SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT87)-SZMSZ_2017.-_UJ.docx · Web viewSzülők írásbeli tájékoztatása Minden csoport saját üzenő táblával rendelkezik, melyen tájékoztatják

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde

7759 Lánycsók, Dózsa utca 30.


2017.

Intézmény OM azonosítója:027060

Készítette:Szabóné Villányi Marianna

intézményvezető aláírásLegitimációs eljárás- Az érvényességet igazoló aláírások:

……..……………... határozatszámon elfogadta:

Rauscher Gyöngyinevelőtestület nevében

Csötönyi Gábornéalkalmazottak nevében

Véleménynyilvánítók:

Katzenberger-Sas SzilviaÓvodai Szülői Szervezet nevében

………………………határozatszámon jóváhagyta:

Lánycsók Község ÖnkormányzatFenntartó

Egyetértését kinyilvánította:Schwarczkopf Ádámné

Német Nemzetiségi Önkormányzat nevébenHatályos: a kihirdetés napjától (2017.09.01.)

A dokumentum jellege: nyilvánosIktatószám:


Tartalomjegyzék

1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.......................................................................................11.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat..............................................................................11.2.Az SZMSZ jogszabályi alapja..........................................................................................11.3.SZMSZ hatálya.................................................................................................................21.4.Az SZMSZ hatálybalépése...............................................................................................21.5.Az SZMSZ felülvizsgálata................................................................................................31.6.Az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága...........................................................3

2.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI....................................................................42.1.Intézményi adatok.............................................................................................................42.2.Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja...................................................................52.3.Az intézmény bélyegzőjének használata..........................................................................52.4.Az intézmény működési alapdokumentumai....................................................................5

3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA................................................73.1. Az óvodavezetés szervezeti felépítése.............................................................................7

3.1.1. Az óvoda szervezeti felépítése..................................................................................73.1.2. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség.....................................................................8

3.2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje..................................................................83.3. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás.............................................................93.4. Az intézményvezetéssel és intézmény működésével kapcsolatos munkakörök..............9

3.4.1. Intézményvezető.......................................................................................................93.4.2. Intézményvezető-helyettes......................................................................................103.4.3. Szakmai munkaközösség vezető.............................................................................11

3.5. Az óvoda vezetősége......................................................................................................123.6. Óvodapedagógusok........................................................................................................123.7. Az óvoda dolgozói.........................................................................................................14

4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE..................................144.1. Gyermekek közössége...................................................................................................144.2. Alkalmazotti közösség...................................................................................................144.3. A nevelőtestület.............................................................................................................154.4. A nevelőtestület jogosítványai.......................................................................................154.5. A nevelőtestület értekezletei..........................................................................................164.6.Alkalmazotti közösség értekezlete..................................................................................164.7. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége.........................................................164.8. Szülői közösség..............................................................................................................174.9. A Szülői Szervezet.........................................................................................................18

5. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE....................................................................................195.1. Az intézményben dolgozók munkarendje......................................................................195.2. Helyettesítési rend..........................................................................................................205.3. Szabadság igénybevételének módja...............................................................................215.4. A gyermekek fogadása, az intézmény nyitva tartása.....................................................215.5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés....................................................................235.6. Az óvodai elhelyezés megszűnése.................................................................................255.7. Belépés és benntartózkodás rendje................................................................................255.8. Gyermekek fogadása, és kiadása...................................................................................255.9. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések...................................26

6. A NEVELŐMUNKA BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉSE..............................................276.1. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:..........................................................27


7. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA...............................307.1. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok...............................................................30

8. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE...............319. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI, A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)...........................................................................................................................32

9.1. Általános előírások.........................................................................................................329.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén..................................339.3. Egyéb védő-, óvó előírások............................................................................................34

A pedagógus feladata és kötelessége:...............................................................................35A dajkák feladata és kötelessége:.....................................................................................35

10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK.....................................3511. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE...........................................................37

11.1. A hagyományápolás célja............................................................................................3711.2. Hagyományaink és ünnepeink.....................................................................................3711.3. Általános rendelkezések...............................................................................................3811.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok.............................................................38

12. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE FORMÁJA, MÓDJA.....................................3913. EGYÉB RENDELKEZÉSEK.............................................................................................40

13.1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások......................................................4013.2. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje...............40

14. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK, ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE................40

14.1. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje.........4014.2. Tárolt dokumentumok kezelési rendje.........................................................................41

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...............................................................................................42ZÁRADÉK...............................................................................................................................43

MELLÉKLETEK:

1. Helyi értékelési szabályzat2. Adatkezelési szabályzat


1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ az óvoda pedagógiai programjában rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.2.Az SZMSZ jogszabályi alapja

- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról- 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

- 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről- 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-

szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról- 138/1992. (X.8.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a

közoktatási intézményekben- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)- 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

(Ámr.) - 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok

és szakágazatok osztályozási rendjéről- 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és

belső ellenőrzéséről (Ber.)- 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)- 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről- 33/1998.NM rendelet a munkaköri illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi

vizsgálatáról és véleményezéséről- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól- 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1


- 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről- 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

követelményeiről - 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

védelméről - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról- 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról- 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról- 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati

feladatairól- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának szabályairól- Az intézmény hatályos alapító okirata- Nevelőtestületi határozatok- Vezetői utasítások

1.3.SZMSZ hatálya

Az SZMSZ tárgyi hatálya a köznevelési intézményünk működésére, külső és belső kapcsolataira:

Személyi hatálya kiterjed:

- az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, - az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre,

illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában,- a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire.

Területi hatálya kiterjed:

- az óvoda területére, - az óvoda által szervezett- a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó-óvodán kívüli

programokra,- az intézmény képviselete vagy külső kapcsolattartás megvalósulása során a külső

helyszínekre.

1.4.Az SZMSZ hatálybalépése

Az SZMSZ-t az intézményvezető terjeszti elő, és a nevelőtestület fogadja el a Szülői Szervezet véleményezése mellett.

Az SZMSZ az intézmény vezetőjének a jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

2


Az SZMSZ módosítására abban az esetben kerülhet sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.

Az SZMSZ eljárásjogi megfelelőssége:

- Javaslattételi jog: szülői közösség,- Véleményezési jog: szülői közösség,- az óvodai közalkalmazotti képviselőt minden dokumentum tekintetében általános

véleményezési jog illeti meg- Egyetértési jog: fenntartó, működtető, Nemzetiségi Önkormányzat határozata (egyetértő

nyilatkozat)- Elfogadás: nevelőtestület- Jóváhagyás: fenntartó

1.5.Az SZMSZ felülvizsgálata

Az SZMSZ felülvizsgálata kötelező, ha az intézmény működésében változás történik, továbbá, ha ezt a jogszabály előírja.

1.6.Az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapdokumentumait az intézmény valamennyi alkalmazottja, munkatársa, valamint a gyermekek szülei megtekinthetik nyomtatott formában, helyben szokásos módon.

Helyben szokásos módon az intézményvezető irodájában, az intézményvezető által hitelesített másolati példányban hozzáférhető:- Pedagógiai program- SZMSZ- Házirend.A dokumentumok elhelyezéséről a szülők a szülői értekezleteken kapnak tájékoztatást. Kérdéseikre is szülői értekezleten kapnak választ.

Információ az alapdokumentumokról az intézményvezetőtől is kérhető.

A házirendet a beiratkozáskor kézhez kapják a szülők, ezen kívül valamennyi csoport faliújságán megtekinthető.

Az SZMSZ nyilvánosságra hozatala (közzététele) tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak megfelelően irányadóak, illetve alkalmazandók.

3


2.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.1.Intézményi adatokAz intézmény neve Lánycsóki Óvoda Az intézmény címe (székhely) 7759 Lánycsók, Dózsa utca 30.Telefon/fax 69/364-474Mobil 20/669-2041E-mail cím [email protected] intézmény jellege Köznevelési intézményAz intézmény típusa Egységes óvoda-bölcsődeOM azonosító 027060Alapító Lánycsók Község ÖnkormányzatFenntartó Lánycsók Község ÖnkormányzatPIR szám 630270Adószám 16629280-1-02Felvehető maximális gyermeklétszám 75 főCsoportok száma 3 (2 óvodai csoport – felvehető gyerekek

száma: 50 fő 1 egységes óvoda-bölcsődei csoport:

Felvehető gyerekek száma: 15 óvodás (3-7 éves), 5 bölcsődés (2-3 éves)

Intézményi szakfeladatok:- Szakágazat száma:

851020 Óvodai nevelés- Szakfeladat száma:

091110 Óvodai nevelés, ellátás104031 Gyermekek bölcsődei ellátása091130 Nemzetiségi óvodai ellátás091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása integrált formában091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben098021 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

A költségvetési szerv alaptevékenységei:A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Kettő és fél éves korától felvehető a gyermek, ha van hely. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik.Az egységes óvoda-bölcsődei csoportba maximum 5 fő vehető fel (2-3 éves).Az intézmény biztosítja a német nemzetiségi óvodai nevelést.Az óvoda ellátja az ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését a szakértői bizottság véleménye alapján.Az intézmény ellátja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését.

4

mailto:[email protected]


2.2.Az intézmény jogállása, gazdálkodási módja

Közoktatási intézményünk önálló jogi személy.Alapító: Lánycsók Községi ÖnkormányzatFenntartó és felügyeleti szerve: Lánycsók Községi ÖnkormányzatCíme: 7759 Lánycsók, Kossuth Lajos u. 3.Gazdálkodási besorolása: önállóan működőAz intézményi vagyon haszonélvezeti joga az alapítót illeti.Az intézmény fenntartás és működési költségei a fenntartót terhelik.Az évenkénti jóváhagyott költségvetés irányozza elő a feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket.A feladat ellátását szolgáló vagyon: a 467/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, mely 1019m2 nagyságú, valamint a költségvetési szerv leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon.A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: az épület és azok berendezéseinek tulajdonjoga Lánycsók Község Önkormányzatáé. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló vagyontárgyakat, a nevelő feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg azokat.

2.3.Az intézmény bélyegzőjének használata

Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata:Lánycsóki Óvoda

7759 Lánycsók, Dózsa u.30.A körbélyegző felirata:

Lánycsóki Óvoda Baranya Megye – Lánycsók

Az intézmény bélyegzőinek használatára az intézményben az alábbi személyek jogosultak:- intézményvezető- intézményvezető helyettes- óvodatitkár.

2.4.Az intézmény működési alapdokumentumai

A törvényes működést az alábbi, hatályos jogszabályokkal összhangban álló dokumentumok határozzák meg:

Alapító okiratAz óvoda jogszerű működését a 45/2017.(VI.27.) határozat számú alapító okirat, és a nyilvántartásba vétel biztosítja.

Az alapító okirat tartalmazza:- Az alapító, a fenntartó neve és címe (székhelye)- Az intézmény neve, címe (székhelye, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona,

rendelkezési joga, gazdálkodási jogosítványa)- A csoportok száma, a maximális gyermek létszám.- Az intézmény alaptevékenységei

5


A pedagógiai programAz óvoda szakmai működését, feladatait Az óvodai nevelés országos alapprogramja, A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a „Tevékenység központú nevelési program” határozza meg, mely tartalmazza:

- az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,- azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek

személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

- a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentő speciális fejlesztő tevékenységet,- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,- a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,- a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,- nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és

nyelvének ápolásával járó feladatokat,- az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, - a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,- a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

A pedagógiai programot a nevelőtestület közreműködésével az óvoda vezetője készítette el, a nevelőtestület fogadta el. A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Szülői Szervezet véleményezte, majd a fenntartó hagyta jóvá.

Fenntartói határozat száma: 103/2004. (VI.29.) és a 56/2004.(VI.29.)

SZMSZ

Az intézmény működését meghatározó dokumentum a szervezeti és működési szabályzat.

Házirend

Az intézmény házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai élet rendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirendet a nevelőtestület az Szülői Szervezet véleményének kikérésével fogadja el.

Az intézmény éves MunkaterveAz intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves pedagógiai munkatervet az intézményvezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el.Tartalmi elemei a következők:- A konkrét pedagógiai és egyéb feladatok,- A nevelési év rendje,- A nevelési év kezdő és befejező napja,- A kitűzött időpontok és határidők dátuma,- Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontja, felhasználása,- Szünetek időtartama,- Nyári zárva tartás ideje,- Az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontja,- Az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontja,- A munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolása,

6


- A nevelési év rendje – szülői szervezet választmány véleményezésével,- A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok,- Gazdálkodási, tanügy-igazgatási, munkáltatási feladatok,- Várható fejlesztések,- Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezése,- Minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdés.- Mellékletei: gyermekvédelmi felelős, valamint a fejlesztőpedagógus munkatervek,

ügyeleti beosztás.

Éves beszámolóA nevelési évről készített szakmai beszámolót az intézmény vezetője készíti el a megvalósulás tükrében. A dokumentumot ismerteti az alkalmazotti közösséggel, nevelőtestület tagjaival. Az éves beszámoló minden évben június 15-ig leadásra kerül a fenntartó részére.Tartalmi elemei a következők:- az intézmény mérete, alkalmazottak és ellátottak száma,- működésének rendje,- az alapfeladat ellátásának összetettsége,- az intézményi célok és eredmények összevetése (előirányzatok feltárása, problémafeltárás,

megoldási javaslatok)- az intézmény, mint szolgáltató,- az intézmény, mint partner,- szakmai és működési tevékenység elemzése.

3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

3.1. Az óvodavezetés szervezeti felépítése(2011. évi CXC. törvény 1-2. melléklete szerint)

3.1.1. Az óvoda szervezeti felépítése Óvodavezetésmagasabb vezető beosztású: óvodavezetőmagasabb vezető beosztású: óvodavezető-helyettes Alkalmazotti közösség

Az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott:- a nevelőtestület tagjai,- a nevelőmunkát közvetlenül segítők: dajkák, pedagógiai asszisztens, óvodatitkár- egyéb munkakörben dolgozók: konyhai dolgozó, udvaros Nevelőtestület/óvodapedagógusok

Az óvodában foglalkoztatott valamennyi óvodapedagógus. Szakmai munkaközösségPedagógusokból álló közösség, akik a nevelőmunka fejlesztése érdekében az óvodában tevékenykednek. Közalkalmazotti képviselő

7


3.1.2. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségA 2007. CLII. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünkben foglalkoztatottak közül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van az intézményvezetőnek és az intézményvezteő helyettesnek.

Hivatali titoknak minősül:- amit a jogszabály annak minősít,- a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok,- a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat,- továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy zavartalan működés biztosítása, illetve

az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében annak minősít.

Az óvodában dolgozó közalkalmazottak kötelesek a gyermekekre vonatkozó és az óvoda életével kapcsolatos titkokat megőrizni!

3.2. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a fenntartó képviselő-testülete által kerül kinevezésre, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

Az intézmény képviseletére jogosultak:- a mindenkori kinevezett óvodavezető- illetve annak távolléte esetén, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az

irányadó.

8

Óvodavezető

Óvodavezető helyettes

Nevelőmunkát segítők

Nevelőtestület Irodai alkalmazott

Közalkalmazotti képviselő

Szülői Szervezet


3.3. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei az alábbiak:- Óvoda nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges –

óvodapedagógus – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,- pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,- legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,- a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre,

teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

Az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.

A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A szervezeti és szakmai tekintetben, önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel.

3.4. Az intézményvezetéssel és intézmény működésével kapcsolatos munkakörök

3.4.1. IntézményvezetőAz intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. Az Nkt. 69.§ (1) bekezdésének értelmében a köznevelési intézmény vezetője - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, - önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a

munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,

kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt.

Az Nkt. 69.§ (2) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért,

9


- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

- önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

- a nemzeti ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a

gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,

- a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő

együttműködésért, - a gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért.

A kiadmányozás eljárásrendje

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben. meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője.

Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat egyéb alkalmazottnak.

Az intézmény képviselőjeként történő eljárásrend

A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.

3.4.2. Intézményvezető-helyettesAz óvodavezető-helyettes az óvodavezető közvetlen munkatársa. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.

Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető meghatároz.

Munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően, személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.

Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére, pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő problémák jelzésére.

A vezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Kiválasztása és megbízása, az óvodavezető hatásköre. Az óvodavezető-helyettes részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg.

10


Az intézményvezető-helyettes feladatai:

Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendői:- Segíti az éves statisztika elkészítését.- A statisztika számára összesíti a mulasztási naplók adatait, az óvodatitkár segítségével

havi szinten nyilvántartást vezet a gyermekek hiányzásáról (az állami támogatás elszámolásához).

- Folyamatos nyilvántartás vezet a körzetes óvodaköteles gyermekek óvodai jelentkezéséről.

- Nyomon követi az óvodatitkár térítési díj befizetéssel kapcsolatos munkáját.- Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és

azok tartalmát.- Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását.- A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi és a hiányosságokat azonnal

jelzi az intézményvezetőnek.

Munkáltatói-humánpolitikai feladatok:- Naprakészen vezeti a szabadság nyilvántartást és elkészíti a szabadságolási ütemtervet.- Elkészíti a dolgozók munka-időbeosztását, ügyeleti rendjét és nyomon követi ezek

betartását.- Megszervezi és ellenőrzi a pedagógiai munkát segítő munkatársak napi munkáját- Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését és erről tájékoztatja a vezetőt.- Az óvodapedagógusok aktuális havi munkaidő nyilvántartás- és jelenléti ív

dokumentációját elkészíti.- Ellenőrzi az óvodapedagógusok munkaidő nyilvántartásának adminisztrálását és a

jelenléti ív vezetését, szükség esetén a helyettesítés megfelelősségét.- Figyelemmel kíséri a KIR gyermek és dolgozói adatok naprakész rögzítését.- A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását.- Személyes példájával támogatja a jó munkahelyi légkör kialakulását, annak megtartását.

Gazdasági és adminisztratív feladatok:- A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást.- Javaslatot tesz szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre.- Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesülés rendjét.- Teljesítésigazolási, utalványozási jogkört gyakorol a vezető megbízása alapján.- Feladata az intézmény költségvetésének ismeretében a takarékos gazdálkodás, az

intézményi vagyon őrzése, védelme.

A vezetők helyettesítési rendjeA nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény biztonságos működéséért. Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az intézményvezető-helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.Az óvodavezető és helyettese betegsége vagy más okból való távolléte esetén a vezetői feladatokat a közalkalmazotti képviselő látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3.4.3. Szakmai munkaközösség vezetőA nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül a hatályos jogszabály alapján a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt

11


választ, akit az intézményvezető bíz meg, aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzi.

Feladata:- a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése,- a munkaközösség működési tervének elkészítése,- a működéshez szükséges feltételek biztosítása,- értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése,- az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele,- a pedagógiai munka színvonalának emelése,- az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel.

A szakmai munkaközösség vezető összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el.

3.5. Az óvoda vezetősége

Az intézmény vezetői:- az óvodavezető- az óvodavezető-helyettes- közalkalmazotti képviselő- a szakmai munkaközösség vezető

Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevőjoggal rendelkezik.

Az óvoda vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzés szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

A Közalkalmazotti képviselő és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti képviselő és az óvodavezető feladata.

3.6. Óvodapedagógusok

Az óvodapedagógus alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel, büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, nevelése, oktatása, melyet az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a helyi pedagógiai program szerint önállóan és felelősséggel köteles elvégezni.

Alapfeladata az Nkt. alapján:- Nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről,

tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót,

12


- Figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.

- Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozzon a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra.

- Felelős a rábízott gyermekek testi épségének megőrzéséért. - Biztosítsa a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. - A csoportszobában és a közös helyiségekben az óvoda további helyiségeivel harmonizáló

esztétikus környezetet teremtsen. - Szervezze meg és teremtse meg a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely,

idő, eszköz). - A részképességekben elmaradt, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg

foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel.

- A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse. - Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, támogassa önmegvalósításukat. - Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés

magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. - Nevelje a gyermekeket egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek

megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre.

- A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

- A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.

- Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, ismerje és használja az információs és kommunikációs technológiák adta lehetőségeket.

- Nevelő-oktató munkáját az intézmény saját pedagógiai programjában meghatározottak szerint, a gyermekcsoporthoz és azok életkorához igazítva szakszerűen tervezze meg és irányítsa a gyermekek tevékenységeit.

- Folyamatosan figyelje, ellenőrizze, mérje, értékelje a gyermekek teljesítményét, fejlődését és erről a személyiséglapon írásos feljegyzést készítsen, észrevételeiről váltótársát, felettesét informálja, az érintett gyermek szüleit szükség esetén tapintatosan tájékoztassa.

- Megfelelő felkészültséggel, felkérésre mentori feladatokat vállaljon. - A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket az

idevonatkozó jogszabályok határoznak meg. - A törvényben megfogalmazott módon és időben tegyen eleget a minősítés valamint a

tanfelügyeleti eljárás rá vonatkozó előírásainak. - Gyakorolja a reális önértékelést, önreflexiót. - Legyen tisztában a kompetenciák jelentőségével. - A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és

adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. - Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai

ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - Megőrizze a hivatali titkot. - Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. - A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

13


Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. A pedagógusnak hétévenként legalább egy alkalommal-jogszabályban meghatározottak szerint 120 órás továbbképzésen kell részt vennie. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét

A fejlesztőpedagógus feladatai:- felmérések elvégzése, egyeztetés az óvónőkkel- munkaterv és értékelés készítése- fejlesztési tervek elkészítése- eszközök készítése- fejlesztés, fejlődési naplók vezetése- kontroll vizsgálatok elvégzése- fogadóóra a szülőknek

3.7. Az óvoda dolgozói

Az óvoda dolgozóit az Nkt. előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.Az óvodapedagógusok köre: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodapedagógusok. Minden óvodapedagógus – a törvény erejénél fogva – tagja a Nemzeti Pedagógus Karnak.A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és egyéb alkalmazottak.

4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, BELSŐ KAPCSOLATRENDSZERE

4.1. Gyermekek közössége

A nagyjából azonos életkorú gyerekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek törvényileg szabályozott maximuma óvodai csoport esetében 25 fő, egységes óvoda-bölcsődei csoport esetében 15 fő 3-7 éves korú, és 5 fő 2-3 éves korú.Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, ha azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá, ha a nevelőtestület kezdeményezi.Az óvodában 3 gyermekcsoport működik, nevük: Napocska, Pillangó, Katica.

4.2. Alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

14


Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdek-képviseleti lehetőségeit jogszabályok, elsősorban a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az Nkt. (illetve a hozzá kapcsolódó hatályos rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti.

A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor.Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán az óvodavezető szükség szerint hívja össze az alkalmazotti értekezletet. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletekről témától függően jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül.

4.3. A nevelőtestület

Nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.

4.4. A nevelőtestület jogosítványai

A nevelőtestületünk a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint az intézményi működést befolyásoló jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestületünk az alábbi kérdésekben dönt:- a pedagógiai program elfogadásáról,- az SZMSZ elfogadásáról,- a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,- a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadásáról,- a továbbképzési program elfogadásáról,- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,- a házirend elfogadásáról,- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény tartalmáról,- jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestületünk véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

15


4.5. A nevelőtestület értekezletei

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni- az óvodavezető,- a nevelőtestület tagjai egyharmadának,- szülői szervezet, kezdeményezésére.

A nevelőtestületünk meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.A nevelőtestületünk a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestületünk rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A nevelőtestületünk egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:- nevelési évet nyitó értekezlet,- őszi nevelési értekezlet,- tavaszi nevelési értekezlet,- nevelési évet záró értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel (50%+1 fő) hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki.

4.6.Alkalmazotti közösség értekezlete

Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.

Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg.

A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában.

4.7. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége

A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre.

16


A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az óvodában, az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség is létre hozható.

4.8. Szülői közösség

Szülői jogok, kötelességek és a tájékoztatás rendjeSzülői (gondviselői) jogok

Igényelje, kezdeményezze:- a tárgyilagos tapasztalatszerzést, ismeretközvetítést- nevelési időn túli tevékenységek szervezését- a vallás és hitoktatást

megismerje- az óvoda helyi pedagógiai programját- SZMSZ-t és Házirendet - A gyermekek fejlődésének nyomon követését

részt vegyen:- a Szülői Szervezet munkájában - a szülői képviselők megválasztásában- az érdekeit érintő döntések meghozatalában- az óvoda munkájában- vezetői engedéllyel gyermeke csoportjának tevékenységeiben- együttműködjön gyermeke óvónőivel

választó és választható legyen a szülői szervezetbe írásbeli javaslatot tegyen és arra 30 napon belül érdemi választ, kapjon.

Szülők kötelességei Gondoskodjék, illetve biztosítsa gyermeke:

- Testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődés feltételeit- nevelését, illetve képzési kötelezettségének teljesítését

Figyelje és segítse gyermeke:- személyiségének sokoldalú fejlődését- közösségi életmódra felkészítését- a Házirend és a magatartási szabályok elsajátítását

Kapcsolatot tartson rendszeresen gyermeke pedagógusaival Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőjének, dolgozóinak jogait, emberi

méltóságát Intézkedjen gyermeke jogainak érdekében.

Szülők szóbeli tájékoztatásaAz óvoda vezetője és pedagógusai a gyermekekkel kapcsolatos tudnivalókról a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást adnak. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás, beszélgetéseken történik.

17


Szülői értekezletek rendje: a csoportok szülői közössége számára az intézmény vezetősége nevelési évenként legalább kettőször, a munkatervben rögzített időpontban rendes szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézmény vezetője, az óvónők és a Szülői Szervezet a problémák megoldására. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól.Az egyéni beszélgetések rendje: a szülők és óvónők, gondozónő között egyeztetett időpontban történik. Ekkor a problémák megbeszélése mellett a gyermekek egyéni fejlődésének elemzésére is sor kerül. A szülők tájékozódhatnak gyermekükről készült írásos feljegyzésekről.

Szülők írásbeli tájékoztatásaMinden csoport saját üzenő táblával rendelkezik, melyen tájékoztatják a szülőket az aktuális információk mellett az óvónők, a vezető, a logopédus, a gyógypedagógus, a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségeikről.A bejáratnál elhelyezett központi faliújságon mindenki számára érdekes információkat teszünk közzé.

Szülői Szervezet és a kapcsolattartásA szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. A gyermekcsoportok szülői közösségével a gyermekek óvónője tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait a csoportok szülői képviselői juttatják el az óvodavezetőhöz.Az óvodai Szülői Szervezet képviseleti úton választott Szülői Szervezet, mert a gyermekek szüleinek több mint 50 % -a választotta meg. Ezért a Szülői Szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben.

4.9. A Szülői Szervezet

Az óvodában, a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Az óvodában, a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

A megbízott szülők tanácskozási joggal részt vehetnek a nevelőtestületi értekezleten. Abban az esetben amikor a nevelőtestület gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésről dönt, szavazati joggal is élhetnek.

Az óvoda vezetőjének az óvoda Szülői Szervezetét nevelési évenként két alkalommal össze kell hívnia annak érdekében, hogy tájékoztatást adjon az óvoda feladatairól, tevékenységéről.Az óvodai Szülői Szervezet vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van.

Az óvodai Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:- az óvodai SZMSZ kialakításában,- a házirend kialakításában,- az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor,

18


- a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában,- dokumentumok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban,- intézmény tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatban,- gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban.

A gyermek, a kiskorú szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni- minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a gyermekre, szülőre fizetési kötelezettség

hárul,- a gyermek esetén a jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, szünetelésével, az óvodai

foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatos ügyekben, és- minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

5. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1. Az intézményben dolgozók munkarendje

A munkarendet úgy kell összeállítani, hogy nyitástól zárásig óvodapedagógus felügyelete mellett tartózkodjanak a gyerekek az intézményben. Az óvodapedagógusok délelőtti, illetve délutáni munkarendben teljesítik kötelezően előírt csoportban való tartózkodásukat.

Minden közalkalmazott rendszeresített jelenléti íven napi munkaidő nyilvántartást vezet, melyet mind az alkalmazott, mind a vezető aláírásával hitelesít.

Az óvodavezető teljes munkaidő és a kötött, csoportban eltöltött óraszám közti időszakot felkészülésre, vezetési feladatok végzésére fordítja, amely történhet az óvodában kívüli helyszíneken is: beszerzések, értekezletek, pedagógiai konferenciák, gazdasági megbeszélések, továbbképzések stb.

Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá

eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjén a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető változtathat. A munkabeosztás összeállításánál fontos alapelv a pedagógusok egyenletes terhelése.

19

Óra/hét Teljes munkaidő

Kötött munkaidő (csoportban)

vezető 40 10vezető helyettes 40 26közalkalmazotti képviselő 40 32 (28)munkaközösség vezető 40 26mentor 40 26óvodapedagógus 40 32gyakornok 40 26pedagógiai asszisztens 40 40gondozónő 35 35óvodatitkár 30 30dajka 40 -


A közalkalmazotti jogviszony alatt azonban felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek rendkívüli munkavégzést tesznek szükségessé.

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő-, a munkaidőkereten felüli munkavégzés, amelyet baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhet el a vezető. A vezető a mindenkori, közalkalmazottakra vonatkozó munkajogi jogszabályok szerint jár el ilyen esetekben.

Amennyiben a közalkalmazotti képviselőnek pozíciójából adódó feladata keletkezik, azt 5 nappal az esedékesség előtt jelzi a vezetőnek. Ezekben az esetekben csökkenti a vezető az alábbi táblázatban zárójelben jelölt óraszámra heti kötött munkaidejét.

A nem pedagógus munkaköröket betöltők heti teljes munkaideje szintén 40 óra. Valamennyi dolgozó konkrét feladatait a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák.

Az alkalmazottnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell oly módon és időpontban, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen.

A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon a munkaidő megkezdése előtt egy órával jelezni kell az óvodavezetőnek. Betegség esetén az orvosi igazolást a felülvizsgálat napján kell leadni az óvodatitkárnak.

Az óvoda minden dolgozója köteles munkahelyén olyan állapotban, és időpontban megjelenni, hogy munkaideje kezdetekor munkavégzésre készen álljon.

5.2. Helyettesítési rend

Az óvodavezetőnek, és helyettesei közül egyiküknek a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, a nyitvatartási idő alatt.

A pontos és naprakész információ áramlás érdekében 2 hetente megbeszélést tartanak, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen.

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a vezető helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható-egy hétnél hosszabb távollét esetén-a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

Az intézmény vezetői feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:- az óvodavezető helyettese…ha ő távol van, akkor- a közalkalmazotti képviselő… az ő távolléte esetén- az intézményben tartózkodó legidősebb pedagógus.

A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:- a helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének

érdekében járhatnak el.

20


- intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiban foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.

- intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

Óvodapedagógus hiányzása esetén elsősorban az egy csoportban dolgozó óvónők helyettesítik egymást, figyelembe véve az egyenletes terhelést, mindkét csoportban dolgozó óvodapedagógus akadályoztatása esetén másik csoport óvodapedagógus helyettesít az adott csoportban, akit a vezető jelöl ki.

Dajka hiányzása esetén, a csoportban dolgozó óvodapedagógusok munkaátszervezéssel, illetőleg a más csoportban dajkai munkakört ellátók helyettesítik. A túlmunkát a vezető rendeli el szóban vagy írásban.

Pedagógiai asszisztens hiányzása esetén, munkaátszervezéssel.Konyhás hiányzása esetén munkaátszervezéssel történik a helyettesítés.

5.3. Szabadság igénybevételének módja

Az intézmény dolgozóinak szabadság megállapítása, szabadság kiadása az érvényes jogszabályok, rendeletek alapján történik.Az óvodavezető, az alkalmazottakkal történt egyeztetés után, legkésőbb tárgyév május 31-ig, nyári szabadságolási tervet készít, és azt megismerteti az érintettekkel.

5.4. A gyermekek fogadása, az intézmény nyitva tartása

A nevelési év szeptember 1.-től - augusztus 31.-ig tart, mely két részből áll. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik.Szorgalmi időszak (09. 01.-06. 01-ig), mely időszak alatt a gyermekek részére a Pedagógiai Program szabályozásának megfelelve foglalkozásokat szerveznek.

Dokumentum: Csoport Heti rendje

Nyári időszak (06. 01. - 08. 31-ig), mely idő alatt Az óvodai csoport szervezett foglalkozások nélkül működik A nyári óvodai élet dokumentálása: csoportnaplóban Az óvoda bezár 08.01-08.31-ig. Ekkor történik az óvoda szükség

szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárás időtartamát a fenntartó határozza meg.

A nyári zárás időtartamáról a szülők legkésőbb minden év 02.15-ig a faliújságon, valamint a szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

Az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajka nyitja. A bejárati ajtók nyitva illetve zárva tartását a csoportok napirendje

határozza meg, melyet minden nevelési év elején az éves Munkatervben kell rögzíteni és a szülőkkel az első szülői értekezleten illetve a szülői hirdető táblán kerül ismertetésre.

A hivatalos ügyek intézése a vezetői irodában történik.

21


A nevelési év rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így az óvoda éves munkatervében meghatározásra kerül:

A nevelőtestületi értekezletek időpontja A rendezvények és ünnepségek módja és időpontja A nevelés nélküli munkanapok programja és időpontja A szülői értekezletek időpontja és témája A nyílt napok megtartásának rendje és ideje A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet

időpontjaA nevelési év helyi rendjének megfelelően a tűz – és balesetvédelmi feladatokat az első héten ismertetik a gyermekekkel, év közben a szükségletnek megfelelően.A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor.

A nyitva tartás rendje

Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Szombaton és vasárnap az intézmény zárva tart. Kivéve a hivatalosan átütemezett munkanapokon. Rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt Lánycsók Község Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el.

Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 630 órától-1630 óráig fogad gyerekeket.

A gyermekek távozásának rendje az intézményből:

A foglalkozásokat követően:Ha ebédet nem igényel 1145-12 óráigHa ebédet igényel, 1230-13 óráig lehet kikérni.A délutáni napirendet figyelembe véve 1515 órától lehet elvinni a gyermekeket.

A tevékenységek rendje

A pedagógiai folyamatok szervezése hetirend és napirend alapján történik. A tevékenységek kezdésük után nem zavarhatók, kivételt a vezető illetve a helyettes tehet.A gyermekekre vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza.

Hiányzások indoklása és a távolmaradási engedély

Az intézményben csak egészséges gyermek vehet részt a tevékenységekben.Beteg gyermek hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolás szükséges!Jelentős családi esemény miatt nevelési évenként 3 napot indoklás nélkül maradhat távol a gyerek.A szülő az előre tudott családi esemény miatt, előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet nevelési évenként 3 napig a csoportban dolgozó óvónők, ezen túl a vezetővel egyeztet.

Igazolt és igazolatlan hiányzás

Igazolt a hiányzás- orvosi igazolással- a csoportvezető óvónővel történt előzetes egyeztetéssel- a vezetővel történt írásos kérelem, írásos jóváhagyásával

22


Igazolatlan hiányzás: ha a gyerek kérelem nélkül marad távol az óvodátólEljárás az igazolatlan hiányzásnál

- ha egy nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, akkor az óvoda vezetője értesíti a Gyámhivatalt, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatot.

Az óvodát az egész napos nyitva tartáson belül, a szülők fél napra is igénybe vehetik, étkezéssel vagy étkezés nélkül.A nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel.Az intézmény üzemeltetése, a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartási idő alatt (aug 1-31) - alatt szünetel. Ezen időszak alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb a nyári zárásnak az időpontjáról az adott év február 15. napjáig értesítést kapnak. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelési nélküli munkanap megtartása előtt.

5.5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. A gyermekek felvétele az óvodába folyamatos.

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

A fenntartó közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők, és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

23


Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon.

A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is.

Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya tankötelezettség folytán megszűnt.

5.6. Az óvodai elhelyezés megszűnése

24


A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.

5.7. Belépés és benntartózkodás rendje

A gyermekek az ügyeleti időben és nap közben is, csak az arra kijelölt helyiségben tartózkodhatnak és játszhatnak óvónői felügyelet mellett.Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet. (utazó gyógypedagógus, logopédus, védőnő, fejlesztő pedagógus, közmunkás,stb.)

Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelőmunka nyugodt feltételeit és körülményeit.

Az óvodával jogviszonyban nem álló személyeket az óvodatitkár fogadja, és segíti ügyeik elintézése érdekében a megfelelő személyhez irányítani. Ez alól kivételt képeznek az óvodába járó gyermekek szülei.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére a szülőkön kívül, az óvodavezető engedélyezi.

5.8. Gyermekek fogadása, és kiadása

Minden szülő köteles gyermekét bekísérni az óvodánkba.

A gyermeket a szülők a csoportszobáig kísérik és adják át az óvodapedagógusnak, ha a gyerek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, akkor az óvodapedagógus nem tud a gyermek jelenlétéről, ezért felelősséget sem vállalhat érte.

A gyermekek óvodából való kiadásakor meg kell győződni arról, hogy a gyermeket az a személy viszi el az óvodából, aki arra ténylegesen jogosult.

A gyermek szülője (törvényes képviselője) köteles írásban nyilatkozni, hogy mely azok a - 14. életévüket betöltött - személyek, akiknek a gyermek kiadható. A törvényes képviselő által tett nyilatkozat, írásban bármikor módosítható.

Amennyiben a gyermek vonatkozásában, gondozási-nevelési, vagy felügyeleti jogmegváltoztatása iránt eljárás van folyamatban, arról a szülő (törvényes képviselő) köteles tájékoztatni az óvodát.

A szülők válása esetén mind a két szülő jogosult hozni, illetve elvinni a gyermeket az óvodából. A bírói ítélet megszületése, és annak jogerőre emelkedése után nyílik lehetőségünk arra, hogy a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő részre adjuk ki a gyermeket.

25


Ideiglenes hatályú elhelyezés tárgyában, illetve a gondozási-nevelési, vagy felügyeleti jogmegváltoztatása tárgyban hozott jogerős határozatról a szülő (törvényes képviselő) köteles tájékoztatni az óvodát, illetve a határozatról egy másolati példányt - a tudomásszerzésétől számítva legkésőbb 3 napon belül - átadni köteles.

5.9. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles a közös tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Az óvodában tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, ellátja a gyermekek, felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak (kivéve: az óvoda által megszervezett vásárok).

A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat az egészségvédelmi szabályok betartásával.

Az intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekeknek szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható.

Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az intézmény konyhája HACCP rendszerrel működik.

Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az óvoda épületében és teljes területén dohányozni tilos!

6. A NEVELŐMUNKA BELSŐ SZAKMAI ELLENŐRZÉSE

6.1. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:

- Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.

- Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

26


- Fogja át a pedagógiai munka egészét.- Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai

program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a csoportban folyó pedagógiai munkára, valamint a dokumentumokra.A belső ellenőrzés céljai:- Az önértékelésre, tanfelügyeleti ellenőrzésre, minősítésre történő felkészülés- Az óvoda szabályozó dokumentumainak (SZMSZ és mellékletei, Pedagógiai Program

Házirend, Önértékelési Program) egységes értelmezése, gyakorlati megvalósítása- A szervezet szakmai színvonalának további erősítése.

A célok elérését támogató kiemelt feladataink:Az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező pedagógus minősítési rendszer bevezetéséből adódó feladatok ellátása és a szakmai színvonal mérhető emelése.

Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésekre és minősítésekre (minősítő eljárás és minősítő vizsga) ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési gyakorlat felülvizsgálata, a szükséges szervezési, személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.

Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak:- Az intézmény saját elvárásainak való megfelelés- Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés- Mesterségbeli tudás a pedagógus kompetenciák mentén.

Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog és felelősségi körrel felruházott csoportja a Belső Ellenőrzési Csoport. (BECS)

Az önértékelés formái - Pedagógus önértékelése - Vezetői önértékelés - Intézményi önértékelés

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának a vizsgálata, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen

27


területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.

Területei:- Szakmai-pedagógiai tevékenység- Tanügy-igazgatási feladatok ellátása- Munkáltatói jogkörből adódó feladatok (határidők, jogszabályi előírások betartás)

Módszerei:- Megfigyelés (csoportlátogatás),- Dokumentumelemzés (tervezési, értékelési, tanügy-igazgatási)- Bejárás- Leltározás- Részvétel a munkában

Alapelvei:- konkrétság- objektivitás- folyamatosság- tervszerűség- pedagógiai önállóság tiszteletben tartása- humánus megközelítés, kölcsönös bizalom- önállóság, önértékelés fejlesztés- perspektívák adása- pozitívumok erősítése

Belső ellenőrzési célok és típusok

A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmény belső vizsgálatának célja, hogy- biztosítsa a vezetőnek megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői

irányítást, a döntések megalapozását- jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőnek a pedagógiai, gazdasági, és jogi

követelményektől való eltérést.- megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet- tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat- biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági pénzügyi, és munkajogi előírások szerinti

működését- vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot

A pedagógiai ellenőrzés területeiA pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:- a pedagógiai program feladatainak végrehajtása- a munkatervi feladatok határidős megvalósítása- a nevelés tartalmának, színvonalának, viszonyítása a követelményekhez- az óvodapedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata - valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése- a gyermekek fejlődésének nyomon követése- a tanügyi dokumentációk folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése- a gyermekek balesetvédelmi ismereteinek rögzítése- a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása

28


Az ellenőrzést mindig értékelő megbeszélés követi, ahol rá kell mutatni a :- hibák és mulasztások jellegére- a rendszerbeli okokra- az előidéző körülményekre- a felelős személyekre- az elért eredményekre.- Az értékelő megbeszélésen az intézkedési javaslatokat is meghatározzák.

Vezetői és hatásköri ellenőrzésekAz egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzéseikre és a teljes intézményi működésre.

Az óvodavezető ellenőrzési feladatai:- biztosítja az ellenőrzési rendszert: tárgyi, személyi feltételeit- határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására - megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését- megtartja (megtartatja) az értékelős megbeszéléseket- elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket

A vezető helyettes, középvezetők hatásköri ellenőrzéseA vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik.Az óvodavezető, a vezető helyettes és a középvezetők ellenőrzésének le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza.

A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálat területei:- a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása- a pedagógiai program megvalósításának eredményessége- a vezetői utasítások döntések, intézkedések végrehajtása- Tanügy igazgatási, módszertani, statisztikai és egyéb belső végrehajtási utasítások

megtartása- határidős feladatok teljesítése- az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága- gyermek és ifjúságvédelmi munka- az intézményi tulajdon védelme, balesetek megelőzése

A vezető helyettes ellenőrző munkája- Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére- pedagógusok és más alkalmazottak munkafegyelme- pedagógiai program megvalósítása- pedagógusi ügyelet, feladatellátás pontossága- a határidők pontos betartása- pedagógusok és egyéb alkalmazottak viselkedése- az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minősége- az intézményi tulajdon védelme, balesetek megelőzése- tanügyi dokumentációk vezetése

- gyermekek fejlődésének nyomon követése- nyilvántartások, statisztikák vezetése- értékelések készítése

29


A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét a vezető helyettes javaslatai alapján az intézményvezető készíti el

Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, szempontrendszerét és ütemezését.Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel.Az intézményvezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonja a vezető helyettest.Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető-helyettes, és a szülői szervezet.Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus és technikai dolgozó munkáját értékeli legalább egy alkalommal.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezleten értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

7. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület és a vezető között az összekötő kapocs a gyermekvédelmi felelős. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése.

7.1. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményünk köteles elősegíteni a veszélyeztetett, és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.

A nevelőtestület valamennyi tagjának feladata, hogy a problémákat, a hátrányos helyzetet felismerje, és ha szükséges szakember segítségét kérje.A nevelőtestületünk köteles a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni.

Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli, és azt a dolgozók tudomására hozza. Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.

30


Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

Az óvodavezető gyermekvédelmi munkáját az óvoda gyermekvédelmi felelőse segíti. A gyermekvédelmi feladatokat részben ellátja, de a felelősség az óvodavezetőé. Az óvónők fentiekkel kapcsolatosan mindenkor jelzéssel tartoznak az óvodavezető, és a gyermekvédelmi felelős felé.

A pedagógusok a vezető útján kötelesek - a gyermekvédelmi törvény alapján – az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha megítélésük szerint a gyermek veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Ebben az esetben az egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

Ha a nevelési-oktatási intézményünk a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre.

8. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

Az óvodának gondoskodnia kell a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről.

Az intézmény dolgozóinak rendelkeznie kell érvényes egészségügyi kiskönyvvel és az előírt orvosi vizsgálatokkal.

A beteg, fertőző gyereket el kell különíteni, szülőjét értesíteni kell. Csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhat beteg, fertőző gyermek az óvodában.

Fertőző betegség gyanúja esetén, két fő megbetegedése után, jelentési kötelezettsége van az óvodavezetőnek az ANTSZ felé a védőnővel, illetve gyermekorvossal történt egyeztetés után.

Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell! Betegség után csak orvosi igazolással jöhet a gyermek ismét óvodába.

Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

A csoportszobákban, tornaszobában a szülők és külső személyek csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak.

31


9. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI, A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET

ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

9.1. Általános előírások

Az óvoda vezetője felelős az óvodánkban a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat.

Az óvodánkban az alkalmazottak általános feladatai és kötelességei közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása.

Minden óvodapedagógus a nemzeti köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.

Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően a védő-, óvó előírások figyelembe vételével kell megszervezni a gyermekek tevékenységét.

Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly módon kell, hogy történjen, hogy a gyermekbalesetek elkerülhetők legyenek (például futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén).

Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az óvodavezetőt tájékoztatni.

Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (elektromos főzőlap, vasaló, porszívó, diavetítő, tévé, videó, rádiósmagnó, stb.) a gyermekek közelébe ne kerüljön.

Kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhatók:- Szúró-vágó eszközök (pl. olló, kés),- Tornaszerek, udvari játékok- mászókák, csúszda, hinta, kerékpár…stb.

Az óvodánk csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol.

Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.)

Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi.

32


A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket.

9.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén

A nevelési-oktatási intézményünkben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A balesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi.

Ha az óvodapedagógus bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani.

Elsősegélynyújtásra kötelezett személyek biztosítják baleset esetén az ellátást.

Minden dolgozónknak kötelessége a segítségben részt venni.

Eljárás a gyermekbaleset esetén- a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,- ha szükséges orvost kell hívni,- ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,- a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.

Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni.

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt az óvoda a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Súlyos az a gyermekbaleset, amely- a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított

kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),

- valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,- a gyermek orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,

33


- a gyermek súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége.

A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

9.3. Egyéb védő-, óvó előírások

Pedagógiai programunk meghatározó elemei az óvodán kívüli élmények, programok. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hozzájárulnak, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen.

A pedagógusok kötelesek gondoskodni időben a szülők tájékoztatásáról és a vezető engedélyének beszerzéséről.A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.- Szülők tájékoztatása: Az üzenő táblán keresztül, mikor, hová, milyen közlekedési

eszközzel, és a költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe.- Intézményvezető tájékoztatása: előzetesen szóban, majd a helyben szokásos

formanyomtatvány kitöltésével, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal.

- Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte.

- Nevelési időben szervezhető foglalkozások: helyszíni foglalkozások kirándulás, séta színház, kiállítás, mozi, múzeum sport program kulturális programok

- A pedagógus kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként 1-1 fő.

- A gyermekekkel- életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

- Az ismertetést a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

34


A pedagógus feladata és kötelessége:- Saját csoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt

veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.

- Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető tájékoztatása további intézkedés végett.

- Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott eszközöket vásárolhat. Az eszközöket használó óvodapedagógus köteles az eszközökön feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és az eszközt a szerint alkalmazni.

- Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozások, kirándulások előtt az óvó-védő előírások ismertetése a gyermekekkel:

o az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásoko a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásoko a tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése.

Az óvó-védő előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

A dajkák feladata és kötelessége:- A veszélyforrást jelentő konyha és mosóhelység zárása, amennyiben nem tartózkodnak ott.- A konyhából kivitt eszközök, ételek biztonságos szállításáról való gondoskodás (kés, forró

leves…)- A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező!

10. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:- a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),- a tűz,- a robbantással történő fenyegetés, amelyeket a megfelelő szabályzatok tartalmaznak.

Az óvodánk minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell- az intézmény fenntartóját,- tűz esetén a tűzoltóságot,

35


- robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,- személyi sérülés esetén a mentőket,- egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító

szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket kolompolással kell riasztani, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.

A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozott figyelmet kell fordítani az alábbiakra:- Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a

csoporton kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell.- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület

elhagyásában segíteni kell.- A veszélyeztetett épületet a dajkák, és a gondnok hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon

győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.- A gyermekek számát a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő

megérkezéskor az óvónőnek ellenőriznie kell. - Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását, a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője és a megfelelő szakember a felelőse. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.

Az óvodavezető az általános iskolával kötött megállapodás alapján gondoskodik a gyermekek bombariadó és egyéb veszélyhelyzet esetén történő ideiglenes elhelyezéséről.

36


Az óvoda kapuját nyitvatartási időben nyitva kell tartani, kivétel a gyerekek biztonsága érdekében 9:00tól 12:30ig a nagykaput bezárjuk. Kivételt képeznek továbbá azok az alkalmak, amikor az intézmény teljes alkalmazotti köre, illetve minden óvodása, az intézményen kívüli programon vesz részt. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott csoportszobákat, és egyéb zárható helyiségeket. Az dajkák feladata, hogy az épület bejárati kapuja a nyitvatartási időn túl zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át ne juthassanak az intézmény területére.

11. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE

11.1. A hagyományápolás célja

Az intézményünk helyi hagyományainak ápolása, az ünnepélyek és a megemlékezések megrendezése, az intézmény jó hírnevének megőrzése, a közösségi élet formálása, az egymás iránti tiszteletre nevelés az alkalmazotti közösség minden tagjának kötelessége.

11.2. Hagyományaink és ünnepeink

Az ünnepek, megemlékezések, hagyományok szorosan kapcsolódnak az óvodai nevelőmunka folyamatába, színesítik a gyermekek életét, bővítik ismereteiket, megismertetik a készülődés, várakozás, ajándékozás örömével, az egyes ünnepek néphagyományaival, népszokásokkal.

A nevelőtestületünk dönt a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján az intézmény ünnepiről, hagyományos rendezvényeiről. Az ünnepekkel kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv tartalmazza. Az ünneplés módját a csoport pedagógusai a szülőkkel határozzák meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának és a helyi sajátosságoknak megfelelően.

Az ünnepélyeken a gyermekek és dolgozók az alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg.

Ünnepek a nevelési év folyamán gyermekeknek, szülőknek:- Márton nap: nyílt ünnep a szülőkkel – nemzetiségi jellegű hagyomány.

(előtte barkácsdélelőtt) Márton nap- Őszbúcsúztató műsor, Búcsúfa állítás, lampionos felvonulás

- Mikulás: Mikulás jár a csoportokban, az óvodában- Karácsony: óvodai közösségek ünnepe, gyerekek, alkalmazottak együtt ünnepelnek- Farsang: vidám, farsangolás csoportonként az óvodában és közös ünneplés a Népházban,

farsangtemetés busókkal, zenével, máglyával az óvoda udvarán- Március 8. Nőnap- Március 15. megemlékezés csoportonként- Húsvét: óvodai közösségek ünnepe, - nemzetiségű jellegű hagyomány is- Májusfaállítás, majd kitáncolás- Anyák napja: csoportonkénti ünnep, vendégek az anyukák, nagymamák.- Évzáró: búcsúznak a nagycsoportosok- Gyermeknap vagy majális nyílt ünnep: játékos vetélkedők - Pizsama parti a ballagó nagycsoportosoknak- ősszel, tavasszal csoportonként kirándulások - felkérésre műsorral veszünk részt a községi rendezvényeken

37


Hagyományok az óvoda dolgozóinak:- Közös kirándulás augusztus 3. hetében- Jótékonysági bál az óvodáért- Közös karácsonyozás - Önkormányzati családi est- Nőnap- Szakmai napok

11.3. Általános rendelkezések

A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményi szinten, illetve csoport szinten történnek, az éves munkatervben rögzítettek alapján.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Az épületben a nyitott szervezésű ünnepélyek alatt szülők tartózkodhatnak a csoportszobákban a csoportszoba befogadóképességét figyelembe véve. Zártkörűen megrendezett ünnepélyek esetében előzetesen tájékoztatjuk a szülőket.

11.4. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei lehetnek ünnepségek, rendezvények, sport versenyek, egyéb események, eszközök (pl: kiadványok, újságok stb.)

Az intézmény hagyományai érintik a gyermekeket, a felnőtt dolgozókat, és a szülőket. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl, figyelje aktuálisan azokat az igényeket, amelyek a hagyományok esetleges változtatására irányulnak, illetve gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

Az óvodapedagógusokkal kapcsolatos hagyományok:- a nyugdíjba menők búcsúztatása- nyugdíjastalálkozó- közös karácsonyi ünnepség szervezése- Pedagógus Nap (évzáró előtti köszöntés)Az óvoda pedagógiai programjában meghatározott hagyományos óvodai ünnepek, természeti jeles napok, egyéb rendhagyó óvodai és csoporthagyományok ápolása, az éves munkaterv ütemezése alapján történnek.

12. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE FORMÁJA, MÓDJA

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a kijelölt óvodapedagógus/ok is kapcsolatot tart/anak a különböző társintézményekkel.

38


Általános IskolaKapcsolattartó: óvodavezető, illetve a nagycsoportos óvodapedagógusokKapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítéseKapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.

leendő osztályfőnök meghívása az óvodába óvodások ismerkedése az iskolával ünnepélyeken valórészvétel volt óvodásokkal kapcsolatos után követés első félévi értekezleten való részvétel

Gyakorisága: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően. Az óvoda biztosítja, hogy az iskola információit a szülők felé továbbítja.

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje.Az intézménybe járó gyermekek egészségügyi gondozását a gyermekorvos a szakrendelőben, szülői felügyelet mellett látja el.

A védőnő előírás alapján látogatja az óvodát évente 4 alkalommal. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a

szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal hallás vizsgálat történik.

Az egységes óvoda-bölcsőde orvosi feladatait házi gyermekorvos látja el.Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az intézménybe. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, és szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.Kapcsolattartó: óvodavezetőKapcsolat tartalom: elváltozások, rendellenességek kiszűrése, tisztasági szűrésKapcsolat formája: szűrővizsgálatokGyakorisága: félévente, illetve szükség esetén

FenntartóKapcsolattartó: intézményvezetőKapcsolat tartalma: az óvodában folyó nevelő munka eredményessége, személyi-, tárgyi feltételeiKapcsolattartás formái: éves beszámoló, szükség esetén megbeszélések, rendezvényeinkre való meghívásGyakoriság: beszámoló az óvoda munkájáról, minden év júniusában, valamint szükség esetén napi kapcsolat kezdeményezése.

Pedagógiai SzakszolgálatokKapcsolattartó: óvodavezetőKapcsolat tartalma: Azon gyermekek vizsgálatát kezdeményezzük, akiknél életkorukhoz képest jelentős lemaradás figyelhető meg.Kapcsolat formája: vizsgálati kérelem, rászorultság esetén gyógypedagógiai fejlesztésGyakorisága: igény esetén

Logopédiai szakszolgálatKapcsolattartó: óvodavezető

39


Kapcsolat tartalma: gyerekek beszédének felmérése, beszédhibák kiszűrése, és ezek fejlesztéseKapcsolat formája: logopédiai foglalkozásokGyakoriság: heti 1-1 óra valamennyi rászoruló gyermeknek

13. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

13.1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások

Az intézmény területén és a bejárat 5 méteres körzetében tilos a dohányzás! Erről az intézménynél kihelyezett kötelező tájékoztató tábla is jelez.

13.2. Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

Szülői igény esetén, a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek feladata.Az egyházak képviselője az intézményvezetővel való egyeztetés után a zavartalan óvodai napi és hetirend biztosításának figyelembevételével használhatja a kijelölt helyiséget.

14. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK, ÉS TÁROLT

DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE

14.1. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és az óvodatitkár között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezni és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy- az irat útja pontosan követhető legyen, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,- szolgálja az intézmény rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors

megoldását.

Az elektronikus érkező valamint kimenő dokumentumokat – témájától és tartalmától függően - az óvodavezető utasítása szerint papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni és le kell irattartóba fűzni.

A papíralapú - intézményből kimenő - nyomtatvány kinyomtatását követően:- el kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,- az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus

nyomtatvány,” valamint a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,- a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat

alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint szükség szerint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodni.

40


14.2. Tárolt dokumentumok kezelési rendje

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét átvételi elismervénnyel igazolni kell.

Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén a „Feljegyzés” nevű iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell- nevelési-oktatási intézmény, nevét, székhelyét,- az iktatószámot,- az ügyintéző megnevezését,- az ügyintézés helyét és idejét,- az irat aláírójának nevét, beosztását és - a nevelési-oktatási intézmény (kör) bélyegzőjének lenyomatát.

A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell: - a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, - amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, - a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és - az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

41


15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen SZMSZ az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során a Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol.

Az SZMSZ a jóváhagyás határidejét követő első napon lép hatályba és határozatlan időre szól. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével, a korábbi SZMSZ hatályát veszti.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

Az SZMSZ nyilvános dokumentum, melynek közzétételéről az intézmény vezetője gondoskodik.

Lánycsók, 2017.08.22.

………………………………….

Szabóné Villányi Marianna

Intézményvezető

ZÁRADÉK

A Szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező.

Felelős: intézményvezető

Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, a közalkalmazotti képviselő írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja:

42


jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata.

Kelt: Lánycsók, 2017. 08.22.

Az SZMSZ-t készítette:

………………………………….


Intézményvezető

Véleményezte: …………………………………..

Szülői Szervezet képviselője

Véleményezte: ………………………………….

Közalkalmazotti képviselő

Elfogadta: ……………………………………

Nevelőtestület képviselő

43


1.MELLÉKLET

HHELYIELYI ÉRTÉKELÉSIÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATSZABÁLYZAT

Lánycsóki ÓvodaLánycsóki Óvoda

ésés

Egységes Óvoda-BölcsödaEgységes Óvoda-Bölcsöda

Hatályos: 2016. 10.01-től


A Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde köznevelési intézményben a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehatásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1b), 9. § (2)-(4), 10/G. § (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján – figyelemmel a 39/L. § (2) bekezdésére – az 5. melléklet mintaszabályzata szövegének alapul vételével a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak minősítő vizsgájának egyes szabályait a következő helyi értékelési szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg:

Tartalomjegyzék

1. A Szabályzat személyi hatálya

2. Értelmező rendrelkezések

3. A gyakornokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a

betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer

4. A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja

5. A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási

rend

6. Záradék


1. A Szabályzat személyi hatálya

A Szabályzat a Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde és a vele munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban álló, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

A Szabályzat alkalmazásában:

Gyakornok: a hatályos munkajogi szabályok alapján Gyakornok fizetési fokozatba besorolt nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott.

Intézményvezető: a köznevelési intézmény vezetője. Közvetlen felettes: a köznevelési intézmény Szervezeti és működési szabályzata alapján a

nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt beosztást betöltő magasabb vezető.

Mentor: a gyakornok szakmai fejlődését segítő, az intézményvezető által kijelölt, pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott.

Minősítő vizsga: a gyakornok által végzett szakmai munka értékelése.

3. A gyakornokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer

3.1. A pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó követelmény a hospitálás: a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott nevelési félévenként legalább öt, pedagógus szakképzettségének megfelelő foglalkozást köteles látogatni.

3.2. A betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz kapcsolódó általános követelmények:

3.2.1. A gyakornok ismerje meg:

– az intézmény hagyományait, történetét, szervezeti felépítését, tevékenységét;

– az intézmény alapvető jelentőségű szakmai-szervezeti dokumentumait, belső szabályozóit: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv;

– a tanügy igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját;

– a munka-, baleset- és tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, előírásokat;

– a gyermekek, szülők, pedagógusok jogszabályban meghatározott jogait és kötelezettségeit,

– a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket;


– az intézményre vonatkozó főbb jogszabályokat, azok kötelező előírásait.

3.2.2. A gyakornok ismerje a meghatározó, a foglalkoztatási jogviszonyát meghatározó munkaviszonyra vonatkozó szabályokat (jogszabályok, kollektív szerződés) és megfelelően lássa el munkaköri leírásban foglalt munkaköri kötelezettségeit. A mentor feladata, hogy a munkaköri leírás, továbbá a szervezeti- és működési szabályok értelmezésével segítse a gyakornokot e tevékenységében.

3.3. Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírását a Szabályzat melléklete tartalmazza.

4. A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja

4.1. A hospitáláson való részvételt a meglátogatott foglalkozást tartó pedagógus, valamint – ha a hospitálás nem az intézményben történt – a hospitálásra kijelölt intézmény vezetője aláírásával igazolja.

4.1.1. A meglátogatott foglalkozások idejét és helyét tartalmazó féléves hospitálási tervet a gyakornok a mentorral és az intézményvezetővel a hospitálással érintett félév első napját megelőző tíz nappal egyezteti. A hospitálási tervben történő esetleges változásra is e határidő vonatkozik.

4.1.2. A hospitálási napló tartalmazza:

– a foglalkozás időpontját, helyét, témáját;

– a foglalkozást tartó pedagógus nevét;

– a foglalkozás menetének, didaktikai mozzanatainak leírását;

– a foglalkozás pedagógus által megfogalmazott céljait,

– a foglalkozás céljának megvalósulásával kapcsolatos gyakornoki értékelést, a tapasztalatok, tanulságok megfogalmazását.

4.1.3. A hospitálási naplót a meglátogatott foglalkozást követő 30 napon belül el kell készíteni és azt a mentornak be kell mutatni.

4.2. A szakmai követelmények teljesítésének mérése:

4.2.1. A gyakornok köteles számot adni a megismert dokumentumokról.

4.2.2. Munkateljesítményét a következő szempontok szerint kell értékelni:

– a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek;

– a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka;

– a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség, kreativitás;

– a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat;


– a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet;

4.2.3. Az egyes szempontokra a következő értékelés és pontszám adható:

Kiemelkedő (3 pont) Megfelelő (2 pont) Kevéssé megfelelő (1 pont) Nem megfelelő (0 pont)

4.2.4. A pontszámok alapján a gyakornok munkájának értékelése lehet:

kiválóan alkalmas (80–100%) alkalmas (60–79%) kevéssé alkalmas (30–59%) alkalmatlan (30% alatt)

4.3. A gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, ha:

– az előírt számú hospitáláson részt vett,

– a hospitálási naplót hiánytalanul vezette, és

– a szakmai munka értékelése legalább „kevéssé alkalmas” eredményt ért el.

5. A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rend

5.1. A gyakornok a hospitálás igazolását, a hospitálási naplót az intézményvezetőnek köteles bemutatni a szakmai munka értékelését megelőzően 10 nappal.

5.2. A mentor írásban beszámol a gyakornok fejlődéséről, szövegesen értékeli teljesítményét, szervezetbe való beilleszkedésének sikerességét, a szükséges dokumentumok megismerését. Írásos összefoglalóját szakmai munka értékelését (minősítő vizsga) megelőzően 5 nappal juttatja el az intézményvezetőnek.

5.3. A szakmai munka értékelését az intézményvezető a gyakornok közvetlen felettesének és a gyakornok szakképzettségének megfelelő szakmai munkaközösség vezetőjének a segítségével (a szakmai munka értékelésének közreműködői) a mentor beszámolója alapján írásban végzi el, a gyakornoki idő lejártát megelőző 60 napon belül (szakmai munka értékelésének napja). A minősítő lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá.

5.4. Az intézményvezető írásos igazolást készít arról, hogy a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette-e, és ezt továbbítja az Oktatási Hivatal részére.

5.5. Az intézményvezető a gyakornok szakmai munkájának értékelését a Szabályzat 5.3. pontjában megjelölt időpontot követő 3 napon belül írásban közli az érintett gyakornokkal.

5.6. Az átsorolást az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány alapján kell elvégezni.


6. Záradék

Jelen szabályzatot a Lánycsóki Óvoda és Egységes Óvoda – Bölcsőde alkalmazotti közössége véleményezte.

Kelt: Lánycsók, 2016.10.01.

…………………………………….. PH. ………………………………

intézményvezető alkalmazotti közösség


Pedagógiai/Gyógypedagógiai asszisztens

A minősítő vizsga szakmai követelményrendszere egyes elemeinek megnevezése

Elérhető pontszám

Elért pontszám

1.

A munkába érkezés pontossága, a munkaidő pontos betartása és nyilvántartása. 3 …

2.

Munkáját közvetlen felettese által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával végzi. 3 …

3.

Szakszerűen látja el a gyermekek/tanulók felügyeletét. 3 …

4.

Gyermekcsoportokat/tanulócsoportokat kísér (kirándulás, fogászat, színház stb.), illetve egyes gyermekeket/tanulókat orvoshoz visz, gondoskodik a beteg, sérült gyermek/tanuló szakszerű ellátásáról, intézményen kívüli programok során kíséri a felügyeletére bízott gyermekeket/tanulókat.

3 …

5 A napközi otthon és a tanulószoba foglalkozásain az iskolavezetőség utasításának megfelelően részt vesz a pedagógusok munkájának segítésében (felügyelet, adminisztráció).

3 …

6.

Részt vesz a foglakozások/tanórák szemléltető anyagának előkészítésében. 3 …

7.

Módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, a meggyőzést. 3 …

8.

Felmerülő problémák esetén önálló feladatmegoldása során nem lépi túl hatáskörét. 3 …

9.

A gyakornok hospitálási naplójának értékelése, formai, tartalmi és pedagógiai elemek minősítése, szakszerű szóhasználat minősége.

3 …

Összesen (pontszám) 27 ….

A gyakornok minősítő vizsgájának %-ban kifejezett eredménye:

….. %

A gyakornok minősítő vizsgájának eredménye: ……….

A gyakornok minősítési követelményeknek való megfeleléséről készített esetleges kiegészítő intézményvezetői szöveges értékelés jelen minősítő dokumentum mellékletét képezi.

Kelt: …………, ……... év ………………. hó …… napján

………………………………………intézményvezető PH.


Óvodatitkár

A minősítő vizsga szakmai követelményrendszere egyes elemeinek megnevezése

Elérhető pontszám

Elért pontszám

1.

A munkába érkezés pontossága, a munkaidő pontos betartása és nyilvántartása. 3 …

2.

Az iskola tanulóiról, pedagógusairól és más dolgozóiról vezetett nyilvántartások pontossága, szakszerűsége, naprakészsége, precizitása.

3 …

3.

A beírási napló évfolyamonként és személyenként történő vezetésének pontossága, az adatok egyezése a törzskönyvekkel, a nyilvántartási adatok vezetése, iskolalátogatási igazolások kiadásának gyakorlata.

3 …

4.

A tanulói és a pedagógus adatok vezetése a KIR-ben, az adatok karbantartásának folyamata, a pedagógus és a tanulói jogviszony kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzése.

3 …

5.

A bizonyítványok, törzskönyvi kivonatok, diákigazolványok, pedagógus igazolványok és más szigorú számadású nyomtatványok kezelési folyamata.

3 …

6.

Az iskolai postai küldemények átvételének, továbbításának rendje és pontossága, a bélyegelszámolás nyilvántartása, az iktatókönyv és a tárgymutató vezetésének rendje.

3 …

7.

A hivatalos határozatok, levelek, értesítések elkészítésének rendje, határideje, az iratok formátuma. 3 …

8.

Az iskola vezetőinek háttértámogatása 3 …

9.

A gyakornok hospitálási naplójának értékelése, formai, tartalmi és pedagógiai elemek minősítése. 3 …

Összesen (pontszám) 27 …

A gyakornok minősítő vizsgájának %-ban kifejezett eredménye:

….. %

A gyakornok minősítő vizsgájának eredménye: ……….

A gyakornok minősítési követelményeknek való megfeleléséről készített esetleges kiegészítő intézményvezetői szöveges értékelés jelen minősítő dokumentum mellékletét képezi.

Kelt: …………, ……... év ………………. hó …… napján

………………………………………intézményvezető PH.


2. MELLÉKLET

Adatkezelési szabályzat

LÁNYCSÓKI ÓVODA ÉS EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE

7759 LÁNYCSÓK, DÓZSA UTCA 30.

OM azonosító: 027060

A Lánycsóki Óvoda nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 1. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el.

A szabályzat célja:Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

A Lánycsóki Óvoda adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:

Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős.

Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség

teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.

Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük. Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását

csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé. Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos

vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat.

Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására.

Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről.

Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére. Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén. A Lánycsóki Óvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a

technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges.


2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK

1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról3. 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról4. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek

iratkezelésének általános követelményeiről6. 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a

magánlevéltári anyag védelméről7. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól8. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben9. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról10. Az óvoda működést szabályozó dokumentuma: SzMSz

3. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS

Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

Nyilvántartjuk a:

pedagógus oktatási azonosító számát

a jogviszony időtartamát

heti munkaidő mértékét

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre:

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint

meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete


a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló

időtartamok a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása,

FEOR- száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma személyi juttatások a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott

idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

A felsorolt adatokat az intézményvezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.

A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

A KÖZALKALMAZOTTI ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI:

Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető felel.

Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért

az óvodavezető,

az intézményi nevelőmunkát segítő közalkalmazottak tekintetében a vezető-helyettes,

a személyügyi adatkezelésben az óvodavezető,

a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.

Az óvodatitkár az adatok kezelését, archiválását a vezető utasítása alapján végzi.

A személyi iratok kezelése, tárolása:


A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni.

A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.

A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §- ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni:

a közalkalmazott felettese a minősítést végző vezető feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi

felügyeletet gyakorló szerv munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a

bíróság a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal

megbízott munkatársa feladatkörén belül az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az

üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a

közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében.

AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA

3.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

· adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,· áthelyezéskor,· közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint


· a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 3.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 3.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 3.4 Az oktatási azonosító szám a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 3.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 3.6 A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 3.7 A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 3.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 3.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról.

A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.


A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról.

4. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATAI

Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván:

A gyermek:

neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ- száma) nem magyar állampolgár esetén: a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme

és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, oktatási azonosító száma

A szülője, törvényes képviselője:

neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma

A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSE

A gyermekek adatainak kezelésére és továbbítására jogosultak köre: óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős, az óvodatitkár.

Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek.

Az óvodapedagógusok vezetik, és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével,


valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek.

Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző.

5. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban.

A gyermek adatai közül

a) A fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben:

A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma.

b) Óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához:

A gyermek neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma.

c) Egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, óvoda-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek:

Az óvodai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok.

d) A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából:

A neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok.

e) A fenntartó részére az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából: továbbíthatók az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai.


A óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

f) A pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között: sajátos nevelési igényére, a gyermek beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai.

g) Szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának: a gyermek óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai továbbíthatók.

6. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók.

A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.

Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.


Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti.

Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.

A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

7. ADATVÉDELEM

Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.

8. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR)

A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal.

A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.

Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő hivatal azonosító számot ad ki.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját.

A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó


bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba.

Az óvoda vezetője a KIR- ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni.

A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását.

A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait.

A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

9. PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY

A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki.

A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja.

A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.

A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók.

A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

10. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire. E szabályzat szerint kell ellátni a


közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését.

A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e szabályzat szerint kell végezni.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

11. ILLETÉKESSÉG

Az óvoda vezetője:

biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését

biztosítja a szabályozás megismerhetőségét

ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat

eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető – panaszok esetén

Az óvodavezető – helyettes

biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését

kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban

előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre

Óvodatitkár

rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását

kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére

Óvodapedagógusok

betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit

kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését


12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes.

A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.

A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik.

Az adatkezelési szabályzat a Lánycsóki Óvoda Szervezeti és Működési szabályzatának 1. sz. Melléklete.

A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik.

A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű.

Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik hatályossá.

Lánycsók, 2017. június 30.

……………………………………………


intézményvezető


13. Záradék Az adatkezelési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2017. 08.28-án megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként elfogadta. Kelt: Lánycsók, 2017.08.28.

……………………………………jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………………..intézményvezető

2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat gyermekekre vonatkozó rendelkezéseit a szülői szervezet véleményezte. Kelt: Lánycsók, 2017.09.01.

………………………………..szülői szervezet képviselője


Függelék Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat:a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos

vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat

közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a


személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.



Documents

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT87)-SZMSZ_2017.-_UJ.docx · Web viewSzülők írásbeli tájékoztatása Minden csoport saját üzenő táblával rendelkezik, melyen tájékoztatják