Szövegszerkesztés - zsuuuzsuuu.hu/files/szovegszerkesztes.doc · Web viewFüggvény neve A függvény hatása a ()-ben lévő cellákra Angol Magyar ABS() abszolút érték abszolút

Szövegszerkesztés

Készítette: Bak Zsuzsa, 2004

Tartalomjegyzék:

Bevezetés a szövegszerkesztésbe....................................................................................3

Alapfogalmak..............................................................................................................3

Ismerkedés a szövegszerkesztővel..............................................................................6

Megnyitás és mentés...............................................................................................6Megnyitás és mentés...............................................................................................7A bezárás módjai:....................................................................................................9A munkát előkészítő műveletek: oldalbeállítás, nézet............................................9Nézet.....................................................................................................................12Nyomtatás.............................................................................................................13

Kezdeti lépések.........................................................................................................16

Mozgás a szövegben.............................................................................................16Dokumentumrészek kijelölése..............................................................................17Hogyan javíthatjuk a hibákat?...............................................................................19Mozgatás, másolás................................................................................................21Karakterek formázása............................................................................................22A bekezdés............................................................................................................24Elválasztás.............................................................................................................27Tabulátorok...........................................................................................................28

Szépítsük a dokumentumot.......................................................................................30

Szegélyezés és iniciálé..........................................................................................30Iniciálé...................................................................................................................32Felsorolás, számozás.............................................................................................33Táblázatok.............................................................................................................35Képek a dokumentumban......................................................................................41

További formázások..................................................................................................46

Szakaszok és hasábok...........................................................................................46Oldalszámozás, fejléc, lábléc................................................................................48Élőfej és élőláb......................................................................................................49Stílusok és sablonok..............................................................................................51Tartalomjegyzék....................................................................................................54A körlevél..............................................................................................................56

Billentyűparancsok........................................................................................................60

2

További formázások

(a) Bevezetés a szövegszerkesztésbe

A számítástechnika széleskörű elterjedésével a mindennapjaink fogalmai közé beépült a

szövegszerkesztés fogalma is. Pár évtizede még csak kézzel írott, írógéppel készített,

valamilyen formában sokszorosított vagy nyomdai úton készült szöveggel találkozhattunk.

Az irodai munkában írógép vált meghatározóvá. Nagy előnye volt, hogy indigóval 3 - 4

példányt is el lehetett készíteni egyszerre. A nagyobb terjedelmű szövegeket nyomdai úton

állították elő.

Milyen főbb jellemzői vannak az előbb említett módon keletkezett írásoknak?

A kézírás sokszor nehezen olvasható. Hajlamosak vagyunk az írásunkat elnagyolni és

keveset adunk az írás szépségére. Ha valamit ki szeretnénk emelni csak az aláhúzás áll

rendelkezésünkre.

Az írógéppel írt szöveg esetén már jóval több lehetőségünk van a szép munka elkészítésére,

bár a javítás már bonyolult lehet. Néhány elírást, hibás betűt a különböző javítókkal

könnyedén lehet korrigálni, de a javítás többnyire meglátszik. Ennél nagyobb mértékű

beavatkozás már csak a szöveg újraírásával oldható meg.

Az is gondot szokott jelenteni, ha a szöveg a magyar ABC-n kívüli jeleket is tartalmaz.

Ilyenek a matematikai, fizikai és kémiai képletek indexbetűi és hatványkitevői, de ide

sorolhatjuk a görög ABC betűit is.

Hasonló helyzetben vagyunk, ha több ismerősünknek kell hasonló tartalmú szöveget

elkészíteni. Ilyenkor sokszor kell majdnem ugyan azt a szöveget egymás után legépelni,

amelyekben néha csak pár szó az eltérés. Sajnos sokszor a helyesírás is gondot okoz. Nincs

kellemetlenebb, mint amikor egy levél vagy írás tele van helyesírási hibával.

Al ap foga lmak

Egy szöveget úgy is létrehozhatunk, hogy fejben végig gondoljuk mit is akarunk kifejezni,

majd valamilyen módon papírra írjuk. Ez az egyik formája a szövegszerkesztésnek.

Mégpedig azért, mert amikor a szöveget kigondoljuk mellé rendeljük a formát is – azaz

rögtön egy formázott szöveget készítünk el. Előfordul, hogy egy régebbi szöveget akarunk

átfogalmazni, megváltoztatni, kibővíteni, vagy más módon átalakítani. Ez a másik formája

a szövegszerkesztésnek. Összefoglalva: A szövegszerkesztés egy új szöveg formázott

kialakítása vagy meglévő szöveg bővítése, átalakítása.

3


Amint a beszédnek úgy a szövegnek is vannak kisebb–nagyobb elemei.

A szöveg legkisebb egysége a karakter. Ez nem azonos a betűvel, jóval több annál. A

számítástechnikai ismereteket felhasználva megfogalmazhatjuk, hogy karakter alatt értjük

az ASCII kódtáblázat azon elemeit, amelyeknek van nyomtatási képük: betűk, számok,

írásjelek és még sok egyéb jel vagy jelzés. Bizonyos mértékig ide sorolható a szóköz is bár

nincs látható jele.

Például: a,b,c 1,4,7,=,%,!,§,{,}, ß

A következő nagyobb egység a szó. Ez is eltér a nyelvtani szó fogalmától, mert itt minden

olyan karaktersorozatot ide sorolunk, amelyet két szóköz határol. Ez a helyesírás ellenőrzés

szempontjából is lényeges lehet

A következő szint a bekezdés, ami szorosan összetartozó gondolatsor. A szövegszerkesztés

menete eltér a gépírástól. Ott ugyanis a sorok végén az új sor kezdéséhez a soremelő kart

minden esetben el kell mozdítani és a kocsit a sor elejére állítani. A szövegszerkesztők

jelentős részénél a sort csak a bekezdés végén kell lezárni, addig folyamatosan kell gépelni

a mondatokat. Egy gondolat, egy egység. Ezt az egységet bekezdésnek nevezzük és Enter

billentyűvel zárjuk. A bekezdés karakterek, szavak, mondatok olyan sorozata, amelyet két

bekezdésvége jel határol. A bekezdésnek a szöveg tagolásában van nagy szerepe. Munkánk

elkészítésénél az alábbiakra fokozottan ügyeljünk:

a szép, esztétikus megjelenés,

tartalom és forma összhangja,

áttekinthető forma,

kellő mértékű tagolás,

alkalmasan megválasztott kiemelések.

A szöveg következő egysége a szakasz, amelyen a dokumentum egy formailag

összetartozó részét értjük Egy szakaszon belül több bekezdés is lehet. Akkor érdemes új

szakaszt létrehozni, ha például az oldal sorszámozását, a hasábok számát vagy az élőfej és

az élőláb beállítását kívánjuk módosítani. Amíg nem szúrunk be szakasztörést, a Word az

egész dokumentumot egyetlen szakaszként kezeli.

A szöveg legnagyobb egysége maga a dokumentum, amely a mi szempontunkból

azonosnak tekinthető a fájllal. A valóságban azonban ettől eltér, mert a fájl tartalmazza az

összes beállításra vonatkozó információt is.

A szövegszerkesztéshez tárgyi feltételek is szükségesek. Azt a szoftvert, amely lehetővé

teszi a szövegszerkesztés végrehajtását szövegszerkesztőnek nevezzük.

4


A számítástechnika története során igen sok szövegszerkesztővel találkozhattunk. Már elég

régóta az operációs rendszerek is tartalmaznak szövegszerkesztőt. Ilyenek a DOS EDITOR,

WINDOWS WRITE, WINDOWS WORDPAD. Az 1980-as évek második felében önálló

szövegszerkesztő szoftverek is léteztek. Ilyenek például: Norton Editor, WORDSTAR,

Írnok, Ékszer stb.

A szövegszerkesztők típusai is különbözők lehetnek:

Karakteres (text editor)

Csak a szöveg bevitelére, szerkesztésére használható. Minimális formázási

lehetőségeket tartalmaznak. Főleg programok írására és olyan szövegek

szerkesztésére használják, amelyek formája nem lényeges. Előnyük, hogy gyorsak

könnyen kezelhetők. Ilyen például a PE2, Edit (DOS szerkesztő), Windows alatt a

Jegyzettömb.

Grafikus szövegszerkesztők (dokumentum)

Igényes dokumentumok, levelek készítésére alkalmas programok, melyek

segítségével formázhatjuk a szöveget, képeket, képleteket, grafikonokat, ábrákat

helyezhetünk el benne. WYSIWIG (a képernyőn megjelenő forma a nyomtatás

során előálló képet adja) lehetőségekkel rendelkeznek. Példa a grafikus

szerkesztőre: Microsoft Word

Kiadványszerkesztők

Kifejezetten nyomdai előkészítést, nagy dokumentumok elkészítését támogató

programok Például a Ventura, az AmiPro, MS Publisher ilyen kiadványszerkesztő

programok.

Ellenőrző kérdések:

Milyen tevékenység a szövegszerkesztés?

Mit nevezünk karakternek?

Mit nevezünk bekezdésnek?

Egy szakaszon belül lehet-e több bekezdés?

Hogyan magyaráznád el mi a dokumentum.

A szövegszerkesztők milyen típusait ismered?

5


I s mer ke dé s a s zövegs ze rk es z tőve l

A szövegszerkesztők között sok eltérést és sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A

hasonlóság abból áll, hogy mindegyik biztosítja a legelemibb szerkesztési funkciókat. A

legszembetűnőbb eltérést a bejelentkezésben, a menüpontok elhelyezkedésében, számában

és a szolgáltatások mennyiségében és minőségében figyelhetjük meg. S vannak olyan

funkciók, amelyek a szoftveren kívül a számítógépünk hardver kiépítésétől is függ. A

szövegszerkesztők egy része egyszerre csak egy állomány használatát teszi lehetővé. Az

általunk használt szoftver több megnyitott állomány kezelését is megengedi.

A további munkához meg kell ismerkednünk azzal a szövegszerkesztővel, amely

segítségünkre lesz a szövegszerkesztés elsajátításában. Jelen esetben ez az OFFICE 2000

programcsomag egyik tagja, a Word 2000, valamint az a néhány újdonság, ami a WORD

2002-ben található, melyet a dokumentáció elkészítésére használtam. A szoftver elindítása

teljesen azonos más WINDOWS alkalmazás indításával. Nyissuk fel a Start menüt

Ctrl+Esc billentyűkombinációval, itt vagy a felfele mutató kurzormozgató billentyű

segítségével lépkedjünk el a Programok menüpontig, vagy a „p” betű segítségével egyből

ráugorhatunk erre a menüpontra, és ezen belül a felfele illetve lefele mutató kurzormozgató

billentyűvel addig mozogjunk még azt nem haljuk, hogy Microsoft Word, ekkor az Enter

billentyű lenyomásával érvényesítsük azt.

Az indítás után a WINDOWS-ra jellemző ablakos kép tárul elénk:

6

MENÜSOR(amely minden funkciót tartalmaz)ESZKÖZTÁR(képi nyomógombokkal)FORMÁTUMSOR(külalak meghatározása)VONALZÓKMUNKATERÜLET(szöveg; kép; grafika helye)GÖRGETŐSÁVOK(az oldal mozgatására)


MEGNYITÁS ÉS MENTÉS

Ismerkedünk meg azzal, milyen módon tudunk új dokumentumot létrehozni, és mi a

teendő, ha már létező állományt szeretnénk átdolgozni.

Elsőnek az új dokumentum létrehozásának lépéseit tárgyaljuk.

Mint azt már kipróbáltuk, a szoftver elindításakor egy üres munkaterület jelenik meg,

amelyen azonnal megkezdhetjük a munkát. Ha már dolgozunk egy állománnyal, de egy

másikat is szeretnénk létrehozni, akkor a Fájl menü Új dokumentum pontot választjuk.

Ezt többféleképpen is megtehetjük

Menüből

Alt+F billentyűkombinációval legördül a Fájl menü, és azon belül vagy

kurzormozgató segítségével, vagy az „u” betű leütésével választhatjuk ki az Új

dokumentum parancsot.

A megjelenő ablakon az üres dokumentumon kívül nagyon sok előre elkészített

formát használhatunk, de létrehozhatunk új sablont is. Közlekedjünk a tabulátorral

bátran, és ismerkedjünk meg az ablak tartalmával. Amikor körbeértünk az ablakon

és újra az Általános fülön állunk, továbbléphetünk a következő fülre a jobb-, illetve

baloldali kurzorbillentyűk segítségével, vagy a Ctrl+Tab billentyűk segítségével. Itt

ismét tabulátorral bejárhatjuk ablakunk tartalmát. A felfedezés után válasszuk ki az

Általános fülön az Új dokumentum parancsot a szóköz billentyű segítségével, majd

érvényesítsük azt Enter billentyű megnyomásával.

Forróbillentyű segítségével

Ctrl+N

Ikonnal

Vagy a tálcán egyet kattintva az egér bal gombjával a Word szimbólumon, vagy

pedig az asztalon kettőt kattintva a Word ikonon

Ebben az esetben megkérdezés nélkül nyit egy új dokumentumot a program.

Ha meglévő állománnyal szeretnénk dolgozni, akkor azt meg kell nyitni a további

felhasználáshoz.

Menüből

Legördítjük a Fájl menüt és vagy az „n” billentyű megnyomásával választjuk ki a

Megnyitás menüpontot, vagy a kurzormozgatókkal gyalogolunk addig a pontig.

7


Forróbillentyűvel

Ctrl+O

A WORD-re jellemző fájlmegnyitó ablakot látjuk. Itt kiválaszthatjuk a kívánt

dokumentumot, és Enter segítségével megnyithatjuk az állományt.

Ikonnal

Szokásos eszköztárból kiválasztjuk a Megnyitás ikont és egyet kattintunk az

egér bal gombjával.

Az elkészített munkánkat célszerű későbbi felhasználás céljából tárolni. Ezt a Mentés vagy

a Mentés másként menüpontok kiválasztásával érhetjük el. Mindkét pontot a Fájl

menüben találjuk.

Menüből

Legördítjük a Fájl menüt és vagy az „m” billentyű megnyomásával választjuk ki a

Mentés menüpontot, vagy addig mozgunk a kurzormozgatókkal, míg nem haljuk a

Mentés menüpontot. A Mentés másként menü forróbillentyűje az „s”.

Forróbillentyűvel

Ctrl+S

Hatása a Mentés menüpontnak felel meg.

Ikon segítségével

Az eszköztáron található Mentés ikont kiválasztva .

Eredménye szintén a Mentés menüpontnak felel meg.

Az új dokumentum első mentésekor feltétlenül meg kell adni a nevet és a helyet, ahová

menteni szeretnénk. Név kiválasztásánál a következő szempontokat célszerű betartani:

A név utaljon a tartalomra. Semmitmondó név pár hét vagy hónap múlva a feledés

homályába vész. A név egy állományt fog takarni, így be kell tartanunk az operációs

rendszer ide vonatkozó előírásait.

Ha megnyitott állomány esetén adjuk ki a mentés parancsot, akkor kérdezés nélkül felülírja

az állományt.

A Mentés másként lehetővé teszi az új néven történő mentést. Ekkor a régi állomány is

megmarad eredeti formájában.

A megnyitott állományok bezárására akkor van szükség, ha:

a megnyitott állományok zavarják a munkánkat,

a megnyitott állományokra nincs tovább szükség,

a szövegszerkesztővel a munkát szeretnénk befejezni

8


A BEZÁRÁS MÓDJAI:

A Fájl menü Bezárás pontjára kattintva az aktív ablakot zárhatjuk be (amelyiket

látjuk).

Ezt megtehetjük az

Alt+F billentük segítségével legördítjük a Fálj menüt, majd a „z” beüt válasszuk

a parancs végrehajtásához, vagy a kurzormozgatókkal lépkedjünk, míg azt nem

haljuk, hogy Bezárás.

az ablak méretváltoztató ikonok közül a bezáró ikonra kattintva

a programból történő kilépéssel, Fájl menü Kilép

Alt+F billentük segítségével legördítjük a Fálj menüt, majd a „k” beüt válasszuk

a parancs végrehajtásához, vagy a kurzormozgatókkal lépkedjünk, míg azt nem

haljuk, hogy Kilépés.

a program bezárása a bezáró ikonra kattintva

Alt+F4 billentyűkombinációval.

A MUNKÁT ELŐKÉSZÍTŐ MŰVELETEK: OLDALBEÁLLÍTÁS, NÉZET

Mielőtt a munkához nekilátnánk szükséges néhány beállítást elvégezni. Ezek csak ajánlott

beállítások, nem kötelezőek, hiszen minden állomány megnyitáskor a szövegszerkesztőnk

egy alapbeállítást ajánl fel. Ezt elfogadva máris hozzáláthatunk a munkához. Az egyik

legfontosabb az oldalbeállítás. Az írást nem a lap bal felső sarkában szoktuk kezdeni és a

jobb alsó sarokban befejezni. A lapszéleitől beljebb kezdjük, és előbb fejezzük be a

munkánkat. A lapszéltől mért távolságot nevezzük margónak. A négy margó értékét

külön-külön állíthatjuk be. Általában a 2-3 cm érték a megfelelő.

Ha a lapokat beköttetjük, akkor a kötésmódtól függően a kötés felől nagyobb margót kell

hagynunk. Ezt a Kötésbeni értékének megadásával vehetjük figyelembe. Ha a lap mindkét

oldalára nyomtatunk, akkor a Margók tükrözése kijelölő négyzetet kapcsoljuk be!

A Papírméret fület kiválasztva a papírméretet és a tájolást állíthatjuk be.

9


Oldalbeállítás során az egyes oldalak fizikai jellemzőit, valamint az oldalakra jellemző

adatok megjelenítési helyeit, formáját állíthatjuk be.

A fizikai jellemzők:

A papír mérete, mely lehet szabványos, pl. A4, A3 illetve nem szabványos (ilyenkor

meg kell adni a megfelelő méreteket).

Írásirány

Álló: amikor a lap szélessége határozza meg a sor szélességét

Fekvő: amikor a lap magassága határozza meg a sor szélességét

Papírforrás: Az oldalak olyan nyomtatási lehetőségeit állítja be, mint például a

papíradagoló típusa és a kézi adagolás.

Első oldal: Válasszuk ki azt az adagolót, amelyikből minden szakasz első

oldalához akarunk papírt húzni.

Többi oldal: Válasszuk ki azt az adagolót, amelyikből minden szakasz további

oldalait akarjuk húzni.

Logikai jellemzők:

Margók segítségével vezérelhetjük, hogy a lapon a bal illetve a jobb szél között,

valamint a teteje és az alja között mely területen helyezkedjen el a nyomtatandó

szöveg. Az élőfej és élőláb az alsó és felső margón helyezkedik el

alapértelmezésben. Ha máshová szeretnénk elhelyezni, akkor megadhatjuk ezek

helyét. Eltérő páros és páratlan oldali élőfejet és élőlábat is készíthetünk, ha

bejelöljük az Oldalbeállításnál az Elrendezés fülénél a Páros és páratlan

eltérő-t.

F üggőleges igazítás: Itt kiválaszthatjuk a felső és alsó margók közötti függőleges

szövegigazítás módját. A Kiegyenlített beállítás csak teljes oldalakra van hatással; a

nem teljes oldalakat a Word a felső margóhoz igazítja.

H atókör: A dokumentum azon részéét értjük, amelyre a beállítások vonatkoznak

Aktuális szakasz: A beállításokat csak a kurzort tartalmazó szakaszra

alkalmazza.

Az aktuális ponttól: A beállításokat csak a kurzortól a dokumentum végéig

alkalmazza.

Teljes dokumentum: A dokumentum minden szakaszára alkalmazza a

beállításokat.

10


Alapértelmezés: Az Oldalbeállítás párbeszédpanel aktuális beállításait

alapértelmezésként állítja be az aktív dokumentumban és minden új, az aktuális

sablonon alapuló dokumentumban.

Oldaljellemzők beállítása

Adjuk ki a Fájl | Oldalbeállítás parancsot

Alt+F segítségével legördül a Fájl menü, majd válasszuk az „o” billentyűt, vagy a

kurzormozgatókkal menjünk az Oldalbeállítások pontig. A fülek közt a Ctrl+Tab

billentyűkkel válthatunk, az ablakot Tabulátorral tudjuk körbejárni. A legördülő

menükből a választást a kurzormozgatók segítik.

Minta: Az oldalbeállítás párbeszédablakon végzett beállításokat mutatja, még mielőtt azt a

dokumentumra alkalmaznánk.

11


NÉZET

A sok beállítás közül az egyik legfontosabb a megfelelő nézet beállítása, mert a

dokumentumnak nem csak információt kell átadnia, hanem az átadás formája is

meghatározza annak hatékonyságát. A kívánt eredményt csak akkor garantálhatjuk, ha a

monitoron azt látjuk, ami majd a nyomtatásban megjelenik. A Nézet menüt az ALT+N

billentyűkkel tudjuk aktiválni.

A Nézet menüpontból a következőket választhatjuk:

Normál nézet: A dokumentumot leegyszerűsítve mutatja. Ez a legjobb általános célú

nézet a szerkesztésre.

Szerkezet nézet (dokumentumtérkép): A dokumentumot összecsukhatjuk. Ez a nézet

megkönnyíti a szöveg gördítését vagy mozgatását nagy távolságra.

N yomtatott forma nézet: Ez a nézet fontos egy dokumentum végső megjelenítésének

ellenőrzéséhez, de lassítja a szerkesztést és a gördítést.

Fődokumentum nézet (vázlat): Ha egy dokumentumot szeretnénk felosztani néhány

különálló fájlra, akkor használjuk ezt a nézetet.

T eljes képernyő: A képernyő területének maximálására szolgál. Csak a dokumentum

látható.

E szköztárak a dokumentum készítését segítő eszközsorok be-, kikapcsolását teszi

lehetővé. Figyeljünk arra, hogy csak azokat kapcsoljuk be, amelyekre gyakran

szükségünk van, mert a feleslegesen sok eszköztár jelentősen csökkenti a

felhasználható munkaterületet és ezzel a munkánk átláthatóságát!

Vonalzó az oldalkép beállításban hatásos. Bekapcsolásakor a dokumentum bal és

felső részén cm beosztású sáv jelenik meg, amely az elhelyezést nagyban segíti és

az egyes beállítások segítségével gyorsan elvégezhetők.

Nagyítás: lehetővé teszi, hogy a legkellemesebb méretben lássuk a dokumentumot.


Ismertesse a fájlmentés lehetőségeit!

Mi a különbség a Mentés és a Mentés másként között?

Hogyan tudunk megnyitni egy állományt a Wordben?

Soroljuk fel az Oldalbeállítás során az egyes oldalak fizikai jellemzőit!

12


NYOMTATÁS

A szöveg, kép, táblázat stb. papíron történő megjelenítésére a nyomtató szolgál.

A nyomtatási kép

A nyomtatás előtt megismerkedünk egy igen hasznos szolgáltatással, amelyet általában a

fejlett szövegszerkesztők biztosítanak. Ez a nyomtatás előtti megtekintés lehetősége. A

monitoron a szövegünknek egyidejűleg csak egy része látható és ez megnehezíti a

legoptimálisabb elrendezés kiválasztását. A WORD lehetővé teszi a megtekintést - ha van

gépünkhöz nyomtató telepítve - a Nyomtatási kép segítségével, amelyet a Fájl menüben

találunk, amit elérhetünk az

Alt+F és a „p” billentyűvel,

vagy a Fájl menü legördítése után a kurzormozgatók léptetésével

de az eszközsor Nyomtatási kép ikonjára kattintva is megjelenik.

Ha a dokumentumunk több oldalból áll, akkor választhatunk az egy oldalas megjelenítés és

a több oldalas megjelenítés között. Az elsőnél az oldalon belüli elhelyezkedés figyelhető

meg jobban, a több oldalas beállítás esetén a dokumentumnak az oldalak közötti

megoszlását láthatjuk jobban. A monitor méretéből adódóan, minél több oldalt választunk

ki, annál kisebbek lesznek az egy-egy oldalt mutató képek.

A Bezárás gombbal visszatérünk a szerkesztés állapotába. Alt+B és „b” a

billentyűparancsa.

13


A dokumentum nyomtatása

Most csak azokkal a beállításokkal foglalkozunk, amelyek szükségesek a legegyszerűbb

munkák kinyomtatásához.

A nyomtatás kezdeményezhető:

Nyomtatás ikon segítségével

Ekkor a teljes dokumentum nyomtatásra kerül, nincs beállítási lehetőségünk.

F ájl menü Nyomtatás párbeszédablakban, itt ellenőrizhetjük nyomtatás előtt a

beállításokat, és szükség esetén módosíthatjuk azokat.

Megnyitható közvetlen a Ctrl+P forróbillentyűk segítségével

Alt+F Fájl menü legördítésekor az „a” billentyű lenyomásával

Alt+F Fájl menü legördítésekor a kurzormozgatók léptetésével, míg el nem

jutunk a Nyomtatás parancsig.

Tabulátor segítségével körbejárhatjuk az ablak részeit, visszafelé lépkedésre használjuk a

Shift+Tab billentyűket. Az aláhúzott betűk az egyes lehetőségek gyorsabb elérésére

szolgálnak, illetve a rádiógombok aktiválására (de ezt megtehetjük a szóköz billentyű

segítségével is), vagy a listák legörgetésére. Listát görgethetünk még a szóköz billentyűvel.

A legördült listából a kurzormozgatók segítségével választhatjuk ki, majd Enter

segítségével aktiválhatjuk a nekünk megfelelő pontot.

A Név mezőben a lista lenyitásával nyomtatót választhatunk (ha több van telepítve), illetve

a nyomtatóra jellemző beállításokat tehetjük meg a Tulajdonságokra kattintva. Ezt ritkán

kell megváltoztatni.

Jelentősebb a Nyomtatási tartomány kiválasztása. A három kiválasztó gomb szerepére jól

utal a neve is. A Minden oldal a dokumentum egészét, az Aktuális oldal az aktív kurzor

helyének megfelelő oldalt, az Oldalak pedig a beírt oldalt vagy oldalakat esetleg

14


oldaltartományt jelöli. Ha van a megadott oldalon kijelölt szöveg, akkor kérhetjük csak

annak a nyomtatását.

A Példányszám mezőben a nyomtatásra kijelölt szöveg példányszámát írhatjuk be. A

Leválogatásnak csak több példány nyomtatásánál van jelentősége, azt dönthetjük el, hogy

teljes sorozatonként történjen a nyomtatás, vagy minden lapból nyomtassa ki a beállított

mennyiséget, s csak utána kezdje a következő lapot.

A Nyomtatás lista ablakot lenyitva kérhetjük a páros oldalak vagy a páratlan oldalak

nyomtatását.


Melyik menüben találjuk a nyomtatás menüpontot?

Melyik billentyűkombináció segítségével lehet a teljes dokumentumot kinyomtatni?

Hol határozhatjuk meg, hogy csak az aktuális oldal, vagy bizonyos oldalak kerüljenek

nyomtatásra?

15


Kez de t i l é pé sek

Az elkészült vagy meglévő szövegben gyakran találunk hibát, elégedetlenek vagyunk a

fogalmazással. Nézzük, mit tehetünk ekkor?

MOZGÁS A SZÖVEGBEN

A dokumentumban végzett műveletek vizsgálata előtt meg kell ismerkednünk a

szövegkurzor és az egérkurzor fogalmával. A szövegkurzor alatt azt a függőlegesen villogó

vonalat értjük, mely a begépelendő szöveg helyét mutatja. Egérkurzor alatt az egér

mutatójelét értjük. Új dokumentum kezdetekor a szövegkurzor a dokumentum elején áll. A

szövegkurzor helyzetét megváltoztathatjuk

Billentyűzetről

Egérrel.

Szövegkurzor mozgatása billentyűzet segítségével:

Billentyű Mozgás

Balra mutató kurzor billentyű A szövegkurzor egy karaktert balra lép

Jobbra mutató kurzor billentyű Egy karaktert jobbra lép

Felfelé mutató kurzor billentyű Egy sorral feljebb lép

Lefelé mutató kurzor billentyű Egy sorral lejjebb lép

Ctrl+Balra mutató kurzor billentyű Egy szóval balra lép

Ctrl+Jobbra mutató kurzor billentyű Egy szóval jobbra lép

End Kurzor a sorában a sor végére lép

Home Kurzor a sorában a sor elejére lép

Ctrl+Felfelé mutató kurzor billentyű Az aktuális bekezdés elejére lép

Ctrl+Felfelé mutató kurzor billentyű duplán Az előző bekezdés elejére lép

Ctrl+Lefelé mutató kurzor billentyű A következő bekezdés elejére lép

PageUp Egy képernyőnyit visszalép

PageDown A képernyő tetejére lép

Ctrl+PageUp A képernyő tetejére lép

Ctrl+PageDown A képernyő aljára lép

Alt+Ctrl+PageUp Az előző lap tetejére

Alt+Ctrl+PageDown A következő lap tetejére

Ctrl+Home A dokumentum elejére

Ctrl+End A dokumentum végére

16


A szövegkurzor mozgatása egérrel:

Mozgassuk az egérkurzort a képernyő megfelelő helyére, majd kattintsunk az egérgombra.

(Ez jobbkezes egér esetén a baloldali egérgombot, balkezes egér esetén a jobboldali

egérgombot jelenti.) Egy dokumentum mérete nagyobb lehet, mint egy képernyőnyi terület.

Ebben az esetben használjuk a görgetősávokat, melyek a dokumentumablak jobb oldalán,

illetve alján helyezkednek el.

DOKUMENTUMRÉSZEK KIJELÖLÉSE

Bizonyos szerkesztési műveletek csak kijelölt szövegrészekkel végezhetők el. A kijelölt

tartomány fekete (inverz) hátterűvé válik. Egy dokumentumban csak egy kijelölt tartomány

lehet. A kijelölést elvégezhetjük billentyűzetről vagy egér segítségével.

Tartomány kijelölése billentyűzetről:

Álljunk rá a szövegkurzorral a kijelölendő tartomány elejére vagy végére! Az alábbi

billentyűkombinációkkal a következő műveleteket hajthatjuk végre:

Billentyű Művelet

Shift+Jobbra mutató kurzor billentyű Egy karakterrel jobbra kiterjeszti a kijelölést

Shift+Balra mutató kurzor billentyű Egy karakterrel Balra kiterjeszti a kijelölést

Ctrl+Shift+Jobbra mutató kurzor billentyű A szó végéig terjeszti ki

Ctrl+Shift+Balra mutató kurzor billentyű A szó elejéig terjeszti ki

Shift+End A sor végéig terjeszti ki

Shift+Home A sor elejéig terjeszti ki

Shift+Lefelé mutató kurzor billentyű Egy sorral lefelé terjeszti ki

Shift+Felfelé mutató kurzor billentyű Egy sorral felfelé terjeszti ki

Ctrl+Shift+Lefelé mutató kurzor billentyű A bekezdés végéig terjeszti ki

Ctrl+Shift+Felfelé mutató kurzor billentyű A bekezdés elejéig terjeszti ki

Shift+PageDown Egy képernyőnyit lefelé terjeszti ki

Shift+PageUp Egy képernyőnyit felfelé terjeszti ki

Ctrl+Shift+End A dokumentum végéig terjeszti ki

Ctrl+Shift+Home A dokumentum elejéig terjeszti ki

Ctrl+Shift+O A teljes dokumentumot kijelöli

F8+nyilbillentyűk A dokumentum egy meghatározott pontjáig

terjeszti ki

17


Tartomány kijelölése egérrel

Álljunk rá a szövegkurzorral a kijelölendő tartomány elejére vagy végére! Az alábbi

táblázat a kijelölés egérműveleteit tartalmazza:

Egérművelet Művelet

Egérkurzor húzása szövegben Egy szövegcsoport kijelölése

Duplakattintás egy szón Szó kijelölése

Kattintás ábrán Ábra kijelölése

Sor bal szélén kattintás Sor kijelölése

Sor bal szélén az egér húzása Sorok kijelölése

Ctrl+kattintás mondaton belül Mondat kijelölése

Háromszor kattintás bekezdésen belül Bekezdés kijelölése

Háromszor kattintás a bal szélen Teljes dokumentum kijelölése

Alt lenyomva+egérgomb lenyomva+húzás Függőleges blokk kijelölése

A kijelölés megszüntetése

Kattintsunk az egérgombbal, vagy nyomjuk meg valamelyik kurzorbillentyűt!

18


HOGYAN JAVÍTHATJUK A HIBÁKAT?

Ha egy-egy karaktert kell javítani vagy rövid karaktersorozatot, akkor a hibásan leírt

karaktert kitöröljük, és helyére beírjuk a jót. A törlést a fenti esetben kétféle módon

végezhetjük el:

a hibás karakter elé állunk és a Delete billentyű lenyomásával kitöröljük,

a rosszul gépelt karakter mögé megyünk és a Back Space billentyűt nyomjuk le.

Hosszabb szövegrész törlésénél az előbbi módszer lassú. Ilyenkor a törlendő részt célszerű

kijelölni, majd a Delete vagy Back Space billentyű lenyomására a törlés megtörténik. A

kijelölt szöveg inverzzé válik (a háttér színe felveszi a szöveg színét, a szöveg pedig a

háttérét).

Vigyázat! Ha van kijelölt szöveg, és véletlenül lenyomunk egy billentyűt, akkor a kijelölt

szöveg törlődik és helyére a lenyomott billentyűnek megfelelő karakter kerül. Ilyen esetben

és más nem kívánt műveletek többségénél alkalmazható a visszavonás:

a Szerkesztés menü Visszavonás

a Visszavonás ikon

a Ctrl+Z billentyűkombináció

vagy az Alt+Z billentyűparancs legördíti a Szerkesztés menüt, és vagy az „a” betű

lenyomásával, vagy a nyíl billentyűkkel kiválaszthatjuk a Visszavonás műveletet.

Maga a visszavonás is visszavonható. Erre akkor lehet szükség, ha a visszavont parancsra

mégis szükség van. Kiválaszthatjuk:

a Szerkesztés menü Ismét

a Mégis ikon

a Ctrl+Y billentyűkombináció

vagy az Alt+Z billentyűparancs legördíti a Szerkesztés menüt, és vagy az „i” betű

lenyomásával, vagy a nyíl billentyűkkel kiválaszthatjuk az Ismét: Beírás műveletet

A hibás szöveget át is írhatjuk. Jelöljük ki a szöveget és gépeljük be utána a helyes

szöveget. Szöveg átírását úgy is végezhetjük, hogy a szövegkurzort a hibás szöveg elé

helyezzük, majd az Insert billentyűt megnyomjuk, ekkor az állapotsorban az ÁTÍR felirat

aktivá válik. Gépeljük be a helyes szöveget. Ekkor minden billentyű lenyomásakor a kurzor

előtti betű felülíródik az új karakterrel. A végén ne felejtsük el benyomni ismét az Insert

billentyűt, vagy az ÁTÍR feliratra duplán kattintani.

19


Olyan esetben, ha betűket sorozatban felcserélnek, akkor jól használható a Szerkesztés

menüpont Csere alpontja (CTRL+H). Csak meg kell adnunk, hogy mit akarunk lecserélni,

mire, és a csere könnyedén megvalósul. A Következő nyomógombra kattintva a kijelölés a

talált karakterre ugrik és a Csere gomb hatására megtörténik a csere, újra a Következő

gombot választva a kijelölés tovább lép. Ez a módszer lassú, de minden cserét

ellenőrizhetünk. Választhatjuk a Mindet gombot is, ebben az esetben kérdezés nélkül

végrehajtja a cserét.

Tudod-e?

egy szövegkurzor ott aktív, ahol egy betű méretű függőleges vonal villog,

bármilyen változtatást csak az aktív kurzor helyen végezhetünk,

a nyíl és a Home billentyűk hatására megváltozik az aktív kurzor helye

nem változik meg az aktív hely, ha az egérrel mozgunk, de nem kattintunk a bal

gombbal,

a monitorhoz képest akkor sem változik meg az aktív hely, ha a Page Up vagy Page

Down billentyűket használjuk.


Hogyan tudunk billentyű-kombináció segítségével a dokumentum elejére, illetve a végére

ugrani?

Hogyan lehet képernyőt oldalanként lapozni?

Hogyan lehet egy szót, egy mondatot, egy sort, egy bekezdést vagy a teljes dokumentumot

kijelölni?

20


MOZGATÁS, MÁSOLÁS

Mit tehetünk, olyan esetben, ha az elkészített szövegünk egy nagyobb része nem jó helyen

van?

A szövegszerkesztők segítenek a probléma megoldásán. A megoldás abban rejlik, hogy a

kijelölt szöveget nem csak törölni lehet, hanem mozgatni is. Ez a művelet a Mozgatás. A

mozgatásnak két része van, a kivágás és beillesztés.

A kivágás során a szöveg egy részét a helyéről kiemeljük. Ehhez először ki kell jelölnünk

az áthelyezendő szövegrészt. A kivágás műveletét négy módon végezhetjük el.

Alt+Z Szerkesztés menü majd a „k” billentyű a Kivágás pontja

munkaterületen jobb egérgombbal vagy a Shift+F10 billentyűkkel előhívott helyi

menü Kivágás pontja

az eszköztár Kivágás ikonjára kattintással

gyorsbillentyűk használatával. Ctrl+X

Mi történt az előbbi szöveggel? Nem kell megijedni, nem veszett el, bár nem látjuk, hanem

egy Vágólapnak nevezett eszközre került. Ez egy olyan segédeszköz (a memória egy

része), amely lehetővé teszi, hogy átmenetileg letegyük a dokumentum kijelölt részét.

Beillesztéskor kerül a szöveg az új helyére, de először a kurzort oda kell vinni, ahová a

szöveget helyezni szeretnénk, majd az alábbi négy mód közül valamelyikkel végrehajtjuk a

műveletet!

Szerkesztés menü Beillesztés pontját

Helyi menü Beillesztés pontját használhatjuk

Az eszköztár Beillesztés ikonjára kattinthatunk

A Ctrl+V billentyűkombinációt alkalmazhatjuk.

Néhány esetben nem emeljük ki a szöveget az eredeti helyéről, mert ott is szükség van rá.

Más helyeken – akár másik dokumentumban – kell azonos formában megjeleníteni. Ekkor

a szöveget Másoljuk. Ezt használjuk, akkor is, ha az új helyen a kijelölt szövegtől csak

kismértékben eltérő szövegre van szükségünk. Ekkor az eljárás nagymértékben hasonlít a

mozgatásnál leírtakhoz. A szöveg kijelölése után itt is többféleképpen adhatjuk ki a

másolási parancsot:

A menüpontok használatakor a Szerkesztés menü Másolás pontját válasszuk ki.

Az eszköztár Másolás ikonjára kattintunk.

A Ctrl+C billentyűkombinációt használjuk.

21


A helyi menü Másolás pontját válasszuk.

A továbbiakban itt is a mozgatásnál leírt beillesztési eljárást alkalmazzuk.

A mozgatás és a másolás művelete nagyon hasonlít egymásra. Mindkét esetben egy másolat

készül a vágólapon, de a mozgatás során az eredeti szöveg törlődik, a másoláskor nem.


Határozza meg a vágólap fogalmát!

Milyen esetekben tehetünk vágólapra egy információt?

Ismertesse a szöveg másolásának folyamatát!

Mi a különbség a mozgatás és a másolás között?

Hogyan lehet elvégezni e két műveletet?

KARAKTEREK FORMÁZÁSA

A szövegszerkesztő sikeres indítása után kezdhetjük a munkát. A munkaterületen jelenik

meg a beírt szövegünk. Itt kezdődik az első fontos eleme a szövegszerkesztésnek.

Nagybetűket a Shift és a betű együttes lenyomásával kapunk. Ha folyamatosan akarunk

nagybetűvel írni, nyomjuk le a Caps Lock billentyűt. Abban az esetben, ha elfelejtettük

volna benyomni a Caps Lock billentyűt, és nagy betűvel kellet volna írnunk, jelöljük ki a

karaktereket és nyomjuk meg a Shift+F3 billentyűket. Ennek a billentyűkombinációnak

három lehetősége van:

Az első karakter nagybetűre változik

Az összes karakter nagybetűre változik

Majd minden karakter az eredeti kisbetűkre változik

Sort váltani az ENTER billentyűvel tudunk, ha a sor közepén nyomjuk le az Enter-t, akkor

a kurzort követő rész új sorba kerül. Egyesíteni a kettétört sort a Back Space lenyomásával

lehet. Ha a sor végén már nem fér ki az éppen gépelt szó, akkor a szövegszerkesztő

automatikusan átviszi a következő sorba. Nagyon fontos, hogy az írógéptől eltérő módon, a

sor végén ne magunk kezdjünk új sort, hanem hagyjuk a szövegszerkesztőre ezt a feladatot!

Az egyik nagyon fontos elvárás a szöveg esztétikus megjelenése és olvashatósága. Ezért az

első megfontolandó: az íráshoz felhasznált betű helyes kiválasztása. Erre a Formátum

menüpont Betűtípus pontjára kattintva lesz lehetőségünk. Kiválaszthatjuk billentyűzettel

is, az Alt+T legördíti a Formátummenüt az „e” billentyűvel pedig már aktiváltuk is a

Betűtípus pontot. Ugyanezt az ablakot látjuk, ha a munkaterületen lenyomjuk a jobb

22


egérgombot vagy a Shift+F10 billentyűket és ott választjuk ki az előbbi menüpontot (helyi

menü).

Itt három – a karakterekhez tartozó – beállítást választhatunk ki az ablak felső részén lévő

fülek segítségével olymódon, hogy a kiválasztott fülre a bal egérgombbal rákattintunk,

vagy Tabulátorral körbejárhatjuk az ablakot, füleket váltani a Ctrl+Tab billentyűkkel, a

legördülő listák közül választani pedig a nyíl billentyűkkel tudunk. A jelölőnégyzeteket a

szóköz billentyű segítségével választhatjuk ki.

A betűjellemzők megfelelő beállítása a szöveg

küllemének meghatározója. A választék

nagymértékben függ a számítógépünktől, mert a

különböző szoftverek telepítésekor a választék

bővülhet, de magunk is szert tehetünk számos

forrásból újabb betűtípusokra. A szöveg kiemelésének

egyik fontos eszköze a Betűstílus (Dőlt, Félkövér,

Félkövér dőlt), a másik a Méret. Ez utóbbi

választékát a Betűtípus is befolyásolja. Általánosan

megjegyezhetjük, hogy a normálnak tekinthető

betűméret 12 pont körüli. A betű tényleges mérete függ a kiválasztott betűtípustól is.

Ezen ablaknál még két beállítást kell megemlítenünk. Az egyik az Aláhúzás típusának

beállítása, a másik a Betűszínének kiválasztása (feketétől eltérő színt csak ritkán

alkalmazunk). Ennek egyik oka, hogy a nyomtatók jelentős része csak fekete-fehér

nyomtatásra alkalmas, a másik, hogy a helytelenül megválasztott szín rontja a szöveg

áttekinthetőségét.

A Térköz és pozíció fül kiválasztásával a betűközök beállítását végezhetjük el. Elvi

lehetőségünk a ritkításra és a sűrítésre egyaránt megvan. A ritkítás – főleg címsorok

kialakításánál – figyelemfelhívó lehet. A sűrítés inkább rontja az összhatást. Az elhelyezés

beállításával a szöveget lehet az alapvonalhoz képest emelni vagy süllyeszteni. Az említett

beállítások mértékét pontokban kell megadnunk.

A harmadik fül a WORD egy új lehetősége, amely a korábbi verziókban nem szerepelt, ez

az Effektusok a szövegben. Hatása csak monitoron megjelenő szövegben tapasztalható.

23


Gépelés közben a karakter formázásokat a következő billentyűk segítségével lehet

elvégezni (a billentyűk újbóli megnyomásával kikapcsoljuk a hatásukat):

Félkövér Ctrl+F

Dőlt Ctrl+D

Aláhúzott Ctrl+A

Felső index Ctrl+Shift+G

Alsó index Ctrl+Shift+J


Mi a különbség, ha a formázó parancs kiadásakor van kijelölt szöveg, vagy ha nincs?

Milyen módszerekkel tudunk egy vagy több karaktert formázni?

Hogyan nyitná meg a Betűtípus párbeszédablakot?

Milyen betűstílusokat ismertünk meg?

Hogyan ritkíthatunk, illetve sűríthetünk egy kijelölt szöveget?

A BEKEZDÉS

Az előzőekben megfogalmazottak szerint a bekezdés a szöveg egyhangúságának

megszüntetésére, tagolására szolgáló eszköz. Nagyon fontos, hogy helyesen válasszuk ki a

bekezdések határait. Alapelvként azt mondhatjuk, hogy a szorosan összefüggő mondatok

ugyanazon bekezdésben legyenek. A bekezdés hosszúságát a tartalmi összekapcsolódás

mellett a figyelem koncentrálhatósága is befolyásolja. Olvasás közben megpróbáljuk a

figyelmünket a bekezdés végéig a szövegre irányítani,

majd két bekezdés között rövid szünetet tartunk. Ha

túl hosszú a bekezdés, a figyelmünk csökken, és a

mondanivaló szétfolyik. A gyakori tagolás pedig

nagyon szétdarabolja a szöveget, kevésbé érezzük

egybefüggőnek. Ha egy bekezdésen belül a szöveget

új sortba kell írni, akkor Shift+Enter billentyűket

alkalmazzuk! Ez a sortörés.

Nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak a

bekezdések kialakítására. Ehhez a Formátum menüt

gördítsük le az Alt+T billentyűkkel, majd a Bekezdés alpontját válasszuk ki a „z” betű

segítségével, vagy a helyi menü Bekezdés pontját válasszuk ki! Itt is két fül segít a

beállításokban.

24


Elsőként a Behúzás és térköz ablakot nézzük. Most újabb fogalmakkal találkozunk. Rögtön

az első eddig ismeretlen fogalom az Igazítás. Ehhez tudnunk kell, hogy a bekezdés állhat

egyetlen szóból vagy dátumból esetleg tetszőleges hosszúságú sorokból.

Ilyen önálló bekezdés például a cím vagy címzés. Ezek egy részét – a nagyobb hatás

érdekében – középre írjuk. Elvileg ezt úgy is megtehetnénk, hogy a sor elején addig

nyomogatjuk a szóköz billentyűt, amíg elérünk a sor közepére. Ennek a módszernek két

hátránya is van. Az egyik, hogy nehéz eltalálni pontosan a lap közepét, ezért a szövegünk

szinte biztos, hogy nem lesz középen. A másik, hogy megfosztjuk magunkat a

szövegszerkesztők nyújtotta kényelmi szolgáltatástól.

Az igazítást mindig a jobb- és a baloldali margókhoz viszonyítva kell érteni!

Ma már minden valamire való szövegszerkesztő legalább három igazítást felkínál. A

WORD-ben négyet használhatunk:

Középre igazítás:

Ez a szöveg mindig a két margó közötti rész közepén lesz.

Balra igazítás:

A balra igazított szöveg a baloldali margóhoz simul. Ekkor a szöveg jobb széle

„hullámos” lehet.

Jobbra igazítás:

Ilyenkor a begépelt szöveg a jobboldali margóhoz igazodik.

Sorkizárt:

Ezzel a beállítással tudjuk a legszebb szövegelrendezést kialakítani. Itt a sorokat

úgy tördeli a program, hogy a sorban az első szó a baloldali, az utolsó a jobboldali

margóhoz igazodjon. A soron belüli részt egyenletesen lágy szóközökkel tölti fel.

Azért nevezzük lágy szóköznek, mert a szöveg megváltoztatása esetén a

szövegszerkesztő ezek számát a szükséges mértékben megváltoztatja. Létezik

kemény szóköz is, ezeket mi gépeljük be a szöveg beírásakor, ezek számát és

elhelyezését a szoftver nem változtatja meg.

A másik új fogalom a behúzás. Ezt a bekezdés margójának is nevezik. Tulajdonképpen úgy

is viselkedik, mintha a margót állítottuk volna át, de itt csak a jobboldali és baloldali

beállításra van lehetőségünk. Az értékét az oldal beállításban szereplő margóhoz

viszonyítva kell megadni. Tehát a 0 érték az eredeti margóhoz igazítást jelenti. Értékét a

WINDOWS beállításában szereplő mértékegységnek megfelelően adhatjuk meg. Nálunk

többnyire cm-ben. Pozitív és negatív értékeket is használhatunk, pozitív érték esetén a lap

közepe felé, negatív érték esetén a lap széle felé húzzuk el a szöveget. Ha a beírt vagy

25


beállított pozitív értékek összege nagyobb a margók közötti távolságnál, a szövegszerkesztő

hibát jelez. Sajnos nem figyelmeztet a nagy negatív értékekre, ezért erre nekünk kell

odafigyelni.

A behúzás ablakban lévő Típusa megnevezés első hallásra nem sokat árul el a funkciójáról.

Ez is a kiemelés egyik eszköze, amely a bekezdés első sorának a helyzetét módosítja. Itt is

(a Nincs-en kívül) két esetet hozhatunk létre.

Az első, hogy a bekezdés első sorát beljebb kezdjük a többi sorhoz képeset. Talán ezt

használják a legtöbben. A kiválasztása a legördülő ablak Első sor-ra kattintással történik,

vagy Tabulátorral lépkedünk a Típusa pontig, és kurzormozgató segítségével választjuk azt

ki. Ennek a mértéke is beállítható.

A másik a Függő kiválasztásával érvényesíthető. Ekkor az első sor a margóhoz illetve a

baloldali behúzáshoz igazodik, a bekezdés többi része a beállított értékkel beljebb

helyezkedik el.

A két – egymást követő – bekezdés közötti távolságot a Térköz értékének begépelésével

változtathatjuk meg. Találkozhatunk olyan megoldással is, amelyben üres sorok

begépelésével (ENTER), lazítjuk a szöveget. Ennek az a hátránya, hogy csak egész sornyi

értékkel dolgozhatunk. Külön rendelkezhetünk a bekezdés előtti és a bekezdés utáni

távolságról. Itt pontokban adhatjuk meg a mértékét!

A Sorköz segítségével a bekezdésen belüli sorok közötti távolságot állíthatjuk. Az

alkalmazott betűmérethez viszonyítva négy eset közül választhatunk: szimpla, 1,5 sor,

dupla, többszörös. Vannak egyedileg beállítható értékek is, például: legalább, pontosan. Itt

az értékeket pontokban kell megadni.

26


ELVÁLASZTÁS

Nagy újítás a szövegszerkesztők fejlődése során a sorvégi elválasztás bevezetése. A

használata egyszerű, hatására a sorkizárt szöveg egyenletesebbé, szebbé válik. Ha nincs

elválasztás, akkor azokat a szavakat, amelyek már nem férnek el a margóig, teljes

terjedelmünkben átkerülnek az új sorba. Ekkor (főleg hosszú szavak esetén) a sor vége

nagyon egyenetlen vagy sok a sorban a szóköz.

A használatához elég az Eszközök menü Nyelv azon belül az Elválasztás pontját

kiválasztani. Alt+E paranccsal legördül az Eszközök menü, a Nyelv menüpont billentyűje a

„v” azon belül az Elválasztás pontot az „l” betűvel

tudjuk kiválasztani, vagy pedig a nyíl billentyűkkel

lépkedhetünk a kívánt menüpontig és Enter-rel

érvényesíthetjük azt. A megjelenő párbeszédablakban

a legkényelmesebb megoldást az Automatikus

elválasztás adja, ha a műveletet magunk akarjuk felügyelni, akkor a Kézi elválasztást

használjuk! Az elválasztási zónával azt a távolságot adhatjuk meg, amelyen belül a margó

közelében kísérelje meg az elválasztást. Azt is megadhatjuk, hogy hány egymást követő sor

végén engedélyezzük az elválasztást (nem túl szép, ha minden sor végén elválasztójel van).


Milyen igazításokat ismer fel az egyes bekezdésekben?

Jellemezze az alkalmazott behúzásokat!

Hogyan tudjuk beállítani két bekezdés távolságát?

Hogyan határozhatjuk meg a bekezdés sorai közötti távolságot?

27


TABULÁTOROK

Tabulátoroknak a munkaterület egy sorának általunk meghatározott pontjait nevezzük. Így

olyan pontokat jelölünk ki, amelyek segítenek a szövegünk megfelelő kialakításában. Egy

sorba több tabulátort is elhelyezhető.

Ha a szövegünk egy részét táblázatos formában szeretnénk megjeleníteni, de nem akarunk

táblázatot készíteni, akkor igen hasznos lehet a tabulátorok használata. Használatával

tetszetős több oszlopos formátumot alakíthatunk ki.

Tabulátort minden szövegszerkesztő tartalmaz. Különbséget a tabulátorok igazításánál

fedezhetünk fel. Az egyszerűbb szoftverek esetén csak a tabulátor pozícióhoz balról történő

szövegigazítást találjuk.

Az általunk használt szövegszerkesztőben jobbra, balra, középre igazíthatjuk a szöveget.

A tizedes törtet tartalmazó részben a tizedesvesszőt rendelhetjük egymás alá a decimális

beállítással. A tabulátor pozíció eléréséhez a Tab billentyűt

kell használnunk. Ha a billentyűt ismételten lenyomjuk,

akkor a következő pozícióra ugrik a kurzor.

A tabulátor már a szövegszerkesztés elején használható,

nem csak a beállítás után. Ekkor az Alapérték a

meghatározó.

A tabulátor pozíciók a vonalzón az egér segítségével is

beállíthatók. Ehhez a vonalzók metszéspontjainál látható

négyzetet vihetjük a felső vonalzó kiválasztott helyére.

Módosításhoz álljunk az egérkurzorral az áthelyezendő pozícióra, nyomjuk le az egér

gombját és vonszoljuk a kívánt helyre. Dokumentumterületre való húzással a tabulátort

törölhetjük.

Az egyes szimbólumok a következők:

balra igazít

középre igazít

jobbra igazít

decimális

vonal

Az egyes ikonok között kattintással válthatunk.

28


Tabulátor pozíciók beállítása parancs segítségével:

helyezzük el a szövegben a tabulátorjeleket

jelöljük ki azokat a bekezdéseket, melyeknek a tabulátorállásait be szeretnénk

állítani

adjuk ki a Formátum menüből a Tabulátorok parancsot, vagy a Formátum|Bekezdés

parancson belül nyomjuk le a Tabulátorok gombot

gépeljük be a pozíciót

állítsuk be az Igazítást és a Kitöltést (kurzormozgató billentyűk segítségével, vagy

egérkattintással)

nyomjuk be a Felvétel gombot

nyomjuk meg az Ok gombot, vagy Enter-rel fogadtassuk el a parancsot

Olyan esetben, ha két szomszédos tabulátor pozíció távol van egymástól vagy egyéb okból

vezetni akarjuk a szemünket, akkor a tabulátor pozíciók között állítsuk be a kitöltést.

Ezt láthatjuk például a tartalomjegyzékek elkészítésénél is.

Tabulátorpozíciók módosítása:

nyissuk meg a Tabulátorok ablakot és módosítsuk a szükséges adatokat

Tabulátorpozíciók törlése:

nyissuk meg a Tabulátorok ablakot, válasszuk ki a törlendő poziciót, nyomjuk le a

Törlés gombot

az összes pozíció törléséhez válasszuk a Mindent törli gombot


Milyen esetekben célszerű tabulátort használni?

Milyen tabulátor típusokat ismer, jellemezze őket!

Mit jelent a kitöltés, hol lehet megadni és mikor alkalmazzuk?

29


S zép í t s ü k a d ok u men tumot

SZEGÉLYEZÉS ÉS INICIÁLÉ

Szegélyezés

A figyelem felkeltésének igen sok lehetősége van. Ide sorolhatjuk a szövegnek a

környezetből történő kiemelését, Ezek közé soroljuk az olyan megoldásokat is, amikor a

szöveget vonallal vesszük körül.

Mint a többi módszert ezt is csak korlátozottan célszerű használni. Ugyanis, ha mindent

körül vonalazunk, akkor nem tudjuk hangsúlyozni a mondandónk lényegét.

A szövegünk egy részének vonallal történő körbefuttatását szegélyezésnek nevezzük. A

szegély mindig margótól margóig tart. Ezért, ha a szöveget beljebb szeretnénk, akkor a

bekezdésmargót állítsuk a kívánt értékre! A szöveg körbefuttatásának a kiemelés mellett

díszítési szerepe is lehet, ekkor az egész szövegre vagy az oldalra is kiterjedhet.

Ismerkedjünk meg vele!

A szegélyezés elkészítéséhez a szöveget ki kell jelölni, majd válasszuk ki a Formátum

menü Szegély és mintázat pontját.

Gördítsük le a Formátum menüt az Alt+T

billentyűk segítségével, majd nyomjuk le

az „é” betűt, vagy a kurzormozgatók

segítségével álljunk rá A Szegély és

mintázat pontra, majd kattintsunk az Enter

billentyűn. Az ablakon három fület

találunk, a Szegély az Oldalszegély és a

Mintázat fület. Választani köztük

egérkattintással, kurzormozgató billentyűkkel, Ctrl+Tab-bal vagy forró billentyűk

segítségével lehet.

Szegély választásánál „s” betű

Oldalszegély választásánál „o” betű

Mintázat választásánál „m” betű

30


Szegély fülön öt típus közül lehet az ízlésünknek és a célnak legjobban megfelelő beállítást

kiválasztani.

Ezek hatásai:

Nincs: most a szöveget nem vesszük körbe vonallal, itt a szegély nélküli háttér

beállítását tehetjük meg, mint a harmadik példában.

K örül: itt teljesen körbefuttatjuk a szöveget.

Árnyék: olyan hatást kelt, mintha a szegélyezett szöveget a bal felső sarka felől

megvilágítanánk.

Térhatás: akkor láthatunk ilyet, ha a kiemelkedő szegélyre fény esik.

E gyéni: ezt kell használnunk, ha nem akarjuk a szöveget teljesen körbevenni.

Stílus: a vonalfajták sokaságából választhatunk, az egyszerűektől az összetettekig.

Színválaszték: a szegélyezéshez használt vonal színét választhatjuk meg.

Vonalvastagság: a szegély készítéséhez használt vonal vastagságát adjuk meg, az összetett

szegélyek esetén a változás arányos lesz.

Hatókör: Itt adhatjuk meg, hogy a szegély és a mintázat a dokumentum mely részére legyen

érvényes.

A Beállítások gombra kattintva a szöveg és a szegély távolságát változtathatjuk meg.

Érdekesség, hogy aszimmetrikus elrendezést is kialakíthatunk.

Ha az Oldalszegély fülre kattintunk, akkor az előzőhöz hasonló kép tárul elénk. Az eltérés

az, hogy most a teljes oldalt futja körbe a szegélyt. A beállítási lehetőségekben a szegélyt

előre elkészített képekkel is helyettesíthetjük, s a beállításokban a szegély és a lapszél

távolságát adhatjuk meg.

A Mintázat kiválasztásánál a szöveg hátterét és annak mintázatát állíthatjuk be. Ezzel

vigyázni kell, mert a rosszul kiválasztott háttérszín olvashatatlanná teheti a szöveget.

31


INICIÁLÉ

Régi írásos dokumentumokban gyakran találkozunk olyan

esetekkel, amikor a bekezdés első betűje nagyobb és díszesebb a

többinél. Ezt nevezzük Iniciálénak. Ma is alkalmazzák olyan

esetekben, amikor egy írásnak régi keletkezésű hatást szeretnének

kölcsönözni. A kialakításához a Formátum menü Iniciálé pontját

válasszuk! Alt+T billentyűkkel a Formátum menü legördül, Az

Iniciálé választásához vagy az „i” betűt nyomjuk le, vagy a nyíl

billentyűkkel álljunk rá és válasszuk ki Enter billentyű lenyomásával.

Az ablakon az elhelyezés részben, beállíthatjuk a számunkra tetsző pozíciót.

N incs: A kijelölt bekezdésből eltávolítja az iniciálét.

Süllyesztve: A bekezdés első karakterét iniciáléként formázza, és a bal oldali

margóhoz igazítja. A bekezdés szövege körbefutja az iniciálét.

M argón: A bekezdés első karakterét iniciáléként formázza, és a bekezdés első

sorához igazítva a bal margóra helyezi.

Kiválaszthatjuk az iniciálé betűtípusát, az iniciálé méretét sorokban. Itt adhatjuk meg az

iniciálé magasságának megfelelő sorok számát. Lehetőségünk van a szövegtől való távolság

beállítására is. Itt adhatjuk meg az iniciálé és a bekezdés szövege közötti távolságot.


Sorolja fel a szegély típusait!

Melyik típust válasszuk, ha nem akarjuk a szöveget teljesen körbevenni?

Milyen jellemzőit változtathatjuk meg az alkalmazott szegélynek?

Mi az iniciálé?

Hogyan hozhatunk létre iniciálét?

Milyen paraméterei állíthatók be az iniciálénak?

32


FELSOROLÁS, SZÁMOZÁS

A felsorolás

Dokumentumainkban szereplő – bekezdésekből felépülő – listákat, felsorolásokat

sorszámozhatunk illetve felsorolásjelekkel (un. bajusszal) láthatjuk el. Kezdetben a

felsorolás jeleként csak a kötőjelet használták. Mára jelentős változást figyelhetünk meg

ezen a téren is. A felsorolás elemeinek egy-egy bekezdésnek kell lenni és mielőtt az alábbi

beállításokat elvégeznénk, a felsorolás sorait ki kell jelölni.

A szövegszerkesztők többsége a jelek sokaságát kínálja fel.

Ezt a Formátum menü Felsorolás és számozás

pontjának kiválasztásával érhetjük el. Gördítsük

le a Formátum menüt a már ismert módon

Alt+T billentyűkkel, és válasszuk ki a

Felsorolás és számozás pontot vagy az „f” betű

segítségével, vagy a kurzormozgatókkal. Itt is

használhatjuk a helyi menüt (Shift+F10), és

azon belül a Felsorolás és számozás-t, vagy az

eszköztár Felsorolás ikonját.

Az ablakon a felsorolásjelek közül kurzormozgató billentyűkkel, vagy egérgomb

kattintásával választhatunk. A különböző fülek közül tudunk választani a Ctrl+Tab

billentyűkkel, vagy kattintással a fülön.

F elsorolás (forróbillentyűje az „f”)

Számozott (forróbillentyűje a „z”)

Többszintű (forróbillentyűje az „i”)

Itt kiválaszthatjuk a használni kívánt felsorolási vagy számozási stílust. Ezután az

Alaphelyzet gombbal a kiválasztott jel lesz az alapértelmezett, s ez jelenik meg, ha az

eszköztárat használjuk.

Egyéni felsorolás vagy számozás készítéséhez kattintsunk valamelyik stílusra, majd

válasszuk ki a Testreszabás gombot.

A Testreszabást választva további beállításokat tehetünk:

megválaszthatjuk, hogy melyik betűkészletből származzon a jel,

ennek a készletnek egy elemét választhatjuk

beállíthatjuk a margó és a felsorolásjel és a szöveg viszonyát

33


Az utolsó fül:

L istastílusok (forróbillentyűje az „l”) Ez a lehetőség csak a Word 2002-ben található

meg.

Itt kiválaszthatjuk a dokumentumban használni kívánt listastílust.

A számozás

Más a helyzet, ha a felsorolás elemeit sorba rendezzük, közöttük egyfajta sorrendiség van,

egyes elemekre hivatkozni akarunk, vagy a számosságukat akarjuk kifejezni. Ekkor nem

egyszerű felsorolást használunk, hanem számozást.

A számozásban megkülönböztethetünk egyszintű számozást és többszintű számozást.

Egyszintű számozást használunk, ha a számozott elemeket nem bontjuk tovább. Ennek a

beállításával ismerkedhetünk meg, ha az előbbi elérést alkalmazzuk, de a Számozott fület

választjuk. Itt is használhatjuk az eszköztár Számozás ikonját.

Ez az ablak nagyon hasonlít a felsorolásnál látottakhoz. Ha volt korábban számozott

felsorolás, akkor itt kiválaszthatjuk, hogy a mostani az előző folytatása legyen-e vagy újra

kezdődjön a számozás. Amikor a láthatóaktól eltérő számozást szeretnénk alkalmazni,

akkor a Testreszabás gombot kell választanunk.

Ha a dokumentumunk több számozott listát tartalmaz, akkor eldönthetjük, hogy a számozás

elölről kezdődjön vagy az előző folytatása legyen.

Többszintű számozás

Vannak olyan esetek, amikor a számozott elemek további alpontokra kell bontani. Most is

segítségünkre siet a szövegszerkesztő, ha a Többszintű fület választjuk. Számos lehetőség

kínálkozik. Ez az almenü nem érhető el az eszköztárról.

A választás itt is történhet a felkínált listáról, de most is kialakíthatunk egy nekünk jobban

tetszőt, azzal az eltéréssel, hogy minden szintet egyenként módosíthatunk. Az egyes szintek

elemeit nekünk kell kijelölni. Alacsonyabb szintre a Behúzás csökkentése ikonnal, vagy

a Shif+Tab billentyűkkel, magasabb szintre Behúzás növelése ikonnal, vagy pedig a

Tab billentyűvel juthatunk.

34



Mely esetekben alkalmazzunk felsorolást?

Hogyan lehet egyszerű számozást, felsorolást kezdeményezni?

Hol lehet megadni a számok formátumát és a számozás kezdőértékét?

Többszintű számozás esetén hol tudjuk megadni az egyes szintek számformátumát,

jelöléseit és pozícióját?

TÁBLÁZATOK

A tabulátorok tárgyalásánál is említettük, hogy gyakran kell sorokból és oszlopokból álló

formátumot kialakítani. A mindennapi gyakorlatban ezt táblázatnak nevezzük. A

tabulátorok segítségével csak egyszerű táblázatok készíthetők el. Összetett esetekben az

ilyen célra készített Táblázat menüpontot használjuk, amit legördíthetünk az Alt+L

billentyűk segítségével.

A sorok és az oszlopok metszéspontjában helyezkedik el a cella. Aktív cellának azt

tekintjük, amelyikben a szövegkurzor található.

A táblázat minden cellája egy-egy bekezdésként viselkedik, ezért az eddig a bekezdésekre

megismert formázási műveleteket használhatjuk a cellákra is.

Érdekessége a szövegszerkesztőkben használható táblázatoknak, hogy egy soron belül akár

minden cellának különböző lehet a szélessége.

Ha létező adatokból szeretnénk táblázatot kialakítani, akkor az adatok kijelölése után a

Táblázat menü Konvertálás pontjából, a Szövegből táblázattá pontot válasszuk!

Az eddig ismertetett módon görgessük le a Táblázat

menüt, majd válasszuk a „k” billentyűt a Konvertálás

pont eléréséhez, vagy a kurzorbillentyűket, ezek után

az „s” betű lenyomásával már elénk is tárult a

Szövegből táblázat ablak. Az eredményes munka

érdekében a szövegszerkesztő megmutatja, hogy

milyen táblázati formát tud kialakítani a kijelölt

adatokból.

A helyesen megjelölt és alkalmazott cellahatároló egy jó táblázatot fog eredményezni,

ennek az a feltétele, hogy a kijelölt szövegben azonos jellel válasszuk el az adatokat.

Üres táblázatot a Táblázat menü Beszúrás ponton belül a Táblázat pont felhasználásával

kezdhetünk. Válasszuk ki a Táblázat menüt, majd a „b” betű lenyomása aktívvá teszi a

35


Beszúrás menüpontot, ezek után a „t” betű segítségével már dolgozhatunk is az Új táblázat

ablakban.

A megjelenő párbeszédablakban meg kell adnunk a sorok és az oszlopok számát.

Beírhatjuk az oszlopszélességet is, ha azt előre tudjuk.

Az eszköztár Táblázat beszúrása ikonjával is hasonló hatást érhetünk el, de itt nem a

billentyűzetről gépeljük be az oszlopok, sorok számát, hanem a lenyomott bal egérgomb

húzásával megfelelő számú négyzetet jelölünk ki.

A táblázat feltöltése az adatok begépelésével történhet. A sor végén most is sortörés jön

létre, ha a Shift+Enter billentyűt lenyomjuk. Enter billentyű lenyomása után cellán belül új

bekezdés kezdődik.

Mozgás táblázatban:

a cellák között a Tab billentyűvel léphetünk jobbra, a sor utolsó cellájából az alatta

lévő sor első cellájára

ballra pedig a Shift+Tab billentyűkkel tudunk lépkedni, a sor első cellájából a

felette lévő sor utolsó cellájára

egy karaktert jobbra illetve balra a jobbra vagy balra mutató kurzormozgatókkal

tudunk

egy sort feljebb illetve lejjebb a felfelé vagy lefelé mutató kurzormozgatókkal

tudunk

a sor első cellájára az Alt+Home billentyűk megnyomásával jutunk

a sor utolsó cellájára az Alt+End billentyűk megnyomásával jutunk

az oszlop első cellájára az Alt+PageUp billentyűk segítségével ugrunk

az oszlop utolsó cellájára az Alt+PageDown billentyűk segítségével ugrunk.

Táblázat formázása

Egy cellában egy adatot ugyanúgy formázhatunk, mint bárhol a szövegben. A cellákat

határoló vonalakat a bekezdéseknél tanult szegélyezés segítségével alakíthatjuk ki, a

rácsvonalakat a Táblázat, Rácsvonalak elrejtése menüponttal tüntethetjük el. A Táblázat

menü legördítése után a „v” billentyűvel választhatjuk ki a menüpontot. A táblázat

formázására rendelkezésre áll az Automatikus formázás parancs, melynek segítségével előre

elkészített formák közül választhatunk és formázhatjuk táblázatunkat.

36


Kijelölés a táblázatban:

Egy cellát balról közelítve, az egérkurzor megváltozásakor egy kattintással vagy a

Shift+kurzormozgató billentyű segítségével. Menüből a Táblázat|Kijelölés Cella

paranccsal a Táblázatmenü legördítése után a „j”, majd a „c” betűvel is, vagy a

kurzorbillentyű mozgatásával.

Egy sort a táblázat sora elé a kijelölő sávban a szövegsor kijelölésének megfelelően.

Menüből a Táblázat|Kijelölés Sor paranccsal a Táblázatmenü legördítése után a „j”,

majd az „s” betűvel is, vagy a kurzorbillentyű mozgatásával.

Egy oszlopot az oszlop fölé mozgatva az egérkurzort, amíg lefelé mutató fekete

nyíllá nem változik, majd így kattintva, vagy a Shift+kurzormozgató billentyű

segítségével. Menüből a Táblázat|Kijelölés Oszlop paranccsal a Táblázatmenü

legördítése után a „j”, majd az „o” betűvel is, vagy a kurzorbillentyű mozgatásával.

Teljes táblázatot kijelölhetjük az Alt+Shift+5 billentyűk segítségével, vagy a

Táblázat|Kijelölés Táblázat paranccsal. Ezt kiválaszthatjuk a Táblázatmenü

legördítése után a „j”, majd a „t” betűvel is, vagy a kurzorbillentyű mozgatásával.

A táblázat szűkítése, bővítése és átalakítása:

Ha a táblázat nagyobb vagy kisebb a szükségesnél, akkor cellákat (sorokat vagy

oszlopokat) törlünk, vagy beszúrunk. Mielőtt a táblázatunkhoz új elemet adnánk, vagy

törölnénk, mindenképp jelöljük ki előtte a kívánt területet. Kijelölt cella esetén a Del

billentyű lenyomására a cella tartalma törlődik és nem a cella! Az átalakítási műveletekhez

a táblázat menüpontjait használhatjuk, vagy a helyi menüt (Shift+F10).

Táblázat bővítésére több lehetőségünk is van a Táblázat menü Beszúrás parancs

választásával:

Oszlopok balra (menü gyorsbillentyűje a „b”)

Oszlopok jobbra (menü gyorsbillentyűje a „j”)

Sorok fölé (menü gyorsbillentyűje a „f”)

Sorok alá (menü gyorsbillentyűje az „a”)

C ellák: (menü gyorsbillentyűje a „c”)

J obbra tolja a cellákat (menü gyorsbillentyűje a „j”)

L efelé tolja a cellákat (menü gyorsbillentyűje a „b”)

T eljes sort szúr be (menü gyorsbillentyűje a „t”)

Teljes oszlopot szúr be (menü gyorsbillentyűje az „o”)

37


Meglévő elemek törlésénél is több lehetőség közül választhatunk a Táblázat menü Törlés

pontja segítségével:

T áblázat (menü gyorsbillentyűje a „t”)

O szlop (menü gyorsbillentyűje a „o”)

S or (menü gyorsbillentyűje a „s”)

Cellák (menü gyorsbillentyűje a „c”)

B alra tolja a cellákat (menü gyorsbillentyűje a „b”)

Cellákat felfelé tolja a cellákat (menü gyorsbillentyűje a „f”)

E gész sort töröl (menü gyorsbillentyűje a „e”)

Egész oszlopot töröl (menü gyorsbillentyűje az „o”)

Másolás: A táblázat elemeinek másolása, mozgatása ugyanúgy történik, mint a

dokumentum bármely részén. Használhatunk Vágólapot is

A táblázat formázása:

A Táblázat|Táblázat tulajdonágai menüben

tudjuk a táblázatunkra vonatkozó formázásokat

elvégezni. Az ablakon négy fül áll ennek

segítségére (fülek közti váltásra használjuk a

Ctrl+Tab billentyűket):

T áblázat

Kívánt szélesség

Igazítás

Szöveg körbefuttatása

Szegély és mintázat

Itt a már ismert szegély és kitöltő mintázat ablak jelenik meg

Beállítások

Margók

Cellák közti távolság

38


Automatikus átméretezés (Ha bejelöljük a jelölőnégyzetet, a program a

táblázat oszlopait automatikusan, a beillesztett szövegnek vagy ábrának

megfelelően méretezi át. Ha olyan szót írunk be, amely hosszabb, mint az

oszlop szélessége, az oszlopbeállítás a beírt szöveg méretéhez igazodik. Ha

azt szeretnénk, hogy a program írás közben ne módosítsa az oszlopok

méretét, töröljük a jelet a jelölőnégyzetből.)

S or

Magasságát állíthatjuk be, illetve legyen-e oldaltörés soron belül

O szlop

Kívánt szélességét állíthatjuk be

C ella

Cella szélességét állíthatjuk be, illetve az igazítást

Számítások táblázatokban:

A cella tartalma nem csak szöveg vagy szám lehet, hanem képlet is. A cella tartalmával a

képletnek megfelelően dolgozhatunk. A képletet nem írhatjuk

be közvetlenül a cellába, hanem a Táblázat menü Képlet

kiválasztásával tehetjük meg. (A Táblázat menü legördítése

után a „p” billentyű segítségével.)

A képletet az egyenlőségjel vezeti be. Az aktív cella kivételével

bármely cella tartalmát fel lehet felhasználni. Ehhez a cellákat el kell „nevezni”. Az

oszlopokat betűvel (a,b,c,...), a sorokat számmal (1,2,3,...) jelöljük. Így a bal felső cellát

A1-nek, az első sor második celláját B1-el, a második sor első celláját A2-vel jelöljük. Ha

egy cellában egy másik cellát jelölünk meg az előbbi módon, azt cellahivatkozásnak

nevezzük. Például a D3 cella tartalma lehetne: =C3-B3.

39


A Függvények beszúrása legördülő lista tartalmaz beépített függvényeket, amelyek

segítségével matematikai és logikai számításokat is végezhetünk.

A legfontosabbak ezek közül:

Függvény neveA függvény hatása a ()-ben lévő cellákra

Angol Magyar

ABS() abszolút érték abszolút értéket számol

AVERAGE() Átlag átlagot számol

MAX() Maximum a legnagyobbat adja eredményül

MIN() Minimum a legkisebbet adja eredményül

PRODUCT() Szorzat a számok szorzatát adja

SUM() Összeg a számok összegét adja

IF() Ha... feltételes logikai függvény

NOT() Nem tagadás logikai függvénye

AND() És logikai függvény

OR() Vagy logikai függvény


Ismertesse a táblázat létrehozásának lehetőségeit!

Hogyan tudunk mozogni a táblázat cellái között?

Hogyan jelölhetünk ki a táblázatban egy cellát, több cellát, egy vagy több sort, illetve

oszlopot?

Hogyan tudunk cellákat, sorokat, oszlopokat beszúrni, illetve törölni?

Hogyan tudunk számításokat végezni táblázatunkban?

40


KÉPEK A DOKUMENTUMBAN

A dokumentumaink igen gyakran tartalmaznak grafikonokat, képeket, egyenleteket. Ezek

segítségével készíthetünk cégjelzéses papírokat, szórólapokat, termékismertetőket.

Segítségükkel nagyobb hatást érhetünk el. Egyszerűbb ábrákat, grafikonokat magunk is

elkészíthetünk, bonyolultabb esetekben kész képeket, fotókat helyezhetünk el. A

későbbiekben csak képeket említünk, mert a program szempontjából teljesen mindegy, a

kép mit tartalmaz, hogyan és mivel készült, és miként került a dokumentumba.

Kép bevitele a vágólap segítségével

Ha a vágólapon kép található, akkor az elhelyezhető a dokumentumban a kurzor helyén, a

már jól ismert Beillesztés paranccsal. Ekkor a kép eleme lesz a dokumentumnak,

függetlenül attól, hogy honnan és miként került a vágólapra.

Ha a beillesztés helyett a Szerkesztés|Irányított

beillesztést választjuk, a felkínált listából

választhatunk, hogy milyen formátumba illessze

be a képet. A Szerkesztés menü legördítése után

az „n” billentyű segítségével nyithatjuk meg az

Irányított beillesztés ablakot. Itt adhatjuk meg a

vágólapról beilleszteni kívánt adat típusát. A vágólap tartalmát a következőképpen

illesztheti be:

Kép

Ez a formátum jó minőségű nyomtatók számára alkalmasabb, mint a bitkép. A kép

formátum kevesebb helyet foglal el, és a Word gyorsabban tudja újrarajzolni.

MS Office rajzobjektum

Kép (Enchanced Metafile)

HTML formátum

Kép (GIF)

Kép (PNG)

A .png (Portable Network Graphics) kiválóan alkalmas képek tömörítésére és

tárolására, és a tömörített kép kicsomagolásakor nem lép fel adatvesztés

Kép (JPEG)

41


Kép, ábra beillesztése fájlból

A képek tárolására rengeteg szabványos formátumot találtak ki. A formátumra a

kiterjesztés utal, amit átnevezéskor nem célszerű megváltoztatni. A szövegszerkesztőket a

fejlesztés során arra készítik fel, hogy egyre több fájlformátumot felismerjenek. Csak azok

a képfájlok helyezhetők el a dokumentumban, amelyeket a szövegszerkesztőnk felismert.

Ha olyan képet szeretnénk elhelyezni a szövegben, amelynek a fájlformátumát a

programunk nem ismeri, akkor egy konvertáló segédprogramot kell beszereznünk, amely

elvégzi az átalakítást.

A fájlból történő beépítés két formában végezhető el:

A Beszúrás menü Objektum pontjára kattintva, majd a Létrehozás fájlból fület választva

megadhatjuk a fájl nevét, ha ismerjük, vagy a Tallózás gombbal megkereshetjük. Alt+B

segítségével gördítsük le a Beszúrás menüt, majd

válasszuk az „o” betűt az Objektum legördítésére és a

panelen válasszuk ki a Létrehozás fájlból fület, azon

belül a Tallózás gombot a Tabulátor segítségével,

vagy az Alt+t billentyűkkel.

Amennyiben nem egyszerű beágyazást szeretnénk,

hanem Csatolást, akkor azt a kijelölő négyzetben

tehetjük meg, vagy a „c” betű segítségével, vagy a Csatolás parancson állva a szóköz

billentyűvel tehetjük aktívvá.

A csatolt kapcsolat esetén a program csak azt jegyzi meg, hogy melyik fájlból vette a képet,

és annak változása esetén frissíti ezt is. A dinamikus változtatáson kívül az is előny, hogy

kisebb marad a fájl mérete, nem kerül be a rajz csak a hivatkozás.

A Beszúrás Kép menü az alábbi parancsokat tartalmazza:

ClipArt (Word saját képtára, hanganyaggal és filmrészletekkel rendelkezik)

Fájlból

Képolvasóból vagy fényképezőgépből

Szervezeti diagram

Új rajz

Alakzatok

WordArt

Diagram

42


A Beszúrás|Kép menü Fájlból parancsának segítségével minden olyan ábra beilleszthető a

kurzor pozíciójába, amelyikhez a konverziós programot telepítettük a program

installálásakor. Alapesetben a kép ténylegesen bekerül a kurzor pozíciójába, szerkeszteni a

Wordben meghatározott képszerkesztővel lehet.

A Beszúrás menüt gördítsük le az Alt+B billentyűkkel, majd válasszuk ki a Kép menüt a

„k” betű segítségével, a menün belül a Fájl parancsot aktiváljuk az „f” betű segítségével,

vagy a kurzormozgatókkal. A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg a képfájl nevét,

majd válasszuk a Beszúrás gombot a

bevitelhez (forróbillentyűje a „b”).

Ha csatolni szeretnénk, akkor a Beszúrás

menüt gördítjük le, majd válasszuk a

Csatolás fájlhoz parancsot, ebben az

esetben egy képbefűzés történik. A

program megjegyzi ugyan, hogy melyik

fájl volt a forrás, de annak változását nem

követi automatikusan. Beszúrás és csatolás parancs választásakor magát a képet is tárolja a

fájlban.

A kép kijelölése

A képpel történő bármilyen beavatkozáshoz az ábrát is ki kell jelölni.

Ezt legegyszerűbben egérrel tehetjük meg, úgy hogy az egérkurzort a képre visszük,

majd a bal egérgombbal rákattintunk. Ekkor a kép körül vékony fekete vonal jelenik

meg nyolc kis fekete kockával a sarok illetve az oldalfelező pontokban.

Billentyűvel kicsit nehezebb. A kép elé (mögé) kell állni a kurzorral, majd

lenyomjuk a Shift gombot és a jobb (bal) nyíl billentyűt.

Kép méretezése

Gyakran van szükség arra, hogy a rendelkezésre álló kép méretén változtassunk. Most is

dolgozhatunk egérrel vagy a billentyűzetet használva.

Ha az egérkurzort a kép valamelyik sarokpontjához visszük, akkor az ferde,

mindkét végén nyíllal ellátott vonallá alakul. Ekkor a bal egérgombot lenyomva és

az egeret valamelyik nyíl irányába elmozdítva a kép nő vagy csökken. A kép

arányai nem változnak. Az oldalfelező pontokat választva a képnek csak a

magassága vagy a szélessége változik a mozdítás irányába. Így a képünk torzul.

43


A kép is formázható a Formátum menüpont használatával. Kijelölés után a

Formátum menü Kép pontjából

válasszuk ki a Méret fület! Ha a

Rögzített méretarányt bekapcsoljuk,

olyan hatást érünk el mint amikor az

egérrel a sarokpontokat mozgattuk.

Kikapcsolt állapotban a magasság és a

szélesség külön-külön állítható. A

méreteket megadhatjuk százalékos

arányban is.

A kép elhelyezése a szöveghez képest

A kép a szöveg belsejében is elhelyezhető, úgy hogy a szöveg teljesen körbefutja. Az

Elrendezés fület választva elhelyezhetjük a képet:

szöveg belsejében,

szöveg mellett jobbról,

szöveg mellett balról.

A körbefuttatás stílusát is váltogathatjuk egészen addig, amíg a legjobb elhelyezést el nem

érjük.

A szöveggel egy sorba

Négyzetes

S zoros

A szöveg mögé

A szöveg elé

44


Egyéb hasznos beállítások

Olyankor, ha a kép a háttere miatt nem különül el kellően a szövegtől, a képet

körbevehetjük vonallal, amelyet már korábban megismert módon választhatunk ki, a Kép

formázása panelen a Színek, vonalak fülön.

A leírtakon kívül még sok szépítési lehetőség kínálkozik. Ezeket a szövegszerkesztők

bővebb vagy szűkebb formában tartalmazzák.

Egymástól eltérhetnek, hatásukat a szoftverhez adott használati kézikönyvből tudhatjuk

meg. Ezek közül kiemelkedik a képek

körülhatárolása vonallal. Jelöljük ki a képet, majd

válasszuk ki az a Színek, vonalak fület. A Vonal

keretben a Szín listát választva a vonal színét kell

kiválasztanunk, majd a Szaggatott listából a vonal

fajtát választhatjuk ki.

A Stílus listát legördítve a szegélyezésnél

látottakhoz hasonló kínálatot találunk, amelyből a

kép jellegének megfelelőt válasszuk ki. Alatta a vonal vastagságát lehet beállítani.


Milyen módon illesztünk be képet a dokumentumba?

Mi a különbség a vágólapról, illetve a fájlból történő beillesztés között?

Hogyan méretezhetők a képek?

45


Továb bi formázás ok

SZAKASZOK ÉS HASÁBOK

Már a tananyagunk elején tanultuk, hogy a szövegegységek második legnagyobbika a

szakasz, említettük, hogy milyen esetekben kell új szakaszt nyitnunk. Most néhány ilyen

esetet tárgyalunk.

A hasábok

Újságolvasás közben mindenki természetesnek veszi, hogy egy sor nem az oldal két széle

között helyezkedik el. A szemünk a rövidre tördelt sorokat könnyebben tudja olvasni.

Szövegünk ilyen formátumra történő rendezését hasábok kialakításának nevezzük.

Dokumentumaink legtöbbször egy hasábosak. Ha a hasábok típusát megváltoztatjuk a

Formátum menü Hasábok pontban (vagy az eszköztár ikonjának segítségével), akkor

az egész dokumentum a megadott számú hasábbal fog megjelenni.

Legtöbbször munkánk során a dokumentumnak csak bizonyos részeiben szeretnénk az egy

hasábostól eltérő formát beállítani. Ezt a formát úgy tudjuk előállítani, ha először a

hasábokra tördelendő részt kijelöljük, majd a Formátum menü Hasábokban a kívánt formát

beállíthatjuk. Alt+T billentyűkkel a Formátum menüt

legördítjük, majd a Hasábok panelt a „b” betű

segítségével, vagy a kurzorbillentyűkkel kiválasztjuk.

Most is vigyáznunk kell a hasábok számának

megválasztásával, mert a túlzott mértékű feldarabolás

során eljuthatunk az egy szó egy sor állapotához,

amely már kedvezőtlen hatású lehet. Szinte minden sor

végén elválasztó jel lesz. A Word 12 hasáb használatát engedélyezi. Hasábtörés

forróbillentyűje a Ctrl+Shift+Enter.

Megváltoztathatjuk még a:

a hasábok szélessége és a köztük lévő térköz

választóvonal függőlegesen a hasábok között.

Ha az eszköztár ikonját használjuk, a hasábok finombeállítására nincs módunk. Akkor el

kell fogadnunk az alapbeállítást.

46


A szövegszerkesztőnk a kijelölt rész elé és után beszúrt egy-egy új szakasztörést. A

hasábok száma szakaszjellemző, azaz egy szakaszon belül csak egy fajta hasábszámot

adhatunk meg.

Bizonyos helyzetekben (pl. ha a dokumentum végén lévő szöveget tördeljük több hasábra

az azt megelőzőtől eltérően) szükségünk lehet arra is, hogy mi kezdeményezzük a

szakasztörést.

Ezt a Beszúrás menü Töréspont kiválasztásával, az Szakasztörés pontban végezhetjük el

négy módon:

Új oldal, ha a következő oldalon szeretnénk az új szakaszt

Folyamatosan, ezt használjuk legtöbbször

Páros,

illetve Páratlan oldalra kérhetjük a következő szakaszt.


Mikor kell új szakaszt létrehoznunk, illetve mikor hoz létre új szakaszt a program

automatikusan?

Hogyan tudunk egyszerűen egy meglévő szöveget több hasábba szedni?

Hogyan lehet többhasábos szöveget kiegyenlíteni, azaz elérni, hogy a hasábok alja közel

azonos helyen legyen?

47


OLDALSZÁMOZÁS, FEJLÉC, LÁBLÉC

Oldalszámozás

A dokumentumaink gyakran hosszabbak egy oldalnál, olykor lényegesen hosszabbak.

Ilyenkor az oldalak sorrendje nem cserélhető fel. Az olvasó munkáját könnyítjük meg, ha

az oldalak sorrendjére valamilyen utalást

alkalmazunk. A legegyszerűbb módszer az

Oldalak számozása, amit elkészíthetnénk

kézzel is, de egyszerűbb, ha a

szövegszerkesztőre bízzuk ezt a feladatot.

A Beszúrás menüből most az Oldalszámok pontot válasszuk ki az „o” betű segítségével.

Megadhatjuk, hogy az oldal alján, vagy az oldal tetején legyen és azt is, hogy az oldalon

hogyan helyezkedjen el (jobbra igazít, balra igazít, középre igazít). Itt találhatunk egy

érdekes beállítást is. A Kívül illetve a Belül választással akkor élhetünk, ha a lapnak mind a

két oldalára nyomtatunk.

A Formátum gombra kattintva az oldalszámozás formázási jellemzőinek beállítását

tehetjük meg.

Ha a dokumentumunkat nem egy darabban készítjük (a terjedelme miatt), akkor a Kezdő

sorszám megfelelő beállításával elérhetjük, hogy munkánknak az oldalszámozása

folyamatos legyen.

48


ÉLŐFEJ ÉS ÉLŐLÁB

Fejlécet, láblécet használunk a könyvek készítésénél, mikor pl. az oldal tetején

megjelenítjük a könyv illetve a fejezet címét, az alján az oldalszámot. Ilyen módon

készülnek a cégjelzéses levelek is. S alkalmazzuk minden esetben, amikor az oldalakon

szakaszonként állandó szöveget kívánunk megjeleníteni.

A Word fenti fogalmakat élőfejnek és élőlábnak nevezi. Az oldalnak a margó feletti részét

nevezzük fejlécnek, az alsó margó alatti részét láblécnek. Az általunk használt

szövegszerkesztő ezeket szakaszjellemzőnek nevezi, ami azt jelenti, hogy egy szakaszon

belül a tartalmuk (néhány kivételtől eltekintve) állandó és csak új szakasz esetén

változtathatjuk meg.

A fejléc, lábléc csak akkor látható a dokumentummal együtt, ha az Oldalnézet van

bekapcsolva vagy a nyomtatási képet nézzük!

A szerkesztéséhez a Nézet menü Élőfej és élőláb pontjára kattintva jutunk, vagy

billentyűzetet használva az Alt+N segítségével legördül a Nézet menü, majd válasszuk az

„f” billentyűt, vagy a kurzormozgatókkal menjünk az Élőfej és élőláb menüpontig.

Ekkor a szövegterület szürkévé válik (jelezve, hogy most nem azt szerkesztjük) és

szaggatott vonallal határolt terület jelenik meg az oldal tetején és alján. S egy új ikonsort is

látunk. Alt+K billentyűk segítségével juthatunk el az Élőfej és élőláb panelre, ott a

kurzormozgatókkal választhatunk a különböző lehetőségek közül.

Ezután elkezdhetjük a szerkesztést. Nézzük, mit találhatunk az ikonsoron:

a Kész szöveg beszúrása egy új dolog, a korábbi verziókban nem szerepelt, néhány

gyakran használt mondatot találhatunk itt,

a következő három ikon az oldalszámozáshoz és annak formázásához kapcsolódik,

utána a dátum és az idő beszúrásának ikonjával találkozunk,

fontos a fejlécre, láblécre vonatkozó oldalbeállítás,

ugyanaz mint az előző szakasz

végül a fejléc, lábléc illetve a szakaszokhoz tartozó fejlécek közötti váltás ikonjait

látjuk.

49


A fejlécnek, vannak egy szakaszon belül állandó elemei. Azok nem fognak változni, amiket

a szerkesztés során begépelünk, vagy beillesztünk. Ez ugyanúgy formázható szerkeszthető,

mint a dokumentum többi része, de ez a szakasz minden oldalán megjelenik. Nem csak

szöveget helyezhetünk el, hanem képet és tetszőleges grafikát is.

Változó része az ikonok segítségével beszúrható oldalszám, dátum, idő. Itt nem a tényleges

érték kerül tárolásra, hanem egy hivatkozás, amely alapján mindig az aktuális mennyiség

(pl. dátum) helyettesítődik be.

Többoldalas dokumentum esetén sokszor az első oldalon a dokumentum címe, szerzője

szerepel. Ilyen esetben az első oldalon nem szeretnénk látni az élőfej-élőláb bejegyzéseit.

Ezt a Fájl menü Oldalbeállítás pontjánál az Elrendezés fülre kattintva az Első oldal eltérő

bekapcsolásával érhetjük el. Gördítsük le a Fájl menüt az Alt+F billentyűkkel, az

Oldalbeállítás menüt aktiváljuk az „o” betűvel, majd Shift+Tab billentyűkkel lépkedjünk

az Elrendezés fülig, ott Tabulátorral jussunk el az Első oldal eltérő pontig, és vagy az „a”

betűt válasszuk a parancs kiadásához, vagy a szóköz billentyűt.


Mikor használunk fejlécet, láblécet?

Hogyan illesztjük be az oldalszámot a lap tetejére, vagy az aljára?

Hogyan tudunk 1-től eltérő kezdő oldalszámot beállítani?

Melyik nézetben látható a fejléc, lábléc a képernyőn?

Hogyan tudunk egy dokumentumon belül többféle fejlécet vagy láblécet készíteni?

50


STÍLUSOK ÉS SABLONOK

Stílusok

Az eddigiek során számtalan módot ismertünk meg arra, hogyan formázzuk

dokumentumainkat vagy azok egy részét. Külön megismerkedtünk a betűk formázásával,

majd a bekezdéseket alakítottuk, szépítettük. Felmerült az igény, hogy a sok bekezdés

egyenkénti formázását hogyan lehetne gyorsabbá tenni. A leírt feladatokat könnyíti meg a

Stílusok alkalmazása. Stílusok alatt beállított szövegformátumok névvel ellátott csoportját

értjük. A stílus vonatkozhat bekezdésre vagy karakterre. Mi elsősorban a bekezdésekre

vonatkozó résszel foglalkozunk.

Beépített stílusok használata egérrel

A szövegszerkesztők többsége jelentős számú előre

elkészített stílust tartalmaz. Alkalmazásához elegendő, ha a

kurzort a kiválasztott bekezdésbe visszük, majd az

egérkurzorral lenyitjuk a formázó eszköztár bal szélén

elhelyezkedő legördülő listapanelt, amelyben az

alapbeállításban szereplőkön túl a már használt stílusokat

láthatjuk. Ha a felkínált összes stílust látni szeretnénk, akkor

mielőtt lenyitjuk a listapanelt nyomjuk le a Shift billentyűt.

A listából a kiválasztott stílusra kattintsunk, erre a

bekezdésünk a stílusnak megfelelően formázódik.

Beépített stílusok használata párbeszédpanel segítségével

A Formátum menü Stílusok és formázás pontjára kattintva juthatunk a párbeszédablakhoz.

Az Alkalmazandó formátum kiválasztásából választhatjuk ki a különböző stílusokat. A

Megjelenítésnél pedig, hogy mely stílusok legyenek a listánkban. Ezek lehetnek:

Elérhető formázások

Használatban lévő formázások

Elérhető stílusok,(most a dokumentum készítésekor használt stílusok láthatók)

Minden stílus, (ekkor az összes rendelkezésre álló stílus megjelenik)

Egyéni.

Láthatjuk a kiválasztott stílus formázási beállításait és a megjelenési formát, ezzel is segítve

a választást. A kiválasztott stílusra kattintva a bekezdésünk felveszi a stílus formázásait.

51


Stílusok módosítása, új stílusok létrehozása

Ha a rendelkezésre álló stílusok között nem találunk megfelelőt, akkor két lehetőségünk

van. Az egyik a módosítás. Ekkor kiválasztjuk azt a létező stílust, amely legjobban hasonlít

az általunk elképzelthez, majd kattintsunk a Módosít gombra (ez a lehetőség a Word 2000-

ben található, a Word 2002-ben a módosítást is az Új stílus menüben tehetjük meg)

A másik, ha teljesen egyéni stílust szeretnénk

létrehozni, akkor az Új stílus gombot nyomjuk meg!

Megadhatjuk a stílus nevét, típusát, a kiindulási stílust

és a következő (az Enter billentyű lenyomása utáni)

stílust.

A formátum ablakot lenyitva kell megtennünk a

beállításokat.

A kívánt pontot választva, azok az ablakok jelennek

meg, amelyekkel korábban már találkoztunk. Ha az

elkészített stílusunkat más dokumentumban is

használni szeretnénk, akkor kapcsoljuk be a Bekerül a sablonba négyzetet.

A sablonok

A sablonok olyan fájljai a Word-nek, amelyek egyrészt biztosítják, hogy azok a

dokumentumok, amelyeknek külalakra hasonlóaknak kell lenniük, feltétlenül egyformák

legyenek. Tartalmazhatnak kiegészítő információt is.

Mi lehet egy sablon fájlban:

oldalbeállítások,

hasábbeállítások,

szövegek,

grafikák,

stílusok,

menüparancsok,

billentyűparancsok,

eszköztárak.

A sablon fájl kiterjesztése .DOT, erről lehet felismerni. A munka elkezdésekor is

használunk egy sablont, ez a NORMAL.DOT sablon.

52


Sablonok készítése

Sablon készítése sablonból:

Válasszuk ki a Fájl menü Új dokumentum pontot, majd Word 2000-ben a Legyen új

mezőben, 2002-ben pedig A saját számítógépen pontot válasszuk. A kiválasztó gombok

közül a Sablont jelöljük ki.

Végezzük el a szükséges formázásokat (oldalbeállításokat, hasábszám, stílusok stb.), írjuk

be, ha kell a szövegeket, élőfejeket, élőlábakat, illesszük be a grafikákat, emblémákat stb.

és mentsük el a sablont új néven a Fájl|Mentés másként parancs segítségével. A program a

SABLONOK könyvtárat kínálja fel célként és beállítja a .DOT kiterjesztést.

Sablon készítése dokumentumból:

Az elkészített dokumentumot sablonként kell elmentenünk. Válasszuk ki a Fájl menü

Mentés másként parancsot, majd a Fájltípus listából a Dokumentumsablont válasszuk ki. A

mentés az előzőekhez hasonlóan játszódik le.


Ismertesse a stílus fogalmát! Miért célszerű a használatuk?

Hogyan tudunk egy bekezdéshez stílust rendelni?

Hogyan lehet az összes stílust megjeleníteni?

Hogyan tudunk egy stílus tulajdonságain változtatni?

Hol tudunk dokumentumunkból sablont készíteni?

53


TARTALOMJEGYZÉK

A tartalomjegyzék elengedhetetlen kelléke már a néhány oldalas dokumentumnak is.

Feladata az, hogy a szöveg címei alapján a szövegben gyorsan és hatékonyan tudjuk

mozogni. Stílusok használata nélkül a tartalomjegyzék elkészítése nehézkes, segítségével

szinte játék.

Egyszerű tartalomjegyzék

Az egyszerű tartalomjegyzék készítéséhez csak annyit kell tennünk, hogy a címek

elkészítéséhez használjuk a szabványos címstílusokat (címsor 1, címsor 2, ...). Vigyük a

kurzort arra a helyre, ahová a tartalomjegyzéket szeretnénk elhelyezni, majd válasszuk ki a

Beszúrás|Hivatkozás menü Tárgymutató és tartalomjegyzék pontját. Válasszuk ki a

Tartalomjegyzék fület.

Gördítsük le a Beszúrás menüt a már jól ismert Alt+B billentyűkkel, válasszuk ki a

Hivatkozás menüpontot az „i” betűvel, majd azon belül a Tárgymutató és tartalomjegyzék

pontot a „t” betű segítségével.

A panelen a Formátumokból kiválasztjuk a

célnak legjobban megfelelőt:

sablonból

klasszikus

megkülönböztető

díszes

modern

formális

egyszerű

Eldöntjük, hogy az oldalszámokat látni akarjuk-e, az oldalszámok jobbra igazítottak

legyenek-e. Itt aktiválnunk kell a jelölőnégyzetet a szóköz billentyűvel.

A címsorok közül mennyit akarunk a tartalomjegyzékben szerepeltetni és milyen kitöltő

karakter szerepeljen.

A kitöltő karakterek lehetnek:

nincs

pont

szaggatott vonal

vonal

54


Tartalomjegyzék más stílusok esetén

Ha nem a beépített címsor stílusokat használtuk, akkor sem jelent gondot a tartalomjegyzék

elkészítése. A kezdeti lépések most is azonosak az előzővel. A Tartalomjegyzék fülön

kattintsunk a Beállítások gombra, (az „e” betű, vagy a Tabulátor billentyű segítségével)

Most nem jó az előző stílusok használata, mert nem azokat alkalmaztuk, ezért először ki

kell jelölnünk az általunk használt címstílusokat.

Az Elérhető stílusokban az összes stílus látható. Az

első művelet, a régi összerendelés megszüntetése. Ezt

úgy érjük el, hogy a TJ szint oszlop megfelelő sorába

visszük a kurzort, vagy Tab segítségével, vagy a „z”

betű lenyomásával. A szintek között a lefelé, vagy

felfelé mutató kurzormozgató billentyűkkel tudunk

mocorogni. A nem kívánt stílusnál töröljük az ott lévő

számot. Ennek hatására a sor elejéről is eltűnik a pipa jel. Majd megkeressük az általunk

használt stílusok neveit és a megfelelő sorba beírjuk a szintek számát. Most a sor elején

látható lesz a pipa. A munka befejezése teljesen azonos az előzővel.


Hogyan állíthatunk össze tartalomjegyzéket a beépített címstílusok segítségével?

Hogyan állíthatunk össze tartalomjegyzéket saját stílusaink segítségével?

Hogyan formázhatjuk a tartalomjegyzéket?

55


A KÖRLEVÉL

Körlevélnek tekinthetünk minden olyan nyomtatványt, amelynél egy típusszöveg -

törzsdokumentum - tartalmát egy adatállomány - adatforrás - adataival egészíti ki a

program, és ily módon készít egyedi dokumentumokat.

Ugyanazt a törzsdokumentumot más-más adatbázis adataival tehetjük egyedivé, és fordítva

egy adatbázis adataival más és más törzsdokumentum dolgozhat. Körlevelet célszerű

szerkeszteni meghívók, értesítések, fizetési meghagyások stb. készítésekor tehát minden

olyan esetben, amikor a dokumentum egy része ismétlődő szöveget tartalmaz. Ugyanakkor

mód van arra, hogy az egyedi levelek tartalma bizonyos feltételektől függjön, vagy csak

azok legyenek kinyomtatva, amelyek szintén valamilyen feltételeknek eleget tesznek. A

törzsdokumentum lehet egy már létező dokumentum, és természetesen az adatforrást sem

kell minden alkalommal elkészíteni.

Adatforrásként felhasználhatjuk a Wordben készült adatbázist, de átvehetjük más

programok, például Excel, dBase, Access állományait is. Ezeket az adatbázisokat is

használhatjuk úgy, hogy megmarad eredeti formátumuk.

Egy körlevél elkészítése alapvető lépései:

a törzsdokumentum létrehozása vagy megnyitása,

az adatforrás létrehozása vagy megnyitása

az egyesítés szempontjainak meghatározása, illetve az adatok egyesítése.

Elkészítünk egy egyszerű körlevelet. Feltételezzük, hogy sem a törzsdokumentumunk, sem

az adatbázisunk még nem létezik.

A következőkben egy egyszerű körlevél elkészítésének menetét nézzük meg.

Egyszerű körlevél készítése

A Word 2000 a körlevél készítésénél kissé eltér a Word 2002 ugyanezen pontjától, a Word

2000-re vonatkozó változásokat zárójelpárban jelzem.

Nyissunk meg egy teljesen üres dokumentumot. Az Eszközök|Levelek és küldemények

menü Körlevél varázsló (Eszközök, Körlevél) pontját válasszuk ki. Gördítsük le az

Eszközök menüt az Alt+E billentyűkkel, majd válasszuk ki a Levelek és küldemények menüt

az „k” betű segítségével, azon belül pedig a Körlevél varázslót szintén a „k” betűvel, vagy a

kurzormozgató billentyűkkel. Word 2002-ben F6 funkcióbillentyűvel tudunk a varázsló

Körlevél ablakába jutni, ott a már ismert módon lépkedhetünk a menüpontok között.

56


A megjelenő párbeszédablak a Körlevélsegítő. A továbbiakban ennek segítségével

dolgozunk. Most csak az első lépés választható ki, a programunk a körlevél elkészítésénél

először a dokumentumtípus (törzsdokumentum) kiválasztását kéri tőlünk.

Word 2002-ben a Dokumentumtípus kiválasztását ajánlja fel először (Word 2000-ben az 1.

pont mellett szereplő Létrehozás gombra kattintunk), itt kiválaszthatjuk a törzsdokumentum

típusát:

Levél (Formalevelek): olyan körlevél, ahol minden egyes egyedi levél egy új

oldalra kerül. Ez a hagyományos értelembe vett körlevél.

Címke (Levélcímkék): az adatforrás adatait úgy nyomtatja ki, hogy mindegyik

vignettára egy-egy egyedi "levélke" kerül.

Boríték (Borítékok): az adatforrás adatait közvetlenül borítékra nyomtatja, ha a

nyomtatónk is alkalmas erre.

Címtár (Katalógus): a körleveleket folyamatosan nyomtatja, nem kezd mindig új

oldalt.

Válasszuk a Levél (Formaleveleket) típust, majd a Tovább hivatkozást.

Ezek után döntenünk kell, hogyan kívánjuk létrehozni a körlevelet:

Aktuális dokumentum alapján

Sablon alapján

Egy már meglévő dokumentum alapján

(Aktív ablak, ezt választva visszakerülünk a Körlevélsegítőbe)

Új törzsdokumentum)

Ismét a Tovább hivatkozást válasszuk.

Ezután következik a címzettek kiválasztása, amikor meg kell nyitnunk vagy létrehozni egy

adatforrást.

Új lista létrehozása (Adatforrás létrehozása)

Az adatforrás alapvetően egy táblázat, amelynek egy sorát rekordnak nevezzük. Minden

oszlop tetején a mezőnév szerepel, amely az oszlop azonosítója. Ezt nevezzük táblafejnek

is.

Ha a körlevélsegítőben az Új lista létrehozása (Adatforrás létrehozása) pontot választjuk,

akkor kezdhetjük a munkát.

A címadatok (táblafej) mezőnevei a gyakran használt mezőneveket tartalmazzák. Ezek

jelennek majd meg az adatbázis feltöltésekor és a törzsdokumentum készítésekor. A

Testreszabás gomb választásával lehetőségünk van a változtatásokra, például a felesleges

57


mezőneveket kitörölhetjük a Törlés gomb (Mezőnév törlése) segítségével a listáról. Új

mezőnevet pedig a Hozzáadás gombbal (Mezőnév sorba begépeléssel és a Mezőnév

felvétele) vihetünk a listába.

A mezőnevek sorrendjének megváltoztatásához a listából kiválasztjuk a rossz helyen állót,

majd

L ejjebb ha a lista végére, (Átrak)

F eljebb ha az elejére (Átrak)

gombok közül választunk, attól függően hová szeretnénk tenni a mezőnevünket. Ezek után

töltsük fel címlistánkat adatokkal.

(A mentés után a megjelenő párbeszédablakban válasszuk az Adatforrás szerkesztése

gombot. Az Adatűrlap panelen kitölthetjük az adatbázist a mezők adatainak begépelésével.)

Az egyes mezőket folyamatosan töltjük fel, egy mező begépelése után Enter vagy a TAB

billentyű lenyomásával léphetünk a következő mezőre. Ha az utolsó mező begépelése után

nyomjuk le valamelyik billentyűt, akkor a következő rekord első mezőjére áll és azt

írhatjuk be.

A Szerkesztés|Új bejegyzés (Bővítés) gombbal új rekordot szúrhatunk be.

Az egyes rekordok között a panel alsó részén lévő első, előző következő, utolsó gombokkal

(nyíl billentyűkkel) mozoghatunk.

Az Tovább hivatkozást (OK gombot) választva kezdhetjük a Levél megírását

(Törzsdokumentum szerkesztését). Most egy új eszköztár jelenik meg, amely a körlevél

készítését segíti.

Törzsdokumentum szerkesztése

Azokat a szövegrészeket, amelyek minden dokumentumban azonosak, egyszerűen csak be

kell gépelni. Az egyedi részeit azonban az adatforrásból illesztjük be. Ehhez válasszuk a

További elemek hivatkozást (Adatmező beszúrása nyomógombot) megjelenik a mezők

listája, amelyből a szükségeset vehetjük ki!

A beszúrás a kurzor aktuális helyére kerül. Most a mező fejléce jelenik meg a

dokumentumban << >> jelek között.

A törzsdokumentum szerkesztése után ne felejtsük el azt elmenteni! Ezek után az utolsó

művelet következik.

58


Egyesítés

Az egyesítés során, a törzsdokumentumba a program rendre behelyettesíti a hozzákapcsolt

adatbázis rekordjainak kijelölt mezőit és ezzel egyedi dokumentumokat állítunk elő.

Az egyesítés történhet egy Új dokumentumba vagy közvetlenül a nyomtatóra.

Az egyesítéshez válasszuk ki az Egyesítés befejezése hivatkozást (Egyesítés gombot).

Az Egyes levelek szerkesztése hivatkozásnál (Egyesítendő rekordok keretben) kijelölhetjük

az összes rekordot az Összes rádiógomb (Mindegyik) kijelölésével, vagy a rekord-

sorszámok egy intervallumát az Ettől Eddig (Mettől Meddig) kitöltésével, amelyek az

egyesítésben szerepeltetni kívánunk. A beállítások elvégzése után válasszuk az Ok

(Egyesítés) gombot. Ezután rövid idő alatt elkészül a körlevél.


Mit nevezünk körlevélnek? Milyen alkalmazásáról hallott?

Mit nevezünk törzsdokumentumnak, és mit adatforrásnak?

Milyen elemi lépések során készíthetjük el a körlevelet?

Mit nevezünk mezőnek, mezőnévnek, rekordnak, adatbázisnak?

59

Billentyűparancsok

(b) Billentyűparancsok

Parancsnév Módosítók BillentyűAblaktábla Bezárása Alt+Shift+ BAdatmező Alt+Shift+ FAláhúzás Ctrl+ AAláhúzás Ctrl+Shift+ AAlapértelmezett Bekezdés Ctrl+ QAlkalmazás Előző Méret Alt+ F5Alkalmazás Teljes Méret Alt+ F10Alsó Index Ctrl+Shift+ JAutoformázás Ctrl+ KAutoformázás Frissítése Alt+Ctrl+ UBalra Igazítás Ctrl+ LBehúzás Csökkentése Ctrl+Shift+ MBehúzás Növelése Ctrl+ MBeillesztés Ctrl+ VBeillesztés Shift+ InsertBekezdés Előtti Térköz Váltó Ctrl+ Num 0Bekezdés Fel Ctrl+ Felfelé nyílBekezdés Fel Kijelöléssel Ctrl+Shift+ Felfelé nyílBekezdés Le Ctrl+ Lefelé nyílBekezdés Le Kijelöléssel Ctrl+Shift+ Lefelé nyílBetűméret Csökkentése Alt+Ctrl+Shift+ MBetűméret Csökkentése Pontonként Alt+Ctrl+Shift+ FBetűméret Megadása Ctrl+Shift+ PBetűméret Növelése Alt+Ctrl+Shift+ YBetűméret Növelése Pontonként Alt+Ctrl+Shift+ GBetűtípus Ctrl+ BBetűtípus Ctrl+Shift+ BBezárás vagy Kilépés Alt+ F4Böngésző Előző Ctrl+ Oldalnyit felfeléBöngésző Következő Ctrl+ Oldalnyit lefeléBöngésző Objektum Alt+Ctrl+ HomeCímsor1 Formázás Alt+ 1Címsor2 Formázás Alt+ 2Címsor3 Formázás Alt+ 3Csere Ctrl+ HCsupa Nagybetű Ctrl+Shift+ IDátum Alt+Shift+ DDokuablak Bezárása Ctrl+ WDokuablak Bezárása Ctrl+ F4Dokuablak Előző Méret Ctrl+ F5Dokuablak Felosztása Alt+Shift+ SDokuablak Mérete Ctrl+ F8Dokuablak Pozíciója Ctrl+ F7Dokuablak Teljes Méret Ctrl+ F10Dokumentum Eleje Ctrl+ HomeDokumentum Eleje Kijelöléssel Ctrl+Shift+ HomeDokumentum Vége Ctrl+ EndDokumentum Vége Kijelöléssel Ctrl+Shift+ EndDőlt Ctrl+ DDőlt Ctrl+Shift+ DDupla Aláhúzás Ctrl+Shift+ UElem Súgó Shift+ F1

60

Billentyűparancsok

Parancsnév Módosítók BillentyűEllenőrzés F7Élőfej Élőláb Csatolása Alt+Shift+ RElőző Ablak Ctrl+Shift+ F6Előző Ablak Alt+Shift+ F6Előző Mező Shift+ F11Előző Mező Alt+Shift+ F1Előző Objektum Alt+ Felfelé nyílElőző Szerkesztés Helye Shift+ F5Előző Szerkesztés Helye Alt+Shift+ CElőző Szó Törlése Ctrl+ VisszaFélkövér Ctrl+ FFélkövér Ctrl+Shift+ FFelsorolás Formázás Ctrl+Shift+ LFelső Index Ctrl+Shift+ GFelülírás InsertFormátummásolás Ctrl+Shift+ VForrás Frissítése Ctrl+Shift+ F7Fő Aldokumentum Váltó Alt+Ctrl+ QFüggő Behúzás Ctrl+ TFüggő Behuzás Ki Ctrl+Shift+ THasábtörés Ctrl+Shift+ EnterHiperhivatkozás Alt+Ctrl+ ZIdő Alt+Shift+ TJobbra Igazítás Ctrl+ RKarakter Balra Balra nyílKarakter Balra Kijelöléssel Shift+ Balra nyílKarakter Jobbra Jobbra nyílKarakter Jobbra Kijelöléssel Shift+ Jobbra nyílKarakterformázás Törlése Ctrl+ SzóközKarakterformázás Törlése Ctrl+Shift+ ZKeresés Ctrl+ IKeresés Újra Shift+ F4Keresés Újra Alt+ YKijelölés Bővítése F8Kijelölés Csökkentése Shift+ F8Kijelölése Alt+ Num 5Kisbetű Nagybetű Shift+ F3Kiskapitális Ctrl+Shift+ KKivágás Ctrl+ XKivágás Shift+ DelKorrektúrajelek Ctrl+Shift+ EKönyvjelző Ctrl+Shift+ F5Körlevél Adatforrás Szerkesztése Alt+Shift+ EKörlevél Dokumentumba Alt+Shift+ NKörlevél Ellenőrzés Alt+Shift+ KKörlevél Nyomtatóra Alt+Shift+ MKövetkező Ablak Ctrl+ F6Következő Ablak Alt+ F6Következő Helyesírási Hiba Alt+ F7Következő Mező F11Következő Mező Alt+ F1Következő Objektum Alt+ Lefelé nyílKövetkező Szó Törlése Ctrl+ DelKözépre Igazítás Ctrl+ ELábjegyzet Kurzornál Ctrl+Shift+ X

61

Billentyűparancsok

Parancsnév Módosítók BillentyűLefokozás Törzsszöveggé Ctrl+Shift+ NMakró Alt+ F8Másik Ablaktábla F6Másik Ablaktábla Shift+ F6Másolás Ctrl+ CMásolás Ctrl+ InsertMegjegyzés Alt+Shift+ QMegjelenítés Címsor1 Alt+Shift+ 1Megjelenítés Címsor2 Alt+Shift+ 2Megjelenítés Címsor3 Alt+Shift+ 3Megjelenítés Címsor4 Alt+Shift+ 4Megjelenítés Címsor5 Alt+Shift+ 5Megjelenítés Címsor6 Alt+Shift+ 6Megjelenítés Címsor7 Alt+Shift+ 7Megjelenítés Címsor8 Alt+Shift+ 8Megjelenítés Címsor9 Alt+Shift+ 9Megjelenítés Összes Címsor Alt+Shift+ AMegnyitás Ctrl+ OMegnyitás Ctrl+ F12Megnyitás Alt+Ctrl+ F2Mégse EscMentés Ctrl+ SMentés Shift+ F12Mentés Alt+Shift+ F2Mentés Másként F12Menü Aktivizálása F10Mező Makró Alt+Shift+ F9Mezőcsatolás Megszakítása Ctrl+ 6Mezőcsatolás Megszakítása Ctrl+Shift+ F9Mezőhatárolók Beszúrása Ctrl+ F9Mezők Frissítése Alt+Shift+ UMezők Zárolása Ctrl+ 3Mezők Zárolása Ctrl+ F11Mezőkód Mezőeredmény Shift+ F9Mezőkódok Megjelenítése Elrejtése Alt+ F9Mezőzárolás Feloldása Ctrl+ 4Mezőzárolás Feloldása Ctrl+Shift+ F11Microsoft Rendszerinfó Alt+Ctrl+ F1Microsoft Script Editor Alt+Shift+ F11Mindent Kijelöl Ctrl+Shift+ OMindent Kijelöl Ctrl+ Num 5Mindent Mutat Ctrl+Shift+ 8Normál Nézet Alt+Ctrl+Shift+ NNormál Stílus Ctrl+Shift+ NNormál Stílus Alt+Shift+ Num 5Nyomtatás Ctrl+ PNyomtatás Ctrl+Shift+ F12Nyomtatási Kép Ctrl+ F2Nyomtatási Kép Alt+Ctrl+ IOldal Fel Oldalnyit felfeléOldal Fel Kijelöléssel Shift+ Oldalnyit felfeléOldal Le Oldalnyit lefeléOldal Le Kijelöléssel Shift+ Oldalnyit lefeléOldalkép Nézet Alt+Ctrl+Shift+ OOldalszámok Alt+Shift+ P

62

Billentyűparancsok

Parancsnév Módosítók BillentyűOldaltörés Ctrl+ ReturnOszlop Elejére Alt+ Oldalnyit felfeléOszlop Elejére Alt+Shift+ Oldalnyit felfeléOszlop Végére Alt+ Oldalnyit lefeléOszlop Végére Alt+Shift+ Oldalnyit lefeléOszlopkijelölés Ctrl+Shift+ F8Rejtett Ctrl+Shift+ HSor Eleje HomeSor Eleje Kijelöléssel Shift+ HomeSor Elejére Alt+ HomeSor Elejére Alt+Shift+ HomeSor Fel Kijelöléssel Shift+ Felfelé nyílSor Le Lefelé nyílSor Le Kijelöléssel Shift+ Lefelé nyílSor Vége EndSor Vége Kijelöléssel Shift+ EndSor Végére Alt+ EndSor Végére Alt+Shift+ EndSorkizárás Ctrl+ JSorköz Dupla Ctrl+ 2Sorköz Szimpla Ctrl+ 1Sorköz15 Ctrl+ 5Stílus Ctrl+Shift+ SSúgó F1Symbol Betűtípus Ctrl+Shift+ QSzinonimák Shift+ F7Szó Balra Ctrl+ Balra nyílSzó Balra Kijelöléssel Ctrl+Shift+ Balra nyílSzó Jobbra Ctrl+ Jobbra nyílSzó Jobbra Kijelöléssel Ctrl+Shift+ Jobbra nyílSzóaláhúzás Ctrl+Shift+ WSzótár Alt+Shift+ F7Szöveg Áthelyezése F2Szöveg Másolása Shift+ F2Szövegtárból F3Szövegtárból Alt+ VSzövegtárelem Létrehozása Alt+ F3Tárgymutatóelem Megadása Alt+Shift+ XTartalom Törlése DelTartalomjegyzékelem Jelölése Alt+Shift+ OTestreszabás Billentyűparancs Alt+Ctrl+ Szürke +Testreszabás Menü Billentyűparancs Alt+Ctrl+Shift+ 7Testreszabás Menü Billentyűparancs Eltávolítása Alt+Ctrl+Shift+ 8Teteje Alt+Ctrl+ Oldalnyit felfeléTeteje Kijelöléssel Alt+Ctrl+Shift+ Oldalnyit felfeléUgrás Ctrl+ GUgrás F5Új Dokumentum Ctrl+ NVázlat Bővítés Alt+Shift+ H,8Vázlat Bővítés Alt+Shift+ Szürke +Vázlat Előléptetés Alt+Shift+ Balra nyílVázlat Első Sor Alt+Shift+ LVázlat Feljebb Alt+Shift+ Felfelé nyílVázlat Lefokozás Alt+Shift+ Jobbra nyílVázlat Lejjebb Alt+Shift+ Lefelé nyíl

63

Billentyűparancsok

Parancsnév Módosítók BillentyűVázlat Nézet Alt+Ctrl+Shift+ VVázlat Szűkítés Alt+Shift+ J,8Vázlat Szűkítés Alt+Shift+ Szürke -VBProgramkód Megjelenítése Alt+ F11Vége Kijelöléssel Alt+Ctrl+Shift+ Oldalnyit lefeléVégjegyzet Kurzornál Ctrl+Shift+ DVisszavonás Alt+Shift+ VisszaVisszavonás Ctrl+ ZVisszavonás Alt+ VisszaVisszavonás Ismétlés Ctrl+ YVisszavonás Ismétlés F4Visszavonás Ismétlés Alt+ ReturnWeb Előre Alt+ Jobbra nyílWeb Vissza Alt+ Balra nyíl

64

Documents

Szövegszerkesztés - zsuuuzsuuu.hu/files/szovegszerkesztes.doc · Web viewFüggvény neve A függvény hatása a ()-ben lévő cellákra Angol Magyar ABS() abszolút érték abszolút