Szmolyan Gabriella

Megoldókulcs az Irodalom és képességfejlesztés 7.Munkafüzet és felvételi előkészítő című könyvhöz

(00713/M/1)

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

1

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.www.ntk.hu

Vevőszolgálat: info@ntk.huTelefon: 06 80 200 788

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgatóMűszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka

A kiadványt gondozta: Kónya AnnaRaktári szám: RE00713/M/1

1. kiadás, 2009

2

A reformkor1

Társadalom

1. A köznemesek élete

A köznemesség tagjai döntő többségükben falun éltek, még a megyeszékhelyekre is ritkán jártak el. Házukat kúriának nevezték, melynek udvara nem park volt, hanem éppúgy gazdasági terület, mint a parasztporta. Általában 3-6 szoba volt a házban. A nemesúr zsinóros mentét, szűk nadrágot, sarkantyús csizmát, kucsmát, kardot viselt. A fehérneműt és az ágyneműt, annak anyagát még a módosabb családokban is maguk az asszonyok fonták, szőtték, varrták. Újságot az 1840-es évek előtt lényegében nem járattak, a családi könyvtár jogi és történeti művek mellett legfeljebb Kisfaludy Sándor költeményeit őrizte. Parasztokkal a Dunántúlon egyáltalán nem házasodtak, a keleti országrészben is ritkán.

– Készítsd el az ismertetés vázlatát! Azt a formát folytasd, amelyben mi elkezdtük!

lakhelyük: faluutazás: nem jellemzőházuk: kúriaszobáik száma: 3-6öltözékük: zsinóros mente, szűk nadrág, sarkantyús

csizma, kucsma, kardújság: az 1840-es évek előtt nem járattak

2. A parasztság

A jobbágyoknak nem volt saját földjük: a nemesek tulajdonában álló földet művelték, s ezért különféle szolgáltatásokkal tartoztak nekik. Anyagi helyzetük nem volt egységes, találhatunk köztük jobb módú és szegényebb családokat egyaránt. Az iparosodás alacsony szinten állt az országban, így a parasztok életének közege a jobbára még érintetlen természet volt. Mai embernek furcsa látni az időhöz való viszonyukat, hiszen a reformkor emberét még másféle időhatárok kötötték, mint minket. A nap kelte és nyugta, az évszakok, az ünnepek adták életük ritmusát. Nemigen használtak órát: Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szerint Szarvason 1740-ben egyetlen családnak volt faliórája. Egy falusi parasztember naplója szerint az első óra 1840-ben jelent meg a falujában. Eleinte csak a módosabb gazdáknak futotta órára, majd az 1860-as évektől mind többen vették meg az olcsóbbá váló szerkezetet.

– Fogalmazz meg 4 kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ! (Például: Kinek a földjét művelték a jobbágyok?)Milyen volt a jobbágyok anyagi helyzete?Miért a természet volt a parasztok életének közege?Mi adta életük ritmusát?Hány ember rendelkezett faliórával Szarvason 1740-ben?

21. ábra.Magyar parasztszoba a 19. század közepén

3. Politika1 A fejezet történelmi tárgyú ismertetései a Magyar Kódex sorozat alapján készültek.

3

A reformmozgalom elindulását számos változás idézte elő. Egyre több arisztokrata jutott el nyugati országokba, ahol szembesülniük kellett Magyarország elmaradottságával. Idehaza népszámlálást tartottak, s az összeírást végző nemesek a parasztok szegényes házaiba lépve, ugyanerre a felismerésre jutottak. Lendületet adott a küzdelemnek egy irodalmi alkotás, Kölcsey keserű hangú Himnusza is. A nemesség saját bőrén is tapasztalta a régi törvények avultságát: Széchenyi István hiába volt dúsgazdag főúr, mikor hitelt akart felvenni, egy középkori törvény miatt a bank megtagadta tőle. Mindezek és sok más ok hatására 1825-től kezdődően az országgyűléseken egyre több változtatást kezdeményeztek a követek. Földtulajdonhoz akarták juttatni a jobbágyokat (akár saját kárukra is), hogy érdekeltek legyenek a hatékonyabb termelésben. Véget akartak vetni annak, hogy a hazai ipart elnyomja a beáramló osztrák árutömeg. Független magyar kormányt kívántak, amely képes megvédeni a magyar érdekeket. Szorgalmazták a közteherviselést, vagyis azt, hogy mindenki adózzon, ne csak épp a legszegényebbek, ahogyan addig volt.

– Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján!

Elmaradottság hazai iparelavult régi törvények független magyar kormánya jobbágyok földtulajdonhoz juttatása Közteherviselés

18. ábraAz első magyar felelős kormány által használt miniszteri bársonyszékek egyike

4. Magánélet

Az 1820-as népszámlálás idején egy átlagos magyar családban 6 fő lakott együtt – a szülők és a nem házas gyermekek. Több nemzedék nagycsaládi együttélése csak egyes körzetekben, így Baranyában vagy Palócföldön volt jellemző. Általános, kortól független jelenség, hogy az újszülöttek között 6-8 százalékkal több a fiú – ebben a korszakban azonban az anyák szülés utáni halandósága miatt méginkább férfitöbbségű volt a társadalom. Az apát tekintették a családfőnek: pénzügyekben, házasulási kérdésekben ő döntött. Jellemző volt a falun belüli, azonos vallású és anyagi helyzetű társsal kötött házasság, ami a választási lehetőségek körét igencsak beszűkítette. A házasságokat az egyház kötötte és tartotta nyilván. Bár a protestáns egyházak megengedik a válást, ez a legritkább esetben fordult elő.

– Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat!Ma egy átlagos magyar családban 4 fő lakik együtt.Napjainkban nem jellemző az anyák szülés miatti halandósága.Korunkban előfordul, hogy az anya a családfő.A 21. században egyre gyakoribbak a válások.

4

Művészetek

1. Képzőművészet

A reformkor magyar építészete a klasszicizmus hatása alatt állt Ez az európai irányzat az ókori formákat követte: kedvelte a szimmetriát, az oszlopsorokat, az épületek homlokzatát díszítő szabályos háromszögeket (timpanon). Ebbe a stílusban épült a Hild József által tervezett egri székesegyház (1836) vagy a Pollack Mihályt dicsérő Nemzeti Múzeum (1847). A kor nagy szobrásza, Ferenczy István szintén klasszicista műveket alkotott (például: Csokonai mellszobra, 1818). A festészetben ugyanakkor már érződik az új stílus, a romantika hatása. Ez az irányzat a klasszicizmussal szemben a szabálytalan formákat kedvelte, a nyugtalan helyett szívesebben ábrázolta a mozgást, a szenvedélyt. A természet kultuszát figyelhetjük meg Markó Károly és Barabás Miklós tájképein, a szenvedélyt Zichy Mihály mozgalmas vásznain (pl. Mentőcsónak, 1847).

– Készítsd el az ismertetés vázlatát! Azt a formát folytasd, amelyben az előző fejezetben is dolgoztál!Reformkor: a klasszicizmus hatása alattEurópai irányzat: ókori formák követése: szimmetria, oszlopsorok, timpanonAlkotók: Hild József, Pollack Mihály, Ferenczy István, Markó Károly, Barabás MiklósRomantika hatása: szabálytalan formák, mozgás, szenvedély ábrázolása, természetkultusz

2. A magyar színjátszás kezdetei

Az első magyar színtársulatok az 1790-es években jöttek létre Kassán, Kolozsváron Kelemen László vezetésével. Állandó épületük azonban nem volt: a fővárosban csak német nyelvű színház állt. A magyar színészet először csak 1837-ben jutott épülethez, Pesti Magyar Színház néven. Addig a vándorszínészet éltette a magyar drámát, s ennek legkiválóbb alakjai: Megyery Károly, Déryné Széppataky Róza, Laborfalvy Róza és mások. A kor nagy írói szinte kivétel nélkül belekóstoltak ebbe a mesterségbe: Petőfi, Jókai, Arany, Katona József egyaránt felléptek színészként hosszabb-rövidebb ideig. A kor legjelentősebb magyar drámája 1815-ben született: Katona József Bánk bánja. A darab az 1200-as években játszódik, de a nemzeti függetlenség nagyon is eleven gondolatát dolgozza fel. Nem csoda hát, hogy 1848. március 15-én ezzel a drámával köszöntötte a pesti társulat a forradalmat.

– Fogalmazz meg négy kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ!Hol alakultak az első magyar színtársulatok?Mikortól játszik saját épületében a pesti színtársulat?Kik azok az írók, akik színészként is játszottak?Melyik társulat adta elő a Bánk bánt 1848. március 15-én?

3. Zene

A magyar romantikus zene a verbunkos stílust honosította meg hazánkban. Ennek kiváló művelői voltak: Bihari János, Csermák Antal és Lavotta János. Szoros kapcsolatban állt az irodalom és a zene: 1843-ban Egressy Béni megzenésítette a Szózatot, a következő évben pedig Erkel Ferenc a Himnuszt. Erkel nemzeti operánk megteremtője is egyben az 1844-ben írt Hunyadi Lászlóval. A legnagyobbat azonban, aki már ekkor világhírnek örvendett, még

5

nem említettük: Liszt Ferencet. Kiváló zongorista és kiváló zeneszerző volt: nagyszerű darabjaiért, virtuóz előadásaiért az egész világon tisztelték. Párizsban, Rómában élt, de rendszeresen koncertezett Magyarországon is. Vörösmarty Mihály ódát írt hozzá, melyben kérte: folytassa alkotómunkáját, mert zenéje felrázza a nemzetet, s hozzájárul a megújhodáshoz.

– Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján!

verbunkos stílus nemzeti operaEgressy Béni Liszt FerencErkel Ferenc megújhodás

28. ábraIzsó Miklós: Táncoló paraszt (1864)

4. Tánc

A reformkor évtizedeiben a fővárosban gyakoriak voltak a bálok: télen például a Fogadóban, nyáron az úgynevezett Beleznay-kertben. Elsősorban keringőt és menüettet táncoltak ezek résztvevői, amit az 1820-as évek nemzeti érzésű sajtója mélyen elítélt, mondván: ezek idegen, külföldi táncok. Pedig nem csoda, hogy a pesti polgárság nem kapott a magyar táncokon, hiszen többnyire nem is volt magyar nemzetiségű: inkább német, szerb, görög. Az 1840-es években mégis elsöprő divattá vált a magyar, nemzeti páros tánc, a csárdás. Elterjedt a színpadon, a tánciskolákban és a bálokon egyaránt.

– Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat!Ma a bálokat nem fogadókban rendezik, hanem rendezvénycsarnokban.Napjainkban a sajtó nem ítéli el egyik táncot sem.Korunkban rendszeresen szerveznek táncversenyeket.A 21. században a nemzeti táncoknál divatosabb a diszkótánc.

6

Kultúra, művelődés

1. Irodalmi élet

Az első magyar folyóiratok az 1700-as évek végén jelentek meg: Kazinczy Ferenc szerkesz-tette a Magyar Museumot és az Orpheust. Később, a reformkorban Koszorú címmel adtak ki irodalmi lapot – ennek előbb Vörösmarty, majd a szabadságharc után Arany János állt az élén. Rendszeresen megjelenő kiadvány volt a Kisfaludy Károly által összeállított Aurora évkönyv is. Irodalmi társaságok is létrejöttek: ilyen volt például a Kisfaludy Társaság, amely pályázataival nem kisebb alkotás születésénél bábáskodott, mint a Toldi. A század első évtizedeinek mozgalma volt a nyelvújítás: megosztotta az irodalmi közéletet, ellenséges táborok vitatták szükségességét, ám vitathatatlan érdeme, hogy mintegy 10 000 szavunkat ennek keretében alkották meg. A század közepén a népköltészet kutatása vált mozgalommá: legnagyobb alakja Erdélyi János volt, aki közvetlenül a forradalom előtt három kötetben adta ki gyűjtését.

– Készítsd el az ismertetés vázlatát a már gyakorolt formában!

magyar folyóiratok Magyar Museum, Orpheus, Koszorúirodalmi társaság Kisfaludy TársaságNyelvújítás 10 000 szó megalkotásanépköltészeti kutatás Erdélyi János

2. A kultúra terjesztésének feltétele: a papírgyártás és a nyomtatás

A század első harmadában a papírgyártás gyermekcipőben járt, nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt. Talán meglepő: a papírt textilhulladékokból állították elő. Ezért is írhatja Vörösmarty híres versében (Gondolatok a könyvtárban): „Országok rongya! könyvtár a neved.” 1840 után terjedt el a fából előállított cellulóz használata, s ez a technológia – jelentős változások mellett – máig használatos. Az első magyar papírgyár 1827-ben Fiumében kezdte meg működését. Ami a nyomdaipart illeti, 1839-ig csak úgynevezett kézisajtó működött hazánkban: minden egyes papírlapra egyenként nyomták rá a szöveget vagy a képet. Ekkor helyezték üzembe az első hengeres nyomdát, amely négyszeres hatékonysággal működött elődjéhez képest. Ilyen modern készülékkel volt felszerelve a pesti Landerer-nyomda is, amely a ’48-as forradalomban oly fontos szerepet kapott. Sőt, Landererék 1833-tól kezdve színes nyomat készítésére is képesek voltak!

– Fogalmazz meg 4 kérdést az ismertetéshez!Miből állították elő a papírt?Mikor terjedt el a cellulóz használata?Hol kezdte meg a működését az első magyar papírgyár?Milyen hatékonysággal működött a hengeres nyomda a kézisajtóhoz képest?

20. ábraA Landerer- és Heckenast-nyomda sajtója

3. Tudomány

A kor legnagyobb magyar tudósa, a matematikus Bolyai János a párhuzamosság kérdésével foglalkozott. Zsenialitására mi sem jellemzőbb, mint hogy az általa 1832-ben megfogalmazott

7

probléma megoldását az Akadémia még tizenkét évvel később is pályatételként tűzte ki. A fizikában óriási eredményt ért el Jedlik Ányos: 1828-ban megalkotta az elektromágneses kölcsönhatáson alapuló villanymotor ősét. Irinyi János kémikusként alkotott nagyot: ő találta fel a ma is használatos foszforos gyufát. Vásárhelyi Pál mérnöknek a hazai folyók szabályozásában volt óriási szerepe: Széchenyi biztatására még a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tételével is megpróbálkozott, de mivel akkor még nem létezett a dinamit, a sziklák felrobbantása reménytelennek bizonyult. (Ezért ábrázolhatja oly kalandosnak a Vaskapun való átkelést Jókai Mór regénye, Az arany ember.) A jogtudomány meglehetősen elmaradott volt, s a Habsburg-kormányzat igyekezett ezt az állapotot fönntartani, nehogy hivatkozási alapra leljenek a függetlenedésre vágyó magyarok. (Metternich kancellárt kétségbeejtette, amikor elterjedt a hamis hír, hogy megtalálták az 1222-es Aranybulla egyik eredeti példányát.) A tudomány megszervezésében Széchényi Ferenc és Széchenyi István járt az élen: előbbi a nemzeti könyvtár at és múzeum ot , utóbbi a Tudományos Akadémiá t hozta létre (1825).

– Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján!

a párhuzamosság kérdése dinamita villanymotor őse nemzeti könyvtár és múzeumfoszforos gyufa Tudományos Akadémia

19. ábraSzéchenyi István és Kossuth Lajos vitájára utaló korabeli karikatúra

4. Oktatás

Az első magyarországi óvodát (ahogy akkor mondták: kisdedóvót) Brunszvik Teréz grófnő alapította 1828-ban. A budai „Angyalkert” példája nyomán a következő tizenöt évben 50 újabb óvoda jött létre. Az iskolák legtöbbje egyházi kezelésben állt. Minden szülő köteles volt – büntetés terhe mellett – 6–12 éves gyermekeit iskolába járatni. A falusi iskolákban általában egy tanító két osztályban heti 10-20 órában tanította a gyerekeket. Középiskolába csak fiúk járhattak – kivételt csupán néhány apácaiskola és magánintézet jelentett. Az egyetlen igazi egyetem a pesti volt: itt először minden hallgató általános bölcsészetet tanult, majd vagy orvosi, vagy jogi, vagy teológiai területre szakosodott.

– Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely rámutat az azóta bekövetkezett változásokra!Ma a legtöbb iskola állami kezelésben áll.Napjainkban 12 éves koruk után is kötelező általános iskolába járniuk a tanulóknak.Korunkban a lányok is járhatnak középiskolába.A 21. században sokféle tudományt lehet tanulni az egyetemeken.

8

Életmód

1. Utazás

A 19. század elejéig még a nemesek sem utaztak Pest-Budánál messzebbre. Aki – például testőrként – Bécsig eljutott, élete végéig mesélte élményeit. A külföldi utazás igen ritka volt, legfeljebb egy-egy, nem túl távoli fürdőhely jöhetett szóba. Ha mégis útra keltek, nem fogadókban szálltak meg, hanem más nemesi családoknál: a vendéglátásnak ez a módja természetesnek számított. Ennek oka az is lehetett, hogy az igényesebb utas nem is talált volna magának megfelelő szállodát. A reformkorban a nemesek már gyakrabban fordultak meg Pesten és Bécsben, az arisztokraták körében pedig divattá vált az utazás: Széchenyi István egész Európát bejárta. Reformjaival, kezdeményezéseivel (például: hajózási társaság, hídépítés) mások utazásait is igyekezett könnyebbé tenni: érthető, hogy 1848-ban ő lett a közlekedési miniszter.

– Készítsd el az ismertetés vázlatát a már gyakorolt formában!

külföldi utazás ritkán Széchenyi IstvánFürdőhely hajózási társaságszállás nemesi családoknál hídépítésmegfelelő szállodák hiánya közlekedési miniszter

2. Öltözködés

A magyar paraszt öltözködésének különlegessége, hogy az úgynevezett vászongatyát nyáron felsőruházatként viselte. Jellegzetes öltözék továbbá a cifraszűr, ami 1848 után nemzeti jelképpé vált, ezért az önkényuralom tiltotta a viselését. Ugyancsak tiltották a sarkantyút, holott ennek elhelyezése a török eredetű csizmán általános volt korábban is. Kedvelt ruhadarabnak számított a dolmány, a nőknél pedig elterjedt a vállkendő, amelynek viselését a lelkipásztorok igen erkölcsös, szemérmes dolognak tartották, s így ösztönözték is. A subát az Alföldön és a Mátraalján hordták a pásztorok.

– Fogalmazz meg 4 kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ!Hogyan viselték nyáron a vászongatyát?Miért tiltotta a cifraszűr viselését az önkényuralom?Kik ösztönözték a vállkendő viselését?Mely tájegységeken hordtak a pásztorok subát?

29. ábraCifraszűr

3. Táplálkozás

Az ősi étek, a kenyér mellett a másik liszt alapú ennivaló, a tészta, a 19. században terjedt el Magyarországon. Itáliából jutott el hozzánk, s a század második felében már átlagosan 60 kg-mal ettek belőle évente a magyarok. A század elején a húsfogyasztás is jelentős volt: a katonák napi fejadagjául fél kilót állapítottak meg. A későbbi évtizedekben alighanem csökkent a húsfogyasztás, s a hús ünnepi étellé vált. Gyakran ették töltött káposztaként, az Alföldön pedig pörköltként. Ami az evőeszközöket illeti: a külön tányér csak a 19. század

9

közepén terjedt el. Korábban egy tálból evett a család – viszont mindenki a maga kanalával. A villa pedig csak a 20. században vált általánossá.

– Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján!

a tészta elterjedése pörköltHúsfogyasztás evőeszközöktöltött káposzta a villa elterjedése

22. ábraA Kölcsey-kúria konyhája

4. Egészségügy és higiénia

Az orvosi ellátás szegényes volt: bár a 19. század elején megépültek az első kórházak a megyeszékhelyeken, ezek mindössze 10-20 ággyal működtek, így a betegség ilyen módon való kezelése szinte ismeretlen maradt. Helyette a népi gyógymódokat alkalmazták még a nemesek is: gyógyfű, füstölés, párolás, tea, paprikás pálinka. Pedig a fejlettebb egészségügy elkelt volna a korabeli tisztasági viszonyok és járványok közepette. A városokban ugyan a 19. század elejétől rendszeres volt az utcaseprés és a szemétszállítás, a pesti Duna-parton vásárok alkalmával még a reformkorban is halmokban állt a trágya és a szemét. A földbe ásott emésztőgödrökben gyűjtött ürülék a kutakat fertőzte, és gyakran okozott tífuszjárványt. Vízvezeték alig volt, többnyire szűretlen folyóvizet vagy ásott kutak vizét itták. Jellemző az 1831-és kolerajárvány kapcsán kiadott körlevél: ajánlja a test hetenkénti megmosását, és hogy az állatokat ne engedjék a lakóhelyiségekbe. A hatalmas mocsarak maláriát terjesztettek, amely még az 1840-es években is népbetegségnek számított. Gyakori volt az állatok által terjesztett veszettség és a vitaminhiányból eredő skorbut is. Jellemző a viszonyokra, hogy az árvízi hajósnak, Wesselényi Miklósnak 12 testvéréből egy sem érte meg a felnőttkort.

– Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat!Ma a kórházakban a különböző osztályokon sok ágyon gyógyítják a betegeket.Napjainkban elszállítják a szemetet.Korunkban általánossá vált a vízvezeték.A 21. században szerencsére alig-alig fordul elő veszett kutya.

10

Könyvtári feladatok

1. Mettől meddig tartott a reformkor? Mikor volt az első reformországgyűlés?1825–1848; 1825–1827;

2. Kik voltak a Batthyány-kormány tagjai?

gr. Batthyány Lajos Klauzál Gáborhg. Esterházy Pál Kossuth Lajosgr. Széchenyi István Szemere BertalanMészáros Lázár br. Eötvös JózsefDeák Ferenc ………………………….

3. Gyűjtsd össze, milyen fejlesztések, kezdeményezések fűződnek Széchenyi István nevéhez!

Magyar Tudós Társaság alapítása dunai gőzhajózásNemzeti Kaszinó alapítása hajógyár, téli kikötőlóversenypálya alapítása selyemhernyó-tenyésztésa Vaskapu hajózhatóvá tétele gőzzel hajtott hengermalomTisza-szabályozás ……………………………………..

4. Nézz utána, mely külföldi országokban fordult meg élete során

Kossuth: Széchenyi:Törökország Német BirodalomOlaszország AngliaUSA TörökországAnglia Franciaország

Itália

5. Mely reformkori közéleti személyiség életében játszottak szerepet az alábbi települések? Az 5. feladat kérdéseire csak egy-egy név a válasz!– Monok Kossuth Lajos (szülőhelye)– Nagycenk Széchenyi István (kastélya)– Torino Kossuth Lajos (emigrációjának egyik helyszíne)– Szatmárcseke Kölcsey Ferenc (lakóhelye 1815-től haláláig)– Cegléd Kossuth (híres beszédének színhelye)– Lipcse Széchenyi (harcolt a Napóleon elleni csatában)

6. Foglald össze egy-egy mondatban, hogy ki volt:– Lovassy László: A reformkori országgyűlési ifjak vezetője, 1836-ban bécsi utasításra letartóztatták, a börtönben megőrült.– Eötvös József: A reformkori centralisták vezetője. A Batthyány-kormány kultuszminisztere. A kiegyezés utáni első kormány kultuszminisztere.– Perczel Mór: A szabadságharc honvédtábornoka.– Táncsics Mihály: Reformkori radikális ellenzéki politikus, a jobbágyság érdekeinek szószólója, 1847-ben letartóztatták és bebörtönözték.

7. Milyen fegyverekkel harcolt a szabadságharc honvédserege?ágyú, szuronyos puska, szablya

11

8. Reformkori költőink, íróink közül ki volt:– országgyűlési követ? Kölcsey Ferenc– országgyűlési képviselő? Vörösmarty Mihály (Kossuth lemondása révén a Bács megyei kerület képviselői mandátuma)– honvéd őrnagy? Petőfi Sándor– a forradalmi kormány Közlönyének szerkesztője? Jókai

12

Irány a középiskola!

1. Ki az a költőnk, akinek a családnevét az alábbi szöveg rejti?Ki akar a nyitva felejtett ajtón bekukkantani?

Arany (János)

2. Javítsd ki a következő elferdített közmondásokat! Írd le az eredeti formájukat!A) A kocka meg van vetve.A kocka el van vetve.B) Itt van az eb elhantolva.Itt van a kutya elásva.C) A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta.A hazug ember könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.D) Nem a részvétel, a győzelem a fontos.Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.

3. Válogasd szét és írd le az eredeti két közmondást!A) Addig jár a korsó a kútra, amíg a takaród ér.Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.B) Aki nem dolgozik, úgy alussza álmát.Aki nem dolgozik, ne is egyék.Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

4. Változtasd meg a szóalak egyik mássalhangzójának időtartamát! Írj mindkét szóalakkal egy-egy mondatot is! (A mondatban a szavak toldalékot kaphatnak.)szögel-szöggelPéldamondatok: Apa szögelte fel a képet a szobám falára. Végül szöggel rögzítették a képeket a falra.

5. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen!A) A nyáron két hétre Görögbe utazom a szüleimmel.Nyáron két hétre Görögországba utazom a szüleimmel.B) Délután meghallgassuk a kedvenc énekesem új dalát.Délután meghallgatjuk a kedvenc énekesem új dalát.C) A sportoló kiváló úszó létére nagyon jól teljesített a mérkőzésen.A sportoló kiváló úszó lévén nagyon jól teljesített a mérkőzésen.D) Nézd meg fiam, hogy meg-e jöttek már a vendégek!Nézd meg fiam, hogy megjöttek-e már a vendégek!

6. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá tartozó jelentés sorszámát! Segít a megoldásban a szavak hangalakja.A) 3 csammog 1. nagyképűsködikB) 6 flangérol 2. kacagC) 1 bőcsködik 3. lomhán lépegetD) 5 sikulászik 4. gondolkodik

5. jégen csúszkál6. dologtalanul kószál

13

7. Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat!Én mindig is a kalács ropogós haját szerettem.A) haját: héját_______________________________A szomszédasszony meghívott szilvaízt főzni.B) szilvaíz: szilvalekvár______________________________Kedves komám, gyüjjön már ki ide hozzám!C) gyüjjön: jöjjön_____________________________

8. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre!

„Hosszas előkészületek után az Akadémia 1830-ban meg is alakult. Eredete és első intézményei által még abba a korba tartozott, amikor minden kezdeményezés az arisztokrácia kezébe volt. A legfőbb hatalom az igazgatótanács, mely nem írókból, hanem politikusokból áll, és huszonöt tagja közt csak egy polgár akad. Első elnöke gróf Teleki József, alelnöke Széchenyi István volt. A titkárságot, melyre Kazinczy, Kölcsey és Toldy annyira vártak, az arisztokraták kedvence, a stréber Döbrentei Gábor nyerte el. Első tagjai többnyire földbirtokosok, papok és egyetemi tanárok, bár akadt köztük olyan is, mint Szenvey József, aki csak maglódi nevelő.” (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet)

A) Gyűjtsd össze azokat a kulcsszavakat, melyek az Akadémia megalakulására és működésére vonatkoznak!1830-ban alakult meg; igazgatótanács politikusokból áll; első elnöke Teleki József, alelnöke Széchenyi István; titkár: Döbrentei Gábor; B) A szövegrészlet megfogalmazásából érződik, hogy a szerző, Szerb Antal, nem értett egyet az intézmény működésének módjával. Emeld ki a szöveg azon részeit, melyek elégedetlenségét mutatják!Minden kezdeményezés az arisztokrácia kezében; az igazgatótanács nem írókból állt; a stréber Döbrentei Gábor nyerte el a titkárságot;

C) Nézz utána, ki volt Döbrentei Gábor, és röviden vázold fel munkásságát!Somlószőlősön született 1785-ben, tanulmányait Pápán kezdte, majd Sopronban folytatta, ahol többek között Baróti Szabó Dáviddal is megismerkedett. 1813-ban megalapítja Kolozsváron az Erdélyi Múzeum című folyóiratot, 1817-ben irodalmi munkássága elismeréséül kinevezték Hunyad megye táblabírójává. 1831-ben az akadémia titoknoka. 1851-ben halt meg Budán.

14

Reformkori költőink műveiből

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz

1. a) Anyaggyűjtés– Igazi levél-e Berzsenyi verse? Mely megszokott levélformulák hiányoznak belőle?Nem, mert hiányzik belőle a megszólítás és az elbúcsúzás.– Az elmúlt örömök említése az élettől való búcsúzásra utal. A 2. versszak mely metaforája jelképez szintén számvetést, befejezést?A szüret.– A vers zárlata két értéket emel ki. A szerelem említése egyértelmű, de mit jelenthet a nóta?A költészetet.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A vers nem igazi levél. A költő az élettől búcsúzik benne. Két értéket emel ki.A vers nem igazi levél, hiszen hiányzik belőle a megszólítás és az elbúcsúzás.A költő az elmúlt örömöket megemlítve búcsúzik el az élettől.A vers zárlatában két értéket emel ki, a szerelmet és a költészetet.

2. A versbeli beszélő látszólag tétlenül pihen a tűz mellett, valójában azonban kifelé és befelé is figyel. Milyen benyomások gazdagítják lelki életét e békés percekben?– hallás, látás, emlékidézés, álmodozás, lángok, képzelet, diófa, bogár hangjai, cselédek hangjaa) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat!

– hallás – bogár hangjai– cselédek hangja

– látás – lángok– diófa

– képzelet – emlékidézés– álmodozás

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:A beszélő látszólag tétlen, valójában azonban hallja a bogár és a cselédek hangját, látja a lángokat és a diófát, és a képzelete is működik: emlékeket idéz és álmodozik.

3. Emlékszel-e még a Családi körre, Arany János 5. osztályban tanult versére? Emlékeztetőül elolvashatod az első versszakát:

Este van, este van: kiki nyugalomba!Feketén bólingat az eperfa lombja.Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.Mintha lába kelne valamennyi rögnek,Lomha földi békák szanaszét görögnek,Csapong a denevér az ereszt sodorván,Rikoltoz a bagoly csonka régi tornyán.

a) Az Arany-vers első versszakában legalább három motívumot találsz, amely Berzsenyi

15

versében is jelen van. Melyek ezek?estenyugalombogárb) Hasonlítsd össze a két vers formavilágát!– versszakok hosszúsága: Arany verse 8 sorból áll, Berzsenyié 4 sorból.– sorok szótagszáma: 12 mindkét versben.– ritmus, ütemtagolás: Arany verse felező tizenkettes, Berzsenyié szintén.– rímképlet, rímfajta: Arany verse páros rímű felező tizenkettes, Berzsenyié szintén.c) Fogalmazd meg, mi a legfőbb különbség a két vers szereplőinek élethelyzete, s ennek megfelelően a versek hangulata közt! Ha az egyiknek a címéből, a másiknak pedig a 4. sorából kiragadsz egy-egy kifejezést, világossá válik a különbségek oka!Berzsenyi magányos, Arany János pedig családos ember.

1. ábra19. századi postai pecsétek

16

Kölcsey Ferenc: Csolnakon

1. a) Anyaggyűjtés– Mely irodalmi alkotásokban szerepel gyakorta a madármotívum? Kik szólítják meg általában, és mit irigyelnek a sorsában?A népdalokban szerepel gyakran a madármotívum. A repülés képességéért, szabadságáért irigyelik a sorsát.– Milyen természeti-éghajlati képek jelképezik a boldogságot a versben?A határ, a tavasz és a nyár.– A boldogságnak ez a képe túl általános, támpontok nélküli. Egyik vágyát azonban nyíltabban is elárulja a beszélő. Mi ez?Szeretne a daruval szállni.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A versben a madármotívummal találkozunk. A beszélő a boldogságról álmodozik. Vágyai közül csak egyet árul el nyíltan.A versben a népdalokban gyakori madármotívummal találkozunk. A beszélő a boldogságról álmodozik, amelyet a tavasz és a nyár jelenti számára. Vágyai közül csak egyet árul el nyíltan. Szeretne a daruval szállni.

2. Mi jellemzi azt a világot, amelybe vágyik a költő?– zöld fák, remény, kunyhó, természeti környezet, forrás, szép emberi érzések, szerény otthon, hűség, tanyaa) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat!

– természeti környezet – zöld fák– forrás

– szép érzések – remény– hűség

– szerény otthon – tanya– kunyhó

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:A költő olyan világban szeretne élni, ahol ….. gyönyörködhet, ….. lakhat, ….. tapasztalhat.A költő olyan világban szeretne élni, ahol zöld fákban és forrásban gyönyörködhet, kunyhóban, tanyán lakhat, reményt és hűséget tapasztalhat.

3. Olvasd el Petőfi Távolból című versének részletét!

Kis lak áll a nagy Duna mentében;Oh mi drága e lakocska nékem!Könnyben úszik két szemem pillája,Valahányszor emlékszem reája.

Bár maradtam volna benne végig!De az embert vágyai vezérlik;Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,S odahagytam őslakom s anyámat. (...)

17

a) Kölcsey és Petőfi versének alapgondolata majdhogynem ellentétes egymással, motívumaik közt mégis több egyezést láthatunk.– Milyen élőlény jelképezi az elvágyódást?madár– Milyen rokon értelmű szavakkal beszélnek a meghitt otthonról?lak, tanyácska, kunyhó– Mi a közös a helymegjelölésben?Mindkét lak folyóparton van.b) Miért mondhatjuk ellentétesnek a két költő érzelmeit? Mit tart értéknek az egyik, hibának a másik?Kölcsey szeretne a daruval szállni. Petőfi megbánta, hogy elhagyta az ősi lakot.c) Szerinted mi a helyes, ha az ember otthon marad, vagy ha elmegy szerencsét próbálni? Válaszd a neked rokonszenvesebb állítást, és támaszd alá három érvvel!Ha elmegy szerencsét próbálni: – új barátokat szerez,

– tapasztalatokra tesz szert,– megtanul önállóan dönteni.

2. ábraA daru régebben őshonos, ma már csak ősszel-tavasszal átvonuló madár hazánkban, elsősorban az Alföld keleti területein, a Nyírségben, a Hortobágyon és Biharban – éppen arrafelé, ahol Kölcsey is élt. A Hortobágyon azért ma is előfordul, hogy átnyaral egy-egy példány. Hangja trombitálásszerű, tollazatát a feje tetején levő piros korona, a nyakon húzódó fehér sáv, a törzs szürkés-feketés tollai jellemzik. Az különbözteti meg a gémektől, hogy repülés közben a nyakát nem görbíti a válla közé, hanem egyenesen kinyújtja. Nagy termetű madár, hossza a csőrtől a farokig 112 cm.

18

Himnusz

1. a) Anyaggyűjtés– A harmadik versszak kezdete fordulópont a versben. Milyen eseményekről beszél előtte, milyenekről utána? Mely motívumok vannak jelen mindkét részben?Először a dicső múltról beszél, majd a történelmi megpróbáltatásokról. A török és a bérc motívuma.– Hasonlítsd össze a keretversszakok eltérő részeit! Mi a különbség a kérések között?Az első versszakban a költő áldást, az utolsóban szánalmat kér Istentől.– Talán a 6. versszak a legkeserűbb. Miféle bajokról van itt szó? Mely költői túlzásokkal jelzi fájdalmát a költő?Belső viszályról van szó. A „vérözön” és a „lángtenger” költői túlzásokkal érezteti fájdalmát.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A vers két részből áll. A befejező versszak keserűbb, mint a kezdő. A költőnek a magyarok önpusztítása fáj a legjobban.A vers két részből áll: a dicső múlt és a történelmi megpróbáltatások bemutatásából. A befejező versszak keserűbb, mint a kezdő: áldás helyett szánalmat kér a költő Istentől. A költőnek a magyarok önpusztítása fáj a legjobban, ezt költői túlzásokkal ábrázolja.

2. Milyen korszakokat idéz föl a Himnusz?– tatárjárás, török kor, dicső korszakok, pártharcok, Hunyadiak kora, szomorú korszakok, honfoglalás kora, Árpád-ház kora.a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a két fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat!

– dicső korszakok – honfoglalás kora– Árpád-ház kora– Hunyadiak kora

– szomorú korszakok – tatárjárás– török kor– pártharcok

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:A Himnusz először a ….. idézi fel, ezek között említve a ….., majd a ….. beszél, ide sorolva aA Himnusz először a dicső korszakokat idézi fel, ezek között említve a honfoglalást és Mátyást, illetve utalva az Árpád-házra, majd a szomorú korszakokról beszél, ide sorolva a tatárjárást, a török kort és a pártharcokat.

3. Zrínyi Miklós, a 17. századi költő és hadvezér Szigeti veszedelem című eposzában arról ír, hogy Isten a magyarok bűnei miatt bocsátotta az országra a törököt, s csak akkor vonja vissza a büntetést, ha jó útra térnek:

Az nagy mindenható az földre tekinte.Egy szempillantásból világot megnézé:De leginkább magyarokat észben vette,Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. (...)

Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban,Válassz egyet az haragos furiákban,

19

És küldjed el aztot szultán Szulimánban,Juttassa magyarokra való haragjában. (...)

Ez mindaddig lészen, míg bosszút nem állok.Harmad-negyed ízig büntetés lesz rajtok (...)De ha hozzám térnek, megbánván bűnöket,Halálról életre ismég hozom üket (...)

a) Kölcsey nagy tisztelője volt Zrínyinek, két versében is megjelenítette az alakját (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke). Hogyan utal rá a Himnuszban? Mely gondolatát fogalmazza újra a 4. versszak soraiban?a török Isten büntetése„Majd töröktől rabigátVállainkra vettünk.”b) Az első és az utolsó versszakban a jövőt is hasonlóan láttatja, mint Zrínyi eposza. Miben bízik?Kölcsey abban bízik, hogy a magyarság már megbűnhődött a bűneiért.c) Szerinted igazságos-e a történelem a népekkel? Jóra fordul-e annak a sorsa, aki már sokat szenvedett? Véleményed támaszd alá példákkal!Több válasz lehetséges. Egyéni megoldásokat várunk.

4. ábra

„S Nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára" – A fekete sereg egy harcosa az 1504-ből való címeren. Öt éven át „nyögte”: 1485-től 1490-ig, Mátyás haláláig. 1490 kora tavaszán itt ünnepelte az udvar Mátyás fiának, Corvin Jánosnak a 18. születésnapját: hatalmas népünnepélyt rendeztek a városban. Másnap hatórás ünnepi misén vett részt a király, majd váratlanul agyvérzést kapott, s két napon át haldokolt. Felbomlott a birodalma: Bécs ismét a Habsburgok uralma alá került. Szapolyai István hajóval hozta haza Mátyás kincseit.

4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat!

1 – Hajh, de bűneink miatt6 – Vad török sáncára5 – Zászlónk gyakran plántálád8 – Bécsnek büszke vára.7 – S nyögte Mátyás bús hadát4 – Dörgő fellegedben:3 – S elsújtád villámidat2 – Gyúlt harag kebledben

20

Huszt

1. a) Anyaggyűjtés– A vers első fele a múlt, a halál, a pusztulás világába vezet. Milyen díszletek fejezik ki ezt a hangulatot?düledék, romvár, hold, sír– A második része a jövő, az élet, a teremtés szférájába visz. Milyen szófajok, milyen mondattípusok válnak uralkodóvá?főnév és ige; kérdő mondatok és felkiáltó mondat– Hogyan utalnak vissza a vers legutolsó szavai az első részre?Oszlik a sötét, fényre derül a haza.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A vers kísérteties környezetbe visz minket. Stílusa idővel megélénkül. A költő a festészet eszközeit is felhasználja.A vers kísérteties környezetbe visz minket: a romantika által kedvelt romvárba. Stílusa idővel megélénkül: kérdő mondatokat és felkiáltó mondatot is használ. A költő a festészet eszközeit is felhasználja: romvár, hold, „lebegő rémalak inte felém”.

2. Mire emlékezteti vajon a várrom az omladozó falak közt álmodozó költőt?– várakra, gazdagságra, várkapitányokra, névtelen katonákra, Árpád honfoglalására, Mátyás sikereire, a hajdani gyászoló asszonyokra, Szent István államalapítására, dicső korszakokra, egykori hősökre, a régi erős országra.a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat!

– dicső korszakokra – Árpád– Szent István– Mátyás sikerei

– egykori hősökre – várkapitányok– névtelen katonák– gyászoló asszonyok

– a régi erős országra – várak– gazdagság– hajdani hadsereg

Ábra Huszt várának alaprajzaHuszt várának alaprajza. Huszt vára a Tisza és a Nagyág találkozásánál, meredek hegy tetején emelkedik. 1353-ban említik először, a középkortól Máramaros megye központja. A török korban nem játszott fontos szerepet: félreesett a harcok helyszínétől. Mindvégig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1766-ban pusztult el: egy villámcsapás felrobbantotta a puskaport, s a vár leégett. Itt játszódik Jókai Mór műve, A huszti beteglátogatók, mely szerint a kuruc Rhédey Ferenc úgy kaparintotta meg a várat, hogy a beteg várkapitány látogatása ürügyén egyre több emberét csempészte be a várba. Valóban csellel vették be a kurucok, ha nem is így: fellázították a vár elégedetlen zsoldosait.

3. Összegyűjtöttünk néhány versidézetet abból a korból amelyben a Huszt is született:

Romlásnak indult hajdan erős magyar!Nem látod, Árpád vére miként fajul?

21

(Berzsenyi Dániel)

Árpád hős magzatjaiFelvirágozának

(Kölcsey Ferenc)

Hol van a hon, melynek Árpád véreGyőzelemben csorga szent földére...

(Kölcsey Ferenc)

Itt küzdtenek honért a hősÁrpádnak hadai...

(Vörösmarty Mihály)

a) Kiről beszélnek a szövegek? Mely korszakot jelképezi a történelmi alak? Mit gondolsz, miért foglalkoztak ilyen sokat ezzel a korral a reformkori költők?Árpádról, aki a honfoglalást jelképezi. Történelmi jelentősége miatt foglalkoztak vele sokat a reformkori költők.b) Miért mond ellent ennek a szemléletnek a Huszt? Idézd azt a sort, amelyben a legszigorúbban fogalmazza meg a kritikáját!„Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?”c) Melyik Kölcseyvel értesz egyet: aki a régi dicsőségre emlékezik, vagy aki elutasítja a meddő múltba nézést? Hozz föl három érvet!Aki a régi dicsőségre emlékezik, mert: – a múlt ismerete nélkül nincs jelen,

– példaképeket a múltból választunk,– a múlt eredményei erősítik önbecsülésünket.

4. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket!

Bús düledékeiden, Husztnak nagy vára megállék; romCsend vala, felleg alól kelt fel az éjjeli hold.Szél kele ott, mint sír szele kél; s a csarnok elontottOszlopi közt fecsegő rémalak inte felém. lebegő

22

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

1. Olvasd el a mű részletét, és oldd meg az alábbi feladatokat!

Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományainak egyforma polgáruk legyünk. A nap temérdek égi testeket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagyobb erőt nyert örökűl, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Soha nem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spartáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja.

a) Anyaggyűjtés– Kölcsey példáiban államférfiakat említ. Ismersz-e olyan kiemelkedő személyiségeket – a kultúra más területeiről –, akik az egész emberiségre hatással tudtak lenni?Gutenberg, Kopernikusz, Galilei, Newton, Bell, Kolumbusz stb.– Kölcsey kétféle lámpáról ír: az egy helyben állóról és a mindig máshová hurcoltról. Melyiknek veszi nagyobb hasznát a tulajdonosa, s melyiknek egy arra járó idegen?A tulajdonos az egy helyben álló lámpának veszi nagyobb hasznát. Az idegennek a mindig máshová vitt lámpa a hasznosabb.– „Forró szenvedelme” – olvashatjuk a szövegben. Mit jelent ez a két szó? Hogy mondanád saját szavaiddal?heves érzelme, erős érzelme, lelkesedése.b) Alakítsd részletezőbb és kerekebb állítássá az alábbi mondatot!)Kölcsey nem hisz az egész emberiségre kiterjedő hatásban. Kölcsey nem hisz az egész emberiségre kiterjedő hatásban, s ezt bizonyítékokkal támasztja alá. Nem értékeli az olyan szellemet, amely másoknak nem nyújt támpontot: a támpont fontos számára. A haza fontosságát a hozzá fűzött érzelmekkel bizonyítja, történelmi személyiségeket említ meg példaként.

2. Mire tanítják az olvasót Kölcsey hasonlatai?– minden ember rokona a másiknak,– nem boldogíthatjuk az emberiség egészét,– az emberiség olyan, mint egy nagy család,– minden embert szeretni kell,– nem lehet minden nép egyformán fontos nekünk,– az ember nem oly hatalmas, mint a nap.a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a két hasonlatot, és ezek

23

mellé tagolod a hozzájuk tartozó következtetéseket!

– az emberiség olyan, mint egy nagy család – minden embert szeretni kell– minden ember rokona a másiknak – nem lehet mind fontos– az ember nem oly hatalmas, mint a nap – nem boldogíthatjuk az egész emberiséget

b) Foglald mondatokba a választ!Az emberiség olyan, mint egy nagy család, hiszen minden ember rokona a másiknak, ezért minden embert szeretni kell.Az ember nem oly hatalmas, mint a nap, ezért nem boldogíthatjuk az egész emberiséget, és nem lehet minden nép egyformán fontos nekünk.

3. A Parainesis írásakor tizennégy éves Madách Imre annak a Kölcsey Kálmánnak volt nemzedéktársa, akihez ezek az intelmek szólnak. Jó két évtizeddel későbbi nagy műve, Az ember tragédiája másként láttatja az eljövendő világot, mint Kölcsey:

Ádám: Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk?Lucifer: E régi eszmék többé nincsenek.

Nem kisszerű volt-é a hon fogalma?Előitélet szülte egykor azt,Szűkkeblüség, versenygés védte meg.Mostmár egész föld a széles haza (...)

a) Mekkora körben jelölte ki az emberi tevékenykedés hatósugarát Kölcsey? Mekkorában Madách?Kölcsey a hazán belül jelölte ki az emberi tevékenykedés hatósugarát. Madách műve szerint a jövőben megszűnnek a nemzetállamok, az egyes emberek tevékenységének helyszíne lehet a föld bármely pontja.b) Milyen negatív törekvésekkel magyarázza Lucifer a haza, nemzet, ország fogalmának hosszú fennállását?Kisszerűséggel és előítéletekkel.c) Hogy nevezzük napjainkban azt a folyamatot, amelyet Madách megjövendölt? Bekövetkezett-e az az állapot, amelyről Lucifer beszél? Jónak vagy rossznak tartod ezt a folyamatot? Miért?Globalizációnak nevezzük.Hasonló a helyzet, valóban. Jó-e vagy rossz: egyéni válaszokat várunk.

4. Egészítsd ki a Kölcsey-életrajzot!Kölcsey Ferenc a Szilágy megyei Sződemeteren született, középbirtokos nemesi családban. Gyermekkorában jobb szemére megvakult. A gyenge testalkatú gyermek könyvek között nőtt fel. A debreceni kollégiumban tanult. Több nyelven olvasott. 1805-ben, Csokonai temetésén találkozott Kazinczy Ferenccel, aki tudományos munkára buzdította. Költőként is nagy jövőt jósolt neki: „…aki tizenkilenc éves korában ilyet ír – mit fog írni harmincban!” Kölcsey segítette mesterét nyelvújítási harcaiban. Szemere Pállal közösen válaszolt Felelet… címmel a nyelvújítás ellenfeleinek Mondolat című gúnyiratára. Pesten jogot tanult, majd szatmárcsekei birtokára költözött; itt élt és gazdálkodott haláláig. 1834-ben írta Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művét unokaöccse részére, akinek neveléséről gondoskodott.

24

Irány a középiskola!

1. Az alábbi mondatokban állatneveket rejtettünk el. Írd ki őket! A betűk (hangok) sorrendjét nem változtathatod meg!Nosza, máris fogjunk hozzá! Varrjuk meg a többi kalapot is!szamár, bika

Nincsen avar júniusban. Ez az ember csak áll, a másik meg csak üldögél.varjú, sakál

2. A következő receptet egy magyarul tanuló külföldi írta le. Javítsd ki! Fogalmazd meg három mondatban helyes magyarsággal!

SAJTOS RÚD

Liszt egy kiló morzsol margarinnal fél kiló, só tesz, három kanál keményítő, port sütőt egy csomag, azután tejföl két deci dolgoz össze. A tészta fél ujjnyira nyújt, ken vízzel, teteje szór sajttal. Vág csíkokra végül és süt ki sütőben.

Egy kiló lisztet összemorzsolunk fél kiló margarinnal, sót, három kanál keményítőt, egy csomag sütőport teszünk hozzá, azután két deci tejföllel összedolgozzuk. Kinyújtjuk a tésztát fél ujjnyi vastagságúra, megkenjük vízzel, a tetejét megszórjuk sajttal. Végül csíkokra vágjuk és sütőben kisütjük.

3. Keresd párját! Írd az állandósult szókapcsolat mellé a hozzá tartozó jelentés számát!

A) szót ért valakivel: 7 1. engedelmeskedik valakinek2. beszél róla

B) szóvá tesz valamit: 5 3. beszélgetni kezd valakivel4. megfogadja, megígér valamit

C) a szavát veszi valakinek: 6 5. helytelenítve megemlít6. megígértet valamit

D) szót ejt valamiről: 2 7. sikerül megegyezni valakivel

4. Találd ki, melyik szólásra gondoltunk! Megadjuk a szólás jelentését, és azt a kulcsszót, amelyiknek szerepelnie kell mindegyik szólásban. Írd le a szólásokat!

Pl.: kulcsszó a vízJelentés: jelentéktelen, nem feltűnő Szólás: nem sok vizet zavar

A következő szólások kulcsszava a levegő.Jelentés Szólása) valami bizonytalan, függőben van lóg a levegőben b) figyelembe sem veszi levegőnek nézi / tekinti

5. Adj többféle címet a képnek! Írj egy rövid, humoros történetet a kép alapján!Címadás és fogalmazás. Értékelés a központi felvételik általános megoldókulcsa szerint:

25

a) A feladatnak megfelelő a szöveg tartalma. 1 pontb) Ha a szöveg eredeti, ötletes, szellemes, egyéni: 2 pontHa a szöveg általános, szokásos, közhelyes, de elfogadható: 1 pontc) A szöveg kerek, tagolt, lezárt. 1 pontd) A szöveg logikusan szerkesztett. 1 ponte) A mondatok egymással összefüggnek. 1 pontf) Stílusa, szóhasználata megfelel a köznyelvnek. 1 pontg) Hibátlan helyesírás: 2 pontEgy-két kisebb hiba (súlyos vagy durva hiba nélkül): 1ponth) Nyelvhelyesség elfogadható. 1 ponti) Terjedelme megfelelő (a feladatban megadottak szerint). 1 pontHa a terjedelem rövidsége miatt egyes szempontok nem ítélhetők meg, akkor azokra nem jár pont.

6. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre!„Ismeretes, hogy első kollégista éveiben Kölcsey még fenntartás nélkül lelkesedett Csokonaiért. Véleménye akkor módosulhatott, amidőn 1808-tól levelezni kezdett Kazinczyval. Korai verseit a széphalmi mester hatására semmisítette meg, még 1810 előtt. Ami fennmaradt belőlük, az Csokonai erős ösztönzését mutatja: az 1808-ban írt A képzelethez és A Nyúgalomhoz például Csokonai nyolc évvel korábbi, A Magánossághoz című ódájának utánérzése. 1813-ban már lényegében más nyelvbe fordítja át Csokonai néhány dalát.”(Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában)

A) Kölcsey nemcsak versírásban, hanem a kritikaírás és a tanulmányírás terén is jeleskedett. Nézz utána, és sorold fel néhány olyan művét, melyek e két utóbbi kategóriába tartoznak!Pl. Felelet a Mondolatra; Nemzeti hagyományok.B) Keresd meg a könyvtárban az A képzelethez című Kölcsey és az A Magánossághoz című Csokonai verset, és hasonlítsd össze őket! Sorold fel a hasonló jegyeket!Mindkettő megszólítással kezdődik. Mindkét esetben megtörténik egy hely kiemelése, amely az elgondolkozás, az andalgás helyszíne lesz. Mindkét versben érezhető a halál közelsége. C) Kazinczy Ferenc korának mestere, elismert tekintélye volt. Szerinted ki tölt/tölthetne be ilyen szerepet a kortárs magyar irodalomban? Indokold válaszod!Pl. Esterházy Péter, Csoóri Sándor. Mind munkásságuknál, mind koruknál fogva elismert irodalmi tekintélynek számítanak, akinek tanácsait megfontolandónak tartja az irodalmi közvélemény.

26

Vörösmarty Mihály: Szózat

1. a) Anyaggyűjtés– Számozd meg a versszakokat! Figyeld meg, melyik részben van szó a múltról, melyikben a jelenről, melyikben a jövőről!múlt: 3–5., 8.jelen: 6., 9.jövő: 10–12.– Mit vár a költő a jövőtől? Milyen lehetőségek állnak előttünk?Egy jobb kort vár. A nemzethalál lehetősége is megjelenik.– Hogyan változik a szórend a vers végi keretversszakokban?Felcserélődik a „Hazádnak” szó és a „Légy híve” szószerkezet: „Légy híve rendületlenűl! / Hazádnak,”b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A versben három idősíkot látunk. A jövő két végletet tartogat. A befejezés erősebb felszólítás, mint a kezdés.A versben három idősíkot látunk: a múltat, a jelent és a jövendőt. A jövő két végletet tartogat: a jobb kort és a nemzethalált. A befejezés erősebb felszólítás, mint a kezdés, hiszen a felszólító módú ige került a mondat elejére.

2. Kiket szólít meg a Szózat, és mit kér tőlük?– hűséget, helyben maradást, igazságos ítéletet, a nagyvilágot, a szabadság megszemélyesített alakját, áldozataink elismerését, részvétet, a magyarokat, az ősök tiszteletét.a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három megszólítottat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó kéréseket! Vigyázz! Az egyik megszólításhoz nem tartozik kérés!

– a magyarokat – hűséget– helyben maradást

– a nagyvilágot – igazságos ítéletet– áldozataink elismerését

– a Szabadságot

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:A vers nemcsak a ….. szólítja meg, hanem a ….. is, akiktől ….. kér, és a ….., amelytől ….. vár.A vers nem csak a Szabadságot szólítja meg, hanem a magyarokat is, akiktől hűséget kér, és a nagyvilágot, amelytől igazságos ítéletet vár.

3. A Szózat hatása a reformkori nemzedékre a Himnuszéval vetekedett: sorai a kor emberének lelkébe ivódtak. Számos későbbi, 19–20. századi költőnk utal valamilyen formában a ma is nemzeti jelkép-versként tisztelt műre, így például Arany János 1861-ben írott verse, a Magányban is:

Az nem lehet, hogy milliók fohászaÖrökké visszamálljon rólad, ég!És annyi vér – a szabadság kovásza –Posvány maradjon, hol elönteték.

27

Támadni kell, mindig nagyobb körökben,Életnek ott, hol a mártir-tetemMagát kiforrja csendes földi rögben:Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.

a) Írd a Szózatból idézett fordulatok mellé azokat a szavakat, amelyek Aranynál emlékeztetnek rájuk!

– Az nem lehet, hogy annyi szív annyi vér– S az ember millióinak / Szemében milliók– Buzgó imádság epedez milliók fohásza– Hiába onta vért És annyi vér … posvány maradjon– Még jőni kell, még jőni fog bízzál jövődbe– Légy híve, oh magyar Légy hű

b) A „kell” szó mindkét versben hangsúlyos: Vörösmarty is, Arany is úgy hiszi, feltétlenül jobb kornak kell következnie. Miből gondolják ezt? Miben bíznak?A történelmi igazságszolgáltatás eszméje alapján gondolják ezt.A jobb jövőben bíznak.c) Egyetértesz-e ezzel a gondolattal? Hatással van-e szerinted a példamutatás, az önfeláldozás a későbbi nemzedékekre? Álláspontodat támaszd alá érvekkel is!Egyéni megoldásokat várunk.

6. ábra„Szabadság! itten hordozák / Véres zászlóidat...” A Rákóczi-szabadságharc zászlaja; egy azok közül, amelyeket a nyolc éven át tartó harc után, 1711. április 30-án a majtényi síkon letettek a császáriak előtt a magukat megadó kurucok. A zászlóletételről így számol be Pálffy János császári tábornok: „Károlyi együvé vonta a kuruc lovasságot – tízezer s egynéhány lovast – és hosszú szép vonalban felállította. 149 zászlótartó kört képezett, melynek közepén Károlyi tisztikarával együtt létevé kezembe az esküt. A magyarok a földbe szúrt 149 zászlót a mezőn hagyva távoztak, akik azokat rakásra gyűjtötték, a dragonyosok voltak.”

4. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket!Szabadság! itten hordozákDicső zászlóidat, véresS elhulltanak legjobbjaink A véres harc alatt. hosszúÉs sok-sok balszerencse közt, annyiOly sok halál után, viszályMegfogyva bár, de törve nem,Él népem e hazán. nemzet

28

Ábránd

1. a) Anyaggyűjtés– Az észről, a lélekről és a képzeletről olvasunk az első versszakban. Mi a különbség a három fogalom között?Az ész a gondolkodáshoz kapcsolódik. A lélek és a képzelet pedig az érzelmekhez.– A fa évente meghal, a kő fájdalma halhatatlan. Melyik a rosszabb?A kő fájdalma a rosszabb, mert az örök.– Sokra tartja-e saját szellemét, tehetségét a költő. Miből sejthetjük?Nem, mert szeretné dicsőbb erénnyel ékesíteni lelkét.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A költő a benne élő értelmet ajánlja fel áldozatul. A szerelem tükrében a halál elveszíti a súlyát. Haszontalan önpusztítás helyett végül inkább szerelmének ajánlja fel szellemét.A költő a benne élő értelmet ajánlja fel áldozatul, ezzel bizonyítja szerelmét. Vörösmarty romantikus képekkel ábrázolja, hogy a szerelem tükrében a halál elveszíti a súlyát. Az utolsó versszakban felhagy az önpusztítással, inkább szerelmének ajánlja fel szellemét.

2. Minek a sorsát vállalná a szerelmes beszélő? Minek a hiányát, elvesztését vállalná szerelméért?– fának, kőnek, lelkének, emberségének, vállalná, elvesztené.a) Rendezd el felsorolt válaszlehetőségeket!

– vállalna – fa legyen– kő legyen

– elvesztené – lelkét– emberségét

b) Foglald mondatba a választ!A költő elveszítené lelkét, vállalná, hogy fa és kő legyen; lelkéről is lemondana, ember mivoltát is elvesztené kedvese szerelméért.

3. Vörösmarty nemzedékének közkedvelt olvasmánya volt Kisfaludy Sándor Himfy című szerelmi témájú versciklusa. Ebből idézünk két részletet:

A szerelem fergetegeMiként dúlja létemet!Itt panaszlom kőnek fánakBoldogtalanságomat;Kő s fa talán megszánnának,Ha énének jajomat. (...)

(VIII. ének)

Nincs nyugtom, nincs békességem,Lelket alig vehetek;

S pedig az az ellenségem,Kit imádva szeretek:

Feldúlá már mindenemet,Mind szívemet, mind eszemet. (...)

(IX. ének)

a) Érdemes megfigyelni, hogyan ivódott be a költői nyelvbe, s így Vörösmartyéba is a Himfyben felhalmozódott motívumkincs. Mely kifejezések térnek vissza az Ábrándban?Szerelem, fa, kő, lélek„A Szerelem fergetege / Miként dúlja létemet!”„Feldúlná már mindenemet, / Mind szívemet, mind eszemet.”b) Vörösmarty ugyanakkor nem csak átveszi a szókincset, hanem messzemenően tovább is fejleszti.

29

– A Himfyben a szerelem érzése dúlja fel a szerelmes eszét. Vörösmartynál ki tenné ugyanezt? melyik a meglepőbb állítás?Saját maga, a lírai én. Ez a meglepőbb állítás.– A Himfyben a kő és a fa érzéketlen, lelketlen tanúi csupán az érzelmi viharnak. Vörös-martynál mi a szerepük? Miről mondana le alakjukat magára öltve a beszélő?A költő az ő alakjukban élne tovább. Vörösmarty ember mivoltáról mondana le.– Mit tesz a Himfy szerelmese a panaszkodáson kívül? Mit lenne képes megtenni a Vörösmarty-vers hőse?Himfy csak panaszkodik; az Ábránd lírai énje feldúlná eszét, eltépné lelkét, lenne fa vagy kő, lelkét kedvesének adná: bármire képes lenne.

7. ábraGoethe regénye, a Werther (1774) Vörösmarty nemzedékének kedvelt olvasmánya volt. Főhőse – akárcsak az Ábránd költője – a szerelmet az életénél is értékesebbnek tartja. Miután reménytelenül szereti barátjának feleségét, öngyilkos lesz: főbe lövi magát. A regény hatására mi sem jellemzőbb, mint hogy megjelenése után sorozatos öngyilkosságokat követtek el az olvasók. Nem egy közülük még ruházatát is a regényhős öltözékéhez igazította, mielőtt végzett magával.

4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat!1 – Fogytán van a napod, 4 – Nincs, ahová tennéd. 3 – Ha volna is, minek? 2 – Fogytán van szerencséd, 7 – Fáradt vállaidról 5 – Véred megsürűdött, 8 – Vén gunyád leszakadt 6 – Agyvelőd kiapadt,

30

Irány a középiskola!

1. Összekevertük a betűket, betűjegyeket. Írd le a helyes szót!A) aayhgn: hangyaB) tpkráa: kaptár

2. Javítsd ki a következő elferdített közmondásokat! Írd le az eredeti formájukat!A) Tévézni emberi dolog.Tévedni emberi dolog.B) Amelyik kutya harap, nem ugat.Amelyik kutya ugat, az nem harap.C) Aki másnak vermet ás, megfájdul a dereka.Aki másnak vermet ás, maga esik bele.D) A lustaság fél egészség.Tisztaság fél egészség.

3. Válogasd szét, és írd le az eredeti két közmondást!A) Vak tyúk is talál szemet szemért.Vak tyúk is talál szemet.Szemet szemért (fogat fogért).B) Aki korpa közé keveredik, éhes disznó.Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.Éhes disznó makkal álmodik.

4. Összekeveredtek egy versszak sorai. Számozással rakd őket helyes sorrendbe!5 – Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,4 – És a nyár gyűjtöget,1 – Hejh, mostan puszta ám igazán a puszta!6 – A sok kincsnek a tél csak hűlt helyét leli.3 – Amit a kikelet2 – Mert az az ősz olyan gondatlan rossz gazda;

Nevezd meg, milyen költői kép található a sorok helyes rendje szerint végigolvasott versszakban!megszemélyesítés

5. Írj három rokon értelmű szót az alkot igéhez!teremt, létrehoz, készít

6. Milyen másik szóval tudnád a következő szavakat kifejezni?A) levált, kitesz, kisemmiz: elbocsátB) süppedékes, ingoványos, posványos: mocsarasC) szónokol, papol, korhol: prédikálD) ordas, csikasz, toportyán: farkas

7. Írj egy legalább 10 mondatból álló humoros történetet a kép alapján! Adj címet a fogalmazásodnak!– címadás és fogalmazás– értékelés a központi felvételik általános megoldókulcsa szerint:

31

a) A feladatnak megfelelő a szöveg tartalma. 1 pontb) Ha a szöveg eredeti, ötletes, szellemes, egyéni: 2 pontHa a szöveg általános, szokásos, közhelyes, de elfogadható: 1 pontc) A szöveg kerek, tagolt, lezárt. 1 pontd) A szöveg logikusan szerkesztett. 1 ponte) A mondatok egymással összefüggnek. 1 pontf) Stílusa, szóhasználata megfelel a köznyelvnek. 1 pontg) Hibátlan helyesírás: 2 pontEgy-két kisebb hiba (súlyos vagy durva hiba nélkül): 1ponth) Nyelvhelyesség elfogadható. 1 ponti) Terjedelme megfelelő (a feladatban megadottak szerint). 1 pontHa a terjedelem rövidsége miatt egyes szempontok nem ítélhetők meg, akkor azokra nem jár pont.

8. Értelmezd a meghatározást, és állapítsd meg, melyik irodalmi fogalom definíciójáról van szó!A) Egy elvont tartalomnak az egész művön vagy nagyobb szerkezeti egységen végigvitt képi megjelenítése. allegóriaB) Két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb. anapesztusC) A disztichon páros sora; öt verslábból álló időmértékes verssor, mely daktilusokból, illetve a középső sormetszet előtt és a sorvégen egy-egy fél spondeusból áll.pentameterD) Kötetlen, nem versben megfogalmazott beszéd, írás.prózaE) A versben szabályszerűen ismétlődő sor vagy sorok. refrénF) Szavak összecsengése a versben, sorvégen vagy sorokon belül. rím

9. Szerzők és művek. Egészítsd ki a táblázatot!

Vörösmarty Mihály Szabad sajtóVajda János A virrasztókPetőfi Sándor Fa leszek, ha…Krúdy Gyula Árvízi hajósArany János A fülemileTompa Mihály A madár, fiaihoz

32

Petőfi Sándor: A borozó

1. a) Anyaggyűjtés– „Csak a bor istene akit én imádok”. Elhiszed?A kijelentés költői túlzás.– Miért emlékeztetnek a népdalokra a rímek és a rövid sorok?Mert a népdalokra is ezek a jellemzőek.– Mit jelent a 4. versszakban a húr és az ének?A költészetet jelenti.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)Petőfi egy borissza ember alakját ölti magára. A népdalok hangját utánozza. Ugyanakkor elárulja költő voltát.Petőfi egy borissza ember alakját ölti magára, ezért a vers helyzetdal. A népdalok hangját utánozza; hangneme könnyed. Ugyanakkor elárulja költő mivoltát azzal, hogy húrjait és énekét – azaz verseit említi.

2. Minek az elviselésében segít a bor? Milyenné teszi a költő életét?– Ezúttal magad gyűjtsd össze és rendezd a válaszlehetőségeket!a) Rendezd két csoportba a két kérdésre adható válaszokat!

– a bor segít elviselni – a gondokat– a szerelmi csalódásokat– a zord világot víggá teszi

– a költő lírai én életét – ihlettel gazdagítja– felhőtlenné teszi

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:A vers szerint a bor nem csak abban segít, hogy elviseljük ….., a ….. és a ….., hanem életünket is ….., ….. és ..... teszi.A vers szerint a bor nem csak abban segít, hogy elviseljük gondokat, a szerelmi csalódásokat és a zord világot, hanem életünket is vidámabbá, ihletdúsabbá és felhőtlenebbé teszi.

3. A bor és a mámor kultusza az ókori Hellászban kezdődött, ahol Dionüszosz isten jelképezte a nemes ital iránti tiszteletet. Anakreón bordalait már Csokonai megismertette a magyar közönséggel, s a bor, a jókedv dicséretét Kölcsey Ferenc is költészetének tárgyává tette. Kölcsey Ki búban ül... című verse Petőfi bordalának egyik előképe:

Ki búban ül, víg leszen ő,Ha borhoz ajka ért.Légy idvez, ó szőlővessző,Gondűző nedvedért. (...)Csepped tüzétől éneketMi gyakran zengtem én?Hány szép leánynak könnyeketCsillogtaték szemén? (...)

Korom ha múlik, és emelMagához angyalom,Zöld sátorodban zengeni elHattyui végdalom,S te gyönge szél fuvallatánHullasd rám leveled,Húnyó barátod homlokánVonván szemfödelet.

a) Mit köszön meg a bornak mindkét szöveg. Sorold fel a két vers közös motívumait!A gondűzést köszöni meg mindkét szöveg.Gondűzés, a bor mint istenség, a bor mint ihletforrás, lányok, vígság, halál.

33

b) Kölcsey hosszú ű-vel, Petőfi rövid ü-vel írja a „gondűző” szót. Alighanem a két mű eltérő verselése a magyarázat. Miért?A borozó című költemény időmértékes, trochaikus verselésű; Petőfi azért írta rövid ü-vel, mert így jön ki a versmérték.Kölcsey verse hangsúlyos, magyaros ritmusú.c) Mindkét vers szóba hozza a lányokat, a szerelmet, ám egészen más értelemben. Mi köze a bornak a szerelemhez Petőfinél, és mi Kölcseynél?Kölcsey könnyeket csal a lányok szemébe bormámorban írott verseivel.Petőfi szeretné elfelejteni a csalfa leányokat, ezért is iszik bort.

11. ábraDalárda 1845-ben (Nagy Ignác litográfiája). A reformkorban átalakult a magyar zenei élet is: egyre népszerűbbé váltak a népies műdalok. Ezek egyfelől eredeti népdalainkból táplálkoztak, másfelől azonban külföldi, elsősorban német és olasz slágerekből. Ezek a népies műdalok sokszor a kor irodalmi alkotásait zenésítették meg (elsősorban Petőfit), s mivel nagyarányú volt az írástudatlanság, fontos szerepük volt abban, hogy az irodalomtól elzárt rétegekhez is eljuttassák a verseket. Furcsa ellentmondás rejlik ebben a folyamatban: a magyar verset idegen eredetű dallamok közvetítik a parasztsághoz, s az ezt a zenét véli eredendően magyarnak. Hasonló a helyzet a nemesi körökben divatozó verbunkos zenével, amelyet szintén magyar jellegzetességnek hisznek, holott német–olasz eredetű.

4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat!3 – Harmat leszek, ha te napsugár vagy… 2 – Ha harmat vagy: én virág leszek. 1 – Fa leszek, ha fának vagy virága. 4 – Csak hogy lényink egyesüljenek. 5 – Ha, leányka, te vagy a mennyország: 8 – Egyesüljünk) én elkárhozom. 7 – Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy 6 –Akkor én csillaggá változom.

34

A XIX. század költői

1. a) Anyaggyűjtés– Milyen verstípusokat utasít el az első versszak?Azokat a verstípusokat utasítja el Petőfi, amelyek a költő saját érzéseiről szólnak.– Remélhet-e boldog életet a költő?Nem, csak a halál pillanata lesz szép.– Háromféle bűnt említ a vers, amit költők elkövethetnek. Melyek ezek?„…elhajítja / kezéből a nép zászlaját”, „…gyávaságból / Vagy lomhaságból elmarad”, hamis prófétaként szólb) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A vers a közéleti lírát tartja a legnagyobb értéknek. A költő egyéni boldogságát mellékesnek tartja. Ostorozza az árulókat.A vers a közéleti lírát tartja a legnagyobb értéknek, elutasítja azokat a verseket, amelyek a költő érzéseiről szólnak. A költő egyéni boldogulását mellékesnek tartja, szerinte a nép boldogulásáért kell küzdeni. Ostorozza az árulókat, akik cserbenhagyják népüket vagy hazugságokat hirdetnek.

2. A vers három versszaka (l., 5., 6.) három elvont fogalmat, gondolatot jelenít meg konkrét tárgyak segítségével. Mit jelképeznek a versben megnevezett tárgyak? Keresd ki a szövegből a tárgyakat, majd próbáld megtalálni azt a szót, amely jól kifejezi az általuk körülírt fogalmat!a) Rendezd a három fogalom mellé a tárgyakat!

– költészet – húr– lant– szent fa

– igazságos társadalom – bőségkosár– a jog asztala– a szellem napvilága

– halál – virágkötél– selyempárna

b) Mit jelképeznek a tárgyak? Foglald három mondatba a választ!A húr, a lant és a szent fa a költészetet jelképezik. A bőségkosár, a jog asztala és a szellem napvilága az egyes emberek anyagi, jogi és szellemi egyenlőségét jelképezik. A virágkötél és a selyempárna a halálra utal.

3. Az Ószövetség különböző motívumai gyakran bukkannak fel a magyar lírában. Gyakori a zsidó–magyar sors párhuzamba állítása is: ahogyan az Egyiptomból való megszabadulást és a pusztai vándorlást követően Kánaánba vezette népét az Úr, úgy vezette a vándorló magyarokat is a Kárpát-medencébe. Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében például így beszél erről az Isten:

Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket,Miként Egyiptusbul az zsidó népeket (...)Tejjel-mézzel folyó szép PannoniábanMegtelepitém üket szép Magyarországban (...)

a) Petőfinél a pusztai bujdosás nem a magyarok vándorlásaira utal, hanem a jelen társadalmi

35

helyzetére. Milyen hasonlóság a metafora alapja? Mi a közös a pusztai bujdosásban és az igazságtalan társadalomban?Az otthon elvesztése.A nyugalom érzése megszűnik, és szakadatlanul küzdeni kell.b) A Kánaán sem új földet, új területet jelent Petőfinél, hanem egy új társadalmi berendezkedést. Mifélét?Olyan társadalmi berendezkedést jelent, melyet anyagi, jogi és szellemi egyenlőség jellemez.c) A Kánaánnal rokon értelmű kifejezést látunk Zrínyinél, s egy másik szinonimáját a Petőfi-vers 4. versszakában is föllelhetjük. Mely szavakra gondolsz?„Tejjel-mézzel folyó szép Pannoniában”, „Az ígéretnek földe…”

12. ábra13. ábra„De a halál majd szemeinket...” Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése. A mellény, melyet kivégzésekor viselt. – Petőfi halála sem lehetett olyan szép, amilyennek a A XIX. század költői megjövendöli. „Virágkötél” és „selyempárna” helyett – Illyés Gyula szerint – reálisabb a korabeli orosz katonai szabályzatból kiindulni. „A menekülőt a kengyelben fölállva, fölülről lefelé irányított szúrással tanácsos harcképtelenné tenni.” Talán így végeztek a csatatérről civil ruhában menekülő Petőfivel is.

4. Egészítsd ki a Petőfi-életrajzot!

Petőfi Sándor 1823-ban, újév hajnalán született Kiskőrösön Apja, Petrovics István szerb és

szlovák származású, de magyar anyanyelvű falusi iparos: mészárszék-, kocsma- és földbérlő.

Anyja, Hrúz Mária szlovák anyanyelvű; férjhezmeneteléig cseléd. 1824-ben

Kiskunfélegyházára költözik a család. Petőfi ezt a kisvárost vallja szülőhelyének. Iskoláit

gyakran váltogatja – apja minél jobb iskolába akarja járatni. Ifjúkorában a pesti Nemzeti

Színházhoz szegődik segédszínésznek. Katonának áll Sopronban. A katonaorvos leszerelteti.

Vándorszínészekhez szegődik. Dunavecsén meglátogatja szüleit. 1841-ben Pápán folytatja

tanulmányait. Itt ismerkedik meg Jókai Mórral.

36

Szeptember végén

1. a) Anyaggyűjtés– Mely évszakok mely életkoroknak felelnek meg?nyár = ifjúság; tél = öregkor– Mely határozószók fejezik ki az időviszonyokat az első két versszakban?Még, már, amottan, most, holnap, előbb– Mi teszi kissé félelmetessé az utolsó versszakot? Mely szavakat szánja meghatónak a költő?A sírból kikelő halott képe. „Még akkor is, ott is örökre szeret.”b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A vers eleje a természet és az emberi élet összhangját mutatja. Határozószók állítják előtérbe az idő múlását. Romantikus-érzelmes képek zárják a költeményt.A vers eleje a természet és az emberi élet összhangját mutatja: a nyár az ifjúságot jelenti, a tél pedig az öregséget. Határozószók állítják előtérbe az idő múlását: például most, holnap. Romantikus-érzelmes képek zárják a költeményt: a lírai én még halála után is örökre szereti hitvesét.

2. Milyen ellentétes fogalmakat állít szembe a költő a versben?– ifjúság, tél, érzések, életkorok, nyár, gyász, évszakok, öregség, új szerelem.a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó ellentétpárokat!

– évszakok – nyár– tél

– életkorok – ifjúság– öregség

– érzések – gyász– új szerelem

b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így:Petőfi verse szembeállítja az ….. közül a ….. és a ….., az ….. közül az ….. és az ..…, az érzések közül pedig a ….. és azPetőfi verse szembeállítja az évszakok közül a nyarat és a telet, az életkorok közül az ifjúságot és az öregséget, az érzések közül pedig a gyászt és az új szerelmet.

3. A vers Szendrey Júliához, Petőfi feleségéhez szól (aki a versbeli jövendölésnek megfelelően a költő halála után csakugyan „eldobta az özvegyi fátyolt”, vagyis másodszor is férjhez ment). A költemény talán legszebb természeti hasonlatát azonban egy korábbi szerelméről írt versében már 1845-ben is felhasználta Petőfi. Csapó Etelkéről beszél ez a vers, aki fiatalon elhunyt, s akit a költő még akkor is gyászolt, amikor már új érzések nyiladoztak a szívében.

(...) De bár szeretni vágyok újolag,A holt leánykát nem feledtem el...A hegytetőn még űl a téli hó,Midőn tövében már virág fesel.

(Szerelemvágy)

a) Miféle furcsa, csaknem lelkifurdalást keltő érzést versel itt meg Petőfi? A Szeptember

37

végén szerint ki fog átélni hasonlót? Tehet-e szemrehányást a költő? Tesz-e, akár csak egy szóval is?Már szerelmes a költő, bár Etelkét nem tudja elfelejteni, és gyászolja. Júlia fog átélni hasonló érzést. A költő nem tesz szemrehányást, nem is tehet.b) Csakugyan különös, nem mindenütt tapasztalható jelenség a virágzás és a téli fagy ilyen szoros közelsége. Mi esik hasonlóan közel egymáshoz egyik és másik vers szerint?A gyász és az új szerelem.c) A Szeptember végén mely szakasza beszél általánosságban az élet rövidségéről? Mely szavak árulják el, hogy a költő saját, személyes életét még ennél is rövidebbnek jövendöli? Hogy még ennek a rövid életnek is csak egy kis töredékét fogja kitölteni?A 2. szakasz.„Ki most fejedet kebelemre tevéd le,Holnap nem omolsz-e sírom fölibe?”

10. ábra„Fejfámra sötét lobogóul akaszd...” Fejfák a szatmárcsekei temetőben. A sírköltészet a romantika egyik kedvelt témája. Kölcsey „éji temetésről versel”, ahol vad villámok fényénél engedik a mélybe a koporsót, Tompa Mihály a hóhér sírjáról ad leírást, Petőfi „egy boldogabb világot” remél a hantok alatt, Arany pedig „nyugalom-hazának” nevezi a sírt. Emlékezhetsz, hogy János vitéz és Toldi egyaránt eltölt egy-egy kísérteties éjszakát az elhagyott temetőben. Ebben a tanévben is találkoztunk már sírokkal (A Szózatban és a Nemzeti dalban), és kísértettel is: a Husztban.

4. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket!Még nyílnak a kertben a nyári virágok, völgyben, kertiMég zöldel a fűzfa az ablak előtt nyárfaDe látod amottan a téli virágot? világotMár hó takará el a nyári tető. bérciMég ifju fejemben a lángsugarú nyár szívembenS még rajta virít az egész kikelet benneDe íme deres hajam őszbe vegyűl már sötétA tél hava már megüté fejemet. dere

38

Nemzeti dal

1. a) Anyaggyűjtés– Két megszemélyesítést látunk a versben: a hazáról (1. versszak) és a századokról (5. versszak). Milyen cselekvéseket tulajdonít nekik a költő?A haza hív. A századok gyalázatot kentek a magyar névre.– A „most” szó alakjai többször is ismétlődnek a versben. Mit ér az idő végtelenjéhez képest egy pillanat, egy történelmi perc a vers szerint?Sorsfordító lehet egy történelmi perc.– Gyűjts ellentétpárokat a versben! (például: rab – szabad, most – soha).szabadon – szolgaföldben, lánc – kard, bitang ember – a haza becsülete; (régi) nagy hír – gyalázat.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A haza a versben nem holt fogalom, hanem élő, érző lény. A forradalmi pillanat jelentőségét emeli ki a költő. Nem ismer középutat.A haza a versben nem holt fogalom, hanem élő, érző lény, aki hívja a magyarokat. A forradalmi pillanat jelentőségét emeli ki a költő: sorsfordítónak érzi. Nem ismer középutat, mert az szerinte nem viszi előre a magyarság ügyét.

2. Mely nemzedékekről beszél a vers? Mit mond róluk?– Akikről beszél: ősapáink, a múlt nemzedékei, mi, a jelen nemzedéke, unokáink, a jövő nemzedékei– Amit mond róluk: áldják elődeiket, lemossák a gyalázatot, imádkoznak a forradalmárokért, szabad földön éltek, szolgaföldben nyugszanak, kardot ragadnaka) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy a három nemzedék mellé tagolod a róluk mondott állításokat!

– ősapáink – szabad földön éltek– szolgaföldben nyugszanak

– mi – lemossuk a gyalázatot– kardot ragadunk

– unokáink – leborulnak– imádkoznak a forradalmárokért

b) Foglald három mondatba a választ!Ősapáink szabad földön éltek, ám most szolgaföldben nyugszanak. A mi nemzedékünk feladata, hogy kardot ragadjon és lemossa a gyalázatot. Unokáink leborulnak majd sírjaink előtt, és imádkozni fognak.

8. ábraBem tábornok kardja, mely eredetileg II. Rákóczi György erdélyi fejedelemé volt. Bem József, a szabadságharc lengyel nemzetiségű tábornoka az oroszok ellen vívott 1831-es lengyel felkelésben a tüzérség parancsnokaként tűnt ki, majd 1848-ban a bécsi forradalomban harcolt. Ennek bukása után jött Magyarországra, ahol decemberben Kossuth az erdélyi honvédsereg parancsnokává nevezte ki. Petőfi az ő segédtisztjeként harcolt a szabadságharcban, s Bem egyik utolsó csatája volt a segesvári is, amelyben Petőfi eltűnt.

3. A vers címében az áll, hogy „dal”, műfaja azonban inkább kardal, kórusban elmondandó dal. Azért született, hogy mozgósítsa a tömegeket, s hogy a tüntetők együtt szavalhassák.

39

Ezért szerencsés a hosszú refrén (hamar s könnyen megtanulható), s ezért volt célszerű, ha a költő olyan egyszerű jelképeket használ, amilyen a más verseiben is gyakran szereplő „kard” és a „lánc”.

És a mennynek, és pokolnakKét szülötte, a szabadságS szolgaság, a kard s a lánc,Harcot űz életre-halálra (...)

(Kard és lánc, 1847)

Magára hagyták, egy magáraA gyáva népek a magyart;Lánc csörg minden kézen, csupán aMagyar kezében cseng a kard.(Európa csendes, újra csendes, 1849)

a) A Nemzeti dalban izgalmasabb a két jelkép (kard és lánc) használata, mint ezekben a versekben. Amikor a költő azt mondja, „Jobban ékesíti a kart”, kénytelenek vagyunk úgy érteni: a lánc is ékesíti, csak nem annyira. Márpedig ez képtelen állítás: mi szép, mi ékes lenne abban, ha valaki meg van láncolva? Képtelenség, hacsak nem gondolunk a lánc egy másik jelentésére. Melyikre?A lánc szó ékszer jelentésére kell gondolnunk.b) Van-e valamiféle kapcsolat az ékszerek és a rabság között szerinted? Kifejezheti-e a szabadság hiányát például a gyűrű? Szerinted mi a magyarázata annak, hogy a görög mítosz szerint Prométheusz a szabadulása után bilincsének vasából kovácsolt gyűrűt viselt?Igen, van.Igen.A házastársak részben lemondanak a szabadságukról egymásért.Nem akarta elfelejteni a rabságot.c) Hogy a kor embere nagyon is megérthette a Nemzeti dalban rejlő finom kétértelműséget, azt a szabadságharc bukása utáni különleges ékszerdivatból sejthetjük. Mint képünkön is látható, olyan karpereceket viselt ebben a szomorú időszakban nem egy honleány, amely bilincset formázott. – Ismersz olyan ékszert, amely díszessége mellett egyben hitvallást is kifejez?A nyakláncon függő kereszt vagy más vallási jelkép.

40

Arany János: Szondi két apródja

1. a) Anyaggyűjtés– Gyűjtsd össze, hányféleképpen szólítja meg a török az apródokat! Látsz-e a változást?szép úrfiak, fiaim, eb a hite kölykei– Mi az, amit hasonlóképpen idéz föl a török is, mint az apródok?Szondi hősiességét.– Idézd fel emlékezetedben A walesi bárdokat! Mit jelképez a bárd, mit a lantos? Mivel csábítják őket mindkét versben? Mit vállalnak ehelyett?Bárd = költő, lantos = költő. Jobb körülményekkel, szebb élettel csábítják őket. Nem lesznek árulók, inkább vállalják a halált.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állítássá az alábbi tömör mondatot!)A vers párhuzamba állítható Arany másik balladájával.A vers párhuzamba állítható Arany másik balladájával, A walesi bárdokkal. Sem az apródok, sem a bárdok nem lesznek árulók, a bárdok inkább vállalják a halált.

2. A török követ háromféle érvvel próbálja rábeszélni az apródokat, hogy vele menjenek Ali táborába: másként érvel a 8., másként a 10., és megint másként a 18. versszakban. Hogyan próbál hatni rájuk? Igyekezz mindhárom próbálkozásának nevet adni, és részletezd is az érveit!a) Rendezd az egyes érvek mellé a csábításul, ijesztésképpen vagy fenyegetésül megnevezett kilátásokat!

– csábítás – vigalom– győzelem – ünnep

– ijesztés – sötétedik– hideg lesz

– fenyegetés – Vesszeje vár– börtöne kész

b) Hogyan próbálja meggyőzni a török az apródokat? Foglald három mondatba a választ!Gyertek Ali győzelemünnepére, ott a helyetek!Gyertek velem, mert félni fogtok a sötétben és a hidegben.Rabság vár rátok, ha nem lesztek hű szolgái Alinak.

3. Akadhat olvasó, aki meglepőnek találja, hogy Arany olyan üdének, szépnek, sőt bájosnak festi a gyászos helyszínt: „Szemközt vele nyájas, szép zöld hegyorom”. Meglepődhetünk azon is, hogy a frissen betemetett sírt mintha máris benőtte volna a fű: „Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant”. Vajon miért ábrázolja Arany János ilyen virulónak a halott hőst körülölelő természetet? Nézzünk összevetésül két korabeli sírverset:

Egy gödröt ás árnyék alá,S hivét letészi ott,Mohot virággal hint reá,Rak földet s pázsitot.Puszpáng a sír zöld fedelén,Kupresszel párosul,Mely nyár mentén, mely tél jötténÖrök búként virul. (...)

Ott a költő sírja, a kicsiny fehér dombUjon ásott sír az, nem nőtte be hant;Ormán az öreg tél pihen ősz hajával,Ifju élet romja temetve alant.

(Arany János: Czakó sírján)

41

(Kölcsey: Remete)

a) Az Arany-idézet mintha megerősítené kétkedésünket: Szondié is „Ujon ásott sír”, azt sem „nőhette be hant”. A Kölcsey-részlet viszont magyarázatot sejtet: „mohot hint reá... pázsitot”. Mire gondolhatunk, mitől lehet a friss sír máris üdén zöldellő?Elborították zöld növényekkel.b) Miért oly fontos a gyászolónak, hogy örökzöldet ültessen a sírra (Kölcseynél: puszpángot, kupreszt)? Miért oly sürgős, hogy zöld gyeppel, mohával fedje be a halmot? Mivel ellentétes, mit ellensúlyoz a zöldellő természet?Az elmúlás helyett az életet szeretné hangsúlyozni.A zöldellő természet a halállal ellentétes.c) Nem hazugság-e élettel, zölddel, virulással hivalkodni ott, ahol egy élettelen halott nyugszik? Mondhatjuk-e róla, hogy tovább él? Szondi apródjainak példájában mi bizonyítja ezt?A halott emléke tovább él. Még az ellenség is elismeri Szondi hősiességét.d) Lapozz vissza a Szózathoz és Arany verséhez (Magányban). Mit olvastunk ott a hősi halál síron túli hatásáról?„S a sírt, hol nemzet sűlyed el / Népek veszik körűl / …”„Támadni kell, mindig nagyobb körökben, / Életnek ott, hol a mártír-tetem / Magát kiforrja csendes földi rögben:…”

14. ábra15. ábraSodronying és vért a 16. századból. Ilyet viselhetett Szondi György is. – Drégely vára csak egy volt azok közül, amelyek a török 1552-es hatalmas hadjárata során elestek. A jóval erősebb Temesvár csakúgy elesett, mint Szolnok, a legtöbb várat pedig ellenállás nélkül föladták a túlerő láttán. Szondi mindössze 150 emberével várta a 10 000 fős török csapatot: az is csoda, hogy négy napon át tartani tudták a várat. Az alig két hónappal későbbi egri diadal sem homályosíthatja el a drégelyiek érdemeit: ha hamarabb érnek Egerbe a törökök, talán az egrieknek sem sikerült volna kitartaniuk.

4. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket!Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hantHegyes kopiával a pogány basa sírján: zászlós, gyaur Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,És pengeti, pengeti bízván: sírván

42

Epilógus1

1. Keresd meg a verset a tankönyvedben (259. oldal)!a) Anyaggyűjtés– Hányféleképpen nevezi meg Arany a kocsit, a fölényeskedőket, a rangot, az önhittséget? Keress mindegyikhez rokon értelmű szavakat a versben!omnibusz, fogat, tengely, bak; hetyke úr, cifra nő, aki fenn hordja az orrát, úri lócsiszár– Az első sor ismétlődései három részre osztják a verset. Melyiknek mi a témája?1. Kikkel találkozott életútja során? 2. Mit kapott meg az élettől? 3. Mit várt az élettől?– Milyen formai eltérés emeli ki a versszakok sorából az utolsót?Az utolsó versszak 5 sorból áll, míg a többi négyből.b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!)A költemény Arany nyelvi gazdagságáról árulkodik. Fokról fokra halad hiányérzete kifejtésében. Nagy hangsúllyal hangzik el panasza az utolsó versszakban.A költemény Arany nyelvi gazdagságáról árulkodik: erre példa a rokon értelmű szavak használata. Fokról fokra halad hiányérzete kifejtésében: a boldog öregkor vágyáig jut el. Nagy hangsúllyal hangzik el panasza az utolsó versszakban: már csak a végső nyugalom vár rá.

2. A vers kulcsgondolata: a költő mást kapott az élettől, mint amit kért.Próbáld e szempontból csoportosítani a szövegben fellelhető konkrétumokat, egyfelől a 7. versszakból, másfelől a 12-14. versszakból merítve!

– kapott – címet– hírt – nevet

– nem kapott – nyugalmat– csöndes fészket– munkás, vidám öregséget

„legfölebb ha omnibuszon”. Az omnibusz, más néven társaskocsi a 19. századi Pest-Buda egyik legfontosabb közlekedési eszköze volt a bérkocsi és a lóvasút mellett. 1832-ben indult el ez a szolgáltatás, és 1880 körül (épp a vers keletkezésének idején) érte el fénykorát. Ekkor mintegy 300 tulajdonos 500 járműve rótta az utcákat. Az omnibuszozás csak 1914 körül szűnt meg, átadva a terepet az autóbusznak, de az utolsó járat még 1929-ben is közlekedett a Villányi úton. Egy-egy omnibuszon 10-15 ülőhely volt, részben alul, részben a tetőn. A kocsi belsejében éjszaka gyertyával világítottak, télen pedig ponyvát feszítettek az oldalára, hogy melegebb legyen. Csak a végállomások voltak állandóak, egyébként az utasok igényeinek megfelelően bárhol mód volt a le- és fölszállásra.

3. Ezúttal egy német verssel vetjük egybe Arany költeményét, bár szerzője, Nikolaus Lenau1

osztrák létére Magyarországon nevelkedett, s számos versének a magyar táj, a magyar emberek adják a témáját. Arany kortársának mondhatjuk, bár jóval korábban, 1850-ben hunyt el, 48 éves korában.

A puszta semmi int, amerre nézek;Agyonpéldázott vándorút az élet,Sivár bolyongás, jobbra-balra széled,S az út során a friss erők enyésznek.

De létünk zord erők kezén forog,S ütődik perctől perchez, s törve már,Mint rossz korsó, mely titkon elcsorogA tikkadt föld porán, amerre jár.

1 Utószó1 ejtsd: nikolausz lénau

43

Igen, ha végső célig úgy mehetneAz ember, víg suhanc gyanánt haladva,Amint az első pár lépést szaladta,A játékon nevetni tán lehetne.

Immár üres. Kinek kell? Már nem ép ez,Jobb lesz: dobják a többi tört cseréphez...

(Puszta semmi. Tóth Árpád fordítása)

a) Az élet útként, utazásként való megjelenítése közhelyszerű, ahogy Lenau mondja: agyonpéldázott. Mégis mindkét költő ebből a metaforából indul ki, mert úgy érzik, sok új gondolatot tudnak még hozzátenni ehhez a szokványos képzethez. Mely tárgyakat ruházza fel metaforikus jelentéssel Arany, mely tárggyal jár el hasonlóképpen Lenau?Arany: omnibusz, fogat, tengely, bak, út(fél)Lenau: vándorút, végső cél, korsób) Verse végén Arany a fészek – madár – nyitott kalitka allegóriáját bontja ki. Mit fejez ki ezekkel a képekkel? Miként fejezi ki ugyanezt Lenau korsómetaforája?A lehetőségek megszűnését.„Immár üres, Kinek kell? Már nem ép, ez,Jobb lesz: dobják a többi tört cseréphez.”c) Lenau verse szonett: 14 soros, jambikus versforma. Figyeld meg, hogy szinte az összes rímtípust felvonultatja! Milyen sorrendben?ölelkező rész: a b b a c d d c; keresztrím: e f e f; párrím: g gd) Melyik vers a személyesebb, melyik az általánosabb érvényű? Melyik árul el többet a sajátos művészsorsról, melyik foglalkozik inkább a közös emberi sorssal?Arany páros verse többet árul el a sajátos művészsorsról.Lenau költeménye a közös emberi sorssal foglalkozik.

4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat!2 – Összeférnek a naptárban, 1 – Péter és Pál (tudjuk) nyárban 4 – Megárulni egy gyékényen 3 – Könnyű nekik ott szerényen 5 – Hanem a mi Péter-Pálunk 8 – Majd felfordítják az udvart; 7 – Zenebonát, örök patvart 6 – Háza körűl mást találunk:

44

Könyvtári feladatok

1. Húzd át vízszintes vonallal azoknak a műveknek a címét, amelyeket nem Jókai Mór írt! És mégis mozog a földTigris és hiénaA hóhér köteleErdély aranykoraAz arany emberA karthauzi

2. Mely reformkori író, költő múzsája volt:

– Szegedy Róza Kisfaludy Sándor– Laborfalvy Róza Jókai Mór– Széppataki Róza Katona József– Szendrey Júlia Petőfi Sándor– Csajághy Laura Vörösmarty Mihály– Mednyánszky Berta Petőfi Sándor

3. Mely reformkori drámánk szereplője Ottó és Biberach? Sorolj föl még 4 szereplőt a darabból!Katona József: Bánk bánBánk bán, Melinda, Tiborc, Mikhál bán

4. Húzd alá azoknak a városoknak a nevét, amelyek szerepet játszottak Petőfi életében!AszódKiskunmajsaKisvárdaDebrecenKiskunfélegyházaBátonyterenyeSelmecbányaDunaharaszti

5. Mit jelent a vátesz fogalma! Mely reformkori szerzőinket nevezhetjük váteszköltőknek?látnok, ihletett, a jövőt megsejtő költőPetőfi Sándor, Vörösmarty Mihály

6. Sorolj fel nyolc Arany-balladát!

Mátyás anyja Híd-avatásV. László Vörös RébékTengeri-hántás Tetemre hívásA walesi bárdok Zács Klára

7. Próbáld kideríteni, kinek mely verséből valók az alábbi idézetek!„Fiaim, csak énekeljetek!” Tompa: A madár, fiaihoz

„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács” Kisfaludy Károly: Mohács

45

„Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…” Tompa Mihály: A gólyához

„És vissza nem foly az időnek árja,Előre duzzad föltarthatatlanul.Csak szélein marad veszteg hinárja,Ahol a holt víz hátrakanyarul” Arany János: Magányban

„Ha hallanád szavam, tudom, mit érzenél:Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!” Tompa Mihály: Levél egy kibujdosott barátom után

8. Nézz utána, ki volt Thaly Kálmán!Történetíró, költő és politikus. 1839-től 1909-ig élt.Saját szerzeményű verseit kuruc költészetként közölte.

9. Egészítsd ki a Vörösmarty-életrajzot!Vörösmarty Mihály a Velencei-tó melletti Kápolnásnyéken született. Apja szegény

nemesember, nagybirtokosoknál szolgáló gazdatiszt volt. Vörösmarty fiatalabb diákok

tanításával fedezte iskoláztatásának költségeit. Az édesapja korai halála után testvéreiről is ő

gondoskodott. A Perczel család nagybirtokára került házitanítónak. A későbbi

szabadságharcos honvédtisztet, Mórt tanította. Reménytelenül szerelmes volt Perczel

Etelkába. Alakját számos művében megörökítette. Csak 1843-ban nősült meg – a tizenhét

éves Csajághy Laurát vette el. Hozzá írta Ábránd című költeményét s még több szerelmes

versét.

10. Egészítsd ki az Arany-életrajzot!Arany János Nagyszalontán született, szegény parasztcsaládban. Életrajzát a Toldi

fogadtatásáig követtük az előző évben; ekkor tárgyaltuk barátságát Petőfivel. Az 1850-es évek

végén enyhül az önkényuralom. A Magyar Tudományos Akadémia hívására 1861-ben Pestre

költözik. 1865-ben az Akadémia főtitkára lesz. Tudományos munkáját példásan végzi, de

magányra és nyugalomra vágyik. Erről árulkodnak azok a rövid versei, melyeket a hosszúra

nyúló akadémiai gyűléseken írt. Családi életében súlyos csapás érte: Juliska lánya fiatalon

meghalt. Amikor verset kezdett írni lánya emlékezetére, a negyedik sor után megakadt, s ezt

írta füzetébe a folytatás helyett: „Nagyon fáj! nem megy!” Örömét lelte viszont László nevű

fiában, aki kitűnő költővé, népköltészeti gyűjtővé és irodalomtudóssá fejlődött.

11. Nézz utána a könyvtárban, hogy milyen irodalmi folyóiratok jelentek meg a 19. században! Sorolj fel ezek közül néhányat!Szépirodalmi Lapok, Szépirodalmi Figyelő, Koszorú, Vasárnapi Újság, Hölgyfutár, A Hét

46

Irány a középiskola!

1. Alkoss kétféleképpen szókapcsolatokat vagy értelmes szavakat!

Pl.:

2. Keresd meg a következő ikerszavak jelentését! Írd a megfelelő nagybetűt a vonalra!A) ímmel-ámmal: 5 1. nagyon ritkán

2. lassan, megfontolvaB) hébe-hóba: 1 3. rendszeresen

4. izgatott sietséggelC) sebbel-lobbal: 4 5. kelletlenül

3. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben az alábbi szókapcsolatok jelentése megmarad, de a jár ige nem szerepel újra bennük!A) táncolni jár – Brigi rendszeresen szokott táncolni (táncórákat vesz).B) bejárja az országot – Terveink szerint, jövőre beutazzuk az országot.C) jó nyomon jár – A rendőrség jó nyomon van (jó nyomon halad).D) jár a szája – A padtársamnak be nem áll a szája.

4. Írd le, milyen tulajdonságra utalhattak a családnevekké vált megkülönböztető nevek!A) Szőke: szőke hajúB) Víg: vidám természetűC) Józan: a szélsőségektől tartózkodó, higgadt, megfontolt

5. Olvasd el figyelmesen a következő szöveget!Az aranymosás

Munkára felkészülten az aranymosó kis csónakjába száll, melyben eszközei vannak; a nyárfából faragott deszka, az ugyanilyen anyagú merítő lapát, egy kisebb, négyszögletű, kissé kimélyített vályú, a locsoló-edény vagy másnéven locsoló-sajtár, a seprő és egy kis üvegben higany. Saját kényelméről az aranyász nem gondoskodik, csupán házi vászonból készült ponyvát visz magával takaróul az esetleges vihar ellen. Kiegészíti ezt a felszerelést a szegényes élelmiszerkészlet és néhány főzőedény. Hosszabb kirándulásokra legalább ketten szállnak a csónakba és a legközelebbi homokzátonyig eveznek. Itt megállnak próbát tartani. Az egyik homokot kap fel a lapátra s megolvassa benne a kicsillámló aranyszemeket. Ha egy lapátnyi homokban húsznál több aranyszemet nem talál, ott hagyja és tovább mennek szerencsét keresni új zátonyon. Megfelelő helyen felállítják a szerszámokat, a deszkát megrakják homokkal és öntözni kezdik egyre locsolgatva a homokot, míg a víz a durvább szemeket lemossa és a finom veres porba takart aranyszemcsék a deszka bevágásaiban lerakódnak. Ha a folyóvíz messzebbre esik, akkor kutat rögtönöznek a homokban és a szükséges vizet innen merítik. A kiiszapolt aranytartalmú finom fövenyt a deszkáról a kis kéziseprővel a vályúba, vagy a négyszögletű fatálba gyűjtik és most már közvetlenül a vízparton addig rázogatják, mossák, míg a homok teljesen eltávolodik. A nyert aranyszemeket cserépedénybe rakják el, majd a munkát újból kezdik. (Golub János Muraközi aranymosók című írása nyomán)

47

NÉGYPAPÍR négy pap ír – négy papír

HOLNAPÁR hol, nap, ár – holnap, ár;

ELADÓN elad, ón – el, adón

A) Mire szolgál a házi vászonból készült ponyva?Az aranymosó takaróként használja vihar esetén.B) Állítsd időrendbe a cselekvéseket!1. a föveny rázogatása, mosása2. a homok locsolása3. próba tartása4. a szerszámok felállítása

3., 4., 2., 1.

C) Fejezd ki másképpen a mondatok egy-egy kiemelt szavát, illetve szavait!– „Az egyik homokot kap fel a lapátra s megolvassa benne a kicsillámló aranyszemeket.”megszámlálja a homokból kicsillámló aranyszemeket– „...kutat rögtönöznek a homokban és a szükséges vizet innen merítik.”kutat ásnak– „A kiiszapolt aranytartalmú finom fövenyt a deszkáról a kis kéziseprővel a vályúba, vagy a négyszögletű fatálba gyűjtik...”finom szemcsés por

6. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre!„Mikor letáboroztak a régi faházban, abban, amelyet Felhő első ittjártakor fedezett fel, három dologra jöttek rá; először: a tó medrét vastagon borítják a hatalmas aranyrögök; másodszor: a sekélyebb helyeken ugyan le lehet szállni az aranyért, de a víz hőmérséklete ember számára kibírhatatlan; és végül: hogy a tó lecsapolása túlságosan is nagy feladat két ember számára egy amúgy is rövid nyár rövidebbik felében. A rögök durva felszínéből ítélve úgy gondolták, hogy valahonnan a közelből görgethette ide a folyó, és ezért cseppet sem csüggedve nekivágtak, hogy megkeressék, honnan származik az arany. Átmásztak a tó déli partján komorló nagy gleccseren, és bevették magukat az apró völgyek és kanyonok útvesztőjébe, melyek mind a tóba vezették vagy vezetik most is vizüket.” (Jack London: Aranyásók Alaszkában)

A) Hol leltek rá az aranyásók az aranyra? Milyen nehézségek gátolják őket abban, hogy hozzáférjenek az aranyhoz?A tó sekély medrében leltek rá az aranyra. A víz hőmérséklete akadályozza őket az arany megszerzésében. B) A környezeti adottságokat figyelembe véve, milyen felszereléssel kellett egy aranyásónak rendelkeznie? Sorold fel a legszükségesebbeket! Vízhatlan csizmával, meleg kabáttal, sapkával, sítalpakkal, szánnal, csákánnyal, lapáttal, szitával. C) Tudod-e, ki volt Jack London? Nézz utána életrajzának, és sorold fel fontosabb műveit!1876-ban San Franciscóban született, gyerekkorában újságkihordóként és vagonrakodóként is dolgozott, később csavargóként bejárta az egész országot. Kaliforniában jár rövid ideig egyetemre, majd Klondike-ba ment aranyásóként. A japán-orosz fronton haditudósítóként működött. 1916-ban halt meg.Fontosabb művei: Északi Odüsszeia, A vadon szava, Martin Eden, A beszélő kutya, Az éneklő kutya.

48

A regény változatai

Regénycselekmény, regényszerkezet

1. A következő oldalakon számos ismert ifjúsági regény illusztrációját láthatjátok. Érdemes versenyt rendeznetek: ki tudja a legtöbbről megmondani, hogy a mű mely jelenetét ábrázolja? Ha hosszabb idő van a versengésre (egy-két hét), azok is eredményesen kutathatnak, akik még nem olvasták valamelyik művet.

2. A regény elbeszélő műfaj, az epika része. Ennek megfelelően középpontjában a történetmondás áll, szemben a líra élményközpontúságával, a dráma konfliktusmegjelenítő szándékával. A történések sorozatát cselekménynek nevezzük. A cselekménybe tartoznak az egészen apró, elemi akciók (egy-egy mozdulat, gesztus, tekintet), az ezekből összeálló cselekvések (egy vad űzése és elejtése, vagy az ellenség keresése és megtalálása), valamint a mindezekből kibontakozó folyamatok. Amikor az elemi akciók aprólékos megjelenítését látjuk, az olyan, mintha az író egészen közel hajolna szereplőihez, s úgy figyelné minden mozdulatukat. Ilyenkor a regény előterében zajló eseményekről beszélünk. Máskor távolból szemléli őket, s egész hónapok, évek eseménysorát foglalja össze egy-egy bekezdésben. Ilyenkor a regény hátterében zajló folyamatokról beszélhetünk.

Figyeld meg, hogyan vált át a Verne-regény, a Nemo kapitány elbeszélője a háttér nagyvonalú áttekintéséről az előtér aprólékos ecsetelésére!

Ki ne emlékeznék rá, hogy az 1866-os esztendőt különös esemény, egy érthetetlen, rejtélyes természeti tünemény tette nevezetessé. (...) Július 20-án a Governor Higginson1 találkozott az úszó óriással. Tizenöt nappal később a Helvetia2 jelezte a tengeri szörnyet. (...) Az 1867-es év első hónapjaiban úgy látszott, hogy a kérdést már végleg eltemették. (...) A bizonytalanság közepette július 2-án jelentés érkezett, hogy egy gőzös látta az állatot három héttel ezelőtt. A hír óriási izgalmat keltett. Farragut3 parancsnoknak huszonnégy órát sem engedélyeztek az indulásig. Három órával azelőtt, hogy az Abraham Lincoln4 kifutott a brooklyni5 kikötőből, levelet kaptam. (...) Három másodperccel a levél megérkezése előtt még egyáltalán nem gondoltam arra, hogy az északnyugati átkelésre vállalkozzam.

– Gyűjtsd össze a szövegben az időtartamra utaló kifejezéseket! Milyen tendencia látszik az elrendezésükben? Milyen írói szándékról tanúskodik?

1866-os esztendő, július 20-án, tizenöt nappal később, az 1867-es év első hónapjaiban, július 2-án, három héttel ezelőtt, huszonnégy óra, három órával azelőtt, három másodperccel a levél megérkezése előtt.Elrendezésükben a pontos időmeghatározásra való törekvés jelentkezik; a távoli múlttól fokozatosan eljut a jelenig. Az idő fontos az író számára.

Az előtér és a háttér ábrázolásának váltakozása a cselekmények belső szakaszain is megfigyelhető. A Winnetou6 (Karl May7 regénye) egy-egy közelről ábrázolt eseménysor után 1 ejtsd: gavönör higinsz2 ejtsd: helvécia3 ejtsd: ferögat4 ejtsd: ébrehem linkoln5 ejtsd: bruklini6 ejtsd: vinetu7 ejtsd: kárl máj

49

gyakorta vált át nagyvonalú, gyors ismertetésre:

Pihenőhelyünkön tovább kellett időznünk, mint gondoltuk. Sokáig tartott, míg Old Firehand8

annyira megerősödött, hogy lóra ülhetett. Már több hónap óta nem mertük puskánkat elsütni. (...) Egy este Old Firehand mellett ültem a kis tábortűznél, amikor így szólt (...)

Melyik regényre utal az illusztráció?Szerző: Jules VerneCím: Nemo kapitányJelenet: emberrablók között

3. A cselekmény helyszíne lehet állandó, jellemzőbb azonban (különösen kalandregényben), hogy folyton változik. A szereplők utazáson vesznek részt, s az újabb helyszíneken újabb kalandok várnak rájuk. Sokszor menekülnek valaki elől, vagy épp ők üldöznek másokat. Gyakori, hogy a főhős a mű végén oda tér vissza, ahonnét elindul. A regényidő jellemzően néhány hónap, esetleg egy-két év. Ritkább, hogy főhősének egész életét végigkövetné a mű. Vannak viszont úgynevezett családregények, amelyek még ennél is nagyobb időt fognak át: egymásra következő nemzedékek sorsát, évszázados folyamatokat.A Harry Potter9 (J. K. Rowling10 regénye) első kötetének zárlata világosan elárulja, mettől meddig terjed itt a regényidő:

A nagy öröm közepette Harry el is felejtette, hogy még hátravan a vizsgaeredmények kihirdetése. Végül a bizonyítványosztás is kellemes élménynek bizonyult (...) – El kell jönnötök hozzánk valamikor – invitálta barátait Ron. – Majd küldök baglyot. – Kösz – bólintott Harry. – Legalább valami jó is vár rám a nyáron. (...) – Szia, Harry! – kiáltották többen. – Viszlát jövőre, Potter!

– Ismersz-e más regényeket is, amelyek ilyen időkeretek közt játszódnak? Fekete István mely regényei játszódnak épp ellenkező időszakban, mint a Harry Potter?Fekete István: Vuk, TüskevárA Nemo kapitány cselekményének kerete az utazás. A mű elején a Nautilusra kerülnek a hősök, s a mű végén távoznak róla. Minden esetben az új helyszínek hozzák az új kalandokat:

Azután a Falkland-szigetek csúcsai is eltűntek a messzeségben... a patagóniai vizeken hajóztunk. Magunk mögött hagytuk a La Plata nagy torkolatöblét, s április 4-én Uruguay magasságában értünk. A Japán-tengerről való elindulásunk óta eddig tizenhatezer mérföldet tettünk meg. Délelőtt tizenegy óra tájt áthaladtunk a Baktérítőn (...)

4. A regénycselekmény egyes eseményei, fordulatai lehetnek véletlenszerűek, és lehetnek motiváltak. A véletlenszerűségen azt értjük, hogy az eseményekből nem következik a meglepő folytatás. Csodálatos, hihetetlen módon, az előzményektől függetlenül érkezik a megmentő sereg, vagy következik be a nem várt esemény. Ezzel szemben a motivált cselekményben oka van a történésnek, világosan látható módon összefügg az előzményekkel, sőt azokból következik.Lássunk példát először a véletlenekre!

8 ejtsd: old fájöhend9 ejtsd: heri potör10 ejtsd: dzsí kéj róling

50

Karl May regényében Old Shatterhand1 és Winnetou egy megtámadott vonat megmentésére sietnek, s láss csodát: a vasúti kocsiból épp a Vadnyugat harmadik nagy hőse, Old Firehand száll ki. Stevenson2 regényében, A kincses szigetben épp Jimék3 házában fejezi be földi pályafutását a kalózkapitány, s ők a ládában egykettőre megtalálják a rabló által felhalmozott kincs helyének leírását. J. R. R. Tolkien4 regényében, A babóban már kis híján szénné égnek a hősök a fák tetején, ahová menekültek, mikor a legváratlanabb módon égi segítség érkezik: a Sasok Ura kiragadja őket a végveszélyből.

– Idézd fel emlékezetedben a tavaly olvasott Egri csillagokat. Milyen véletlenekre emlékszel a regényben?Gergely fogságába kerül a török gyerek, akivel Éva majd kicseréli Bornemissza Jancsit. Az is véletlen, hogy minden jelentős fordulatban megjelennek azok a szereplők, akik a főhőst segítik vagy akadályozzák célja elérésben.A motivált cselekményre jó példa lehet a Nemo kapitány részlete. A hajó utasai nem értik, hogyan lehet a máskülönben oly szimpatikus kapitány ilyen kegyetlen. A motívum, az ok azonban hamarosan kiderül:

Éreztem, hogy a Nautilus sebessége rohamosan fokozódik. Most lendül támadásba. Megtörtént az összeütközés. (...) Egy óriási roncs süllyedt alá a vízbe. (...) Nemo kapitány szobája ajtajához sietett. A szoba szemközti falán egy fiatal asszony s két kicsiny gyermek képét vettem észre. Nemo kapitány pár pillanatig nézte a három arcot, vágyakozva nyújtotta utánuk a karját, majd térdre borult és felzokogott.

25. ábraMelyik regényre utal az illusztráció?Szerző: Karl MayCím: WinnetouJelenet: a sziúk fogságában

1 ejtsd: old setörhend2 ejtsd: sztívnszon3 ejtsd: dzsim4 ejtsd: dzsi ár ár tolkin4

51

Gyakorlás

1. Húzd alá a következő idézetekben azokat a részeket, ahol az író a háttér vázolása után az előtér részletezésébe fog!

Keserves, hideg telünk volt, hosszú, kemény fagyokkal és erős szélviharokkal. Kezdettől fogva tudtuk, hogy szegény apám aligha fogja megérni a tavaszt. Egészsége napról napra jobban hanyatlott, s anyámnak meg nekem kellett vezetnünk az egész fogadót. Éppen elég dolgunk akadt, így nem törődtünk túl sokat kellemetlen vendégünkkel. Egy januári reggelen történt, nagyon korán – csípős, fagyos reggelen. Épp a reggelizőasztalt terítettem meg a kapitány visszaérkezésére, amikor kinyílt a vendégszoba ajtaja, és egy ember lépett be, akit azelőtt sohasem láttam. (Stevenson: A kincses sziget.)

Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy babó. (...) Ennek a babónak az anyja a hírneves Belladonna Took1 volt. Hébe-korba a Took-család egy-egy tagja felkerekedett, és elindult kalandot keresni. (...) Réges-régen történt, egy nyugalmasabb világban, amelyben kevesebb volt a lárma, és több a zöldellő rét, a babók pedig még sokan voltak, és virágjukban, hogy Bilbo Baggins2 ott állt a reggelije után az ajtajában, füstöt eregetve egy irdatlan hosszú fapipából, amely majdnem egészen a gyapjas, szépen fésült lábáig ért, amikor egy fura véletlen arra hozta Gandalfot. (Tolkien: A babó)

A félév hátralevő részében gyönyörű, napsütéses idő volt. A Roxfortban az élet visszazökkent a rendes kerékvágásba – eltekintve persze egy-két apró változástól: a sötét varázslatok kivédése tantárgyat átmenetileg törölték az órarendből. (...) Csak úgy repült az idő, és mire észbe kaptak, felvirradt az indulás napja. (...) Már majdnem beértek a Kings’ Crossra 3 , amikor Harrynek szöget ütött valami a fejébe. – Mondd csak, Ginny4, miféle titokzatos dolgot csinált Percy5, amit nem szabadott elmondanod nekünk? – Ja, hogy az – kuncogott a lány. – Annyi az egész, hogy ... Percynek barátnője van. (Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája.)

2. Sorolj fel olvasmányaid közül három olyan regényt, amely egy helyen játszódik, és három olyat, amely mindig új helyszíneken! (Az állandó helyszín persze nem jelenti azt, hogy a szereplők ki sem mozdulnak a szobájukból. Akkor is állandó helyszínről beszélhetünk, ha el-elhagyják a hősök, ám mindannyiszor visszatérnek oda.)

Egy helyen: Új helyszíneken: Rowling: Harry Potter Defoe: RobinsonBöszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók Eric Knight: Lassie hazatér

3. Idézd fel emlékezetedben A Pál utcai fiúk történetét! Értékeld a cselekményt a hely- és időviszonyok, valamint a motiváltság és a véletlenek szerepe szerint!Egyéni választ várunk.

4. Válassz egyet a kedvenc regényeid közül! Idézz föl belőle néhány motivált eseményt, és néhány véletlen fordulatot!

1 ejtsd: tuk2 ejtsd: bilbo beginsz3 ejtsd: kingsz krosz4 ejtsd: dzsini5 ejtsd: pörszi

52

Egyéni választ várunk.

5. Ismered-e az epilógus fogalmát? Mit jelent? Milyen célt szolgál az ilyen címen közölt írás a regények végén? Az előtérben zajló eseményekkel foglalkozik, vagy inkább a háttér áttekintésével rokon?Jelentése: utóirat, befejezés, záradék.Leggyakrabban a háttérben zajló eseményekkel foglalkozik.

53

Az elbeszélő

1. A történet elmondásának legkézenfekvőbb módját közvetlen elbeszélésmódnak nevezzük. Ilyenkor a narrátor (mesélő) kívül áll a történeten: közvetít az olvasó és a szereplők között. Bemutatja nekünk a hősöket, a helyszínt, rávilágít az összefüggésekre. Gyakran meg is szólítja az olvasót: hozzánk beszél. Egészen más az imitált elbeszélésmód. Ilyenkor az elbeszélő úgy tesz (azt imitálja), mintha ő maga is a történet részese lenne: egyes szám első személyben beszéli el, mi történt vele és társaival. Imitált elbeszélésmódról beszélünk akkor is, ha a mese nem a narrátor szavaiból bontakozik ki, hanem a szereplők szavaiból. Ennek két módja van. Vagy párbeszédet folytatnak a szereplők, s ebből ismerjük meg a történteket, vagy monológként adja elő valamelyikük: hosszan, önállóan mesélve.

Figyeld meg a közvetlen elbeszélésmódot A babó bevezetésében!

Ennek a mi szóban forgó babónknak az anyja – az ám, mi is az a babó? Gondolom, manapság némi ismertetésre szorul a nemzetségük, merthogy megcsappant a számuk, meg félnek is a Nagy Népektől, ahogyan minket neveznek. Ők is népek (legalábbis azok voltak), körülbelül féloly magasak, mint mi, és kisebbek a szakállas törpéknél. A babóknak nincs szakálluk. Kevés vagy szinte semmi varázshatalmuk sincs…

– Kikhez tartozik az elbeszélő inkább? Azokhoz, akikről mesél, vagy azokhoz, akiknek mesél? Kívül áll a történetén, vagy része annak?Azokhoz tartozik inkább, akikinek mesél.Az elbeszélő kívül áll a történeten.

A kincses szigetből vett részlet az imitált elbeszélésmódra példa. Az elbeszélő lemond arról, hogy ő maga mutassa be a kincs megboldogult tulajdonosát, Flint kapitányt. Ehelyett párbeszédet hallunk, s az egyik szereplő tudatja velünk, amit a holt kalózról tudni kell:

– És most, lovag – szólt a doktor –, ön hallott már erről a Flintről, gondolom. – Hogy hallottam-e – kiáltott a lovag. – Azt kérdezi, hogy hallottam-e róla? Ő volt a legvérszomjasabb kalóz, aki valaha tengeren járt. Fekete Szakáll csecsemő volt Flinthez képest. A spanyolok olyan szörnyen rettegtek tőle, hogy mondhatom, uram, olykor szinte büszke is voltam rá, hogy Flint angol ember.

Melyik regényre utal az illusztráció?Szerző: TolkienCím: A gyűrűk uraJelenet: Bilbo és Gandalf találkozása

26. ábra

Az imitált monológ egyik érdekes módja, amikor egyik szereplő levelet ír a másikhoz. Ennek keretében igen sok mindent tudomásunkra hozhat az elbeszélő, amit máskülönben unalmas terjengősséggel mondhatna csak el. Ugyancsak A kincses szigetben egy levélből tudjuk meg, hogyan áll össze a kincskereső expedíció legénysége:

Vasmacska Fogadó, Bristol, 17... márc 1. Kedves Livese.1 (...) Hát jó uram, azt hittem, csak

1 ejtsd: livzi

54

egy szakácsot találtam, pedig tulajdonképpen egész legénységet fedeztem fel. Silver2 és én együtt néhány nap alatt a legszívósabb tengeri medvék társaságát gyűjtöttük össze – egyik sem valami kellemes látvány, de látszik az arcukon, hogy rettenthetetlen fickók. Állítom, hogy egy fregatt ellen is harcba tudnánk bocsátkozni. – John Trelawney.3

– A levél kifejezi írójának naivitását. Nem tulajdonít jelentőséget a felfogadott emberek megjelenésének, pedig sejthetné, hogy kiszámíthatatlanságukból még baj lesz. Tudod-e vagy gondolod-e, hogy mi?Ellenük fordulnak, rosszindulatúak.

2. Egy regény olvasása során azt is megfigyelhetjük, hogy mi az, amit az elbeszélő tud. Egyszerű tanúja-e az eseményeknek, vagy mögéjük is lát? Tudja azt is, amit a hősei csak gondolnak? Vagy például látja előre a jövőjüket? Ha az elbeszélő sem tud többet a szereplőinél, tárgyilagos elbeszélőnek nevezzük: úgy számol be az eseményekről, mint egy szemtanú az utcai balesetről – nem tudva többet annál, amit látott. Amikor az események mögé, az indítékok közé, a múltba és a jövőbe is belelát, mindentudó elbeszélőnek nevezzük.

A Harry Potter sikerének egyik titka, hogy mindvégig tárgyilagos, a főszereplő szemével láttatja az eseményeket: az elbeszélő sem tud többet, mint ő. A cselekmény folyamán csak azt látjuk, csak azt tudjuk és értjük, amit Harry lát, tud és ért. Az egyetlen kivételt a regénysorozat első fejezete jelenti. Itt a főhős még öntudatlan csecsemő, nem helyezkedhetünk az ő nézőpontjába. Ezért mindentudó elbeszélő mutatja be a helyzetet:

Míg a ház ura nyugtalan álomba merült, a kertben tanyázó macska jelét sem mutatta a fáradtságnak. Mozdulatlanul ült, mint egy szobor, s tekintetét a Privet Drive4 távoli sarkára függesztette. (...) Egy férfi bukkant fel a sarkon. (...) Halk, de egyre erősödő zúgás verte fel az utca csendjét. A hang már dübörgéssé erősödött, mikor végre felnéztek az égre – és megpillantottak egy hatalmas motorkerékpárt. A jármű épp az orruk előtt ereszkedett le a földre.

– Ki mondja ezeket a szavakat? Részese-e a történetnek?Az írónő mondja, aki nem részese a történetnek.

A regény egészére sokkal inkább a tanúként működő, tárgyilagos elbeszélő a jellemző. Ha az iskola igazgatója Londonba utazik, fogalmunk sincs róla, mit csinál ott, hiszen Harry sem tudja – mi sem tudhatjuk. Ha egy rejtéllyel szembesül a hős, mi sem értjük a magyarázatát, hiszen ő sem érti. Erre lehet példa, amikor a kviddicsmeccsen megbolondul a gurkó, és egyre Harryt üldözi:

– Tíz méterrel fölötte repkedtünk – felelte George5 ingerülten –, és azzal voltunk elfoglalva, hogy a másik gurkó ne gyilkolja meg a fogónkat! Valaki babrált vele – nem hagyja békén Harryt, egész idő alatt őt támadta. Szerintem a mardekárosok keze van a dologban. – A gurkók az utolsó edzésünk óta Madam Hooch6 irodájában voltak elzárva – ráncolta a

2 ejtsd: szilvör3 ejtsd: trilövni4 ejtsd: prájvit drájv5 ejtsd: dzsordzs6 ejtsd: medöm hucs7 vúd

55

homlokát Wood7. – A múltkor pedig nem volt semmi bajuk.

– Nem tudják, mi történt, nem tudja az elbeszélő, nem tudja az olvasó sem. Tárgyilagos vagy mindentudó elbeszélőt látunk?Tárgyilagos elbeszélőt látunk.

Hasonló a helyzet A babóban is. Ami a szereplők előtt rejtély, az az elbeszélő előtt is titok. Így például, hogy mi folyik éjszakánként Beorn udvarán:

– Eljött számunkra az alvás ideje – mondta Gandalf. – Számunkra, de úgy gondolom, nem Beorn számára. Ebben a teremben békén és nyugodtan pihenhetünk, de figyelmeztetlek mindannyiótokat, el ne felejtsétek, amit Beorn mondott, mielőtt elhagyott volna bennünket: veszedelembe kerültök, ha napfelkelte előtt kimerészkedtek. (...) Kintről dörmögő hang hallatszott, és olyan zaj, mintha valami hatalmas állat viaskodnék az ajtónál.

– Tárgyilagos vagy mindentudó az elbeszélő?

Tárgyilagos az elbeszélő.

Melyik regényre utal az illusztráció?Szerző: Jules VerneCím: Nemo kapitányJelenete: leérkezés a tengerfenékre

7

56

Gyakorlás

1. A kincses sziget elbeszélője egyes szám első személyben meséli el a történetet:

Mit tehettem volna, ha minden rendben megy, nem tudom. Valószínűleg elmondtam volna az egész történetet a doktornak, mert halálosan féltem, hogy a kapitány talán megbánja a vallomását és végez velem. De úgy esett, hogy szegény apám aznap este hirtelen meghalt, s ez minden más ügyet háttérbe szorított. Alig maradt időm a kapitányra gondolnom, még kevésbé arra, hogy féljek tőle.

– Imitált vagy közvetlen elbeszélést látunk? Miért?Imitált elbeszélés: a szereplő monológjából ismerjük meg az eseményeket.

2. A babó egyik fejezetének végén az elbeszélő előre megmondja, miféle események fognak következni:

Ott feküdt hát szegény Thorin a király börtönében, s miután hálásan gondolt arra, hogy kenyeret, húst és vizet kapott, eltűnődött azon, mi is lett szerencsétlen barátaival. Erre igen hamar rájött, de ez már a következő fejezet anyaga, és egy újabb olyan kaland kezdete, amelyben a babó megint megmutatta, mennyire hasznavehető.

– Tárgyilagos vagy mindentudó elbeszélőt hallunk? Miért?Mindentudó elbeszélőt hallunk: előre megmondja, milyen események következnek.

3. A Harry Potter sorozat második kötetének cselekménye a Titkok Kamrája körül forog. Hogy mi is ez voltaképpen, nem az elbeszélő mondja el, hanem egy tanár, akit erről faggatnak a diákok:

A mágiatörténetet mindenki a legunalmasabb tantárgynak tartotta. Az aznapi óra is ugyanolyan unalmasnak indult, mint a többi. (...) Binns1 már vagy félórája beszélt, amikor olyasmi történt, ami még soha: egy tanuló – Hermione – feltette a kezét. – A nevem Granger2, tanár úr. Csak azt szeretném kérdezni, hogy nem tudna-e mondani nekünk pár szót a Titkok Kamrájáról. [a tanár az események magyarázatába kezdett:] A tényeket háttérbe szorította a Titkok Kamrájának színes legendája. Eszerint van a kastélyban egy rejtett helyiség, amit Mardekár a másik három alapító tudta nélkül épített. A legenda úgy szól, hogy Mardekár lezárta a Titkok Kamráját, s kikötötte, hogy csak az ő méltó utódja nyithatja ki. Ez az utód – állítólag – feltárja majd a Titkok Kamráját, és az ott rejtőző borzalmat szabadjára engedve megtisztítja az iskolát mindazoktól, akik nem méltók rá, hogy mágiát tanuljanak.

– Imitált vagy közvetlen elbeszélésmódot látunk?Imitált elbeszélésmódot látunk.

4. Az alábbi részletben Winnetou és Old Shatterhand fellépnek a vasút megtámadására készülő banditák ellen:

A távcsövet szememhez szorítva hosszú, egyenes vonalat vettem észre, mely a keleti

1 ejtsd: binsz2 ejtsd: gréndzsör2

57

látóhatártól a legtávolabbi nyugati pontig húzódott. Átadtam Winnetounak a távcsövet, és kezemmel jeleztem, melyik irányba fordítsa. – Uff! – kiáltott rövid vizsgálódás után, és kérdőn nézett rám. – Tudja testvérem, miféle ösvény az? – mondtam. – Tudom – bólintott –, a tűzparipa útja az. A tűzparipa ösvénye mögött emberek fekszenek a töltés túlsó oldalán. Indiánok leselkednek ott.Abban az időben gyakran megesett, hogy fehér vagy indián fosztogatók kisiklatták a vonatot. Ebben a könyvben még többször lesz ilyen esetről szó.

– Imitált vagy közvetlen elbeszélést hallunk? Párbeszéd vagy monológ világosít fel minket a körülményekről? Meddig látszik tárgyilagos elbeszélőnek a mesélő, s hol válik mindentudóvá?Imitált elbeszélést hallunk. Párbeszéd világosít fel bennünket a körülményekről. Az utolsó mondatban válik mindentudóvá a mesélő.

5. A Nemo kapitány cselekményének egy szakaszán elaltatják a tengeralattjáró vendégeit, amíg támadást hajtanak végre egy hajó ellen:

A cellát megvilágító üveggömb ebben a pillanatban kialudt, és teljes sötétség vett körül bennünket. Ned Land1 csakhamar elaludt s ez nagyon meglepett engem. Conseil2 is hamarosan elszundított. Nem értettem, mi okozhatta ezt a nagy álmosságot, de egyszerre magam is éreztem, hogy a fejem nehéz lett, s valami kábultság vesz erőt rajtam. S ekkor hallottam, hogy a hajónyílások fedőlemezei becsukódnak. A Nautilus alámerül talán? (...) Másnap reggel csodálatosan tiszta fejjel ébredtem. Legnagyobb ámulatomra a szobámban voltam. Társaimat is bizonyára visszaszállították a kabinba. Ők sem tudják, mi történt az éjszaka, mint ahogy nekem sincs tudomásom róla, másra nem számíthattam, mint hogy a titokról egyszer majd a véletlen lebbenti fel a fátylat.

– Imitált vagy közvetlen elbeszélésmódot látunk? Tárgyilagos vagy mindentudó elbeszélőt?Imitált elbeszélésmódról van szó. Az elbeszélő tárgyilagos.

6. Írd a megadott szövegtípusok mellé, milyen elbeszélésmódot jelentenek!– párbeszédből értesülünk a helyzetről, csak annyit látunk, amennyit a szereplők.imitált elbeszélésmódtárgyilagos elbeszélő.– az egyes szám első személyű elbeszélő meséli el az előzményeket, csak azokat, amelyeket személyesen megtapasztalt.imitált elbeszélésmód,monológtárgyilagos elbeszélő.– a történeten kívül álló narrátor beszél, előre elárulja, mi fog történni a későbbiekben.közvetlen elbeszélésmódmindentudó elbeszélő– az egyik szereplő által írt levelet olvassuk.imitált elbeszélésmódtárgyilagos elbeszélő.

1 ejtsd: ned lend2 ejtsd: konszel

58

A szereplők jellemzése

A szereplők jellemzésére számtalan eszköze van az írónak; mi most négy módszerrel foglalkozunk. Az egyik technika nem beszél a szereplőről, hanem cselekedteti, s akcióiból az olvasó maga is levonhatja a következtetést: aljas, gonosz, gyáva, vagy épp ellenkezőleg: bátor, nemeslelkű, önzetlen az illető. A másik megoldás esetében szintén önmagát jellemzi a szereplő, de nem tettek, hanem szavak által. Megszólal, beszél, s e szavak árulják el, ki is ő valójában. A harmadik módszer a szereplőtársak segítségével fest meg egy alakot: ők mondják el, amit tudnunk kell róla. Ez talán a legizgalmasabb, hisz a vélekedés nem feltétlenül elfogulatlan. Meglehet, akiről szó van, talpig becsületes, s épp a rágalmazó a megvetendő figura. Ezzel szemben a legegyszerűbb, s talán leggyakoribb jellemzési mód, amikor maga az író mutatja be hőse külső-belső tulajdonságait. Korábbi szempontjaink alapján ez utóbbi a közvetlen elbeszélésmódra jellemző, a másik három eset az imitáltra.

1. A kincses sziget egyik jelenetében John Silver saját magáról állít ki bizonyítványt a viselkedésével:

A derék fiú tüntetőleg hátat fordított a szakácsnak és lassan megindult a part felé. De a sors nem engedte, hogy messzire mehessen. John egy kiáltással belekapaszkodott egy faágba, kirántotta hóna alól a mankót, és ezt az otromba hajítófegyvert megforgatva röpítette át a levegőn. A szegény Tomot irtózatos erővel éppen a hegyével találta el, méghozzá két válla között. A szerencsétlen felemelte kezeit, jajkiáltást hallatott és lezuhant. (...) Nem volt ideje, hogy magához térjen, mert Silver, aki faláb és mankó nélkül is fürge volt, mint egy majom, a következő pillanatban már rá is vetette magát, és kétszer markolatig beledöfte a kését a védtelen testbe. Rejtekhelyemről hallottam hangos lihegését, miközben lesújtott áldozatára.

– Milyen testi adottságú és milyen jellemű embernek ismerjük meg cselekvése alapján John Silvert? Mivel járul hozzá ítéletalkotásunkhoz a róla beszélő szereplőtárs?Silver erős és fürge, annak ellenére, hogy falába és mankója van. Alattomos és gonosz embernek tartjuk a részlet alapján. A róla beszélő szereplő Tomot együttérzéssel mutatja be. Ez az ellenszenv az olvasóra is hat.

37. ábraMelyik regényre utal az illusztráció?Szerző: J. K. RowlingCím: Harry Potter

2. Tolkien A babóban a föld alatt élő Nyelemet saját beszédével, egyedi stílusával jellemzi: teljesen a gyűrű birtoklásának rabjává lett:

– Átok, átok, átok! – jajongott Nyelem. – Átok erre a Bagginsra! Odalett! Hát mi is van csak a zsebikéjében? Ó, sejtjük mi azt, sejtjük, hogy mi, szívemnek szottya! Ő találta meg, úgy kellett, hogy essék, az én születésnapi ajándékomat! (...) Átok! Ugyan hogy is veszthettük el, szívemnek szottya! No persze, így lehetett. Amikor utoljára jártunk erre, amikor kitekertük a nyakát annak az undok kis sivalkodónak. Kicsúszott a zsebünkből, annyi időtlen idő után! Odalett, Nyelem. A gyűrű annak a Bagginsnak a zsebikéjében van, az undok szimatoló találta meg, az a véleményünk.

– Hogyan jellemeznéd két-három vonással Nyelem beszédstílusát? Mi teszi összetéveszthetetlenné?

59

Nyelem beszédstílusára jellemző az átkozódó, indulatos hangnem, a gyakori közbevetések, a kicsinyítő képző alkalmazása, illetve az, hogy magához beszél. Összetéveszthetetlenné teszi egyéni szóhasználata: átok, szívemnek szottya, zsebike, undok.– Milyen ellentmondás feszül tettei és stílusa között?Kegyetlen tett: „… amikor kitekertük a nyakát annak az undok kis sivalkodónak.”Humoros stílusa: zsibike, szívemnek szottya.

3. A Harry Potter cselekményének egy pontján Hagridot, a kedves óriást, a Roxfort kertészét gyanúsítják a gonosztettekkel. Sajátos módon egy ellenszenves szereplőtársa, Aragog, az óriáspók beszél róla, mégis igazat mond. Másutt ugyanakkor nem szabad hinnünk a kéretlen jellemzésnek: akkor például, amikor Malfoy1 beszél Harryről.

Aragog Hagridról:Messzi földről érkeztem ide. Hagrid egy utazótól kapott engem tojáskoromban. Akkor még kisfiú volt, de gondomat viselte; elbújtatott egy szekrényben, és morzsákkal etetett. Hagrid jó ember, a barátom. Mikor rám találtak és engem vádoltak egy kislány haláláért, megvédett.Malfoy Harryről:Harry Potter tavaly egy Nimbusz Kétezrest kapott. Dumbledore1 külön engedélyt adott rá. hogy játszhasson a griffendéleseknél. Pedig nem is olyan jó, csak híres... azért, mert van egy hülye ragya a homlokán. (...)Mindenki azt hiszi, hogy olyan nagy fej. A világhírű Potter a sebhelyével meg a seprűjével…

– Mit gondolsz, miért vannak dőlt betűvel szedve egyes szavak Malfoy szövegében?Ironikus jellemzésmód: híresnek nevezi Pottert, pedig épp az ellenkező a véleménye.

4. A Nemo kapitány címszereplőjét így mutatja be az elbeszélő:

Büszke tartású feje, hidegen csillogó, fekete szeme nagy önbizalomra, nyugodt mozdulatai hidegvérre, kemény, összevont szemöldöke erélyre, bátorságra vallott. (...) Termete magas, homloka domború, orra egyenes, szája határozott vonalú, gyönyörű, egészséges a fogsora, hosszú, keskeny keze roppant kifejező.

– Melyik jellemzést tartod a legkifejezőbbnek a felsorolt példák közül? Miért?Egyéni válaszokat várunk.

5. Gyakoroljunk!A jellemzés mely megismert módját fedezed fel a következő részletekben?

Ned Landet felbőszítette ez az eljárás, s nem tett lakatot a szájára: – Szép kis vendéglátás, mondhatom! Mik ezek? Emberevők? Várjatok csak, nem adom ingyen a bőrömet! – Csillapodj pajtás, csillapodj! – csitította higgadtan Conseil. – Micsoda sötétség – morgott a kanadai. – Ezer szerencse, hogy a késem megmaradt. Az első zsiványt, aki rám emeli a kezét… (Nemo kapitány)

A szereplőt saját beszédével jellemzi az író.

Old Firehand? – ismételte a mozdonyvezető is. – Miért nem nevezte meg magát? Mindnyájan

1 ejtsd: melfoj1 ejtsd: dambldor

60

büszkék lettünk volna, hogy ilyen híres útitársunk van. (…) Ezt az estét sem felejtem el, amíg élek! – kiáltott fel. – Old Firehand, Old Shatterhand1 és Winnetou! Milyen szerencsés találkozás! Nyugat három leghíresebb embere! Most már semmi bajunk sem lehet. (Winnetou.)

Egy másik szereplő mondja el, amit a három útitársról tudni kell.

– Én a halálra szavazok – mondta Silver. – Nem akarom, hogy ezek közül a tengeri jogászok közül egy is hazajöjjön váratlanul, mint ördög az imádság közepébe. Csak egyet kötök ki magamnak. Trelawneyt magamnak követelem. Az ő borjúfejét ezzel a két kezemmel nyiszálom le a testéről. (A kincses sziget.)

Az író beszélteti a hősét.

– Úgy is van – mondta Gandalf. – Ne legyen több vita. Mr. Bagginst választottam, és ez legyen elegendő mindannyiótoknak. Több van benne, mint sejtenétek, annál meg aztán jóval több, mint amennyiről neki fogalma van. Mindannyian (feltehetőleg) megéritek azt a napot, amikor majd köszönetet mondtok nekem. (A babó.)

Egyik szereplő jellemzi a másikat.

38. ábraMelyik regényre utal az illusztráció?Szerző: TolkienCím: A gyűrűk ura

1 ejtsd: old setöhend

61

Irány a középiskola!

1. Két-két keresztnévben elrejtettünk egy-egy harmadikat. Keresd ki és írd le!A) Péter Vince: ErvinB) Tímea Liza: Aliz

2. A következő használati utasítást helytelenül fordították le magyarra. Javítsd ki! Fogalmazd meg négy mondatban helyes magyarsággal!

TÁVOLI IRÁNYÍTÓ

Ez az átlag távoli irányító használni televízió, videó, CD, DVD lejátszó. Lehet irányít vele gombok lenyomásával készülékeket. Kell egy elem, helyez be, és már működ. Ha kétszer lenyom piros gomb, tud állítani 36 funkció automatikus.

Távirányító. Ez az átlagos távirányító televízióhoz, videó-, CD-, DVD-lejátszóhoz használható. A készülékeket a gombok lenyomásával lehet vele irányítani. Egy elemet kell belehelyezni, és már működik. Ha kétszer lenyomjuk a piros gombot, automatikusan beállíthatunk harminchat funkciót.

3. Írj egy-egy mondatot az alábbi szavakkal, szókapcsolatokkal!A) fellép – Tegnap az iskolánk kórusa Törökbálinton lépett fel.B) belépés – A hatóságok nem engedélyezik az ország területére való belépést.C) lépéseket tesz – Azt ígérte, hogy most már tényleg megteszi a szükséges lépéseket az ügy érdekében.D) lépésről lépésre – A csapat lépésről lépésre haladt a feladat megoldásában.E) lépést tart – Sokan nem tudnak veled lépést tartani, olyan gyorsan tanulsz.

4. Keresd meg a következő ikerszavak jelentését! Írd a megfelelő nagybetűt a vonalra! A) hebehurgya: 3 1. kellemetlen, önző

2. rendkívül kicsiB) szedett-vedett: 5 3. meggondolatlan, kapkodó

4. ügyetlenC) incifinci: 2 5. össze nem illő, keveset érő

5. Összekeveredtek egy versszak sorai. Számozással rakd őket helyes sorrendbe!

2 – Melyet tovább legyint a szél,4 – Csak lenn, az út porán libeg.1 – Zöld lepke, mint hulló levél,3 – Nem száll virágot lepni meg,

Nevezd meg, milyen költői kép található a sorok helyes rendje szerint végigolvasott versszakban!Hasonlat

6. Írj a kép alapján a barátodnak egy vidám köszöntőt!

62

megszólítás és fogalmazás

Értékelés a központi felvételik általános megoldókulcsa szerint:

a) A feladatnak megfelelő a szöveg tartalma. 1 pontb) Ha a szöveg eredeti, ötletes, szellemes, egyéni: 2 pontHa a szöveg általános, szokásos, közhelyes, de elfogadható: 1 pontc) A szöveg kerek, tagolt, lezárt. 1 pontd) A szöveg logikusan szerkesztett. 1 ponte) A mondatok egymással összefüggnek. 1 pontf) Stílusa, szóhasználata megfelel a köznyelvnek. 1 pontg) Hibátlan helyesírás: 2 pontEgy-két kisebb hiba (súlyos vagy durva hiba nélkül): 1 ponth) Nyelvhelyesség elfogadható. 1 ponti) Terjedelme megfelelő (a feladatban megadottak szerint). 1 pontHa a terjedelem rövidsége miatt egyes szempontok nem ítélhetők meg, akkor azokra nem jár pont.

7. Képzeld el, hogy az osztályodba új tanuló érkezett. Az osztályfőnököd téged választott ki, hogy ismertesd az új diákkal az osztályt. A könnyebb beilleszkedés kedvéért úgy döntesz, hogy tíz pontból álló „használati utasítást” fogalmazol, melyben az osztályközösséged írott és íratlan szabályaira hívod fel a figyelmét.

Egyéni megoldásokat várunk.

63

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A kézfogó napja

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Az egyik szereplő savanyú ábrázattal, lesújtva áll, a másik hebehurgyán, lelkesedve, karját az égnek emelve. Hirtelen a búsongó emez lábára tapos, mire annak arcáról lefagy a mosoly, bocsánatkérőn abbahagyja az örvendezést.

Tallérossy Zebulon éljenez Aranka és Ödön kézfogóján.

Két ember kezet fog. Az egyik már menne, de a másik egyre csak szorongatja a kezét. Végül a türelmetlen úgy visszaszorítja, hogy amaz jajveszékelve elengedi.

Tallérossy Zebulon és a pap találkozása a kézfogón.

Elöl az egyik ostort pattogtat, hátul a másik elterpeszkedve ül. Aztán az első leugrik, ajtót nyit a másiknak, s kezét nyújtva, hajbókolva lesegíti.

Rideghváry érkezik a kézfogóra, s a huszár segíti le a hintóról.

2. Készíts elő írásban egy másik most mutasd meg-et, például Rideghváry és Baradlayné jelenetéből a fejezet utolsó bekezdésében!Egy előkelő úr búcsút vesz a nagyságos asszonytól.Az úr arról beszél, hogy a nagyságos asszony letért arról az útról, amelyet a kőszívű ember megjelölt számára. Ez az út egy magaslatra vezet, melynek neve: vérpad.

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

Rejtély, titok, érthetetlen ok vagy körülmény. A szótőben benne van a bizonytalanságot kifejező szavunk. Ugyanezzel a szótővel fejezzük ki, amikor valaki próbálkozik egy kérdés megfejtésével, de mindegyre bakot lő, véletlenszerűen kísérletezget. Keres, de nem... Ezzel a szóval beszélnek Baradlayék érthetetlen viselkedéséről az eljegyzés első perceiben.

talány

Az emberi test elnevezése, amely egyben annak mulandóságára is utal. Összetett szó. Első fele apró szemcsés anyagot jelent, amely a levegőben szálldos, és takarításkor le kell törölgetnünk a bútorokról. Második fele egy növényi részt is jelent: erről kapta közös gyűjtőnevét a borsó és a bab. Az író ezt a szót használja, amikor arról beszél, hogy Rideghváry az ünnepség előtt lakosztályában igyekszik kicsinosítani magát.

porhüvely

Tréfálkozik, de mások rovására. Gúnyosan, gunyorosan, szellemeskedve beszél valakiről. Benne van a szótőben a kés, penge tulajdonsága is, hiszen az ilyen vicc szúr és vág. Nem

64

tompák ezek a tréfák, hanem épp ellenkezőleg... Rideghváryék beszélnek így az ellenzéki vendégekről, akik meglepetésükre itt vannak.

élcelődik

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„megkezdődött a leánykérési szertartás”

Rítus, ceremónia. Lehet vallási és társadalmi jellegű is. Összetett szó. Jelöletlen tárgyas összetétel. Első fele gyakori összetételi tag, például a gyógyhatású anyagot (tablettát stb.) jelentő összetett szó második tagja is ez. Második fele igéből képzett főnév, melynek képzője önállóan egy kerti munka végzését jelentő ige.

5. Rajzold le! Válassz egyet az alábbi idézetekben aláhúzott szavak közül! Milyen rajzzal vezetnéd rá partneredet, hogy miről van szó?„meg voltak híva az özvegy úrhölgy nevében”„Isten áldása legyen hazánkon”„ennek a magaslatnak a neve vérpad”

6. Az ismertetés néhány szava hibás. Húzd át a téves szavakat, és írd föléjük a helyeseket!

A regényben a magánélet eseményei a harccal vannak összefüggésben. Richárd egy kislányt (gyermeket) keres, akit a csatában megölt barátja (ellenfele) bíz rá. A két Baradlay fiú forradalmi párbajt vív egymással egy sértés miatt. A párbaj színtere Pozsony (Buda) ostroma. Baradlayné iskolát (kórházat) rendez be a nemesdombi kúriában. Csak Richárd (Jenő) marad kívül az eseményeken. A háború nemcsak csatákból, hanem kisemberek tetteiből is áll. Mausmann és Pál vitéz önfeláldozása, Mihály mester kémkedése és kémleleplezése, Szalmás tettei, Rideghváry (Tallérosy) Zebulon félelmei, Boksa Gergő kalandja az ökrökkel – mind-mind a harcok egy-egy életközeli epizódja. Miközben a háború kis és nagy csatái folynak, tanúi lehetünk annak, hogy Jenő (Ridegváry) hogy hozza be az országba a cári csapatokat a császár megsegítésére.

7. Tudod-e, hogyan zajlott egy párbaj? Nézz utána, majd sorold fel, milyen kellékei és szereplői voltak/lehettek egy összecsapásnak!A párbajok előre megbeszélt időben zajlottak, általában éjjel vagy hajnalban, mert a legtöbb országban a 18. és a 19. századtól tiltották őket. A párbajt általában karddal, vívótőrrel, pisztollyal vívták. A két párbajozó mellett jelen voltak a segédek és egy orvos. Az összecsapás vagy az első vérig zajlott, vagy az egyik fél haláláig.

65

Akik igazán szeretnek

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Nyílik az ajtó, belép valaki. Gyertyát gyújt, az asztalra néz. Öklével dühösen csap rá. Papírlapokat vesz fel az asztalról, nézegeti. Leül, gondterhelten az asztalra könyököl, homlokát tenyerébe fekteti. Nyílik az ajtó, belép a másik. Emez dühösen felpattan, az asztalra mutogat, veszekszik a másikkal, kérdőre vonja. A megszidott nyugodt mosollyal, rezzenetlenül hallgatja. Végül a dühöngő fölragad valamit, és a földhöz csapja. A nyugodt ajtót nyit, a dühöngő kinéz. Valakit lát ott. Megdöbben, megszelídül, karját ölelésre tárva hozzá szalad.

Pál úr tette az újságokat Richárd asztalára. Richárd ebből tudja meg a magyarországi eseményeket. A váratlan látogató az édesanyja.

Ketten ülnek az asztalnál. Az egyik késsel-villával eszik, időnként poharából kortyol hozzá. Aztán újabb italért tartja a poharát. A másik töltöget. Az egyik egyre vígabb, mintha kezdene berúgni. A másik megvető pillantásokkal méregeti, de azért továbbra is tölt neki. Végül a részeg hátrahanyatlik a székén, és kábultan elalszik, félrebillent fejjel.

Soror Remigia és Edit vacsoráznak Antoinette asszonynál. Edit alvást színlel.

Az egyik ül a széken, a másik benyit az ajtón, hozzá rohan. Térdre veti magát az ülő előtt, a kezeit szorongatja, feldúltan beszél hozzá. Az meghökken, majd összerezzen, feszülten kihúzza magát, szája elé kapja a kezét, hogy elfojtsa sikolyát. Emez karjaival fonja át a térdeit. Beszélnek, a térdeplő zokog, szemeit törölgeti. Imára kulcsolt kezekkel könyörög neki. Végül ez dicsérőleg vállon veregeti, fölállítja, ő is föláll. Amaz tapsol és ugrál örömében. Egy ládából ruhákat vesznek elő, a másik ruha tetejére húzzák. Nagy csomagot vesznek a hátukra, elmennek.

Edit kofának öltözve felkeresi a zöldségraktárban Baradlaynét.

2. Készíts elő írásban egy másik „most mutasd meg”-et, például: Edit és Baradlayné Palvicz előtt!

Egy rögtönzött csárdában (mezei lakban) vagyunk. Két nő érkezik puttonnyal a hátán. A fiatalabbik titkos jelszavakat mond az alezredesnek. Az idősebb nő semmit sem ért kettejük beszélgetéséből.

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

Kereskedő, piacoló. Nem nagy tételekkel kereskedik, inkább csak a szűk megélhetését biztosítja az árusítás. Rosszalló árnyalatú szó, van benne valami elítélő, mintha nem csak a terményeit árulná, hanem a tisztességét is hajlandó lenne eladni. Jézus ezt a népséget űzte ki korbáccsal a jeruzsálemi templomból. Hasonlóan hangzik, mint a rokon értelmű kofa. Baradlayné ilyennek álcázza magát Bécsben.

66

kufár

Ha megrendült a bizalmunk valakiben, de nem vagyunk biztosak az igazunkban, ilyen érzéssel gondolunk rá. Ugyancsak élhet bennünk ez az érzés egy esemény vagy rejtély kapcsán. Sejtjük az igazságot, de nem tudjuk pontosan, és nem tudjuk bizonyítani sem. Ezzel a szóval utalnak a bűntények feltételezett elkövetőire, amíg nem bizonyított a bűnösségük. Antoinette asszony azért kíséri egészen a hintóig Editet, mert ezt érzi.

gyanú

A nő, asszony szinonimája. Nem túl hízelgő: sértés, ha így beszélünk egy nőről. Inkább öreg, csúnya asszonyokat képzelünk el e szó hallatán, de fiatal nőre is lehet mondani. Úgy hangzik, mint a férfira értett „ember” szó női megfelelője. Ahogyan a férjezett asszonyok neve végződik, ez úgy kezdődik. A Baradlayné szállását őrző öregasszonyt nevezi így Jókai.

némber

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„Edit remegni kezdett”

Reszketni, rázkódni, rezegni. Ha a főnévi igenevet megfosztjuk a képzőjétől, olyan igét kapunk, amelyet akkor használunk, ha valaki nagyon fél vagy fázik. Akkor is mondjuk, ha reng a föld.

5. Rajzold le! Válassz egyet az alábbi idézetekben aláhúzott szavak közül! Milyen rajzzal vezetnéd rá partneredet, hogy miről van szó?„a kufárnő négy mérföldet gyalogolt”„javában tartott az ostrom a torlaszoknál”„Richárd úgy érezte, megtébolyodik”

6. Egészítsd ki Jókai Mór életrajzát!Jókai Mór 1825-ben született Révkomáromban. Apja Jókay József ügyvéd, művelt városi hivatalnok. A szülők így jegyeztették be fiukat az anyakönyvbe: Jókay Móricz. Az y-t 1848. március 15-e után cserélte a nevében i-re; ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel. Középiskolás volt, amikor meghalt az édesapja. A tizenkét éves fiú belebetegedett a gyászba. 1841 és 1844 között előbb Pápán, majd Kecskeméten járt jogakadémiára. Ekkor még kétféle művészetben jeleskedett: festett és írt (mint az És mégis mozog a föld hőse, Jenőy Kálmán). A siker végleg az írás felé fordította. „Festékes dobozait és ládáit pedig beszőtte a pók” – írta Mikszáth Kálmán. A kecskeméti időszak azért is fontos, mert ekkor mélyült el barátsága Petőfi Sándorral, akit Jókai Mór még Pápán ismert meg.

7. Tudtad-e, hogy Jókai Mór szerkesztésében 1858-tól látott napvilágot az Üstökös című újság, melyben először szerepeltek a magyar képregény ősét jelentő képkockák? Nézz utána, s mutasd be röviden a lapot!

Humoros politikai élclap, szerkesztő és kiadótulajdonos Jókai Mór, nyomtatta Landerer és Heckenast. 1858. aug. 21-én Pesten alapították, Jankó János magyar genre-rajzai illusztrálták a lap cikkeit. 1863. ápr. 25-től Dienes Lajos vette át a szerkesztést, Jókai pedig mint tulajdonos a lap főmunkatársa maradt. 1865. aug. 15-től ismét Jókai szerkesztette a lapot.

67

Más fejezetek

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Az egyik zongorázik, észre sem veszi, hogy a másik benyit az ajtón. Az onnan hallgatja a zenét, míg a zongorista észre nem veszi. Udvariasan üdvözlik egymást. A jövevény rövid társalgás után távozni akar, de hiába nyitogatja sorra az ajtókat, be vannak zárva. Aki előbb zongorázott, a fali kulcstartóról kulcsot akaszt le, hogy kinyissa az ajtót. De előbb a másik kér valamit: papírt és tollat. Levelet ír, lepecsételi, majd egymás után mindketten megcsókolják a levelet. A jövevény távozik.

Richárd érkezik és Edit zongorázik. Richárd levélben megkéri Edit kezét.

Az egyik körbekalauzolja a másikat, az érdeklődve nézelődik, meg-megállva a fal egy-egy szakasza előtt. Az egyik látvány nagyon meglepi, de aztán folytatja a szemlét. Fölvesz egy hosszú tárgyat, hajlítgatja, sőt a dereka köré hajlítja, mint egy övet, bár ez nem könnyű. Tárgyalnak, végül megegyeznek, egymás tenyerébe csapnak. A látogató pénzt vesz elő, fizet. Amaz becsomagolja a hosszú tárgyat. A látogató távozik.

Richárd Salamonnál egy damaszkpengét vesz.

Az egyik tükör előtt áll, ruháját, nyakkendőjét igazgatja. Belép a másik lassan, fáradtan, csüggedten. A nyakkendős hozzá szalad, megölelik egymást. Beszélgetnek, majd a jövevény könyörögni kezd a másiknak. Sír, megragadja a kezét, győzködi – ez csak meredten áll, majd elgondolkodva leül. Újabb szavakat hallva felpattan, kihúzza az asztalfiókot, elővesz egy iratot, és látványosan darabokra szaggatja. Boldogan, megkönnyebbülten egymás nyakába borulnak. Most egy másik iratot húz elő a zsebéből, kínálgatja a látogatójának. De az megvetően a földre dobja, majd együtt távoznak.

Baradlayné felkeresi fiát, Jenőt. Édesanyja szavainak hatására Jenő széttépi a kinevezési oklevelet.

2. Készíts elő írásban egy másik „most mutasd meg”-et, például Boksa Gergő üldözését A betyár című fejezetből!

Egy férfi a kalapja karimájáról leszedi a zsíros piszkot. Felnyitja a pipája kupakját, s ráteszi a piszkot az égő dohányra. Az ökrök szimatolni kezdenek a levegőben. Az állatok bőszülten döntik ki a nádkerítés oldalát.

Kiket ábrázol az illusztráció?Plankenhorst Alfonsine a bálban

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

Az országgyűlési követválasztások előtt ez az ember buzdítja a választókat, hogy az ő urára, megbízójára szavazzanak. Szónokol, híveket toboroz, rábeszél, gyűlést szervez, dicsőíti gazdáját. Sokszor le is itatja, megvesztegeti a választókat. A regényben Boksa Gergő tölt be

68

ilyen funkciót.

kortes

Katonák szólítják így egymást, arra célozva, hogy egy cipőben járnak, amikor életüket kockáztatják a harcokban. Ilyen értelemben az ellenség megszólítására is alkalmas. Buda ostromában Richárd így szólít meg egy német ezredest, őt viszont a haldokló Palvicz nevezi így. Összetett szó: első fele olyan eseményt jelent, amely rossz hatással van ránk.

bajtárs

Nagyszabású katonai akciósorozat. Nem egyetlen csata vagy támadás, de nem is a háború egésze. Egy egész országrész vagy ország meghódításához vezethet. Általában egy vagy több hónapig tart. A szabadságharc legjelentősebb ilyen akciósorozata 1849 tavaszán zajlott.

hadjárat

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„Jenő Plankenhorstéknál aludt, a komornyik szobájában”

Ő az a személy, aki bejelenti a vendégeket az úrnőnek, és távozáskor kikíséri őket. Feladata még a terítés és az ételek felszolgálása.

5. Rajzold le! Válassz egyet az alábbi idézetekben aláhúzott szavak közül! Milyen rajzzal vezetnéd rá partneredet, hogy miről van szó?„egy délceg huszártiszt szalad fel a lépcsőn” (A másik kettő)„az már férjhez van adva” (A kézfogó napja)„Richárd kegyelmet kapott” (A tőr hegye letörve)

69

Összefoglalás: a regény cselekménye1. Írd a történelmi események mellé, mi történik velük párhuzamosan a regény szereplőivel!Március 13. forradalom

BécsbenJenő Plankenhorstéknál,

Március 15. forradalom Pesten

Richárd katonaként a bécsi utcákon

November a bécsi forradalom leverése

Jenőt becsapja Alfonsine, Richárd magyar földre menekül

December Windischgrätz támadása

Ödön és Richárd a csatatéren

Április a tavaszi hadjárat diadala

Palvicz Ottó és Richárd párbaja

Május 21. Buda visszafoglalása

Ödön és Richárd párbaja

Június Orosz–osztrák támadás

Tallérosy Zebulon menekülése, Ridegváry behívja a seregeket

Augusztus 13. világosi fegyverletétel

Leonin bezáratja a szökni próbáló Ödönt;

Október 6. az aradi tizenhárom és Batthyány kivégzése

Kivégzik Jenőt

1849–1850 Haynau rémuralma

Richárd és Ödön megmenekülnek, Richárd megtalálja Editet

2. A regény cselekményének kulcsa, hogy Baradlayné a férje végrendeletének épp az ellenkezőjét valósítja meg. Mi az apa szándéka fiaival, és mit kíván tőlük az anyjuk?

Baradlay Kazimir BaradlaynéÖdön diplomata kormánybiztosRichárd katona katona

Jenő főhivatalnok hazahozza Nemesdombra, majd Kőrösszigeten él Aranka és gyermekei társaságában

3. A Napfény és holdfény című fejezet egyszerre visszapillantás és előretekintés. Elégedett lehet-e tetteivel Baradlayné? Mire számíthat a jövőben? Még melyik fejezetekben áll a kép előtt, a halott férjjel perelve?

Baradlayné nem bánta meg tetteit: a szabadságharc mellé állt, s kastélyában kórházat rendezett be. Tudja, hogy a jövő áldozatokat és veszteségeket hoz számára. „Tudod jól, hogy meg kell halni, aki fel akar támadni.” A kőszívű ember előtt és A kőszívű ember felel című fejezetekben perel Baradlayné halott férjével.

70

4. Kövesd nyomon a csillagászattal és fényviszonyokkal kapcsolatos fejezetek sorát! Melyek tartoznak össze? Milyen rendszert figyelhetünk meg ebben a jelképhasználatban?

A vérveres alkony, Napfény és holdfény, Sötétség, (Párharc mennykövekkel), Zenit, Perihélia, Nadír.

5. Kövesd nyomon Richárd emelkedését a katonai ranglétrán! A következő fejezetek utalnak rá: A másik kettő, Egy magányos lovag, Comedy of Errors

Huszártiszt főtiszt alezredes.

6. Állítsd számozással helyes sorrendbe a cselekmény elemeit, majd mindegyik utalást fejtsd ki egy-egy mondatban!Ödön bujdosik a magyar pusztán 6a huszárok hazatérnek Magyarországra 3katonai lázadást terveznek Richárd ellen, 2Ödön utazása Oroszországban 1a bécsi forradalom leverése 2Ödön és Richárd Buda visszafoglalásakor 5Jenő és Richárd börtönben 7

Ödönt barátja, Leonin kíséri el a határig; útjuk kalandos.A huszárok azért terveznek katonai lázadást Richárd ellen, mert haza akarnak jönni.A huszárok a Kárpátokon keresztül térnek haza; útközben többször megütköznek az ellenséggel.A bécsi forradalom leverése után a Plankerhorst-ház újra a régi társaságot fogadja.Ödön és Richárd Buda visszafoglalásakor egymással is megvívnak.Ödön a magyar pusztán bujdosva Boksa Gergővel találkozik, aki segíti őt.Jenő és Richárd.

7. Milyen véletlenek játszanak szerepet a cselekmény alakulásában?Editnek sikerül megtalálnia a Singerstrassét.Ödön a pusztai bolyongás során összetalálkozik Boksa Gergővel.

Kiket ábrázol az illusztráció?Plankenhorst Alfonsine-t és Baradlay Jenőt.

71

Összefoglalás: a regény szereplői

1. Jellemezd a három Baradlay fiút!

Külső vonások Belső tulajdonságok Élethelyzet, foglalkozásÖdön karcsú, izomtelt, kék szemű bátor, becsületes követségi titkár

SzentpéterváronRichárd szép, délceg ifjú bátor, tisztességes a királyi testőrségnél

szolgálJenő nyúlánk, gyönge termetű félénk, önfeláldozó hivatalnok Bécsben

2. Jellemezd a hölgyeket, akikben a fiúk szerelmesek! Fogalmazd meg, miért egymáshoz valók, vagy miért nem azok!

Jellemük Illenek-e egymáshoz? Miért?

Arankakötelességtudó, hűséges Igen, mert mindketten

vasakaratúak.

Editjóságos, bátor Igen, mert mindketten mély

érzésűek.Alfonsine sötét lélek lakott az angyalarc mögött Nem, mert Alfonsine gonosz.

3. A szereplők egyénített stílusát Tallérossy Zebulon és Pál úr beszédén figyelhetjük meg leginkább. Idézz mindkettejüktől egy-egy jellemző mondatot, majd fogalmazd meg, mi teszi sajátossá a modorukat!

Tallérossy:„Utolara megvesztegetem nagy suma pinzel egy derik, becsületes embert, hogy segitse rajtam valahogy, akarhogy, csakhogy; s az a gazember befogta sajat uri hintom elejbe nigy bivalyt, s úgy hozta engemet idajaig.” A nyelvtani hibák, tájszólása és humora teszi sajátossá modorát.

Pál úr:„Ah! ’Sz nem nekünk való a! Sintérnek való a! Felültem rá; alig szorítottam meg a térdemmel, mind a négy lába megroggyant alatta. Csak ránézni való állat az, nem ráülni való. Kidobtam gazdástul együtt az udvarból.” Tájszólása, humora, a nyelvhelyességi hibája és az indulatszó használata teszi sajátossá modorát.

4. Csoportosítsd a regény szereplőit! Kik állnak a jó oldalon, kik a rossz oldalon? A felsorolás sorrendje fejezze ki a szereplők fontosságát a cselekményben!

A jó oldalon: A rossz oldalon:Baradlayné AlfonsineÖdön RideghváryRichárd PlankenhorstnéJenő Szalmás MihályEdit Palvicz OttóAranka és édesapja, Lánghy BertalanPál úrTallérossy ZebulonBoksa Gergő

72

Mausmann

5. Értelmezd a regény beszélő neveit! Például: Tallérossy, Rideghváry, Kaszáné.Tallérossy: fontos számára a pénz, a tallér.Rideghváry: rideg, szenvtelen ember.Kaszáné: érzelmek nélküli ember, hajlíthatatlan, mint a kasza.

6. Jókainál a rossz oldalon is állhat tisztességes alak: ilyen például Palvicz Ottó. Hogyan kapcsolódik a főszereplőkhöz? Mit tudunk meg a gyerekéről?Katonai ellenfele Richárdnak és Ödönnek. Gyermeke anyja Alfonsine, aki nem törődik a fiával, és nyomorúságos körülmények között nevelteti vidéken, Richárd lesz Károly gyámja Palvicz Ottó halála után.

7. Jenő jellemfejlődésea) Hogyan beszél róla halála előtt az apja?„Harmadik fiam, a legifjabb, Jenő: az én kedvencem. Nem tagadom, hogy a legjobban szerettem őt mind a három között. Ő nem fogja azt soha tudni.”b) Milyennek látjuk őt Bécsben?Bizonytalannak, akit Alfonsine iránti szerelme befolyásol.c) Milyen szerepet játszik Kőrösszigeten?Arankára és gyermekeire vigyáz.d) Mit mond róla Ödön a regény végén?„Ő volt közöttünk az egyedüli hős”Kiket ábrázol az illusztráció?Baradlay Kazimirt és feleségét.

73

Irány a középiskola!

1. Fentről lefele növeld a következő szavakban a betűk számát, egészítsd ki még két elemmel!

rátok vagy látok, kérés vagy mérés

2. Találd ki, melyik szólásra gondoltunk! Megadjuk a szólás jelentését, és azt hogy melyik az a kulcsszó, amelyiknek szerepelnie kell mindegyik szólásban.Pl.: kulcsszó a sorsJelentés: a szerencsére bíz valamit Szólás: sorsot húz

A következő szólások kulcsszava a fog.Jelentés SzólásA) kudarcot vall beletörik a foga valamibeB) takarékos, fösvény a fogához veri a garast

3. Az alábbi beszélgetésben három nyelvhelyességi hiba rejlik. Húzd alá a hibákat, és írd le a helyes formát!– Csókolom!– Szervusz! Miben segíthetek?– Azt szeretném megtudni, hogy kitetszett már-e javítani a dolgozatokat?– Igen, de csak a holnapi órán fogom kiosztani.– Esetleg megnézhessük a mai órán?– Ma már nem lesz rá időnk.– Kár. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan sikerült az a bonyolult és összetett feladat.

ki tetszett-e már javítani, megnézhetjük, bonyolult feladat (vagy: összetett feladat)

4. Írd le, hogy min alapul a következő nyelvi játék!„– Milyen szobák vannak a pók lakásában? – Hálószobák.”A háló lehet tőszó, ebben az esetben a pók hálója, valamint a hálni igéből képzett igenév is, vagyis az a helyiség egy lakásban, ahol aludni szoktak.

5. Keress három olyan reklámot az írott vagy az elektronikus sajtóban, melyek nyelvi játék segítségével próbálnak hatni a vásárlóra! Sorold fel őket, s foglald össze lényegüket!Tiszta ápolás – semmi más. (Nivea tusfürdő) – A nyelvi játékot itt a rím jelenti.Olcsón tixtább. Új Tix Bio Color – színesen Tixtább. A reklámozott termék nevét beépítették a reklám szövegébe. Aki nyel, az nyer. (Borsodi) Aki mer, az nyer közmondás épül be a reklám szövegébe, így egyszerre válik érdekessé és ismerőssé a szöveg.

6. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

74

TO K

T O K T O K

T O K

SÉ S

R É S R É S

R É S

(részlet)

Richárd jól tudta azt, hogy csapatját ezúttal a tűzpróbán nem viheti keresztül. Ők most nyavalyás emberek, akiknek nem szabad vitézkedni.Majd eljön annak is a napja, csak ezt a krízist kiállhassák.Végre is ki jött segítségükre? Az az embertelen őszi éj, akit oly szitkozódva emlegettek. Az az embertelen őszi éj egyszerre oly sűrű, nehéz ködöt bocsátott le a tájra, hogy nem lehetett húsz lépésnyire látni, mintha mondta volna: „Majd én betakarlak benneteket.”– Fiúk – monda Richárd, jókedvvel fordulva huszáraihoz –, most egy furcsa tréfát csinálunk. Minden ember kötözze be a nyeregtakaró darabjaival a lova lábát, s aztán induljunk.A legénység elértette a szándékot. Félóra alatt minden ló lába be volt burkolva pokrócba. Így nem hangzott a léptek dübörgése.Azzal megindultak egyenesen az országút felé. És azután folyvást az országúton haladtak előre, mint akik legjobb járatban vannak.Szemközt nem jött rájuk senki. Ilyenkor tisztességes kisvárosi polgár aluszik már.Ők sem láthatták merre járnak. Csak mentek előre. Egyszer hallották, hogy kiáltja az éji őr a tizenegy órát. Azután láttak egy lámpást közeledni maguk felé. Valami ötven lépésnyi távolban megállt az előttük, s ott megint elkiáltotta az őr a tizenegy órát. Ha meglátta őket, azt hitte, kísértetek, amik nesz nélkül járnak a köd felett. (...)Richárd aztán egész nyugalommal folytatta az útját a nyitott sorompón keresztül, az őrszem előtt végighaladva.

A) Karikázd be annak a mondatnak a betűjelét, amelyik legjobban összefoglalja a szöveg tartalmát!1) Richárd és csapata tréfát eszel ki.2) Richárd csapata leleményesen kikerüli a veszedelmet.3) Richárd és huszárai rosszban sántikálnak.

B) Magyarázd meg a saját szavaiddal a szöveg alapján a kiemelt szavak, szókapcsolatok jelentését!– „ők most nyavalyás emberek”: nyomorúságos helyzetben levő, bajjal küszködő emberek– „ezt a krízist kiállhassák”: ezt a vészhelyzetet elviseljék, ill. ebben a vészhelyzetben állják meg a helyüket– „elértette a szándékot”: megértette a tervet– „mint akik legjobb járatban vannak”: mint akik a legjobb szándékkal jöttek

C) Írd le az alábbi kifejezések rokon értelmű megfelelőjét!embertelen: kegyetlennesz: zörejpokróc: takaróőrszem: strázsa

75

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Jelenetek az I-II. részből

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Az egyik fekszik, a másik valamit keverget egy edényben. Időnként a fekvőhöz megy, italt ad neki, borogatást cserél a fején, igazgatja a takaróját. A fekvő csak iszik, iszik, nyomorult arckifejezéssel. Időnként kezével tölcsért formáz a füléhez, hallgatózik. Utasítja a másikat, hogy nyisson ablakot. Valami trombitafélét vesz elő, mutatja, hogy kell használni. Átadja a másiknak, az elmegy vele. Mikor maga marad, előhúz egy tárgyat, azt forgatja, nézegeti boldogan.

Wibra Anna ápolja a beteg Gregoricsot.

Az egyik keserves arccal, kezét a gyomrára szorítva, görnyedten jár föl-alá. Türelmetlen, vár valakit, zsebóráját nézegeti. Végre nyílik az ajtó, belép, akit várt. A türelmetlen beszél hozzá, majd pénzt vesz elő a szekrényéből, és leszámolja a kezébe. Leakaszt egy kulcsot, azt is a kezébe nyomja. Végül valami nagy tárgyat húz a hely közepére, s egy halom kisebb-nagyobb dolgot dobál bele. A másik hajlong, bólogat, majd nagy nehezen elvonszolja a súlyos tárgyat. Szerszámot ragad, és keményen dolgozni kezd.

Gregorics egy olyan nyílást építtet a közfalba, amelyben egy üst elfér.

Az egyik áll, baljával valami függőleges tárgyat tart maga előtt, jobbjával nyitott könyvet fog, abba bele-belenézve, áhítatos arccal beszél, szemlátomást nagyobb közönséghez, körbepillantva. A másik hanyatt fekszik, keze összekulcsolva a hasán. A fekvő váratlanul felül. Az álló hátrahőköl a meglepetéstől, még a kezében tartott tárgyakat is elhajítja. Az előbb még fekvő szereplő elvonszolja magát, majd egy asztalhoz lerogyva mohón enni kezd.

Bélyi János tisztelendő temetési beszédet mond. A tetszhalott Srankó János felül – a gyászoló sokaság legnagyobb meglepetésére.

2. Készíts elő írásban egy másik most mutasd meg-et, például: Gyuri betegsége és gyógyulása!

Egy kisfiú betegen fekszik az ágyban. Görcsei vannak és rázza a hideg. Egy férfi zokogva csókolja meg arcát. Az orvosnak egy szakajtó aranyat ígér, ha meggyógyítja a gyermeket.

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

A folyók, tavak, tengerek partján elterülő homokos, kavicsos, nedves anyag, felület, ahol még nem ver gyökeret a vízparti növényzet, mert időről időre kifutnak rá a hullámok, vagy az áradás, tengerek esetében az apály-dagály mozgatta víztömeg. Szegedi sétáik alkalmával erre rajzolgat esernyője hegyével Gregorics.

föveny

76

Gonoszkodás, összeesküvés, cselszövés. Aljas szándékkal kitervelt cselekvéssor, mely úgy irányul valaki ellen, hogy az nem is sejti. Úgy hangolja össze a körülményeket, hogy bár annak egyes elemeit az áldozat is látja, sőt naiv módon akár közreműködik kialakításukban, az egészet s annak csapdajellegét nem értheti meg. Hasonlóan hangzik a szó, mint az aszfalt, bitumen, szurok szinonimája. Gyuri betegsége után Gregorics biztosra veszi, hogy ennek áldozata rokonai részéről.

ármány

Vallásos tisztelettel övezett tárgy, esetenként hajdani szent testi maradványa, csontja. Gyakran díszes keretbe foglalják s így őrzik templomokban, kolostorokban, múzeumokban. A középkorban egész vagyonokat fizettek egy-egy ilyenért. Gyógyító, csodatevő erőt tulajdonítanak neki.

ereklye

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„a babona keresi a ködöt, a köd vonzza a babonát, ezek osztoztak az ernyőn”

Olyan fogalom, amelyet sok ember tart fontosnak. Akik hisznek benne, azok megijednek, ha fekete macska szalad át előttük az úton, s a péntek tizenharmadikát szerencsétlen napnak tartják.

5. Rajzold le! Válassz egyet az alábbi idézetekben aláhúzott szavak közül! Milyen rajzzal vezetnéd rá partneredet, hogy miről van szó?„ő is érezte, hogy csoda történt”„meg is szólította a molnár szolgáját”„a vihar kitörésekor látott egy görnyedt, őszhajú alakot”

6. Egészítsd ki Mikszáth Kálmán életrajzát!

Mikszáth Kálmán 1847-ben született Szklabonyán, egy Nógrád megyei kis faluban. (Ma

Szlovákiához tartozik.) A felvidéki kisvárosokból származik írói élményeinek második

rétege: a tót és magyar kisvárosi polgárok világa. Ezekből az élményekből nem egy

fölismerhető a Szent Péter esernyőjében. Pesten tanult jogot, de diplomát nem szerzett.

Megismerkedett hivatali főnökének lányával, Mauks Ilonával. Kapcsolatuk hamarosan

szerelemmé mélyült. A szülők ellenezték házasságukat, ezért titokban esküdtek meg Pesten.

Itt is éltek, de szinte nyomorogtak, mert Mikszáth keveset keresett az írással. Az író nem

akarta rákényszeríteni a nyomort jóléthez szokott feleségére, de Mauks Ilona nemet mondott.

Hogy megmentse feleségét, Mikszáth kénytelen volt hazudni: „Azért kell elválnom magától,

hogy mást vehessek nőül.” A válást 1878-ban mondták ki. Néhány évvel később azonban

ismét összeházasodtak, és több gyermekük is született.

77

Jelenetek a II-III. részből

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Ketten érkeznek gyalog. Az egyik kulcsot vesz elő, kapkodva, ezért ügyetlenül próbálja kinyitni a zárat. Végre belülre kerülnek. Előszedik, amit eddig a köpenyük alatt rejtegettek, s nagy hévvel munkához látnak. Mikor meglelik, amit kerestek, nagy nehezen előhúzzák a helyéről. Egymást lökdösve próbálják felnyitni, de amit meglátnak, kiábrándítja őket. Bénultan állnak, majd dühösen vágják földhöz a benne talált tárgyakat. Kárvallottan legyintve távoznak.

Gáspár és Boldizsár Gregorics Pál kincsét keresik a Libanon nevű kertben lévő házikóban.

Ketten ülnek egymással szemben. Jobbra-balra nézegetnek a távolba, kezükkel ellenzőt formázva szemük elé. Egymásnak mutatják a tájat. Mutogatás közben az egyik leejt valamit maga mellé. Ültében egyensúlyozva kapkod utána, kétségbe van esve. A tárgyat egyre messzebbről látja, már alig. Pénzt mutat a másiknak, mire az lekapja a csizmáit, és hátat fordítva úgy tesz, mintha fejest akarna ugrani.

Gregorics a vízbe ejtette esernyőjét. A fiatal evezős, Börcsök Jancsi ugrik be utána a folyóba.

Az egyik fönn áll valami magaslaton, ott dolgozik: kalapácsol, tesz-vesz. A másik lentről kiabál, integet neki, jöjjön le. Előbb udvarias, majd türelmetlen, végül dühös. Amaz rázza a fejét, oda sem figyel. A lenti végül pénzt vesz elő, mire a másik alászáll. Elvonulnak, letelepednek egy asztalnál. Iszogatnak, a lenti ember szivart kínál a másiknak, az pöfékel. Ez kérdezgeti, a szivarozó csak rázza a fejét, kezét tehetetlenül tárja szét. A faggatózó pénzt tesz az asztalra, de emez hátratett kézzel jelzi: ő ugyan nem fogadja el. Amikor még egy bankó előkerül, megoldódik a nyelve, bizalmasan sugdos a másiknak, a pénzt pedig zsebre vágja.

Gregorics Gáspár megvesztegeti Matykót, aki elmondja neki az üst történetét. Ebben a jelenetben Gáspár Prepelicza András kőművestől tudja meg a titkot.

2. Készíts elő írásban egy másik most mutasd meg-et, például: Münczné és Gyuri alkudozása a padlásmászás előtt!

Egy idős asszony és egy fiatal férfi beszélgetnek. Az ifjú kér valamit a nőtől, ám az elutasítja. A fiú egy ötforintost vesz ki a tárcájából. Cserébe a padlásra szeretne felmenni. Az asszony végül igent mond.

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

Kisgyerek, lehet csecsemő vagy nagyobbacska, 6-8 évesnél idősebbre már nemigen mondjuk. Fiú, lány egyaránt lehet. Érthetjük kedveskedő, bizalmas stílusú kifejezésként, de gyakrabban inkább bántó, sértő, csúfondáros, mintha állatok kölykéről, például béka utódjáról lenne szó. „P” betűvel kezdődik, és ugyanaz a magánhangzó ismétlődik mindkét szótagjában.

poronty

78

Birtoktest, gazdasági egység. A nagybirtokosok sokezer holdas földjeit osztották ilyenekre: egy-két falu vagy puszta tartozott hozzá. Egyetlen ilyen hasznából is gazdagon élhetett a tulajdonos, ám inkább akkor használjuk a szót, ha több ilyen egységből állt össze a birtoka. A szolga szó ellentétéből képezte a nyelv.

uradalom

Arra az emberre használjuk ezt a szót, aki nem vesz komolyan semmit. Felületes, nem izgatja magát, s ezt nem is titkolja. Elve: ahogy esik, úgy puffan. Mindez egyfajta gőgből ered: többre tartja magát az illető, semhogy ilyen apróságok miatt komolykodna. Összetett szó: első fele úgy hangzik, mint a darabszámra kérdező szavunk, második pedig a mag földbejuttatásával azonos hangzású. Ilyen emberként hal meg Krikovszky polgármester, megvetve még a halált is.

hányaveti

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„különben nyájas öregasszony volt Münczné”

Arra a férfira vagy nőre használjuk ezt a jelzőt, aki kedves, barátságos. A szótő jelentése: állatok (birkák) csoportja.

5. Foglald össze néhány mondatban, milyen szerepe van a hallgatásnak a Gregorics Pál halála és hagyatéka című alfejezetben!

Az egész fejezet az örökség elhallgatásáról szól, minden másról szó esik, csak arról nem, hogy az hová kerül. Emellett hallgat Ancsura is arról, hogy nem küldte el a sürgönyt a fiúnak, másfelől a kőműveseknek, akik befalazták az üstöt, nem hallgatniuk, hiszen nem kapnak ilyesféle utasítást.

6. Képzeld maga Matykó inas helyébe, s írj párbeszédet, melyben Matykó pletykaként adja tovább a történteket a szomszéd inasnak! Figyelj a pletyka élőbeszédbeli fordulataira!

Egyéni megoldásokat várunk.

79

Jelenetek a III-V. részből

1. Most mutasd meg! Találd ki, mely szereplőket látjuk, mely jelenetről van szó! Ha megfejtetted, add elő társaidnak egy szereplőtárs segítségével!

Az egyik szereplő vállán fejszével érkezik, vizsgálgatja az ágakat. Hirtelen megáll, fülel. A hang irányába megy, ahol a másik valahol lenn gubbaszt. Kiabálnak, integetnek egymásnak, az egyik le, a másik föl. A fönti elővesz valamit a zsebéből, ledobálja a másiknak. Az megköszöni, s mohón megeszi. A fenti elszalad, majd visszatér. Kötelet ereszt le, azzal húzza fel a másikat, majd eltámogatja a színről.

Gyuri a szakadékban megtalálja Bélyi János tisztelendőt. Almát dob le neki. Kihúzza a szakadékból.

Ketten ülnek az asztalnál: esznek, isznak. Időről időre búcsút intenek távozó asztaltársaiknak: ők maradnak. Egyikük kártyát vesz elő: kever, oszt, játszanak, fizetnek. A másik egyre álmosabb: újra meg újra fel kell ébreszteni. Pillái leragadnak, feje a mellére bukik. Végül az asztalra borulva elalszik. Társának szemében gonosz tűz lobban: gyertyát vesz elő, meggyújtja, és az alvó szakállára csöpögteti a viaszt. Magában vihorászva, kárörvendő arccal kioson.

Klempa szakállát Mravucsán és Kukucska az asztalhoz ragasztják.

Az egyik ültében jobbra-balra dülöngél, mintha egy viharban hánykódó csónakban lenne. Rémülten, kétségbeesetten próbál kapaszkodni, de hiába: kiesik a helyéről, elterül. Ziláltan tápászkodik föl, ruháját igazgatja. Szétszóródott tárgyait szedegeti, majd eltámolyog valami menhelyre, ott egy székre rogyik. Kisvártatva megjelenik a másik, az esemény helyszínén talál egy kis tárgyat. A sérülthöz siet, bekopog, átadja a talált tárgyat. Az igen megörül: hosszan nézegeti a visszanyert dolgot.

Wibra Gyuri megtalálja Veronka fülbevalóját, és visszaadja neki.

2. Készíts elő írásban egy másik „most mutasd meg”-et, például: Müncz Jónás megőrülése!

Idős, szakállas férfi faluról falura jár. Az egyik faluban angyalos krajcárokat vált be. A másik helyen kókuszszappanokat, bicskákat és harmonikákat szór az utcán az emberek közé.

3. Körülírás. Mi lehet az a szó, amelyet úgy próbáltunk körülírni, hogy őt magát ne mondjuk ki?

Ösztönöz, nógat, biztat. Valami kényszert érzünk magunkban: meg kell tennünk a dolgot. Ennek oka lehet valami vágy, elfojthatatlan kívánság, jó vagy rossz hajlam, külső körülmény. Voltaképpen metafora: ahogy a lovas ösztökéli a lovát a vékonyába vágva, úgy hajt minket az ilyesmi. A szótő az a testrész, amiről Akhilleusz híres lett. A regényben Veronkát is így ösztönzi kíváncsisága a hallgatózásra.

sarkall

Várakozik, lesben áll, az alkalmat lesi. Rosszallás van a szóban: ha megkérdezzük valakitől,

80

miért teszi ezt, azzal helytelenítjük is a semmittevését. Akkor is mondjuk, ha valaki egyszerűen láb alatt van: semmi oka rá, hogy itt várakozzon, mégsem mozdul, nem néz tennivaló után. De inkább céltudatos ez a várakozás: az áldozatra irányul. Első betűi egybecsengnek az állat lakhelyére utaló szavunkkal. Gyuri úgy érzi, nem biztos, hogy hozzájut a vagyonához: veszély les rá, körülötte…

ólálkodik

Huncut, ebadta, gaz. Elítélő szó, de egyben elnéző is: igazából nem tulajdonítunk jelentőséget a dolognak. Inkább csak kellemetlen, zavaró körülménynek érezzük, s szidalmunk közben mintha magunkat is bírálnánk, amiért felfújjuk a dolgot. Bár semmi köze hozzá, hangzása hasonlít a „kánya” szóhoz. Veronka mondja ezt az őt figyelő macska jelzőjeként.

fránya

4. Alkoss hasonló körülírást az idézet aláhúzott szavához:„Gyuri leszállt a kocsiról, és átgázolt a bozóton”

Bokrokkal benőtt terület vagy aljnövényzet. Főleg erdőkben találunk ilyet. A keresett szó hangalakja hasonlít a boka szó hangalakjához.

5. Rajzold le! Válassz egyet az alábbi idézetekben aláhúzott szavak közül! Milyen rajzzal vezetnéd rá partneredet, hogy miről van szó?„Gyuri úgy érezte magát, mint egy álruhás királyfi”„hát a liba meg van-e kopasztva?”„Adameczné töltött káposztát főzött”

81

Összefoglalás: a regény cselekménye

1. Állítsd helyes sorrendbe számozással a cselekmény elemeit, majd mindegyik utalást fejtsd ki egy-egy mondatban!

1 – Gregoricsot senki sem szereti2 – Gregorics ki akarja semmizni a rokonait3 – Gregorics az esernyőbe rejti a vagyonát4 – az esernyő vándorútra indul5 – az esernyőt ereklyeként tisztelik6 – kidobják az esernyő régi nyelét7 – Gyuri megkeresi az ernyőt, de már későn8 – Gyuri rájön, hogy az igazi kincs Veronka

Rokonai mogorva, zárkózott embernek tartják.Gregorics nem akar a vagyonából a rokonaira pénzt hagyni.Úgy gondolja, hogy az esernyő nyelében biztonságban lesz a pénz.Gregorics halála után Müncz Jánoshoz kerül az ernyő, aki faluról falura viszi.Az esernyőt a hívek csodatevő tulajdonságokkal ruházzák fel.Adameczné az esernyő régi nyelét unokája meggyógyításához használja fel.Gyuri akkor találja meg az ernyő gazdáját, amikor már új nyelet csináltattak az ernyőhöz.Gyuri rádöbben, hogy a pénznél fontosabb az igaz szerelem.

2. Milyen véletlenek játszanak szerepet a cselekmény alakulásában?Gyuri Veronka fülbevalóját találja meg.Adameczné elégeti az esernyő nyelét.

3. A cselekmény három fő helyszínen játszódik. Milyen a táj, milyen emberek lakják? Kiket ismerünk meg ott?

Milyen vidék? Milyen emberek lakják?

Mely szereplők jelennek meg?

Glogova Sovány, kietlen, kopár vidék

becsületesek, melegszívűek

Adameczné, Szlávik Péter

Besztercebánya szabad királyi város pletykálkodó, rideg, gyűlölködő

Gregorics, Wibra Gyuri, Wibra Anna, Kupeczky

Bábaszék kolibri városka vidám, tréfálkozó Mravucsán és felesége

4. Kövesd nyomon, hogyan építi föl a népi képzelet az esernyő legendáját!a) megjelenése Glogován:A viharban Veronka kosara fölé teszi Müncz Jónás.b) a tárgy különlegessége:Senki sem tudta biztosan, hogyan került Veronka kosara fölé az ernyő.c) papi kellékké válik:Gongolyné temetésén esik az eső, ezért a pap Kvapka Pált hazaküldi az esernyőért. Az emberek csodálják az ernyőt, és úgy vélik, hogy maga Szent Péter hozta.d) újabb „csoda”:Srankó János „feltámad” a temetésén. Nyilván tetszhalott volt, ám az emberek a feltámadást az esernyőnek tulajdonítják.

82

5. Gregorics halála gyászos esemény, mégis humoros történések sora kíséri.a) Hogyan vezeti félre a rokonságát?Azt mondja nekik, hogy Csehországban vett uradalmat.b) Hogyan áll bosszút még a síron túlról is?Kilenc nőszemélynek hagy két-kétezer forintot.c) Mi az a mélyen emberi érzés a háttérben, ami képes a halálesetet derűssé, lélekemelővé alakítani?Fia iránti szeretete és felelősségérzete.

6. Állítsd számozással sorrendbe a cselekményelemeket!Besztercén meghal a rokonokkal hadilábon álló gazdag Gregorics. Gregorics fiára hagyja mindenét, de a nagy vagyon nem kerül elő.Az apróbb ingóságok az ócskás Müncz birtokába jutnak.Müncz éppen Glogován halad át, s az esőben a kinnfelejtett kislányt, és fölé teszi az ernyőjét.A falusiak legendát kanyarítanak: Szent Péter járt Glogován, ő oltalmazta meg Veronkát.Wibra Gyuri apja régi barátjának elejtett szavaiból rájön, hogy a vagyon az esernyőben lehet.Gyuri Glogovára utazik, ahol megismerkedik a felserdült, bájos Veronkával.

7. A regény anekdotikus jellege miatt több epizódot is tartalmaz. a) Határozd meg az epizód fogalmát!Epikus és drámai művek olyan szerkezeti egysége, mely nincs közvetlen kapcsolatban a cselekmény fő vonalával, általában késleltető funkcióval bírnak, késleltetik a cselekményt.b) Sorolj fel néhány epizódot a regényből!Pl. Gongoly Mihályné belefulladt a Bjela-Vodába; Gregorics Pál születése körül bonyodalmak.

8. Mi teszi keretes szerkezetűvé a regényt? Melyik fejezetcím szerepel kétszer? Mi az ismétlés értelme?Viszik a kis VeronkátEgyrészt megerősítése egy gondolatnak, másrészt kifejezi, hogy Veronka élete új helyszínen folytatódik tovább.

9. Fogalmazd meg néhány mondatban a regény erkölcsi tanulságát!A szerelem sokkal fontosabb érték, mint a pénz.

Kit ábrázol az illusztráció?Az öreg Münczöt. 32. ábra

10. Hogyan járul hozzá a pletyka terjedése egy-egy legenda kialakulásához? Fogalmazd meg tapasztalataidat a regényből vett példák segítségével!A pletyka többnyire hallomásból megismert események továbbadását jelenti, s így gyakran elveszhetnek olyan információk, melyek még az elején megvoltak, s ezek helyére új, kitalált részletek kerülnek. Pl. hogyan került a kis Veronka fölé az esernyő.

83

Összefoglalás: a regény szereplői

1. Jellemezd Gregoricsot és a rokonait! Mi a közös tulajdonságuk, és mi a különbség köztük?a) csak Gregoricsra jellemző:felelősségteljes, hajlamos a túlzásokrab) ezzel szemben a rokonaira jellemző:kapzsiság, áskálódás, álnokságc) Gregoricsra és a rokonaira egyaránt jellemző:furfangos, leleményes

2. Jellemezd Gyurit és Veronkát! Mi a közös tulajdonságuk, és mi a különbség köztük?a) csak Gyurira jellemző:merész, kicsit számítób) csak Veronkára jellemző:félénk, erényesc) mindkettejükre jellemző:fiatalos lendület

3. A Vacsora Mravucsánéknál című fejezetben a besztercebányai társadalom számos típusát vonultatja fel az író. Gyűjtsd össze őket!

A szereplő neve Foglalkozása Milyen embertípust jelenít meg?Rafanidesz Sámuel pap művelt, kalandozóSzliminszky Wladimir erdész engedelmes, nincs önálló akarataKlempa Teofil kántor bőbeszédűMokry jegyzősegéd szereti a tréfátFajka szenátor szeret vitatkozniMravucsán polgármester humorosKonopka szenátor szereti utánozni a többieket

4. A regény főbb szereplőit szoros háló fogja össze: majdhogynem mindenki mindenkivel kapcsolatban áll.Írd fel a neveket úgy, hogy kört alkossanak, és kösd össze vonalakkal azokat, akik a cselekmény folyamán kapcsolatban állnak egymással!Egyéni válaszokat várunk.

5. Válaszd ki a számodra legrokonszenvesebb szereplőt! Készíts vele képzeletbeli telefoninterjút! Mit kérdeznél tőle, s ő vajon hogyan válaszolna a kérdéseidre?Egyéni válaszokat várunk.Kiket ábrázol az illusztráció?Veronka, Wibra Gyuri, Madame Kriszbay

84

A két házi olvasmány összevetése

1. Keress példákat A kőszívű ember fiaiban a felsorolt elbeszélésmódokra!(Nem szükséges szó szerint idézni a például kiválasztott részt. Elég, ha saját szavaiddal utalsz rá, például így: – az a jelenet, ahol Ödön és Richárd vitatkozik Buda visszafoglalása előtt.)

– közvetlen elbeszélés kívül áll, bemutatja a hőst, meg is szólítMindenváró Ádám bemutatása. (Mindenváró Ádám című fejezet.)

– imitált elbeszélés párbeszéddel, mintha a mesélő is részese lenne a történetnek Bakó Márton elmondja a legfrissebb híreket Szalmás Mihálynénak Arankáról és Lánghy Bertalanról. (Az aláhúzott sorok című fejezet.)

– imitált elbeszélés monológgal Tallérossy Zebulon elbeszéli menekülésének történetét Mindenváró Ádámnak. (Mindenváró Ádám c. fejezet.)

– imitált elbeszélés levéllelLeonin levele Baradlaynénak, amelyben beszámol az oroszországi kalandos útról, és Ödön egészségi állapotáról (Női bosszú című fejezet.)

– motivált események, oka van a történésnekLeonin elfogatja Ödönt a Régi jó barátok című fejezetben.

– véletlenekAz Ödön név téves fordítása németről magyarra (Edmund helyett Eugen.) (A nem mutatott levél c. fejezet.)

– a cselekmény hátterében zajló események hónapok, évek eseménysora 1-1 bekezdésbenAz író közlése a Baradlay család Nemesdombra való visszaköltözéséről. (A túlvilágról című fejezet.)

– mindentudó elbeszélő indítékok, múlt, jövőPalvicz Károly sorsának bemutatása a Húsz év múlva című fejezetben.

– jellemzés a hős tettei révénBoksa Gergő visszaszerzi az ökröket A betyár című fejezetben.

– jellemzés a hős szavai révénLánghy Bertalan Bécsben elmeséli Ödönnek kálváriáját. (A másik kettő című fejezet.)

– jellemzés szereplőtárs szavai általAz orosz halász véleményt mond Leoninról: nagyra értékeli, amit Ödönért tett. (Két jó barát című fejezet.)

– az elbeszélő által közölt jellemzésSalamon bemutatása A zsibárus című fejezetben.

2. Keress olyan fejezeteket, ahol egy új cselekményszál kezdődik! Keress olyat is, ahol több cselekményszál egybefonódik!

85

A másik kettő című fejezetben új cselekményszál kezdődik. Richárddal ismerkedünk meg. A Királyerdőben című fejezetben új cselekményszál jelenik meg: Palvicz megkéri Richárdot, hogy keresse meg gyermekét.Több cselekményszál összefonódására példa, amikor Edit megszökik az apácáktól és felkeresi Baradlaynét a zöldségeskofánál.

3. Keress példákat a Szent Péter esernyőjében a felsorolt elbeszélésmódokra!– közvetlen elbeszélés kívül áll, bemutatja a hőst, meg is szólítGregorics bemutatása. (A tapintatlan Gregorics című fejezet.)

– imitált elbeszélés párbeszéddel, mintha a mesélő is részese lenne a történetnekAdameczné és Gyuri beszélgetése az esernyő nyeléről. (Három üszög c. fejezet.)

– imitált elbeszélés monológgalGyuri az esernyő megszerzéséről gondolkodik éjszaka Mravucsánék házában. (Az éj tanácsot ad c. fejezet.)

– imitált elbeszélés levéllelGyuri levelet ír gyámatyjának, Sztolarik törvényszéki elnöknek: két arany karikagyűrűt kér tőle. (Három üszög című fejezet.)

– motivált eseményekVeronka bátyjához, Jánoshoz kerül. (Az új pap Glogován című fejezet.)

– véletlenekGyuri megtalálja Bélyi Jánost a szakadékban. (A Czobor Mária rózsája, a földhasadék és a vén körtefa című fejezet.)

– a cselekmény hátterében zajló események, Lányok, évek eseményei 1-1 bekezdésbenGyuri iskoláinak felsorolása (Szeged és Kolozsvár). (Gyanús jelenségek című fejezet.)

– mindentudó elbeszélő indítékok, múlt, jövőVeronka családjának bemutatása. (Viszik a kis Veronkát – I. fejezet.)

– jellemzés a hős tettei révénSztolarik közjegyző felolvassa Gregorics Pál végrendeletét. A végrendelet tartalma (a hős tette) találóan jellemez. (Gregorics Pál halála és hagyatéka c. fejezet.)

– jellemzés a hős szavai révén.Kupeczky Márton tanító megdicséri Gregoricsnak Gyuri képességeit és tanulmányi eredményeit. (Gyanús jelenségek című fejezet.)

– jellemzés szereplőtárs szavai általAhogyan felesége rászól Wladinra, érezhető, hogy a férfi tutyimutyi. (Vacsora Mravucsánéknál c. fejezet.)

– az elbeszélő által közölt jellemzésVeronka és a macska esete kapcsán Veronka bemutatása.

4. Keress olyan fejezeteket, ahol egy új cselekményszál kezdődik! Keress olyat is, ahol több

86

cselekményszál egybefonódik!Új cselekményszál kezdődik A tapintatlan Gregorics című fejezetben.Több cselekményszál összefonódása: A fülbevaló című fejezetben.

87

Irány a középiskola!

1. Alkoss 5 hárombetűs szót a KARÁCSONY szó betűiből! A magánhangzók időtartamát ne változtasd meg! A betűket többször is felhasználhatod, de egy szóban csak egyszer szerepelhetnek. rács, nyár, kacs, rak, kar, rák, sár, cár

2. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben az alábbi szókapcsolatok jelentése megmarad, de a szem főnév nem szerepel újra bennük!A) egy szemet sem aludt – Éva tegnap éjjel semmit sem (vagy: nagyon keveset) aludt.B) a saját szememmel láttam – Nagyon jól láttam, hogy megpróbáltak rábeszélni, tarts velük.C) jó szeme van valamihez – A csapatvezetőnknek jó érzéke van hozzá, hogy felismerje az új tehetségeket.D) elvesztette a szeme világát – Baleset következtében elvesztette a látását.

3. Változtasd meg a szóalak egyik mássalhangzójának időtartamát! Írj mindkét szóalakkal egy-egy mondatot is! (A mondatban a szavak toldalékot kaphatnak.)fülel-füllelPéldamondatok:Hiába fülelt, semmit sem hallott a beszélgetésükből.A kutya a két szerv közül, inkább az orr segítségével tájékozódik, mintsem füllel.

4. Fejtsd meg, hogy melyik fogalomról olvasol a bekeretezett szövegben!A) Írd ide! páholy

Nézőtéren, lelátón több néző számára elkerített, drágább hely, fülke.B) A fenti példához hasonlóan fogalmazd meg, hogy mi a nézőtér!Színháznak, mozinak stb. az a része, ahol a nézőközönség helyet foglal.

5. Fogalmazz mondatokat az alábbi szavakkal!A) pityóka: A pityókát kiásták a földből. B) tócsni: Anya tegnap vacsorára lereszelte a krumplit, majd tócsnit sütött. C) haluska: A haluska egy szlovák étel.D) lajbi: Ábel felvette a lajbiját, és nekivágott az erdőnek.E) horoló: A nagymama a horolóval irtotta ki a gazt.F) jerke: A jerkét beterelték a kutyák a karámba.

5. Olvasd el figyelmesen a szöveget!Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

(részlet)Glogovát nemcsak Kapiczány uram látta, e sorok írója maga is járt benne. Sovány, kietlen vidék az, kopár hegyek között fekszik egy szűk völgyben meglapulva a falucska.Messze, messze innen sehol sincs még jóravaló országút sem, nemhogy vasút lenne. Most újabban úgy tetszik, jár valami kávémasina Beszterce és Selmecbánya között, de az se érinti Glogovát. Ötszáz esztendő kell ahhoz, hogy Glogova ott legyen, ahol a civilizált vonalba eső falvak vannak.A talaj agyagos, terméketlen és makacs. Azt mondja, hogy ő csak bizonyos növényeket hajlandó táplálni, például zabot, krumplit, a többire nem vállalkozik, – de ezeket is úgy kell kicsalni az anyaföldtől úgyszólván erőszakkal.De nem is anya ez a föld, inkább anyós. Tele van a belseje kövekkel, s csúnya repedések, árkok hasogatják meg, amiknek a szélein fehér fű (árvaleányhaj) teng, mint az elagott anyóka

88

állán ősz szőrszálak.Túlságosan öreg-e a föld? De hiszen nem lehet öregebb, mint a többi. Csak hamarább kiélte magát. Lent az aranykalászos rónaság csak fűszálakat növesztett sok ezer év óta, itt pedig óriás tölgyek és cserfák nőttek. Nem csoda, hogy előbb fáradt ki.Szegénység, nyomor van itt és mégis valami báj, valami édes poézis. A csúnya viskókat megszépítik a hatalmas sziklák, amelyek rájok néznek. Szinte nem illenék e szép sziklákat elrontani cikornyás kastélyokkal, melyeknek tornyai eltakarnák őket.

A) Milyen elbeszélésmód jellemzi a szövegrészletet? Karikázd be a megfelelő betűjelet!1. közvetlen elbeszélésmód2. imitált elbeszélésmódB) Indokold választásodat! Húzd alá a szövegben az állításodat alátámasztó részletet! C) Írj két tulajdonságot, amely kifejezi, hogy miért hasonlít Glogova földje inkább egy anyóshoz, mint egy anyához!terméketlen, makacsD) Az alábbiakban a szövegben található néhány szó magyarázatát adjuk meg. Keresd meg ésírd le őket!– puszta, sivár, elhagyatott: kietlen– költői, regényes jelleg: poézis E) Fejezd ki a saját szavaiddal a szöveg alapján a következő kifejezéseket!– „jóravaló országút”: járható országút– „jár valami kávémasina”: [gúnyos] régimódi kis gőzmozdony (minden olyan megoldás elfogadható, melyben a vonat/mozdony szó szerepel) – „cikornyás kastélyokkal”: túldíszített

7. Értelmezd a meghatározást, és állapítsd meg, melyik irodalmi fogalom definíciójáról van szó!A) Szájhagyományból származó, rövid, szórakoztató elbeszélés, csattanószerű befejezéssel. anekdotaB) Költői (művészi) hitvallás, mely érzelmeket keltve fejezi ki a szerző törekvéseit. arc poeticaC) Szomorújáték; a drámai műnembe tartozó műfaj, melynek főhőse elbukik, de erkölcsi értelemben győzelmet arat.tragédiaD) Egy hosszú és egy rövid szótagból álló versláb trocheuszE) A hangsúlyos (ütemhangsúlyos) verselés legkisebb ritmikai alapegysége. hangsúlyF) Jelkép; költői kép, mely homályosan utal valamire. szimbólumG) Olyan regény, mely valamely történelmi kort mutat be; főhőse rendszerint kitalált alak, s a mellékszereplők közt történelmi alakok is vannak. történelmi regény

2. Szerzők és művek. Egészítsd ki a táblázatot!

Tompa Mihály A madár, fiaihozMikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjeKrúdy Gyula A magyar nép aranypénzeiKosztolányi Dezső Ozsonna

89

Arany János ŐszikékKarinthy Frigyes Így írtok ti

90

Kisepikai alkotások

Drámajáték: A néhai bárányEgyéni megoldásokat várunk.

Drámajáték: Bede Anna tartozásaEgyéni megoldásokat várunk.

91

Könyvtári feladatok

1. Mely Jókai-regényben szerepel– Timár Mihály: Az arany ember– Ankerschmidt lovag: Az új földesúr– Berend Iván: Fekete gyémántok– Jenőy Kálmán: A kőszívű ember fiai– Ráby Mátyás: Rab Ráby

2. Mi volt a Tízek Társasága? Kik voltak a tagjai?Tagjai fiatal írók és költők voltak, akik hazájuk és az irodalom ügyéről vitáztak. 1846-ban jött létre, 10 fiatal író-költő szövetségeként. Tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Bérczy Károly, Degré Alajos, Pákh Albert, Lisznyai Kálmán, Obesnyik Károly, Pálffy Albert, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes.

3. Milyen álnéven írt Jókai az ötvenes évek elején? Sorold fel négy művét ebből az évtizedből!Sajó álnéven írt Jókai.Erdély aranykora (1851)Török világ Magyarországon (1852-53)Fehér rózsa (1854)Janicsárok végnapjai (1854)

4. Írd föl három Jókairól (vagy róla is) szóló könyv címét!Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és koraNagy Miklós: JókaiHamvas Béla: Az öt Géniusz

5. Állítsd számozással időrendi sorrendbe az alábbi Mikszáth-regényeket (keletkezésük szerint)!A fekete város 5. (1910)Beszterce ostroma 2. (1894)A tót atyafiak 1. (1881-82)Új Zrínyiász 4. (1898)Szent Péter esernyője 3. (1895)

6. Nézz utána egy irodalmi lexikonban, mi a különbség a novella és az elbeszélés között!Az elbeszélés a novellánál hosszabb, több szereplője van.Az elbeszélés részletezőbben beszéli el a történetet. A novella részletezés nélküli, egységes történet, csattanóval.

7. Mikszáth 1887 és 1910 között országgyűlési képviselő volt. Kik voltak ez idő alatt Magyarország miniszterelnökei?Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, Wekerle Sándor, br. Bánffy Dezső, Széll Kálmán, gr. Khuen-Héderváry Károly, gr. Tisza István, br. Fejérváry Géza, Wekerle Sándor.

92

Irány a középiskola!

1. Alkoss két-két értelmes szót a magánhangzók pótlásával!A) r__g__s r__g__s rágós, regös, rögös, rugós, rúgásB) p__r__l p__r__l párol, perel, pirul, porol, pöröl

2. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá tartozó jelentés sorszámát! Segít a megoldásban a szavak hangalakja. A) 2 tünekedik 1. ordibál B) 4 lézeleg 2. elgondolkodikC) 6 botolog 3. veszekszikD) 1 ühöjtözik 4. cél nélkül tölti idejét

5. mászkál6. bizonytalanul megy

3. Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat!Hát a tüviskesdisznó összegömbölyödött, begurult a nyúl odújába.A) tüviskesdisznó: sündisznóRámutatott arra a nagy magos házra.B) magos: magasCsak állingáltunk az ajtóban, néztük a felhőket.C) állingáltunk: álldogáltunk4. Írd le helyesen azt a mondatot, amelyikben hiba van!A) A nappalink a lakás legtágasabb helysége. – Melyik a megye legnagyobb helysége?A nappalink a lakás legtágasabb helyisége.B) Tegnap egy bortermelő vidéken jártunk. – Tavaly karácsonyra fellendült a liba termesztése. Tavaly karácsonyra fellendült a liba tenyésztése.

5. Egészítsd ki az alábbi párbeszédet a megadott szólásokkal! Figyelj az egyeztetésre! – Képzeld! A bátyám a fejébe vette, hogy zenekart alapít!– Tényleg? És ki lesz a dobos? A fejemet teszem rá, hogy Ferit választja.– Biztos, hiszen ő a legjobb. – Én is szívesen csatlakoznék hozzájuk. Tudod, gyerekkorom óta gitározom. – Azt hiszem, már választott valakit... rengetegen jelentkeztek, azt se tudja, hol áll a feje.– Azért szólnál neki az érdekemben?– Rendben, beszélek a fejével, hátha melletted dönt.– Köszönöm! azt se tudja, hol áll a feje; a fejét teszi rá; beszél a fejével; a fejébe veszFogalmazd meg a szólások jelentését!A) azt se tudja, hol áll a feje: rengeteg a tennivalója, nagyon elfoglaltB) a fejét teszi rá: teljesen biztos benne, meg merne esküdni ráC) beszél a fejével: megpróbál rá hatni, megpróbálja meggyőzni valamirőlD) a fejébe vesz: elhatároz, eltökél valamit

6. Olvasd el figyelmesen a verset, és válaszolj a kérdésekre! Egészítsd ki a szöveget úgy, hogy rímeljen a vers! Áprily Lajos: Rigó

A zápor gyér esővé csendesül,

93

mélykék az égbolt, mint az indigó.A barkás fűzön ázott tollal ülegy hallgatag rigó.A fény a fellegen most rést talál,páráll a csapzott völgy a sugarakban.A rigó rebben s a facsúcsra száll,vizes szárnytolla kőszén-feketénragyog a napban.

A) Mit jelent az indigó kifejezés? Festékanyagot tartalmazó növény, illetve az ebből vagy mesterségesen készült sötétkék színezék. (Átírópapír.)B) Milyen évszakra utal a barkás fűz? tavaszraC) Fejezd ki másképpen a következő verssort:„A fény a fellegen most rést talál” – pl. A napfény átsüt a felhőkön.D) Mi a köznapi jelentése a csapzott kifejezésnek? Nedvességtől rendetlenül összeállt, összekuszálódott (haj, szőr). Ilyen hajú, szőrzetű.E) Írd le a gyér szó ellentétét! sűrű

7. Értelmezd a meghatározást, és állapítsd meg, melyik irodalmi fogalom definíciójáról van szó!A) Rövid epikai mű prózában, mely az életnek valamilyen fordulatát tárja föl kevés szereplővel.novellaB) A magyar nyelv megújítása és a szókincs bővítése a 19. század elején abból a célból, hogy minél több műveltséget közvetíthessen. nyelvújításC) Két hosszú szótagból álló versláb az időmértékes verselésben, jele: – –. spondeusz D) Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapuló verselés. ütemhangsúlyos verselésE) Olyan rímelés, melyben rímelő és nem rímelő sorok váltakoznak. félrímF) Hat verslábból álló időmértékes verssor, melyben daktilusok és spondeusok váltakoznak; az utolsó előtti láb mindig daktilus, az utolsó spondeus. hexameterG) Kis terjedelmű epikus költemény, mely drámai párbeszédeket is tartalmaz, és lírai hangulatot hordoz. ballada H) Egy hosszú és két rövid szótagból álló verslábdaktilus

94

A líra alapformái

Dalok

1. Keresd meg a tankönyvben Vajda János Nádas tavon című versét (260. oldal)!a) Egységes a vers érzésvilága, vagy megtörik valahol? Kövesd nyomon az egyes szakaszok hangulatára utaló kifejezéseket, majd válaszolj a kérdésre!

1. vsz. – milyen a nap, a víztükör? ragyogó nap, csillanó víztükör2. vsz. – milyen a beszélő hangulata? andalító4. vsz. – milyen a világ? szép7. vsz. – milyen a szellő? lenge déli10. vsz. – milyen a nap? csöndes, fönséges13. vsz. – milyen a valóság? Változik-e a

hangulat?A költő kételkedik, hogy mindez valóság-e.

Igen, változik a hangulat; a költő sejtelmét egy kérdésben fogalmazza meg.b) Keresd meg a versben a zeneiségre, táncra, ritmusra utaló szavakat!

1. vsz. leng2. vsz. andalító3. vsz. ringatózom7. vsz. lenge12. vsz. lebben, ring

c) Dalnak nevezzük az egységes, egynemű érzésvilágot egyszerű, gyakran énekelhető formában kifejező verset. Igazold, hogy a Nádas tavon műfaja dal!A Nádas tavon c. vers a táj megkapó látványát mutatja. Egységes érzésvilágát egyszerűen fejezi ki. Formai könnyedség és zeneiség jellemzi.

2. Vajda látszólag egyszerű dala valójában filozófiai dal: bölcseleti kérdéseket is fölvet. A csónakban szilárd talaj, kapaszkodó nélkül ül a beszélő: ilyen kapaszkodók nélküli az élet is, melyben semmi sem bizonyos. Nem tudja, az ő ladikja mozog-e a sima víztükrön, vagy csak a futó felhők árnyéka siklik, míg ő mozdulatlan. Az életben is minden viszonylagos, relatív. Az egész látvány álomszerű a tavon, s az életben is: lehet, hogy csak mi látjuk tragédiának, ami velünk történik, holott a nagyvilág egészéhez képest bolhacsípés. Amikor pedig a nádas takarta kikötőt keresi, egyben az élet értelmére, irányára kérdez rá: „Földi élet, hol a réved?”– A vers melyik részében szaporodnak meg a filozofikus kérdésfölvetések?A második részében.– Ismersz-e még olyan metaforákat, melyekben a víz az életet jelképezi?Él, mint hal a vízben. Az élet forrása.

3. Hasonlítsd össze a verset Kölcsey Ferenc Csolnakon című dalával (tankönyv, 253. oldal)!– Milyen közös vonások miatt nevezhetjük mindkét vers műfaját dalnak?Egyszerű érzésviláguk és egyszerű kifejezésmódjuk miatt.– Mi a közös a helyszín, mi a különbség a hangulat tekintetében?A közös helyszín: tóKölcsey verse szomorúan zárul: a költő nem repülhet a daruval.– Vajda verse a jelent írja le, amely szerinte a múltat és a jövőt is magába foglalja (11. vsz.) Kölcseynél az igeidők használata hogyan fejezi ki ugyanezt?

95

Az első két versszak első sorának igealakjai múlt idejűek. Az első versszak második igéje is múlt idejű. Az utolsó versszak első két igéje jelen idejű. A vers többi igéje jelen idejű.– Keress még olyan verset a reformkori költőkről szóló fejezetben, amelyet a dal műfajába sorolhatunk!Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…

4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat!

1 – Jó reménnyel, vak reménnyel, 5 – Bolygó fény, vagy fénybogár! 2 – Hogy ha megvirradna már! 3 – De a hajnal csak nem pirkad, 4 – S amit látunk, az se csillag:

5. Idézzük fel, mit tudunk a rímekről!a) Írd föl elsőként a Nádas tavon rímképletét!a a a bokorrímb) Írd föl az itt következő rímképletek nevét!

a a b b párríma b a b keresztrímx a x a félríma b b a ölelkező ríma a a a bokorrím

6. Állapítsd meg, milyen rímelésűek a következő versrészletek!

ha nyers a vers, az olvasó a só! ASekély e kéj, de oly sivár, ki vár! bMa nyersz, ha mersz! Bár holt aszó a szó, asegél: s megél, kit egy gitár kitár. b

(Tótfalusi István)

Csodálkozol a kokainistán, as nem érted? bGondolkozzál az okain is tán, as megérted! b

(Kosztolányi Dezső)

totyog vidámka sorban ott atizenhárom kicsi kacsa, bs arany farán viszi haza bbillegve a mai napot a

(Radnóti Miklós)

Az erdő hallgatag, anyugosznak a vadak, alankadt állal hevernek bágyán a hűs avarnak, cmit a szelek levernek, bmajd újra felkavarnak. c

(Babits Mihály)

– Tótfalusi: keresztrím– Kosztolányi: keresztrím– Radnóti: ölelkező rím– Babits: pár- + keresztríma) Melyik versben találsz a végrímeken túl belső rímeket is? Idézd a rímpárokat!ha nyers – a vers, segél – megél (Tótfalusi István)sekély – e kéj, az olvasó – a só, sivár – ki vár, aszó – a szó, kit egy gitár – kitár; kicsi – kacsa; szelek – levernekMa nyersz – ha mersz

96

b) Melyik versekben terjed ki a legtöbb szótagra a rím? Állítsd ebből a szempontból sorrendbe a szövegeket!A legtöbb szótagú végrím: 1. Tótfalusi I., 2. Kosztolányi D., 3. Babits M., 4. Radnóti M.Összes rím: 1. Tótfalusi I., 2. Babits M., 3. Kosztolányi D., 4. Radnóti M.c) Hol látsz tiszta rímet (ahol minden hang azonos), és hol asszonáncot (ahol csak a magánhangzók azonosak)?Tiszta rím például: (k)okainistán – okain ist án. Asszonánc például: kacsa – haza.

7. Észreveszed-e, mi a szokatlan az alábbi versrészletekben?

Minden esteJön a posta,Posta-kürt nincs,Csöndben hozzaTarisznyájátBalzsam tündér.

(Ady Endre)

kövér virágba bújik a darázs ma,a hosszú út után selymes garage-ba,méztől dagadva megreped a szőlő,s a boldogságtól elnémul a szóló.

(Kosztolányi Dezső)

– Az este – posta rímpár, a szóló – szőlő rímpár egyaránt asszonánc, de mégsem igaz rá, amit fentebb állítottunk, hogy összecsengnek a magánhangzói. Miért?A mássalhangzók azonosak: s-t; sz-l.(Ez a fajta rímelés igen ritka bravúr, ezért kivételnek tekinthetjük, a fentebbi meghatározást továbbra is fönntartva.)

8. Egészítsd ki Vajda János életrajzát!A pesti irodalmi életbe 1853-ban tér vissza. Újságíróként, lapszerkesztőként dolgozik.

Beleszeret egy szép lányba, akit verseiben Ginának nevez. A lány azonban egy gazdag

főúrhoz pártol. Vajda egész életében ennek a szerelemnek és csalódásnak az emlékét őrzi. A

forradalom eszméinek hű őrzője. Álnéven politikai cikkeket, röpiratokat ír a nemesi

kiváltságok ellen, a polgárosodásért. Bizonyítja, hogy a nemesség már nem alkalmas az

ország vezetésére. Szembekerül az irodalom legnagyobb tekintélyeivel, Gyulai Pállal és Jókai

Mórral. A kor egyik legjelentősebb költőjeként kiszorul az irodalomból. Ennek egyik oka

büszke természete és magányossága, a másik, hogy elutasítja a különben nagyra becsült Petőfi

utánzását, a divatos népiességet. Megkeseredett emberként hal meg hetvenévesen.

9. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket!

Itt a nagy halott előttünk,Ravatalon mereven. KiterítveA sötét, a téli éjben, hidegFény nélküli sötétségben CsillagoltóMi vagyunk még éberen.

A sok gondban elfáradt már sirásbanValamennyi jó rokon.

97

Talán mi se volnánk készen, ébrenHanem mert a torban, éhen,Rágódunk a csontokon.

98

Elégiák

1. Keresd meg a tankönyvben Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-aljától című költeményét (244–245. oldal)!a) Keresd meg a versben azokat a szavakat, amelyekkel közvetlenül utal hangulatára a költő!

– 1. vsz. 6. sor bús– 3. vsz. 1. sor mélyen illetődve– 4. vsz. 1. sor bánatos

b) Keresd meg azokat a sorokat, amelyek a szomorú fordulat visszavonhatatlanságát, megmásíthatatlanságát fejezik ki!

– 1. vsz. „Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, / Szülőföldem, képedet.”– 4. vsz. „Nem ád vissza nékem már semmi titeket!”– 6. vsz. „Örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét,”

c) Elégiának nevezzük a bánatos, szomorú hangulatú verset, amelyben a beszélő fájlal valamit, ám lázadás nélkül, belenyugvással veszi tudomásul a megváltoztathatatlant. Igazold, hogy Berzsenyi verse elégia!A szülőföld elhagyását bánatosan, ám tiltakozás nélkül veszi tudomásul a költő.

2. Hasonlítsd össze a verset Petőfi Sándor Szeptember végén című elégiájával!a) Milyen földrajzi képződmények játszanak szerepet mindkét versben?hegytető (bérci tető – Ság teteje)b) „Elhull a virág” – „letapodjuk a rózsát”. Kit és mit vádol a két vers az értékek és főleg a szerelem elvesztéséért?Szeptember végén: egy másik férfi szerelmét és a feleség „hűtlenségét” vádolja.Búcsúzás Kemenes-aljától: az embereket és saját magát is vádolja, mert az álmodozás és a nagyravágyás eltereli figyelmünket érzéseinkről, kapcsolatainkról, s nem vesszük észre az élet szépségét, örömeit.c) Petőfinél évszakok, Berzsenyinél napszakok jelképezik az élet szakaszait. Idézd a szókapcsolatokat!„Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár…” „A tél dere már megüté fejemet.”„Éltem vidám reggelén”

d) Keress még elégikus hangú verset a reformkor költőiről szóló fejezetben!Berzsenyi Dániel: A közelítő tél

3. Az alábbiak közül melyik versrészlet lehet szerinted dal, melyik elégia?

Túl a reményeken, aMelyekre hidegen aÉjszínű szemfedőt bCsalódás ujja szőtt; bTúl a szív életén cNyugodtan éldelém, cMit sors s az ész adott, dAz őszi szép napot. d

(Vörösmarty Mihály)

Gondold meg és igyál: aÖrökké a világ sem áll: aEloszlik, mint a buborék, bS marad, mint volt, a puszta lég. b

(Vörösmarty Mihály)

99

dal: A második idézet.elégia: Az első részlet.

4. Azonosítsd az olvasott versek rímelését! (Búcsúzás Kemenes-aljától, Szeptember végén, és az előző oldal két Vörösmarty-idézete)

Szerző Rímképlet Rímfajta Van-e benne tiszta rím? Ha van, írd ide!

Berzsenyi a a b c c b stb. páros + ölelkező tőletek – véletek; képét – szépétPetőfi a b a b c d c d stb. keresztrím nyár – márVörösmarty a a b b c c d d páros rím –Vörösmarty a a b b páros rím –

5. Idézzük fel, mit tudunk a versritmusról!a) Írd a verslábak mellé a nevüket!– – : spondeus – : jambus– : trocheus– : daktilus – : anapesztus

b) Írd az ütemhangsúlyos sorfajták mellé a nevüket!`x x x `x x x felező nyolcas`x x x x x `x x x x x felező tizenkettes

6. Elemezd az első versrészletet ütemhangsúlyos versként, a másodikat időmértékesként! Próbáld meg fordítva is!

Őseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére...

(Kölcsey Ferenc)

Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,Messziről lobogva tenger pusztaságon:Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem,Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.

(Arany János)

a) ütemhangsúlyos:`x x x `x x`x x `x x`x x x x x x (toldalékos licenciával)`x x x `x

b) időmértékes: – – – – – – – – –– – – – – – – –

(trochaikus) – – – – – – – – –– – – – – – – – –

a) időmértékes:– – – – –– – – – – –– – – – –– – – –

b) ütemhangsúlyos:`x x x x x `x x x x x`x x x x x `x x x x x`x x x x x `x x x x x`x x x x x `x x x x x (felező tizenkettes)

100

Ódák

1. Keresd meg a tankönyvben Shelley1 Szabadság című költeményét (246. oldal)!a) Gyűjtsd ki a versből azokat a motívumokat, amelyek az embernél sokkal hatalmasabb, fenséges természeti jelenségeket jelenítenek meg!1. vsz. – tűzszínű bércek

– tenger– jéghegyek

2. vsz. – villám– földrengés

3. vsz. – vulkánb) Ezek a motívumok a címben megjelölt ugyancsak magasztos eszme metaforái. Ezt az eszmét, a szabadságot a forradalom szüli meg. Gyűjtsd ki a versből azokat az igéket, amelyek egyben a forradalomnak, a szabadság születésének leírására is alkalmasak!l. vsz.: rivallnak, rázkódnak, zengenek2. vsz.: kigyúl, tapossa3. vsz.: megnémítod, igézel5. vsz.: belereszket, felszökken, kiragyogc) Az óda magasztos, fennkölt, vitathatatlan értéknek tartott témáról ünnepélyes, emelkedett stílusban szóló költemény. Igazold, hogy Shelley verse óda!Shelley emelkedett hangnemben ír a szabadságról mint az egyik legfontosabb értékről. Szóhasználata választékos.

2. Hasonlítsd össze a verset Vörösmarty ódájával, a Szózattal!a) Mindkét vers jellemző alakzata a megszólítás. Kiket, miket szólít meg a Szózat? Mit szólít meg Shelley verse? Mi a közös pont?Vörösmarty: a magyarokat, a szabadságot, a nagyvilágot (szólítja meg).Shelley: a szabadságot szólítja meg. Mindkét költő megszólítja a szabadságot.b) Mindkét versben meghatározó a globális, egész bolygónkra kiterjedő szemlélet, a népek szolidaritásának gondolata. Idézd az erre utaló részleteket!„S a sírt, hol nemzet sűlyed el,Népek veszik körűl,S az ember millióinakSzemében gyászkönny ül.”„Léleknek a lélek, nemzetnek a nemzet,város falunak viszi virradatod.”c) Vesd össze a két vers rímelését!Szózat: x a x a (félrím)Szabadság: a b a b b

c d c d de f e g gh i h i j j

d) Keress még ódai hangú költeményt a reformkor költőiről szóló fejezetben!Kölcsey Ferenc: Himnusze) Olvasd el József Attila Óda című versét, s próbáld a vers segítségével bemutatni, hogyan változott meg az óda műfaja a huszadik században!József Attilánál az óda egyszerre szólaltat meg személyes és egyetemes érzéseket, kevésbé fenséges és magasztos a hangneme, tárgya már nem csupán valamilyen eszme lehet. Metafizika és biológiai létezés elemei keverednek benne.

1 ejtsd: seli

101

3. Három versből idézünk a következőkben. Melyik lehet közülük dal, melyik elégia, melyik óda?

Ha e szót hallom, „magyarok”,szűknek érzem német zekémet, keblemben tenger kavarog,és mintha trombiták köszöntenének!

(Heine)1

Immár minden bércet csend ül,halk lomb, alig érzed,lendül:sóhajt az éj.Már búvik a berki madárka,te is nemsokáranyugszol, ne félj...

(Goethe)2

Mert ha kel a hold, nekem álmokathord,Annácska küldi felém;S csillag ha ragyog, már véle vagyok.Annácska szemét lesem én;S így az éj idején veled éldelek én,Jegyesem, szívem élete, szép kicsikém.

(Poe)3

dal: Poeelégia: Goetheóda: Heine– Ha netán feleslegesnek és terhesnek érzed a rímek s a ritmus folytonos elemzését, olvasd el Kosztolányi Dezsőnek a Goethe-vershez készített prózai átiratát:„Minden ormon nyugalom van, a facsúcsokon alig érzesz leheletet. A madárkák hallgatnak az erdőben. Várj, nemsokára pihensz te is.” Lenne-e értelme ezt így leírni a vers csodálatos formavilága nélkül?Nem. A prózai átirat sokkal kevesebbet fejez ki.

4. A versek formai tökélye sokszor nemcsak a szavakon, a rímeken és a ritmuson múlik, hanem múlhat akár egyetlen hangon is. Figyeld meg a következő részletek alapján, milyen hangulati hatásuk lehet a hangoknak!

avítt üvegre lelsz, mely illatot mereng,s belőle élni kél a lélek s szökni leng

(Baudelaire – Tóth Árpád ford.)

jellemző mássalhangzó: l

Leng, lebeg, mint a falevél,S a hűvös szél lehén, mely lomha lombot ingat… (Tóth Árpád)K betűkkel szól keményencíme: „Költőnk és kora”.

(József Attila)

jellemző mássalhangzó: k

kemény kilincsen és vasajtónkoppan a szándék.

(Kosztolányi Dezső)Töri a szél, a forgó-szél veri /

tölcsérben forog avagya rohanó szélvihar

jellemző mássalhangzó: r

1

2

31 ejtsd: hejne2 ejtsd: gőte

3 ejtsd: pó

102

(Füst Milán)Hadd nyelje el azt az acéli zörej,A trombita hangja, az ágyudörej...

(Petőfi Sándor)

5. Szerinted melyik mássalhangzóra illik a jellemzés a fenti három közül?

a) harc, konfliktus, küzdelem, mozgás:b) lágyság, lebegés, siklás, puhaság, gyengédség:c) kíméletlenség, szilárdság, ellenállás, hidegség:

rlk

103

Himnuszok

1. Olvasd el József Attila Csöndes estéli zsoltár című, 1922-ben írt versét!

Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet.Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem, minek zöldel, meg kinek zöldel.Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja megégetni a szám.Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok.De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked.

Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Nekedelmondani, hogy én is vagyok, és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra.Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések.Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.

Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is.Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.

a) Hányféleképpen szólítja meg a vers Istent?Uram, Nekedb) A költemény felsorolja, hányféle mondandóval fordulhat az ember Istenhez. Gyűjtsd össze ezeket!Dicsőítés kifejezése, csodálat kifejezése, kérés és könyörgéskérdések, alázatc) Keress olyan részleteket a szövegben, amikor a beszélő– dicsőíti az Istent:Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet.Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök.– hálát ad a világ szépségéért:és itt vagyok és csodállak– könyörög valamiért:Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.d) A himnusz Istent vagy a költő által istenségként megszemélyesített eszmét megszólító vers, melynek beszélője áldja az Istent, kérést tár elé vagy dicsőíti őt. A bibliai (ószövetségi) himnuszokat zsoltároknak nevezzük. Igazold, hogy József Attila verse himnusz!József Attila ebben a versében az Urat szólítja meg. Dicsőíti és hálát ad neki a világ szépségéért. A vers végén kérést tár elé.

2. Hasonlítsd össze a verset Kölcsey Himnuszával (tankönyv 15. oldal)!a) Mi van jelen Kölcseynél a kérés – hálaadás – dicsőítés hármasságából? Mi hiányzik?A hálaadás hiányzik. Jelen van a kérés és a dicsőítés.b) Miben más a megszólítás ott, mint itt?Az „Uram” megszólítás személyesebb, mint az „Isten”.c) Kinek, kiknek a nevében fogalmaz meg kérést az egyik és a másik vers?

104

Kölcsey a magyarok nevében fogalmaz meg kérést, József Attila pedig a saját nevében.d) Kölcsey himnusza ütemhangsúlyos és trochaikus, rímes vers; József Attila költeménye szabad vers: sorai egyenlőtlen szótagszámúak, nincs benne rím, ritmus. Hogyan fogalmazza meg versének ezt a sajátosságát a költő rögtön a mű elején?„Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet.”

3. Idézzük föl, mit tudunk az alakzatokról! Keress példákat a megnevezett alakzatokra mindkét összehasonlított versből!

Alakzat Himnusz Csöndes estéli zsoltármegszólítás Isten Ó, Uramismétlés „Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt…”De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam

halmozás „(…habjai /) Tiszának, Dunának,” hatalmas vagy meg erős, meg örök. könyörögni, meg alázkodni, meg kérni.

ellentét Vár állott, most kőhalomBércre hág és völgybe száll

Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú.

felkiáltás Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hő szeméből!

–

párhuzam Bújt az üldözött s feléKard nyúl barlangjába,Szerte nézett, s nem leléHonját a hazában,

Tudom, hogy zöldel a fű…Érzem, hogy szeretek.

105

Irány a középiskola!

1. Alkoss értelmes szót a hiányzó magánhangzók pótlásával!Pl.: mndmnd mendemondaA) sg-bg súg-búgB) rgm-brgm irgum-burgumC) Írj az üres téglalapba egy olyan hárombetűs szót, amely a megadott szótagokkalösszeolvasva új értelmes szavakat alkot!záp-nya- fogtej-

2. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen!A) Mikor látogassuk már meg a külföldi rokonokat?Mikor látogatjuk meg végre a külföldi rokonokat?(vagy: Mikor látogassuk meg a külföldi rokonokat?)B) Szabó Károly orvos lévén nem segített a sérültnek.Szabó Károly orvos létére nem segített a sérültnek.C) Hazánkban számos olyan helyiség van, ahol gyógyfürdő működik.Hazánkban számos olyan helység van, ahol gyógyfürdő működik.D) Ha lesz rá lehetőség a városnézés során, vásárolnák néhány emléktárgyat is.Ha lesz rá lehetőség a városnézés során, vásárolnék néhány emléktárgyat is.

3. Fejtsd meg, hogy melyik fogalomról olvasol a bekeretezett szövegben!A) Írd ide! Nyomda

Nyomtatással sokszorosított termékek (könyvek, újságok stb.) készítésére berendezett üzem.B) A fenti példához hasonlóan fogalmazd meg, hogy mi a könyvtár!Nagyobb mennyiségű könyvnek rendszerezett (közhasználatra szánt) gyűjteménye, illetve ennek helyisége(i) vagy épülete.

4. Írd le, hogy min alapul az alábbi nyelvi játék!A) „– Hogy hívják az alattomos masinát? – Számítógép.”A humor a számítógép főnév összetételi tagjainak egyenkénti értelmezésében rejlik, és a számító kifejezés két különböző jelentésén (1. ’számtani műveletet végző’; 2. ’alattomos’) alapul. A gép főnév rokon értelmű megfelelője a masina.B) „– Hogy hívják a bőrkabátos egeret? – Bőregér.”A humor a bőregér főnév tagjainak egyenkénti értelmezésében rejlik, melyek külön-külön megfelelnek a feltett kérdésre, együttes értelmezésük viszont a denevérre utal. C) „ – Hogy hívják a vakmerő kanalat? – Merőkanál.”A humor a merőkanál főnév tagjainak külön-külön való értelmezésében rejlik. A merő kettős jelentése a megoldás kulcsa: 1.)merő: az, aki kimer valahonnan valamit; 2.)merő: aki mer megtenni valamit.

5. Írj egy 8-10 mondatból álló mesét a kép alapján!Adj találó címet neki! Értékelés a központi felvételik általános megoldókulcsa szerint:

a) A feladatnak megfelelő a szöveg tartalma. 1 pontb) Ha a szöveg eredeti, ötletes, szellemes, egyéni: 2 pontHa a szöveg általános, szokásos, közhelyes, de elfogadható: 1 pont

106

c) A szöveg kerek, tagolt, lezárt. 1 pontd) A szöveg logikusan szerkesztett. 1 ponte) A mondatok egymással összefüggnek. 1 pontf) Stílusa, szóhasználata megfelel a köznyelvnek. 1 pontg) Hibátlan helyesírás: 2 pontEgy-két kisebb hiba (súlyos vagy durva hiba nélkül): 1ponth) Nyelvhelyesség elfogadható. 1 ponti) Terjedelme megfelelő (a feladatban megadottak szerint). 1 pontHa a terjedelem rövidsége miatt egyes szempontok nem ítélhetők meg, akkor azokra nem jár pont.

6. Minden szövegnek van egy szerzője, aki a sorokat papírra vetette. Sokan úgy tartják, hogy a szövegek olvasása során nem fontos, ki írta őket. Mások éppen az ellenkezőjét állítják. Szerinted mi a fontos? Írj rövid érvelő fogalmazást egyik vagy másik álláspont mellett! Figyelj fogalmazásod szerkezeti felépítésére!Javasolt szerkezet: 1. Rövid kifejtése, melyik álláspont mellett érvel.2. Az érvek, ideális esetben minimum három, külön-külön bekezdésben.3. Rövid összefoglalása az érveknek, melyek az álláspont bizonyítását szolgálták.

Fontosabb szempontok lehetnek: szépirodalmi műfajok, újságírói műfajok; az irodalmi műfajokon belül a napló, emlékirat szemben a regénnyel, elbeszéléssel, mesével; a fikció – nem fikció kérdése;

107

Epigrammák

1. Keresd meg a tankönyvben Puskin A magvető című versét (250. oldal)!a) Hogyan oszthatnánk két részre a verset? Hány sor beszél a múltról, és hány a jövőről? Melyik szakaszát jellemzi a kijelentő mód, és melyiket a felszólító?Az első két sor a múltról beszél, kijelentő módban. A második rész felszólító módban beszél a jövőről.b) Az első szakasz tényközlő kijelentései egyben egy kérdést is fölvetnek. Mit kérdezhet magától a költő, látva, hogy egész életműve hiábavalónak bizonyult?Mi értelme volt az eddigi életnek?c) Milyen felismerést fogalmaz meg a vers második fele? Miért naivak, miért tévednek azok, akik fel akarják szabadítani a népet?Mert a népnek, a vak tömegnek iga való.d) Az epigramma tágabb értelemben rövid, csattanós vers. Szűkebb értelemben hozzátehetjük még: két részből áll. Az első fölveti a témát, kimondatlanul is kérdést fogalmaz meg. Erre válaszol csattanószerűen a második rész. Igazold, hogy Puskin verse epigramma!Témafelvetés: Sarjadj, Szabadság! A két szerkezeti egység tartalma igazolja, hogy a vers epigramma. Csattanó: Mit a népeknek a szabadság?

2. Hasonlítsd össze a verset Kölcsey Ferenc ódájával, a Huszttal!a) Kölcseynél milyen haszontalannak ítélt szemléletmódot jelképez az első részben leírt éjszakai merengés?A régi korokon való merengést, állandó múltidézést.b) Milyen, a kísértet által ki is mondott kérdést vet föl a leírás?Mi a haszna a régi korokon való merengésnek?c) Milyen csattanós választ ad az epigramma második fele?A haza helyzete akkor fordul jobbra, ha teszünk is érte. A passzív merengés helyett Kölcsey a cselekvést tartja fontosnak.

3. Olvasd el Janus Pannonius epigrammáját (Pannonia dicsérete)!

Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,S most Pannónia is ontja a szép dalokat.

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rámSzellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.

a) A téma megközelítése: Pannónia híressé kezd válni.b) A benne foglalt kérdés: Kinek-minek köszönhető ez?c) Csattanós válasz: nekem, s az én dicső szellememnek!

4. Gyakoroljuk a stílus és a verselés elemzését!Puskin A magvető

Sarjadj, Szabadság! – bevetettem aA sivatagot. Csillagok bRagyogtak még, és szennyezetlen a keresztrímKézzel csak szórtam a magot, b ölelkező rímA dús életet. S ím, egyetlen a párrímVirág se kelt: hiába minden, aA buta sors nem változott... b

108

Tengjetek tovább, földi csordák, cTűrt barmok, csak legeljetek! dMit a népeknek a szabadság? c keresztrímOllót s taglót rád, vak tömeg! dOstor, és hogy tessék a rabság, cCsengős iga a címered! d

Szabó Lőrinc fordítása

a) Milyen rímképletek, rímtípusok váltakoznak a Puskin-versben?keresztrím a b a b,párrím: a a,ölelkező rím: b a a b,keresztrím: c d c d c d.b) Milyen a másik két epigramma verselése?időmértékes; disztichon mindkettőc) Nevezz meg három alakzatot a Husztban!felkiáltás: „…a haza fényre derűl!” megszólítás: Honfihalmozás: „Hass, alkoss, gyarapíts…”

5. Idézzük föl, mit tudunk a metaforákról! Értelmezd a Puskin-vers költői képeit!

– elvetett mag:– vetni a magot:– sivatag:– virág:– földi csordák– tűrt barmok– olló– ostor, iga

a szabadság eszméjeterjeszteni az eszmétOroszországszabadsága föld népeiszolgaságban élő emberekaz emberek kizsákmányolása (nyírják a népet, mint a birkát)a rabságban tartás eszköze

A vers egészét áttekintve láthatjuk, hogy a metaforák egységes képrendszert alkotnak. Mivel ennek elemei pontról pontra „lefordíthatók”, egyenként is értelmezhetők, a verset allegóriának is nevezhetjük.

6. Egészítsd ki a szövegrészletet az alább megadott szavakkal!hellénizmus, „epigrammatikus”, epigrammák, hangulati, forma, gyászoló, klasszikus, siratódalokkal, disztichon

„Az i. e. VII–V. század irodalmából fennmaradt epigrammák – csekély kivétellel – még valóságos feliratoknak készültek, sírokra, szobrokra. Gyakorlati funkciójukból fakadt hangulati rokonságuk a siratódalokkal, elégiákkal. A hellénizmus hajnalán élt Erinna Baukiszt gyászoló epigrammáin át élt tovább az archaikus lírának ez az ága. Az általában disztichon mértékű és szükségszerűen tömör kis versek tematikája azonban már a klasszikus korban kibővült: maga a forma csábította a költőket arra, hogy a röpke gondolatokat vagy könnyű fodrozású érzelmeket „epigrammatikus” sűrítéssel örökítsék meg.” (Falus Róbert: Az ókori görög irodalom története)

109

Helyzetdalok

1. Olvasd el Chesterton1 angol költő A szamár című versét!

Mikor az erdő járt, a halrepült, a vad sövényfügét hajtott s vérzett a hold,akkor születtem én.

Rikoltva, torz fejjel, fülemcsúf szárnyként röpködött:ördög torzképe lettem anégylábuak között.

Kit kivetett rongyként a földs egy ősi akarat,gyötörj, gyalázz: néma vagyok,megőrzőm titkomat.

Ostobák! Jutott nékem isegy nap, vad s drága nap:hangok lengtek fülem körüls pálmák lábam alatt.

(Sárközi György fordítása)

a) A vers egy újszövetségi jelenetre céloz: Lukács evangéliumának 19. részében olvashatunk Jézus ünnepélyes bevonulásáról Jeruzsálembe. A Messiás eszerint szamárháton ment a városba, s az őt ünneplő tömeg ruháit, pálmaágakat terített tisztelete jeléül a szamár lába elé.– Miért lehet büszke erre az eseményre a versben beszélő szamár?Ez az élmény az állatok közül csak a szamárnak adatott meg. Jézust vihette, és az emberek mindkettejüket ünnepelték.b) Kihez beszél a szamár? Vár-e, kap-e választ? Párbeszéd vagy monológ, amit hallunk?Az emberekhez beszél, ám nem vár választ. Monológ.c) Milyen szám, milyen személyben szólal meg a szöveg? Hogy magyaráznád: mit tesz a költő ebben a versben?Egyes szám első személyben szólal meg a szöveg. A költő a szamár szerepében van jelen, beleéli magát az állat helyzetébe.d) A helyzetdal, más néven szereplíra olyan költemény, amelynek szerzője valaki más helyzetébe képzeli magát, s monológ vagy dialógus formájában annak nevében szólal meg. Igazold, hogy A szamár helyzetdal!A vers a szamár szemszögéből mutatja be az eseményeket, monologikus formában.

2. Hasonlítsd össze a verset Petőfi helyzetdalával, A borozóval!a) Melyik versben egyértelműbb az olvasó számára, hogy helyzetdalt hall? Miért?A szamár című versben egyértelműbb, hogy a költemény helyzetdal, hiszen az állatok nem tudnak beszélni.b) A Petőfi-versben miért gondolhatjuk, hogy nem a maga nevében beszél a költő? Milyen túlzások hangzanak el?

„És a bor vidám levébenFüttyentek rád, zord világ”

„Még egy korty – s nevetve dűlökJégöledbe, temető!”

c) Mi utal helyzetdalhoz hasonló szituációra, szerepjátékra Kölcsey Ferenc Himnuszában?„Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből” – Ez a török korra jellemző, nem Kölcsey korára.

3. Ismerkedj meg a szamár motívumának néhány előfordulásával!

Megy a juhász szamáron, Fölpattan a szamárra,1 ejtsd: cseszterton

110

Földig ér a lába;Nagy a legény, de nagyobbBoldogtalansága.

Gyepes hanton furulyált,Legelészett nyája.Egyszercsak azt hallja, hogyHaldoklik babája.

Hazafelé vágtat;De már későn érkezett,Csak holttestet láthat.

ElkeseredésébenMi telhetett tőle?Nagyot ütött botjávalA szamár fejére

(1844)

a) A népies stílus és a keletkezési évszám alapján mit gondolsz, ki írhatta a verset? Indokold válaszodat!Petőfi Sándor.A vers hangvétele, stílusa alapján.b) Gyászos hangulatúnak érzed-e a verset? Ha nem, akkor milyennek?Egyéni megoldásokat várunk.Shakespeare1 drámájában, a Szentivánéji álomban a tündérkirály azzal áll bosszút feleségén, hogy varázslata révén az asszony egy szamárrá változtatott férfiba lesz szerelmes, így beszél a szamár:

Vakard a fejem, Babvirág! (...) Borbélyhoz kell mennem, mert úgy sejtem, rettentő szőrös a pofám, s mihelyt a szakállam viszket, mindjárt vakarnom kell. (...) Nagyon zenére termett fülem van: hadd szóljon hát a doromb! (...) Nagy étvágyam volna egy kötél szénára; csak nincs párja a jó édes szénának.

– A szamár mely testi adottságát emeli ki Chesterton és Shakespeare egyaránt?A nagy fület.– Miért éppen szamárrá változtatta az embert a tündérkirály?A szamarat buta állatnak tartják, s a tündérkirály így tudott igazán bosszút állni a feleségén.

Mindhárom szöveg meglehetősen nevetséges színben tünteti fel a szamarat. Idézzük fel, mit jelent a gúny, és mit az alábbi, rokon értelmű, mégis mást jelentő szavak!– gúny: fölényesen vagy felháborodottan kicsúfolni, nevetségessé tenni valamit, amivel nem érzünk semmiféle közösséget, ami iránt csepp részvét sincs bennünk.– irónia: a kicsúfolásnak az a módja, amikor a negatív vonás helyett az ellenkezőjét állítjuk (egy alacsony embert látva: „á, micsoda dalia”; egy buta feleletet hallgatva: „ez aztán egy értelmes hozzászólás” stb.).– humor: megbocsátó, kedélyes megmosolygása valami visszásságnak – a gúny enyhébb, barátságosabb változata.– szatíra: a humor elnéző válfajával szemben a gúny kíméletlen és dühödt változata.

Próbáld értékelni a szamárról olvasott három szöveget! Melyiket neveznéd gúnyos, ironikus, humoros vagy szatirikus szövegnek?A szamár: gúnyMegy a juhász szamáron: humorSzentivánéji álom: humor

1 ejtsd: sékszpír

111

Episztolák

1. Olvasd el Ady Endre Levél-féle Móricz Zsigmondhoz című versének részletét!

Rózsafa-vonóként nagyzöngésű húrhozSúrlódjék ez írás Móricz Zsigmond úrhoz (...)Ezer kimondatlan magyar bánat, titokSzépség várja vágyón: Móricz beszélni fog.Hisz én is kimondtam néhány magyar újat,De mesekirályfik táltosai fújnak,Ördög hordjon el már minden bolond verset:Életet kívánunk, valószínűt, nyersetS amit meg nem adhat rímek ezer hadja,Mi új Ludas Matyink többször visszaadja.

a) A levél írója és címzettje egyaránt a jövő évi tananyagban fog szerepelni, de talán már olvastál tőlük valamit. Emlékszel-e egy-két művükre?Ady Endre: Karácsony, A föl-földobott kőb) Hányszor hangzik el a rövid részletben a megszólított neve? Van-e formális megszólítás?Kétszer. A formális megszólítás: Móricz Zsigmond úrhozc) Ismerősen cseng-e a fülednek a „surlódjék ez írás” sajátos hangzása? Emlékszel-e, melyik tavaly olvasott műben hangzik el: „adassék e levél ... tulajdon kezébe, senkinek se másnak”?Arany János: Mátyás anyjad) Az episztola verses formájú költői levél, mely valóságos személyhez szól, s ezt a személyt meg is nevezi. Igazold, hogy Ady verse episztola!Ady verse egy valóságos íróhoz, Móricz Zsigmondhoz szól. A költő meg is nevezi a címzettet.

2. Hasonlítsd össze a verset Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című költeményével (245. oldal)!a) Episztola-e a fentebbi meghatározás alapján Berzsenyi verse? Indokold álláspontodat!Nem, mert név szerint nem nevezi meg a levél címzettjét.b) Megegyezik a két mű verselése is. Mi a neve ennek a formának?felező tizenkettesc) Híres reformkori levélváltás zajlott Petőfi és Arany között is. „Zavarva lelkem, mint a bomlott cimbalom” – így kezdi válaszát Arany. Milyen hangszer-motívum szerepel Ady levelében?feltehetőleg hegedű, esetleg brácsa vagy nagybőgő

3. Gyakoroljuk a szóképek és alakzatok felismerését! Nevezd meg a látott költői eszközt!

– rózsafa-vonó, húr:– bánat, titok, szépség:– ezer bánat:– a bánat várja:– ördög hordjon! életet kívánunk!:– új Ludas Matyi:

metaforahalmozástúlzásmegszemélyesítésfelkiáltásmetafora

„Életet kívánunk, valószínűt, nyerset” – Ady e szavakkal jellemzi Móricz stílusát. Ez már egy új stílus, a realizmus, egészen más, mint Arany és Petőfi romantikus stílusa. Idézzük föl, mit

112

tudunk a korstílusokról, stílusirányzatokról!– A barokk stílus az 1500-as években alakult ki. Kedveli a hosszú, többszörösen összetett mondatokat. Zrínyi Miklós és Pázmány Péter stílusa ilyen.– A rokokó a barokk könnyedebb változata: játékos személet jellemzi, a formai bravúr jobban vonzza, mint a komoly tartalom. Ilyenek Csokonai szerelmi dalai.– A klasszicizmus nyugalmat, bölcsességet, komolyságot sugall, gyakran utal ókori motívumokra. Irtózik minden durvaságtól, póriasságtól, igen választékos és fennkölt. Kazinczy Ferenc epigrammái ilyenek.– A szentimentalizmus az érzelmek és az érzékenység költészete. Jellegzetes motívumai a bánat, a temető, az árvaság, a magány, a természet és a hold. Csaknem minden reformkori költőnk írt ilyen verseket is.– A romantika nálunk egybeesik a reformkorral. Stílusára jellemző a szenvedélyesség, a nép és a szabadság dicsőítése, az élénk ritmus, zeneiség, a duhaj jókedv vagy éppen a múlt siratása.

4. Próbáld meg kitalálni, melyik meghatározás illik az alábbi idézetekre! Írd melléjük a stílus nevét! (A szerzőt és a címet nem áruljuk el: szorgalmi feladatként felkutathatod!)

Teljesítsd angyali szókkalSzeretőd amire kért:Ezer ambrózia csókkalFizetek válaszodért.

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelemrokokó

Áldott Magánosság, jövel! ragadj elÁlmodba most is engemet;Ha mások elhagyának is, ne hagyj el,Ringasd öledbe lelkemet!

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághozszentimentalizmus

Föltámadott a tenger,A népek tengere;Ijesztve eget földet,Szilaj hullámokat vetRémítő ereje.

Petőfi Sándor: Föltámadott a tengerromantika

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.Nincs rózsás labyrinth s balzsamos illatok

Közt nem lengedez a Zephyr.

Berzsenyi Dániel: A közelítő télklasszicizmus

Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó vesze-delmeden, hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon, hogy senki utolsó halállal való küszködéseden egy biztató szót ne mondjon?Zrínyi Miklós: Az török áfium, ellen való orvosság

113

Ars poeticák

1. Olvasd el Goethe Elemek című versét!

Hány elem kell keveredjena valódi, büszke dalba,hogy a köznép megérezze,örömmel a mester hallja?

A dalban, úgy vélem én ma,szerelem a legfőbb téma,az ne legyen soha néma,annál jobban hangzik néha.

Poharaknak csengjen hangja,tündököljön bor biborja,szeretőknek, részegeknekkoszorúkkal intsünk sorba.

Zengjen a dal trombitától,csörögjön a fegyver is benn,ha szerencse fennen lángol,hadd legyen a hősből isten.

legyen még a gyűlöletbengyakorlott a költő végül,ami csúnya, tűrhetetlen,azzal verse sose békül.

Ha az ősi elemekbőlversbe fogja ezt a négyet,ő is, mint Háfíz, örökkéfelvidítja majd a népet.(Vas István fordítása)

(Háfiz: az 1300-as években élt perzsa költő – nemcsak Goethének, hanem például Csokonainak is egyik kedvenc költője.)

a) Önkéntelenül feltörő gondolatoknak vagy tudatosan összeválogatott tételeknek látod a versben felsoroltakat? Mire vall, hogy négy pontba foglalja a költő, s kérdésre adott válaszként közli mondandóját?Tudatosan összeválogatott tételekről van szó. Ezeket a tételeket tartja Goethe a legfontosabb témáknak.b) Miben jelöli meg a költészet végső célját az utolsó sor?A nép felvidítása a költészet célja.c) Mi a költő négy feladata?Írjon a szerelemről, a mulatásról, a háborúról és a gyűlöletről (a társadalom bírálatáról).d) Az ars poetica (költői hitvallás) olyan mű, amely tanító szándékkal vagy spontán vallomásként fogalmazza meg a költő céljait, feladatait, módszereit, valamint általában a világhoz való viszonyát. Igazold, hogy Goethe verse ars poetica!Goethe tudatosan, átgondoltan s egyben tanító célzattal fogalmazza meg a költő feladatait és célját.

2. Hasonlítsd össze a verset Petőfi Sándor A XIX. század költői című ars poeticájával (256. oldal)!a) Mindkét versben szerepel a „nép” motívuma. Mi a költő néppel szembeni kötelessége Goethe és Petőfi szerint?Goethe szerint a költőnek szórakoztatnia kell a népet, Petőfi szerint képviselni és vezetni.b) A Goethe által felsorolt társadalombíráló, szerelmi és bordalok, valamint a csatadalok közül Petőfi melyeket ismeri el hitvallásában?A társadalombíráló verseket ismeri el Petőfi.c) Bizonyítsd néhány verscímmel, hogy költői gyakorlatában valójában a többi téma is szerepet kapott!Szeptember végén, A virágnak megtiltani nem lehet, A borozó, Négy nap dörgött az ágyú…d) Petőfinél a költő csak a halálban nyeri el jutalmát. Goethe számára kiknek az elismerése jelenti a jutalmat?

114

Goethe számára a nép elismerése jelenti a jutalmat.e) Találsz-e még ars poetica-jellegű verset a reformkori költőkről szóló fejezetben?Kölcsey Ferenc: Emléklapraf) Nemrég olvastuk Puskin versét, A magvetőt. Az ott megrajzolt költő-kép Petőfiéhez vagy Goethééhez áll közelebb?Petőfiéhez áll közelebb.

3. Huszadik századi ars poeticák

Goethe, Puskin és Petőfi hitvallásaiban jellegzetesen romantikus felfogást látunk: a költészet erkölcsi kötelességeket ró a költőre, a nép vezetésének, fölemelésének, kiművelésének feladatát. Sokan később is így gondolták ezt, József Attila például Születésnapomra című versében kijelenti:„Én egész népemet fogomnem középiskolás fokon

taní-tani.”

Mások ugyanakkor a közönség elé helyezték az alkotót, a költészet elsődleges értelmét a költői személyiség önkifejeződésében látták. Ady Endre mondja Hunn, új legenda című versében:„Én voltam az úr, a vers csak cifra szolga.Hulltommal hullni: ez a szolga dolga,Ha a nagyúr sírja szolgákat követel.”Ugyanitt olvashatjuk híres passzusát, mely elutasítja az elődök követését is:„Mit bánom én, hogy Goethe hogy csinálja,Hogy tempóz Arany, s Petőfi hogyan istenül.”Más modern költők azt is unalmas, szolgai utánzásnak ítélték, ha egyáltalán olyan szavakat használnak, amelyeket akár csak egyetlen ember is kimondott előttük. Hugo Ball francia költő írja:„Lemondunk arról, hogy másodkézből költsünk: vagyis hogy szavakat vegyünk át, amelyeket nem újdonatújan a saját használatunkra találtunk föl.”A halandzsaszavak alkalmazásával lassan eltűnik a jelentés, s megjelenik a csak zeneiségével ható „hangköltemény” meg a csak rajzosságával ható képvers. Végül pedig fölrémlik a teljesen üres lap.Ez volt a huszadik századi modernség izgalmas, de végső elhallgatással fenyegető folyamata. Ma ismét vállalják a költők a jelentést hordozó szövegeket, s ha úgy érzik, mások korábban kimondták már a szavaikat, gondolataikat, legfeljebb öniróniával, átértelmezve fogalmazzák meg a maguk változatát.

a) Milyen megfontolásból fűz össze értelmetlen szavakat Hugo Ball1 verse? Utal-e mégis valamiféle keleties hangulatra a szavak hangzása? Visszautal-e a „Karaván” címre a szöveg képe, a változatos betűtípusok?36. ábraIgen, a szavak egy részének hangzása az arab (és az egyiptomi) nyelvet idézi. A szövegkép utal a karaván sokszínűségére.b) Milyen huszadik századi tendenciát fejez ki Christian Morgenstern2 német költő A tölcsér című képverse: az egyre rövidebb sorok, s főleg a „satöbbi”?

1 ejtsd: ügó bál2 ejtsd: krisztián morgenstern

115

Két tölcsér éjjel bandukolt,Szűk torkukon a kandi hold

ezüstös fényétáltalönti,útjukraszórja,s. t.b.

Egyre több dolgot hallgat el a költő hagyva, hogy az olvasó találja ki.

116

Irány a középiskola!

1. Írj két különböző mondatot az alábbi betűcsoportból úgy, hogy a betűk sorrendjét nem változtatod meg!KirályunknakahatalmasokKirályunknak a hat alma sok, csak hármat szokott uzsonnára enni.Királyunknak a hatalma sok, hiszen nemrégiben a szomszédos országot is meghódította.Királyunknak a hatalmasok azt tanácsolták, most még ne kezdjen háborút.

2. Fogalmazd meg a következő szólások jelentését!A) Álmában sem gondolta: legmerészebb reményeit vagy félelmeit is meghaladjaB) Az igazak álmát alussza:mélyen, édesdeden alszikC) Ha álmából ébresztik is fel: minden körülmények között, akármikor, bármikor

3. Húzd alá azt a kifejezést, amelyiknek a jelentése eltér a többitől!A) társtalan, magányos, árva, elhagyatottB) oltalmazó, őrködő, védő, támogató Milyen az az ember, akire azt mondják, hogy...A) hirtelen nőtt: magas, vékony testalkatúB) kolduskenyéren él: nagyon szegény

4. Keresd a párját! Írd a tájnyelvi állatelnevezések mellé a megfelelő számot!A) 4 éjjelibátor 1. medve

2. szamárB) 1 málnapásztor 3. tyúk

4. kutyaC) 3 kota 5. róka

5. Mindennapi életünkben egyre több olyan idegen szót hallunk, melyek egyre gyakrabban fordulnak elő a kommunikációban. Vajon te az alábbiak közül mindnek ismered a jelentését? Nézz utána, és írd a vonalra a szavak jelentését!

prezentál: bemutatdinamizmus: mozgékonyságmetrum: mértékregisztrál: bejelentkezikfiktív: képzeltdemonstratív: kifejező, szemléltetőport: csatlakozó pont, kikötő

6. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget!

Jókai Mór: Egy magyar nábob(részlet)

Rút, fergeteges idő van odakünn a pusztán, az ég felhős, a föld sáros, szakad az eső két hét óta, mint a parancsolat; minden ér kiáradt, kiöntött, nád terem a búzavetés helyén, gólya szánt,

117

kácsa költ a drága tengeri1 közt.– Medardus napján kezdődött az ítéletidő, már ez negyven napig majd így fog tartani, márpedig ha így tart, akkor nem tudom, ki lesz az a Noé, ki e parciális2 özönvízből embert és barmot kiszabadít.E sajnos észrevételt nemzetes Bús Péter uram tevé, ki a kegyetlen sors által arra volt hivatva, hogy a keresztúri gáton nemes Szabolcs vármegyében a vendégekkel veszekedjék, a Törikszakad csárdának lévén kocsmárosa.Szép menedék volt a Törikszakad csárda a keresztúti gáton, melyben Bús Péter uram vala a kocsmáros. Nevét nem őseitől nyerte e derék ház, hanem érdemekkel szerzé, mert amíg azt elérte az utas, törni vagy szakadni kellett addig valaminek.Kivált ily kedves időben, midőn megerednek az égnek csatornái, és eszébe juttatják az embernek, hogy mennyivel jobb volna, ha inkább a földnek volnának csatornái; ekkor nem állna meg a tó kétfelül a gát mellett, fenékig áztatva azt keresztül, hogy aki vesztére belehajt, ott vénül meg benne, vagy a hátán hordja ki a szekerét.Estére kezd már az idő járni. Bús Péter uram a szántóföldről jött meg lóháton; csak úgy lassan dörmögdél magában, mert a pipáját restelli a szájából kivenni azért, amit mond.

Magyarázd meg a szöveg alapján a következő szókapcsolat jelentését!A) „ily kedves időben”: Ilyen rossz időben. A szöveg tartalmával összevetve, a kedves kifejezés használatában enyhe gúny, irónia érződik. B) Miért kapta a szövegben szereplő csárda a Törikszakad nevet? Fogalmazd meg a saját szavaiddal!A csárda olyan nehezen, rossz utakon közelíthető meg, hogy az oda igyekvő utas (lovas)kocsijában általában kár keletkezett (eltört vagy elszakadt valamilyen része).C) Fejezd ki másképpen a mondatok egy-egy kiemelt szavát, illetve szavait!– „...ott vénül meg benne, vagy a hátán hordja ki a szekerét.”a saját erejével emeli vagy húzza ki a szekerét– „...a pipáját restelli a szájából kivenni azért, amit mond.”sajnálja (nincs kedve), lusta – „Kivált ily kedves időben, midőn megerednek az égnek csatornái…”Elkezd esni az eső– „…csak úgy lassan dörmögdél magában…”Motyog maga elé

1 tengeri: kukorica. Az elnevezés a tengeri búza kifejezésből származik, mely arra utal, hogy a növény a tengeren túlról került hozzánk.2 parciális: részleges

118