SZAKMAI PROGRAM - V. István Közgazdasági és ...A tanuló a Könyvvezetés és beszámolókészítés tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a könyvvezetés

V. ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

SÁTORALJAÚJHELY

SZAKMAI PROGRAM

A

PÉNZÜGYI—SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ szak számára

Sátoraljaújhely, 2004

PÉNZÜGYI―SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

TARTALOMJEGYZÉK

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ ..........3 1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE.........................................................3

1.1 A képzés szervezésének feltételei ....................................................................................3 1.2 A tanulók felvételének feltételei ......................................................................................4

2. A KÉPZÉS CÉLJA ..................................................................................................................5 3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI .........................................................................5 4. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK ..............................................8 5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA..................................................................................................9

5.1 A képzési idő ....................................................................................................................9 5.2 A képzés tantárgyai ..........................................................................................................9 5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok ............................................10

6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ...................................11 6.1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei ...........................................................................11 6.2 A szakmai vizsga részei .................................................................................................11 6.3 A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével ...........................11 6.4 A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei................................................12 6.5 A szakmai vizsga értékelése...........................................................................................12

7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK...........................................................................13 TANTÁRGYI PROGRAMOK..............................................................................................14 IRODAI ÜGYVITELI ALAPOK TANTÁRGY ...........................................................................14 STATISZTIKAI ALAPOK TANTÁRGY.....................................................................................22 KÖZGAZDASÁGTAN TANTÁRGY ..........................................................................................26 MARKETING TANTÁRGY.........................................................................................................32 GAZDASÁGI JOG TANTÁRGY .................................................................................................37 KÖNYVVEZETÉS ÉS BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS TANTÁRGY................................................43 PÉNZÜGYI ÉS VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ISMERETEK TANTÁRGY.................51 VÁLLALKOZÁSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK TANTÁRGY.............................................59 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS ADATFELDOLGOZÁSI ISMERETEK TANTÁRGY................67 MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK TANTÁRGY..................................................................................................................................75 PÉNZFORGALMI NYILVÁNTARTÁSI ISMERETEK TANTÁRGY ......................................81 EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK TANTÁRGY...........................................................................85 TANIRODAI GYAKORLAT TANTÁRGY.................................................................................91


ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

A program készítése – a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, – a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM

rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 4/2002. (II. 26.)

OM rendelete, – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásairól és eljárás rendjéről szóló

26/2001. (VII. 27.) OM rendelet alkalmazásával történt.

1.1 A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15 - 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek Az elméleti oktatáshoz maximum 35 főt befogadó tantermek (az egyes tantárgyak követelményeinél feltüntetett tankönyvek, eszközök és egyéb segédletek) szükségesek. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgy (Taniroda) esetében a tantárgy jellegének megfelelő feltételek szükségesek. A szakmai gyakorlati oktatás feltétele, hogy az iskola rendelkezzék − tanirodával vagy/és − számítógépteremmel vagy/és − országosan elterjedt gyakorlati programokhoz csatlakozva diák-vállalkozással, illetve

kapcsolódjon be a Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának rendszerébe.

Az Irodai ügyviteli alapok gyakorlati oktatásához számítógépterem szükséges. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás


4

figyelembevételével kell megállapítani.

A Könyvvezetés és beszámolókészítés és a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek gyakorlati oktatása a szakképző intézményben történik. Az intézmény rendelkezik tanirodával és csatlakozik az országosan elterjedt Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának rendszerébe vagy az országosan elterjedt gyakorlatszimulációs programok valamelyikéhez. A szükséges programokkal felszerelt számítógéptermekben gondoskodik a szakképző intézmény a gyakorlati oktatás feltételeiről.

Tanirodai munkahelyek kialakítása szükséges az alábbi munkaterületeken az ügyviteli munkakörben a következő ügyintézői feladatok ellátására:

– informatikai eszközök felhasználása a vállalkozás működtetése során, – pénztárosi feladatok, a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok (nyugta- és számlaadás,

befizetési és kifizetési bizonylatolás stb.) elvégzése, – gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó pénzügyi nyilvántartások vezetése, pénzforgalmi

feladatok, hitelműveletekkel kapcsolatos feladatok, – munkaerő-nyilvántartási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási nyilván-tartási

feladatok, – a vállalkozás adminisztratív kötelezettségeinek (pénzügyi jelentések és

dokumentumok, adó, társadalombiztosítási, statisztikai adatszolgáltatás, dokumentumok stb. összeállítása) teljesítése,

– az egyes adók megállapításával, nyilvántartásával, bevallás elkészítésével kapcsolatos feladatok,

– értékpapír− és valuta−, devizagazdálkodási feladatok, – a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó különböző számviteli nyilvántartások vezetése,

a megfelelő nyomtatványok alkalmazása. 1.2 A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Pénzügyi-számviteli ügyintéző

szakképesítés érettségi vizsga megléte után szerezhető meg. Szakmai előképzettség

Az Országos Képzési Jegyzék a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez.

Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek

A munka jellege: zárt helyen végzett szellemi munka, amely nem igényel nagy fizikai erőkifejtést, de a foglalkozás hosszú időn keresztül történő gyakorlása befolyásolhatja a látásélességet és esetleges gerincdeformálódás léphet fel.

PÉNZÜGYI—SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ

5

Egészségügyi alkalmasság: A szakképesítés megszerzése, ill. az oktatásban való részvétel nem igényel különleges egészségügyi feltételeket.

2. A KÉPZÉS CÉLJA

Ismeretei birtokában a pénzügyi-számviteli ügyintéző legyen képes: – a vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő

nyilvántartásait vezetni, – közreműködni az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában,

elszámolásában, – a pénzügyi elemzéshez szükséges egyszerűbb számításokat elvégezni, – a számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, a

részfeladatok önálló elvégzésére, – a gazdasági események szabályos könyvelésére, – különböző nyilvántartások vezetésére, a megfelelő nyomtatványok alkalmazására, – adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, – közreműködni a beszámolók, zárlati munkák elvégzésében.

Alkalmas legyen felkészültsége és tudása alapján ismereteinek folyamatos fejlesztésére, a jogszabályi változások önálló feldolgozására és gyakorlati alkalmazására.

A pénzügyi-számviteli ügyintézői képzés: – nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális

szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, – alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai alaptudást, amelynek

birtokában képesek szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni,

– neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra,

– fejlessze a tanulókban a folyamatos önművelés igényét.

Az iskolai rendszerű képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl olyan nevelési célok megvalósítása, amely képessé teszi a tanulókat önálló és csoportban végzett munkára, helyes munkatársi kapcsolat kialakítására, munkahelyi közösségbe való beilleszkedésre és olyan személyiségjegyek erősítésére, amelyek szakmájuk gyakorlásához szükségesek. Az iskolarendszerű képzés célja összességében, hogy a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

3. A KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI


6

A Pénzügyi-számviteli ügyintézővel szemben támasztott általános követelmények: – kreativitás, döntési képesség, problémafelismerő és -megoldó képesség, felelősségtudat,

szorgalom, pontosság és megbízhatóság.

A tanuló az Irodai ügyviteli alapok tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a tízujjas vakíráson alapuló írástechnikával másolásra 750 leütés/10 perc írássebességgel

írógépbetűs és nyomtatott szövegről, hivatalos levél vagy ügyirat szövegszerkesztővel történő készítésére diktálás alapján, illetve folyamatosan írt szövegből a hibahatáron belül.

A tanuló a Statisztika tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a feladatai ellátásához szükséges adatok meghatározására, az adatok összegyűjtésére,

sorok, táblák készítésére, a legfontosabb statisztikai mutatók alkalmazására, a számítások helyességének, az adatok pontosságának ellenőrzésére; a legegyszerűbb összefüggések felismerésére, elemzések, döntést előkészítő értékelések áttekinthető, rendezett formában történő összeállítására.

A tanuló a Közgazdaságtan tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a főbb makrogazdasági összefüggések megértésére, a gazdaságpolitikai döntések

értelmezésére, ezen döntések vállalkozásra gyakorolt hatásainak előrejelzésére, a különböző gazdálkodási folyamatok rendszerszemléletű megközelítésére, a vállalkozás tevékenységének, gazdasági hatásainak felismerésére, alkalmazni más közgazdasági tantárgyakban az itt szerzett közgazdasági szemléletet, az elsajátított fogalmakat és összefüggéseket.

A tanuló a Marketing tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a fogyasztóorientált szemléletmód érvényesítésére a vállalkozáson belül, a vállalkozás

marketingkommunikációs politikájának kialakítására, a marketingeszközök alkalmazására a hatékonyságának mérésére.

A tanuló a Gazdasági jog tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – jogi, államjogi és polgári jogi alapismereteit alkalmazni feladatai végzésekor; a

vonatkozó jogforrások ismeretében a jogszabályokat felhasználni.

A tanuló a Könyvvezetés és beszámolókészítés tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a könyvvezetés alapbizonylatait kiállítani, a beérkező bizonylatokat ellenőrizni, az

alapvető gazdasági műveleteket lekönyvelni, az analitikus nyilvántartásokat vezetni, a főkönyvi kivonat, az eredménykimutatás összeállításában segédkezni, ismereteit a megváltozott szabályokhoz igazodóan alkalmazni, a tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal, vásárolt készletekkel és a jövedelem-elszámolással, a pénzügyi műveletekkel összefüggő feladatokat megoldani; a kapcsolódó számításokat elvégezni, nyilvántartásokat vezetni, a beszámolók formáit ismerve közreműködni elkészítésükben.

A tanuló a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek tantárgy tananyagának


7

elsajátítása után képes lesz: – a gazdasági események pénzügyi folyamatainak előkészítésében közreműködni, a

vállalkozás működéséből jogszerűen eredő fizetési forgalom lebonyolítására, vezetni a pénzügyi nyilvántartásokat és az értékpapírokkal kapcsolatos adminisztrációt, elvégezni a valuta− és devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, adóismeretei birtokában eleget tenni a jogszabályi adó- és más befizetési kötelezettségnek minisztrációs igényeknek, a váltóműveletekkel kapcsolatos pénzügyi feladatok ellátására, a személyi jövedelemadó−, az általános forgalmi adó−, a társasági adó- és a helyi adó kötelezettséggel, a költségvetéssel kapcsolatos egyéb kötelezettségek és támogatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végzésére, a finanszírozási döntésekhez kapcsolódó egyszerűbb számítások végzésére, a vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzéséhez szükséges leggyakoribb jövedelmezőségi és pénzügyi mutatók kiszámítására, a finanszírozási döntésekhez kapcsolódó egyszerűbb számítások végzésére.

A tanuló a Vállalkozások gazdálkodása tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – bemutatni a nemzetgazdaság szereplőit, a vállalkozások gazdasági környezetét, hatását a

vállalkozások gazdálkodására, áttekinteni a vállalkozás belső folyamatait, alkalmazni a gazdaságosság, a kihasználás vizsgálatának módszerét, kiszámítani a forgóeszköz− és készletgazdálkodás mutatószámait, részt venni a munkaerő−szükséglet tervezésében, közreműködni a tárgyi eszközökkel való gazdálkodási feladatokban, irányítással elkészíteni egy vállalkozás működésének értékeléséhez szükséges számításokat, azokat elemezni és értelmezni, közreműködni a vállalkozás üzleti tervének elkészítésében.

A tanuló a Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a számítógépet és néhány perifériáját önállóan kezelni, dokumentumot, egyszerű

táblázatos elrendezéseket, az adatállományokból jelentést készíteni, egyszerű elemzéseket végezni, alkalmazni a számítástechnika grafikus eszközeit, a hálózaton keresztül levelet elküldeni, a beérkezett dokumentumokat felhasználni, jogi és etikai ismereteket alkalmazni, a főkönyvi és a folyószámla könyvelő, a bérelszámoló, a készletnyilvántartó, az értékesítést támogató, tárgyieszköz-nyilvántartó programok, integrált vállalati rendszer segítségével a rögzítési és feldolgozási munkákat elvégezni, információt szolgáltatni, archiválni.

A tanuló a Munkaerő-gazdálkodás és társadalombiztosítási ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak

alkalmazására (munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése, a munkaidő és pihenőidő, munka díjazása stb.), az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására; a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatok megoldására és dokumentálására, a kötelező munkaügyi nyilvántartások, statisztikák vezetésére, az élőmunkához kötődő analitikus nyilvántartások, befizetési kötelezettségek stb. ügyvitelének ellátására, létszám nyilvántartására, bérszámfejtésre, tb-ügyvitel elvégzésére, alkalmazni a járulék-


8

elszámolás szabályait a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok végzésekor.

A tanuló a Pénzforgalmi nyilvántartási ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – az alap- és kiegészítő nyilvántartásokban a gazdasági eseményeket rögzíteni

(pénztárkönyv, naplófőkönyv stb.) olyan vállalkozásoknál, amelyek nem a kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek.

A tanuló az Európai Uniós ismeretek tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – átlátni az Európai Unió működésének mikéntjét és mozgatórugóit és megérteni az Unió

intézményeinek szerepét, tevékenységét, megfelelő szinten felismerni a közösségi jogszabályok jelentőségét és hatását a mindennapi életre, átlátni a közösségek és az Európai Unió kialakulásának történelmi okait, saját véleményt alkotni a közösségi szinten történő eseményekről, a szakmájához kapcsolódóan információforrásokat felkutatni és azokat értelmezni és alkalmazni, átlátni a gazdasági- és jogrendszer átalakítási folyamatát, helyesen értelmezni az egyes közösségi politikák területén végbemenő folyamatokat, elsajátítani a szakmájához kapcsolódó európai uniós ismereteket, melyek megfelelő alapot nyújtanak szakmája gyakorlásához.

A képzés részletes szakmai követelményeit az egyes szakmai tantárgyak programjai tartalmazzák.

4. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK

A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére, közreműködik a gazdasági események kontírozásában, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások vezetésére, könyvviteli feladások készítésére, az egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó számítások elvégzésére (az amortizáció, a fizetendő adó stb. kiszámítására), valamint a könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátására. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában.

A szakképesítés tartalmát tekintve betölthetők:

– pénzügyi ügyintéző, – számviteli ügyintéző, – könyvelő (analitikus), – egyéb gazdasági ügyintézők, – bérelszámoló, – egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások, – anyagnyilvántartó, – pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó.


9

A rokon szakképesítések a Vállalkozási ügyintéző, Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, Gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző szakképesítésekre a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel rendelkező dolgozó átképezhető, illetve munkahelyi gyakorlat során betanítható.

Az a szaktudás, amellyel a pénzügyi-számviteli ügyintéző rendelkezik, alkalmassá teszi 1-2 éves szakmai gyakorlat után a fenti feladatok, illetve munkakörök önálló ellátására is.

5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA 5.1 A képzési idő Évfolyamok száma: 1,5 Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % 5.2 A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Kötelező szakmai tantárgyak Irodai ügyviteli alapok Statisztikai alapok Közgazdaságtan Marketing Gazdasági jog Könyvvezetés és beszámolókészítés

Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek Vállalkozásgazdálkodási ismeretek Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek

Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ismeretek Pénzforgalmi nyilvántartási ismeretek Európai Uniós ismeretek Szabadon választható kötelező tantárgyak Tanirodai gyakorlat Testedzés


10

5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó óraszámok

T a n t á r g y

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam I. félév

Összesen

S. Sz.

Megnevezés El- mé- let

Elméletigényes gyakorlat

Ösz- sze- sen

El- mé- let

Elméletigényes gyakor-lat

Ösz- sze- sen

El- mé- let

Elmélet igényes gyakor-lat

Ösz- sze- sen

Osztályfőnöki óra 37 37 18 18 55 55 1. Irodai ügyviteli alapok * 74 74 74 74 2. Statisztikai alapok * 37 37 74 37 37 74 3. Közgazdaságtan 111 111 111 111 4. Marketing 37 37 37 37 5. Gazdasági jog 37 37 37 37 6. Könyvvezetés és

beszámolókészítés * 148 74 222 90 18 108 238 92 330

7. Pénzügyi és vállalkozásfinan-szírozási ismeretek *

148 74 222 72 36 108 220 110 330

8. Vállalkozásgazdál-kodási ismeretek *

93 19 112 54 36 90 147 55 202

9. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek *

74 74 72 72 146 146

10. Munkaerő-gazdálkodási és társadalom-biztosítási ismeretek

74 74 92 92

11. Pénzforgalmi nyilvántartási ismeretek *

36 18 54 36 18 54

12. Európai Uniós ismeretek

72 72 72 72

13. Taniroda * 37 37 74 37 37 74

14. Testedzés 74 74 36 36 110 110

Összesen: 833 389 1222 378 180 558 1229 569 1798

Az óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Minden tanulónak kötelező 1798 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A *−gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek. A csoportbontás a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozómelléklete szerint max. 12 fős létszámnak megfelelően történhet.


11

6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az iskolai rendszerű szakképzésben a központi programban meghatározott tantárgyi követelményeket a képzési idő befejeztével eredményesen teljesítette.

6.2 A szakmai vizsga részei

A szakmai képzést folytató képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.

A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama 1. Vállalkozásgazdálkodási ismeretek 90 perc 2. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek 180 perc 3. Könyvvezetés és beszámolókészítés 180 perc 4. Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek 90 perc

A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50 %-os szinten teljesítette.

A szóbeli vizsga tantárgyai

A komplex szóbeli vizsgán a vizsgázó az összes feladatcsoport követelményeit tartalmazó, a Pénzügyminisztérium által összeállított vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

6.3 A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A gyakorlati-írásbeli vizsgán az egyes vizsgafeladatokat a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni a következő tantárgyakból: – Vállalkozásgazdálkodási ismeretek, – Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek, – Könyvvezetés és beszámolókészítés, – Számítástechnika és adatfeldolgozási ismeretek.

A komplex szóbeli vizsgán a szakmai követelményeket a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott


12

szinteken kell számon kérni. 6.4 A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a jelölt, aki a Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés "II. A szakképesítés munkaterülete" c. rész 3. pontjában felsorolt rokon szakképesítések bármelyikével rendelkezik mentesül a Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

Az a jelölt, aki Vállalkozási ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik, mentesül továbbá a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási, valamint a Könyvvezetés és beszámolókészítés gyakorlati-írásbeli vizsgája alól.

6.5 A szakmai vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga értékelése A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a komplex szóbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a négy gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 50%-os szinten teljesítette. A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag 5 tizedre végződik, akkor az osztályzatot a Könyvvezetés és beszámolókészítés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni. A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni. Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai gyakorlat osztályzatát kell a vizsgatantárgy érdemjegyeként számításba venni.

A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság. Az egyes tantárgyak gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.


13

7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK Beszámítható előzetes tanulmányok a) Azok a tanulók akik a Gazdasági-szolgáltatás szakterülethez tartozó iskolákban érettségiztek

felmentést kapnak a következő tantárgyak tanulása alól: – Irodai ügyviteli alapok (Gépírás), – Közgazdaságtan (Elméleti gazdaságtan), – Statisztikai alapok, – Marketing, – Gazdasági jog.

b) A beszámíthatóság feltétele, hogy a tanuló a beszámítható tantárgyakat 5 éven belül tanulta és

azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A Statisztika és Marketing tantárgyak igazolására elfogadható az Üzleti gazdaságtan komplex (integrált) tantárgy igazolása.

c) A 2005. évben érettségizett tanulók a fenti kötelező tantárgyak tanulása alól felmentést

kapnak, ha a 9. és 10. évfolyamon a Gazdasági szolgáltatás szakmai orientáció kerettantervei alapján tanultak, valamint a Közgazdaság szakmacsoport szakmacsoportos alapozó oktatás kerettantervében megjelölt tantárgyakat a megadott óraszámban tanultak.

A tantárgy(ak) tanulása alóli felmentés nem azt jelenti, hogy a tanuló a vizsgán bármely vizsgarész alól felmenthető lenne. Azok a tanulók akik az a) pont tantárgyi beszámíthatóságát csak részben tudják igazolni, részleges felmentés adható az adott tantárgy óráinak látogatása alól. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentést az SZVK IV./4 része és a 6.4 A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei c. rész tartalmazza. A Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szóbeli vizsgájának egyes részei alól – annak komplexitása miatt – felmentés nem adható.


14

TANTÁRGYI PROGRAMOK

IRODAI ÜGYVITELI ALAPOK TANTÁRGY 1. A PROGRAM CÉLJA Az Irodai ügyviteli alapok tantárgy tanításának célja, hogy – a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnika elsajátíttatásával megalapozza a másolási

készséget, – képessé tegye a tanulókat a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, – a betűk, számok, jelek írása szabályainak az adott időszakban érvényes előírásai

alkalmazásával különböző ügyiratok előnyomott papíron történő kitöltésére, – a gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai alkalmazásával ügyiratok és levelek

elkészítésére.

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek: – a helyes test−, kar− és lábtartással, az ujjtornákkal a fegyelmezett mozgáskoordináció

kialakítására, kötött kéztartással gépelésre, – a számítógép kezelésére a másoláshoz, illetve a gépelt levél szabályainak érvényesítéséhez

szükséges funkciók elsajátításával, – a tízujjas vakíráson alapuló írástechnikával másolásra 750 leütés/10 perc írássebességgel

írógépbetűs és nyomtatott szövegről, – a számok, jelek írására az adott időszakban érvényes szabályok alkalmazásával – a rövidítések és toldalékolásuk jelölésére a magyar helyesírás szabályai szerint, – a köz (betűköz, szóköz) hagyására minden kiírt, kipontozott vagy rövidített szó

(rövidítéshez járuló kötőjeles toldalék kivételével) és az írásjelek után, valamint a gondolatjel előtt és után, továbbá annak a néhány rövidítéssel, írásjellel kapcsolatos kivételnek a jelölésére, amikor nem kell közt hagyni,

– a pont, vessző, pontosvessző, kettőspont, kérdőjel, felkiáltójel írásjelek írására a magyar helyesírás szabályainak figyelembevételével,

– a számítási műveletek jeleinek írására, – számok, számcsoportok írására, – betűvel, számjeggyel vagy ezek kombinációjával történő megkülönböztetésére, a tizedes

tagolás jelölésére, előnyomott postai, bank− stb. nyomtatványokon, űrlapokon összegsorok kitöltésére, telefonszámban a számcsoportok írására, iktatószám írására, a keltezés írására, számoszlopok írására, pénzértéket jelentő számcsoportok írására,

– kiemelések meghatározására, – ügyirat és levél elkészítésére a gépelt levél alábbi szabályainak alkalmazásával

≡ a feladó és címzett adatainak írására a vállalat (intézmény) megnevezésének, közigazgatási címének, postacímének adott időszakban érvényes szabályai szerinti elhelyezésére, a nevek, névtípusok magyar helyesírás szabályai szerinti írására, a keltezés, irattározási adatok írására,

≡ a keltezés, iktatószám, hivatkozási szám adott időszakban érvényes szabályai szerinti elhelyezésére,


15

≡ a levél szöveges részeinek írására ≡ a tárgy, megszólítás adott időszakban érvényes szabályai szerinti elhelyezésére, a

tételmondatok megkeresése után bekezdések meghatározására, kialakítására a nyelvtani szempontok alapján,

≡ a kiemelési módok: aláhúzás, középre írás, ritkítás alkalmazására a tartalmi szempontok alapján,

≡ az aláírás adatainak írására ≡ a küldő intézmény, aláíró(k) neve(i), beosztás, adott időszakban érvényes szabályai

szerinti elhelyezésére, aláírók sorrendiségének meghatározására a protokoll szerint, ≡ a belföldre és külföldre küldendő borítékok címzésére ≡ a bérmentesítési adatok jelölésére, a küldemény továbbítására és kezelésére vonatkozó

adatok, továbbá a címzett nevének és postacímére vonatkozó adatainak adott időszakban érvényes szabályai szerinti elhelyezésére,

≡ hivatalos levél vagy ügyirat szövegszerkesztővel történő készítésére folyamatosan írt szövegből önállóan

≡ a hibahatár: számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék, ≡ ügyiratminták elkészítésére pl. kérelem, kérvény, fizetési felszólítás, megrendelés,

árajánlat, – ügyirat, levél elkészítése után kiadmányozásra (aláírás), bélyegző használatra, mellékletek

csatolására, elküldésére, postázásra, másolatok irattározására, megőrzésére.

3. TANANYAG 1/13. évfolyam, évi 74 óra

A téma sorszáma megnevezése óraszáma

1. Az írás előkészítése 3 2. A tízujjas vakírás megalapozása 40 3. A másolási készség megalapozása és megszilárdítása 5 4. A szövegformázás megalapozása 10 5. Szabad sáv 12

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése

1. Az írás előkészítése 3 óra

– számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program alkotóelemeinek használata,

– a helyes test−, kéz− és kartartás megalapozása. Ujjtorna. 2. A tízujjas vakírás megalapozása 40 óra

– az alaptartásból kiinduló tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével.


16

3. A másolási készség megalapozása és megszilárdítása 5 óra – szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása

sortartással. 4. A szövegformázás megalapozása 10 óra

– a szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása – szavak, szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek

önálló soralakítással történő másolásával, írógépbetűs, nyomtatott szövegről,

– betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai – a jelek szabályai,

általános előírások, rövidítések írása, köz (betűköz, szóköz), az írásjelek írása, egyéb jelek, számok, számcsoportok írása, kiemelés, aláhúzás,

– a kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján,

– a gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai általános előírások, a feladó és a címzett adatai, keltezés, irattározási adatok, a levél szövege, aláírás, mellékletek, boríték címzése,

– az ügyirat, levél formaalakításának gyakorlása folyamatos nyomtatott vagy írógépbetűs szövegről.

5. Szabad sáv 12 óra


17

4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Ssz. Gépírás Ssz. Számítástechnikai

alkalmazás Ssz Könyvvezetés és

beszámolókészítés Ssz. Pénzügyi és

vállalkozásfinan-szírozási ismeretek

Ssz. Speciális szakmaitantárgyak

Ssz. Statisztikaialapok

TANANYAG1. AZ ÍRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A számítógép és a

program alkotóelemeinek használata

1. A számítógép,nyomtató használata A hálózat használata Adatok mentése, archiválás, visszatöltés

4. A SZÖVEGFORMÁZÁS MEGALAPOZÁSA 4.2 Betűk, számok, jelek

írásának adott időszakban érvényes szabályai

2. A számnevek és a keltezés helyesírása

3. 3.3

Betűk formázása, betűméret, betűköz és térköz változtatása Költség− és eredményszámlák készítése

4. 2. 2

Belföldi postautalvány, készpénz−átutalási megbízás kitöltése

Jelentések, elemzések elkészítése

2.2 Statisztikaitáblák készítése

4.3 A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai

2. 3.

Szövegszerkesztés − Dokumentum

létrehozása, formázása

− Levél, körlevél készítése

E−mail Levél előkészítése és elküldése

4.2. 3

Boríték címzése A törvények paragrafusjelének értelmezése


18

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az egészséges test−, kéz− és kartartás kialakításával és az ujjtornákkal a mozgáskoordináció fejlesztésének/fejlettségének folyamatos ellenőrzése. A helyzetérzékelésen alapuló billentyűkezeléssel történő tízujjas vakírás elsajátíttatásakor az írásautomatizáció kialakítását, a másolási készség fejlettségét már kezdettől fogva időre írással ellenőrizni kell. A másolási készségszint csak írásbeli munkán mérhető le, ezért a tanulói másolási munkákat folyamatosan figyelemmel kell kísérni (javítani és értékelni), ugyanis a gyakorlás és a dolgozatok eredménye között szoros összefüggés van. Így a röpdolgozatok, dolgozatok mellett célszerű a tanórai munkák egy részét a hibakategóriák alapján osztályozni. Amikor a betűtanításkor a szógyakorlás során a szavak ismétlő írásától eljutunk a különböző szavakból álló sor (sorok) írásáig, amely átmenet a szógyakorlás és a másolás között, akkor íratható meg az I. dolgozat. Megoldandó feladat: 2 különböző szavakból álló sor másolása sortartással. A megoldás ideje: 5−5 perc Minimum leütésmennyiség: 550. Összefüggő szövegek másolására akkor kerülhet sor, amikor a tanulók minden betűt megtanultak, ismerik a pontot, a vesszőt és a kötőjelet. A felsorolt írásjelek begyakorlása után kerülhet sor II. dolgozatra, a dolgozatszöveg kiválasztásakor azonban ügyelni kell az adott időszakban elsajátított betűkészletre. Megoldandó feladat: Mondatokból álló ismeretlen szöveg másolása sortartással. A megoldás ideje: 10 perc. Minimum leütésmennyiség: 650. A másolási készség helyes technikája a betűző olvasva írás, illetve a kötött kéztartással gépelés, melynek lényege, hogy minden egyes billentyű leütése után az ujj visszatér az alapsorra. Ebben a programban előírt írássebesség még nem teszi lehetővé az alaptartástól történő elszakadásra vonatkozó írást, így a program végén írandó III. dolgozat feladatainak megtervezésekor ezt figyelembe kell venni. Az összefüggő másolás tanításának/tanulásának abban a szakaszában kezdődhet a levélkészítés, amikor a sortartásos másolásról rátérünk az önálló soralakításra és a számok, jelek kapcsolását is elsajátították. A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályait meg kell tanítani/tanulni és alkalmazásukat is gyakoroltatni/gyakorolni kell. Erre a formaalakítás megalapozása után kerülhet sor. A formai elemeket először külön−külön gyakoroltassuk, csak ezután kerüljön sor a teljes ügyirat, majd levél másolására minta alapján, majd formába öntésére folyamatosan írt szövegekből. A Gépírás tantárgy 4. témája utolsó harmadában kerül sor az ügyirat és a levél készítésének értékelésére a tízperces másolási feladat kísérőjeként.


19

III. dolgozat a) Megoldandó feladat: Összefüggő ismeretlen szöveg másolása sortartással.

A megoldás ideje: 10 perc. Minimum leütésmennyiség: 750.

b) A feladat tartalma: Egyszerű ügyirat készítése folyamatos nyomtatott szövegről másolással, az adott időszakban érvényes szabályok szerint.

Megoldandó leütésmennyiség Időtartam

500 20 perc

Az értékelés az alábbiak szerint történik: 10 perces másolás értékelése A másolási feladat mennyisége alapján kell megállapítani a fokot (a leírt leütésszámot − a kihagyott leütések levonása, a felesleges leütések hozzáadása után − tízzel kell osztani és 5 tizedtől felfelé kell kerekíteni). A hibákat a hibás szó aláhúzásával, a sorugrást hiányjellel vagy zárójellel kell jelölni.

Érdemjegy Hiba Jeles 0,00−0,10% hiba Jó 0,11−0,20% hiba Közepes 0,21−0,30% hiba Elégséges 0,31−0,40% hiba Elégtelen 0,41% hibától

Hibakategóriák: a) Két hibának számít:

1. a sorugrás (a hiány levonásával, illetve a többlet beszámításával, a feleslegesen leírt szövegrészt is javítani kell).

b) Egy hibának számít a számítógéppel történő íráskor: 1. az elütés (más billentyű leütése), 2. a betűcsere, 3. a betűkihagyás, 4. a betűbetoldás, 5. a felesleges betű, 6. a hiányzó köz (írásjelek után is), 7. a felesleges köz (szó belsejében), 8. a két leütésnél nagyobb szóköz, 9. a szabálytalan sorköz,

10. a szabálytalan sorkezdés, 11. a szabálytalan sorvégződés (a leghosszabb és a legrövidebb sor között 10 leütésnél

nagyobb különbség), 12. a kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 13. a szakaszkezdési hiba,


20

14. a kihagyott szó (a dolgozat befejezetlensége esetén is), 15. a felesleges szó, 16. a megváltoztatott szó, 17. a szórendcsere, 18. a helyesírási hiba (a hosszú í−ú−ű hiánya is), 19. az írásjelhiba.

A levél− vagy ügyiratkészítés értékelése

A levél vagy ügyirat javításakor a másolás javítására vonatkozó hibakategóriákat és osztályzási előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni. További hibakategóriák a következők:

a) Két hibának számít:

1. a súlyos formahiba (a gépelt levél adott időszakban érvényes szabályaitól való jelentős eltérés),

2. az értelemzavaró bekezdési hiba.

b) Egy hibának számít: 1. a nem értelemzavaró bekezdési hiba, 2. kiemelési mód használatának hiánya (minden egyes esetben külön hibának veendő), 3. a nem súlyos formahiba.

c) A helyesírási hibák minősítése

Durva hiba egyenként 3 pont Súlyos hiba egyenként 2 pont Sorozatosan elkövetett helytelen ékezethasználat, központozási hiba 2−3 pont Egyéb helyesírási hiba egyenként 1 pont

Durva hiba: − tulajdonnevek kezdőbetűjének helytelen írása közhasználatú szavakban, − a fentiekből képzett melléknevek kezdőbetűje, − a mássalhangzó időtartamának téves jelölése közhasználatú szavakban, − igekötő és hozzátartozó ige egybe− és különírásával kapcsolatos hibák, − tárgyrag tévesztése, a múlt idő jelének helytelen írása, − a birtokos személyrag helytelen írása, − az összeolvadás, hasonulás, rövidülés hibái, − a hiátus töltő j írása, − elválasztási hibák közhasználatú szavaknál (nem lehet többször 3 hibapontot adni, ha

ugyanabban a szóban ugyanazt a hibát követi el újból a tanuló).

Súlyos hiba: − a nem közhasználatú szavak durva hibái, − a népnevek kezdőbetűinek hibás írása, − az egybe− és különírás hibái közhasználatú szavaknál, − a toldalékok helytelen írása.


21

Egyéb hiba: − a nem közhasználatú szavak hibái.

Több részfeladatból álló dolgozatban a részfeladatokat külön kell osztályozni, a végső érdemjegy a részfeladatok számtani átlaga. Ha 5 tizedre végződik, a másolás érdemjegyét kell figyelembe venni a felfelé vagy lefelé kerekítésben.

Ha az egyik részfeladat elégtelen, a végső érdemjegy is elégtelen. 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK A számítógépterem berendezése A Gépírás tantárgy oktatása maximum 12 főre berendezett gyakorlati oktatóteremben történjék. Tanulónként: 1 db számítógép (102 gombos billentyűzettel, a mindenkori szabványnak megfelelő egységes billentyűelrendezéssel).

Berendezési tárgyak jegyzéke Tantermenként: – 1 db tanári asztal, – 1 db iratszekrény, – 1 db szék a tanári asztalhoz. Férőhelyenként: – 1 db számítógépasztal (elhelyezésük: hossztengely szerint, egyesével), – 1 db szék (állítható magasságú, deréktámlás), – 1 db irattámla.

Eszközök

Vizuális: – 1 db írásvetítő, – 1 db falitábla, – 1 db vetítővászon, – 1 db billentyűzettábla, – 1 db falióra (másodpercmutatós). Auditív: – 1 db magnetofon, – 1 db hangerősítő, – 1 db lemezjátszó, – 1 db mikrofon (asztali állvánnyal), – 1 db törpe hangszóró, – 1 db fej− vagy fülhallgató (ennek hiányában 2−4 hangfalat kell a teremben felszerelni), – ütemadást − különböző sebességgel − tartalmazó hangszalagok.


22

STATISZTIKAI ALAPOK TANTÁRGY 1. A PROGRAM CÉLJA A Statisztika tantárgy tanításának célja, hogy

1. alapvető ismereteket biztosítson a statisztika fogalomrendszeréről, a leggyakrabban használt statisztikai és feldolgozási eszközökről, − grafikus feldolgozás módszereiről, − adatok szolgáltatásának lehetőségéről;

2. fejlessze a tanulók számarányérzékét a mikro− és makrogazdaság legfontosabb valós mutatóinak bemutatásával, megismertetésével, alkalmaztatásával;

3. felkeltse a tanulók érdeklődését az összefüggések feltárására, a következtetések megállapítására, levonására;

4. alkalmaztassa a megtanult ismereteket a többi szaktantárgyi anyag feldolgozása során; 5. értelmeztesse a megtanult alapismeretek alapján a gazdasági élet napi eseményeit,

történéseit, a média, sajtó stb. híranyagait. 2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló a Statisztika tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz:

1. a statisztika alapfogalmainak ismeretében önállóan a feladatai ellátásához szükséges adatokat meghatározni, az adatokat összegyűjteni, sorokat, táblákat készíteni a legjellemzőbb ismérvek alapján;

2. a munkája során kiszámítani és alkalmazni a gazdasági tevékenység elemzésére használt legfontosabb statisztikai mutatókat − fejlődés, változás vizsgálatánál, − összetétel−szerkezet vizsgálatánál, − különböző ellátottsági mutatók színvonalának mérésénél, − termelési érték, árbevétel nagyságának meghatározásánál;

3. nagyságrendileg ellenőrizni a számítások helyességét, az adatok pontosságát; 4. felismerni a legegyszerűbb összefüggéseket; 5. áttekinthető, rendezett formában összeállítani a számított mutatók alapján elemzéseket,

döntést előkészítő értékeléseket; 6. a számítógépes adatfeldolgozásnál a feladatnak megfelelően alkalmazni a tantárgy

keretében megtanult ismereteket az adatok kiválasztásánál, az alkalmazható feldolgozási módszer meghatározásánál.

3. TANANYAG

1/13. évfolyam, évi 74 óra

A téma sor−

száma

megnevezése

óraszáma 1. A statisztika alapfogalmai 4 2. Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 31 3. Érték−, ár−, volumenindex 10


23

4. Grafikus ábrázolás 4 5. A tanult ismeretek alkalmazása 8 6. Szabad sáv 15

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.

A téma anyagának részletezése

1. A statisztika alapfogalmai 4 óra 1.1 Statisztika fogalma, ágai, statisztikai sokaság, fajtái, jellemzői 1.2 Statisztikai ismérv fogalma, csoportosítása, típusai 1.3 Információk forrásai, információszerzés eszközei 2. Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei 31 óra 2.1 Statisztikai sorok fogalma, fajtái, készítésének szabályai 2.2 Statisztikai táblák fogalma, statisztikai táblák típusai, készítésének

szabályai 2.3 A viszonyszámokról általában

− fogalma, számítása, kifejezése, értelmezése 2.4 A leggyakrabban használt viszonyszámok fogalmai, jellemzői,

alkalmazási területei: − dinamikus viszonyszám − megoszlási viszonyszám − intenzitási viszonyszám

2.5 Középértékek fogalma, fajtái, helyzeti középértékek 2.6 Mennyiségi sorok elemzése számított középértékekkel

− számtani átlag − harmonikus átlag − négyzetes átlag

2.7 Idősorok elemzése középértékekkel − kronologikus átlag − mértani átlag

2.8 Szóródás vizsgálata − fogalma − mutatói − értelmezése

2.9 Standardizálás − indexei − értelmezésük

3. Érték−, ár−, volumenindex 10 óra 3.1 Termelési, forgalmi érték meghatározása, nagyságára ható tényezők 3.2 Termelési, forgalmi érték változásának vizsgálata 3.3 Árváltozás hatásának vizsgálata 3.4 Volumenváltozás hatásának vizsgálata 3.5 Összefüggés az indexek között 3.6 A termelési, forgalmi érték változásának hatása a vállalkozás, a lakosság

szempontjából


24

4. Grafikus ábrázolás 4 óra 4.1 Grafikus ábrázolás eszközei, alkalmazási területei 4.2 Grafikus ábrák készítése 5. A tanult ismeretek alkalmazása 8 óra 5.1 Idősorok alapján tartós trend vizsgálata, előrejelzés, becslés 5.2 Árindexek alkalmazása

− reáljövedelem meghatározása − indexálás, valorizálás − cserearányindex − agrárolló

5.3 A mikro− és makrogazdaság legfontosabb mutatói 5.4 KSH adatszolgáltatási nyomtatványok kitöltése Szabad sáv 15 óra

4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

Közgazdaságtan:

− a népesség szerkezete gazdasági aktivitás szerint, − infláció, ár, jövedelem, bevétel alapfogalmai.

Marketing:

− a statisztikai eszközök és módszerek felhasználása a környezeti információk és a piackutatási eredmények feldolgozásához.

Számvitel I.:

− készlet, átlagkészlet, − önköltség, költségnemek, termelési költség, − termelés mennyisége, ára, értéke, − értékesítés mennyisége, ára, árbevétele, − átlagár, jövedelem, átlagjövedelem.

Számítástechnikai alkalmazás és Gépírás:

− táblázatkezelés, táblázatkészítés, − grafikonok szerkesztése, − statisztikai függvények, elemzések, − adatállomány létrehozása, rendezése, − jelentéskészítés, − az állomány lekérdezése meghatározott szempontok szerint.

Speciális szakmai tantárgyak:

− az információszerzés főbb eszközei, − az információfeldolgozás módszerei, − a megfigyelés módszerei, − kérdőívek szerkesztése, − adatok feldolgozása, elemzése.


25

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Minden egyes témakör feldolgozása a gazdasági élet különböző területeiről vett feladatok segítségével történik. Ennek alapján ismerjék meg a népesség, a gazdaság legfontosabb, legjellemzőbb adatait, mérőszámait, szerkezetét, tendenciákat. Az egyes témakörök feldolgozása után a tanulói teljesítmény értékelése:

1. témakörnél: az alapfogalmak esetében szóbeli feleltetéssel történjék. Ismerje a tanuló a

statisztika, a sokaság, ismérv, információforrások, információszerzési eszközök fogalmát és legalább 50%−át pontosan, szabatosan meg tudja fogalmazni.

2−3. témakörnél: egy−egy témakör feldolgozása után a feladatlapos, tesztjellegű, rövid

időtartamú írásbeli teljesítményértékelést célszerű alkalmazni a tanulóknál (a sorok, táblák készítése, a viszonyszámok, középértékek, standardizálás indexek témakörében).

A feladatok az alapfogalmak alkalmazására, az alapösszefüggések felismerésére, számítások elvégzésére, azok szabatos értelmezésére irányuljanak. 4. témakörnél: a számonkérésnél a megfelelő grafikus ábra kiválasztása és szakszerű

elkészítése, a grafikon értelmezése a követelmény. A kidolgozásnál képletgyűjtemény, számológép használata engedélyezett. A tanulók munkái alakilag rendezettek legyenek, javításokat csak szabályosan végezhetnek, ennek megszegése esetén max. 10% pontlevonás ajánlott. Értékelés szintjei Teljesítmény %−ban jeles 91 − 100% jó 81 − 90% közepes 66 − 80% elégséges 50 − 65% elégtelen 0 − 49% 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK Az adott óraszám mellett a tananyag eredményes feldolgozásához az alábbiakat kell minimálisan biztosítani:

− tanulói tankönyv és példatár, képletgyűjtemény, − tanári kézikönyv, − statisztikai évkönyvek, kiadványok, szakfolyóiratok − KSH adatszolgáltatási nyomtatványai, − írásvetítő, fólia, a szemléltetés egyéb technikai berendezései, − fénymásolt szemléltető és segédanyagok.


26

KÖZGAZDASÁGTAN TANTÁRGY 1. A PROGRAM CÉLJA

A Közgazdaságtan tantárgy tanításának célja, hogy − közvetítse és rendszerezze azokat az elméleti közgazdasági ismereteket, amelyek

elsajátításával a tanulók képesek tájékozódni a piacgazdasági viszonyok között, megismertesse a piacgazdaság szereplőit, a gazdaságban betöltött szerepüket, a köztük lévő gazdasági kapcsolatokat;

− megismertesse a tanulókat a gazdasági szereplők döntéseit befolyásoló szempontokkal, döntési mechanizmusaival,

− fejlessze a tanulók azon képességét, hogy a tanult közgazdasági összefüggéseket, törvényszerűségeket a gyakorlatban alkalmazni tudják, segítse a mindennapi gazdasági események, gazdaságpolitikai célkitűzések értelmezését,

− felkeltse a tanulók érdeklődését a mindenkori gazdaságpolitikai, gazdasági kérdések iránt,

− képessé tegye a tanulókat érvekkel alátámasztott szakszerű véleménynyilvánításra alapvető közgazdasági kérdésekben, fejlessze a tanulók vitakészségét,

− rámutasson a gazdasági szereplők döntései, magatartásai közötti összefüggésekre, kölcsönhatásokra,

− érzékeltesse a mikro− és makrofolyamatok különbségét, befolyásolási lehetőségét megismertetve a makroszintű jövedelemáramlási folyamatokat,

− képet adjon a gazdasági egyensúly feltételeiről, az egyensúlytalanság különböző formáiról, ezen gazdasági problémák kezelésének lehetőségeiről,

− rámutasson a főbb nemzetközi közgazdasági összefüggésekre, a kis országok külpiaci lehetőségeire, illetve ezen piaci kapcsolatok gazdasági hatásaira,

− felhívja a tanulók figyelmét a racionalizálási elv egyedüli érvényesülésének veszélyére, − elfogadtassa az állam gazdasági szerepének szükségességét, bemutassa a kormányok

cselekvési lehetőségeit, − kialakítson egységes közgazdasági szemléletet, gondolkodásmódot, − elméleti alapokat nyújtva megalapozza a többi közgazdasági jellegű tantárgyat.

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN

A tanuló a Közgazdaságtan tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz:

− megérteni: − a piac fogalmát, a főbb piacformákat, a piac működési mechanizmusát, a piaci

szereplők főbb ismérveit, a közöttük levő kapcsolatokat, − a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket, a fogyasztók döntéseinek

mechanizmusát, keresletük kialakulását, − a vállalatok kínálati magatartását, döntési alapelvét, mechanizmusát a különböző

piaci helyzetekben, − a gazdasági körforgás folyamatát mikro− és makroszinten, benne az egyes gazdasági

szereplők, gazdasági szférák helyét, szerepét, a gazdaság reál− és jövedelemáramlási folyamatait,

− a gazdasági egyensúlyt meghatározó makropiacokat, az egyensúly kialakulásához vezető mechanizmusokat,


27

− az állam gazdasági szerepét, a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközök hatását a mikro− és makrogazdasági folyamatokra.

− szakszerű, logikus felépítésű kifejtésekre egy−egy tanult közgazdasági témával kapcsolatban,

− felismerni azt, hogy egy−egy vállalat egy−egy termékével a piacon milyen helyzetben van, s alkalmazni az adott piaci feltételrendszer mellett az elsajátított döntési szabályt, az optimalizációs elvet,

− levezetni a kereslet és kínálat meghatározását mikro− és makroszinten meghatározott piaci feltételek mellett,

− egy−egy gazdaságpolitikai döntés várható közgazdasági hatásait elemezni, érvekkel igazolni − természetesen a tanult szinten − mind a mikrogazdaság egyes szereplőire, mind a makrogazdaság egészére vonatkozóan,

− alkalmazni más közgazdasági tantárgyakban az itt szerzett közgazdasági szemléletet, az elsajátított fogalmakat, összefüggéseket,

− kisebb gazdasági számítási és geometriai feladatot megoldani, közgazdaságilag értelmezni.

3. TANANYAG


A téma sor−

száma megnevezése óraszáma

I. Mikroökonómia 49 1. Bevezetés a közgazdaságtanba − a piac, a piaci szereplők, a piaci

mechanizmus 3

2. Fogyasztói magatartás 10 3. A vállalatok kínálati magatartása 20 4. Termelési tényezők piaca 10 Szabad sáv 6

II. Makroökonómia 47 5. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői és a

közöttük megvalósuló jövedelemáramlás 5

6. A makrogazdaság piacai, a makrogazdaság egyensúlya 18 7. A makrogazdasági piacok jellemző egyensúlytalanságai:

infláció és munkanélküliség 8

8. Az állam gazdasági szerepe − gazdaságpolitikai lehetőségek 10 Szabad sáv 6

III. Nemzetközi közgazdaságtan 15 9. A nemzetközi közgazdaságtan néhány kiemelt mikro− és

makroökonómiai kérdése 10

Szabad sáv 5 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.


28

A téma anyagának részletezése I. Mikroökonómia 49 óra 1. Bevezetés a közgazdaságtanba − a piac, a piaci szereplők, a piaci mechanizmus 3 óra

1.1 A közgazdaságtan tárgya, módszere, a gazdaság körforgása 1.2 Szűkösség − alternatív lehetőségek − racionalitás 1.3 Piac lényege, szereplői, piaci mechanizmus, kereslet és kínálat, Marshall−kereszt

2. Fogyasztói magatartás 10 óra

2.1 A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők 2.2 A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban 2.3 Az egyéni és a piaci kereslet meghatározása 2.4 A kereslet rugalmassága (ár−, keresztár− és jövedelemrugalmasság)

3. A vállalatok kínálati magatartása 20 óra

3.1 A vállalat és vállalkozás, a vállalat szerepe a gazdasági körforgásban, kapcsolata a háztartásokkal, a vállalat funkciói

3.2 A vállalat kínálati magatartása, a vállalati döntést befolyásoló tényezők. A vállalat célja és a korlátozó feltételek.

3.3 A vállalatok technológiai feltételei − a technikai hatékonyság kérdése 3.4 A termelési költségek 3.5 A vállalatok bevételei a piaci helyzetek függvényében 3.6 Az optimalizációs elv érvényesülése a vállalatok egyéni kínálatának

meghatározásában 3.7 Egyéni és piaci kínálati függvény meghatározása rövid− és hosszú távon

4. Termelési tényezők piaca 10 óra

4.1 A termelési tényezők származékos kereslete 4.2 A munkapiac, a munkakereslet és a munkakínálat meghatározása a

munkapiacon 4.3 Tőkepiac, a tőkekereslet és a tőkekínálat meghatározása a tőkepiacon 4.4 A földpiac jellemzői 4.5 A termelési tényezők értékelési módja

Szabad sáv 6 óra II. Makroökonómia 47 óra 5. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői és a közöttük megvalósuló jövedelemáramlás 5 óra

5.1 A makroökonómia szemléleti, vizsgálati módszerének sajátosságai 5.2 A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői 5.3 A gazdasági körforgás értelmezése a gazdasági szférák között, a jövedelemáramlás folyamata


29

6. A makrogazdaság piacai, a makrogazdaság egyensúlya 18 óra

6.1 A makrogazdaság piacai 6.2 Aggregált keresletet meghatározó tényezők 6.3 Árupiac jellemzői, piaci mechanizmusai 6.4 Pénzpiac jellemzői, piaci mechanizmusai 6.5 Aggregált kínálatot meghatározó tényezők 6.6 Munkapiac jellemzői, piaci mechanizmusai 6.7 Gazdasági egyensúly kialakulásának folyamata, az egyensúlyi helyzet jellemzői

7. A makrogazdasági piacok jellemző egyensúlytalanságai: infláció és munkanélküliség 8 óra

7.1 Az infláció lényege, fajtái 7.2 Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra 7.3 A várakozások szerepe az inflációs folyamatokban 7.4 A munkanélküliség lényege, fajtái 7.5 A munkanélküliséget befolyásoló tényezők, ezen tényezők hatása a gazdaságban 7.6 Az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolat 7.7. Az infláció és a munkanélküliség jellemzői a magyar gazdaságban

8. Az állam gazdasági szerepe − gazdaságpolitikai lehetőségek 10 óra

8.1 Az állami beavatkozás szükségessége 8.2 A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra 8.3. A monetáris gazdaságpolitika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei, hatása a gazdasági folyamatokra 8.4 Gazdaságpolitikai eszközök az infláció és a munkanélküliség, a

gazdasági növekedés problémáinak kezelésére Szabad sáv 6 óra III. Nemzetközi közgazdaságtan 15 óra 9. A nemzetközi közgazdaságtan néhány kiemelt mikro− és makroökonómiai kérdése 10 óra

9.1 Nemzetközi árucsere, vállalatok kilépése a nemzetközi piacokra 9.2 Abszolút és komparatív előnyök 9.3 Fizetési mérleg − egyensúlyi problémák 9.4 A különböző árfolyampolitika hatásai a gazdasági folyamatokra 9.5 A valuta le− és felértékelésének gazdasági hatásai a makrogazdaság piacaira, a mikrogazdaság szereplőire 9.6 Tőkekivitel 9.7 Mikro− és makrointegrációs folyamatok a nemzetközi piacokon

Szabad sáv: 5 óra


30

4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

Statisztika: a gazdasági folyamatok számbavétele, SNA rendszer

Gazdaság jog: vállalkozási formák, piacszabályozás, Számvitel I.: költségek, vagyon, goodwill, értékcsökkenés

Pénzügy I.: pénz lényege, kialakulása; A pénz funkciói. A bankrendszer. A tőzsde. Befektetési döntések, jelen és jövőértékszámítások Nemzetközi pénzügyi rendszer, árfolyampolitika Marketing: kereslet, kínálat és keresletrugalmasság Speciális szakmai tantárgyak: vállalat, vállalati környezet, vállalati célrendszer, gazdasági verseny, piacszabályozás, piacralépés feltételei, piacformák, piaci verseny 5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

A számonkérés során a tananyag jellegéből következően mind a szóbeli, mind az írásbeli munkára nagy hangsúlyt kell fektetni. A kitűzött tantárgyi célok elérését segíti, ha mindkét számonkérési formát rendszeresen és váltakozva alkalmazzuk. 1. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása és az elsajátított ismeretek rendszerezése után

célszerű a tanultakat írásban számon kérni. Az írásbeli számonkérés változatos formáit alkalmazzuk, így például: tesztfeladatok, igaz−hamis kérdések, nagyobb összefüggéseket számonkérő kifejtő kérdések, számítási és geometriai feladatok stb. A feladatok megoldása, a kérdések megválaszolása során a tanulóknak ismerniük és alkalmazniuk kell a tanult fogalmakat és összefüggéseket. Válaszaikat ábrák segítségével szemléltetni, a kapott számszerű eredményeket közgazdasági tartalmuk szerint értelmezni kell. A tanuló teljesítménye eléri az elégséges szintet, ha összességében 50% feletti eredményt ér el és az alapfogalmak több mint 50%−át szabatosan meg tudja fogalmazni. Az értékelés során vegyük figyelembe a kifejtett gondolatok szakszerűségét, az írásbeli munka formai megjelenését, esztétikus kivitelét.

2. A számonkérés szóbeli, önálló felelési formáját folyamatosan alkalmazzuk. Egyes témakörök összefüggésének számonkérésére, az adott téma összefüggő kifejtésére ez az értékelési módszer jól alkalmazható. A szóbeli feleletek során is igényeljük az adott téma, közgazdasági probléma önálló, szakszerű kifejtését, a tanultak alkalmazását, a felelet szemléltetését ábrákkal, rajzokkal.

Mindezek fejlesztik a tanulók szakmai kifejezőkészségét, műveltségét.


31

Az értékelés során elégséges a tanuló teljesítménye, ha az adott elméleti tananyagot kérdések alapján ki tudja fejteni, az alapvető fogalmak és összefüggések több mint 50%−át szabatosan meg tudja fogalmazni és legalább 50 százalékban sikeresen tud kisebb feladatokat megoldani.

3. Az értékelés választható formája lehet egy házi dolgozat elkészítése a tananyaghoz illeszkedő szabadon választott témában. Ennek során a tanulónak saját gyűjtésű statisztikai adatokat, szakmai cikkeket kell a tanultaknak megfelelően feldolgozni, értékelni, a véleményét összefüggően, szabatosan megfogalmazni, érvekkel alátámasztani 5−10 oldalas terjedelemben. A számonkérésnek ez a formája lehetővé teszi, hogy a közgazdaságtan egy−egy részterületéről, illetve egy−egy gazdasági probléma mikroökonómiai és makroökonómiai összefüggéseit, vetületeit a tanuló a tanultak komplex felhasználásával alkalmazza. Elégséges a tanuló munkája, ha megfelelő a témaválasztás, a statisztikai adatok, cikkek kiválasztása és annak feldolgozása nemcsak azok mechanikus átvételére korlátozódik, hanem felhasználja az adott probléma leírására, elemzésére.

6. A TÁRGYI FELTÉTELEK A Közgazdaságtan tananyag elsajátításához szükséges eszközök: 6.1 Vizuális eszközök:

− szakkönyvek, lexikonok, szakmai folyóiratok, statisztikai kiadványok, ábrák, falitáblák, feladatgyűjtemények

− írásvetítő fóliasorozat az összefüggések ábrázolására − A témakörök feldolgozását segítő szakirodalmak:

P. Heyne: A gazdasági gondolkodás alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. 1991.) Mikroökonómia (Szerkesztette Kopányi Mihály), Műszaki Könyvkiadó − AULA 1995. Berde Éva − Petró Katalin: Mikroökonómiai feladatok (Műszaki Könyvkiadó 1995.) H. Varian: Mikroökonómia középfokon (KJK. Bp. l991.) Makroökonómia (Szerkesztette Meyer Dietmar), AULA 1995. Gacsályi István − Simonits Zsuzsanna: Makroökonómiai példatár, AULA 1995. Ernst F. Shumacher: A kicsi szép, KJK 1991. Szabó Katalin: A „lágyuló” gazdaság, KJK 1989.

6.2 Audiovizuális eszközök:

− videofilmek: egy−egy közgazdasági probléma megjelenése a gyakorlati életben − számítógépes programok


32

MARKETING TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA

A Marketing tantárgy tanításának célja, hogy − közvetítse és rendszerezze azokat a közgazdasági ismereteket, amelyek elsajátításával a

tanulók képesek a marketing szerepének és helyének meghatározására a vállalat egészének működésében;

− kialakítsa a tanulókban a piacgazdaság körülményei között nélkülözhetetlen ismereteket a piac lényegéről, működési mechanizmusáról, a piaci szereplők − elsősorban a fogyasztók és a versenytársak − főbb motívációiról, jellemzőiről; ismertesse a piaci keresletet befolyásoló tényezőket, a vásárlási folyamatok legfontosabb jellemzőit;

− megismertesse a tanulókat a marketingmenedzsment feladataival, eszközeivel, képessé téve őket a piacszegmentálás, célcsoportképzés, pozícionálás és piackutatás feladatainak elvégzésére;

− megismertesse a vállalati magatartást és döntéseket befolyásoló marketingkörnyezet elemeit, rámutasson a környezetelemzéshez szükséges információkra, információforrásokra, elemezze az ezek feldolgozásához szükséges módszereket, lehetőségeket;

− áttekintést és útmutatást adjon a vállalati marketingstratégia és a marketingterv összeállításához;

− megismertesse a tanulókat a marketing−mix elemeivel, összefüggéseivel, ezek gyakorlati alkalmazási lehetőségeivel esettanulmányok felhasználásával; rámutasson arra, hogy a különböző piacszegmensekben a különböző marketingeszközök eltérő kombinációja szükséges;

− bemutassa a stratégia, image, cégkultúra kapcsolatrendszerét; − felhívja a tanulók figyelmét a marketing etikai és jogi kérdéseire.


A tanuló a Marketing tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: − a fogyasztóorientált szemléletmód figyelembevételével marketingismereteit felhasználni

a gyakorlatban; − kisebb vállalkozások esetében környezetelemzési feladatok elvégzésében

közreműködni; − a tanult piackutatási eszközöket és módszereket alkalmazni, piackutatási kérdőívet

megszerkeszteni, feldolgozni és írásos összegezést készíteni; − a különböző piaci helyzetekben elvileg lehetséges stratégiai lehetőségeket feltárni; − egy termékkel, illetve termékcsoporttal kapcsolatban egy lehetséges marketingmixet

összeállítani a termékéletgörbe egyes szakaszaira; − a piacszegmentálás, célcsoportképzés, pozícionálás jelentőségének megfelelően a

szegmentálás ismérveit meghatározni, célcsoportokat képezni és ezek alapján a konkrét fogyasztói igényeket megfogalmazni a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban.


33

3. TANANYAG


A téma sor−


1. A marketing lényege, alapvető szerepének értelmezése a különböző szervezetekben

2

2. A marketingkörnyezet 3 3. A kereslet, a vásárlók és a vásárlási folyamat jellemzői 5 4. A piac vizsgálata döntéselőkészítés szempontjából 4 5. Marketingmix 12 6. Marketingstratégia és marketingtervezés 4 7. A marketing főbb etikai és jogi kérdései 2 Szabad sáv 3



1. A marketing lényege, alapvető szerepének értelmezése a különböző szervezetekben 2 óra

− A marketing lényege, a marketingszemlélet fejlődése, kiterjedése − A marketing helye a szervezetek működésében. A marketingmenedzsment

feladatai, a rendelkezésére álló eszközök 2. A marketingkörnyezet 3 óra

− A vállalat külső és belső, mikro− és makrokörnyezete Piacformák, versenytársak − A környezetelemzés jelentősége a marketingben

A környezetelemzéshez szükséges információk, az információk beszerzésének főbb forrásai, az információk feldolgozásának eszközei, módszerei, ezek alkalmazása esettanulmányok felhasználásával

3. A kereslet, a vásárlók és a vásárlási folyamat jellemzői 5 óra

− A keresletet meghatározó tényezők fogyasztási cikkek és termelőeszközök esetében

− A kereslet rugalmasságának elemzése − A vásárlók és a vásárlási folyamat jellemzői − Egyéni és szervezeti vásárlók

4. A piac vizsgálata döntéselőkészítés szempontjából 4 óra

− Piacszegmentálás lényege, szempontjai, folyamata − Célpiac meghatározása, pozícionálás − Piackutatás lényege, módszerei, lépései Primer és szekunder kutatás, piackutató kérdőív szerkesztése


34

5. Marketingmix 12 óra − Termékpolitika

A termék marketingszempontból, a termék életciklusa Termékfejlesztés A termék elfogadása Kínálati mix kialakítása

− Árpolitika Árpolitikai célok Költségek, fedezeti számítások Az árképzés módjai, a végső ár meghatározása Termékmix árazása Reagálások a versenytársak árváltoztatásaira

− Értékesítési, elosztási politika Értékesítési utak, marketingcsatornák Értékesítési út megtervezése Franchise, multilevel marketing

− Kommunikációs politika és promóció Kommunikációs folyamat A hatékony kommunikáció kialakításának lépései Reklám, reklámtervezés, reklámhatékonyság Public Relation lényege, jellemzői Eladásösztönzés eszközei

6. Marketingstratégia és marketingtervezés 4 óra

− Az egyes piaci helyzetekhez kapcsolódó lehetséges marketingstratégiák Marketing−hadviselés A stratégiaalkotás módszerei

− Marketingtervezés folyamata 7. A marketing főbb etikai és jogi kérdései 2 óra

− Milyen etikai kérdéseket vet fel a marketing? (Magyar Reklámetikai Kódex)

− A marketing jogi vonatkozásai Tisztességtelen piaci magatartás, versenyszabályozás Termékpolitika, árpolitika, piackutatás, értékesítésösztönzés jogi vonatkozásai

Szabad sáv: 3 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

Statisztika:

A környezeti információk és a piackutatási eredmények feldolgozásához felhasznált statisztikai eszközök és módszerek.

Közgazdaságtan:

A piac jellemzői, a piac működése, a vállalat, vállalkozás lényege, jellemzői, a kereslet rugalmasságának vizsgálata.


35

Számvitel I.: A vállalati költségek csoportosítása, kalkulációk készítése.

Számítástechnikai alkalmazás és Gépírás:

A jelentések, elemzések elkészítése szövegszerkesztő program felhasználásával. Speciális szakmai tantárgyak:

A vállalati környezet elemei, a piaci verseny, vállalati stratégia. 5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA 1. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása és az elsajátított ismeretek rendszerezése után

célszerű a tanultakat írásban számon kérni. Fontos, hogy a tanulók a marketingben használt fogalmakat szabatosan, pontosan ismerjék, a tanultakat kisebb konkrét gyakorlati feladatokban alkalmazni tudják. A program elvégzése után a tanulóknak ismerni kell az alábbi fogalmakat és összefüggéseket: 1. témakör: marketing, eladói piac, vevői piac, termelésorientált és fogyasztóorientált vállalati magatartásforma, a vállalat számára alkalmazható marketingkoncepciók, koordinált marketing, piacpotenciál, piacvolumen, piacrészesedés, részpiac, marketing−mix. 2. témakör: marketingkörnyezet, a vállalat külső− és belső, mikro− és makrokörnyezete, piacformák, piaci szereplők: vevők, szállítók, versenytársak; releváns piac, árszínvonal, nominál és reáljövedelem 3. témakör: kereslet, származékos kereslet, termelési eszközök, fogyasztási cikkek, piaci telítettség, szükségletek, motiváció, érzékelés, észlelés, attitűd, végső fogyasztó, szervezeti vásárló, kereslet rugalmassága. 4. témakör: piacszegmentáció, célpiac, célcsoport, pozícionálás, piackutatás, primer és szekunder kutatás, − információ, kérdőív, zárt és nyílt kérdések, megfigyelés, kísérlet, kísérleti effektus. 5. témakör: termék, életciklus, értékelemzés, márka, védjegy, márkahűség, termékmix, termékcsoport, termékválaszték, termékpolitika, árpolitika, fedezetszámítás, költségelvű árképzés, lefölöző ár, behatoló ár, kereslettől függő árképzés, belső referencia ár, árdifferenciálás, versenytárshoz igazodó árképzés, lélektani árak, termékmix árazása; értékesítési politika, marketingcsatorna, tranzakciós, logisztikai funkciók, közvetítő, push és pull stratégia, franchise, multilevel marketing, exkluzív, intenzív és szelektív elosztás, reklám, PR, kommunikációs folyamat, szponzorálás, eladásösztönzés. 6. témakör: marketingstratégia, marketingterv, célhierarchia, költségdiktáló, differenciáló és koncentráló stratégia, marketing−hadviselés, védekező, támadó, követő stratégiák, a marketingtervezés folyamata. 7. témakör: versenyszabályozás, fogyasztóvédelem. A tanuló teljesítménye eléri az elégséges szintet, ha összességében 50% feletti eredményt ér el és az alapfogalmak több mint 50%−át szabatosan meg tudja fogalmazni.

2. A tananyag feldolgozása során több témakörnél célszerű esettanulmányokat felhasználni. Ekkor a tanulókat kisebb csoportokban (3−5 fős) foglalkoztassuk. (Ilyen például a marketingkörnyezet elemzése, piackutatási kérdőív összeállítása és feldolgozása, marketingstratégia és marketingterv összeállítása stb.) A tanulók egy−egy feladat elvégzése során önállóan hozzák meg döntéseiket, folytatnak


36

„kutató”, elemző munkát, információfeldolgozást. Munkájuk eredményét írásban rögzítik, s ezt − ha szükséges − szóbeli beszámolókkal egészítik ki. A kapott feladatok elvégzése során a tanulók fejlesztik szakmai műveltségüket, kommunikációs készségüket, rákényszerülnek a különböző szaktárgyak elsajátítása során megtanult ismeretek felhasználására, azok szintetizálására. Az értékelés szempontja a szakszerűség mellett az írásbeli munka rendezettsége, külalakja, esztétikus kivitele, a feldolgozott információk mennyisége, a feladatmegoldás során érvényesülő ötletesség. Az elégséges szinthez szükséges, hogy a tanulók felismerjék a kapott feladat elvégzéséhez szükséges konkrét lépéseket, információkat. Képesek legyenek ezeknek az információknak az összegyűjtésére. Írásbeli munkájuk mind formai, mind tartalmi szempontból elfogadható legyen. A feladatok értékelése az írásbeli és szóbeli teljesítmények alapján az egész csoportra együtt és az egyes tanulókra külön−külön történjék. A tanulók egyéni munkájának értékelése során támaszkodjunk a csoporttagok értékelésére is. Az értékelés alapvető szempontja, hogy a tanuló milyen hatékonyan vett részt egy−egy feladat elvégzésében. Eközben figyelembe kell venni a csoport egészének eredményességét is. Elégséges szint: részvétel a feladatok elvégzésében.

3. Szóbeli számonkérés egy−egy konkrét anyagrésszel kapcsolatban.

Elégséges szint: az adott téma összefüggő kifejtése, az alapvető fogalmak szabatos definiálása és az összefüggések felismerése.

6. A TÁRGYI FELTÉTELEK A Marketing tananyag elsajátításához szükséges eszközök: Vizuális eszközök:

− szakkönyvek, szakmai folyóiratok, statisztikai kiadványok, kamarai tájékoztatók, írásvetítő fóliák a folyamatok ábrázolásához.

A témakörök feldolgozását segítő irodalmak: Philip Kotler: Marketing−menedzsment (Műszaki Kiadó 1991.) Sándorné dr. Szennyessy Judit: A piackutatás elmélete és módszertana, Tankönyvkiadó Bp. 1991. Joachim Wocner: Marketing mindenkinek (KJK Bp. 1991.) Dr. Rédey Péter: Hétköznapi marketing (Intertrade KFT Bp. 1991.) Malcolm H. B. McDonald − Pekr Morris: Mi fán terem a marketingterv? Park Kiadó Bp. 1991. Magyar Reklámetikai Kódex (Magyar Reklámszövetség 1991.) Folyóiratok, szaklapok: Heti Világgazdaság, Teszt Magazin, Marketing, napilapok

Audiovizuális eszközök: − videofilmek − TV felvételek (pl. reklámokról, fogyasztói reagálásokról, véleményekről)

Auditív eszközök: − magnófelvételek, riportok fogyasztói véleményekről


37

GAZDASÁGI JOG TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA A Gazdasági jog tantárgy tanításának célja, hogy − a szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátásához szükséges gazdasági jogi ismeretek

birtokában a tanulók képesek legyenek a munkájuk, a gazdasági tevékenységük során felmerülő jogi problémák kezelésére; ennek érdekében ismerjék meg az ezzel kapcsolatos, főleg a vállalkozások külső és belső rendszerét szabályzó hatályos jogszabályokat; elsajátíttassa az alapvető jogi, államjogi és polgári jogi fogalmakat, összefüggéseket is, amely egyben a tanulók jogi látókörét is szélesíti és a jogi kultúráját gyarapítja;

− a tantárgy oktatása során főleg azokat a készségeket, személyi tulajdonságokat alakítsa ki, fejlessze, amelyek birtokában a tanulók jobban tudják a tantárgyi joganyagot feldolgozni és a szakképző évfolyam elvégzése után képesek lesznek a vonatkozó jogszabályokat önállóan és helyesen értelmezni és a gyakorlatban is alkalmazni;

− különösen az alábbi készségeket, tulajdonságokat alakítsa ki, fejlessze: − rendezõ és rendszerezõ készségek − a logikus, önálló és összefüggésben való gondolkodás − a jogi fogalmak pontos értelmezése és kifejezése − a probléma−, konfliktusmegoldó készség (ezt erősíti az együttműködési készség, mások

ügyeibe, helyzetébe való beleélési képesség, pontosság stb.).

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló a Gazdasági jog tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: − jogi, államjogi és polgári jogi alapismereteit alkalmazni feladatai végzésekor; ismertetni:

− a főbb gazdasági szervezeti formákat; − a vállalkozási formákat: az egyéni és társas vállalkozások alapításának,

működésének, megszüntetésének szabályait; − a tulajdon fogalmát, tartalmát, jogosultságait; − a kötelem fogalmát, típusait; − a szerződéses kötelmeket:

a szerződés fogalmát; a szerződések tartalmi elemeit, alakját; a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket; a szerződésszegéseket és jogkövetkezményeit; a szerződések érvénytelenségének eseteit;

felhasználni: − igényérvényesítéshez: a bírósági peres és peren kívüli eljárások fontosabb

ismereteit, szabályait; − azokat a hivatalos lapokat, amelyekben a vonatkozó jogszabályok megjelennek,

vagy olyan kiadványokat, amelyekben ismertetésre kerülnek; − megérezni, hogy a felmerülő problémának jogi aspektusa van és azt saját jogismerete

alapján megoldani, vagy megfelelően kezelni a részére jogászok által adott szakvéleményeket.


38

3. TANANYAG


A téma sor−


1. Jogi és államjogi alapismeretek 4 2. Főbb gazdasági szervezeti formák 2 3. A vállalkozások fajtái 7 4. A tulajdon 2 5. A vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása 8 6. A vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása 3 7. A vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások 2 8. Igényérvényesítés: peres vagy nem peres eljárással 4 9. Szakfolyóiratok használatának megismertetése 1 Szabad sáv 4


A téma anyagának részletezése 1. Jogi és államjogi alapismeretek 4 óra

1.1 − A jog lényege, fogalma, funkciói − A jogforrás és jogforrási hierarchiája − A jogviszony − A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége − A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása − A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a

gazdaságban − A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás

1.2 Az állam lényege, funkciói és szerepe a gazdasági életben 1.3 Az állami szervek és hierarchiájuk 1.4 Államigazgatási eljárás

2. Főbb gazdasági szervezeti formák 2 óra

− Egyéni vállalkozás − Gazdasági társaságok − Szövetkezet − Állami vállalatok és azok kezelése − Állami, illetve önkormányzati költségvetési szerv − Egyesület − Alapítvány − ún. közjogi jogi személyek (köztestület, közalapítvány) A tantárgy gerincét az első két forma képezi, a többiek informatív jellegűek.


39

3. A vállalkozások fajtái 7 óra 3.1 Egyéni vállalkozások alapítása, működése, megszűnése. Ki lehet

egyéni vállalkozó, mire lehet vállalkozni, milyen tevékenység kifejtéséhez kell szakképzettség? A vállalkozó felelőssége. A vállalkozói igazolvány kiváltásának feltételei és módja. Kapcsolat az APEH−hel, bankkal, kamarákkal, helyi önkormányzattal.

3.2 Gazdasági társaságok Az 1988. VI. törvény alapján 3.3 A gazdasági társaság fogalma, társasági alapelvek. A gazdasági

társaságok alapításának közös szabályai. A társulási szabadság korlátai. A társasági szerződések tartalmi elemei. A társaság szervei, átalakulásuk, megszűnésük. Cégbírósági eljárás és a törvényességi felügyelet.

3.3.1 Gazdasági társasági formák: Nem jogi személyek − Közkereseti társaság (kkt.). − Betéti társaság (bt.) Jogi személyek − Egyesülés − Közös vállalat − Korlátolt felelősségi társaság (kft.) − Részvénytársaság (rt.) A társasági formákra vonatkozó közös szabályokon kívül ismerni kell az egyes társasági formák speciális szabályait is. Így különösen a konkrét társasági formára vonatkozó alapítás szabályait, a jogalanyiságát, az alapítói vagyon, a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját, mértékét, minimumát, felemelését, leszállítását. Ismerni kell a társaság és tagok közötti jogviszonyt, a társaság szervezetét és a felelősségét.

3.3.2 Esettanulmányok. Társasági szerződés készítése modellezett esetre, kész szerződések elemzése. Az alapításhoz szükséges nyomtatványok kitöltése, elemzése.

4. A tulajdon 2 óra

4.1 Polgári jogi alapismeretek 4.2 A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok:

− a birtoklás és birtokvédelem (Ptk. 98. §) − a használat és hasznok szedése (Ptk. 99. §) − a rendelkezés joga (Ptk. 112. §). A tulajdonjog korlátozásai. Eredeti és származékos tulajdonszerzés. Az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzése, nyilvántartása.

5. A vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása 8 óra

5.1 A kötelem fogalma és típusai 5.2 A szerződéses kötelmek

A szerződés fogalma, elemei. A szerződéses szabadság elvei. A szerződés létrejötte, megkötése és alakja. Ajánlat és elfogadása. A szerződés tartalmának a biztosítása (foglaló, kötbér, kezesség stb.) A szerződés teljesítése, módosítása, megszegése és annak jogkövetkezményei. A szerződések érvénytelenségének esetei.


40

(Semmisség és megtámadhatóság) A vállalkozásoknál leggyakrabban előforduló szerződések típusai: − adásvételi szerződés − bérleti szerződés − vállalkozási szerződés − megbízási szerződés − fuvarozási szerződés − szállítási szerződés − biztosítási szerződés − hitel− és kölcsönszerződés − bankszámla− és betétszerződés − folyószámla−szerződés − lízingszerződések − külkereskedelmi szerződések Fő hangsúlyt a szerződések minimumára helyezzük, amelyet mindenfajta szerződéstípusnak tartalmaznia kell. Így: − a szerződő felekre (szerződőképességére, cselekvőképességére,

jogképességére, képviseletre) − a szerződés tárgyára (szolgáltatás − ellenszolgáltatás) − a szerződés teljesítésének helyére, idejére és módjára. Az egyes szerződésfajtákat részletesen kell ismerni, ahol ezt az adott szakképzés kívánatossá, szükségessé teszi.

5.3 Esettanulmányok. Szerződés készítése kiválasztott szerződésfajtákra 5.4 A vállalkozások külső kapcsolatát szabályozó egyéb eszközök:

− a tisztességtelen piaci magatartás tilalma. (Versenytörvény) − ármegállapítás − árkontroll (Ártörvény)

6. A vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása 3 óra

6.1 A munkaviszony fogalma, keletkezése, létesítésének előfeltételei, létesítését elősegítő szabályok. A munkaszerződés alapvető tartalmi kellékei. A munkaszerződés módosítása, szünetelése. A munkaviszony megszűnése (közös megegyezéssel vagy egyoldalú felmondással a munkaadó és a munkavállaló részéről).

A munkavégzés szabályai: munkaidő, pihenőidő, a munkabér, a munka díjazása, a különböző juttatások (bérjellegű, szociálpolitikai)

6.2 Esettanulmányok. Munkaszerződés bemutatása, elemzése. 6.3 Társadalombiztosítás

7. A vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások 2 óra

7.1 Fogalomértelmező szabályok: fizetésképtelenség, csődhelyzet, kötelező csődeljárás, reorganizációs

terv, kényszeregyezségi technika, jogutódlással vagy anélküli megszüntetés joghatása.

7.2 Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás jogi szabályozása

8. Igényérvényesítés: peres vagy nem peres eljárással 4 óra

8.1 Polgári bíróság előtti peres eljárás: A bírósági szervezet felépítése. A polgári perben szereplő felek és


41

más perbeli személyek, a képviselet, meghatalmazás, a hatásköri és illetékességi szabályok. A per megindításához szükséges kereseti kérelem tartalmi elemei. A tárgyalás, bizonyítás, érdemi befejezése ítélettel vagy végzéssel. A rendes és rendkívüli perorvoslatok.

8.2 A bíróság előtti peren kívüli eljárás: − a fizetési meghagyásos eljárás − a végrehajtási eljárás

9. A szakfolyóiratok használatának megismertetése 1 óra A Magyar Közlönyön kívül az érintett szakminisztériumok által kiadott

hivatalos lapjuk és más hasznosítható kiadványokkal való megismertetés, kezelésükre vonatkozó tájékoztatás.

Szabad sáv 4 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

A Gazdasági jog tantárgy alapozó ismereteket nyújt különösen a Számvitel I. és Pénzügy I., valamint a speciális szakmai tantárgyak oktatásához.

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

Gazdasági jog tantárgyban szereplő fogalmak, kategóriák, összefüggések ismerete szükséges a többi tantárgy oktatásához, illetve a szakmai vizsga követelményrendszerének teljesítéséhez. A program céljában meghatározott készségek fejlesztésekor mindig az adott sajátosságokra is figyelemmel kell kiválasztani és alkalmazni a módszereket. E tantárgy tanítása során különösen fontos nemcsak a tanári, hanem a tanulói előadás, a vizuális és audiovizuális eszközökkel való szemléltetés. Az ismétlés, ellenőrzés, értékelés formái lehetnek egyéni vagy csoportmunkában történő iratszerkesztés, jogesetek bemutatása, elemzése. A számonkérés írásbeli és szóbeli formában történjék. A szakmai követelményekhez igazodva az írásbeli számonkérés elsősorban tesztek formájában történik. A tesztek összeállításában fontos szerepet kell kapni az esszé kérdéseknek is. Elégséges a tanuló teljesítménye, ha a tesztkérdések legalább 60%−ára helyes választ ad. A szóbeli számonkérés a tanév során folyamatos. A szóbeli számonkéréskor meg kell követelni az alapfogalmak szabatos definiálását, ahol lehetőség van rá, a tananyagon belüli összefüggések felismerését, az elméleti anyag gyakorlati példákkal való alátámasztását. A tanulók ismereteinek elmélyítését, a gyakorlattal való szorosabb kapcsolatteremtést szolgálja az esettanulmányok elemzése megadott szempontok alapján. Egy választott téma feldolgozása utáni esettanulmány értékelésekor 60%−on felüli teljesítmény fogadható el.


42

6. A TÁRGYI FELTÉTELEK

A tantárgy oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek: Vizuális eszközök − különböző szerződésmintákat tartalmazó szerződéstár − szakkönyvek, szakfolyóiratok, közlönyök

FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

− A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény − A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény − A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, kiegészíti az 1995. évi LXXI.

törvény − A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve (Ptk.), a többször módosított 1959. IV. tv. − A polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.), amelyet a

többször módosított 1995. évi LX. törvénnyel reformáltak meg − A gazdasági társaságról szóló többször módosított 1988. évi VI. törvény − Az egyéni vállalkozásról szóló, többször módosított 1990. évi V. törvény − A Munka Törvénykönyve (módosított 1992. évi XXIII. törvény) − A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (ún.

versenytörvény) − Az ártörvény (1990. évi LXXXVII. törvény) − Az államháztartási törvény (1992. évi XXVIII. törvény) − Számvitelről szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvény − A gazdasági kamaráról szóló 1994. évi XVI. törvény − Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény − A társadalombiztosításról szóló többször módosított 1975. évi II. törvény − A cégbírósági nyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló többször

módosított 1989. évi XIII. törvény − A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

JAVASOLT IRODALOM − Sárközy Tamás: Gazdasági jog − Egyetemi jegyzet, Budapesti Közgazdaságtudományi

Egyetem, Aula, 1994. (Tanárok számára) − Biró−Csátky−Herbs−Kovács: Jogi ismeretek − Cégér Könyvkiadó Kft. Budapest, 1994. − Horváth−Lenák: Jogi ismeretek − A Külkereskedelmi Főiskola jegyzete, 1993. − Kovács Pál: Jogi és államelméleti alapok − Iskolai jegyzet. Eventus Szakképző Iskola,

Eger, 1995. − A szerződések joga − Gyakorló jogászok kézikönyve sorozat 8. kötete. Közgazdasági és

jogi könyvkiadó, 1993. − Szerződéstár. Heti Világgazdaság (HVG), 1993. évi márciusi különszám − A cégbíróság ábécéje − Pallas kiadó, Budapest, 1945. − Az új végrehajtási szabályok gyűjteménye, Junos kiadó, Budapest, 1995.

Audiovizuális eszközök − videofilmek különböző jogi szituációk bemutatására


43

KÖNYVVEZETÉS ÉS BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA A Könyvvezetés és beszámolókészítés tanításának célja, hogy − a könyvvezetés és beszámolókészítés tananyagára építve a 2000. évi C. törvény alapján

kell a gazdálkodóknak könyveiket vezetni és beszámolóikat elkészíteni, ezért cél, hogy ismerjék meg és sajátítsák el a kettős könyvvitel rendszerében történő eljárásokat és módszereket,

− így az előírásoknak megfelelően a gazdasági élet vállalkozási területén a bizonylatok kitöltésétől kezdve az analitikus nyilvántartáson keresztül a gazdasági műveletek könyvelésén át képes lesz a vállalkozás eredményének és vagyonának megalapítására,

− a tananyagban felsorolt témakörök megismerése után a gazdasági élet bármely területén működő vállalkozás mérlegéből és eredménykimutatásából képesek legyenek a vállalkozásra vonatkozóan következtetések levonására.

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek: − szabatosan meghatározni a számvitellel kapcsolatos alapfogalmakat, a leltár, a mérleg és az

eredménykimutatás fogalmát, a gazdasági műveletek, a számlakeret és a vállalati számlarend tartalmát,

− értelmezni a beszámolók típusait, azok tartalmát, az alkalmazás feltételeit, a beszámolókészítés és a könyvvezetés összefüggéseit, valamint a számviteli alapelveket,

− a könyvvezetés alapbizonylatait formai és tartalmi szempontból is kifogástalanul, önállóan kiállítani, a beérkező bizonylatokat ellenőrizni,

− a gazdasági eseményekkel kapcsolatos tételeket a számviteli törvény előírásainak megfelelően megszerkeszteni, a gazdasági műveleteket lekönyvelni,

− az analitikus nyilvántartásokat önállóan vezetni, az előírásoknak megfelelően alkalmazni a nyomtatványokat,

− az alapvető termelési, készletgazdálkodási, tárgyi eszközgazdálkodási, pénzgazdálkodási, munkabér−gazdálkodási témakörök könyvelési tételeit lekönyvelni,

− megérteni a pénzügyi műveletek könyvelésének logikáját és azokat könyvelni, − az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási eljárásokat felismerni és számításokat

végezni, − költségeket könyvelni, önköltséget meghatározni, − az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági eseményeket lekönyvelni, − a vállalkozás főkönyvi számláiból mérleget és eredménykimutatást összeállítani, − alkalmazni az értékelési elveket és eljárásokat, − a mérlegből és az eredménykimutatásból a vállalkozás gazdálkodására vonatkozó

következtetéseket levonni, − tudásukat konvertálni.


44

3. TANANYAG

1/13. évfolyam 222 óra (elmélet 148 óra, gyakorlat 74 óra) 2/14. évfolyam 108 óra (elmélet 90 óra, gyakorlat 18 óra) Összes óra: 330 óra (elmélet 238 óra, gyakorlat 92 óra)

A téma

sorszáma megnevezése óraszáma 1. A számviteli törvény. A beszámoló és könyvvezetési

kötelezettség 16

2. A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg 16 3. A könyvelési tételek szerkesztése, könyvelésük 14 4. A számlakeret 6 5. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások 31 6. Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások 7 7. A vásárolt készletek elszámolása 46 8. Jövedelemelszámolás 25 9. Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos

elszámolások 30

Szabad sáv 31 10. A saját tőke. A saját tőke elemei 6 11. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások 16 12. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások 5 13. A költségekkel és saját termelésű készletek

raktárravételével kapcsolatos elszámolások 24

14. A saját termelésű készletek értékesítésével és kiszámlázott szolgáltatással kapcsolatos elszámolások

30

15. A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló 24 Szabad sáv 4

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése

1/13. évfolyam 1. A számviteli törvény. A beszámoló és könyvvezetési kötelezettség 16 óra

– a törvény célja és hatálya a számvitel fogalma és részei, számviteli alapelvek, a különböző beszámolási formák alkalmazásának feltételei. áttérések,

− a könyvvitel fogalma, feladatai.

2. A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg 16 óra – a vállalkozás eszközei, az eszközök csoportosítása, – a források és csoportosításuk, – a leltár fogalma, fajtái, leltárkészítés, – a mérleg fogalma, fajtái (A és B típusú mérleg), mérlegkészítés,


45

– a bizonylatok fogalma, csoportosítása, tartalmi és formai, kellékei, a bizonylati elv, a bizonylati fegyelem, a bizonylatok útja, a bizonylatok javítása, a gazdasági műveletek, hatásuk a mérlegre.

3. A könyvelési tételek szerkesztése, könyvelésük 14 óra

− a könyvviteli számlák. a számlák nyitása, − az egyszerű és összetett gazdasági események könyvelése

idősorosan és számlasorosan, − költség− és eredményszámlák, − az analitikus és szintetikus könyvelés kapcsolata.

4. A számlakeret 6 óra

– fogalma, felépítése és szerkezete, – a vállalati számlarend, a számlarend tartalma.

5. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások 31 óra

− a tárgyi eszközök és fajtáik, állomány− és értékváltozásaik, analitikus nyilvántartásuk,

− a belföldi és külföldi beruházás könyvelése (különböző finanszírozással), − a felújítás és könyvelése, − saját előállítású tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások, − a beruházás és felújítás analitikája, − a terv szerinti értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás számításai és

könyvelése (a számviteli törvényben felsorolt számítási módok), − terven felüli értékcsökkenési leírás, selejtezés, térítés nélküli átadás,

átvétel, apportkénti bevitel és értékesítés, selejtezés és hiány, − értékhelyesbítés.

6. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások 7 óra

− az immateriális javak és fajtáik, állomány és értékváltozások, analitikus nyilvántartásuk,

− az immateriális javak beszerzésének könyvelése − az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése és értékcsökkenési

leírásának számítása és könyvelése, terven felüli értékcsökkenés, − immateriális javak selejtezése, térítés nélküli átadása és átvétele,

apportkénti bevitele és értékesítésének könyvelése, selejtezés és hiány. 7. A vásárolt készletek és könyvelésük 46 óra

– vásárolt készletek a vásárolt készletek fajtái és jellemzőik, a bekerülési érték és tartalma, az anyagok raktári és analitikus nyilvántartása, az anyagokban bekövetkezett változások könyvelése, ha a vállalat évközben folyamatos értéknyilvántartást nem vezet, anyagbeszerzés könyvelése számla szerinti áron történő, illetve tényleges beszerzési áron való nyilvántartásnál, visszaküldés és az engedmény könyvelése, anyagfelhasználás számítása és könyvelése átlagáron, csúsztatott átlagáron, HIFO és FIFO elv alapján,


46

az anyagkészlet nyilvántartása elszámolóáron, beszerzés, visszaküldés és az engedmény könyvelése, a nem számlázott szállításokkal kapcsolatos könyvviteli feladatok, az anyagfelhasználás, felhasználásra jutó árkülönbözet számítása, felhasználásra jutó (mellékköltségek) külön felszámított szállítási és rakodási költség számítása és könyvelése, az anyagértékesítés, káresemény és gazdasági társaságba bevitt anyagokkal kapcsolatos gazdasági események könyvelése, a leltározás feladatai, a leltári eltérések számítása és könyvelése, az értékvesztés számítása és könyvelése,

– az áruk könyvvitele az áruk fogalma, csoportosításuk, az áruk analitikus nyilvántartása, nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés engedmény könyvelése tényleges beszerzési áras nyilvántartásnál, áruértékesítés, nagykereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése elszámoló áras nyilvántartásnál, áruértékesítés, a leltári eltérések bizonylatolása és könyvelése, kiskereskedelmi árubeszerzés, visszaküldés és engedmény könyvelése, az árrés, kiskereskedelmi áruértékesítés kiszámlázással és készpénzért, a leltári eltérések bizonylatolása és könyvelése,

– a göngyölegek könyvvitele a göngyöleg fogalma, csoportosítása analitikus nyilvántartása, az idegen göngyöleg beérkezése és visszaküldése, a saját göngyöleg beszerzése és kiszámlázása, a kiszámlázott göngyöleg visszaérkezésének könyvelése, a göngyölegek kiselejtezése,

– a közvetített szolgáltatások elszámolása a közvetített szolgáltatás fogalma, a leszámlázott közvetített szolgáltatás, a kiszámlázott közvetített szolgáltatás.

8. A jövedelemelszámolással kapcsolatos könyvviteli elszámolás 25 óra

− a jövedelemmel kapcsolatos analitikus nyilvántartá-sok, a jövedelem részei,

− a levonások keletkezése, nyilvántartása és könyvelése, − a bérfeladás számítása, nyilvántartása és könyvelési feladatai, − a bérek közterheinek és járulékainak számítása, nyilvántartása és

könyvelése, − a jövedelem kifizetése (készpénzes és folyószámlára történő átutalás), − az elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos könyvelési feladatok, − a fel nem vett jövedelemmel kapcsolatos könyvviteli elszámolások.

9. Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások 30 óra

− a bankszámlát és a pénztárszámlát érintő gazdasági események a bankszámla és a pénztárszámla vezetésére vonatkozó szabályok, a bankszámlát és a pénztárszámlát érintő legfontosabb gazdasági események könyvelése, a csekkel kapcsolatos gazdasági műveletek könyvelése,

– váltóval kapcsolatos gazdasági műveletek


47

a kapott váltóval kapcsolatos gazdasági események, számítások és könyvelések, váltóleszámolás, váltóforgatás, az értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök könyvelése, forgatási célú kötvények beszerzésének, értékesítésének és beváltásának könyvviteli elszámolása, a részvényvásárlás, a részvényértékesítés valamint a kapott osztalék könyvelése,

– költségvetési kiutalási igények és teljesítésük. Szabad sáv 31 óra 2/14. évfolyam 10. A saját tőke. A saját tőke elemei 6 óra

− a saját tőke fajtái és jellemzői a jegyzett tőke és a Jegyzett be nem fizetett tőke összefüggései, az eredménytartalék és az MSZE kapcsolata.

11. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások 16 óra

− a kötelezettségek fajtái és jellemzőjük, analitikus nyilvántartásuk a hitel és a kölcsöntartozás keletkezése és megszűnése, a saját váltó kibocsátásának és kifizetésének könyvelési feladatai, a kötvénykibocsátás és törlesztés könyvviteli elszámolása, a költségvetési kapcsolatok számviteli elszámolása, költségvetési befizetési kötelezettségek, az általános forgalmi adóval kapcsolatos számviteli feladatok, a szállítókkal és más rövidlejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások.

12. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások 5 óra

− az aktív időbeli elhatárolások és csoportosításuk, − a passzív időbeli elhatárolások és csoportosításuk, − az időbeli elhatárolások és a mérleg, valamint az időbeli elhatárolások és

az eredménykimutatás kapcsolata. 13. A költségekkel és a saját termelésű készletek raktárravételével

kapcsolatos elszámolások 24 óra − a termelési költségek elszámolásának lehetőségei − a költségnemek tartalma és a költségnemek könyvelése, költségmódosító

tételek, − az üzemi általános költségek tartalma, csoportosításuk és felosztásuk, az

értékesítési, igazgatási költség és az egyéb általános költség tartalma, − költségelszámolás elsődleges költségnem, másodlagos költséghely,

költségviselő elszámolással, raktárravétel könyvelése a költségek könyvelése elsődlegesen és másodlagosan, a saját termelésű készletek fogalma, fajtái és értékelésük, az önköltség meghatározása, kalkuláció, raktárravétellel kapcsolatos számítások és könyvelésük,


48

− költségelszámolás elsődleges költséghely, költségviselő, másodlagos költségnem könyvelésnél, a raktárravétel könyvelése,

− a saját termelésű készletek állományváltozásainak meghatározása, − a késztermékek leltári különbözetének elszámolása.

14. A saját termelésű készletek értékesítésével és a kiszámlázott

szolgáltatással kapcsolatos elszámolások 30 óra − Az értékesítés bizonylatolása, a számla tartalmi elemei, − az értékesítés könyvelése, árbevétel, fizetendő áfa,

készletcsökkenés értékesítésre jutó KÉK kiszámítása és könyvelése,

− visszáru és minőségi engedmény számítása és könyvelése, − a kiszámlázott ipari szolgáltatás elszámolása, könyvelése, − az export elszámolása, könyvelése.

15. A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló 24 óra

– a könyvviteli zárlat a könyvviteli zárlat célja és feladatai, a havi és negyedévi zárás feladatai, az év végi zárlati teendők,

– a beszámolókészítés, a beszámoló részei a vagyonrészek értékelése a mérlegben. Értékelési elvek és eljárások, az éves beszámoló eredménykimutatása, össz-költségeljárású, forgalmi költségeljárású ered-ménykimutatás (A és B) az eredménykategóriák, az egyéb ráfordítások és az egyéb bevételek tartalma, a pénzügyi eredmény (a pénzügyi ráfordítások és pénzügyi bevételek), a rendkívüli eredmény (a rendkívüli ráfordítások és rendkívüli bevételek tartalma), a mérleg szerinti eredmény meghatározása, a kiegészítő melléklet készítésének célja és tartalma, az üzleti jelentés készítésének célja, az üzleti jelentés tartalma.

Szabad sáv 4 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK

TÉMÁIVAL

Statisztikai alapok: – viszonyszámok, – középértékek. Közgazdaságtan: – a vállalat célja, – a vállalat és vállalkozás, – a termelési költségek. Gazdaság jog: – vállalkozási formák és beszámolókészítési kötelezettség, – a szakfolyóiratok használatának megismertetése. Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek:


49

– készpénznélküli fizetési formák: átutalás, inkasszó, Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek: – főkönyvi és a folyószámla könyvelő program:

a könyvviteli zárlat és az éves beszámoló, – készletnyilvántartó program:

Készletek és könyvelésük, – értékesítési program(ok):

a költségek elszámolása, az értékesítéssel kapcsolatos elszámolások, mérleg összeállítása.

Vállalkozásgazdálkodási ismeretek: – ár, árképzés, fedezetszámítás, – költségek.

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az alapfogalmak, a számviteli alapelvek, a definíciók meghatározását javasoljuk írásban számon kérni, valamint a számviteli alapelvek megtanulásáról meggyőződni. Pontosan határozzák meg a számviteli törvény fogalmát, a számvitel fogalmát és a könyvvitel fogalmát, feladatait. Tudják a számviteli alapelveket. A beszámolókészítés és a könyvelés összefüggésének ismeretét egy kisebb lélegzetű feladattal könnyen lehet ellenőrizni. Tudniuk kell, hogy milyen feltételek esetén milyen beszámolókészítési kötelezettség áll fenn és ennek megfelelően milyen a könyvvezetési kötelezettség. Az egyes témakörök feldolgozása, gyakorlása és rendszerezése után célszerű a tanultakat írásban számon kérni. A dolgozat tartalmazzon a lineáris feladaton felül inverz feladatot is, mivel ezzel mérhetjük leginkább a tanulók könyvviteli logikai összefüggésének ismeretét, például hiányos főkönyvi számlák megadásával. A költségelszámolásnál minden költségelszámolási lehetőség gyakorlása és azok rendszerezése után a számonkérésnél súlyozottan csak az elsődleges költségnemkönyvelés tudását ellenőrizzük. Az értékelésnél fokozottan ügyeljünk a főkönyvi számlák szabályos vezetésére. A készletrevételnél a tényleges önköltségen való raktárravételén túl terjedjen ki a számonkérés és a tervezett önköltségen történő nyilvántartásra is. Az értékesítés és az eredmény megállapításának elsajátíttatása után az értékelés egy komplett feladattal történjék. A főkönyvi számlákon való könyvelés után önállóan töltse ki az eredménykimutatást és a mérleget. Az értékelésnél csak a szabályos munka fogadható el. Szabálytalan javítás, hiányos naplóvezetés, rendetlen munkavégzés pontlevonást von maga után. Az értékelésnél a tananyag elsajátítása mellett a munka rendezettségét, külalakját, a szabálytalan javításokat is figyelembe vesszük. Szabálytalan javítás miatt az elért teljesítményből maximum 10%-ot levonunk. Célszerű iskolai célra készített számlatükröt használni. Általános értékelési elvek:

Érdemjegy Teljesítményszint jeles 90% - 100% jó 75% - 89% közepes 65% - 74% elégséges 50% - 64% elégtelen 49%


50

6. TÁRGYI FELTÉTELEK Vizuális eszközök

– írásvetítő, – írásvetítő fólia ábrák (nyitómérleg alapján főkönyvi számlák nyitása,

eredménymegállapítás és eredménykategóriák), – szakkönyvek, szakfolyóiratok, – a számviteli törvény,

a munkához szükséges nyomtatványok: – mérlegnyomtatvány, eredménykimutatás nyomtatvány, – napló, főkönyvi számlaváz, 4xFt filléres papír.


51

PÉNZÜGYI ÉS VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁSI ISMERETEK TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA

A Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy biztosítsa a szakképesítéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, így: – közvetíti és rendszerezi azokat a pénzügyi ismereteket, amelyek elsajátításával a

tanuló képes a gazdasági folyamatokat pénzügyi aspektusból vizsgálni, – felkelti a tanulók érdeklődését a mindenkori gazdaságpolitikai és pénzügypolitikai

célok meghatározása és a megvalósításukhoz szükséges eszközök iránt, – megismerteti a pénz és pénzhelyettesítők szerepét, a bankrendszert és a pénzügyi

szolgáltatások fajtáit, megismerteti a biztosítással kapcsolatos alapvető fogalmakat, – segít kiválasztani a vállalkozások egymás közötti elszámolásában a pénzforgalom

lebonyolításának legalkalmasabb módját, gyakoroltatni a pénzforgalomban használt nyomtatványok kitöltését, egyes módozatok alkalmazásának szabályait,

– segíti a tanulókat eligazodni az értékpapírfajták között, a tőzsdei ügyletek területén, – felkelti érdeklődésüket a nemzetközi elszámolási eszközök árfolyamalakulása, a

valuta konvertibilitása, a nemzetközi pénzügyi szervezetek iránt, – megismerteti a magyar államháztartás rendszerét, az alrendszerek költségvetését,

gazdálkodási szabályait, – megismerteti a vállalkozás működését befolyásoló adózási eljárási és anyagi

jogszabályokat, felkészíti a tanulókat a jogszabályok alkalmazására, – rámutat az eredménymegállapításhoz kapcsolódó társasági adó jelentőségére, az

államháztartáshoz való kapcsolatára, – rámutat az általános forgalmi adó szerepére, megismerteti a fogyasztási adó és

fogyasztói árkiegészítés jellemzőit, s ezen ismeretek birtokában a tanulók képesek a piacgazdaság árképzési rendszerében részben eligazodni,

– rámutat a magánszemélyek adó− és illetékfizetési kötelezettségére, az arányos közteherviselés szükségességére, az állami költségvetéssel való kapcsolatára,

– felkészíti a tanulókat az adószámítási feladatok elvégzésére, útmutatást ad az adóbevallások elkészítéséhez,

– megismerteti az önkormányzatok szerepét, gazdálkodásukat, – rámutat az állami feladatok finanszírozására szolgáló egyéb befizetések

szükségességére, – rávilágít a vállalkozás pénzügyi befektetéseinek jelentőségére, képessé teszi a

tanulókat a befektetésekhez kapcsolódó egyszerűbb számítások végzésére, – felkészíti a vállalkozás pénzügyi helyzetének elemzésére, az ezzel kapcsolatos

döntések előkészítésére, – rámutat a különböző ügyviteli, számviteli feladatok közötti kapcsolatra, – felhívja a figyelmet a pénzügyi szabályozók folyamatos figyelemmel kísérésének

szükségességére.


A tanulók legyenek képesek: – közreműködni a gazdasági események pénzügyi folyamatainak előkészítésében, a

hatályos jogszabályok követésében és elemzésében, – előkészíteni a pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatokat, lebonyolítani a


52

kifizetéseket a fizetési határidő betartásával, ellenőrizni a beérkező, a kimenő, valamint a belső bizonylatokat,

– kezelni a házipénztár pénzforgalmát, figyelemmel kísérni a szervezet pénzbevételeit és −kiadásait,

– vezetni a pénzügyi nyilvántartásokat, ismerni és alkalmazni a leggyakrabban használatos formanyomtatványokat,

– figyelemmel kísérni az értékpapírok árfolyamát, meghatározni az értékpapírok hozamát, vezetni az értékpapírokkal kapcsolatos adminisztrációt,

– közreműködni a váltókibocsátásban, váltóforgatásban, illetve leszámítolás előkészítésében, adminisztrációjában,

– a devizaárfolyamokat ismerve elvégezni a valuta− és devizaműveletekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat,

– az államháztartás alrendszereinek ismeretében az azokat megillető jogszabályi adókötelezettségnek, támogatási igényeknek eleget tenni, s szakszerűen alkalmazni adóismeretei birtokában az adók és támogatások összegének kiszámítását, így: = a személyi jövedelemadó előlegfizetési és adómegállapítási kötelezettségének

meghatározására, elszámolására, nyilvántartásával összefüggő feladatok végzésére,

= az áfa−kötelezettség teljesítésének és elszámolásának biztos alkalmazására, = közreműködni a társasági adóbevallás elkészítésében,

– gondoskodni az adók és támogatások befizetéséről, ill. visszaigényléséről, vezetni a szükséges nyilvántartásokat,

– vezetni az illetékfizetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat, – ellátni az állami feladatok finanszírozását szolgáló egyéb befizetésekkel kapcsolatos

pénzügyi feladatokat, – a hitelfajták és a hitelezési eljárás menetének ismeretében előkészíteni, követni és

nyilvántartani a pénzügyi folyamatokat, – közreműködni a vállalkozásfinanszírozással összefüggő feladatok ellátásában, így:

= a leggyakrabban alkalmazott mutatók ismeretében a vállalkozás pénzügyi értékelésében,

= a beruházási döntések megalapozására szolgáló gazdasági számítások kimunkálásában és elemzésében,

= a státusz és az éves pénzforgalmi terv összeállításában.

3. TANANYAG

1/13. évfolyam, 222 óra (elmélet 148 óra, gyakorlat 74 óra) 2/14. évfolyam I. félév, 108 óra (elmélet 72 óra, gyakorlat 36 óra)


I. Vállalkozások általános pénzügyei (pénzügyi alapok)

120

1. A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói. A pénztermtés mechanizmusa 3

2. A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika 4 3. Pénzügyi intézményrendszer (bankrendszer,

pénzügyi intézmények) 21

4. A pénzforgalom 18


53

5. Az értékpapírok, az értékpapírpiac 24 6. Pénzügyi döntések megalapozása 12 7. Nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi

pénzforgalom 6

8. A magyar államháztartás rendszere 20 Szabad sáv 12

II. A vállalkozások és az állam kapcsolata 102 9. Az adózás rendje 6 10. A vállalkozás és a központi költségvetés kapcsolata

(ÁFA, fogyasztási adó, jövedéki adó, SZJA, társasági adó, vám, illeték)

78

11. Helyi önkormányzattal kapcsolatos elszámolások (helyi adók) 12

Szabad sáv 6 III. A vállalkozások finanszírozása 108 12. A finanszírozás általános kérdései 12 13. Beruházások finanszírozása 24 14. A forgóeszköz−ellátás tervezése, finanszírozás 24 15. A pénzügyi teljesítmény értékelése 10 16. Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása, hitelfelvét 22

Szabad sáv 16

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. Az I. és a II. témakörök az 1/13. évfolyamon oktathatók.

A téma anyagának részletezése 1/13. évfolyam I. Vállalkozások általános pénzügyei 120 óra 1. A pénz fogalma és fajtái, a pénz funkciói. A pénzteremtés mechanizmusa

3 óra – a pénz fogalma, nemesfém−pénz és a pénzhelyettesítők, – a pénz funkciói.

2. A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika 4 óra

– a gazdaságpolitika fogalma, gazdaságpolitikai célok, eszközök, – a pénzügypolitika fogalma, eszközei, a pénzügyi viszony.

3. Pénzügyi intézményrendszer 21 óra

– a bankok kialakulása, fogalma és a bankműveletek, – az egyszintű és a kétszintű bankrendszer jellemzői, – a jelenlegi magyar bankrendszer felépítése

= MNB szervezete, felépítése, feladatai, = pénzügyi intézmények jellemzői

(pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások)


54

= nem monetáris közvetítők és feladataik (biztosítók, nyugdíjpénztárak)

4. A pénzforgalom 18 óra

– a pénzforgalom általános szabályai, – házipénztár működése, – a készpénzforgalom, – készpénz nélküli fizetési formák, – a készpénzkímélő fizetési formák.

5. Az értékpapírok, az értékpapírpiac 24 óra

– az értékpapír fogalma, csoportosítása, – az értékpapírok fajtái (váltó, kincstárjegy, kötvény, részvény,

csekk, vagyonjegy, letéti jegy, egyéb értékpapírok), – az értékpapírpiac, az értékpapírok forgalomba hozatala, a tőzsde, – a magyar értékpapírpiac jellemzője, a BÉT működése.

6. Pénzügyi döntések megalapozása 12 óra

– a pénz időértéke, (jövőérték és jelentérték számítása)

– váltóval kapcsolatos műveletek, – értékpapírok árfolyamának, hozamának számítása.

7. Nemzetközi pénzügyi rendszer és a nemzetközi pénzforgalom 6 óra

− a nemzetközi elszámolások eszközei, (Valuta, deviza, árfolyam, konvertibilitás)

– nemzetközi pénzügyi intézmények (Világbank, IMF). 8. A magyar államháztartás rendszere 20 óra

– az államháztartás mint gazdálkodási tevékenység és gazdálkodási rendszergazdálkodásának alapelvei, alrendszerei,

– a központi kormányzat költségvetése – bevételi előirányzatok, – kiadási előirányzatok, – a helyi önkormányzatok költségvetése – bevételi előirányzatok, – kiadási előirányzatok, – a társadalombiztosítási alap költségvetése (nyugdíjbiztosítási és

egészségbiztosítási alap), – feladatok és forrásaik, – elkülönített állami pénzalapok költségvetése.

Szabad sáv 12 óra II. A vállalkozások és az állam kapcsolata 102 óra 9. Az adózás rendje 6 óra

– adókötelezettség részletes szabályai , – nyilvántartási, adatszolgáltatási előírások, – az ellenőrzés és jogkövetkezmények,


55

– adóigazgatási eljárás. 10. A vállalkozás és a központi költségvetés kapcsolata 78 óra

– forgalommal kapcsolatos adók ÁFA fogalma, jellemzői, közgazdasági hatása, az áfa szabályainak alkalmazása normál eljárás, az általánostól eltérő elszámolások (bolti kiskereskedelem, mezőgazdasági kistermelés, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytatók, különbözeti adózás), az áfa nyilvántartási, könyvvezetési szabályai, Áfa számítások, bevallások kitöltésének gyakorlása, fogyasztási adó, jövedéki adó,

– személyi jövedelemadó adókötelezettség, adó alanya, tárgya, mentességek, az adóköteles jövedelem megállapítása (valamennyi jövedelemforrásnál), az adó alapjának meghatározása, adó mértéke és kedvezmények, adó megállapítása, adóelőleg−fizetési kötelezettség, feladatmegoldás, az önálló tevékenységet folytató magánszemély bevétel− és költségelszámolási szabályai, az adómegállapításhoz szükséges nyilvántartások, adóbevallások készítése,

– társasági adó az adó célja, a vállalkozás eredményének megállapítása, az adó alapja, az adó mértéke és összege, adókedvezmények, a fizetendő adó megállapítása, a vállalkozásnál maradó nyereség meghatározása, felhasználási lehetőségek, az adóelőleg megállapítása és fizetése,

– egyéb adók és támogatások. 11. Helyi önkormányzattal kapcsolatos elszámolások 12 óra

– helyi adók, gépjárműadó (kötelezettség keletkezése, teljesítése, elszámolása, nyilvántartása),

– illetékek kötelezettség teljesítése, elszámolása. Szabad sáv 6 óra 2/14. évfolyam III. A vállalkozások finanszírozása 108 óra 12. A finanszírozás általános kérdései 12 óra

– a finanszírozás fogalma, csoportosítása, finanszírozási alapelvek, pénzügyi tervek.

13. Beruházások finanszírozása 24 óra

– beruházás és befektetés,


56

– beruházási döntés előkészítése, – statikus és dinamikus gazdaságossági számítások, – beruházások pénzügyi forrásai

= belső források: leírási bevétel, visszatartott nyereség, = külső források: részesedés finanszírozása, tőkekölcsönzés, = a finanszírozás elvei: rentabilitás, likviditás, rugalmasság,

biztonság, = sajátos beruházás, a lízing,

– a beruházás megvalósítása, üzembe helyezése, – a beruházás jövedelemtermelő képességének vizsgálata.

14. A forgóeszköz−ellátás tervezése, finanszírozás 24 óra

– a forgóeszközök gazdálkodásban betöltött szerepe, – a forgóeszközök mérése, a csökkentés vizsgálata, – a forgóeszköz−szükséglet megállapítása,forgási mutatók, – átmenetileg és tartósan lekötött forgóeszközök, – forgóeszközök finanszírozása.

15. A pénzügyi teljesítmény értékelése 10 óra

– a pénzügyi mutatók tartalma (jövedelmezőségi, hatékonysági, tőkeáttételi, likviditási).

16. Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása, hitelfelvét 22 óra

– hitelezés alapelvei, – hitelfajták, hitel és kölcsönszerződés, – a hitelkérelem tartalmi és formai követelményei, – a hitelezési eljárás menete (kérelem, elbírálás, folyósítás,

törlesztés, kamatszámítás, késedelmi kamat), – hitelköltség, – a hitelekkel kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatási

kötelezettség. Szabad sáv 16 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK

TÉMÁIVAL Statisztikai alapok: – táblaszerkesztés, – viszonyszámok, – átlagok. A statisztikai alapok tantárgyban megtanult ismeretek a pénzügyi folyamatok számbavétele, a pénzügyi mutatók kiszámítása és elemzése során alkalmazhatók. Az alapvető statisztikai módszerek alkalmazásával az ügyintéző a rendelkezésre álló adatokból mutatókat számol és értelmez. Jó koncentráció biztosítható a mindennapi pénzügyi adatok és mutatók értelmezése által a makro− és mikrogazdaság szintjén.


57

Leginkább felhasználható témakörök: – információforrás, −szerzés eszközei, – viszonyszámok , – középértékek, – indexszámítás, árindexek alkalmazása. Közgazdaságtan: – vállalkozási formák, – a vállalkozás működése, – pénzpiac jellemzői, – a valuta fel− és leértékelésének közgazdasági hatása. E tantárgy keretében elsajátított ismeretek elméleti alapokat nyújtanak a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek tantárgyhoz. A gazdaságpolitika témakör, a gazdaságpolitikai döntés várható közgazdasági hatáselemzésén keresztül a mikrogazdaság szereplőire, ill. a makrogazdaság egészére vonatkozóan. Az ügyintéző felismeri a gazdasági élet jelenségeit, a változásokat integrálja eddigi tudásához.

A pénzpiac jellemzői témakör a Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek tantárgy pénzügyi döntések témakörét alapozza meg.

A közgazdaságtanban az állam gazdasági szerepe, gazdaságpolitikai lehetőségek témakör a pénzügypolitika részterületeivel hozható összhangba.

A nemzetközi makro− és mikroökonómiai kérdések a pénzügy nemzetközi pénzforgalom és pénzügyi rendszer témaköreinek koncentrációját valósítja meg. A vállalkozások döntését befolyásoló tényezők az adózási feltételekkel koncentrálható.

Gazdasági jog: – főbb gazdasági szervezeti formák, – a vállalkozások fajtái, – a vállalkozások külső kapcsolatai, – a vállalkozások belső kapcsolatai, – államigazgatási eljárás, – a szakfolyóiratok használatának megismertetése.

A vállalkozási formák és piacszabályozás, valamint a szakfolyóiratok használatának megismertetése témakörökkel koncentrálható. Könyvvezetés és beszámolókészítés: – bizonylati rend, bizonylati szabályzat, – a vállalkozás vagyonának rendszerezése, – könyvvezetési ismeretek, – számviteli alapfogalmak pl. értékcsökkenés, költség stb. Az ügyintéző a gazdálkodás pénzügyi folyamatainak ismeretében tölti ki az alapvető könyvelési bizonylatokat. A pénzügyi jogszabályok alapján a könyvelési feladatokat szabályszerűen végzi. A pénzügyi műveletek könyvviteli elszámolása a két tárgy közti koncentrációra épül.


58

Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek: – a pénzügyi felhasználói program használatakor a megtanult elméleti ismeretek gyakorlati

alkalmazása: ≡ bérelszámoló program segítségével az szja és tb. kimutatások, ≡ értékesítési program segítségével számlázás, áfa−kimutatás , ≡ az integrált vállalati rendszerben a pénzügyi folyamatok elemzése,

– táblázatkezelői rendszerekbe épített pénzügyi függvények értelmezése.

Vállalkozásgazdálkodási ismeretek: – a vállalati gazdálkodás témakörében:

befektetett eszközökkel való gazdálkodás, forgóeszköz− és készletgazdálkodás, munkaerő− és bérgazdálkodás,

– a vállalat pénzgazdálkodása. 5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az egyes témaköröket úgy kell feldolgozni, hogy a gazdasági életből vett példák segítsék a tananyag jobb megértését, a fogalmak pontos ismeretét és biztos alkalmazását. A mérésre az írásbeli számonkérést célszerű alkalmazni. Ennek formája többféle lehet:

– pontos és szabatos fogalommeghatározás, – felmérés feladatlappal.

Ha az alapfogalmak ismeretének és szabatos megfogalmazásának szintje az 50%−ot meghaladja, a tanuló teljesítménye elégséges.

A témakörök további feldolgozása során a számonkérés egyéb formái alkalmazhatók:

− egy−egy részterület kifejtése, − a gazdasági életből vett kutató−elemző munka az adott témakörrel kapcsolatban, − az elméleti ismeretek alkalmazása gyakorlati feladatmegoldással.

Az értékelés másik formája a játékos tanulási módszer segítségével − bizonyos kockázati tényezők ráhatásával pl. Tőzsdejáték −, egyszerűsített formában történhet. A Pénzügyi és vállalkozásfinanaszírozási ismeretek tantárgy teljesítményének speciális mérési módja lehet az egyes nyomtatványok (pl. pénzforgalmi) kitöltésének értékelése. Megemlítendő az adóbevallások elkészítésének gyakorlati munkája, mely biztos elméleti ismereteket követel meg a tanulóktól. Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a tanulók alkalmazni tudják−e a rendelkezésükre álló információkból a megoldáshoz szükségeset, felismerik−e a feladat elvégzéséhez szükséges konkrét lépéseket. Az írásbeli munka értékelésénél a munka esztétikus formájára, a pénzügyi követelmények betartására, a rendezett formában elkészített megoldásokra figyelemmel kell az értékelést megtenni.

Az elégséges szint legalább 50%−os gyakorlati tudást kell hogy feltételezzen.


59

A szóbeli számonkérés − mint hagyományos értékelési forma − egy−egy téma összefüggő kifejtésénél jól alkalmazható. Az egyes témakörök kapcsolódására, összefüggések kimutatására igen alkalmas. Segítségével a tanulók elmélyültebb tudására, rendszerszemléletű gondolkodására lehet következtetni. A tananyag jellegéből következően elsősorban az írásbeli munkára kell hangsúlyt fektetni, de a szóbeli számonkéréseket is alkalmazni kell.

– A szóbeli számonkérésre egyes témák összefoglalása után kerüljön sor. A tanulók elsősorban a pontos fogalommeghatározások és egyes témák, témakörök közötti összefüggések megvilágítására legyenek képesek.

– Az írásbeli számonkérésnek több formáját is lehet alkalmazni:

= egy−egy részterület ismertetése, tesztfeladaton, rövid kérdéseken keresztül, = formanyomtatványok kitöltése, = adóbevallások készítése, = likviditási terv készítése, = pénzforgalmi terv elkészítése, = hitelképességi mutatók számítása, = beruházásgazdaságossági számítások stb.

– A pénzügyi ismeretek alapozó és speciális ismereteinek alkalmazása egy−egy

komplex feladaton keresztül. Pl. = szerződéskötés, fizetésteljesítés, számlaösszesítés, áfa−elszámolás, = jövedelmek számfejtése, szja előleg megállapítás, = beruházási döntés előkészítése, dokumentáció elkészítése, üzembe helyezés.

A számonkérés különféle formáinak értékelése során a legalább 50%−os teljesítményt elérők kapjanak elégséges érdemjegyet. 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK A Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek tantárgy témáinak eredményes feldolgozásához többféle szemléltetőeszközt lehet alkalmazni. Vizuális eszközök

– Magyar közlöny, Adó újság, HVG stb., – nyomtatványok (pl. pénzforgalmi, adóbevallási stb.), – értékpapírfajták, – szakkönyvek, szakmai folyóiratok, statisztikai kiadványok, – falitábla, írásvetítő fóliákon adóbevallási modellek.

Audiovizuális eszközök

– videofilmek, – TV felvételek, – szituációs jelenetek felvétele, elemzése.

VÁLLALKOZÁSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK TANTÁRGY


60

1. A PROGRAM CÉLJA A Vállalkozásgazdálkodási ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy

a tanulóval megismertesse − a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és az azok közötti

összefüggéseket, − a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több irányú kapcsolatát, − a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit, − a tanuló alkalmassá váljék, − a gazdálkodás minden területén a vállalkozás menedzsmentjének önálló segítésére, − az egyes részfeladatok önálló ellátására a döntések előkészítésekor, végrehajtásakor,

a gazdasági elemzések elkészítésekor, − szabatos, szakszerű írásbeli, szóbeli kommunikációra, − a gazdálkodási alapfolyamatok felismerésére, − a befektetett eszközökkel való gazdálkodás, a forgóeszköz− és készletgazdálkodás, a

munkaerő− és bérgazdálkodás, a pénzgazdálkodás legfontosabb mutatóinak kiszámításával azok elemzésére,

− a vállalkozás belső és külső környezetében bekövetkező változások követésére, alkalmazkodási javaslatok kidolgozására.

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek:

− alkalmazni a hatályos jogszabályokat az egyes feladatrészeknél, − átlátni a gazdálkodás alapvető folyamatait és jellemezni azokat, − jellemezni a nemzetgazdaság szereplőit, a vállalkozások gazdasági környezetét és

annak hatását a vállalkozások gazdálkodására, − csoportosítani a vállalkozásokat, azok célját, jellemezni a vállalkozások tagolását,

struktúráját, − segíteni a vállalkozások létesítésével, működtetésével és megszűnésével kapcsolatos

döntések előkészítését, − segítséggel elvégezni a vállalkozási tevékenység gazdaságosságának a termelési

tényezők hatékony felhasználásának vizsgálatát, − a befektetett eszközökkel való gazdálkodási folyamatokat ismerve a gazdaságosság,

kihasználás vizsgálatának módszerét alkalmazni, − kiszámítani a forgóeszköz− és készletgazdálkodás mutatószámait, − részt venni a munkaerő−szükséglet tervezésében, − jellemezni a vállalkozás legfontosabb pénzügyi kapcsolatait, − értékelni a vállalkozás vagyoni helyzetét és jövedelmezőségét néhány pénzügyi

mutató segítségével, − alkalmazni a vállalkozás stratégiájának kialakításához szükséges legfontosabb

ismereteket, − közreműködni a vállalkozás üzleti tervének elkészítésében, − nyilvántartások készítésére, a kötelezettségek határidőre történő teljesítésére.

3. TANANYAG


61

1/13. évfolyam, 112 óra (elmélet 93 óra, gyakorlat 19 óra) 2/14. évfolyam I. félév, 90 óra (elmélet 54 óra, gyakorlat 36 óra)


I/13. évfolyam 112 1. Nemzetgazdasági alapfogalmak 16 2. A vállalat helye a társadalmi rendszerben 16 3. A vállalati gazdálkodás és gazdaságosság 13 4. Gazdálkodás a vállalat eszközeivel 37 5. Gazdálkodás a munkaerővel 16 Szabad sáv 14 2/14. évfolyam I. félév 90

6. Gazdálkodás a vállalat pénzügyi eszközeivel 24 7. A vállalati stratégia 26 8. Az üzleti terv 21 9. A vállalkozás válsága 5

Szabad sáv 15

Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt.


1. Nemzetgazdasági alapfogalmak 16 óra

− a nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere a gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai (vállalat, háztartás, állam stb.), a termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk, tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok,

− a nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük a bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék, a bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke, a gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei.

2. A vállalat helye a társadalmi rendszerben 16 óra

− a vállalat (üzleti vállalkozás) fogalma, fő ismérvei a vállalat fogalma, funkciói, a vállalkozások szerepe a nemzetgazdaságban, a vállalkozások tevékenységi köre,

− a vállalkozás belső és külső érintettjei belső érintettek: a tulajdonos, a menedzser és a munkavállaló, külső érintettek: a vállalat szűkebb és tágabb környezete (partnerek, vevők, szállítók, versenytársak),


62

a vállalkozás kapcsolata a környezet szereplőivel (állam, önkormányzat, lakosság stb.), a vállalkozások magatartása különböző piaci feltételek esetén, az ökológiai környezet szerepének erősödése napjainkban, globalizáció kérdései.

3. A vállalati gazdálkodás és gazdaságosság 13 óra

− alapfogalmak a termelés technikai és gazdasági összefüggései, ráfordítás és hozam. jövedelmezőség. költségek csoportosítása, árbevétel, nyereség, fedezeti és üzemszüneti pont, jövedelmezőségi együtthatók, az erőforrások és javak helyettesítési és kiegészítő viszonya, az optimalizálás, mint a hozam maximalizálása és a ráfordítás minimalizálása,

− a vállalkozás gazdálkodási tevékenysége a gazdasági folyamatok profitorientált, nonprofit tevékenységek, a vállalkozás belső tagolása, struktúrája, a vállalkozási tevékenység tényezői, esettanulmány: a vállalkozás rendszerére, belső struktúrájára vonatkozó alapsémák bemutatása,

− a vállalkozás vezetése a vezetés fogalma, vezetési szintek, vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai, a vezetés és irányítás információ bázisa, döntéshozatal, döntési mechanizmusok.

4. Gazdálkodás a vállalat eszközeivel 37 óra

− a vállalat eszközei és csoportosításuk a befektetett eszközök különböző csoportjainak szerepe a vállalati gazdálkodásban, az eszközök körforgása és a vállalat gazdasági folyamatai, a befektetett eszközök,

− a tárgyi eszközök és a beruházás a beruházás fogalma és csoportjai, a beruházás forrása, finanszírozási formák szerint, az innováció, a beruházási javak piacának és működésmechanizmusának sajátosságai,

− a beruházás gazdaságossága esettanulmány a beruházás jövedelmezőségére,

− gazdálkodás a befektetett eszközökkel az amortizációs rendszer, a tárgyi eszközök folyamatos üzemeltetése, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a kapacitás-hiány, a tárgyi eszközök élettartama és bruttó értékének megállapítása, fizikai kopás és erkölcsi avulás,


63

az amortizációs rendszer, funkciói, fajtái (gyorsított leírás, degresszív leírás, teljesítményarányos leírási módszer), az immateriális javak leírása és a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztésének elszámolása.

− az üzemfenntartás fogalma, karbantartás módszerei, − készletgazdálkodás, a logisztikai rendszer

a logisztika fogalma, a logisztika területei, a logisztika anyagi és információs folyamatai, a forgóeszközök fogalma és főbb csoportjai, a vásárolt készletek és csoportjai, saját termelésű készletek, a készletgazdálkodás készletstruktúra kialakítása készletnormák (biztonsági készlet, folyókészlet, maximális készlet) anyagnormák (anyagfelhasználási, anyagki-hozatali norma, bruttó, nettó, beszerzési norma), a teljes forgóeszköz−állománnyal való gazdálkodás a forgóeszköz−állomány optimális összetétele és változásának tényezői, a forgóeszköz−gazdálkodás hatékonysága, forgóeszköz−igényesség, a forgóeszközök forgási sebessége és főbb mutatószámai, esettanulmányok: a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó számítási feladatok formanyomtatványok, bizonylatok bemutatása.

5. Gazdálkodás a munkaerővel 16 óra

− a munkaerő, mint emberi erőforrás a munkaerő−gazdálkodás funkciója, sajátosságai és környezeti, valamint vállalaton belüli tényezői, a humánpolitika, a munkaerő−szükséglet meghatározása, a munkateljesítmények mérése, normázása és ösztönzése, valamint ezek módszerei,

− bérpolitika a bérpolitika és bérgazdálkodás vállalati feladatai, a munkabér nagyságát és összetételét meghatározó belső és külső tényezők,

− munkabérrendszerek a bérrendszer lényege és alapformái, időbér, teljesítménybér, és kombinált bérrendszerek, a különböző bérrendszerek alkalmazásának sajátos és tipikus területei, munkabér− és keresetszámítási módszerek az egyes konkrét bérrendszerek esetén, esettanulmányok készítése a munkatermelékenység mérésének, a munkabér számításának bemutatására, különböző formanyomtatványok bemutatása.

6. Gazdálkodás a vállalkozás pénzeszközeivel 24 óra

− a pénzgazdálkodás lényege és főbb területei


64

a vállalkozás pénzeszközei, a vállalkozás pénzügyeinek, pénzgazdálkodásának fogalma és alkotóelemei, a vállalkozás tevékenységéhez szükséges pénzeszközök előteremtése, a pénzeszközök kezelése, használata és a likviditás érvényesítése, az egyes gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi teendők az alapítás, tőkeemelés, leszállítás, fúzió, szanálás stb. akciókkal összefüggő pénzügyi műveletek, a vállalati pénzgazdálkodás tervezése és elemzése,

− a vállalkozás pénzügyi kapcsolatai a vállalkozások egymás közötti pénzkapcsolatai (szállító – vevő), a vállalkozás és a lakosság pénzkapcsolatai, a vállalkozás pénzügyi kapcsolatai a bankokkal (betéti és hitelkapcsolatok, befektetési kapcsolatok stb.), a vállalkozás pénzügyi kapcsolata az adó−, illeték− és vámhivatalokkal, biztosítási intézményekkel, az állam egyéb szerveivel,

− a vállalkozás működésének gazdasági elemzése pénzügyi mutatók segítségével

a vállalkozás gazdasági elemzésének tárgya és főbb szempontjai, a vállalkozás vagyoni helyzetének és jövedelmezőségének elemző értékelése néhány gyakran használt pénzügyi mutató segítésével, a vállalkozás komplex és egyes tevékenységeinek részleges pénzügyi elemzése, esettanulmányok: különböző szerződések bemutatása, kitöltése, a témakörhöz kapcsolódó számítási feladatok.

7. A vállalati stratégia 26 óra

− stratégia fogalma, szükségessége és részei stratégia és tervezés, a stratégiai menedzsment, stratégiai szintek: üzletági, divizionális, funkcionális stratégiák, stratégia időhorizontja, stratégia típusok versenyhelyzet szerint,

− a stratégiai tervezés folyamata a vállalkozás filozófiája, célok rendszere, belső és külső helyzetelemzés, diagnosztikai vizsgálatok fajtái (portfoliók) erős és gyenge pontok megállapítása, növekedés és növekedési ütem elemzése, piac- termékmátrix, versenyhelyzet elemzése stb., esettanulmányok egy-egy vállalkozás diagnosztikájára, stratégia kialakítása, kiválasztása, stratégia területei: marketing-, logisztikai-, innovációs-; pénzügyi-, stb.

− a minőségbiztosítás a minőségbiztosítás fogalma, szükségessége, minőségbiztosítási rendszerek,


65

− speciális stratégiák vállalkozói stratégia, adaptív stratégia, kisvállalkozások stratégiája, nemzetközi vállalatok stratégiája, egyéb szervezetek (bankok, alapítványok, pártok stb.) stratégiájának sajátosságai, esettanulmány egy-egy kisebb szervezet (iskola, óvoda stb.) stratégiájának elkészítése.

8. Az üzleti tervezés és szerepe 31 óra

− az üzleti terv és tervezés fogalma, szükségessége, − az üzleti tervezés információs bázisa, − az üzleti terv felépítése, − az üzleti terv és a vállalkozás stratégiájának kapcsolata, − esettanulmány üzleti terv összeállítására.

9. A vállalkozások válsága 5 óra

− a válság fogalma, felismerésének nehézségei, − a válság szakaszai, fajtái, − a különböző típusú válságok kezelése (stratégia módosítás,

válságmenedzser), − a válság lehetséges kimenetei.

Szabad sáv 29 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Statisztikai alapok

− az információk feldolgozásához felhasznált statisztikai eszközök és módszerek, − viszonyszámok gyakorlati alkalmazása ( normák, viszonyszámok).

Közgazdaságtan

− mikro− és makrogazdaságtan kapcsolata, − a makrogazdaság főbb fogalmai, mutatói, − a mikrogazdaság környezete, − piac, kereslet, kínálat, − ár, költség, bevétel, − termelés egyes tényezői, − állam, gazdaságpolitikai eszközök, − költségvetési monetáris politika, − a piac jellemzői, a piac működése, a vállalat, vállalkozás lényege, jellemzői, a

kereslet rugalmasságának vizsgálata. Marketing

− a vállalkozás szervezete, − környezet, piac, információ, piackutatás, − ár, árképzés, költség, fedezet,


66

− értékesítés, elosztás, − reklám, hatékonyság, − stratégia a marketingben.

Gazdasági jog

− főbb gazdasági szervezeti formák, − a vállalkozás alapítása, működésének, megszűnésének, megszüntetésének jogi

ismeretei, − a vállalkozás külső kapcsolatainak jogi szabályozása − szerződések, − a vállalkozás belső kapcsolatainak jogi szabályozása − Mt., kollektív szerződés, − különböző jogforrások, alkalmazásuk, − a szakfolyóiratok használatának megismertetése.

Könyvvezetés és beszámoló készítés

− a vállalkozás vagyona, eszközei, forrásai, − vásárolt és saját termelésű készletek, nyilvántartásuk, − tárgyi eszközök, értékcsökkenés, beruházás, karbantartás, − jövedelemelszámolás, kereset összetevői, bérjárulékok − költség, ár, bevétel, áfa, − eredmény, társasági adó, felhalmozás, felhasználás, − a vállalati költségek csoportosítása, kalkulációk készítése.

Pénzügyi és vállalkozás finanszírozási ismeretek

− a bankrendszer, a kereskedelmi bankok, − bankügyletek, értékpapírok, − pénzforgalom, fizetési formák, jellemzőik, − államháztartás, költségvetés, − adózás alapfogalmai, − magánszemélyek jövedelemadója, − általános forgalmi adó, fogyasztási adó, árkiegészítés, − társasági adó.

Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek

− a jelentések, elemzések elkészítése szövegszerkesztő program felhasználásával, − a gazdasági folyamatok és azok eredményének szemléltetése, táblázatokkal és

grafikonokkal. 5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A számonkérés a tananyag jellegéből következően szóbeli és írásbeli formában történjék. A szóbeli számonkérést a tanév során folyamatosan célszerű alkalmazni az alapfogalmak, az alapösszefüggések önálló, szakszerű, szabatos megfogalmazásával. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után célszerű a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérni. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából álljon: tartalmazzon teszt jellegű feladatokat, igaz−hamis állításokat, alapfogalmak rövid meghatározását, rendszerezéseket és a témakörökhöz kapcsolódó


67

egyszerű számításokat. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek. Az értékelés a következők alapján történjen:

0% - 49% elégtelen 50% - 64% elégséges 65% - 74% közepes 75 % - 89% jó 90% - 100% jeles

A tanult ismeretek elmélyítéséhez, a gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolat megteremtéséhez hozzásegít egy−egy témakör feldolgozása után a tanulók által önállóan elkészített rövid esettanulmány, házi dolgozat. A téma meghatározásakor figyelembe kell venni az egyéb tantárgyak keretében elsajátított ismeretanyagot is. Az írásbeli munka ajánlott terjedelme kb. 5−8 oldal, rendezett küllemű legyen, használja fel az adott témakörhöz kapcsolódó szakirodalom, szaksajtó legfrissebb információit, ismereteit.

6. A TÁRGYI FELTÉTELEK Vizuális eszközök

− tanulói tankönyv és esettanulmányok gyűjteménye, − a hatályos formanyomtatványok gyűjteménye, − a hatályos jogszabályok gyűjteménye, − tanári kézikönyvek (pl. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Barakonyi

Károly: Stratégiai menedzsment), − lexikonok, szakszótárak, egyéb szakmai gyűjteményes kiadványok, − fénymásolt szemléltető és segédanyagok, − szemléltetésre alkalmas videofilmek, tv, videolejátszó, − számítógépes programok, számítógép.


− videofilmek, − TV felvételek.

Auditív eszközök

− magnófelvételek.

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS ADATFELDOLGOZÁSI ISMERETEK TANTÁRGY


68

1. A PROGRAM CÉLJA A Számítástechnikai és adatfeldolgozási tantárgy tanításának célja, hogy a tanulóknak a NAT és a kerettanterv szerint megszerzett informatikai és számítástechnikai ismeretei bővüljenek a közgazdasági szakmákhoz illeszkedve, továbbá alkalmassá váljanak a tanulók egy integrált vállalati rendszerben való munkára.

– rendszerezze az alapvető informatikai, számítástechnikai ismereteket, megismertesse a számítógépes adatfeldolgozás és adattárolás formáit, adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat,

– megismertesse a speciális szolgáltatásokat, elmélyítve a szövegszerkesztésben szerzett ismereteket,

– megismertesse az elektronikus levelező rendszerek (e-mail) és az internet használatát,

– a táblázatkezelésben szerzett ismereteket bővítse a közgazdasági szakmákhoz kapcsolódó ismeretekkel,

– megismertesse az adatkezeléssel összefüggő feladatokat, hogy annak ismeretében információszolgáltatási funkciókat tudjon ellátni a szintnek megfelelően,

– a kialakuló információs társadalomban való jobb tájékozódás érdekében érvényesíttesse − az informatikához és a számítástechnikához kapcsolódó − szoftverjogi és etikai ismereteket,

– megismertesse az adott közgazdasági szakmában alkalmazható programcsomagok felhasználását, a programok adattartalmának és a logikai összefüggéseknek az ismeretében végeztesse el a rögzítési feladatokat,

– megismertesse egy − az érvényes számviteli előírások alapján működő − főkönyvi és folyószámla könyvelő program kezelését,

– megismertesse az érvényes társadalombiztosítási és adóelőírások alapján működő bérelszámoló program kezelését,

– megismertesse egy készletnyilvántartó program kezelését a vonatkozó előírások alapján,

– megismertesse egy a vállalkozások tárgyi eszközeinek nyilvántartását végző program kezelését,

– egy integrált vállalati rendszert, annak összetevőit, a csoportos munka lehetőségeit, a munkában való részvétel feltételeit, a rendszer hierarchiáját megismertesse.

2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanulók legyenek képesek:

– számítógépet és néhány perifériáját önállóan kezelni, lokális és hálózati környezetbe bekapcsolódva az adott számítógépen a megismert programokkal dolgozni, adatállományokat kezelni,

– szövegszerkesztési ismereteivel = önállóan dokumentumot készíteni az előírt formátumokban, = körlevelet készíteni, = más programok objektumait felhasználni saját dokumentumaiban,

– elektronikus levelező rendszerek (E−mail) és az internet területén = a levelező rendszerbe bejelentkezni, = a hálózaton keresztül levelet előkészíteni és elküldeni,


69

= a részére beérkezett dokumentumokat felhasználni, = az internetes keresőprogramok segítségével adott információkat megkeresni,

– táblázatkezelő segítségével = egyszerű táblázatos elrendezéseket készíteni, = táblázatba foglalt adatokat az adott táblázatkezelő lehetőségei szerint grafikusan

kiértékelni és azt nyomtatott formában előállítani, = a táblázatkezelő rendszerekbe beépített pénzügyi és statisztikai függvények

ismeretében egyszerű elemzéseket végezni, – adatkezelő program segítségével

= egyszerű adatállományokat értelmezni, létrehozni módosítani, = az adatállományokból jelentést készíteni nyomtatott formában, = lekérdezési elveket megfogalmazva nagy adatállományokból információt

kigyűjteni, – informatikához kapcsolódó szoftverjogi és etikai ismereteket alkalmazni

= az egyes szoftvertermékekre vonatkozó szerzői jogok, a szoftverek korlátozott jogi garanciái,

= a számítógépes rendszerekkel dolgozók adatvédelmi kötelezettségei, = az egyének személyes adataihoz való joga értelmezésével,

– főkönyvi és a folyószámla könyvelő program használatával = a bizonylatokat előkészíteni és kontírozni- a nyitási műveleteket elvégezni, = az adatokat időrendi sorrendben, naplókban (folyószámla, pénztár, bank, vegyes)

rögzíteni, = részletes folyószámla nyilvántartást – partnertörzzsel (vevők, szállítók) vezetni, a

pénzügyi teljesítések ezáltal ( pénztár, bank ) naprakészen követhetők, = a rögzített adatokat feldolgozni, = lekérdezések segítségével (listás és képernyős) információt szolgáltatni, = a zárási tevékenységet és a rendszer archiválását elvégezni, = a bérelszámolós folyamatát ismerni és különálló programrész alkalmazása nélkül

a főkönyvi programban – Vegyes-naplóban rögzíteni, = listás és képernyős lekérdezések segítségével információt szolgáltatni, a

keletkezett adatokat archiválni, – a bérelszámoló program segítségével

= bérjegyzéket, kimutatásokat készíteni, = lekérdezések segítségével információt szolgáltatni,

– a készletnyilvántartó program segítségével = az előkészített adatokat rögzíteni, bevételezéseket, kiadásokat végrehajtani, = a rögzített adatokat időrendi sorrendben feldolgozni, = listás és képernyős lekérdezések segítségével információt szolgáltatni, = feladások segítségével a főkönyvi programhoz kapcsolódni, = a keletkezett adatokat archiválni,

– tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése- különálló programmal vagy a főkönyvi rendszerbe beépülő programrésszel = az analitikus nyilvántartás előkészítésére, bizonylatok alapján, = állománynövelő és csökkentő gazdasági események rögzítésére, = a beruházási folyamat követésére, aktivitás, = értékcsökkenés elszámolására, könyvelésére, = listás és képernyős lekérdezések segítségével információt szolgáltatni,

– integrált vállalati rendszer segítségével = a rendszerbe bejelentkezni, a jogosult részrendszert elindítani, = a megfelelő részterületen a rögzítési és feldolgozási munkákat elvégezni.


70

3. TANANYAG

1/13. évfolyam, évi 74 óra, 2/14. évfolyam, évi 72 óra.

A téma Sorszáma megnevezése óraszáma

1. Informatikai, számítástechnikai ismeretek, fájlkezelés 4 2. Szövegszerkesztés 12 3. E−mail, Internet 6 4. Táblázatkezelés 12 5. Adatbázis−kezelés 12 6. Szoftverjogi és etikai ismeretek, adatvédelem 4 7. Követelményrendszer, programok közti kapcsolatok 2 8. Főkönyvi és a folyószámla könyvelő program 30 9. Bérelszámoló program 10 10. Készletnyilvántartó program 15 11. Tárgyieszköz−nyilvántartó program 10 12. Integrált vállalati rendszer 14


A téma anyagának részletezése 1. Informatikai, számítástechnikai ismeretek 4 óra

– számítógép, nyomtató használata, – hálózat használata, – adatok mentése, archiválás, visszatöltés, – adatállományok kezelése (másolás, áthelyezés, átnevezés), – adatállományok tömörítése.

2. Szövegszerkesztés 12 óra – dokumentum létrehozás, formázás, – objektumok beillesztése, – levél, körlevél készítése, – dokumentum nyomtatása, más rendszer részére átadás.

3. E−mail, internet 6 óra – bejelentkezés a levelezőrendszerbe, – levél előkészítése és elküldése, – beérkezett dokumentumok használata, – keresőprogramok használata.

4. Táblázatkezelés 12 óra – táblázat készítése (blokkműveletek, nyomtatás), – grafikon készítése és nyomtatása, – pénzügyi és statisztikai függvények használata,


71

– elemzések.

5. Adatbázis−kezelés 12 óra – adatállomány létrehozása, rendezése, módosítás, – jelentés készítése, nyomtatás, – lekérdezés adatállományokból szempontok szerint, – adatok átadása, átvétele más programokból.

6. Szoftverjogi és etikai ismeretek, adatvédelem 4 óra – adatok felhasználásának korlátai, – adatvédelem, személyek adatainak védelme, – vírusok, a vírusok elleni védelem.

7. Követelményrendszer 2 óra

– információs piramis, – feldolgozással szemben támasztott igények meghatározása, – a feldolgozásból származó információk fontossága, – adatfeldolgozási programokról - általában, – egy konkrét választott program ismertetése, installálása, – a feldolgozásból származó információk fontossága.

8. Főkönyvi és a folyószámla könyvelő program 30 óra

– törzsadatok felvitele, – alapadatok és bizonylatok rögzítése, – nyitási−zárási műveletek, – lekérdezések készítése (listázás, napló, főkönyvi karton,

folyószámla kimutatás, AFA kimutatás, mérleg, főkönyvi kivonat, eredmény-kimutatás),

– mentések, archiválás, visszatöltés.

9. Bérelszámoló program 10 óra – törzsadatok rögzítése, – bérszámfejtés, bérjegyzék készítése, – kimutatások (adótábla, SZJA, TB, munkaadói, munkavállalói

járulék), – mentések, archiválás, visszatöltés.

10. Készletnyilvántartó program 15 óra – alapadatok rögzítése, – raktári bevételezések, kiadások bizonylatok alapján, – bizonylatok feldolgozása, – kimutatások készítése, leltár előkészítése, – értékelési eljárások alkalmazása, – mentések, archiválás, visszatöltés.

11. Tárgyieszköz−nyilvántartó program 10 óra – tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, – törzsadatok felvitele, bizonylatok rögzítése, – állományváltozás és értékcsökkenés könyvelése, – lekérdezési lehetőségek,


72

– mentések, archiválás, visszatöltés. 12. Integrált vállalati rendszer 14 óra

– bejelentkezés a rendszerbe, téma kiválasztása, – részrendszerek használata.

Szabad sáv 15 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK

TÉMÁIVAL Statisztikai alapok:

– táblázatkezelés, táblázatkészítés, – grafikonok szerkesztése, – statisztikai függvények, elemzések, – adatállomány létrehozása, rendezése, – jelentéskészítés, – az állomány lekérdezése meghatározott szempontok szerint.

Marketing: – jelentések és elemzések elkészítése szövegszerkesztő program felhasználásával.

Könyvvezetés és beszámolókészítés: – a beszámoló és könyvvezetési kötelezettség, – a vállalkozás vagyona. a letár és a mérleg, – a könyvelési tételek szerkesztése, könyvelésük

= főkönyvi és folyószámla könyvelő program, – a vásárolt készletek elszámolása,

= készletnyilvántartó program, – a jövedelem elszámolás

= bérelszámoló program, – a tárgyi eszközök

= tárgyi eszköz nyilvántartó program, – az egyszeres könyvvitel

= egyszeres könyvviteli program.

Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek: – a felhasználói program használatakor a pénzügy tantárgyban megtanult elméleti

ismeretek gyakorlati alkalmazása, pl. adóismeretek, – táblázatkezelői rendszerekbe épített pénzügyi függvények értelmezése.

Speciális szakmai tantárgyak: – az adott szakterület elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazása.


73

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az értékelés témakörönként, gyakorlati feladatok megoldásával (kivéve a 6. témakörnél) történik. Általában a teljesítmény elégségesnek fogadható el, ha a tanuló az aktuális programcsomag esetén ismeri a rendszer logikáját és annak a szakmai tartalomhoz való kapcsolatát. A gyakorlati tevékenységek sorában témakörönként az alábbi minimumokat kell elérni: Elégséges a teljesítmény, ha a tanuló tud könyvtárakat kezelni, fájlokat megtalálni, programot, parancsot végrehajtatni, hálózatba bejelentkezni. Elégséges a teljesítmény, ha a tanuló a szövegformázást el tudja végezni (betűtípust változtat, méretet, írástípust vált), a dokumentum oldalainak margóit be tudja állítani, a dokumentumot ki tudja nyomtatni. Elégséges a teljesítmény, ha a tanuló a levelező rendszerből a beérkező dokumentumot át tudja venni és más pl. szövegszerkesztő rendszerben fel tudja dolgozni, saját dokumentumát el tudja küldeni. Elégséges a teljesítmény, ha a tanuló az elkészített grafikont ki tudja nyomtatni, ismeri a pénzügyi, statisztikai függvények használatának szabályait. Elégséges a teljesítmény, ha az adatkezelő program segítségével létre tud hozni új adatállományokat, rendezni tudja, adatokat tud felvinni. Elégséges a teljesítmény, ha

– az egyes szoftvertermékekre vonatkozó szerzői jogokat, a szoftverek korlátozott jogi garanciáit,

– a számítógépes rendszerekkel dolgozók adatvédelmi kötelezettségeit, – az egyének személyes adataihoz való jogát értelmezni képes.

Főkönyvi és a folyószámla könyvelő program esetén az összes rögzítési feladatot meg kell tudni oldani, kimutatásokat, lekérdezéseket kell tudni készíteni. Bérelszámoló program esetében tudni kell az alapadatokat (jogcímek, dolgozók) rögzíteni, bérjegyzéket készíteni. A személyi jövedelemadóval és a társadalombiztosítással kapcsolatos kimutatásokat elkészíteni. Készletnyilvántartó programnál tudni kell az alapadatokat, a raktári bevételezések és kiadások bizonylatait rögzíteni, a bizonylatokat feldolgozni és kimutatásokat készíteni, a leltározási folyamatot előkészíteni. Tárgyieszköz−nyilvántartó program esetén tudni kell az alapadatokat és a megfelelő bizonylatokat rögzíteni, valamint az értékcsökkenést kiszámítani és könyvelni. Integrált vállalati rendszer használata során elégséges a szint, ha a tanuló a megfelelő részterületet eléri, és a részterületre vonatkozó tevékenységek minimumát tudja teljesíteni. A számonkérések értékelési irányelvei egységesen minden témakörnél:


74

0-49% elégtelen 50-64% elégséges 65%-74% közepes 75%-89% jó 90%- jeles

6. A TÁRGYI FELTÉTELEK Az irodai munkában használt legelterjedtebb, a képzés időpontjában korszerűnek számító hardver− és szoftverkonfiguráció az irányadó.

A Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek tantárgy oktatása maximum 15 főre berendezett gyakorlati oktatóteremben történhet.

Hálózatba kötött rendszer esetén a minimális konfiguráció:

– számítógépterem, hálózatba kapcsolva, – kiszolgáló (server) géptermenként 1 db (pl. Pentium II 450 MHz 128 MB RAM,

SVGA monitor, 10 GB SCSI HDD,1,44 MB FDD, CD ROM drive), – felhasználói munkahelyek (user) géptermenként max. 12 db+tartalék (pl. Pentium

100 MHz 32 MB RAM, color SVGA monitor, 1,2 GB HDD, 1,44 MB FDD, CD ROM drive, magyar billentyűzet, egér, egérpad),

– levelezési rendszer gépe 1 db/iskola (pl. Pentium 100 MHz 64 MB RAM, color SVGA monitor, 1,2 GB HDD, 1,44 MB FDD, CD ROM drive, billentyűzet, modem/faxmodem (min. 14400 bit/sec.),

– hálózati csatolók: NE 2000 Internet (Ethernet) gépenként, – nyomtatók (a kiszolgálóhoz kapcsolva): HP LaserJet 5L/6L nyomtató 600 dpi

felbontással (1 db), – telefonvonal (1 db fővonal), – szoftverek

= operációs rendszerek: DOS, Netware 4.1, OS/2, LAN Server, Windows95/98/Me/2000/NT,

= szövegszerkesztők: Wordperfect, Word for Windows, = táblázatkezelők: Excel, Quattro Pro, Lotus 1−2−3, = E−mail, Internet: Microsoft E−Mail, Lotus, Internet Explorer, = irodai programcsomagok: Perfect Office, Ms Office, Lotus SmartSuite, = ügyviteli szoftverek: könyvelő program, tárgyieszköz−nyilvántartó program,

bérelszámoló program = integrált vállalati rendszerek programcsomagja(i) (pl. Proteus, Volán

Elektronika), – egyéb eszközök és szakirodalmak

= írásvetítő, LCD−s kivetítő rendszer + tanári számítógép, = irodalom: Magyar Közlöny, Adó, Tb., számviteli előírások, = felhasználói szoftverek dokumentációi, = operációs rendszerek, táblázatkezelők, adatbázis−kezelők kézikönyv.


75

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ISMERETEK TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA A munkaerő-gazdálkodás és társadalombiztosítás tantárgy tanításának célja

– megismertesse a tanulókat a munkába állás alapvető szabályaival, – tanítsa meg a munkaszerződés készítését értelmezését, – ismertesse meg a tanulókat egyéni és kollektív jogait a munkáltatóval szemben, – tudatosítsa a munkavállalók kötelezettségeit a munkáltatóval és az állami

költségvetéssel szemben, – tanítsa meg használni és értelmezni a munkajogi és társadalombiztosítási

jogszabályokat, – ismertesse meg azokat a fórumokat, ahol a munkaügyi problémák orvosolhatóak, – tegye köztudomásúvá a minden állampolgárnak járó társadalombiztosítási

ellátásokat, – ismertesse azokat a társadalombiztosítási ellátásokat, amelyek a különböző

élethelyzetekben járnak, és tegye alkalmassá a tanulókat, arra hogy ezeket a helyzeteket felismerjék,

– váljanak egyértelművé a különböző befizetési kötelezettségekés azok teljesítési módja,

– a mindennapi gyakorlat szintjén (az éppen aktuális jogszabályok alapján) tanítsa meg az egyes befizetési kötelezettségek elszámolását, mértékét, határidejét, adminisztrációs feladatait.


A tanulók legyenek képesek: – ismertetni a jogi kereteket, amelyek a munkába állásukhoz szükségesek, – értelmezni a munkaszerződésüket, – ismertetni a jogaikat és kötelezettségeiket a munkaviszonyuk alatt és annak

megszűnésekor, – utána nézni a munkájuk során felmerülő munkaügyi kérdéseknek a megfelelő

jogszabályokban, kollektív szerződésben stb., – az érdekeiket megfelelően képviselni a munkáltatójukkal szemben, – a munkáltató képviselői ≡ ismerjék a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, ≡ ismertetni a munkáltató jogait, kötelezettségeit, ≡ ismertetni a különböző állami és egyéb szervekkel (APEH, önkormányzat,

nyugdíjpénztárak stb.) szembeni kötelezettségeket, a legfontosabb határidőket,

≡ kitölteni a fontosabb adatlapokat, formanyomtatványokat, ≡ ellátni a társadalombiztosítással járó feladatokat, ≡ ismertetni a járulékfizetési szabályokat, ≡ elkészíteni a különböző munkaügyi statisztikákat,

– mint állampolgárok = ismertetni a különböző társadalombiztosítási jogaikat,


76

= ismertetni az egyes juttatások megszerzésének feltételeit, = ismertetni a hatályos nyugdíjfizetési szabályokat, beleértve a magán

nyugdíjpénztárak szerepét is, = tájékoztatást nyújtani azoknak is, akik a biztosítottak körén kívül esnek (itt

tartózkodó külföldi stb.). 3. A TANANYAG 1/13. évfolyam, évi 74 óra; 2/14. évfolyam, évi 18


Munkerő-gazdálkodás 21 1. A munkerőpiac szereplői 2 2. A munkaerő-szükséglet és a bérgazdálkodás 5 3. A munkaszerződés 4 4. A munkajog fogalma, a munkaviszonnyal kapcsolatos

jogszabályok. A Munka Törvénykönyve 8

Szabad sáv 2 Társadalombiztosítási ismeretek 72

5. A társadalombiztosítás szerepe, sajátosságai 6 6. A társadalombiztosítás helye a költségvetésben, a

társadalombiztosítás bevételei 6

7. A társadalombiztosításban részesülök köre (teljes körű biztosítottak, speciális ellátások)

8

8. Járulékfizetési kötelezettségek (foglalkoztatók, foglalkoztatottak)

12

9. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, és családtámogatási ellátások és az ezekre való jogosultság feltételei

12

10. Egészségügyi hozzájárulás 4 11. Magánnyugdíj, magánnyugdíjpénztárak 4 12. Eljárási szabályok, ellenőrzés, szankciók, adatszolgáltatási

kötelezettség 2

13. A társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb teendők 10 Szabad sáv 7

Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése Munkaerő-gazdálkodás 21 óra 1. A munkaerőpiac szereplői 2 óra

– a munkaerőpiac sajátosságai, – a munkaerőpiac szereplői (munkavállaló, munkaadó fogalma).

2. A munkaerő-szükséglet és a bérgazdálkodás 5 óra

– munkanormák kialakítása, létszám meghatározása,


77

– a munkaerő nyilvántartása, – létszám kimutatások a gyakorlatban (állományi létszám stb.), – a munkabér részei, bérezési formák, – a dolgozók bérének konkrét megállapítása, – a vállalkozás bérköltségének megállapítása, – a bérekkel és közterhekkel kapcsolatos nyilvántartások, – a dolgozók éves jövedelmének megállapítása, a jövedelemadózással

kapcsolatos feladatok a vállalkozásoknál. 3. A munkaszerződés 4 óra

– a munkaszerződés alanyai, – a munkaszerződés kötelező és nem kötelező elemei, – a munkaköri leírás jelentősége, – a munkaszerződés módosítása.

4. A munkajog fogalma, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok.

A Munka Törvénykönyve 8 óra – a munkajog, mint jogág, kapcsolata más jogágakkal, – a munkajogi jogszabályok, a Munka Törvénykönyve, mint

legfontosabb jogszabály, – a munkaviszony keletkezése, megszűnése, megszüntetése, – a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabályok, – a munka díjazásának szabályai, – a munkavállaló és a munkáltató jogai és kötelezettségei.

Szabadsáv 2 óra Társadalombiztosítási ismeretek 72 óra 5. A társadalombiztosítás szerepe, sajátosságai 6 óra

– a biztosítás társadalmi jelentősége (alapfogalmak), – a társadalombiztosítási jogviszony létrejötte, – a társadalombiztosítás alapelvei, – a társadalombiztosítási alapfogalmak (foglalkoztató, kiegészítő

tevékenység stb.), – a társadalombiztosítás igazgatási szervei.

6. A társadalombiztosítás helye a költségvetésben, a

társadalombiztosítás bevételei 6 óra – társadalombiztosítás költségvetésének bevételei, – egészségbiztosítás költségvetésének bevételei, – az állami garancia vállalás, – a munkáltatók befizetései, – a munkavállalók befizetései.

7. A társadalombiztosításban részesülök köre (teljes körű biztosítottak, speciális

ellátások) 8 óra – a teljes körű társadalombiztosítási ellátásban részesülők köre, – a társadalombiztosítási jogviszony szünetelése,


78

– a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak (nyugdíjasok stb.),

– megállapodás a társadalombiztosítás egyes ellátásaira (nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás),

– az alkalmi munkavállalókra vonatkozó szabályok. 8. Járulékfizetési kötelezettségek (foglalkoztatók, foglalkoztatottak) 12 óra

– foglalkoztatók társadalombiztosítási fizetési kötelezettsége, mértéke (társadalombiztosítási járulék),

– a munkavállalók társadalombiztosítási és egészségbiztosítási kötelezettségei,

– öregségi nyugdíj mellett foglalkoztatottak kötelezettségei, – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében díjazás

ellenében foglalkoztatott személyek kötelezettségei, – az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személyek

járulékfizetési kötelezettségei, – az egyéni vállalkozók befizetési kötelezettségei, – az egyes fizetési kötelezettségek megállapítása, kiszámolása,

nyilvántartása, – a kötelezettség teljesítésének módja, határideje, – a mulasztási birság, önellenőrzési pótlék, késedelmi pótlék

kiszabásának szabályai. 9. Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, és családtámogatási

ellátások és az ezekre való jogosultság feltételei 12 óra – természetbeni ellátások, – pénzbeli ellátások (táppénz, nyugdíjak fajtái stb.) ezekre való

jogosultság konkrét feltételei, az ellátások mértéke, számítása, – családi támogatások (alanyi jogon és egyéb jogon járó támogatások)

ezekre való jogosultság, a támogatás mértéke, – az egyes ellátásokra való jogosultság igazolása, – a vállalkozások feladata az egyes járandóságokkal kapcsolatban, – a saját kifizetőhellyel rendelkező vállalkozások feladatai, – a saját kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások feladatai.

10. Egészségügyi hozzájárulás 4 óra – százalékos mértékű EHO, – tételes EHO, – mikor ki fizeti az egészségügyi hozzájárulást.

11. Magánnyugdíj, magánnyugdíjpénztárak 4 óra

– a magánnyugdíjpénztárak szerepe, működésüknek alapelvei, szolgáltatásai,

– a tagsági jogviszony keletkezése, szerződések tartalma, – a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének

módja. 12. A munkanélküliek ellátásai, a munkavállalást elősegítő

intézmények 2 óra – munkanélküli, regisztrált munkanélküli,


79

– a munkanélküliek ellátása, az ellátás jogusultságának feltételei, az ellátás ideje,

– a foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzés, átképzés, munkahely teremtés támogatása stb.).

13. A társadalombiztosítással kapcsolatos egyéb teendők 10 óra

– bejelentési kötelezettség, – adatvédelmi szabályok betartása, – bizonylatok kitöltése

összesítő bevallás, nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap, pénztárfelügyeleti bejelentés, önellenőrzési lapok stb.,

– teljesítési határidők, – bírságok, pótlékok, – önkéntes pénztárak jelentősége, – az érvényes rendeletek kezelése, – összefüggő számítási feladatok (nettó bér megállapítása, a

vállalkozás és a munkavállaló fizetési kötelezettségeinek kiszámítása.

Szabad sáv 8 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL

Gazdasági jog – jogi alapfogalmak (jogalany, jogviszony, szerződés stb.).

Könyvvezetés és beszámolókészítés – munkabérrel kapcsolatos elszámolások, közterhek elszámolása, egészségbiztosítási

hozzájárulás.

Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek – jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék elszámolása, befizetési kötelezettségek

teljesítése.

Közgazdaságtan – munkanélküliség fogalma, munkaerőpiac.

Statisztikai elemzési ismeretek – adatszolgáltatási szabályok.

Vállalkozások gazdálkodása – gazdálkodás a munkaerővel, bérgazdálkodás, bérpolitika, bérrendszerek, a vállalkozások

pénzügyi kapcsolata a különböző állami szervezetekkel.


80

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

A tantárgy jellegéből adódóan mind a szóbeli, mind az írásbeli számonkérésre szükség van. A számonkérés során elvárható az egyes legfontosabb fogalmak definíció szerinti ismerete. Ilyen fogalmak többek között: munkavállaló, munkáltató, munkaszerződés, munkabér, közalkalmazott, köztisztviselő, pályázat, összeférhetetlenség, biztosított, kiegészítő tevékenység, alkalmi munkavállaló nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, EHO, nyugdíj, Gyes, Gyed stb. Az írásbeli számonkérésnél célszerű tesztek alkalmazása, de egyes témakörök bővebb kifejtését írásban is számon kell kérni. Az írásbeli feladatokat ki kell egészíteni kisebb számítási feladatokkal is az olyan témaköröknél, ahol erre lehetőség van. A tanulók szintén írásban számolhatnak be az egyes űrlapok, kimutatások készítésében szerzett ismereteikről.

Az írásbeli számonkérés értékelése:

0% - 49% elégtelen 50% - 64% elégséges 65% - 74% közepes 75% - 89% jó 90% - 100% jeles

Az írásbeli számonkérés mellett szükséges a szóbeli számonkérés is. Itt elsősorban az egyes témakörök részletesebb ismeretét, valamint az egyes témák közötti összefüggések felismerését kell értékelni. A szóbeli feleleteknél a tanulóknak számot kell adni arról is, hogy az érvényben lévő jogszabályokat hol találhatják, és azokat hogyan alkalmaznák a munkájuk során. 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK

Daroczi Judit- Dobóczi Pál: Munkaerő-gazdálkodás és társadalombiztosítás

Fontosabb jogszabályok

Munka Törvénykönyve

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló LXXX. törvény és végrehajtási kormányrendelet,

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

és végrehajtási kormányrendeletei, – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény és végrehajtási

kormányrendelete, – az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolod

közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, – az adózás rendjéről szóló XCI. törvény,

(a törvények szinte folyamatos változása miatt az éppen aktuális adó, társadalombiztosítási stb. törvény ismerete szükséges),

– a kimutatások készítéséhez adatlapok, űrlapok, – esettanulmányok, – CD jogtár.


81

PÉNZFORGALMI NYILVÁNTARTÁSI ISMERETEK TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA A Pénzforgalmi ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy – megismertesse a számviteli törvény, illetve az általános forgalmi adóról, az adózás

rendjéről, a társasági adóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásainak megfelelően az előírt nyilvántartásokat,

– bemutassa a tananyagban felsorolt témakörök megismerése után a gazdasági élet bármely területén működő egyéni vállalkozó, egyszerűsített beszámolót készítő iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nyilvántartásainak szabályszerű vezetését,

– rámutasson az egyszeres könyvvitel előírásaira, az egyszerűsített beszámolók (egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés) tartalmára.


Pénzforgalmi ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek: – a bizonylatokat szabályosan kiállítani, a bizonylatokat ellenőrizni és a bizonylatokat

dokumentálni, – a bizonylatokat szabályszerűen javítani, – pénztárkönyvet és naplófőkönyvet vezetni, – adóbevallás- és adófizetéssel kapcsolatos feladatokat elvégezni, – a társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokat és könyvelési feladatokat ellátni, – részletező nyilvántartásokat vezetni, – a zárlati munkálatokat elvégezni, – nyilvántartásai alapján határidőre adatokat szolgáltatni, – ismereteit a megváltozott szabályokhoz igazodóan alkalmazni.

3. TANANYAG

2/14. évfolyam I. félév, évi 36/54 óra (elmélet 18/36 óra, gyakorlat 18 óra)

A téma Sorszáma megnevezése óraszáma

1. Bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás 8 2. Az egyszeres könyvvezetés általános szabályai 3 3. Könyvelés Naplófőkönyvben 27 4. Könyvelés Pénztárkönyvben 8 5. Az adóval és társadalombiztosítással kapcsolatos

elszámolások 4


A téma anyagának részletezése 1. Bevételi nyilvántartás, bevételi és költség-nyilvántartás 8 óra

– a bizonylatok kiállítása, a beérkező bizonylatok ellenőrzése,


82

– számlaadási kötelezettség, a számla kötelező elemei, – a bevételi nyilvántartás tartalmi elemei, – a bevételi és költségnyilvántartás tartalmi elemei

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez (a mindenkori előírásoknak megfelelően).

2. Az egyszeres könyvvezetés általános szabályai 3 óra

– az egyszeres könyvvezetéssel kapcsolatos szabályok, – az egyszeres könyvvezetési kötelezettség előírásai.

3. Könyvelés Naplófőkönyvben 27 óra

– a naplófőkönyv mint alapnyilvántartás = a naplófőkönyv szerkezeti felépítése, a naplófőkönyv rovatai, = nyitás a naplófőkönyvben, = a pénzforgalmi rovatokban történő könyvelés, = bevételek nyilvántartása és könyvelése, = kiadások nyilvántartása és könyvelése, = követelések és kötelezettségek keletkezésének és

csökkenésének könyvelése, = zárás a naplófőkönyvben,

– a naplófőkönyv mellett vezetett részletező nyilvántartások = a vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, = a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, = a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, = munkabérek, más személyi jellegű kifizetések a vállalkozói

kivét nyilvántartása, = gépjármű-használati nyilvántartás,

– a leltározási tevékenység, a leltár, – a selejtezési tevékenység és bizonylatolása, – az eredmény-levezetés és az egyszerűsített mérleg.

4. Könyvelés Pénztárkönyvben 8 óra

– a Pénztárkönyv szerkezeti felépítése, – induló tőke /vagyon/, év eleji nyitás könyvelése, – kiemelt gazdasági események elszámolása, – a pénzügyi eredmény meghatározása, – a Pénztárkönyv év végi zárása.

5. Az adóval és a társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolások 4 óra

– általános forgalmi adó elszámolás, – társasági adó elszámolás, – személyi jövedelemadó elszámolás, – társadalombiztosítás, nyugdíj és egészségbiztosítás elszámolása – költségvetéssel kapcsolatos elszámolási feladatok.

Szabad sáv 4 óra


83

4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK

TÉMÁIVAL

Statisztikai alapok – viszonyszámok.

Könyvvezetés és beszámoló-készítés

– számviteli alapelvek, – eszközök források, – beszámoló-készítési kötelezettség.

Vállalkozásgazdálkodási ismeretek – a vállalat célja, – a vállalat és vállalkozás, – a termelési költségek.

Marketing: – költségek, – az árképzés.

Gazdaság jog – vállalkozási formák, – a szakfolyóiratok használatának megismertetése.

Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek – a kereskedelmi bankok feladatai, – a házipénztár, – készpénzfelvétel és készpénzbefizetés, – készpénznélküli fizetési formák:

= átutalás, = inkasszó,

– általános fogalmi adó.

Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek: – egyszeres könyvviteli program

= könyvelés pénztárkönyvben, = könyvelés naplófőkönyvben, = mérleg összeállítása.

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az egyes témák tananyagának elsajátítása után célszerű kisebb feladatokkal számon kérni a tananyagot.

A Naplófőkönyv és a Pénztárkönyv vezetésének ismereteit úgy is célszerű ellenőrizni, hogy megadjuk decemberre az addigi összesített oszlopokat, közöljük a gazdasági műveleteket, és feladatként számon kérjük az események könyvelését és a pénzügyi eredmény megállapítását.


84

Elégséges a tanuló tudása akkor, ha a feladatmegoldásokat legalább 50%−os szinten teljesíti.

Az értékelés a következők alapján történjen:

0 - 49% elégtelen 50 - 64% elégséges 65 - 74% közepes 75 - 89% jó 90 - 100% jeles

A tantárgy jellegéből következően a számonkérésnél legyen mindvégig kiemelt szempont az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó munka, még a mellékszámításoknál is. 6. TÁRGYI FELTÉTELEK A Pénzforgalmi nyilvántartási ismeretek tantárgy tananyagának elsajátításához szükséges eszközök:

Vizuális eszközök

– írásvetítő fólia, – szakkönyvek, szakfolyóiratok.

A munkához szükséges nyomtatványok

– bizonylatok, – pénztárkönyv, naplófőkönyv.

Tankönyvek, szakkönyvek


85

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA

Az Európai Uniós ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy – kialakítsa a diákokban azokat az alapismereteket, melyek elengedhetetlenek a mindennapi

élet és politika megértéséhez, – megismertesse velük azt a nagyobb társadalmi, szociális, gazdasági, politikai és geográfiai

közösséget, melynek hazánk szerves részét képezi, – bemutassa az Európai Unió működését, megértesse a közösségben történt döntések

hátterét, mechanizmusát, kiváltó okait és hatását, – a mindennapi életben alkalmazható ismeretekhez juttassa őket az adott szakterületen, – betekintést nyerjenek a diákok az Európai Unió intézményeinek rendszerébe, egyes

ágazatok szabályozásának mechanikájába, – megismertesse az Európai Unió működésének jogi hátterét, az adott szakmákra vonatkozó

közösségi szabályozásokat, – megfelelő ismereteket nyújtson hazánk szerepvállalásáról és lehetőségeiről az Európai

Unió keretein belül, – ismertesse hazánk felkészülésének folyamatát az Európai Uniós tagságra, – bemutassa Európa lehetséges fejlődési irányait.


A tanulók legyenek képesek: – átlátni az Európai Unió működésének mikéntjét és mozgatórugóit, – megérteni az Unió intézményeinek szerepét, tevékenységét, el tudja helyezni őket az

Európai Unió keretei között, – megfelelő szinten felismerni a közösségi jogszabályok jelentőségét és hatását a mindennapi

életre, – átlátni a közösségek és az Európai Unió kialakulásának történelmi okait, – saját véleményt alkotni a közösségi szinten történő eseményekről, – a mindennapokhoz és a szakmájához kapcsolódóan információforrásokat felkutatni és

azokat értelmezni, – a megszerzett információkat megfelelő módon alkalmazni, – átlátni azt a folyamatot, mellyel hazánk a közösségi követelményeknek megfelelően

átalakítja gazdasági- és jogrendszerét, – megérteni hazánk Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatos pro és kontra érveket, – helyesen értelmezni az egyes közösségi politikák területén végbemenő folyamatokat, – elsajátítani az Európai Unióval kapcsolatos mindazon ismereteket, melyek megfelelő

alapot nyújtanak szakmája gyakorlásához. 3. TANANYAG


86



1. Általános tudnivalók az Európai Uniós ismeretek tantárgyról

1

2. Az Európai Unió története, az Európai Integráció fejlődése

4

3. Intézményrendszer 6 4. A Szerződések rendszere, a négy alapszabadság 6 5. Jogforrások, jogi alapelvek 4 6. Döntéshozatali eljárások 3 7. Kül- és Biztonságpolitikai Együttműködés 4 8. Bel- és Igazságügyi együttműködés 4 9. Európai Versenyjog, 5 10. Társasági jog az Európai Unióban 4 11. Szektorpolitikák 6 12. Magyarország és az Európai Unió 1 13. A Társulási megállapodás és a csatlakozási tárgyalások 4 14. A jogharmonizáció 4 15. Európa jövője 3

Szabad sáv 13 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják a rendszerezésre, értékelésre fordítandó időt. A téma anyagának részletezése

1. Általános tudnivalók az Európai Uniós ismeretek tantárgyról 1 óra

– a másfél éves kurzus tematikájának ismertetése, – a tantárgy fontosságának bemutatás.

2. Az Európai Unió története, az Európai Integráció fejlődése 4 óra

– a II. Világháború előtti integrációs törekvések, – a II. Világháború hatása, az integráció felgyorsulása, a Marshall

terv, – az ENSZ és az Európa Tanács megalakulása és szerepe, – az Európai Szén és Acélközösség, – a római szerződés, – a közösségek fejlődése, – az Európai Unió megalakulása, a pilléres szerkezet, – a közösségi politikák kibővülése, út Amszterdamig, – az Amszterdami szerződés, – Poszt-amszterdam, felkészülés a kibővülésre.

3. Intézményrendszer 6 óra – a hatalmi ágak elválasztásának elmélete, – az Intézmények összetétel, működése, feladat- és hatáskörei,

szerepe a döntéshozásban:, – az Európai Bizottság, – az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa,


87

– az Európai Parlament, – az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság, – a Számvevőszék, – egyéb intézmények szerepe (Régiók Tanácsa, ECOSOC, a

bankrendszer, stb.), – az intézmények együttműködési alapelvei.

4. A Szerződések rendszere, a négy alapszabadság 6 óra

– a közösségeket alapító szerződések (ESZAK, Római Szerződés, Euratom),

– az Egyesülési Szerződés, – az Egységes Európai Okmány, – a Maastricht-i Szerződés, – az Amszterdami Szerződés, – a Nizzai Szerződés, – a négy alapszabadságra vonatkozó szabályozások, – az áruk szabad áramlása, – a személyek szabad áramlása, – a tőke szabad áramlása, – a szolgáltatások szabad áramlása.

5. Jogforrások, jogi alapelvek 4 óra – a közösségi jogforrások hierarchiája, összefüggés a nemzeti jog, a

közösségi jog és a nemzetközi jog között, – az elsődleges jogforrások, – a kötelező erejű másodlagos jogforrások: – a rendelet, – az irányelv, – a döntés (határozat), – a nem kötelező erejű másodlagos jogforrások, – ajánlás, állásfoglalás, vélemény, stb., – az elsődlegesség (szupremácia) alapelve, – a szubszidiaritás alapelve, – az egyenlő elbánás (diszkrimináció tilalma) alapelve, – az arányosság alapelve, – az emberi jogok védelmének alapelve, – a jogbiztonság alapelve, – további alapelvek.

6. Döntéshozatali eljárások 3 óra

– az eljárások szerepének bemutatása, – az intézmények szerepe a döntéshozatalban, – az információs eljárás, – a konzultációs eljárás, – az együttműködési eljárás, – az együttdöntési eljárás, – a hozzájárulásos eljárás, – a költségvetési eljárás.


88

7. Kül- és Biztonságpolitikai Együttműködés 4 óra – A kormányközi együttműködések struktúrája, – A kormányközi együttműködés története, – A Maastricht-i szerződés, – A külügyi együttműködés területei, – A biztonságpolitikai együttműködés területei, – Az intézmények szerepe a 2. Pillér alatt, – A Tagállamok szerepe, – A 2. Pillérben alkalmazható jogforrások, – Döntéshozatal a 2 pillér keretein belül, – Az egységes Európai Biztonságpolitika, – Az EU és a NATO kapcsolata, – Magyarország szerepe.

8. Bel- és Igazságügyi együttműködés 4 óra – a kormányközi együttműködés története, – belügyi és igazságügyi együttműködés a Maastricht-i szerződés

előtt, – a 3. Pillér létrehozása, – a belügyi együttműködés területei, – az igazságügyi együttműködés területei, – az intézmények szerepe, – jogforrások a 3. Pillér keretein belül, – a tagállamok szerepe, – döntéshozatal, – az Amszterdami szerződés, egyes területek „közösségiesítése.

9. Európai Versenyjog 5 óra – a versenyjog szabályozásainak bemutatása, – az intézmények szerepe a versenyjog területén, különös tekintettel

a Bíróságra, – a Római szerződés 81. Cikkelye, – De minimis doktrina, – vertikális és horizontális korlátozások, – a Római szerződés 82. Cikkelye, a domináns pozícióval történő

visszaélés tilalma, – fúziók, – állami támogatások szerepe, – kapcsolat a nemzeti és a közösségi szabályozások között, – kikényszeríthetőség.

10. Társasági jog az Európai Unióban 4 óra – gazdasági társaságokra vonatkozó közösségi szabályozások, – európai szintű gazdasági társaságok, – az intézmények szerepe, – a magyar társasági jog és a közösségi jog közötti kapcsolat, a

jogharmonizáció.


89

11. Szektorpolitikák 6 óra – közös kereskedelempolitika, – közös mezőgazdasági politika, – környezetvédelmi politika, – szellemi alkotások joga, – közös közlekedéspolitika, – egyéb közösségi politikák.

12. Magyarország és az Európai Unió 1 óra – hazánk szerepe a rendszerváltás előtt, – Magyarország fejlődése a közösségek fejlődésével párhuzamosan, – nyitás nyugat felé, – Magyarország, mint tagjelölt ország, – a kommunikációs stratégia, az állampolgárok felkészítése.

13. A Társulási megállapodás és a csatlakozási tárgyalások 4 óra – a Társulási Megállapodás létrejöttének története, – a Társulási Megállapodás tartalma, – a csatlakozási tárgyalások menete, – a csatlakozási tárgyalások területei és aktuális helyzete.

14. A jogharmonizáció 4 óra

– a jogharmonizáció folyamata, – a magyar közigazgatási intézmények szerepe (országgyűlés,

minisztériumok), – a nemzeti program, – a jogharmonizáció területei, – jogharmonizáció a csatlakozás után.

15. Európa jövője 3 óra – az Európai Unió csatlakozásunk után, – a 27 tagú Európai Unió, – föderális, vagy nemzetállami, – a kormányközi konferencia és a konvent.

Szabad sáv 13 óra

4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK

TÉMÁIVAL Az Európai Uniós ismeretek tantárgy a következő tantárgyakkal áll kapcsolatban: Nemzeti alaptanterv:

– Történelem. Szakmai tantárgyak:

– Közgazdaságtan, – Gazdasági jog (jogforrások rendszere, nemzeti jog-közösségi jog, közösségi

gazdasági jogi szabályozások).


90

Európai Uniós

Ismeretek Gazdasági jog Közgazdaságtan Számvitel

5. Jogforrások, jogi alapelvek

1. Jogi és államjogi alapismeretek

10. Társasági jog az Európai Unióban

2. Főbb gazdasági szervezeti formák

10. Társasági jog az Európai Unióban

3. Vállalkozások fajtái

4. A Szerződések rendszere, a négy alapszabadság

4. Termelési tényezők piaca

9. Európai Versenyjog 8. Az állam gazdasági szerepe

1.-15. Európai Uniós Ismeretek

9. A nemzetközi közgazdaságtan néhány kiemelt kérdése

14. Jogharmonizáció 1. Számviteli törvény. A beszámoló és könyvvezetési kötelezettség

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az Európai Uniós ismeretek tantárgy keretein belül elsajátított fogalmak, összefüggések és komplex ismeretrendszerek igen fontos szerepet játszanak egyéb tantárgyak megértésénél, és a mindennapi élet értelmezésénél. A tárgyi tudás megszerzésén kívül fontos szerepet játszik a tanuló véleményformáló készsége és aktív szerepvállalása is. A tananyag megfelelő elsajátításának részét képezi az egyéni és csoportmunka, szimulációs játékok, házi dolgozatok, jogeset-megoldási feladatok. A záró számonkérésre írásbeli vizsga javasolt. A szakmai követelményekhez igazodva az írásbeli számonkérést elsősorban tesztek formájában lehet megejteni, melyben nagy szerepet kell szánni az önálló gondolatoknak teret adó esszékérdéseknek. 60% feletti teszteredmény elégségesnek mondható. Mindemellett javasolt figyelembe venni az osztályzatnál a tanuló év közbeni aktivitását, az órán történő aktivitását. 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK Az Európai Uniós ismeretek tantárgy tananyagának elsajátításához szükséges eszközök: Vizuális eszközök

– az Európai Unióval foglalkozó szakkönyvek, folyóiratok, hivatalos dokumentumok, – falitáblák, – írásvetítő fóliasorozat, – esetlegesen projektor.


– Az EU-ról szóló videofilmek, – számítógépes programok.


91

TANIRODAI GYAKORLAT TANTÁRGY

1. A PROGRAM CÉLJA A tanirodai gyakorlat célja, hogy a tanulónak a NAT szerint megszerzett állampolgári, gazdasági ismeretei (vállalkozói ismeretei) bővüljenek, továbbá a közgazdasági és kereskedelmi szakképesítésekhez illeszkedve erősítse a gyakorlatorientált képzést. Egyúttal a tanuló rendelkezzék társadalmi, személyi, szociális, technikai felkészültséggel, így alkalmassá válik egy vállalkozás komplex gazdasági, ügyviteli munkafolyamatainak végzésére. A program célja: 1. Egy szimulált cégben − vállalkozóként vagy alkalmazottként − két−három fős

kiscsoportokban végeztessen önálló vállalkozói, ill. alkalmazotti tevékenységet. 2. Rendszerezze alapvető gazdasági, jogi, marketingismereteit általában egy vállalkozás

létesítésével, működtetésével kapcsolatban. 3. Ismertesse meg egy háttér céggel rendelkező szimulált vállalkozás társasági szerződését,

szervezeti és működési szabályzatát. 4. A szövegszerkesztésben szerzett ismereteit bővítse az ügyfelekkel kapcsolatos szóbeli és

írásbeli szakmai kommunikációs ismeretekkel. 5. Alapvető informatikai és számítástechnikai ismereteit egészítse ki telekommunikációs

adatátviteli ismeretekkel. 6. A munkajogi ismereteit bővítse a személyügyi, munkaügyi feladatokkal. 7. Ismertesse meg és végeztesse el a szimulált cég számviteli és pénzügyi feladatait. 8. Ismertesse meg és végeztesse el a szimulált cég kereskedelmi feladatait (beszerzés,

értékesítés és raktározás). 9. A számítástechnikai alkalmazás tantárgy keretében tanult programok segítségével

végeztesse el az ügyviteli és gazdasági munkaterületekhez kapcsolódó feladatokat. 2. KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló képes lesz: adott vállalkozás vagy intézmény alapvető komplex gazdasági, ügyviteli munkafolyamatainak végzésére, majd az állam által elismert szakképesítésének megfelelően egy adott munkaterületre visszakerülve egyre összetettebb feladatok megoldására. Titkársági ismereteivel

− az ügyfélfogadás hétköznapi és protokoll szabályait a munkája során alkalmazni, − önállóan végezni a beérkező és kimenő postai küldeményekkel, levelekkel kapcsolatos

feladatokat, gondoskodni nyilvántartásukról, ellenőrzésükről, megőrzésükről, − alkalmazni azokat a segédeszközöket, amelyek az ügyfelek, a partnerek gyors, pontos

ügyintézését segítik elő, − előírt formai és tartalmi követelményekkel iratokat készíteni.

Személyügyi és munkaügyi ismereteivel − munkaszerződést készíteni, − pályázati kiírást készíteni, − egyszerű esetekben pályázatokat értékelni, − munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jogszabályokat alkalmazni, − tájékozódni a munkavállaló és a munkáltató jogaiban, kötelességeiben, a munkavállalói

érdekképviselet szervezeteiben, − felismerni a jövedelem elemeit és elvégezni a jövedelemmel kapcsolatos számításokat.


92

Kereskedelemi ismereteivel − egy adott cég érdekeit szem előtt tartva a beszerzés, készletezés és értékesítés üzleti

teendőit és ügyvitelét lebonyolítani, − ténylegesen vizsgálni a készletgazdálkodás színvonalának hatását a pénzforgalomra, a

gazdaságosságra, a nyereségre, − a marketingszemléletet az üzleti életben alkalmazni.

Pénzügyi ismereteivel − a beérkező és kimenő számlák analitikus nyilvántartását vezetni, pénzügyi rendezését

elvégezni, − bankbizonylatokat feldolgozni, − házipénztárt kezelni, − az alapvető vállalkozói, lakossági adókat kiszámítani és az adóbevallásokat kitölteni.

Számviteli ismereteivel egyszeres könyvvezetés esetén

− naplófőkönyvet megnyitni az egyszerűsített nyitómérleg alapján, − tárgyévi nyilvántartásokat megnyitni, − banki értesítést könyvelni, − pénztárbizonylatokat elszámolni, − a befektetett eszközök értékcsökkenését kiszámítani és könyvelni, − áfa és egyéb kötelezettségeket elszámolni, − pénzügyi eredményt megállapítani és elszámolni, − egyszerűsített mérleget készíteni,

kettős könyvvitel esetén − nyitni nyitómérleg alapján, − a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetben bekövetkezett változásokat könyvelni

bizonylatok alapján, − időszak végén zárni, − mérleget és eredménykimutatást készíteni.

3. TANANYAG 1/13. évfolyam, évi 74 óra.


1. Általános tudnivalók 4 2. Titkárság, ügyfélfogadás 10 3. Személyügy, munkaügy 10 4. Beszerzés, készletgazdálkodás 10 5. Értékesítés, marketing 10 6. Pénzügy 10 7. Számvitel 10 8. Szabad sáv 10

A téma anyagának részletezése 1. Általános tudnivalók 4 óra 1.1 A tanirodai gyakorlat célja, a tanirodai tevékenység jellege, követelményei


93

1.2 A tanirodai gyakorlat rendje 1.3 Tanirodai részlegek, főbb feladataik 1.4 Az alkalmazott számítógépes programok bemutatása 1.5 A szimulált vállalkozás

Az egyes részlegek feladatai 2. Titkárság, ügyfélfogadás 10 óra

2.1 Az ügyfelek fogadása, informálása 2.2 A bizonylatok kezelése, nyilvántartása, igénylése 2.3 A taniroda rendje, rendjének biztosítása 2.4 Létszámnyilvántartás 2.5 A különféle leíró munkák végzése 2.6 A telefon és telefax kezelése, ügyintézése 2.7 Másolás 2.8 Különféle titkári teendők ellátása 2.9 Különféle levél−, iratfajták készítése

2.10 Általánosan használt okmányok ügyintézésének teendői 2.11 Postai küldemények érkeztetése, postázása 2.12 Az iratok csoportosítása, tárolása, visszakeresése 3. Személyügy, munkaügy 10 óra 3.1 Munkaviszony változásaival összefüggő feladatok végzése 3.2 Munkaügyi nyilvántartások vezetése 3.3 Munkavállalói és munkaadói érdekegyeztetési mechanizmus 3.4 A legfontosabb munkajogi törvények, szabályok alkalmazása 3.5 A havi bérek számfejtése 3.6 Társadalombiztosítási kötelezettségek elszámolása 3.7 Különféle feladások készítése 3.8 Bérszámfejtési program alkalmazása 4. Beszerzés, készletgazdálkodás 10 óra 4.1 Piackutatás (szállítási kondíciók) 4.2 A szállító kiválasztása (változtatása) üzleti szempontok alapján 4.3 A rendelés−nyilvántartás (visszaigazolás, pótrendelés) 4.4 Az áruátvétellel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása 4.5 A kifogások, rendezési módjai 4.6 Az áruk bevételezésének ügyviteli feladatai 4.7 Készletnyilvántartás (természetes mértékegységben és értékben) 4.8 Havi feladás készítése 4.9 Készletnyilvántartó program alkalmazása 5. Értékesítés, marketing 10 óra 5.1 A megrendelések elfogadása, nyilvántartása (visszaigazolása) 5.2 Diszpozíció 5.3 Számlázás 5.4 Számlák nyilvántartása 5.5 Vevőtörzs kezelése 5.6 Marketing (szemlélet) alkalmazása 5.7 Árak meghatározása 5.8 Értékesítési program alkalmazása


94

6. Pénzügy 10 óra

6.1 Bankszámla megnyitása, kezelése 6.2 Az átutalási megbízások, inkasszók elkészítése, továbbítása 6.3 Az inkasszók fogadása 6.4 Bejövő számlák nyilvántartása, kiegyenlítése 6.5 Kimenő számlák nyilvántartása, behajtása, ellenőrzése 6.6 Havonta a rendezetlen és a 30 napon túli rendezetlen vevői és szállítói

állományról kimutatás 6.7 Egyenlegközlő levelek küldése, fogadása, egyeztetés 6.8 Fizetési felszólítás, kamatterhelés küldése, rendezése 6.9 A rezsiszámlák (nem áruval kapcsolatos) pénzügyi rendezése

6.10 A társadalombiztosítási elszámolások pénzügyi rendezése 6.11 Adók számítása, bevallása, pénzügyi rendezése 6.12 Egyeztetési feladatok a számvitellel, a készletgazdálkodással 6.13 Finanszírozás 6.14 Pénzügyi program alkalmazása 7. Számvitel 10 óra 7.1 Egyszeres könyvvezetés − Az egyszerűsített nyitómérleg alapján a naplófőkönyv megnyitása − Az előző évi analitikus nyilvántartások alapján a tárgyévi nyilvántartások

megnyitása − Banki értesítések könyvelése − Pénztárbizonylatok elszámolása − A befektetett eszközök értékcsökkenésének kiszámítása, könyvelése − Az áfa és egyéb kötelezettségek elszámolása − A pénzügyi eredmény megállapítása és elszámolása − Egyszerűsített mérleg készítése − Egyszeres könyvviteli program alkalmazása 7.2 Kettős könyvvitel − Nyitás nyitómérleg alapján − A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetben bekövetkezett változások

könyvelése bizonylatok alapján − Időszak végén zárás − Mérleg és eredménykimutatás készítése − Főkönyvi és a folyószámla könyvelési program alkalmazása 8. Szabad sáv 10 óra 4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Közgazdaságtan:

Bevezetés a közgazdaságtanba. A piac, a piaci szereplők, a piaci mechanizmus. Marketing:

A marketing lényege, alapvető szerepének értelmezése a különböző szervezetekben. A marketing környezet, a piac vizsgálata döntéselőkészítés szempontjából, marketingmix, marketing tervezés.


95

Gazdasági jog: Főbb gazdasági szervezeti formák, a vállalkozások fajtái, a vállalkozások külső kapcsolatának szabályozása, a vállalkozások belső kapcsolatának szabályozása, a vállalkozások megszüntetésével kapcsolatos eljárások, a szakfolyóiratok használatának megismertetése.

Gépírás: A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai.

Számítástechnikai alkalmazás: Főkönyvi és a folyószámla könyvelő program, bérelszámoló program, készletnyilvántartó program, értékesítési program, egyszeres számviteli program.

Számvitel I.: A vállalkozás vagyona. A leltár és a mérleg, a könyvelési tételek szerkesztése, könyvelésük, a vásárolt készletek elszámolása, a jövedelem−elszámolás, a tárgyi eszközök, a termelési folyamat, költségelszámolás és a raktárravétel, az értékesítés, az eredmény megállapítása, az egyszeres könyvvitel.

Pénzügy I.: A pénzforgalom, a központi kormányzat költségvetése.

Statisztika: KSH adatszolgáltatási nyomtatványok kitöltése.

5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A tanulók az adott részlegeken végzendő gyakorlat kezdetén megismerik a teljesítendő követelményeket, és a ciklus végén értékelést kapnak arról, hogy mit sajátítottak el és milyen színvonalú volt a végzett munkájuk. A gyakorlatvezető tanár különböző nehézségi fokozatú feladatokat állítson össze, amelyhez vegye figyelembe a tanulók elméleti előképzettségét is. Az értékelés fő szempontja, hogy a tanulók a részlegenkénti követelményeket milyen szinten teljesítették. A végső osztályzat kialakításakor vegye figyelembe a tanár, hogy a tanulók az elvégzett tevékenységet önállóan vagy az adott részlegen dolgozók vagy a tanár segítségével oldották meg, illetve rész− vagy komplex gyakorlati feladatsort kaptak. Teljesítendő feladatok részlegenként Titkárság:

− önállóan iktatni a kimenő, bejövő egyszerű ügyiratokat időrendi sorrendben; − telefon kezelése: helyi és távhívás, üzenetrögzítés; − egy adott telefax kezelése: küldés, fax fogadás; − egy adott másolóberendezés kezelése: adott méretben való több példányos másolás; − jelenléti ív önálló kitöltése; − egy szövegszerkesztő használatával egyszerű levél önálló elkészítése.

Személyügy: − munkaszerződés készítése önállóan, nyomtatvány kitöltésével; − munkaviszony megszüntetése alapesetben önállóan, nyomtatvány kitöltésével; − bérfizetési jegyzék, bérszámfejtési lap kitöltése segítséggel.

Kereskedelem:


96

− a beszerzés, értékesítés, raktározás alapbizonylatainak (készlet be− és kivételezési jegy, készletnyilvántartó lap) önálló kitöltése;

− szállítólevél önálló kitöltése; − számlakészítés egyfajta áfa kulccsal készített szállítólevél alapján, önállóan; − egy adott számla ellenőrzése (számszaki, formai), önállóan.

A fenti három részleg feladatainak értékelésére a javasolt érdemjegyek teljesítményszázaléka: Érdemjegy % jeles 91 − 100 jó 77 − 90 közepes 64 − 76 elégséges 51 − 63 elégtelen 51% alatt. Pénzügy:

− szállító és áfa−nyilvántartás vezetése önállóan; − vevő, áfa−nyilvántartás vezetése önállóan; − pénztárbizonylat kitöltése önállóan; − egyszerű adóbevallások (áfa, havi bevallás, tb. összesítő) készítése megadott adatok

alapján önállóan. Az értékelés megegyezik a Pénzügy I. tantárgy központi programjának a gyakorlati tudásra vonatkozó részével, amely szerint az elégséges érdemjegyhez 50% feletti teljesítmény szükséges. Számvitel:

− számlatükör segítségével könyvelési tételek szerkesztése; − könyvelés kézzel és egy számítógépes program alkalmazásával; − egyszerűsített mérleg önálló készítése.

Az értékelés megegyezik a Számvitel I. tantárgy központi programjának a gyakorlati tudásra vonatkozó részével, amely szerint az elégséges érdemjegyhez 50% feletti teljesítmény szükséges. A tanulók tanirodai gyakorlati tevékenységét félévkor és tanév végén osztályzattal kell minősíteni. 6. A TÁRGYI FELTÉTELEK Taniroda A tanirodai gyakorlat oktatása 20 főre berendezett oktató irodában történhet. Berendezési tárgyak:

− a részlegeknek megfelelő munkaasztalok, székek − irattároló szekrények − számítógépes munkahelyek, legalább részlegenként egy, lehetőleg hálózatba kapcsolva

(a Számítástechnikai alkalmazás tantárgy központi programjában felsoroltakat figyelembe véve)

− telefon, telefax − másolóberendezés − irodaszerek, nyomtatványok.

Munkahelyek felsorolása részlegenként − Titkárság 1 fő − Személyügy 3 fő − Kereskedelem 3 fő


97

− Pénzügy 3 fő − Számvitel 2 fő

A tanirodában részlegenként elkülönített tereket célszerű kialakítani, lehetőleg egy teremben. Felhasználói program javaslatok

Integrált vállalati rendszerek programcsomagjai pl. Contorg, Apolló, Volán Elektronika stb.

Egyéb eszközök: Társasági szerződés, Szervezeti működési szabályzat, Magyar Közlöny, adójogszabályok értelmezése, Munka Törvénykönyve stb.

AJÁNLOTT IRODALOM: − Vállalkozói füzetek sorozat (tanulói létszámnak megfelelően) (Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvár, 1994.) − Békési István − dr. Páliné Kincses Márta: Tanirodai képzés (Tanári kézikönyv) (Meritum Bt. Dunaújváros) − Európai üzleti asszisztens képzéshez tanári segédlet (Meritum Bt. Dunaújváros) − Pénzügytan, Humángazdálkodás, Kereskedelmi ismeretek (tanulói létszámnak

megfelelően) (Meritum Bt. Dunaújváros) − Dr. Barta Tamás − Tóth Tihamér: Vállalkozástan (Szokratész Oktatási és Tanácsadó Kft.) − Üzlettárs könyvsorozat (Readers International, 1992.) − Bodor − Jelen − Mészáros − Virág: Vállalkozások tervezése (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991.) − Vállalkoz(z)unk Kézikönyv kezdő vállalkozóknak (Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1992.) − Menedzserek Kiskönyvtára sorozat (Park Kiadó, 1990.) − Philip Kotler: Marketing management (Műszaki Könyvkiadó, 1991.) − Bakonyi Károly − Peter Lorange: Stratégiai management (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993.) − Prof. Dr. Rolf Dubs: Közgazdaság(tan) (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.) − Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1990.) − GTB kiadványok − Hungarian Women's World Banking Egyesület − Szirmai Péter: 10 lecke az üzleti

tervezésről (Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány − CO−NEX Kiadó, 1995.) − Békési István − dr. Páliné Kincses Márta: Bizonylati album (Meritum Bt. Dunaújváros) − Üzleti protokoll alapvető szabályai − világbanki programhoz Tanári kézikönyv (Meritum Bt. Dunaújváros) − Tanári segédanyag pénzforgalmi bizonylatok tanításához (Meritum Bt. Dunaújváros) − Üzleti adminisztráció I−II. (Meritum Bt. Dunaújváros)


Documents

SZAKMAI PROGRAM - V. István Közgazdasági és ...A tanuló a Könyvvezetés és beszámolókészítés tantárgy tananyagának elsajátítása után képes lesz: – a könyvvezetés