Számvitel 2014 - Menedzser Praxis · Számvitel 2014 A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt . 2 A behajtási költségátalány A Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének

1

Számvitel 2014

A FairConto Zrt összefoglalója

előadó: Ruszin Zsolt

2

A behajtási költségátalány

A Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének előírásából

rendelkezik erről az új fogalomról.

A 2013. július 1-jétől hatályos előírás szerint, ha a

kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak

a követelés behajtásával kapcsolatos költségei

fedezetére legalább 40 eurónak az MNB

késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján

érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint

megfelelő forintösszeget megfizetni.

3


Kérdések a

40 EUR körül: Árfolyama?

ÁFA tartalma?

Kötelező alkalmazni?

Ha eltekintettek tőle akkor az ajándék?

Felszámítják, és elengedik?

4


Az árfolyam:

A késedelmikamat-fizetési kötelezettség

kezdőnapján, vagyis a fizetési határidő napján

(nem pedig a követő napon) érvényes MNB

árfolyammal kell kalkulálni.

A Ptk. 292/A. §-ának (1) bekezdése szerint a pénztartozást a jogosult fizetési

felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül

kell teljesíteni. Ebből egyértelműen következik, hogy a kötelezett akkor esik

késedelembe, ha a pénztartozását (a számla szerinti ellenértéket) a fizetési

határidő leteltéig nem egyenlítette ki.

5


ÁFA:

Kárátalány jellegű térítés, nem tárgya a forgalmi

adónak, számlázni se kell.

Sebaj, a jól idomított ügyvezető

nem fizet ki semmit se, amíg

számlát nem lát róla => számlázni fogják.

6


Az árfolyam:










7


Az árfolyam:










8


Kötelező alkalmazás:

A késedelembe eső számára kötelező, ha annak

megfizetésére felhívják. A jogosult számára

azonban annak alkalmazása nem kötelező, és

mégis…

Az irányelv arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a jogosult a

késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási

költségátalányról, így ezt a Ptk.-ban sem kellett szabályozni, a lemondásnak –

mint tartozás-elengedésnek – a Ptk. alapján nincsen akadálya. (KIM).

9


Felszámított, elengedett, ajándék - NINCS:

Amíg nincs elismerve a vevő által a behajtási

költségátalány, addig az nem mutatható ki,

azonban ez nem jelenti, hogy az könyvelhető lenne

a követelések közé. Ebből fakadóan csak a

pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány

könyvelhető, a megfizetettet pedig nem lehet

elengedni.

10

Késedelmi kamat, behajtási

költségátalány mizéria

A látszólag megnövekedett adminisztrációt a

vállalkozások, főleg a mikrovállalkozások a

könyvelőikre igyekeznek hárítani. A késedelmi

kamat nyilvántartása azonban nem könyvelési

feladat.

A könyvelő kizárólag akkor könyvel késedelmi

kamatot, vagy behajtási költségátalányt, ha az

pénzügyileg rendezett. (T38 K96, egyéb bevétel)

11

Mikor kell könyvelni és hova?

Valóban könyvelni kell a mérlegen kívüli tételeket

a 0-s számlaosztályba. Ezt tényleg előírja a Szvt.

160.§ (5). Ennek oka azonban ismeretlen. A

2006/46/EK irányelv szerint a mikrovállalkozások

körében a mentesítés adott lehetőség lenne, ha a

minisztérium erre javaslatot tenne…

12

Tegye fel a

kezét, aki már

könyvelt nullás

számla-

osztályban!

13

Késedelmi kamat mizéria

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő

mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3)

bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli

tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások

pénzügyi kihatásait. (Szvt. 96.§ (6))

14

Mikrogazdálkodói beszámoló –

első alkalom: 2014.05.31

398/2012. (XII. 20.) Korm.

rendelet

a mikrogazdálkodói egyszerűsített

éves beszámolóról

14

15

Mikrogazdálkodói beszámoló

A 2013-ban kezdődő üzleti évtől

mikrogazdálkodói beszámolót készíthet a

könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két

egymást követő üzleti évben a mérleg

fordulónapján a következő három mutatóérték

közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi

határértéket:

15

16


a mérlegfőösszeg a 100 millió

forintot,

az éves nettó árbevétel a 200

millió forintot,

az üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma a 10 főt.

16

17


Vállalkozó:

minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára

nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében

termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban:

vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a

pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is,

továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális

szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés,

az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat,

az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás

magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik az

államháztartás és az egyéb szervezet közé.

17

18


Inkább készítsünk számlarendet. Miért?

A mikrogazdálkodó mentesül az Szt. 161. §-a

szerinti számlarend-készítési kötelezettség alól, ha

főkönyvi elszámolásait a 3. melléklet szerinti

számlatükör szerint vezeti.

18

19


Fő engedmények és megkötések:

A rendelet szerint jár el.

Számviteli politikát nem készít.

Az olyan gazdasági események kihatásait,

amelyek két üzleti évet érintenek, arra az üzleti

évre vonatkozóan számolja el, méghozzá teljes

összegében (kivéve, ha ennél több üzleti évet

érintenek, mert akkor arra az időszakra kell

elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.)

19

20


A beszámoló részletes szabályai:

1. számú melléklet szerinti mérleg

2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás

Kiegészítő melléklet nincs (de más van).

Az üzleti év kizárólag a naptári év lehet.

20

21


21

22


Fel kell tüntetni a mérleg alatt/felett/mellett:

a) az Szt. 3. § (6) bekezdés 1. pontja szerinti mérlegkészítés időpontját,

b) a könyvviteli szolgáltatást végzőre vonatkozó, az Szt. 88. § (9) bekezdése szerinti

adatokat, ha a mikrogazdálkodói beszámolót az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti

nyilvántartásban szereplő személy készítette, ilyen személy hiányában ennek tényét,

c) a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó, az Szt. 89. § (6) bekezdése

szerinti információkat, ilyen ügylet hiányában ennek tényét,

d) a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint

100 ezer forint,

e) ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét,

f) a 13. § szerinti mikrogazdálkodónál a 13. § szerinti eljárások alkalmazásának tényét.

22

23


A mérlegen feltüntetendő adatok helye:

fedőoldalon,

a mérleg szélén,

esetleg alján,

vagy a tételek között

esetleg az eredménykimutatásban?

23

24


A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható

ki alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti

fejlesztés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték és

negatív üzleti vagy cégérték. Céltartalék csak a

várható kötelezettségekre képezhető.

24

25


A mérlegben a kiegészítő információk között fel

kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított

ügyletekre vonatkozó olyan információkat,

amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön

nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek,

és nem a szokásos piaci feltételek között

valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek

tényét). Ezen kívül a kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő

vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön bemutatni.

25

26


Az eszközök bekerülési értékének részeként nem

lehet kimutatni a beszerzéshez kapcsolódó hitel,

kölcsön járulékos költségeit, a beruházáshoz

kapcsolódó biztosítási díjat, devizakötelezettségek

árfolyamkülönbözeteit, a beruházás

megtervezésének és a betanításnak a költségeit,

azokat költségként, ráfordításként, illetve

bevételként kell elszámolni.

26

27


A saját termelésű készletet a még várhatóan

felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal

csökkentett várható eladási áron kell állományba

venni.

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terv

szerinti értékcsökkenésének meghatározásánál

maradványérték nem állapítható meg.

27

28


A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bruttó

érték alapján meghatározott lineáris, időarányos

módszerrel történik, kivéve azokat az eseteket,

amikor a számviteli törvény szerint nem lehet terv

szerinti értékcsökkenést elszámolni.

28

29


A 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem

érő kis értékű eszközök értékcsökkenését egy

összegben kell elszámolni. A mikrogazdálkodó a

kis értékű eszközök egyösszegű leírása során 100

ezer forintnál kisebb értékhatárt is választhat.

29

30


A tárgyi eszközöknél (az ingatlanhoz kapcsolódó

vagyoni értékű jogok kivételével) a terv szerinti

értékcsökkenés elszámolása során a társasági adó

törvény szerinti leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Az immateriális javakat és az ingatlanhoz

kapcsolódó vagyoni értékű jogokat 3 év alatt kell

leírni, kivéve, ha igazoltan eltérő a hasznosítási

idő. Ebben az esetben a szerződés vagy más

dokumentum által alátámasztott időtartamot kell

alkalmazni. 30

31


A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés

elszámolása során a 30%-os szabály érvényesül.

Azaz az értékkülönbözetet akkor kell elszámolni,

ha az a 30%-ot meghaladja. Terven felüli

értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál,

a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti

érték és a mérlegkészítéskori piaci érték

különbözetét, ha az év végi értékelés során az

eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és

legalább 30 %-kal kevesebb, mint a könyv szerinti

értéke. 31

32


Ezen felül terven felüli értékcsökkenést kell

elszámolni, ha káresemény következtében az

eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább

30 %-kal a könyv szerinti érték alá csökken. A

befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az

értékpapírok év végi értékelésekor értékvesztést

akkor kell elszámolni, ha az eszköz piaci értéke

tartósan és legalább 30 %-kal kevesebb, mint a

könyv szerinti értéke.

32

33


Ha a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés

elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll

fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli

értékcsökkenést, értékvesztést vissza kell írni.

Nem kell a terven felüli értékcsökkenés,

értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a

mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30

%-kal haladja meg a könyv szerinti értéket.

33

34


A követelések értékvesztésének elszámolása

korosítás, azaz lejártsági időtartam szerint történik.

A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az

üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a

mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem

rendezett követelések év végi értékelésekor

értékvesztést kell elszámolni.

34

35


Ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában

több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30

%-ának összegében,

több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50

%-ának összegében,

több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték

100 %-ának összegében kell értékveszteni.

35

36


A mikrogazdálkodói beszámoló esetén

behajthatatlan követelésnek minősíthető külön

bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem

haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt

esedékességű követelés.

A mikrogazdálkodói beszámoló esetében az

értékhelyesbítés elszámolása és a valós értéken

történő értékelés nem alkalmazható.

36

37


A mikrogazdálkodó választott árfolyamként az

MNB árfolyamot alkalmazhatja a devizás tételek

értékelése során. A devizás követelések és

kötelezettségek forintértékének meghatározása

során alkalmazni kell az ÁFA törvénynek az

adóalap forintban történő megállapítására

vonatkozó előírásait (ez a többi vállalkozó

esetében lehetőség).

37

38


A devizás tételeket fő szabály szerint egyedi

értékeléssel kell kivezetni. Ha az egyedi értékelés

nem lehetséges, akkor a csökkenéseket

átlagárfolyamon kell elszámolni (a FIFO módszer

nem megengedett). Az általános szabálytól

eltérően a devizás eszközöket és kötelezettségeket

nem kell év végén átértékelni.

38

39


A készletértékelés a készletnyilvántartástól függ.

Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben

vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a

készletek nyilvántartásával, értékelésével

kapcsolatos szabályokat készlet nyilvántartási

szabályzatba köteles foglalni.

39

40


Ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben

nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást,

akkor a vásárolt készletek mérlegértékét a leltári

mennyiség és az utolsó beszerzési ár szorzata

alapján kell meghatározni, a saját termelésű

készletek mérlegértékét pedig a leltári mennyiség

és a még várhatóan felmerülő költségekkel és a

kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata

szerint.

40

41


A betéti társaságként, közkereseti társaságként

vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak

a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a

piaci érték változásából fakadó terven felüli

értékcsökkenés elszámolását, az értékvesztés

elszámolását és a céltartalék-képzésre vonatkozó

szabályokat (kivéve: jogszabály által előírt

céltartalék-képzés) nem kötelező alkalmaznia.

41

42


Vannak fontos mellék-

szabályok, amikre

figyelni kell, de

alapvetően kedvező

lehetőség, figyelni kell

arra, hogy

milyen finomítások

lesznek még év

közben.

42

Documents

Számvitel 2014 - Menedzser Praxis · Számvitel 2014 A FairConto Zrt összefoglalója előadó: Ruszin Zsolt . 2 A behajtási költségátalány A Ptk. 301/A. §-a (3) bekezdésének