Szükséglet

A szükséglet az emberekben felmerülő hiányérzet, termékek és szolgáltatások iránti igény, amely cselekvésre

készteti a fogyasztót.

A szükségletek csoportosítása:

1. Fontossági sorrend szerint Maslow 5 kategóriája

létfenntartás ( éhség, szomjúság, meleg-hideg elleni védekezés,..)

biztonság ( béke, rend, munka,..)

szociális ( szeretet, baráti-családi-munkahelyi kapcsolatok)

elismerés ( képességeinek, feladatainak mások által való elismerése)

önmegvalósítás ( saját magának , céljainak való megfelelés)

2. Megjelenési forma szerint

anyagi

szellemi (eszmei, politikai, ..)

3. Kielégítési módja szerint 5. Létfenntartással való kapcsolata egyéni

társadalmi-egyéni alapján

4. Fajtája szerint alapvető

alapvető létszükséglet,

kulturális társadalmi működésből fakadó

luxus választható

Szükségletekkel kapcsolatos törvények:

1. Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt. 2. A minél jobban kielégített egyéni szükséglet egyre nagyobb társadalmi

szükségletet vált ki. Pl.:autó-utak. 3. Az embernek minél kisebb a jövedelme, annál többet költ alapvető

szükségletekre. 4. Minél fejlettebb a gazdaság , annál több a kielégíthető szükséglet

Szükséglet-igény különbsége

Az igény a szükséglet kielégítésének módja

SZÜKSÉGLET IGÉNY

Éhség evés = uzsonnás zacskó- étterem, zsíros kenyér – hús-zöldség

A gazdaság működtetésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése.

Javak

Javaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek kielégítésére.

A gazdaság egyik fő feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás.

A szükségletek növekedése

végtelen növekvő folyamat

A javak korlátozott mértékben

állnak rendelkezésre szűkösséget idéznek elő.

A javak eredetük szerint A javak tárgyi formájuk szerint

Gazdasági javaknak

vagy termékeknek

nevezzük azokat a

dolgokat, amelyeket

emberi

közreműködéssel

hoztak létre.

-Mennyiségük szűkös

-Fizetni kell érte

-A gazdaság termeli

Szabad javak mindazon dolgok,

amelyek a természetben

korlátlanul állnak rendelkezésre,

és bárki tetszése szerint

fogyaszthat belőlük annyit,

amennyit saját hasznosságérzete

szerint maximálisan igényel

-Eredeti állapotban fogyasztható

-Ingyenes

-Elvileg korlátlan mennyiségű

A termékek a természet

anyagaiból emberi

munkával létrehozott javai.

-Az előállítás és a

fogyasztás időben eltér

-Tárgyiasult forma

Szolgáltatásnak nevezünk

minden olyan mások

számára végzett munkát,

amely nem hoz létre új

terméket.

A előállítás és a

fogyasztás egy folyamat

-Nem tárgyiasul, nem jön

létre önálló dologi termék

A megtermelt javak azon részét, amelyet nem végső fogyasztásra, hanem újabb

javak előállítására használunk fel termelési eszközöknek nevezzük.

Magánjavak amelyeket egyes emberek elkülönülten fogyasztanak, pénzért piacon

megvásárolható. Közjavak amelyeket az emberek egyszerre többen és együtt fogyasztanak,

amelyek lehetnek ingyenesek, vagy fizetni kell értük ezek a vegyes javak. Közrossz a

környezetszennyezés, zajártalom.

Felhasználásuk

szerint

A javakhoz való

hozzájutás

(elsajátítás)

szerint

A gazdasági folyamat elemei

Termelés FogyasztásElosztás Csere

A termelés a javak előállításának

folyamata, amely során az ember a

természet javait megszerzi,

átalakítja és alkalmassá teszi a

szükségletek kialakítására.

Az elosztás azokat a

folyamatokat

tartalmazza,

amelyek

meghatározzák a

gazdasági szereplők

részesedését a

fogyasztási javakból

és a gazdasági

erőforrásokból

A gazdasági folyamat az ember céltudatos tevékenysége, amelynek során a

természet szűkös javait átalakítja és elfogyasztja.

A csere azokat a

folyamatokat

foglalja magába,

amelyek

közvetítésével a

termékek és

szolgáltatások

eljutnak a

termelőktől a

felhasználókhoz

Fogyasztásnak nevezzük a

javak szükségletek

kielégítésére való

felhasználását.

Egyszerű újratermelés

esetén a termelés a

korábbival azonos

szinten ismétlődik meg.

Bővített újratermelés

- ..magasabb szinten..

Szűkített újratermelés

- …alacsonyabb

szinten…

Személyes fogyasztás

A javak

rendeltetésszerű

elfogyasztása, végső

fogyasztás.

Termelő fogyasztás

A termelésben

történő felhasználás

új javak

előállítására.

Természeti erőforrások Munka Tőketényezők Vállalkozó

Termelési tényezők

A természeti erőforrások

a természetben szabadon

rendelkezésre álló – az

emberi tevékenység

szempontjából hasznos és

hasznosítható – javak,

amelyek természetes

formájukban alkalmasak

termelési célokra.

Megújítható pl. az erdő,

nem megújítható a

nyersanyag.

A munka = munkaerő

felhasználása.

A munkaerő az ember

mindazon szellemi, fizikai

képességeinek összessége,

amelyeket a termelési

tevékenység során

felhasználhat.

A munkaképesség az ember

ismerete, tapasztalata, testi és

szellemi képessége.

Megújítható, fejleszthető

végtelen erőforrás.

Termelési eszközök (lásd

javak csoportosítása)

A tőkejavak olyan

termelt javak, amelyeket

a további termelési

folyamatban

felhasználunk. (anyag,

szerszám, gép, pénz,..)

Korlátozott mértékben

állnak rendelkezésre,

amely hosszabb távon

feloldható.

A vállalkozó, mint

termelési tényező, abban

különbözik a

„közönséges”

munkaerőtől, hogy

feladata az összes

termelési tényezőt

egységbe szervezni,

működtetni, irányítani.

Termelési tényezők a gazdasági javak előállítása során felhasznált erőforrások összessége.

Jellemzői: - Egyenrangúak, mert mindegyik tényező elengedhetetlen feltétele a termelésnek,

-Kölcsönösen feltételezik egymást, mert bármelyik hiánya megállítja a termelést

-Helyettesíthetőek, pl.: a munkaerő egy része gépekkel.

-Egy adott pillanatban korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, amely hosszabb távon feloldható.

Munkamegosztás

Munkamegosztás formái:

Specializálódás: amikor az egyes termelők, csak meghatározott fajtájú munkát

végeznek, azt végzik, amihez legjobban értenek, ezáltal a munka

hatékonysága nő.

Kooperáció: Ugyanazon munka végzésénél segítik egymást, erejük

összeadódik.

Munkamegosztás lehet:

• családon belül: természetes munkamegosztás (nemek, korok szerinti)

• nemzetgazdaságon belül: társadalmi munkamegosztás (szakmák, foglalkozások

szerinti)

• gyáron belül: technikai munkamegosztás, (műveletekre bontás)

• földrajzi munkamegosztás: természeti adottságok szerinti

• nemzetközi: országok közti gazdasági, földrajzi, hagyomány szerinti.

A munkamegosztás elválaszt és összetart, mert mindenki más feladatot lát el,

de egymás nélkül nem eredményes. Mindenki saját javára, de mások számára

végzi a munkát.

Az emberek együttműködését a gazdasági tevékenység bármely területén

munkamegosztásnak nevezzük. Szerepe a termelés hatékonyságának növelése.

A gazdasági folyamat szakaszai

szerint

A gazdaság tagozódása, szektorokra, ágazatokra

Az előállított javak szerint

kitermelő szektor, közvetlen kapcsolat a

természettel pl.:bányászat, mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás

feldolgozó szektor, a természetből származó

alapanyagokat feldolgozza pl.: bőrgyártás,

gépgyártás,..

szolgáltató szektor, az előállított javak hoz

kapcsolódó tevékenységek pl.: közlekedés,

kereskedelem, oktatás, egészségügy..

Többfokozatú ágazati osztályozási rendszer:

Az osztályozási rendszer négyszintű hierarchiában rendezi el az

egyes tevékenységeket:

•nemzetgazdasági ág (1 alfabetikus karakter, nagybetű),

például C =feldolgozóipar

•ágazat (2 numerikus karakter), például 14 = ruházati termék

gyártása

•alágazat (ágazat kódja + 1 numerikus karakter), például 14.3

= kötött, hurkolt cikk gyártása

•szakágazat (alágazat kódja + 1 numerikus karakter), például

14.31 = kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása

Nemzetgazdasági ágak

• A = mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

• B = bányászat, kőfejtés

• C = feldolgozóipar

• D = villamos energia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás

• E = vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

• F = építőipar

• G = kereskedelem, gépjárműjavítás

• H = szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

• I = szállítás, raktározás

• J = információ, kommunikáció

• K = pénzügyi, biztosítási tevékenység

• L = ingatlanügyletek

• M = szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

• N = adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

• O = közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

• P = oktatás

• Q = humán-egészségügyi, szociális ellátás

• R = művészet, szórakoztatás, szabadidő

• S = egyéb szolgáltatás, (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység,

számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.)

• T = háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

• U = területen kívüli szervezet

A gazdaság szereplői

VállalatHáztartásÁllam

Gazdasági élet

kereteinek szabályozója

A javak végső

fogyasztója

A javak

előállítója

A gazdaság szereplői önállóan gazdálkodnak.

A gazdaság működése

A gazdálkodás olyan céltudatos tevékenység, amely során a

rendelkezésre álló erőforrások lehető legeredményesebb felhasználása

történik. (Olcsón venni/előállítani és drágán eladni.)

Gazdasági döntés lényege a lehetőségek előnyeinek és hátrányainak az

összehasonlítása, a ráfordításokat viszonyítjuk az eredményekhez.

Az összehasonlítás eszköze a pénz.

Gazdaságosság megnyilvánulása:

maximum elv: a rendelkezésre álló eszközökkel a lehető legnagyobb

eredmény elérése, pl.:adott alapanyagból a legtöbb végtermék

előállítása

minimum elv: az eredmény elérése minél kisebb ráfordítással történjen,

pl.:adott végtermék legkisebb költséggel történő mozgatása

Pénz és piac

A csere a szükséges javak megszerzésének módja, amikor

viszonzásképpen felajánlunk pénzt, vagy árut, vagy szolgáltatást.

A - modern gazdaságban - cserét a pénz közvetíti és

adás-vétel útján valósul meg, amelynek

színtere a piac , ahol a

szereplő az eladó és a vevő.

A cserében a pénz közbeiktatása megkettőzi a gazdasági

eseményeket, mert a javak mozgását a pénz mozgása követi.

Reál folyamat Pénzfolyamat

Piac, minden olyan hely, ahol egy vagy több jószág ill.

pénz cseréje zajlik.

Gyakorlat

Pulóver előállításához szükséges ráfordítások, termelési tényezők

Eladási ár, a bevétel ill. a termelés eredménye.

Ráfordítás, pénzben

kifejezve=költség

Termelési tényező kategóriák

Gyakorlat

Gazdasági folyamata

Palánta elültetése gondozása leszedése eladása/elfogyasztása

termelés fogyasztás

Termelési tényezők:

munkamegosztás

specializáció: kapás, ültető, szedő

kooperáció: szedők

Népgazdasági szektor: Kitermelő

Népgazdasági ágazat: Mezőgazdaság

Természeti

tényező

munka tőke vállalkozó

A piac

Piacon megjelenő fogalmak:

• Kereslet a vevő vásárlási szándéka fizetőképes kereslet, ha a vevőnek van pénze a vásárlásra

• Kínálat az eladásra felajánlott javak áruk, ha megjelennek a piacon

• Ár az áru csereértéke pénzben kifejezve, amelyet alakít a ráfordítás költsége és a kereslet-kínálat

• Jövedelem a gazdasági tevékenység eredménye

• Erőforrások tőkebefektetés

• Termelési tényezők, ráfordítások pénzben kifejezve költségek

• Javak cseréje adás - vétel, értékesítés – vásárlás

• Gazdasági szereplők kettős szerep hol eladó, hol vevő

• Árucsere összessége kereskedelem, ahol a termék eljut a termelőtől a fogyasztóig.

• Piac tagolható: fogyasztási javak piacára és termelési eszközök piacára

• Piac zavarai: hiány, vagy árubőség, amely hosszabb távon kiegyenlítődik

vevő eladó

pénz

Gazdasági rendszerek

Központosított tervgazdaságban

az állam szabályoz.

Nincs igazi piac az árak központi

meghatározás alapján képződnek.

Tiszta piacgazdaságban

a gazdálkodás irányítója a piac.

Az állam nem szól bele a gazdaság

működésébe. Pl a hadsereget is a

vállalkozások adják.

A gazdasági rendszerek közti különbséget a piac szerepe határozza meg.A kulcs kérdés:

Mi alakítja az árakat?

Ki mondja meg mennyit kell termelni?

Vegyes gazdaság

A piac és az állam együtt

szabályoz.

Kereslet kínálat nő az ár érdemes többet

termelni a kínálat emelkedik kereslet az ár csökken

Piacgazdaság

A piacgazdaságban a gazdasági egységek együttműködését a piac

hangolja össze.

A piacon a szereplők szabadon döntenek,

mit vesznek meg

mennyiért, döntő az alkuban az ár.

Az árat alapvetően a kereslet és a kínálat határozza meg a piacgazdaságban.

Piacgazdaság előnyei-hátrányai

Előnyei:

takarékosságra ösztönöz, mert az olcsón előállított jó minőség adható el,

rugalmas és gyors alkalmazkodásra késztet, verseny van,

gazdasági szabadság érvényesül, győz a jobb.

Hátrányai:

a közjavak előállítása nem biztosított,

csak a teljesítmény számít, nincs méltányosság,

a verseny veszteséggel jár, infláció, munkanélküliség,

nincs megoldva a környezetvédelem.

A gazdaság körforgása

vállalat állam háztartásAdók

szolgáltatásokAdók

szolgáltatások

pénz

munkaerő

Piac

áru

pénz pénz

áru

Az állam gazdasági szerepe

1. Állam általános feladatai:• az ország érdekeinek védelme, külső biztonsága

• a belső rend és igazságosság fenntartása

• a gazdasági és társadalmi élet intézményi és jogi hátterének biztosítása

2. Közjavak előállítása és a fejlett infrastruktúra kiépítése

Közjavak: amelynek fogyasztásából nem zárható ki senki, a piac nem érdekelt azok előállításában (pl.: a

rend, a biztonság, az alapvető műveltség, egészség). Az infrastruktúra a termelés feltételeit biztosító

eszközök összessége pl.: sztráda, egyetem, híd.

3. A gazdaság jogi szabályozása

Az állam megszövegezett akarata, amely a gazdasági működés területét szabályozza

• A munkapiacot a Munka Törvénykönyve,

• A pénzpiacot a Hitelintézeti törvény, Értékpapírtörvény

• Árupiacot a Polgári törvénykönyv

• Vállalkozásokat a Társasági törvény, Számviteli törvény

5. A jövedelmek újraelosztása

• elsődleges elosztás: a jövedelmeknek az újratermelési folyamatban történő elosztása

• másodlagos elosztás vagy újraelosztás: a jövedelmeknek az állam általi elosztása az adók és támogatáson

rendszerén keresztül (Ahol több van onnan elvesz és ad oda ahol kevesebb.)

6. A gazdaság fejlődésének biztosítása, piac befolyásolása

• infláció csökkentése

• munkanélküliség mérséklése

Az állam rendeltetése, hogy szervezetei segítségével vezesse a társadalom közös

ügyeit, törvényeivel biztosítsa a rendet.

F

E

L

A

D

A

T

A

Adórendszer

Adórendszer az ország egy időben alkalmazott adónemek összessége, valamint az

adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.

Úgy kell kialakítani, hogy az adórendszer legyen• Igazságos

• Egyszerű

• Hatékony

Adó az állam által kivetett, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli

befizetési kötelezettség

Jövedelemhez

kötött

Fogyasztáshoz

kötöttEgyéb, helyi

adók

Szja 2011-ben 16%

társasági adó 10% 500mFt-ig

e fölött 19%

osztalékadó 16%

kamatadó 20%

Áfa 25%, 18%, 5%, 0

jövedéki adó,

fogyasztási adó

gépjárműadó

ingatlanadó

Adók csoportosítása

SzjaSzemélyi jövedelem adó (Szja)

Az szja-t a magánszemélyek fizetik az adott évben megszerzett jövedelem

után.

Adó alanya: ( aki fizeti) mindenki aki jövedelmet szerez

Adó tárgya: jövedelem (ami után fizetjük )

Adó mértéke: 16%

Adó alapja: egy év során megszerzett jövedelem (szuperbruttó=*1,27)

Példa

Bruttó bér: 300 000 Ft

Évi jövedelem: 3 600 000 Ft

Szuperbruttó: 3 600 000*1,27=4 572 000 Ft

Éves szja: 4 572 000*0,16=731 520 Ft

Havi szja: 731 520/12=60 960 Ft

ÁfaÁltalános forgalmi adó (áfa)

Minden forgalmazott áru után, az eladási és beszerzési ár különbsége után

kell megfizetni.

Adó alanya: ( aki fizeti) aki értékesíti a terméket.

Adó tárgya: (ami után fizetjük) az értékesített áru ellenértéke

Adó mértéke: 25%, 18%, 5%, 0

Példa:

Egy 1kg-os kenyér eladási ára 210 Ft, amely tartalmazza a 18%-os

áfát.

Mennyi a kenyér nettó ára?

A bruttó ár =210 Ft=118% A nettó ár = 100% = 210/1,18= 178 Ft

Egy autó eladási ára 2 600 000 Ft, amely 25% áfát tartalmaz.

Mennyi az autó nettó ára:

A bruttó ár = 2 600 000 Ft =125%

A nettó ár = 100% = 2 600 000 /1,25= 2 080 000 Ft

Államháztartás, Központi költségvetés

Központi költségvetés egy pénzügyi terv, amely adott időszakra megtervezi az állami

feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat.

Államháztartás az állami közfeladatok ellátására szolgáló rendszer.

Alrendszerei

Központi

költségvetés

Elkülönített

pénzalapok

Társadalom-

biztosítás

Helyi önkormányzati

költségvetés

Állami költségvetés

Bevételek KiadásokKözponti költségvetés

•adó,

•vám,

•illeték,

•bírság,

•privatizáció

•támogatások (agrár, vállalkozás, lakás,

export..)

•szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális

kiadások

•központi állami szervek működtetése

•állami beruházások,-vállalatok

•külső és belső védelem, rendfenntartás

•államadósság

Egyenleg lehet: egyensúly, szuficit, deficit

Helyi önkormányzatok

Helyi önkormányzatok

a helyi közösségi feladatokat szervezik és finanszírozzák,

a települések fejlesztéséért felelősek.

Feladatok:

alapfokú oktatás,

egészségügyi és szociális alapellátás,

közutak,

közművek,

közvilágítás

Elláthat még az önkormányzat:

helyi lakásállomány kezelését,

társadalmi, tudományos és művészeti tevékenység támogatását

Gyakorlati feladat: mindenki írja le a helyi önkormányzat nevét,

polgármester nevét, néhány településfejlesztési feladatot, helyi adókat

Háztartás

A háztartás erőforrásai

Makroszempontból: a gazdaságnak az a területe, ahol a

fogyasztás végbemegy.

Mikroszempontból: olyan emberi közösség, amelynek

tagjaik létfenntartásukról közösen gondoskodnak.

A család az emberi közösségek sajátos csoportja. A

háztartás a család gazdasági keretét jelenti.

idő munkaerő,

munkaképesség

pénz vagyon

Gazdálkodás az idővelAz idő korlátozottan áll rendelkezésre ezért tervezni és gazdálkodni kell

vele.

A tervezés során figyelni kell:

• az elvégzendő tevékenységek időszükségletére

• fontossági sorrendre.

Egységnyi idő alatt elvégzendő tevékenység= időnorma

Egységnyi idő alatt elvégzett tevékenység= termelékenység

Életmód: azt fejezi ki, hogy az emberek hogyan élnek.

tevékenység időszükséglet rangsor

tanulás 6 óra I.

utazás 1 óra I.

stb

Gazdálkodás az emberi

erőforrással(termelési tényezők: munka, tőke, természeti erőforrás, vállalkozó )

A háztartások a munkát, mint termelési tényezőt adják a vállalkozások

számára.

Munkáltató és munkavállaló között munkaviszony jön létre, amelyet a

Munka Törvénykönyv szabályoz.

Munkabér: amelyet a munkavállaló kap a végzett munkája után.

teljesítménybér: előre meghatározott mennyiségi és minőségi

teljesítménytől függ a bér.

időbér: a munkában töltött idő határozza meg a bért

A jövedelem forrásaiA jövedelem származhat:

munkából (fő forrás a munka)

bérleti díj

kamat, osztalék

nyeremény, örökség

táppénz, családi pótlék, segély, nyugdíj

ösztöndíj

Törzsbér

Törzsbér, a munkavállaló teljesítménybéres, vagy időbéres keresete.

Törzsbér kiegészül:

bérpótlékkal: a munka különleges körülményei, beosztás, vagy

képesítés után (veszélyességi, délutáni, nyelv-pótlék)

kiegészítő fizetés: amely mögött nincs munkateljesítmény (

ünnep, szabadság)

prémium: előre kitűzött feladatok teljesítéséért

egyéb pl: újítás

Összesen ezek kiadják a bruttó bért

Béren kívüli juttatások: Cafetéria ( mobil, internet, üdülési csekk, étkezési

utalvány,..)

Társadalombiztosítási ellátás: nyugdíj, gyes, táppénz….

PénzgazdálkodásKövetelmények a pénzgazdálkodással szemben:

1. Hatékonyság

Ugyanannyi ráfordítás jobb minőség, több mennyiség.

2. Biztonság

Tartalékképzéssel a jövő biztonsága ,pl: betegség esetére…

3. Fizetőképesség

Esedékes fizetések teljesítése

4. Rugalmasság

Pl kedvezményes vásárlás kihasználása

5. Függetlenség

Uzsorás, hitelintézet

Nettó jövedelemNettó jövedelem= a bruttó jövedelem ( bér és egyéb jövedelem)

- személyi jövedelemadó és bérjárulékok

(Társadalombiztosítási, egészségügyi, munkanélküli)

Nominál jövedelem (nettó jövedelem): az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló

kézhez kap.

Reáljövedelem: azt az árumennyiséget képviseli, amit a kézhez kapott pénzen

vásárolni tudunk.

Hogy alakul a reáljövedelem, ha az árak emelkednek? Pl: a benzin 350 ft-ról 400-

ra.

Háztartások kiadásai

Rugalmatlan kiadások

a minden hónapban jelentkező fix kiadások Pl: lakbér,

hiteltörlesztés, rezsi , iskolai befizetések, biztosítási díjak,

közlekedési ktg. Ezekről a kiadásokról már korábban döntöttünk,

fizetésük kötelező.

Rugalmas kiadások

Döntünk a kiadás mértékéről és a termékek minőségéről, az

összege változtatható. Pl: élelmiszer, illatszer, ruházkodás

Kiadások csoportosítása

napi cikkek (egyszerhasználatos) tartós fogyasztási cikkek

Re

nd-

sze

res

en

fel

me

rül

ő

ki-

adá

sok

Szabad rendelkezésű jövedelmek a rendszeres kiadás után fennmaradó jövedelem.

A háztartások folyamatosan költenek szükségleteik kielégítésére.

Kiadásaiknak korlátot szab a megszerzett jövedelem nagysága.

A kiadásokat tervezni kell!

Háztartások költségvetéseA költségvetés olyan pénzügyi terv, amely adott időszakra vonatkozik,

tartalmazza a bevételt és kiadásokat.

A háztartás költségvetése alakulhat:

egyezőség: kiadás=bevétel

hiány: kiadás bevétel

megtakarítás: kiadás bevétel

A háztartások megtakarítása:

A jövedelmekből mindig takarékoskodni kell, váratlan későbbi

kiadásokra, vagy nagyobb kiadások vállalására.

Megtakarítani lehet: havonta azonos összeggel,

a havonta megmaradó összeggel

alkalomszerűen

nem takarékoskodnak semmit

Megtakarítások elhelyezéseMérlegelni kell:

milyen időtávra kötjük le a pénzünk

milyen hozamot érünk el, milyen kockázattal

milyen könnyen jutunk ismét a pénzünkhöz

1. Betét lényege, hogy az összegyűjtött pénzünket, kamat

ellenében kölcsönadjuk valamelyik hitelintézetnek.

Betételhelyezési formák

látra szóló, bármikor hozzáférünk, alacsony a kamata

lekötött betét, magasabb kamat, de egy ideig nem

használhatjuk

Lakossági folyószámla, a mindennapi pénzmozgások lebonyolítására

szolgál, egy látra szóló betét. Ide érkezik a munkabér, innen fizetünk

bankkártyával.

Értékpapír

A letéti jegy kizárólag hitelintézetek által kibocsátott névre vagy

bemutatóra szóló értékpapír, amely a bankok forrásgyűjtését

szolgálja, segítségével a bankok hitelezési tevékenységeihez

pótlólagos forráshoz jutnak.

A kincstárjegy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír. Szabadon adható- vehető.

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Kibocsáthat

bank, önkormányzat, vállalat, vagy az állam. Az államkötvény

vásárlása esetén az államnak nyújtunk hitelt.

Részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tulajdonjogot

megtestesítő értékpapír.

Értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő

okirat, befektetési eszköz.

Hitel

Lehet áruhitel, vagy pénzhitel.

A jövőben fogyasztást változtat át jelenbelire, amelynek ára a

kamat.

A hitel felvételének feltételei vannak:

hitelképesség, amely a hitelfelvevő visszafizetési képessége

hitelfedezet biztosítása, nem fizetés esetére szolgál

önrész biztosítása

kamat, kezelési költség együtt THM (teljes hiteldíj mutató)

futamidő, a visszafizetési időszak

A hitel a pénzeszköz időleges átengedése meghatározott

lejáratra, kamat fizetése ellenében.

Családi vagyon

Lehet:

Készpénz

Megtakarítás (betét, értékpapír)

Mindennapos használatra szolgáló eszközök, készletek.

háztartási eszközök

élelmiszerek

ruhák

szerszámok

Tartós javak, felhalmozott eszközök

ház, nyaraló, kocsi, festmény, ékszer

Családi vagyonnak nevezzük egy bizonyos időpontban a

család rendelkezésére álló anyagi javak összességét.