Szerzői jog - Vagyoni jogok és szabad felhasználások

SZERZŐI JOG

VAGYONI JOGOK ÉS

SZABAD FELHASZNÁLÁSOK

BIBÓ SZAKKOLLÉGIUM

2015. ÁPRILIS 16.

DR. MEZEI PÉTER, PHD

DOCENS, STRATÉGIAI DÉKÁNHELYETTES

SZTE ÁJTK ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI INTÉZET

A UNIVERSITY OF TURKU CÍMZETES EGYETEMI DOCENSE

[email protected]

HTTP://COPYRIGHTINTHEXXICENTURY.BLOGSPOT.HU/

mailto:[email protected]




http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/

Jogok vs. korlátozások Jogok:

- vagyoni jogok;

- személyhez fűződő jogok;

Korlátozások:

- külső korlátok:

- alapjogok;

- közrend (cenzúra?);

- belső korlátok:

- területi hatály;

- védelmi idő;

- mű/szerző/jogosultak ;

- jogok gyakorlása terén.

A vagyoni jogokról általában

Vagyoni jogok:

- a mű egészének vagy valamely azonosítható részének

anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen

felhasználása és annak engedélyezése [Szjt. 16.§ (1)];

- a szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének a felhasználásához

[Szjt. 16.§ (2)];

- a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi

hasznosítása és annak engedélyezése [Szjt. 16.§ (3)];

A felhasználás feltételei:

- engedélykérés, az engedélyben foglalt feltételek betartása

[Szjt. 16.§ (6)];

- díjazás (arányosság, lemondás, díjigény) [Szjt. 16.§ (4)-(5)];

- tájékoztatás a felhasználás módjáról és mértékéről [Szjt. 16.§ (7)].

A vagyoni jogokról általában

Felhasználásnak minősül különösen (Szjt. 17.§):

a) a többszörözés (18-19.§),

b) a terjesztés (23.§),

c) a nyilvános előadás (24-25.§§),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27.§§),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a

nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28.§),

f) az átdolgozás (29.§),

g) a kiállítás (69.§).

Részben eltérő szabályozás a kapcsolódó jogi jogosultak esetén

[vö.: Szjt. 73.§ (1); 76.§ (1); 80.§ (1)-(2); 82.§ (1)]!

Nemzetközi és uniós szintű háttérszabályok/harmonizáció!

A szabad felhasználásokról általában

Korlátozás/kivétel – szabad felhasználás – díjigényre szorított jogok!

„A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző

engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók

fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.” [Szjt. 33.§ (1) bek.]

Általános szabályok:

- „három lépcsős teszt”: „a felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó

rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan,

amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem

károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség

követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze

nem férő célra.” [Szjt. 33.§ (2) bek.];

- „a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően

értelmezni.” [Szjt. 33.§ (3) bek.]

Nemzetközi és uniós szintű háttérszabályok/harmonizáció!

Többszörözés

Szjt. 18.§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és

hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése,

bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással

megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és

másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a

vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés,

a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a

számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.

Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített

alkotás kivitelezése és utánépítése is.

Többszörözés „network PVR alkalmazása esetén, ha a szolgáltató

saját központi szerverén különít el minden előfizető

számára egy-egy, a szolgáltató által meghatározott

kapacitású tárterületet, amelyhez csak az adott előfizető, azonosítást

követően férhet hozzá, a tárhelyen való műsorrögzítés nem minősülhet

magáncélú másolásnak és ily módon szabad felhasználásnak, ugyanis

ebben az esetben a másolat elkészítésében a szolgáltató aktívan és

folyamatosan közreműködik, és teljes mértékben irányítása alatt tartja

a másolási folyamat elvégzéséhez szükséges komplex technikai-

műszaki folyamatot. (…) A network PVR ezen típusának alkalmazása

esetén nem is pusztán arról van szó, hogy az előfizető más személy, a

szolgáltató tulajdonában lévő eszközzel készít saját belátása szerint

másolatot, hanem arról, hogy az előfizető mással, a szolgáltatóval készíttet

digitális másolatot a műsorról egy elkülönült, teljes mértékben a szolgáltató

által kontrollált zárt műszaki, számítástechnikai rendszeren, emiatt tehát a

network PVR-ral végzett többszörözés az Szjt. 35. § (3) bekezdése alapján

nem minősül magáncélú másolásnak és szabad felhasználásnak.”

SzJSzT 31/07/1 szakvélemény

Többszörözés

„A hagyományos ‘fénymásolók’ mellett megfelel e fogalomnak a

számítógépi nyomtató (például az internetről másolhat ki folyóirat

oldalakat), a szkenner (amely optikai úton digitális jelsorozatot állít elő,

hogy azután azt a számítógép kép formájában meg tudja jeleníteni), a

telefax (amely a beszkennelt, digitalizált dokumentumot egy távoli másik

faxon jeleníti meg, de maga is készíthet másolatot) és ezek kombinációi

is (kombinált nyomtatók).” SzJSzT 21/07/1 szakvélemény

„a műveletek száma vagy a szóban forgó többszörözés

folyamata során alkalmazott módszer vagy módszerek

jellege kevésbé számít, már amennyiben ezen egységes

folyamat nem elkülöníthető különböző elemei és szakaszai

ugyanazon személy felügyelete mellett valósulnak meg, és

közülük mindegyik a műnek vagy más, jogi védelem alatt álló

teljesítménynek papírra vagy ahhoz hasonló hordozóra történő

másolására irányul.” VG Wort v. Kyocera [Case C-457/11–C-460/11]

Szabad felhasználások

a többszörözés vagyoni jogával összefüggésben

Magáncélú többszörözés [Szjt. 35.§ (1)-(3) bek.]:

(1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az

jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E

rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a

szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a

mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta

reprográfiával magáncélra (…) sem többszörözhető.

(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak

kézírással vagy írógéppel másolható.

(3) Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra

történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen,

illetve elektronikus adathordozóra.

Üreshordozó- és reprográfiai díj fizetési kötelezettség! [Vö.: Szjt. 20-21.§§]



Magáncélú többszörözés [Szjt. 35.§ (1)-(3) bek.]:

„A magáncélú másolatra vonatkozó kivétel megtiltja a szerzői jog jogosultjai

számára, hogy a többszörözés engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó

kizárólagos jogukat érvényesítsék olyan személyekkel szemben, akik magáncélú

másolatot készítenek műveikről, mindazonáltal ezen értelmezéssel ellentétes az

említett rendelkezés olyan értelmezése, mely szerint az a szerzői jog jogosultjai e

jogának kifejezett korlátozásán túl előírja, hogy el kell viselniük jogaik magáncélú

másolatok készítését kísérő megsértését.” (para. 31.)

„Márpedig, ha a tagállamoknak joga volna eldönteni, hogy elfogadnak-e

olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a magáncélú többszörözésre

jogellenes forrásból is sor kerülhessen, ez egyértelműen a belső piac

megfelelő működésének veszélyeztetését eredményezné.” (para. 35.)

ACI Adam v. Stichting de Thuiskopie [Case C-435/12]



„A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt

terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt

szerző megnevezésével bárki idézheti.” [Szjt. 34.§ (1) bekezdés]

„A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti,

fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem

alkalmazható.” [Szjt. 67.§ (5) bekezdés]

Az idézés formai követelményei Tesco titok

Engedélyezett forrásmű

Nyilvánosságra hozott mű

A forrással megegyező / ahhoz hű felhasználás

A forrásmű és az átvevő mű közötti tartalmi

kapcsolat/összefüggés

A felhasznált részlet mennyisége:

- Az eredeti műhöz viszonyítva

- A másodlagos műhöz viszonyítva

A másodlagos mű önálló alkotás

Forrásmegjelölés


a többszörözés vagyoni jogával

összefüggésben



Másfél – „Ballast” (2003) Buchanan & Goodman –

„The Flying Saucer” (1956)



„Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb

terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti,

iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint

fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra,

valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző

megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy

az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű

olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.”

[Szjt. 34.§ (2) bekezdés]

EBH 2003. 947 – A szabad felhasználás körébe tartozó átvétel csak

akkor jogszerű, ha beazonosítható módon megállapítható, hogy a mű

mely része az átvett rész, és annak ki a szerzője. Ha az átvett rész,

illetve a szerző nem azonosítható, s felhasználó magatartása jogsértő.

Az átvételnek célhoz kötött terjedelműnek kell lennie.





Intézményi többszörözések [Szjt. 35.§ (4) bek.]

Könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár,

valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum:

a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz,

b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott

felhasználás céljára,

c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső

intézményi célra, vagy

d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.

Oktatási célú többszörözés [Szjt. 35.§ (5) bek.]

Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai

oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és

felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.



Ideiglenes többszörözés [Szjt. 35.§ (6) bek.]

Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló

műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági

jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy

lehetővé tegye

a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy

b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján

megengedett felhasználását.

Vö.: Infopaq I. és II. ügyek [Case C-5/08 és

Case C-302/10]



FMR többszörözések [Szjt. 35.§ (7) bek.]

Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen

felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel

készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás engedélyezésére kötött szerződés

másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének időpontjától

számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E

rögzítések közül azonban azok a - külön törvényben meghatározott - rögzítések,

amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő

kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.


a többszörözés vagyoni jogával összefüggésben Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról

megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon

többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők - ideértve a nyilvánosság

számára történő hozzáférhetővé tételt is -, feltéve, hogy a szerző nem tett az

ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a

szerző nevével együtt - fel kell tüntetni. [Szjt. 36.§ (2) bek.]

Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő

visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és

terjeszthetők az esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése

által indokolt mértékben és körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési

vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti műalkotás és a

műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell

alkalmazni. [Szjt. 36.§ (5) bek.]

Átdolgozás (származékos mű)

Szjt. 29.§ A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve

hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi,

zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és

a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek

eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

» Átdolgozásnak az a származékos mű minősül, amely önmagában is szerzői

jogi védelemre érdemes, vagyis egyéni, eredeti jellegű.

» Az eredeti és a származékos mű közötti kapcsolat megléte alapozza meg az

átdolgozás tényét. Amennyiben a származékos mű az eredetivel csupán távoli

kapcsolatban van, pl. hasonló témát dolgoz fel, nem átdolgozásról, hanem új,

eredeti műről van szó.

» A származékos mű egyaránt tartozhat ugyanabba a műfajba (pl. egy film

remake változata), vagy az eredetihez képest más műfajba (pl. regény

filmváltozata).

Bergendy vs.

Willie Mitchell?

Átdolgozás (Származékos mű)

F:/Projektek/Angol/Anyagok/SÜSÜ, A SÁRKÁNY - Süsü dala (Főcím)(360p_H.264-AAC).flv

SzJSzT-11/2001:

A mások által szerzett zeneművek újrakeverése

(remixelése) eredményezte-e új egyéni-eredeti

jellegű zenemű létrehozását?

A remix a forrásmű lényegét – a zenemű alapelemeit: a

dallamot, a ritmust, a harmóniát, továbbá a hangszín-

kombinációkat, valamint a mindezek együttes hatásából

kialakuló hangzást – érintő módon változtatta meg.

SzJSzT-34/10:

Átdolgozásnak és szoftvernek minősül-e a MIDI fájl?

SzJSzT-37/2001:

Átdolgozásnak minősülnek-e a mobiltelefonos csengőhangok?

Ha nem, akkor engedélyt kell-e kérni a jogosulttól a

felhasználáshoz?

S ha igen, akkor sérti-e az engedély nélkül történő felhasználás

a szerző személyhez fűződő jogait?

NEM!

IGEN!

IGEN, SÉRTHETI!

NEM!

IGEN!

Átdolgozás (Származékos mű)

Habár az Infosoc-irányelv (2001/29/EK) lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy kivételeket fogadjanak el „paródia, kritika vagy utánzat” készítésének a céljából, a magyar szerzői jog nem tartalmaz utalást e rendelkezésre. A paródia ettől még nem szükségképpen engedélyköteles felhasználás.

„A magyar szerzői jogban a „valódi” paródia azért nem engedélyköteles felhasználás, mert ugyan a parodizált mű által ösztönzött új mű, elvileg annak átdolgozása lenne, de az „eredeti mű vonásainak új – túlzó – vonásokkal való kiegészítésében és szembeállításában”, az eredeti műtől való ilyen jellegű eltávolítottságában nyilvánul meg sajátos jellege, és ezért a kizárólagos jog alóli kivétele.

A „valódi” paródia alapesete a stílusparódia (ez felelne meg az Infosoc-Irányelv 3. cikk k) pontja szerinti „pastiche”-nak (stílus utánzat), amely egyáltalán nem használja fel a parodizált művet, csak annak stílusát, egyes formai vonásait adja vissza eltúlozva (pl. Karinthy Frigyes: Igy írtok Ti). A „valódi” paródia határán belül marad a parodizált mű olyan, az átdolgozáshoz közel eső felhasználását megvalósító paródia is, amelyben a parodizált művel való művészi vita, a parodizált és a parodizáló mű ellentéte, az arról való kritikai, új alkotásban megnyilvánuló vélemény nyilvánítás miatt nem esik a paródia létrehozása az engedélyköteles felhasználások körébe. Más mű hírnevének „meglovagolása” az előbb említett vonások nélkül azonban akkor sem esik a paródia körébe, ha a parodizálónak szánt új mű (műrész) netán humoros, és eltúlozza a felhasznált mű egyes vonásait. Ekkor a parodizált mű jelentős részét, vagy egy közös mű teljes műrészét átveszi az új mű (pl. védett zenemű dallamára új szöveg írása).”

Flinstone-eset (SzJSzT 39/2002)

Mátrix-eset (SzJSzT 13/2003)

SzJSzT 16/2008


az átdolgozás vagyoni jogával összefüggésben

Deckmyn v. Vandersteen [Case C-201/13]





A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az

átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is

szükséges. [Szjt. 34.§ (4) bekezdés]

Terjesztés

23.§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre

másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti

példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság

számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy

forgalomba hozatalra való felkínálással.

(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány

tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a

műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő

behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel

előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a

birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható

gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.

(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság

részére történő haszonkölcsönbe adására is.

A terjesztés vagyoni jogának korlátai:

haszonkölcsönzés

Díjigény nyilvános (könyvtári) haszonkölcsönzés esetén! [Szjt. 23/A.§ ]:

EU irányelvi alapok!

Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon

haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a

szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.

[Szjt. 39.§]


haszonkölcsönzés „1. Should Articles 1(1), 2(1b) and 6(1) of Directive 2006/115 be interpreted in such a way,

that 'Lending' should also encompass: making available to the public - through a publicly

accessible institution for use without direct or indirect commercial or economic advantage -

copyright-protected novels, short stories, bibliographies, travelogues, children's books and

children's literature

- through the placement of a copy in digital form (reproduction A) on the server of the

institution and enabling that a copy can reproduce that copy on his own computer

(reproduction B);

- where this copy (reproduction B) is not usable anymore after a limited time;

- where other users can not download the copy (reproduction A) during that limited time.

2. If so, is it required for the use of the public library exception, that the work has entered

into circulation through a first sale (...) of that copy

in the Union by the rightholder or with his consent?

3. If the answer to Question 2 is in the affirmative

is it relevant whether Reproduction A was obtained

from a legal source?

4. If the answer to Question 2 is in the affirmative,

is obtaining an ebook through a library download

so that the rental is for an indefinite period, akin to

a sale so that the right of distribution is exhausted?”

http://3.bp.blogspot.com/-70VfeYA8hWM/VR40UuG8pwI/AAAAAAAADRI/osX9jvlDjnI/s1600/elending.jpg


jogkimerülés

23.§ (5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával

másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő

átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a

terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében - a

bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével - a

továbbiakban nem gyakorolható.

Kivétel a terjesztés vagyoni joga alól:

jogkimerülés

„a Szerzői Jogi Szerződés 6. cikkének (1) bekezdéséből (…) az tűnik ki,

hogy a tulajdonjog átruházása az ezen irányelv 3. cikke szerinti

„nyilvánossághoz közvetítési […] cselekményt” az említett irányelv

4. cikke szerinti terjesztési cselekménnyé alakítja át, amely – az utóbbi

cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén, és a 2009/24

irányelv 4. cikke (2) bekezdésében foglalt „számítógépi program

valamely példányának első eladásához” hasonlóan – a terjesztésre

vonatkozó jog kimerülését eredményezheti.”

UsedSoft v. Oracle [Case C-128/11]

Nyilvános előadás

Szjt. 24.§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja,

és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé

tétele jelenlévők számára.

(2) Előadás különösen

a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes

előadóművészi teljesítménnyel, így például a

színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a

felolvasás („élő előadás”);

b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki

eszközzel vagy módszerrel, így például a

filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített

vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval

való megszólaltatása, illetve képernyőn való

megjelenítése.

(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető

helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján

és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy

gyűlhetnek össze.


az előadás vagyoni jogával összefüggésben Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók

a következő esetekben

a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott

szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik

nemzetközi szerződésbe,

b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,

c) szociális és időskori gondozás keretében,

e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,

f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.

[Szjt. 38.§ (1) bek.]

Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.

[Szjt. 38.§ (1a) bek.]


az előadás vagyoni jogával összefüggésben Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy

bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági,

ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze. [Szjt. 24.§ (3)

bek.]

Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a

felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje,

vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók

szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj

szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a

fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket

meghaladó térítés is. [Szjt. 38.§ (2) bek.]

Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem

minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik

részére rendezett összejövetel is. [Szjt. 38.§ (4) bek.]

Nyilvánossághoz

közvetítés/továbbközvetítés Szjt. 26.§ (1) „Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők

számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy

technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más

hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével”;

(2) Műholdas sugárzás;

(3)-(5) Kódolt sugárzás;

(6) Ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés;

(7) „Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló

eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó

rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell”;

(8) Nyilvánossághoz közvetítés „másként”, különösen „a mű vezeték

útján vagy bármely más eszközzel vagy módon a nyilvánosság

számára hozzáférhetővé tétele, ahol a nyilvánosság tagjai a

hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg”;

Szjt. 28.§ Továbbközvetítés sugárzással, illetve „a rádió- vagy televízió-szervezet,

illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő

műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy

egyéb módon - az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával - a

nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan

továbbközvetítése”.

Nyilvánossághoz közvetítés

„még ha a tárgyi eszközök puszta biztosítása önmagában nem is képez

a 2001/29 irányelv értelmében vett közvetítést, a szálloda által az e

létesítmény szobáiban tartózkodó vendégek számára az ott elhelyezett

televíziókészülékek segítségével történő adásjel-közvetítés, függetlenül

az alkalmazott jelátviteli módszertől, az ezen

irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében

vett nyilvánossághoz közvetítésnek minősül.”

SGAE v. Rafael Hoteles [Case C-306/05]

„Az a szállodaüzemeltető, aki a szállodai

szobákban televízió-, illetve rádiókészülékeket

biztosít, amelyekhez sugárzott jelet továbbít, a (…) 2006/115/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében

olyan ‘felhasználónak’ minősül, aki ‘nyilvánossághoz közvetíti’ a

sugárzott hangfelvételeket.” PPI v. Ireland [Case C-162/10]

Nyilvánossághoz közvetítés

De: „[A] ‘nyilvánossághoz közvetítésnek’ a 92/100 irányelv [új számozás:

2006/115/EK] 8. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmát úgy

kell értelmezni, hogy az nem terjed ki az alapügyben szereplőhöz

hasonló fogorvosi rendelőben, szabadfoglalkozású tevékenység

keretében, olyan páciensek számára történő

ingyenes hangfelvétel-sugárzásra, akik ebben

akaratuktól függetlenül részesülnek.”

SCF v. Del Corso [Case C-135/10]

„A (…) 2001/29/EK (…) irányelv 3. cikkének (2)

bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem

ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az e 3. cikk

(2) bekezdésének d) pontjában említett műsorsugárzó szervezetek

kizárólagos jogát kiterjeszti olyan nyilvánossághoz közvetítési

cselekményekre, amelyeket olyan sportmérkőzések interneten történő

élő közvetítése képezhet, mint amelyekről az alapügyben is szó van,

azzal a feltétellel, hogy e védelem nem sérti a szerzői jogi védelmet.”

C More Entertainment v. Sandberg [Case C- 279/13]


a nyilvánossághoz közvetítés vagyoni jogával

összefüggésben

A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános

szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló

intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint

közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok

gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények

helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok

képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a

nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek

érdekében - külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel -

a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a

nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az

ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját

közvetve sem szolgálja. [Szjt. 38.§ (4) bek.]

Kiállítás

Szjt. 69.§ (2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és

iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A

közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző

beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.

További szabad felhasználások Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai

beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon

felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel

kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek

gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. [Szjt. 36.§ (1) bek.]

Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti,

építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként

szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének

feltüntetése sem kötelező. A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az

audiovizuális médiaszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye

és nevének feltüntetése szükséges. [Szjt. 36.§ (3)-(4) bek.]

Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél

által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás

esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez

lehetetlennek nem bizonyul. [Szjt. 37.§]

További szabad felhasználások A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az

kizárólag a fogyatékos személyek - fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő -

igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt

mértéket. [Szjt. 41.§ (1) bek.]

DE! Marrakeshi Szerződés a vakok és gyengénlátók, és látási

képességeikben egyéb okból korlátozott személyek nyomtatott művekhez

való hozzáférésének elősegítéséről (2014)

Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás

céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható. [Szjt. 41.§ (2)

bek.]

Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő

országgyűlési képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a

mű e célnak megfelelő módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a

felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem

szolgálja. [Szjt. 41.§ (3) bek.]

+1: Követő jog

Szjt. 70.§ (1)-(3) Eredeti (korlátozott számban a szerző által készített,

vagy az ő irányításával készült, esetleg sorszámozott) [képzőművészeti

alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia,

szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia,

üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás] tulajdonjogának

műkereskedő (a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi

személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság)

közreműködésével, az első - a szerző részéről történő - átruházását

követően történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni;

(4)-(6) Követő jogi díj: a mű vételárától függően sávosan alakul,

maximum 12.500€; de minimis: min. 5000 HUF értékű vásárlás esetén

kell megfizetni;

(9) „a szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és

iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését

végző szervezetnek”;

+1: Követő jog A 2001/84/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével „nem

ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló nemzeti

jogi rendelkezés, amely a követő jog élvezetét a művész

törvényes örökösei javára tartja fenn, a végrendeleti

örökösöket kizárva.” Fundación Gala-Salvador Dali v.

VEGAP [Case C-518/08]

„Nincs szükség a nemzeti jogszabályok közötti olyan különbségek

megszüntetésére, amelyek várhatóan nem befolyásolják hátrányosan a belső

piac működését, illetve annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mozgástér

maradjon a tagállami döntéshozatalnak, elégséges azoknak a belső

rendelkezéseknek az összehangolása, amelyek közvetlen hatással vannak a

belső piac működésére. Márpedig, noha az ily módon körülírt cél

megvalósítása megköveteli, hogy megjelöljék azt a személyt, aki a követő jogi

díj alapján a szerzőnek járó díj megfizetéséért felelős, valamint hogy

meghatározzák azokat a szabályokat, amelyek e díj összegének

megállapítására vonatkoznak, ugyanez nem mondható el arról a kérdésről,

hogy ki viselje véglegesen a díj költségét.”

Christie’s v. SNA [Case C-41/14]

Documents

Szerzői jog - Vagyoni jogok és szabad felhasználások