Embed Size (px)
Citation preview
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Esztergom, 2018.08.31.
2
1 AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI ................................................................................... 5
1.1 AZ SZMSZ CÉLJA ..................................................................................................................................... 5
1.2 AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI ALAPJA ............................................................................................................. 5
1.3 AZ SZMSZ JÓVÁHAGYÁSA ....................................................................................................................... 5
1.4 AZ SZMSZ NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................................................... 6
2 AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMA .................................................................... 6
3 AZ INTÉZMÉNY M ŰKÖDÉSI RENDJE, A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE .............................. 6
3.1 TANULÓK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE .................................................................................................... 6
3.2 ALKALMAZOTTAK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE ...................................................................................... 7
3.3 VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE .................................................................................................... 8
3.4 JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE ..................................................................... 8
3.5 A TANMŰHELY RENDJE ............................................................................................................................. 8
4 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELS Ő ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .............................................. 10
5 AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................................................................... 12
5.1 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI .................................................................................................... 12
5.1.1 ISKOLAVEZETŐSÉG ................................................................................................................... 12
5.1.2 Nevelőtestület ................................................................................................................................ 17
5.1.3 Munkaközösségek .......................................................................................................................... 17
5.1.4 Szülői munkaközösség ................................................................................................................... 18
5.1.5 Diákönkormányzat ........................................................................................................................ 18
5.2 A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ................................................................................. 19
5.2.1 A centrum és a tagintézmény kapcsolattartási rendje ................................................................... 19
5.2.2 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje .......................................................................... 19
5.2.3 A tanulók és az iskola együttműködése .......................................................................................... 19
5.2.4 A szülők és az iskola kapcsolattartása ........................................................................................... 20
5.2.5 A szülői szervezet és az iskola kapcsolattartása ............................................................................ 20
5.2.6 A tanulók egymás közötti kapcsolattartása ................................................................................... 21
5.3 A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ....................................................................... 21
5.3.1 Igazgató ......................................................................................................................................... 21
5.3.2 Igazgató-helyettesek ...................................................................................................................... 22
5.3.3 A vezetői helyettesítés rendje ......................................................................................................... 22
5.3.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. ....................................................................................................... 23
5.4 FENNTARTÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ............................................................................................. 25
5.5 A KÜLSŐ GYAKORLATI KÉPZŐHELYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ..................................................... 25
6 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA .................... 25
7 AZ INTÉZMÉNY KÜLS Ő KAPCSOLATRENDSZERE .................................................................. 25
7.1 AZ ISKOLA KÜLSŐ PARTNER KAPCSOLATAI ............................................................................................. 25
7.2 KAPCSOLAT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZOLGÁLATTAL ................................................................ 26
7.2.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolattartása ............................................................................ 26
7.2.2 Az iskolai védőnő feladatai............................................................................................................ 26
7.3 KAPCSOLAT A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL ÉS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATTAL ....................... 27
7.4 A PEDAGÓGIA SZAKMAI SZOLGÁLATOKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ................................................... 27
7.5 A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA .................................................................................................................. 28
7.6 SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ........................................................................................................................ 28
8 HAGYOMÁNYÁPOLÁS ........................................................................................................................... 28
8.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ............................................................................................................................ 28
8.2 HAGYOMÁNYOSAN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ ISKOLAI ÜNNEPSÉGEK ..................................................... 29
8.3 HAGYOMÁNYOSAN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ ISKOLAI SZINTŰ MEGEMLÉKEZÉSEK ................................ 29
8.4 HAGYOMÁNYOSAN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ ISKOLAI SZINTŰ RENDEZVÉNYEK: ................................... 29
3
9 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ............................................................................................................. 29
10. INTÉZMÉNYI VÉD Ő, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ................................. 30
10.1 FELADATOK BALESETEK, SÉRÜLÉSEK ESETÉN .................................................................................... 31
10.2 BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ............................................................................................ 31
11 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ................................................. 32
12 SZÜLŐI SZERVEZET JOGOSULTSÁGAI ...................................................................................... 32
12.1 AZ ISKOLASZÉK .................................................................................................................................. 32
13 FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ................................................................................................ 33
14 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON EL ŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE ................................................................................................................... 37
15 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON EL ŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ................................................................................................ 38
16 MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK ................................................................................................................. 39
16.1 TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁJA............................................................................................................ 39
16.1.1 A főbb tevékenységek összefoglalása ........................................................................................ 39
16.1.2 Különleges felelőssége .............................................................................................................. 40
16.2 TESTNEVELŐ TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁJA ............................................................................. 41
16.2.1 A főbb tevékenységek összefoglalása ........................................................................................ 41
16.2.2 A testnevelő tanárok speciális feladatai ................................................................................... 42
16.3 OSZTÁLYFŐNÖK KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁJA ............................................................... 42
16.3.1 A főbb tevékenységek összefoglalása ....................................................................................... 42
16.3.2 Ellenőrzési kötelezettsége ......................................................................................................... 43
16.3.3 Különleges felelőssége .............................................................................................................. 44
16.4 GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁJA ....................................................................... 44
16.4.1 A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása ............................................... 44
16.4.2 Iskolatitkár munkaköri leírása .................................................................................................. 45
16.4.3 A Gondnok munkaköri leírása .................................................................................................. 46
16.4.4 Technikai dolgozók munkaköri leírása ...................................................................................... 47
16.4.5 Járandóság ............................................................................................................................... 48
17 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................................... 48
17.1 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK RENDJE ............................................................ 48
17.2 TANTÁRGYI KORREPETÁLÁSOK .......................................................................................................... 48
17.3 SZAKKÖRÖK ....................................................................................................................................... 48
17.4 TÖMEGSPORT ......................................................................................................................................... 49
17.5 K IRÁNDULÁSOK, SZÍNHÁZ- ÉS MÚZEUMLÁTOGATÁSOK ...................................................................... 49
17.6 TANULÓK ÁLTAL SZERVEZETT RENDEZVÉNYEK ................................................................................. 50
18 A SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM ................................................................................................... 50
19 FELNŐTTOKTATÁS ......................................................................................................................... 51
19.1 ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................................... 51
20 ISKOLAI DIÁKSPORT EGYESÜLET .............................................................................................. 51
21 GYAKORLATI KÉPZÉS KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE ................................................................................ 52
22 A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .............................................................................................................. 52
22.1 A TANKÖNYVELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA .............................................................................................. 52
22.2 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS MÓDJA ...................................................................................................... 53
A tankönyvtámogatás szabályairól a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet IV./ 12. Az iskolai tankönyv-támogatási-, és megrendelési igények felmérésének folyamata c. fejezet rendelkezik. ................................ 53
23 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 53
4
24 MELLÉKLETEK ............................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
5
1 Az SZMSZ általános rendelkezései
1.1 Az SZMSZ célja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
• 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
• Tatabányai Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata
• Tatabányai Szakképzési Centrum A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás, eljárásrendje
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
• 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 17/2014. EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
• 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
• 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1.3 AZ SZMSZ jóváhagyása
A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
6
1.4 Az SZMSZ nyilvánossága
• Az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzatot minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetővé kell tenni.
• Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánosságra hozataláról az iskola igazgatója a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül gondoskodik
• Irattár (nyomtatott példány + CD) • Igazgatói iroda (nyomtatott példány) • Könyvtár (nyomtatott példány + CD) • Az iskola honlapja
Igény esetén bármely érdeklődőnek a Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát rendelkezésre kell bocsátani.
2 Az intézmény szakmai alapdokumentuma
Az intézmény 2015. július 1-jétől a Tatabányai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik.
Alapdokumentuma az NGM/29155/41/2016 számú Alapító Okirat, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium adott ki a Tatabányai Szakképzési Centrum alapító okirataként.
3 Az intézmény működési rendje, a benntartózkodás rendje
3.1 Tanulók benntartózkodási rendje
A tanulók az iskola épületeiben, tantermeiben a tanítási idő alatt tartózkodhatnak.
A tantermekbe csak tanári felügyelettel lehet bemenni, a tanóra végén a tantermet el kell hagyni, és be kell zárni.
A használat során a tanuló köteles ügyelni környezetének, az általa használt eszközöknek rendben tartására, azok megóvására, balesetmentes használatára.
A tornateremben, tanműhelyben, számítástechnika teremben, könyvtárban a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak, az eszközöket tanári engedéllyel, rendeltetésszerűen kell használni.
A tanuló a könyvtárat a kifüggesztett nyitvatartási idő alatt kölcsönzés, helyben olvasás céljára, ingyenesen veheti igénybe.
Rendkívüli osztályrendezvények céljára az igazgató engedélyével a tantermek igénybe vehetők a tanulók számára.
Az épületek használati rendjét az adott épület bejáratánál található „Épület használati rend” szabályozza.
7
Az iskola szorgalmi időben 5 órától 21 óráig tart nyitva.
Az iskolát szombaton és vasárnap, illetve munkaszüneti napokon zárva kell tartani, kivéve, ha az igazgató engedélyével rendezvényt tartanak.
Az iskola az évközi és a nyári tanítási szünetekben, az igazgató által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az épületben.
Az iskola épületeinek kinyitása és bezárása a portás munkaköri feladata. A szokásostól eltérő nyitásra és zárásra az igazgató adhat utasítást.
A tanulónak joga van az iskola és a gyakorlóhelyek épületének berendezéseinek, felszereléseinek és a rendelkezésére bocsátott taneszközöknek rendeltetésszerű használatára, a használatra vonatkozó szabályok betartása mellett. A használat során a tanuló köteles ügyelni környezetének, az általa használt az eszközöknek rendben tartására, azok megóvására, balesetmentes használatára.
Idegenek csak engedéllyel tartózkodhatnak az iskola területén, illetve ügyintézés céljából helyi dolgozó kíséretében léphetnek be az épületbe.
A tanítási idő alatt az iskola épületét tanári engedély nélkül nem lehet elhagyni, kivéve, ha a következő órára másik épületbe, tanműhelybe kell menni. A tanműhelybe átvonulásnak becsengetésig meg kell történni, fegyelmezett módon, az arra kijelölt (tornatermi) bejáratnál, szakoktatói felügyelet mellett.
Az óraközi szüneteket a tanuló a folyosón, vagy az udvaron töltheti.
A tanítási idő alatt folyamatos ügyelet van. Az ügyeletes tanár feladatait külön igazgatói utasítás tartalmazza.
A tanulóknak az iskola egész területén valamint a bejárat 5 méteres körzetén belül tilos a dohányzás és a nyílt láng használata.
3.2 Alkalmazottak benntartózkodási rendje
A pedagógus köteles a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt legalább 5 perccel korábban a munkahelyén megjelenni.
A tantervtől eltérő tartalmú tanóra / foglalkozás/ megtartására, tanóra elhagyására előzetes kérelem alapján, indokolt esetben az igazgató és az igazgató helyettesek adhatnak engedélyt.
Az iskola épületén kívüli óratartásra, tanórák elcserélésére az igazgató-helyettesek is adhatnak engedélyt.
Minden pedagógustól elvárt az iskolában és az iskolán kívül szervezett iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való részvétel, a felügyelet ellátása, illetve a szervezési, az előkészítési, a lebonyolítási feladatokban való aktív részvétel.
Az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaköri leírásuknak megfelelő módon és rendben kötelesek az intézményben tartózkodni.
8
3.3 Vezetők benntartózkodási rendje
Az igazgatónak, vagy a helyetteseinek a tanítási napokon az órarend szerinti tanítási idő alatt (17:50-ig) meghatározott ügyeleti rendben kell az intézményben tartózkodnia.
Amennyiben az igazgató, vagy helyettesei rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tudnak az intézményben tartózkodni, úgy a vezetők helyettesítési rendjében szabályozottak alapján kell eljárni.
3.4 Jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendje Tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők az épületbe csak a portaszolgálat érintésével léphetnek be. Belépéskor nevüket és jövetelük célját kötelesek közölni. Szükség esetén a portás, vagy az iskola valamely dolgozója a keresett személyhez kíséri az érkezőt.
3.5 A Tanműhely rendje
1. A tanműhely területén tartózkodó személyeknek kötelező elfogadni a tanműhely rendjét.
2. A tanműhely területén tartózkodó személyeknek (oktatók, tanulók, stb..) kötelező balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesülniük és aláírásukkal igazolniuk kell, hogy tudomásul vették a biztonságos munkavégzés alapvető feltételeit.
3. A házirend ismertetése, valamint az alapvető munka- és balesetvédelmi oktatás az oktató feladata. Az oktató köteles ellenőrizni, hogy a tanulók ténylegesen megismerték és aláírásukkal is igazolják annak tudomásul vételét.
4. A fent említett oktatás a tanulók számára kiterjed: egy év eleji általános, valamint minden egyes tanuló számára új munkafolyamat és gép, eszköz használatára.
5. Minden oktató köteles létrehozni a saját műhelyének szabályzatát és köteles a benne foglaltak betartására és betartatására. A tanműhely egész területén tilos a rádió és magnó és minden szórakoztató elektronikai eszköz használata.
6. A külön műhelyrendek egy-egy példánya kötelezően kifüggesztendőek a műhely bejárati ajtajára; a műhelybe belépő oktatók, - esetlegesen helyettesítő oktatók –tanulók, illetve idegen személyeknek tisztában kell lenniük az adott műhely szabályaival és kötelesek elfogadni azt.
7. A műhelyek kulcsait csak a portán elhelyezett szekrényből lehet felvenni. A foglalkozások befejezése után a helyiségeket be kell zárni, és a kulcsokat a portán kell elhelyezni. A kulcsok felvételét és leadását a portán lévő nyilvántartási füzetben kell bejegyezni.
8. A tanműhelyben dolgozó tanulók épségéért elsősorban a szakoktató a felelős, ezért köteles mindig figyelemmel kísérni a tanulók munkáját.
9. Az oktatóknak és tanulóknak is egyaránt kötelező a munkavédelmi eszközök helyes használata; az oktatónak mindig tisztában kell lennie a gépek, eszközök állapotával és esetleges meghibásodás esetén jeleznie kell azt a tanműhely vezetője felé. Az oktató a saját
9
műhelyében anyagilag felelős az ott elhelyezett gépekért, illetve berendezési tárgyakért, eszközökért. (leltár szerint)
10. A foglalkozási szüneteken a műhelyeket szigorúan zárva kell tartani!
11. A munka befejezése után minden oktató köteles a csoportjába tartozó tanulókat ellenőrizni, hogy az öltözőben rendet hagyjanak távozásukkor.
12. A munkavédelmi jelzéseknek mindig kint kell lennie minden műhelyben; hiány esetén pótlandóak.
13. Az egyes műhelyek tisztán tartásáért az ott tartózkodó oktató a felelős.
14. Az új tanulókkal ismertetni kell a tűz, vagy egyéb vészhelyzet esetén igénybe veendő menekülési útvonalat; a tanműhely bejáratát és a menekülési útvonalba eső ajtókat minden esetben tilos eltorlaszolni, a mindenkor ügyeletes feladata az ajtók nyithatóságának biztosítása.
15. Abban az esetben, ha valamelyik gép, eszköz valamilyen alkatrésze cserére szorulna, azt a hozzáértő szakoktató végezheti el. Ezen szabály alól kivétel a köszörűkövek cseréje, amit csak karbantartó szakember végezhet el. A kőlehúzást (szabályzást) minden műhelyben az arra kijelölt személy, vagy a karbantartó szakember végzi.
16. A tanuló a műhelyben csak az előírt munkaruhában tartózkodhat. Munkaruha hiányában a munkavégzés alól el kell tiltani, erre az időre igazolatlan hiányzást kell bejegyezni.
17. A késve érkező tanulók az iskola ebédlőjében várakozzanak az első szünetig. Ahonnan az oktatók kísérik át a tanulókat a tanműhelybe.
18. A délutáni foglalkozások rendjéért a mindenkori óraadó tanárok, illetve oktatók felelnek.
19. Tanítási idő alatt rendkívüli esetben nyithatja ki az öltözőt a szakoktató (ha a tanuló igazoltan korábban távozik).
20. A tanműhely és mellékhelyiségek rendjéért, tisztaságáért a mindenkori ügyeletes és az oktatók felelősek.
21. A tanműhelybe érkező idegen személy útbaigazítása az ügyeletes feladata.
22. A tanulók napközbeni tanműhelyes órakezdésénél a tanműhely hátsó átjárójánál várakoznak, míg a szakoktató értük nem megy.
23. Ha a tanulónak napközben a tanműhelyben van órája a tornatermi folyosón várakozik a becsengetésre és az órát tartó szakoktató vezetésével csoportosan érkezhetnek a tanműhely területére a becsengetés után.
24. Baleset esetén közvetlen az oktatót kell értesíteni. (a legkisebb balesetnél is.)
25. Ezt követően az oktató intézkedik.
26. A kijelölt elsősegély hely a tanműhely műszaki irodája. (91-es)
10
A tanműhely munkaideje A tanműhely bejáratának reggeli nyitva tartása 6:45-től 7:05-ig, ezen kívüli idősávban TA-s
kulccsal nyitható.
Műhelybe érkezés: 6:55
Munkakezdés: 7:00
Ebéd: 11:35-tól 12:05 –ig
Az étkezési szünetekben az oktatók a tanulókat átkísérik a főépületig, a szünet végén a
tanulók a tanári folyosó porta felőli bejáratánál várják meg az oktatókat, akik visszakísérik
őket a tanműhely épületébe.
Teljes gyakorlati napokon a tanítás a 9. évfolyamos tanulóknak 14:00-ig, a 11. évfolyamos
tanulóknak 15:00-ig tart.
Azokon a napokon, amikor a gyakorlat után elméleti órák következnek, a gyakorlati
foglalkozás az elméleti órát megelőző szünet kezdetéig tart. A szakoktatók ekkor átkísérik a
tanulókat a főépületbe.
4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Mr. 145.§ (2a) Az intézményi önértékelés keretében ötévente a) az intézmény teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját, b) sor kerül az intézmény pedagógusainak az értékelésére. (2b) Az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére kerül sor.
Az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott, módosított önértékelési kézikönyvek alapján valósulnak meg az önértékelések (2017-ben a harmadik kiadás szerint). Az intézményi önértékelés szerves részét képezi az egyes pedagógusok szakmai munkájának belső ellenőrzése. Mr. 146.§ (2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének irányítása és koordinálása az igazgató feladata. Az igazgató együttműködik az Önértékelést Támogató Munkacsoporttal, amely az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végzi. A munkacsoport pedagógus tagjait az intézményvezető jelöli ki, és a feladatuk ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel ruházza fel őket. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki:
11
• ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, a köznevelési törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, • meghatározza az egyes szervezeti egységek dolgozóinak ellenőrzési kötelezettségét, munkájukat ellenőrzi, • gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről, • ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról, • látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, a gyakorlati foglalkozásokat ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal, • megadja egy-egy időszak szakmai beszámolójának szempontjait. Az igazgató helyettesek munkamegosztásuknak megfelelően végzik ellenőrzési feladataikat: • az igazgató megbízásának megfelelően rész-, illetve célellenőrzéseket végeznek, • összegzik a pedagógusok, szakoktatók beszámolóit az adott időszak munkájáról, • látogatják a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezetnek, tapasztalataikat megbeszélik az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal. A tanév során az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amelyben rögzítésre kerülnek az intézményegységekben tartandó rendes ellenőrzések. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: • az igazgató, • az igazgatóhelyettesek, • a munkaközösség-vezetők /a munkaközösségi tagoknál/, • a nevelőtestület tagjai külön megbízás szerint Tanórához kapcsolódó ellenőrzési feladtok:
• Óralátogatás • Dokumentumok ellenőrzése (tanmenet, helyi tanterv) • Taneszköz, tankönyv
Tanórán kívüli tevékenységek:
• Rendezvények, ünnepségek, • Szakkör, diákkör, korrepetálások, versenyek,
A tanügyigazgatáshoz kapcsolódó ellenőrzési területek:
• Tanügyi nyilvántartások (naplók, törzslapok, bizonyítványok) • Ellenőrzők • Statisztika (naplók, központi, fenntartói statisztikák, normatíva felhasználása,
létszámadatok) • Tantárgyfelosztás, órarend • Mulasztások vezetése, összesítése • Beiratkozás • A vizsgaszervezés. (belső és külső vizsgálatok) • A tanév helyi rendjében foglaltak betartása
12
4.1 Pedagógiai ellenőrzés Az intézményi pedagógiai-szakmai ellenőrzés szintjeit (pedagógus, vezető, intézmény), a szintek alá besorolt területeket és a területekhez kapcsolódó szempontokat, elvárásokat, az alkalmazandó módszertant és eszközrendszert az önértékelési kézikönyv alapján határozza meg az iskola. Az ellenőrzés módszerei: Dokumentumelemzés:
• A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai • Napló • Tanulói füzetek
Óra/Foglalkozás látogatás Az egységes szempontok szerinti megfigyelés, amely két óra/foglalkozás látogatása, valamint a látottak megbeszélését foglalja magában.
5 Az intézményi kapcsolattartás rendje
5.1 Az intézmény szervezeti egységei
5.1.1 ISKOLAVEZET ŐSÉG
Az iskolavezetőség véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő, döntéshozó, ellenőrző, és irányító operatív testület. Az iskolavezetőség tagjai:
• igazgató • általános igazgató-helyettes • szakmai igazgató-helyettes • gyakorlati oktatásvezető
Az iskolavezetőség hetente egyszer rendszeresen tanácskozik, de szükség szerint bármikor összehívható az igazgató vagy bármely tag kezdeményezésére. Az iskolavezetőség megbeszéléseiről, ha az szükséges, emlékeztető feljegyzés készül.
Az iskolavezetőség véleményéről, javaslatáról nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt. Döntésképes, ha a tagok legalább kétharmada jelen van.
Az iskolavezetőség tagjai, az igazgató megbízása alapján, az iskola működésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
Az iskolavezetőség együttműködik az iskola más közösségeivel, így közalkalmazotti tanáccsal, a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel a diákönkormányzattal, a szakmai munkaközösségekkel. A kibővített iskolavezetőség tagjai:
13
• Igazgató • Általános igazgató-helyettes • Szakmai igazgató-helyettes • Gyakorlati oktatásvezető • Munkaközösség-vezetők • Diákönkormányzat képviselője • Szülői szervezet képviselője
A kibővített iskolavezetőség legalább félévente egyszer tanácskozik, de szükség szerint az igazgató vagy valamelyik tag kezdeményezésére bármikor összehívható.
5.1.1.1 Az iskola vezetője
Az iskola vezetője az igazgató, akinek kinevezése az alapító okiratban rögzítettek szerint történik.
Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó törvény, illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek és a Szakképzési Centrum SZMSZ-e határozzák meg. Az igazgató felelős:
• a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért, • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. • a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi
vizsgálatának megszervezéséért, • a tagintézmény nevelő- és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtéséért, • a tagintézményben a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és a
diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért,
• a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, • a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért, • a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésbe, használatba adott vagyon
rendeltetésszerű igénybevételéért, • a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek
érvényesítéséért, • a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban
való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért, • a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és
HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért, • a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért,
elvégzéséért, vagy elvégeztetéséért, • a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért.
Az igazgató feladat-, és hatásköre:
• a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt,
• dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe,
14
• gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, de az átruházott kiadmányozási jog tovább nem adható,
• koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatait,
• elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, • előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, • jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet, • jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem
ró többletkötelezettséget, • szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai
követelmények érvényesülését, • kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges -
hatáskörébe nem tartozó - intézkedések megtételét, • dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, • gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott
munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett,
• évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a centrum beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez,
• adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről,
• véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó - a köznevelési intézményt, illetve az tagintézmény közalkalmazottját érintő - döntést (ideértve a tagintézményt érintő beiskolázást, a tagintézményt érintő költségvetés tervezést, a pályázatok beadását, a helyi tanterv és házirend összeállítását is), e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik,
• teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást,
• szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából,
• önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt-ben meghatározott önálló hatáskörei tekintetében,
• az Nkt.-ben meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint,
• képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben, • javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére, • gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre
benyújtott pályázat elbírálásakor, • részt vesz a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási
tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében,
• közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében,
15
megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását.
Az Nkt. által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható.
Az igazgató közvetlen irányítása alatt dolgozik az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző.
Az igazgató biztosítja a nevelőtestület jogkörébe tartozó jogosultságok gyakorlásának feltételeit, és gondoskodik a döntések érvényesítéséről.
Az igazgató biztosítja a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, a pedagógusok érdekképviseleti szerveinek működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, illetve a jogszabályban előírt jogosultságok gyakorlását. Előkészíti, vagy előkészítteti a jogosultságok gyakorlását, és gondoskodik a lebonyolítás szabályszerű végrehajtásának megszervezéséről, illetve a döntések érvényesítéséről.
Az igazgató jelöli ki a szakmai vizsgabizottságban résztvevő iskolai képviselőket.
Az igazgató megad minden rendelkezésre álló információt beosztottainak a költségvetési tervek előkészítéséhez, a tantárgyfelosztás és az órarend, illetve az iskolai szervezetek munkaterveinek elkészítéséhez.
Az igazgató dönt a tanulók jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amit a jogszabály nem utal az iskola valamelyik közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe.
5.1.1.2 Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető
Az igazgatóhelyettes, az igazgatót akadályoztatás esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti (több igazgatóhelyettes esetén a helyettesítési rend szerint), ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, az igazgató utasítása szerint intézkedik a tagintézmény mindennapi életében előforduló ügyekben.
A gyakorlati oktatásvezető a tanműhely szakmai irányítója és az ott folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője és a külső gyakorlati munkahelyek koordinátora.
5.1.1.3 Általános igazgató-helyettes
• Vezető beosztású közalkalmazott, az igazgatót akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.
• Szervezi és irányítja az iskolarendszerű felnőttoktatást. • Előkészíti és szervezi az iskola-egészségügyi ellátását. • Az ellenőrzési ütemterv alapján óralátogatásokat végez, és azokról elemzést készít. • Gondoskodik az iskolai ünnepségek, megemlékezések alkalomhoz illő, színvonalas
előkészítéséről és lebonyolításáról, a hagyományok ápolásáról. • Előkészíti és szervezi a tanulók dicséretével és jutalmazásával, illetve a fegyelmi
vétségekkel kapcsolatos intézkedéseket, valamint ellenőrzi a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolítását.
• Előkészíti félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentéseket, előkészíti az iskolai statisztika elkészítéséhez szükséges adatokat.
16
• Előkészíti a tantárgyfelosztási tervet és a tantermek beosztási tervét, illetve elkészíti az órarendet.
• Felelős az éves költségvetés és a gazdálkodást érintő beszámolók elkészítésének előkészítéséért
• Elkészíti az iskolai statisztikát. • A fentieken kívül elvégez a törvényi kereteken belül minden olyan munkát, mellyel az
igazgató megbízza.
5.1.1.4. Szakmai igazgató-helyettes
• Vezető beosztású közalkalmazott, az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti, és az igazgató akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén, külön megbízás alapján, teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesítheti.
• Szervezi és irányítja a szakmai elméleti tantárgyak oktatását, szakmai tantárgyi versenyek, illetve a szakmai vizsgák előkészítését és lebonyolítását,
• Az ellenőrzési ütemterv alapján óralátogatásokat végez, és azokról elemzést készít • Elkészíti a szakmai és képesítő vizsgák ütemtervét, koordinálja a szakmai elméleti és
gyakorlati vizsgák lebonyolítását, • Koordinálja a szakmai vizsgák elméleti és gyakorlati tételeinek összeállítását, • Előkészíti nevelőtestületi értekezletek szakmai kérdéseinek anyagait, • Javaslatot tesz a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek
fejlesztéséről, • Előkészíti félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentéseket, • Felelős az éves költségvetés és a gazdálkodást érintő beszámolók elkészítésének
előkészítéséért, • A fentieken kívül elvégez a törvényi kereteken belül minden olyan munkát, mellyel az
igazgató megbízza.
5.1.1.4 Gyakorlati oktatásvezető
• Vezető beosztású közalkalmazott, az igazgatót vezetői munkájában közvetlenül segíti, • Szervezi és irányítja a szakmai gyakorlati versenyeket, bemutatókat, • Rendszeresen ellenőrzi az iskolai szakmai gyakorlat munkáját, rendjét, • Ellenőrzi a tanműhelyek működésére vonatkozó szabályok betartását, és a
tanműhelyek műszaki állapotát, javaslatot tesz a problémák megoldására, • Javaslatot tesz a korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtéséről, a
gyakorlatban használt eszközök, berendezések műszaki fejlesztéséről, Elkészíti az iskolai tanműhelyek órabeosztását,
• Elkészíti az iskolai tanműhelyek órabeosztását, • Az ellenőrzési ütemterv alapján óralátogatásokat végez, és azokról elemzést készít, • Az illetékes Kamarával együttműködve biztosítja a tanulók számára a munkahelyi
gyakorlóhelyeket, illetve rendszeresen ellenőrzi munkahelyi körülmények előírásoknak való megfelelését, és a tanulók munkavégzését,
• Megszervezi a nyári szakmai gyakorlatokat, • Szervezi, és lebonyolítja a szintvizsgákat a Kamarával együttműködve, • Rendszeres kapcsolatot tart a szakképzésben részt vevő gazdálkodó szervekkel, • A szakmai igazgató-helyettessel közösen megszervezi és lebonyolítja a szakmai
vizsgákat,
17
• Elkészíti félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentéseket, • A törvényi kereteken belül elvégez olyan munkákat, mellyel az igazgató megbízza.
5.1.2 Nevelőtestület
A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.
A nevelőtestület a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, véleményezési, javaslattételi, egyetértési és döntési jogköröket gyakorol.
A nevelőtestület rendszeresen, munkaértekezleten tanácskozik, az aktuális feladatok megbeszélése, illetve információcsere céljából.
Az igazgató a tantestület részére tanévkezdéskor nevelőtestületi nyitó értekezletet tart, melyen meghatározásra kerül a tanév rendje, az osztály és csoportbontások, a tantárgyfelosztás, az órarend, illetve szétosztásra kerülnek a feladatok.
Az igazgató a tantestület részére a szorgalmi időszakának végén nevelőtestületi záró-értekezletet tart, amelyen értékelik a tanév munkáját, a lebonyolított vizsgákat, meghatározzák a nyári ügyelet és a pótvizsgák rendjét.
A nevelőtestület minden tagjától elvárt, hogy képességei és szaktudása szerint magas minőségi színvonalú, korszerű oktató nevelő munkájával, illetve kötelességtudás, együttműködő készség, tolerancia, empátia és segítőkészség tanúsításával, valamint a tanulóknak nyújtott személyes példamutatásával, segítse elő az iskola pedagógiai programjának megvalósítását.
5.1.3 Munkaközösségek
Az oktató-nevelő munka hatékonyságának és összehangolásának érdekében az iskolában osztályfőnöki, közismereti I., közismereti II., szakmai I., szakmai II., felnőttoktatás I., felnőttoktatás II. munkaközösségek működnek.
A munkaközösségek éves munkaterv alapján végzik munkájukat a megválasztott munkaközösség-vezető irányításával.
A munkaközösségek legalább félévenként egyszer munkaértekezletet tartanak az elért eredmények értékelése és az aktuális feladatok megbeszélése céljából.
5.1.3.1 Munkaközösségek feladatai a pedagógusok munkájának segítésében
A munkaközösségek feladatai a pedagógusok munkájának figyelemmel kísérése, tanmenetek összehangolása, előrehaladásuk figyelemmel kísérése, ellenőrzésekben való részvétel, tankönyvhelyzet felmérése, szakmai konzultációk, óralátogatások, módszertani előadások, szakmai munka értékelése, módosítási javaslatok az iskolavezetés felé.
18
A pedagógus továbbképzés összehangolása, témajavaslat elkészítése az iskolavezetés számára, a munkaközösségen belüli egységes értékelési rend kialakítása, megvalósítása.
5.1.4 Szülői munkaközösség
Az iskolában a szülők képviseleti szervezete az Iskolai Szülői Munkaközösség, melynek tagja minden osztály szülői munkaközösségének egy választott képviselője.
A szülői közösség a jogszabályban biztosított jogosultságait képviselőin keresztül gyakorolja.
Az Iskolai Szülői Munkaközösség éves munkaterv alapján tevékenykedik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott céljaihoz és feladataihoz.
Az Iskolai Szülői Munkaközösség évente kétszer ülésezik, általában az őszi és tavaszi szülői értekezlet után. Az ülésen az igazgató tájékoztatást ad az aktuális iskolai problémákról és eredményekről, illetve a Szülői Munkaközösség tagjai közvetítik a szülők véleményeit, észrevételeit, javaslatait.
Az osztály Szülői Munkaközösségek munkája megbeszélések formájában történik. A megbeszélések javasolt témái: az életkori sajátosságok, deviáns jelenségek, az iskola és a család viszonya, a pályaválasztás, a továbbtanulás, illetve az iskola működési rendjének megfelelően az aktuálisan szervezett programok lebonyolítása.
5.1.5 Diákönkormányzat
A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a diákok jogszabályokban biztosított demokratikus jogainak (részvételi, véleményezési, egyetértési, döntési jog), gyakorlására az iskolánkban diákönkormányzat működését kell biztosítani.
A diákönkormányzat tagjait évente újraválasztja a tanulói közösség.
A diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott osztályküldöttekből álló, iskolai diákönkormányzati-vezetőség irányítja, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár közreműködésével.
A diákönkormányzat vezetősége éves munkaterv alapján dolgozik, és a havonta ülésezik.
A diákönkormányzat osztály szinten az osztályfőnökökön keresztül, iskolai szinten a diákönkormányzat munkáját segítő tanáron keresztül kapcsolatot tart a nevelőtestülettel és az igazgatóval.
Diákönkormányzat rendszeres tevékenységi területei: • A tanulói közösséget megillető jogosultságok gyakorlása, • A házirend módosításainak előkészítése. • Kirándulások, sport-, és kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása, és a
tanulók aktivizálása a részvételben.
A diákönkormányzat által szervezett programok lebonyolításához szükséges helyiségeket
19
(osztályterem, udvar), illetve a berendezések, eszközök használatát (bútorok, magnetofon, CD lejátszó, videó kamera, számítógép, fénymásoló) az iskola ingyen biztosítja.
5.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolatok
5.2.1 A centrum és a tagintézmény kapcsolattartási rendje A centrum tagintézményeivel a kapcsolattartás személyes lehetőségét a legalább havi rendszerességgel, rotációs alapon tartott vezetői értekezlet biztosítja, amelyeken a centrum vezetésén és az igazgatókon túl a felmerülő ügyrend tekintetében érintett kollégák is részt vesznek. A főigazgató engedélyével a vezetés megfelelő tagjaival tematikus értekezlet is szervezhető.
5.2.2 A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje
A tagintézményekkel való kapcsolattartásért a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, az igazgatók és az igazgató-helyettesek a felelősek.
A centrum központi munkaszervezetének a tagintézményekkel folyamatos kapcsolatot kell fenntartania.
Az igazgatók kötelesek minden főigazgatói jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni a főigazgató felé.
5.2.3 A tanulók és az iskola együttműködése
A tanulók és a pedagógusok aktív együttműködése a hatékony nevelő-oktató tevékenység nélkülözhetetlen feltétele.
Együttműködési készség tanúsítása mind a pedagógusok, mind a tanulók számára kötelesség.
Elsősorban az osztályfőnök feladata az adott osztályban a tanulók tanulmányi munkáját nyomon követni és irányítani, de valójában a pedagógusok közösen vannak hatással a tanulókra, ezért fontos, hogy egységes nevelési elvek alapján, azonos értékrend szerint végezzék nevelő-oktató munkájukat.
Ennek érdekében tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösség, melynek alapvető feladata az osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok munkájának összehangolása, az egységes pedagógiai szemlélet és követelményrendszer kialakítása.
A helyes kapcsolatteremtési és kapcsolattartási formák kialakulásában fontos szerepe van a pedagógusok személyes példamutatásának.
Az osztályfőnöki órák, iskolai rendezvények, kirándulások, iskolán kívüli kulturális- és sportprogramok alkalmasak a tanuló-tanár személyes kapcsolat elmélyítésére.
20
Minden pedagógus fontos feladata, hogy ismerje tanítványai egyéni helyzetét, problémáit, céljait, mert csak így tud eredményesen együttműködni velük és segíteni őket a követelmények teljesítésében.
5.2.4 A szülők és az iskola kapcsolattartása
A hatékony oktató-nevelő munka elengedhetetlen feltétele az iskola és a szülők közötti rendszeres személyes kapcsolattartás és együttműködés.
A szülői értekezletek, a tanárok fogadóóráinak tervezett időpontjait az iskola éves munkatervében kell meghatározni.
Szülői értekezletek, esetleges rendkívüli szülői értekezlet, időpontját és helyét az osztályfőnöknek be kell íratni az ellenőrző könyvbe.
Iskolai fogadóórát évente legalább két alkalommal kell tartani az iskolában, minden szaktanár és osztályfőnök jelenlétével, melynek időpontját a szülői értekezlet időpontjával egybeeső napban határozzuk meg.
Osztályfőnöki és szaktanári fogadóórát, rendszeresen, heti egy órában kell megjelölni, melynek időpontját a tanév elején az ellenőrző könyvbe be kell írni, valamint szerepeltetni kell az iskola honlapján is.
A szülő és pedagógus közötti egyéni beszélgetések időpontját előre kell egyeztetni.
Sürgős ügyben az osztályfőnökkel, szaktanárral telefonon, az iskola központi telefonszámán lehet beszélni néhány percet az óraközi szünetekben.
Szülők iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, felkérés vagy meghívás alapján vehetnek részt.
5.2.5 A szülői szervezet és az iskola kapcsolattartása
A szülői szervezettel rendszeres kapcsolatot az igazgató, és az osztályfőnök tart fenn, szükség szerint eseti kapcsolatfelvétel a szaktanárokkal is létrejöhet.
Az iskola igazgatója hivatalból gondoskodik a szülői közösség jogszabályokban biztosított jogosultságainak zavartalan gyakorlásához szükséges feltételekről.
Az iskola jogszabályi előírásokon túl nem ruház egyéb jogosultságokat a szülői közösségre.
Az igazgató, vagy az igazgató helyettes félévente részt vesz az iskolai szülői munkaközösség ülésein, ahol tájékoztatást ad az iskola helyzetéről és az aktuális feladatokról, valamint meghallgatja a szülők véleményeit, javaslatait az iskolai élettel kapcsolatban
Az osztályfőnök feladata biztosítani az osztály szülői munkaközösség megszervezését, és segíteni annak működését.
21
5.2.6 A tanulók egymás közötti kapcsolattartása A tanulók egymáshoz való kapcsolatait, és a kapcsolattartás módjait figyelemmel kell kísérni, és helyes irányba kell befolyásolni.
Az erkölcsi normák tudatosításával és betartatásával lehet és kell elérni, hogy a tanulók egymáshoz való viszonyára az egymás iránti tisztelet legyen jellemző, valamint hogy az osztályközösségekben a tanulók közötti kapcsolatok alapja az őszinteség, tolerancia, segítőkészség és a felelősségvállalás legyen.
A tanulók közötti kapcsolat, viselkedésükben nyilvánul meg. A megfelelő magatartásformák hiánya fegyelmezetlenséget eredményez, ami zavarja a tanulást, és negatív hatással lehet a tanulók személyiségfejlődésére.
Megengedhetetlen a tanulók számára, hogy társaikkal szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést, megalázó bánásmódot alkalmazzanak.
5.3 A szervezeti egységek közötti feladatmegosztás
5.3.1 Igazgató
A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért.
• Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe.
• Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért.
• Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját.
• Képviseli az intézményt.
• Felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
• Felel a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
• Felel a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
22
• Felel a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.
5.3.2 Igazgató-helyettesek
Az igazgató munkáját vezetőtársai, általános igazgató-helyettes, szakmai igazgató-helyettes és a gyakorlati oktatásvezető segíti. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az intézményben a munkamegosztás lineáris.
Az igazgató-helyettesek az igazgató közvetlen munkatársai. Az igazgató távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel bírnak. Az igazgató tartós távolléte esetén az igazgatói jogosítványokat az általános igazgató helyettes gyakorolja. Együttes távollétük esetén a szakmai igazgató helyettes e jogok gyakorlója.
Az utalványozási rend szerint aláírási joggal rendelkeznek. Az igazgató megbízása alapján levelezést folytathatnak. Intézkedéseiket teljes felelősséggel hozzák. Az igazgató útmutatásai szerint intézkednek az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Beosztásukkal járó általános és rendszeres feladataik:
• részt vesznek a hetenkénti vezetői értekezleten • támogatják az igazgató döntéseit és a végrehajtást elősegítik • tervezik, szervezik, irányítják, ellenőrzik a pedagógusok munkáját az igazgatói
utasítás alapján • egy tanévre ellenőrzési tervet készítenek, amely az intézményi munkaterv része • ismerik az intézmény gazdálkodását és költségvetését • ellenőrzik a tanmeneteket és munkaterveket • szoros munkakapcsolatot tartanak a munkaközösség-vezetőkkel • rendszeresen látogatják a tanítási órákat • havonta ellenőrzik az osztálynaplók vezetését • segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját • módszertani segítséget adnak a munkaközösségeknek • megszervezik és ellenőrzik az iskolai ügyeletet • ellenőrzik a házirend szabályainak betartását, az iskola rendjét, tisztaságát • javaslataikkal segítik a tantestületi értekezletek munkáját • ellenőrzik a tanulói nyilvántartásokat és az anyakönyveket • szakszerűen irányítják, ellenőrzik az osztályozó és javítóvizsgákat • az igazgatóval történt megbeszélés után elkészítik a jelentéseket és a statisztikai
adatszolgáltatásokat
5.3.3 A vezetői helyettesítés rendje
Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgató-helyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos
23
jogkörébe tartozó hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.
Az igazgató és az általános igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a szakmai igazgató-helyettes, az ő távolléte esetén a gyakorlati oktatásvezető látja el.
5.3.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében.
Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek:
• Osztályfőnöki munkaközösség • Közismereti I. munkaközösség • Közismereti II. munkaközösség • Szakmai I. munkaközösség • Szakmai II. munkaközösség • Felnőttoktatás I. munkaközösség • Felnőttoktatás II. munkaközösség
A munkaközösségeket a 20 /2012. EMMI r. 118.§ (7) szerint a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A kapcsolattartás rendszere: Felelős Módja Gyakorisága Ellenőrzés-értékelés dokumentálás MK. vezetők
- Mk. értekezleteken - Napi gyakorlatban
- legalább havonta egy alkalommal megbeszéléseken - folyamatosan napi gyakorlatnak megfelelően
- Igazgató - Igazgató-helyettesek - Szóban - Éves teljesítményértékelésnél írásban
- jelenléti ív - feljegyzés
A szakmai munkaközösség-vezetők az éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében is.
24
IGAZGATÓ
ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ-HELYETTES
SZAKMAI
IGAZGATÓ-HELYETTES
GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ
ISKOLATITKÁR
GAZDASÁGI MUNKA-
KÖZÖSSÉG-VEZETŐ
PORTÁS
KÖZISMERETI TANÁROK
KÖZISMERETI MUNKA-
KÖZÖSSÉGEK
SZAKMAI ELMÉLETI TANÁROK
SZAK-OKTATÓK
SZAKMAI MUNKA-
KÖZÖSSÉGEK
KÖZISMERETI MUNKA-
KÖZÖSSÉG –VEZETŐK
GAZDASÁGI
ÜGYINTÉZŐK
ISKOLAI SZÜLŐI
MUNKA-KÖZÖSSÉG
GONDNOK
KARBAN-
TARTÓ
OSZTÁLY SZÜLŐI
MUNKA-KÖZÖSSÉG
SZÜLŐI
KÖZÖSSÉG
ISKOLAI
DIÁK-ÖNKORMÁNYZAT
OSZTÁLY
DIÁK-BIZOTTSÁGOK
EGYES
SZÜLŐK
ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE
OSZTÁLY
KÖZÖSSÉGEK
EGYES
TANULÓK
SZAKMAI MUNKA-
KÖZÖSSÉG-VEZETŐ
SZAKMAI MUNKA-
KÖZÖSSÉGEK
1. 5.4 A szervezeti egységek közötti kapcsolatok
IGAZGATÓ
ÁLTALÁNOOS
IGAZGATÓ-HELYETTES
SZAKMAI
IGAZGATÓ-HELYETTES
GYAKORLATI
OKTATÁSVEZETŐ
ISKOLATITKÁR
SZAKMAI MUNKA-
KÖZÖSSÉG-VEZETŐK
PORTÁS
KÖZISMERETI TANÁROK
KÖZISMERETI MUNKA-
KÖZÖSSÉGEK
SZAKMAI ELMÉLETI TANÁROK
SZAK-OKTATÓK
SZAKMAI MUNKA-
KÖZÖSSÉGEK
KÖZISMERETI MUNKA-
KÖZÖSSÉG -VEZETŐK
GAZDASÁGI
ÜGYINTÉZŐK
ISKOLAI SZÜLŐI
MUNKA-KÖZÖSSÉG
GONDNOK
KARBAN-
TARTÓ
OSZTÁLY SZÜLŐI
MUNKA-KÖZÖSSÉG
SZÜLŐI
KÖZÖSSÉG
KÖZALKALMAZOTTI
TANÁCS
ISKOLAI
DIÁK-ÖNKORMÁNYZAT
OSZTÁLY
DIÁK-BIZOTTSÁGOK
EGYES
SZÜLŐK
ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE
OSZTÁLY
EGYES
TANULÓK
TAKARÍTÓK
MŰSZAKI VEZETŐ
25
5.4 Fenntartóval való kapcsolattartás
A Tatabányai Szakképzési Centrum fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Közvetlen irányító hatósága a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.
A tagintézmény a Fenntartóval a Centrumon keresztül kerül kapcsolatba.
5.5 A külső gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás Külső gyakorlati képzőhelyekkel történő rendszeres kapcsolattartás részét képezi a nappali tagozatos tanulók esetén érdemjegyek, hiányzások bekérése, tanulószerződések kezelése Az igazgató által megbízott személy(ek) havonta elektronikus úton megkeresik a külső gyakorlati képzőhelyeket, ahonnan az előző hónap érdemjegyeit és a hiányzások adatait bekérik a nappali tagozatos tanulókról. Ezeket táblázatos formában az érintett osztályfőnökök minden hónap 07. napján (hétvégék, szünetek esetén a dátum előbbre tolódik) átveszik a megbízottaktól és az adott hónap 10-ik napjáig rögzítik az elektronikus naplóban a kapott adatokat. A külső gyakorlati helyekkel a megbízottak tartják a kapcsolatot (személyesen, telefonon és elektronikus úton), közvetítik az órarendi változásokat és a képzőhely váltásokat a nappali tagozatos tanulók esetében. Gyűjtik és rendszerezik a nappali tagozatos tanulók befogadó nyilatkozatait, tanulószerződéseit és az együttműködési megállapodásokat.
6 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület jogköreinek gyakorlását nem ruházza át az intézmény egyéb szervezeti egységeire.
7 Az intézmény külső kapcsolatrendszere A tagintézményt a külső kapcsolatokban a főigazgató és a tagintézmény igazgatója képviseli. A helyettesek a feladatmegosztás és igazgatói eseti megbízások szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.
7.1 Az iskola külső partner kapcsolatai
Az iskola partnerközpontú működésének alapja a külső partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése és a lehetőségekhez mérten az elvárások és az igények maradéktalan és színvonalas kielégítése.
Fontos feladat az együttesen, több partnertől, egy időben jelentkező igények koordinálása, a prioritási sorrend megállapítása, az együttműködés feltételeinek javítása.
A tanulói utánpótlás érdekében különös figyelmet kell szentelni a település és a régió általános iskoláival történő együttműködésre.
Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartani az iskola-egészségügyi szakszolgálat
26
szervezeteivel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelet szervezeteivel, a szakképzésben illetékes megyei kamarával, a szakmai gyakorlati képzésben részt vevő gazdasági egységekkel.
Az iskolának a partnerkapcsolatok során objektivitást, kezdeményező készséget, problémamegoldó készséget és együttműködési készséget kell tanúsítania.
Elsődleges feladatunknak tekintjük a térség ipari cégeinek kiszolgálását munkaerővel. Ennek érdekében Együttműködési Megállapodást kötünk az esztergomi ipari park, valamint a környező települések termelő egységeivel.
A tanulók munkahelyi gyakorlati képzésének megszervezésére évente együttműködési megállapodás kell kötni a szakmai gyakorlati képzésben részt vevő üzemekkel.
A partnerkapcsolatok formáit, és a kapcsolattartás módját a vonatkozó jogszabályok, az iskola pedagógiai programja, illetve a kialakult szokások határozzák meg.
7.2 Kapcsolat az iskola-egészségügyi szakszolgálattal Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:
• az iskolaorvos • az iskolai védőnő
7.2.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolattartása
Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi.
Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a középfokú iskolába járó tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bekezdése alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgató-helyettes végzi.
Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a hirdető falon.
7.2.2 Az iskolai védőnő feladatai
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal.
Előkészíti a szakmára jelentkező diákok munka alkalmassági vizsgálatait, valamint elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
27
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgató-helyettesével, valamint az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, mint iskolai megbízottal.
Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.
Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
7.3 Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal és a pedagógiai szakszolgálattal Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A Gyermekjóléti Szolgálat figyelőrendszerén keresztül jelzést ad, ha veszélyeztetettséget észlel az iskola. Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal.
A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: • a gyógypedagógiai tanácsadás, • szakértői bizottsági tevékenység, • a nevelési tanácsadás, • a logopédiai ellátás, • a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, • a konduktív pedagógiai ellátás, • a gyógytestnevelés, • az iskolapszichológiai ellátás, • a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.
7.4 A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel, a győri POK-kal. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt:
• a pedagógiai értékelés, • a szaktanácsadás, tantárgygondozás, • a pedagógiai tájékoztatás, • a tanügy-igazgatási szolgáltatás, • a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
28
• a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, • tanulótájékoztató, • tanácsadó szolgálat.
A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakmai szolgáltatások működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák.
7.5 A tanulók tájékoztatása
Az igazgató köteles a tanulók kérésére tájékoztatást adni a házirendről, az iskola pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról, illetve az iskola működését meghatározó minden belső szabályzatról.
A tanuló alapvető joga, hogy tájékoztatást kapjon a személyét, tanulmányait, és előmenetelét érintő kérdésekben.
Az iskolai élet eseményeiről, munkarend-változásokról, ünnepségekről, rendezvényekről, szünetekről, vizsgákról, verseny és pályázati lehetőségekről, illetve minden, a tanulókra tartozó fontos információról az igazgató körlevélben, vagy az osztályfőnökökön és szaktanárokon keresztül tájékoztatja a tanulókat.
Az iskolavezetőség a Diákönkormányzaton keresztül ad tájékoztatást a tanulók számára az iskola helyzetéről, a megoldandó feladatokról.
Az iskola kiürítési terve az épület bejárata mellett, jól látható helyen van elhelyezve.
7.6 Szülők tájékoztatása
Az igazgató köteles a szülők kérésére tájékoztatást adni a házirendről, az iskola pedagógiai programjáról, a szervezeti és működési szabályzatról, illetve az iskola működését meghatározó minden belső szabályzatról.
A szülő az ellenőrző könyvön keresztül kap tájékoztatást a gyermeke tanulmányait, és előmenetelét érintő kérdésekről.
Az osztályfőnökök és a szaktanárok a szülői értekezleteken, a fogadónapokon és a fogadóórákon adnak tájékoztatást az iskola munkájáról és a tanulók teljesítményeiről.
Az iskolavezetőség a szülői munkaközösségen keresztül ad tájékoztatást a szülők számára az iskola helyzetéről, a megoldandó feladatokról.
8 Hagyományápolás
8.1 Általános szabályok
Az iskolai ünnepségeket az éves munkatervben meghatározott időpontokban és tartalommal, a hagyományok ápolásának figyelembe vételével, a pedagógusok és a tanulók aktív közreműködésével, az alkalomhoz illő külsőségek között, színvonalasan kell megszervezni és lebonyolítani.
29
Az iskolában és iskolán kívül szervezett rendezvényeken, ünnepségeken ápolt, ízléses külsővel, az előírásnak megfelelő öltözékben kell megjelenni. A lányoknak fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág, a fiúknak fehér ing és sötét nadrág, öltöny az előírt öltözék.
Elvárjuk a fegyelmezett, kulturált magatartást, az alkalomhoz illő viselkedést. Az iskolai szintű rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel minden érintett tanuló számára kötelező, a távolmaradást az előírt módon igazolni kell.
Az iskolai rendezvényeken a vendégekre is vonatkoznak az iskolai házirend szabályai.
8.2 Hagyományosan megrendezésre kerülő iskolai ünnepségek
• Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély • Karácsonyi ünnepély • Szalagavató • Ballagás
8.3 Hagyományosan megrendezésre kerülő iskolai szintű megemlékezések
• 1848-49-es honvéd áldozatokra emlékezés-március 15. • Aradi Vértanúkra emlékezés (osztályközösségben) • 1956-os események áldozataira emlékezés- október 23. • Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól-február 25.
(osztályközösségben) • Holokauszt áldozatainak emléknapja-április 16. (osztályközösségben) • Nemzeti Összetartozás Napja-június 4. (osztályközösségben)
8.4 Hagyományosan megrendezésre kerülő iskolai szintű rendezvények:
• Kopjafás megemlékezés • Mikulás napi ajándékozás • Pályaválasztási nyíltnapok (november, január hónapban 1-1 nap) • Géza-napok • Szakmák éjszakája
Az iskola névadójához kapcsolódó ünnepségek, megemlékezések, bemutatók, szakmai- és sport versenyek egészítik ki a hagyományápolás sorát.
9 Egészségügyi ellátás
A tanuló alapvető joga, hogy az iskolai élet megvalósításának színterein /az osztálytermek, a tanítási órák, a gyakorlati foglalkozások, az óraközi szünetek, iskolai és iskolán kívüli rendezvények/ biztonságban, egészséges körülmények között nevelkedjen, és testi épségét, egészségét semmi ne veszélyeztesse, illetve, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a helyi iskola-egészségügyi szakszolgálattal és fogászati szakszolgálattal, szükség szerint a háziorvossal.
30
Az iskola-egészségügyi szakszolgálattal és fogászati szakszolgálattal együttműködve éves ütemezési program alapján kell megszervezni a tanulók szűrővizsgálatát, illetve a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál a belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot.
A szűrővizsgálatokat a tanulók egészségügyi törzslapján dokumentálni kell.
Az egészségügyi szűréseken való részvétel a tanulók számára kötelező.
Az iskolaorvosi és iskolafogászati rendelések helyeit és időpontjait az iskola folyosóján, látható helyen kell elhelyezni.
A szakmai gyakorlati munka megkezdése előtt kötelező orvosi vizsgálatokon kell részt venni a tanulóknak, melyeknek jellege a szakképzés fajtájától függ.
Az érettségire épülő szakképzés megkezdése előtt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell a tanulóknak részt venni.
10. Intézményi védő, óvó előírások, rendkívüli események
Az egészségvédelmi, baleset-megelőzési és segítségnyújtási előírásokat az iskola Munkavédelmi és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza, melynek megismerése, betartása és betartatása minden dolgozó és minden tanuló kötelessége, saját és mások egészségének és testi épségének megóvása érdekében.
A tanulókkal az egészségük és testi épségük megóvásával kapcsolatos előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, illetve minden szükséges helyzetben, életkoruknak megfelelő szinten ismertetni kell.
A tanév első tanítási napján minden tanulót általános egészségvédelmi, balesetvédelmi, elsősegély-nyújtási és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, amit aláírásával igazol.
Az iskolai és munkahelyi gyakorlati oktatás megkezdésének első napján minden érintett tanulót speciális oktatásban kell részesíteni a munkavégzéssel járó veszélyforrások jellegére, és a munkaeszközök balesetmentes használatára vonatkozóan, amit aláírásukkal igazolnak.
Ha a tanuló a tanítás illetve gyakorlati oktatás első napján megtartott munkavédelmi, balesetvédelmi, elsősegély-nyújtási oktatásról hiányzott, akkor részére az iskolába járás, illetve a gyakorlati foglalkozás megkezdésekor az oktatást külön meg kell tartani.
Az egészségvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi, elsősegély-nyújtási oktatások anyagának tartalmát és az oktatáson való részvétel igazolásához szükséges formanyomtatványokat a munka- és egészségvédelmi felelős bocsátja az osztályfőnökök és a szakoktatók rendelkezésére.
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működése nem lehetséges, akkor
- az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett,
31
- a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző, a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett,
- a megyére kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellet rendkívüli szünetet rendel el.
10.1 Feladatok balesetek, sérülések esetén
Minden iskolai dolgozó feladata és kötelessége, hogy veszélyhelyzet, baleset, sérülés vagy rosszullét esetén aktívan és hatékonyan közreműködjön a veszély elhárításában, a segítség-nyújtásban, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtegye, illetve, hogy a történtektől és a megtett intézkedésekről jelentést tegyen az iskola igazgatójának vagy valamelyik iskolavezetőségi tagnak.
Minden tanuló kötelessége, haladéktalanul jelentse a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy a leghamarabb elérhető iskolai dolgozónak, ha veszélyhelyzetet, balesetet, sérülést észlel, vagy őt éri baleset.
A könnyebb baleseti sérülések helyszíni ellátása minden pedagógustól elvárható, mert elsősegély nyújtási oktatásban részesültek, illetve abból vizsgát tettek.
A balesetellátáshoz szükséges eszközök a portán, a tanműhely oktatói helységében, illetve a tornaterem szertárában elérhető helyen elhelyezett elsősegély nyújtási ládában megtalálhatóak.
Súlyos baleset vagy rosszullét esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a felügyeletet ellátó pedagógus nem tudja egyértelműen és határozottan megállapítani a sérülés vagy rosszullét súlyosságát és várható következményeit, haladéktalanul orvosi ellátásról kell gondoskodni, szükség esetén mentőt hívni, és értesíteni kell a szülőt.
Az iskolai balesetekről a munkavédelmi felelősnek, minden esetben haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni.
10.2 Bombariadó esetén szükséges teendők
Bombariadó esetén a tűz- és katasztrófavédelemre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A bombariadót előírásoknak megfelelően haladéktalanul jelenteni kell a helyi rendőrség ügyeleti osztályára.
A bombariadót szaggatott csengetéssel kell jelezni.
Bombariadó esetén az épületet a tanárok irányításával, a tűzvédelmi kiürítési terv szerint, minden tanulónak haladéktalanul el kell hagynia.
A kiürítési terv az iskola és a tanműhely folyosóján, a bejárat mellett van elhelyezve. A kivonulást fegyelmezetten, pánikmentesen, egymás testi épségére ügyelve kell végrehajtani.
Az iskola dolgozóinak az épület átvizsgálására irányuló rendőri intézkedéseket be kell tartani, és segítőkészen kell abban közreműködni.
A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat, az igazgató döntése alapján, pótolni lehet.
32
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, az igazgató rendkívüli szünetet rendel el. Az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a főigazgató, a fenntartó és a köznevelési feladatot ellátó hatóság egyidejű értesítése mellett rendelhet el rendkívüli szünetet.
11 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A jóváhagyott pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetővé kell tenni. Hozzáférési lehetőségek • Irattár (nyomtatott példány + CD) • Igazgatói iroda (nyomtatott példány) • Könyvtár (nyomtatott példány + CD) • Az iskola honlapja
12 Szülői szervezet jogosultságai Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:
• saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
• a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),
• a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,
• saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.
A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.
Az SZM munkáját az iskola tevékenységével az osztályfőnöki munkaközösség-vezető koordinálja. A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.
12.1 Az Iskolaszék Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli.
• Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
33
• Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a házirend elfogadásakor;
• a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.
• Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása előtt.
• Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét érintő kérdésekben.
• Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
• Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos.
• Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával.
• Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 1 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet.
• Az iskolaszék szülő tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére, a szülői közvetlen kapcsolattartás érdekében. Az iskolaszék, írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.
13 Fegyelmi eljárás szabályai
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri.
A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai:
• Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha a sérelmet elszenvedő fél (szülője) valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló (szülője) azzal egyetért.
• Az intézmény vezetőjének a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről és a fegyelmi
34
eljárás várható menetéről. A tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.
• A tanuló (szülője) az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
• Az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató kötelezettsége. • Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető
eljárás alkalmazását elutasíthatja. • Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló (szülője) és a sérelmet elszenvedő fél az
egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.
• Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
• Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével
• a megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.
• Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
• Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az • intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének
kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló egyetértése szükséges. • Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet
elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. • A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva • utasíthatja vissza. • Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a • sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja
az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. • Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az
egyeztető eljárás 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. • Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,
amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. • Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó
tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben
• lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.
• Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
• A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai
35
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót (tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát) az intézmény értesíti a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével.
A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg. Kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
A fegyelmi eljárást egy tárgyaláson be kell fejezni.
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról. A tájékoztatást az osztályfőnök adja, aki a fegyelmi eljárást indítványozza. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet.
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi bizottság tagjai:
• Az iskolavezetés • A munkaközösség-vezetők • Az osztályban tanító tanárok • Osztályfőnök • A Diákönkormányzat vezetője • Az osztály DÖK képviselője. • A fegyelmi bizottság elnöke
A nevelőtestület jogosult a bizottság elnökének megválasztására
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, a szülő, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi
eljárás során az iskola beszerzi.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni.
Az elsőfokú határozat ellen a tanuló fellebbezést nyújthat be.
A fegyelmi büntetés mértékéről valamint a kizárás lehetséges okairól a 2011. évi CXC. törvény 58. § rendelkezik.
36
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (Mr. 58.§ (3)
A fegyelmi büntetés hatályáról és a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezik.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmező intézkedések formái:
• Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés kisebb vétségek esetén. A vétségek ismétlődése esetén a büntetés fokozata szigorodik.
• Osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli figyelmeztetés ismételt vétség esetén • Osztályfőnöki írásbeli intő ismételt vétség, vagy súlyosabb probléma esetén. • Igazgatói írásbeli intő szülők behívásával azon tanulóknál, akiknél a következő
fokozat már fegyelmi eljárást von maga után. • Fegyelmi eljárás indítható, ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan
megszegi, valamint ismételt vétség esetén, ha a megelőző intézkedések száma elérte a Házirendben szabályozott mértéket.
Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
A fegyelmi büntetés lehet: • Megrovás • Szigorú megrovás • Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, • Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába • Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától • Kizárás az iskolából
Tanköteles tanulóval szemben az utolsó két büntetés (eltiltás és kizárás) csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola három napon belül köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanulója
37
esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
Az áthelyezés fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.
A kedvezmények megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
A büntetési tételek és az érvényes fegyelmi büntetések érvényességi tartama egy tanévre vonatkozik.
14 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a
nemzeti köznevelésről 41.-43.§- a valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza.
A Nkt. végrehajtási rendelete (229/2012. Korm. r.) szerint:
1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) országos, elektronikus
nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer működtetését rendelte el.
2. § (1) Az adatokat és az okiratokat a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy,
a KIR honlapján keresztül, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldi meg. Ha
a KIR valamelyik alrendszerében az elektronikus hitelesítés nem megoldott, az adatokat a
Hivatal által a KIR honlapján meghatározott módon kell rögzíteni és a KIR-ben rögzített
adatokból előállított adatlapot postai úton kell megküldeni a KIR részére.
Az intézményi adatszolgáltatást – ha a KIR-ben ennek technikai feltételei adottak –
akkreditált intézményi adminisztrációs rendszeren keresztül kell megvalósítani.
Az iskolában a fenti rendszert csak az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes
által felhatalmazott személy kezelheti, titoktartási kötelezettség mellett.
Az adatokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az adatok
csak az erre a célra használt gépeken, jelszóval védve, vagy elektronikus adathordozóra
kimentve tárolhatók az iskolavezetés tudtával és engedélyével.
Intézményünk a következő nyomtatványokat készíti elektronikus úton:
38
• félévi tájékoztató a tanulók osztályzatairól a szakiskolai és szakközépiskolai évfolyamokon
• szakmunkás bizonyítvány Ennek hitelesítése dátummal, pecséttel és igazgatói aláírással történik. Mindezek együttesen érvényesítik a dokumentumot. Digitális naplót nem használunk.
15 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban, illetve a gazdasági irodában kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
• a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
• az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgató-helyettesek) férhetnek hozzá. 15.1 Irattárban tárolandó papíralapú nyomtatványok:
• tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóink bizonyítványai a tanév során • át nem vett bizonyítványok • törzslapok • régi naplók • vizsgaanyagok
39
A tanulók által át nem vett év végi bizonyítványokat a következő tanév első napján az osztályfőnökök az iskolatitkárnál adják le. Az iskolatitkár nyilvántartva, évfolyamonként rendezve az irattárban helyezi el őket.
16 Munkaköri leírásminták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.
16.1 Tanár munkaköri leírásmintája A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: a területéért felelős igazgatóhelyettes Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi/szakmai vizsgára való sikeres felkészítése.
16.1.1 A főbb tevékenységek összefoglalása
• megtartja a tanítási órákat,
• feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
• megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
• kötött munkaidejének beosztása az órarend szerinti órái / foglalkozásai (legfeljebb 26 óra/hét), valamint a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok, tanulói felügyelet, továbbá eseti helyettesítés elrendelése szerint történik (összességében maximum 32 óra/hét terjedelemben)
• a heti munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt írásos igazgatói utasításra túllépheti,
• legalább 5 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
• a tanórák közötti szünetekben, valamint tanórák alatt adott tanévben órarend függvényében folyosóügyeletet lát el,
• a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, amennyiben az osztályban utolsó órát tart, a portáig kíséri a tanulókat,
• a termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,
• tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi az osztálynaplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,
40
• rendszeresen értékeli tanulók tudását, havonta legalább egy érdemjegyet, de heti egy (vagy kevesebb) óraszámú tantárgy esetében félévenként legalább három érdemjegyet ad minden tanítványának
• összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,
• a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,
• az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),
• tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,
• javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
• részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
• évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,
• a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,
• megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,
• a pedagógus beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,
• helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,
• egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgató-helyetteshez eljuttatja,
• bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
• felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
• előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,
• folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat (ennek megvalósítása a heti 26 óra keretén belül történik),
• elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb.
• szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,
• az osztályozó értekezletet megelőző napon lezárja a tanulók osztályzatait,
• szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét
16.1.2 Különleges felelőssége
41
Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az általános igazgató-helyettesnek vagy az igazgatónak.
16.2 Testnevelő tanár munkaköri leírásmintája
A munkakör megnevezése: testnevelő
Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük.
16.2.1 A főbb tevékenységek összefoglalása
• szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat
• feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása
• a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak
• munkaidejének beosztását az SZMSZ tartalmazza
• a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
• legalább 5 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni
• a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tornaterem és az öltözők állapotára, ha az osztály elhagyja a testnevelési folyosót – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik
• gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet
• a zárt termeket, szaktantermeket a tornatermet az óra elején nyitja, az óra végén zárja
• tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat
• rendszeresen értékeli tanulói tudását, havonta legalább egy osztályzatot, de heti egy (vagy kevesebb) óraszámú tantárgy esetében félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának
• a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal
• az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi az osztálynaplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható
42
• tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról
• részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein
• megszervezi a szükséges tanítási segédanyagok órai használatát, előkészíti a sporteszközöket
• az pedagógus beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken
• helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal
• egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja
• bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében
• előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai sport versenyeket, • folyamatosan végzi a tanítványai versenyeztetésével, tehetséggondozásával
kapcsolatos feladatokat
• elkíséri az iskola tanulóit az iskolai sportversenyekre
• kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel
• a konferenciát megelőző napon lezárja a tanulók osztályzatait,
16.2.2 A testnevelő tanárok speciális feladatai
• külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el • kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel • kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal • a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és
munkavédelmi tájékoztatást • figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, évente két alkalommal NET-FIT
mérést végez
16.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás mintája
A kiegészítő munkakör megnevezése: osztályfőnök
Közvetlen felettese: az általános igazgató-helyettes
Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra
Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.
16.3.1 A főbb tevékenységek összefoglalása
• feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak,
43
• feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
• javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
• a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,
• részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
• kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: osztálynapló, törzslap, bizonyítványok, stb.
• vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
• felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
• kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák önkormányzati vezetőségével,
• biztosítja az osztály képviselőinek a diák önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,
• folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,
• a konferenciát megelőző napon bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
• előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,
• közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,
• részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,
• minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
• közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését,
• folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
• folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat,
• a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal,
• ellenőrzi a munkanaplókat és bejegyzi a naplóba a külső munkahely által küldött gyakorlati érdemjegyeket
16.3.2 Ellenőrzési kötelezettsége
• figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
• a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
44
• írott üzenet útján (levélben) értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
• az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak van-e minden tantárgyból osztályzata, valamint a lezárt osztályzat nem tér-e el jelentősen az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára.
16.3.3 Különleges felelőssége
• felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
• bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, • maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
• bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgató-helyettesnek
vagy az igazgatónak.
16.4 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírásmintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, pénteken: 715 – 1415 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: közalkalmazotti bértábla szerint
16.4.1 A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása
• Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgató-helyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.
• A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról.
• Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, tanműhelyben előállított és értékesített tanulói produktum, tanfolyami díj stb.).
• A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege.
• Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át.
• Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.
• Munkaügyi feladatai részeként: � új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő
egyeztetést követően, � kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról,
hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez,
45
� munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,
� elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,
� havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére
� folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, � gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról
• Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.
• Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket.
16.4.2 Iskolatitkár munkaköri leírása Feladatai
Általános feladatok:
• Postai (posta szétosztása, iktatandó anyagok leadása, válaszlevelek megírása, postázás stb.) és elektronikus levelezés (postafiók napi figyelése, beérkezett levelek mentése – továbbítása, email elküldése) bonyolítása.
• Internettel kapcsolatos segítségnyújtás a vezetőség és a nevelőtestület számára (anyagok, címek, információk stb. keresése, kiírása, kinyomtatása vagy letöltése)
• Jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátása (nevelőtestületi, vezetőségi értekezletek, Iskolaszék, DÖK, fegyelmi tárgyalás stb.)
• Rendezvények szervezésében közreműködés (kiállítások: plakátok, meghívók, szórólapok, belépőjegyek, dekorációk, számítógépes elkészítése, szétküldése stb.)
• Médiával való kapcsolattartás segítése (rádió, tv, újság, hirdetések)
• Reprezentációs munkák (pl. karácsonyi képeslapok kiküldése) lebonyolítása
Oktatási tevékenységet segítő feladatok:
• Szigorú számadású nyomtatványok (törzslapok, bizonyítványok, bizonyítvány pótlapok rendelése, kiadása, adminisztrálása) nyilvántartásának segítése.
• Iskolai nyomtatványok (naplók, tájékoztató füzetek, egyéb nyomtatványok) kiadása, rendelése, nyilvántartása.
• KIR tanuló-nyilvántartó rendszer használata: adatok felvitele, aktualizálása (távozás-érkezés), pontosítása (személyi adatok javítása, változások átvezetése), adatok letöltése.
• A beiratkozás folyamatában közreműködés
46
• Az intézményben működő szervezetek munkájának segítése (ülésekre meghívók kiküldése, írásos anyagok elkészítése, jegyzőkönyv – Iskolaszék, DÖK).
• Fejlesztő pedagógusok (gyógypedagógus) munkájának segítése (levelezés, jellemzések, kimutatások elkészítése).
• Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának segítése.
• Tanuló-nyilvántartás kezelése (Excel táblázatban, adatszolgáltatás ez alapján, írásos tanuló- nyilvántartó könyv aktualizálása).
• Beírási napló vezetése
• Pedagógusok munkájának teljes körű segítése
• Igazolások, nyomtatványok kiadása (iskolalátogatás, tanuló érkezés-távozás, bizonyítvány másolat stb.).
• Irattár kezelése /Lásd: Adatkezelési szabályzat (1. sz. melléklet)/
• Félévi és év végi tanulmányi eredmények adatainak összegyűjtésében az osztályfőnökök, vagy az adatszolgáltatással megbízott vezető segítése
• Osztályfőnökök, munkaközösségek munkájának segítése.
Intézményvezetés titkári feladatai:
• Intézményi szintű adminisztrációs feladatok ellátása.
• Magasabb-vezetői titkári feladatok (levelezés, határozatok, stb.).
• Igazgatóhelyettesi titkári feladatok (levelezés, adminisztráció; kimutatások kivitelezése stb.).
• Statisztikai adatszolgáltatásban adatgyűjtés segítése, összesítésében közreműködés.
• Munkaköri leírások (pedagógusok) megírásának, aktualizálása segítése.
16.4.3 A Gondnok munkaköri leírása felelős a technikai dolgozók munkavégzéséért, biztosítja a technikai dolgozók munkavégzéséhez szükséges eszközöket és tisztítószereket, a technikai dolgozók munka alkalmassági vizsgálataiknak figyelemmel kísérése, - a technikai dolgozók szabadság nyilvántartása, szabadsági kiadásának ütemezése, megtervezi a szünidei nagytakarítást és karbantartást, felelőssége útján biztosítja a környezeti kultúrát és higiéniát, a tisztaságot, a közegészségügyi előírások betartását, gondoskodik a rendkívüli meghibásodások elhárításáról, tevékenysége útján gondoskodik az intézmény zavartalan és szükségszerű működtetéséről a takarékossági szempontok érvényesítése mellett
47
biztosítja az intézmény saját és az átvállalt rendezvények technikai feltételeit és lebonyolítását, biztosítja a pedagógusok munkájához a szükséges szakmai anyagokat, eszközöket, előkészíti, illetve közvetlenül végzi a vagyonkezelést (beszerzés, vezeti a vagyonnyilvántartást, leltározás, selejtezés), adatot biztosít az immateriális javak nyilvántartásához, káresemény következtében a biztosítóval való kapcsolattartás, jelentések, adatok szolgáltatása, rezsivel kapcsolatos adatszolgáltatás illetve kapcsolat tartás (EON, Távhő, közmű, telefon), feladata a szigorú számadású nyomtatványok kezelése, kiadása, raktározása- zárható helyen, nyilvántartása, felvezetése, igénylése, adatszolgáltatás az elemi költségvetéshez. Ellenőrzés foka intézményi szinten: intézményi szinten a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése, az anyagi eszközök takarékos felhasználása, felel az intézmények vagyonvédelméért, külső-belső rendjéért, - biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtéséért.
16.4.4 Technikai dolgozók munkaköri leírása Takarító munkaköri leírása Takarító feladatai: tantermek szellőztetése, reggel a tanulók felvonulása után az folyosó felsöprése, szükség szerint felmosása, az ebédlő felsöprése a mosdóhelyiségek folyamatos fertőtlenítése, felmosása, kilincsek fertőtlenítő áttörlése - igazgatói iroda, gazdasági iroda, tanári, iskolatitkári irodák, takarítása tantermek takarítása, táblatörlés naponta a tornaterem, öltözők tisztántartása, a helyiségek padozatát – alapos szellőztetés mellett nedves portalanítással takarítani. A takarításhoz használt eszközöket minden használat után tiszta állapotban, a tisztító és fertőtlenítőszerekkel együtt az erre kijelölt zárható helyen kell elhelyezni. Portalanítani kell a falakat és a mennyezetet, a csempével borított, illetve mosható falfelületeket tisztítószerrel lemosni. Az ablakokat folyamatosan kell tisztítani. A tanítási rendben lévő szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) általános nagytakarítást kell végezni. Az ablakokat meg kell tisztítani, le kell mosni az ablakkereteket és az ajtókat Padokat, székeket lesúrolni. Fűtőtestek lemosása. Szekrények, polcok, virágok portalanítása. Általános feladatok: Megöntözi a folyosón elhelyezett növényeket. Ha az ügyelet közben rendkívüli eset, helyzet adódik, azonnal jelenti az intézményvezetőnek, vagy helyettesének. Tanulók által elhagyott személyes holmit, eszközöket a portán kell összegyűjteni. Ha a termekben, folyosókon valami rendellenességet, rongálódást észlelnek, azonnal jelentsék. A berendezések meghibásodásakor jelentik a karbantartónak, ill. a kisebb karbantartási feladatokat a portán elhelyezett karbantartó füzetbe köteles felírni. A tanári mosdóban szappant, papírtörölközőt, WC papírt helyez el. A tiszteletlenül viselkedő, durva kártokozó tanulókat kötelesek jelenteni az iskola vezetőségének.
48
Felelős a felvett takarítószerekért, eszközökért. Legyen megfelelő munkakapcsolata a takarítók, karbantartó és pedagógusok között. Az intézményi munkavédelmi – és tűzvédelmi szabályzatát betartja. Az előírt helyen és időben munkára képes állapotban köteles megjelenni, a munkáltató rendelkezésére állni, a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.
16.4.5 Járandóság A munkabér, és a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök.
17 Tanórán kívüli foglalkozások
17.1 Tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje
Tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a tantestület, az iskolavezetés, illetve más iskolai vagy iskolán kívüli szervezet kezdeményezheti.
A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének és működésének szabályait a jogszabályi előírások, valamint az iskola pedagógiai program vonatkozó előírásait figyelembe vételével kell meghatározni
A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntesen vállalt feladat, ezért jelentkezés után az aktív részvétel már kötelező. Kivételt képeznek az önkéntesség tekintetében a szakértői véleményben előírt illetve javasolt fejlesztő foglalkozások.
A tanuló iskolán kívüli, más intézmény, szervezet vagy egyesület által szervezett, tanítási időt is érintő foglalkozásokon, tevékenységekben csak az osztályfőnök javaslata alapján megadott, igazgatói engedéllyel vehet részt.
17.2 Tantárgyi korrepetálások A korrepetálási igényeket minden tanév szeptember 30-ig a szaktanároknak fel kell mérni, és le kell adni a munkaközösség-vezetőknek. Az igények és a finanszírozási lehetőségek összehangolása után, a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján, az általános igazgató-helyettes elkészíti a korrepetálási ütemtervet. A korrepetálásokat az ezzel megbízott pedagógus szervezi meg. A korrepetálások megtartását az előírásoknak megfelelően vezetett csoportnaplóban kell dokumentálni.
17.3 Szakkörök
A szakkör az iskola pedagógiai programjával összhangban, a szabadidő alatt megvalósítható nevelőmunka tevékenységi formája.
Az iskolai szakkörök feladata, hogy elősegítsék az iskolai nevelési célok megvalósítását, illetve járuljanak hozzá a tehetséggondozás és a tananyagot kiegészítő ismeretek elsajátításához.
A szakkörök működési szabályzat és éves munkaterv alapján folytatják munkájukat.
49
A szakkörök működési rendjét és munkatervét a szakkör vezető tanára a tagság közreműködésével készíti, és az igazgató hagyja jóvá.
A szakkörök jellegének, tartalmi munkájának, működési rendjének kialakításánál a Diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe kell venni. A szakköri foglalkozások tartalmát lehetőség szerint a tanulók érdeklődési köréhez, igényeihez kell igazítani.
A szakköri foglalkozásokat az előírt módon csoportnaplóban dokumentálni kell.
A szakkör működéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, helyiséget és berendezéseket az iskola biztosítja, a finanszírozás függvényében. A szükséges anyagok és az elkészült szakköri termékek nyilvántartása és kezelése a szakkörvezető pedagógus feladata.
Törekedni kell a szakköri munka eredményeinek megismertetésére /kiállítások, versenyek, bemutatók/, és a szakkör népszerűsítésére.
17.4 Tömegsport
A tömegsport a testnevelési tantervi feladatok, illetve a mindennapi testedzés megvalósításának biztosítását szolgálja, tanulók érdeklődési körének, igényeinek figyelembe vételével.
A foglalkozások keretében kerül sor az iskolai háziversenyek lebonyolítására és az iskolák közötti versenyekre történő felkészülésre.
A tömegsport foglalkozásokat az igazgató által megbízott testnevelő tanár szervezi és vezeti.
A tömegsport foglalkozásain való részvétel önkéntes.
17.5 Kirándulások, színház- és múzeumlátogatások
Az osztályközösségek kialakítása, a tananyag elmélyítése, a tanagyag feldolgozás segítése, a tanórán kívüli tevékenységek megvalósítása érdekében az osztályfőnökök, a szaktanárok kirándulásokat, tanulmányi utakat és szakmai programokat szervezhetnek. Ezeken való részvétel önkéntes és teljes mértékben önköltséges. A fenntartó részére finanszírozási kötelezettséggel nem járnak. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt az ilyen programokon, az iskolában foglalkozásokon vesznek részt.
Kirándulás, színház- és múzeumlátogatás, oktatási időben vagy azon túl, csak az igazgató tudtával és előzetes engedélyével szervezhető.
A kirándulásokat, üzemlátogatásokat, kulturális intézmények látogatását az iskolai munkatervben, az osztályfőnöki és szaktanári tanmenetekben kell megtervezni.
A kirándulásokat a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek és javaslatainak figyelembe vételével kell megtervezni és megszervezni.
Két vagy több napos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, vagy tanítási szünetekben szervezhető.
Az iskola által szervezett kirándulásokra, látogatásokra annyi felügyelő tanárt kell biztosítani, amennyit a zavartalan lebonyolítás igényel, de 20 fő tanulónként legalább egy pedagógust.
50
A kirándulást úgy kell megszervezni, hogy a szülőket a költségekkel csak a legszükségesebb mértékben terheljük.
A szociális rászorultság alapján a tanulók a kirándulások, üzemlátogatások, kulturális létesítmények látogatása kapcsán felmerülő költségek finanszírozásának támogatására az alapítványtól támogatást kérhetnek.
17.6 Tanulók által szervezett rendezvények
A tanuló által kezdeményezett és szervezett rendezvények, programok tartását, a tanulók kérelme alapján, az igazgató engedélyezi.
A kérelmet a tervezett időpont, a tartalom és a részvevők körének feltüntetésével, írásban vagy szóban, legalább 7 nappal a program tervezett időpontja előtt kell benyújtani az igazgatóhoz.
A tanulók által szervezett programok lebonyolításához szükséges helyiségeket /osztályterem/ illetve a berendezések, eszközök használatát / bútorok, magnetofon, CD lejátszó / az iskola ingyen biztosítja.
A rendezvények és programok csak az arra kijelölt tanteremben, legfeljebb 21 óráig, legalább egy felügyelő tanár részvételével tarthatók.
Elvárjuk a fegyelmezett, kulturált magatartást, az alkalomhoz illő viselkedést.
Az iskolai rendezvényeken a vendégekre is vonatkoznak a Házirend előírásai. Aki vendéget hoz, az felel annak magatartásáért.
18 A Szakképzési Hídprogram
Iskolánkban a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint rész szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható. Intézményünkben az rövidebb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram működik két szakmában: asztalosipari szerelő és lakástextil készítő szakmákban.
A programban az a tanuló vehet részt, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta.
A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.
A Szakképzési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.
51
A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanuló számára.
A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.
A Szakképzési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
19 Felnőttoktatás
19.1 Iskolarendszerű felnőttoktatás
Iskolarendszerű, esti munkarendű felnőttoktatás keretében egyaránt lehetővé tesszük mind az első, mind a második szakma ingyenes megszerzését, a központi szabályozásnak megfelelően.
Iskolarendszerű felnőttoktatási képzésünk esti tagozatos formában szakmai vizsgára készít fel.
Szakmai végzettséggel, érettségi vizsgával, illetve általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára speciális kerettanterv alapján történik a szakmai vizsgára való felkészítés. Az ő számukra kizárólag szakmai oktatás folyik, kivéve az általános iskolát végzettek, akik közismereti tantárgyakat is tanulnak.
A képzés tantárgyi órakeret felosztását, a tanítási idő beosztását, a beszámoltatás rendjét a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével határozzuk meg.
A jogszabályban előírt kötelező tanórai foglalkozásokat két tanítási napra illetve szombati napra elosztva, délutános tanítás formájában végezzük. Célunk, hogy a munka és család mellett tanulókat segítsük eljuttatni a sikeres szakmai vizsgáig.
Az osztályok adminisztrációs munkáit e feladattal megbízott szaktanárok látják el.
20 Iskolai Diáksport Egyesület Intézményünkben a DSE szervezés alatt áll, a jogszabályoknak megfelelő engedélyek birtokában a tanév folyamán elindítjuk.
/Lásd: A DSE működési szabályzata (2. számú melléklet)/
52
21 Gyakorlati képzés kapcsolattartási rendje
A szakközépiskolai osztályokban, a duális képzés keretében 9. évfolyamon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyekben történik. A képzés helyszínei a tanműhely.
A 10-11. évfolyamon a tanulók gyakorlati képzése, tanulószerződés alapján, munkahelyeken történik. A munkahelyek gyakorlati képzéséért a kamara vállal garanciát.
A szakgimnáziumi osztályok 10-11. évfolyam elvégzése után nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt. A munkahelyeket a kamara közreműködésével vállalkozó biztosítja együttműködési megállapodás keretében.
22 A tankönyvellátás rendje
A tankönyvellátás egyik meghatározó elve az, hogy különféle szintű tankönyvek közül azokat részesítsük előnyben, melyek használata szakmai szempontból optimális, és az ellátás hosszú távon biztosított a tanulók számára. Ezért elsősorban a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó . Mozaik Tankönyvkiadó, és a Nemzeti Szakképzési Intézet által javasolt szakmai tankönyvkiadók kínálatát tekintjük bázisnak. A tankönyvek kiválasztásánál a szaktanárok, illetve a szakmai munkaközösségek döntése a meghatározó.
Minden szakmai munkaközösség kiválasztja és megnevezi azokat a tankönyveket, melyeket a következő tanévben használni kíván az adott tantárgy tanításához, és az erről készült igényt leadja a tankönyvellátás-felelősnek.
A tankönyvellátás-felelős a kiválasztott tankönyvekről írásban tájékoztatja az igazgatót, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot. A visszaérkező észrevételek alapján az iskola igazgatója esetleg módosítja, majd véglegesíti a tankönyv- és taneszköz-jegyzéket, és megrendeli a tankönyveket a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. felületén online.
Azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a központi tankönyvjegyzékben a szakmai munkaközösség, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével lehet csak felvenni a megrendelendő tankönyvek listájára.
Az adott tanévben használt tankönyveket a tankönyvellátás-felelős regisztrálja az osztályonkénti tankönyvjegyzékben az árak feltüntetésével. A beiratkozáskor a tanuló részére átadjuk a beárazott tankönyvjegyzéket. A felsőbb évfolyamok tanulói, illetve szülei a tanév elején kapják meg a tanévben szükséges tankönyvek beárazott jegyzékét.
Azok a tanulók, akik ingyenes tankönyvellátásra jogosultak, a tankönyveket átvételi elismervény ellenében, tanévkezdéskor az iskolában vehetik át, melyek az iskolai könyvtár tulajdonában maradnak, tanév végén el kell számolnia vele a tanulónak.
22.1 A tankönyvellátás biztosításának módja
Iskolánk tanulói részére a tankönyvellátást, a jogszabályi előírások betartásával, az
53
intézményben biztosítjuk.
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók a tankönyveiket tanévkezdéskor az iskolában vehetik át, melyek az iskolai könyvtár tulajdonában maradnak, tanév végén el kell számolnia vele a tanulónak.
22.2 A tankönyvtámogatás módja
A tankönyvtámogatás szabályairól a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet IV./ 12. Az iskolai tankönyv-támogatási-, és megrendelési igények felmérésének folyamata c. fejezet rendelkezik.
A fenntartó által biztosított normatív támogatás összegének 25 %-át a jogszabályi előírásnak megfelelően tartós tankönyv vásárlására fordítjuk. Elsősorban olyan tankönyveket, munkafüzeteket, atlaszokat szerzünk be, melyek a tanítási órákon kiosztva használhatóak, illetve kötelező olvasmányokat.
A fennmaradó összegből az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók ellátása illetve a tanulók egyéb rászorultság alapján történő taneszköz és tanszertámogatása történik.
Az osztályfőnökök évente, május hónap elején kiosztják a tanulóknak a nyilatkozathoz szükséges formanyomtatványokat, és május végéig begyűjtik a jogosultságot igazoló szülői nyilatkozatokat. Az újonnan felvett tanulóknak postai úton juttatjuk el a nyilatkozathoz szükséges formanyomtatványokat, és a jogosultságot igazoló szülői nyilatkozatokat beiratkozáskor kell leadni.
Az ingyen tankönyvre jogosult tanulók összesítése után a jogosultak névsora osztályonként regisztrálásra kerül, melynek alapján a tankönyv átvételére jogosító, átvételi elismervényt állítanak ki névre szólóan a tanulóknak.
Az ingyenes tankönyveket a tanulók az iskolában kapott, általuk aláírt, átvételi elismervény ellenében vehetik át tanévkezdéskor az iskolában, és a tankönyv a könyvtár tulajdonában marad. /lásd: A könyvtár SZMSZ (3. sz. melléklet)/
23 Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.
54
55
