Tanu

lósz

oba

7-15

éves

ek sz

ámár

a

Tanu

lósz

oba

7-15

éves

ek sz

ámár

a

Tanu

lósz

oba

7-15

éves

ek sz

ámár

a

Tanu

lósz

oba

7-15

éves

ek sz

ámár

a

Tanu

lósz

oba

7-15

éves

ek sz

ámár

a

SZEGED-SZENTMIHÁLYI

BÚZASZÖMA Szent Mihály Plébánia Hírlevele

VIII. évfolyam 2011 szeptember

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek89101112131415 15.30 Hittan az

óvodában15.00 Hittan

4. osztály15.00 Hittan

5. osztály16 16.30 Hittan

1. osztály16.30 Hittan

6. osztály16.30 Hittan 7-8.

osztály17 17.00 Hittan

2. osztály, 17.30 Hittan

3. osztály

16-19 óra között hangszeres zeneórák

18 18.45 Felnőttekbibliacsoportja

19 19.00Antióchia ifjúsági

csoport

19.00 Gitáros énekkar

19.30 Pénteki ifjú-sági csoport

Csa

ládi n

apkö

zi

1-5

éves

ek sz

ámár

a

Csa

ládi n

apkö

zi

1-5

éves

ek sz

ámár

a

Csa

ládi n

apkö

zi

1-5

éves

ek sz

ámár

a

Csa

ládi n

apkö

zi

1-5

éves

ek sz

ámár

a

Csa

ládi n

apkö

zi

1-5

éves

ek sz

ámár

a

Szent Mihály napjához kötődő templombúcsúi ünnepi szentmisét idén szeptember 25-én, 10 óra-kor tartjuk.

A búcsú előtti nagytakarítást (kedd délután a temp-lom környékét, csütörtökön a templombelsőt) Hellné Gyöngyi koordinálja. melybe mások bekapcsolódását is várjuk.

Hagyomány szerint bűnbánati liturgiát is hirde-tünk, hiszen a külső mellett a bensőnk, vagyis lelkünk nagytakarítását is elvégezzük. Személyes bűnvallomás-ra, gyónásra és feloldozásra nyílik lehetőség szeptember 23-án, pénteken 16 órától a templomban (előkészületi segítségül elővehetjük a Búzaszöm húsvéti számának 4-5. oldalát). A szentmise után kerül sor a kiállított ter-mények megáldására.

A nyári munkálatok befejeztével, valamint az is-kolai szünidő lejártával szeptembertől új lendületre van szükségünk, hogy hivatásbeli kötelességeinket felkészülten és jó szívvel teljesítsük. A szeptember 4-i tanévnyitó szentmisénken a Szentlélek erejét és böl-csességét kértük a diákok, szüleik és a pedagógusok számára. Plébániánk hírlevelének mostani számában beszámolókat olvashatnak a nyár sokféle eseményéről, valamint a közeljövőben megvalósuló kezdeménye-zésekről, amelyek nyitottak szentmihályi lakóközös-ségünk minden tagja számára. Az alábbi táblázatban áttekinthetik a Közösségi Házban folyó hetenkénti programokat.

Thorday Attila, plébános

2

Az elmúlt két évhez hasonlóan az idei nyáron is szer-veztünk táborokat az általános iskolás fiataloknak, biz-tosítva ezzel számukra a változatos, hasznos elfoglalt-ságot. Mindezt hétről hétre, a családi napközi keretein belül tettük, amely otthont adott a programoknak. A táborvezetők gondosan készítették el a terveiket az álta-luk választott hétre, hogy olyan élményekben részesítsék a gyerekeket, amelyeket az iskolapadban nem kaphatnak meg, olyan ismeretekkel lássák el őket, amelyekkel a hét-köznapi életben nem találkoznak, s olyan erőnlétre te-gyenek szert a tanulók, amelyet csak egy ilyen táborozás adhat meg.

Így születtek a meg a következő táborok: cserkész-, magyar-ság-, kukta-, sport-, kézműves-, történelmi-, ének-, úszás- és já-téktábor. Már a felsorolásból is kitűnik, milyen sok részképes-séget fejlesztő, jobbnál-jobb esemény várta a fiatalokat. Nem beszélve az egyes táborok közösségformáló hatásairól. Ezek a programok sok erőt igényeltek gyerektől, felnőttől egyaránt, hiszen egész napos koncentrációra, türelemre, empátiára volt szükség. Sokszor a hőséggel is meg kellett küzdenünk.

A magyarság tábor egyik legnagyszerűbb tevékenysé-gének az íjászat bizonyult. Igazi erőnléti gyakorlat egy íjat szabályosan felajzani, megfeszíteni, közben jól célozni, s a nyílvesszővel célba találni. Remek elfoglaltság! Minden kor-osztály megtalálhatja benne az örömét.

A magyar konyha messze földön híres. Mi magyarok – szerintem – szeretünk enni. Szépen díszített asztal mellett,

jó társaságban, a magunk által elkészített finomságok között, bizony jól telik az idő. Mindezt megtapasztalhatták azok, akik a kukta-tábor résztvevői voltak. Hűsítő gyümölcsle-vesek, magyaros pizzák, szalonnás-pácolt rakottak, tárcsán készült húsok, s az ínycsiklandozó sütemények kerültek terí-tékre, s elfogyasztásra.

A számítógépek, mobiltelefonok, mp3-4-5 és a játék-gépek világában a gyerekek nem ismerik a közösségi játé-kokat. Nem tudnak mit kezdeni szabadidejükkel. Aki el-jött a sporttáborba, az a hagyományos labdajátékokon túl megismerkedhetett számos más mozgásos tevékenységgel is. Csak felrajzolunk pár vonalat krétával az aszfaltra, s már

mehet is a lábtengó. Feszítsünk ki egy zsinórt, s már zsi-nórlabdázhatunk is. Ha pedig ez is jól megy, áttérhetünk a röplabdázásra vagy akár tollasozhatunk is a zsinór fö-lött. Nagy energiákat mozgat meg a kerékpározás, s nem is olyan könnyű hibátlanul teljesíteni – minél rövidebb idő alatt – egy kerékpár-ügyességi pályát. Régi, jó, magyar sport a méta, kevesen ismerik. Igyekeztünk ezt is népsze-rűsíteni a gyerekek körében. Az asztalifoci (csocsó), az asztalitenisz (ping-pong), a petanque a forró nyári napok kedvelt, árnyas játékai közé tartoznak. S ha már nem bírtuk tovább, akkor a plébánia udvarán felállított medencében hűsítettük magunkat, vagy elmentünk az úszás-táborba,

ahol Tamás bácsi segítségével csiszoltuk úszás tudásunkat, s csúszdáztunk, amíg az erőnk bírta.

Napközi-tábor

3

A nyár mindig gyorsan telik, s minden kezdet is ne-héz. Talán az egyik legnehezebb az iskolakezdés. Ha azonban lehetőségünk van visszaemlékezni egy tartal-mas nyárra, táborok sokaságára, jókedvre, baráti társa-ságra, talán a szívünk sem olyan szomorú, s nem is olyan „nehéz az iskolatáska”. Én örömmel tekintek vissza az el-múlt nyárra, mert bizony tartalmas és hasznos volt. Ez-úton kívánunk minden kedves diákunknak jó évkezdést, kitartást a tanuláshoz. Remélem, találkozunk jövőre is, itt, a plébánián, egy újabb, izgalmas táborban.

a táborszervezők nevében: Szakál Zsolt

Mivel a tavalyi évben igen jól sikerült a dunafalvi hittan-tábor, ezért nagyon vártuk már a júliust, hogy megismétel-hessük. Szerencsére Szalai István hitoktató és felesége Kati megszervezték nekünk a programokat és kitűzésre került az utazás napja is. A tábor ugyanúgy, mint tavaly 4 napos volt. Csütörtök reggel indultunk menetrendszerinti buszjárat-tal. Pörbölynél leszálltunk a buszról és a Gemenci erdőben

kisvasutaztunk, és sétáltunk egy jót az erdőben. A kisvasu-tazás során láttunk vaddisznókat, szarvast és különböző ma-darakat az erdőben. Másik menetrend szerint járó busszal utaztunk tovább Dunaszekcsőre, ahol komppal keltünk át a Dunán Dunafalvára. Idén nyáron az iskola épülete adott otthont nekünk. Nagyon elfáradtunk mire odaértünk. Kis pihenő és uzsonna után ismerkedési játékok kezdődtek, hiszen a tavalyihoz hasonlóan nem csak a szentmihályi hit-tanos gyerekek, hanem a rúzsai gyerekek is eljöttek velünk. Voltak olyanok, akikkel már tavaly is találkoztunk, de voltak közöttük új, számunkra még ismeretlen gyerekek is. Az este nagyon izgalmasra sikerült. Este sötétedés után sétáltunk ki a Duna partjára és sütöttünk szalonnát. A szállásra visszaér-ve imádkozás és néhány tanulságos mese után illetve alatt a társaság gyorsan elaludt.

A második nap reggel közös imádkozás és reggeli után vicces akadályversenyen vettünk részt. Volt ott talicská-zás, lufiborotválás, a másik gyerek fogának mosása be-kötött szemmel és hittanos kérdések. Ebéd után Orfűre kirándultunk. A bátrabbak és akikről tudtuk, hogy bizto-san tudnak úszni, azok a tóban is megmártózhattak Pisti bácsival, majd bementünk a fürdőbe. A tó mellett több csúszdás, modern strandon voltunk, ahol mindenki meg-találhatta a neki megfelelő medencét. Az esti ima, beszél-getés és a tartalmas napi programok után ismét fáradtan feküdtünk le.

A harmadik napon délelőtt focimeccsre hívtuk ki a dunafalvi gyerekeket, miközben az iskola udvarán bog-rácsba főtt a paprikáskrumpli. Büszkén jelentem, hogy csapatunk idegenben 3-0-ra győzött a helyi csapat ellen. Mivel nagyon meleg 4 napot sikerült kifognunk, délután a főszerep ismét a strandé lett. Dávodra kirándultunk, amely helyet már jól ismertük; szinte már hiányzott is. Lefekvés előtt imádkoztunk: megköszöntük, hogy idén is ilyen jóra és tartalmasra sikerült a kirándulásunk, ami mellé jó idő is párosult.

Sajnos gyorsan elérkezett a zárónap. Szentmise után ösz-szepakoltuk a csomagjainkat. Kisétáltunk a Duna-partra, búcsúzóul – akinek volt kedve – megmártózhatott a vízben. Indulás előtt megbeszéltük az őrangyalos játékot, ki-kinek volt az őrangyala a négy nap alatt, és hogyan sikerült teljesí-tenie feladatát. Elérkezett a pillanat, amikor indulni kellett haza.

Pisti bácsi, Kati néni! Nagyon jól éreztük magunkat, kö-szönjük! De ez már hagyomány, nemcsak hogy várjuk a jövő évi dunafalvi hittantábort, hanem természetes hogy lesz és megyünk.

Külön köszönetet mondunk a gyermekek, Ungvári Szil-via (Gyuszi anyukája) és a magam nevében Thorday Attila atyának és a Püspökségnek a tábor megtartásához nyújtott mindennemű segítségükért.

Postáné Prágai Tünde

II. hittantábor Dunafalván

Horváthné Szabó Éva a családi napközi mese-falát festi.

4

Jézus születését megénekelve a karácsony előtti napok-ban népies betlehemet játszottunk szerte a faluban és néhány szegedi intézményben. Ez minket is közös élményekhez se-gített, ám azáltal, hogy beneveztünk és helyezést értünk el a Székelykapu-programban, egyhetes jutalomüdülésben ve-hettünk részt az adriai tengerparton. Az alábbiakban erről adok rövid beszámolót.

A 12 fős szentmihályi csoportunk vezetője Attila atya volt, valamint velünk jött Takács Feri és fia, Máté is, akik annak ide-jén is segítettek a betlehemezéskor. A horvátországi táborban pedig Szatmárnémetiből való fiatalok is velünk voltak, akik szintén a betlehemes játékukkal nyertek jutalom-utazást.

Az éjszakai buszút hosszúnak tűnt, de így lehetőségünk adódott a kora reggeli órákban megcsodálni Mostart. A szűk macskaköves utcákon és hídon fényképezkedtünk, a piacon nézelődtünk és friss fügét kóstoltunk. Az Adriához érkezve egyenest a strandon állt meg a buszunk, hogy a Basko Polje-i strandon fürödjünk, napozzunk. Késő délután foglaltuk el a tengerre néző hegyoldalban levő szállásunkat. Vacsorázás után szétnéztünk a faluban, és este a táborvezetőnk, Varga B. József („Jósi barát”) mesélt nekünk a Székelykapu-program kialakulásáról.

Másnap, az imádság és reggelizés után buszra száll-tunk, hogy Makarskára, e festői szépségű, sokbazáros kikötővárosba menjünk. Aznap este az szatmárnémetiek egyik csoportja nagysikerű műsort adott a táborunk-ban. Szombaton reggel korán keltünk, hogy reggelizés után buszra szállva elérjük azt a 8 órakor induló óriá-si komphajót, ami átvitt minket Brac szigetére. Oda-át fagyiztunk, megkóstoltuk a helyiek specialitását, a bureket, majd a strand felé menet megnéztünk egy fe-rences kolostort is. A kristálytiszta tengerben a közü-lünk ügyesen búvárkodók kagylókat is leltek. A vacsora után a mi csoportunk tartott bemutatkozó előadást, ami osztatlan sikert aratott. Majd Attila atya elővette tábori misefelszerelését, hogy Szent István napját magyarok-hoz illő módon megünnepeljük.

Vasárnap Omisba kirándultunk, ahol felmásztunk a tenger szintje felett több mint 300 méterre magasodó

kalózvárba. A hegymenet jól megizzadtunk, de a fentről nyíló kilátás minden erőfeszítést megért. Néhány fénykép elkészítése és egymás összevizezése után elindultunk le-felé, ami könnyebb volt ugyan, de a lábunk alatt guruló mészkövek miatt veszélyesebb. Odalent aztán jót füröd-tünk az azúrkék Adriában. Este még két program várt ránk: a táborlakóknak Attila atya vasárnapi szentmisét tartott, majd igazi tengerparty következett… (az érdek-lődőnek erről szóban mesélünk). Ezért a másnap reggel kicsit nehezebben indult, de szerencsére ki tudtuk ma-gunkat pihenni. Split meglehetősen nagy és nyüzsgő város, ahol megnéztük Diocletianus IV. századból való palotáját. A kikötőben láttunk óriási luxus jachtokat, és a frissen fogott tengeri halak orrfacsaró szagát is meg-tapasztaltuk. Persze az a nap sem múlhatott el fürdés és fagyizás nélkül... Jelszavunk lett: „Vigyázat, a víz sós!” Vacsora után megkezdődtek a nagy pakolások: mindent úgy kellett visszagyűrni a bőröndbe, hogy a hét során gyűjtött zsákmányok is beférjenek. Reggelizés után a cso-magokat a buszba tettük, majd ismét irány a strand! Az-nap egymást is megörvendeztettük azáltal, hogy az Attila atya által szorgalmazott kiselőadásokat (cserkészetről, táncról, kajakozásról, fűszerpaprikáról, Tv-műsorokról stb. – ki-miről akart) mindenki megtarthatta. A vacsorá-zást és az úti elemózsia elkészítést követően a tábor ide-jén szülinaposokat fagyival és áldást kívánó énekszóval köszöntöttük. Egy hét elteltével rengeteg közösen megélt élménnyel értünk haza szeretteink körébe.

Köszönet a fáradhatatlan szervezőknek, és „vivat sequentes!” (éljenek a követők)!

a 14 résztvevő nevében: Fekete Ivett

Tenger-party

A tábor résztvevői:Ábrahám Renáta, Bauer Dávid, Bodó Panka,

Both Veszti és Vili, Csala Kitti, Csúcs Gabi, Fekete Ivett, Kónya Orsi, Takács Feri és Máté, Tóth Benjamin és Evelin,

Thorday Attila atya

5

Idén Madridban került megrendezésre az Ifjúsági Világ-találkozó, melyre volt szerencsém eljutni. A legfőbb egyházi tekintély, XVI. Benedek pápa azért hívott meg minket Spa-nyolországba, hogy hitünkről tanúságot tegyünk. Ebben a hagyományosan keresztény országban ugyanis az utóbbi időben tért hódított az olyan liberális szemlélet, amely a tö-megekben megingatta a krisztusi értékrendet.

Szegedről több szervezésben indultak a fiatalok – én az egyetemi lelkész, Pálfai Zoltán atya szervezésében, a Szent Imre Egyetemi Szakkollégium elől induló 3 autóbusz egyiké-ben kaptam helyet. Utunk során első megállónk a franciaor-szági Taizé volt, ahol megkezdődhetett lelki töltekezésünk.

Második megállónk az észak-spanyolországi Giróna volt, ahol „előtalálkozót” szerveztek számunkra. Itt önkéntes fia-talok mutatták be a kisvárost és annak katedrálisát. A helyi-ek örömmel mesélték el a városukhoz tartozó legendákat és babonákat. Többek között meséltek a templomukban elhe-lyezkedő Szent Félix sírjából támadt nagy légyseregről, mely egykoron elűzte a város támadóit. A legendákon kívül még a zsidó-negyedet ajánlották figyelmünkbe, melyet szűk kis ut-cáival és kis boltjaival nagyon hangulatosnak találtunk. Egyik estén közös imádságra gyűltünk össze, akik Girónában kap-tunk szállást, köztük olaszok, szlovákok, lengyelek és mások.

Egyik nap ellátogattunk a katalán fővárosba, Barceloná-ba is. Megcsodálhattuk a Sagrada Familia nevű templomot, melynek építész-tervezője Antoni Gaudí, a szecesszió egyik legjelesebb, különlegesen egyedi stílusáról ismert képviselő-je. Munkái közül több a világörökség része lett. A nap többi részét a városnézéssel töltöttük, s eközben felkerestük Gaudí több művét (polgári házakat, kerteket). Egy másik napon pedig ellátogattunk Castelló d’Empúries-be, ahol a helyiek egy gyönyörű bazilikában vezettek körbe minket.

E gazdag programsorozat után értünk célállomásukba, Madridba, hogy részt vegyünk a Világ Ifjúsági Találkozón. Itt sokféle program közül választhattunk. Az első közös össze-jövetel egy szentmise volt, melyen akkora volt a tömeg, hogy nem csak a fő utca volt tele (melynek hosszában egy kisebb tér is elhelyezkedett), de az összes mellékutca is. Szerencsésen, mi az egyik mellékutca torkolatáig jutottunk, ahonnan a ki-vetítésnek és hangosításnak köszönhetően félig-meddig be tudtunk kapcsolódni a szentmise menetébe. Találkoztunk is több magyar csoporttal, köztük a szegedi dómos ifjúsági hitta-nosokkal és a ferencesek által szervezett csoporttal is.

A minden nyelven megszervezett főprogram a naponkénti katekézis volt, melyeket a város különböző pontján lévő temp-lomokban szerveztek. A magyar nyelvű katekéziseket magyar püspökeink tartották. Számomra emlékezetes maradt Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök valamint Bíró László püspök ta-nítása. A téma a találkozó jelmondatáról való elmélkedés volt, mely idén így hangzott: „Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben.” (Kol 2,7). Ezek után kiscsoportos be-szélgetésre, és a szentmisék ideje alatti gyónásra volt lehetőség. Ezek után különböző programokon lehetett részt venni, mint például koncert vagy taizéi imaóra. Voltak, akik inkább a város

nevezetességeit járták körbe – ez alkalomból ugyanis több mú-zeum és létesítmény ingyenesen vagy kedvezményesen tartotta nyitva kapuit az ifjúsági találkozó résztvevői számára. Mi is kör-bejártuk, amit csak tudtunk, így megnéztük a Prado és a Bor-nemissza múzeumot, ellátogattunk egy Geológiai és bányászati múzeumba, megnéztük a Bikaviadalok arénáját (kívülről), be-jártuk a parkokat és ellátogattunk az állatkertbe is. Szent István ünnepe alkalmából azonban, mi magyarok, külön szentmisére is összegyűltünk, hogy nemzetünkért fohászkodjunk.

A Világtalálkozó legnagyobb eseménye a szombat esté-től vasárnap reggelig tartó imádságos virrasztás volt, amire az összes ide érkező fiatal összegyűlt egy madridi reptéren. Itt mutatkozott meg igazán az a másfél milliónyi fiatalok serege, amely jelenlétével kívánt tanúságot tenni Krisztus-ba vetett hitéről. Az éjszaka támadt óriási vihar megzavarta ugyan, de nem tudta feloszlatni a pápai szentmisével záruló rendezvényt. Így a résztvevő fiatalok hitükben megerősödve térhettek haza, hogy továbbadják a hit fényét azoknak, aki-nek nem sikerült eljutnia e találkozóra.

A madridiak közül a legtöbben készségesen fogadtak ben-nünket és siettek segítségünkre, örülve annak is, hogy hasznát veszik kicsinyke angoltudásuknak; mások ügyet se vetettek je-lenlétünkre, és voltak akiket kifejezetten zavart, hogy a vidám ifjúság leterhelte a tömegközlekedést, és néhol még az utcai forgalmat is lebénították. De él a szívünkben a remény, hogy jelenlétünk elindított valami pozitív változást a szívükben.

Bauer Annamária

„Erősödjetek meg a hitben!”

„Ha gyökeret vertek Krisztus szeretetében, a viszontagsá-gok között is találkoztok az öröm és a boldogság forrásával” - így buzdította a pápa a fiatalokat. Hozzátette: a hit nem áll szemben a fiatalok eszményeivel, éppen ellenkezőleg, tökéletessé teszi azokat. Kérte őket, hogy ne azonosuljanak semmivel, ami kevesebb, mint az Igazság és a Szeretet, ne hasonuljanak senki-hez, aki kevesebb, mint Krisztus.

6

2009. februárjában költöztünk három gyermekünkkel (Gergővel, Borókával és Zsankával) Szentmihályra, a Móricz Zsig-mond utcába, és úgy érezzük: megérkeztünk. Szeretünk itt élni. Hálásak vagyunk azért, hogy a szentmihályi emberek elfo-gadnak minket. Sok szeretetet és figyelmet kapunk tőlük.

A Női Fonó és Társasjáték Kör lehetőséget ad a helyi családoknak arra, hogy szabadidejüket együtt, tartalmasan töltsék, ezáltal erősödjenek a családon belüli kapcsolatok. Ugyanakkor alkalmat nyújt arra is, hogy az egymás mellett élő családok közelebbről megismerkedjenek, ezáltal még barátságosabb légkör alakuljon ki Szentmihályon.

Női Fonó

A Női Fonó ötlete Attila atyával, és a Szarvas közben élő, három gyermekes anyukával, Csató Szilviával való közös gondolkodás eredményeként született meg.

„Amilyen a nő, olyan a család; amilyen a család, olyan a társadalom.” (Veres Pálné) A nő legfőbb ékessége az életadó képessége: az, hogy gyermeket ad a világnak. A nő gondoz-za, neveli, oktatja gyermekeit (még felnőtt korukban is). A nő a férfi segítőtársa. A nő állandóan és tevékenyen jelen van a családban, biztosítja a ház melegét, hiszen alapvető értéke: a másikért való lét. Ha a nő betölti rendeltetését, a családban harmonikus, kiegyensúlyozott élet van. Ez Isten nemzedék-ről nemzedékre érvényes terve a nőkkel.

Ezekre a gondolatokra építve szeretnénk Szentmihályon egy vidám, kötetlen közösséget létrehozni anyákból és lánya-ikból, nagymamákból. Az a célunk, hogy erősítsük egymást abban, hogy a sokféle szerepnek (feleség, anya, házvezetőnő, szakács, mosónő, családi projekt-menedzser, pszichológus, lelkivezető, ápolónő, munkavállaló, és egyebek) megfelelés kényszere alatt sem szabad megfeledkezzünk arról, hogy mi az igazi szerepünk. Egymást segítenénk abban, hogy a lánya-inknak – bármilyen negatív hatás is éri őket a társadalom részéről – felnőttkorukra helyes identitás tudatuk legyen, és a következő nemzedékre átöröklődjön a mai asszonyok tudása és lelkülete. Szeretnénk azt remélni, hogy a Család többi tagja, a férfiak és fiúk (akik szintén elszenvedői a női erő szétforgácsolódásának) is profitálnak majd a Fonóból.

A Fonóban havonként egy alkalommal találkoznánk, és egymással, illetve meghívott előadókkal beszélgetnénk az alábbi témákról: különféle női szerepek (hivatásos anya, apáca, üzletasszony), női küldetés és életpályamodell, a női és férfi szerep változásai, női példaképek a történelemből, gyermekáldás, munka és család, egészséges életmód, csa-ládösszetartó praktikák, energia- és időtakarékos háztar-tásvezetés. Amiről – terveink szerint – nem esik szó: divat, pletykák, tévésorozatok, manikür-pedikür-műköröm-műhaj problémák, feminim témák :-)

Az alkalmak szellemi-lelki részét minden alkalommal ki-egészítené egy gyakorlati foglalkozás: egymást, és egymás lá-nyait tanítanánk meg azokra a kézművességekre, amelyekhez tálentumot kaptunk a Jóistentől. Amely dologhoz pedig nem jutott tehetségünk, azt képzőművészektől sajátítanánk el. Ki-emelnék néhányat: horgolás, hímzés, foltvarrás, nemezelés, dekupázs, csuhé- és szalmadíszek, rongybaba, filc figurák ké-szítése, gyöngyfűzés, fonás, korongozás, főzés, sütés, befőzés,

kertészkedés. Taníthatnánk egymásnak népdalokat, meséket. Bármit, amihez a társaságnak kedve van. A lényeg: önma-gunkért, lányainkért/anyáinkért, de legfőképpen a családunk harmóniája érdekében végzett tevékenység legyen, melyet egy szeretetközösségben, egymást gazdagítóan valósítunk meg.

Szeretettel várlak Benneteket, és női hozzátartozóito-kat (egészen pici lányoktól az idős nagymamákig, korhatár nélkül). Igény szerint ingyenes gyermekfelügyeletet bizto-sítunk a plébánián, helyben, a gyermekjátékokkal felszerelt, gyönyörű Családi Napköziben.

Az első alkalmak: október 29., november 26. 15-18 óra. Helye: Szentmihályi Plébánia nagyterme.

Gyurisné Hopka Edit (30/578-78-07)

Társasjáték Kör

Háromgyermekes szülőkként fontosnak tartjuk, hogy szabadidőnket hasznosan, gyermekeinkkel közösen töltsük el. Amikor Szentmihályra költöztünk, elhatároztunk, hogy nincs szükségünk a televízió-ontotta tartalmatlan műso-rokra, melyek kevés szabadidőnket is elrabolják a másiktól. Helyette könyvből olvasunk meséket gyermekeinknek, vagy közösen játszunk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ismerőse-ink révén lehetőségünk van számos társasjátékot kipróbálni, melyek nagyszerű lehetőséget adnak az idő vidám, önfeledt, szórakoztató eltöltésében. Baráti társaságunkban, családi ösz-szejöveteleken is gyakran előkerül egy-egy játék. A társasjáték nemcsak a gyermekek, hanem minden korosztály számára kikapcsolódást biztosít. Vannak olyan társasjátékok, melyek annál érdekesebbek, minél többen játszanak vele, ezért esetleg ritkábban nyílik lehetőség arra, hogy játszunk vele.

Terveink szerint havi rendszerességgel tartanánk találko-zót, ahol lehetőséget szeretnénk biztosítani meglévő társas-játékaink, esetleg a résztvevők által hozott játékok megisme-résére, egy vidám, jó hangulatú, szombat délutáni időtöltés keretében.

Az első alkalmak: október 22., november 19. 15-19 óra. Helye: Szentmihályi Plébánia nagyterme.

Reméljük, hogy a fenti programokon a család összetartó, megtartó erejében bízó emberek összetalálkoznak, és jól ér-zik magukat együtt.

Gyuris Attila (70/334-2-334)

Együtt a családjainkért

7

Napközis lett a lányunk. Három éves kispalánta, a Plébá-nia Családi Napközijében.

2010 elején indult az első bölcsődés csoport, idén május-ra pedig a második csoportszoba is kialakításra került, ahol a 3 - 5 éves korosztály kapott helyet. A két csoport mind-egyikében 7-7 kisgyereket tudnak a gondozók fogadni. A sószobába mesét hallgatni járnak a gyerekek, ami sokat jelent a köhögős-náthás időszakokban. A plébánia védett belső ud-varán mászókával, csúszdával, homokozóval, trambulinnal felszerelt füves udvar áll a gyerekek rendelkezésére.

Nagyon megörültünk a lehetőségnek hogy legkisebb lá-nyunk itt kezdheti önálló kis életét, ebben a védett és csalá-dias közegben élheti át az elválás gyereket és szülőt próbáló folyamatát. Már tavasszal meglátogattuk néhányszor az ak-kor még egy csoportban játszó gyerekeket, Szilvi és Kati né-nit, így szeptember elején már ismerős helyre indultunk.

Nem csak a hely volt ismerős, de már név szerint ismerte a kispajtásokat, a gondozókat, az udvari és benti játékokat. Nem érte váratlanul az otthonitól kicsit eltérő napirend, az itteni más szokások.

Az elválás mégis nehéz. A szülőnek azért, mert teljes bi-zalmat kell szavazni azoknak, akikre rábízza a gyermekét, és

bíznia kell a gyerekében is hogy nélküle is megállja a helyét egy alapvetően szerető-óvó, de mégis a családon kívüli kör-nyezetben. A kisgyereknek pedig azért, mert először éli át, hogy az anya és a családtagokon túli világ is lehet szerető és biztonságos, és az ismeretlen új, eddig nem tapasztalt élmé-nyeket hozhat.

A családi napközi formája támogatja azt, hogy a család-ból a külvilág felé ezeket a fontos első lépéseket a gyerekek sok személyes odafigyelést kapva, szeretetteljes légkörben, kiscsoportban (szinte nagycsaládi viszonyok között) igény szerinti tempóban tegyék meg.

A formához fontos a tartalom, Szilvi néni, Kati néni, Évi néni és Kriszti néni nagyon értik a gyerekek nyelvét, minden rezdülésüket „veszik”, szeretettel és türelemmel irányítják őket.

Lenke reggelente még bújik hozzám miközben kacsingat befelé, hogy a többiek épp mivel foglalatoskodnak. Hamar elvarázsolja őt is a mese, énekelés, mondókázás, a kézműves ügyeskedések. Délben pedig egy jókedvű, aktívan játszó kis-lányt találok, aki otthon a babájával óvodásat játszik.

Schubert Félix és Csató Szilvia

Gábor Tamás vagyok, 1984-ben születtem Szegeden. A szegedi Dugonics András Piarista Gimná-ziumban érettségiztem, majd a Sze-gedi Tudományegyetemen magyar szakon, a Szegedi Hittudományi Fő-iskolán pedig hittanár szakon végez-tem. Mindeközben az egyházmegyei kántortanfolyamot is elvégeztem. Je-lenleg a zsombói Kisboldogasszony

Plébánia kántora és gyermekscholájának vezetője vagyok.Idén májusban házasodtam meg; feleségemmel, Ritával

egyelőre Zsombón, a szüleimnél lakunk. Ő is kántori felada-tokat lát el Szatymazon, valamint a német és pedagógia sza-kos diplomamunkáit írja.

Örömmel vállaltam el Attila atya felkérését, hogy a plébá-nia hitoktatási munkájába bekapcsolódjam. Három évvel ez-előtt jártam először Szentmihályon, amikor egy tábort tartot-tunk itt. Már akkor nagyon megtetszett e település hangulata, de még nem is sejtettem, hogy szorosabb kapcsolatban fogok állni az itt élő közösséggel. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi ragadott meg benne, de azóta is bármikor idejöttem, min-dig ugyanazokat a pozitív érzéseket tapasztaltam magamban.

Évek óta foglalkozom gyerekekkel és fiatalokkal különfé-le szervezeti keretek között: iskolában, plébánián, kórusban, táborokban. Munkám közben a gyermekek számos kérdést fogalmaztak meg az élettel, az emberrel, hittel, vallással és Istennel kapcsolatban. Mind-mind nagyon komoly őszinte

kérdések és problémafelvetések, melyekkel mindannyian fog-lalkozunk egész életünk során. S azt tapasztaltam, hogy az Egy-házunk hagyománya, tanítása és élete választ tud adni ezekre a kérdésekre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hitoktatás ne csupán e hagyományok és a történeti tények megtanulása le-gyen, hanem azt szeretném, hogy mindez megjelenjen és élő-vé váljon a mindennapi életünkben. Így a Szentírás, az istenhit és a szertartások mintegy éltető erőforrásként jelennek meg.

Terveim szerint a katekézis során számos módszer segítsé-gével a gyerekekkel/fiatalokkal életre kelthetjük a több ezer éves bibliai szövegeket, történeteket, s ezáltal közelebb ke-rülünk azok üzenetéhez. Továbbá megérthetjük Egyházunk liturgikus cselekedeteit, annak szimbolikusságát, ami által a szentmisén való részvétel során még több mindent felfogunk abból, amit Isten ott nekünk ajándékoz. Valamint képessé válhatunk arra is, hogy meg tudjuk fogalmazni magunk és mások számára is azt, hogy miben hiszünk és remélünk.

Remélem, hogy a közös munkálkodás által sikerül majd mindannyiunknak megtapasztalni azt az Istent, aki Jézusban közel jött hozzánk és köztünk maradt, aki számára nagyon fontosak vagyunk, és aki bennünket boldoggá akar tenni.

Szeretettel várom a régi hittanosok mellett azokat a gye-rekeket is, akik eddig korábban nem vettek részt ilyen fog-lalkozásokon. Valamint kérem a kedves olvasót, hogy az is-meretségi köréhez tartozó gyermekeket bíztassa a plébániai foglalkozásokon való részvételre.

Gábor Tamás (30/479-98-40)

Kispalánták a napköziben

Új hittan tanár

8

Dr. Thorday Attilaplébános elérhető a szentmisék

előtt és után a templomban,és a 30/530-6201 vagy 20/770-0670

telefonszámon.

Anyakönyvi hírek2011. június-szeptember

KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLT:Jún.: Békési Csaba és Bélteki Éva lánya: LauraJúl.: Boldizsár György és Hell Edina lánya: Lara Kata Boldizsár Zoltán és Gyömbér Szandra 2 fia: Ádám és Máté Bán Imre András és Ferentzi Márta fia: BarnabásAug.: Simon István és Farkas Csamangó Tímea Éva 4 lánya: Barbara, Krisztina, Alexandra és Kinga

HáZASSáGoT KöTöTTEK:Aug.: Lóczi Attila és Németh AnnamáriaSzept.: Rabi Máté és Csiszár Mária Cseh György és Kis Gyöngyi

ELHUNYTAK:Jún.: Vásárhelyi Andrásné Muhari Ilona Szakál IstvánJúl.: Loksay Ferencné Katona Ilona Berta ImreAug.: Hódi Szilveszterné Szakál Erzsébet Pipicz IstvánSzept.: Ábrahám István

A temetéssel, harangozással kapcsolatban bizalommal keressék Fejes Ferencet a Hasító u. 6.

szám alatt vagy telefonon: 20/562 8557,aki a megyéspüspöktől engedéllyel rendelkezik

temetés végzésére és áldoztatásra.

A szeged-szentmihályi Szent Mihály Plébánia hírlevele 6710 Szeged, Palánta u. 2.

http://szeged-szentmihaly.plebania.hu Felelős kiadó: Dr. Thorday Attila, plébános; tördelő-szerkesztő: Bauer Annamária

Nyomtatás: SIGILLUM 2000 Bt., Kökörcsin u. 17.

MiserendVasárnap 9 óra.Hétköznap általában szerda, péntek 18 órakor.Az aktuális hirdetések a templomtorony aljában

levő hirdetőtáblán olvashatók.

I d ő p o n t : 2 0 1 1 . n o v e m b e r 4 - 6 .

Noé Gabi és Zoli:gazo.noe@gmail.com

20-532-2204 , 20-823-3495

Thorday Attila atya:thorday@gmail.com

Szentségi házasságra készülő fiatal párok számára október 7–9 között in-

tenzív felkészülést tartunk plébániánkon. Két házaspár és a plébános témafelvetései segítik az esküvőre készülőket.

Jelentkezni a plébánosnál lehet.

A Szentmihályon élő jubiláns házaspárokat (5, 10, 15, 20, 25... éves) a november 13-i szentmisén köszöntjük.

Hívjuk és várjuk mindazokat, akik itt kötöttek házassá-got, és azokat is, akik ugyan más templomban esküdtek, de azóta lakóközösségünk tagjai lettek. (Őket arra kérjük, hogy legalább egy héttel előbb jelentkezzenek a sekrestyében)

Fodor László és Szalai István vezetésével plébániánk métacsapata idén is részt vett az országos métabajnokségon.

Karitász ruhabörze: október 15-én, szombaton 9 órakor.