Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
VÁR- KERT Műszaki Tervezési Kft.
E-mail cím: [email protected] Fax.:365-6194,Tel.:279-0715
Székhely: 1113 Budapest, Karolina út 39. Postacím, műterem: 1114 Budapest, Fadrusz utca 5.
SZENTES EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERVE
2010.január
1
VÁR- KERT Műszaki Tervezési Kft.
E-mail cím: [email protected] Fax.:365-6194,Tel.:279-0715
Székhely: 1113 Budapest, Karolina út 39. Postacím, műterem: 1114 Budapest, Fadrusz utca 5.
SZENTES
EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI
STRATÉGIAI TERVE
ALÁÍRÓLAP
Megrendelő: Szentes Polgármesteri Hivatal ……………………………
Koordinátor: Wittek Krisztina főépítész ……………………………
Tervezők: Dobos Ivett ……………………………
tájépítész
Nemes Zoltán ……………………………
táj- és kerttervező mérnök
Szőke Tamás
városépítész ……………………………
Munkatárs: Zelenka Márta ……………………………
tájépítész
Budapest, 2010. január hó
2
VÁR- KERT Műszaki Tervezési Kft.
E-mail cím: [email protected] Fax.:365-6194,Tel.:279-0715
Székhely: 1113 Budapest, Karolina út 39. Postacím, műterem: 1114 Budapest, Fadrusz utca 5.
SZENTES
EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI
STRATÉGIAI TERVE
TARTALOMJEGYZÉK
1.) Az egységes közterületfejlesztési stratégia célja, feladata
2.) Szentes általános városarculati elemzése
3.) Területegységenkénti bemutatás, konfliktuselemzés
4.) Területegységenkénti közterületi arculatalakítási javaslatok
5.) A felhasználásra javasolt berendezések, anyagok bemutatása
Felhasznált irodalom:
Településszerkezeti terv (Euroil Kft 2007)
Örökségvédelmi hatástanulmány (Az Építész Bt 2007)
Városi történelmi Panteon (tanulmányterv) Hajdankert Kft 2009
Budapest, 2010. január hó
3
1. Az egységes közterület-fejlesztési stratégia célja, feladata,
működése
A város épületei által közrefogott és alkotott közterületek – szabad
terek, utcák, parkok, városi terek – adják a helyi társadalom
közösségi és egyéni életének alapvető fizikai keretét. Ennek
szakszerű, célszerű, tudatos és tervszerű alakítása közérdek.
Az egységes közterületi stratégia célja, hogy az utcák-terek-parkok
arculatát alakító formaképző elveket, legfontosabb teendőket és
beavatkozásokat – az adottságok és lehetőségek elemzését követően
– keretbe foglalja. Fő célkitűzése, hogy a közterületek kialakításával
és átalakításával összefüggő városi rehabilitáció és fejlesztés minél
előnyösebben befolyásolja a város versenyképességét és
attraktivitását, a lakosság életminőségét.
A stratégiai terv tágabban értelmezett célja a városi közterületek
alakítására vonatkozó döntések orientálása. Kiemelt feladata a
fizikai és biológiai eszközöket alkalmazó közterületi beavatkozások
tárgyi, anyag- és eszközhasználati, növényesítési-fásítási kultúra
fejlődésének segítése, a konkrét projektekkel kapcsolatos tervezés és
a azokkal kapcsolatos döntések támogatása. Feladata továbbá, hogy
kézikönyv-szerűen példákat és lehetőségeket kínáljon a
városrehabilitáció és városfejlesztés során napirendre kerülő
közterületi fejlesztések arculati alakításához.
A stratégiai terv közvetlen – az egyes döntési folyamatokban
érvényesítendő – célja pedig tervezési-beavatkozási illetve
kivitelezési irányelvek biztosítása az elkövetkezendő legalább
középhosszú távú időszak közterületi beruházásai megvalósításához.
A megfelelő irányelvrendszer helyi építési jogszabályokhoz való
kapcsolásával, azok hivatkozható mellékletévé válásával példaértékű
városarculati kézikönyv készülhet, amely egyértelmű támpontot ad a
közterületfejlesztésben szereplők részére.
A Szentes közterületi arculatát meghatározó elemek összefüggései
Épített környezet Közterületi tárgyi
környezet
Természeti
környezet
- épített örökség,
városszerkezet,
stílus, kor szerint
- fejlesztési tervek
- rehabilitációs
tervek
- mikroarchitektúra,
utcabútorok, burkolatok,
műalkotások, világítás,
információs elemek,
közművek,
- egyedi elemek
(szökőkutak, stb.)
- fasorok, parkok,
vízfelületek,
- zöldterület-
fejlesztési tervek
1. Közterületi arculatot meghatározó elemek értékelése
2. Fejlesztési javaslatok
3. Környezetalakító elemek bemutatása
4
2. Szentes általános városarculati elemzése
Szentes ma 30.000 fő által lakott, mintegy 35.000 ha-os
közigazgatási területű, jellegzetes Dél-Alföldi középváros.
Építészeti-települési karakterét a távolabbi és a közeli várostörténet
egyaránt intenzíven befolyásolta.
Az eredetileg a Tiszán és a Kurcán létrejött átkelőhelyek melletti,
egyszerű halászfaluból kifejlődött településből – többszöri teljes
elpusztulást követően – a XVIII. században kezdődött a mai
településszerkezetű város kialakulása. Ezért a városközpont mai
arculatát dominánsan befolyásoló középületek, tér és utcarendszer
létrejötte csak a XIX. sz. utolsó negyedében indult meg. Szentes
városi jogállását az 1867. évi kiegyezés után szerezte vissza, sőt
1883-ban megyeszékhely lett, így városi szerepköre kiterjedt. Az
ehhez szükséges középület állomány ezért csak ebben az időben
kezdett kialakulni, meghatározva a történelmi városmag eklektikus
építészeti karakterét. A város történelminek tekinthető központja a
Kossuth teret és Kossuth utcát övező belvárosi zóna, ahol a
templomok, az oktatási és közigazgatási létesítmények, a
Megyeháza, a Bíróság, az egykori Petőfi Szálló, a mozi, a boltok, a
posta és a vendéglátó helyek sűrűsödnek.
A városközpont (belváros) északon és délen kiterjed az Alsó és
Felsőpártra is, melyekben alközpontok már nem jöttek létre. A
szűkebb értelemben vett Belváros jellemző beépítési módja a
közökkel helyenként megszakított zártsorú térfalrendszer. A
középületek kivételével a földszintes-egyszintes beépítés jellemző,
melyet a közlekedési hierarchiát jól tükröző, rendezett utcahálózat
tagol.
A szűkebben vett belvároson kívül kifejezetten kisvárosi hangulatú,
harmonikus településkép alakult ki, változó minőségű és állapotú
épületállománnyal és közterületekkel.
Kivételt a belvároshoz az 1970-es években épített, nem éppen
szervesen csatlakozó, telepszerű kis zöldfelületekkel tagolt
lakótelepek, valamint a 70-es években épített új középületek
jelentenek.
A városkaraktert erősen befolyásoló tényező a Kurca folyócska és
két partja, mely kínálkozó ökológiai folyosóként szervezi a tőle
keletebbre fekvő régebbi és nyugatabbra fekvő újabb, jórészt
kertvárosias és falusias, néhol telepszerű lakóterületeket (Kisér,
Bereklapos, Termáltelep, Kertváros, Hékéd, Felsőpárt, Alsópárt). A
vízparti zöldsáv kiszélesedik és funkciókkal gazdagodik a
városközpont közeli intenzíven fásított, uszodát, strandot, kempinget
is tartalmazó Széchenyi-liget parknál.
A település belterületéhez csatlakozó, zártkert jellegű, vegyes
területfelhasználású, kaotikus utcarendszerű városrész a Nagyhegy
5
rendezetlen, arctalan közterületekkel és hátrányos általános
településképpel.
A szentesi városkép jellegzetességeinek tekinthetők a belterületekbe
beékelődő, részben azokhoz kívülről tapadó, kedvezőtlen arculatú
üvegházas-fóliás kertterületek is.
Különleges adottság a belterületen kívüli, de jelentős fejlesztési
potenciállal rendelkező, az elfolyó termál vizeket átmenetileg tároló
Termál tavak zónája.
Szentes beépített területeihez tartoznak a vasútvonal mellett, attól
keletre húzódó iparterületek, melyek városképi szempontból értéket
nem képviselnek. Kivételt a volt téglagyári objektumok néhány
megmaradt része és a víztorony jellegzetes látvány-eleme jelent.
Szentes utcahálózata – a belváros legszűkebb utcáinak kivételével –
jellemzően fásított. Általánosságban megállapítható, hogy a fasorok
kevéssé egyöntetűek, vegyes fafajúak és egészségi állapotúak.
Városias arculatot pozitívan befolyásoló, nagyon karakteres fasorai a
városnak nincsenek, e téren a fejlesztésnek tág tere nyílik.
A közterületek – elsősorban a Belváros – kiemelt értékei a nagy
számú és jellemzően kiemelt minőségű értékű, több képzőművészeti
korszakot és stílust reprezentáló szobrok, térplasztikák,
emlékművek.
2.1 Utcaberendezések jelenlegi arculati adottságai és konfliktusai
2.1.1 Jelenlegi burkolatok és alkalmazásuk
• Aszfaltos burkolat
Gépjármű úttestként, járda és parkolófelületként egyaránt használt.
Többnyire rossz állapotú (rosszul megépített, vagy részleges bontása
után nem megfelelően javított), szegényes városképet nyújtó
burkolattípus. A pormentes burkolatok közül ez a Szentesen
leginkább elterjedt. A belső belvárosi zónából ma már kiszorulóban
van.
• Betonlap járda
A falusias és kertvárosias területeken kisforgalmú járdaként használt
burkolási mód. A lakótelepeken előforduló betonlapos járdák
leromlottak, cserélendők.
• Szürke és színes beton térkő
Az elmúlt 20 évben megjelent gyalogos járda fedési lehetőség. A
létrejött arculat nagyon függ a beépített térkő színétől, minőségétől
és a kivitelezés színvonalától. Jó minőségű térkő burkolat van a
Kossuth téren, a látványt a túl sokféle együtthasznált típus
keveredése lerontja. Kedvező a Kurca-parton elinduló egységes
szürkés-piros térkő járda. Kedvezőtlen látványt nyújt az Iskola utca
tarka járdaburkolata, mely jelenleg nem illik környezetébe. A
legrosszabb minőségű, legolcsóbb szürke térkövekből épített járdák
6
még újonnan épített állapotban is az épített környezetet lerontják,
elhanyagolt, sivár arculatot adnak (pl. Evangélikus templom melletti
járda).
• Andezit kiskockakő és nagykockakő
Szentesen kevéssé használt burkolóanyag. Elsősorban szobrok,
szökőkutak kiemelésére, azok környezetében fordul elő a városban
(pl. Szöllősy Géza tér, Evangélikus templommal szemközti
kútszobor). Bevált burkolatanyag a közelmúltban átépített Kiss
Bálint utcában, a úttesten és a parkolóhelyeken. Itt a tégla burkolatú
járdával együtt harmonikus képet ad.
• Fagyálló tégla
Ez Szentesen igen kedvelt, gyakran alkalmazott és bevált anyag
járda és díszburkolat építésére.
• Gyöngykavics
Jó minőségben, megfelelő szegélyekkel, illeszkedő kertépítészeti
környezetben elegáns sétányburkolat lehet. Szentesen jó példa erre
az Erzsébet tér. Ez a burkolattípus azonban nagyon igényes a
fenntartásra, rendszeres karbantartást igényel. Ennek hiányában akár
szánalmas is lehet (pl. néhány lakótelepi közterület).
• Monolit beton
Egykor kedvelt, gyakran alkalmazott burkolatépítési anyag volt.
Nagyon igényes a jó minőségű beépítésre, szegélyezésre,
felületkialakításra. Szentes monolit beton burkolatai mára
jellemzően leromlottak.
• Burkolati szegélyek
Jelentőségük a burkolatok arculatkialakításában igen nagy.
Szentesen leggyakoribb a süllyesztett betonszegély, mely – jó
minőségű beépítésre kerülő anyag esetén – elfogadható minőséget
jelent. A kiskockakő burkolatok mellett kiemelt nagykockakő
szegély elegáns lehet. A szentesi téglaburkolatok mellett a tégla
szegélyezés, kiemelt növénykazetta szélek jól illeszkednek,
harmonikus képet mutatnak megfelelő színválasztás mellett.
2.1.2 Jelenlegi utcabútorállomány
• Padok, hulladékgyűjtők
Szentesen nincs egységes utcabútor használat. Harmonikus, az
épített környezethez stílusában illeszkedő, viszonylag egységes
képet ebből a szempontból csak az Erzsébet tér, valamint a Kossuth
tér közterületi együttese jelent. Ezeken a tereken a mérsékelten
historizáló, ívelt vaslábú, háttámlás, lécezett fa ülőfelületű és
háttámlájú padok, valamint a hozzájuk színben és formában
illeszkedő fém hulladékgyűjtők egymáshoz és környezetükhöz jól
illeszkednek. Egyébként e tekintetben a sokféleség, a gyűjteményes
jelleg (korban, színben, formavilágban és minőségben) uralkodik a
városban. Vonatkozik ez az egyedi utcabútor családokra is, mivel
7
következetesen összehangolt arculatra törekvés csak a sétáló utca
térségében fedezhető fel. Itt is elrontja az összképet a kiemelt szélű
virágágy szélére épített, meglehetősen fantáziátlan, sivár, egy városi
sétány rangjához nem illő megjelenésű négyoldali padsáv.
• Növénytartó edények
Zavaróan változatos képet és erősen változó igényszintet mutatnak a
növénytartó edények is. Igazán jól sikerültnek csak a sétáló utca
lécvázas, paddal is kombinált edényei tekinthetők. Különösen
zavaróak az Apponyi téri lakótelep törött, kidőlt falú, megsüllyedt,
de már eredetileg is nagyon rossz minőségű beton növénykazettái.
• Kerékpártárolók
Szentesen kiemelt jelentősége van a kerékpáros közlekedésnek.
Ennek sajnálatos vonzata a stílusban, korban, minőségben, színben,
állapotban, anyaghasználatban és igényességben nagyon eltérő,
tarkabarka képet mutató kerékpártároló gyűjtemény. Ezeknek
legalább részleges egységesítése már csak a műszaki állapotuk miatt
is elkerülhetetlen. A már megindult átalakítás egyik alkalmazható
példája a Rózsa Gábor tér szélén található szögletes kerékpártároló.
2.1.3 Jelenlegi köz- és térvilágítási arculat
Magyarország településeire általánosságban elmondható, hogy az
utóbbi éveket-évtizedeket megelőzően a közterületi világítási
berendezések megjelenésének illetve a világítási paraméterek
(fényhőmérséklet, dinamika, zavaró fények elleni beavatkozás, stb.)
arculati tervezésének nem volt hagyománya. A közvilágítás arculatát
Szentesen is elsősorban a technológia és az üzemeltetés szempontjai
alapján kerültek ki a berendezések a közterületekre, sokkal inkább
városüzemeltetési-közműlétesítési szabályszerűségek alapján, mint
esztétikai elveknek megfeleltetve.
A közvilágítás és arculati elemeinek fejlődésében három fontos
folyamat zajlott/zajlik le a közelmúltban és a jelenlegi időszakban:
– A rendszerváltás időszakában lezajlott egy világításkorszerűsítés,
amely részben az elavult fényforrásokkal üzemelő berendezések
cseréjére illetve az energiatakarékosság szempontjaira volt
figyelemmel. Szentes városának jelenlegi közúti világítási
berendezései ezt a korszakot illusztrálják.
– Az értékvédelem és értékőrzés erősödésével az elmúlt másfél-két
évtizedben a történeti belvárosok területén megjelentek az egykori
öntöttvas, historizáló berendezések újragyártott vagy rekonstruált
másai. Ezzel a közvilágítás elemei beléptek az utcakép formálásában
aktívan részt vevő, területi-városi identitást is hordozó elemei közé.
Ekkortól már nem pusztán közműlétesítményekről lehet beszélni. Ez
a törekvés jelenik meg mostanában egyre erőteljesebben a modern
világot tükröző közterületi-szabadtér építészeti beavatkozások során
is, ahol a modern építészeti karakterhez modern és dekoratív
berendezéseket választanak a tervezők. Kialakulófélben van az a
8
nézet, hogy a világítási berendezés nappali élete folyamán is vegyen
részt az utcaképben, köztárgyként jelenjen meg.
– Lényeges folyamat továbbá, hogy manapság egy újabb,
környezettudatos gondolkodásból táplálkozó korszerűsítési folyamat
indult el, amely újabb és még takarékosabb világítási technológiák
felé vezet. Ez részben a fényforrások, részben a tükrök-lámpatestek
fejlődését indukálta. Nem véletlen, hogy a jelenlegi közterületi
rehabilitációs pályázatokban is központi követelmény az
energiamegtakarítás. Ugyancsak a környezetvédelem-
természetvédelem megerősödésével fejlődésével jelent meg a
fényszennyezés illetve városi területeken a zavaró fények
kiküszöbölésének elve is. A városi területeken ennek első lépései
lehetnek a fénypontmagasság helyes megválasztása (lakóépületek
ablakaihoz viszonyítás) illetve a célzottan a megvilágítandó felületet
megvilágító berendezések-technológiák alkalmazása. Ez utóbbi
szempont alkalmazásának hiánya Szentesen is megfigyelhető:
– a korábban kedvelt, de alacsony hatékonyságú gömb alakú
lámpatestek gyalogos felületek mentén és parkokban való szinte
kizárólagos telepítése.
– A díszvilágításban is ma elsősorban a nagy energiaigényű
fényárvilágítások terjedtek el. Ezek létjogosultsága természetesen
nem kérdőjelezhető meg a város legmeghatározóbb építészeti
alkotásai esetében, de a mai design szemlélet egyre inkább az
architekturálisabb, egyes építészeti sajátosságokat kiemelő célzott és
takarékos megoldások felé mozdul el. Nem véletlen, hogy ezzel egy
időszakban nyernek egyre nagyobb teret a LED-es alkalmazások.
Szentesen a jelenlegi világítási arculat szempontjából az alábbiak
érdemelnek figyelmet illetve mielőbbi tervszerű beavatkozást:
– A városban nincs területileg és funkcionális szempontból
tekinthető differenciált világításdesign. Az egész városban
meghatározóan sárga, nátriumos fényforrások ködében vesznek el a
város kiemelt közterületei. A modern világítástervezés ma már ezzel
szemben kiemelten fontosnak tartja, hogy a város éjszakai arculata a
közlekedőt vezesse, utaljon a városi területek hierarchiájára és
funkciójára.
– A világítási berendezés-utcaképformálás relációban Szentesen
leginkább a már említett historizáló berendezések érik el céljukat. A
hagyományos kandeláberek a XIX. sz. fordulója időszakában épült
belvárosi épületállománnyal jó harmonizálnak, fénypontmagasságuk
és arányaik nappal is díszére válnak a városnak. Hátrányuk, hogy
kézimunka-, és időigényes, így drága gyártásuk nagy tömegben való
telepítésüket nem teheti lehetővé.
– Nem így a kék színükkel és sok esetben a környező
épületmagasságokkal-építészeti síkokkal konkuráló méretekkel
megjelenő közúti világítási berendezések. Sem arculatukat, sem
9
pedig technológiájukat tekintve nem felelhetnek meg ezek egy
igényes és tervszerű közterületi fejlesztés követelményeinek.
– A település gyalogos és parki közterületein általánosan a több
gyártó által is korábban gyártott gömb alakú lámpák váltak
meghatározóvá. Ezeket a korábban már említett funkcionális
hátrányaikon túl festett vagy betonoszlopaik is alkalmatlanná teszik
egy új alapokon fekvő városépítészeti környezetalakítási
rendszerben való szerepeltetésre.
2.1.4 Közterületi közműlétesítmények
Jelenleg a város közterületein fellelhető közműlétesítményekről
(aknák, trafók, hír- és távközlési műtárgyak, oszlopok)
általánosságban elmondható, hogy kialakításuk nem esztétikus, a
környezetükbe egyáltalán nem illeszkednek és sokszor leromlott
állapotúak. Egyes esetekben nem csak csúnyák, hanem rossz
műszaki állapotuk miatt balesetveszélyesek is (pl. közvilágítási
oszlopokon rosszul záródó, vagy nyitott szerelvény dobozok). A
burkolatok szintjében lévő aknafedlapok sem kedvező
megjelenésűek.
2.1.5 Szobrok, emlékművek, szökőkutak
Szentesen szép számban találhatóak emlékművek, emléktáblák,
szobrok, kútszobrok, szökőkutak. Ezek általában jó állapotúak, bár a
kútszobrok kisebb-nagyobb felújításra szorulnának. Elhelyezésük és
szűkebb környezetük kialakítása azonban nem minden esetben
megfelelő.
10
Padok
Erzsébet tér
Kossuth Lajos tér
Szöllősy Géza tér
Ortodox templom körüli tér
Helyzetelemzés bemutatása fotókon
11
Ortodox templom körüli tér
Ortodox templom körüli tér
Fehér ház tetőterasza
Nagy Ferenc utcáról nyíló tér
12
Evangélikus templommal szemközti tér
Olimpiai tölgy melletti terület
Sportcsarnok előtere
Kossuth Lajos utca
13
Lakótelep
Lakótelep
Lakótelep
Lakótelep
14
Növénytartók, hulladékgyűjtők és kerékpártákolók
Nagy Ferenc utca
Rózsa Gábor tér Ady Endre utca
Szolgáltató ház leromlott tetőterasza
Fehér ház tetőterasza
15
Nagy Ferenc utca Nagy Ferenc utca
Apponyi téri lakótelep
Práterház előtti tér
Apponyi téri lakótelep
16
Kossuth Lajos tér
Rózsa Gábor tér
Szent Imre herceg utca a Horváth Mihály Gimnázium előtt
Sportcsarnok előtere
17
18
Apponyi téri lakótelep
Lakótelep
Posta és Práterház közötti tér
Autóbusz pályaudvar körüli terület
19
Ortodox templom környezete
Rózsa Gábor tér széle
20
Szent Imre herceg utca, gimnázium előtere
Lakótelep
Ifjúsági ház környezete
Lakótelep
21
Kerítések, forgalomterelők
Erzsébet tér
Autóbusz pályaudvar
Petőfi Sándor utca
Apponyi téri lakótelep
22
Széchenyi liget Kandeláberek
Kossuth Lajos tér
Szent Miklós templom környezete
Kiss Bálint utca
23
Szent Miklós templom környezete
Kossuth Lajos utca
Erzsébet tér
Kossuth Lajos utca
24
Posta előtti tér
Kossuth Lajos utca
Ifjúsági ház melletti tér
Autóbusz pályaudvar
25
Kurca-part
Kurca-part
Erzsébet tér
Lakótelep
26
Lakótelep
Közterületi közmű műtárgyak
27
28
29
30
Szobrok, emlékművek, szökőkutak
Kossuth Lajos szobra 1934.
Horváth Mihály püspök, történetíró szobra 1934.
Fortuna 1991.
I. világháborús emlékmű 1926.
31
Szentháromság szobor 1886.
Szent József szobor 1891.
Wass Albert mellszobra 2008.
II. világháborús emlékmű 1989.
32
Széchenyi emlékoszlop 1985.
Habcsók
33
Olvasó nő 2002.
Földmunkás (Kubikos) szobra 1940.
Tanácsköztársasági emlékmű 1969.
Kútszobor – csoportozat 1886.
34
Randevú 1991.
Szökőkút
Ivókút
Ivókút
35
A medicináról 1987.
36
1. ábra Szentes belterületeinek átnézeti térképe
37
3. Területegységenkénti bemutatás, konfliktus-elemzés
3.1 Belváros
Szentes belvárosi zónájának jellemzője a XIX. sz. vége – XX. sz.
eleje hangsúlyos építészeti elemeinek (Városháza, Megyeháza,
Református templom, Szent Anna katolikus templom, Szent Miklós
ortodox templom, Petőfi Szálló, Evangélikus templom) és az 1960-
70-es évek ugyancsak hangsúlyos építészeti elemeinek (Fehér-ház,
Szolgáltató-ház, Művelődési és Ifjúsági ház) keveredése, alapvetően
zártsorú beépítésű, földszintes-emeletes építészeti háttérben. A
térség jellemzője a rangos főutcákkal (Kossuth Lajos utca, Szent
Imre herceg útja, Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca) való átjártság
és feltártság, valamint a jó arányú terek kapcsolódása (Kossuth Lajos
tér, Erzsébet tér, Plébánia előtti tér) az utcahálózathoz.
A közterületeket az alábbiak jellemzik:
• Erzsébet tér
Stílusosan felújított, átépített, jól karbantartott, mint zöldfelület
feltétlenül a belváros dísze. Közterület-rendezési beavatkozásokra
nem szorul, karbantartásáról kell továbbra is gondoskodni.
• Kossuth Lajos tér
Szobrokban, emlékművekben gazdag, a közelmúltban átépített,
felújított. Hátránya, hogy nem sikerült a felújítás előtt eldönteni,
hogy városi főtér vagy park legyen-e, ezért a két funkció nem
mindig szerencsésen keveredik benne. Zöldfelületei ápoltak, szépek.
A tér hátránya, hogy motívumokban túl gazdag (szökőkút rendszer,
nyilvános WC fölé épített szabadtéri színpad), gyalogutakkal
felszabdalt, ezért zöldfelületei elaprózódottak.
• Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér
Szép építészeti háttér előtt, döntően közlekedési területként szolgáló,
a Szentháromság-szobrot zöldített szigetben parkolókkal és utakkal
körülvett, rosszul szervezett közterület.
• Szöllősy Géza tér
Szép szoborral (Randevú, 1991, Máté István) díszített kiszélesedő
utcatorkolat. Burkolatai, utcabútorai, zöldfelületei felújítandók,
átépítendők. Kialakításánál az Iskola utca rendezéséhez kell
kapcsolódni.
• Autóbusz pályaudvar
Gyalogos felületekkel, gépkocsi parkolókkal és kerékpártárolókkal a
forgalmi igénybevettséghez képest kevéssé kiszolgált, döntően
közlekedési terület. Utcabútorai, gyalogos burkolatai, zöldfelületei
felújításra-átépítésre szorulnak.
• Ortodox templom környezete
Szerencsétlen építészeti stíluskeveredés a Fehér-ház és a Szolgáltató
ház 1970-es évekbeli modernista épületeinek, valamint a Szent
Miklós templomnak és Petőfi Szállónak az építészeti együttese. Ront
38
az összképen a Fényírda melletti foghíj is. A templom és a
Szolgáltató ház előtti tér rendezett, de nem hibátlan. A Rózsa Gábor
nevű térrész zavarosan szervezett sétány és játszótér együttese.
• Evangélikus templom előtti tér
Rendezetlen, kevéssé karbantartott zöldfelületek övezik a műemléki
templomot. A kapcsolódó gyalogos burkolatok leromlottak, vegyes
anyagfelhasználásúak. A közterületi arculatot nagyméretű közmű
műtárgy képe is hátrányosan befolyásolja. Feltétlenül felújítandó,
átépítendő.
• Posta és Páterház előtti tér
Szép szobor (Fortuna, 1991, K. Tóth Vali) díszíti. Felújításra,
átépítésre csak a közlekedésszervezés módosulása, vagy a
közműhálózat átépítése esetén indokolt.
• Művelődési és Ifjúsági Ház előtti tér
Süllyesztett, burkolt, bekerített, részben sportpályaként, részben
rendezvény-térként funkcionáló, korlátozott közhasználatú
zöldfelület. Zöldfelületei, burkolatai, berendezési tárgyai és
felszerelései erős felújításra szorulnak. A Művelődési Ház északi
homlokzata előtti közterületi lépcső, mely a Tóth József utcát és a
Kurca-parti sétányt köti össze, leromlott, érintkező zöldfelületei
elhanyagoltak, igénytelenek. Rendezésüket gátolja nagyméretű,
otromba közmű műtárgyak jelenléte.
• Kossuth Lajos utca
A Belvárost átszelő, a Csongrádi úttól a vasútvonal felé vezető
forgalmas főútvonal. Burkolatai, járdái, utcabútorzata a Petőfi
utcától kifelé vezető szakaszon elavultak, teljes rekonstrukcióra
szorulnak minden tekintetben (út- és járdaburkolatok, közművek,
dísz- és közvilágítás, zöldfelületek).
• Szent Imre herceg utca
Járdaburkolatai, zöldfelületei felújítandók, átépítendők. A Horváth
Mihály Gimnázium előtti járda, főbejárati zóna és zöldsáv teljes
átépítésre szorul. A Vásárhelyi út torkolatában lévő Olimpiai-tölgy
melletti ülőfal, térburkolat és zöldfelület tönkrement, teljes
felújításra szorul.
• Iskola utca
Elavult burkolatú, ízléstelen korlátokkal lehatárolt zöldfelületei teljes
felújításra szorulnak.
• Szent Anna utca
A Kurca-parttól a Belvárosba vezető, faltól-falig rendezendő, vegyes
forgalomra átalakítandó utcácska.
• Kiss Bálint utca
Színvonalasan átépített, egységes arculattal kialakított belvárosi
utca. A további felújítások során a mellékutcák kialakításánál az itt
alkalmazott arculati elemek jól felhasználhatók.
39
• Petőfi Sándor utca
Belvárosi pozíciójából fakadó szerepét csak mint gépkocsi-forgalmi
út tölti be, keskeny járdái miatt a kapcsolódó szolgáltató
létesítményeket (kereskedelem-vendéglátás) nem szolgálja
megfelelően. Teljes felújítása, a járdák, fasorok, közvilágítás
rendezése indokolt.
• Ady Endre utca
Szerepe és problematikája a Petőfi Sándor utcáéval azonos.
• Nagy Ferenc utca, Jövendő utca
Szentes első és igazi sétáló utcája. Hátránya, hogy lényegében nem
köt össze semmit semmivel, így valódi sétáló funkciót alig tölt be.
Arculati kialakítása viszont így is kedvező, egyedi utcabútorai,
növénykazettái jellegzetes, markáns környezetalakító elemek. A
sétáló utca a kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket
működésükben segíti, barátságos, korszerű városias arculatot ad, bár
lassan felújításra szorul.
3.2 Kurca-part
A Kurca-part Szentes kiemelkedő zöldfelületi értéke. Kialakítottsága
a Belváros közelsége szerint változó. Legintenzívebben rendezett
zónája a Csongrádi úti hídtól északra a kórházig, délre a stranddal
szemközti öbölig tart. Ezen szakaszokon - ha nem is végig - szilárd
burkolattal fedve kétoldali sétány kíséri. A partot a telepített
faállomány, a hídtól délre a Belváros felőli oldalon mocsárciprusok,
a Széchenyi-liget mellett hatalmas platánok kísérik. A távolabbi
partszakaszok már nem járhatók végig rendezett sétányon és
kertészeti ételemben sem rendezettek. A vízpartot kísérő természetes
sásos-nádas vegetáció a belvárosi sétányszakasz mellett kiritkított, a
távolabbi folyópartokon pedig túlságosan elburjánzott. A
vizisportokat, sétát szolgáló partberendezés és világítás, parkbútorzat
lényegében hiányzik, ha van is, elavult, felújításra szorul. Ez a
megállapítás a partok közti átjárást lehetővé tevő gyalogos és
gépjármű hidakra is vonatkozik.
A Széchenyi-liget közparkja a Kurca-parthoz kapcsolódó, 7,5 ha-os,
kiemelten értékes, helyi természetvédelem alatt álló zöldfelülete a
városnak. Faállománya vegyes, erdőszerűen besűrűsödött, tudatos
térképzési tervezési szempontokat nem tükröz. A Csongrádi úti
hídhoz kapcsolódó kapuja jellegzetes, sajátos, feltétlenül – mint
egyedi kertépítészeti műtárgy – megőrzendő alkotás. Sétányhálózata,
játszótere, pihenő és sétaterületei átépítésre szorulnak. A ligetbe
ékelődő létesítmények rendezetlen parkolói arculatilag súlyosan
kifogásolhatók. A parkban található szobrok (II. Világháborús
emlékmű a bejáratnál, Földmunkás (Koszta József), Múzeum előtt
Széchenyi István mellszobra) a park kiemelt arculati értékei.
40
3.3 Lakótelepek
Szentes többszintes panel szerkezetű, a Belvároshoz kapcsolódó
lakótelepei a Kossuth Lajos utca és az Apponyi tér térségében
találhatók. Elsősorban az Apponyi téri lakótelep arculata,
közterületeinek és épületeinek állapota hagy kívánni valókat maga
után, mivel itt a közterületi arculatot meghatározó minden épített és
élő elem (burkolatok, utca és parkbútorok, játszószerek, tér- és
közvilágítás, növényzet – elsősorban gyepfelületek, cserje és
talajtakaró állomány) mára elavult, teljes felújításra szorul. Ez
vonatkozik az épületállományra, a kerítésekre és a közintézmények
közterületekhez kapcsolódó részeire egyaránt.
3.4 Kertvárosias területek
Szentes kertvárosias lakóterületeire a földszintes beépítés, a központ
és közpark-közkert nélküliség és a rendezett, bár változó
kiépítettségű utcahálózat megléte a jellemző. A közterületi arculatot
meghatározó elemek ezért szegényesek, leginkább az út- és
járdaburkolatokra, a fasorokra, a közvilágítás és a közművesítés
létesítményeire szorítkoznak.
Az adottságokat és lehetőségeket az építészeti-történeti múlt, a
városszerkezetben betöltött hely is erősen befolyásolja. Bár az
adottságok sokban hasonlóak, mégis jelentősen eltérő arculatúak az
Alsópárt és a Kisér szűk, keskeny, kisméretű ingatlanokat felfűző
utcái, és a Felsőpárt szélesebb, rendezettebb, nagyobb ingatlanokat
felfűző, látszólag jobban karbantartott elegánsabb utcái.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az arculati fejlesztés igényei és
lehetőségei egyaránt szűkösek a kertvárosi zónákban. Ugyanakkor
ezen területek fejlesztése a közterületek relatíve nagy kiterjedése
miatt nagy anyagi erők mozgósítását teszik szükségessé és kevéssé
látványos eredményeket hoznak, ezért ezen fejlesztések a
várospolitikai döntések során általában háttérbe szorulnak.
3.5 Iparterületek
Szentes ipari zónája a vasútvonaltól keletre a külterületek határáig
húzódik. Arculatát a kevéssé attraktív ipari építészet és a kis
kiterjedésű, igénytelen kiépítettségű közterületek hálózata határozza
meg. A közterületek fejlesztését csak egy arculatára is igényes, nagy
presztízsű, nagy anyagi erővel is rendelkező fejlesztő megjelenése
teheti aktuálissá, pedig a térség esztétikai értékeket is hordoz. Az
egykori Zsoldos Gyártelep korábban téglagyártást szolgáló
megmaradt építményei (gyárkémény, egyes épületek) megőrzendő
és egy nagyvonalú fejlesztő által megszüntetve-megőrzött karakteres
elemei lehetnek bármilyen ipari funkciójú új projektnek és tágabb
környezetüknek. Hasznosításra és a városi táj színesebbé tételére
alkalmasak a volt téglagyárak területébe ékelődő, egykori
41
anyagnyerő gödrök helyén képződött téglagyári tavak jelentős
vízfelületei és zöldbe ágyazott partjai is.
42
Gyalogos burkolatok, zöldfelületek
Erzsébet tér Szépen felújított, jól karbantartott városi park
Kossuth Lajos tér Szobrokkal, emlékművekkel és egyéb motívumokkal gazdagon ellátott tér. Arányaiban ugyan sok a burkolt felület, de ez nagyrészt nem egybefüggő, ezért nagyobb embertömeget vonzó esemény (ünnepség, vásár) lebonyolítására kevéssé alkalmas.
Kossuth Lajos tér A tér tulajdonképpen csak a gyalogos forgalom áthaladását szolgálja. A sok irányba futó gyalogutak felszabdalják, elaprózzák a zöldfelületet.
Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér Utakkal, parkolókkal körülvett szentháromság szobor. A terület átalakításával a szobor és az épületek számára is méltóbb környezet alakítható ki a gépjárműforgalom és a parkolás akadályozása nélkül.
Helyzetelemzés bemutatása fotókon
43
Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér A templom és a plébánia előtt kis tér és sétány kialakításával, a szentháromság szobor áthelyezésével kedvezőbb, jobban használható városi környezet hozható létre.
Szöllősy Géza tér A tér leromlott állapotú. A felújítását össze kell hangolni az Iskola utca felújításával.
Autóbusz pályaudvar A gyalogos burkolatok felújításra szorulnak. Fásítás, a zöldfelületek igényesebb kialakítása, fenntartása is elengedhetetlen.
Autóbusz pályaudvar A kerékpártárolás jelenleg nem megoldott. Nagy kapacitású kerékpártárolók kialakítása indokolt.
44
Ortodox templom környezete A tér felszínétől mélyebben fekvő templomhoz vezető lépcsősor a templom homlokzatához túlságosan közel épült. A templom így egy szűk térbe szorult. A lépcső templomhomlokzattól való elhúzásával kedvezőbb térszerkezet alakítható ki.
Ortodox templom környezete
Rózsa Gábor tér Zavaros térszerkezet, szabdalt zöldfelület.
Evangélikus templom előtti tér Rossz állapotú gyalogos burkolatok, elhanyagolt zöldfelület.
45
Evangélikus templom körüli tér A nagyméretű közmű műtárgyak is kedvezőtlen hatást gyakorolnak a templom körüli közterület arculatára.
Evangélikus templom körüli tér Rossz állapotú, bizonytalan vonalvezetésű gyalogos burkolatok, elhanyagolt zöldfelület.
Posta és Práterház közötti tér
Ifjúsági ház környezete Süllyesztett, burkolt sportpálya és rendezvénytér.
46
Ifjúsági ház környezete Az épület körüli zöldfelületben elszórtan nagyméretű közmű műtárgyak rontják a terület látványát és használhatóságát.
Ifjúsági ház főbejárata A bejárat hangsúlyosabb és az utcáról kedvezőbb látványt nyújtó átalakítása szükséges.
Ifjúsági ház környezete A zöldfelület felújításra szorul.
Kossuth Lajos utca A járdák burkolata, az utcabútorzat, a közvilágítás és a zöldsávok is felújításra szorulnak.
47
Kossuth Lajos utca A gyalogos felületeket az utca rangjának megfelelő minőségű, jól karbantartható és javítható burkolattal kell ellátni a kedvező arculat kialakítása érdekében.
Szent Imre herceg utca A járdák burkolata és a zöldfelületek is felújítandók.
Olimpiai tölgy és környezete Az ülőfal, a téglaburkolat és a zöldfelület is felújításra szorul.
Olimpiai tölgy és környezete A burkolatok felújítása időszerű.
48
Iskola utca Az utcában a burkolat felújítása és a zöldfelületek átgondoltabb kialakítása szükséges.
Iskola utca A burkolatok és a zöldfelületek felújítandók.
Szent Anna utca Az utca teljes rendezése szükséges.
Kiss Bálint utca A közelmúltban színvonalasan felújított, kedvező arculatú utca.
49
Kiss Bálint utca Az itt alkalmazott burkolatok és egyéb arculati elemek a környező utcák felújításakor is felhasználhatóak.
Kiss Bálint utca Szépen kivitelezett burkolat.
Petőfi Sándor utca A burkolatok felújítása, az utcabútorzat cseréje szükséges.
Ady Endre utca A burkolatok felújítása, az utcabútorzat cseréje szükséges.
50
Ady Endre utca A burkolatok felújítása szükséges.
Nagy Ferenc utca Kedvező arculati kialakítású sétáló és vásárló utca. Az itt használt égetett kerámia burkolat megtartandó.
Nagy Ferenc utca Folyamatos karbantartása és a szükséges felújítások elvégzése szükséges.
Kurca-part A Csongrádi úti hídtól délre eső kialakult partszakasz.
51
Kurca-part A szórt burkolatú sétány folyamatos karbantartása szükséges. A sétány mentén szép platánsor és mocsárciprusok találhatóak.
Kurca-part A Csongrádi úti hídtól északra eső partszakasz térkő sétánnyal. A világítás cserére szorul a parkbútorzat hiányzik
Kurca-part A sétány szilárd burkolattal való ellátása szükséges, a csatlakozó szakasznak megfelelően.
Kurca-part Az Ifjúsági ház előtti felső aszfaltos sétány.
52
Kurca-part Tájidegen, de szép mocsárciprusok.
Széchenyi-liget A bejárati építmény magtartandó. A parkbútorzat és a világítás cseréje szükséges.
Széchenyi-liget Különböző burkolattípusú sétányokkal átszőtt erdőszerűen besűrűsödött faállománnyal rendelkező értékes városi zöldfelület.
Széchenyi-liget A meglévő vegyes faállomány alapos átvizsgálásra szorul. A szép, értékes egyedek lehetőség szerinti megtartása mellett tudatos térképzési szempontok figyelembe vételével hajtandó végre a parkrekonstrukció.
53
Lakótelep A gyalogos burkolat rossz minőségű.
Apponyi téri lakótelep Rossz állapotú, cserére szoruló parkbútorzat és világítás.
Apponyi téri lakótelep Alulhasznosított
Apponyi téri lakótelep Rendezetlen zöldfelület.
54
4. Területegységenkénti közterületi arculat-alakítási javaslatok
4.1 Belváros
• Erzsébet tér
Arculati átalakítás nem indokolt.
• Kossuth Lajos tér
A Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca forgalomcsillapított
átvezetése, körforgalom kialakítása igénybe veszi a tér DK-i sarkát,
ezért módot nyújt arculati korrekciókra is. Megfontolandó a téren
található épített motívumok számának a WC és tribün elbontásával
való csökkentése, a burkolt felületek rendezettebb összefogása és a
Fehér-ház előtti gyalogos felületek kiterjesztése a védelemre javasolt
oszlopos tölgyfasor megtartása mellett. Burkolat-anyaghasználati
módosítás, a parkbútorzat és a parkvilágítás cseréje nem indokolt, a
szökőkút felújítása viszont időszerű. Új parkolóhelyek kialakítása
esetén azok rendezett fásítása szükséges.
• Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér
A forgalmi rend átalakítása esetén lehetővé válik a templom előtt
nagyobb, gyülekezésre is alkalmas, díszburkolatos előtér
kialakítására, mely a ma gépkocsiforgalommal körbevett
Szentháromság szobor előnyösebb elhelyezésére is módot nyújt. Az
új tér utcabútorzattal gazdagítható.
• Szöllősy Géza tér
A burkolat javítása, az íves vonalvezetés megtartása, raszterezéssel
történő gazdagítása indokolt. A tér felújítását össze kell kapcsolni az
Iskola utca átépítésével, azonos kiskockakő, vagy azt idéző térkő
burkolathasználattal. A zöld kazetták korlátjai eltávolítandók, a
növényzet átalakítása, kis koronájú, várostűrő fák betelepítése és
egyoldali kandeláber-sor beépítése indokolt. A padok egyszerű,
háttámlás, fémvázas, fa ülőfelületű és háttámlájú típusra egységesen
cserélendők.
• Autóbusz pályaudvar
A parkolási rend módosítandó, lehetőleg bővítendő, kedvezőbb
térbeli elrendezés mellett, a szükséges fásítás végrehajtásával együtt.
A gyalogos burkolatok egységes térkő arculattal alakítandók ki, a
térbútorzat (padok, szemétgyűjtő ládák) egységes, egyszerű,
minőségi bútorcsaládra váltandó.
A tér fő problémája a kerékpártárolás megoldatlansága. Ezért fedett,
egységes, nagy kapacitású kerékpártároló rendszer telepítése
elengedhetetlen, lehetőleg a térfalak mellé sorolva.
• Szent Miklós tér
A meglévő fagyálló, mintázott téglaburkolat túlnyomó része
megtartandó, de a templom süllyesztett előtere feltétlenül
megnyitandó. Leglényegesebb arculati beavatkozást a Fehér-ház
templom elé lógó elő-építményének bontása jelentene, melynek
55
révén a templom főhomlokzata a Kossuth tér felől is láthatóvá válna.
A tér átalakítását össze kell kapcsolni a Szolgáltató-ház előtti tér
rendezésével és a Rózsa Gábor tér átalakításával. Az összefüggő
térrendszert egységes burkolatkialakítási szisztémával, egységes pad
és hulladékgyűjtők kihelyezésével, egységes parkvilágítással kell
átépíteni. A tér-rehabilitációt össze kell kapcsolni a szolgáltatóház
teraszlépcsőjének átépítésével és a terasz felújításával is, hiszen fenti
szabad területek és épített terek lényegében egységes egészként
szolgálnak.
A Rózsa Gábor térnek nevezett térrészen indokolt – a terület
súlypontját kitüntető módon – szökőkutat, vagy szobrot, esetleg a
kettő kombinációját elhelyezni.
• Evangélikus templom előtti tér
A templomot övező zöldfelület legegyszerűbb – a műemlék épület
szépségével nem konkurálni akaró – kialakítása, a kiemelt szegélyek
és gyalogos felületek rendezése szükséges. Jó minőségű, színes térkő
burkolat és ezzel azonos arculatú, térdfal kialakítására alkalmas
építőelemek választandók ki. A közterület rendezésének fontos része
a nyomasztó megjelenésű közmű műtárgyak eltüntetése, burkolatba
süllyesztése.
• Posta és Páterház előtti tér
Átépítése, arculati módosítása nem indokolt.
• Művelődési és Ifjúsági ház előtti tér
A süllyesztett teret határoló zöld térfalak felújítása, a gyalogos
járdák, lépcsők átépítése szükséges. Javasolt anyaghasználat a járdák
esetében színes térkő, a lépcsőknél a térkővel azonos arculatú
lépcsőelem, vagy műkő tömblépcső. A közterületek látványát
jelentősen lerontó közműaknák felülvizsgálata, felújítása, takaró
zöldfelületbe foglalása szükséges.
• Kossuth Lajos utca
Az útfelújításhoz kapcsolódóan térkő burkolatú járdák, a járda
anyagával azonos kiemelt zöldkazetta szegélyek építése indokolt.
Megfontolandó a fasori fák felújítása, esetleg cseréje, mely az
egységes utcakép kialakulását segítené. A járdafelületek szélesítése a
vendéglátóhelyek kitelepülését, a barátságos városi arculat létrejöttét
nagyban segítené. Az utca közvilágításának szecessziós stílusú
kandeláberekre cserélése az utca rangját nagyban emelné.
• Szent Imre herceg utca
A járdaburkolatok cseréjénél színes térkőburkolat építendő be, a
gimnázium bejárata előtt kiszélesedő fogadótér alakítandó ki.
Az Olimpiai tölgy környezetében az eredeti arculat helyreállításával
mind a burkolatok, mind az ülőfal, mind a zöldfelületek teljes
rekonstrukciója szükséges. Az eredeti anyaghasználat (fagyálló
klinkertégla) megtartandó.
56
• Szent Anna utca
A burkolatok teljes cseréjével, a közművek rekonstrukciójával faltól-
falig kell az utcát rendezni. A járdafelületeket színes térkő
burkolattal kell kialakítani, a bejáratokat, gépkocsi behajtókat eltérő
színű anyaghasználattal jelezve, egyben a járdafelületeket
strukturálva.
• Petőfi Sándor utca
A járdaburkolatok kiszélesítése, kiülők részére történő helybiztosítás
szükséges. A járdák színes térkőből, a Szent Anna utca
kialakításánál ismertetett módon rendezendők. Az utca kiemelt
szerepét a közvilágítási oszlopok és világítótestek cseréjével is
jelezni kell. Beépítésre kissé archaizáló, a szecessziós környezetbe
illeszkedő, öntöttvas oszlopos berendezések telepítését javasoljuk.
• Ady Endre utca
Kialakítási módja a Petőfi utcáéval azonosan kell, hogy történjen,
hiszen a két utca egymás folytatása, azonos városszerkezeti
szereppel. Az Ady Endre utcába torkollik a már meglévő, tégla
burkolatú sétálóutca, ezért a járdák anyaghasználatánál ezt
feltétlenül adottságként kell figyelembe venni.
• Nagy Ferenc utca, Jövendő utca
Számottevő átalakítása indokolatlan, viszont folyamatos
karbantartása, a zöldfelületek, növénykazetták állandó kezelése
szükséges.
4.2 Kurca-part
Parti sétány létesítése indokolt a belvárosi szakaszon a folyó mindkét
oldalán, 3,0 m szélességben, színes térkő burkolattal. Amennyiben
kerékpárút létesítését is kívánná a város (indokolt lenne), úgy azt a
gyalogos sétánytól zöldsávval elválasztva, a gyalogos burkolattól
eltérő anyaghasználattal, 2,5 m szélességben.
A sétányt indokolt 30-40 m-ként a vízparton létesített kiülő fa
stégekhez is kapcsolni, melyek pihenő és horgász helyként egyaránt
szolgálhatnak.
A kétoldali sétány és kerékpárút megvilágítására egyszerű fém vagy
faoszlopos, egyszerű világítótestet hordozó berendezések létesítése
javasolt. A sétányok mellett támlás, fémvázas padok, azokkal azonos
bútorcsaládba tartozó hulladékgyűjtők kihelyezése szükséges. A
belvárosi Kurca-partszakaszon a vízparti fásításra megtartható lehet
egzóta fák (pl. a meglévőkkel azonos mocsárciprusok, platánok)
alkalmazása. A belvároson kívüli –attól északra és délre húzódó, de
belterületi folyópart ugyancsak sétánnyá alakítandó. Itt azonban már
nem indokolt a gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztása.
Kétoldali, 4-4 m szélességű, kavicsolt, vagy murvázott felületű
sétány is betöltené szerepét. A parkbútorzat és sétányvilágítás
tekintetében azonban célszerű lenne egységes színvonalat biztosító
berendezések alkalmazása. A megvalósítás a költségvonzatok miatt
57
nyilván ütemezetten történhet csak, de az egységes arculati elvek
ennek ellenére alkalmazhatók.
A Széchenyi-liget felújításra váró, rekonstruálandó park. A
sétányrendszer, a parkolók és gépkocsi behajtó utak, a parkvilágítás
átépítendő. Térkő burkolatú járdák, gyeprácsos öko-térkő burkolatú
parkolóhelyek építését javasoljuk. A sétányok javasolt szélessége 3,0
m. A parkvilágítás átépítésénél a sétány kialakítására vonatkozó
alapelvek a Széchenyi-ligetben is alkalmazandók, ez a padok,
hulladékgyűjtők kihelyezésére is vonatkozik.
A faállomány alapos átvizsgálásra szorul. Az értékes, szép egyedek
megtartása mellett a parkrekonstrukció során tudatos téralakítás, az
intenzíven fás és tisztásos parkrészek arányos kialakítása lenne
szükséges. Az ehhez szükséges fakivágásokat a virágzó cserje és
talajtakaró cserjefelületek, virágfelületek telepítésével lehet
ellensúlyozni, jelentősen javítva a Széchenyi-liget mai arculatát. A
park bejárati építménye és szobrai, emlékművei feltétlenül
megtartandók.
4.3 Lakótelepek
A lakótelepek arculatát a közterületek tönkrement
járdaburkolatainak és úttestjeinek, utcabútorzatainak és
térvilágításának teljes rekonstrukciójával lehet végrehajtani.
Legkevesebb rekonstrukciós beavatkozás a növényzet esetében
szükséges, de a fenntartási színvonalat itt is emelni kell.
A járdaburkolatok átépítésénél lakótelep részenként egységes,
jellegzetes, egyszerű építőelemek választandók ki. A jó minőségű
lerakás, a szegélyek rendezettsége már nagyban javítja az általános
arculatot.
A parkbútorzatot (padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók)
lényegében teljesen le kell cserélni. Egy-egy egymástól eltérő
bútorcsalád kiválasztása indokolt a Kossuth utcai, illetve az Apponyi
téri lakótelep esetében, némi sajátos jelleget kölcsönözve a
környezetnek. A térvilágítás esetében minden archaizálást kerülő,
egyszerű, de minőségi megjelenésű fém oszlopok és világítótestek
kiválasztása szükséges, lehetőleg egy egységes rendszer
kiépítésével, mely megkönnyíti az esetleges cserét, karbantartást is.
4.4 Kertvárosi területek
Az egységes és minőségi utcaképre törekvés érdekében szükséges a
légkábeles közművezetékeket földkábelbe helyezni. A kertvárosias
arculat kialakítását szolgálja az árkok, szikkasztó árkok fokozatos
csapadékcsatornára cserélése is.
Az utcakép meghatározó elemei a kertvárosias zónában a fasorok és
zöldsávok. Fokozatosan – legalább az egyes utcaszakaszokon -
egységes faállomány kialakítása indokolt, a térség klímáját, a
58
talajadottságokat, a városban megszokott fajtaalkalmazást is
figyelembe vevő fasori rekonstrukció révén.
A járdák kialakításánál legalább 2,5 m szélességű, nem aszfaltozott,
hanem térkő burkolatú gyalogos felületeket kell kiépíteni. A
közvilágítás és távközlés vezetékeit hordozó kátrányozott fa
oszlopokat beton, vagy fém oszlopokra kell cserélni.
5. A felhasználásra javasolt berendezések, anyagok bemutatása
5.1 Burkolatok
• Természetes kőburkolatok
Szentesen kevés hagyományuk van, csak egészen speciális,
kitüntetett helyeken (pl. műemlékek, szobrok közvetlen közelében)
indokolt a használatuk. Alkalmazható: fagyálló keménymészkő,
kvarcit, gránit burkolólap. Minimális méret 30x30 cm, szükséges
vastagság 4 cm. Szegélyezésük a kőanyaggal azonos, vágott
szegélykőből készül.
• Fagyálló kerámiaipari termékek
Szentes belvárosában közkedvelt, hagyományosnak tekinthető
burkolóanyagok gyalogos felületek esetében. A színes téglák mind a
terek átépítésénél, mind a járdák burkolásánál akár önmagukban,
változó színeket raszterképzésre felhasználva, akár színes beton
térkövekkel keverten alkalmazhatók. Előnyük a könnyű
felbonthatóság, javíthatóság.
• Beton térkövek
A beton térkövek minőségi skálája mind a mérettartóság,
felületképzés, fagyállóság, esztétikum tekintetében nagyon széles
skálán mozog. A belváros rekonstrukciójánál csak a közepesnél jobb
minőségű, felületén természetes kőzúzalékkal ellátott – ezért
színtartó – legalább 6 cm vastagságú burkolókövek alkalmazandók.
Térburkolat esetében a lerakásra kerülő térkő legalább 40x40 cm-es,
járdaburkolat esetében 20x30 cm-es legyen. A szegélyek
kiválasztásánál a burkolókő típushoz kifejlesztett, ahhoz illeszkedő
szegélyeket kell kiválasztani. A burkolatba illeszkedő lépcsők vagy a
burkolattípus szerinti speciális lépcsőelemmel, vagy mészkő
tömblépcsőből, esetleg műkő tömblépcsőből épüljenek. A térkő
burkolatok előnye a felbonthatóság, egyszerű javíthatóság is.
• Aszfalt
Gyalogos térburkoló felületként történő alkalmazása esztétikai hibái
és nyári felmelegedése-kigőzőlődése miatt az egyszerű
beépíthetőség ellenére arculati szempontból nem javasolt.
• Kerékpárutak
Előregyártott, színes kerékpárút építésre kifejlesztett beton térkő
elemekből, esetleg aszfaltból készülhetnek.
59
• Szórt felületek
Extenzív sétányburkolatként a Kurca-parton illetve a Széchenyi-liget
alárendelt fontosságú sétányain alkalmazandók. Anyaguk fehér
mészkő-murva, vagy gyöngykavics. Hátrányuk a folyamatos
karbantartás igényesség és sérülékenység. Szegélyezésük 40x20x8
cm-es beton szegélykővel történik.
5.2 Padok
Az egyedi tervezésű – már meglévő –támla nélküli padokon kívül
csak háttámlás, fémvázas, fa ülőfelületű padok kihelyezését
javasoljuk. Az Erzsébet-téren és Kossuth téren már alkalmazott kissé
archaizáló típus a belváros szűken vett területén egységesen
alkalmazható, változtatása az eklektikus középület állomány által
determinált zónában nem indokolt.
Egyszerűsített formájú, inkább kortárs arculatúnak tekinthető padok
kihelyezését javasoljuk viszont a szűkebb értelemben vett
városközponton kívül mindenhol.
Városrészenként, összefogható, külön értelmezhető tömbönként
lehet eltérő típusokat alkalmazni, de háromnál több belvárosi típus
alkalmazása semmiképpen sem indokolt. Célszerű egy általános
típust a területek túlnyomó részére kijelölni, ettől eltérőt pedig csak
speciális környezetben, pl. az autóbusz végállomásnál,
vasútállomásnál stb. van értelme használni.
A túlnyomórészt egységes típus használata a fenntarthatóságot,
javíthatóságot is segíti.
Speciális padtípus jelölhető még ki a Kurca-parti sétány
berendezésénél, a Széchenyi-liget rekonstrukciójánál is.
A lakótelepeken is indokolt a helyi arculatot hangsúlyozó valamely
padcsalád kiválasztása.
A fém padlábak színválasztását az épített környezet egyéb elemeihez
kell illeszteni, és az egyéb köztárgyak (hulladékgyűjtők,
kerékpártárolók, kerítések, közvilágítási oszlopok) színével össze
kell hangolni. Az ülő és háttámla fa-felületek natúr fa színű, UV álló
védőanyaggal bevontak kell, hogy legyenek.
5.3 Hulladékgyűjtők
A padokkal azonos karakterű, lehetőség szerint egy gyártmány-
családként forgalmazottakat kell választani. Csak fedeles, csikk-
elnyomós, könnyen tisztítható, egyszerű arculatú, környezetébe
feltűnés nélkül simuló, fém edények alkalmazhatók, a környezetben
lévő fém köztárgyak színével összehangoltra festve. Az alkalmazott
hulladékgyűjtő edény típusok száma illeszkedjen a választott pad
típusok számához.
60
5.4 Kerékpártárolók
Szentesen a kerékpározás kitüntetetten fontos közlekedési mód, ezért
a közterületi kerékpártárolók funkciója nagyon lényeges, a
kihelyezett és kihelyezendő kerékpártárolók száma nagy. Fentiek
miatt közterületi arculatalakító szerepük magas. Jelenleg legalább
10-12 típus lelhető fel a városban, de ezek 2-3-ra csökkentése
indokolt. A cserék során a bemutatott fotóanyagon szereplő
típusokkal azonos arculatúakból kell választani. Fedett
kerékpártárolók csak a kiemelten e szempontból fontos
létesítmények (buszpályaudvar, vasútállomás, iskolák, strand,
uszoda, kemping) mellett, arculati szempontból különösen
érzékenyen mérlegelt módon helyezhetők ki. A kerékpártárolók fém
részeinek színválasztásánál a padvázak és hulladékgyűjtők esetében
ismertetettek érvényesek.
5.5 Információs berendezések
Szentes belvárosából és a lakótelepekről is hiányoznak az idegenek
tájékoztatását szolgáló orientációs rendszerek. Ezek létesítésénél az
épített környezetbe és az egyéb köztárgyakkal való
összehangoltságra kell törekedni.
5.6 Közmű létesítmények
A közművek műszaki berendezései (trafók, aknák, oszlopok,
légkábelek) jelenleg általában a környezeti arculatot hátrányosa
befolyásoló köztárgyak. Ezen berendezések esetében mindenképpen
szükség van a műszaki állapotuk felülvizsgálatára. Meg kell
vizsgálni a talajba süllyesztés lehetőségét, amennyiben ez nem
lehetséges a műtárgy külső burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az a
környezetéhez a lehető legjobban igazodjon és a műtárgy mérete ne
legyen nagyobb a feltétlenül szükségesnél. Bizonyos esetekben a
növényzettel való eltakarás is megoldást jelenthet.
Az átépülő gyalogos burkolatokba eső, fémvázas közmű aknafedelek
cseréjénél a beépülő burkolat anyagával azonos felületképzést kell
alkalmazni. Az öntvény típusú aknatetők esetében, ha van a város,
vagy a szolgáltató címerével ellátott, igényesen kialakított fedő, úgy
a belváros rekonstrukciója során azt kell alkalmazni.
5.7 A megújuló közterületek közvilágítási arculata
A helyzetelemzés alapján a következő szempontok figyelembe
vételével alakítható ki a város köz-, tér- és díszvilágítási arculata:
– Meg kell teremteni a városrészekre és városi funkciókra vonatkozó
differenciált fényhőmérsékleti és világítási arculatot. A nagy
forgalmú közterületeken a fő célként a tájékozódást segítő és
célorientált mozgást segítő fény alkalmazandó, míg a lakóutcákban,
61
parkokban a vagyonvédelem/közbiztonság szempontjai mellett a
zavaró fények elkerülését kell figyelembe venni.
– Az előbbi szemponttal összefüggésben kezelendően kell
biztosítani, hogy a berendezések utcaképformáló hatása is
érvényesülhessen az adott városrészi sajátosságoknak megfelelően.
– A közterületek megújulásával együtt a tervszerű telepítési elvekkel
és az elérhető technológiai háttér figyelembe vételével minden
esetben az energiatakarékosságra kell törekedni. A tervekben
kimutatást kell arra vonatkozóan készíteni, hogy a jelen állapothoz
képest mekkora energiamennyiség takarítható meg a terv
megvalósításával.
– Az épületek díszvilágítására vonatkozóan teret kell biztosítani a
LED-es világításoknak és a nagy energiaigényű fényár világítások
helyett az építészeti karakter egyediségét hangsúlyozó hatékonyabb
és architekturális világítást/fényépítészetet kell előnyben részesíteni.
A LED-es technológia korunkra már nem csak
energiahatékonyságában tett szert a hagyományos fényforrásokkal
szemben szinte behozhatatlan előnyre, hanem intenzitásában és
változatos színvilágával is.
62
63
5.7.1 A város általános közvilágítási vezérelvei Ma már elterjedt módszer, hogy a nagyobb városrészi területekre kiterjedő rehabilitációs
beavatkozásokat összekötik a közvilágítás rendszerének felülvizsgálatával is. A
városrendezési elveken nyugodva olyan világítási vezértervet dolgoznak ki, amely hosszabb
távon biztosítja az arculati, üzemeltetési, korszerűsítési és gazdálkodási követelmények
teljesülését.
Jelen stratégia keretei természetesen korlátozottak egy városi szintű világítási vezérterv
kidolgozásához, azonban Szentes megújuló közterületeire vonatkozóan a lefektethetők a
később továbbdolgozható vezértervi elvek.
A stratégia keretében vizsgált belvárosi területekre vonatkozóan
elsősorban a városszerkezeti-morfológiai adottságok alapján
funkciók és zónák lehatárolását kellett elvégezni. Ezek alapján lehet
differenciált irányelveket és javaslatokat tenni.
A városkép stratégiai formálása érdekében kialakítandó vezértervi
elvek kidolgozásához az alábbi zónák kerültek lehatárolásra az
akcióval érintett területen:
- Vonalas városi elemek: közutak, városi súlyvonalak, kiemelt
városképi útvonalak, amelyeket szakaszjellegüknek-kialakításuknak
megfelelően is érdemes kiemelni az általános városi világítás
köréből. A kiemelt tengelyek vonatkozásában hangsúlyos igény az
alkalmazott berendezések arculatának megfelelő megválasztása is.
(pl. Kossuth Lajos utca)
– Pontszerű elemek: kisebb teresedéseik és
épületek/épületegyüttesek, amelyek városi jelképként, találkozási
pontokként funkcionálnak.
– Egyéb zónák: nagyobb kiterjedésű zöldfelületek, lakóterületek,
rendezvényterek, stb, amelyek esetében egyedi sajátosságokat is
figyelembe kell venni. Lakóterületek esetében igen lényeges pl. a lakóépületekhez viszonyított fénypontmagasság
és oszlopelhelyezés helyes, zavarásmentességet biztosító megválasztása, de ezzel együtt kell
kezelni a házak megközelítését biztosító gyalogos felületek közbiztonsági szempontú
megvilágítása is
5.7.2 Területi arculati javaslatok
A Belváros és a tervezési terület legmeghatározóbb közterületeiként,
súlyvonalaiként kezeli a stratégia a Kossuth Lajos utca-Petőfi
Sándor utca-Ady Endre utcákat. A világításdesign kialakításában
komoly szereppel jelenik meg a berendezések arculata is.
A Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca (2. ábra, 1. és 2. jelű
vonal) utcaképében a tervek alapján a történelmi belvárosra egykor
jellemző Szentesi kandeláber (Szentes „1” berendezés) különböző
tipusai jelennek meg újra. A hagyományos, historikus arculat az
energiatakarékossági kritériumoknak is megfelelő egyik
legmodernebb közvilágítási technológiát rejti. A világítási
koncepcióval összhangban melegfehér, 2800 K fényhőmérsékletű
Cosmopolis fényforrásokkal kell a világítást megoldani.
A Szentes típusú berendezések arculatát a 3. és 4. ábrák mutatják be.
64
2. ábra
3. ábra
65
4. ábra
66
A Belváros további – a forgalom és a városi hierarchiában elfoglalt
helyük szerint – kiemelt tengelyein (2. jelű vonalak) a Szentes
lámpatest az előbbiekben részletezett műszaki paraméterek mellett,
de egyszerűbb arculatú tartószerkezeten (Szentes „2”-jelű
berendezés), amely azonban ugyanúgy egyfajta historikusabb imázst
biztosít.
Ezeken a városszerkezetileg kiemelt tengelyeken, a Belvárosi zónát
elhagyva (3-as jelű szakaszok) visszatérnek a kivezető utakra
jellemző Na-fényforrásokkal üzemelő közúti berendezések. Így a két
fényforrás közötti különbség (melegfehér és sárga) egyfajta
orientációt is biztosít, jelzi a történelmi városnegyed határát.
A kiemelt tengelyekről lefűződő mellék- és kiszolgáló funkciójú
utcákon-közterületeken a stratégia szempontjából két kiemelt
szempontot kell érvényesíteni:
– a berendezéseket az építészeti környezettel összhangban kell
megválasztani. A történelmi hangulatú utcákban historizáló,
öntöttvas kandelábereket kell a jelenlegi gyakorlat alapján is
telepíteni.
– A színhőmérséklet terén a lakófunkciójú utcákban melegfehér
Cosmopolis fényforrással üzemelő alacsony fénypontmagasságú
világítási berendezések (pl. TUS KIO) telepítendő. A fehér fény a
jobb színérzékelés-arcfelismerés szempontjából komoly
vagyonvédelmi jelentőséggel is bír. A vegyes funkciójú utcákban a
nagyobb egyenletességet biztosító Na-sárga fényforrásokkal
üzemelő berendezéseket kell a fent említett tipusok alapján
választani.
A közvilágítási arculati stratégiát bemutató tervlapon 5-ös számmal
jelöltek a belváros kiemelt teresedései, ahol a színes burkolatok és
zöldfelületek a színeket jobban visszaadni képes hidegfehér fényű
TUS KIO vagy TUS ALURA tipusú lámpák választhatók.
Ugyanezeket a berendezéseket célszerű választani a Kurca parti
sétányon is, ahol a víz és a vízparti növényzet éjszakai imázsát
kedvezően befolyásolják az említtet színhőmérsékletű berendezések.
A tervlapon szereplő kiemelt városi pontok elsősorban olyan városi
identitást hordozó pontok (épületek-szobrok, csomópontok-
csuklópontok), amelyek esetében elsősorban a díszvilágítás
vonatkozásában már említett szempontok alapján kell egyedileg
megvalósítani a kiemelő világítási megoldásokat.
5.7.3 Általános arculati javaslatok
A történelminek tekinthető városközponti területen városközponti
beavatkozási területen túl a további fejlesztési egységek-ütemek
tervezési és kivitelezési fázisaira vonatkoztatható módon is
szükséges megadni az érvényesítendő karakterjegyeket. A város
67
sajátosságait figyelembe vevő módon az alábbi általános
karakterterületek lehatárolásával lehet a jellemzőket megadni:
– Átlagos belvárosi utcák:
– Átlagos kertvárosi utcák:
– Lakótelepi utcák
– Kurca-parti sétány (Belvároson kívüli szakasz)
– Nagyobb kiterjedésű parkok
Általánosságban ezekre a területekre modern arculatú
berendezéseket javasolt telepíteni. A fénypontmagasságot az
építészeti-kertépítészeti környezetnek megfelelően kell
megválasztani, 3,5-6 m magasság között. A gyalogos illetve vegyes
forgalmú közlekedés elvárásainak megfelelő technikai
követelményeknek megfelelő oszlopcsúcsra vagy karra szerelt
berendezés javasolt. Csak olyan lámpatest választható, amely
tükörrendszeréből adódóan a felszín felé sugározza a fényt. A
fényszennyezés nem engedhető meg.
A belvárosi utcákban az elvárásoknak megfelelően elsősorban
melegfehér illetve Na-sárga fényű fényforrásokkal üzemelő
berendezést (pl. TUS Alura, Kio, Jasper, Amarillys, Topáz) kell
választani, míg a kertvárosokban és a nagyobb kiterjedésű
lakótelepeken a vagyonvédelmi-közbiztonsági követelményeknek
jobban megfelelő hideg vagy meleg fehér színhőmérsékletű
fényforrással üzemelő lámpatestek javasoltak (pl. TUS Alura, Kio és
Jasper).
A zöldfelületi rendszer kiemelt városi területein (Kurca-part,
Nagyobb kiterjedésű parkok) a hidegfehér színhőmérséklet javasolt,
amely jobban kiemeli a környezet zöld jellegét (pl. TUS Kio vagy
Alura).
68
A berendezések tartószerkezeteként pórszórt felületkezelésű vagy
annak megfelelő matt felületű oszlopot kell alkalmazni. A térkő
illetve egyéb szárazon rakott burkolatokat úgy kell tervezni és
kivitelezni, hogy az oszlopok talpcsavarai a burkolatok alá
kerüljenek.
5.7.4 A stratégia jóváhagyását követő lépések
A stratégiai javaslatokat a tervezés és kivitelezés folyamán minden
esetben érvényesíteni kell. Hiszen egy rendszer csak az egyes alkotó
elemei révén válhat komplex egésszé. Mindezeken túl a részletes
tervezés egy folyamatos visszacsatolást is biztosíthat a stratégia
hosszú távú elvei felé.
A városközpont rehabilitációjának ütemezett tervezésével
gyakorlatilag a stratégia rövid távon is érvényesülhet, de a hosszú
távú gondolkodás felé elmozdulva a közvilágítási arculati stratégia
alapköveinek lefektetésével egy szervezett rendszerben megvalósuló
világítási vezérterv lehet csak a továbblépés iránya, amelyben, és
amelynek révén már kezelhetők és láthatóan megvalósíthatók
lesznek az alábbi célok:
- A város, a terület IDENTITÁSának erősítése
- A VÁROSI VILÁGÍTÁSTERVEZÉS RENDSZERének (a helytől
a városrészig/városig ívelő kezelési-technológiai rendszer)
kidolgozása
- ÉJSZAKAI IMÁZS tervezése - A városi morfológia, a városkép
adottságainak kihangsúlyozása
- ÉJSZAKAI VÁROSI KÖRNYEZET megteremtése - amely
biztosítja a szubjektív esztétikai élményeken túl a biztonságot, vagy
akár pl. az objektív tájékozódás lehetőségét is: Eltérő városrész -
eltérő fény-kép, / főközlekedési utak intenzív sárga fényű lámpái,
mellékutak alacsonyabb megvilágítási szintű fehér fényű lámpái, stb.
- VÉDELMI SZEMPONTOK biztosítása (közlekedés- és
közbiztonság)
- ELLENŐRZŐ ESZKÖZként: a világítási kultúra kialakítása és
megőrzése
69
Felhasználásra javasolt burkolatok Fagyálló tégla Téglaburkolatok javasolt felhasználási helyei: sétáló utcák, belvárosi járdák, terek Fagyálló tégla és kiskockakő
Terca Piazza
Terca Piazza
70
Terca Piazza
Terca Piazza
Kiskockakő, nagykockakő
71
Térkövek Járdák, térburkolatok építéshez, a határoló épületek karakteréhez igazodó szín és méretválasztással
72
Nagy parkok sétányaihoz
73
Kurca-part A még kiépítetlen sétányszakaszokon a már kiépített szakaszon felhasznált térkőtípus alkalmazandó
Iparterületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek
74
Gyephézagos parkolók
75
Példa közmű műtárgy és lámpa burkolatba illesztésére
76
Felhasználásra javasolt utcabútorok Padok Történelminek tekinthető városközpont (Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér, Kossuth Lajos utcát övező belvárosi zóna) A meglévő padtípusok használhatóak.
Tungsram Schréder Kandeláber Schönbrunn P-003-11 típus
A jövőben, ebben a városrészben felújítandó tereken, utcákban – az előzőekben bemutatottakon kívül – használható (vagy ezekhez megjelenésükben hasonló) padtípusok.
Tungsram Schréder Kandeláber Sétány típus
Tungsram Schréder Kandeláber Schönbrunn P-003-01 típus
77
Kertvárosias, falusias lakóterületek teresedésein alkalmazandó pad
K Tech Kft Fabregas Europe Városias területek, lakótelep
Ubcité Vera típussorozat
Ubcité Vera típussorozat
Ubcité Diva
78
Alma-Rend Kft Corall típus
K Tech Kft Fabregas Modo ALU
K Tech Kft Fabregas Modo Silla
K Tech Kft Fabregas Similar
79
Kurca belvárosi és belvároson kívüli szakasza
K Tech Kft Fabregas Modo Széchenyi liget, Hősök erdeje
S-TÉR Kft Hugs Brahella
K Tech Kft Fabregas Plaza Real Autóbusz pályaudvar, sportcsarnok előtti tér
K Tech Kft Fabregas Diana
80
K Tech Kft Fabregas Diana Sin Iparterületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek
K Tech Kft Fabregas Ronda
K Tech Kft Fabregas Ronda Sin
81
Hulladékgyűjtők Történelminek tekinthető városközpont (Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér, Kossuth Lajos utcát övező belvárosi zóna)
Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus Kertvárosias, falusias lakóterületek teresedésein
Ubcité
Városias területek, lakótelep
Ubcité
Ubcité
82
Ubcité Kurca belvárosi és belvároson kívüli szakasza
K Tech Kft Giochipark Urbino
Széchenyi liget, Hősök erdeje
Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus Autóbusz pályaudvar sportcsarnok előtti tér
Ubcité
83
Alma-Renr Kft Velence Ivókutak köztereken, játszótereken
ABN Design Oazis ivókút
K Tech Kft Fabregas Vendome Forgalomterelő pollerek Belváros A belváros történelminek tekinthető városrészén
Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus
84
A belváros egyéb területein
K Tech Kft Fabregas Paseo de Gracia Autóbusz pályaudvar térsége
K Tech Kft Fabregas Montreal
K Tech Kft Fabregas Tubo Iparteületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek
K Tech Kft Fabregas Aqualata
85
Kerékpártárolók Meglévő, jelenlegi helyükön megtartandó típusok
Üzletek előtti egyedi kihelyezésre javasolt típus
Javasolt új típus belvárosban és lakóterületeken
Royal-Kert Cartel Történelminek tekinthető városközponti részeken
Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus
86
Kurca-part
S-TÉR Kft Vega Széchenyi liget, Hősök erdeje
Alma-Rend Kft Adria-Velence
Fedett kerékpártárolók Autóbusz pályaudvar környezetében
Alma-Rend Kft Velence típus
Alma-Rend Kft Velence típus
87
Információs táblarendszerek Historizáló stílus a történelminek tekinthető belvárosi területeken
Alma-Rend Kft Rusztik típus
Alma-Rend Kft Rusztik típus
Alma-Rend Kft Rusztik típus
88
Modern megjelenésű információs táblarendszerek a város egyéb részein
Alma-Rend Kft Weg típus
Ubcité OS 100
Ubcité OS 500
Ubcité IF 110 – IF 135
89
5.8 Egyedi, típusba nem sorolható közterületi
arculatalakítási eszközök, lehetőségek
A városi szabad terek alapkaraktereként az építészeti környezet, a
térarányok és a nagy számban ismétlődő, tipizálási igénnyel
kihelyezett burkolatok, utcabútorzat, világítási berendezések és
növényzet meghatározza. Az alapadottságokat a képzőművészeti
igénnyel megfogalmazott és kihelyezett szobrok, térplasztikák és
emlékművek egyedi módon gazdagítják.
Mindezeken túl is van azonban igény és általában van lehetőség is
speciális, egyedi köztárgyak, egyedi bútorok, vizes berendezések
létesítésére. Ennek révén többletélmény, harmonikusabb városkép
keletkezhet, egyes városrészek, részterületek, helyek könnyebben
megjegyezhetővé és megszerethetővé válhatnak. A kialakítás és
kihelyezés legegyszerűbb alapelvei az alábbiakban rögzíthetők:
- Helyük az építészeti – kertépítészeti tér súlypontjában vagy
súlyvonalában kell kijelölni
- A tárgyak elfogadását, a hely kiemelésének eredményességét
növeli, ha az egyedi köztárgy környezetével funkcionális és/vagy
elvont, szellemi kapcsolatba tud kerülni
- Kerülendő a speciális elemek zsúfolása, egymásra halmozása,
mert így egymás hatását nem erősítik, hanem rendszerint
lerontják
- Méretüknek, léptéküknek, kialakítási módjuknak a szűkebb
környezet általános képével összhangban kell maradni
5.9 Közterületi városkép-alakító növényzet
• Belvárosi fasorok
Egységes korú, egészséges állapotú, karakterű, koronaformájú és
törzsmagasságú fák alkotnak csak harmonikus, városias utcaképet.
Telepítésre javasolt fajok és fafajták:
Tilia cordata (kislevelű hárs)
Tilia tomentosa ’Szeleste’ (ezüsthárs)
Fraxinus ornus ’Mecsek’ (gömbkőris)
Acer platanoides ’Crimson King’ (vérjuhar)
Acer platanoides ’Columnare’ (oszlopos juhar), keskeny
utcákban
Pyrus calleryana ’Chanticleer’ (díszkörte)
• Kertvárosias – falusias utcák fasori igényei
Általában kisebb hely áll rendelkezésre, ezért kicsi, vagy közepes
koronájú, termésükkel nem szemetelő, a környezeti viszonyokhoz
alkalmazkodó fafajok telepíthetők
Telepítésre javasolt fafajok és fajták:
Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar)
Catalpa bignonioides (szivarfa)
90
Catalpa bignonioides ’Nana’ (törpe gömb szivarfa)
Cercis canadensis (amerikai júdásfa)
Celtis occidentalis ’Globosa’ (gömbkoronájú ostorfa)
Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác)
Tilia tomentosa ’Teri’ (tojasdad koronájú hársfa)
Prunus fruticosa ’Globosa’ (gömb csepleszmeggy)
• Kurca-parti sétányok fasorai
A belvárosközeli sétányszakaszokon a már bevált, a megszokott
arculathoz igazodó fásítás exóták telepítésével folytatható.
Alkalmazandó fafajok:
Taxodium distichum (mocsárciprus)
Plaranus hybrida (platán)
Kerülni kell azonban a riasztóan tájidegen fenyőféléket
(ezüstfenyők, lucok, tuja-félék) ültetését.
A belvárostól távolatti sétányszakaszokon csak őshonos, a tájba
harmonikusan illeszkedő, vízparti fajok ültetése fogadható el.
Alkalmazandó fafajok:
Salix alba ’Tristis’ (szomorú fűz)
Alnus glutinosa (enyves éger)
Ulmus laevis (szil)
91
Egyedi szabadtér alakító kertépítészeti elemek
Budapest Alle bevásárló kp. Tervező: Garden Stúdió
92