Upload
lenguyet
View
236
Download
4
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
Szakdolgozat
Az ittas vezetés elméleti és gyakorlati kérdései
Konzulens: Dr. Sántha Ferenc Készítette: Vargáné Nagy Lívia
egyetemi docens
Miskolc, 2013
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of CriminalLaw and Criminology
Thesis
Theoretical and PracticalAspects of drunkdriving
Consultant: Ferenc Santha Dr. Author: Livia Nagy Vargane
university docent
Miskolc, 2013
Tartalomjegyzék
I. Előszó………………………………………………..………………………………………1
II. Történelmi áttekintés……………………………………………………..………….…….4
1. A magyar Királyi Curia 1905. évi döntései…………………………….……………4
1.1 ACuria 1905. hanuár 5-én hozott 10,389 számú határozata………...……....….4
1.1 A Curia 1905. november 23-án hozott 10.029 számú határozata……...…..5
1.2 A Curia 1905. május 17-én hozott 4849. számú határozata……….…..……6
2. 1948. évi XL VIII. törvény (III. Bn.)…………………………………………..….….7
3. 55/1953. (XII. 4.) M. T. sz. rendelet…………………..……………………………..8
4. 1961. évi V. tv…………………………………………………….…………………….9
4.1 Szabálysértés………………………………………………………………………9
4.2 Ittas vezetés bűntette…………………………………………...………….…….10
4.3 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés………………….…....………11
5. 1971. évi 28. tvr…………………………………………………….………………...11
6. 1978. évi IV. törvény………………………………………………………………....12
7. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről……….……..12
III. Hatályos büntetőjogi szabályozás…..……………...……………………………………..13
1. 1978. évi IV. törvény /Btk./………………………………………………………….13
IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése…………………..………..17
1. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről………………………………….….……17
2. Az ittas vezetés, mint szabályszegés…………………………………………...……..18
V. A bűncselekmény elemzése…….…………………….….……………………….……...…21
1. Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?.....................................................................21
2. Mit jelent a jármű vezetése…………………………………………………...…………..23
3. Az elkövetés eszköze……………………………….………………………………………26
4. Az elkövetés helye……………………………………………………………..…………..28
5. Szándékosság – gondatlanság…………..………………………………………..…29
6. Minősített esetek………………………………………………………..………….…31
7. Az ittas járművezetés folyamatos magatartás………………….……………....…33
8. Halmazati kérdések…………………………………………………..………….…...34
9. Elhatárolás…………………………………………………………………………....35
VI. Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota és a bizonyítás egyes kérdései……..36
1. A szeszes italtól befolyásolt állapot jogi megítélése……………………………….37
1.1 Mit ért a törvény szeszes italtól befolyásolt állapoton? …….....……………..37
1.2 Szükségszerű alkoholos befolyásoltság…………………………………...……..37
1.3 Megállapítható alkoholos befolyásoltság………………………………………..38
2. Az alkoholos befolyásoltság orvosi szempontból……………………………………40
2.1 Az alkohol……………………………………………………………………………40
2.2 Az orvosi ismeretek szükségessége……………...……………..…………………41
2.3 Az alkohol felszívódása…………………………………………………...............41
2.4 Az alkohol lebontása…………………………….………………………………….43
2.5 A véralkohol görbék lefutása………………….……………...…………..………..44
3. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele….……47
3.1 Mintavétel…………………………………………………………………………......47
3.2 A klinikai tünetek és azok értékelése……………………………………………....49
3.3 Az alkoholos befolyásoltság határértékei……………………………..…………..50
3.4 Véralkoholszint számítása adatokból……………………..………………….…...51
3.5 Visszaszámolás a cselekmény időpontjában fennálló
véralkohol-koncentrációra, következtetés a befolyásoltság mértékére….......52
4. A cselekmény utáni italfogyasztás: ráivás……………………..………………..…...53
5. Az alkohol meghatározása a kilélegzett levegőből, az alkoholszondák
alkalmazása………………………………………………………………………….…..54
5.1 Az elektromos alkoholszondák és a vérvétel……………………….……………56
5.2 Az alkoholszondák fajtái, alkalmazási körük……………………….…..…..…...58
5.3 Az alkoholos befolyásoltság véleményezése a kilélegzett levegő alapján……64
6. A kötelező vérvétel esetei…………………………………………….……………..….66
7. A post-alkoholos állapot…………………………….……………………..………......67
VII. Vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása……….……………….……...…69
1. A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalma…………..……………….…..70
1.1 Kábítószerek………………………………………………………………..………….70
1.2 Pszichotrop anyagok…………………..………………………………….…………..71
1.3 Bódultságot okozó egyéb anyagok………………………………………………….72
2. A bizonyítás nehézségei…………………………………………………………..………73
3. Rendőri eszközök………………………………………..……………………….………..76
VIII. Záró gondolatok…….……………………………………………..………….………………...77
Mellékletek…………………………………………………………………………………...……80
Irodalomjegyzék……………………………………..……………………..…………………....89
Hivatkozott jogszabályok és egyéb jogi normák jegyzéke………………………....……….…..…91
Felhasznált jogesetek……………………………...………………………………….…….…..92
- 1 -
I. Előszó
A közlekedési balesetek nagy arányban hozhatók összefüggésbe egyes bűncselekményként
értékelhető magatartásokkal. Mindezek alapján indokolt a közlekedés biztonságának
büntetőjogi eszközökkel történő védelme. A biztonságos közlekedéshez fűződő társadalmi
érdek – bele értve a közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének védelmét,
valamint a járművek, illetőleg a közlekedés szempontjából figyelembe veendő tárgyak
sérthetetlenségét – megköveteli a büntetőjogtól olyan magatartások bűncselekményként
történő értékelését, amelyek súlyosabb következményt még nem okoznak, de mások életének,
testi épségének veszélyeztetését idézik elő a közlekedési szabályok megszegése folytán.
A közúti közlekedési balesetek számának csökkentéséért világszerte folyó küzdelem egyik
legfőbb problémája az alkoholtól befolyásolt állapotban történő járművezetés elleni harc. Az
ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés ugyanis következményeinél és
gyakoriságánál fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája. Az
ittas állapot és a balesetokozás közötti törvényszerű összefüggés közismert volta ellenére a
baleseti statisztikában még mindig nagy számban vannak képviselve az ittas állapotban
előidézett, legtöbbször súlyos kimenetelű balesetek.
A közlekedési bűncselekményeken belül a közúti jármű ittas vezetése 1981-ben a közlekedési
bűncselekmények 73.1 %-át, 2000-ben 59.6 %-át tette ki. Megfigyelhető, hogy a
rendszerváltást követő 2-3 évben – az összbűnözés tendenciájának megfelelően – az ittas
járművezetések száma is kiemelkedően magas volt, azóta azonban folyamatosan csökken.
2011-ben több mint 1600 olyan közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, amelynek
elsődleges oka az alkohol, azaz az ittas vezetés volt. 2009-től 2011-ig majdnem 23 ezer
jogosítványt vettek el a rendőrök azoktól a sofőröktől, akik ittasan ültek a volán mögé.
A statisztikai mutatók szerint ugyan a zéró tolerancia 2008-ban történő bevezetése jelentősen
javított a helyzeten, de továbbra is sokan ülnek ittasan a volán mögé. Bár az eredmények
sokat javultak az ittas vezetés terén, ennek ellenére átlagosan minden tizedik balesetben
szerepe van az alkoholnak. Ez még mindig magas arány, így ez ellen a rendőrség továbbra is
nagy erőkkel küzd a zéró tolerancia elvei szerint.
- 2 -
A statisztikai adatok értékelésével vigyáznunk kell, hiszen az ittas járművezetés körében igen
nagy a látencia, ugyanis az esetek többségében nem történik semmi, ha sikerül baleset, vagy
közúti ellenőrzés nélkül hazajutni. Egy-egy nagyobb közlekedésrendészeti akció során
azonban bőséggel akadnak fenn a rostán ittas vezetők.
Jellemző a magyar autós társadalom egy részére, hogy míg a közvetlen balesetveszély nem,
addig a szigorúbb rendőri fellépés és nagyobb összegű bírságok riasztó hatással voltak a
részegen vezetőkre. Holott utóbbi csupán arra szolgál, hogy még jobban tudatosítja az ittas
vezetés veszélyességét: részegen tompulnak a reflexek, így akár egy ártatlan szituáció is
végzetes lehet, hiszen jelentősen nő a sofőr reakcióideje, ami már egy lassan, 40-50
kilométer/órával haladó autó esetében is méterekkel hosszabb féktávot jelent…
Dolgozatomban e rendkívül fontos deliktummal kapcsolatos problémákat szeretném
körüljárni, a jogalkalmazási gyakorlatot jogesetek segítségével bemutatni. Munkámban
szeretném körüljárni e bűncselekménnyel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, egyfajta
összegzést nyújtani az olvasónak. Egy dolog ugyanis kijelenthető: a gépjármű a mindennapi
életünk szerves részét képezi, ittas járművezetés pedig a jövőben is a közlekedési balesetek
egyik legfőbb oka lesz. A helyzet csak akkor lesz „megnyugtató”, ha e bűncselekményt
sikerül minimális szintre leszorítani. Ezen cél elérése érdekében mindenekelőtt közlekedési
morálunk és a balesetmegelőzés jelenlegi helyzetén kell javítanunk. A büntetőjognak a
közlekedés biztonságosabbá tételében csupán másodlagos szerepe lehet.
- 3 -
Az ittas vezetés tilalmát legtöbbször éppen azok szegik meg, akik egyébként sohasem
kerültek volna összeütközésbe a törvénnyel. Éppen ezért nem lehet megelégedni pusztán a
büntető törvények megelőző hatásával. Lehet és kell is vizsgálni az ittas vezetés okait, és
különbséget kell tennie egyszeri eltévelyedés vagy szokásszerűség között, de „ez a
különbségtétel csak a büntetés kiszabásánál és elsősorban akkor juthat szerephez, ha arról kell
dönteni, hogy az illető vezethet-e újra járművet.
- 4 -
II. Történeti áttekintés
Ahhoz, hogy e jogintézmény jellegét jobban megértsük, elengedhetetlen annak
tanulmányozása, hogy a történelem folyamán hogyan alakult ki annak jogi szabályozása. A
motorizáció robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan világszerte rohamosan növekedett a
gépjárművek száma, s ezzel együtt specializálódott, mélyült el a jogi szabályozás. A
jogalkotók számára két lehetőség adódik: vagy önálló bűncselekményként szabályozzák a
közlekedési bűncselekményeket, vagy nem. Hazánk büntetőjogi szabályozása az első
csoportba tartozik, s a Btk. XIII. fejezete önálló deliktumként szabályozza a közlekedési
bűncselekményeket. Európában találunk ezzel ellentétes megoldást is, és nem is kell olyan
messzire mennünk: az osztrák Btk. pl. nem bünteti külön a közlekedési bűncselekményeket.
,,Ha a közlekedés során valaki éltét veszti vagy megsérül, a felelős személy emberölésért
vagy testi sértésért büntetendő. Az elkövető korlátozott beszámíthatóságát eredményező
bódult állapot csak akkor értékelhető enyhítő körülményként, ha az ilyen állapotba kerülés
nem róható fel az elkövetőnek. A közúti közlekedés rendjéről szóló rendelet a 0,8 ezrelék
véralkohol, vagy a 0,4 mg/l légalkohol-koncentrációt meghaladó mértékű alkoholos
befolyásoltság állapotában történő járművezetést tiltja. E rendelet kimondja azt is, hogy az
alkoholfogyasztással egy tekintet alá esik a kábítószer fogyasztás."1
A következőkben az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés hazai szabályozásának
történetét mutatom be, különös figyelemmel a gyakorlatban legtöbbször előforduló közúton
történő gépjárművezetésre.
1. A Magyar Királyi Curia 1905. évi döntései 1.1. A Curia 1905. január 5-én hozott, 10,389 számú határozata2 ,,1948. december 7-ig hazánkban is, mint számos külföldi államban, a bekövetkezett káros
eredmény alapján volt büntetőjogilag elbírálható a közlekedési balesetet okozó személy
cselekménye. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vagy a gondatlan emberölés
törvényi tényállásai voltak ezekre az esetekre is alkalmazhatók, míg az enyhébb súlyú
bűncselekményeket kihágásként szankcionálták.”3
-------------------------------------------------------------- 1 Dr. Nyíri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle, 1997/11, 113. o. 2 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat J. Könyvnyomdája, 1905, 10-13. o. 3 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 34. o.
- 5 -
Az adott ügyben a testi sérülések villamos és bérkocsi összeütközése folytán keletkeztek. Az
első és a másodfokú bíróság, továbbá a Curia is megállapította mind a villamos kocsi
vezetője, mind a bérkocsis büntetőjogi felelősségét, mely abban állt, hogy a villamos kocsi
vezetője az „útkereszteződés daczára a szolgálati kötelességének megszegésével és az általa
vezetett kocsin, valamint az annak közelében lévő személyeket és tárgyakat a villamos kocsi
által való megsérülés és megrongálás veszélyének téve ki, a villamos kocsi rendes
sebességével haladt és azt nem lassította", a bérkocsis pedig kocsiján több egyént szállítva
„egyrészt kocsijának lámpását meg nem gyújtotta, másrészt annak daczára, hogy jól kellett
tudnia, hogy a Zombori-úton villamos kocsik közlekednek, rendes ügetéssel hajtott ki az útra,
s amikor a villamos kocsit észrevette, a kocsi vezetésében a legnagyobb járatlanságot
tanúsítva, a lovak közé csapott, s egyenesen nekiment a villamos kocsinak", és ennek
következtében a bérkocsi vezetője és egyik utasa súlyos sérüléseket szenvedtek. A bíróság a
villamos kocsi vezetőjét a Btk. 438. §-ába ütköző közveszélyű cselekmény vétségében
mondta ki bűnösnek, mivel a gondatlanságból okozott testi sértést nem találta
megállapíthatónak, a bérkocsis - akinek gondatlan magatartása volt végül is a baleset oka -
büntetőjogi felelősségét pedig gondatlanságból okozott testi sértés címén állapította meg, és
eltiltotta a bérkocsis foglalkozástól. Kimondta azonban a bíróság, hogy a bérkocsis - maga is
sérülést szenvedvén - saját testi sértése miatt nem mondható ki bűnösnek, terhére csak az
utasa által elszenvedett testi sérülést lehet beszámítani.
1.2. A Curia 1905. november 23-án hozott 10,029. számú határozata4
Az alkoholos befolyásoltságnak a közlekedés biztonságára gyakorolt negatív hatása először a
bíróságokat késztette arra a századelőn, hogy állást foglaljanak az ittas állapotban történő
közlekedés kérdésében. A Curia egy jogeset kapcsán mintegy elvi állásfoglalásként jelentette
ki:
"Aki annyira leissza magát, hogy lovát hajtani nem bírja, a történt elgázolás esetén ittas
állapotából kifolyólag beszámíthatatlansággal nem védekezhetik." (1905. november 23,
10,029 sz.)
_______________________________________________________ 4 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája, 1905,278-279. o.
- 6 -
A megállapított tényállás szerint a vádlott gondatlan hajtás következtében elgázolt egy
gyermeket és rajta húsz napon túl gyógyult testi sérülést okozott. Vádlott ezen cselekménye a
„gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát" valósította meg. A
vádlott azt állította, hogy a cselekmény elkövetéséről semmit sem tud, mert akkor teljesen
részeg volt. A védő a Curia előtt azért jelentetett be semmisségi panaszt, mert a vádlott teljes
részegsége következtében szerinte büntethetőséget kizáró ok állt fenn. A Curia az alsóbb
bíróságok ítéleteit helybenhagyva kimondta, hogy a vádlottnak a cselekmény elkövetésekor
fennálló oly fokú iszákos állapota, hogy lovát a szükséges elővigyázattal hajtani képtelen,
mint büntetendő gondatlanság jön figyelembe. A vádlott gondatlansága tehát azért állapítható
meg, mert ő tudva azt, hogy egy szekérnek a hajtása s az ezzel való "ügyelet" vár rá, ennek
ellenére mégis ivott. Semmisségi ok ebből következően nem állapítható meg. Érdekes
azonban az, hogy a bíróságok előtt a büntetés kiszabása során a vádlott ittas állapota enyhítő
körülményként forgott fenn.
1.3. A Curia 1905. május 17-én hozott 4849. számú határozata5
Az ittas közlekedés kapcsán - annak jellegéből kifolyólag - kezdettől fogva jelentkező
probléma volt a bizonyítás kérdése. Tételes jogi szabályozás hiányában e kérdést is egyes
konkrét esetek kapcsán kellett rendeznie a bíróságoknak. A Curia a szóban forgó
határozatában az orvosi tanács meghallgatását rendelte el, mert a vádlott
beszámíthatatlansággal védekezett. Ezzel együtt a Curia megsemmisítette az alsóbíróság
ítéletét és új eljárás lefolytatására adott utasítást.
Indokok: A tábla ítélete ellen a közvédő azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a tábla
megtagadta az igazságügyi orvosi tanács véleményének kikérését. „Az adott bűnvádi ügyben
a törvényszék előtt tartott főtárgyaláson adott orvosi vélemény azonban nem oszlathatta el
egészen a bíróság kételyeit arra nézve, hogy a neuraszténia, kapcsolatban a bizonyított
ittassággal a vádlott szabad elhatározási képességét befolyásolta vagy befolyásolhatta-e. A
tábla tehát azzal, hogy a védelem részéről indokoltan kért további orvos-szakértői vélemény
beszerzését mellőzte, a „törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét sértette meg."
--------------------------------------------------------------------------- 5 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája, 1905, 79-80. o.
- 7 -
2. 1948. évi XL VIII. törvény (III. Bn.)
A Csemegi-kódex harmadik novelláris kiegészítése „különálló deliktumként szabályozta
az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt"6
A jogi szabályozás első lépcsőfokát az jelentette, hogy a törvény általános jelleggel büntetni
rendelte az ittas vagy bódult állapotban történő bűnelkövetést bűntettek vagy egy évet
meghaladó fogházzal büntetendő vétségek elkövetése esetén. A III. Bn. ennek kimondásával a
bírói gyakorlatban fennálló komoly ellentmondást rendezett. A bírói gyakorlatban az ugyanis
nem volt vitás, hogy aki szándékosan helyezi magát beszámítást kizáró állapotba avégből,
hogy ebben az állapotában bűncselekményt kövessen el, szándékos bűncselekmény címén
vonandó felelősségre. Ha azonban a beszámítást kizáró állapotot nem ebből a célból idézte
elő, akkor állapota következtében mentesült a felelősség alól. A törvény indoklása szerint a
fennálló jogi helyzet nyilvánvalóan nem kielégítő, mert aki felróható okból - habár nem
bűncselekmény elkövetésére irányuló célzattal - beszámítást kizáró állapotba helyezi magát és
ebben az állapotában súlyosabb természetű bűncselekményt követ el, büntetést érdemel.
Ennek megfelelően rendezte a fennálló helyzetet az említett rendelkezés, amely azonban nem
terjedt ki arra, aki nem önhibájából, hanem pl. másnak vétkes cselekménye vagy véletlen
következtében ittasodott le vagy került bódult állapotba.
"A törvénycikk legdöntőbb újítása az volt, hogy sérelem (halál vagy testi sérülés) nélkül is
bűncselekménnyé nyilvánította a hivatás vagy foglalkozás szabályait megszegő, illetőleg
azzal járó kötelességeket elhanyagoló személyek tevékenységét, illetőleg mulasztását, ha - és
ez a lényeg - mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek tette ki."7
--------------------------------------------------------- 6 Nagy Ferenc - Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest, 1998, 41. o 1948. évi XL VIII. törvény 14. §: Aki önhibájából eredő ittas vagy kábítószertől bódult állapotban olyan cselekményt követ el, mely a büntetőtörvények értelmében bűntett vagy egy évet meghaladó fogházzal büntetendő vétség - ha ez az állapota annak beszámítását kizárja egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. 7Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2,34. o.
- 8 -
Élet vagy testi épség veszélyeztetése. Foglalkozás szabályainak megszegése8
E jogszabály lehetővé tette, hogy a közlekedés körében elkövetett foglalkozási
szabályszegést már a sérelem bekövetkezése előtt bűncselekményként értékeljék. A
törvénycikk indoklása szerint „vajon nem érdemel-e - mindennemű eredményre tekintet
nélkül - büntetést az, aki hivatása vagy foglalkozása szabályait, vagy az azzal járó
kötelességeket semmibe véve, mások életét vagy testi épségét közvétlenül veszélyezteti. A
javaslat 20. §-a azon a megfontoláson épül fel, hogy az ilyen kötelesség mulasztás már
egymagában büntetendő; büntetést hív ki maga ellen tehát akkor is, ha materiális eredmény
még nem következett be."
3. 55/1953. (XII. 4.) M. T. sz. rendelet9
Első ízben a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. (XII. 4.) M. T.
sz. rendelet fogalmazta meg lényegileg az ittas járművezetés törvényi tényállását. E
jogszabály részletes közlekedési szabályokat tartalmazott, így pl. a gépjárművezetés tanulása,
a gépjárművezetői igazolvány megszerzésének feltételei, a gépjárművezetők időszakos orvosi
vizsgálata (amely kétévente volt kötelező) stb.
_______________________________________________________ 820. § (1) Vétséget követ el és egy évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki hivatása vagy foglalkozása szabályainak tudatos megszegésével vagy az azzal járó kötelességek tudatos elhanyagolásával mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. (2) Egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője, ha a cselekményéből súlyos testi sértés származott, vagy azt vagyoni haszon végett vagy ismétlődően, illetőleg folyamatosan követte el, ha pedig a cselekmény a sértett halálát okozta, a büntetés tíz évig terjedhető fegyház. 21. § Aki a 20. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, aki pedig a 20. § (2) bekezdése alá eső cselekményt követi el gondatlanságból, három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 9 141. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII. törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései - alá nem esik, a 55/1953. ( XII. 4.) M T. számú rendelet értelmében, hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a) szeszesital hatása alatt lévő állapotban gépjárművet vezet vagy vezetés közben szeszesitalt fogyaszt; b) a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitalt fogyasztott, vagy aki nem rendelkezik gépjárművezetői igazolvánnyal.
- 9 -
A jogszabály rendelkezik a „gépjárművezetői igazolvány visszavonásáról” is.10
A gépjárművezetői igazolványt a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes
közlekedésrendészeti osztály vonhatta vissza jogerős bírói ítélet hiányában is! A határozott
időre való visszavonás időtartama az öt évet nem haladhatta meg. A közlekedésrendészeti
osztály azt, akitől a gépjárművezetői igazolványt ideiglenesen vagy határozott időre vonta
vissza, újabb vizsga letételére is kötelezhette.
4. 1961. évi V. tv.
Megfigyelhető az a folyamat, hogy a közlekedés rendjét és biztonságát érintő
jogszabályaink fokozottan előtérbe állították az ittas állapotban okozott balesetek
megelőzésének kérdését. Másfelől pedig a jogi szabályozás differenciálódott is. A jog-
következmények jellege és súlya az ún. Szocialista Btk. hatályba lépése után attól függött,
hogy
milyen járművet vezetett a személy
ittas volt-e vagy sem, vagyis az elfogyasztott alkohol ténylegesen befolyásolta-e
a vezetési képességét
voltak-e káros következményei az ittas vezetésnek.
Ezt a különbségtételt fontos kihangsúlyoznunk, már csak azért is, mert hatályos jogunk
szintén különbséget tesz az ittas vezetés bűncselekménye, szabálysértési illetve
szabályszegési alakzata között.
4.1. Szabálysértés
Azokra a veszélyekre figyelemmel, amelyeket az alkoholos befolyásoltság alatt álló
járművezető a közlekedés biztonságára jelent, a KRESZ minden járművezető számára
_________________________________________________ 10128.§ (6) Aki gépjárművet ittasan, vagy szeszesital (más hasonló szer) hatása alatt vezet, attól - fellebbezésre és az eljárás során mellékbüntetésként alkalmazott vezetéstől eltiltásra tekintet nélkül - a gépjárművezetői igazolványt legalább három hónapi időtartamra vissza kell vonni. (7) Véglegesen vissza kell vonni a gépjárművezetői igazolványt az iszákosnak minősülő gépjárművezetőtől. A gépjárművezetőt iszákosnak kell tekinteni, ha ittas vezetés miatt megelőzően két ízben már büntetve volt.
- 10 -
alapvető foglalkozási szabályként mondta ki, hogy „a járművezetőnek közvetlenül vezetés
előtt vagy vezetés közben szeszesitalt fogyasztani tilos”. Ez a tilalom bármilyen kis
mennyiségű szeszesital fogyasztására vonatkozott, tehát az egy pohár sört vagy egy
kisfröccsöt megivó járművezető is szabálysértést követett el, attól függetlenül, hogy az
alkohol szervezetére gyakorolt-e valamilyen hatást. Az alkohol hatása ugyanis egyénenként és
a fogyasztás körülményei szerint különböző. „A legkisebb mennyiségű alkohol élvezete is
csökkenti azonban az erkölcsi ellenálló képességet, és az első poharat már könnyebben követi
egy második. Emellett annak megítélése, hogy az alkoholt fogyasztó személynek mennyi árt
meg - azaz milyen mennyiségű alkohol befolyásolja a biztonságos vezetésben - teljesen
szubjektív.11
Ez indokolja a KRESZ előírását.
4.2. Ittas vezetés bűntette
Ha a gépjármű vezetője nemcsak alkoholt fogyasztott, hanem szeszesital hatása alatt lévő
állapotban (ittasan) vezeti járművét a Büntetőtörvénykönyv 194. §- ban meghatározott önálló
közlekedési deliktum, az ittas vezetés bűntettét követte el.12
A kulcsmomentum itt tehát az, hogy a törvényben meghatározott jármű - közúton a gépjármű
- vezetője az alkoholfogyasztás eredményeképpen a ténylegesen is szeszesital hatása alatt áll,
tehát alkoholtól befolyásolt állapotban van. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása pedig
már bizonyítási kérdés. A tárgyalt büntető rendelkezés csak a gépjárművezetőkre vonatkozott.
Más közúti járművek vezetői - függetlenül attól, hogy a szeszesital fogyasztás mértéke milyen
volt és, hogy az alkoholos befolyásoltság milyen fázisába kerültek - csak szabálysértés címén
voltak büntethetők.
Az ismertetett jogszabályi rendelkezés második fordulata büntetni rendelte azt a személyt, aki
a jármű illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt
áll. „E bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a vezetést átengedő személy
tudjon a vezetést átvevő személy ittasságáról.
_________________________________________________________ 11 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 171. o. 12194. § Aki szeszesital hatása alatt lévő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javítónevelő munkával büntetendő.
- 11 -
Ez a feltétel bizonyított, ha az átengedő személy közvetlenül tanúja volt az átvevő
italfogyasztásának, illetőleg erre a figyelmét felhívták, ugyanígy ha az átvevő az ittasság
félreismerhetetlen jegyeit mutatja."13
4.3. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
Az eddig tárgyaltak csupán arra az esetre vonatkoznak, mikor az ittas állapotban történő
járművezetés az absztrakt veszély okozásán túlmenően további jogkövetkezménnyel nem járt.
Ha azonban a vezetési képesség korlátozásán, vagy kizárásán keresztül az ittas vezetés más
személy életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetésére, illetőleg
balesetre vezetett, a Büntető Törvénykönyv 285. §-a szerinti foglalkozás körében elkövetett
veszélyeztetés bűntettének tényállása került alkalmazásra.14
5. 1971. évi 28. tvr.
,,A tvr. a közúti közlekedésben elkövethető deliktumok tényállásait kiemelte a foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetés keretéből, és egységes közlekedési bűncselekményi
tényállásokat alkotott, de még a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények fejezetén
belül."l5 A kiemelt szabályozás indoka a közúti közlekedés jelentős mérvű változása, fejlődése
mellett a közúti közlekedési bűncselekmények számának és súlyosságának növekedése volt.
,,A fokozottabb megelőzés és a differenciált jogalkalmazás szempontjai - a közlekedésben
fennálló sajátosságokra tekintettel - indokolttá tették ezeknek a bűncselekményeknek külön
fejezetben történő egységes jogszabályi rendezését”16
__________________________________________________ 13 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 175. o. 14 258.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más személy életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos testi sértést okozott b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, a büntetés az előző bekezdésben tett megkülönböztetéshez képest hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tízenként évig terjedő szabadságvesztés. (4) A járművek vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok, valamint a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok e § alkalmazásában közlekedési szabályok. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999, 214. old. 16 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 35. o.
- 12 -
6. 1978. évi IV. törvény
Az 1978. évi Btk. a közlekedési bűncselekmények önállósodási folyamatát továbbvitte, és
azokat külön fejezetben önállóan szabályozta.17
A törvény indoklása szerint a közlekedés egyre növekvő jelentősége és sajátosságai teszik
indokolttá, hogy a közlekedési bűncselekményeket kiemeljék a Btk-nak közbiztonság és
közrend elleni bűncselekményeket tartalmazó részéből és azokat új, külön fejezetben
szabályozzák. A törvény az ittas járművezetés miatti büntetőjogi felelősséget a gépi
meghajtású jármű közúton való vezetésében állapítja meg. A gyakorlatban nagy számban
előforduló lovaskocsi ittas hajtása, továbbá ittas kerékpározás veszélyessége általában kisebb,
mint a gépjármű ittas vezetéséé, így az indoklás szerint e magatartások büntetésére elegendő,
sőt hatékonyabb a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság. Amennyiben viszont a
nem gépi meghajtású jármű ittas vezetője súlyos testi sértést vagy halált okoz, bűncselekmény
miatt felel.
7. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 18
____________________ 1971. évi 28. tvr. 194/A § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a bűncselekményt a járműnek vagy munkagépnek szeszesitaltál befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el. (3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van. 194/B § (1) Aki a) szeszesitaltól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet, b) vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, vagy közúton gépi meghajtású jármű, illetőleg munkagép vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitaltól befolyásolt állapotban van - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító - nevelő munkával büntetendő. (2) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van.. 17188.§ (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 18 42. § (1) Aki vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén – a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
- 13 -
III. Hatályos büntetőjogi szabályozás
1. Btk. (1978. évi IV. törvény)19
A 188 §. (1) és (3) bekezdését az 1998. LXXXVII. Tv. 48. §-a akként változtatta meg,
hogy a szeszes italtól befolyásolt állapottal egyenértékűnek tekinti azt is, ha az elkövető a
vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a 188. §. (1)
bekezdésben megjelölt, - mind a négy közlekedési ágazatot érintő – járművek vezetésében.
A módosítás azt a hiányt pótolja, hogy a 188. §-a szerinti bűncselekményért nem volt
büntetőjogilag felelősségre vonható az, aki szeszes italt nem fogyasztott, de kábítószer vagy
ennek minősülő bódító hatású és a járművezetésre való képességre hátrányosan ható szer
(gyógyszer) hatása alatt vállalkozik a járművezetésre.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely a
kábítószert, pszichotrop anyagot, kábító hatású szert és az ilyen hatású gyógyszert egyaránt
magában foglalja. Egyes élvezeti cikkek vagy gyógyszerek nagyobb mértékű fogyasztása is
okozhat a szeszesital hatásához hasonló állapotot, sőt a mértéktelen koffein - vagy nikotin -
fogyasztás is hátrányosan befolyásolhatja a vezetési képességet. ,,A vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyásoltságának felismerése, bizonyítása és a megállapíthatósága a
(jog)gyakorlat feladata lesz”20
Az ittas vagy bódult járművezetés bűncselekményének a jogi tárgya kettős: egyrészt az élet és
a testi épség védelme, másrészt a közlekedés biztonságához fűződő érdek.
__________________________________________________ 19 Az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel módosított szöveg: 188.§ (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszesitaltál befolyásolt állapotban vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 20 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,237. o.
- 14 -
A szeszes italnak az emberi szervezetre, különösen a központi idegrendszerre gyakorolt
hatása, az ezzel járó testi, és lelki tünetek jelentkezése, bizonyos alkoholmennyiségnek
tudatzavart előidéző hatása közismert. A büntetőjog ezért a kóros elmeállapot fennállását nem
tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, ha az elkövető a
bűncselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követi el (25. §). A törvény alkalmazása
körében az önhiba egyrészt azt jelenti, hogy az elkövető tudatában van annak, mely szerint
szeszesitalt fogyasztott, másrészt pedig tisztában van a szeszesitalnak az emberi szervezetre
gyakorolt hatásmechanizmusával. Az alkoholizmusnak a bűnözésre gyakorolt hatása a statisztikai adatok tükrében is kellően
bizonyított és különösen az erőszakos jellegű, valamint a közlekedési bűncselekmények
területén jelentkezik kiemelkedő gyakorisággal. A közlekedés mind a négy ágazatában, a
vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés területén a zavartalan biztonság érdeke
megköveteli, hogy a járművet a vezetők olyan fizikai és pszichikai állapotban vállalkozzanak
a járművezetésre, amely számukra a legoptimálisabb adottságokat biztosítják, és ne álljanak
olyan szerek hatása alatt, amelyek a gátlásokat csökkentő hatásukon túlmenően csökkentik a
reakció- sebességet, valamint fegyelmező és figyelőképességet.
Ezeknek a rendkívül fontos érdekeknek a biztosítása indokolta, hogy a jogszabályok
valamennyi közlekedési ágazat területén tiltják azt, hogy a járművezető a vezetés előtt és alatt
szeszes italt fogyasszon és ennek a rendelkezésnek más, hátrányos következményekkel nem
járó megsértését is olyannak tekintik, mint amely a közlekedés résztvevőire nézve absztrak
veszéllyel jár, ezért már az alkoholfogyasztási tilalom megszegéséhez is büntetőjogi
következményeket fűznek.
A 188. §. szerinti ittas járművezetés bűncselekménye az említett szociológiai és kriminológiai
meggondolásoktól vezettetve az alaptényállás keretében a törvényben meghatározott
járművek szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetését vétségként büntetni rendeli; a
(2) bekezdés a minősített esetek több lépcsős változatát írja körül, ha az ittas járművezetéssel
okozati kapcsolatban mások élete vagy testi épsége károsodik; végül a (3) bekezdés a
minősített esetek szerinti káros következmények miatt a büntetőjogi felelősséget – az (1)
bekezdésben meghatározott járművek vezetőin túlmenően – úgyszólván valamennyi
járművezetőre kiterjeszti.
Ezek a megállapítások helytállóak akkor is, ha az elkövető olyan kábító hatású szer befolyása
alatti állapotban vállalkozik a járművezetésre, amely az ezzel kapcsolatos képességekre
- 15 -
hátrányosan hat. A módosító rendelkezés teljes összhangban áll a KRESZ 4. §. (1) bekezdés
c) pontjában írt tiltó rendelkezéssel.
A közúti közlekedés területén a KRESZ 4. § (l) bekezdés c) pontja a járművezetés személyi
feltételei körében előírja, hogy járművet az vezethet, aki "a vezetési képességre hátrányosan
ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol".
Hasonló előírásokat tartalmaznak a vízi és a vasúti közlekedést szabályozó rendelkezések.
A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának
szabályairól szóló 14/2000. (XL 14.) KÖVIM rendelet is kimondja: „senki nem vezethet légi-
járművet, vagy nem tevékenykedhet valamely légijármű hajózó személyzetének tagjaként, aki
szeszes ital, kábítószer vagy olyan gyógyszer hatása alatt áll, amely cselekvőképességét
befolyásolja”.
A Btk. 188.§ (1) bekezdése valamennyi közlekedési ágazat tekintetében büntetni rendeli az
ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt. Az egyes járműkategóriák között csak
annyi a differenciálás, hogy míg a vasúti és a légi közlekedés terén valamennyi járműre, addig
a vízi és a közúti közlekedésben csak a gépi meghajtású járművekre vonatkozik a
bűncselekményi szabályozás. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
,,Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a
villamos, sőt az elektromos kerékpár is, amelyek egyébként a KRESZ értelmében nem
gépjárművek."21 A nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, illetve közúton nem
gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban történő vezetése
avagy hajtása nem bűncselekménynek, hanem csupán szabályszegésnek minősül, feltéve ha ez
nem vezet a törvényben felsorolt súlyosabb következményekre. Így például a lovas kocsi vagy
a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban történő hajtása
önmagában csupán szabályszegés, de ha az ilyen befolyásolt állapotban történő vezetés
legalább súlyos testi sérüléssel járó balesetet okoz, akkor az elkövető a Btk. 188. § (3)
bekezdése alapján felel!
__________________________________________________________________________
21 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 170. oldal
- 16 -
A magyar Büntető Törvénykönyv - mint látható - egyértelműen állást foglal abban a
kérdésben, hogy az ittas állapotban történő járművezetés kriminális jellegű bűncselekmény,
amelyre még a következmények elmaradása esetén is, a büntetőjog által meghatározott
eszközöket kell alkalmazni. "A büntetőjogi felelősség fennállása, a büntetés kilátásba
helyezése, mint visszatartó hatást gyakorló tényezők, önmagukban nem tudják pótolni sem a
gépjárművezetőktől igényelt erkölcsi teljesítményt, sem pedig a társadalom, a közvélemény
részéről nélkülözhetetlen elítélő, helytelenítő légkört.
Az erkölcsi teljesítmény abban áll, hogy az állampolgároknak választaniuk kell két
konvencionális társadalmi szokás: az italfogyasztás és a gépjárművezetés között.”22
Büntetőjogunk a jogfejlődés eredményeként ma már külön tényállásként szabályozza azt az
esetet, ha valaki a vezetést ittas vagy bódult állapotban lévő személynek engedi át.23
________________________________________ 22 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,235. o. 23 A Btk. 189. §-ban szabályozott járművezetés tiltott átengedése vétségét követi el az, "aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át".
- 17 -
IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése
1. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről24
2012. április 15-i hatállyal több ponton is módosult a szabálysértési törvény. Az így
kialakított, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról
szóló 2012. évi II. törvény számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be.
Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre kerül a szabálysértési pénzbírság, illetve
helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban: fixbírság) meghatározása [63/2012.
(IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a Kormányrendeletben
felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell
alkalmaznia. A szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a helyszíni bírság összegének
kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be.
A 63/2012. (IV. 2.) Korm. Rendelet I. számú melléklete alapján:
Ha a vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem
gépi meghajtású vízi járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol
mértéke:
0,50‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja
meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása
esetén 15.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 30.000 Ft pénzbírsággal
büntetendő.
_______________________________________________ 24217.§ Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el.
- 18 -
0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt
nem haladja meg vagy a kilégzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t
nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek helyszíni
bírság alkalmazása esetén 20.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 40.000
Ft pénzbírsággal büntetendő.
0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,50 mg/l-t meghaladja,
feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén
25.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 50.000 Ft pénzbírsággal
büntetendő.
Ha a vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy
a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésének olyan
személynek történő átengedése, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol van helyszíni bírság alkalmazása esetén 25.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás
során 50.000 Ft pénzbírsággal büntetendő.
2. Az ittas vezetés, mint szabályszegés
Az Országgyűlés 2010. december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvényt, mely többek között módosította a közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (a továbbiakban: Kkt.) is.
Közlekedésrendészeti szempontból a legjelentősebb változás, hogy a 2011. július 1-jétől
hatályos módosítás szerint a Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontjában felsorolt jogsértések
(gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas
járművezetés) esetén a közúti forgalomban történő ellenőrzés alkalmával a járművet a bírság,
illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása
nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek
a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani.
A módosítást követően szigorúbb lett az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási
eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés
esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (100 ezer, 150 ezer forint), illetve kiszabása
során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó
- 19 -
szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont
kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől
eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs
lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas
vagy bódult állapotban bűncselekmény gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül.
Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó
szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az előéleti pontok
alkalmazása továbbra is indokolt volt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz járművezetéstől
eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegőket
járművezetőként kiszűrje a közúti forgalomból.
A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt
előéleti pontszámok is. A szabálysértéseknél az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan
bűncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bűncselekményeknél 9 helyett 11
pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése
oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó
szüneteltetésére kerül sor.
A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes
rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással
összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. §. alapján a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt.) 20. § (1) bekezdés k)
pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/A-11/G.
mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a közúti közlekedés
szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglalt…, a járművezető
szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”)
vonatkozóan a 11/A-11/G. mellékletben meghatározott valamely rendelkezést megsérti.
A bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell
befizetni.
- 20 -
Mindezek alapján:
Ha a gépi meghajtású járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol
mértéke:
0,50‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilélegzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem
haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek 100.000 Ft közigazgatási
bírságot kell kiszabni.
0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt
nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50
mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek
150.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni.
Ha a nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából
származó alkohol mértéke:
0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt
nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50
mg/l-t nem haladja meg, ha a járművel nem főúton közlekednek, akkor 10.000 Ft., ha
főúton közlekednek akkor pedig 30.000 Ft. közigazgatási bírságot kell kiszabni.
0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben 0,50 mg/l-t meghaladja
60.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni.
- 21 -
V. A bűncselekmény elemzése
1. Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?
Az előbb elmondottakhoz szorosan kapcsolódik ez a kérdés. ,,A bűncselekmény elkövetője
tettesi minőségben a szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotú személy, aki a vasúti, légi jármű, a gépi meghajtású vízi jármű, az úszó
munkagép, vagy közúton a gépi meghajtású jármű vezetője”25
Vezetőnek kell tekinteni mindenkit - korára, nemére, állapotára, jogosultságára tekintet nélkül
-, aki közúton járművet vezet, vagyis közúti szállító-vagy vontatóeszközt szerkezetének
kezelésével haladásra késztet vagy irányit.” (KRESZ 1. sz. függelék III. a) pontjának
indokolása).
Tehát „A járművezetői minősítés megállapításának nem feltétele, hogy a jármű vezetője
rendelkezzék gépjárművezetői engedéllyel (jogosítvánnyal), járművezetői
jártassággal,gyakorlattal.”26 (E tekintetben bizonyos hasonlóság fedezhető fel a Btk. 171. §-
ban meghatározott foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel.) Nem befolyásolja a
minősítést az, hogy a járművet csupán időlegesen vezette.
A hivatkozott KRESZ függelékhez fűzött értelmezés szerint a kerékpárt, segédmotoros
kerékpárt, a motorkerékpárt vagy a gépkocsit toló személyt nem kell vezetőnek tekinteni.
Mégis „az ittas járművezetés kísérletét kell megállapítani, ha a szeszes italtól befolyásolt
állapotban levő elkövető a gépi meghajtású járművet a közúton tolja és eredménytelenül
kísérli meg a motor beindítását.” (BH 1980. 159.) Felmerülhet, hogy a vontatott gépjárműben
helyet foglaló személy járművezetőnek tekinthető-e? Álláspontom szerint igen, mivel ugyan a
gépi meghajtottság áttételesen érvényesül, a vontató gépjárműtől származik, viszont a
vontatmány irányításának szükségessége, ha korlátozottan is, de megvalósul. Ezt erősíti a
KRESZ 57. § (5) bekezdésében rögzített előírás is, amely szerint „a vontatott járművet olyan
személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek.” Mindebből
következőleg a vontatott jármű vezetője sem kaphat felmentést a szeszes ital fogyasztásának
tilalma alól!
__________________________________________________ 25 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,238. o 26A Magyar Büntetőjog Tankönyve II. kötet Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2008, 208. o
- 22 -
A Btk. miniszteri indoklása szerint „nem kizárt a felbujtói és a bűnsegédi alakzat sem, vagyis
ha valaki szándékosan előmozdítja, hogy más ilyen állapotban vezessen járművet,
megvalósítja a vétséget, mint bűnsegéd.” Így például felbujtásért felel a jármű utasa, ha az
ittas vagy bódult állapotban lévő személyt ő maga bírta rá a vezetésre. Figyelemmel kell
azonban lennünk arra, hogy aki a felsorolt járművek vezetését szeszes italtól befolyásolt
állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, az egy másik
önálló bűncselekményt, a Btk. 189. §-ban meghatározott járművezetés tiltott átengedése
vétségét követi el.
Nem állapítható meg azonban annak az utasnak a büntetőjogi felelőssége, aki a befolyásolt
állapotban lévő vezető gépkocsijában utazik, jóllehet morálisan kifogásolható magatartása,
amiért nem akadályozta meg az ittas vezetőt a vezetésben. A járművezetőnek szeszes itallal
kínálása sem értékelhető büntetőjogilag, mivel ilyen szituációban az alkohol fogyasztása
elhárítható, és nem is csak pusztán elhárítható, hanem a vezető köteles is a szeszes italt
visszautasítani. Ugyanez vonatkozik a vezetési képességre hátrányosan ható szerre, különösen
a kábítószerre, amelynek már a járművezetés nélküli puszta fogyasztása is a kábítószerrel
visszaélés bűncselekményét valósítja meg.
Az alkohol emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai – érzékelési képesség, koncentráló
készség korlátozása a veszélyérzet csökkentése stb. – köztudomásúak, ezért külön bizonyítást
nem igényelnek. Ittas járművezetés esetén ezért a megvalósított közlekedési szabályszegések
általában összefüggnek a vezető alkoholos befolyásoltságával, ettől eltérő következtetés
alappal csak akkor vonható le, ha az ügy egyedi körülményei, a közlekedési szabályszegés
sajátos jellege ezt indokolják ( BH 2013. 33)
Annak megítélése során, hogy a közlekedési baleset okozati összefüggésben állot-e az
elkövető ittasságával, döntő jelentősége van az általa megvalósított, a közlekedési balesetet
közvetlenül előidéző közlekedési szabályszegések jellegének. Köztudomású – és bizonyítást
nem igényel – hogy az ittasság az érzékelési képességet korlátozza, a veszélyérzetet
csökkenti. Az olyan jellegű közlekedési szabályszegések esetén tehát, amelyek erre utalna,
arra kell következtetést levonni, hogy a közlekedési szabályszegést, a közlekedési balesetet és
annak eredményét az elkövető ittas járművezetése okozta (BH 2012. 15.)
- 23 -
2. Mit jelent a jármű vezetése?
A válasz csak első ránézésre tűnik egyértelműnek. De kérdezhetem én azt, hogy hogyan kell
minősíteni azt az esetet, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló gépjárművezető sikertelenül próbálkozik
a gépkocsi beindításával, vagy azzal mindössze néhány métert tesz meg. A kérdésnek
gyakorlati jelentősége a kísérlet és a befejezett bűncselekmény elhatárolása során van.
Az elkövetési magatartás másik eleme a járművezetés, mégpedig a törvényben megjelölt azon
gépjárművek vezetése, amelyekre a továbbiakban még részletesebben is kitérek.
A vezetés fogalmának meghatározása nem egységes. A Btk. Kommentár szerint „vezetésen a
jármű elindítását és a már mozgásba hozott járműnek az irányítását, gépezetének, meghajtó
erejének a működtetését értjük.” (Lásd: Kommentár 477. old.)
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Tv. 71. § 7. pontja szerint a légi jármű vezetője
„az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja és kormányait kezeli".
A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KÖViM rendelet az úszó létesítmény
vezetésének fogalmát úgy határozza meg, hogy az „az úszólétesítmény irányítása,
berendezéseinek vezérlése és kormányzása.”
A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint a vezetés „a jármű haladásához nélkülözhetetlen
vezetéstechnikai teendők elvégzése”. (BH 1982. 365.)
Általánosan elfogadott meghatározás szerint vezetésen a jármű elindítását és/vagy a már
mozgásba hozott járműinek az irányítását, valamint gépezetének működtetését értjük.
A járművezető és a jármű vezetése összetartozó fogalmak, így ez utóbbit a KRESZ és az
útmutató a fogalmak között gyakorlatilag megfogalmazza. „Járművezetésnek a jármű
rendeltetésszerű használata közbeni irányítása tekintendő. Így például a lejtőn a motor
működtetése nélkül való gurulás is járművezetés.” „A rendelet alkalmazásában vezetőnek kell
tekinteni mindenkit, (…) aki járművet vezet: vagyis közúti szállító- vagy vontatóeszközt
szerkezetének kezelésével haladásra késztet vagy irányít.” A két meghatározásból és a
joggyakorlat megállapításaiból a vezetés fogalma is meghatározható.
A vezetés köznapi értelemben egyértelműnek tűnő fogalmát azért szükséges a közlekedési
jogalkalmazásban definíciószerűen meghatározni, mert a vezetés, mint tevékenység elkövetési
magatartása egyes kriminális cselekményeknek, így a Járművezetés ittas vagy bódult
állapotban bűncselekményének, az ittas vezetés szabályszegésének, valamit fogalmi eleme a
járművezetés tiltott átengedés bűncselekménynek is. E szándékos cselekményeknél néhány
- 24 -
szélsőséges esetben kérdéses lehet, hogy az a tevékenység, amit valaki a járművével végzett,
vezetésnek minősül-e, vagy sem. Esetlegesen annak jellemzői alapján csak a vezetés kísérlete
állapítható meg. A vezetés megvalósulásához egyrészről kell az igénybe vett eszköz
elmozdulása a rendeltetésszerű használat érdekében. Másrészt szükséges az is, hogy az
elmozdulás és annak konkrét módja a vezetőnek a jármű fölötti „hatalmi” helyzetéből
fakadjon. A vezetés fogalmának két lényegi elem tehát a rendeltetésszerű elmozdulás, és az
elmozdulást és irányítást biztosító szerkezetek működtetése. E két körülmény együttes
teljesülése esetén tekinthetjük a vezetést megvalósultnak. Jogi értelemben befejezettnek.
A cél – eszköz viszony következetes érvényesítésével egységesen kezelhető az említett
cselekmények kísérleti, vagy befejezett minőségének megállapítása.
A bíróság a vezetés megkezdését állapította meg a gépi meghajtású jármű elmozdulása nélkül
is a motornak a vezetési szándékkal történő beindításakor, ebben az esetben ugyanis a
szerkezeti elemek működtetése megkezdődött a mozgás érdekében, de az elmozdulás nem
történt meg. (BH. 1995.382)
Ugyancsak megkezdettnek tekintette a gépi meghajtású járművezetést, amikor azt a motor
beindításának az érdekében tolták, mivel az elmozdulás megtörtént, és a jármű elmozdítása az
üzembe helyezés érdekében történt. (BH 1984.340., BH 1980.159).
Ha azonban valamelyik jármű tolással történő mozgatása nem a „beépített erőgép”
működésbe hozása érdekében történik, a vezetés nem valósul meg, ugyanis a KRESZ a
járművezetők köréből kizárja a segédmotoros kerékpárt, kerékpárt, stb. toló személyt. A
szükséges cél-eszköz viszony kapcsolatának a hiánya miatt nem lehet megállapítani a vezetés
megkísérlését akkor sem, ha egy gép meghajtású jármű beindítása pl.: a jármű utasterének a
fűtés, vagy hűtése érdekében történik.
A vezetés megvalósulásához elegendő egyes a vezetés résztevékenységei körébe tartozó
feladatok elvégzése is. Így egy járműnek több vezetője is lehet. Ennek leggyakoribb esete, ha
az egyik személy irányít (kormányoz) a másik az egyéb berendezések működtetését végzi,
kezeli a pedálokat. (BH 1982.365) De ezzel azonos a helyzet a nem rúddal vontatott (tehát
irányítást, lassítást lehetővé tevő) járművek esetében is.
Látszólag egyszerű eldönteni azt, hogy mikor válik a cselekmény befejezetté: a jármű
mozgásba hozatalával, mégpedig úgy, hogy ez a mozgás a gépezet működésével
összefüggésben jön létre. „A definíció alapvetően a helyváltoztatáshoz kötődik, amely a gépi
meghajtású járművek esetén a hajtóerőt biztosító gépezet egyidejű üzembe helyezését is
jelenti. E két körülmény együttes megállapítása esetén válik az elkövetési magatartás
befejezetté.”
- 25 -
Valóban: ha a vezetés fogalmi meghatározásából indulunk ki, nem férhet kétség ezen
álláspont helyességéhez, ám az élet megannyi eltérő helyzetet produkál! A Btk. miniszteri in-
dokolása szerint „vezetésen a jármű elindítását és a már mozgásba hozott járműnek az
irányítását, gépezetének, meghajtó erejének működtetését értjük." A jármű vezetőjének a
fogalmát a KRESZ 1. számú Függelék 3. fejezetének a) pontja úgy határozza meg, hogy „az a
személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). Néhány BH segítségével
könnyebben tisztázhatjuk a kérdést:
Nem tekinthető járművezetőnek a segédmotoros-kerékpárt vagy a motorkerékpárt
ittasan toló személy (BH 1989. 182.).
Amennyiben a jármű mozgását nem maga a beépített erőgép biztosítja, a jármű
kezelését, irányítását akkor lehet a járművezetés fogalmi körébe vonni, ha annak
folytán a haladási sebesség - pl. a lejtőn gurulás következtében - eléri azt a fokot,
amely a közlekedés biztonságának a tényleges veszélyeztetésére alkalmas (BH 1977.
90.). Ebből következően az adott ügyben felmentette az ittas vezetés bűncselekmény-
ének vádja alól a bíróság azt a vádlottat, aki az üzemképtelen állapotban lévő motorke-
rékpárját a közúton tolta, jóllehet alkoholtól befolyásolt állapotban volt.
A cselekmény a jármű mozgásba hozatalával válik befejezetté, így a kísérlet és a befejezett
bűncselekmény elhatárolása szempontjából ennek van kiemelkedő jelentősége:
Az ittas járművezetés kísérletét - nem pedig annak befejezett alakzatát - valósítja meg,
aki szeszesitaltól súlyosan befolyásolt állapota miatt a gépjármű motorját nem tudja
üzembe helyezni, bár a próbálkozás során a jármű eredeti helyzetéből elmozdult
(BH1988. 130.). A megállapított tényállás szerint a motor beindítását követően a
gépkocsi elindult ugyan a helyéről, de nyomban le is fulladt. Az újabb indítási
kísérletek közben a helyszínre érkező rendőr megakadályozta a terhelt eltávozását. A
LB kifejtette, hogy - bár a gépkocsi elindult ugyan, de - a vádlott nem volt abban a
helyzetben, hogy a legcsekélyebb távolságon is át a járművét vezesse.
Ugyancsak az ittas járművezetés vétségének kísérletét valósította meg az a vádlott, aki
szeszes italtól befolyásolt állapotban beült a személygépkocsiba és azt másokkal
tolatva próbálta meg beindítani, ugyanis az ittas járművezetés vétségét megkezdte, de
a motor tényleges beindításának hiányában azt befejezni nem tudta (BH1984. 340.).
- 26 -
Nem valósul meg azonban az ittas járművezetés vétségének kísérlete, ha az elkövető a
gépjármű motorját sem tudta beindítani és a járművet egyéb módon sem hozta
mozgásba (BH1989. 171.).
Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetésnek csupán - a nem büntetendő -
előkészülete és nem a kísérlete valósul meg, ha a közepes fokban ittas gépjárművezető
nem a közúton vezeti a járművét, és a közútra történő kihajtást ténylegesen meg sem
kísérelte, így cselekménye csupán az ittas vezetés szabálysértését valósítja meg
(BH1998. 157.).
3. Az elkövetés eszköze
A bűncselekmény elkövetési eszközei - s nem elkövetési tárgyai - a törvényi tényállásban
felsorolt járművek: bármilyen vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, gépi
meghajtású úszó munkagép, valamint közúton a gépi meghajtású járművek.
A taxatív felsorolás indokolt, mivel ezek azok a járműfajták, amelyek ittas vagy bódult
állapotban lévő személy által vezetve fokozott veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára.
A vasúti és a légi járművek esetében nem kritérium a gépi meghajtás, tehát pl. a vitorlázógép
is e körbe tartozik. A vízi és a közutat igénybe vevő járműveknél viszont csak a gépi
meghajtású járművek vezetése von maga után büntetőjogi felelősséget. Ezek kiválasztásánál
szintén a minősített veszélyesség vezette a jogalkotót.
A járműveket két csoportba lehet sorolni: gépi meghajtású és gépi meghajtás nélküli (beépített
erőforrás nélküli) járművek. A gépi meghajtású járművek tovább oszthatók - a nagyobb
járműkört magába foglaló - gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros
járművekre. Ez utóbbiba tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros
kerékpár, a villamos és a fentiek alapján a 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes
kerekes szék. A gépjárművek azon definíciója, hogy beépített erőgép által hajtott jármű, ezen
eszközökre is igazak. A gépjárműveket további két kategóriára lehet osztani: gépkocsi és
motorkerékpár. A többször változott definíciók mindig a járműtechnikai újdonságokhoz pró-
báltak igazodni. Ma gépkocsinak olyan gépjármű minősül, aminek 4 vagy több kereke van, a
4 kerekű motorkerékpárnak minősülő jármű azonban nem gépkocsi.
A motorkerékpár olyan gépjármű, amelynek 2 vagy 3 kereke van, és a tervezési legnagyobb
sebessége 45 km/h-nál nagyobb (ez alatt segédmotoros kerékpárnak minősül). Szintén
- 27 -
motorkerékpárnak minősül az olyan 4 kerekű jármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg
és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 KW-ot (e felett gépkocsinak minősül). A
gépkocsik 6 kategóriába sorolhatók. A személygépkocsi olyan személyszállítás céljára készült
gépkocsi, melyben a vezetőüléssel együtt legfeljebb 9 állandó ülőhely van. 9-nél több ülőhely
esetén a gépkocsi autóbusznak minősül, természetesen feltéve, hogy elektromos felső-
vezetékhez nem kötött járműről van szó. Az elektromos felső-vezetékhez kötött gépkocsi a
trolibusz.
Pótkocsi vontatására készült rakfelület nélküli gépkocsi a vontató (ha rakfelülete van, akkor
tehergépkocsi). Félpótkocsi vontatására a nyerges vontató szolgál, amely a rajta lévő nyereg
szerkezet útján vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. Tehergépkocsinak
minősül minden olyan gépkocsi, amely nem személygépkocsi, nem autóbusz, nem trolibusz,
és nem vontató.
A törvényi tényállás azonban nem gépjárműről rendelkezik, hanem gépi meghajtású járműről!
A fentiekből következik, hogy a nem gépi meghajtású közúti járművek - állati erővel vont
jármű, emberi erővel hajtott kerékpár -, a nem gépi meghajtású vízi járművek - úszó
munkagép, csónak, vitorlás, windsurf - ittas vagy bódult állapotban való vezetése nem
valósítja meg a törvényi tényállás (l) bekezdésében meghatározott vétséget. Mégsem állítható,
hogy pl. adott esetben egy lovas kocsi ittas hajtása nem jelent súlyos közlekedési veszélyt.
Ezért az imént felsorolt nem gépi meghajtású járművek ittas vagy bódult állapotban történő
vezetése is alkalmas a bűncselekmény megállapítására, sőt a 188. § (2) bekezdése szerint
bűntett miatt büntetendő, amennyiben az ott meghatározott következményt (minimálisan sú-
lyos testi sértést) idézi elő.
Sokáig kérdésként kezelték, hogy az újabban megjelent elektromos kerékpárok ittas vagy
bódult állapotban történő vezetése megvalósít-e bűncselekményt? Az elektromos kerékpár
kialakítását tekintve, az azt vezető személy pedálos és elektromos hajtás együttes
alkalmazásával is képes haladni, így egy ügyészi állásfoglalás szerint megvalósítja az ittas
járművezetés tényállását. Az ügyészségi állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a kizárólag
emberi erővel hajtott (pedállal) elektromos kerékpár vezetése nem minősül
bűncselekménynek, az az ittasság mértékétől függetlenül szabálysértésnek minősül. Ilyen és a
fentebb említett esetekben egyértelmű, hogy büntetésként, illetve mellékbüntetésként
járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható, mivel erre törvényes lehetőség nincs, csak
pénzbüntetés jöhet szóba.
- 28 -
4. Az elkövetés helye
A gépi meghajtású közúti járművekkel kapcsolatosan még egy megszorítást tartalmaz a
törvény: az (l) bekezdés szerint vétség elkövetési helye a közút.
Az út, mint terület a tulajdoni viszonyok alapján kétféle lehet: közút, illetve magánút. Maga a
közút kifejezés két értelemben használatos. A közlekedési ágazatok felsorolásakor használjuk
a közúti közlekedés megjelölést „nem vasúti, nem vízi, nem légi közlekedés”
jelentéstartalommal. Az út tulajdoni viszonyaira utalással pedig, a közút helyi közutak.
kifejezés „nem magánút” jelentéstartalommal bír. Ez utóbbi jelentésben a közút a gyalogosok
és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, míg a magánút ugyanerre szolgáló
magánterület. Az ország területén levő utak többségét az ezzel megbízott állami és
önkormányzati szervek építik és tartják fenn azzal a céllal, hogy azt közlekedésre bárki
szabadon használhassa. Ezen közutak mellett a egyes szervezetek, esetleg magánszemélyek
saját céljaikra építenek utat, de megengedik, hogy azokat mások is használják. Ezek az utak a
„közforgalom számára megnyitott magánutak”.
A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I törvény 29. § (1) bekezdése értelmében utat
létesíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye
alapján szabad. Az út fogalmi meghatározása a KRESZ, mint jogszabályi rendelkezés területi
hatályát jelöli ki, és mint keretjogszabályban felhasznált fogalom a közlekedési
bűncselekmények és szabálysértések tényállási keretei közé is belép. A közutak és a
közforgalom elől el nem zárt magánutak minden olyan kriminális cselekménynek elkövetési
helyei, amelyek tényállásukban a közúti közlekedés szabályainak a megsértésére utalnak.
Nem feltétlen elkövetési helye azonban azon bűncselekményeknek, amelyek tényállásukban
szituációs ismérvként az elkövetés helyét a közútban jelölik ki. Ilyen például a járművezetés
ittas vagy bódult állapotban, illetve a járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény.
Amennyiben az adott elkövetési magatartás eredményeként személyi sérülés történik, az
elkövetés helye irrelevánssá válik, hiszen a közlekedési bűncselekményekhez fűzött értelmező
rendelkezés [Btk. 191. § (l) bek.] kimondja, hogy „a közúton elkövetett bűncselekményekre
megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó
szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.”
Az út üzemben tartója szerint megkülönböztetünk országos közutakat és helyi közutakat. A
közúthálózat az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere. Ennek a
megkülönböztetésnek azonban a KRESZ szempontjából csak a közút kezelőjére utaláskor (pl.
51. §, 59. § stb.) van jelentősége.
- 29 -
A magánút igénybevételének jellege szerint kétféle lehet: közforgalom számára megnyitott,
illetve közforgalom elől elzárt magánút. A Ktv. értelmező rendelkezései között csak a
közforgalom elől elzárt magánút fogalmát találjuk: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai
eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával jelzett magánút.
A közforgalom számára megnyitott magánút fogalmát a Ktv. nem határozza meg, így érthető,
hogy minden egyéb jogszabály - így a KRESZ is - közforgalom elől el nem zárt magánútról
beszél.
A Ktv. 29. § (3) bekezdése értelmében közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom
számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni
a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével
szabad. Sőt ezen bekezdés szabálya szerint a magánút közforgalom számára való
megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A
bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie.
A joggyakorlatban nehézséget okozhat az út jellegének meghatározása, hiszen a „Mindkét
oldalról behajtani tilos” jelzőtáblával lezárt, definíció szerint közforgalom elől elzárt magánút
gyakran, a földhivatali nyilvántartás szerint közforgalom számára meg van nyitva.
Megtévesztő lehet az is, hogy számos közforgalom elől elzárt magánúton jelzőtáblával
utalnak arra, hogy a területen a KRESZ szabályai érvényesek. Az út tulajdonosának,
kezelőjének, használójának stb. saját hatáskörébe tartozik a területén való közlekedés
szabályainak meghatározása. A legegyszerűbb szabályalkotás úgy történik, hogy a KRESZ
szabályait vezetik be, bizonyos speciális - a terület jellegéhez igazodó - kiegészítésekkel és
módosításokkal. Ilyen áttételes szabályozás esetén sem lehet közforgalom elől elzárt
magánúton közlekedési szabálysértést megállapítani.
5. Szándékosság - gondatlanság
A járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétsége szándékos bűncselekmény. Ez azt jelenti,
hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy ilyen befolyásolt állapotban van, azt hogy az
ilyen állapotban történő járművezetés jogellenes, és mindezek ellenére kell vállalkoznia a
jármű vezetésére. Mivel minden járművezetőtől elvárható annak a szabálynak az ismerete,
hogy nem vezethet járművet, ha szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol
vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer van, így „a szándékosság egyértelműen
megállapítható, amennyiben az elkövető szeszes italt vagy hátrányosan ható szert fogyasztott
- 30 -
és ilyen állapotban vezet járművet.”27 Ezek közül a szeszes ital és a drogok fogyasztásával
kapcsolatos tilalom az, amely már régen köztudott.
Kevésbé tekinthető ilyen közismertnek a különböző gyógyszerek szedése révén keletkező, a
vezetésre hátrányt jelentő befolyásoltság. Különösen a szív-és érrendszeri, valamint a
különböző idegbetegségben szenvedők számára jelent veszélyt a gyógyulást elősegítő
gyógyszerek szedése, amennyiben járművet vezetnek. Természetesen a gyógyszert felíró
orvos szóbeli figyelmeztetése, valamint a gyógyszerhez csatolt írásos tájékoztatóból
megtudhatja a beteg, hogy gyógyszer szedése alatt járművezetés esetlegesen tiltott.
Természetesen ismét a bizonyítás körébe tartozik annak eldöntése, hogy a járművezető tudta-e
hogy a szervezetében a vezetési képességre hátrányosan ható szer van. Megjegyzendő, hogy
az említett betegségekben szenvedők rendszeresen és tartósan fogyasztanak ilyen
gyógyszereket, így - általában - alappal feltételezhető, hogy káros mellékhatásaikat ismerik.
Előfordulhat viszont, hogy a járművezető nem tud arról, hogy a szervezetébe alkohol vagy
hátrányos hatású szer került és nem is érzi annak hatását, ezért ténybeli tévedés címén - a Btk.
27. § 1l) bekezdése alapján - mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól. (Például olyan
esetben, ha üdítő italába valamilyen alkoholtartalmú más italt kevernek, vagy kábító hatású
gyógyszert kap, anélkül, hogy erre figyelmeztetnék.) Ténybeli tévedésre hivatkozás esetén a
járművezető állításával szemben meglehetősen nehéz azt bebizonyítani, hogy a befolyá-
soltságot éreznie kellett, amikor a jármű vezetését elhatározta és azt meg is kezdte - az
objektív felelősség veszélye ez esetben közvetlenül fenyegeti a jogalkalmazót.
Más nézőpontból vizsgálva viszont rendszerint észlelhető a járművezetők felelőtlensége,
főként az alkoholos befolyásoltság érzetét, valamint az esetleges hátrányos következmény
bekövetkezhetőségét illetően. Különösen a sok éves tapasztalattal rendelkező, rutinos vezetők
azok, akik hajlamosak könnyedébben kezelni a tiltó szabályt. Ők azok, akik könnyelműen
bíznak saját képességükben, valamint abban, hogy elkerülik a hatósági ellenőrzést. Gyakori ez
a jelenség - a már korábban tárgyalt – post-alkoholos állapot megítélésénél, amikor a
járművezető úgy véli, hogy a szervezetéből már kiürült a korábban elfogyasztott szeszes ital, s
a biztonságos vezetésre már újra képes.
_________________________________________________________________________________
27 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,238. o
- 31 -
Az ittas járművezetés vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezető bűnössége, ha csupán
az bizonyított, hogy a gépi meghajtású járművét úgy vezette, hogy szervezetében szeszes ital
fogyasztásából származó alkohol volt, de az nem volt bizonyított, hogy a véralkohol-
koncentráció mértéke a vezetés időpontjában a 0,8 ezrelékes értéket elérte vagy meghaladta.
(BH 2001.262.) Természetesen ez esetben az ittas vezetés szabályszegés miatt változatlanul
fennáll a felelősség!
A minősített eseteket képező eredmény tekintetében viszont az elkövető büntetőjogi
felelősségét kizárólag gondatlanság alapján lehet megállapítani, azaz a bűncselekmény
tipikusan vegyes bűnösségi alakzatú, preterintencionális cselekmény. Ellenkező esetben - ha
az eredményt illetően megállapítható a szándékosság - nem közlekedési bűncselekmény,
hanem a Btk. XII. fejeztében írt személy elleni bűncselekmény, illetőleg annak minősített
esete valósulna meg.
6. Minősített esetek
A Btk. 188. § (2) bekezdése szabályozza az ittas vagy bódult állapotban történő
járművezetés minősített eseteit, amelyek a következők: súlyos testi sértés; maradandó
fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség bekövetkezése, továbbá
halál; kettőnél több ember halála, vagy halálos tömegszerencsétlenség okozása. A
felsorolásból kitűnik az, hogy a könnyű testi sértést meg nem haladó következmény okozását
a jogalkotó még nem vonja a súlyosabban büntetendő esetek közé. Ennek indoka, hogy „az
ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés olyan magas fokú absztrakt veszélyt jelent,
amelynek súlyosságát az azzal okozati kapcsolatban lévő kisebb, nyolc napon belül gyógyuló
sérülés(ek) már nem fokozzák”28 Ily módon az ittas vagy bódult állapotban történő
járművezetéssel okozati összefüggésben álló, gondatlanul előidézett közvetlen veszélyt, vagy
könnyű testi sértést az alapeset büntetési tételei között, a büntetéskiszabás során kell értékelni.
Minősített eset megállapítására akkor kerülhet sor, ha a feltüntetett következmények okozati
összefüggésben állnak a járműnek befolyásolt állapotban történő vezetésével és az eredményt
illetően az elkövetőt csak gondatlanság terheli.
___________________________________________
28 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,239. o.
- 32 -
Okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az elkövető befolyásoltsága miatt szeg meg
valamilyen - a KRESZ 4. § (1) bekezdésében írt tilalmon kívüli más - speciális (pl. az elő-
zésre, elsőbbségadásra vonatkozó) közlekedési szabályt, és ez a szabályszegés tekinthető az
eredményt jelentő minősítő körülmények) közvetlen okának.
Tehát a közlekedési szabályszegés tekinthető a súlyos eredményű baleset közvetlen okának,
közvetett oka pedig a járművezető befolyásolt állapota. Az ítélkezési gyakorlat azt a konkrét
közlekedési szabályszegést, amely a súlyos eredmény bekövetkezéséhez vezetett, tekinti a be-
folyásolt állapottal összefüggő figyelmetlenség, óvatlanság, vagy felelőtlen döntés okának.
Azaz ha a vezető az elfogyasztott szeszes ital vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer
hatásának következtében nem tanúsít a vezetés során kellő figyelmet, illetve ezek miatt nem
elég körültekintő és ennek következtében súlyosabb következménnyel járó közlekedési ba-
lesetet okoz, felel a minősítő körülményt képező eredmény bekövetkezéséért. Ebből
következik az is, hogy ha az okozati kapcsolat az elkövető befolyásolt állapota és a (2)
bekezdésben feltűntetett következmények között nem állapítható meg, az elkövető büntetőjogi
felelősségét csak az (1) bekezdésbe ütköző vétség miatt lehet megállapítani. Ezért ittas
járművezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó
baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetőjogi felelősség (BH1984. 138.).
Az okozati kapcsolat hiánya miatt nem állapította meg a bíróság annak az I. r. vádlottnak a
bűnösséget halált okozó ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűntettében, aki
alkoholtól befolyásolt állapotban gépkocsijával letért az útról, az árokba hajtott, de a gépkocsi
hátsó ülésén helyet foglaló utas halálát egyértelműen az okozta, hogy a II. r. vádlott
gépkocsijával - a megfelelő követési távolság hiánya miatt - az I r. vádlott járművének
ütközött (BH1987. 299.).
Megállapítható tehát, hogy amennyiben az elkövető a befolyásolt állapotban történő
járművezetésen kívül más közlekedési szabályszegést nem követett el, súlyosabb eredmény
azonban mégis bekövetkezett (például más személy magatartása vagy műszaki hiba miatt),
okozati összefüggés hiányában az elkövető terhére csak a bűncselekmény alapesete
állapítható meg.
Speciális rendelkezést tartalmaz a Btk. 188. § (3) bekezdése arra az esetre, ha a nem gépi
meghajtású vízi jármű, az úszó munkagép vagy közúton a nem gépi meghajtású jármű
vezetője okozza befolyásolt állapotban a (2) bekezdésben meghatározott eredményt. Ez a
rendelkezés ugyanis azt írja elő, hogy amennyiben az ilyen járművek vezetőinek
magatartásával összefüggésben a (2) bekezdésben feltüntetett eredmények bármelyike
- 33 -
bekövetkezik, bűnösségük az (1) bekezdésben meghatározott járművezetőkkel egyezően
állapítható meg.
Ha „például a lovas kocsi vagy a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotban történő hajtása miatt legalább súlyos testi sérüléssel járó baleset
következik be, az elkövető a 188. § (3) bekezdése alapján felel”29 méghozzá az (l)
bekezdésben meghatározott járművezetőkkel egyezően.
Ittas járművezetés minősített esete, a terhelt ittasságával kapcsolatban lévő, és súlyos
következményekkel járó baleset közvetlen okának tekintendő KRESZ szabályszegés (relatív
sebességtúllépés) hiányában nem állapítható meg [1978. évi IV. tv 188.§. (1) és (2) bej.,
KRESZ 4.§ (1) bek. C) pont, 26. § (4) bek.] (BH. 2008.7)
7. Az ittas járművezetés folyamatos magatartás
A gépjármű vezetése önmagában folyamatos magatartás, ezért amíg az elkövető
megszakításokkal bár, de a közúti forgalomban ugyanazon szeszes italtól befolyásolt, vagy
vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő állapotban vesz részt,
folytatólagosság, vagy rendbeliség megállapításának nincs helye. Így, ha ugyan a rendőri
ellenőrzés megállapítja a járművezető szeszes italtól való befolyásoltságát, de a járművezető
tovább folytatja útját - természetes egységként értékelendő. „Ittas vagy bódult állapotban
történő járművezetés miatt akkor kerülhet sor többrendbeli bűncselekmény megállapítására,
ha az elkövető kijózanodása után ismét szeszes italt vagy hátrányosan ható szert fogyaszt,
majd befolyásolt állapotában újból gépi meghajtású járművet vezet.”30
Azt a tényt, hogy az elkövető ugyanazon befolyásolt állapotában, megszakítást követően
ismételten részt vesz a közlekedésben, a büntetés kiszabása során kell értékelni.
_________________________________ 29 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különős része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,240. o. 30 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,240. o.
- 34 -
8. Halmazati kérdések
„Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés egész addig egység, amíg a
befolyásolt állapot megszakítás nélkül fennáll. Nem eredményez halmazatot, ha a befolyásolt
állapot fennállása alatt a vezetést – akár a normális forgalom menetében szükségszerűen
előforduló tartamnál hosszabb időre – megszakítják. Sőt akkor is egységet kell megállapítani,
ha a vezetés megszakításának oka a rendőri intézkedés szükséges mintavétel (BH 1992.77.,
BH 1985.332., BH 1992. 155.). „31
Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés és a közben megvalósított közúti
veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot (BHI981. 90.).
A hivatalos személy elleni erőszak bűntette is megvalósul, ha a gépjárművezető a közúti
közlekedés szabályait durván sértő, erőszakos magatartásával és a veszélyhelyzet szándékos
előidézésével akadályozza, illetve kényszeríti intézkedésre a vele szemben jogszerűen fellépő
rendőröket (BHI992. 515.).
Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés a segítségnyújtás elmulasztásával is
halmazatba kerülhet, „ugyanis az ittas vagy bódult állapotú járművezető is köteles a tőle
elvárható segítségnyújtásra.”32 A kábítószertől bódult állapotban lévő gépi meghajtású jármű
vezetése esetén a Btk. 188. §-a halmazatba kerül a kábítószerrel visszaélés
bűncselekményével.
______________________________ 31 A Magyar Büntetőjog Tankönyve II. kötet Magyar Közlöny Lap és Könykiadó, Budapest, 2008. 209. o 32 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 241. o.
- 35 -
9. Elhatárolás
Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés vétségének az ittas vezetés
szabálysértéstől, illetve szabályszegéstől történő elhatárolása - mint ezt már előzőleg
említettük - függ a közlekedési jármű fajtájától, főként a gépesítettségétől - vízi és közúti
járművek esetében -, az alkoholos befolyásoltság mértékétől, valamint az elkövetés helyétől, a
közúton pedig attól, hogy a jármű gépi meghajtású vagy nem gépi meghajtású.
- 36 -
VI. Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota és a bizonyítás egyes
kérdései
A bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járművek szeszes
italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása
alatti vezetése. Az elkövetési magatartás két - egymással szorosan összefüggő - mozzanatból
tevődik össze:
a) szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztása és annak
eredményeként az elkövető befolyásolt állapota;
b) az ilyen állapotban való meghatározott fajtájú jármű vezetése.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a
szeszes italtól befolyásolt állapota a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében
károsítja. (BH 1981. 136.) Önmagában a szeszesital-fogyasztás, vezetés közben vagy
közvetlenül a vezetés előtt, amennyiben nem kerül ennek hatása alá a vezető, kizárólag
szabályszegés. [1988. évi I. törvény 20.§. (1) bekezdés k) pontjába ütköző jogsértés]
Ebből következik, hogy az alkoholfogyasztás ténye önmagában nem azonos a szeszes italtól
befolyásolt állapottal. Az alkoholfogyasztás hatása alapvetően a szervezetbe került alkohol
mennyiségével áll összefüggésben.
E fejezetben tehát a szeszes italtól befolyásolt állapotot vizsgálom meg. Itt térek ki az ezzel
kapcsolatos bizonyítási kérdésekre is. Az ittasság - s ugyanígy a bódultság is - a járművezető
koncentrációs, észlelő, reagáló és cselekvési képességét egyaránt károsan befolyásolja.
Mindenki számára ismert, hogy az alkohol a szervezetbe felszívódva kiküszöböli a gátlásokat,
megnyújtja a reakciós időt, rontja az érzékelési és észlelési képességet, esetenként
agresszivitást eredményez. Az ittas járművezető túlbecsüli képességeit és alábecsüli a köz-
lekedési szituációk veszélyességét. Könnyelműségre hajlik, váratlan helyzetekben képtelen a
helyes reakcióra, mégpedig nem csupán a kellő időben történő reagálásra, hanem a helyes
magatartás megválasztására és kivitelezésére is. Súlyosabb helyzetben tájékozódási,
egyensúlyi és látászavarok is felléphetnek, sőt eszméletvesztés is bekövetkezhet.
- 37 -
1. A szeszes italtól befolyásolt állapot jogi megítélése
1.1. Mit ért a törvény szeszes italtól befolyásolt állapoton?
A "befolyásolt állapot" akkor alakul ki, amikor a véralkohol-koncentráció foka, valamint a
klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a járművezető a szeszes ital
(etilalkohol) fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos járművezetésre.
A szeszesitalnak az emberi szervezetre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása elsősorban
abban áll, hogy a morális, etikai gátlásokat feloldja, csökkenti a reakciósebességet, azaz
megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észlelése és annak elhárításához szükséges.
A gépjárművezető fennálló alkoholos befolyásoltsága vagy annak hiánya - a járművezetés
időszakában - ténykérdés, amelynek megállapításánál elsősorban a véralkohol-vizsgálat
eredménye az irányadó. Az ügyben eljáró hatóságok az alkoholos befolyásoltság tisztázására
szolgáló bizonyítékokat - a vérvételi jegyzőkönyvet és a laboratóriumi véleményt, a klinikai
tüneteket, valamint (esetenként) az orvos szakértői véleményt, tanúvallomásokat - összevetve
és elemezve juthatnak arra a megállapításra, hogy adott időpontban fennállott-e az alkoholos
befolyásoltság állapota. A véralkohol-vizsgálattal az fejezhető ki, hogy az adott személy
vérének egy milliliterjében hány milligramm alkohol van.
Jóllehet a témát részletesen majd az 5. pont alatt fejtem ki, annyit mindenképpen
szükségesnek tartok már itt megemlíteni, hogy "a közúti közlekedésben résztvevő
járművezetők alkoholos befolyásoltságának bizonyítására alkalmazott vérvétel és
laboratóriumi véralkoholszint vizsgálat helyett, mind több országban alkalmazzák az
elektromos alkoholszondát, amely alkalmas az emberi szervezetben előforduló
alkoholkoncentráció hiteles kimutatására.”33
1.2. Szükségszerű alkoholos befolyásoltság
A Btk. indoklása úgy fogalmaz, hogy "a véralkohol-koncentráció bizonyos határértéke felett
már szükségtelen annak vizsgálata, hogy a járművezetőnek az alkoholtól befolyásolt állapota
érintette-e - és ha igen, akkor milyen fokban - a biztonságos járművezetésre való
alkalmasságát."
----------------------------------------------------- 33Az országos rendőrfőkapitány 17/1996. számú intézkedése
- 38 -
Az orvosszakértők egybehangzó véleménye, és a bírói gyakorlat szerint a 0,8 ezreléket
meghaladó véralkohol-koncentráció esetén kizárt, hogy ne lehessen érezni az alkohol hatását,
tehát szubjektíve is megállapítható a befolyásoltság. A 0,81 ezrelékes véralkohol-koncentráció
felett egyértelmű az alkoholos befolyásoltság, s az emberi cselekvőképesség bizonyos
mértékű korlátozottsága már törvényszerűen jelentkezik, még az italfogyasztás klinikai
hatástüneteinek hiányában is.
Ennél a véralkohol-koncentrációnál a bírói gyakorlat a járművezető szeszes italtól befolyásolt
állapotát - általában - megdönthetetlen vélelemként bizonyítottnak tekinti és szükségtelennek
tartja a klinikai tünetek további vizsgálatát.
1.3. Megállapítható alkoholos befolyásoltság
Más megítélés alá esik, ha a közlekedésben résztvevő járművezető véralkohol értéke a 0.51
és a 0.80 közé esik, vagyis orvosszakértői szempontból az "igen enyhe" alkoholos
befolyásoltság kategóriájába tartozik. Ilyen esetben ugyanis lehetséges, hogy a befolyásoltság
foka nem érinti a biztonságos vezetésre való képességet, különösen ha a vezető objektíve és
szubjektíve nem észleli a vezetési képességet befolyásoló körülményeket. Ez esetben a
büntetőjogi felelősség helyett a KRESZ 4. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében
szabályszegés miatt vonják felelősségre a vezetőt.
Ha azonban a 0,51 - 0,80 határértékeken belül az ittasságnak olyan klinikai tünetei
jelentkeznek, amelyek határozottan és egyértelműen mutatják az alkoholfogyasztásból eredő
befolyásoltság tényleges fennállását, az ittas járművezetés bűncselekménye megállapítható. A
klinikai tünetek megítélése nem kizárólag orvosszakértői értékelés körébe tartozó szakkérdés,
hanem olyan ténykérdés, amelyet a bíróság a ténybeli és a jogi következtetés útján is levonhat
az eset összes körülményeit figyelembe véve.
Ebben a tekintetben az ítélkezési gyakorlat egyáltalán nem tekinthető egységesnek a klinikai
tünetek elfogadását illetően, különösen a 0,51 - 0,80 ezrelékes véralkohol-koncentráció
esetében. Ebben kétséget kizáróan szerepe van az 5. sz. Módszertani Levél ajánlásának, amely
az ilyen fokú véralkoholszint esetén a klinikai tünetek vizsgálatát is ajánlja az orvos
szakértőknek. Egy 1998-ban közzétett eseti döntés szerint „Az ittas járművezetés
megállapítása szempontjából a szeszesitaltól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni,
amelynél a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése
alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a járművezető már nem
- 39 -
képes a biztonságos vezetésre." (BH 1998. 163.) Ezt az álláspontot erősítette meg legutóbb
egy másik eseti döntés, amely kimondta, hogy az „Ittas járművezetésnél a 0,8 ezrelék alatti
alkoholkoncentráció esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, az elkövető által
tanúsított magatartást, az ittasság szemmel látható megnyilvánulási formáit, valamint az
elkövetés körülményeit, és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a
vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e a gépi meghajtású gépjárművet". (BH
2004.98.)
Ugyanakkor ezekkel a döntésekkel szemben származik olyan bírói határozat, amely
kategorikusan leszögezi, hogy a klinikai tünetek megbízhatatlanok, még az orvos számára is
tilos a fizikai tünetekből az alkoholos befolyásoltságra való következtetés levonása, így
szükségtelen a klinikai tünetekre tanúmeghallhatás, mert az az alkoholos befolyásoltság
megállapításához kétségtelen bizonyítékot nem tud szolgáltatni. (BH 2001. 262.) Ez a
szélsőséges álláspont a 13. sz. Módszertani Levélben foglaltak téves értelmezésén alapul. Az
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet az orvos szakértőknek a véralkoholszintet ajánlja és
tartja megfelelőnek a befolyásoltság megállapítására, míg a klinikai tünetek -
megbízhatatlanságuk miatt - csak kisegítő adatot jelentenek, tehát szó sincs tiltásról.
Álláspontom szerint a klinikai tünetek megítélése nem kizárólag orvos szakértői értékelés kö-
rébe tartozó szakkérdés, mivel az alkoholos befolyásoltságra utaló magatartásformák, illetve
tünetek olyan tény - és jogkérdések, amelyek a jogalkalmazói mérlegelés körébe tartoznak,
függetlenül a véralkohol-koncentráció szintjétől.
Ezt az álláspontomat a különböző alkohol-koncentrációk szintjeit több irányban elvégzett
kísérletek eredményei is visszaigazolták. Például egy hazai közlekedés-pszichológiai vizsgálat
megállapította, hogy a 0,50 ezrelékes véralkoholszintnél ugyanolyan fáradtsághatás
jelentkezik, mint 5-6 órai munkavégzés után.
Végezetül szükségesnek látom megemlíteni a Legfelsőbb Bíróság néhány ide vonatkozó
döntését, a nélkül azonban, hogy részletesen foglalkoznék az esetekkel:
- Az ittas járművezetés vétsége akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a szeszes italtól
befolyásolt állapot a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében károsítja
(BH1981. 136.).
- Igen enyhe fokú-alkoholos befolyásoltság (0,51 -0,80 ezrelék alkoholkoncentráció) esetén
is megállapítható az ittas járművezetés bűncselekménye, ha a körülményekből arra vonható
- 40 -
következtetés, hogy a járművezetőt a szeszes italtól befolyásolt állapot a biztonságos
vezetéshez szükséges képességében ténylegesen hátrányosan befolyásolta (BH 1981. 221.).
- Igen enyhe fokú (0,51 -0,8 ezrelék) alkoholos befolyásoltság ellenére is megállapítható
az ittas járművezetés, ha az alkoholos befolyásoltság tényét akár a vezetés során tanúsított
elkövetői magatartás, akár a klinikai tünetek tükrözik (BH 1985. 91.).
- Az ittas járművezetés esetén is vizsgá1ni kell, hogy a bekövetkezett baleset az ittas
állapottal volt-e összefüggésben (BH 1988. 300.).
- A halált okozó ittas járművezetés bűntettében nem állapítható meg a szeszes ital hatása
alatt álló gépjárművezető bűnössége, aki a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érkezve a járműve
sebességét megfelelően (11-13 km/óra) csökkenti, és az átkelőhelyre féktávolságon belül
lelépő idős sértett a kezében vizet tartalmazó vödörrel a terhelt gépkocsijának oldalához
ütközve sérülést szenvedett, de nem ez, hanem egy korábbi balesetével összefüggésben
végzett műtéti beavatkozás miatt hosszú időn át történt ápolásának eredményeként fellépett
tüdőgyulladás vezetett a halálához (BH 1995. 502.).
- Az ittas járművezetés megállapítása szempontjából a szeszes italtól befolyásolt állapoton
olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai
tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása
következtében a járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre (BH 1998. 163.). 2. Az alkoholos befolyásoltság orvosi szempontból
2.1. Az alkohol
Az etilalkohol (CH3-CH2-OH) színtelen, kellemes szagú, égető ízű, könnyen gyúlékony, a
központi idegrendszerre ható folyadék, forráspontja 78,3 ºC, fajsúlya 0,79. Cukortartalmú
növényi és állati eredetű anyagok, élesztőgombák okozta erjedésekből keletkezik. A
központi idegrendszerre kifejtett izgató, illetve narkotikus hatása miatt az emberiség
évezredek óta használja.
Az alkoholtartalmú italokat cukortartalmú növényi anyagok és állati nedvek, vagy keményítő
tartalmú magok erjesztése, tömény szesz esetében ezen erjesztett anyag lepárlása útján állítják
elő. A sörök általában 2,8-4 súlyszázalék, a borok 8-10 súlyszázalék, a tömény szeszes italok
28-32 súlyszázalék alkoholt tartalmaznak (az etilalkohol 0,79 fajsúlya miatt a számításokhoz
felhasznált súlyszázalék és az általánosan használt térfogatszázalék nem azonos).
- 41 -
A hazai statisztikák szerint a magyar népesség alkoholfogyasztása nemzetközi viszonylatban
is számottevő és bár az egy főre jutó évenkénti szeszes italfogyasztás az utóbbi időben
csökkent, még mindig a világ élmezőnyébe tartozunk. Az idült alkoholisták számát a
különböző becslések 4-500 ezer közé teszik
2.2. Az orvosi ismeretek szükségessége
Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota véleményezéséhez az ítélkező bíróság
számára az alapot elsődlegesen vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek és a véralkohol-
tartalom objektív módszerekkel történő meghatározásának eredményei szolgáltatják. Az
igazságügyi orvosszakértő az említett tényekre hivatkozva nyilatkozik az alkoholos
befolyásoltság fennállásáról és mértékéről. A véralkohol vizsgálatot az Országos Igazságügyi
Orvostani Intézet 13. számú, 1994. november 30-án megjelent módszertani levele szabályozza
részletesen (lsd. 3. pont). Emellett ma már széles körben alkalmaznak a levegőalkohol-
koncentráció mérésére alkoholszondákat. Az alkoholos befolyásoltság kialakulása, az
alkohol-tűrőképesség egyénenként és alkalmanként különböző, ebből kifolyólag nem lehet a
bizonyítás során "ivásos kísérletet" végezni, mert ellenkező esetben az hamis eredményre
vezetne. Megtörtént eset, hogy néhány éve kísérleti célból ugyanazokkal az emberekkel két
különböző alkalommal ugyanolyan fajtájú és töménységű szeszesitalt itattak meg, s így
vizsgálták az alkoholos befolyásoltságuk kialakulását. Az egyik illető az első alkalommal alig
mutatta az ittasság külső jegyeit, mindössze beszéde akadozott egy kicsit, s tekintete volt egy
kissé homályos; másodjára viszont teljesen ,,kiütötte magát". Az alkoholos befolyásoltság
kialakulásának megszűnésének azonban vannak olyan törvényszerűségi, amelyekre
támaszkodva az igazságügyi orvosszakértő kellően megalapozott szakvéleményt adhat.
2.3. Az alkohol felszívódása34
Az etilalkohol kémiai természetéből adódóan vízben és zsírokban is jól oldódik, a biológiai
membránokon könnyen átjut. Felszívódása passzív folyamat. A fogyasztott szeszes ital
mintegy 5 - l5%-a már a szájüregből felszívódik. ____________________________________________________________ 34 Dr. Buris László: „Az igazságügyi orvostan kézikönyve" című könyvének alapulvételével, Medioina Kiadó, Budapest 1991, 348-353. o.
- 42 -
Ennek jelentősége, hogy kikerülve a májat közvetlenül a nagyvérkörbe jut, így ezen
alkoholmennyiség tekintetében a gyomor bélrendszer és a máj elsődleges méregtelenítő
hatásával nem lehet számolni.
A fogyasztott szeszes ital maradványa a szájüregben 8-15 percig mutatható ki, amelyet a
kilélegzett levegő alkoholtartalmának meghatározása alkalmával minden esetben figyelembe
kell venni.
A gyomorból való felszívódás lassú, és a felszívódás sebessége függ a gyomornyálkahártya
állapotától, vérbőségétől, a gyomor aktuális motilitásától, teltségétől, stb. Szénsav tartalmú
szeszes italok a gyomornyálkahártya vérbőségét fokozva gyorsítják az alkohol felszívódását.
A fenti tényezőkből adódó bizonytalansági faktorok azonos mennyiségű szeszes ital
fogyasztása esetén is olyan nagyságrendű inter- és intraperszonális különbségeket okoznak,
hogy a tényleges felszívódási sebesség még egy esetlegesen megismételt terheléses vizsgálat
segítségével sem rekonstruálható.
A vékonybelekből történő felszívódás gyors. Amennyiben az italfogyasztással egy időben
nagyobb mennyiségű zsírtartalmú anyag került a szervezetbe, az alkohol a zsírsavakkal a
vékonybélben észtereket képez, amelyek már nem szívódnak fel és természetes úton
kiürülnek. Ez a jelenség eredményezi az ún. felszívódási veszteséget, amely üres gyomor
esetén elhanyagolható ugyan, de kivételes esetben akár 56%-ig terjedhet. Általában 10%-os
felszívódási veszteséget veszünk figyelembe.
Egyszeri rövid idő alatt történt alkoholfogyasztás esetén a felszívódás mintegy 90-120 percig
tart. A véralkohol görbe csúcsát azonban hamarabb eléri, mintegy 60 perc után már a lebontó
folyamatok kerülnek túlsúlyba. Telt gyomor esetén a felszívódási idő ennek többszöröse is
lehet. A felszívódást követően az alkohol először az sejten kívüli vízterekbe kerül, majd a
sejtmembránokon átdiffundálva rövid idő alatt egyenletesen oszlik meg a szervezet
víztereiben. Ez a diffúzió a véralkohol görbe csúcsán egy rövid ideig tartó gyors csökkenést
eredményez. Az egyes testfolyadékokban egyenletesen oszlik ugyan meg, koncentrációja
azonban eltér egymástól, mely részben az egyén testfolyadék összetételétől, részben pedig
attól, hogy az adott időpontban felszívódási vagy lebomlási szakasz állott-e fenn.
- 43 -
2.4. Az alkohol lebontása35
Az alkohol felszívódásának szakaszát olyan dinamikus egyensúlyi helyzet követi, melyben az
alkohol felszívódása és kiürülése egyensúlyban van. Ez egy rövid ideig tartó állapot, melyet
követően a véralkohol-görbe szabályszerűen alakul és óránként egyenletesen csökken.
A felszívódott alkohol 5-10 %-a változatlan formában a légzéssel, izzadtsággal, vizelettel,
széklettel kiürül. A többi széndioxidra és vízre bomlik le. A lebontás túlnyomó részét
(mintegy 80%-át) a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában és a májban lévő alkohol
dehidrogenaze (ADH) enzim végzi. A lebontás eredményeként acetaldehid keletkezik, melyet
az aldehid-dehidrogenáze (ALDH) bont tovább. Mindkét enzimnek számos variációja (ún.
izoenzimek) ismeretes, melyek alkoholbontó sebessége nem azonos. Ezen izoenzimek
felelősek többek között azért, hogy a keleti populáció jelentős része nem bírja az alkohol
fogyasztását. Az enzim bontási sebessége bizonyos véralkohol koncentrációig a szervezet
etilalkohol koncentrációjától függ. Igen alacsony tartományban - 0,2 - 0,4 ezrelék körül- a
szervezetben rendelkezésre álló teljes enzim mennyiség telítődik etilalkohollal, ezért
magasabb koncentrációknál a bontás lineáris lesz. Amennyiben a véralkohol koncentráció a
0,2 - 0,4 ezreléknél magasabb, az enzim csaknem kizárólag az etilalkoholt bontja, így a
szervezetben egyébként alacsony koncentrációban jelen lévő metilalkohol és hosszabb
szénláncú alkoholok felszaporodhatnak, melynek egyrészt az idült alkoholizmus
laboratóriumi diagnosztikájában, másrészt az ún. posztalkoholos állapot kialakulásában van
szerepe.
Az etilalkohol bontásának kisebb részét más enzimek (kataláz, és MEOS) végzik. A bontás a
gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában és a májban már a felszívódás idején megindul, így az
ún. first pass effect útján minden esetben egy valódi felszívódási veszteség is kialakul. Itt
arról van szó, hogy az alkohol ugyan felszívódik, de a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában
és a májban jelen lévő enzimek egy elenyésző részét még azelőtt lebontják, hogy az a nagy
vérkörbe kerülve központi idegrendszeri hatását ki tudná fejteni.
A kutatási adatok szerint egy 70 kg-os ember szervezete általában óránként kb. 7. g alkoholt
éget el.
___________________________________________________________________________
35 Dr. Buris László: „Az igazságügyi orvostan kézikönyve" című könyvének alapulvételével, Medioina Kiadó, Budapest 1991, 348-353. o.
- 44 -
2.5. A véralkohol görbék lefutása
A felszívódási és a lebomlási folyamatok eredményeként alakul ki a vér, illetve az egyes
testfolyadékok alkoholkoncentrációjának időbeli lefutását mutató vér-, vizelet stb. alkohol
görbe.
Üres gyomorra történő egyszeri fogyasztás esetén kapjuk az ideális alkohol görbét. A
felszívódási szakasz átlagosan 60 percen keresztül tart és a korábban leírtaknak megfelelően
nagy egyéni változatosságot mutat. Kis mennyiségű alkohol gyorsabban, akár 30 perc alatt is
felszívódhat.
Irodalmi adatok szerint óránként általában 1,2 - 1,3 ezrelék véralkohol koncentrációt
eredményező szeszes ital szívódik fel, de ennek többszöröse is előfordulhat a gyakorlatban.
Az alkohol görbe csúcsa után egy rövid gyors csökkenés következik, majd az enzimatikus
bontás jellegzetességei miatt egy lineáris lebomlási szakasz jelenik meg. Ebben a stádiumban
óránként 0,1 - 0,2 ezrelék (átlagosan 0,15 ezrelék) csökkenés észlelhető. Magasabb, 2,0
ezrelék fölötti véralkohol koncentrációk esetén a passzív kiürülés miatt 0,1 - 0,3 ezrelék
óránkénti bomlással lehet számolni. Alacsony véralkohol koncentrációk esetén (0,2 - 0,4
ezrelék alatt) a bontás exponenciális lesz, és az igen alacsony véralkohol koncentrációk -
különösen keringészavar esetén - viszonylag hosszú ideig fennmaradhatnak.
Bár a lebomlási szakasz egyenletes, ennek ellenére azonban a görbe fűrészfogszerű lefutású.
Telt gyomorra történő italfogyasztás esetén a görbe laposabb és alacsonyabb, amelyet
egyrészt a felszívódási veszteség, másrészt az elhúzódó felszívódás indokol. Ilyenkor az
italfogyasztás és a véralkohol görbe csúcsa között 60 percnél lényegesen hosszabb idő is
eltelhet.
Elhúzódó italfogyasztás esetén ún. platóképződés alakul ki, melyet az eredményez, hogy a
felszívódási és lebontási folyamatok viszonylag hosszú időn keresztül egyensúlyban vannak.
Ilyenkor szabályos csúcs képződéséről nem is beszélhetünk, és a véralkohol görbe maximális
értékét az italfogyasztás végén, vagy azt követően 15-20 perccel, de mindenképpen félórán
belül eléri.
- 45 -
A véralkohol görbék lefutása ugyanazon alkoholmennyiség különböző módon való elfogyasztása után (üres gyomor, telt gyomor, frakcionált ivás)
A gyakorlatban jelentősége van az ún. ráivásnak, tehát amikor olyan esetben történik újabb
italfogyasztás, amikor a véralkohol görbe még nem csökkent le nullára. Kis mennyiségű
alkoholfogyasztás esetén a felszívódási szak rövidebb, és a görbe csúcsa 30 percen belül
általában kialakul.
Az egyes testfolyadékok közül legnagyobb gyakorlati jelentősége a vizelet
alkoholtartalmának van. Részben a vér és a vizelet között fennálló ozmotikus különbség,
részben a vizeletelválasztás jellegzetességei miatt a vizeletalkohol görbe eltérő lefutású.
Kezdetben, tehát a felszívódási szak alatt, illetve a véralkohol görbe csúcsának megfelelően a
vizeletalkohol koncentráció alacsonyabb, a lebontási szakaszban azonban minden esetben
magasabb a véralkohol koncentrációnál. A két különböző testfolyadék párhuzamos vizsgálata
tehát módot ad arra, hogy a mintavétel időpontjára nézve véleményezzük az adott személy a
felszívódás vagy lebomlás szakaszában van-e.
A véralkohol-görbe szabályszerű viselkedése a vizeletalkohol-érték változásán is követhető
A felszívódás stádiumában a vizeletalkohol-értéke a véralkohol-érték alatt marad, az
egyensúlyi állapot kialakulása után (az alkohollebontási szakasz kezdetén) a vizeletalkohol-
- 46 -
koncentráció meghaladja a véralkohol koncentrációját 1:1.2–1.3 arányban. Ez nagyon fontos a
szakértő számára, hiszen ezt használhatja fel annak eldöntésére, hogy a vérvétel a felszívódás
vagy a kiürülés szakaszában történt-e. Amikor az elkövető ráivásra hivatkozik, a szakértő az
együttes vér- és vizeletvétellel ezt alátámaszthatja, illetve kizárhatja (lsd. 4. pont).
Az elmondottak alapján megszerkeszthető a vér-és vizeletalkohol-görbe:
Mint az látható, az italfogyasztás után átlagosan 60 perc múlva számolunk a lebontási szakasz
kezdetével. Ebben a stádiumban történhet csak visszaszámolás, mely a vérvételt megelőző
alkoholszintre utalhat. Az alkoholos állapotra történő következtetés, az ún. visszaszámlálás
számos nehézséggel járhat. Legfőképpen az jelenti a problémát, hogy a véralkohol-görbe csak
ideális esetben - egyszeri italmennyiség fogyasztása után - alakul szabályosan, többszöri
italfogyasztás minden esetben újabb felszívódási szakaszt jelent, melyet többszörös
véralkohol-csúcs követ. A szakértő munkáját mindenképpen könnyíti az, ha a vérminta
mellett vizeletminta is rendelkezésre áll.
A vizeletalkohol értéke néha jelentősen meghaladhatja a fent említett vizeletalkohol -
véralkohol-arányt Sérülés, hosszabb ideig tartó eszméletlen állapot, altatószer - mérgezés,
kihűlés után extrém magas vizeletalkohol-érték hívhatja fel a figyelmet az előzményre. Ilyen
esetekben a vizeletalkohol-véralkohol arány 1,6-2,2 értéket is elérheti.
- 47 -
3. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele az alkoholos
állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről
3.1. Mintavétel
Az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvos szakértői vizsgálatáról
és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú Módszertani
Levele nyújt iránymutatást az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke
véleményezéséhez, amelyhez a vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek jegyzőkönyvben
történő rögzítése mellett a véralkoholtartalom objektív módszerekkel történő meghatározása
szolgál alapul. (Korábban - 1994. november 30-ig - az 5. számú Módszertani Levél alapján
történt a szakértői véleményezés.)
A szakértői működés kereteit az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú
Módszertani Levele jelöli ki. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása és véleményezése
elsődlegesen az érintett személyből vett vérminta alapján történik. „A véralkohol-vizsgálat
célja annak megállapítása, hogy a vizsgálat alá vont személy a cselekmény elkövetését
megelőzően, illetőleg más meghatározott időpontokban fogyasztott-e alkoholt, s ha igen, a
cselekmény elkövetésének időpontjában vagy más meghatározott időpontban milyen fokú
alkoholos befolyásoltság állapotában volt.”36 A testfolyadékok (vér, vizelet) biztosítását csak orvos vagy megfelelő képzettséggel
rendelkező egészségügyi szakdolgozó végezheti. Szükséges ezért, hogy amennyiben a
mintavétel igénye felmerül a vizsgálandó személy valamely egészségügyi szolgáltatónál
jelenjen meg
A vérvételre a hatóság állítja elő a személyt, de a vérminta vételét az ittassággal gyanúsítható
személy is kérheti. Közlekedési baleset esetén sérültektől az ellátó gyógyintézet a beszállítás
után, a kezelés megkezdése előtt köteles azonnal vérmintát venni, véralkohol-vizsgálat
céljából. Élő személyből vérmintát lehetőleg az orvosi ellátás előtt kell venni, a gyógyszer, az
infúzió vagy transzfúzió beadását megelőzően. Ha azonban a beavatkozások előtt nem történt
mintavétel - szervezet vízterét és az alkohol víztereken történő megoszlását figyelembe véve –
_____________________________________ 36Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976,229.0.
- 48 -
azt a folyadékpótlás után lehet, és el is kell végezni, mert mindenképpen informatív jellegű. A
transzfúzió, infúzió jelentős „hígító” hatásával számolni nem kell, a negatív eredmény
egyértelműen igazolja, hogy a sérült nem volt alkoholosan befolyásolt.
A Levél ajánlása szerint „a vizeletminta vételét minden olyan esetben szükségesnek tartja,
ahol az italfogyasztás a cselekmény ideje és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt,
mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben a cselekmény időpontjára való visszaszámolást is."
A mintavétel szabványosított egységdobozba történik, amely tartalmazza a vérvételhez és a
minták tárolásához szükséges eszközöket. Mivel a véralkohol vizsgálata csak folyékony
vérből történhet a tárolásra szolgáló kémcsőben alvadásgátló folyadék is van.
Az egységdobozhoz vérvételi jegyzőkönyvet mellékelnek, melynek első részét a vérvételt
elrendelő hatóság képviselője tölti ki. Ez tartalmazza a vizsgálandó személy személyi adatait,
a mintavételt szükségessé tevő cselekmény jellegét és annak időpontját. Rögzíteni szükséges,
hogy megelőzően történt-e vizsgálat - alkoholszondás vizsgálat vagy a kilélegzett levegő más
módon történő meghatározása -, ha igen, az milyen eredményt adott.
A második rész a vizsgálandó személy bemondása alapján az alkoholfogyasztásra, étkezésre
és gyógyszerszedésre vonatkozó adatokra vonatkozik. Ezt a vizsgálatot végző orvos vagy
egészségügyi személyzet tölti ki, és a vizsgálandó személynek alá kell írnia.
A jegyzőkönyv harmadik része az orvosi vizsgálat adatait tartalmazza. Ennek során a lehelet
alkoholszagát, a kötőhártyák belövelt voltát, a pupillák reakcióit, koordinációs zavarok
fennálltát, illetve a tudati állapotot rögzítik. Ezek alapján valószínűséggel lehet nyilatkozni a
vizsgálatkor fennálló alkoholos befolyásoltság mértékére. Enyhe fokú alkoholos
befolyásoltság esetén a lehelet alkoholszagán kívül a kötőhártyák belövelltsége, esetleg
szemtekergés jelentkezik, közepes fokú alkoholos befolyásoltság a koordináció zavarait
(Romberg-tünet, orr-ujj hegy kísérlet bizonytalansága, stb.) idézi elő, míg súlyos fokú
alkoholos befolyásoltság esetén a tudatai működés zavarai is felismerhetőek. A gyakorlat
szempontjából fontos, hogy egyrészt a felszívódás stádiumában súlyosabb, a lebomlás
stádiumában enyhébb tünetek regisztrálhatók, másrészt a klinikai tünetek és a tényleges
alkoholos befolyásoltság mértéke nagy egyéni különbségeket mutat.
Az eltérés akár 30-40%-os is lehet. Amennyiben az alkohol mellett más anyag (gyógyszer
vagy kábítószer) hatása is fennáll, a klinikai vizsgálati adatok megtévesztők lehetnek.
Mindezek miatt a klinikai adatok alapján az alkoholos befolyásoltság fennállta vagy annak
mértéke önmagában nem bizonyítható.
- 49 -
A vér- és vizeletalkohol görbe korábban tárgyalt jellegzetességei alapján párhuzamos vér- és
vizeletalkohol vizsgálat, illetve legalább 30 perc elteltével megismételt véralkohol vizsgálat
szükséges ahhoz, hogy megnyugtató módon lehessen bizonyítani, a vizsgálat időpontjában a
kérdéses személynél az alkohol görbe mely szakasza áll fenn. Egyetlen vizsgálati adat alapján
nem dönthető el, hogy a kapott érték a felszívódási vagy a lebomlási szakasz egy pontját
ábrázolja-e.
Mivel az orvosi vizsgálat és a mintavétel a helyszínen nem végezhető el, szükségszerűen
viszonylag hosszú idő telik el a cselekmény és a mintavétel között. Hazai, de nemzetközi
tapasztalatok is azt mutatják, hogy átlagosan egy óra különbséggel lehet számolni. Mivel a
jogi előírások megkövetelik a cselekmény idején fennálló alkoholos befolyásoltság
mértékének véleményezését, ez a szükségszerűen jelentkező idő intervallum indokolta többek
között azt, hogy a helyszínen alkalmazható módszerek kidolgozására került sor.
A kilélegzett levegő alkoholtartalma is alkalmas a szervezetben lévő alkoholkoncentráció
mérésére. A készülékek alkalmasak lehetnek a tájékozódó próba elvégzésére, de
megfelelhetnek az alkohol mennyiségi meghatározására is. Ezen utóbbiaknak bizonyos
követelményeknek eleget kell tenniük: különítsék el az alkoholfelszívódás és kiválasztás
szakaszát, mérjék a kilélegzett levegő mennyiségét, idejét, hőmérsékletét, ismételt mérés
során kisebb hibával rendelkezzenek, mint a meghatározott érték 5 %-a és a mérést
dokumentálják. A mérésre szolgáló készüléknek kielégítően specifikusnak kell lennie az
etilalkohol meghatározására. (Az alkoholszondák használatával az 5. pont alatt foglalkozom
részletesen).
A nyálminta alkoholtartalma az alkoholfogyasztás után ½ - 1 órával ad használható
eredményt az alkoholos befolyásoltság megítéléséhez.
Holttestből a fenti anyagokon kívül liquorból, szemcsarnokvízből és ízületi folyadékból is
történhet alkohol-meghatározás. Holttestből a vérmintát a combvénából kell venni.
Boncolásnál a vérmintán kívül vizeletmintát vagy agyvízmintát is félre kell tenni.
3.2. A klinikai tünetek és azok értékelése
,,A klinikai tünetek vizsgálata annak kiderítését célozza, hogy az adott véralkoholszint mellett
- az egyedi tűrőképesség figyelembevételével - milyen befolyásoltság jelentkezik?" A klinikai
tünetek felsorolását a vérvételi jegyzőkönyv tartalmazza. Az orvosszakértők klinikai tünetek
értékelése során a következőket értékelik:
- 50 -
a somaticus jegyeket:
a megjelenést, az öltözködést, a kilélegzett levegő alkohol szagát, a keringést, a légzést
(minőségét, mennyiségét), a vegetatív regulátiót, a reflex tevékenységet és a koordinációs
működést. A koordináció vizsgálatához különböző „próbákat" alkalmaznak: pl. Romberg (az
illető egymás mellé teszi két lábát, behunyja szemét, kinyújtja két kezét); nehezített Romberg
(az illető lábait nem egymás mellé teszi, hanem terpeszbe áll); ujj-orr próba (ujjával érintse
meg orrát) stb.
a psychés tüneteket:
a magatartást, beszédet, a tudat állapotát, a tájékozódást (saját személyét illetően, továbbá tér,
idő, környezet), az emlékezet működését, az érzelmi-hangulati megnyilvánulásokat, az
esetleges érzékcsalódásokat vagy téveszméket.”37
A klinikai tünetek vizsgálata önmagában még nem ad egyértelmű felvilágosítást az alkoholos
befolyásoltság mértékéről. Az egyén aktuális alkohol-tűrőképességétől, az alkoholhoz történő
hozzászokásától függően egyes tünetek még magas véralkoholérték mellett is negatívak
maradhatnak, más tünetek alkoholhoz nem szokott személyeknél a valósnál súlyosabb
ittasságot jelezhetnek.
A klinikai tünetek vizsgálata mindössze arra alkalmas, hogy a tudatállapotra és a viselkedésre
következtethessünk. A vizsgálatot végző orvos a tünetek rögzítésén kívül az alkoholos
befolyásoltság fokára nem nyilatkozhat!
3.3. Az alkoholos befolyásoltság határértékei
Az alkoholos befolyásoltság megállapítása és véleményezése a véralkoholkoncentráció
alapján történik. A klinikai tünetek a szakértő, s később az ítélkező bíróság számára csak kiegészítő adatot
jelenthetnek. Az alkoholos befolyásoltság határértékeit a 13. számú Módszertani Levél az
alábbiak szerint tartalmazza:
_________________________________________________________________________
37 Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 229-230.o.
- 51 -
0,2‰ (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,
0,21-0,50‰ (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt,
0,51-0,80‰ (61-80 mg%) = igen enyhe,
0,81-1,50‰ (81-150 mg%) = enyhe,
1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes,
2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos,
3,51‰ felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
A klinikai tüneteket és a laboratóriumi vizsgálattal kapott értékeket összehasonlítva nem
feltétlenül jutunk azonos következtetésre az alkoholos befolyásoltság kérdését illetően. Ez
azonban nem a klinikai tünetek megbízhatatlanságát jelzi, hanem az ittas személynek egy
adott időszakban fennálló alkohol-tűrőképességére következtethetünk. Ha tehát a mutatott
klinikai tünetek nem utalnak olyan fokú befolyásoltságra, mint amilyen az a mért
alkoholértékekből következne, ez esetben az ittas személy jó alkohol-tűrőképességgel
rendelkezik a vizsgált időszakban. Ha azonban a klinikai tünetek lényegesen súlyosabb
alkoholos befolyásoltságra utalnak, gondolni kell olyan gyógyszer jelenlétére, amely az
alkohollal együtt súlyosabb klinikai tüneteket produkál. A biztonságos gépjárművezetésben
való korlátozottság véleményezésénél a klinikai tünetek megbízhatatlansága miatt a
véralkoholszint vizsgálata megfelelőbb eszköz a befolyásoltság megállapítására.
3.4. Véralkoholszint számítása adatokból
Az előadott italfogyasztás és a talált értékek összehasonlítása az alkohol metabolizmus
szabályai alapján lehetséges. Mivel a fogyasztott alkohol a szervezet víztereiben oszlik meg,
az alkohol mennyisége, a testsúly és a vízterek nagyságára vonatkozó hányados ismeretében a
várható véralkohol koncentráció kiszámítható. A gyakorlatban az ún. Widmark képlet
használatos:
A1 = C1 x P x r
ahol
A1 = az adott időpontban a szervezetben lévő alkoholmennyiség grammokban.
C1 = a vér alkoholkoncentrációja ezrelékben,
p = a vizsgált személy testsúlya kg-ban,
r = a Widmark-féle faktor (férfiaknál 0,68 - 0,85, nőknél 0,55, átlagban 0,7-tel számolunk).
- 52 -
A számolásnál minden esetben figyelembe kell venni az alkohol fajsúlyát. A
térfogatszázalékban kifejezett koncentrációt 0,79-el szorozva kapjuk meg a 100 ml italban
található alkohol súlyszázalékát.
Kielégítő pontosságú eredményhez juthatunk úgy is, ha a számolást átlagértékekkel végezzük,
amely szerint 7-8 g alkohol elfogyasztása és felszívódása eredményez 0,15 ezrelék véralkohol
koncentrációt. Extrém súlyos vagy sovány személyek esetén minden esetben indokolt a
testsúlyt is figyelembe vevő képlet alkalmazása.
Az italfogyasztás és a mérés között általában hosszú idő eltelik. Üres gyomorra történő
italfogyasztás esetén felszívódási veszteséggel nem kell számolni, amennyiben az
italfogyasztást megelőzően vagy azzal párhuzamosan étkezés is történik, átlagosan 10%-os
felszívódási veszteséget kell figyelembe venni.
3.5. Visszaszámolás a cselekmény időpontjában fennálló véralkohol-koncentrációra,
következtetés a befolyásoltság mértékére
A vérminta alkoholkoncentrációja a minta vételének időpontjában meglévő al-
koholkoncentrációt jelzi. A cselekmény idején fennálló véralkohol koncentrációt és az
alkoholos befolyásoltság mértékét a véralkohol görbe leszálló szakaszában ún. visszaszámolás
útján lehet véleményezni. Ehhez azt a törvényszerűséget használjuk fel, hogy a véralkohol
koncentráció óránként 0,1-0,2 ezrelékkel (átlagosan 0,15 ezrelékkel), 2,0 ezreléknél magasabb
véralkohol koncentrációk esetén óránként 0,1-0,3 ezrelékkel csökken. Amennyiben tehát a
cselekmény és a mintavétel között eltelt időt megszorozzuk az óránkénti bontással és azt
hozzáadjuk a mért értékhez, megkapjuk a cselekménykor fennálló véralkohol koncentrációt.
Jelentősen nehezíti a visszaszámolást az, hogy az italfogyasztás szakaszosan és folyamatosan
történik, ez ugyanis többszörös véralkohol-csúcsot hoz létre. A visszaszámolás általános
szabályait a szakértők számára a következőkben fogalmazza meg a Levél:
1. Az alkoholfogyasztás befejezése után legalább egy órával lehet visszaszámolni a
cselekmény időpontjában fennálló alkoholos állapotra és az esetleges véralkohol-
koncentrációra. Folyamatos alkoholfogyasztás esetén az alkoholfogyasztás befejezése után
már 1/2 órával visszaszámolhatunk.
2. Tekintettel az egyéni tűrőképességre, célszerű a szakértőnek a visszaszámolást két
értékkel megjelölnie, ahol is a minimális és a maximális értéket adja meg.
- 53 -
3. 0,2 ezrelékes véralkoholszint alatt célszerű alkoholmentes állapotot véleményezni. A
visszaszámolás 0,2 ezrelék fölött elvégezhető.
4. Nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára, ha
- ha a véralkohol-koncentráció 0,20‰ alatti,
- ha a cselekmény és a vérvétel között eltelt idő ismeretlen,
- ha az italfogyasztás a cselekmény és a vérvétel között történt.
5. 5 órán túl is vissza lehet számolni a minimális és a maximális véralkoholérték
megjelölésével, viszont ez fajta visszaszámolás már bizonytalan.
Amennyiben a mérések és a számítások alapján bizonyítható vagy legalább is nem kizárható,
hogy a cselekmény idején felszívódási szak állott fenn, úgy a véralkohol koncentráció
ezrelékes mértékére és az esetleges alkoholos befolyásoltságra vélemény nem adható. A
felszívódás stádiumában a véralkohol koncentráció egyrészt alacsonyabb, mint az elméletileg
számított érték, másrészt a nagy egyéni különbségek miatt a felszívódás sebessége utólag nem
véleményezhető. Az ilyen irányú védekezést a biológiai törvényszerűségek miatt a haza
jogrendünk alapján kizárni nem lehet.
Segítséget jelenthet az, ha a cselekményt röviddel megelőző kis mennyiségű italfogyasztást
kizárni nem lehet, de ez az alkoholmennyiség a mért értéket nem eredményezhette. Ilyenkor
vélelmezhető, hogy milyen lehetett az a legalacsonyabb véralkohol koncentráció a
cselekmény idején, amely az előadott és nem kizárható mértékű italfogyasztás mellett
fennállott. Hasonló számítási mód alkalmazható az ún. ráivás esetén is, tehát amikor a
cselekmény után történik kis mennyiségű italfogyasztás.
Amennyiben a cselekmény és a mintavétel között egy óránál rövidebb idő telik el,
visszaszámolást nem alkalmazunk. Ennek oka, hogy 10-20 perc alatt a véralkohol
koncentráció csak olyan nagyságrenden belül változik a lebomlási szakaszban, amely a mérési
hiba tartományába esik.
4. A cselekmény utáni italfogyasztás: ráivás
A gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul, hogy a gépjárművezető ún. ráivással igyekszik
elleplezni a korábbi szeszesital fogyasztását, azaz arra hivatkozással, hogy az újabb
italfogyasztás már nem a gépjárművezetés során történt.
- 54 -
Könnyen elképzelhető pl. egy olyan eset, mikor a balesetben résztvevő jármű vezetője
megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztva továbbhajt, majd a rövid idővel
később őt elfogó rendőröknek úgy nyilatkozik, hogy idegességében a balesetet követően
rögtön pohár után nyúlt.
Ez a védekezés viszonylag könnyen kizárható a vér,- és vizeletalkohol-koncentráció
párhuzamos vizsgálatával, amely módot ad a mintavétel időpontjából nézve annak
véleményezésére, hogy az adott személynél a felszívódás vagy a lebomlás szakasza állt-e
fenn. A probléma megoldására az OIOI 13. számú módszertani levele nyújt útmutatást.
A ráivás bizonyítására, illetve kizárására az egy időben történő vér-és vizeletvétel, vagy a
kettős vérvétel ad lehetőséget. A szakértőnek három időpontra van szüksége: az első az
alkoholfogyasztás időpontja, a második cselekmény elkövetésének időpontja, s végül a
harmadik a vérminta vételének ideje. Ha a cselekmény, az állítólagos italfogyasztás és a
vérvétel 60-90 percen belül történt, úgy a vérvétel időpontjában vagy röviddel - néhány
perccel - később történő vizeletminta-vétel egyértelműen eldöntheti a ráivás vagy az utólagos
szeszesital-fogyasztás tényét. A véralkohol ugyanis - ahogyan azt a 2.2. pont alatt bemutattam
- a maximális értékét átlagosan számolva az italfogyasztás után 60 perc múlva éri el. A
vizeletalkohol maximális értéke később mérhető. Az alkohol felszívódási szakaszában a
vizeletalkohol értéke a véralkoholszint alatt marad, az egyensúlyi állapot kialakulása után
viszont a vizeletalkohol koncentráció meghaladja a véralkohol koncentrációját. Ebből
következően, ha a mintavétel eredménye szerint a véralkohol-koncentrációja a vizeletalkohol
koncentrációját meghaladja, a szakértő véleményezheti, hogy az italfogyasztás a vér,- és
vizeletminta vételét megelőzően legfeljebb 90-120 perccel történt. Az 1-1,5 órán belül történő
ráivást igazolja az, ha a vizeletalkohol koncentrációja a véralkohol értékét nem én el.
A ráivás bizonyításának másik lehetősége a kettős vérvétel, bár lényegesen kevesebb
információt szolgáltat, mint a vér-és vizeletminta együttes vizsgálata.
4. Az alkohol meghatározása a kilélegzett levegőből, az alkoholszondák alkalmazása
Mint minden biológiai membránon, a tüdő léghólyagocsák falán keresztül is megtörténik az
alkohol diffúziója. Mivel ilyenkor a tüdőkapillárisokban lévő vér alkoholkoncentrációja
magasabb, mint a tüdő léghólyagcsákban lévő levegő koncentrációja, a diffúzió az utóbbi felé
irányul. A megoszlási hányados 1:2100-2300, ami ezt jelenti, hogy 2001-2300 ml levegőben
van annyi alkohol, mint egy ml vérben. Mivel a diffúzió hőmérsékletfüggő, az függ az érintett
személy testhőmérsékletétől. A testhőmérséklet 1 Celsius fokkal történő megváltozása 6.7 %-
- 55 -
os differenciát idéz elő. Amennyiben valamely módszerrel mérni tudjuk a tüdő
léghólyagocskákban lévő levegő alkoholkoncentrációját, felrajzolhatjuk a kilégzett levegő
alkoholkoncentrációjának görbéjét. Ez - bár általános jellemzőiben a véralkohol-görbéhez
hasonló - a korábban ismertetettektől eltérő lefutású. Az alkohol felszívódásának szakaszában
a kilégzett levegő alkoholkoncentrációja mindig magasabb, mint a véralkohol-koncentráció, a
görbe csúcsát hamarabb éri el, és az a véralkohol-koncentrációt meghaladja, lebomlási
szakaszban a véralkohol-koncentráció alatt marad. Ennek oka az, hogy a véralkohol-
koncentrációt a könyökvénából, tehát a nagyvérkör visszeres részéről nyert vérből határozzuk
meg, míg a kilégzett levegő alkohol-koncentrációja a kisvérköri kapillárisok véralkohol-
koncentrációjával arányos.
A fentiek gyakorlati következménye az, hogy bár a vér és a kilégzett levegő alkohol-
koncentrációja egymással arányos, azok közvetlenül nem számíthatók át egymásba, vagy az
átszámítás szükségszerűen és pontosan nem kalkulálható mértékben hibát eredményez.
Bár elméletileg 0,38 mg/liter levegőalkohol-koncentráció felel meg 0,8 ezrelék véralkohol-
koncentrációnak, biztonsággal csak akkor mondható, hogy valamely személy véralkohol-
koncentrációja a 0,8 ezreléket meghaladja, ha egyrészt az a lebomlás stádiumában van,
másrészt levegőalkohol-koncentrációja magasabb, mint 0,5 mg/liter.
- 56 -
5.1. Az elektromos alkoholszondák és a vérvétel
Napjainkban két alapvető eljárás létezik, melyet az alkoholos állapot megállapítására
használunk: a hagyományosnak számító - vérminta alapján történő - gázkromatográfiás
vizsgálat, és az újabb, a kilélegzett levegő vizsgálata alkoholszondákkal. A követendő
gyakorlat alapján létezik egy harmadik módszer is: az említett két módszer kombinációja,
tehát amikor a kilélegzett levegő alkoholtartalmának vizsgálata mellett a laboratóriumi
vizsgálatot is elvégzik. Vannak olyan esetek is - pl. ráivás amikor a légalkoholszondák nem
nyújtanak kellő információt, ezért mindenképpen szükséges a vér,- és vizeletvétel is.
Bizonyos esetekben tehát az alkoholszondás vizsgálat és a vizeletvizsgálat csak kiegészítő
lehetőség a vérvétel mellett. „Az utóbbi években Európa csaknem minden országában a
kilélegzett levegő alkoholkoncentrációját vették figyelembe az ittasság kórismézésében. 2,1-
2,3 liter levegő alkoholtartalma felel meg 1 ml alkohol töménységének.38
Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1994. november 30-án megjelent módszertani
levele új módszerként szabályozta hazánkban az alkohol-meghatározást a kilélegzett
_______________________________________________________________________________
38 Dr. Buris László - Dr. Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának: igazságügyi orvosi értékelése, Bírósági Határozatok 1996/2, 153. o.
- 57 -
levegőből, ugyanakkor azonban kimondta azt is, hogy „a viszonylag nagy átlaghiba és szórás
miatt az ezrelékes véralkoholértékre történő átszámítás és ennek alapján az alkoholos
befolyásoltság mértékének véleményezése csak nagy megközelítéssel lehetséges." A
légalkoholmérő készülékek elterjedésében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy így
kiváltható az „erőszakos” vérvétel. Egy vérvételre beszállított - az alkohol hatásának
köszönhetően meglehetősen agresszív illető - ugyanis valószínűleg nem fogja önszántából
engedélyezni a vérvételt.
Az alkoholszondás vizsgálat ezzel szemben könnyebben kivitelezhető, a meghatározás
egyszerű volta lehetővé teszi, hogy a helyszínen végzett vizsgálattal az aktuális
alkoholkoncentrációt mérjük meg a ki1élegzett levegőben. Mindazonáltal mindkét
módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai is. A következőkben ezeket szedtem egy
csokorba:
A vérvizsgálat előnyei:
- A vizsgálat megismételhető.
- Kétség esetén vércsoportvizsgálattal a minta származása könnyen eldönthető.
- Az alkoholkoncentráció mellett más, a befolyásoltságot súlyosbító anyag gyógyszer, drog -is
meghatározható.
- A vérmintákban az alkoholkoncentrációt külső hatások nem befolyásolják.
- A meghatározás etilalkoholra specifikus módszerekkel történhet.
- A befolyásoltság súlyosságára az orvostudomány és a bírói gyakorlat által a
véralkoholszintre kidolgozott és a gyakorlatban jól bevált értékelési skála alapján kö-
vetkeztethetünk.
A vérvizsgálat hátrányai:
A cselekmény után vett vérmintából a cselekmény idejére vissza kell számolni,
következtetni kell egy korábban fennálló állapotra, és ez minden esetben bizonytalan-
ságot okoz.
A felszívódás szakaszában a cselekmény időpontjára visszaszámolni nem lehet.
Nehezen alkalmazható a visszaszámolásos módszer, ha az italfogyasztás szakaszosan
és folyamatosan történik.
Bizonyos estekben nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára.
A vérvétel olyan beavatkozás, melyet csak orvos végezhet.
- 58 -
A hatósági eljárások során előfordulhat, hogy a tárolt vérmintából újabb véralkohol-
meghatározást kérnek. Hetekkel, hónapokkal később elvégzett, ismételt vizsgálatnál a
tárolás során a véralkohol-koncentráció csökkenésével kell számolni, ez a csökkenés
törvényszerűségeket nem mutat, ebből következően az eredeti koncentrációra nem
lehet következtetni.
Az alkoholszondás vizsgálat előnyei:
Gyors, helyszíni meghatározás.
Visszaszámolásra gyakorlatilag nincs szükség, így elkerülhető az ebből adódó
hibalehetőség.
A mérés jegyzőkönyvét a vizsgált személy aláírásával igazolja, így nincs szükség
utólagos azonosításra.
A vérvétel szondák alkalmazásával általában kiváltható.
Az alkoholszondás vizsgálat hátrányai:
A vizsgálat későbbi időpontokban nem ismételhető meg.
Véralkohol-töménység csak bizonyos feltételek mellett számolható az adott értékből.
A szervezetben jelen lévő, befolyásoltságot okozó drogok, gyógyszerek nem
mutathatók ki.
5.2 Az alkoholszondák fajtái, alkalmazási körük
Ha az összes eszközt nézzük, akkor a Magyar Köztársaság Rendőrségénél a következők
vannak rendszeresítve: Spiratest, Lion Alcometer SD-400 alkoholteszter, Dräger
alkoholteszter, Seres Ethylometer, és Siemens Alcomat hiteles légalkoholmérő berendezés.
Az itt felsorolt eszközök mindegyike, a kilélegzett levegő alkohol-koncentrációját méri.
Az ittasság ellenőrzéséről szóló 27/2010. (OT 14.) ORFK utasítás alapján a rendőr
feladatának ellátása során ittasság ellenőrzést kizárólag a rendszeresített:
- 59 -
a) elektromos alkoholteszterrel (a továbbiakban: alkoholteszter)
LION Alcometer SD-400
Az országos rendőrfőkapitány 35/1995. számú intézkedése (hatályon kívül helyezte az azóta
már szintén hatályon kívül helyezett 17/1996. számú ORFK intézkedés) alapján 1995.
november hó l-i hatállyal országosan bevezetésre került a SERES ETHYLOMETER 670-TH
típusú, az OMH által hitelesített alkoholkoncentráció mérőberendezés és a LION
ALCOMETER SD400 típusú alkoholteszter.
A LION alkoholteszter egy elektromos készülék, melynek tölcsérébe fújva jelzi, hogy az
illető fogyasztott-e alkoholt, amennyiben igen, akkor az aktív módra átvált, és újbóli megfújás
után kijelzi mg/l értékben a kilélegzett levegőben lévő alkohol mennyiségét.
A LION nem hiteles műszer, bizonyítást alapozni rá nem lehet, az teljes mértékben az
elkövető nyilatkozatához kötött. E megállapítás magyarázatát az adja, hogy a LION szondát is
sok minden zavarhatja (pl. konyakmeggy, bonbon), és csalni is lehet vele (pl. többet vagy
kevesebbet belefújni). A LION szonda csak arra alkalmas, hogy az alkoholfogyasztás tényét
kimutatja, elsősorban tájékoztató jellegű.
Drager Alcotest 6810
A Dräger típusú alkoholteszter az elmúlt hónapokban lett rendszeresítve a rendőrségen,
ugyanolyan elven működik, mint az előbb említett LION készülék, csak ezen teszteren nincs
aktív és passzív mód, hanem közvetlenül kiírja a kilélegzett levegő alkohol-koncentrációját
mg/l értékben. Ha valaki nem fogyasztott alkoholt, akkor kiírt érték egyértelműen 0,00 mg/l.
- 60 -
A Dräger Alcotest 6810 elektrokémiai szenzora (üzemanyag-cella) kimondottan az alkoholra
reagál és nagyon rövid válaszideje van. A készülék gyors méréseket tesz lehetővé, már nagy
alkoholtartalom esetén is, ellentétben a LION készülékkel.
A manipulációt megakadályozandó a mintát egy mikroprocesszor ellenőrzi. A készülék
egyszerre 250 teszteredményt tud tárolni a memóriában. Egy optikai adapter segítségével a
naplókat át lehet vinni egy számítógépre. Minden egyes teszteredményhez egy időbélyeg is
társul. A készülék két AA alkáli elemmel működik, amelyekkel több mint 1500 teszt
végezhető.
b) alkoholkimutató indikátorcsővel (a továbbiakban: alkoholszonda)
Spiratest
Ez a ma már hagyományosnak tekinthető alkoholszonda. Kémiai alkoholszondás
vizsgálatoknál az alkohol redukáló tulajdonságát használjuk fel, azt, hogy megfelelő kémiai
anyagot színessé redukál.
A Spiratest alkoholszonda töltete a rajta átfújt levegő alkoholtartalmától az eredeti sárgáról
zöld színűre változik. Minél nagyobb az átfújt levegő légalkohol koncentrációja, annál
hosszabban és mélyebb zöldre változik a cső töltete. A cső a mintavétel során, annak
eredményétől függetlenül, a kémiai reakció hatására felforrósodik, amellyel ellenőrizni lehet,
hogy a mintaadás megfelelő-e. Ha a cső nem forrósodik át, akkor a mintaadó nem
rendeltetésszerűen fújja a szondát, amely megalapozhatja a vér- és vizeletminta vételre
történő előállítás szükségességét is.
- 61 -
Amennyiben felmerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de a vezető magatartása nem utal
nyilvánvalóan súlyosabb alkoholos befolyásoltságra, az alkoholszonda csak kis mértékben
színeződik el.
A vizsgálat számos hibalehetőséget hordoz:
A szonda nem etilalkohol-specifikus, az alkoholon kívül más anyagis elszínezheti, s
így különösen étkezés után vagy dohányzást követően végzett vizsgálat álpozitív
eredményt adhat.
Nyálrészecskék bekerülése a vizsgáló csőbe álpozitív eredményt adhat
A színváltozás mesterséges fényben nehezen értékelhető.
Az alkoholkoncentrációra következtetés lehetetlen.
Mindezek alapján tehát látható, hogy a Spiratest típusú alkoholkimutató indikátorcső
megbízhatósága kétséges, ráadásul a színskála legfeljebb hozzávetőlegesen alkalmas a
koncentráció meghatározására. Ha az intézkedő rendőrök – mindenféle egyéb,
alkoholfogyasztás gyanújára utaló jel nélkül – pusztán egy ilyen típusú szonda enyhén
elszíneződő „eredményére” építve veszik el a vezetői engedélyt a helyszínen, aggályosnak
minősülhet. A Spiratest típusú szondák megbízhatatlansága és pontatlansága miatt – a komoly
jogkövetkezményekre is tekintettel – indokolt az ellenőrzések során kizárólag precízebb, a
numerikus kijelzésre alkalmas elektromos alkoholmérő berendezéseket használni.
Az elmondottakat figyelembe véve megállapítható, hogy a kémiai alkoholszondás vizsgálatot
csak szűrővizsgálatra használhatjuk, de pozitivitása sem feltétlenül jelzi a megelőző
alkoholfogyasztást. A negatív alkoholszondás vizsgálat viszont kizárja az alkoholos állapot
fennálltát. Alkoholszonda alkalmazására csak alkoholteszter hiányában kerülhet sor.
- 62 -
c) hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz)
hajthat végre.
SERES ETHYLOMIETER 670-TH; SIEMENS-ALCOMAT
A vér alkoholtartalmának meghatározására a vérvétel mellett elfogadott, hiteles technikai
eszköz és megoldás a fenti légalkohol szondák alkalmazása. Azért hiteles eszközök, mert ezek
a már lebomlott alkoholt mutatják ki. A külföldi és a hazai kísérletek igazolták azt, hogy a
kilélegzett levegő alkoholtartalmának infravörös spektroszkópos meghatározása a
gázkromatográfiás mérés pontosságát megközelítő módszer. A közlekedésben résztvevő
járművezetők alkoholfogyasztásának bizonyítására bevezetett hitelesített légalkoholmérő
készülékek által szolgáltatott adatok - néhány esetet kivéve - elegendő bizonyítékot
szolgáltatnak a szeszesitaltól befolyásolt állapot megállapításához is. Az alkoholos
befolyásoltság bizonyítására alkalmazott vérvétel és a laboratóriumi vizsgálat helyett
szorgalmazni kell az elektromos alkoholszondák, illetve hitelesített légalkoholmérő
készülékek alkalmazását, melyek alkalmasak az emberi szervezetben lévő
alkoholkoncentráció hiteles és bizonyító erejű kimutatására.
A hitelesített légalkoholmérő készülékkel 15 perc különbséggel két mérést kell elvégezni,
úgy, hogy az első mérés a helyszíni ittasság ellenőrzés időpontjától számított 30 percen belül
megtörténjen. Ha a rendőri intézkedés helyszíne és a hitelesített elektromos légalkoholmérő
készülékkel ellátott rendőrségi szerv között nagy a távolság, vagy a hiteles mérésre 30 percen
belül nem kerülhet sor, akkor vérvételt kell eszközölni. Sajnos a mindennapi gyakorlatban
gyakran előfordul - elsősorban a szabályok nem kellő betartása, másodsorban pedig a műszaki
felszereltség hiánya miatt -, hogy a vizsgálatra a kötelezően előírt 30 perces időintervallumot
követően kerül sor. Ez a körülmény a vizsgálat eredményét könnyen kétségessé teheti. Fontos
az, hogy a műszereket kellően képzett rendőrök alkalmazzák.
A SERES szonda először a környezetéből vesz levegőt, az lesz a kiindulási érték. Méri a
befújt levegő mennyiségét is, 2,8 liter levegőt kell befújni. A szonda méri a nyomást, amivel
az illető fúj (nehogy vegyen egy kis szeszmentes levegőt) és folyamatosan méri a befújt
levegő alkoholtartalmát.
- 63 -
Siemens Alcomat
Ennél a készüléknél az eredményes méréshez szükséges, hogy a befújt levegő legalább 1,7
liter, a befújás időtartama legalább 3 másodperc legyen. E határoknál kisebb értékek esetén a
mérés sikertelen, míg a nagyobb eredmények a mérés eredményét nem befolyásolják. A
műszer a friss alkoholfogyasztás, vagyis a szájüreg koncentrációja esetén nem ad eredményt.
A kifújt levegőre nézve a műszer állandó hőmérsékletre; az átlagosnak tekinthető 34 Celsius
fokra van beállítva. Az ettől eltérő hőmérsékletű levegőbefújást a műszer nem méri. Az
Alcomat típusú műszer a mért értékeket egyértelműen dokumentálja: feltünteti a mérés pontos
időpontját, a mérések értékelhetetlenségét, a két ismételt értékelhető mérés esetén azok
eredményét a mért levegőalkohol értékkel (BH 1994. 645).
Az elektromos légalkoholmérő készülékek csak hitelesített állapotban alkalmasak joghatályos
mérésre. A hitelesítési bizonyítványt ezért meg kell őrizni és az eljárás során felmerülő igény
esetén be kell mutatni.
Dräger Alcotest 7110
A Dräger Alcotest 7110 egy speciális hitelesített alkoholellenőrző szonda a légalkohol
koncentráció meghatározására, amit nem lehet manipulálni. Telepített és hordozható
(autókban) formában is használható a rendőrségnél. Az integrált nyomtatóval teljes mértékben
dokumentálni lehet a teszteredményeket.
A Dräger Alcotest 7110 Standard egy infravörös érzékelőt használ a légalkohol szintjének
meghatározására. 9,5 µm-es hullámhosszon működik.
- 64 -
Ebben a tartományban nagy a szénhidrogének elnyelési foka, így kimondottan az alkoholra
reagál. Billentyűzettel való működtetésekor be lehet gépelni a vizsgált személy adatait.
5.3. Az alkoholos befolyásoltság véleményezése a kilélegzett levegő alapján
Az elektromos légalkohoIteszterek jellegükből következően más mértékegységben – mg/l -
ben - adják meg a mért értékeket. Átlagosan 2100 ml levegő alkoholtartalma felel meg 1 ml
vér alkoholtartalmának. A bírói gyakorlat a Siemens-Alcomat alkoholkoncentrációt mérő
berendezések bizonyítási eszközként való alkalmazását, illetve a mért értékeknek
bizonyítékként történő elfogadását elismeri (BHI994. 645.). Ugyanez elmondható az
előbbivel azonos elven alapuló Seres-Ethylometerrel és Dräger Alcotest 7110-el végzett
vizsgálatokra is. „A kilégzett levegő alkoholtartalmának meghatározására nincs objektív
lehetőség, de ez egyszersmind szükségtelen is, hiszen az említett készülékek a kilélegzett
levegő alkoholtartalma alapján szolgáltatnak az alkoholos befolyásoltságra vonatkozó mérési
eredményeket" (BH1997. 435.). A légalkoholszondák által szolgáltatott mérési eredmények
értékelését a gyakorlat alakította ki: „Olyan határértékeket kell javasolnunk, melyek a
kilégzett levegő alkoholértékeit jelzik és nagyjából megfelelnek a befolyásoltság fokának
is.”39
____________________________________ 39 Dr. Buris László - Dr. Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának igazságügyi orvosi értékelése, Bírósági Határozatok, 1996/2, 154. o. .
- 65 -
Az alábbi táblázat ad iránymutatást az alkoholos befolyásoltság értékeléséhez:
0 - 0,1 mg/l = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható,
0,11 - 0,40 mg/l = igen enyhe,
0,41 – 0.75 mg/l = enyhe,
0.76 – 1.25 mg/l = közepes,
1.26 mg/l felett = súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
A rendőrség belső normái is tartalmaznak a levegőalkohol-koncentráció értékelésére
vonatkozó rendelkezéseket:
a) A 27/2010 ORFK Utasítás alapján ha az alkoholteszterrel végzett mérés gépi
meghajtású közúti járművet vezetőnél 0,3 mg/l, egyébesetben pedig a 0.5 mg/l
légalkoholértéket nem haladja meg, és a mintavételel érintett személy nem szenved
tüdőbetegségben illetve nincs testhőmérséklet emelkedése, az elkövető írásos elismerő
nyilatkozata esetén nincs szükség további mintavételre.
b) Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy az előbbi eredményt nem fogadja el,
szóban kell nyilatkoztatni, hogy hajlandó-e magát alávetni, hiteles mérőeszközzel
történő vizsgálatnak. Amennyiben igen, és nem szenved tüdőbetegségben, illetve nincs
testhőmérséklet emelkedése, intézkedni kell az ilyen eszközzel történő mérésre.
c) A 0.1 mg/l alatti mérési eredmény orvosszakértői szempontból nem értékelhető.
d) A hiteles mérőeszközzel 15 perc különbséggel két mérést kell elvégezni úgy, hogy az
első mérés a cselekmény időpontjától számított 30 percen belül megtörténjen.
e) Amennyiben az első mérés eredménye a 0.5 mg/l értéket nem haladja meg, a szeszes
ital fogyasztásából származó alkohol szervezetben való jelenlétének, a 0.5 mg/l-t
meghaladó érték esetén az alkoholos befolyásoltságnak a gyanúja állapítható meg.
f) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, és az eredményeket ki kell nyomtatni, majd
azokat a mintát adó személlyel alá kell íratni.
- 66 -
6. A kötelező vérvétel esetei
A 27/2010. (OT 14) ORFK Utasítás 25. pontja taxatíve felsorolja, hogy mikor szabad a
bizonyítás érdekében vért venni.
„A rendőri intézkedést vérvétellel és lehetőség szerint közel azonos időben végzett
vizeletminta vételével kell lefolytatni akkor, ha az ellenőrzés alá vont személy
a) az alkoholszondával, az alkoholteszterrel vagy a hiteles mérőeszközzel végzett ellenőrzést
megtagadja,
b) olyan állapotban van, amely meggátolja az alkoholszonda, alkoholteszter, a hiteles
mérőeszköz eredményes alkalmazását,
c) nyilatkozata szerint tüdőbetegségben szenved, vagy testhőmérséklet emelkedése van, és az
ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes
ital fogyasztás gyanúja fennáll,
d) az egészségi állapotára (tüdőbetegségére, testhőmérséklet emelkedésére) vonatkozó
nyilatkozat megtételét vagy annak aláírását megtagadja,
e) hiteles mérőeszközzel történő első mérés foganatosítása a cselekmény időpontjától
számított 30 percen belül nem hajtható végre
f) a Jegyzőkönyv aláírását megtagadja,
g) a hiteles mérőeszköz mérési eredményét kétségbe vonja és véralkohol-vizsgálatot kér,
h) nyilatkozata, vagy az ez irányú ellenőrzés eredménye alapján szervezetében a vezetési
képességre hátrányosan ható szer jelenléte valószínűsíthető, és az ittasság ellenőrzés
eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás
gyanúja fennáll,
i) nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy annál súlyosabb kimenetelt eredményező
közlekedési, illetve a közlekedés körében segítségnyújtás elmulasztása, vagy cserbenhagyás
bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az
ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll,
j) a gyanú szerint a cselekmény után szeszes italt fogyasztott vagy az ittasság ellenőrzés előtt
a helyszínt elhagyta, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső
jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll.
Ha a vizeletminta biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérvételre kell intézkedni úgy, hogy a
második vérvételre az első mintavételt követő 30-45 perc között kerüljön sor.”
- 67 -
7. A post-alkoholos állapot
Szintén gyakorlati problémát jelent az ún. post-alkoholos állapot megítélése. ,,A szeszes
italtól befolyásolt állapotban történő járművezetés nem azonos a post-alkoholos állapotban
történő vezetéssel" (BH 1989. 344.) Az ilyen állapotban levő személynél a korábbi alkoholos
állapot maradványtünetei - másnaposság, fejfájás, rossz közérzet stb. - jelentkeznek, azonban
a korábban fogyasztott szeszes ital a szervezetből már kiürült vagy csak olyan csekély
mértékben mutatható ki, amely a biztonságos járművezetéshez szükséges képességet nem
érinti. (BH 1982. 134.) "Ennek következtében a post-alkoholos állapotban történő
járművezetés az ittas járművezetés bűncselekményét nem valósítja meg.”40 Ezekben az
esetekben ugyanis felmerülhet, hogy nem a szeszesital hatása, hanem a pszichés-fiziológiás
negatív állapot miatt nincs a járművezető biztonságos vezetésre képes állapotban, vagy
legalábbis korlátozott a képessége. (KRESZ 4. § (1) bekezdés b) pont).
Ezért a posztalkoholos állapotban és azzal összefüggésben okozott baleset - egyéb tényállási
feltételek megvalósulása esetén - a közúti baleset okozása bűncselekmény keretei között
értékelhető.
A post-alkoholos állapot megítélésénél a 13. számú Módszertani Levél nyújt segítséget. A
Levél szerint ugyanis a szervezet egy óra leforgása alatt 0,15 ezreléknek megfelelő, 7 gramm
alkoholt bont le. Tudjuk például, hogy 300 ml sörben 12 gramm tiszta alkohol található, így
ha egy 70 kg súlyú megiszik egy pohár sört, májának kb. két órába telik az alkohol lebontása.
"Természetesen nem post-alkoholos állapotban történő járművezetésnek minősül, ha az
elkövető vérében - a korábbi szeszes ital fogyasztása után - 0,8 ezreléket elérő vagy
meghaladó alkoholtartalom található, avagy a 0,5 ezreléket elérő vagy meghaladó véralkohol-
koncentráció mellett ún. klinikai tünetek is észlelhetők. Ilyen esetben az elkövető nem post-
alkoholos, hanem még szeszes italtól befolyásolt állapotban van és bűncselekményért vonható
felelősségre."41
_________________________________ 40 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999, 239. o. 41 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc -Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,239. o.
- 68 -
A posztalkoholos állapottal azonos megítélésűnek lehet tekinteni a pszichoaktív anyagoktól
függő viszonyba került személyeknél az "elvonással" összefüggésben kialakult tünetegyüttest.
Az elvonás igen kedvezőtlen fizikai és pszichés tünetei kétségtelenül rontják a vezetési
képességet. Itt – megítélésem szerint - azonban már nem a befolyásoltságot megteremtő aktív
szerhatásról van szó, hanem adott esetben a vezetési képesség egyéb korlátozottságáról.
Az elvonási tünetekkel járó állapotokban történt vezetés így önmagában nem bűncselekmény,
az ilyen állapotokkal összefüggésben okozott közlekedési baleset, szintén a Btk. 187. §
keretében értékelhető.
Maga az idült alkoholizmus állapota, valamint a kábítószer-függőség mint állapot az előbbiek
szerint csak a biztonságos vezetésre képes állapotot érinti, aktív hatóanyag hiányában
alkoholtól illetve vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotnak nem
tekinthető. Ez a felfogás összhangban áll a Btk. 24. § és 25. § rendelkezéseivel, mely szerint
ezeket az állapotokat olyan betegségként kezeli, melyek kimeríthetik a kóros elmeállapot
feltételeit. Ezek a betegségek és állapotok a vezetésre való alkalmatlanságot alapozzák meg.
A post-alkoholos állapot bírói megítélésére álljon itt két jellemző példa:
1. A bíróság adott ügyben megállapította annak a gépkocsivezető vádlottnak a bűnösségét, aki
az előző napon olyan nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, hogy annak a szervezetből
való teljes kiürülése - figyelemmel az óránkénti átlagos lebomlásra - legalább 13-14 órát vett
igénybe. Miután a vádlott néhány órai alvás után vállalkozott a jármű vezetésére, a bíróság
arra a következtetésre jutott, hogy az "igen enyhe" alkoholkoncentráció ellenére a vádlott a
biztonságos vezetésre képtelen állapotban volt. Nincs alapja annak a gyakori védekezésnek,
hogy az ittas vezetést elkövető terhelt szervezetének adottságai miatt nagyobb alkoholtűrő
képességgel rendelkezik, sőt ez adott esetben a rendszeres alkoholfogyasztásra utaló
körülmény lehet (BH1983. 101.).
- 69 -
VII. Vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása
Az 1998. évi LXXXVII. törvény módosította a Btk. 188. §-t. A módosítás eredményeként a
szeszes italtól befolyásolt állapottal azonosan kell értékelni és büntetni azt, aki
járművezetőként a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a
forgalomban. Mondhatjuk persze azt is, hogy a törvénymódosítás révén a büntetőjog behozta
23 évi lemaradását a KRESZ-szel szemben, hiszen a 4. § (1) bekezdés c) pontja 1975 óta
tiltotta a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetést.42
Az utóbbi években az újságok híradásaiban sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk "diszkó
balesetekként" közismertté vált közlekedési balesetekkel. Ezek olyan súlyos - gyakran halálos
kimenetelű - balesetek, melyeket tipikusan a szórakozóhelyekre igyekvő vagy onnan
éppenséggel hazafelé tartó, drogot fogyasztó fiatalok szenvednek el. Első ránézésre ezek a
balesetek gyakran megmagyarázhatatlannak tűnnek, hiszen sem az útviszonyok, sem az
időjárás nem indokolja, nincs féknyom, kikerülő manőver, csupán a puszta tény: fiatal
emberek nagy sebességgel a fának rohannak. Az elvégzett vizsgálat aztán mindenre
magyarázatot ad.
A problémával természetesen nem csak nekünk kell megbirkóznunk. Németországban például
kb. 500 eset fordult elő évente. A szakemberek ott különféle mérőeszközökkel és törvényi
megoldásokkal vették fel a harcot a drogos járművezetőkkel szemben. Magával a jelenséggel
a kutatók egyébként már évtizedek óta foglalkoznak. A külföldi szerzőkön kívül magyar
kutatók is - például Viski László és Irk Ferenc - foglalkoztak a témával korábban. Hazánkban
azonban két okból sem kezdődött el a gyakorlatban a harc, egyrészt, akkoriban még nem volt
égető probléma, másrészt, a javaslatok anyagi és tárgyi eszközök hiányában csak jámbor
óhajok maradtak.43
Sajnos azonban manapság már úgy tűnik, hogy a szóban forgó bűncselekmények elkövetését
illetően - legalábbis ami a trendet illeti - követjük a nyugati mintát, s a jövőben is valószínűleg
az ilyen jellegű bűncselekmények számának növekedésével kell számolnunk.
Ezért volt indokolt lépés a kábítószer, illetve a vezetési képességre hátrányosan ható szer
befolyása alatti járművezetés kriminalizálása. _______________________________________________ 42A KRESZ indokolása szerint "a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmán elsősorban a kábítószereket kell érteni. Ezek mellett azonban a gyógyszerek is hatnak hátrányosan. Így jogszabályi tilalom alapján nem vezethet járművet, aki erős hatású, a vezetési képességet befolyásoló, vagy egyébként nagyobb mennyiségű gyógyszert vett be; altatás vagy fájdalomcsillapító injekció utáni kábult állapotban van." 43 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, BelügyiSzemle1996/10, 57.o.
- 70 -
Az ugyanis kétség nélkül kijelenthető, hogy a kábítószer vagy valamilyen kábító hatású anyag
hatása alatt lévő járművezető legalább olyan veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, mint
az ittas járművezető. A veszély abban rejlik, hogy ezen anyagok az alkoholhoz hasonlóan a
központi idegrendszerre hatnak, „ez pedig a közlekedésben azt jelenti, hogy romlik a
tájékozódó képesség, csökken az értelmi kontrolltevékenység hatékonysága, az ösztönös és
indulati reakciók lefékezése. A közúti forgalomhoz való alkalmazkodó képesség, a
megbízható vezetés hiánya, esetleges csökkenése pedig alapját képezi a közlekedési
baleseteknek.”44
1. A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalma
A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát a törvény nem határozza meg. A
fogalom mindenképpen egy gyűjtőfogalomnak: tekinthető. A jogirodalomban fellelhető
nézeteket és a Btk. miniszteri indoklását alapul véve az említett szerek alábbi csoportjait
különböztethetjük meg:
1.1. Kábítószerek
Nyilvánvaló, hogy vezetési képességre hátrányosan ható szernek kell tekintenünk a különböző
kábítószereket. Az 1/1968. (V. 12.) BM - EüM együttes rendelet l. §-ának (1) bekezdése
határozza meg a kábítószer fogalmát.45 A kábítószernek minősülő anyagok és készítmények
jegyzékét a rendelet 1-3. mel1éklete tartalmazza.
Anélkül, hogy részletesen belemerülnék a témába, néhány dolgot fontosnak tartok
megjegyezni a kábítószerekről. ,,A kábítószerek növényi eredetű alkaloidák, vagy
szintetikusan előállított anyagok, amelyek közös tulajdonsága, hogy a központi
idegrendszerre, az agykéreg fájdalomérző központjaira hatva a szervezetben kellemes érzést
(eufóriát), félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet és érzéki csalódásokat
(hallucinációkat) válthatnak ki.
_____________________________________ 44Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, BelügyiSzemle1996/10. 57.o. 45E szerint „kábítószer élvezetre alkalmas anyagnak (továbbiakban kábítószer) az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett a New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer egyezmény alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd hígításait kell tekinteni.”
- 71 -
Alapvető következményük a hangulatváltozás."46 Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy
belássuk azt a veszélyt, melyet egy kábítószer hatása alatt lévő vezető jelent a közlekedés
biztonságára. A legismertebb kábítószerek: az ópium, a morfin, a heroin, a kodein,
dihidrokodein, a kokain és a hasis.
1.2. Pszichotrop anyagok
A pszichotrop anyagok fogalmát a 4/1980. (VI. 24.) EüM - BM együttes rendelet l.§-a
határozza meg.47 A pszichotrop anyagok jegyzékeit a rendelet melléklete tartalmazza.
A hivatkozott rendeletek ugyan az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos
nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. tv. Hatályba lépése napjától (2004.
május 1.) hatályon kívül helyeződtek azonban a hatályba lépés előtt elkövetett
cselekményekre az elkövetéskor hatályos rendeletek - mint háttér jogszabályok -
vonatkoznak. Jelenleg „A kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal végezhető
tevékenységekről” szóló 142/2004. (IV 29.) Korm. rendelet - amelynek a 34. § (4) bekezdés
b), illetve c) pontja helyezte hatályon kívül a korábbi rendelkezéseket - l. számú
mellékletének A) fejezete tartalmazza a kábítószerek jegyzékét, míg a B) fejezet a
pszichotrop anyagok listáját.
A vegyészet és az orvostudomány a kábító hatás és a kóros élvezetre alkalmasság
szempontjait figyelembe véve különbözteti meg a pszichotrop anyagokat a kábítószerektől. A
pszichotrop anyagok olyan, a pszichikai működést befolyásoló szerek, „amelyek önmagukban
vagy más anyagokkal (gyakorlatilag szeszes itallal) kombinálva alkalmasak arra, hogy
kábulatot okozzanak, fogyasztásukhoz a fogyasztó hozzászokjon, a hiánytünetek
jelentkezésével függőségbe kerüljön.”48 A pszichotrop anyagok többségükben gyógyszer
alapanyagok. Hatásukat tekintve lehetnek altatószerek, nyugtatószerek, fájdalomcsillapítók,
hallucinogének. A két leggyakrabban előforduló pszichotrop anyag az LSD és az amfetamin.
____________________________________________ 46 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 568. o. 47E szerint „pszichotrop anyagnak kell tekinteni az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben 1971. évi február 21. napján aláírt egyezmény alapján nemzetközileg pszichotrop anyagnak nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban annak minősített anyagokat, valamint azok bármilyen töménységű hígításait vagy szilárd készítményeit.” 48 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 572. o.
- 72 -
Az említett jegyzékek azért bírnak komoly jelentőséggel, mert a büntetőeljárás során a
jogalkalmazók nem vizsgálják, hogy az ügyben szereplő szer milyen hatással volt a
járművezetőre, hanem amennyiben az szerepel a kábítószerek, illetve a pszichotrop anyagok
listáján, akkor azt a vezetési képességre hátrányosan hatóak minősítik. Ezt ismét mint egy
megdönthetetlen vélelmet kell bizonyítékként felfogni.
1.3. Bódultságot okozó egyéb anyagok
A fent említett szereken kívül gyakori a gyógyszerek - elsősorban az idegrendszerre ható
gyógyszerek - sok esetben nagy mennyiségű, illetve alkohollal történő bevétele, amely
ugyancsak hátrányosan hat a vezetési képességre. A gyógyszer hatása ugyanúgy, mint az
alkohol vagy a kábítószer, hangulat-és tudatelváltozásokat, ingerültséget, gátlástalanságot
vagy gátoltságot okozhat. De jelentkezhet a túlzott és rendszertelen gyógyszerfogyasztás
hatása fokozott fölényérzetben, agresszív magatartásban, fokozhatja a vezetők meglévő
határozatlanságát, bizonytalansági érzéseit, félelmi és szorongásos állapotot is teremthet. Az
sem lehetetlen, hogy a mértéktelen koffein vagy nikotin fogyasztás is korlátozza a
vezetőképességet, vagy okoz teljes vezetésképtelenséget. A gyógyszerek és élvezeti cikkek
mértéktelen, orvosi utasítás nélküli fogyasztása csökkentheti az egyéni és a társadalmi
felelősségtudatot, a közúti forgalomhoz való alkalmazkodási képességet, a megbízhatóságot.49
Ide tartoznak még a drognak nem minősülő szerek, a legálisan kapható, bódultságot okozó,
úgynevezett dizájner drogok is. A dizájner drogok a kábítószerek listáján nem szereplő
termékek, melyek többnyire nem emberi fogyasztásra szántak.
Növényi tápsóként, fürdősóként, füstölőként, fiatalok által közismert és kedvelt szer a Herbal,
ajándéktárgyként vagy épp múzeumi mintapéldányként árusítják speciális boltokban vagy az
interneten, gyakran innovatív, agresszív online marketing kíséretében.
_______________________________________ 49 Dr. Imre Iván – Reményi - Gyenes István: A közúti szabálysértések, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970, 49. o.
- 73 -
2. A bizonyítás nehézségei
Az emberi szervezetből a gyógyszer-, illetve a drog mennyiségének és minőségének
kimutatása bonyolultabb és egyben költségesebb művelet, mint az alkoholkoncentráció
mérése. Ugyanakkor további komoly problémát jelent a befolyásoltság megállapítása, illetve
ezzel kapcsolatosan egy olyan határérték megállapítása, amely felett már a vezetésre káros
hatás objektive kimondható, azaz a vezetésre alkalmatlanság tényének elfogadott volta.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt járművezetésről csak az
eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő
toxikológiai, valamint - esetleges - alkoholos vizsgálatok adatai alapján adható vélemény.
Minden esetben szükséges igazságügyi orvos szakértői vélemény beszerzése!
A szakértői vizsgálat módszerére és a vélemény kialakítására az Országos Igazságügyi
Orvostani Intézet ajánlása, valamint az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet 1. sz.
Módszertani Levele irányadó.
A hazai gyakorlat szerint a kábítószer-fogyasztás bizonyításához szükséges toxikológiai
vizsgálatok elvégzésére az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet illetékes. A
rendőrségen csak az immunreakciók elvén működő gyors szűrővizsgálatok bevezetésére
került sor vizeletminták vizsgálatára, amelyek alapján a kapott pozitív eredmények további -
egyéb intézményben végzett megerősítő műszeres vizsgálata szükséges.
A kábítószer-fogyasztás bizonyításához kapcsolódó munka egyik kézenfekvő lépése a
vizsgálat alá vont személy szervezetéből minta biztosítása és abban a kábítószer, illetve
maradványának kimutatása. Természetesen csak olyan minták jöhetnek szóba, amelyek
gyűjtése nem vonja maga után a mintahordozó személy egészségkárosodását és mind a
mintahordozó, mind a mintavevő szempontjából elfogadható módon elvégezhetők. A
szakértők többsége vizeletminták vizsgálatát javasolja, mivel a vizelet a mintaszolgáltató
együttműködése és megfelelő helyi feltételek biztosítása esetén viszonylag egyszerűen,
sérülés okozása nélkül beszerezhető. A vizeletben szinte az összes kábítószer metabolitja
megjelenik, és hosszabb ideig detektálható benne, mint a vérben.
A vizelet kábítószer-, illetve metabolit tartalma azonban nem ad információt a befolyásoltság
mértékére, a bevett adagra és a bevétel időpontjára.
A vérminták vizsgálatának abból a szempontból van jelentősége, hogy a vér kábítószer-
tartalma alapján esetenként következtetni lehet a kábítószer által okozott befolyásoltság
mértékére. A vér kábítószer-, illetve metabolit koncentrációja azonban nem mindig van szoros
összefüggésben a befolyásoltság mértékével. Például LSD fogyasztása után az LSD és
- 74 -
lebomlási termékeinek teljes kiürülését követően hosszabb-rövidebb idő múlva jelentkezhet
az úgynevezett „flashback” hatás. A „flashback” hatás során a fogyasztó hasonló állapotba
kerül, mint amilyen közvetlenül a fogyasztást követően állt be, azaz újabb adag LSD bevétele
nélkül érzékcsalódásai lesznek. Az adagnövelési hajlam ugyancsak akadályozza a kábítószer
vérkoncentrációja alapján a befolyásoltság mértékére vonatkozó megbízható következtetés
levonását. (Például kezdő kábítószerélvező számára kevesebb hatóanyag váltja ki a kívánt
hatást, míg függő egyének esetében jóval nagyobb dózis hatásos.) A vérminta vétele
szakember által elvégezhető beavatkozást igényel.
A kábítószer maradványok a verejtékben is megjelennek és így az elemzéshez a bőrfelületről
is vehető minta. A nyál ugyancsak alkalmas a fogyasztott kábítószerek kimutatására. A haj- és
szőrszálak vizsgálata alapján a kábítószer-fogyasztási szokások - adott időszakban milyen
kábítószereket, milyen időbeni sorrendben fogyasztott az illető - is rekonstruálhatók. A
kábítószer fogyasztók kéz- és lábujjainak körmei pedig például a kokainfogyasztás
bizonyításához megfelelő mintahordozók.50
Ahhoz, hogy a rendőrség kiszűrje a kábítószer hatása alatt álló vezetőket - védve ezzel a
társadalmat és a potenciális áldozatokat - először is meg kell találnia őket. Ez azonban
korántsem egyszerű. ,,Az alkoholos befolyásoltság fokának meghatározása viszonylag
egyszerű, és az eljárás is olcsó. Az ittasság fokának meghatározásánál az igazságügyi orvos
szakértő - a klinikai tünetek mellett - a véralkohol-tartalom meghatározásának alapján készíti
el véleményét. A kábítószer vérből vagy vizeletből kimutatása viszont sokkal bonyolultabb,
drága módszereket és képzett szakembereket igényel.”51 A kábítószer vagy a kábító hatású
anyag befolyása alatti járművezetés bűncselekménnyé nyilvánítását gátolta az a körülmény,
hogy nem voltak meg sem a tárgyi, sem a személyi feltételei az ilyen jellegű vizsgálatok
elvégzésének. Sajnos a helyzet azóta sem javult sokat, s ennek elsősorban anyagi okai vannak.
A probléma másik részét képezi az, hogy drogok használata esetén ,,még egyáltalán nem
kristályosodott ki a bizonytalan vezetés valamiféle abszolút büntetőjogi határa, mint például
az alkohol 0,8 ezrelékes mennyisége. Drognál csak relatív bizonytalansági határ létezik és azt
is csak a konkrét esetre nézve lehet vizsgálni.,,52 Mindenképpen sort kell keríteni valamiféle
határérték meghúzására.
__________________________________________________________________________________________________________
50 Belügyi Szemle XLVIII/2, 2000. február 1. 51 Dr. Nyíri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle 1997/11, 114. O. 52 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, Belügyi Szemle 1996/10, 60. O.
- 75 -
Ennek meghúzása az orvostudomány és a bírói gyakorlat feladata lesz a későbbiekben.
"Olyan törvényi tényállás kell, melyben a drog egyértelműen meghatározott
koncentrációjához kapcsolódik az abszolút veszély.”53
Az kétségtelen, hogy a befolyásoltság megállapításához minden esetben szükséges
igazságügyi orvos szakértői vélemény beszerzése. A befolyásoltság véleményezéséhez
útmutatást nyújtó. Módszertani Levél még nem készült el, a Btk. indoklása szerint „azonban
az bizonyos, hogy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt
gépjárművezetésről csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a
tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok alapján adható
vélemény.”
A befolyásoltság megállapításához szükséges:
egy elsődleges orvosi vizsgálat
előzetes vizsgálat
mintavétel
megerősítő vizsgálat.
Kerülni kell, hogy a mintát adó személy a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű
folyadékot fogyasszon, mert ez a minta felhígulásához, értéktelenné váláshoz vezethet.
Amennyiben a járművezetővel szemben szeszes ital, valamint bódító hatású szer
fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, úgy mindkét cselekmény vizsgálatára intézkedni
kell. A két bizonyítási eljáráshoz külön-külön kell biztosítani a vér- és vizelet mintákat, a
megfelelő egységcsomagban.
Az esetleges mintahigítások elkerülése céljából javasolt, hogy a mintaadás olyan WC-ben
történjen, ahol nincs a fülkében vízcsap és felületaktív anyag (szappan). Ugyanakkor ajánlatos
a lehetőségekhez mérten, a WC öblítőtartályát színezékkel ellátni.
A mintavételezés idejében, amennyiben az eljáró hatóságok azt indokoltnak tartják, a donor
vizeletének előszűrő vizsgálatát is kezdeményezhetik. Az előszűrések – pontatlanságukból
adódóan – tájékoztató jellegűek és gyorstesztekkel készülnek.
_______________________________________________________ 53 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, Belügyi Szemle 1996/10, 60. o.
- 76 -
A gyártmány típusától függően a gyorstesztek kétféle módon használhatók: mártogatós
eljárással, illetve cseppentős technikával. A tesztek hatóanyag csoport megjelölésére
alkalmasak. Ezen belül ismeretes: egy hatóanyag csoportra, illetve több hatóanyag csoport
érzékelésére alkalmas teszt. Az előszűrés mindenképpen jelzés értékű eredményt ad, de a
gyorsteszt alkalmazása önmagában még bizonyító erővel nem rendelkezik, s így a hiteles
mérőhely kirendelése sem kerülhető meg. Mindegyik mintavételkor,a végrehajtással
egyidejűleg pontosan és hiánytalanul ki kell tölteni az erre a célra szolgáló jegyzőkönyvet.
A befolyásoltság bizonyíthatósága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a klinikai
tünetek orvos általi jegyzőkönyvezésére. A vizsgáló orvos az elsődleges orvosi vizsgálat
alkalmával a klinikai tünetek alapján nyilvánít véleményt. A vérvételi jegyzőkönyvben
feltüntetett klinikai tüneteken kívül szükséges vizsgálni a pupilla tágasságát, a vérnyomást és
a pulzust. Amennyiben a klinikai tünetek a vezetési képességre hátrányosan ható szer
fogyasztásának gyanúját támasztják alá, szükséges 3 x 10 ml vér és minimálisan 20, de
lehetőség szerint 50 ml vizelet vételezése. Ezt követi a vizeletminta előzetes vizsgálata. Ezzel
a vizsgálattal rövid idő alatt megbízható eredmények kaphatók, melyek lehetővé teszik, hogy
a további vizsgálatokat már célzottan az adott hatóanyag-csoportra irányítsák. Ha a vizsgálat
pozitív eredményt hoz, szükséges egy megerősítő vizsgálat elvégzése, amely mind a vér, mind
a vizelet teljes analízisét jelenti.
3. Rendőri eszközök
Ahhoz, hogy a közlekedésből kiszűrhessük a drogos vezetőket, elengedhetetlen az, hogy az
igazoltató rendőr meg tudja ítélni, hogy mely gépjárművezetők azok, akik gyanúsíthatók
azzal, hogy kábítószer vagy kábító hatású anyag befolyása alatt állnak. A kábítószer-
fogyasztás gyanítható első jele a gépkocsivezetőknél, ha „cikk-cakkban”, kígyóvonalban
halad és a közlekedési szabályokat helytelenül nem veszi figyelembe, az autóban leszakított
cigaretta filterek, szívószálak, kanalak hevernek - mindez arra kell, hogy figyelmeztesse a
rendőrt, hogy tovább vizsgálódjon. Meg kell figyelnie, hogy a vezető nincs-e feltűnően
eufórikus, illetve atipikus hangulatban, rendben van-e az idő-és térbeli tájékozódó képessége.
Abban az esetben, ha több hasonló támpont áll össze világos gyanúvá, akkor vér-és
vizeletpróbának kell alávetni az illetőt. Igazságügyi szakértői szempontból nagyon fontos az
is, hogy a rendőri jegyzőkönyv precíz és mindenre kiterjedő legyen.” 54
___________________________________________________ 54 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, Belügyi Szemle 1996/10, 58. o.
- 77 -
VIII. Záró gondolatok
Dolgozatom megírásához számos közlekedési területen dolgozó helyszínelő, vizsgáló,
közlekedési szakjogász és orvosszakértő nyújtott segítséget, akik az évek során megszerzett
tapasztalataikat osztották meg velem, nagyban segítve ezzel a kutatómunkámat.
A beszélgetéseink során szinte minden esetben problémaként merült fel a hatályos jogi
szabályozás rettentő bonyolultsága, és összetettsége, ami nagyban megnehezíti az ittas
járművezetőkkel szembeni intézkedést. Korábban az ittas vezetés vagy szabálysértés, vagy
bűncselekmény lehetett, újabban viszont bevezetésre került a közigazgatási hatósági eljárás is.
Jelenleg ott tartunk, hogy egy ittas járművezetővel szembeni intézkedés során a
rendőrjárőrnek nagyon alaposan ismernie kell az ide vonatkozó bonyolult, kesze-kusza
jogszabályt, hogy megfelelő döntést tudjon hozni a további eljárásra vonatkozóan. Ami
viszont rengeteg hibázási lehetőséget hordoz magában. A döntésben szerepet játszik az
értékhatár, az adott jármű meghajtási /gép, nem gépi/ módja, az elkövetés helye, de még az
alkalmazott alkoholszonda típusa is.
A mellékletben bemutatok két olyan táblázatot melyet egy közterületen szolgálatot teljesítő
rendőrtől kaptam. Elmondása szerint ez a táblázat nyújt nekik némi segítséget kiigazodni a
szövevényes szabályozásban. Elmondta azt is, hogy számos szabálysértési, közigazgatási,
illetve büntetőeljárást kell megszüntetni a jogszerűtlen rendőri intézkedések miatt, nem
beszélve az emiatt indult fegyelmi eljárásokról, aminek okát a bonyolult szabályozásban
látják.
További problémát okoz a befolyásoltság megállapítása. Többen számoltak be arról, hogy az
ittas vezetők nagy többsége két részre osztható. Az egyik aki elismeri azt, hogy ittas
állapotban vezetett, és elfogadja az orvosszakértő által kiszámolt véralkohol eredményt.
Míg a másik része – és sajnos ez a több – a felelősség alóli kibúvás céljából különböző
történeteket talál ki arra vonatkozóan, hogy az orvosszakértő ne tudja kiszámolni a
cselekmény idejére vonatkozó véralkohol koncentrációt. Nagyon sok, külön erre a
bűncselekményre szakosodott ügyvéd praktizál hazánkban, akik ismerve a orvosi módszertani
útmutatókat, az alkohol felszívódásának, és lebomlásának a mechanizmusát, és a
visszaszámolás módszerét, segítséget tudnak nyújtani abban, hogy milyen vallomást kell tenni
az alkoholfogyasztás idejére, és mértékére azért hogy ne lehessen később bizonyítani
befolyásoltság tényét.
- 78 -
Egy kissé sarkított példával élve, egy ittas járművezetésen tetten ért személynek elegendő
olyan nyilatkozatot tennie, hogy a megállítása előtt viszonylag rövid időn belül /20-30 perc/
fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, és ez okozta a vérvétel idejében kiszámolt
véralkoholértéket. Egy ilyen esetben tulajdonképpen a szakértő nem tudja kiszámolni a
cselekmény idejére vonatkozó alkoholértéket. Így csupán annyit lehetséges bizonyítani, hogy
a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol volt, az elkövetéskori
befolyásoltságot viszont nem. E tekintetben bizonyítási kísérletet sem lehetséges tartani, tehát
a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható.
Természetesen ez egy leegyszerűsített példa, de gondoljunk csak abba, hogy a vérvételkor tett
nyilatkozat – hamis tanúzásra történő figyelmeztetésen hiányában - nem minősül
vallomásnak, az bármikor módosítható, sőt a válaszadás akár meg is tagadható, mindenféle
jogi következmény nélkül. A mintavételt követően a rendelkezésre álló adatok alapján az
orvosszakértő elkészíti a szakvéleményt amelyben kiszámolja a vér, és vizeletmintában talált
alkoholkoncentrációt. A büntetőeljárás szabályai szerint az elkészült szakvéleménybe a
gyanúsított jogosult betekinteni. Az így tudomására jutott alkoholértékek, és egy kis szakmai
hozzáértéssel azonban könnyedén „kreálható” olyan vallomás az alkoholfogyasztásra
vonatkozóan, hogy abból ne lehessen az elkövetés idején történő befolyásoltságot
megállapítani.
Az Országgyűlés nemrég fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosítását, ami 2013. július 1-
jén fog hatályba lépni. Amikor először olvastam az új Btk-t, rögtön az általam kedvelt részhez
léptem, a közlekedési bűncselekményekhez. Az új Btk. az ittas, és a bódult járművezetést
külön tényállásban fogja szabályozni. Az új szabályozás alapján az ittas járművezetés
bűncselekményét az fogja elkövetni, “aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi
meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton
gépi meghajtású járművet vezet.” A jelenlegi és az új tényállás összehasonlítás során feltűnik,
hogy a hatályos szabályozásban a “befolyásolt állapotban“ kifejezés szerepel. Tehát csak az
követi el a bűncselekményt aki a meghatározott közlekedési eszközöket szeszes italtól (vagy a
vezetési képességére hátrányosan ható szertől) befolyásolt állapotban vezeti. Az új
szabályozás szerint viszont nem kell befolyásolt állapotban lennie az elkövetőnek ahhoz, hogy
a tényállást megvalósítsa, elegendő lesz ha a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék
véralkohol, vagy 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentráció lesz.
Az új törvény indokolásában kitér arra, hogy a korábbi szabályozás megkövetelte a tettes
szeszes italtól befolyásolt állapotát, amely bizonyítási nehézségeket szült.
- 79 -
A másik nagyon fontos változás az új törvényi tényállásban, hogy a jelenleg hatályos
szabályozással ellentétben az ittas járművezetést nem csak kizárólag közúton, hanem ezentúl
a közforgalom elöl el nem zárt magánúton is el lehet majd követni.
Úgy gondolom, hogy az új szabályozás lényegesen meg fogja könnyíteni ezen bűncselekmény
bizonyítását, hiszen a befolyásoltság megállapítása nem lesz szükséges, elegendő csupán
annyi a bűncselekmény megvalósításához, hogy meghatározott mennyiségű alkohol legyen a
járművezető szervezetében. Ez pedig viszonylag egyszerűen meghatározható lesz
visszaszámolással.
Azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy az ilyen állapotban járművet vezető
személyeket a hatóság kiszűrje, és kivonja a „forgalomból”. Szinte nem múlik el úgy nap,
hogy valamelyik híradásban ne értesüljünk, olyan balesetről, amelyet ittas járművezető
okozott. Sajnos nagyon gyakran találkozhatunk a televízióban, újságokban ehhez hasonló
hírekkel, amikor is a közlekedés értelmetlen halálokat követel. Az ittas vezetés fokozottan
veszélyes, ugyanis az ilyen személy nem csupán a saját, de a közlekedésben résztvevő társait
is veszélynek teszi ki. Kívánatos lenne közlekedési morálunkat olyan szintre fejleszteni, hogy
aki gépjárművet vezet, az nemet tudjon mondani az ital csábításának. Ezért helyezkedem arra
az álláspontra, hogy a jövőbeli kodifikáció során sem szabad megengedhetővé tenni a
járművezetés előtti alkoholfogyasztást, még csekély mennyiségben sem.
- 80 -
MELLÉKLET
Eseti döntések
Az elmondottak után nézzük meg, hogyan döntöttek az eljáró bíróságok konkrét ügyekben:
1. A Nyíregyházi Városi Bíróság B. 2250/2010/3. számú határozatával ittas járművezetés
vétségében bűnösnek mondta ki a vádlottat és 10 hónap fogház, 2 év közúti járművezetéstől
eltiltás büntetésre, és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a
bíróság a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak az eljárás során felmerült 46.726 forint
bűnügyi költséget.
A vádlott korábban (2008. szeptember 6.) ittas járművezetés vétsége miatt 6 hónap,
végrehajtásában 1 évre felfüggesztett fogházra, és 3 év B kategóriára korlátozott közúti
járművezetéstől eltiltás büntetésre ítélték.
A megállapított tényállás szerint a vádlott 2010. év augusztus 13. napján a délelőtti órákban
Nyíregyháza-Nyírszőlősön Csaba Gyöngye utcán a Szőlőskert utca felől a Csősz utca
irányába a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedett, az általa vezetett
személygépkocsival, amikor rendőrjárőr igazoltatta. Ittasságát észlelte, ezért vérvételre
állította elő. A vádlott vérében a cselekménykor 1.48 g/liter szeszesital fogyasztásától
származó alkohol koncentráció volt, ami enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot
eredményezett. a vádlott a helyszínen magát olyan vezetői engedéllyel igazolta, mely B
kategóriára nem volt érvényes, azt tőle az intézkedő rendőr a helyszínen elvette. A vádlott
cselekményével megszegte a KRESZ 4. § (1) bek. a) és c) pontjaiban írt szabályokat.
A vádlott kihallgatása során elmondta, hogy a cselekményt megelőző estén egyik barátja
legénybúcsúján vett részt, melyre egyik barátja vitte fel vádlott tulajdonában lévő
gépkocsival. Mivel mindannyian italoztak, vádlott gépkocsiját a presszó előtt hagyták, s
gyalog mentek haza. Másnap reggel felsétált a presszóhoz, mivel úgy beszélte meg barátjával,
aki előző este felvitte őt, hogy találkoznak reggel 09.00 órakor a presszónál, s haza viszi őt.
Vádlott várt, de a barátja nem érkezett meg. Mivel rosszul érezte magát, s korábbi alkohol
problémájára felírt gyógyszerét sem vette be, ezért bement a presszóba és megivott 2 x 3 cl
Unicumot és 1 üveg sört. Miután hiába várt barátjára, s aznap munkája lett volna, melyhez
szükséges szerszámai a gépjárművében voltak, így úgy döntött, hogy a járművét hazáig vezeti
- 81 -
ami kb. 500-600 méterre lehetett. Miután elindult a rendőrjárőrök igazoltatták, s elmondta,
hogy abban bízott, hogy ezen a rövid távon, forgalommentes időben semmi sem történhet.
A vádlott alkalmi munkákból él, gyakran előfordul, hogy alkalmi jelleggel teherautót és
kisbuszt vezet, két kiskorú gyermek eltartása mellett lakás, és gépjármű hitelt törleszt.
Felesége egyedüli keresete nem elegendő a család eltartására. Legutóbbi ittas vezetése után
úgy döntött, hogy aláveti magát egy alkoholelvonó kezelésnek. Ezt a cselekmény elkövetése
előtt megtette, rendszeresen járt a kezelésekre, s gyógyszereit is szedte. A cselekmény
elkövetése napján nem vette be a gyógyszereit, tettét megbánta, kérte a méltányos büntetés
kiszabását.
Vádlott mind a nyomozás mind a bíróság előtti meghallgatása során elismerte a terhére rótt
bűncselekmény elkövetését. A leírt tényállás alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlott
magatartásával megvalósította a Btk. 188.§ (1) bekezdésben meghatározott ittas járművezetés
vétségét.
A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte az ittas
járművezetések rendkívüli elszaporodását a bíróság illetékességi területén. Ugyanígy kellett
értékelnie azt, hogy a vádlott röviddel a cselekményt megelőzően, ittas járművezetés miatt
már elítélésre került (A Nyíregyházi Városi Bíróság 2009. április. 8. napján jogerőre
emelkedett 38.B.2167/2008/4. számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 6 hónap
fogházbüntetésre, és 3 év „B” kategóriába tartozó közúti járművezetéstől eltiltás
mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 évre felfüggesztette.), ez
utóbbi bűncselekményét a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és a közúti
járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követte el. Mindebből a bíróságnak meg kellett
állapítania, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetések nem érték el a kellő visszatartó
erőt.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, miszerint a vádlott két kiskorú gyermek
eltartásáról gondoskodik, a cselekmény elkövetését elismerte, megbánta.
Nem tudott a bíróság a vádlottal szemben más büntetést alkalmazni, mint a végrehajtandó
szabadságvesztés büntetést, hiszen semmilyen mentő körülmény nem szolgált a vádlott
cselekményére. A 10 hónap fogház büntetést a bíróság a Btk. 44. § alapján szabta ki.
Szükséges volt a vádlottal szemben mellékbüntetésül a Btk. 53. és 55. §-a alapján
közügyektől eltiltása, míg a Btk. 58. és 59. §-a alapján közúti járművezetéstől eltiltása.
- 82 -
2.
A Nyíregyházi Városi Bíróság 15.B.1641/2011/2. számú ítéletében bűnösnek mondta ki a
vádlottat ittas járművezetés vétségében, ezért a bíróság 150 óra közmunka büntetésre, és 1 év
„B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás büntetésére ítélte. A közérdekű munkát
segédmunkási munkakörben köteles letölteni. Továbbá kötelezte a bíróság a vádlottat, hogy
fizessen meg a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal külön
felszólításától számított 15 napon belül 33.976 Forint bűnügyi költséget.
A vádlott korábban büntetve nem volt. Szabálysértési eljárás az elmúlt 2 évben nem volt
ellene folyamatban.
A megállapított tényállás szerint a vádlott 2011. augusztusában, az esti órákban Nyíregyháza
lakott területén, a Nyírség utcán közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Haladása
során – amikor észlelte a rendőrségi gépjárművet – a Nyírség utca 151. szám előtti
útszakaszon megállt, majd a jármű vármű világítását is lekapcsolta, és megpróbált elbújni az
utastérben. Ezt követően a rendőrjárőr igazoltatta, ittasságát észlelve vérvételre előállította.
A vádlott vérében a cselekmény időpontjában 1,54 g/l ezrelék szeszesital fogyasztásából
származó vér-alkoholkoncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot
eredményezett. A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4.§(1) bek. c./ pontjában írt
szabályt.
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Vallomását alátámasztotta a rendőri
feljelentés, valamint az orvosszakértői vélemény, így a bíróság a tényállást ezekre alapozva
állapította meg. A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott
beismerő vallomását, megbánó magatartását, büntetlen előéletét, az egy kiskorú gyermek
eltartásáról gondoskodását, valamint azt hogy forgalommentes időszakban vezette ittas
állapotban a gépjárművet. Súlyosító körülmény ugyanakkor a hasonló jellegű
bűncselekmények elszaporodása , s az, hogy az ittasság foka közepes mértékű volt. Mindezen
enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével a bíróság a Btk. 38.§ (3). bekezdés
alapján a szabadságvesztés büntetésénél enyhébb büntetési nemet, közérdekű munka büntetést
alkalmazott a vádlottal szemben, tekintettel arra, hogy a vádlott foglalkozás nélküli, ellátás
nélküli, így a pénzbüntetés kiszabása a vele együtt élő családtagokat terhelte volna meg
aránytalan módom.
- 83 -
A közérdekű munka büntetés tartalmát a bíróság a kiszabható középmértékben állapította meg
a Btk. 49.§. (4). bek. alapján, s az átváltoztatásáról szóló rendelkezés az 50. §. (1), (2).
bekezdésén alapszik.
Arra tekintettel, hogy a vádlott eddig kifogástalan közlekedési előéletet tanúsított, s hogy az
ittasság foka a közepes mérték alsó határához közelített, a bíróság elégségesnek tartotta a
vádlottat az elkövetéshez eszközül használt személygépkocsira érvényes „B” járművezetői
kategóriától eltiltani, a törvényi minimumban meghatározott időtartamra, mert a Bíróság
álláspontja szerint ez alkalmas arra, hogy a vádlottat a jövőben hasonló jellegű
bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa.
3.
A Nyíregyházi Városi Bíróság 39.B. 2056/2008/7. számú ítéletében bűnösnek mondta ki a
vádlottat ittas járművezetés vétségében, ezért a bíróság 300 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év 6
hónap közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 150
forintban állapította meg. Az így kiszabott 45.000 forint pénzbüntetést valamint az eljárás
során felmerült 33.416 forint bűnügyi költséget a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Bíróság
Gazdasági Hivatal felszólításától számított 15 napon belül kell megfizetni.
A vádlott korábban büntetve nem volt. Szabálysértési eljárás az elmúlt 2 évben volt
folyamatban.
A megállapított tényállás szerint a vádlott 2008. augusztus 24. napján 23 óra 30 perc körüli
időben, Nyíregyháza lakott területén az Alkotás utcán a Kerék út felé a menetirány szerinti
jobb oldalon közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. A levél utca
kereszteződésénél rendőrjárőr igazoltatta. Ittasságát észlelte, emiatt vér és vizeletvételre
állította elő.
A vádlott vérében a cselekmény elkövetésekor 1,83-1,91 g/l ezrelék alkoholkoncentráció volt,
ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Védekezése szerint a cselekmény
elkövetése előtt összesen 3 üveg sört fogyasztott. A felesége terhes volt, megfájdult a feje és
mivel otthon nem volt semmi gyógyszer, ezért a Tiszavasvári úton lévő OMV benzinkúthoz
akart bemenni gyógyszerért. A benzinkúton nem volt gyógyszer, s már hazafelé hajtott
- 84 -
amikor igazoltatták. A három üveg sör elfogyasztásától nem érezte magát ittasnak. Sötét volt,
éjszaka az út és a látási viszonyok tiszták voltak, a burkolat nem volt nedves, senkivel nem
találkozott, a forgalom gyér volt. A gépkocsiban utasként mellette ült barátja, akinek nem volt
tudomása arról, hogy a jármű vezetője alkoholt fogyasztott.
A vádlott egyéni vállalkozóként dolgozik, nincs alkalmazottja, a gépkocsi használat munkája
során elengedhetetlen, két kiskorú gyermeke van, 2 és fél éves és egy hetes. Feleségének van
vezetői engedélye, de nem vezet, minimális gyakorlattal rendelkezik. Felesége asztmás
folyamatos orvosi kezelés alatt áll.
A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy vádlott a
cselekmény elkövetését beismerte, megbánta valamint két kiskorú eltartásáról gondoskodik és
büntetlen előéletű.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a hasonló jellegű cselekmények elszaporodását.
Mind a Városi Bíróság illetékességi területén mind országos viszonylatban. További súlyosító
körülményként értékelte, hogy a vádlottal szemben két éven belül szabálysértési eljárás is volt
folyamatban. A bíróság nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy a vádlott többes KRESZ
szabályszegést követett el, mindennemű okirat nélkül vezette a gépjárművet, méltányolható
indok nélkül követte el az ittas járművezetést.
A Városi Bíróság álláspontja szerint a méltányolható ok nélkül szeszesitaltól közepes fokban
befolyásolt állapotban közúton személygépkocsit vezető vádlottal szemben kellő mértékű
mellékbüntetés kiszabása indokolt, mivel a vádlott esetében a büntetési kiszabási célok
csupán teljes körű közúti járművezetéstől eltiltás kiszabásával érhetők el.
- 85 -
- 86 -
- 87 -
- 88 -
- 89 -
Irodalomjegyzék
Vigh József: Kriminológiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása,
közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963.
Dr. Nyiri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle, 1997/11.
Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd -
Társulat Könyvnyomdája, 1905.
Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2.
Nagy Ferenc -Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest,
1998.
Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar
büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999.
A magyar büntetőjog tankönyve II. kötet Különös rész, Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó,
Budapest, 2008
Dr. Buris László: Az igazságügyi orvostan kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest
Takács Lajos: Az ittas járművezetés felderítésének gyakorlati problémái, Belügyi Szemle
2000/2.
Dr. Buris László - Dr. Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának igazságügyi
orvosi értékelése, Bírósági Határozatok 1996/2.
Büntetőjogi állásfoglalás, Ügyészségi Közlöny 1996/3.
Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben. Belügyi Szemle 1996/10.
- 90 -
Dr. Imre Iván - Reményi Gyenes István: A közúti szabálysértések.
Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve
Dr. Fülöp Ágnes – Dr. Major Róbert: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban
Enyedi László – Dr. Fülöp Ágnes – Dr. Melegh Gábor – Radványiné Novotny Olga – Dr.
Varga Tibor: Közlekedési büntetőjog
Kommentár A Büntető Törvénykönyv Magyarázata 1, Complex Kiadó Jogi – és Üzleti
Tartalomszolgáltató Kft., Budapest , 2009
Dr. Fülöp Ágnes – Dr. Grád András – Dr. Müller Mária: Droggal és alkohollal összefüggő
bűncselekmények
A rendőrség által alkalmazott alkoholszonda, alkoholteszterek, illetőleg hitelesített
légalkoholmérő berendezések használati útmutatója, leírása
- 91 -
Hivatkozott jogszabályok és egyéb jogi normák jegyzéke
1948. évi XLVIII. Törvény
55/1953. (XII. 4.) M T. sz. rendelet
1961. évi V. tv
1971. évi 28. tvr.
1978. évi IV. törvény és annak miniszteri indoklása
1998. évi LXXXVII. Törvény
1/1975. (II.05.) KpM-BM együttes rendelet (KRESZ)
Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú, 1994. november 30-án megjelent
módszertani levele
27/2010. (OT.14) ORFK Utasítás
1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet
4/1980. (VI. 24.) EüM-BM együttes rendelet
326/2011. (XII.28.) Korm. Rendelet.
1988. évi I. tv.
14/2000. (XI.14.) KÖVIM rendelet
15/2001 (IV.27.) KÖVIM rendelet
156/2009. (VII.29.) Korm. Rendelet.
63/2012. (IV.2.) Korm. Rendelet
2012. évi. II. tv.
2010. évi CLXXII. tv.
2012.évi C. tv
- 92 -
Felhasznált jogesetek
A Curia 1905. január 5-én hozott, 10,389 számú határozata, Büntető Jog Tára, Büntetőjogi
judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd-Társulat
Könyvnyomdája, 1905.
A Curia 1905. november 23-án hozott 10,029. számú határozata, Büntető Jog Tára,
Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd-Társulat
Könyvnyomdája, 1905.
A Curia 1905. május 17-én hozott 4849. számú határozata, Büntető Jog Tára, Büntetőjogi
judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd-Társulat Könyv
nyomdája, 1905.
A Nyíregyházi Városi Bíróság B. 2250/2010/3. számú határozata
A Nyíregyházi Városi Bíróság 15.B.1641/2011/2. számú határozata
A Nyíregyházi Városi Bíróság 39.B. 2056/2008/7. számú határozata
BH1977. 90.
BH1980.159
BH1981.90
BH1981.136
BH1981.221
BH1982.134
BH1982.365
BH1983.101
BH1984.138
BH1984.340
BH.1985.91
BH. 1985.332
BH1987.299
BH1988.130
BH1988.300
BH1989.171
BH1989.182
BH1989.344
- 93 -
BH. 1992. 77
BH. 1992.155
BH1992.515
BH1994.645
BH1995.502
BH1995.382
BH1997.435
BH1998.157
BH1998.163
BH2001.262
BH2004.98
BH2004.349
BH2008.7
BH2012.15
BH2013.33