A Baross Imre Artistaképző

Szakközépiskola és Szakiskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2014. november

2

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolaigazgató készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Az iskola a 11/1994. MKM rendelet 4. alapján a következők szerint határozza meg Szervezeti és Működési Szabályzatát:

I. A szabályzat célja, hatálya A szabályzat célja és feladata, hogy meghatározza az iskola, valamint a benne folyó nevelő- oktató munka megvalósítását segítő iskolai szervezet működési rendjét. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az iskola minden pedagógusára, alkalmazottjára és tanulójára. Az SZMSZ megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit.

Az iskola jogállása, alapadatai

A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (továbbiakban: MACIVA Nonprofit Kft.) alapító okirata alapján a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola jogállása és alapadatai a következők:

1.1. Az iskola jogállása Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola (a továbbiakban: Artistaképző), részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek költségvetését a MACIVA Nonprofit Kft. hagyja jóvá. Mint jogi személy saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.

1.2. Az iskola alap adatai Hivatalos megnevezése: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített elnevezése: BIAK Alapító okirat száma, kelte: 21702-10/2007. 2007. augusztus 15. (mód. 2013.05.30.) Az intézmény OM azonosítója: 201021 1.3. Az iskola eredeti alapítója: Népművelési Minisztérium Az intézmény 1950

decemberétől jogfolytonosan működik. 1.4. Székhelye: 1071 Budapest, Városligeti fasor 3. Postacíme: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola 1071 Budapest, Városligeti fasor 3. Telephelye: 1146 Budapest, Hungária körút 215-217 1.5. Típusa: többcélú, közös igazgatású, közoktatási intézmény

(összetett iskola) 1.6. Az intézménnyel együttműködő társintézetek, gimnázium, kollégium: Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma, 1145 Budapest, Columbus u 87-89.

Erkel Ferenc Általános Iskola, 1068 Budapest, Felső erdősor 20. Bajza Utcai Általános Iskola, 1062 Budapest, Bajza u. 49-51.

Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola, 1091 Budapest, Hurok utca 11.

3

Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma, 1077 Budapest, Rózsák tere 1.

Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium, 1149 Budapest, Mogyoródi út 19.

Az intézmény működési területe: középfokú oktatás, OKJ-s képzés. Az intézmény munkarendje: nappali munkarend, délelőtti és délutáni oktatás.

1.7. Szakmai felügyelete: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szakképzési Főosztálya 1.8. Az iskola tevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel: 8532 szakmai középfokú oktatás 1.9. Adószám: 18194320-1-42 Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: alanyi mentes Számlavezető pénzintézet: K&H Bank Statisztikai számjel: 18194320-8532-59901 Bankszámla száma: 10400205-00018084-00000009 Jogelődje: Állami Artistaképző Intézet (szakközépiskola, szakiskola) 1.10. Központi telefonszáma: 413-11-75 Központi faxszáma: 321-61-67

1.11. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola 1071 Budapest, Városligeti fasor 3. OM: 201021

1.12. A bélyegzőt használók köre: Igazgató Igazgatóhelyettes Iskolatitkár Pénzügyi munkatárs

1.13. A vezetők benntartózkodása: 8:00-17:00

1.14. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: 8.00-20.00

1.15. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: Igazgató, szakmai munka: igazgatóhelyettes 1.16. Hivatali id ő: HÉTFŐ- CSÜTÖRTÖK : 9:00-16.00 PÉNTEK: 9:00-14.00

1.17. A fenntartó irányítása: A MACIVA Nonprofit Kft., mint fenntartó az intézmény irányítását a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 102/106§-ban szabályozott módon

4

látja el. Az intézmény minden további alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

II. Az iskola tevékenységi köre

2.1. Az iskola alaptevékenysége

Az iskola többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola), szakközépiskola és szakiskola. Az iskola országos beiskolázású. Az évfolyamok száma szakiskolai képzés esetén 8 évfolyam, szakközépiskolai képzés esetén 9 évfolyam. A képzés 5. évfolyamon kezdődik. Közismereti oktatást nem folytat, tanulói tankötelezettségüknek és középiskolai tanulmányaiknak másik iskolában, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziumában tesznek eleget.

Az iskola alaptevékenysége az Országos Képzési Jegyzék szerint: 54.212.01.0000.00.00 Artista 54.212.01.0001.54.01. Artista művész

Az iskola alaptevékenységét az alábbi jogszabályok szerint végzi: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

2.2. Az iskola vállalkozási tevékenysége

A vállalkozási tevékenység körébe az iskola alaptevékenységét nem veszélyeztető, de ahhoz kapcsolódó és közhasznú céljainak megvalósítását segítő, alábbi kiegészítő tevékenységek tartoznak:

TEÁOR 9001 előadó-művészet TEÁOR 6820 saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése TEÁOR 8299 máshová nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

2.3. Az iskola tevékenységi körének jellemzői Olyan hazai és külföldi artista művészek nevelése, akik szakmai tudásuk, felkészültségük, hivatástudatuk alapján a hazai és nemzetközi magas művészi színvonal feltételeinek megfelelnek.

2.4. Szakmai képzés A képzés időtartama 8+1 év. Az igazgató a nevelőtestület véleményezése alapján engedélyezheti két évfolyam egy tanév alatti elvégzését is.

A képzés 3 részre tagozódik:

• előkészítő-alapozó és általános képzés (5-8. évf.), • szakosított képzés (9-12. évf.), • művészképzés (13. évf.).

5

Előkészítő oktatás feladata az általános gyakorlati és elméleti alapozás biztosítása, amelyre ráépülhet a szakosodást biztosító képzés.

Szakosított oktatás feladata: Artista (középfokú) szakképesítés esetében a képzés célja olyan korszerű szakmai felkészültséggel rendelkező artisták képzése, akik képesek cirkuszban, színházban, varietében a szakképesítésüknek megfelelő feladatok ellátására, önállóan vagy csoportosak. Művészképzés: artista művész (felsőfokú) szakképesítés esetében a képzés célja a fentieken túl magasabb színvonalú és kiterjedtebb tudásanyag elsajátítása, melynek birtokában az artista művész képes produkciója illetve, produkciói folyamatos fejlesztésére, új produkciók megalkotására. 2.5. Külföldi kapcsolatok Az iskola az oktató-nevelő és művészeti munka keretében kapcsolatot tart fenn külföldi cirkuszokkal, intézményekkel, nemzetközi szervezetekkel, munkaerőpiac vezető nemzetközi képviselőivel, részt vesz külföldi fesztiválokon. Tagja a FEDEC-nek. 2.6. Felvétel Az iskola nyilvánosan meghirdetett felvételi vizsgát tart. A felvételi vizsga időpontját és beosztását a tanév központi rendje irányozza elő. A meghirdetésnek legalább két hónappal meg kell előznie a felvételi vizsga időpontját. A felvételi vizsgára írásban kell jelentkezni. A felvételi korhatár 10-13 év. Kivételes esetben, kérheti felvételét magasabb évfolyamba az a tanuló, aki megfelel az artistaképző szakmai profiljába tartozó követelményeknek (pl. szertorna, RSG, súlyemelés stb.) . Külföldi hallgatók esetében az életkor felső határa módosítható.

A felvételre jelentkező kérdőívet kap, melyet kitöltve postán megküld vagy magával hoz. A kérdőív tartalmazza

• az iskolai tanulmányi előmenetelt, • a szülői hozzájárulást, • a sportorvosi véleményt. (Külföldi hallgatók felvételi kérelméhez külön jelentkezési kérdőív kitöltése szükséges.)

A felvételi bizottság tagjait az igazgató jelöli ki a nevelőtestületből oly módon, hogy minden szakmai munkaközösséget legalább egy fő képviseljen.

A felvételt nem nyert tanulók szüleivel a döntés az alábbi szöveggel közlendő: „A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola ………..-án tartott felvételi vizsgáján gyermekük ……. nem érte el, a felvételihez szükséges eredményt, ezért elutasításra került. „

Várólistára került tanulók szüleivel a döntés az alábbi szöveggel közlendő: „A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola ………..-án tartott felvételi vizsgáján gyermekük …………………… közepes eredményt ért el, ezért várólistára került.” A felvételi vizsga után 14 napon belül értesítést küld a szülőknek.

A felvételt nyert vidéki tanulóknak, akik kollégiumi elhelyezést kérnek, közvetlenül írásban kell fordulniuk a kollégiumhoz.

6

2.7. Szakmai vizsga A tanulók a szakmai képzés 8. tanévének végén minősítő vizsgát tesznek. Az a tanuló, aki érettségit és sikeres szakmai vizsgát tett, középfokú bizonyítványt kap, amely a bizonyítványban meghatározott szakterületen artista tevékenység folytatására jogosít.

A művészképzés tanévében az iskola segíti, hogy a tanulók cirkusz, varieté, színház stb. műsorokban hosszabb idejű, de legalább 2-3 hónapos gyakorló fellépésen vehessenek részt. A tanulók a művész képzés befejezésének tanévében - új - az iskola által meghatározott témakörök egyikéből - szakdolgozatot kötelesek készíteni A művészképzős tanulók képzésük szakirányának megfelelően, gyakorlati képesítővizsgát tesznek az Szakmai Vizsgabizottság előtt. A szakdolgozat megvédését és a sikeres képesítő vizsgát követően a tanulók „Artistaművész” szakképesítést tanúsító emelt szintű bizonyítványt kapnak, mely artistaművész és azzal rokon területen előadóművészi tevékenység folytatására jogosít.

7

III. Az iskola fenntartója és vezetése

3.1. Az iskola fenntartója A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 23.§-nak (1) bekezdése alapján, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. megállapodása szerint, a tv. 3.§-nak (2) bekezdése és a 37. § (5) bekezdésére leírtak, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv-ben foglaltaknak megfelelően az intézmény fenntartója a MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (1062 Budapest, Lendvay u. 23., adószám: 20671675-2-42, telefon/fax: 34-16-318) A fenntartó 3.2. Döntési jogkörök: - Dönt a közoktatási iskola létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszűntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról. - Dönt a közoktatási intézmény igazgatójának megbízásáról és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 3.3. Jóváhagyási jogkörök:

• Éves költségvetés jóváhagyása • Gazdálkodási és pénzügyi beszámoló elfogadása • Pedagógiai és nevelési tervek jóváhagyása • Iskolai szabályzatok elfogadása • Bevételt érintő szerződések jóváhagyása

3.4. Ellenőrzési jogkör: - Ellenőrzi az elfogadott éves költségvetési terv alapján a kiadások és bevételek alakulását. Az iskola vezetése - Igazgató

3.5. Az igazgató jogállása Az intézmény élén az igazgató áll. Az intézmény minden további alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az igazgató a közoktatási törvény 54. – 55.§-a alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy belső szabályzat, szerződés nem utal más hatáskörébe.

3.6. Az igazgató feladat-, jog- és hatásköre Gondoskodik az iskola tevékenységi körébe tartozó mindazon feladatok végrehajtásáról, amelyeket a jogszabályok előírnak, a felügyeleti irányító szerv javasol, a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz.

• az iskola minden dolgozója felett munkáltatói jogot gyakorol, • Az intézmény valamennyi ügyében, kimenő levelek tekintetében önálló aláírási joggal

rendelkezik. Ezen belül:

8

• Mint az iskola egyszemélyű felelős vezetője, képviseli a vezetése alatt álló iskolát, • Összehangolja, irányítja és vezeti az iskolában folyó elméleti és gyakorlati munkát, • A tantestület vezetése. • Elnöke a nevelőtestületi értekezletnek. • Irányítja a tantervek, tanmenetek kidolgozását és elkészíti az iskola programját,

évenkénti munkatervét. • Meghatározza az iskola külföldi kapcsolatait, azok fejlesztését. • Véleményezi a külföldi ösztöndíj kiadását és dönt hallgatók felvétele ügyében. • Tagja a Művészeti Tanácsnak. • Kijelöli a Szakmai Vizsgabizottság tagjait. • Az iskola vezetésével kapcsolatos kiadványozási jogkörrel rendelkezik. • A tanulóknak eltávozást engedélyezhet. • Másodfokú döntési jogkört gyakorol a növendékek tanulmányi és fegyelmi ügyeiben. • Kizárási ügyekben első fokon jár el. • Joga van részt venni az iskolában tartott bármely foglalkozáson, vizsgán,

összejövetelen, amely az Iskola oktató-nevelő munkája körébe tartozik. • Jogosult utalványozásra a házipénztár vonatkozásában. • Ellenőrzi a gazdasági ügyintéző munkáját. • Felelős a gazdasági ügyintézővel együttesen a számviteli rendért, az arra vonatkozó

előírások megtartásáért, valódiságáért. • Dönt a feladatok ellátásához szükséges létszámú munkaerő foglalkoztatásáról, annak

feltételeiről, formáiról, ezek változtatásairól. • Ellenőrzi az iskola törzskönyvének kezelését, aláírásával és az iskola körpecsétjével

hitelesíti a bizonyítványokat, törzskönyveket. • Kapcsolatot tart fenn a kulturális intézmények vezetőivel. • Szükség szerint elrendeli és irányítja az iskola propagandamunkáját. • A gazdasági ügyintézővel közösen kidolgozza és a felügyeleti szervnek megküldi az

iskola költségvetését, biztosítja annak végrehajtását. • Hatóságok és harmadik személyek előtt a közoktatási törvényben az intézmény vezetője

részére előírt jogok gyakorlása, az intézmény képviselete

3.7 Igazgatóhelyettes - Az igazgatóhelyettes jogállása Az igazgatóhelyettest az iskola igazgatója nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató távollétében az igazgató szakmai helyettese.

3.8. Az igazgatóhelyettes feladat-, jog- és hatásköre • Az igazgató távollétében utasítás alapján jogosult önálló aláírásra. • Közvetlenül irányítja az oktatók tevékenységét. • Rendszeresen beszámol az iskolában folyó munkáról, az oktatásról és a neveléssel

kapcsolatos tapasztalatairól. • Az iskolatitkárral közösen vezeti a nappali rendszerben tanulók törzslapjait, ellenőrzi a

tanárok napló és ellenőrző vezetését • Ellenőrzi a záró vizsgák alkalmával elkészített osztályozó ívet és vizsga törzslapot, az

iskolatitkárral közösen végzi az iskola nemzetközi tevékenységét és az azzal kapcsolatos adminisztrációt.

9

• Elkészíti a tanévi órarendet és a tantermek beosztását. • Szervezi és irányítja a gyakorló fellépések tervét. Engedélyezi a tanárok és a

növendékek nyilvános fellépéseit. • Segíti és irányítja az iskolai SZMK munkáját Megszervezi a szülői értekezleteket. • Ellenőrzi az oktatás menetét, figyelemmel kíséri az órarendi változásokat, intézkedik a

helyettesítésről. • Tagja a művészeti tanácsnak. • A félévi és az év végi vizsgák és szakvizsgák megszervezése. • Az iskola képviselete bármely szakoktatási fórumon. • Az oktatás szakmai és adminisztrációs ellenőrzése (óralátogatás, naplóellenőrzés, az

igazolatlan hiányzás azonnali jelentése az igazgatónak) • Az igazgató akadályoztatása esetén a hatóságok és harmadik személyek előtt a

közoktatási törvényben az intézmény vezetője részére előírt jogok gyakorlása, az intézmény képviselet.

10

IV. Beosztott munkatársak A pedagógiai munka belő ellenőrzésének rendje. A belső ellenőrzési rendszer egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerült hibák feltárása és kijavítása időben megtörténjen, másrészt fokozza az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Ennek megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga szakmai területén. Az ellenőrzés területei: Pedagógiai, szervezési, tanügyi-igazgatási feladatok ellenőrzése, tanórák és tanórán kívüli ellenőrzése, illetve tanulói produktumok látogatása. Az ellenőrzés formái: adminisztrációs ellenőrzés (naplók, törzskönyvek, egyéb tanügyi dokumentumok), óralátogatás, félévi és év végi vizsgák, beszámolók, eredményvizsgálatok, felmérések. Az ellenőrzést végzők köre: Igazgató Igazgatóhelyettes Szakmai vezető

4.1. Pedagógusok Az igazgató az iskola minden pedagógusa felett kinevezési, utasítási és ellenőrzési joggal rendelkezik. Az iskola elméleti, gyakorlati oktatást és nevelést, művészképzést és az ezekkel összefüggő tevékenységet, oktatói állásokban határozott, vagy határozatlan időre kinevezett, alkalmazott, különböző beosztású nevelők látják el. Az iskolában alkalmilag meghívott oktatók is működhetnek, akiknek tevékenységét az iskola igazgatója vagy átruházott hatáskörben az igazgató helyettes, esetenként szaktanár irányítja.

4.2. A pedagógusok jogai és kötelezettségei:

• A Pedagógiai Program, a tanterv és egyéb tanítási programok alapján ellátják a tantárgyak oktatását.

• Végrehajtják az iskola igazgatójának az oktató-nevelő, valamint művészképző tevékenységére vonatkozó rendelkezéseit.

• Véleményeik nyilvánításával részt vesznek az iskola vezetésében, a tisztségviselők megválasztásában.

• Részt vesznek a tanulók felvételi vizsgájának és gyakorlati munkájának értékelésében, a tanulók nevelésében.

• Közreműködnek a gyakorlati oktatás módszereinek fejlesztésében. • Segítik a tanulók szakdolgozatának kidolgozását. • Kapcsolatot tartanak a tanulók általános iskolájával, gimnáziumával, a kollégiummal,

valamint a társadalmi szervekkel, az iskolai összekötő közreműködésével. • Az iskola igazgatójának megbízása alapján közös megegyezéssel az iskolával

kapcsolatos, de az iskolán kívüli feladatokat is ellátnak. • Megválasztásuk esetén tisztséget viselnek. • Az iskola egészét érintő nevelési-oktatási kérdésekben, továbbá a tanulók

meghatározott fegyelmi ügyeiben véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. • Az iskola tulajdonát képező tárgyakért anyagi felelősséggel tartoznak.

11

• Az igazgató, igazgatóhelyettes megbízása alapján szükség esetén az iskola gépkocsiját vezetik.

A nevelők munkaköri leírásban meghatározható feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. 4.3.Az osztályfőnökök feladatköre A szakközépiskolában az egyes szakképzési osztályok (összevonás esetén évfolyamok) élén osztályfőnökök állnak. Feladatkörük:

• saját osztályuk/évfolyamuk szakmai, munkájának, rendszeres figyelemmel kísérése, • a mulasztások adminisztrációja, igazolatlan mulasztás esetén azonnali jelentés az

igazgatóhelyettesnek, • a tanulókkal kapcsolatos adminisztratív tevékenység ellátása, naplók vezetése, • az óvó-védő szabályok betartatása, a tanulók ez irányú felkészítése, • a tanulók káros szenvedélytől való távoltartása (drog, italozás, dohányzás), megelőzés,

fellépés a káros szenvedélyekkel szemben.

4.4. Ügyintézők

Az igazgató az iskola minden ügyintézője felett kinevezési, utasítási és ellenőrzési joggal rendelkezik. Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti, valamint ilyen irányú felhatalmazás esetén kiadmányozza a munkakörébe utalt illetőleg a hivatali felettese által esetenként vagy időszakosan rábízott ügyeket. Feladatait önállóan, kezdeményezően, a szervezeti egysége ügyrendje, munkaköri leírása, illetőleg a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok és az ügyviteli szabályok megtartásával – köteles végrehajtani. Az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetőleg a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.

Az iskolában szükséges ügyintézői munkakörök:

- gazdasági ügyintéző - iskolatitkár

4.5. A gazdasági ügyintéző feladat- és hatásköre

• az iskola pénzkezelési, leltározási és iratkezelési szabályzatainak elkészítése Tárgyhót követő hónap 8. naptári napjáig a fenntartó részére köteles elkészíteni a hó

utolsó napjával a zárásokat: - havi pénzforgalmi jelentésről - bankszámla kivonatokról - átutalásokról - megkötött szerződésekről (másolati példány)

• tárgyhót követő hónap 2. napjáig köteles a fenntartó részére szükséges adatokat és jelentéseket átadni

- jelenléti ívek

12

- változás bejelentés - teljesítés igazolások (igazgató helyettessel együtt)

• Köteles elvégezni a bankszámlával kapcsolatos feladatokat - munkabérek utalása (tárgyhót követő hónap 10. naptári napjáig) - járulékok utalása (tárgyhót követő hónap 12. naptári napjáig) - átutalásos számlák kiegyenlítése, a teljesítésigazolás után legkésőbb a számlában

feltüntetett fizetési határidőig • Köteles a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a tárgyhavi kiadásokat (a fenntartó

részéről átadott főkönyvi kivonat alapján) egyeztetni a költségvetéssel. • Feladat: az iskola iratkezelése • Pályázati elszámolások elvégzése

4.6. Iskolatitkár - Az iskolatitkár feladat- és hatásköre

• Ellenőrzi és felügyeli az osztálynaplók és ellenőrzők szaktanárok és osztályfőnökök által vezetett adatait

• Egyezteti és ellenőrzi a pedagógiai és nevelési terv aktuális órarendi beosztásait (egyeztet a tanárokkal és az igazgató-helyettessel)

• Aláírásra előkészíti, a szaktanárokkal egyeztetve ellenőrzi a félévi és év végi vizsgák eredményeit, az ellenőrző könyvbe, az osztálynaplóba, illetve a bizonyítványba való bevezetését

• Részt vesz nevelőtestületi értekezleteken és arról egyszerűsített jegyzőkönyvet készít • Segítséget nyújt az iskola adminisztrációjában • Aláírásra előkészíti a szülők és tanulók kérésére szükség szerint kiadásra kerülő

igazolásokat • Szükség szerint eljár a Magyar Államkincstárral történő ügyek intézésében. • A szükséges statisztikai adatokat szolgáltatja az Oktatási Hivatalnak • Diákigazolványok teljes körű ügyintézése • Statisztikák készítése • Pályázat figyelése • Pályázati tevékenység bonyolítása • Pályázatok pénzügyi elszámolásában segítség nyújtása a gazdasági ügyintézőnek

4.7. Kisegítő dolgozók Az igazgató az iskola minden kisegítő dolgozója felett kinevezési, utasítási és ellenőrzési joggal rendelkezik. A kisegítő dolgozó az iskola működtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot lát el. Így különösen az iskola kezelésében lévő ingatlanok és az azon lévő épületek, valamint a tulajdonában lévő géppark üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos feladatokat, illetőleg a vezetők körüli hivatalsegédi feladatokat.

Az iskola szükséges kisegítő dolgozói munkakörök: • takarító • udvaros-portás, • kézbesítő

Az iskola – a fenntartó által, az elemi költségvetésben meghatározott létszámkereten belül – önálló létszámgazdálkodást végez. A munkakörök teljes- és részmunkaidős kinevezéssel, több

13

munkakör összevonásával, illetőleg megbízással is betölthetők a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével.

4.8. Helyettesítések rendje Ha vezető munkakörét szabadság, betegség vagy egyéb okok miatt nem tudja ellátni helyettesről kell gondoskodni. A helyettesítés kinevezett helyettes vagy annak hiányában eseti megbízással történik. A helyettesítésre vonatokozó megbízást írásban kell kiadni.

• Az iskola igazgatójának első kinevezett helyettese az igazgató helyettes. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az iskolatitkár. Az igazgató munkáltatói és kötelezettségvállalási joga nem ruházható át.

• Az igazgatóhelyettest távolléte esetén az iskolatitkár helyettesít, • A gazdasági ügyintéző távolléte esetén az iskolatitkár helyettesít, • A nevelők helyettesítéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik, • A kisegítő dolgozók helyettesítéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik.

4.9. Munkáltatói jogok gyakorlása Az iskolánál a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja a mindenkor érvényben lévő jogszabályok, és a Munka Törvénykönyve alapján.

4.10. Munkakörök átadásának-átvételének rendje Az igazgató, igazgatóhelyettes érdemi munkakört betöltő dolgozók személyében bekövetkező változás esetén a távozó vezető, ügyintéző jegyzőkönyvileg köteles munkakörét átadni az új vezetőnek, illetve ügyintézőnek, vagy ezek hiányában az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes által kijelölt személynek.

A munkakör átadás-átvételénél jelen kell lennie: • az átadónak, • az átvevőnek, • az átadó közvetlen felettesének, aki az igazgató esetében a felügyeleti szerv

megbízottja. Az átadás-átvétel tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely tartalmazza:

• az átadó nevét és beosztását, • a jelenlévők nevét, • az átadás-átvétel keltét, • a folyamatban lévő ügyeket, • az elvégzendő feladatokat, • az átadott eszközöket és iratanyagokat, • a munkakört érintő fontosabb jogszabályokat, utasításokat, • esetleg függőben lévő személyi ügyeket, • az esetleges észrevételeket, • a jelenlévő aláírását.

Az átadót a munkakör átadása után is jogszabályban meghatározott ideig korábbi intézkedései következményeiért felelősség terheli. Eszköz, pénz, érték és szigorú számadásra kötelezett bizonylatok kezelésével megbízott közalkalmazott személyében bekövetkező változás esetén a munkakört leltárfelvétel mellett kell átadni.

14

A jegyzőkönyv 4 példányban készül, melynek 1-1 példányát kapja:

• az átadó, • az átvevő, • a közvetlen felettes vezető, • irattár

4.11. Az iskola tanulói A tanuló az iskola kötelékébe felvétel, illetve megszakított tanulmány folytatásának engedélyezése alapján, vagy jogszabályban megállapított és lehetővé tett egyéb módon léphet. Az iskola tanulói délelőtti és délutáni, szükség szerint esti elméleti és gyakorlati oktatáson folytathatják tanulmányaikat. Az iskolába azok vehetők fel, akik a választott életpályához szükséges tehetséggel, megfelelő egészségi állapottal rendelkeznek és a törvényes előírásoknak megfelelnek. A felvétel feltételeitől, a külföldi állampolgárok felvételéről, továbbá a megszakított tanulmányok folytatásáról külön jogszabályok, illetve az iskola szabályzatai rendelkeznek. A tanulói jogviszony kezdő időpontja a tanév kezdete, a felvételt kimondó, illetőleg a tanulmányok folytatását engedélyező határozat keltének napja. A felvett tanuló jogait csak a beiratkozást követően gyakorolhatja. A tanulói jogviszony megszűnik a meghatározott tanulmányok befejezését követő bizonyítvány, kiállításakor.

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak:

• akit az iskolából rendtartás, tanulmányi-, vagy vizsgaszabályzat alapján, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének alapján elbocsátottak,

• akit fegyelmi határozattal az iskolából kizártak, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

Az iskola tanulóinak kötelességei, jogai, fegyelmi és anyagi felelősségük, valamint a mulasztások igazolása az iskola Házirendjében szerepel.

15

V. Az iskola működése

5. Vezető/tanácsadó testületek, értekezletek: 1. Nevelőtestület, 2. Osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek, 3. Szülői Munkaközösség 4. Összmunkatársi értekezlet, 5. Szülői értekezlet

5.1. Nevelőtestület - Tagjai

A nevelőtestület az iskola pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottaiból tevődik össze.

5.1.2. Feladata A nevelőtestületi értekezletet tanévenként legalább négy alkalommal az iskola igazgatója hívja össze. Ezek: tanévnyitó, I. negyedévi, félévi és tanévzáró értekezlet. Ezen kívül rendkívüli értekezlet hívható össze minden, olyan kérdésben, mely a nevelőtestület döntési, véleményezési vagy javaslattételi jogkörébe tartozik.

Feladata, hogy az igazgató beszámolója alapján megvitassa az iskola egész tevékenységét, az oktatási és nevelési munkával kapcsolatos kérdéseket és a következő időszak alapvető feladatait. A nevelőtestületi értekezlet ajánlásokat terjeszthet az iskola vezetése felé.

5.1.3. Hatásköre Döntési jogköre van:

• a Pedagógiai program és módosításának elfogadásakor, • a Szervezeti és Működési Szabályzat és tervezeteinek elfogadásakor, • a Házirend és módosításának elfogadásakor, • az éves munkaterv elfogadásakor, • az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések elfogadásakor, • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításakor, • a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntéskor, kivéve eltanácsolás, • a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásakor, • a képviseletében eljáró pedagógus személyének kiválasztásakor, • a Művészeti Tanács tagjainak megválasztásakor, • a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottság létrehozásáról, a bizottságnak

döntési jogköre átruházásáról,

5.1.4. Véleményezési, javaslattételi jogköre

Véleményezési, javaslattételi jogköre van: • az iskolavezetői pályázatról, • a tantárgyfelosztás és órarend elkészítésekor, • az igazgatóhelyettes kinevezésekor vagy visszahívásakor, • minden az iskolát érintő oktatási és nevelési kérdésben, • az iskola működésével kapcsolatos ügyekben,

16

• a tanulók fegyelmi úton történő eltanácsolásakor.

Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az igazgató és az iskolatitkár hitelesít.

5.2. Szakmai Munkaközösségek Az iskolában működő szakmai munkaközösségek:

• osztályfőnöki munkaközösség, • ügyességi tantárgyak munkaközössége, • akrobatika munkaközösség, • légtornász munkaközösség, • művészeti mozgás munkaközösség.

5.2.1. Tagjaik A nevelőtestület azonos tantárgycsoportot tanító pedagógusai. Évente javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére az igazgató felé.

5.2.2. Feladataik:

• Javítják, koordinálják a nevelő-oktató munka szakmai színvonalát. • Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. • Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók

tudásszintjét. • Javaslatot tesznek a felvételi vizsgák feladataira. • Szakmai-fejlesztési kísérleteket végeznek. • Javaslatot adnak a szakmai előirányzatok felhasználására, pályázati témákra. • Minőségi vizsgálatot tartanak, és annak eredményeit felhasználják az oktató-nevelő

munkában. • Ösztönöznek az egységes oktatási és számonkérési normák kialakítására, betartására. • Ellenőrzik az oktató-nevelő munka folyamatát.

5.2.3. Hatáskörük A szakmai munkaközösségek döntési jogkörrel rendelkeznek saját működési rendjük kialakításában. A munkaközösségi üléseken, többségi szavazat alapján elfogadott szakmai, módszertani kérdésekben hozott határozatok betartása kötelező jellegű, a tantárgyat oktató pedagógusok számára.

5.3. A Szülői Munkaközösség Az iskolai szülői szervezet a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 59. § (3) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg működési rendjét:

• 5.3.1.A szabályzat célja, hogy meghatározza a szülői kezdeményezésre létrejött szülői szervezet működési rendjét. A szülői szervezetnek nem lehet célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Ennek betartására folyamatosan ügyelnie kell az intézményvezetőnek, valamint a szülői szervezet vezetőjének.

• 5.3.2. A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szülői Munkaközösség megválasztott

tagjaira. A szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni. A Szülői Munkaközösség a szülők jogaik

17

érvényesítésére, valamint szülői kötelezettségük teljesítésére hozzák létre. A szülői munkaközösséget a szülők választják. A Szülői Munkaközösség Baross Imre Artistaképző Szki és Szakiskola Iskola tanulóinak szülőiből szerveződik. A szülői képviselőket a minden tanév elején megtartott szülői értekezleten jelen lévő szülők választják és bízzák meg. A közösségbe minden osztály alapfokú és középfokú külön 1-1 fő képviselőt delegál. A Munkaközösség tagjai a szervezet élére elnököt választanak.

• 5.3.3. A Szülői Munkaközösség működésének feltételeit a fenntartó MACIVA

biztosítja. a szülői szervezet a feladat ellátásához igénybe veheti az intézmény helyiségeit, igénybevétellel azonban nem zavarhatja az intézményben folyó munkát. A szülői szervezetnek a különböző eszköz- és helyigényre vonatkozóan előzetes bejelentési kötelezettsége van.

A Szülői Munkaközösség feladatát és hatáskörét a közoktatási tárgyú jogszabályok határozzák meg.

• 5.3.4. A Szülői Munkaközösség feladata különösen, hogy figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, tájékozódjon a pedagógiai munka eredményességéről, megállapításairól, véleményéről tájékoztassa a nevelőtestületet és a fenntartót.

• 5.3.5. A Szülői Munkaközösség általános joga, hogy az intézményvezető segítségét

igénybe vegye, illetve felkérje az együttműködésre, tájékoztatást kérjen a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől a tanulók nagyobb csoportját érintőbármely kérdésben. (nagyobb csoport törvényi meghatározása: az iskolában tanuló diákok szüleinek legalább 60-70 %-a.)- A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott jogosítványait gyakorolja. kezdeményezési és javaslattételi jog, jogorvoslati jogok.

• 5.3.6. A Szülői Munkaközösség döntési jogköre kiterjed:

- saját működési szabályainak elfogadására, - munkatervének elfogadására, - tisztségviselőinek megválasztására.

• 5.3.7. A Szülői Munkaközösség kezdeményezési ás javaslattételi jogköre: - kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását (a kezdeményezés elfogadásáról a

nevelőtestület dönt). • 5.3.8. A Szülői Munkaközösség jogorvoslati jogai: - ha jogainak megsértését tapasztalja, vagy vélelmezi; tizenöt napon belül törvényességi

kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. (A fenntartó döntése ellen – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – bírósághoz lehet fordulni.)

• 5.3.9. A Szülői Munkaközösség kötelessége, hogy a jogkörébe tartozó ügyekben

döntését legkésőbb a kézhezvételétől számított harmincadik napot követő első ülésén meghozza, biztosítsa a szülőknek a szülői szervezet tevékenységében való közreműködés lehetőségét, együttműködjön az intézményvezetővel, a tanulói jogok érvényesülésével, valamint a pedagógiai munka eredményességével. A Szülői Munkaközösség létszáma: 12 fő. A szülői szervezet tagjainak névsorát az 3. számú

18

melléklet tartalmazza. A melléklet aktualizálásáért a szülői szervezet vezetője tartozik felelősséggel.

• A Szülői Munkaközösség szükség szerint tart üléseket, évente azonban legalább 2 ülés megtartása kötelező. A szülői szervezet ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök tartja a kapcsolatot az intézmény igazgatójával. Az elnök távollétekor, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik a szülői szervezet összehívásáról, és az elnök távollétében vezeti az ülést. A szülői szervezet ülését főszabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül máshová is összehívható. Az ülés összehívása szóban, vagy írásos meghívó kiküldésével történik.

• A Szülői Munkaközösség a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az ülésein hozza. Az ülés akkor döntésképes, ha az ülésen a szülői szervezet tagjainak legalább kétharmada, azaz 4 fő jelen van. Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A szülői szervezet ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívottat (meghívottakat) tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt (azokat), akit (akiket) egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg (pl.: panaszos).

• A Szülői Munkaközösség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyvvezetőt választanak. A jegyzőkönyvek hitelesítése céljából jegyzőkönyv hitelesítő(k) választható(k). Ennek szükségességéről adott ülésen döntenek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket naptári évenként külön kell tárolni (külön a nyílt és a zárt ülés jegyzőkönyveit).

• 5.3.10 A Szülői Munkaközösség tagjainak kötelessége: - részt venni a szülői szervezet munkájában, lehetőség szerint előre bejelenteni, ha az

ülésen nem tud megjelenni; a tudomására jutott titkot megőrizni és védeni a személyiségi jogokat.

• 5.3.11. A tisztségviselők megválasztásának rendje: - A szülői szervezet tagjai első alakuló ülésükön - melyet az oktatási intézmény vezetője

hív össze - megválasztják a szülői szervezet elnökét és elnökhelyettesét. Az elnök és elnökhelyettes személyére tett javaslatok közül a szülői szervezet nyílt szavazással dönt az elnök és az elnökhelyettes személyéről. A szülői szervezet a tisztségviselőit évente választja.

• 5.3.12. Az elnök feladata, hogy

- - irányítsa a szülői szervezet munkáját, - előkészítse a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását, - vezesse az üléseket, - képviselje a szülői szervezetet.

• 5.3.13. Az elnökhelyettes feladata, hogy

19

- segítse az elnök feladatainak ellátását, - az elnök akadályoztatása esetén ellássa az elnöki feladatokat.

5.4. Összdolgozói értekezlet Az alkalmazotti értekezlet résztvevői a nevelőtestület tagjain kívül az iskola minden dolgozója. Olyan esetben szükséges összehívni, amikor olyan téma merül fel, amely minden alkalmazottat érint. Ilyen alkalom pl.: a tanév elején esedékes tűz-, munka- és balesetvédelmi oktatás, amelyben mindenkinek részesülnie kell. 5.5. Szülői értekezlet, fogadóóra, információcsere A szülők és a nevelők együttműködése a sikeres munka alapfeltétele. A tanár a szülői értekezleten, fogadóórán kívül, a szülő által előre kért időpontban is a szülő rendelkezésére áll. A szülő szükség esetén előre megbeszélt időpontban a szakmai oktatásért felelős szakmai vezetőtől is kérhet véleményt gyermeke haladásával, tanulmányaival kapcsolatban. A szülői értekezleten kívül az iskola és a szülők közötti információcsere eszköze a tanulók Ellenőrző könyve. A szülő kötelessége megnézni gyermeke ellenőrző könyvét, és aláírásával igazolni, hogy elolvasta a bejegyzett információkat.

A fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása A fegyelmi és kártérítési jogkört az igazgató és átruházott hatáskörben a gazdasági vezető gyakorolja, a Kollektív Szerződésben meghatározott módon.

VI. Az iskola költségvetése Az iskola részben önálló költségvetési intézmény. Az iskola költségvetését a MACIVA Nonprofit Kft. és a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola közötti éves működési megállapodás szabályozza. A költségvetést a MACIVA Nonprofit Kft. három forrásból biztosítja: - a Magyar Államkincstár által létszám alapján biztosított normatíva - a MACIVA Nonprofit Kft. és NEFMI közötti megállapodásból származó támogatás - a MACIVA Nonprofit Kft. számára az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított megemelt támogatási összeg, amely elkülönítve az iskola működésére áll rendelkezésre.

VII. Az intézmény működési rendje

20

7.1. A nyitva tartása: Szorgalmi időben az intézmény épülete hétfőtől péntekig 7.00-20.15-ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon általában zárva kell tartani. Rendezvények, próbák esetén a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

7.2. Az iskola tanulóinak benntartózkodása: a délelőtti oktatásban az első tanítási óra 8.00 órától kezdődik. A tanulók érkezése 07.30-tól várható, utolsó tanítási óra 18.00 órakor ér véget. Tanfolyami órák előzetes egyeztetés szerint 20.00 óráig tarthatók.

Ez a rend a telephelyekre is vonatkozik. A tanulóknak az utolsó tanítási óra után legkésőbb fél órával el kell hagyniuk az iskolát. Ez alól kivételt képezhet fellépésekre, bemutatókra, felvételi vizsgákra való készülés – ezekben az esetekben az iskola vezetése (igazgató, igazgató helyettes, szakmai vezető, telephelyvezető) engedélyével tovább lehet bennmaradni, gyakorlás, felkészülés céljából.

7.3. A hivatalos ügyek intézése az intézmény igazgatóságán, valamint az iskolatitkári irodában történik.

Hétfőtől - Csütörtökig: 9-16.00 Pénteken: 9-14.00

7.4. A kulcs használat rendje: A tánctermek, gyakorlótermek kulcsai a portán találhatók. A termek kulcsait csak a portán lehet átvenni, s oda is kell visszaadni. A kulcsot átadni tilos, azt minden használónak személyesen kell kérnie és átvennie. A termeket távozáskor mindig kulcsra kell zárni. A termekben történt károkért, illetve a teremből eltűnt tárgyakért a kulcsnyilvántartás alapján az igazgató vagy igazgatóhelyettes vizsgálja a felelősséget. A kulcsok elvesztése, az épületből való kivitelük, másolatok készítése, vagy eltulajdonításuk szankciókat, fegyelmi eljárást vonnak maguk után.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: 8.00-18.00

7.5. Általános munkarend Az iskola délelőtti és délutáni munkarend szerint működik. Délelőtt a 9-12 évfolyamok, délután 5-8 évfolyamok növendékei járnak az iskolába. A 13. évfolyam hallgatói változó időbeosztás szerint tanulnak. Az oktatási órák 30 percesek, melyeke összevontan 2-3 órában tartunk. Az óraközi szünetek az összevont óra időtartamába beszámítanak. Ez alapján a dupla óra 65 percig a tripla óra 100 percig tart. Ez alól az osztályfőnöki óra és a koreográfiakészítés kivétel, melyek egy oktatási órában is tarthatók.

7.6. Csöngetési rend:

21

Délelőtt Délután

1. óra 8.00 – 8.25 8. óra 14:00 – 14.40

2. óra 8.25 – 9.05 9. óra 14.45 – 15.25

3. óra 9.10 – 9.50 10. óra 15.35 – 16.15

4. óra 9.55 – 10.35 11. óra 16.20 – 17.00

5. óra 10.35 – 11.15 12. óra 17.05-17.45

6.óra 11.45 – 12.25

7. óra 12.25 – 13.05

Szükség esetén (pl. vizsgaidőszakban) eltérő csöngetési rend is alkalmazható.

7.7. Tanórán kívüli foglalkozások Gyakorló fellépések Előkészítő osztályokban kevesebb számban és egyszerűbb feladatokkal, míg a szakos képzésben már elsősorban a leendő produkciójukkal és nagyobb létszámban szerepelhetnek a tanulók. Cirkuszlátogatás Minden cirkuszműsort, mely elérhető, a növendékekkel kötelező megtekinteni.

7.8. A működés egyéb szabályai

• Az iskolai tanév 36 hetes, az oktatás délelőtt és délután folyik, a tanév 2 félévre tagozódik

• Pedagógusnak csak az oktatási feladatával kapcsolatos tevékenysége idején kell az iskolában tartózkodnia. Más munkakörben dolgozó alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban rögzítettek szerint kell az iskolában tartózkodni.

• A tanítási idő alatt az igazgatónak vagy helyettesének az épületben kell tartózkodnia. szükség esetén a helyettesítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

• A tantárgy-felosztást és órabeosztást, a tanévi munkarend és az órarend tartalmazza. • A IV. gimnáziumi tanulók, az érettségi-vizsganapok előtt legalább 1 hét szakmai

szünetet kapnak. • Az iskola igazgatója évenként, a tanév rendjében engedélyezett mennyiségű tanítási

szünetet rendelhet el. • A szakmai tárgyakból, félévente a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint az

osztályok rostavizsgát, bemutatóórát tartanak a tantestület előtt. A rostavizsga célja: az artista pályára nem alkalmas, vagy az oktatás során alkalmatlannak bizonyult tanulók eltanácsolása. Az eltanácsolási határozatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

• A tantárgyak év végi vizsgáinak célja a tanulók egész évi munkájának felmérése és értékelése.

7.9. A tanulók biztonságát szolgáló tevékenységek

22

• A tanulók a tanév elején munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelyet a fenntartó által megbízott munkavédelmi előadó tart. Szükség esetén az oktatást meg kell ismételni.

• Az igazgató, a munkavédelmi előadó és a függőszerek felügyeletével megbízott tanár félévente bejárást végez a biztonság megteremtése és ellenőrzése céljából

• 2011. szeptember 1-től a tanulók balesetbiztosítását a szülők kötelesek megkötni. • A Sport kórházzal kötött szerződés értelmében minden tanév kezdetén az iskola

valamennyi tanulója általános vizsgálaton esik át, amelynek eredményéről a kórház írásbeli tájékoztatást ad minden növendékről.

7.10. Hagyományos rendezvények, a tanév fontosabb eseményei

• Tanévnyitó ünnepség. • Összevont szülői értekezlet, szeptember első felében, ahol a szülők tájékoztatást

kaphatnak a tanév folyamán várható eseményekről, a tanévkezdéshez szükséges információkról.

• Nyitott napok novemberben. A képzés iránt érdeklődők betekinthetnek az órai munkába, megismerkedhetnek képzési rendszerükkel. A szülők felmérhetik gyermekük szakmai fejlődését.

• Negyedévi vizsgák előkészítő osztályoknak, november második felében. • Karácsonyi ünnepség • Félévi vizsgák minden osztálynak az éves munkatervben meghatározott időben

minden tantárgyból. • Osztályonkénti szülői értekezlet, melynek célja a gyermekek félévi munkájának

értékelése, a felmerülő problémák megbeszélése. • Háromnegyed évi felmérő az előkészítő utolsó évfolyamos növendékeinek, célja a

szakosítás előkészítése. • Nyilvános év végi vizsgák, előkészítős évfolyamoknak minden tantárgyból, szakos

évfolyamoknak azokból a tantárgyakból, amelyek a vizsgaelőadáson nem szerepelnek. Az aktuális vizsga tantárgyakat az osztályok számára az igazgató határozza meg a nevelőtestület javaslata alapján.

• Év végi vizsgaelőadás, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak a tanulók fejlődésről, az iskola egész éves szakmai tevékenységének eredményéről. A vizsga egyben a 12. és 13. évfolyamos tanulók szakmai záróvizsgájának gyakorlati vizsgarésze.

• Öregdiák-öregtanár találkozó, a vizsgaelőadáshoz kapcsolódóan. A vizsgaelőadásra meghívást kapnak az iskolában végzett tanulók és volt kollégáink.

• Pedagógusnap • Tanévzáró ünnepség Valamint a tanév rendjében előírt ünnepélyek, megemlékezések.

23

VIII. Egyéb rendelkezések Látogatók csak a földszinti előtérben tartózkodhatnak, illetve igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel látogathatják az iskola egyéb területeit. Az iskola területén reklám tevékenység nem folytatható. A nevelési célokat szolgáló információs anyagok közzététele csak az igazgató engedélyével, az általa meghatározott módon és ideig végezhető. Az iskolai SzMSz, Pedagógiai Program és Házirend 1-1 példányát a könyvtárban, a tanári szobában kell elhelyezni, hogy a tanulók, szülők és az Iskola munkatársai szabadon megtekinthessék. Az osztályfőnökök a szülőket és a tanulókat a dokumentumok tartalmáról kötelesek tájékoztatni.

IX. Záró rendelkezések

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület, a szülők és a diákok képviselőinek egyetértésével a MACIVA Nonprofit Kft. hagyja jóvá. Az intézmény működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Az SZMSZ a Baross Imre Artistaképző Szki és Szakiskola alapokmánya, mely tartalmaz mindenféle szabályzatot, melyek alapján az iskola dolgozóinak, tanárainak, tanulóinak az iskolával kapcsolatos munkájuk során egymás között és külső intézmények felé el kell járniuk. Az SZMSZ-t az iskola valamennyi dolgozójának, tanárának és tanulójának ismernie kell, az abban foglaltak betartása részükre kötelező, az SZMSZ-ben foglalt munkaköri leírások a mindenkori munkaszerződések kiegészítő részét képezik. Budapest, 2014. november 3. ___________________ Oláh Miklós

igazgató Mellékletek 1. Könyvtár szabályzat 2. Rekvizit kiadás rendje 3. Házirend 4. Iratkezelési szabályzat 5. Számviteli politika – általános rendelkezések 6. Számviteli politika – pénzkezelési szabályzat 7. Számviteli politika – eszközök és források értékelési szabályzata 8. Számviteli politika – leltárkészítési és leltározási szabályzat 9. Számviteli politika – Számlarend

24

Záró rendelkezések (legitimációs záradék)

1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ........ napján készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H. 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. diákönkormányzat vezetője

25

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői munkaközösség......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői munkaközösség véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója, a MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek képviselője Dr. Kriza Zsigmond, egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

26

Az SZMSZ alapjául szolgáló fontosabb jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

27

1. számú melléklet

Könyvtár Szabályzat

A BIAK könyvtára zárt könyvtár, melyet az iskola dolgozói és növendékei használhatnak. Külső érdeklődő részére az igazgató helyben-olvasási lehetőséget engedélyezhet. A Könyvtár feladata: a cirkusztörténeti kutatómunkának, oktatásnak, a növendékek szakdolgozat írásának segítése, valamint a szaktanárok gyakorlati oktató tevékenységéhez igényelt anyagok beszerzése, osztályozása, tárolása, karbantartása.

A Könyvtár könyvállományának egy része kölcsönözhető a tanulói jogviszony alapján. A szülők a kikölcsönzött könyvekért anyagi felelősséget vállalnak.

Az alkalmanként kikölcsönözhető könyvek száma: 3

A kölcsönzési idő: egy hónap

A késedelmi díj naponta és kötetenként l0 Ft. Az elveszett könyvekért a beszerzési ár 150%-át kell megtéríteni.

Könyvállomány nagyobbik része (ritka, egyedi, idegen-nyelvű, értékes kötetek) csak a könyvtár helyiségében olvasható. Nem kölcsönözhetők az egyéb dokumentumok (folyóiratok, plakátok, műsorfüzetek, fényképek stb.).

A könyvtár heti nyitvatartási ideje: heti 2 x 2 óra, mely évenként az órarendhez igazodóan változik.

Az BIAK külön könyvtárosi beosztás nem tud biztosítani. A Könyvtárat megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező pedagógus vezeti. Heti órakedvezmény fejében végzi a beszerzéseket, biztosítja a nyitvatartási ügyeletet, katalogizálja, rendszerezi, adott esetben javíttatja az anyagokat. A Könyvtár állományáért anyagi felelősséget vállal. Évente egyszer, a tanítási év végén köteles leltárt készíteni, a selejtezést elvégezni.

28

2. sz. melléklet

Rekvizit kiadás rendje a.) Az oktatáshoz használt eszközöket a tanév elején az adott szaktanár átvételi bizonylattal

átveszi és a tanév végén elszámol vele. b.) Mivel a képzés a MACIVA Kft. művésztelepén is folyik, az oda kivitt eszközöket a tanár

veszi át bizonylattal ugyanolyan rendszerben, mint az iskolában. c.) A tanév folyamán, szükség szerint a tanulóknak is biztosítunk eszközkölcsönzést otthoni

gyakorlásra, a fentiek szerinti rendszerben. d.) Az iskola által szervezett gyakorló fellépések alkalmával listát készítünk a műsorhoz

szükséges eszközökről. A használatban és a visszavétel alkalmával e lista alapján ellenőrizzük azokat.

e.) Amennyiben nyári vagy külföldi fellépésekre kölcsönözünk rekviziteket, azokról minden

esetben kiviteli jegyzéket készítünk, a visszavételt a jegyzék alapján ellenőrizzük. f.) A Baross Imre Artistaképző Szki és Szakiskola megalakítása óta – 2007. szeptember 1-től – minden, az iskolában végzett tanulónak juttatott rekvizitet számba kell venni és reális áron át kell adni a használóknak. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a befizetéshez kell csatolni. Az ebből befolyt összeget az iskola számlájára kell utalni, hogy a további tanulóknak lehessen rekvizitet készíteni, vásárolni. Fellépések 1. A tanuló idő alatt végzett gyakorló fellépésnek minősülő fellépésekért kért összegeket úgy

kell megállapítani, hogy ne csak a fellépti díjat, a tanári kíséret díját és egyéb járulékos költségeket (utazás) tartalmazza, hanem az iskola számára is bevételt jelentsen. A kért összeget differenciáltan kell megállapítani, a megállapított összeg alatti felkéréseket el kell utasítani, vagy jószolgálati fellépésként kell kezelni.

2. Az iskolában végzett, artista bizonyítvánnyal, illetve artistaművész diplomával rendelkezők

esetében – amennyiben a MACIVA munkaviszonyban, részmunkaidőben vagy megbízásos jogviszonyban foglalkoztatja őket, vagy fellépteti a Fővárosi Nagycirkuszban – kötelező 3 évig együttműködni, dolgozni a céggel. Az együttműködés célja, hogy a felek mindegyike anyagi és erkölcsi kötelezettséget vállaljon annak érdekében, hogy az artista (szám) legalább 3 évig működik. Ez idő alatt a MACIVA gondoskodik a szám menedzseléséről és külföldi szerződéseket keres számára. A szerződések megkötésénél a minden szempontból a legelőnyösebbet ajánlja az artistáknak, nem dönt nélkülük, minden olyan kérdésben, ami érinti őket, kikéri véleményüket. Az artista szám menedzseléséből befolyó bevételt vissza kell forgatni és a képzés színvonalának emelésére kell fordítani.

29

3. számú melléklet H Á Z I R E N D A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről 24§-25§, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4§ (7) bekezdése kimondja: Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. Az iskola házirendjének célja, hogy egységes szerkezetbe foglalja és megismertesse a növendékekkel, a szülőkkel az iskolai munkarendet, a közösségi viselkedés megkívánt követelményeit, előírásait, továbbá a növendékek harmonikus fejlődését biztosító egyéb feladatok és tevékenységek körét. A házirendet a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és szakiskola (továbbiakban: iskola) nevelőtestülete alakítja ki és fogadja el a fenntartója hagyja jóvá. Hatálybalépése után betartása és betartatása az iskola egész közösségének feladata és kötelessége.

1. A tanuló kötelességei 1.1 A növendékek a házirendben előírt öltözékben és megfelelő hajviselettel kötelesek megjeleni. Fiúknak: atléta, rövid nadrág, feszes alsónadrág, tornászpapucs. Lányoknak: tornaruha, harisnyanadrág, bermuda vagy sort, tornászpapucs. Az iskolai vizsgákra az egységes öltözéket előkészítő osztályokban az osztályfőnök, szakos osztályokban a szaktanár írja elő. A szakmai órán nem vehet részt az a növendék, aki: szennyes vagy szakadt felszereléssel, fedetlen felső testtel, utcai edzőcipőben jelenik meg. Ilyen esetben a hiányzás igazolatlan órának számít. A gyakorlást akadályozó, vagy sérülést előidézhető ékszer (nyaklánc, gyűrű, fülbevaló stb.) viselete tilos. A gyakorlótermekben utcai cipővel tartózkodni SZIGORÚAN TILOS ! 1.2 Ha a növendék sérült vagy rosszul érzi magát, azt óra előtt az óravezető szaktanárnak jelentenie kell. Beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. 1.3 Az iskola területén történt bármilyen sérülést, rosszullétet az órát tartó szaktanárnak jelentenie kell az igazgatóhelyettes felé. Ha szükséges az iskolatitkárnak orvosi ellátásról gondoskodnia kell. A baleseti naplóba be kell vezetni.

30

1.4 A növendékek kötelesek ügyelni az iskola helyiségeinek tisztaságára, rendjére és felszereléseire. A termek és felszerelések erőszakos rongálásáért, a rendeltetésnek nem megfelelő használatból eredő károkozásért a növendék szülei vagy gondviselője kártérítésre kötelezhetők. A vonatkozó rendeletek alapján a kártérítés mértéke nem haladhatja meg: - gondatlan károkozás esetén a mindenkori minimálbér egyhavi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a mindenkori minimálbér egyhavi összegének ötszörösét. 1.5 Az osztályokban a hetes feladata a szaktanár utasítására: 10. hiányzók jelentése, 11. az órán használt eszközök kikészítése, készíttetése, 12. az eszközök órák utáni elrakása, elrakatása, 13. a kialakított teremrend helyreállítása. 1.6 A növendékeket tanévenként legalább harminc naptári nap nyári szünet illeti meg, melyet egybefüggően kell részükre kiadni. A nyári oktatási szünet fennmaradó részében a növendék gyakorló fellépésre beosztható. Ha a nyári időszakban gyakorló fellépés miatt a szünet kiadására nincs lehetőség, azt a következő tanév elején kell a növendék részére biztosítani. 1.7 Az iskola tanulóinak iskolán kívüli minden típusú, szervezett sport tevékenységhez szülői kérelem alapján igazgatói engedély szükséges, előzetes egyeztetéssel a szaktanárral és az osztályfőnökkel. Az írásos kérelemben pontosan jelezni kell a párhuzamos oktatás helyszínét, az oktató tanár nevét, az oktató tanár szakterületét, a képzés idejét, heti rendszerességét. Az ott szerzett sérülések esetében a szülői felelősségvállalást. Az engedély nélkül folytatott, más intézményben történő képzés a Baross Imre Artistaképző Szki és Szakiskolából való kizárást von maga után.

2. A növendékek jogai 2.1 A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészségben neveljék és oktassák. 2.2 A tanuló iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő beépítésével, életkorának és fejlettségének megfelelően kell kialakítani. Tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében megfelelő artistaművész oktatásban vegyen részt. 2.3 A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani lelki és fizikai erőszakkal szemben. 2.4 A tanuló joga továbbá, hogy hozzájusson a szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról.

31

2.5 Joga, hogy emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson az iskola működéséről. Továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Valamint javaslatot tegyen és kérdést intézzen az iskola vezetőihez, tanáraihoz és arra érdemi választ kapjon. 3. Mulasztások igazolása 3.1 A növendékek szüleinek a betegség miatti mulasztását az iskola titkárnak vagy az osztályfőnöknek jelenteni kell személyesen vagy telefonon. Valamint jelezni kell a betegség lefolyásának várható időtartamát. 3.2 Egy-három napig terjedő betegséget a szülő, gondviselő is igazolhat írásban. Ennél hosszabb idejű hiányzás esetén csak orvosi igazolást fogadunk el. 3.3 A szakmai órákról való távolmaradásra – betegség kivételével – előzetesen kell engedélyt kérni: - egy óra esetén a szaktanár, - egész napi hiányzásnál az osztályfőnök, - ennél hosszabb időre az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat engedélyt. 3.4 A kollégiumban lakó növendékeknek a diákotthontól külön kell engedélyt kérniük a távolmaradásra. 3.5 Sérülésből adódó betegség esetén, ha a növendék járóképes, az osztályfőnök határozza meg, mely szakmai órák látogatása kötelező. 3.6 Az engedélykérést, illetve az engedély megadását az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. 4. Igazolatlan késések és mulasztások 4.1 Ha a növendék a szakmai órákról igazolatlanul késik, figyelmeztetésben részesül. Három igazolatlan késés egy igazolatlan órának számít. A késések az osztálynaplóba kerülnek. 4.2 Ismétlődő késések, igazolatlan mulasztások esetén az iskola a szülőt értesíti a várható következményekről. 4.3 Ha a növendék magatartásával folyamatosan zavarja az óra menetét, a tanár az óráról az igazgatói irodába küldheti. Ebben az esetben az óra igazolatlan órának számít.

32

4.4 Ha a tanuló igazolatlan órái elérik az évi összes óraszám 10%-át, akkor a tanuló jogviszonya minden előzetes fegyelmi tárgyalás nélkül megszűnik, és a növendéket az iskola nyilvántartásból törölni kell. 4.5 Az igazolatlan mulasztás miatt az iskola nyilvántartásból törölt tanuló, a határozattól függően kérvényezheti, hogy tanulmányait a következő tanévben folytathassa. 5. Próbák és gyakorló fellépések 5.1 A gyakorló-fellépések az oktatás részét képezik, melyek szervesen beépülnek a tananyagba. Az azokról történő indokolatlan hiányzás, késés fegyelmit von maga után, amelynek végső következménye kizárás is lehet és a tiszteletdíj minimálisan 50 % elvonását jelenti. 5.2 A gyakorló-fellépések és próbák helyét, időpontját: - ha tanítási időben van, legalább két nappal - ha hétvégére esik, legalább egy héttel korábban, - ha a nyári szünet idejére esik, minden év május 31-ig az érintett

növendékekkel közölni kell. 5.3 A tanítási szünetekre eső gyakorló-fellépések időpontját a szülőkkel előzetesen egyeztetni kell. 5.4 Vidéki növendékek számára útiköltség térítés jár, ha a gyakorló-fellépés miatt kell külön lakóhelyéről Budapestre utaznia. 5.5 A gyakorló-fellépéseken szereplő növendékek rekvizitumainak szállításáról: - ha nagy méretűek, az iskola - ha kézi csomagban szállíthatók, a növendék gondoskodik. 5.6 A rekvizitumok, kosztümök megóvása és gondos kezelése a gyakorló-fellépéshez tartozó, kötelező tevékenység. 5.7 A szereplők egymásnak nyújtott segítsége, rekvizitálása vagy tussírozása – az artistaművész-társadalomban kialakult szokásnak megfelelően – minden növendék számára kötelező. 5.8 Ha a gyakorló-fellépésről a hazaérkezés késői időpontra nyúlik, a következő napon szakmai szünnap jár az érintett növendéknek. Közismereti oktatás alóli felmentésről a fellépést vezető tanár dönt esetenként és személyenként, egyéni elbírálás alapján.

33

6. A cirkusz és színházi gyakorlat rendje 6.1 A növendékek a szakmai gyakorlatot a Fővárosi Nagycirkuszban, utazó cirkuszban vagy színházban, produkciójukkal vagy közreműködőként is teljesíthetik. A munkafegyelemre vonatkozó iskolai szabályok az ottani próbák, előadások alkalmával is érvényesek. 6.2 A szakmai gyakorlaton résztvevő növendékekre a Fővárosi Nagycirkusz, utazó cirkusz, illetve az adott színház házirendjének betartása a kötelező. 6.3 Csak előzetes engedély alapján használható: 14. az intézeti szakfelszerelés cirkuszban, színházban, 15. nem intézeti szakfelszerelés (pl. színházi kellék) az iskolában. 6.4 A szereplésre beosztott növendék betegségét köteles az iskola titkárnak azonnal jelenteni, valamint a cirkusz vagy a színház művészeti titkárságát értesíteni. Ha a megbetegedés ünnepnapra, hétvégére, szünidőre esik, akkor közvetlenül a fellépés helyszínén kell jelenteni, az előadás kezdete előtt legkorábbi időben, hogy a szükséges intézkedéseket a helyettesítésre meg lehessen tenni. 6.5 A szakmai gyakorlathoz kapcsolódó próbákról történő hiányzás mulasztott órának számít, melyet igazolni kell. A próbáról történő távolmaradásra a próbavezetőtől előzetes engedélyt kell kérni. A betegséget a próbavezetőnek a lehető legrövidebb időn belül jelenteni kell. A próbáról való távolmaradásra engedélyt: - egy próba esetén a próbavezető, - több próba esetén az igazgatóhelyettes vagy az igazgató adhat. 6.6 14 éven aluli növendék, ha a fellépés 20 óra után fejeződik be, csak felnőtt kísérettel mehet haza. Ha a hozzátartozók a kíséretről nem tudnak gondoskodni, akkor az iskola biztosít kíséretet, vagy a növendéket nem osztjuk be szereplésre. Kollégiumi növendékek kíséretéről minden esetben az iskola gondoskodik. 6.7 A gyakorló-fellépésekért a növendékeknek költségtérítés, tiszteletdíj, alkalmanként vagy meghatározott időre fizethető.

34

7. Egyéb szereplések rendje (Tv-, Film-, Reklám-, Video-, Fotóanyag stb. készítése) 7.1 Amennyiben a növendék nyilvános szereplésre külön felkérést kap, azt csak előzetes igazgatói engedély alapján és csak az iskola közvetítésével vállalhatja el, melynek részletei esetenként, külön megállapodás tárgyát képezik. A fellépés csak írásbeli kérelem alapján engedélyezhető, amelynek a fellépés előtt 8 nappal az iskola vezetőjéhez kell érkeznie. A kérelemnek tartalmaznia kell a fellépésre vonatkozó összes körülményt, (helyszín, időpont, időtartam, ha fellépti díjas, akkor a fizetés módját) Amennyiben a fellépésen tanári kíséret indokolt, a beérkezett kérelmet a kísérő tanárnak is szignálnia kell az igazgatói engedély előtt. 7.2 A növendékekre az iskola házirendje, valamint a szerződtető cégnél (Tv, Film stb.) kialakult, szokásos házirend, forgatási- és napirend betartása kötelező. 8. A Fővárosi Nagycirkuszi előadások megtekintésének rendje 8.1 Az iskola igyekszik a növendékek számára kellő tájékozottságot nyújtani a cirkusz mai helyzetéről, szerepéről. Ezért minden cirkuszműsor megtekintése kötelező. 8.2 A kijelölt előadás megtekintéséről a növendékeket időben értesítjük. Az előadások megtekintésére korlátozott számban kísérők is jöhetnek. Ehhez az igazgatóhelyettes előzetes hozzájárulása szükséges. 9. Az öltözők, folyosók, előterek és zuhanyzók rendje 9.1 Az öltözők, zuhanyzók, folyosók és előterek rendjére és tisztaságára a növendékek kötelesek vigyázni. Szakmai felszerelésüket az öltözőszekrényben, utcai ruhájukat az öltöző fogasán kell elhelyezni. 9.2 Nagyobb összegű pénzt, mobiltelefont, értéktárgyakat a portán, névvel ellátott borítékban kell elhelyezni megőrzés céljából! Az iskola őrizetlenül hagyott értéktárgyakért, pénzért felelősséget nem vállal! 9.3 Az előtérben és folyosón a fokozott balesetveszély miatt, gyakorolni szigorúan tilos! Bemelegíteni csak a termekben szabad. 9.4 Fiúk a lányok öltözőjében, lányok a fiúk öltözőjében nem tartózkodhatnak.

35

10. Termek és szakfelszerelések használati rendje 10.1 A teremben csak tanárral együtt tartózkodhat növendék. 10.2 Az iskola a szakmai munkához, fellépésekhez szakfelszerelést, kosztümöt biztosít a növendékek rendelkezésére. A növendékek az átvett tárgyakért anyagi felelősséggel tartoznak. Az iskolából történő távozásuk (tanulói jogviszony megszűnés, végzés, kimaradás stb.) esetén az átvett szakfelszerelési tárgyakkal elszámolni kötelesek. Ez alól az egy évnél régebbi necc-harisnyák képeznek kivételt. 10.3 Szakfelszerelési tárgyakat, kosztümöket a növendékek egymástól nem kölcsönözhetnek. 10.4 A termek tanév elején kialakított „rekvizit-rendéjének” betartása mindenkire kötelező. A növendékek a használt rekvizitumokat, londzsot, szőnyegeket, ügyességi- és függőszer felszereléseket stb., az óra végén, tanári felügyelettel kötelesek a kijelölt helyre eltenni. 11. Orvosi vizsgálat 11.1 Növendékeinknek évente egy alkalommal kötelező sportorvosi vizsgálaton kell részt venniük. A vizsgálatot a Sportkórházban végzik el a két intézmény közötti megállapodás alapján. 12. Étkezés az iskolában 12.1 Étkezés az iskola területén csak az arra kijelölt helyen lehetséges. A hűtőszekrényt használni, csak a portán kért engedély után lehet, de távozáskor a tárolt élelmiszert el kell vinni. 12.2 A gyakorló termekben étkezni tilos! 13. Térítési díj, tandíj Az intézmény térítési díjat és tandíjat nem szed, az oktatás ingyenes. 14. Egyéb rendelkezések 14.1 Az a növendék, aki félévben elégtelen közismereti eredményt ért el: 16. egy vagy két tantárgy esetén a gyakorlófellépésektől,

36

17. három vagy több tantárgy esetén a szakmai órák látogatásától is tanulmányi eredménye egyértelmű javításáig letiltható.

Az eltiltásról, az osztályfőnökkel és a szaktanárral történt egyeztetés után, az igazgató dönt. 14.2 Az iskola Tanévnyitó és Tanévzáró Ünnepségén alkalomhoz illő viselet kötelező. 14.3 Az iskola növendékeinek a dohányzás és szeszesital vagy más kábító hatású készítmény fogyasztása szigorúan tilos! Ismételt tettenérés esetén a növendék ellen fegyelmi eljárás kezdeményezhető. Az eltiltás időtartama igazolatlan mulasztásnak minősül. 14.4 Hozzátartozók, ismerősök a szakmai órákat nem látogathatják. A szakmai munka megtekintése a nyilvános év végi vizsga és a nyílt napok szolgálnak. Látogató, hozzátartozó csak a földszinti előtérben várakozhat. Idegeneknek az emeletekre, öltözőkbe felmenni tilos! 14.5 Rágógumizni az órán szigorúan tilos! 14.6 Hirdetéseket, képeket, cikkeket a folyosók, termek, öltözők falára csak az igazgató előzetes engedélye alapján lehet elhelyezni. A kiakasztott tájékoztató táblákat, ismertetőket önkényesen levenni, eltakarni, vagy egyéb más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. 14.7 Mivel az iskola speciális intézmény a képzés különböző helyszíneken folyik, így a MACIVA Nonprofit Kft. Hungária körúti telepén is. A balesetmentes közlekedés érdekében a telep megközelítése során a vasúti síneken való átjárás szigorúan tilos.

37

Záró rendelkezések (legitimációs záradék)

1. A Házirend hatálybalépése A Házirend ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 2. A Házirend felülvizsgálata A Házirend felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A Házirend módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. igazgató

P.H. 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. diákönkormányzat vezetője

38

A szervezeti és működési szabályzatot a szülői munkaközösség......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői munkaközösség véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője

A Házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója, a MACIVA Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft., melynek képviselője Dr. Kriza Zsigmond, egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a Házirend fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. fenntartó képviselője

39

4. melléklet

BAROSS IMRE ARTISTAKÉPZ Ő SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

40

1.) A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolában az iratok központi kezelését az iratkezeléssel és irattárazással megbízott dolgozók, az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző látják el. Az iratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

2.) Az iratkezelők feladata:

- A külső szervtől érkezett iratok átvétele, és továbbítása az igazgatóhoz ill. az igazgató-helyetteshez. – Az iskolán belül készített iratok átvétele és posta vagy kézbesítő útján történő továbbítása a címzetthez, - Az iskola iratainak iktatása, nyilvántartása, kezelése, őrzése, tárolása valamint selejtezésre, való előkészítése. – Az iratok irattárból történő kiadása és visszavétele, - Személyi vagy munkaköri változások esetén az iratok visszavétele és kiadása.

A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA

1.) Az Iratok, küldemények átvétele 1.1. Az iskola címére vagy annak munkatársai nevére postán vagy kézbesítővel érkező

iratokat vagy küldeményeket az iratkezelő veheti át Az intézet bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az iratkezelőhöz.

1.2. A hivatalos munkaidő lejárta után, illetve munkaszüneti napokon érkezett iratokat csak

az igazgató által megbízott portás veheti át. Az így átvett iratot, küldeményt bontatlanul, a legközelebbi munkanap munkakezdésekor át kell adni az iratkezelőnek.

1.3. Az „expressz”, „sürgős”, „azonnal kézbesítendő” iratokat, küldeményeket és

táviratokat az iratkezelőnek azonnal el kell juttatni a címzetthez. 1.4. A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy:

- a címzés alapján jogosult-e a küldeményt átvenni, - az átadási okmányban és a küldeményben lévő iktatószám azonos-e, - az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e, - az iraton jelzett mellékletek meg vannak-e.

1.5. Ha sérült vagy felbontott irat, küldemény érkezik, akkor arra az átvevő „sérülten

érkezett” vagy „felbontva érkezett” jelzést köteles rávezetni. A minősített iratok, küldemények átvételekor az átvételre jogosult olyan sérülést észlel, amely arra utal,

41

hogy azt felbontották vagy megkíséreltél felbontani, az átadó (közbenső) jelenlétében a küldeményt felbontja, a tartalmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláírják, majd a küldő szerv minősítőjének egyik példányt átadják.

1.6. Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak az igazgató vehet át.

1.7. A postahivataltól történő átvétel során az ajánlott, tértivevényes és csomagküldemények sérülése vagy a tapasztalt egyéb rendellenességet a posta alkalmazottjával a postakönyvbe be kell íratni.

1.8. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak.

1.9. A tértivevénnyel érkezett küldemény átvételénél a kézbesítési igazolására szolgáló rovatot ki kell tölteni és a tértivevényt a feladónak vissza kell küldeni.

2.) A küldemény felbontása

2.1. Az iskola címére érkezett iratokat – a névre szóló küldemények kivételével az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző bonthatja fel. 2.2. A névre szóló küldeményeket – amennyiben „Saját kezű felbontás” (sk.) jelöléssel van ellátva – minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani.

2.3. Amennyiben a névre szóló sk. Jelöléssel ellátott küldemény az iskolát érintő hivatalos iratot tartalmaz a címzett azt felbontás után tartozik iktatás illetve nyilvántartásba vétel céljából iratkezelőhöz eljuttatni.

2.4. Az iratok, küldemények felbontása során ellenőrizni kell, hogy az irat és annak mellékletei hiánytalanul megérkeztek-e. Az észlelt hiányt – a felbontást végző dolgozónak az iratra rá kell vezetni.

2.5. Ha az irat határidőben történő továbbításához jogkövetkezmény fűződik (pályázati, fizetési, fellebbezési határidő stb.) vagy, ha a küldő adatait csak a borítékról lehet megállapítani, a borítékot minden esetben az irathoz kell rögzíteni.

42

AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

1.) Az iratok nyilvántartásba vétele

1.1.A küldeményeket és a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat iktatni kell.

Kivételt képeznek visszaérkezett tértivevények, hivatalos lapok, propaganda és reklám

célokat szolgáló kiadványok, azok az iratok, amelyek tárolása és nyilvántartása nem az

iktatókönyvön alapul (pl.: anyakönyvi bejegyzés alapjául szolgáló iratok)

1.2 A nyílt iratok iktatása sorszámos rendszerben történik. Minden ügy kezdő iratának

numerikus sorrendben iktatószámot (sorszámot) kell adni. A sorszámot minden évben 1-

gyel kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év végéig. Az ügy következő

fázisában keletkezett újabb ügyiratok az ügyben keletkezett első ügyirat sorszámát kapják.

1.3. Az iktatókönyvbe be kell jegyezni

- az iktatási számot - az iktatószám alszámát - az iktatás keltét - a beküldő adatait - az ügy tárgyát - az ügyintéző nevét

1.4. Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a „Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia.

1.5. Ha az ügy tárgya az újabb beérkező irat alapján megváltozik, vagy jelentős mértékben kiegészül, az ügyiratot új sorszámra kell iktatni, és az előző iratokat csatolni kell.

1.6. A gyakran előforduló azonos jellegű ügycsoportok iratait külön iratrendezőben kell gyűjteni, a ”kezelési feljegyzések” rovatban rögzítve az irattári hely megnevezését.

1.7. Irattárból, tartós használatra irat nem vehető ki csak fénymásolatban.

43

IRATKEZELÉS AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN

Kiadmány hitelesítése Az ügyiratot (fogalmazványt) jóváhagyás céljából a kiadmányozóhoz kell átadni. A körbélyegzőt csak aláírás után szabad rányomni az iratra. A gyakran előforduló ügyekben – illetve, ha azt jogszabály elrendeli- a kiadmány előre előállított nyomtatványon is elkészíthető.

Az irat továbbítása A postázó iratkezelő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja (posta, kézbesítés, stb.) A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, expressz, ajánlott, érték nélküli küldemény stb. szerint különválasztja, majd a szükséges bérmentesítésről gondoskodik. A küldemény tértivevényét csatolja a borítékhoz. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintézőhöz soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik.

AZ IRAT IRATTÁRBA HELYEZÉSE, IRATTÁRI KEZELÉS

A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolában működő irattárak:

a.) kézi irattárak, mely a két évnél nem régebbi anyagot tárolja, b.) központi irattár, mely a két évnél régebbi iratanyagot őrzi.

Az ügyirat irattárba helyezése

További érdemi intézkedést nem igénylő, „kiadmányozott irattárba” utasítással, valamint irattári tételszámmal ellátott iratot irattárba kell helyezni.

A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett és az irathoz való csatolása megtörtént. Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekvő sorrendjében kell lerakni.

44

Az irattárban az ügyiratokat kapcsos irattartóban kell tárolni, az irattári jelek (tételszámok) szerinti csoportosításban.

Minden dossziéra rá kell vezetni:

- az iktatás évét - az irattári tételszámot, továbbá - a csomagban elhelyezett ügyiratok első és utolsó iktatószámát.

Az ügyirat központi irattárba helyezése A két évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő február 28-ig.

Az ügyiratokat a központi irattárnak kialakított helyiségben az általánosan bevezetett szabvány méretű dobozokban kell elhelyezni.

AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA Az iratok selejtezését, levéltárnak történő átadását irattári terv alapján lehet elvégezni

A selejtezés Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján szabad kiemelni.

A selejtezés megszervezéséért és lebonyolításáért az igazgató a felelős.

Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértő véleményének figyelembe vételével az igazgató hozza meg.

A selejtezésről, annak megkezdése előtt 30 nappal értesíteni kell a nem selejtezhető iratok átvételére jogosult közlevéltárat. Az értesítés elküldése az igazgató feladata.

Az iratselejtezés alkalmával 4 példányos jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:

- az intézmény megnevezését - a selejtezés időpontját - a selejtezésre kerülő iratok iktatószámát, a lapok számát, valamint az irattári

tételszámot, - a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását.

A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép- és hangfelvételeket valamint a gépi feldolgozás adathordozóit.

45

A kiselejtezett iratok megsemmisítése, nyersanyagként való hasznosítása csak a közlevéltár engedélyével történhet. A megsemmisítést két személy jelenlétében kell végrehajtani.. a megsemmisítés módját és tényét rá kell vezetni a selejtezési jegyzőkönyvre, amelyet a megsemmisítők kötelesek aláírni. A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból, hogy azt a közlevéltár őrizze. Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel, akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni. A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámával „S” jelöléssel, valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának feltüntetésével jelezni kell.

Az iratok levéltárba adása A nem selejtezhető köziratok átadásának – átvételének időpontjáról a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola az illetékes közlevéltárral közösen állapodik meg.

A megállapodás előkészítéséért az iratkezelő felelős.

A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola nem selejtezhető köziratainak megőrzéséért felelős közlevéltár az 1995. LXVI. tv. 17. § (1) bekezdése szerint a:

Magyar Országos Levéltár 1014. Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.

46

EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK

Iratok kezelése az intézmény megszűnése esetén

A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola megszűnése esetén, annak vezetője köteles gondoskodni az iratok elhelyezéséről. Erről az illetékes levéltárat az iratátadás előtt 8 nappal írásban köteles értesíteni.

Ha az intézet más szervbe olvad be, vagy helyette új szervet létesítenek, iratait a feladatot átvevő szerv irattárába kell elhelyezni.

Az intézet megszüntetése vagy feladatkörének megváltoztatása esetén a rendelkező szerv köteles intézkedni az irattári anyag további elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről és használhatóságáról.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a nem selejtezhető iratokat az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.

A hiányzó, illetve elveszett iratok ügyének rendezése

Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya, munkajogi felelősségre vonást illetve fegyelmi büntetést von maga után.

Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit – az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 napon belül az igazgatónak ki kell vizsgálnia.

Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések Az intézetnél címeres körbélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni.

Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá.

A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos őrzéséért.

47

Ezért a bélyegzőt

- csak hivatali munkájával kapcsolatban használhatja - a hivatali idő befejezése után illetve a hivatali helyiségből való távozáskor

köteles elzárni - munkaviszony megszűnésekor köteles az ügykezelőnek visszaadni - ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének

azonnal jelenteni.

Budapest, 2014. november 3.

_____________________

igazgató

48

5. melléklet

Adószám: 18194320-1-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Önkormányzat Regisztrációs szám: 14-2129-5/2007.

BAROSS IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

Számviteli politika

Általános rész

Hatályos: 2014. november

Kelt: Budapest, 2014. november 3.

Gazdálkodó vezetője

P.h.

Tartalomjegyzék:

1. Bemutatás 1.1. Alakulás, célok, küldetés 1.2. Tevékenységi kör 1.3. Telephelyek, fióktelepek bemutatása 1.4. Számviteli célkitűzés

2. Könyvvezetés 2.1. Könyvvezetés módja 2.2. Számviteli rendért felelősök 2.3. Könyvvezetés pénzneme 2.4. Költségelszámolás módja 2.5. Számviteli bizonylatok feldolgozása Számviteli bizonylatok kezelése Elektronikusan formában előállított bizonylatok kezelése Idegen nyelvű bizonylatok Bizonylatok hitelesítése Kontírozás Könyvelési dátum Bizonylatok feldolgozásának határideje 2.6. Főkönyvi és analitikus nyilvántartások Főkönyvi könyvelés Részletező nyilvántartások 2.7. Iratmegőrzés Iratmegőrzés szabályai 2.8. A könyvvezetés további sajátosságai

3. Beszámolók 3.1. Beszámolási kötelezettség Alkalmazott számviteli előírások Sajátos beszámolási kötelezettség 3.2. Éves beszámoló Üzleti év A beszámoló formája A beszámoló nyelve A beszámoló nyilvánossága Mérleg- és eredménykimutatás típusa Eredmény megállapítása Tételek továbbtagolása Új tételek felvétele Tételek összevonása Tételek elhagyása Mérlegkészítés időpontja Kiegészítő melléklet Jelentős összeg a kiegészítő mellékletben Üzleti jelentés 3.3. Vezetői információs rendszer Belső információs rendszer

50

Belső ellenőrzési rendszer 3.4. Hibák hatásának bemutatása Lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások Jelentős összegű hiba Lényeges hibák Ismételt közzététel

4. Könyvvizsgálat 4.1. Könyvvizsgálat

5. A számviteli rend további sajátosságai 5.1. További szabályzatok 5.2. Egyéb sajátosságok

51

1. Bemutatás

1.1. Alakulás, célok, küldetés

Az Oktatási és Kulturális Miniszter a közoktatásról szóló 1993.LXXIX. törvény 23.§-ának (1) bekezdése alapján hozott egyedi engedélye (iktatószám:21702-10/2007.) és a 21702-1/2007. ügyiratszámú Megállapodás alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Állami Artistaképző Intézet fenntartói jogát 2007. augusztus 15.-i hatállyal átadta a Magyar Cirkusz és Varieté Közhasznú Társaságnak. A MACIVA Kht. a Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 3.§-a (2) bekezdésében foglaltak alapján figyelemmel az e törvény 37. § (5) bekezdésében leírtakra, valamint a szakképzésről szóló 1993.évi LXXVI. törvényben foglaltaknak megfelelően megalapította a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskolát.

1.2. Tevékenységi kör

Az Intézmény alaptevékenysége Szakmai középfokú oktatás

Máshová nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Egyéb sporttevékenység

Az Intézmény tevékenysége OKJ szerint:

33 1899 01 Artista (légtornász, akrobata,egyensúlyozó:drót, egykerekű, golyó, görgő, kard, kerékpár, kéz, perzs, szabadlétra, bohóc, zsonglőr,egyéb zsánerek, asszisztens)

54 1832 01 Artista művész művészeti szakmai vizsgára készít fel nappali rendszerű iskolai oktatás keretében

1.3. Telephelyek, fióktelepek bemutatása

Telephelye: 1146 Budapest Hungária körút 215-217.

1.4. Számviteli célkitűzés

A számviteli politika elve, hogy a számviteli rendszer a hatályos szabályozásnak, a vezetés, a fenntartó és a tulajdonos információ-igényeinek - a költség-haszon elv szem előtt tartásával - megfeleljen, a kimutatások a BAROSS IMRE SZKKI vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről megbízható és valós képet adjanak.

52

2. Könyvvezetés

2.1. Könyvvezetés módja

Az Intézmény könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. A számviteli szolgáltatást a fenntartó szervezet végzi.

2.2. Számviteli rendért felelősök

A számviteli rendje elsődlegesen a vezetés felelőssége. A számviteli rend működtetésével megbízott felelős, a megfelelő jogosítványokkal rendelkező szervezet, személyek és a kapcsolódó hatáskörök az alábbiak: - Az Intézmény székhelyén működő pénzügyi ügyintéző feladata a szállítói vevői számlák elsődleges feldolgozása, házipénztár működtetése a Pénzkezelési szabályzatban leírtak szerint, a számlavezető bankkal kapcsolatos feladatok ellátása.

- Könyvelési feladatokat a fenntartó látja el. Vezeti a munkaügyi nyilvántartásokat, számfejti a béreket. Adóbevallásokat elkészíti minden adónem vonatkozásában, továbbítja azokat a különböző hatóságok felé.

2.3. Könyvvezetés pénzneme

A könyvek vezetése magyar forintban történik, a beszámolóban az adatok ezer forintban kerülnek feltüntetésre.

2.4. Költségelszámolás módja

Az Intézmény könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költség-nemenként számolja el.

2.5. Számviteli bizonylatok feldolgozása

Számviteli bizonylatok kezelése

A számviteli bizonylatok kezelése a számviteli rendért felelős feladata és hatásköre. Az iratkezelést, a bizonylati rendet, a számviteli bizonylatok feldolgozásának és megőrzésének rendjét úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az a mindenkor hatályos vonatkozó előírásoknak mindenben eleget tegyen.

Elektronikusan formában előállított bizonylatok kezelése

Az elektronikus formában előállított bizonylatok kezelését - a vonatkozó előírásokra tekintettel - úgy kell megvalósítani, hogy azok folyamatos leolvashatósága, adatainak késedelem nélküli előállítása az utólagos módosítás lehetőségét kizárva biztosított legyen. A bizonylatok könyvelésére vonatkozó információkat a számlához elektronikus formában, egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kell csatolni. Az elektronikusan előállított bizonylatok előírásszerű és hiteles kezelése a számviteli rendért felelős hatásköre.

Idegen nyelvű bizonylatok

53

Az idegen nyelven kibocsátott, és a befogadott idegen nyelvű bizonylatokon azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható és a valóságnak megfelelő könyveléshez szükségesek, a bizonylat befogadója a bizonylaton magyar nyelven is köteles feltüntetni.

Bizonylatok hitelesítése

Amennyiben egyes kibocsátott vagy befogadott számviteli bizonylatok alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága más módon nem biztosítható, úgy azt az Intézmény Igazgatójának aláírásával igazolható.

Kontírozás

A számviteli bizonylatok könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítése során a bizonylaton az érintett főkönyvi számlák számát és a rögzítés tényét kell feltüntetni, az egyéb rögzített adatok a bizonylaton megjelölhetők. A rögzítés időpontja a bizonylat egyértelmű azonosításával a könyvviteli nyilvántartásból egyértelműen, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva hozzárendelhető.

Könyvelési dátum

A gazdasági események a könyvekben az esemény bekövetkeztének napjával (a teljesítés napjával) kerülnek felvezetésre. Ha a teljesítés időpontja egyértelműen nem határozható meg, akkor a gazdasági eseményről kiállított bizonylat kelte a könyvelési dátum.

Bizonylatok feldolgozásának határideje

A számviteli bizonylatokat a Sztv. és más jogszabályok által előírt határidőben, a nem pénzforgalmat igazoló bizonylatokat - ha jogszabály vagy a számviteli politika más része ettől eltérően nem rendelkezik - legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó 15-éig kell a könyvekben rögzíteni.

2.6. Főkönyvi és analitikus nyilvántartások

Főkönyvi könyvelés

A főkönyvi könyvelés az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat valósághűen, folyamatosan, zárt és áttekinthető rendszerben mutatja, amely alkalmas a 224/2000.(12.19) kormányrendeletben meghatározott közhasznú mérleg és eredmény-kimutatás adatainak összeállításán túlmenően, a közhasznú beszámoló adatainak közvetlen alátámasztására is

A főkönyvi könyvelés kialakítása, karbantartása és működtetése a számviteli rendért felelős hatásköre.

Részletező nyilvántartások

A főkönyvi könyveléssel szoros kapcsolatban - az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítva - további részletező nyilvántartásokat is vezetni kell, amennyiben azt jogszabály vagy belső szabályzat előírja, illetőleg az áttekinthetőség követelménye, az adatok mennyisége indokolja. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok

54

adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés logikailag zárt rendszerének kialakítása, karbantartása és működtetése a számviteli rendért felelős hatásköre.

2.7. Iratmegőrzés

Iratmegőrzés szabályai

A számviteli bizonylatok, beszámolók és nyilvántartások - a vonatkozó előírásoknak megfelelő - megőrzése a vezetés felelőssége.

2.8. A könyvvezetés további sajátosságai

A számviteli rend további sajátosságai a kialakult gyakorlatnak és a számviteli alapelveknek megfelelően kerülnek alkalmazásra.

3. Beszámolók

3.1. Beszámolási kötelezettség

Alkalmazott számviteli előírások

Az Intézmény a számviteli beszámoló összeállítása során a magyar számviteli törvény általános előírásain túl, a társadalmi-és közhasznú szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendelet előírásait alkalmazza.

Sajátos beszámolási kötelezettség

A számviteli törvény előírásain túl a gazdálkodót - jogi formájára, tevékenységére - további beszámoló készítési kötelezettség terheli. A sajátos, a számviteli adatokon alapuló beszámolási kötelezettség jellemzői (alapja, célja, formája):A kiemeltem közhasznú Intézmény 224/2000. Kormányrendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének, mint egyéb szervezet, a választott kettős könyvviteli rendszer keretében a törvény szerinti közhasznú egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú eredmény-kimutatást készíti el az éves zárlat keretében.

3.2. Éves beszámoló

Üzleti év

Az Intézménynél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, az üzleti évfordulónapja december 31.

A beszámoló formája

Az Intézmény Közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít.

A beszámoló nyelve

A magyar számviteli szabályok szerint az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni.

A beszámoló nyilvánossága

Az Intézménynek a Számviteli Törvény értelmében nincs letétbe-helyezési kötelezettsége. A jóváhagyott beszámolóját a mérleg fordulónapját követő 150 napon belül közzéteszi honlapján.

55

A számviteli beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információk, jelentések a jogszabályok által előírt nyilvánosságon túl az Intézmény székhelyén is megtekinthetők.

Mérleg- és eredmény-kimutatás típusa

A mérleg- és eredmény-kimutatás választott formája az "A" változat.

Eredmény megállapítása

Az eredmény megállapításának választott módja az összköltség eljárás.

Tételek továbbtagolása

A mérleg és az eredmény-kimutatás tételei továbbtagolásának lehetőségével az Intézmény nem kíván élni.

Új tételek felvétele

Az Intézmény új mérleg- és eredmény-kimutatás tételek felvételének lehetőségével nem kíván élni.

Tételek összevonása

A mérleg és eredmény-kimutatás tételei nem kerülnek összevonásra, az Intézmény a lehetőséggel nem kíván élni.

Tételek elhagyása

A mérlegben és az eredmény-kimutatásban - az áttekinthetőség és az összehasonlíthatóság érdekében - az előírt séma szerinti összes tétel feltüntetésre kerül, függetlenül attól, hogy szerepel-e adat az adott sorban.

Mérlegkészítés időpontja

A mérlegkészítés választott időpontja - ha a számviteli politika más része ettől eltérően nem rendelkezik - a fordulónapot követő 120. naptári nap (általában április 30).

Kiegészítő melléklet

A kiegészítő mellékletben, a Közhasznúsági jelentésben a jogszabályban kötelezően előírt adatok, információk kerülnek feltüntetésre. Egyéb, rendszeresen közölt információt a kiegészítő mellékletnek nem kell tartalmaznia.

Jelentős összeg a kiegészítő mellékletben

Lényeges összegű hibának minősül, amelynek következtében a hibafeltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke 20 százalékkal változik.

Amennyiben az előző évre (évekre) vonatkozó ellenőrzés, önellenőrzés a megbízható, valós képet lényegesen befolyásoló hibát tár fel, a módosításokkal kiegészített beszámolót ismét el kell készíteni (ha a hiba több évet érint, valamennyi év beszámolóját).

56

Jelentős összegű hibának kell tekinteni azt az összeget, amikor a feltárt hibák és hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes (előjelétől független) hatása meghaladja a mérleg főösszeg 2 %-át.

Üzleti jelentés

Az Intézmény üzleti jelentésért nem kötelezett.

3.3. Vezetői információs rendszer

Belső információs rendszer

A számviteli információk szolgáltatásának és felhasználásának módját a mindenkori vezetés saját hatáskörében határozza meg.

Belső ellenőrzési rendszer

A gazdálkodás jól körülhatárolható belső ellenőrzési rendszerrel nem rendelkezik. A munkafolyamatokba beépített ellenőrzési rendszert gyakorolja.

3.4. Hibák hatásának bemutatása

Lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások

Amennyiben a lezárt üzleti évekre vonatkozóan olyan - a mérlegkészítés időpontjáig megismert, nem vitatott, vagy jogerőssé vált - hibákra derül fény, amelyek együttes összege (előjeltől függetlenül összegezve) jelentősnek minősül, úgy annak hatása a tárgyévi adatok között nem mutatható be, azt a mérlegben és az eredmény-kimutatásban a középső oszlopban kell bemutatni, de a kapcsolódó adóbevallásokat módosítani kell. Nem jelentős összesített hatású hibák esetén a módosítást a tárgyévi adatok között kell bemutatni, a kapcsolódó adóbevallásokat módosítani kell, az adózásban a tárgyévi adóalapot növelni/csökkenteni kell. Amennyiben a módosítás hatása - elsősorban a saját tőkére, a valós és megbízható összképre nézve - lényeges, úgy a lezárt, de módosított beszámolót ismételten közzé kell tenni.

Jelentős összegű hiba

Jelentős összegűnek minősül az egy évben feltárt, egy üzleti évre vonatkozó hibák hatása, ha a saját tőke változásai abszolút értékének együttes összege a vizsgált üzleti évre készített beszámoló eredeti mérlegfőösszegének 2 %- át meghaladja. Ebben az esetben a feltárt hibák hatása a tárgyévi beszámolóban nem a tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten kerül bemutatásra.

Lényeges hibák

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáknak minősülnek a feltárt hibák, ha összevont és göngyölített hatásukra a feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-al változik.

57

Ismételt közzététel

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, jelentős összegű hibák feltárása esetén a feltárás évét megelőző üzleti év beszámolóját az eredeti és a módosított adatok bemutatásával, a módosítások kiemelésével a tárgyévi beszámoló közzétételét megelőzően ismételten közzé kell tenni. A hibák egyes üzleti évekre gyakorolt hatását ebben az esetben a tárgyévi beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni.

4. Könyvvizsgálat

4.1. Könyvvizsgálat

A számviteli beszámoló felülvizsgálatára az Intézmény könyvvizsgálót nem fogadott, jelenleg számszerűsített adatai alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett.

5. A számviteli rend további sajátosságai

5.1. További szabályzatok

A gazdálkodásra vonatkozóan a jogszabályokon, valamint a kötelező szabályzatokon túl más kötelező érvényű belső előírás nincs.

5.2. Egyéb sajátosságok

A gazdálkodásnak további olyan sajátosságai nincsenek, melyek a számviteli politikára jelentős hatással bírnának, vagy a jogszabályi előírásokon túl további szabályozást igényelnének.

58

6. melléklet

Adószám: 18194320-1 42- Bejegyző szerv: Fővárosi Önkormányzat Regisztrációs szám: 14-2129-5/2007.

BAROSS IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

Számviteli politika

Pénzkezelési szabályzat

Hatályos: 2014. november

Kelt: Budapest, 2014. november 3.

Gazdálkodó vezetője

P.h.

Tartalomjegyzék:

1. A pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendje

1.1. A pénzkezelési szabályzat célja 1.2. A pénzkezelési szabályzat tartalma 1.3. A pénzkezelési szabályzat hatálya 1.4. Készpénzforgalom sajátosságai Készpénzforgalom lebonyolításának rendje Kivont érmékhez kapcsolódó kerekítési szabályok 1.5. Bankszámla-forgalom lebonyolításának rendje

2. A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei 2.1. A készpénz kezelésének személyi feltételei Készpénzt kezelő személyek A pénztáros feladatai A pénztáros helyettesítésével kapcsolatos követelmények Pénztári számfejtő (utalványozó), feladatai Pénztári ellenőr, feladatai 2.2. A készpénz kezelésének tárgyi feltételei Készpénz-kezelés helye Pénztári helyiség, eszközök A pénztár tűz- és betörés elleni védelme 2.3. A bankszámlaforgalom személyi és tárgyi feltételei Bankszámla-nyitás, bankszámla-szerződés Rendelkezés a bankszámla felett Banki fizetési megbízások Bankszámlák Bankkártyák Készpénz-helyettesítők

3. A pénzkezelés felelősségi szabályai 3.1. Készpénz-kezeléshez kapcsolódó felelősség Pénztárosok felelőssége Belépés és tartózkodás a pénztárban Pénztárkulcsok őrzése, nyilvántartása Pénzszállításhoz kapcsolódó felelősség Őrzés 3.2. A felelősség korlátozása Elháríthatatlan külső ok Jelentés rendkívüli eseményekről Pénzkezelő helyettesítése A pénztár átadása Felelősség megosztása Pénztáron kívüli bevételek Hamis vagy sérült pénzzel történő befizetés Átvevő azonosítása Kifizetés meghatalmazottnak Bizonylat nélküli kifizetések

60

3.3. Bankszámlákhoz kapcsolódó felelősség Rendelkezésre jogosultak felelőssége Bankkártyák használatának szabályai

4. A készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom

4.1. Készpénz-szükséglet tervezése 4.2. Készpénz felvétele bankszámláról 4.3. Készpénz befizetése bankszámlára

5. A készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei és eljárási rendje

5.1. Készpénz-bevételek Készpénz-bevételek jellemző jogcímei A készpénz bevételezésének eljárási rendje 5.2. Készpénz-kiadások Készpénz-kiadások jellemző jogcímei A készpénz kiadásának eljárási rendje Készpénz-kifizetések utalványozása Készpénz-kifizetések utalványozói Készpénz-kifizetés utalványozásának módja 5.3. Elszámolásra kiadott készpénz Kifizetés elszámolásra Elszámolás értékhatára Elszámolás határideje Elszámolás elszámolása 5.4. Készpénz-mozgások további sajátosságai A valutapénztári pénzforgalom sajátosságai Az itt nem szabályozott jogcímek esetén követendő eljárás

6. A napi készpénz záró állomány maximális mértéke 6.1. Maximális készpénzállomány 6.2. Túllépés esetén követendő eljárás 6.3. Egyéb értékek a pénztárban

7. A készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárás 7.1. A készpénzállomány ellenőrzésére jogosultak 7.2. A készpénzállomány ellenőrzésének módja 7.3. A vezető ellenőrzési feladatai 7.4. Munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok 7.5. Függetlenített belső ellenőrzés feladatai 7.6. Kívülálló ellenőrzése 7.7. Hiány vagy többlet esetén követendő eljárás 7.8. A készpénzállomány ellenőrzésének dokumentumai

8. Az ellenőrzés gyakorisága 8.1. Az ellenőrzés ütemezése 8.2. Ellenőrzés lehetőségének biztosítása

9. A pénzszállítás feltételei

61

9.1. Pénzszállítás személyi feltételei 9.2. Pénzszállítás tárgyi feltételei

10. A pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje 10.1. A pénzforgalom bizonylataival szembeni követelmények 10.2. A pénztári befizetések és kifizetések bizonylatolása 10.3. Befizetésekhez kapcsolódó bizonylati szabályok Befizetési jogcímek sajátosságai 10.4. Kifizetésekhez kapcsolódó bizonylati szabályok Kifizetések bizonylatolása Kifizetési jogcímek sajátosságai 10.5. Bankszámla-forgalomhoz kapcsolódó bizonylati szabályok 10.6. A bizonylatok megőrzésének szabályai

11. A pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályok 11.1. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása 11.2. Pénztári nyilvántartások vezetése 11.3. Pénztári részletező nyilvántartások tartalma 11.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása 11.5. Pénztárzárlat, összesítések ütemezése 11.6. Pénztári összesítő nyilvántartások 11.7. Bankszámla-forgalomhoz kapcsolódó nyilvántartások 11.8. Főkönyvi kapcsolat 11.9. Nyilvántartások egyeztetése 11.10. A nyilvántartások megőrzésének szabályai

12. A pénzkezelésre vonatkozó további szabályok 12.1. Záró rendelkezések 12.2. A pénzkezelés rendjének megsértése 12.3. Itt nem szabályozott kérdések 12.4. A pénzkezelés szabályainak módosítása 12.5. Megismerési záradék

62

1. A pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történ ő) lebonyolításának rendje

1.1. A pénzkezelési szabályzat célja

A BAROSS IMRE SZKKI pénzkezelési szabályzatának célja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a vonatkozó magyar számviteli standard (Számviteli politika) előírásaival összhangban a pénzkezeléssel kapcsolatos számvitel politikai döntések, valamint a pénzforgalom részletes szabályainak írásba foglalása a számvitel politikai döntések végrehajtásának alátámasztására, a pénzforgalom szervezettsége, ellenőrizhetősége érdekében.

1.2. A pénzkezelési szabályzat tartalma

A pénzkezelési szabályzat a vonatkozó előírásoknak megfelelően szabályozza az Intézmény körülményei között a pénzforgalomra vonatkozó elvárásokat, kitérve a készpénz- és bankszámla-forgalom lebonyolításának rendjére, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeire, a pénzkezelést végző személyekre, a pénzkezelés felelősségi szabályaira, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök szabályaira, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomra, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeire és eljárási rendjére, a napi készpénz záró állomány maximális mértékére, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásra, az ellenőrzés gyakoriságára, a pénzszállítás feltételére, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjére, valamint a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokra.

1.3. A pénzkezelési szabályzat hatálya

Jelen pénzkezelési szabályzat hatálya kiterjed minden olyan személyre, aki az Intézmény pénzeszközeit (készpénzt, elektronikus pénzeszközöket, csekkeket, bankbetéteket) bármilyen módon kezeli.

1.4. Készpénzforgalom sajátosságai

Készpénzforgalom lebonyolításának rendje

A készpénzforgalom lebonyolításának rendjét a szabályzat a későbbiekben részletesen szabályozza.

Kivont érmékhez kapcsolódó kerekítési szabályok

A készpénzforgalomból kivont érmék miatti kerekítési különbözeteket a készpénzmozgás alkalmával tételenként a bizonylatokon és a nyilvántartásokban fel kell tüntetni. A fenti kerekítésekből adódó különbözet a készpénzforgalommal érintett tétel értékét módosítja, a tételenkénti különbözet az elszámolás során az eredeti - kerekítés előtti - összeg sorsát osztja, ily módon elszámolásra a kerekített összeg kerül.

1.5. Bankszámla-forgalom lebonyolításának rendje

A bankszámla-forgalom lebonyolítása során elsősorban az erre vonatkozó mindenkori jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan a bankszámla-forgalom

63

lebonyolításának az Intézmény hatókörébe tartozó rendjét a szabályzat a későbbiekben részletesen szabályozza.

2. A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei

2.1. A készpénz kezelésének személyi feltételei

Készpénzt kezelő személyek

Az Intézmény készpénzforgalommal kapcsolatos feladatait nem függetlenített pénztáros látja el. A körülményekre tekintettel a pénztári pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat - egyéb feladatai mellett - az Intézmény állományában lévő mindenkori pénzügyi ügyintéző látja el, így összeférhetetlenségi követelmények nem vizsgálhatók.

A pénztáros feladatai

A készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyek a kezelésbe vett pénzeszközökkel a jelen szabályzatban előírt módon kötelesek gazdálkodni. A pénzkezelés feladatköre magába foglalja különösen a készpénzállományt érintő pénzmozgások bonyolítását (ki- és befizetések teljesítését), a pénzforgalom bizonylatolásával szembeni követelmények maradéktalan teljesítését, a pénztári nyilvántartások vezetését (elszámolást), gondoskodást a pénzeszközök megfelelő őrzéséről és szállításáról, az ellenőrzés lehetőségének biztosítását.

A pénztáros helyettesítésével kapcsolatos követelmények

Amennyiben a pénztári pénzkezeléssel megbízott személy e feladatát bármely okból nem képes ellátni, helyettesítésével - lehetőség szerint - a szakmai és összeférhetetlenségi követelmények szem előtt tartásával más személyt kell megbízni. Kijelölt helyettesítő hiányában a készpénzforgalom ellátásával kapcsolatos feladatokat ideiglenesen az azért felelős közvetlen felettes köteles ellátni.

Pénztári számfejtő (utalványozó), feladatai

Az Intézmény körülményeire és pénzforgalmára tekintettel külön számfejtő (utalványozó) nem került kijelölésre, ezért az ehhez kapcsolódó feladatok, szakmai és összeférhetetlenségi követelmények, felelősségi szabályokat jelen szabályzat nem fogalmazza meg.

Pénztári ellenőr, feladatai

A készpénzforgalom ellenőrzése az Intézmény mindenkori iskola titkári munkakört betöltő személy feladata és felelőssége. Az ellenőrzés - a körülményekre tekintettel - folyamatba épített ellenőrzésen keresztül valósul meg, függetlenített belső ellenőrzés nem került kialakításra, kívülálló írásban ellenőrzési feladatokra nem kapott megbízást.

2.2. A készpénz kezelésének tárgyi feltételei

Készpénz-kezelés helye

Az Intézmény készpénzének kezelése fizikailag nem körülhatárolhatón történik. A kezelt készpénzért, a készpénzforgalom bonyolításáért - a felelősségi szabályok tudatában - a készpénzkezeléssel megbízott személy felel.

64

Pénztári helyiség, eszközök

A készpénz kezelésére kizárólagosan kijelölt helyiséggel az Intézmény nem rendelkezik, a készpénzkezelés jellemzően a pénztári pénzkezeléssel megbízott illetőségéhez kötődik.

A pénztár tűz- és betörés elleni védelme

A készpénz, és a pénztári pénzkezeléssel megbízott által kezelt egyéb értékek a jogszabályi előírásoknak és az általában elvárható gondosságnak megfelelő tűz- és betörés elleni védelemben részesülnek. A védelem részletes bemutatása biztonságtechnikai okokból nem célszerű, ezért azt jelen szabályzat mellőzi.

2.3. A bankszámlaforgalom személyi és tárgyi feltételei

Bankszámla-nyitás, bankszámla-szerződés

Bankszámla nyitására, bankszámla-szerződés kötésére a képviselet általános szabályai alkalmazandók, így arra az Intézmény vezetője, képviseletre jogosult személye jogosultságának megfelelő igazolásával minden további korlátozás vagy külön felhatalmazás nélkül jogosult.

Rendelkezés a bankszámla felett

Az Intézmény bármely bankszámlája feletti rendelkezés a pénzintézet felé bejelentett jogosultak hatásköre. A jogosultak körének meghatározása, módosítása a bankszámla nyitására, bankszámla-szerződés megkötésére jogosult személyek kompetenciája.

Banki fizetési megbízások

A banki fizetési megbízások a bankszámla felett rendelkezési joggal bíró személyek hatáskörébe tartoznak, azok külön jóváhagyást (utalványozást) nem igényelnek.

Bankszámlák

A BAROSS Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola bankszámláját a K&H Bank Zrt. vezeti, a számla száma: 10400205-00018084-00000009

Bankkártyák

Az Intézmény bankszámlája terhére fizetéshez vagy készpénzfelvételhez felhasználható bankkártyával (1db) rendelkezik, amely használatra az Intézmény vezetőjénél van.

Készpénz-helyettesítők

Az Intézmény más készpénzt helyettesítő eszközzel nem rendelkezik.

3. A pénzkezelés felel ősségi szabályai

3.1. Készpénz-kezeléshez kapcsolódó felelősség

Pénztárosok felelőssége

65

A készpénz kezelésével, a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyek e tevékenységük tekintetésben a polgári jog általános szabályai szerint felelősek. A jogszabályi előírások vagy e szabályzat előírásainak megsértéséből vagy elmulasztásából eredő felróható károkért a felelősséget minden esetben meg kell állapítani.

Belépés és tartózkodás a pénztárban

A készpénzkezelés helyének megközelítésére az Intézmény körülményeire tekintettel sajátos szabályokat nem fektet le Az erre vonatkozó gondosság a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyek felelőssége.

Pénztárkulcsok őrzése, nyilvántartása

A készpénzkezelés helyének zárása, kulcsainak kezelése és nyilvántartása a készpénzkezelés körülményeire tekintettel részletesen nem szabályozható. A készpénz kezelésére szolgáló hely gondos zárása, kulcsainak kezelése a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatokat ellátásával megbízott személyek felelőssége.

Pénzszállításhoz kapcsolódó felelősség

A pénzszállításhoz kapcsolódó felelősség a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn. Amennyiben a pénzszállítás során az azt jogosultan végző személy jelen szabályzat előírásait maradéktalanul megtartja, és az általában elvárható gondossággal jár el, úgy a pénzszállítás során esetlegesen felmerülő károk körében személyes felelőssége nem állapítható meg.

Őrzés

Az Intézmény készpénzben megtestesülő pénzeszközeinek, kapcsolódó nyilvántartásainak és bizonylatainak őrzéséért a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával személyek felelősek. A felelősség a polgári jog szabályai szerint olyan mértékben terheli a gondos őrzéssel terhelt személyt, mely mértékben az Intézmény által biztosított feltételek között az általában elvárható.

3.2. A felelősség korlátozása

Elháríthatatlan külső ok

Amennyiben az Intézmény a készpénz kezelésével kapcsolatban készpénz-állományában, a kapcsolódó nyilvántartásokban és bizonylatokban a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy érdekkörén kívüli elháríthatatlan külső okból szenved el kárt, úgy az érintett pénzkezelő felelőssége nem állapítható meg, tőle kizárólag a kárenyhítési kötelezettség és az általában elvárható gondosság kérhető számon.

Jelentés rendkívüli eseményekről

A készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy köteles haladéktalanul közvetlen vezetője felé jelezni, ha a készpénzkezelés terén rendkívüli esemény (hiány, visszaélés, kár, ...) következik be. A vezető intézkedése hiányában a felelősségre vonásba a vezetőt is be kell vonni. A bejelentés elmulasztása esetén a felelősség kizárólag a készpénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyt terheli.

66

Pénzkezelő helyettesítése

Amennyiben a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy e feladatát bármely okból nem tudja ellátni, úgy helyettesítéséről a közvetlen felettese köteles - más személy megbízásával, vagy a pénztár átvételével - gondoskodni. A készpénz-állományt, a kapcsolódó nyilvántartásokat és bizonylatokat ilyen esetben átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell a helyettesítő kezelésébe adni. A jegyzőkönyvet az átvevő és az átadó köteles aláírni.

A pénztár átadása

Amennyiben a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyében változás következik be, úgy a készpénz-állományt a készpénz korábbi kezelője az elszámolásokkal, nyilvántartásokkal, bizonylatokkal együtt a közvetlen felettesének köteles átadni. Az átvevő a készpénzforgalommal, kapcsolatos feladatokkal újonnan megbízott személynek az átvett anyagot köteles teljes körűen átadni. Mindkét átadás-átvételről - a felelősség megállapíthatósága érdekében - jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az átadó és az átvevő is köteles aláírni.

Felelősség megosztása

A felelősség csak abban az esetben állapítható meg egy személlyel szemben, ha a kezelt készpénzhez, nyilvántartásokhoz, bizonylatokhoz a szabályzat előírásainak megtartása mellett más nem férhetett hozzá. Többes hozzáférés esetén a felelősséget csak megosztva, az elvárható gondosság mérlegelésével lehet megállapítani.

Pénztáron kívüli bevételek

Az Intézmény pénztárát megillető, de nem a pénztárba befolyó pénzbevételeket elszámolásra kiadott összegnek kell tekinteni, és arra a személyre kell ráterhelni, aki a készpénzt átvette. Az Intézmény nevében átvett összeget legkésőbb az átvételt követő munkanapon a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy részére át kell adni, a pénztárba be kell vételezni. Késedelmes befizetés esetén az átvevő - felróható késedelem esetén - a PTK szerinti kamatot köteles fizetni.

Hamis vagy sérült pénzzel történő befizetés

A befizetés során átvett pénzérméket, bankjegyeket meg kell vizsgálni, sérült vagy megcsonkított pénz nem fogadható el. Amennyiben az átadott pénzek között hamisítványnak látszó bankjegy vagy érme van, úgy az nem fogadható el: ebben az esetben a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani, és a befizetőt jegyzőkönyvben kell meghallgatni arról, hogy kitől és mikor kapta a hamisítványnak látszó pénzt. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a befizető nevét, lakcímét és személyi igazolványának számát. A jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni, illetőleg az aláírás megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az átvett, hamisítványnak látszó pénzről a befizetőnek elismervényt kell adni, melyen fel kell tüntetni a bankjegy vagy érme címletét és azonosítóját. A hamisítványnak látszó pénzt, és a jegyzőkönyvet át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak.

Átvevő azonosítása

A készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy a kifizetést megelőzően minden esetben köteles meggyőződni az átvevő személyazonosságáról. Ennek elmulasztása esetén a kifizető az ebből eredő károkért a polgári jog szabályai szerint felel, ám

67

ha a kifizetés igazoltan a jogosult felé történt, akkor e tekintetben a kifizetést teljesítő személy nem vonható felelősségre.

Kifizetés meghatalmazottnak

A kifizetés alkalmával az átvevő jogosultságát minden alkalommal meg kell vizsgálni. Amennyiben a pénz átvételére nem az arra jogosult személy jelentkezik, úgy a kifizetés csak akkor teljesíthető, ha az átvevő a jogosulttól származó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik. Ilyen esetben a meghatalmazást a kifizetés bizonylatához csatolni kell.

Bizonylat nélküli kifizetések

A bizonylat nélküli, valamint az utalványozási renddel ellentétesen teljesített kifizetéseket elszámolásra kiadott összegnek kell tekintetni, és arra a személyre kell ráterhelni, aki a kifizetést teljesítette. Amennyiben a kifizetést követően az e szabályzat szerinti határidőn belül az elszámolás bizonylattal nem történik meg, úgy ezt az összeget a kifizetést teljesítő személynek a pénztárba be kell fizetnie.

3.3. Bankszámlákhoz kapcsolódó felelősség

Rendelkezésre jogosultak felelőssége

Az Intézmény bármely bankszámlája felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségében a kapott felhatalmazásnak megfelelően az általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A rosszhiszeműen adott átutalási, átvezetési, kifizetési megbízásért vagy más, a bankszámla terhelésével járó utasításért az azt tevő rendelkezésre jogosult a polgári jog szabályai szerint felel.

Bankkártyák használatának szabályai

Az Intézmény bankszámlája terhére bankkártya használatával fizetés (ide értve a készpénz felvételét is) teljesítése a bankkártya használatára feljogosított személy hatásköre és felelőssége. Jogosulatlan, rosszhiszemű, e szabályzattal ellentétes, vagy vétkesen gondatlan bankkártya-használat esetén a bankkártya használatára feljogosított személy a polgári jog általános szabályai szerint felel a magatartásával vagy mulasztásával okozott kárért.

4. A készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszkö zök közötti forgalom

4.1. Készpénz-szükséglet tervezése

A szokásos készpénzforgalom, az előre ismert fizetési igények ismeretében a készpénz-szükséglet tervezése a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyek feladata. A készpénz-szükségletet úgy kell közölni az arra hatással lévő személlyel, hogy az Intézmény a szükséges készpénzfedezet biztosításáról megfelelő időben és címletekben gondoskodni tudjon.

68

4.2. Készpénz felvétele bankszámláról

Az Intézmény bankszámlája terhére készpénz felvétele a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy kompetenciája és felelőssége. A készpénz felvétele a pénzintézet által meghatározott feltételek, módszerek, technikák és bizonylatok megfelelő alkalmazásával bonyolítható, az arra jogosult személy döntésének megfelelően.

4.3. Készpénz befizetése bankszámlára

Az Intézmény bankszámlája javára készpénz befizetése a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy kompetenciája és felelőssége. A készpénz befizetése a pénzintézet által meghatározott feltételek, módszerek, technikák és bizonylatok megfelelő alkalmazásával bonyolítható, az arra jogosult személy döntésének megfelelően.

5. A készpénzállományt érint ő pénzmozgások jogcímei és eljárási rendje

5.1. Készpénz-bevételek

Készpénz-bevételek jellemző jogcímei

Az Intézmény készpénzállományának növekedésével járó jellemző jogcímek a körülményeknek, az üzletvitel sajátosságainak megfelelően az alábbiak:

- banki és egyéb készpénz felvét,

- saját pénzeszközök egyéb transzferei,

- készpénz ideiglenes átvétele,

- ideiglenesen átadott pénzeszközök visszafizetése készpénzben,

- egyéb követelések készpénzben történő befizetése.

A készpénz bevételezésének eljárási rendje

A készpénz bevételezése az Intézmény pénztárába jelen szabályzatban részletezett szabályok szerint, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A készpénz bevételezése során követendő eljárást, az alkalmazott módszereket, technikákat, bizonylatokat és a kapcsolódó felelősségi szabályokat a szabályzat más fejezetei taglalják részletesen.

5.2. Készpénz-kiadások

Készpénz-kiadások jellemző jogcímei

Az Intézmény készpénzállományának csökkenésével járó jellemző jogcímek a körülményeknek, az üzletvitel sajátosságainak megfelelően az alábbiak:

- készpénzes beszerzés,

- banki és egyéb készpénzbefizetés,

- saját pénzeszközök egyéb transzferei,

69

- készpénz ideiglenes átadása,

- ideiglenesen átvett pénzeszközök visszafizetése készpénzben,

- egyéb kötelezettségek (járandóságok, juttatások, egyéb tartozások) készpénzben történő megfizetése.

A készpénz kiadásának eljárási rendje

A készpénz kifizetése az Intézmény készpénz-állománya terhére jelen szabályzatban részletezett szabályok szerint, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A készpénz kifizetése során követendő eljárást, az alkalmazott módszereket, technikákat, bizonylatokat és a kapcsolódó felelősségi szabályokat a szabályzat más fejezetei taglalják részletesen.

Készpénz-kifizetések utalványozása

Az Intézmény készpénzforgalmára, annak körülményeire tekintettel a készpénz kifizetésének számfejtése, jóváhagyása, utalványozása nem követelmény, a kifizetés a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy kompetenciája és felelőssége.

Készpénz-kifizetések utalványozói

Az Intézmény körülményeire és készpénzforgalmára tekintettel külön számfejtő (utalványozó) nem került kijelölésre, a pénztári pénzkezeléssel megbízott megfelelő hatáskörrel bír a készpénzforgalom önálló lebonyolítását illetően.

Készpénz-kifizetés utalványozásának módja

A kifizetés számfejtése, jóváhagyása, utalványozása a folyamatba épülve valósul meg, az külön eljárási rendet nem kíván. Ennek megfelelően - az Intézmény gazdálkodása és készpénzforgalma körülményeinek megfelelően - a számfejtés, jóváhagyás, utalványozás sem külön jelölés, sem külön dokumentáció formájában önállóan nem jelenik meg.

A kifizetés során az azt teljesítő személy vizsgálja a kapcsolódó bizonylat alaki és tartalmi elemeit, a kiállító és az átvevő személy jogosultságát, továbbá azt, hogy a kifizetés nem ütközik-e belső szabályzat vagy jogszabály rendelkezéseibe.

5.3. Elszámolásra kiadott készpénz

Kifizetés elszámolásra

Az Intézmény tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében készpénz adható ki elszámolásra. Az ilyen kifizetésekre jelen szabályzat készpénzkiadásra és az elszámolásra kiadott készpénzre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Elszámolás értékhatára

Az elszámolásra kiadható pénzeszközöknek felső összeghatára nincs. A kifizetésre az utalványozás és kifizetés szabályait kell alkalmazni, az elszámolás szabályait a jelen pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

Elszámolás határideje

70

Az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel az átvevő általában a kiadást követő 30 naptári napon belül köteles elszámolni. Az utalványozó ettől eltérő határidőt is megállapíthat, melyet a kifizetés bizonylatán kell feltüntetni. Késedelmes elszámolás esetén az átvevő a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke szerinti kamatot köteles fizetni.

Elszámolás elszámolása

Az elszámolás nyilvántartásokon történő keresztülvezetése úgy történik, mintha az elszámoló a teljes összeget visszafizette volna, ezt követően pedig az elszámolás során igazolt kiadások kifizetésre kerültek volna. Az elszámolás során pénzügyileg az elszámolásra kiadott összeg és az igazolt kiadások különbözete kerül rendezésre.

5.4. Készpénz-mozgások további sajátosságai

A valutapénztári pénzforgalom sajátosságai

A magyar törvényes fizetőeszközön (forinton) kívüli fizetőeszközök kezelésére az Intézmény sajátos szabályokat nem állapított meg, a valuták kezelésére a forintra előírt szabályokat kell alkalmazni.

Az itt nem szabályozott jogcímek esetén követendő eljárás

Az Intézmény készpénzállományát érintő, az e szabályzatban nem említett jogcímű pénzmozgások esetén az e szabályzatban említett megfeleltethető jogcímekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Megfeleltethető szabályozott jogcím hiányában a szabályzat elveiből levezetve, a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

6. A napi készpénz záró állomány maximális mértéke

6.1. Maximális készpénzállomány

Az Intézmény napi készpénz záró állományának meghatározott maximális mértéke egy készpénzkezelési egység esetében: 500 E Ft.

6.2. Túllépés esetén követendő eljárás

Amennyiben a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy észleli, hogy a kezelésében lévő készpénz állománya meghaladja az e szabályzat szerinti maximális mértéket, úgy a készpénz-többlet kezeléséről (elszállításáról, fokozott őrzéséről, bankszámlára történő befizetéséről, ) haladéktalanul köteles gondoskodni. Az ezzel kapcsolatos felelősség kizárólag az érintett, a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személyt terheli.

6.3. Egyéb értékek a pénztárban

A készpénzkezelés helyén más értékcikkek nem tárolhatók ( kivéve: étkezési utalvány, ajándékutalvány, üdülési csekk ) és nem kezelhetők.

71

7. A készpénzállomány ellen őrzésekor követend ő eljárás

7.1. A készpénzállomány ellenőrzésére jogosultak

A készpénzállomány rendszeres ellenőrzése a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy közvetlen felettesének feladata és felelőssége. A készpénzállomány ellenőrzésére ezen túl a szervezeti rend szerint arra feljogosított személyek, illetőleg jogszabály felhatalmazása alapján kívülállók jogosultak.

7.2. A készpénzállomány ellenőrzésének módja

A készpénzállományról vezetett nyilvántartás valódiságáról, a készpénzállomány meglétéről szúrópróba-szerűen, rovanccsal kell meggyőződni. A rovancs során a készpénzt meg kell számolni, a nyilvántartásokat össze kell vetni a felvett mennyiségekkel. Az eltéréseket minden esetben-jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet a készpénz érintett kezelője, és az ellenőrzést végző személy köteles aláírni.

7.3. A vezető ellenőrzési feladatai

Az Intézmény készpénzállományának ellenőrzése vezetői ellenőrzés keretében is megvalósul. A pénztári pénzkezelés vezetői ellenőrzése a kiemelt pénztár-ellenőrzési feladatokon túl kiterjed a pénzkezelés rendszerének vizsgálatára is. Kiemelt pénztár-ellenőrzési feladatok különösen a pénztárrovancs, a bankszámláról felvett és befizetett készpénz bizonylatolása, a készpénzes értékesítés bizonylatolása, valamint a készpénzállomány ellenőrzése.

7.4. Munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok

A pénztári pénzkezelés során a munkafolyamatba épített ellenőrzések biztosítják a kiemelt pénztár-ellenőrzési feladatok (így különösen a pénztárrovancs, a bankszámláról felvett és befizetett készpénz bizonylatolása, a készpénzes értékesítés bizonylatolása, a készpénzállomány ellenőrzése) megvalósulását. Jelen pénzkezelési szabályzat rendelkezései, valamint a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy munkaköre, e megbízásának feltételei biztosítják, az ellenőrzi feladatok spontán és megfelelő ellátását.

7.5. Függetlenített belső ellenőrzés feladatai

Az Intézmény körülményeinek megfelelően függetlenített belső ellenőrzést önálló szervezeti egységként nem alakított ki, így a készpénzállomány ellenőrzésében függetlenített belső ellenőrzés nem vesz részt. A kiemelt pénztár-ellenőrzési feladatok (így különösen a pénztárrovancs, a bankszámláról felvett és befizetett készpénz bizonylatolása, a készpénzes értékesítés bizonylatolása, a készpénzállomány ellenőrzése), a tulajdon védelme jelen pénzkezelési szabályzat rendelkezései által, és más módon kerülnek biztosításra.

7.6. Kívülálló ellenőrzése

Az Intézmény a pénztári pénzkezelés kialakítása során kívülálló számára rendszeres ellenőrzésre nem adott megbízást. A kiemelt pénztár-ellenőrzési feladatok (így különösen a pénztárrovancs, a bankszámláról felvett és befizetett készpénz bizonylatolása, a készpénzes értékesítés bizonylatolása, a készpénzállomány ellenőrzése), a tulajdon védelme jelen pénzkezelési szabályzat rendelkezései által, és más módon kerülnek biztosításra.

72

7.7. Hiány vagy többlet esetén követendő eljárás

A készpénzállomány ellenőrzése során feltárt, a nyilvántartások és a rovancs között tapasztalt eltérés okát minden esetben fel kell tárni. Az eltérés (hiány vagy többlet) oka alapján a felelősséget meg kell állapítani, és a kármentesítéshez rendelkezésre álló lehetőségeket ki kell használni. Amennyiben a hiány vagy többlet rendszerbeli gyengeségre vezethető vissza, úgy szükséges a készpénzkezelés rendjének felülvizsgálata.

7.8. A készpénzállomány ellenőrzésének dokumentumai

A készpénzállomány ellenőrzéséhez kapcsolódóan külön dokumentumok nem kerültek rendszeresítésre. Az ellenőrzés tényének igazolása, esetleges észrevételei a pénztári nyilvántartás dokumentumain kerül feltüntetésre.

8. Az ellen őrzés gyakorisága

8.1. Az ellenőrzés ütemezése

A pénzkezeléshez kapcsolódó ellenőrzések tervezése és lefolytatása az Intézmény "Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzat"a-tában foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott ütemezés szerint történik azzal, hogy az ellenőrzésre jogosultak bármikor kezdeményezhetik a pénzkezeléshez és a pénzforgalomhoz kapcsolódó rész- vagy teljes ellenőrzés megkezdését.

Soron kívüli ellenőrzést kell tartani, ha a körülmények azt indokolják, így különösen, ha visszaélés gyanúja merül fel, vagy az ellenőrzésre jogosult azt észleli, hogy a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy illetőleg a bankszámlák feletti rendelkezésre jogosult személy e feladatait nem, nem megfelelően, vagy nem e szabályzatban foglaltak szerint teljesíti.

8.2. Ellenőrzés lehetőségének biztosítása

A készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy, valamint a bankszámlák feletti rendelkezésre jogosult személy a pénzkezeléshez, a pénzforgalomhoz kapcsolódó ellenőrzés lehetőségét minden esetben köteles biztosítani, az ellenőrzés során köteles együttműködni, amennyiben az ellenőrzést megkezdeni kívánó személy jogosultságát, az ellenőrzés jogszerűségét megfelelően igazolta. Amennyiben az ellenőrzés nem jogszerű, vagy azt nem az arra jogosult kívánja végezni, illetve az ellenőrzés e szabályzat rendelkezéseivel ellentétes, úgy az érintett pénzkezelő az ellenőrzés lehetőségének biztosítását jogosult megtagadni mindaddig, míg a fenti kizáró tényezők fennállnak.

9. A pénzszállítás feltételei

9.1. Pénzszállítás személyi feltételei

Az Intézmény pénzszállítási feladataira - körülményeire tekintettel - külön személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki. A készpénz szállítása a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy feladata és felelőssége. Amennyiben a pénzszállításért felelős személy megítélése szerint egy adott pénzszállítás túlzott kockázatokat hordoz, úgy a vezetéssel egyetértésben a pénzszállítás egyedileg más módon oldandó meg. A pénzszállítás és biztosítás többletköltségeit ez esetben az Intézmény viseli.

73

9.2. Pénzszállítás tárgyi feltételei

Készpénz szállítására rendszeresített eszközökkel az Intézmény nem rendelkezik. A pénzszállításra használt eszköz megválasztása a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy feladata és felelőssége, a pénzszállításhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása az Intézmény feladata.

10. A pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje

10.1. A pénzforgalom bizonylataival szembeni követelmények

A hatályos előírások szerint a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, a szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kibocsátót terheli.

A készpénzforgalomhoz kapcsolódó bizonylatnak ennek megfelelően legalább tartalmaznia kell a sorszámot, a készpénzforgalom dátumát, az átadó és az átvevő nevét, a jogcímet, az összeget és a pénznemet, a szükséges hivatkozásokat, valamint a bizonylat hitelesítését szolgáló jelzést.

A bankszámlán bonyolított pénzforgalom bizonylataival szembeni követelményeket a vonatkozó jogszabályok megfelelően szabályozzák, azok kiegészítéseket nem kívánnak.

10.2. A pénztári befizetések és kifizetések bizonylatolása

Az Intézmény készpénzforgalmának bizonylatolása - ha e szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik - a kereskedelmi forgalomban kapható bevételi- és kiadási pénztárbizonylatokon történik.

A pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy - amennyiben az rendelkezésre áll, úgy mások által készített alapbizonylatok alapján, annak csatolásával - a pénzmozgással egyidejűleg köteles kiállítani.

Az elsődleges bizonylat (alapbizonylat) akkor fogadható el a készpénzforgalmat hitelesen igazoló alapbizonylatként, ha az legalább a jogszabályokban meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelel.

10.3. Befizetésekhez kapcsolódó bizonylati szabályok

Befizetési jogcímek sajátosságai

Az Intézmény készpénzbevételei jelen pénzkezelési szabályzat rendelkezései és elvei alapján, a pénzmozgással egyidejűleg kerülnek rögzítésre a nyilvántartásokban. Az itt nem szabályozott jogcímen bevételezett készpénz esetében a hatályos jogszabályok és az analóg jogcímekre vonatkozó rendelkezések alapján kell eljárni.

10.4. Kifizetésekhez kapcsolódó bizonylati szabályok

Kifizetések bizonylatolása

A pénztári készpénz-kiadások a pénzmozgással egyidejűleg, pénztárkiadási bizonylat kiállításával - az utalványozás rendjére figyelemmel - kerülnek rögzítésre a nyilvántartásokban.

74

A kifizetések alapbizonylatai jellemzően a kapott számla, egyszerűsített számla, nyugta, a készpénzfelvétel banki bizonylata, számfejtés, szerződés, egyéb okirat.

Kifizetési jogcímek sajátosságai

Az Intézmény készpénzkifizetései jelen pénzkezelési szabályzat rendelkezései és elvei alapján, a pénzmozgással egyidejűleg kerülnek rögzítésre a nyilvántartásokban. Az itt nem szabályozott jogcímen kifizetett készpénz esetében a hatályos jogszabályok és az analóg jogcímekre vonatkozó rendelkezések alapján kell eljárni.

10.5. Bankszámla-forgalomhoz kapcsolódó bizonylati szabályok

A bankszámlán bonyolított pénzforgalom a hitelintézet értesítése alapján, az értesítés megérkezésekor kerül rögzítésre a nyilvántartásokban. A bankszámla-forgalomhoz kapcsolódó bizonylatok jellemzően a kivonatok, átutalási és kifizetési megbízások, a befizetések bizonylatai, szerződések, egyéb okiratok.

10.6. A bizonylatok megőrzésének szabályai

A pénzforgalommal kapcsolatos, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat - ideértve a szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is - legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Az Intézmény pénzforgalmi bizonylatait az egyéb bizonylatokkal együtt, fenti előírások szerint irattárazza.

11. A pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási sz abályok

11.1. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása

A készpénz kezeléséhez kapcsolódó, az Intézmény által kibocsátott szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok bizonylat-típusonkénti nyilvántartása, a sorszámok alapján történő elszámolás - mind a már felhasznált, mind a rontott vagy selejtezett bizonylatok tekintetében- a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy feladata és felelőssége.

11.2. Pénztári nyilvántartások vezetése

A készpénzforgalom, a készpénzállomány, valamint a pénztárban kezelt egyéb értékek naprakész nyilvántartása, a készpénzmozgások egyidejű rögzítése a nyilvántartásokban a készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy feladata és felelőssége. A nyilvántartások naprakészségét a pénzkezelés jelen szabályzatban rögzített rendelkezései, a bizonylati rend, a felelősségi szabályok, a nyilvántartások és ellenőrzések rendszere biztosítja.

11.3. Pénztári részletező nyilvántartások tartalma

Az Intézmény készpénzforgalmához kapcsolódó részletező nyilvántartások kialakítása, karbantartása, folyamatos vezetése a készpénzkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy feladata és felelőssége. A részletező nyilvántartásnak a naprakészségen túl

75

alkalmasnak kell lennie az összesítő és főkönyvi nyilvántartások alátámasztására és egyeztetésére, az ellenőrzés lehetőségét teljes körűen biztosítania kell.

11.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

Az elszámolásra kiadott pénzeszközök nyilvántartása a készpénzforgalommal, kapcsolatos feladatokkal megbízott személy feladata és felelőssége. A nyilvántartásból ki kell derülnie, hogy elszámolásra mikor, kinek, milyen beszerzésre, milyen elszámolási határidővel, milyen összegben történt kifizetés, az elszámolás milyen formában történt meg.

11.5. Pénztárzárlat, összesítések ütemezése

Az Intézmény készpénzkezelési egységeit havonta, a hó utolsó munkanapján, illetőleg a pénztár tárgyhavi utolsó nyitvatartási napján le kell zárni. A zárás során az érintett, készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy a részletező nyilvántartásokat lezárja, a napi készpénzforgalmat szükség szerint összesíti, a záró készpénzállomány összegét és a pénztárban kezelt egyéb értékeket a nyilvántartásban rögzíti. A záró készpénzállomány valódiságát a pénztárzárlatot végző személy e szabályzat rendelkezései szerint igazolja, eltérés esetén az e szabályzat szerint szükséges intézkedéseket megteszi.

11.6. Pénztári összesítő nyilvántartások

A készpénzforgalom, a készpénzállomány, valamint a pénztárban kezelt egyéb értékek részletező nyilvántartásait elszámolási időszakonként összesíteni kell. Az összesítésre szolgáló - szigorú számadási kötelezettség alá vont - pénztárjelentés tartalmazza az időszak készpénz-forgalmát tételesen és összesítve, az időszak nyitó- és záró készpénzállományát. A pénztárjelentést az azt készítő, készpénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott személy köteles aláírni, és annak egy példányát a készpénzkezelés helyén megőrizni.

11.7. Bankszámla-forgalomhoz kapcsolódó nyilvántartások

Az Intézmény bankszámlán bonyolított pénzforgalmához kapcsolódóan sajátos nyilvántartási szabályok nem kerültek megfogalmazásra.

11.8. Főkönyvi kapcsolat

A pénzforgalom tételeinek feldolgozása a főkönyvi könyvelésben az alapbizonylatok alapján, tételesen történik.

11.9. Nyilvántartások egyeztetése

A főkönyvi könyvelés adatai a pénztári nyilvántartásokkal, a pénzintézeti értesítésekkel rendszeresen egyeztetésre kerül, e téren eltérés nem engedhető meg: a főkönyvi könyvelés adatainak minden esetben, az Intézmény valóságban is megtalálható, igazolt pénzállományát kell bemutatnia.

11.10. A nyilvántartások megőrzésének szabályai

A pénzforgalommal kapcsolatos, a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli nyilvántartásokat legalább 10 évig kell olvasható formában megőrizni. Az Intézmény pénzforgalmi nyilvántartásait az egyéb számviteli nyilvántartásokkal, kimutatásokkal együtt, fenti előírások szerint kezeli.

76

12. A pénzkezelésre vonatkozó további szabályok

12.1. Záró rendelkezések

Az Intézmény pénzkezelési szabályzata a Számviteli Törvény számviteli politikára, azon belül a pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseivel és egyéb előírásaival összhangban, a "Számviteli politika" magyar számviteli standard általános- és részletes szakmai koncepciójának, különösen a "Követelmények a pénzkezelési szabályzathoz kapcsolódóan" függelékének felhasználásával, az Intézmény gazdálkodása, így különösen pénzkezelése körülményeinek figyelembe vételével került összeállításra. Jelen pénzkezelési szabályzatot az arra jogosult elfogadta, így az a címlapon jelzett időpontban hatályba lépett.

12.2. A pénzkezelés rendjének megsértése

A pénzkezelés e szabályzatban meghatározott rendjének megsértése esetén az előírást megsértő személy a polgári jog szabályai szerint visel felelősséget.

12.3. Itt nem szabályozott kérdések

Az e szabályzatban nem szabályozott, az Intézmény pénzkezelése során felmerülő kérdések esetében az e szabályzatban említett, az adott kérdésnek megfeleltethető előírásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a szabályzat elveiből levezetve, a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. A nem szabályozott kérdések esetén követendő eljárásról az Intézmény mindenkori vezetője jogosult állást foglalni.

12.4. A pénzkezelés szabályainak módosítása

Az Intézmény jelen pénzkezelési szabályzata érvényesen csak írásban módosítható. A szabályzat módosítására az Intézmény mindenkori vezetője saját hatáskörében jogosult.

12.5. Megismerési záradék

Jelen pénzkezelési szabályzat minden érintett számára átadásra és ismertetésre került. Az Intézmény pénzkezelésében részt vevő, vagy abban bármilyen módon érintett személyek a szabályzatot megismerték, rendelkezéseit tudomásul vették.

77

7. melléklet

Adószám: 18194320-1-42- Bejegyző szerv: Fővárosi Önkormányzat Regisztrációs szám: 14-21209-5/2007.

BAROSS IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

Számviteli politika

Eszközök és források értékelési szabályzata

Hatályos: 2014. november

Kelt: Budapest, 2011.november 3.

Gazdálkodó vezetője

P.h.

78

Tartalomjegyzék:

1. Közös értékelési szabályok 1.1. Fogalmak értelmezése "Tartós" fogalma "Jelentős" összegű különbözetek "Jelentős" összhatás 1.2. Bekerülési érték Bekerülési érték meghatározása 1.3. Piaci érték Piaci érték - értékhelyesbítéseknél Piaci érték - értékvesztéseknél 1.4. Devizás tételek értékelése Alkalmazott árfolyam Mérleg-fordulónapi átértékelés 1.5. Értékcsökkenési leírás Értékcsökkenési leírás módja általában Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága Későbbi ráfordítások az értékcsökkenésben Kis értékü eszközök értékcsökkenése Maradványérték tervezése Nem jelentős maradványérték Értékcsökkenési leírás módosítása Terven felüli értékcsökkenés 1.6. Értékvesztések

2. Mérlegtételek sajátosságai 2.1. Immateriális javak Alapítás-átszervezés költségei Kísérleti fejlesztés aktiválása Szoftverek nyilvántartása Üzleti vagy cégérték aktiválása Immateriális javak értékcsökkenése 2.2. Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök értékcsökkenése 2.3. Befektetett pénzügyi eszközök Kockázatmentes értékpapírok 2.4. Készletek Vásárolt anyagok nyilvántartása Vásárolt anyagok értékelése 2.5. Követelések Lejárt követelések leírása 2.6. Pénzeszközök Devizás pénzeszközök értékelése 2.7. Jegyzett tőke

79

2.8. Lekötött tartalék Lekötés saját célokra 2.9. Mérleg szerinti eredmény 2.10. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2.11. Rövid lejáratú kötelezettségek

80

1. Közös értékelési szabályok

1.1. Fogalmak értelmezése

"Tartós" fogalma

Amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy tartósnak minősül az egy éven túli időintervallum.

"Jelentős" összegű különbözetek

Amennyiben a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy az egyes tételek esetében jelentős összegnek a 100 E Ft-ot meghaladó összeg minősül.

"Jelentős" összhatás

Amennyiben a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy a tételenként nem jelentős különbözeteket is figyelembe kell venni, ha a különbözetek összhatása által valamely mérleg- vagy eredmény-kimutatás sor értéke 1 millió forintot meghaladó értékben változik.

1.2. Bekerülési érték

Bekerülési érték meghatározása

Amennyiben jogszabály, vagy az értékelési szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik, úgy bekerülési értékként a számviteli előírások szerinti bekerülési érték jelenik meg. Az eszközhöz közvetlenül kapcsolódó további költségek a bekerülési ár részét képezik, amennyiben azok az eszköz aktiválásáig, de legkésőbb a felhasználásáig (kivezetéséig) ismertté válnak.

1.3. Piaci érték

Piaci érték - értékhelyesbítéseknél

Értékhelyesbítések esetében piaci árként az összehasonlító árak módszerével meghatározott érték fogadható el. Összehasonlító ár az a szokásos piaci ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Amennyiben az összehasonlító ár kellő bizonyossággal és dokumentáltan nem állapítható meg, úgy a piaci ár megállapítása számviteli becslés (kínálati árak, várható eladási ár, hulladékérték, ...) módszerével történik.

Piaci érték - értékvesztéseknél

Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztések és ezek visszaírásának meghatározása során piaci árként az összehasonlító árak módszerével meghatározott érték fogadható el. Összehasonlító ár az a szokásos piaci ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon. Amennyiben az összehasonlító ár kellő bizonyossággal és dokumentáltan nem állapítható meg, úgy a piaci ár megállapítása számviteli becslés (kínálati árak, várható eladási ár, hulladékérték, ...) módszerével történik.

81

1.4. Devizás tételek értékelése

Alkalmazott árfolyam

A külföldi pénzértékre szóló, vagy devizaalapú eszközök és kötelezettségek - kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát - forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát egységesen a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Mérlegfordulónapi átértékelés

A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a fordulónapon akkor kerülnek átértékelésre, ha a mérlegfordulónapi értékelésből eredő összevont különbözet eszközökre, forrásokra és eredményre gyakorolt hatása a 100 E Ft összeget meghaladja.

1.5. Értékcsökkenési leírás

Értékcsökkenési leírás módja általában

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése - az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai és erkölcsi avulása, az egyéb körülmények és a tervezett maradványérték figyelembevételével - az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési leírás elszámolása időarányosan (lineáris leírási módszerrel) történik.

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Az értékcsökkenési leírás elszámolására - mind a főkönyvben, mind a kapcsolódó analitikákban - üzleti évenként egy alkalommal kerül sor, kivéve a kivezetett eszközök terv szerinti törtévi értékcsökkenését, mely a kivezetéskor elszámolásra kerül. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolás az azt megalapozó eseménnyel egyidejűleg vagy a fordulónapi értékelés keretében történik.

Későbbi ráfordítások az értékcsökkenésben

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál az üzembe helyezést követően várhatóan felmerülő, az eszköz használatával elért bevételt terhelő ráfordítások nem kerülnek figyelembe vételre.

Kis értékű eszközök értékcsökkenése

A 100 ezer forint - illetőleg a mindenkori jogszabályi limit - alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírást tervezni nem kell.

Maradványérték tervezése

Az eszközök maradványértékét az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében a mindenkori vezetés, vagy a vezetés által erre felhatalmazott szervezeti egység vagy személy határozza meg.

82

Nem jelentős maradványérték

A maradványérték nulla összeggel vehető figyelembe az értékcsökkenési leírás tervezése során, ha az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke valószínűsíthetően nem haladja meg a 100 E Ft- ot.

Értékcsökkenési leírás módosítása

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés későbbi változtatására (módosítására, újbóli megállapítására) csak akkor kerül sor, ha azt a megbízható és valós kép követelménye indokolja. Amennyiben a piaci érték tartósan és jelentősen eltér a könyv szerinti értéktől, úgy - lehetőleg a terv szerinti értékcsökkenési leírás változatlanul hagyásával - értékhelyesbítés elszámolásával, vagy terven felüli értékcsökkenés elszámolásával illetőleg visszaírásával biztosítandó a megbízható és valós összkép.

Terven felüli értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása szempontjából a könyv szerinti érték akkor haladja meg jelentősen a piaci értéket, ha az egyes tételek esetében a különbözet meghaladja a 100 E Ft-ot.

1.6. Értékvesztések

Amennyiben a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy értékvesztés elszámolására akkor kerül sor, ha a könyv szerinti értékhez képest az egyes tételek esetében a veszteség-jellegű különbözet tartósan meghaladja a 100 E Ft-ot.

2. Mérlegtételek sajátosságai

2.1. Immateriális javak

Alapítás-átszervezés költségei

Az alapítás-átszervezés költségei nem kerülnek aktiválásra az immateriális javak között, azok a tárgyidőszakban költségként számolandók el.

Kísérleti fejlesztés aktiválása

Az Intézmény a kísérleti fejlesztés költségei aktiválásának lehetőségével nem kíván élni, azokat minden esetben a tárgyidőszak költségei között számolja el.

Szoftverek nyilvántartása

A beszerzett, előállított aktivált szoftverek közül azok, amelyeknek kizárólag a korlátozott felhasználási joga illeti meg a gazdálkodót, a vagyoni értékű jogok között kerülnek elszámolásra, míg azon szoftverek, ahol a birtoklás és tulajdonlás joga vagyoni korlátozás nélkül a gazdálkodót illeti meg, szellemi termékként kerülnek aktiválásra. A szoftverek frissítései, új változatok beszerzése az eredeti termék bekerülési értékét növeli. Ebben az esetben a várható használati idő - így a terv szerinti értékcsökkenési leírás - a ráaktiváláskor felülbírálható.

83

Üzleti vagy cégérték aktiválása

Az üzleti vagy cégérték (összegétől és előjelétől függetlenül) aktiválásának (elhatárolásának) lehetőségével az Intézmény nem kíván élni.

Immateriális javak értékcsökkenése

A nem kis értékű immateriális javak leírási kulcsának meghatározása egyedileg, az adott jószág sajátosságainak, a használat körülményeinek figyelembevételével történik. Az egyes tételek leírási kulcsa általában:20 %

Tétel megnevezése Kulcs % Alapítás-átszervezés aktivált értéke 20.0 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20.0 Vagyoni értékű jogok 16.6 Szellemi termékek 33.3 Üzleti vagy cégérték 20.0

2.2. Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök értékcsökkenése

A nem kis értékű tárgyi eszközök leírási kulcsának meghatározása egyedileg, az adott eszköz sajátosságainak, a használat körülményeinek figyelembevételével történik. A költség-haszon elv alapján, egyszerűsítési célzattal a 200 ezer forint alatti egyedi bekerülési értékű tárgyi eszközök leírása - a kis értékű tárgyi eszközök kivételével nulla maradványértékkel, lineárisan, 2 év alatt történik.

2.3. Befektetett pénzügyi eszközök

Kockázatmentes értékpapírok

Kockázatmentes értékpapírnak tekinthető - így az értékvesztés elszámolása a lejáratkor megtérülő összeg erejéig mellőzhető - azon lejáratig tartott kamatozó vagy diszkont értékpapír esetében, amely tőke- és hozamgarantált, vagy olyan ország kormánya, jegybankja bocsátotta ki, amely a tőke megfelelési mutató számításáról szóló jogszabály szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.

2.4. Készletek

Vásárolt anyagok nyilvántartása

Az Intézmény a vásárolt anyagokról év közben nyilvántartást nem vezet, azok bekerülési értéke a beszerzéssel egy időben költségként kerül elszámolásra. A fordulónapi leltár szerint fel nem használt anyagok értéke a mérlegben a költségek közül kiemelésre kerül, majd a könyvviteli nyitás során a mérleg szerinti készletérték a költségek között kerül elszámolásra.

84

Vásárolt anyagok értékelése

A vásárolt anyagok a mérlegben a tényleges bekerülési értékben jelennek meg.

2.5. Követelések

Lejárt követelések leírása

A fizetési határidőn túli követelések az általános szabályokon túl akkor írhatók le hitelezési veszteségként, ha a követelés várhatóan behajtható összege a 10 E Ft-ot nem haladja meg.

2.6. Pénzeszközök

Devizás pénzeszközök értékelése

A valuta- és devizakészlet esetében bekerülési árnak a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték minősül.

2.7. Jegyzett tőke

Az Intézménynek nincs jegyzett tőkéje. Fenntartója a működéshez szükséges pénzeszközöket bocsátja rendelkezésre.

Az Egyszerűsített éves beszámoló mérlegében az Intézmény tőkeváltozásként mutatja ki az eszköz és forrás oldal között mutatkozó különbözetet.

2.8. Lekötött tartalék

Lekötés saját célokra

A lekötött tartalék mérlegben történő kimutatási kötelezettségét a számviteli törvény 38. §-a írja elő, mely elsődlegesen a gazdálkodókra vonatkozó előírások.

2.9. Mérleg szerinti eredmény

Ezen a mérlegsoron a tárgyévi tevékenység eredménye, vagy vagyonvesztése jelenik meg, egyezően a közhasznú eredmény levezetésben ilyen címen kimutatott összeggel.

2.10. Hosszú lejáratú kötelezettségek

Itt kell kimutatni, a szerződés alapján egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön, hitel összegét - levonva a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes összeget - valamint a beruházási szállítóval szembeni egy éven túli kötelezettséget.

2.11. Rövid lejáratú kötelezettségek

A rövidlejáratú kötelezettségek közé a mérleg fordulónapját követő egy éven belüli kötelezettségeket kell kimutatni. Itt kell szerepeltetni az áruszállításból, szolgáltatásból származó kötelezettséget, a költségvetéssel elszámolt, de pénzügyileg nem rendezett adókötelezettség összegét, a munkavállalók felé fennálló kötelezettségeket, a hitel, kölcsön egy éven belül esedékes visszafizetések összegét.

A kötelezettségek értékelése az áruszállítás, szolgáltatás elismert, teljesített, számlázott összegével egyezően történik.

85

8. sz. melléklet

Adószám: 18194320-1-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Önkormányzat Regisztrációs szám: 14-2129-5/2007.

BAROSS IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

Számviteli politika

Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata

Hatályos: 2014. november

Kelt: Budapest, 2014. november 3.

Gazdálkodó vezetője

P.h.

Tartalomjegyzék:

1. Leltárkészítés közös szabályai 1.1. Leltár összeállítása Leltár-összeállítás gyakorisága Leltár tartalma Leltár alátámasztása Leltár értékelése Leltár hitelesítése Leltár ellenőrzése 1.2. Mennyiségi nyilvántartások ellenőrzése leltárral Ellenőrzés gyakorisága Ellenőrzés időpontja Ellenőrzés módja mennyiségi felvétel esetén Ellenőrzés módja egyeztetés esetén Ellenőrzés dokumentációja Adminisztratív eltérések kezelése Leltárfelelősség 1.3. Leltározás (leltárfelvétel folyamatos mennyiségi nyilvántart Leltárfelvétel gyakorisága Leltárfelvétel módja Leltárfelvétel dokumentációja Leltárfelvétel ellenőrzése Leltárfelelősség nyilvántartás hiányában 1.4. Leltározási ütemezése 1.5. Selejtezés

2. Eszközök leltározása 2.1. Immateriális javak Leltározás gyakorisága nem kis értékű javak esetében Leltározás gyakorisága kis értékű javak esetében Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban 2.2. Tárgyi eszközök Leltározás gyakorisága nem kis értékű tárgyi eszközök esetébe Leltározás gyakorisága kis értékű tárgyi eszközök esetében Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban 2.3. Befektetett pénzügyi eszközök Leltározás gyakorisága Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban 2.4. Követelések Leltározás gyakorisága Leltározás módja Leltározás dokumentációja

87

Megjelenítés a mérlegleltárban 2.5. Pénzeszközök Leltározás gyakorisága Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban

3. Források leltározása 3.1. Saját tőke Leltározás gyakorisága Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban 3.2. Kötelezettségek Leltározás gyakorisága Leltározás módja Leltározás dokumentációja Megjelenítés a mérlegleltárban

88

1. Leltárkészítés közös szabályai

1.1. Leltár összeállítása

Leltár-összeállítás gyakorisága

A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani.

Leltár tartalma

A leltár tételesen tartalmazza minden eszköz és forrás - ellenőrzött, vagy leltározással megállapított - mennyiségét és értékét, az értékelés során alkalmazott korrekciókat, valamint az eszközök forgalomképességét érintő esetleges korlátozásokat.

Leltár alátámasztása

Azon eszközök és források esetében, melyekről a gazdálkodó a számviteli alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást vezet, és a mennyiségi nyilvántartás értékben a főkönyvi könyvelés adataival megegyezik - ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik - elegendő a nyilvántartás valódiságát a leltár összeállítását megelőzően ellenőrizni. Az egyéb eszközök és források fordulónapi állományát leltározással kell megállapítani.

Leltár értékelése

A leltár számviteli szabályok és az értékelési szabályzat szerinti értékelése - az ellenőrzött mennyiségi nyilvántartás vagy a leltározás alapján -, ha a számviteli politika másként nem rendelkezik, a vezetés feladata.

Leltár hitelesítése

Az összeállított leltár hitelesítésére az Intézmény vezetője jogosult.

Leltár ellenőrzése

Az összeállított leltár ellenőrzése az Intézmény Fenntartójának vezetője által kijelölt személy feladata.

1.2. Mennyiségi nyilvántartások ellenőrzése leltárral

Ellenőrzés gyakorisága

Azon eszközök és források esetében, melyekről az Intézmény a számviteli alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást vezet, és a mennyiségi nyilvántartás értékben a főkönyvi könyvelés adataival megegyezik - ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik - elegendő a nyilvántartás valódiságát évente ellenőrizni.

89

Ellenőrzés időpontja

A mennyiségi nyilvántartások ellenőrzését a mérlegkészítés időszakában (de a leltár összeállítása előtt), lehetőleg a fordulónaphoz minél közelebbi időpontban, a fordulónapra vonatkozóan kell elvégezni és dokumentálni. Az ellenőrzés és a fordulónap közötti állományváltozásokat a nyilvántartás szerint kell figyelembe venni.

Ellenőrzés módja mennyiségi felvétel esetén

A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzését elsősorban mennyiségi felvétellel kell ellenőrizni. Az ellenőrzés során általában arról kell meggyőződni, hogy a nyilvántartás szerinti mennyiségek a valóságban fellelhetők, ezért a mennyiségi felvétel a nyilvántartás alapján történik.

Ellenőrzés módja egyeztetés esetén

A csak értékben nyilvántartott eszközök és források, valamint az idegen helyen tárolt eszközök esetében az ellenőrzést egyeztetéssel kell elvégezni. Az egyeztetés során általában a nyilvántartás adatait ki kell közölni, az ellenőrzést a visszaigazolások alapján kell elvégezni.

Ellenőrzés dokumentációja

A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzését az egyes mérlegtételeknél meghatározott módon, illetőleg a számviteli alapelveknek megfelelően kell dokumentálni. A belső egyeztetésről külön dokumentáció készítése nem szükséges.

Adminisztratív eltérések kezelése

A mennyiségi nyilvántartások valódiságának ellenőrzése során feltárt eltérések közül az adminisztratív okra visszavezethető eltérésekkel a nyilvántartást korrigálni kell. A javítás tényét a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Leltárfelelősség

Amennyiben az ellenőrzött mennyiségi nyilvántartáshoz képest a felvett vagy egyeztetett mennyiségben eltérés mutatkozik, úgy annak okát fel kell tárni. A felelősség megállapításától el lehet tekintetni, ha az eltérés összértéke nem haladja meg a 100 ezer forintot. Az ezen összeg feletti eltéréseknél minden esetben meg kell állapítani a felelős személyét, a felelősségre vonásról - a polgári jog vagy a vonatkozó szerződés szabályai szerint - a felelős közvetlen vezetője köteles gondoskodni.

1.3. Leltározás (leltárfelvétel folyamatos mennyiségi nyilvántart

Leltárfelvétel gyakorisága

Azon eszközök és források esetében, melyekről az Intézmény a számviteli alapelveknek megfelelő, folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy a mennyiségi nyilvántartás értékben a főkönyvi könyvelés adataitól eltér az eszköz vagy forrás mennyiségét és értékét a fordulónapon elvégzett leltározással kell megállapítani. A leltározást ezen eszközök és források esetében - ha a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik - minden fordulónapon el kell végezni, amelyre vonatkozóan az Intézmény mérleget állít össze.

90

Leltárfelvétel módja

A leltározást elsősorban mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, ...) kell elvégezni. A csak értékben nyilvántartott eszközök és források, valamint az idegen helyen tárolt eszközök esetében a leltározást egyeztetéssel kell elvégezni.

Leltárfelvétel dokumentációja

A leltárfelvétel tényét, módját és körülményeit az egyes mérlegtételeknél meghatározott módon kell dokumentálni. Eltérő szabályozás hiányában a leltárfelvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, a felvett adatokat leltárfelvételi íveken kell rögzíteni, melyet a leltározást végzők kötelesek hitelesíteni.

Leltárfelvétel ellenőrzése

A leltárfelvétel ellenőrzése az Intézmény vezetőjének feladata.

Leltárfelelősség nyilvántartás hiányában

Amennyiben a leltárfelvétel kapcsán hiányosságokra, visszaélésekre derül fény, úgy annak okát fel kell tárni. A felelősség megállapításától el lehet tekintetni, ha a hiányosság, visszaélés valószínűsíthető összértéke nem haladja meg a 100 ezer forintot. Az ezen összeg feletti esetben meg kell állapítani a felelős személyét, a felelősségre vonásról - a polgári jog vagy a vonatkozó szerződés szabályai szerint - a felelős közvetlen vezetője köteles gondoskodni.

1.4. Leltározási ütemezése

Az Intézmény leltározási ütemtervet nem készít, a leltár összeállítása a leltározási szabályzat szerint, az egyéb teendők figyelembevételével történik.

1.5. Selejtezés

Az eszközök selejtezésének szabályai nem körülhatároltak, de a selejtezés során a számviteli alapelveknek, a tulajdon védelmének maradéktalanul érvényesülnie kell. A selejtezés a vezetés hatásköre.

2. Eszközök leltározása

2.1. Immateriális javak

Leltározás gyakorisága nem kis értékű javak esetében

A nem kis értékű immateriális javak esetében a főkönyvi könyveléssel értékben egyező nyilvántartás valódiságát évente kell ellenőrizni.

Leltározás gyakorisága kis értékű javak esetében

A kis értékű immateriális javak esetében a nyilvántartás valódiságát évente kell ellenőrizni.

91

Leltározás módja

Az immateriális javakról vezetett egyedi nyilvántartás valódiságáról a tételek azonosításával, a kapcsolódó dokumentáció (szerződések, jogszabályok, számviteli becslések) vizsgálatával kell meggyőződni.

Leltározás dokumentációja

Az immateriális javakról vezetett egyedi nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját (ezek feltüntetésével) az összeállított leltárban az ellenőrzést (leltározást) végző személy aláírásával igazolja.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A nem kis értékű, nem nulla könyv szerinti értékkel bíró immateriális javak a mérleg alátámasztására összeállított leltárban tételesen, legalább az alábbi tulajdonságok feltüntetésével jelennek meg: azonosító szám, bekerülés időpontja, bekerülési érték, elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, nettó érték, értékelési különbözetek, forgalomképesség. A kis értékű immateriális javak, valamint a már nullára leírt javak a mérlegleltárban nem jelennek meg.

2.2. Tárgyi eszközök

Leltározás gyakorisága nem kis értékű tárgyi eszközök esetébe

A nem kis értékű tárgyi eszközök esetében a főkönyvi könyveléssel értékben egyező nyilvántartás valódiságát minden mérlegkészítés alkalmával ellenőrizni kell.

Leltározás gyakorisága kis értékű tárgyi eszközök esetében

A kis értékű tárgyi eszközök esetében a nyilvántartás valódiságát évente kell ellenőrizni.

Leltározás módja

A tárgyi eszközökről vezetett egyedi nyilvántartás valódiságáról úgy kell meggyőződni, hogy a nyilvántartásban szereplő tételeket azonosítani kell, állapotukat, értéküket fel kell mérni.

Leltározás dokumentációja

A tárgyi eszközökről vezetett egyedi nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját az egyedi nyilvántartó lapra kell felvezetni, a bejegyzést az ellenőrzést (leltározást) végző személynek aláírásával kell igazolnia.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A tárgyi eszközök a mérleg alátámasztására összeállított leltárban teljes körűen, tételesen, legalább az alábbi tulajdonságok feltüntetésével jelennek meg: azonosító szám, bekerülés időpontja, bekerülési érték, elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, nettó érték, értékelési különbözetek, forgalomképesség.

2.3. Befektetett pénzügyi eszközök

Leltározás gyakorisága

92

Az egyes befektetett pénzügyi eszközökről vezetett, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező nyilvántartás valódiságáról évente meg kell győződni.

Leltározás módja

A csak értékben nyilvántartott befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, adott kölcsönök, dematerializált értékpapírok) esetében a leltározás egyeztetéssel, illetőleg a kapcsolódó dokumentáció felülvizsgálatával történik. A tartós értékpapírok esetében a nyilvántartás valódiságáról mennyiségi felvétellel kell meggyőződni.

Leltározás dokumentációja

A befektetett pénzügyi eszközökről vezetett nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját az egyes eszközökről vezetett nyilvántartásokban az ellenőrzést (leltározást) végző személy aláírásával igazolja.

Megjelenítés a mérlegleltárban

Az egyes befektetett pénzügyi eszközök a mérleg alátámasztására összeállított leltárban fajtánként elkülönítve, tételesen, a beazonosításhoz és az értékelés ellenőrzéséhez szükséges paraméterek feltüntetésével jelennek meg.

2.4. Követelések

Leltározás gyakorisága

A követelésekről vezetett, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező nyilvántartás valódiságának ellenőrzését minden mérlegkészítés alkalmával el kell végezni.

Leltározás módja

A követelések leltározása egyeztetéssel történik. Az adóssal történő egyeztetés során a követelés összege az adós felé közlésre kerül, melyet az adós visszaigazol. A visszaigazolással egyenértékű az adós által írásban kezdeményezett egyeztetés. Egyéb esetben az egyeztetés a kapcsolódó dokumentáció (szerződések, jogszabályok, folyószámla-kivonatok...) felülvizsgálatával történik.

Leltározás dokumentációja

A követelések egyeztetése az adóssal írásban, egyeztető levél kiküldésével történik, ha egy követelés összege az 500 ezer forintot meghaladja. Az egyeztetés adós miatti meghiúsulása esetén a közölt egyenleget, illetve a nyilvántartás szerinti adatot elfogadottnak kell tekintetni. A belső egyeztetésekről külön dokumentáció készítése nem szükséges.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A követelések a mérleg alátámasztására összeállított leltárban tételesen, jogcímenként csoportosítva, legalább az alábbi jellemzők feltüntetésével jelennek meg: adós, jogcím, bizonylatszám, lejárat, összeg.

2.5. Pénzeszközök

Leltározás gyakorisága

93

A pénzeszközök esetében a nyilvántartás valódiságának ellenőrzésére legalább évenként kerül sor. A bankbetéteknél az egyeztetés minden kivonat feldolgozása kapcsán a könyvekben történő rögzítéssel egyidejűleg megtörténik.

Leltározás módja

A pénzeszközök esetében a nyilvántartások valódiságának ellenőrzését megszámlálással (készpénz, csekkek esetében), illetőleg a pénzintézet kimutatásaival, vagy - idegen helyen tárolt pénzeszközök esetében - az őrzéssel megbízottal történő egyeztetés kell elvégezni.

Leltározás dokumentációja

A pénzeszközökről vezetett nyilvántartás valódiságáról való meggyőződés tényét és időpontját (ezek feltüntetésével) az összeállított leltárban az ellenőrzést (leltározást) végző személy aláírásával igazolja.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A pénzeszközöket a mérleg alátámasztására összeállított leltárban tételesen, deviza- és valutanemenként elkülönítetten, külföldi pénzértékben és forintban is fel kell feltüntetni.

3. Források leltározása

3.1. Saját tőke

Leltározás gyakorisága

A saját tőke elemei esetében a nyilvántartások valódiságának ellenőrzésére évente kerül sor.

Leltározás módja

A saját tőke elemeinek leltározása a kapcsolódó dokumentációk (számviteli nyilvántartások, tulajdonosi határozatok, jogi szabályozók...) felülvizsgálatával, a nyilvántartások egyeztetésével történik.

Leltározás dokumentációja

A saját tőke elemeiről vezetett nyilvántartás valódiságáról egyeztetéssel történő meggyőződés tényét és idejét az ellenőrzést (leltározást) végző személy a mérlegleltárban aláírásával igazolja.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A saját tőke elemei a mérleg alátámasztására összeállított leltárban mérlegsoronkénti bontásban jelennek meg.

3.2. Kötelezettségek

Leltározás gyakorisága

A kötelezettségekről vezetett, a főkönyvi könyveléssel értékben egyező nyilvántartás valódiságának ellenőrzését minden mérlegkészítés alkalmával el kell végezni.

94

Leltározás módja

A kötelezettségek leltározása egyeztetéssel történik. A hitelezővel történő egyeztetés során a kötelezettség összege a hitelező felé közlésre kerül, melyet a hitelező visszaigazol. A visszaigazolással egyenértékű a hitelező által írásban kezdeményezett egyeztetés. Egyéb esetben az egyeztetés a kapcsolódó dokumentáció (szerződések, jogszabályok, folyószámla-kivonatok...) felülvizsgálatával történik.

Leltározás dokumentációja

A kötelezettségek egyeztetése a hitelezővel írásban, egyeztető levél kiküldésével történik, ha egy kötelezettség összege az 500 ezer forintot meghaladja. Az egyeztetés hitelező miatti meghiúsulása esetén a közölt egyenleget, illetve a nyilvántartás szerinti adatot elfogadottnak kell tekintetni. A belső egyeztetésekről külön dokumentáció készítése nem szükséges.

Megjelenítés a mérlegleltárban

A kötelezettségek a mérleg alátámasztására összeállított leltárban tételesen, hitelezőnként csoportosítva, legalább az alábbi jellemzők feltüntetésével jelennek meg: hitelező, jogcím, bizonylatszám, esedékesség, összeg.

95

9. melléklet

Adószám: 18194320-1-42 Cégbíróság: Fővárosi Önkormányzat Cégjegyzék szám: 14-2129-5/2007.

BAROSS IMRE SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

Számviteli politika

S z á m l a r e n d

Hatályos: 2014. november

Kelt: Budapest, 2014. november 3.

Gazdálkodó vezetője

P.h

0 Nyilvántartási számlák

97

1 Befektetett eszközök

11 Immateriális javak

111 Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113 Vagyoni értékű jogok

114 Szellemi termékek

115 Üzleti vagy cégérték

116 Immateriális javakra adott előlegek

117 Immateriális javak értékhelyesbítése

118 Immateriális javak terven felüli écs. és annak visszaírása

119 Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-16 Tárgyi eszközök

12 Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

121 Földterület

122 Telek, telkesítés

123 Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124 Egyéb építmények

125 Idegen ingatlanon végzett beruházás

126 Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127 Ingatlanok értékhelyesbítése

128 Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

129 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13 Műszaki berendezések, gépek, járművek

131 Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132 Termelésben közvetlenül részt vevő járművek

137 Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése

138 Műszaki berendezések terven felüli écs-e és annak visszaírása

139 Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti écs-e

14 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

141 Üzleti gépek, berendezések, felszerelések

142 Egyéb járművek

143 Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések

144 Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek

147 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése

148 Egyéb berendezések terven felüli écs-e és annak visszaírása

149 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti écs-e

15 Tenyészállatok

98

151 Tenyészállatok

152 Igásállatok

153 Egyéb állatok

157 Tenyészállatok értékhelyesbítése

158 Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

159 Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése

16 Beruházások, felújítások

161 Befejezetlen beruházások

162 Felújítások

165 Beruházásokra adott előlegek

168 Beruházások terven felüli értékcsökkenése

17-19 Befektetett pénzügyi eszközök

17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)

171 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

172 Egyéb tartós részesedés

177 Részesedések értékhelyesbítése

178 Részesedések valós értékelésének különbözetei

179 Részesedések értékvesztése és annak visszaírása

18 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

181 Állampapírok

182 Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai

183 Egyéb vállalkozások értékpapírjai

188 Értékpapírok valós értékelésének különbözetei

189 Hitelviszonyt megtestesítő ép-ok értékveszt. és annak visszaírása

19 Tartósan adott kölcsönök

191 Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban

192 Tartósan adott kölcsönök egyéb rész.-i visz.-ban álló váll.-ban

193 Egyéb tartósan adott kölcsönök

194 Pénzügyi lízing miatti tartós követelés

195 Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban

196 Tartós bankbetétek egyéb részesedési visz.-ban álló váll.-ban

197 Egyéb tartós bankbetétek

198 Tartós kölcsönök valós értékelésének különbözetei

199 Tartósan adott kölcsön és bankb. értékveszt. és annak visszaírása

99

2 Készletek

21-22 Anyagok

211 Segédanyagok

212 Nyers,- és alapanyagok

222 Üzem- és fűtőanyagok

223 Fenntartási anyagok

224 Építési anyagok

225 Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök (fogyóeszközök)

226 Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok, eszközök

227 Egyéb anyagok

228 Anyagok árkülönbözete

229 Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

23 Befejezetlen termelés és félkész termékek

231-234 Befejezetlen termelés

235-237 Félkész termékek

238 Félkész termékek készletérték-különbözete

239 Befejezetlen termelés és félkész termékek értékv. és visszaírása

24 Növendék-, hízó- és egyéb állatok

241 Növendékállatok

242 Hízóállatok

243 Egyéb állatok

246 Bérbevett állatok

248 Állatok készletérték-különbözete

249 Állatok értékvesztése és annak visszaírása

25 Késztermékek

251-257 Késztermékek

258 Késztermékek készletérték-különbözete

259 Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

26-28 Áruk

26 Kereskedelmi áruk

261 Kereskedelmi áru

2611 Kereskedelmi áru

262 Áruk elszámoló áron

264 Áruk eladási áron

265 Áruk árrése

266 Idegen helyen tárolt, bizományba átadott áruk

267 Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk

100

268 Belső átadás-átvétel ütközőszámla

269 Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása

28 Betétdíjas göngyölegek

281-287 Betétdíjas göngyölegek

288 Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete

289 Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

29 Készletekre adott előlegek

101

3 Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások

31 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

311 Belföldi vevők forintban

312 Belföldi vevők devizában

315 Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

316 Külföldi követelések forintban

317 Külföldi követelések devizában

319 Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

32 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

321 Követelések anyavállalattal szemben

322 Követelések leányvállalattal szemben

323 Követelések közös vezetésű vállalkozással szemben

324 Követelések társult vállalkozással szemben

329 Kapcsolt váll.-al szembeni köv. értékveszt. és annak visszaírása

33 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll-al szemben

331 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-al szemben

339 Egyéb rész.-i visz-ban lévő váll.-al szembeni köv. értékveszt. é

34 Váltókövetelések

341 Belföldi váltókövetelések

345 Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

346 Külföldi váltókövetelések

349 Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

35 Adott előlegek

351 Immateriális javakra adott előlegek

352 Beruházásokra adott előlegek

353 Készletekre adott előlegek

359 Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása

36 Egyéb követelések

361 Munkavállalókkal szembeni követelések

3611 Vállalkozói járulék elszámolási számla

3612 Előírt tartozások

3613 Egyéb elszámolások a munkavállalókkal

362 Költségvetési kiutalási igények

3621 Fogyasztói árkiegészítés

3622 Termelési árkiegészítés

3623 Importtámogatás

3624 Exporttámogatás

102

3625 Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás

3626 Dotáció

3627 Reorganizációs támogatás

3628 Meliorizációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás

3629 Egyéb támogatás

363 Költségvetési kiutalási igények teljesítése

3631 Fogyasztói árkiegészítés teljesítése

3632 Termelési árkiegészítés teljesítése

3633 Importtámogatás teljesítése

3634 Exporttámogatás teljesítése

3635 Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás teljesítése

3636 Dotáció teljesítése

3637 Reorganizációs támogatás teljesítése

3638 Meliorizációs és öntözésfejlesztési beruházási támogatás telj.

3639 Egyéb támogatás teljesítése

364 Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök

3641 Rövid lejáratú kölcsönök

3642 Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések

365 Vásárolt és kapott követelések

3651 Vásárolt belföldi követelések

3652 Vásárolt külföldi követelések

3653 Követelés fejében, csere útján átvett követelések

3654 Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott követelések

3655 Térítés nélkül átvett követelések

3658 Egyéb címen kapott követelések

366 Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések

367 Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések

368 Különféle egyéb követelések

369 Követelések értékelési különbözetei

3691 Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása

3698 Követelések valós értékelésének különbözetei

3699 Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetei

37 Értékpapírok

371 Részesedés kapcsolt vállalkozásban

3711 Részesedés anyavállalatban

3712 Részesedés leányvállalatban

3713 Részesedés közös vezetésű vállalkozásban

3714 Részesedés társult vállalkozásban

3719 Kapcsolt váll.-ban lévő rész.-ek értékveszt. és annak visszaírása

103

372 Egyéb részesedés

3721 Eladásra vásárolt egyéb részesedések

3729 Egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása

373 Saját részvények, saját üzletrészek

3731 Visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek

3739 Saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése

374 Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3741 Eladásra vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

3742 Eladásra vásárolt diszkont értékpapírok

3749 Forgatási célú, hitelvisz.megtestesítő ép. értékveszt. és annak v

38 Pénzeszközök

381 Pénztár

3811 Pénztár-számla

3812 Elektronikus pénzeszközök

382 Valutapénztár-számla

3821 Valutapénztár-számla

3829 Valuta árfolyam-különbözeti számla

383 Csekkek

384 Elszámolási betétszámla

3851 Lakásépítési betétszámla

3856 Elkülönített lakásépítési célú pénzeszközök

3857 Lakásépítés úton lévő pénzeszközei

386 Devizabetét számla

3861 Devizabetét számla

3862 Külföldön vezetett devizabetét-számla

3863 Devizaszámla

3868 Egyéb devizabetét-számla

3869 Devizabetét árfolyam-különbözet számla

389 Átvezetési számla

39 Aktív id őbeli elhatárolások

391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása

3911 Diszkont értékpapírok időarányos kamatának elhatárolása

3912 Ép besz-ez kapcs. különbözetből az időarányos árfolyamnyer elhat

3913 Árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elhatárolása

392 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3921 Ép, részes.-ek besz.-hez kapcs. bizományi díj, vás. vételi opció

3922 Többletkötelezettség elhatárolása

3923 Költségek, egyéb fizetett kamatok, egyéb ráfordítások elhatárolás

393 Halasztott ráfordítások

104

399 A követelés-jellegű aktív időbeli elhat értékveszt. és annak viss

105

4 Források

41 Saját tőke

411 Jegyzett tőke

4111 Jegyzett tőke (nem visszavás. tul. névértéken)

412 Jegyzett, de be nem fizetett tőke

413 Tőketartalék

414 Eredménytartalék

415 Lekötött tartalék

4151 Lekötött tartalék tőketartalékból

4152 Lekötött tartalék eredménytartalékból

4153 Lekötött tartalék pótbefizetésből

417 Értékelési tartalék

4171 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

4172 Valós értékelés értékelési tartalékai

419 Mérleg szerinti eredmény

42 Céltartalékok

421 Céltartalék a várható kötelezettségekre

422 Céltartalék a jövőbeni költségekre

423 Egyéb céltartalék

43 Hátrasorolt kötelezettségek

43-47 Kötelezettségek

431 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

4311 Hátrasorolt kötelezettségek anyavállalattal szemben

4312 Hátrasorolt kötelezettségek leányvállalattal szemben

4313 Hátrasorolt kötelezettségek közös vezetésű vállalkozásokkal szemb

4314 Hátrasorolt kötelezettségek társult vállalkozásokkal szemben

432 Hátrasorolt köt-ek egyéb rész-i viszonyban lévő vállal szemben

433 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

44 Hosszú lejáratú kötelezettségek

441 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

442 Átváltoztatható kötvények

443 Tartozások kötvénykibocsátásból

4431 Tartozások kötvénykibocsátásból forintban

4432 Tartozások kötvénykibocsátásból devizában

444 Beruházási- és fejlesztési hitelek

4441 Beruházási- és fejlesztési hitelek forintban

4442 Beruházási- és fejlesztési hitelek devizában

106

445 Egyéb hosszú lejáratú hitelek

4451 Egyéb hosszú lejáratú hitelek forintban

4452 Egyéb hosszú lejáratú hitelek devizában

446 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

4461 Tartós kötelezettségek anyavállalattal szemben

4462 Tartós kötelezettségek leányvállalattal szemben

4463 Tartós köt. közös vezetésű vállalkozással szemben

4464 Tartós kötelezettségek társult vállalkozással szemben

447 Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szem

448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek

449 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

4491 Kincstári vagyon részét képező eszk. kezelésbe vételéhez kapcs. k

4492 Alapítókkal szembeni hosszú lejáratú kötelezettség

4499 Hosszú lejáratú egyéb kötelezettség

45-47 Rövid lejáratú kötelezettségek

451 Rövid lejáratú kölcsönök

4511 Rövid lejáratú átváltoztatható kötvények

4512 Egyéb rövid lejáratú kölcsönök

452 Rövid lejáratú hitelek

4521 Rövid lejáratú hitelek forintban

4522 Rövid lejáratú hitelek devizában

453 Vevőktől kapott előlegek

454 Szállítók

454-456 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

4541 Belföldi anyag- és áruszállítók

4542 Külföldi anyag- és áruszállítók

4543 Belföldi szolgáltatók

4544 Külföldi szolgáltatók

4549 Nem számlázott szállítások, szolgáltatások

455 Beruházási szállítók

4551 Belföldi beruházási szállítók

4552 Külföldi beruházási szállítók

4559 Nem számlázott beruházási szállítók

456 Faktoring tartozások

457 Váltótartozások

458 Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben

4581 Rövid lejáratú kötelezettségek anyavállalattal szemben

4582 Rövid lejáratú kötelezettségek leányvállalattal szemben

4583 Rövid lejáratú köt. közös vezetésű vállalkozással szemben

107

4584 Rövid lejáratú köt. társult vállalkozással szemben

459 Rövid lej. köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállal-al szemb

461-479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

461 Társasági adó elszámolási számla

4611 Különadó elszámolási számla

462 Személyi jövedelemadó elszámolása

4621 Munkaviszonyból származó SZJA

4625 Egyéb címen előírt SZJA

4626 Egyéb címen előírt SZJA

4629 SZJA befizetés teljesítése

463 Költségvetési befizetési kötelezettségek

4631 Munkaadói járulék fizetési kötelezettség előírás

4632 Munkavállalói járulék fizetési kötelezettség előírás

4633 Egészségügyi hozzájárulás köt. Előírás

4634 Szakképzési hozzájárulás köt. Előírás

4635 Rehabilitációs foglalk. köt.előirás

4636 Külön fel nem sorolt köt. Előírás

4637 Környezetvédelmi termékdíj előírás

464 Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése

4641 Munkaadói járulék köt. Teljesítése

4642 Munkavállalói járulék befizetési köt.teljesítés

4643 Egészségügyi hozzájárulási befizetési kötelezettség teljesítése

4644 Szakképzési hozzájárulás befizetési köt. teljesítése

4645 Rehabilitációs járulék befiz.köt.teljesítése

4646 Külön fel nem sorolt köt.befiz.teljesítése

4647 Környezetvédelmi term.dij befiz. teljesítése

465 Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla

4651 Vámköltségek és egyéb vámterhek elszámolási számla

4652 Importbeszerzés után fizetendő áfa elszámolási számla

4653 Vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatos egyéb elszámolások

466 Előzetesen felszámított áfa

4661 Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója

4662 Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított áfa

467 Fizetendő áfa

468 Áfa elszámolási számla

469 Helyi adók elszámolási számla

4691 Építményadó elszámolási számla

4692 Telekadó elszámolási számla

4693 Kommunális adó elszámolási számla

108

4694 Idegenforgalmi adó elszámolási számla

4695 Helyi iparűzési adó elszámolási számla

4696 Gépjárműadó elszámolási számla

4697 Külföldi gépjárműadó elszámolási számla

4699 Egyéb helyi adó elszámolási számla

471 Jövedelem elszámolási számla

4711 Kereset elszámolási számla

4712 Társadalombiztosítási ellátás

4713 Egyéb kifizetések elszámolása

472 Fel nem vett járandóságok

473 Társadalombiztosítási kötelezettség

4731 Nyugdíjbiztosítási alap elszámolási számla

4732 Egészségbiztosítási alap elszámolási számla

474 Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek

4742 Szakképzési hozzájárulás

4743 Elszámolásra kapott pénzeszközök

4744 Környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség

4749 Egyéb befizetések az elkülönített alapokba

475 Rövid lejáratú egyéb köt munkaváll.-al és tagokkal szemben

4761 Magán-nyugdíjpénztári elszámolási számla

477 Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek

478 Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

4781 Átvállalt kötelezettségek

4782 Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek

4783 Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettség

4789 Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek

479 Kötelezettségek értékelési különbözetei

4798 Kötelezettségek valós értékelésének különbözete

4799 Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

48 Passzív időbeli elhatárolások

481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása

4811 Befolyt, elszámolt bevételek elhatárolása

4812 Költségek ellentételezésére kapott támogatások elhatárolása

4813 Devizaeszk. és devizaköt. mérlegfordulónapi ért. árfolyamnyer. el

482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

4821 Mérlegfordulónap előtti időszakot terhelő ktg-ek , ráf. elhat

4822 Ép besz-hez kapcs. különbözetből az időarányos árfolyamveszt. elh

4823 Fizetendő kamatok elhatárolása

483 Halasztott bevételek

109

4831 Elengedett kötelezettségek miatti elhatárolás

4832 Fejlesztési célra kapott támogatások elhatárolása

4833 Térítés nélkül átvett, ajándékba kapott, fellelt eszk. é. elhat

4834 Negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása

4835 Jogok tartós átengedéséért kapott bevétel időarányos része

4839 Egyéb halasztott bevételek

49 Évi mérlegszámlák

491 Nyitómérlegszámla

492 Zárómérlegszámla

493 Adózott eredmény elszámolása

110

5 Költségnemek

51 Anyagköltség

511 Anyagok költségei

5111 Vásárolt anyagok költségek

5112 Szakmai anyagok költségek

5113 Irodaszer, nyomtatvány

5114 Szakkönyv vásárlás

512 Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei

513 Egyéb anyagköltség

519 Anyagköltség megtérülés

52 Igénybevett szolgáltatások költségei

521 Szállítás-, rakodás, raktározás költségei

522 Bérleti díjak

523 Karbantartási költségek

524 Hirdetés, reklám, propaganda költségek

525 Oktatás és továbbképzés költségei

526 Utazási és kiküldetési költségek ( napidíj nélkül )

529 Egyéb igénybevett szolgáltatások költségei

5291 Posta, telefonköltségek

5292 Egyéb igénybevett szolgáltatások költségei

53 Egyéb szolgáltatások költségei

531 Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek

532 Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

533 Biztosítási díj

534 Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj

539 Különféle egyéb költségek

54 Bérköltség

541 Bérköltség

542 Megbízási díjak

55 Személyi jellegű egyéb kifizetések

551 Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések

5514 Betegszabadság

5515 1/3-ad táppénz hozzájárulás

552 Jóléti és kulturális költségek

553 Üzleti vendéglátás, reprezentáció

559 Egyéb személyi jellegű kifizetések

56 Bérjárulékok

111

561 Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

5611 Egészségbiztosítási járulék

5612 Nyugdíjbiztosítási járulék

562 Egészségügyi hozzájárulás

563 Munkaadói járulék

564 Szakképzési hozzájárulás

569 Egyéb bérjárulékok

57 Értékcsökkenési leírás

571 Terv szerinti értékcsökkenési leírás

572 Használatba vételkor egy összegben elsz. écs leírás

58 Aktivált saját teljesítmények értéke

581 Saját termelésű készletek állományváltozása

582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

814 Eladott áruk beszerzési értéke

815 Eladott /közvetített/ szolgáltatások értéke

86 Egyéb ráfordítások

861 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti é

862 Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szeri

863 Mérlegfordulónap előtt beköv. esem. az üzleti évhez kapcs. ráford

8631 Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek

8632 Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

8633 Külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó

8634 Költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, jutta

8635 Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó fizetések

864 Utólag adott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedm

865 Céltartalék képzése

8651 Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre

8652 Céltartalék-képzés a jövőbeni költségekre

8653 Céltartalék-képzés egyéb címen

866 Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

8661 Készletek elszámolt értékvesztése

8662 Követelések elszámolt értékvesztése

8663 Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése

8664 Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése

867 Adók, illetékek, hozzájárulások

8671 Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások

8672 Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások

8673 Elkülönített alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások

112

8674 Ráfordításként elszámolt fogyasztási adó, jövedéki adó

869 Különféle egyéb ráfordítások

8691 Behajthatatlan követelés leírt összege

8692 Hiányzó, megsem., állományból kivez. immat. javak, tárgyi e. k.sz

8693 Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek k.sz é

8694 Kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete

87 Pénzügyi műveletek ráfordításai

871 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

8711 Kapcsolt vállalkozásnak eladott (beváltott) értékpapírok árfolyam

8712 Egyéb eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége

8713 Kapcsolt vállalkozásnak értékesített részesedés árfolyamveszteség

8714 Egyéb értékesített részesedés árfolyamvesztesége

872-873 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

87211 Kölcsönök, hitelek kapcsolt vállalkozásnak fizetendő kamata

87212 Kölcsön, hitelek elszámolt kés.kamata

8722 Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata

8723 Értékpapírok után kapcsolt vállalkozásnak fizetendő kamat

8724 Értékpapírok után egyéb fizetendő kamat

8725 Hátrasorolt kötelezettségek után kapcsolt vállalkozásnak fizetend

8726 Hátrasorolt kötelezettségek után egyéb fizetendő kamat

8727 Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség

8731 Kapcsolt vállalkozásnál valódi penziós ügyletek kamatráfordítása

8732 Egyéb valódi penziós ügyletek kamatráfordítása

8733 Kapcsolt vállalkozásnál kamatfedezeti ügyletek vesztesége

8734 Egyéb kamatfedezeti ügyletek vesztesége

874 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

8741 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése

8742 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése

8743 Tartós bankbetétek értékvesztése

8746 Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztés

8747 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése

8748 Tartós bankbetétek visszaírt értékvesztése

875-879 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

875 Forgóeszközök között kimutatott ...

8751 Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyam

8752 Hitelviszonyt megtestesítő ép ért., beváltásának árfolyamveszt.

8753 Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamveszt.

8754 Hitelviszonyt megtest. ép törl-kor realizált árfveszt.

876 Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

113

8761 Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesé

87621 Külföldi pénzértékre szóló eszk. és köt. püi-leg rendezett árfoly

8763 Külföldi pénz-re sz. eszk. és köt. mérlegfordulónapi ért. összevo

877 Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak

8771 Névérték felett vás. ép-k beker-i é. és névé közötti különb-ől az

8772 Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt vesztesége

8773 Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt vesztes

8774 Vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj

8775 Le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj

8776 Bekerülési értékben figyelembe nem vett, lehívott vételi opció op

878 Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások

8781 Behajthatatlan vásárolt követelés leírt összege

8782 Vásárolt követelés be nem folyt összege

8783 Vásárolt követelés értékesítésének vesztesége

879 Egyéb pénzügyi ráfordítások

8791 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó adott árengedmény (skontó)

8792 Közös üzemeltetés megtérítendő közös költsége

8793 Közös üzemeltetés átadott nyeresége

8794 Egyesülés működési költségeinek megtérített összege

88 Rendkívüli ráfordítások

881 Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke

882 Jogelőd gazd. társ-ban lévő megszűnt rész. nyilv. szerinti ért

883 Megszűnt részesedés vesztesége

884 Tőkekivon-nal tört. tőkeleszáll-nál a bevont rész. nyilv. szerin

885 Átal.-kor az átalakult társ-ban lévő megszűnt részesedés nyilv. s

886 Beolv.-kor a jogelőd gazd. társ-ban lévő megszűnt rész. nyilv. sz

887 Visszavás saját részvények, saját üzletrészek bevon. a nyilv. sze

888 Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege

889 Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások

8891 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke

8892 Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke

8893 Elengedett követelés könyv szerinti értéke

8894 Véglegesen fejlesztési célra adott támogatás

8895 Véglegesen nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök

89 Nyereséget terhelő adók

891 Társasági adó

114

9 Értékesítés árbevétele és bevételek

91-92 Belföldi értékesítés árbevétele

911 Fenntartótól kapott támogatás

912 Belföldi értékesítés árbevétele

921 Egyéb árbevétel ( támogatások )

923 Egyéb bevételek ( orvosi ktg. bev.)

93-94 Exportértékesítés árbevétele

931 Export értékesítés árbevétele

96 Egyéb bevételek

961 Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele

962 Érékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert ért

963 A mérlegkész. időp.-áig püileg rend, az üzleti évhez kapcs egyéb

9631 Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek

9632 Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártéríté

9633 Behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összeg

964 Utólag kapott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett enged

965 Céltartalék felhasználása

9651 Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása

9652 Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása

9653 Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása

966 Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

9661 Készletek visszaírt értékvesztése

9662 Követelések visszaírt értékvesztése

9663 Immateriális javak visszaírt értékvesztése

9664 Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése

967 Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás

9671 Költségvetésből kapott támogatás, juttatás

9672 Önkormányzattól kapott támogatás, juttatás

9673 Elkülönített alapoktól kapott támogatás, juttatás

968 Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege

969 Különféle egyéb bevételek

97 Pénzügyi műveletek bevételei

971 Kapott (járó) osztalék és részesedés

9711 Kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) osztalék és részesedés

9712 Egyéb kapott (járó) osztalék és részesedés

972 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

9721 Kapcsolt vállalkozásnak értékesített részesedés árfolyamnyeresége

115

9722 Egyéb értékesített részesedés árfolyamnyeresége

973 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

9731 Tartósan adott kölcsön (bankbetét) kapott (járó) kamata

97321 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai nem kapcsolt váll.

9733 Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat

9734 Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)

9735 Bef. jegyek kapott hozama, azok eladásakor, bevált-kor real. nyer

9736 Lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat

9737 Diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg

9738 Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége

974 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

9741 Forgóe között kimutat. kölcsön, váltóköv., pénze. után kapott kam

9742 Forgóe között kimutat. kamatozó ép-ok után kapott kamat

9743 Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat

9744 Forgóe között kimutatott diszkont ép-nál időar. elsz. összeg

9745 Forgóe között kimutat. ép-ok ért.-kor az eladási árban lévő kamat

9746 Valódi penziós ügyletek kamatbevétele

9747 Kamatfedezeti ügyletek nyeresége

975-979 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

975 Forgóeszközök között kimutatott ...

9751 Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyam

9752 Hitelviszonyt megtest. ép ért-nek, beváltásának árfnyer

9753 Diszkont ép ért. beváltásának árfolyamnyeresége

9754 Hitelviszonyt megtestesítő ép tör.-kor realizált árfolyamnyer.

976 Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség

9761 Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyereség

9762 Külföldi pénzértékre szóló eszk. és köt. püileg rendezett árfnyer

9763 Külföldi pénz-re szóló eszk. és köt. mérlegfordulónapi ért. össze

977 Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek

9771 Névérték alatt vás. ép beker ért és névért közötti különb. az elh

9772 Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolt nyeresége

9773 Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek elszámolt nyeresé

9774 Kiírt opcióért kapott opciós díj

978 Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek

9781 Könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt bevétel

9782 Vásárolt követelés értékesítésének nyeresége

979 Egyéb pénzügyi bevételek

9791 Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó kapott árengedmény (skontó)

9792 Közös üzemeltetés költségeinek átterhelt összege

116

9793 Közös üzemeltetés átvett nyeresége

9794 Egyesülés működési költségeinek átterhelt összege

98 Rendkívüli bevételek

981 Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott érték

983 Megszűnt rész. ellenében kapott eszk. és átvett köt. é-nek különb

984 Tőkekiv-al tört. tőkeleszáll-nál a bevont rész. névértéke fejében

985 Átal-kor a megszűnt részes-re jutó saját tőke összege

986 Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege

987 Visszavásárolt saját részvények, saját üzletrész bevonásakor névé

988 Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átadott köt. ö

989 Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek

9891 Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke

9892 Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke

9893 Hitelező által elengedett kötelezettség értéke

9894 Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás

9895 Véglegesen átvett (kapott) nem fejlesztési célú pénzeszköz

9896 Elévült kötelezettség összege

117

Tartalom I. A szabályzat célja, hatálya …………………………………………………………2 1.1. az iskola jogállása 1.2. az iskola alap adatai 1.3. az iskola eredeti alapítója 1.4. az iskola székhelye, postacíme 1.5. típusa 1.6. az intézménnyel együttműködő társintézetek, gimnázium, kollégium 1.7. az intézmény szakmai felügyelete 1.8. az iskola tevékenység szerinti besorolása 1.9. adószáma 1.10. telefonszáma 1.11. az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: 1.12. a bélyegzőt használók köre 1.13. a vezető benntartózkodása 1.14. a belépés és benntartózkodás rendje 1.15. a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.16. hivatali idő 1.17. a fenntartó irányítása

II. Az iskola tevékenységi köre……………………………………………………………...4 2.1 az iskola alaptevékenysége 2.2 az iskola vállalkozási tevékenysége 2.3 az iskola tevékenységi körének jellemzői 2.4. szakmai képzés 2.5 külföldi kapcsolatok 2.6 felvétel 2.7 szakmai vizsga III. Az iskola fenntartója és vezetése ………………………………………………………..7 3.1 az iskola fenntartója 3.2 döntési jogkör 3.3 jóváhagyási jogkörök 3.4 ellenőrzési jogkör 3.5 az igazgató jogállása 3.6 az igazgató feladata-, jog- és hatásköre 3.7 igazgatóhelyettes – az igazgatóhelyettes jogállása IV. Beosztott munkatársak,feladat és hatáskörük, tanulói jogviszony ………………..10 4.1 pedagógusok 4.2 a pedagógusok jogai és kötelezettségei 4.3 az osztályfőnökök feladatköre 4.4 ügyintézők 4.5 a gazdasági ügyintéző feladat- és hatásköre 4.6 iskolatitkár – az iskolatitkár feladata- és hatásköre 4.7 kisegítő dolgozók 4.8 helyettesítések rendje 4.9 munkáltatói jogok gyakorlása 4.10 munkakörök átadásának – átvételének rendje

118

4.11 az iskola tanulói V. Az iskola működése ……………………………………….............................................. 15 5. vezető/tanácsadó testületek, értekezletek 5.1 nevelőtestület tagjai 5.1.2 nevelőtestület feladata 5.1.3 nevelőtestület hatásköre 5.1.4 nevelőtestület véleményezési, javaslattételi jogköre 5.2. szakmai munkaközösség 5.2.1. szakmai munkaközösség tagjai 5.2.2.szakmai munkaközösség feladatai 5.2.3.szakmai munkaközösség hatásköre 5.3. Szülői munkaközösség 5.3.1. Szülői szervezet szabályzata, célja 5.3.2. Szülői szervezet személyi hatálya 5.3.3. Szülői tanács működésének feltételei 5.3.4. Szülői munkaközösség feladata 5.3.5. Szülői munkaközösség általános joga 5.3.6. Szülői munkaközösség döntési jogköre 5.3.7. Szülői munkaközösség kezdeményezési és javaslattételi jogköre 5.3.8. Szülői munkaközösség jogorvoslati jogai 5.3.9. Szülői munkaközösség kötelessége 5.3.10. Szülői munkaközösség tagjainak kötelessége 5.3.11. Szülői munkaközösség megválasztásának rendje 5.3.12. Szmk elnök feladata 5.3.13. Szmk elnökhelyettes feladat 5.4. Összdolgozói értekezlet 5.5. szülői értekezlet, fogadóóra, információcsere 5.6. fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása VI. Az iskola költségvetése …………………………………………………………………19 VII. Az intézmény működési rendje ……………………………………………………...19 7.1 az intézmény nyitva tartása 7.2 az iskola tanulóinak benntartózkodása 7.3 a hivatalos ügyek intézése 7.4 a kulcs használat rendje 7.5 Általános munkarend 7.6 Csöngetési rend 7.7 Tanórán kívüli foglalkozások 7.8 A működés egyéb szabályai 7.9 A tanulók biztonságát szolgáló tevékenységek 7.10 Hagyományos rendezvények, a tanév fontosabb eseményei VIII. Egyéb rendelkezések …………………………………………………………………22 IX. Záró rendelkezések ……………………………………………………………………..23

119

Melléklet: 1.. Könyvtár szabályzat…………………………………………………………….…….2,

1. Szülői Munkaközösség nyilatkozata…………………………………….……….…….…27

2. Szülői Munkaközösség Tagjainak névsora …………………………………………..….28

3. Rekvizit kiadás rendje ………………………………………………………………..…..29

4. Művészeti Tanács működési szabályzata ……………………………………...…..……..30

5. Házirend ………………………………………………………………………….……....31

6. Iratkezelési szabályzat…………………………………………………………...….…….40

7. Számviteli politika – általános rendelkezések - ………………………………….........…49

8. Számviteli politika – pénzkezelési szabályzat - ……………………………………….…59

9. Számviteli politika - eszközök és források értékelési szabályzata ……………….……...79

10. Számviteli politika – leltárkészítési és leltározási szabályzat ……………………………88

11. Számviteli politika – Számlarend ……………………………………………………..…98