Embed Size (px)
Citation preview
PszicholingvisztikaMagyar pszicholingvisztikai kézikönyv
1. kötet
SzerkesztettePléh Csaba és Lukács Ágnes
Technikai szerkesztőSiptár Péter
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia, az OTKA, a NIHés a TÁMOP támogatásával készült
ISBN (összkiadás)ISBN (. kötet)
Kiadja az Akadémiai Kiadó,az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadókés Könyvterjesztők Egyesülésének tagja1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.www.akademiaikiado.hu
Elsőmagyar nyelvű kiadás: 2014
© Akadémiai Kiadó, 2014
A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatójaFelelős szerkesztő: Tárnok IrénTermékmenedzser: Egri RóbertA kötésterv Maurer Dóra munkájaA számítógépes szerkesztés G. Kiss Zoltán munkája LATEXε rendszerrelA nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda K�. végezteFelelős vezető: Nagy MiklósMartonvásár, 2014Kiadványszám: TKMegjelent 61,48 (A/) ív terjedelemben
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízió-adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
Printed in Hungary
Részletes tartalomjegyzék
I. rész: Elméleti és történeti kérdések 1
1. A pszicholingvisztika története 3
A klasszikus német pszicholingvisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Hermann Paul és az asszociatív pszichologizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Wundt: a néplélektan és a nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A Stern házaspár a gyermek alkotó munkájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A pszicholingvisztikai tematika az európai pszichológiában 1920–1950 között . . . . 12
Karl Bühler és a nyelvi képesség komplex eszközmodellje . . . . . . . . . . . . . . 14
A prágai iskola és a pszicholingvisztika: Roman Jakobson . . . . . . . . . . . . . . 19
Az amerikai mentalisták és a gondolkodás–nyelv viszony: Sapir és Whorfrelativizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A viselkedéselvű nyelvfelfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Szigorú viselkedéselvű felfogás: Skinner . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Osgood jelközpontú behaviorizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
A statisztikai behaviorizmustól a pszicholingvisztikáig: G. A. Miller . . . . . . 32
Az orosz-szovjet hagyomány: Vigotszkij öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
A nyelv a pavlovizmusban: A második jelzőrendszer kutatása . . . . . . . . . . . 39
Vigotszkij kulturális iskolája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
A generatív nyelvtan hatása: a szabály és a struktúra. A pszichológiai realitás elve . 43
A pszicholingvisztika intézményes kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Chomsky és a modern pszicholingvisztika kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . 48Kulcsdichotómiák a generatív nyelvtan pszicholingvisztikai értelmezésében 56
A nyelvi modellek szemantizálódása és a kognitív pszichológia–pszicho-
lingvisztika kapcsolat az 1970–1980-as években . . . . . . . . . . . . . . . 66
A modularitás és a nyelvi feldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
Az ezredforduló pszicholingvisztikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A mai elvek és irányzatok kibontakozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
A mai kísérleti pszicholingvisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A gyermeknyelvkutatás mai irányzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
Kognitív tudomány és pszicholingvisztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A magyar pszicholingvisztika útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
viii Részletes tartalomjegyzék
A kezdetek: a gyermeknyelv korai kutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Wundt néplélektana és a magyar nyelvészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
Karácsony Sándor társaslélektana a nyelvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
A modern magyar pszicholingvisztika az 1970-es évektől . . . . . . . . . . . . . . 99
Hogyan lehetne jobb a magyar pszicholingvisztika? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
2. Nyelvek és nyelvtanok 117
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
A nyelvi leírás szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Hangtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
Alaktan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Mondattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Jelentéstan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Nyelvtani elméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Transzformációs generatív nyelvtanok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Lexikalista (generatív) nyelvtanok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139Egyetemes és nyelvspeci�kus mozzanatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Nyelvi univerzálék és paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Egyetemes nyelvtan és nyelvelsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
3. A módszertan kérdései a pszicholingvisztikában 147
Elméleti és történeti megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
A kísérletezés győzelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
A hangrögzítés és a pragmatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
A korpusznyelvészet és a nyelv az interneten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Általános módszertani elvek és problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
A kísérletezés problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
Néhány módszertani elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
A szófelismerés és az alaktani feldolgozás kutatásának módszerei . . . . . . . . . . . . . 152
Akusztikus módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Vizuális módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
Előfeszítés (priming) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153A mondatmegértés vizsgálati módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
A mondatmegértés közvetlen módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Utólagos (o�ine) eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
Menet közbeni (online) akusztikus módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
Döntések a mondat igazságáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Szemmozgásmérési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
Részletes tartalomjegyzék ix
II. rész: Megértés és produkció 165
4. A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás 167
Amentális szótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
A szavak mentális reprezentációjának pszichológiai vizsgálati módszerei . . 168
Hozzáférés a szótárhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195A lexikális előhívást befolyásoló tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195
A lexikon pszicholingvisztikai modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
A szófelismerés modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209
A kétértelmű szavak feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
A kétértelmű szavak vizsgálata a magyarban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
A morfológiailag komplex szavak reprezentációja: elemzés és egészleges tárolás . . 222
Alaktanilag komplex szavak feldolgozásának modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . 224
Szabályok és sémák a morfológiai feldolgozásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239
5. A mondatmegértés folyamata 251
Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban . . . . . . . . 251
A megértés folyamatának általános menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254
A bemenet jegyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 256
Szemantikai és pragmatikai mozzanatok a megértésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
A mondatok megértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258
A mondatelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259
Összetevős szerkezet és mondatmegértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260A szószerkezet-összecsomagolás elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261
A nyelvek eltérései a nyelvtani szerep hozzárendelésében . . . . . . . . . . . . . . 266
Két elmélet a nyelvek feldolgozási eltéréseiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 270
A nyelvek eltérései és a kognitív erőforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Az igék és vonzatok szerepe a mondatszerkezet felállításában . . . . . . . . . . . . . . . . 273
Mitől nehéz megérteni egy mondatot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
A mellérendelések világa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275
Az alárendelés és a megértés nehézségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276
A kimenet kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 279
Mi mindent teszünk hozzá a mondatokhoz a megértés során? . . . . . . . . . . . . . . . 280
Három tényező a nyelvfeldolgozásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282
6. Szövegekmegértése és megjegyzése 287
Amondattól a szövegig a pszicholingvisztikában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287
A szövegmegértés és a szövegekre emlékezés rendszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289
Mikroszerkezeti hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290Mikroszerkezeti integráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290
x Részletes tartalomjegyzék
Mikroszerkezeti szelekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296
A szöveg mikroszerkezetéből származó kiegészítések . . . . . . . . . . . . . . . . . 297
A makroszerkezet hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299
Van egyáltalán szerkezet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299
A sémaképzés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 301
A szövegtípusok eltérései és a makroszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 304
Az elbeszélő szöveg különlegessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305
A tanulói aktivitás irányítása és a szövegtanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Szándékos és önkéntelen emlékezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 312
Egyéni különbségek a szövegemlékezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322
A munkaemlékezet egyéni különbségeinek szerepe a szövegfeldolgozásban 322Személyiségkülönbségek hatása a szövegemlékezetre . . . . . . . . . . . . . . . . . 323
Agy és szövegintegráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326
A prefrontális kéreg szerepe a szövegintegrációban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 327
Újabb idegtudományi kutatások a szövegintegráció agyi alapjairól . . . . . . . 329
Kitekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331
7. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei 339
Az olvasás elméletei és modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339
Szemléletváltás az elméletekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340
Olvasásmodellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342
Az olvasástanulás elméletei és modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346
Szintmodellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346
Útmodellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347
Az olvasás fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349
Dekódolás és szófelismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350
A szövegértés fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352
Az olvasás agyi hálózatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354Az anterior feldolgozókör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
A poszterior feldolgozókörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355
Az olvasás komplex agyi modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358
Az olvasás agyi hálózatának fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362
A feldolgozókörök fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 363
Szófelismerés és jelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364
Az olvasás környezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366
8. A beszédprodukció 371
Mi a beszédprodukció? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371
A beszédprodukció szisztematikus meg�gyelése: a hibákból levont következtetések 371
Részletes tartalomjegyzék xi
A disz�uenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373
A nyelvbotlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382
A meg�gyeléses módszer kritikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387
A beszédprodukció kísérleti kutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
Az első kísérletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388
Produkciós modellek: A szóprodukció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390
Produkciós modellek: A mondatprodukció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406
9. Nyelvtechnológia és a pszicholingvisztika számítógépes modelljei 411
A számítógépes nyelvészet irányzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411
Mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411
A mesterséges intelligencia első nyelvi modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412
A nyelvtechnológia mai eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413
A számítógépes nyelvfeldolgozás szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415
A beszédfelismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415Parsing: szófaji és morfológiai elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417
Parsing: mondatelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419
Pszicholingvisztikai modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420
A nyelvtan elsajátításának számítógépes modellezése . . . . . . . . . . . . . . . . . 420
Szemantikai és pragmatikai tudás: a metaforák feldolgozása . . . . . . . . . . . . 436
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 438
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439
III. rész: Nyelvelsajátítás 443
10. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei 445
A nyelvfejlődés általános szakaszai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445A nyelvelsajátítás korai modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446
A nyelvelsajátítás kutatásának tárgya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446
A gyermeknyelv leíró modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447
A nyelvi és a nem-nyelvi kognitív fejlődés párhuzama . . . . . . . . . . . . . . . . . 452
A gyermek nyelvalkotó készsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454
Az innátizmus és az empirizmus/funkcionalizmus vitája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
A két iskola alapelvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457
A tanulómechanizmusok kérdése: a negatív visszajelzés hiánya . . . . . . . . . . 460
Nyelvek közti eltérések: a lexikon és a paraméterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462
A nyelvfejlődés kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464
Két problémakör a lexikon elsajátításában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
xii Részletes tartalomjegyzék
Példák a lexikális túláltalánosításra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466
A kategorizáció kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469
Egy mai inputalapú tanulómodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472
Nyelvelméleti háttér: a konstrukciós nyelvtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472
A modell tanuláselmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 475
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476
11. A nyelvtani kategóriák és szabályok elsajátítása: meg�gyelési és kísérleti adatok 483
Morfológiai fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483
Az U alakú fejlődési görbe a morfológiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488
A morfológia elsajátítása a magyarban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489
Szintaktikai szerkezetek és tematikus szerepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500
A tranzitív konstrukció az angolban: kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . 501
Az argumentumszerkezet elsajátítását segítő folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . 504
Nyelvközi különbségek a szerepek hozzárendelésének jelzőmozzanataiban . 506
A tranzitív szerkezetek korai megértésének vizsgálata a magyarban . . . . . . 506Mesterséges nyelvek és nyelvtanok tanulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509
Sorrendi információk elsajátítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511
Absztrakt mintázatok kiemelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513
Szintaktikai kategóriák absztrakt használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514
A mesterséges nyelvtanokat használó vizsgálatok összefoglalása . . . . . . . . . 515
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516
12. Szótanulás 521
A szókincs-elsajátítás fontos állomásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521
A szóhatárok kiemelése a hangfolyamból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524
A szójelentések elsajátítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530
A szintaktikai információ szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 530
Lexikális megszorítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531
A társas-pragmatikai megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 534
A szótanulási mechanizmusok speci�kussága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537
A szókincsfejlődés magyar vizsgálatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539
A szókincsméret fejlődését vizsgáló eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 539
A lexikon szerveződését vizsgáló módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541A szójelentést korlátozó elvek speci�kussága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 545
13. Korai kétnyelvűség és szociokognitív fejlődés 551
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551
A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553
Részletes tartalomjegyzék xiii
Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 555
Nyelvspeci�kus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesz-
tése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556
A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok . . . . . . 558
A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 560
A kontrollfunkciók fejlődése óvodáskorúaknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561
A kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvű csecsemőknél . . . . . . . . . . . . . . . . . 562
A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél . . 566
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570
14. Idegennyelv-elsajátítás 575
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 575
Az idegennyelv-elsajátítás mint kognitív folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576
Internyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 576
A tudatosság szerepe az idegennyelv-elsajátításban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 597
Konnekcionista megközelítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 611
Univerzális grammatika és nyelvtanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617Egyéni különbségek a nyelvtanulásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 621
Az életkor szerepe: a kritikus periódus hipotézise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 621
A nyelvérzék mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 625
Emlékezeti mechanizmusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 628
Kognitív stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 631
Tanulási stratégiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 634
Motiváció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 637
Személyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 639
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643
IV. rész: Nyelv és gondolkodás 657
15. Jelentés: referencia és fogalmak 659
Jelentés és intencionalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 659
A tárgyelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 663
Az extenzionális elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664
Bertrand Russell elmélete a deskripciókról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 668
Kontextus és interpretáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671
Kvantorok a logikában és a természetes nyelvben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 672
Jelentés és jelölet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 673
Extenzionális, intenzionális és hiperintenzionális kontextusok . . . . . . . . . . 677
Lehetséges világok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 679
xiv Részletes tartalomjegyzék
Fogalmak és szójelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 686
A fogalmak pszichológiai elméletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 687
A klasszikus elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 689
A klasszikus elmélet problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 692
A klasszikus elmélet revíziója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698
A prototípus-elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 701
A prototípus-elmélet problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 704
A fogalmak mintapéldány-elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 706
A fogalmak két általános funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709
A fogalmi atomizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 711
Az elmélet-elmélet és a pszichológiai esszencializmus . . . . . . . . . . . . . . . . . 713Fogalmak és észlelés: a perceptuális szimbólumrendszerek elmélete . . . . . . 717
Fogalmi fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 718
Fogalmak a csecsemőkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719
Fogalmi fejlődés nagyobb gyerekeknél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 723
Kitekintés: fogalmi fejlődés, �kció, társas megértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 730
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734
16. Nyelv és emlékezet 743
Munkamemória és nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 743
Morfológiai komplexitás és munkamemória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 745
Mondatmegértés és munkamemória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 748
Lexikális kétértelműség és munkamemória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 750
Szövegértés és munkamemória . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 752
Fonológiai hurok és nyelvtanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 754
Procedurális emlékezeti rendszer és nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756
A deklaratív/procedurális (DP) modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756
Procedurális rendszerek és mondatmegértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 757
A procedurális emlékezeti rendszer sérülése és a nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 760Huntington-kór és in�exiós morfológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 761
Parkinson-kór és nyelvi funkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 763
Parkinson-kór és lexikális kétértelműség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 764
Nyelvi funkciók enyhe kognitiv zavarban és demenciában . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765
Enyhe kognitív zavar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765
Demencia és nyelvi funkciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 765
Alzheimer-kór . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 767
Alzheimer-kór és emlékezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 768
Alzheimer-kór és nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 768
Alzheimer-kór és afázia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 769
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 770Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771
Részletes tartalomjegyzék xv
17. Metafora 777
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 777
Mi a metafora? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 777
Metaforakutatás a kognitív tudomány megjelenése előtt és ma . . . . . . . . . . 777
Metaforaelméletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Grice standard pragmatikai elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Sperber és Wilson relevanciaelmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 780
Lako� és Johnson fogalmimetafora-elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 782
Gentner strukturálisleképezés-elmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 786
Metaforaértés felnőttkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 788
Vizsgálati eredmények: Grice standard pragmatikai elmélete . . . . . . . . . . . 788Vizsgálati eredmények: Sperber és Wilson relevanciaelmélete . . . . . . . . . . . 788
Vizsgálati eredmények: Lako� és Johnson fogalmimetafora-elmélete . . . . . 791
Vizsgálati eredmények: Gentner strukturálisleképezés-elmélete . . . . . . . . . 796
Az attributív kategorizációs elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 798
Metaforaértés gyerekkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 799
Hány évesen mutatható ki a gyerekek metaforikus kompetenciája? . . . . . . . 799
Vizsgálati eredmények: Grice standard pragmatikai elmélete . . . . . . . . . . . 802
Vizsgálati eredmények: Lako� és Johnson fogalmimetafora-elmélete . . . . . 803
Vizsgálati eredmények: Gentner strukturálisleképezés-elmélete . . . . . . . . . 804
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 807
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 808
18. Kísérleti pragmatika 813
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 813
Beszédaktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 814
Elméleti háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 814
Az ígérettétel aktusa: kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 816
Indirekt beszédaktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 818Elméleti háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 818
Kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 818
Pragmatikai és szövegalapú következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821
Grice pragmatikaelmélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 821
Schank forgatókönyv-elmélete: kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . 823
Clark áthidalás-elmélete: kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 826
Mondatközi anaforák: kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 827
A neo-grice-i megközelítések és a poszt-grice-i relevanciaelmélet . . . . . . . . . . . . . 831
Elméleti háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 831
Kísérleti eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 833
Skaláris implikatúrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 834A kognitív pragmatika újabb elméletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846
xvi Részletes tartalomjegyzék
A kognitív pragmatikai elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 846
A fokozatos kiugróság hipotézise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 848
Pragmatika és agysérülés: a humor és az irónia megértése . . . . . . . . . . . . . . 849
Pragmatika és modularitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 852
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 853
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 854
19. A nyelvi relativizmus 859
A Sapir–Whorf-hipotézis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 859
Sokféleség vagy univerzalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 861
Az eszkimók hó-fogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 863
Alapszínnevek és színészlelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 864
A nyelvtani nem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 869
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 873
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874
20. Téri nyelv 877
A téri kifejezések rendszere a nyelvekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 877
A téri reprezentáció elemei: egyetemes vonások és nyelvközi különbségek . . . . . . 879
Mozgásleírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 880
Referenciakeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 881
Nyelv és téri reprezentáció: képsémák? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 883
A képséma fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 883
A képsémák kísérleti vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 885A téri kifejezések kibontakozása az anyanyelv-elsajátítás során . . . . . . . . . . . . . . . 891
Miért éppen a téri nyelv? A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálata . . . . . . 892
Fejlődéspszichológiai adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 892
A téri viszonyok reprezentálásának különbségei: az angol és a koreai . . . . . . 893
A perspektívarendszerek használatának nyelvközi különbségei . . . . . . . . . . 895
AZ IDŐ TÉR fogalmi metafora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 897
Magyar adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 903
A magyar nyelv eszközei a téri viszonyok kifejezésére . . . . . . . . . . . . . . . . . 903
A téri viszonyok és irányhármasság nyelvi jelölésének elsajátítása . . . . . . . . 904
A perspektívahasználat fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 908
Téri de�citek és téri nyelv: Williams-szindróma és Down-szindróma . . . . . 909Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 912
21. Nyelvi reprezentáció a numerikus feladatokban 919
A numerikus képességek áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 919
Numerikus képességek nyelv nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 924
Számnevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926
Részletes tartalomjegyzék xvii
A számjelölések tipológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926
Csoportok jelölési módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 928
A csoportok jellege és a csoportok jelölési módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 929
Csoportosító jelölés az uráli nyelvekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 931
A számnevek típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 933
A számnevek tanulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 935
A nyelvi kód használata a számolásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 936
Verbális kód hosszú távú pontos ismeretek tárolására . . . . . . . . . . . . . . . . . 937
Verbális kód rövid távú tárolásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 940
A nyelvi reprezentáció különleges szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 943
Zárt reprezentációk összekapcsolása a nyelv segítségével . . . . . . . . . . . . . . . 943A verbális reprezentáció kritikus tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 945
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 948
22. Érzelmek és beszéd 951
A nyelvészeti társalgáselemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 952
A társalgáselemzés módszere az érzelemkutatásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 956A szavak jelentésének szerepe az érzelemkifejezésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 958
A szavak érzelmi jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 958
A narratív pszichológiai tartalomelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 959
Vokális érzelemkifejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 963
A vokális érzelemkifejezés kutatásának módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 964
A produkciós kutatások eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 970
Percepciós kutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 972
Érzelmek és beszédtechnológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 978
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 980
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 981
23. A társalgás pszicholingvisztikája 987
Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás . . . . . . . . . 987
A társalgások rendszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990
A beszélőváltás meghatározói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 993
A szóátvétel szabályrendszere az etnometodológiai felfogásban . . . . . . . . . . . . . . 994
Mi határozza meg az átvételt a lehetséges átvételi helyeken? . . . . . . . . . . . . 995
A megszólítási rendszerek a társalgásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 998A társalgási mikro- és makroszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 999
A mikroszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 999
Felhívás–válasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1000Kérdés–válasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1001A kérdezés stratégiái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1004Néhány makroszerkezeti mozzanat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1005
xviii Részletes tartalomjegyzék
Az udvariasság a társalgásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1009Az udvariasság empirikus vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1012Közvetettség mint általános közlési előny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1016Hogyan legyünk udvariatlanok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1018
Nemi különbségek a társalgásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1019A nemmel kapcsolatos eltérések a társalgási szerkezetben . . . . . . . . . . . . . . 1020A kapcsolatlétesítés eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021A felszólítások világa a két nemnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021
A társalgás további meghatározói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1027
V. rész: A nyelv biológiai alapjai 1031
24. A nyelv evolúciója 1033
A nyelvkeletkezés-elméletek története: kutatási hullámok és divatok . . . . . . . . . . . 1033A klasszikus kultúra: hagyományos spekulációk a nyelv eredetéről . . . . . . . 1033A pozitivista tilalom korszaka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1035A korai evolucionizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1035A mai reneszánsz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036
Az emberi nyelv és az állati közlési rendszerek strukturális és szociális összevetése 1037
A többszörös tagolás kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1039Intencionalitás és tudatelmélet az emberi közlésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1041
A nyelvkeletkezés nagy vitakérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1047Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1047Adaptáció és exaptáció a nyelv keletkezésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1051
A nyelvkeletkezés-elméletek átfogó biológiai keretei: a tágan vett nyelvi képesség
(NyKT) kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1055A hangképzés és a gégefő fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1056Kognitív kategóriák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1064
A grammatika keletkezése: az NyKSz problémája és a nyelvi különlegesség . . . . . . 1074Átfogó elméletek a nyelvi funkciók keletkezéséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1076
A kései szintaktikai váltás szcenáriója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1076A reprezentációs rendszerek változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1077Moduláris és modulok között zajló folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1079A csoportfolyamatok és a nyelv keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1081
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1083
25. A nyelv idegrendszeri reprezentációja 1089
Akusztikai-fonetikai és fonológiai szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1089Prozódiai jegyek: Hangsúly és hanglejtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1091
Részletes tartalomjegyzék xix
A szavak szintje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1092A szavak előhívása a produkcióban és a megértésben . . . . . . . . . . . . . . . . . 1093A morfológiai komplexitás hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1094Szójelentés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096
Mondatfeldolgozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1100Szövegek feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107
Következtetési folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107Az intencionális tulajdonítás összeomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1109
A nyelvfeldolgozás átfogó idegtudományi modelljei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1112Friederici modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1112A Memória–Uni�káció–Kontroll modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1113Hickok és Poeppel modellje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1115A deklaratív/procedurális modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1116
Végrehajtó funkciók és nyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1120Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1123
26. A szó szerinti és a képes nyelv feldolgozása mint emberi agyi funkció 1135
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1136Az agy strukturális és funkcionális felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1139Pszicholingvisztikai előfeltételezések újragondolása az agyi felfedezések tükrében . 1142
A féltekék számítanak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1143Az időzítés számít . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1145A kontextus számít . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1148A tapasztalat számít . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1151
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1157A „nyelvi agyterületek” lokalizálása és funkcióik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1157
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161
27. Az afázia 1167
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167Problémák, hipotézisek, modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167
A mai modellek előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1167A lokalizációs elméletek problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1173A holisztikus sajátosságok kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1175A nyelvtani alapú magyarázatok és a kapacitáselméletek . . . . . . . . . . . . . . . 1177A mondatprodukció agrammatikus zavarainak osztályai . . . . . . . . . . . . . . . 1178Kapacitáselméleti magyarázatok az agrammatikus mondatprodukcióra . . . 1178A mondatmegértés agrammatikus zavarai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1179Nyelvi kompetencia és performancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1181EKP-vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1182
xx Részletes tartalomjegyzék
A generatív nyelvtanelmélet mint lehetséges magyarázati keret . . . . . . . . . . 1186A generatív nyelvtanelméleti magyarázati keretek: összefoglalás . . . . . . . . . 1193
Magyar adatok és esettanulmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1195Példák: a mondatismétlési tesztek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1195A nyelvtan és a performanciális korlátozottságot javító stratégiák közötti
kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1197Javító stratégia a théta-elv érvényesítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1201Kettős szétválások a nyelvtan afáziás korlátozódásában . . . . . . . . . . . . . . . . 1204A nyelvtani helyesség megítélései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1209Az idői kompatibilitás megítélései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1215A nyelvi rekurzivitás afáziában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1220Szituatív mondatok, tudatelméleti beágyazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227
Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1236Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1238
VI. rész: A nyelv pszichológiája atipikus helyzetekben 1243
28. A jelnyelvek pszicholingvisztikája 1245
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1245A jelnyelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1245A jelelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1246A jelnyelvek szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1247A magyar jelnyelv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1251
Jelészlelés és -produkció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1251Elsajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1254Jelnyelv és az agy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1256Kétnyelvűség két modalitásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258Jelnyelv és emlékezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1259Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1260Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1260
29. A speci�kus nyelvfejlődési zavar 1265
Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1265Diagnózis és módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1266
Terminológiai sokszínűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1266Késés vagy eltérő fejlődésmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1269Diagnosztikai kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1270A kontrollcsoport problémája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1271
Az SNYZ fenotípusa különböző nyelvekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1272Angol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1273Olasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1275
Részletes tartalomjegyzék xxi
Svéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1276Német . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1277Héber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278Török . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280Magyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1280A nyelvközi vizsgálatok tanulságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1289
Elméletek az SNYZ magyarázatára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1292Nyelvtanspeci�kus megközelítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1293Bemenetfeldolgozási megközelítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1294Implicit tanulás és SNYZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1299
Az SNYZ neurobiológiai háttere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1301Strukturális eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1302Funkcionális neuro�ziológiai eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1304
Genetikai vizsgálatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1309Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1313Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1314
30. Az olvasás zavarai és a diszlexia 1325
Az olvasási zavarok megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1326Diszciplináris modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1327Diszkrepancia-modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1331
Eltérések az olvasás agyi hálózatának fejlődési programjaiban és környezetelváró
mechanizmusaiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1333Re-edukációs eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1336
Az olvasás előfeltételei és a diszlexia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1339A diszlexia korszerű de�níciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1339Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1341
31. Nyelv, kommunikáció és megismerés autizmusban 1345
Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1345Alaptények és alapvető viselkedéses jellegzetességek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1347
A kölcsönös társas viselkedések minőségi fejlődési zavara . . . . . . . . . . . . . . 1348A kölcsönös kommunikatív viselkedések minőségi fejlődési zavara . . . . . . . 1349Az érdeklődés és a tevékenység adaptív, rugalmas szerveződésének minő-
ségi fejlődési zavara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1351Néhány módszertani megjegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1352Nyelvi jellegzetességek az autizmus spektrumon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1353
Átfogó fejlődési mintázatok és változatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1353Átfogó nyelvi pro�l és a grammatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1355Mentális lexikon és (lexikai) szemantika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1359Pragmatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1362
xxii Részletes tartalomjegyzék
Két kulcskérdés az autizmus pszicholingvisztikájában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1369Intencionalitás-megértés és nyelv–kommunikáció disszociáció . . . . . . . . . . 1369A nyelvi rendszer „épsége” és a reziduális normalitás . . . . . . . . . . . . . . . . . 1372Néhány átfogó konklúzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1373
Alapvető kognitív és idegrendszeri sajátosságok, kapcsolataik a nyelvvel . . . . . . . . 1374Szociokognitív sajátosságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1374Kognitív koherenciateremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1375Egzekutív zavarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1376További neurokognitív eltérések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1377
Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1377
32. Nyelvelsajátítás és értelmi fogyatékosság 1383
Értelmi fogyatékosság és a nyelv modularitása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1383Nyelvi képességek genetikai eredetű fejlődési zavarokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1386
Williams-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1386Down-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1388
Magyar adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1391Williams-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1391Down-szindróma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1397
Összehasonlítások és elméleti tanulságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1398Hivatkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1400
Előszó
A pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításánakmentá-lis folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechaniz-musait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és apszichológiában vannak. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszony-lag �atal, az elmúlt évtizedekben – mind az ihletését adó területek, vagyis a nyelvé-szet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, minda nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően – sokrétűen fejlődött.
Kézikönyvünk a BME Kognitív Tudományi Tanszékén és az Eszterházy Ká-roly Főiskola Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoportjában készült. Reménye-ink szerint hiányt pótol a hazai felsőoktatásban. Bár magyar kutatók régóta képvise-lik ezt a területet, és több szak tantervébe is beépítették a pszicholingvisztika tárgyat,kézikönyvünk az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvénye-sített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a nyelvészetből indulóbölcsészeti, például a nyelvi változatokat és a meg�gyeléses kutatást illetően a társa-dalomtudományi, és a kísérletezésben, az ingeranyagmanipulációjában és az adatfel-dolgozásban a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozika meg�gyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.
Szándékaink szerint könyvünk oktatási anyagként szolgálhat a felsőbb évespszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor egyévtizedig talán érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lesz a kutatóknak is.Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszicho-lógiai mesterképzésekben, doktori programokban.
Könyvünk felépítése
Igyekeztünk a nyelv pszichológiai kutatásának egészét a kötetbe foglalni. A „magyar”jelző az alcímben azt fejezi ki, hogy – miközben nemzetközi kitekintést alkalma-zunk – ahol lehet és van anyag, a tárgynyelv a magyar. A kézikönyv hat nagyobb
xxiv Előszó
témakört dolgoz fel. Az elméleti rész általában szól a nyelvekről és a nyelvtanok-ról. Összefoglalja, hogy melyek azok a tulajdonságok, jellemzők, amelyek mindennyelvben előfordulnak, smelyek azok, amelyek nyelvspeci�kusak, továbbá bemutatjaa pszicholingvisztika viszonylag rövid, de annál tartalmasabb és szerteágazóbb tör-ténetét. Ez az elméleti rész különösen hasznos azoknak a pszichológus olvasóknak,akik korábbi tanulmányaik során nemhallgattak nyelvészetet, és nem találkoztak ha-sonló témákkal, így kevésbé ismerik a területnek ezt a részét. A különböző elméletiirányzatok és iskolák bemutatásakor az a célunk, hogy szemléltessük: többmegköze-lítésmód létezik, és egy-egy témárólmindegyik tehet relevánsmegállapításokat. A célnem egyetlen igazság bemutatása, hanemannak a szemléletmódnak az átadása, hogyegy témát több oldalról meg lehet közelíteni, és annak bemutatása, hogy egy elméletmelletti elköteleződés milyen módszertani következményeket vonhat maga után.
A további részek a pszicholingvisztika területeit veszik sorra. Ezek egy részeelméleti, és a mentális működések modelljeit tárgyalja, míg mások gyakorlatban ishasználható ismeretekkel szolgálnak például a nyelvi képességek zavarairól vagy anyelvtechnológiáról. AMegértés és produkció rész két nagyobb egységre osztható. Azegyik fő témája a beszédmegértés, amelymagában foglalja a hangok észlelését, amor-fémák, a szavak feldolgozását, amondatok és végül a szövegmegértését. Amásik nagytéma arra keresi a választ, hogy hogyan vagyunk képesek egy nyelvi közlést létrehoz-ni, milyen képességekre van ehhez szükségünk, és hogymilyen részfolyamatokból álla beszédprodukció. Könyvünk itt foglalkozik még az írott nyelvi információ feldol-gozásának folyamatával is. Ezek az ismeretek szorosan kapcsolódnak olyan területek-hez, mint az akusztikai fonetika, a nyelvtechnológia, vagy a beszédhez kapcsolódó �-ziológiai folyamatokat vizsgáló egyéb természettudományi területek. A Nyelvtechno-
lógia és a pszicholingvisztika számítógépes modelljei című fejezet az informatika vilá-gába visz minket. Korunk fontos kutatási és gyakorlati kérdése, hogy hogyan tudunkolyan gépeket, rendszereket előállítani, amelyeknek aműködése az emberiműködéstmodellezi. A nyelv esetében ez azt jelenti, hogy hogyan tudunkmesterséges beszédet,illetve szövegfeldolgozó, beszédfeldolgozó programokat előállítani. Az informatikaés a pszicholingvisztika kapcsolatára a kétoldalúság jellemző. Egyrészt az informati-kusok, programozók, nyelvtechnológusok felhasználják a pszichológusok beszéddel,nyelvvel kapcsolatos kutatásának eredményeit, másrészt a pszicholingvisztika olyanforrásokból (gyakorisági szótárak, adatbázisok) táplálkozik, amelyek az informati-ka segítségével állnak rendelkezésünkre, és amelyek nagymértékbenmegkönnyítik apszichológus kutatók munkáját.
A Nyelvelsajátításról szóló rész bemutatja, hogy egy gyerek milyen szakaszo-kon megy keresztül, amíg elsajátítja az anyanyelvét, és hogy milyen tényezők segítik,illetve gátolják ezt a folyamatot. Szól külön a szavak elsajátításának mechanizmu-sairól, és olyan elméleteket mutat be, amelyek lehetséges magyarázatot adnak arról,hogy hogyan vagyunk képesek egy nyelvet tökéletesen elsajátítani. A pszicholing-
Előszó xxv
visztika megkülönbözteti a nyelvelsajátítást és a nyelvtanulást. Míg a nyelvtanulás ki-fejezés általában az oktatás során, szándékosan megtanult nyelvre vonatkozik, addiga nyelvelsajátítás az anyanyelvre, amely önkéntelenül és különösebb erőfeszítés nél-kül történik. Ugyanakkor két vagy akár több anyanyelvet is elsajátíthatunk egyszerre.A kétnyelvűség és az idegennyelv-elsajátítás külön fejezeteket kaptak a kézikönyv-ben, amelyek olyan témákat érintenek, hogy hogyan vagyunk képesek különválasz-tani a két nyelv szavait és nyelvtanát, hogyan kapcsolódnak össze ezek a nyelvek,az egyes agyi területek részvétele hogyan módosulhat kétnyelvűeknél, illetve idegennyelv használata közben.
A kézikönyv Nyelv és gondolkodás része a nyelv és más mentális folyamatokkapcsolatát tárgyalja. A �lozó�ával kerül kapcsolatba, amikor a jelentésreprezentációproblémáit boncolgatja, és amikor olyan kérdésekre keresi a válaszokat, hogy a nyelv-használatunk mennyiben határozza meg a világról alkotott képünket, gondolkodás-módunkat, vagy hogy hogyan vagyunk képesek megérteni a nap mint nap használtmetaforákat, amelyek átszövik a nyelvünket. A nyelv olyan területekkel is kapcso-latban áll, amelyekre első hallásra talán nem is gondolunk: a számok világával, a térigondolkodással és az emlékezettel. Ezek a fejezetek a különbözőmentális folyamatokszerveződése közötti kölcsönhatásokat tárgyalják. A Kísérleti pragmatika és A társal-
gás pszicholingvisztikája című fejezetek a nyelvet az emberek közötti kommunikációeszközeként mutatják be. A nyelv életbeli használata, „alkalmazása”, a társalgás nyíltés rejtett szabályainak, a kommunikációt befolyásoló tényezőknek a bemutatása apszicholingvisztikának a kommunikációelmélettel kapcsolatban álló részterülete.
A következő átfogó témát A nyelv biológiai alapjai adják. Ez a rész foglalkozika nyelv evolúciójával, azzal, hogy az emberiség történetében milyen fejlődési szaka-szokon mentek keresztül a nyelvhasználathoz szükséges agyi területek. Bemutatja azegyes nyelvi feldolgozási szintekhez ésmechanizmusokhoz kapcsolódó idegtudomá-nyi eredményeket, és külön fejezetben tárgyalja a metaforikus nyelvfeldolgozás agyihátterét. Az afáziákról szóló fejezet az orvostudomány számára is jól használható is-mereteket ad bizonyos agysérülések nyelvi következményeiről, amelyben különösenfontos szerephez jutnak a magyar adatok és az afázia kutatásában elért eredmények.
A nyelv pszichológiája atipikus helyzetekben fejezet a fejlődési zavarok témakö-rét kidolgozva szoros kapcsolatban van az orvostudománnyal és a gyógypedagógiá-val. Az itt leírt elméletek és kutatások eredményei a gyakorlatban is nagyon jól alkal-mazható tudást adnak. A különböző fejlődési zavarok tünet szerinti elkülönítése ésfelismerése nagyban hozzájárul a később alkalmazott fejlesztések sikeréhez. A fejezetszól az autisták, az értelmi fogyatékosok, a diszlexiások, valamint a siketek és a vakokkommunikációjáról, nyelvi nehézségeiről. A speci�kus nyelvi elmaradás (SLI) olyanrendellenesség, amely bár nem jár mentális, neurológiai, perifériás nyelvi és szoci-ális problémákkal, a személyek nyelvi fejlődése mégis de�cites. Az SLI, a Williams-szindróma, aDown-kór és a nyelvi képességekösszefüggéseivel kapcsolatban számos
xxvi Előszó
magyar kutatás készült, és sok hazai adat áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban,hogy az egyes szindrómák milyen nyelvi de�citekkel járnak együtt. Az alfejezet jólalkalmazható ismereteket nyújt azoknak a magyar szakembereknek, akik munkájuksorán a fenti rendellenességekkel, zavarokkal, fogyatékkal élő személyekkel dolgoz-nak, és azoknak a kutatóknak, akik a fenti témák valamelyikével foglalkoznak.
Pszicholingvisztikai kézikönyvek
A mai webalapú keresések világában különösnek tűnhet egy papíralapú kézikönyvszerepe. Különös módon azonban a webalapú kereshető folyóiratok uralkodása kö-zepette újra megjelent az igény a szintézisre. A nyelvészetben virágzanak a kéziköny-vek; például a Blackwell nyelvészeti kézikönyvsorozata a 60. (!) köteténél tart. Ebbőla szintézisigényből a pszicholingvisztika sem maradt ki. Gernsbacher (1994) úttö-rő kézikönyve számunkra is minta volt, sokoldalúságával, azóta megjelent második,kiterjesztett kiadása is (Traxler–Gernsbacher 2006), s a Blackwell is fontos könyvetadott ki (Nicol 2003), majd az Oxford University Press is beszállt a pszicholingvisz-tikai kézikönyvek versengésébe (Gaskell 2007).
Vannak a pszicholingvisztikán belül tematikus kézikönyvek is. Guendouzi,Loncke ésWillams (2011) kötete 37 fejezetben tárgyalja a nyelvi zavarokat mint klini-kai pszicholingvisztikát. A magyar példához hasonlóan adott tárgynyelvekhez kap-csolódó kézikönyvre is van példa. A Li Ping (2006–2009) szerkesztette kelet-ázsiaipszicholingvisztikai kézikönyv három kötete rendre a kínai, a japán és a koreai pszi-cholingvisztika anyagait mutatja be.
Reméljük, hogy a pszicholingvisztika iránt érdeklődőmagyar olvasók hasonlóiránymutató és szintetizáló kötetként forgatják majd a Magyar pszicholingvisztikai
kézikönyvet is.
Köszönetnyilvánítás
Kézikönyvünk mintegy tíz évig készült a BME Kognitív Tudományi Tanszékén ésaz Eszterházy Károly Főiskola Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoportjában.Köszönjük mindkét munkahelynek a támogatást és a türelmet. A kéziratok és hang-állományok gépirattá alakításában Simon Zsuzsának vannak elévülhetetlen érdemei.Az Akadémiai Kiadó régi partner ebben a vállalkozásban. Vajda Lőrinc és TárnokIrén odaadó s szakértő szerkesztői munkája sokat segített az utolsó fázisokban. Mintszinte minden akadémiai nyelvészeti kiadványban, a végső formát itt is Siptár Péterés G. Kiss Zoltán értő alkotó szerkesztése és tördelése adta meg. Maurer Dóránakköszönjük a témához illesztett borítót.
Előszó xxvii
A hosszú munka során több anyagi támogatónk volt. A kézikönyv egészénekelőkészítését az OTKA támogattaAnyelvmentális reprezentációja c. kutatási prog-ram keretében, amelynek témavezetője Pléh Csaba volt (témaszám: 49840) 2005 és2008 között. A szerkesztés végső fázisaiban Pléh Csaba a Közép-Európai KognitívTudományi Alapítvány (CECOG) és Lyonban a Collegium Lyon támogatását élvez-te. Lukács Ágnes a Bolyai János Kutatási ösztöndíj támogatásában részesült, és a kö-tet előkészítése és írása idején kutatásait támogatta az OTKA (K 83619, NonlinguisticAbilities in Speci�c Language Impairment, 2011-2013) és az NIH (NIH2 R01DC00458-18/511-1776-01, Morphological De�cits in Speci�c Language Impairment, Laurence B.Leonard pályázatvezetésemellettmagyar témavezető, 2005–2008). A könyvmegszü-letésében a végső szakaszban segített a Társadalmi Megújulás Operatív Programjá-nak két projektje is. Az IKT a tudás és tanulás világában – humán teljesítménytech-
nológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő,TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosító számú projekt, illetve a Pedagó-gusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok továbbfejlesztése és kiszélesítése címmelműködő,TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1 azonosító számú projekt. A kutatás gazdaintézményemindkét esetben az Eszterházy Károly Főiskola, a projektek az Európai Unió támo-gatásával és az Európai Szociális Alap társ�nanszírozásával valósultak meg. Az egyesfejezetek köszönetnyilvánítása a 2. kötet végén található.
Hivatkozások
Gaskell, G. M. (szerk.) 2007. �e Oxford handbook of psycholinguistics. Oxford: Oxford UniversityPress.
Gernsbacher, M. A. (szerk.) 1994. Handbook of psycholinguistics. San Diego: Academic Press.
Guendouzi, J. – F. Loncke –M. J.Willams (szerk.) 2011.�e handbook of psycholinguistic and cognitiveprocesses: Perspectives in communication disorders. New York: Psychology Press.
Nicol, J. (szerk.) 2003. Handbook of psycholinguistics. Malden MA & Oxford: Blackwell.
Ping, L. (szerk.) 2006–2009. �e handbook of East Asian psycholinguistics I–III. Cambridge: Cam-bridge University Press.
Traxler, M. J. –M. A. Gernsbacher (szerk.) 2006. Handbook of psycholinguistics. London & Amster-dam: Elsevier/Academic Press.
A kézikönyv szerzői
Babarczy AnnaBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszék és MTA Nyelvtudományi Inté[email protected]
Bánréti ZoltánMTA Nyelvtudományi Inté[email protected]
BenczeM. IldikóBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszé[email protected]
Csépe ValériaMTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Inté[email protected]
Csifcsák GáborSZTE Pszichológiai IntézetKognitív és Neuropszichológiai Tanszé[email protected]
Gábor Bá[email protected]
Gervain JuditCNRS és Université Paris Descartes,Sorbonne Paris Cité[email protected]
Győri MiklósELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Inté[email protected]
Hoffmann IldikóSZTE Magyar Nyelvészeti TanszékMTA Nyelvtudományi Inté[email protected]
A kézikönyv szerzői xxix
Jakab ZoltánELTE Gyógypedagógiai Pszichológiai Inté[email protected]
Kas BenceMTA Nyelvtudományi Intézet ésELTE GYK Fonetikai és Logopédiai Tanszé[email protected]
Kemény FerencBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszé[email protected]
Kovács ÁgnesMelindaKözép-európai EgyetemKognitív Fejlődéslélektani Kutatókö[email protected]
Kovács GáborBudapesti Corvinus EgyetemMagatartástudományi és Kommunikációelméleti Inté[email protected]
Krajcsi AttilaELTE Kognitív Pszichológiai Tanszé[email protected]
Kutas MártaCognitive Science DepartmentUniversity of California, San [email protected]
Ladányi EnikőBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszékés MTA Nyelvtudományi Inté[email protected]
Lukács ÁgnesBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszé[email protected]
Magyari LillaLanguage & Cognition DepartmentMax Planck Institute for [email protected]
Németh DezsőELTE PPK Pszichológiai IntézetPszichológia és Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszé[email protected]
xxx A kézikönyv szerzői
Pléh CsabaEszterházy Károly Főiskola, [email protected]
Sáfár AnnaCentre for Language Studies,Radboud Universiteit [email protected]
Serény AndrásMorgan [email protected]
Szamarasz Vera ZoéBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKognitív Tudományi Tanszé[email protected]
Thuma OrsolyaBudapesti Gazdasági FőiskolaPedagógiai és Üzleti Szakoktató Intézeti Tanszé[email protected]
Tisljár-Szabó EszterDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi CentrumMagatartástudományi Inté[email protected]
Turi ZsoltDepartment of Clinical NeurophysiologyGeorg-August University of Gö[email protected]
