuk azokat az ele-meket, amelyeket sok tanuló nem tudott megoldani. Nyomban megkiséreljük keresni az okokat is. Vajon miért éppen az a-dott elemet nem tudják a tanulóink? Feltevésünket is leje-gyezzük, valamint a javításra, pótlásra és a következő tan-évre utaló szándékunkat is.

így megyünk sorra a feladatokon, a mérőlapváltozatokon. Ezenkivül érdemes az azonos tipusu, jellegű feladatokat

csoportosítani /pl. külön vizsgálni az operativ feladatmeg-oldásokat/, és megnézni, hogy melyik területen milyen ered-ményt értünk el.

Egy osztály mérőlapjai alapján végzett ilyen önvizsgálat általában 2-3 órás munkát igényel. Azt tapasztaltuk, hogy az önmagukkal szemben igényes pedagógusok ezernyi más elfoglalt-ságuk ellenére is érdeklődéssel és szivesen végzik a tartalmi elemzést. A témazáró tudásszintmérés egyébként éppen ebben a vonatkozásban nyújthat a legkézzelfoghatóbb módon közvetlen segitséget a tanitás eredményességének javitásához.

A pedagógus közvetlen és pontos visszajelzést kaphat sa-ját munkájára vonatkozóan is. Ezeket a tapasztalatokat rész-ben azonnal hasznosíthatja a dolgozat értékelésekor, amikor

Kivonat dr. Nagy József: A témazáró tudásszintmérés gya-korlati kérdései c. munkájából. /Tankönyvkiadó, 1972./

- 218 -

is a súlyosabb problémát az osztállyal közösen tisztázzák. Erre a munkára még akkor se sajnáljunk 10-20 percet fordí-tani, ha a téma elsajátításának általános szinvonala meg-nyugtató, és nincsenek alapvető hiányok a tanulók többségé-nél egyes területeken. Ugyanis - miután a tanuló megpró-bálkozott a feladat megoldásával - közvetlenül érdekelt a helyes megoldás megismerésében. A motiváció e régóta hasz-nált módjára ezúttal is érdemes felhivni a figyelmet. Az e-lemzés alapján gyűjtött tapasztalatok közvetett felhaszná-lásának lehetősége is igen fontos. Az alacsony szinvonalon megoldott feladatok, alternativ elemek ismerete módszertani kulturánk fejlesztésének egyik fontos eszköze lehet.

Ha az adott évfolyamon több párhuzamos osztályunk van, külön-külön osztályonként értelmetlen tartalmi elemzést vé-gezni. Hiszen nem az egyes osztályokban elért tartalmi ered-mények és problémák megismerése a közvetlen cél, hanem a sa-ját munkánké. Ezért, miután valamennyi párhuzamos osztályban megtörtént a mérés, mérőlapváltozatonként csoportokba válo-gatjuk az összes osztály mérőlapjait.

Ily módon az egy adott változatot megoldó tanulók száma jelentősen megnövekszik, ezért következtetéseink is bizton-ságosabbak lehetnek. Ha minden osztályunkban baj van az adott elemmel, az adott feladattípussal, az adott témarész-lettel, akkor ez igen. fontos jelzés lehet számunkra.

Több párhuzamos osztály esetén is elvégezhetjük a fen-tiekben leirt becsléssel történő tartalmi elemzést, az ön-elemzést. De több párhuzamos osztály esetén számitásokat is végezhetünk.

Alternativ elemenként megállapítjuk, hogy hány tanuló oldotta meg jól az adott alternativ elemet. Meghatározzuk, hogy ez az adott mérőlapváltozatot megoldó összes tanulóhoz viszonyitva hány százalékot tesz ki. így minden alternativ elemre megkapjuk, hogy hány százalékos teljesítményt értünk el az évfolyamon. E százalékok már pontosabban mutatják az eredményeket és problémákat. /Egy osztály alapján azért nem indokolt számitásokat végezni, mert egy-egy mérőlapváltozat-ra igen kevés, 4-10 tanuló jut,./

Az országos felmérés adatai alapján a megfelelő táblázat-ban adott, hogy az egyes alternatív elemeket a tanulók hány

- 219 -

százaléka oldotta meg helyesen országos szinten. Ennek követ-keztében módunkban áll a saját évfolyamunkon elért eredmé-nyeket és a felmerülő problémákat az országos helyzettel ösz-szehasonlitani.

Ez a tipusu tartalmi elemzés már több munkával jár. Há-rom osztálynyi mérőlap elemzése egy teljes délutánt is igény-be vehet. Egy-egy problematikus témával kapcsolatban mégis érdemes megfontolni az elemzés elvégzését.

- 221 -

IRODALOM

Ágoston-Nagy-Orosz, 1971. Méréses módszerek a pedagógiában- Tankönyvkiadó. 372 o.

Chikán Zoltánná, 1970. Az ige tanitásának néhány módszertani kérdése az 5. osztályban. Magyartanítás, XIII. 4-5. 233-235.o.

Faludi Szilárd, 1960. o

Kutatásmetodikai vita a PTI-ben a "felmérésről". Peda-gógiai Szemle, 11. 1026-1031.o.

Gálos Tibor, 1971. Az 1970-es gimnáziumi magyar nyelvi központi dolgozat néhány tanulsága. Magyartanítás, XIV.l.lO-^lő.o.

Hernádi Sándor - Szemere Gyula, 1967. Magyar nyelvtan az általános iskolák 5. osztálya szá-mára. Tankönyvkiadó. 106 0.

Kelemen László, 1963. A 10-14 éves tanulók tudásszintje és gondolkodása Akadémiai Kiadó. 352 o.

Kiss Árpád, 1960. Iskolai tanulóink tudásszintjének vizsgálata. Pedagógiai Szemle, 3. 194-206.o.

7-8. 585-593.0. 9. 775-784.o.

1961. 7-8. 600-613.o K.Nagy Istvánná, 1971.

Az ellenőrzés folyamatosságáról és módszereinek korsze-rűsítéséről. Magyartanítás, XIV.3. 1 3 1 - 1 3 5 . 0 .

Nagy József, 1972. Témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó 148 o.

Orosz Sándor, 1972. A fogalmazástechnika mérésmetodikai problémái és orszá-gos színvonala. Tankönyvkiadó. 208 o.

1973. A helyesirás fejlődése az általános iskola 5. osztályá-tól a középiskola IV. osztáláig. Tankönyvkiadó

Pásztor Bertalan, 1967. Peleltetés: elégtelenek nélkül. Magyartanítás. X.2. 67-74.0.

- 222 -

Pásztor Bertalan, 1969. Nyelvtani feladatok megoldásának ellenőrzése - géppel Magyartanítás, XII. 6. 265-271.0.

Statisztikai adattár az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás helyzetéről. 1960/61-1970/71. Művelődésügyi Minisz-térium. 1971.

Stéger Hajnal, 1965. Korszerű ellenőrzés - korszerű értékelés Magyartanítás, VIII.3. 97-100.o.

Szemere Gyula, 1958/59. Teljesítményvizsgálat magyar nyelvtanból az általános iskola V. osztályában. KPTI dokumentáció.

Tanterv, 1963./Szerk.: Miklósvári Sándor/ Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. Tankönyvkiadó. 672 o.

Török Károly, 1962. Nyelvtani teljesítményvizsgálatok és az uj tanterv Magyartanítás, V.4. 152-156 .0.

- 223 -

TÁBLÁK JEGYZÉKE Oldal

1. Az I/A változat összefoglaló adatai 42. 2. Az I/A változat eredményeinek eloszlása 42. 3. Az I/B változat összefoglaló adatai 43. 4. Az I/B változat eredményeinek eloszlása 43. 5. Az I/C változat összefoglaló adatai 44. 6. Az I/C változat eredményeinek eloszlása 44. 7. Az I/D változat összefoglaló adatai 45. 8. Az I/D változat eredményeinek eloszlása 45. 9. A II/A változat összefoglaló adatai 91.

10. A II/A változat eredményeinek eloszlása 91. 11. A II/B változat összefoglaló adatai 92. 12. A II/B változat eredményeinek eloszlása 92. 13. A II/C változat összefoglaló adatai 93. 14. A II/C változat eredményeinek eloszlása 93. 15. A II/D változat összefoglaló adatai 94. 16. A II/D .változat eredményeinek eloszlása 94. 17. A III/A változat összefoglaló adatai 135. 18. A III/A változat eredményeinek eloszlása 135. 19. A III/B változat összefoglaló adatai 1.36. 20. A III/B változat eredményeinek eloszlása 136. 21. A III/C változat összefoglaló adatai 137. 22. A III/C változat eredményeinek eloszlása 137. 23. A III/D változat összefoglaló adatai 138. 24. A III/D változat eredményeinek eloszlása 138. 25. A IV/A változat összefoglaló adatai 187. 26. A IV/A változat eredményeinek eloszlása 187.. 27. A IV/B változat összefoglaló adatai 188. 28. A IV/B változat eredményeinek eloszlása 188. 29. A IV/C változat összefoglaló adatai 189. 30. A IV/C változat eredményeinek eloszlása 189. 31. A IV/D változat összefoglaló adatai 190. 32. A IV/D változat eredményeinek eloszlása 190.

- 225 -

ÁBRÁK JEGYZÉKE

Oldal

1. A Mondattani bevezető fogalmai 11. 2. Az I/A változat eloszlási görbéje 42. 3. Az I/B változat eloszlási görbéje 43. 4. Az I/C változat eloszlási görbéje 44. 5. Az I/D változat eloszlási görbéje 45. 6. Az I/A változat eredményei elemenként 46. 7. Az I/B eredményei elemenként 47. 8. Az I/C eredményei elemenként" 48. 9. Az I/D eredményei elemenként 49.

10. Az egyszerű és az összetett mondat 52. 11. Az egyszerű mondat fajai tartalom szerint . 52. 12. Az egyszerű mondat fajai szerkezet szerint. 53.

Az állítmány és az alany 13. A tárgy 54. 14. A határozó 56. 15. A jelző 59. 16. A Hangtan fogalmai 65. 17. Hangtan 66. 18. A II/A változat eloszlási görbéje 91. 19. A II/B változat eloszlási görbéje 92. 20. A II/C változat eloszlási görbéje 93. 21. A II/D változat eloszlási görbéje 94. 22. A II/A eredményei elemenként 95. 23. A II/B eredményei elemenként 96. 24. A II/C eredményei elemneként 97. 25. A II/D eredményei elemenként 98. 26. Hangtani alapismeretek 100 - 101. 27. A magánhangzók 104 - 105. 28. A mássalhangzók 106. 29. A szótag 107. 30. A szó c. téma strukturája 110. 31. A szó fogalmai 111. 32. A III/A eloszlási görbéje 135.

- 22b -

OÍdal

33. A III/B változat eloszlási görbéje 136. 34. A III/C változat eloszlási görbéje 137. 35. A III/D változat eloszlási görbéje 138. 36. A III/A eredményei elemenként 139. 37. A III/B eredményei elemenként 140. 38. A III/C eredményei elemenként 141. 39. A III/D eredményei elemenként 142. 40. A szó fogalma; az egyszerű és az összetett

szó 145. 41. A szó alakja és jelentése 145. 42. Rokon értelmű szavak 146. 43. Hangutánzó szavak 147. 44. A szóelemek 149 - 150 - 151 45. Országnevek elválasztása 152. 46. Ismétlő feladat hangtanból 152. 47. Az ige c. téma fogalmai 157. 48. A IV/A változat eloszlási görbéje 187. 49. A IV/B változat eloszlási görbéje 188. 50. A IV/C változat eloszlási görbéje 189. 51. A IV/D változat eloszlási görbéje 190. 52. A IV/A eredményei elemenként 192 - 193. 53. A IV/B eredményei elemenként 194 - 195. 54. A IV/C eredményei elemenként 196 - 197. 55. A IV/D eredményei elemenként 198 - 199-. 56. Az ige fogalma, jelentése 202 - .203. 57. Elméleti ismeretek az igeragozásról 206. 58. Igeragozás I. 208;. 59. Igeragozás II. 209. 60. Igeragozás III. 209. 61. Igeragozás IV. 210. 62. Igeragozás V. 211. 63. Igeragozás VI. 213.

- 227 -

T A R T A L O M

Oldal

Előszó Bevezető 4.

I. FEJEZET A "Mondattani bevezető" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga 11. 2. A mérőlapok és a javitókulcsok 23. 3. Összesített eredmények változatonként 41. 4. Az eredmények témánként 51.

II. FEJEZET A "Hangtan" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga 2. A mérőlapok és a javitókulcsok 3. Összesített eredmények változatonként 4. Az eredmények témánként

III. FEJEZET "A szó" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga 2. A mérőlapok és a javitókulcsok 3. Összesített eredmények változatonként 4. Az eredmények témánként

IV. FEJEZET "Az ige" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga

63. 74. 91. 99.

109. 116. 135. 143.

155.

- 228 -

Oldal

2. A mérőlapok és a javitókulcsok 163. 3. Összesitett eredmények változatonként 187. 4. Az eredmények témánként 200.

FÜGGELEK

Az osztály, az évfolyam tudásszintjének tartalmi 217. elemzése

Irodalom 221, Táblák jegyzéke 223. Ábrák jegyzéke 225.

7 4 1 8 6

A SOROZAT K Ö T E T E I :

D r . N A G Y J ó z s e f : A témazáró t u d á s s z i n t m é r é s

g y a k o r l a t i k é r d é s e i / T a n k ö n y v k i a d ó , 1 9 7 2 /

D r . O R O S Z S á n d o r : Magyar n y e l v t a n

1 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 . / M e g j e l e n t /

2 . A l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 , / M e g j e l e n t /

3 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / l 9 7 * + /

k . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . /l97k/

D r . K U N S Á G I E lemér-dr . V I D A M i h á l y n é : Kémia

5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / M e g j e l e n t /

6 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . /l97k/

D r . D O B Ó G é z a : É l ő v i l á g

7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 .

8 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 .

9 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 .

1 0 . A l t a l á n o s i s k o l a 8 .

o. / M e g j e l e n t /

o. / 1 9 7 V

o . / 1 9 7 V

o . / 1 9 7 5 /

j Dr . GAZSÓ I s t v á n : Számtan-mértan

ÍJ.. A l t a l á n o s i s k o l a 5

, 1 2 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 o . / 1 9 7 5 /

o . / 1 9 7 V

o . / 1 9 7 V

o . / 1 9 7 5 /

1 3 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 .

i '* . A l t a l á n o s i s k o l a 8 .

Dr . V E I D N E R J á n o s : F i z i k a

1 5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 . / 1 9 7 V

1 6 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / 1 9 7 V

1 7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 5 / •

D r . N A G Y J ó z s e f :

1 8 . A témazáró t e s z t e k r e l i a b i l i t á s a és

v a l i d i t á s a / 1 9 7 5 /

L