Szamosfalviné Törőcsik Ibolya A minőség …országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát mutatja az a tény, hogy az

Szamosfalviné Törőcsik Ibolya

A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban

Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka?

(Esszé)

2010. december 4.

S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a

Oldal: 2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

1. A minőség általános értelmezése

4.

2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága

5.

3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése

8.

3.1. Rövid intézménybemutatás

8.

3.2. Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk

8.

3.3. Közoktatási törvény

10.

3.4. Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Helyi Nevelési Program „Gyermekvilág TehetségProgram”

11.

3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv

12.

3.5.1. Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás

támogatását?

13.

3.5.2. Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása

16.

3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény

Minőségirányítási Programja (IMIP)

17.

3.7. SZVÓ Továbbképzési Program

Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének

felismerése

18.

3.8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények

Menedzselése

21.

Összegzés

22.

Felhasznált szakirodalom

23.

Mellékletek:

1.sz. melléklet: Az intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ)

2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)

24.


Oldal: 3

BEVEZETŐ

Munkám során első alkalommal 1999-ben találkoztam a közoktatásban új elemként

megjelenő minőségbiztosítással egy intézményi képzés keretében. Akkor még többen voltunk

azok, akik kicsit szkeptikusan, de várakozással figyelték e téma „begyűrűzését” a

közoktatásba. Sokan gondolkodtunk úgy, hogy a minőségbiztosítás egy új „divathullám” és

tulajdonképpen előbb-utóbb majd „lecseng” és szakmai munkánk mindennapjait nem fogja

jelentősen meghatározni.

Ez a feltételezésem, szerencsére nem így alakult. Lehetőségem volt az intézményi

minőségfejlesztési folyamatokba mélyebben beletekinteni, sőt ennek kialakításában aktív

részt venni. Ugyanakkor megtapasztalni, hogy munkahelyemen az intézmény vezetése

mennyire elkötelezett a minőségügy területén is. Azt vettem észre, hogy munkámban egyre

gyakrabban alkalmazom a folyamatos fejlesztéshez kapcsolódó minőségügyi logikát (PDCA-

SDCA), változatos minőségügyi technikákat (pl.: ötletbörze, Ishikawa diagram stb.)

További ismereteket szereztem a Debreceni Egyetemen mérés-értékelés témakörében.

2002-től minőségügyi vezetőként, 2007-től minőségügyi igazgatóhelyettesként irányítom a

Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai

szolgálattó Intézmény (ezentúl SZVÓ) minőségfejlesztési folyamatait.

Eredményeink:

- „2004. évi Közoktatási Minőségéért Díj” pályázati anyag

- „2007. évi Teljesítménymotivációs Pályázat” – kiemelkedő értékelés

- IIASA-SHIBA elismerő oklevél 2009.

- „Szolgáltató Város” mintaprojektben való részvételért elismerés

Az elmúlt több mint tíz év minőségügyi tapasztalatai és vezetőm Ferenczné Teleky Éva

igazgató segítő, támogató iránymutatása, valamint a mindenkori minőségi kör tagjaival való

csoportmunka eredménye nagyban segítették minőségügyi elköteleződésemet és hitemet.

Ahogyan az országos oktatáspolitika is célkitűzéseiben új és újabb területeket preferál

(figyelembe véve a nemzetközi iránymutatást), úgy intézményünkben is e változások és

irányvonalak figyelembe vételével alakítottuk ki azokat a stratégiai céljainkat, amelyek segítik

intézményi innovációs folyamataink működését. A Szolnok Városi Óvodákban 2008-tól az

egyik új szakmai innovációs szál a tehetséggondozás.

Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka?

Milyen elvárások fogalmazódhatnak meg egy közoktatási intézmény felé a

tehetséggondozásban?

Ezek az intézményen belülről és kívülről megfogalmazott elvárások mennyiben befolyásolják

az intézmény céljait és szakmai minőségi folyamatait?

Ezekre a kérdésekre keresem a választ a probléma „több szempontú” megközelítésével,

kifejtésével.


Oldal: 4

Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ, a tudományok és az

oktatás a „tehetség” kérdésköre felé. Egyre többen ismerik fel, hogy a társadalmi változások

felgyorsulásával a régen jól működő megoldások már gyakran nem felelnek meg az újabb és

újabb kihívásoknak. Világszerte megnőtt a kereslet az új utat keresők és találók, valamint a

csúcsteljesítmények iránt. Ugyanakkor a tehetség, a kiemelkedő alkotóképesség zavaró is

lehet másságával, eltérő útjaival. A tehetség nem azonos a viszonylag könnyen azonosítható

magas intelligenciával. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tehetség inkább valamiféle

gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új lehetőségek

megtalálására.

Ahhoz, hogy minél több tehetség tudja képességeit teljesítménybe fordítani, megfelelő

környezetre van szükség. Ennek egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, ehhez pedig

hozzáértő szakemberekre van szükség.

1. Minőség általános értelmezése

Mit is tanultunk a minőségbiztosításról?

A minőségbiztosítás azoknak az irányelveknek, folyamatoknak és intézkedéseknek a

rendszere, amelyeken keresztül valamilyen „egység” (esetünkben pl. tehetséggondozó

tevékenységet is végző intézmény) minőségét fenntartjuk és fejlesztjük. A közoktatás

intézményei feltétlenül e körbe tartoznak, így felmerül az iskolaminőség vagy

intézményminőség kérdése is.

Hogyan értelmezzük a minőséget?

A minőség fogalmának meghatározása nem könnyű. Mivel a definíció kiválasztása egyben a

minőség értékelésének megközelítését is meghatározza, célszerű e fogalmat tüzetesebben

„körbejárni”.

A sokféle minőségértelmezés közül talán Harvey és Green csoportosítása a legteljesebb.

Ebben a minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek szerint a következők a legfontosabbak:

A minőség mint „kiválóság”: hagyományos akadémikus értelmezés, mely szerint a cél

mindig a legjobbnak lenni. A „jósági skála” meghatározása az értékelés alapja.

A minőség mint „nullhiba”: általában a szabványok szerinti termelésben használatos

értelmezés, ahol a szabvány által meghatározott termékspecifikációtól való eltérés selejtnek

tekintendő. Itt a legjobb minőség a selejt nélküliség, azaz a cél csak a „nullhiba” elérése lehet

(függetlenül attól, hogy a terméknek mi lesz a sorsa, használható-e valamire vagy sem).

Az oktatásban és nevelésben nem alkalmazható.

A minőség mint „küszöbérték”: a minőségszempontú küszöbérték meghatározásához

mindig bizonyos normákat és kritériumokat kell felállítani. Minden és mindenki, aki e

normákat és kritériumokat teljesíti, az a minőség szempontjából megfelelőnek tekintendő.

Ilyen értékmérés pl. a felvételi vizsgákon való megfelelés megítélése. Ha a mérésre használt

eszközök és módszerek jók, akkor ezen értelmezésben a minőség objektív és egységes. Hibája

azonban, hogy ez az értelmezés meglehetősen statikus, nehezen igazítható a változó

körülményekhez, így a normák általában lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Az alacsonyabb

normák viszont nem ösztönöznek az új módszerek elsajátítására, az új lehetőségek és

eredmények alkalmazására, azaz a minőség javítására.


Oldal: 5

Sajnos az oktató-nevelő munkában nem ritka az ezen értelmezés szerinti működés, a

pedagógusok egy része ilyen felfogásban dolgozik („Amit kell, azt megcsinálom, azon kívül

hagyjanak békén!”).

A minőség mint „értéknövelés”: ezen értelmezés szerint valaminek a folyamatos javítása,

jobbítása az elérendő cél. Középpontjában az a vélekedés áll, hogy mindig az adott

„munkatárgy” és szituáció ismeretében dönthető el a minőség milyensége. A küszöbérték

megközelítéssel ellentétben igen nehezen lehet objektíven értékelni.

Az értelmezés alapjait a pedagógiában az a vélekedés adhatja, hogy a pedagógus tudja a

legjobban, hogy adott időben és helyen miképpen viseli a maximális minőséget. Ez a

megközelítés a pedagógusra, illetve a pedagógus közösségre helyezi a felelősséget, s egyben a

legnagyobb mérvű autonómiát biztosítja számukra.

A minőség mint a „célnak való megfelelés”: a minőségről szóló szakirodalom egyik

legfontosabb tétele, hogy „általános minőség” nem létezik. Csak az a minőség definíció jó,

amely pontosan körülhatárolt. Ilyen körülhatárolás, ha azt vizsgáljuk, hogy valami megfelel-e

egy adott célnak. (Például az intézményi tehetséggondozó program minőségét aszerint kell

megítélni, hogy mire akarjuk általa felkészíteni a tehetséggondozásban résztvevőket.) A

minőség ezen értelmezéseinek középpontjában mindig a „megrendelők (vásárlók)” (nevezzük

őket általában érdekelteknek) igényei állnak.

Az iskolaminőség köznapi értelemben azt jelenti, hogy az abban tevékenykedők (főleg a

tanulók és tanárok) jól érzik magukat, és az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartók) elvárásai

egyaránt teljesülnek a működése során. A Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési

Program szerint az iskolaminőség a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségében jelenik

meg, a pedagógiai hozzáadott érték elve alapján. E fogalom magyarázatnak is van

gyengesége. Azt sugallja ugyanis, hogy „minden mehet” (pl. az oktatásban), aminek meg

tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek kiküszöbölésére a „célnak való megfelelést” ki kell

egészíteni a „cél megfelelőségének„ fogalmával. Milyen cél tekintendő megfelelőnek?

Nyilvánvalóan az, amelyet az érdekeltek annak tartanak, mert megfelel az igényeiknek,

elvárásuknak.

Az oktatásban a minőség különböző értelmezései közül leginkább a „célnak való

megfelelés” alkalmazható, bár az oktatási rendszer működésében helyenként

fellelhetőek a többi definíció bizonyos részelemei is.

2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága

A közoktatás minőségének és eredményességének biztosítása és értékelése valamennyi fejlett

országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát

mutatja az a tény, hogy az Európai Unió 2002-ben elfogadott, 2010-ig tartó oktatási

programjának három fő prioritása közül első az oktatási és képzési rendszerek minőségének

és eredményességének javítása (Európa tanács, 2002.). Erre a területre a kilencvenes évek

közepe óta Magyarországon is kiemelt szakmai és politikai figyelem irányul (Jelentés a

magyar közoktatásról 2003.).

A minőségi oktatás fontos feltétele, hogy maguk az intézmények tisztába legyenek egyrészt a

minőség oktatás-nevelésbeli értelmezésével, másrészt képesek legyenek saját tevékenységük

minőségszempontú elemzésére.


Oldal: 6

Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg azok az elemzések, amelyek az oktatás

minőségével, eredményességével és hatékonyságával foglalkoznak. Nagy igény mutatkozik e

három terület alaposabb feltérképezésére. Ebből adódóan kb. az elmúlt tíz évben a hazai

közoktatási intézményekben egyrészt kiépültek a minőségfejlesztési rendszerek, másrészt a

teljesítmények mérésének, értékelésének empirikus feldolgozása – az intézmények

többségében - évről évre megtörtént.

Ezzel párhuzamosan az oktatási intézményekre nagymértékben hatottak piaci elemek, így a

vizsgálatok középpontjába a versenyképesség és a tudás hasznosíthatósága állt. Ezek a

hatások eredményezték az oktatási rendszerek átláthatóságának, elszámoltathatóságának, és

nyitottságának az igényét.

A hazai intézményértékelési eljárások mindegyike közös vonásokat mutat abban, hogy az

oktatási-nevelési intézmények az értékelést a tanulási folyamatok mellett kiterjesztik a légkör,

a szervezeti kultúra, a szervezettség és a partnerek elégedettségének értékelésére is.

Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a közoktatási intézmények eredményességeik

megállapításához legnagyobb részben a tanulói tudás értékelésének mutatóit használják,

amelynek alkalmazott eszköztára viszonylag tágas. A tanulási környezet és a tanítási folyamat

értékelésére nagyon szerény eszközök állnak rendelkezésre és gyakorlatuk is szórványosan

fordul elő.

Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy egy oktatási-nevelési intézmény értékelése összetett,

ezért több szempontból szükséges minőségét, eredményességét és hatékonyságát vizsgálni.

Először is megkülönböztethetünk pedagógiai és működési területeket.

Kiemelném most a pedagógiai terület értékelését, amelyben azt kell vizsgálnunk, hogy az

intézmény saját stratégiai pedagógiai célkitűzéseit milyen mértékben sikerült teljesítenie.

Kiemelten szükséges vizsgálni a pedagógiai, szakmai munka értékelését, amelynek alapja a

pedagógusok elméleti tudása, gyakorlati munkavégzése (módszertani megújulás, az

információk naprakész begyűjtése stb.), munkához való hozzáállása (innovációs hajlandóság,

motiváltság, pontosság stb.), intézményi kommunikáció, intézményért végzett többletmunka

(Szolnok Városi Óvodák IMIP, 2008.)

A pedagógiai terület értékelésének fontosságát támasztja alá az 1999-ben végzett kutatás

(Gallup 1999) szerint a pedagógusok nagy hányada (78%) érzékeli úgy, hogy az értékelés és

ellenőrzés visszaszorult a magyar közoktatásban, és ezt a pedagógusok 81%-a, az intézmény

felső-és középvezetésének 87%-a negatív hatásúnak látta a magyar közoktatásra nézve. A

megkérdezett pedagógusok 59%-a szerint ez kedvezőtlenül hatott a pedagóguspálya

társadalmi presztízsére is.

Intézményünk 2002/2003 nevelési évben értékelte először a „Vezetők teljesítményének

értékelését” – akkoriban semmilyen törvényi kötelezettség nem vonatkozott ennek a mérés-

értékelésnek az elvégzéséhez, saját értékelési rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy

beépítettük a vezetők szisztematikus értékelését. Ebben az értékelési folyamatban

megkérdeztük a pedagógus kollégák a vezetők által végzett ellenőrzések gyakoriságának és a

visszacsatolás módjának elégedettségéről. Érdekes eredményt kaptunk. Egyrészt igazolódni

látszik a Gallup 1999. kutatási eredménye, miszerint a megkérdezett pedagógusok többsége

szeretne munkájáról visszajelzést, értékelést kapni (lásd: 1.sz. ábra). Tehát ez az igény nálunk,

az intézményben, helyi szinten is jelentkezett. Másrészt ez az igény megalapozta annak

szükségességét, hogy 2004-ben bevezessünk egy új szabályozott folyamatot, amely a

„Munkatársak értékelése, önértékelése” –t tartalmazta.


Oldal: 7

1.sz. ábra: „Munkatársak értékelése a vezetői teljesítményről (részadat)

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Szeretném, ha vezetőm

munkám minőségéről

tájékozottabb lenne

Úgy érzem, hogy közvetett

módon történő

ellenőrzésével munkámról

biztos képet kap.

Munkánkat rendszeresen

értékeljük.

2002/2003. Átlag

11

A kezdetek …

A tanulás-tanítás folyamat minőségének értékelésére vonatkozóan szükséges az átlátható

minőségértékelés szorgalmazása. Ennek az értékelésnek a fejlesztő és minősítő szerepe

egyaránt jelentős. Ez a minőségi oktatás elősegíti a társadalmi integrációt, bátorítja az iskolai,

óvodai önértékelést oly módon, hogy egyensúlyt tart fenn a külső és belső értékelés között.

Így az érdekeltek, azaz a pedagógusok, az intézményi munkatársak, a tanulók/gyermekek, a

vezetés, a szülők, a fenntartó, esetleg a szakértők bekapcsolásával az intézmény külső-belső

értékelése megvalósul, annak érdekében, hogy javuljon az intézmény jobbításáért való

megosztott felelősség.

Összességében megállapítható, hogy ma már a minőségértékelés, a minőségfejlesztés és a

minőségirányítás az oktatási-nevelési intézmény működésében egy olyan „kulcsfolyamat”,

amely behálózza az egész intézmény pedagógiai és működési folyamatait egyaránt. Ma már

nem lehet és nem érdemes a minőségfejlesztést az intézmény többi folyamataitól külön

értelmezni és kezelni. Valamennyi intézményi folyamat hat egymásra: „Minden mindennel

összefügg és minden rész hat az egészre!”.


Oldal: 8

3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése

3.1. Rövid intézménybemutatás

Intézményünk a Szolnok Városi Óvodák többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény,

amelynek alapfeladatai: az óvodai nevelés, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás.

Alapfeladataink megvalósítása 22 tagintézményben valósul meg, amelyben 2354 fő

kisgyermek látogatja óvodáinkat, 218 fő pedagógus és 178 fő technikai munkatárs vesz részt a

mindennapi munkában. A felsővezetésben 6 fő munkatárs vesz részt (1 fő igazgató, 5 fő

igazgatóhelyettes). Az igazgatóhelyettesek különböző szakmai területeket visznek önállóan és

hoznak felelős döntéseket ezekben. A középvezetés 24 fő, amely a tagintézmény és szervezeti

egységek szintjeinek vezetőit tartalmazza. További két fő szakmai tanácsadóként az óvodai

csoportokban segíti a pedagógiai folyamatokat és 2 fő gyermekvédelmi felelős az IPR

program és esélyegyenlőség óvodai folyamatait koordinálja (lásd: 1.sz. melléklet).

Szolnok városában az óvodai nevelést intézményünk szinte teljes mértékben biztosítja. Az

esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi

tagintézményünkben az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden

alapuló nevelési hatások érjék a gyermekeket. Az általunk közösen meghatározott

„zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen

óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni.

A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai

nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes

területe többlet tartalmakkal valósulhat meg.

A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei,

feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai–

és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a

megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban.

Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a

már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű

megvalósulását saját eszközein keresztül.

3.2. Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk

Tehetséggondozással összefüggő tagóvodai többleteket 9 tagintézményünk vállalta fel,

néhány már 2004 óta az óvodai mindennapokban rendszeresen szervezi. Ezek a helyi

innovációk eltérő minőséggel tudtak megvalósulni az óvodákban. Az intézmény 2008-ban

egyértelműen megfogalmazta, hogy szükséges egy olyan intézményi szintű tehetséggondozó

program kidolgozása és folyamatos bevezetése, amely azonos közös értékrend alapján azonos

elvárásokat fogalmaz meg a tehetséggondozó pedagógiai folyamatra vonatkozóan.

A helyi szinten működő „tehetséggyakorlatok” közös elemeinek meghatározása és az

országos szintű stratégiai dokumentumokban fellelhető tehetséggondozással összefüggő célok

megismerését követően meghatároztuk a közösen egyeztetett és elfogadott értékeket, célokat,

alapelveket. Ezt követően egy „tehetség szakmai stáb” – amelynek tagjai az intézmény


Oldal: 9

munkatársai: tehetségfejlesztő szakértő, óvodavezető, tanácsadó és óvodapedagógus -

készítette el intézményünk „Gyermekvilág TehetségProgramját”.

A program célkitűzésekor egyaránt figyelembe vettük a mai közoktatásban irányt mutató

országos dokumentumok ajánlásait (pl.: Közoktatási törvény, NAT, Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramja, Nemzeti tehetségprogram), a fenntartó által intézményünk számra

megfogalmazott feladatokat (ÖMIP), az intézményünk érvényes dokumentumainak stratégiai

céljait (HOP, IMIP, Továbbképzési Program) és az évek óta működő helyi „jó gyakorlatokat”

az óvodákban.

Az intézmény vezetésének további fontos feladata a meglévő erőforrásokkal való felelős

gazdálkodás, az intézmény menedzselése és az eredmények hatékony kommunikálása. Az

intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése – ahogyan a Szolnok Városi

Óvodákban történt – a 2.sz. ábra alapján.

2.sz. ábra: Több szempontú megközelítés (csillagdiagram)

ÖMIP

IMIP

SZVÓ

Helyi Nevelési

Program

„Gyermekvilág”

TehetségProgram

SZVÓ

Továbbképzési

Program

Intézmény

menedzselése

Új Magyarország Fejlesztési Terv;

Pályázati

lehetőségek

Nemzeti

Tehetségprogram –

Magyar Géniusz

Integrált Tehetségsegítő

Program

NAT

Óvodai Nevelés

Országos

Alapprogramja

Közoktatási törvény

Intézményi

Tehetség-gondozás


Oldal: 10

3.3. Közoktatási törvény

Ahhoz, hogy a vezető a jogi megfelelőséget intézményében biztosítani tudja, a hatályos

jogszabályok és a közoktatási törvény folyamatos figyelemmel kísérése egyik fontos feladata.

Intézményünkben a hatályos közoktatást érintő jogszabályok követésének rendje szabályozott.

Minden felső és középvezető a Magyar Közlönyt elektronikus úton megkapja. Jogszabály

követése így minden vezető feladata. Heti értekezleten a felsővezetők a területükhöz tartozó

jogszabályváltozásokat érintő kérdésekről, helyzetekről tájékoztatják a kollégákat,

amennyiben indokolt intézkedést kezdeményeznek.

Két fontos dokumentum kapcsolódik az általam bemutatott tehetséggondozáshoz, az egyik a

hatályos közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. tv.), a másik a Nemzeti Erőforrás

Minisztérium honlapján már elérhető vitaanyag a törvény új vonásaival kapcsolatosan.

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról fejezet: „10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő

nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú

művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.”

„A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek,

tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége

során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális

helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének

kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását

tanulótársaihoz.”

„5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy

mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális

ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más

gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”

Vitaanyag - a közoktatási törvény új vonásai: „Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb

területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni …”

„A tehetséggondozás

A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges

gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló

érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az

óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában.

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A

Program és az Alap jogszabály szerint, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működik. A Nemzeti

Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok

finanszírozásának módját is.

A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése,

nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az

intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata,

amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít, segít és ellenőriz. A

tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal,

projekt- és versenykiírásokkal segíti.”


Oldal: 11

A készülődő új közoktatási törvény azokat a tehetséggondozással összefüggő feladatokat

tartalmazza és írja elő az intézmények számára, amelyeket a Szolnok Városi Óvodák már

évek óta sikeresen működtet.

Helyi szinten azok az igények, amelyek elsősorban a pedagógusoktól és szülők elvárásaiból

fogalmazódtak meg, beépültek az intézményi dokumentumokba és a mindennapi

gyakorlatunkba. Azt, hogy sikerült a törvényi változásokat megelőzve a helyi igényekre így

reagálnunk, az elsősorban a tudatosan és rendszeresen működtetett minőségfejlesztési

tevékenységnek és a vezetőség proaktív gondolkodásának eredménye.

3.4. Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési

Program „Gyermekvilág TehetségProgram”

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza a Magyarországon működő

óvodák nevelési alapelveit. A nevelőtestület elkészíti saját nevelési programját: vagy átveszi

és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az

Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban levő óvodai nevelési

programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az

egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett

érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a

társadalom a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz.

Intézményünk saját Helyi Nevelési Programot készített 2008-ban, amelynek mottója:

„Nekünk minden gyermek fontos”.

2010-ben jogszabályi változások miatt átdolgoztuk, módosítottuk a programot. A Helyi

Nevelési Programunkba beépítésre került a mindennapi tehetséggondozás és elkészült az

alprogramként használható, tagintézmények számára önkéntesen vállalható „Gyermekvilág

TehetségProgram”. Ez utóbbi a kötelező mindennapi tehetséggondozáson túl további

pedagógiai és működési többletfeladatokat fogalmaz meg a tehetséggondozó műhelyek

működtetéséhez.

Minőségügyi szempontból a „Gyermekvilág TehetségProgramot” is alkalmazó intézmények a

többletfeladatokat a következő indokok alapján vállalják fel:

Pedagógiai gyakorlatukban vannak sajátos tehetséggondozó szakmai

innovációk, amelyeket az intézményi szinten közösen elfogadott értékek,

alapelvek betartásával folyamatosan fejlesztenek.

Gyermeki igények: fontos számukra a gyermekek egyéni ütemének és

fejlettségi szintjének megfelelő egyéni fejlesztés. Észreveszik, ha egy gyermek

„különleges” vagy „tehetség-ígéretes”.

Önfejlődés, önfejlesztés igénye a nevelőtestületre jellemző. Pedagógiai

ismereteikben többletekkel rendelkeznek.

Szülői elégedettséget-és igénymérés eredményét felhasználják saját intézményi

működésük jobbításáért, javításáért.

Rendszeresen értékelik saját munkájukat (önértékelés), intézményüket.

Figyelemmel kísérik a közoktatásban bekövetkező változásokat, megfelelő

időben nyitnak az új felé.


Oldal: 12

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: „… kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten

megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”

„Gyermekvilág TehetségProgram” „… A „mindennapok” tehetséggondozásán túl a speciális területeken kiemelkedő képességű tehetség jeleit

mutató gyermekek számára készültek gazdagító programok. A 4 területen megjelenő decentrumok

működtetésének követelményrendszerét, módszertani útmutatást és szakmai segítségnyújtást ez a fejezet

tartalmazza.”

„A decentrumok létrejöttét a már elkezdett jó gyakorlat hívta életre, valamint az óvodákban dolgozó

nevelőtestület nyitottsága, intenzív érdeklődése a tehetséges gyermek és gondozásának lehetőségei iránt. A

decentrumok 4 területet választottak érdeklődésüknek megfelelően. Egyéni értékeik, programjuk megtartása

mellett egymás szakmai munkáját, a jó gyakorlataik továbbfejlesztését, tapasztalatcserét segíti a közös pontok

meghatározása, irányelvek meghatározása. A kialakított 4 terület programja lehetőséget biztosít az általános

területen dolgozó óvodapedagógus kollégáknak, hogy igényüknek és érdeklődésüknek megfelelően

kapcsolódhassanak be oly módon, hogy az elsajátított ismereteket, készségeket, játékokat sikerrel tudják

alkalmazni saját óvodai csoportjukban. A kialakított területek további előnye: az érdeklődő óvodák

bekapcsolódását megkönnyíti, mentorálással és kidolgozott szakmai anyaggal támogatja a jó gyakorlat átvételét,

elsajátítását…”

3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós

növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el

összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom

megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az

államreform feladataival összefüggésben.

A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára a TÁMOP 3. prioritása írja

elő. Kiemelten kezeli:


Oldal: 13

az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási

rendszer reformjának az előmozdítását,

az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítását,

a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni,

hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást,

valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését

megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára.

A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik

fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett

Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást

biztosított a Magyar Géniusz Program számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-

2013 csak az oktatás fejlesztésére közel 562.567.000 millió euro támogatást kíván nyújtani.

3.5.1. Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását?

Nem kívánok nagyon visszatekinteni az időben, de mégis néhány fontos előrejelzésre

szükségesnek tartom a figyelmet felhívni, azokra, amely az oktatás eredményességének és

hatékonyságának javítását vetítik előre.

Ezek sorrendben a következők:

PISA vizsgálatok eredményei (2006.)

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.)

Szárny és teher (2010.)

A PISA vizsgálatok hazánkra vonatkozó eredményei (2006.)

A tanulói képességvizsgálatok célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan

elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel,

amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába

álláshoz szükségesek. Éppen ezért nem a tudásszintet vizsgálják, hanem azt, hogy a gyerekek

milyen hatékonysággal tudják alkalmazni azt a tudást, amit elsajátítanak az iskolában.

Hazánkban 200 középiskola diákja töltötte ki az egyenként félórás tesztet matematikából,

szövegértésből és természettudományokból.

3.sz. ábra PISA eredmények (2006.)

Területek Elért hely Eredmény minősítése

Természettudomány 31 országból 13-17. hely Átlagos teljesítmény

Matematika 31 országból 18-23. hely Gyenge teljesítmény

Szövegértés 31 országból 17-22. hely Átlagos-gyenge teljesítmény

A vizsgálat eredménye szerint legjobban természettudományi területen teljesítettek, ám ez is a

középmezőny eléréséhez volt elegendő, leggyengébben matematikából szerepeltek tanulóink,

a szövegértés eredményei is aggodalomra ad okot, így hazánk idén is átlagos illetve átlag

alatti eredménnyel szerepelt.

A 2009-es PIZA felmérés eredménye a napokban fog megjelenni, tudomásom szerint a

fordítás már megtörtént, amelyben Csapó Benő is részt vett. A napokban történt


Oldal: 14

nyilatkozatában semmi konkrét elemzést nem közölt, viszont azt ígérte, „lesznek

meglepetések”.

Bízom benne, hogy a 2006-ban útjára indított EU-s közoktatási pályázatok (pl. TÁMOP 3.1.4.

Kompetencia alapú oktatás, nevelés …), amelyeknek célja, hogy a közoktatásban használható

és európai viszonylatban is versenyképes tudáshoz juttassa a fiatalokat, eredményessége a

PISA felmérés alapján igazolható lesz.

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.); Szárny és teher (2010.)

Mindkét tanulmány a magyar közoktatás megújításának korlátait és feladatait tárja fel két év

eltéréssel. Célom e tanulmányok elemzésével kapcsolatosan, hogy röviden összevessem a két

szakértő csoport által felvázolt irányvonalakat (célokat). Mennyire azonosak vagy

különbözőek ezek (lásd 4. sz. ábra).

4.sz. ábra Összevetés

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért

(2008.)


Tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma

társadalmi presztízsét javító intézkedések

(legfontosabbak):

- Minél több tehetséges fiatal válassza a tanári pályát.

- Ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi

helyzetének javítása.

- A tanárképző helyek a magasabb presztízs kivívására

alkalmas tudást közvetítsenek.

A nevelés és oktatás célja az, hogy a tanuló szilárd

értékrenddel bíró iskolai közösségekben,

kezdeményezően és sokoldalú segítséget kapva

tanuljon, a képességei maximálisan

kifejlődjenek, és az egyéniségének megfelelő

legtöbb rendszerezett tudást szerezzen:

- A nemzet fejlesztési stratégiájának részeként hosszú

távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló

oktatási stratégia kialakítása.

- Az iskolai közösségek és a kulturálisan domináns

pedagógusok értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő

szerepének megerősítése.

- A pedagógusjelölteknek a magyar felsőoktatás

irigyelt elitjévé válása; annak elérése, hogy húszéves

távlatban a magyar iskolákban csak kiváló

pedagógusok taníthassanak.

- A pedagógusok megbecsültségének, szakmai,

emberi fejlődésének segítése.

- Az értékekre és a sikerek elismerésére való

koncentrálás a hátrányok és kudarcok hangsúlyozása

helyett.

- Az oktatási intézmények független értékelési

rendjének kialakítása.

- Az eltérő színvonalon oktató intézmények

differenciált támogatása.

- Az oktatásfejlesztési alapelvek teljes körű

átgondolása.

Az oktatási rendszer méltányosságának és

integrációjának növelése.

- A nemzeti stratégia kiemelt elemeként a szakképzés

szerkezetének, pedagógiai tartalmainak, irányítási és

finanszírozási rendszerének megújítása.

- A felsőoktatásban folyó képzések minőségének

növelése; a bolognai rendszer és a kreditrendszer

A tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladása:

- Cél az alapkészségeket fejlesztő oktatást.

- A tanulók közötti teljesítmény-eltéréseket fejlődési

fázisbeli különbségeként fogja fel.

- Fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok

eléréséig folytatja. Behozhatatlan induló lemaradások megelőzése:

- Tanulók közötti különbségekre szegregációval

válaszoló gyakorlat meghaladása.

- Iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok

megelőzésében fontos szerepe van a gyermekgondozási

és nevelést elősegítő intézményeknek.

- Szülői készségeket fejlesztő programok.

- Gyermekszegénységet mérséklő programok.

- Iskolában deszegrációs program és oktatásirányítási

változás.

Iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő

visszacsatolások alapján történjen:

- az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze

kaphasson szakszerűen felvett adatokon nyugvó,

nehezen manipulálható jelzést a fejlődéséről, illetve

munkája minőségéről.


Oldal: 15

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért

(2008.)


felülvizsgálata; a hallgatói közösségek megerősítése;

a felsőoktatás teljes irányítási és finanszírozási

rendszerének átgondolása.

Mindkét tanulmány az oktatás jelenlegi buktatóira irányítja a figyelmet nagy hasonlósággal. A

pedagógus társadalom presztízsének növelését kiemeltem kezelik, amelyre több megoldást

javasolnak. Szeretném kiemelni az egyik ilyen alternatívát a pedagógusképzés kiválasztási

rendszerében történő szigorítási igénnyel, miszerint „csak kiváló pedagógusok” illetve „minél

több tehetséges fiatal” taníthasson.

A szerzők véleménye alapján az oktatási intézmények külső értékelését szükséges azonos

értékelési dimenziók alapján megtenni és segíteni, hogy mindez szakszerűen felvett adatokon

alapuljon és meghatározza az intézmény fejlesztési stratégiáját.

Az oktatási intézmények a Comenius I-II. modell kiépítése óta folyamatosan működtetik

intézményi önértékelésüket, szabályozott folyamataikat rendszeresen értékelik és a szükséges

korrekciókat beépítik. Teszik ezt azok az intézmények, ahol a vezető a minőségügyi

folyamatok elkötelezettje. Nem tartom indokoltnak a meglévő, jól működő rendszerek

„szétrombolását” azért, hogy egy új, az oktatáspolitikai döntéshozók részéről legitim egységes

minőségirányítási rendszert építsenek ki. Úgy gondolom egy ilyen egységes rendszer

kiépítése nagy veszélyt jelent egyrészt az intézmények belső innovációs folyamataira, a

minőségfejlesztéssel szívesen foglalkozó pedagógusok motiváltságára, másrészt fennáll az

uniformizálódás veszélye.

A mentori rendszer kiépítésével és szakszerű működtetésével az eltérő színvonalú

intézmények differenciált támogatása nagyszerű lehetőség az intézmények közötti

különbségek csökkentésére.

Valóban, a mostani helyzetből való kitörés esélyét – némely pontokon – az oktatásügy

újjáépítése adhatja.

2009 júniusában személyesen hallgathattam Shoji Shiba professzor Áttöréses fejlesztés

irányítása című könyvének bemutatását, amelyet a Kiválóság Közhasznú Egyesület

szervezett Budapesten. Könyvében személyes tapasztalatait írja le arról, hogy egy válságban

levő szervezet (ebben az esetben az oktatási rendszerre is gondolhatunk) ugrásszerű fejlődést

hogyan tud elérni a mai változó társadalmi, gazdasági világban. Elméletének kiinduló pontja

az, hogy a társadalom elvesztette stabilitását, ezért ma már nem elegendő, ha a cégek

fokozatos fejlesztésekkel, kis lépéseket megtéve haladnak előre, hanem üzleti modelljük

radikális megújításával kell új piacokat szerezniük vagy eredményesebbnek, hatékonyabbnak

lenniük.

Mi lehet a kitörés feltétele? A napjainkban eluralkodó korrupció felszámolása, hiszen ez

gazdasági fejlődésünk komoly gátja, a verseny torzítója és a teljesítmény kiiktatója. Rombolja

a politika méltóságát, a hatóságok működését és az egész demokráciát, majd a mormaszegést

teszi normává. Sajnos a korrupció és az oktatás témája így szorosan összefügg. A korrupció

elfogadó, sőt természetesnek tartó közfelfogásban az oktatás sem kap megbecsülést. A

bölcsek jelentése nem ágazati szakkérdésként kezeli a korrupciót. Hasonlóképpen az

oktatásügyben sem részprogramokat javasol, hanem kimondja, hogy csakis az egész rendszer

alapjaitól való újjáépítése hozhat eredményt, ahol is a kulcs a pedagógus személye.


Oldal: 16

3.5.2. Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása

Az oktatásirányítás kiemelten kezeli a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférést és a

közoktatásban a használható és európai szinten versenyképes tudás biztosítását, amelynek

megvalósításához pályázatok kiírásával járul hozzá. Intézményünk az elmúlt 3 nevelési évben

az oktatás területére kiírt pályázatokon eredményesen vett részt (lásd 5.sz. ábra).

5.sz. ábra Pályázati eredmények

Pályázatok készítése,

megvalósításának koordinálása igazi

csapatmunka intézményünkben.

Már a pályázatok értelmezése is

közös csoportmunkában valósul meg.

Ennek folyamata szabályozott.

Az intézményi pályázatokat

koordináló igazgatóhelyettes a

pályázat megjelenését követően

tájékoztatja az igazgatót és a

felsővezetést, hogy milyen szakmai

területet érint a kiírt pályázat.

Ezt követően a pályázatot érintő területért felelős igazgatóhelyettessel közös

pályázatértelmezés kezdődik, majd a pályázati író team és a projektfelelős kiválasztása, a

célok meghatározása oly módon, hogy az intézmény pedagógiai és működési céljaihoz

megfelelően illeszkedjen. Ezt követi az operatív tervezés, a szakmai anyag elkészítése, amely

igazi csapatmunka. A projektfelelős szakmai és gazdasági összefüggéseket egyezteti a

pénzügyi vezetővel és formailag kifogástalanul igyekszik határidőre benyújtani a pályázatot.

A csoportmunkának intézményünkben nagy hagyománya van, amely rendkívül jól hat

intézményünk szervezeti kultúrájára, a nevelőtestületi klímára.

Milyen hozadéka van?

A bevontság mértékének növelése segíti a feladatok megvalósításában való

aktív részvételt.

A szakmai anyag elkészítése a csoporttagok részéről stratégiákban történő

gondolkodást segíti kialakítani, egyfajta globális szemléletmódot.

Megtanulják, hogy folyamataink, tervezett tevékenységeink másokra is

hatással vannak (horizontális és vertikális szempontok érvényesülnek).

A tervezett szakmai innovációk milyen hatással vannak korábban kitűzött

céljainkkal, azokkal mennyire egyeztethető össze, fenntarthatóságot milyen

módon tudjuk biztosítani.

A projektben tervezett tevékenységek milyen többletfeladatokat jelentenek a

pedagógiai gyakorlatban résztvevő pedagógusoknak.

A pályázat írásakor a beadásig feladattervet készítünk.

Eredményes pályázat esetén folyamattérképet (lásd 2.sz. melléklet: Tehetség

eseménynaptár).

2010.*2009.2008.

358 575 771 FtÖsszesen:

51003000303180267

(23180267)

4392504ÖSSZESEN:

298000Izzócsere program

33074671742504JNKSZM Közoktatási Közalapítvány

58728002650000SZMJV Önkormányzat által kiírt

pályázatok

3200000OKA-II. Tehetséggondozó műhelyek

1000000OKA-IV. Tehetségsegítő szolg. térségi

hálózatának kialakítására

20000000TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés

9144000TÁMOP 3.4.4. Tehetségsegítő hálózat

Humán

erőforrásTÁMOP 5.2.2./08/2 Biztos Kezdet

program (együttműködő partner)

17361000Norvég Alap (együttműködő partn, 3 db)

14000000TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú

280000000ÉAOP 4.1.1/2F Pitypang óvoda


Oldal: 17

Bizalom hiánya

Félelem a konfliktusoktól

Elkötelezettség hiánya

Számonkérés

kerülése

Eredmények

elhanyagolása

Alacsony színvonal

Status és egó

Félreérthetőség

„Ha egy szervezetben mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük

a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal

szemben.” (Lencioni, 2002.)

A csapatmunka a versenyhelyzetek legmeghatározóbb tényezője, egyrészt ereje miatt,

másrészt azért, mert ritkaságszámba megy. Általános érvényű megállapítás, hogy a csapatok,

mivel közel sem tökéletes emberi lényekből állnak, természetüknél fogva működési

zavarokkal küzdenek. Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyve valósághű történet egy

képzeletbeli szervezetben. Meghatározza a csapatok működési mechanizmusainak

rendellenességeit és megoldást javasol ezek leküzdésére (6.sz. ábra).

6.sz. ábra A sikeres együttműködés 5 akadálya

3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény

Minőségirányítási Programja (IMIP)

A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (fenntartó) már 2004-ben intézményünk felé

megfogalmazott elvárásai között szerepel a tehetséggondozás: „Egyik kiemelt feladat legyen a jövőben az átlagtól eltérő teljesítményű gyermekek segítése

(tehetséggondozás)”.

A fenntartó által megfogalmazott elvárásokat lebontottuk, beépítettük az intézmény

célrendszerébe.

A tehetséggondozás szakmai feladatait megterveztük a Helyi Nevelési Programba és az

ellenőrzését valamint a mérés, értékelési rendszerét leszabályoztuk az Intézmény

Minőségirányítási programjában. A tehetségazonosítás, tehetséggondozás és nyomon követés

folyamatlépéseit meghatároztuk.

Eredményesség-és hatékonyságmérés a tehetséggondozásban (IMIP) „Eredményesség felmérése:

- Hány fő bölcsödében felkutatott tehetség-ígéret került be tehetséggondozó programjainkba?

- Hány fő, hozzánk forduló kistérségben élő bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyermek (szülő, családtag,

Sebezhetetlenség

Mesterséges összhang


Oldal: 18

pedagógus, érdeklődő) igényelt és kapott tőlünk mentorálást, szakmai segítségnyújtást?

- Iskolába menő tehetséges gyermekeink közül hány főnek sikerült kiemelkedő képességének megfelelő iskolát,

tehetséggondozást találnia?

- Tehetséggondozásra fordított órák száma, aránya?

- A tevékenység eredményességi mutatói (programokban résztvevő tanulók eredményei).

- Mely partnereink igényeltek tanácsadást, hány alkalommal, milyen időtartamban?

- Szakértő tanárok segítsége: elégedettség, igény. További mutatók: jól használható diagnosztika,

tehetséggondozó project tervek elkészültek, továbbfejlesztett innovációk, beépíthető szakmai tanácsok, egyéni-

és csoportos fejlesztési tervek sikeresek.

- SZVO pozitív szakmai megítélésének, elismertségének növekedő értéke a közvetett- közvetlen partnerek

körében. Szervezeti kultúra-klíma fejlődése.

- NTT tagság elnyerése.”

„Hatékonyság felmérése- kitűzött céljaink megvalósulásának mérése:

- Közvetlen partnereink elégedettség- és igény mérése (SZVO IMIP tartalmazza).

- Gyermekek jól érezték-e magukat a programokban, mi tetszett nekik, mi kevésbé, mit szeretnének a jövőben;

szívesen jönnek-e a programokba máskor is?

- Szülők elégedettsége, a 9 decentrumban és a továbbképzéseken résztvevő pedagógusok elégedettsége, a

hallottak hasznosítása.

- Rendezvények, szakmai tapasztalatcserék értékelése; résztvevők száma.

- Szülői rendezvények látogatottsága, elégedettség, igény.

- Tehetségek számaránya a célként megjelölt területeken; lányok, fiúk aránya.

- Új partnerek száma.

- Városi- vidéki jelzések számaránya.

- Hátrányos helyzetű tehetségesek számaránya a programban.

- SNI gyermekek száma a programban.

- Programot elhagyók aránya.

- Számarány: ki jelölte a programba a gyermeket (óvodapedagógus, szülő, szakszolgálat munkatársa, iskola,

bölcsőde, egyéb személy vagy szervezet).”

3.7. SZVÓ Továbbképzési Program

Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése

A vállaltok az elkövetkező időkben minden iparágban nehézségekkel fognak szembesülni a

tehetségmenedzsment területén. Ennek oka három egyszerre jelentkező hatás:

1. Az egyik az üzleti teljesítőképességre nehezedő egyre nagyobb nyomás a mind magasabb

termelékenység elérése az erősödő versenyhelyzet miatt

2. A másik tényező a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő méretének csökkenése, a

változó demográfiai összetétel és a munkaerő globális szintű hozzáférhetősége mellett.

3. A harmadik a minden szakmunkában idézett jelenség a „baby boom” nemzedékének

nyugdíjba vonulása, a születésszám csökkenésével együtt hatva.

A vállaltok egyre intenzívebben keresik a gyakorlati megoldásokat ezekre a problémákra.

Egyre nagyobb a humán-menedzsmentre ható kihívások, miszerint: Miben rejlik a kiemelkedő

teljesítményű munkaerő titka? Azok a vállaltok, amelyek képesek kiépíteni és fenntartani a

kiemelkedő teljesítményt nyújtó humán erőforrást, képesek egyben azt is biztosítani, hogy

mind a cég, mind pedig a munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel és

képességekkel ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó üzleti környezethez, abban

jól, sőt sikeresen működjenek.

Összességében rendkívül fontos a munkaerő hatékony menedzselése.

Mit tehet ezért egy vállalat, szervezet?

Fel kell ismernie az emberi teljesítmény jelentőségét! A kiemelkedő teljesítményű munkaerő

léte nem egyszerűen termelékenységet, hanem versenyelőnyt jelent!


Oldal: 19

Létezik-e kipróbált vagy bevált technika a kiemelkedő teljesítményű munkaerő

kialakítására?

Két adatforrásból merítve: világvezető cégek tehetségmenedzsmentjének elemzése + Hewitt

kutatásai alapján (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.)

Ezek az adatok nagyon egyértelmű és világos modellt mutattak. Azok a cégek, vállalatok,

szervezetek, amelyek kiváló eredményeket érnek el különös figyelmet fordítanak a

munkaerővel kapcsolatos három területre, amely legkritikusabbnak bizonyult a kiemelkedő

teljesítmény elérése céljából (7.sz. ábra). (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.)

7.sz. ábra Tehetséges munkaerő kialakítása

Az intézmény stratégiai dokumentumai a HOP és az IMIP. A HOP az intézmény helyi

nevelési rendszerét mutatja, alapelveket, célt, folyamatokat, feladatokat szabályoz. A

minőségirányítási program a célok elérésének eredményességét mutatja a pedagógiai

folyamatokba épített mérésekkel, értékelésekkel.

Az intézményi működésbe épített PDCA ciklusok jól szolgálják az eredmények kimutatását, a

fejlesztésre váró területek meghatározását.

A korrekciós folyamatok egyik meghatározó eszköze: a képzés- továbbképzés, a pedagógusok

módszertani kultúráját fejlesztő, attitűd váltását megsegítő külső és belső ismeret-és gyakorlat

átadó lehetőségek.

8. sz. ábra: SZVÓ nevelőtestület

szakmai képzettségének összetétele (2010.)

Intézményünk minőségirányítási

rendszerében kiemelt szabályozott

folyamat az intézmény teljesítmény

értékelési rendszere (TÉR). A

teljesítményértékelés három fontos

értékelési formára épül: az önértékelés,

vezető általi értékelés és a szakmai

egyetemi

végzettség ; 1,5%

projekt; 6%

Difer; 3,5%

mentálhigéné; 10%

konfliktuskezelés,

nehezen

nevelhetőség; 8,5%

mozgás; 9%

szakvizsga; 14,5%

egyéb az óvodai

nevelés

tevékenységformáih

oz kapcsolódó;

47%

Felelősség a

kiváló

eredményekért

A jól teljesítők

tudják, hogy

értékesek

Lehetőség a

fejlődésre és

növekedésre

- Kihívó teljesítménycélok

kitűzése

- Teljesítményösztönzés

- Nyerteseket építő értékelések

és jutalmak

- Elismerés és tisztelet

kultúrája

- Kulcstehetségek fejlesztése

- Jövőben kritikus készségek

fejlesztése

- Növekedési lehetőség minden

munkakörben

Hogyan teremtsük meg a feltételeket, hogy az

emberek kiválóan teljesítsenek?


Oldal: 20

erőforrás térkép (csoport értékelés eredményei). Fejlesztő és minősítő értékelés. A

fejlesztésekre két nevelési év áll rendelkezésre,a folyamatos nyomon követés biztosított. A

fejlesztési szakaszban kiemelt szerepe van az önképzésnek, képzésnek, továbbképzésnek.

Elvárás, hogy a választott területek kapcsolódjanak (ne térjenek el!) az értékelésben

megjelölt fejlesztési területekhez.

Az éves beiskolázási tervek a források függvényében, azokat figyelembe véve tartalmazzák

a külső továbbképzéseket. Célunk a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználása, az elérhető

külső források növelése.

A belső csoport folyamatokban megvalósítható képzések és „tudás –átadás” tervezése az éves

munkatervben történik.

9.sz. ábra: Szakmai értékrendünket formáló pályázataink, külső-belső képzések

Pályázat / képzés Taralma Időszaka

TÁMOP 3.4.4. Országos

Tehetségsegítő Hálózat

kialakítása

A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a

program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani

pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén,

ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól

működő tehetséghálózat részeként.

Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése,

tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének

kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése.

2010. 08. 25 –

2011. 08. 25

NTP-OKA-IV

Tehetségsegítő

szolgáltatások térségi

hálózatának kialakítása

TehetségProgram iránt érdeklődő térségi óvodák feltérképezése.

Térségi tehetséggondozó munkaközösség létrehozása a Szolnok

Megyei Pedagógiai Intézet együttműködésével.

2010. 03. 01.

2010. 12. 31.

Belső képzés Tehetségfejlesztő munkaközösség feladata a 2010/2011. nevelési évben

a „Gyermekvilág TehetségProgram” bevezetésének segítése. A

kollégák elméleti és gyakorlati felkészítése, „jó gyakorlatok

bemutatásával” az egymástól való tanulás lehetőségének felkínálása.

Résztvevő kolléga 18 fő.

2010. 10. 01.

2010. 06. 01.

Belső képzés „Szabad utat a tehetségnek!” – szakmai konferencia.

Résztvevő kolléga: 48 fő

„Kávéházi kerekasztal” – Beszélgetés a tehetségről a pszichológus, a

genetikus, a tehetségfejlesztő-szakértő, a szülő és az óvodapedagógus

szemüvegén keresztül. Helyszín: Frei-kávézó.

Résztvevő kollégák: 60 fő (kistérségi óvodák is).

Kávéházi Tehetségnap – Dr. gyarmathy Éva beszélget a „tehetség-

ígéretes” gyermekek szüleivel. Résztvevő: 40 fő szülő, 20 fő kolléga

2010. 08. 26.

2010. 12. 01.

Külső képzés Géniusz képzések a tehetséggondozás témakörében: alul teljesítő

tehetségek, kreativitás fejlesztése, projektoktatás stb.

Résztvevő kollégák Budapesten: 9 fő kolléga

Lehozott képzés során Szolnokon, 70 fő kolléga (kistérségi int-ből is)

2010. 09. 01.-

2010. 11. 20.


Oldal: 21

3. 8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények menedzselése

Napjainkban elengedhetetlen elvárásként fogalmazódik meg intézményünk közép-és felső-

vezetése számára, hogy elkötelezett legyen a marketing szemlélet és gondolkodásmód iránt.

Marketing struktúránk meghatározó tényezői

1. Az Emberi Tényezők (emberi viselkedés, első benyomások) és a Tárgyi Elemek kiválóan

alkamasak arra, hogy partnereink és közvetlen társadalmi környezetünkben élők véleményét

formálja intézményünk szolgáltatásának minőségéről.

Emberi Tényezők között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:

A nevelőtestület erőforrásai és a nevelőtestület képe alapvetően meghatározza

intézményünk imázsát partnereink körében.

A dolgozók munkája, viselkedése, hozzáállása alapvető tényező intézményünk

megítélésében. Ezt a Szocializációs Kódex „Regula” szabályozza.

A vezetés nem tévesztheti szem elől a dolgozók megfelelő kiválasztásának szempontjait,

majd a folyamatos belső képzését mentális és szakmai szempontból egyaránt. Ezt a

Munkatársak Felvételének Rendje és a Továbbképzési Program szabályozza.

Ez a humán erőforrás-politika intézményünk arculatát és előnyös megítélését is formálja.

Tárgyi elemek között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:

A tagintézmények arculatát jellegzetesen meghatározó külső design (jelképek a

homlokzaton, a bejáratnál, az udvaron).

A tagintézmények udvarának és közvetlen környezetének rendezettsége, esztétikuma,

megfelelő környezet kialakítása.

Az épület adottságait figyelembe véve a legoptimálisabb térkialakítás.

Tájékoztató jelzések az intézményhasználók és látogatók eligazítására.

Szülők, látogatók tájékoztatására szolgáló „információs sarok” a központi

folyosórészen.

Esztétikus és igényes, a gyermekekhez közel álló díszítőelemek, kiegészítők

segítségével az óvoda arculatának közvetítése.

Az óvoda belső környezetének higiéniája.

Ezek a tárgyi jellemzők, amelyek igényes megválasztása segít abban, hogy intézményünkről

megfelelő információk birtokába jusson a közvélemény.

2. A PR tevékenység nagyban hozzájárul intézményünk eredményeinek közzétételéhez.

Rendszeresen megjelelő sajtóvisszhang

A Géniusz portálon megtalálható 6 tagintézményünk legjobb gyakorlata a tehetségek

segítésében.

Intézményünk regisztrált tehetségpontként épít hálózatot a hálózatban.

Négy tagintézményünk referenciaintézmény, ebből egy óvoda a tehetséggondozás

területén szolgáltatásként terjeszti az érdeklődő intézmények számára „jó gyakorlatait”.

„Tehet s tehetségért” pályázat országos 3. helyezet ért el intézményünk.

Kreativitás és innováció éve 2009. évben 2 óvoda kapta meg a díjat és a logo

használatot.

OKA-II- tehetséggondozó műhelyek támogatása pályázaton 7 tagintézményünk

eredményesen pályázott (országos szinten közös igazgatású intézményként a SZVÓ

nyerte a legtöbb pályázatot).


Oldal: 22

Konferenciák, „Kávéházi kerekasztal” beszélgetések, további EU-s pályázatok stb (lásd.

3.sz. melléklet).

Összegzés

Úgy gondolom a mai oktatásban résztvevő valamennyi szereplő (gyermek, szülő, pedagógus,

intézményi munkatárs és fenntartó) kíváncsian várja azokat az oktatást érintő változásokat,

amelyeket több tényező együttes hatása generált az elmúlt évtizedben. Sokan vagyunk

elégedetlenek a mai oktatási eredményekkel, ugyanakkor tisztán látjuk azt is, hogy

szakpolitikai döntések szükségesek az átfogó intézkedésekre, esetleg az „áttöréses

fejlesztésre”.

A tehetséggondozás fontosságát minden jelenleg érvényben lévő és tervezett szakmai anyag

kiemelten kezeli. Értem ezalatt a közoktatási intézményekben a gyermekek/tanulók

tehetséggondozását, a pedagógusképzésben a kiváló, tehetséges pedagógusok képzését és az

intézményekben a kiemelkedő teljesítményű munkaerők támogatását. Az óvodákban,

iskolákban a gyermekek komplex személyiségfejlesztését és a tudás átadását csak tehetséges

pedagógusok képesek hatékonyan fejleszteni. Már pedig a tehetséges munkaerőre a jövőben is

szükség van, hiszen jelenlegi neveltjeink fogják a jövőben a munka-erőpiaci

álláslehetőségeket betölteni. Ezért nem mindegy, hogy milyen képességű, tudású felnőttekké

vállnak a mai gyermekek. Ebben a mai közoktatásban résztvevő valamennyi szereplő, tehát az

egész társadalom közösen felelős. Szükséges ezért a mában olyan döntéseket meghozni,

amely segíti a jövőbe vetett hitünk valóra válását.

A Szolnok Városi Óvodák a jelenlegi gyorsan változó társadalmi, gazdasági változásokra

hatékonyan képes reagálni. Jellemző csapatunkra, hogy a közös célért, együtt, hatékonyan

tudunk küzdeni. Azokban a feladatokban, amelyek csapatmunkát igényelnek, abban erősek

vagyunk és rendkívül lelkesek. Eredményes teljesítményösztönző rendszerünk működik,

amelyben a kiválóan, az átlagosan, a gyengén és az alulteljesítők is egyaránt megismerhetik

az egyénre szóló értékelésüket. Folyamatosan van lehetőség a fejlődésre, akár belső, akár

külső képzések segítségével. Nálunk, aki fejlődni akar, az előtt nincs akadály! A szervezeti

struktúra különböző szintjein tematikus szakmai munkacsoportok „terjesztik” szakmai

értékrendünket. A tanácsadói, mentori rendszer kiépítésével a pedagógusok elméleti és

gyakorlati kérdéseikre válaszokat, megerősítést kapnak helyben.

Szolnok városvezetése kiemelt figyelmet fordít a város oktatási-nevelési intézményeire.

Gazdasági és szakmai döntéseivel, minőségirányítási rendszerének folyamatos megújításával

segíti és nyomon követi a közszolgáltatás minőségének javítását, valamint a régióban az

intézmények versenyképességének megtartását.


Oldal: 23

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Partick Lencioni: Kell egy csapat – A sikeres együttműködés 5 akadálya. HVG Könyvek,

2002.

Csath Magdolna: Versenyképesség-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.

Elissa Tucker – Robert Gandossy – Nidhi Verma: Gazdálkodj okosan a tehetséggel. HVG

Könyvek, 2007.

Horváth Zsuzsanna (2004): Az oktatás értékelésének újabb eszközei. Új Pedagógiai Szemle

12.sz.

Csapó Benő (2000): A minőségfejlesztés az oktatási rendszer fejlődésének katalizátora.

Iskolakultúra 1.sz.

Vitaanyag – A törvény új vonásai. www.nefmi.hu

Az Európai Közösségek Bizottsága: A XXI. századi kompetenciák fejlesztése: Az iskolákról

szóló európai együttműködés menetrendje. Brüsszel, 3.7.2008.

Az Európai Közösségek Bizottsága: A bizottság szolgálatainak munkadokumentuma. Milyen

legyen a XXI. Század iskolája. Brüsszel, 11.07.2007.

Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja 2010. www.szolnokiovodak.t-online.hu

Szolnok Városi Óvodák Intézményi Minőségirányítási Programja 2008.

www.szolnokiovodak.t-online.hu

http://www.nefmi.hu/

http://www.szolnokiovodak.t-online.hu/

http://www.szolnokiovodak.t-online.hu/


Oldal: 24

Igazgató

Minőség -

ügyi igh

Üzemel-

tetési igh

Tagintézmény vezetők (22 fő)

Minőségügyi koordinátorok

(tagóvodák, szakszolgálat, üzemeltetés 24 fő)

Technikai dolgozók

(22 tagintézmény munkaközössége)

Nevelőtestület

(22 tagintézmény munkaközössége)

Szakmai

igh.

Általános

igh. Tanügyi

igh.

Gazdasági

csoport

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat

vezetője

Egységes

Pedagógiai

Szakszolgálat

nevelőközössége.

Pedagógiai –

szakmai

szolgáltatás

vezetője

1.sz. melléklet: Intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ)


Oldal: 25

2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)

Documents

Szamosfalviné Törőcsik Ibolya A minőség …országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát mutatja az a tény, hogy az