Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolaeotvos.battanet.hu/eotvos/files/pdf/2016/2015_2016... · Rigó Katalin: Beszámoló a 2015/2016-os tanév munkájáról oldal 4

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

Százhalombattai

Eötvös Loránd Általános Iskola

A 2015/16-os tanév beszámolója

Készítette:

Rigó Katalin intéz-

ményvezető

Aláírás: 3. Mellékletek száma:

20 db

Véleményezte:

Sárközi Márta

tankerület igazgató

Aláírás: 4. Tantestület elfogadta:

2016.06.29.

Dátum:

2016.június 30.

1. Tárgy: Beszámoló a

2015/16-os tanévről

5. Véleményezte:

DÖK 2016.06.10.

Beszámoló Intézményi Tanácsnak:

2016.08.22.

2. Oldalak száma:

20 oldal

6. Beszámoló Szülők Közös-

ségének:

2016.08. 22.

Rigó Katalin: Beszámoló a 2015/2016-os tanév munkájáról oldal 2

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Tartalomjegyzék

1. Pedagógiai folyamatok .................................................................................................................................... 4

1.1. Beszámoló az éves munkaterv, intézkedési tervek megvalósításáról ........................................................ 4

1.2. Az intézmény alapdokumentumainak módosítása .................................................................................... 6

2. Személyiség- és közösségfejlesztés .................................................................................................................. 6

2.1. Gyermekvédelmi munka áttekintése ........................................................................................................... 7

2.1.1. A gyermekek és szülők gazdasági, társadalmi jellemzői ......................................................................... 7

2.2. Kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatások (étkezés, tankönyvellátás) alakulása .................................. 8

2.2.1.Tapasztalatok a kísérleti tankönyvekről: ............................................................................................. 8

2.2.2. Szociális problémák, deviancia .......................................................................................................... 8

2.2.3. Prevenciós munka .................................................................................................................................... 9

2.2.4. Az iskolaközösség kiemelt rendezvényei ........................................................................................... 9

2.2.5. Települési rendezvények, programok ................................................................................................ 9

2.2.6. A tantestület szakmai, és közösségi rendezvényei ............................................................................. 9

3. Eredmények ..................................................................................................................................................... 10

3.1. Kompetenciamérések eredményei ............................................................................................................ 10

3.2.Tanév végi eredmények ............................................................................................................................. 10

3.3. Versenyeredmények: országos, megyei, tankerületi és települési szint .................................................... 11

3.4. Továbbtanulási mutatók ........................................................................................................................... 11

3.5. Vizsgaeredmények ................................................................................................................................... 11

3.6. Elismerések .............................................................................................................................................. 11

3.7. Lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) ....................................... 11

3.8. Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) ...................................................................... 12

3.9. Neveltségi mutatók ................................................................................................................................... 12

3.10. A belépő gyermekek felkészültsége ....................................................................................................... 12

3.11. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés (SNI, BTMN…) ................................................... 12

3.12. Az intézmény tanórán kívüli (szabadidős) tevékenysége ....................................................................... 13

3.13. Az intézmény speciális képzési kínálatának eredményessége ................................................................ 13

3.14. Nyomon követés: .................................................................................................................................... 13

3.15. A statisztikai adatlap mutatóinak elemzése, indoklása ........................................................................... 14

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció ..................................................................................... 15

4.1. A szakmai közösségek tevékenysége ....................................................................................................... 15

4.2. A belső tudásmegosztás formái ................................................................................................................ 15

4.3. Információátadás formái ........................................................................................................................... 15

5. Az intézmény külső kapcsolatai ..................................................................................................................... 15



6. A pedagógiai munka feltételei ........................................................................................................................ 16

6.1. Tárgyi feltételek........................................................................................................................................ 16

6.1.1. Az épület állaga, műszaki állapota, a környezet biztonsága ............................................................ 16

6.1.2. Célok és anyagi feltételek összhangja, az ésszerű gazdálkodás érdekében megtett intézkedések ... 16

6.1.3. Tárgyi felszereltség ......................................................................................................................... 16

6.2. Személyi feltételek, a humánerőforrás és az intézmény képzési struktúrájának megfeleltetése ............. 16

6.2.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége....................................................................... 17

6.2.2. Az új pedagógusok alkalmazásának módja ...................................................................................... 17

6.2.3. Kitüntetett pedagógusok: Lásd: 3.6. pontnál .................................................................................... 17

6.3. Szervezeti feltételek ................................................................................................................................ 17

6.3.1. A tanév során továbbtanuló pedagógusok és támogatásuk .............................................................. 17

6.3.2. Az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások, módszerek ............................................................... 17

6.3.3. Az alkalmazotti közösség munkamegosztása .................................................................................. 18

6.3.4. Hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenység ........................................................................ 18

6.3.5. A pedagógusok által kezdeményezett innovációk ........................................................................... 18

6.3.6. A minőségi munkára való ösztönzés formái .................................................................................... 18

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a Ped. programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés ................................................................................................................. 18

8. SWOT analízis ............................................................................................................................................... 19



Beszámoló a

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

2015/16-os tanévének munkájáról

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Beszámoló az éves munkaterv, intézkedési tervek megvalósításáról

Az iskola az intézményvezető által összeállított és a nevelőtestület által elfogadott éves mun-

katerv alapján kezdte meg szakmai munkáját. A munkaközösségek az intézményi munkaterv

alapján állították össze szakmai programjukat. Igényes, ötletekkel, vállalásokkal teli mun-

katerveket készítettek. A tanév végi munkaközösségi beszámolók és a mérési mutatók is

eredményes tanévről adnak számot.

A szervezeti kultúra átalakításával kezdtük az új tanévet. Átszerveztük a munkaközösségeket.

Hét munkaközösségben kezdtük meg a munkát. Újonnan hoztuk létre a Matematika, Testne-

velés és sport és a Természettudomány, ÖKO - munkaközösségeket. Élükre a munkaközösségi

tagok választottak vezetőket. Két esetben új vezető megbízására került sor.

A teljes leltár befejezését követően szeptembertől újra kinyitotta kapuit a könyvtár.

Angol nyelvszakosunk tartós betegsége miatt szeptemberben új tantárgyfelosztást kellett

készíteni. A II. félévben újabb hosszas nevelői hiányzás nehezítette a munkát. Belső átszerve-

zéssel sikerült az órákat szétosztani. Egy kolléganőnk - gyenge egészségi állapota miatt - so-

kat hiányzott, s az ő helyettesítésének megoldása is a kollégákra hárult. A hosszan tartó beteg-

ségek miatt óraadók alkalmazására volt csak lehetőség, ami a hatékony és eredményes pe-

dagógiai munka szempontjából sok szervezési feladatot adott. A belső tartós helyettesítések

miatt rendkívüli volt a kollégák leterheltsége. A nevelő-oktató munkában elért eredményein-

ket, a fentiekben részletezett problémák miatt különösen kiemelkedőnek tartom.

Alsós szakmai munkaközösség

Megállapította, hogy a hangos olvasás minden területén fejlődés figyelhető meg. Ennek kö-

szönhetően a gyerekek ebben a tanévben lényegesen többet olvastak, könyvajánlóikkal felkel-

tették társaik érdeklődését. Örömmel tapasztaltuk, hogy iránymutatásunkat figyelembe véve,

egyre több igényes, szépirodalmi mű kelti föl az érdeklődésüket. A pozitív tapasztalatoknak

megfelelően az elkövetkezendő tanévben is az a célunk, hogy a gyerekek ezt a szintet meg-

tartsák, illetve önmagukhoz képest fejlődjenek. (Lásd: 8.sz. melléklet)

Az íráskészség és az írás begyakorlottságának fejlesztése érdekében a mindennapi másolás-

nak és a sok gyakorlásnak köszönhetően a gyerekek írástempója gyorsult, sőt néhányan még

pontosabbakká is váltak. Ezzel szemben megnövekedett a hibaszám is. A gyerekek írásának

külalakjáról általánosságban elmondható, hogy többnyire tiszta, rendezett, áttekinthető. Az

egyéni íráskép fokozatos kialakulásával és a tollal történő írás bevezetésével a tetszetősség

kissé már torzult. A begyakorlottság még hiányzik. Kiemelt feladatként tervezték a 4. évfo-

lyamosok helyesírási készségének fejlesztését. Céljuk megvalósult. Új kiemelt feladatként

fogalmazódott meg az elmúlt tanévben a 4. évfolyamosok helyesírási készségének fejleszté-

se, a felsős követelményekhez való közelítéssel, az átmenet megkönnyítése érdekében.

Megvalósult a tanulók helyesírási készségének sikeres fejlesztése. A mérési rendszer teljes



kidolgozása nem tudott megvalósulni a tankönyvi és tananyagbeli különbözőségek miatt.

Mindezek ellenére a mérési anyag elemzésével, a problémák feltárásával, egy tárgyilagosabb

képet kaptak a gyerekek írásáról. /9.sz.melléklet/

A Szegedi Tudományegyetem Longitudinális Méréssorozatát az 1.évfolyammal ismertet-

ték meg. Az őszi méréssorozat a tanulók iskolakészültségét (a sikeres iskolakezdéshez szük-

séges alapkészségeinek fejlettségi szintjét) mérték on-line módon. Céljuk annak feltárása is,

hogy az iskola mely ponton és hogyan tud hatékonyan beavatkozni a fejlődés folyamatába,

továbbá mit tehetünk a jelentkező tanulási problémák megelőzése érdekében. A visszajelenté-

sek alapján iskolánk elsős tanulói minden területen a régiós, a városi és az országos átlag fö-

lött teljesítettek. /3.sz melléklet/

A napközis munkaközösség a 16 óráig tartó foglalkozásokon sikeresen kapcsolódott be a

környezettudatos nevelés, az ÖKO iskolai program feladatainak megvalósításához. Munka-

tervük intézkedési tervében felsorolt minden rendezvény elérte a célját.

„ A hangsúlyos hangos olvasás mindennapos gyakorlása a napi tanulási időben” projekt,

sikeresen támogatta a tanórákon végzett munkát.

Matematika munkaközösség

Hatékony munkát végeztek a matematika tanulás eredményességének növelése, a felvételi

és OKÉV mérési eredményeink /4.sz.melléklet/ szinten tartása, ill. növelése, a tapasztala-

tok, módszerek vizsgálata, mérési eredmények javítása, az erősségek, gyengeségek feltárása,

a próba-kompetenciamérés /6.sz.melléklet/ bevezetése terén. A feladatokban a kitűzött si-

kerkritériumok teljesültek, melyről a mellékletekben található táblázatok szolgáltatnak pontos

adatokat.

Az INFORMATIKAI TEHETSÉGPONT-hoz szükséges pályázat elkészítésére nem volt lehetőség.

A tehetségponttá válás feltételeinek megteremtése azonban elkezdődött.

Az felső tagozatban folytatódott tovább az - 5. évf. tanulókkal - országos longitudinális mé-

rés, ami a 6. évfolyamosok állampolgári ismereteinek mérésével egészült ki.

Az eredmények a következő tanév elején várhatóak. /3.sz.melléklet/

Városi szakmai napot tartottunk az „E-learning az oktatásban” címmel.

Társadalomtudományi munkaközösség

Tovább folytatta a szövegértést fejlesztő projektet az 5.,6.,7. és a 8. évfolyamon, hogy az

országos kompetencia-mérésen elért kitűnő eredményeinket továbbra is meg tudjuk tartani.

Próba-kompetenciamérést szerveztek szövegértésből az 5. és a 7. évf.-on. /6.sz.melléklet/

Létrehoztak egy új feladatbankot melynek segítségével továbbra is hatékonynak bizonyult a

szövegértési kompetencia fejlesztése. A „Közös, kölcsönös olvasmány” – projektjük kereté-

ben igényes, kiváló munkák születtek Nemcsak az olvasás iránti érdeklődést keltették fel,

hanem diákjaink szociális kompetenciáit is fejlesztették. Az „Életszerű helyzetek teremtése

a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásában” projekt alkalmat adott arra, hogy hasz-

nos következtetéseket vonjanak le a magyarázó és dokumentum típusú szövegek hatékony

feldolgozása érdekében.

A próbakompetencia-mérés tapasztalatainak összegyűjtése, mérési eredmények értéke-

lése. (6.sz. melléklet: próbakompetencia-mérés és a 2016. évi kompetenciamérés előzetes

eredményei; az 5.sz. melléklet: 2016. évi kompetenciamérések osztályonként)



Idegen nyelvi munkaközösség

Élen járt a kiemelt feladtok megvalósításában.

Az idegen nyelvi készség fejlesztése az előző évi próbanyelvvizsga eredmények elemzése

alapján, a felkészítés az év végén esedékes OKÉV mérésre, az angol nyelvű történelem,

és az angol nyelvű civilizáció bevezetése az 6. évfolyamon, próbanyelvvizsgák szervezése

és lebonyolítása 4-8.évfolyamon és felkészülés a kéttannyelvű oktatásban résztvevő tanulók

számára esedékes célnyelvi mérésre, bőséges feladatot jelentett számukra! /7.sz.melléklet/

Kiváló eredményekkel büszkélkedhetünk. Kitűzött feladataik eredményes megvalósításáról a

sikerkritériumokhoz kapcsolódó mérési eredmények tanúskodnak. /20. melléklet/

Természettudományi és ÖKO munkaközösség a környezettudatos gondolkozás és maga-

tartás kialakítása valamint a környezettudatos nevelés a napköziben, ÖKO iskolai prog-

ramok megvalósításában eredményesen állt helyt. Sikeresen bonyolította le a tanévre terve-

zett programjait. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a fenntarthatóság pedagógiájának elvei

beépüljenek az iskolai élet mindennapjaiba.

Testnevelés és sport munkaközösség kiemelt feladatairól, a tanulók fizikai erőnlétének

növeléséről, a NETFITT országos mérési rendszer alapján végzett felmérés tapasztalata-

inak levonásáról, és a szükséges fejlesztések elvégzésének eredményeiről a 10.sz. mellék-

letben adunk számot. Fejlesztendő területek bizonyos évfolyamoknál a testösszetétel és táp-

láltsági profil, valamint az ingafutás és a törzsemelés területén adnak majd további feladato-

kat. Összességében elégedettek vagyunk a mért eredményekkel. Csoportban történő önálló

feladatmegoldás bevezetése a kártyamódszer segítségével elnevezésű projektünk városi

tudásmegosztás keretében, önálló szakmai napon került sor.

Kiemelten kezeltük az alsó és felső tagozat közötti együttműködést, ezzel megkönnyítve

diákjaink számára az alsó és felső tagozat közötti átmenetet.

1.2. Az intézmény alapdokumentumainak módosítása

A tanév folyamán a Pedagógia program helyi tantervében a természetismeret órák óraszámát

csökkentettük 0,5 órával, a szabadon választható órák terhére. A csökkentéshez igazítottuk a

tananyagtartalmat és a kimeneti követelményeket is.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés Tanulóink valamint a családok szociális, gazdasági és társadalmi helyzetének feltérképezése

családlátogatás, személyes tapasztalatok, beszélgetések, az iskolai és osztály programok szü-

lőkkel közösen végzett szervezése és lebonyolítása alkalmával valósul meg.

Osztályokban szervezett közösségi programok, kötetlenebb beszélgetések alkalmával nyílik

nagyobb lehetőség a családok megismerésére. A családlátogatásokat a szülők a legtöbb – in-

dokolt esetben sajnos elutasítják. A családsegítők kötelező látogatásait fogadják csak el. A

problémák megoldása szempontjából a külső partnerek bevonásával végzett esetmegbeszélé-

sek a leghatékonyabbak.



Tanulók közössége

A közösen kitűzött nevelési célokat sikerült a tanév során megvalósítaniuk. Minden osztály-

ban voltak (a szülők bevonásával is) olyan közös rendezvények, amelyek megszervezésével

hatékony volt a közösségfejlesztés. A másság elfogadásának erősítése, mások személyiségé-

nek, érdekeinek tiszteletben tartása, az együttműködésre nevelés, a konstruktív életvezetés

megalapozása terén, a destruktív magatartás megelőzéséért, ill. kialakulása ellen és az illem-

tudó magatartás kialakítása terén a következő tanévben is lesznek még feladataink. A felada-

tok továbbra is meghatározzák mindennapi munkánkat, hiszen az eredmények csak hosszabb

távon mérhetőek. Az általános emberi értékek megfogalmazása mellett a személyes példamu-

tatás fontosságát tartjuk szem előtt.

Szülők közössége

A szülők közösségével intézményvezetőként sokszor napi kapcsolatom volt. Az idei tanévben

még aktívabban kapcsolódtak be az intézmény programjaiba, ami a szülők közössége vezetője

lelkes és jól szervezett munkájának köszönhető. Jelentős anyagi támogatással segítették az

intézmény infokommunikációs eszközrendszerének bővítését az Eötvös Effektus Alapítvány

közreműködésével, ami az elektronikus napló használatát könnyítette és az oktatás hatékony-

ságát növelte.

Pedagógusok közössége

Hét munkaközösség működik. Igazi szakmai és emberi együttműködés folyt, szakmai mű-

helyként tudott funkcionálni minden kisebb közösség. Lehetőség nyílt arra is, hogy az intéz-

ményi dokumentumok, feladatok elkészítésében közösen tevékenykedjenek, és a tanulókkal

kapcsolatosan felmerülő nevelési és oktatási kérdéseket megbeszéljék, azok megoldásaiban

egymást segítsék. Miután nincs lehetőségünk tanári szoba kialakítására, ezért kénytelenek

vagyunk a dolgozói modellt erősíteni.

2.1. Gyermekvédelmi munka áttekintése

A gyermekvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus munkaköri leírásának része. El-

sősorban mégis az osztályfőnökök napi teendői közé tartozik, ezért sikerült szinte minden

tanuló szociális helyzetéről informálódni. A szociálisan hátrányos helyzettel rendelkező diá-

koknál - a Városi Családsegítő és Gondozási Központ munkatársaival való rendszeres kapcso-

lattartás során kapunk információkat. Szükség estén a Gyermekjóléti Szolgálat, a Rendőrség,

az iskola rendőr, és a Gyámhivatal segítségét kértük. Szerencsére nem mindennaposak a prob-

lémák, ezért elenyésző volt a külső segítség igénybe vétele.

2.1.1. A gyermekek és szülők gazdasági, társadalmi jellemzői

A szülők iskolázottságáról és foglalkozásáról nincs konkrét adatunk. A foglalkoztatásukban

bekövetkezett változásról is csak abban az esetben van tudomásunk, ha a gyermek rendszeres

gyermekvédelmi támogatására is sor kerül. Az életkörülményekre csak következtetni lehet, de

tanulóink életkörülményei jónak mondhatóak. A támogatásra szoruló gyerekek számából

azért látszik, hogy a családok egy része segítségre szorul.

Az internet a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű családoknál is megtalálható, a szülők rend-

szeres használói a világhálónak. A HH és a HHH tanulói adatok sajnos nem feltétlenül fedik



a valóságot, mert a hátrányos helyzet megállapításához a szülők önkéntes nyilatkozata szük-

séges. 8 HH, 2 HHH, 4 veszélyeztetett, és 27 rendszeres gyermekvédelmi támogatásra

szoruló tanulót tartunk nyilván. A BTMN problémákkal küzdő tanulók száma (8+24) 32 fő.

SNI igényű 3 diákunk. Tanulási nehézséggel küzd, de nem BTMN-es 10 fő. Ezek az adatok a

tanulói létszámhoz viszonyítva is alacsonyak. A jól kiépített jelzési rendszerünknek köszönhe-

tően igyekszünk alapítványi támogatással segíteni ezeknek a gyerekeknek.

Fejlesztő pedagógusunk anya lett. A tanév második felétől betegállományba került, ezért a

BTMN-es tanulók fejlesztését az osztályfőnökök végezték tovább, tanórai differenciálással ill.

a 32 óra terhére. Az SNI tanulók fejlesztését óraadó végezte.

2.2. Kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatások (étkezés, tankönyvellátás) alakulása

A kedvezményes étkeztetés szolgáltatást 155 tanuló vette igénybe. 100%-40 fő, 50% 104,

75% 1 és 25% 1 fő igényelte. A normatív támogatásra szoruló gyerekek száma 2013-ban

184 fő volt, 2015-ben ez 87 főre csökkent, ami a 2014-es (86 fő)adattal azonos.

A térítésmenetes tankönyvet 1-3.oszt-ig 171 tanuló számára biztosította az állam.

2.2.1.Tapasztalatok a kísérleti tankönyvekről:

Az alsó tagozatban a legtöbb kifogás a matematika és a környezetismeret tankönyvekre

érkezett, bár az írás füzet és az olvasókönyv is sok kritikát kapott. A nyelvtan szóanyag-

ban sok a gyerekek aktív szókincsétől távol álló szó.

A felső tagozatban a kémia tankönyv jól használható, szemben a biológiával, amely nem

alkalmas sem órai munkára, sem otthoni önálló tanuláshoz. Mozaik kiadó tankönyveit prefe-

rálják, mint ahogy matematikából is. A fizikából is több kompromisszumos megoldás szüle-

tett a tankönyv használata során. Magyar nyelv és irodalomból is kipróbáltuk az új tanköny-

veket. Meglehetősen sok kritikai észrevétel fogalmazódott meg. A legkevésbé tartjuk jónak és

tanulásra alkalmasnak. Sok plusz munkát igényelt a használata. Történelmet tanító kollégák

az interaktív tananyagot, és a kifejtős tananyagrészek aránytalan megjelenését bírálták.

2.2.2. Szociális problémák, deviancia

Szerencsére iskolánkban viszonylag alacsony a deviáns gyermekek száma, és a normál érték-

rendben gondolkodó többséget nem tudják rossz irányba vinni. Fegyelmi problémaként merült

fel a diákok részéről a nem megfelelő stílus, a nem megfelelő fogalomhasználat, a szemtelen-

kedés. Néhány esetben előfordult zaklatás, vagyis egy csoporttárs kipécézése és piszkálása, de

általában ezt sikerült csírájában elfojtani. Előfordul érzelmi labilitás, az egymáshoz való

viszonyuk szélsőséges kezelése: ritkán verekedés, erőszak, illetlen durva viselkedés, helyte-

len nyelvhasználat formájában nyilvánul meg.

A szaktanárok folyamatos konzultációkat folytatnak az osztályfőnökökkel a tanulói munka

és magatartási fegyelem erősítése érdekében. Az azonos osztályokban tanító pedagógusok

igyekeznek ugyanazokat az egységes következetes nevelési elveket követni, a szülőket kor-

rekt módon tájékoztatni, és az ő segítségüket is kérve, a lehető legjobb megoldást megtalálni a

problémákra. Kollégák jelzése alapján kevesebb volt a fegyelmezési probléma, többen megér-

tették, miért fontos a szabályok betartása.



2.2.3. Prevenciós munka

A prevencióra, a gyerekek sokoldalú nevelésére számos lehetőség kínálkozik. Minden tanév-

ben tartunk egészség-napot az Eötvös-hét keretein belül. Nagy szükségét látjuk a gyermek-és

ifjúságvédelmi feladatok egy kézben való összpontosításának, mert az érintett hatóságokkal

való kapcsolatrendszer működtetése is eredményesebb, hatékonyabb, mintha az osztályfőnö-

köknek kellene külön-külön, minden egyes esetben, ezt a feladatot ellátniuk.

Az osztályfőnökök egyre többször szembesülnek a tehetetlenség érzésével. Nem mindig si-

kerül a problémák azonnali és hatékony kezelése és megoldása. A deviáns gyerekek esetében

legtöbbször eredménytelen a szülőkkel való együttműködés is. Nincsenek eszközeink, és a

segítő hálózat sem elég hatékony. Az iskolarendőrrel folyamatos a kapcsolattartás. Hatáso-

sak a Családsegítő által megrendezett esetmegbeszélések, szakmaközi konferenciák is.

Az Érdi Rendőrkapitányság és a Százhalombattai Rendőrőrs segítségére is számíthatunk, ha

szükségünk lenne rá.

2.2.4. Az iskolaközösség kiemelt rendezvényei

Sikeres rendezvénysorozatunkat az Eötvös-hetet idén is novemberben szerveztük meg.

A gyerekek a legfontosabbnak változatlanul a Piros-kék vetélkedőt tartják.

Megható karácsonyi és vidám farsangi ünnepséget bonyolítottunk le, illetve a szülők segít-

ségével és támogatásával valósult meg mindkét papír és elektronikus hulladékgyűjtés, az

Adventi koszorú díszítés és gyertyagyújtás, a 6. Eötvös-futás és a 12. Eötvös-bál rendez-

vényünk is. A korábbi iskolai olvasási versenyeink közül az alsó tagozatban kiterjesztettük

tankerületi szintűre. Idén is megszerveztük a közkedvelt Játékos váltóversenyt városunk óvo-

dásainak. Folytattuk a „Zöldülő gondolatok” ÖKO témájú tudományos vetélkedőt, a Hallowent

is. A ballagás és a tanév kezdetéhez ill. befejezéséhez kapcsolódó ünnepségeken a szülők

beszélgettek, zavarták a rendezvényt. Megoldást kell találnunk erre, mert tanulóinkat nem erre

neveljük. A Mission Impossible vetélkedő az idén tankerületi szinten is nagy sikert aratott. A

Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulójának, a Bólyai természettudományi és a

Bólyai anyanyelvi csapatversenynek is intézményünk adott otthont.

Minden versenyen kiváló volt az előkészítés, szervezés és lebonyolítás. Köszönet és elismerés

a munkát végző kollegáknak, hiszen ezeket a munkákat sokszor szabad idejükben végezték.

Stratégiát kell kidolgoznunk a versenyeredményeink növelése érdekében.

2.2.5. Települési rendezvények, programok

Fontosnak és szükségesnek érezzük, hogy minden olyan városi rendezvényen részt vegyünk,

amelyre meghívót vagy felkérést kapunk. Megfelelő szinten képviseljük, ill. képviseltetjük

magunkat. A munkaközösségek részletesen beszámoltak az összes programról. Túl sok a tele-

pülési program, ahol az iskolák számára szerveznek elfoglaltságot, s ez sokszor nehézséget

okoz a napi oktató - nevelő munkában. Ajánlatos lenne a nagyobb mértékű közös tervezés a

város partner intézményeivel. Sokszor kevés a szervezésre fordítható idő, és az indokoltnál

több feladat jut tanárainkra.

2.2.6. A tantestület szakmai, és közösségi rendezvényei

A tantestület számos, színvonalas programot valósított meg.



Kitűzött céljaik minden esetben átgondoltnak bizonyultak, elnyerték a diákok tetszését,

ezért sok gyerek vett részt minden rendezvényen.

Az idei tanévben is törekedtünk a szakmai megújulásra, helyi bemutató órákat tartottunk.

A pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó bemutató órák tervezése:

Informatika óra: Téma: E learning az oktatásban „Tananyag a felhőben - avagy-a je-

len iskolája” Az „új arcú” türelmes pedagógus XXI. században. (e-suli, e-osztály)

Testnevelés óra: Téma: Csoportban történő önálló feladatmegoldás bevezetése a kár-

tyamódszer segítségével

Két szakmai napot tartottunk ahol a belső tudásmegosztás került előtérbe.

Tanórákon, foglalkozásokon készült video felvételek segítségével mutattuk be egymásnak a

páros és a csoport munka alkalmazását idegen nyelvi, erkölcstan, történelem és délutáni fog-

lalkozások keretében. Továbbá a differenciáláshoz, felzárkóztatáshoz is kaptak segítséget a

kollégák. Szakmai diskurzus egészítette ki, tette teljessé a belső továbbképzést. Módszertani

és a portfólió készítéséhez, minősítéshez, tanfelügyeleti eseményekhez szükséges belső kép-

zéseket intézményvezetőként én vállaltam magamra. Több alkalommal tartottam előadásokat.

Segítségem minden esetben hatékonynak bizonyult.

3. Eredmények

3.1. Kompetenciamérések eredményei

Szegedi Tudományegyetem Longitudinális mérés / lásd 3.sz.melléklet/

OKM matematika / lásd 4.sz.melléklet/ Büszkék lehetünk az országos és fenntartói átlagot meghaladó matematika és magyar kom-

petenciamérések eredményeire. Évek óta az országos átlag, és legtöbbször a fenntartói átlag

felett teljesítettek tanulóink. A tankerületben - nem először-e az első helyen állunk a 6. és

8. évfolyam szövegértési eredményeivel és a nyolcadikosok matematika eredményeivel.

Az eredményeinkre pozitívan hatott a csoportbontás, differenciálás, egyéni foglalkozás.

OKM szövegértés / lásd 5.sz.melléklet/

A 2015. évi mérés alapján levont következtetések:

Továbbra is büszkék lehetünk az országos átlagot évek óta meghaladó eredményeinkre.

Sikeres a közösen végzett munka. Elégedettek lehetünk tanulóink fejlődésével is. Sikeresen

motiváltuk őket, és a CSH index kimutatása terén is hatalmas előrelépés történt.

Próbakompetencia eredmények matematikából és szövegértésből az 5. és a

7. évfolyamon / 6.sz melléklet/.

Az OKÉV mérés napján a 6. és 8. évfolyammal párhuzamosan 5. és 7. évfolyamon próba-

kompetenciaméréseket végeztünk. Célunk volt, hogy szoktassuk őket a négyszer negyvenöt

perc intenzív olvasáshoz, erőkifejtéshez. Ilyen feszített tempójú, maximális koncentrálást

igénylő, kitartó, lankadatlan munkát csak a mérések alkalmával végeznek.

3.2.Tanév végi eredmények

A iskola tanulmányi átlaga: 88,8 % (4,44) ebből:

alsó tagozat: 93,8% (4,69),

felső tagozat: 83,6% (4,18)

Kitűnők száma 66 fő, ebből: alsó tagozat: 33 fő



felső tagozat: 33 fő

8 évig kitűnő: 0 fő

Az intézmény magatartási átlaga: 93%(4,63) (alsó tag:4,77; felső tag: 4,49) szorgalom

átlaga: 92% (4,58) (alsó tag: 4,82, felső tag: 4,33)

Részletesen lásd 19.sz. melléklet; Az intézményi tantárgyak átlagok 1.sz. melléklet

3.3. Versenyeredmények: országos, megyei, tankerületi és települési szint

5 tankerületi, 15 városi, 9 megyei, vagy 3 országos szinten meghirdetett versenyen vettünk

részt (124 fővel) ebben a tanévben, és büszkék lehetünk tanítványaink eredményeire.

Honlapunkon (www.eotvos.battanet.hu) és a mellékletben megtalálható az összes verseny-

eredményünk /Tanulmányi: 16.sz. melléklet; Sport: 17.sz. melléklet/

3.4. Továbbtanulási mutatók

Örvendetes, hogy felvették első helyre a tanulóink 69,2 %-át. A gyerekek több mint 48,1 %-a

jelentkezett gimnáziumba. Az érettségit adó képzésekre jelentkező diákok száma 80,8%.

Többségében a helyi, ill. a környékbeli középiskolákat választották. A szülők jobban örülnek,

ha nem mennek „messzire” gyermekeik. /20.sz.melléklet/

Központi felvételi eredmények: /2.sz.melléklet:

3.5. Vizsgaeredmények

A csoportok teljesítménye angolból (86% és 70% között) kitűnő. Az adott életkorban elvárt-

nál magasabb szintet mutatnak. Németből (elvárt A2, teljesített B1 50 %) is kimagaslóan jó

eredményeket tükröz, főként azért, mert a gyerekek többsége a tőle elvárt szintnél magasabb

nyelvvizsga szinttel próbálkozott. Próbanyelvvizsga eredmények: lásd 7.sz.melléklet

3.6. Elismerések

Pedagógus:

Pedagógiai Díj elismerésben részesült: Rigó Katalin

Kiemelkedő munkájukért Elismerő Oklevelet vehettek át a tanévzáró ünnepségen. (dr.

Brauszwetterné Pap Éva, Debreceniné Bessenyei Nóra, Lefkánics Szilárdné, Ötvös

Józsefné, Vértesi Simó Erzsébet, Baranyi Tamás)

Eötvös-plakett kitüntetésben részesült: Somodiné Fekete Mária

az „Év pedagógusa” címet Karsai Melinda kapta, mely elismerések az intézmény

kollektívájának szavazata alapján kerülnek kiosztásra.

Tehetséggondozásért Önkormányzati díj: Karsai Melinda, dr. Brauswetterné Papp

Éva, Ötvös Józsefné, Viziné Hangyássy Zs., Bálintné H Magdolna,

Diák: Jó tanuló jó sportoló díj: Fazekas Lili 8.b, Eötvös – plakett: Tóth Anetta 8.b, az Év

diákja díj: Soós Dorka 6.b

3.7. Lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók)

Lemorzsolódással veszélyeztetett 0 tanuló. Bukás: 2 tanuló kémiából. Évismétlés 0 fő. Egy

tanuló 16 életévét betöltve a HÍD II. Szakképzési Hídprogramban folytatja tanulmányait, feje-

http://www.eotvos.battanet.hu/



zi be a 8. osztályt. Egy tanuló 8. osztály befejezését követően a HÍD I. Köznevelési Hídprog-

ramba került elhelyezésre.

3.8. Elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)

Az elégedettségi mérések eredményeit a következő számú mellékletek tartalmazzák:

Szülők

11.sz. melléklet: az 1.o.tanulók szüleinek elégedettségi mérése maximális elégedettséget

mutat 96% - 100%.

12.sz. melléklet: a 8.o. továbbtanulásával kapcsolatos szülői elégedettség mérésének

eredményével is elégedettek lehetünk.

14.sz. melléklet: a két tanítási nyelvű oktatásról szóló szülői elégedettség mérése átlagosan

88%. Az 5. évfolyamon magasabb: 96 %.

A két tannyelvű oktatásban résztvevő tanulók szülői kiválónak ítélik meg az oktatás szín-

vonalát, az ott dolgozó pedagógusok munkáját. Nem tartják gyermekük számára megterhe-

lőnek, rendkívül jónak gondolják az angol anyanyelvű tanár alkalmazását. Újra választanák

gyermekük számára a programot, hiszen elvárásaiknak teljesen megfelel.

Tanulók:

13.sz. melléklet: a 8.évf.tanulóinak véleménye a továbbtanulással kapcsolatban elégedett-

séget tükröz.

3.9. Neveltségi mutatók

Az intézmény magatartási átlaga: 93%(4,63) szorgalom átlaga: 92% (4,58)

Tanulóink magatartásával és szorgalmával kapcsolatban sem lehet okunk panaszra. A megfe-

lelő osztályfőnöki hozzáállás − a tanév eleji helyzetelemzés, az abból következő jó tervező

munka és a megvalósítás alatti odafigyelés−, meghozta a kívánt eredményt. Tanulóink nevelt-

ségi szintjének alakításában főleg a közvetlen környezetük tisztántartásában és megóvásában,

a kulturált beszéd és az udvarias magatartás területén van még teendőnk. Fontos a tanári pél-

damutatás: amit elvárunk (legyen az telefonhasználat, ruházat, hangnem), azt kell nekünk is

képviselni.

3.10. A belépő gyermekek felkészültsége

Az idei tanév elsősei zömében iskolaéretten érkeztek. Hamar beilleszkedtek az iskola életébe,

megszokták az új szabályokat. Motiváltabbak, figyelmesebbek voltak, mint az előző években

éretlenebbül érkező társaik. Egyre több kisgyerek esetében már a beszoktatási időszakban

kiderül, hogy az óvoda tájékoztatása nincs összhangban a gyermek képességeivel, valamint a

szociális kompetenciájával. További nehézséget jelentett az is, hogy a szakszolgálatok már

nem végezhették el az iskolaérettségi vizsgálatot, így nagyon sok részterületi hiányosságra

már csak a tanítási-tanulási folyamatok során derült fény.

3.11. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés (SNI, BTMN…)

Ösztönöztük diákjainkat a versenyeken való részvételre. A sikeres tehetséggondozást a ver-

senyeredményeink bizonyítják. A munka eredményességét a gimnáziumba tovább tanuló di-

ákjaink továbbtanulási mutatói is alátámasztják, amelyeket a 20.sz. melléklet tartalmaz.



A kollegák külön órákon, délutáni foglalkozások, szakkörök keretében készítették fel tehetsé-

ges és a képességeit fejleszteni akaró tanulóinkat. A félévkor gyenge, ill. bukott tanulók nagy

részét sikerült év végére felzárkóztatni. 3 fő bukott 1-1-tantárgyból. Lemorzsolódással 1 tanu-

ló fenyegetett. Számára egyéni fejlesztési tervet kell készíteni a következő tanévben. A fej-

lesztő pedagógus szakértelme nélkülözhetetlen a BTMN-es gyerekek problémáinak kezelésé-

nél, a sikeres fejlesztésnél. Ő veszélyeztetett kismama lett, s a 2. félévtől távol volt. Az előírt

fejlesztést, a szakértői véleményben meghatározott óraszámban - egyéni fejlesztési tervek

alapján – a szaktanárok segítségével biztosította intézményünk, illetve a három sajátos neve-

lési igényű tanulónk esetében, a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusának segítségét kértük.

Az egyéni bánásmódot, megsegítést igénylő tanulók mindegyike megkapta a számára előírt

felmentéseket, a javasolt többletidőt, illetve a szakértői véleményben feltüntetett egyéb sze-

mélyre szabott segítséget.

A felső tagozatban legfőbb gondot a gyermek alacsony fokú tanulási motivációja, és az ebből

következő magatartási problémái okozzák. A 8. évfolyamon felvételi felkészítő, képesség

fejlesztő órákat tartottunk magyar és matematika tantárgyakból. Hasznosnak bizonyult, ezt

mutatják a jó felvételi eredmények /2.sz.melléklet/.

3.12. Az intézmény tanórán kívüli (szabadidős) tevékenysége

Az intézmény idén is számtalan szabadidős tevékenységet kínált, és szervezett a tanulók szá-

mára. A szakkörökön kívül az első félévben irodalmi színpadot, matematika és magyar fej-

lesztő foglalkozásokat, rajz és ügyes kezek szakkört, és 4 sportágban ISK foglalkozásokat

tartott. Kollégáim szabadidejüket nem kímélve sok kirándulást, osztályprogramot, színház-

látogatást, az intézmény minden diákját megmozgató programot szerveztek. Minden munka-

tervben tervezett, és a tanév rendjében megfogalmazott megemlékezést és iskolai ünnepélyt

megtartottunk. Idén is sikeres volt minden hagyományőrző rendezvényünk. Három nyári

tábort szerveztünk: Iklad-kosártábor, Káva-sporttábor, Szelídi-tavi tábor. Diákolimpia ver-

senyeken vettünk részt kosár-, kézilabda, labdarúgás és alsós váltóverseny, valamint úszás

sportágakban. Játékos vetélkedőt szerveztünk óvodásoknak. A Diákönkormányzat minden

munkatervében megfogalmazott feladatát teljesítette, tovább működtette az iskolarádiót.

3.13. Az intézmény speciális képzési kínálatának eredményessége

2010 januárjában vezettük be a két tanítási nyelvű képzést. A kéttannyelvű csoportok ered-

ményeit az 1.sz. melléklet tartalmazza. A 7.sz. melléklet a tagozatos (angol és német) és a két

tanítási nyelvű (angol) próbanyelvvizsga eredményeket mutatja. A csoportok teljesítménye a

próbanyelvvizsgán angolból is kimagaslóan jó eredményeket tükröz, főként azért, mert a

gyerekek többsége a tőle elvárt szintnél magasabb nyelvvizsga szinttel próbálkozott. Célunk a

jó eredmények megőrzése és a nyelvi lektor alkalmazása által adott lehetőség minél hatéko-

nyabb kihasználása.

3.14. Nyomon követés:

A középfokú iskoláktól az aktuális tanév október 31-ei határidejével az ott tanuló diákjaink

tanulmányairól értesítést kaptunk. Az a tapasztalat, hogy tanulóink megállják a helyüket a

választott középiskolájukban, sőt néhányan javítottak. Ez megerősít bennünket, hogy megfe-

lelő alapokkal engedtük el tanulóinkat az intézményünkből.



3.15. A statisztikai adatlap mutatóinak elemzése, indoklása

Az iskola tanulmányi átlaga: 88,80 % (4, 44) ebből:

alsó tagozat: 93,80% (4,69), felső tagozat: 83,6% (4,18)

A felső tagozatban 14 fővel több tanulónk van, mint az alsóban, de az alsós osztályok nagy

része magasabb létszámmal dolgozik, mint a felsős. A mulasztott napok száma sokat javult.

Két tanulónk hiányzása megközelítette a maximális hiányzási határt. Az igazolatlan napok

egy tanuló hiányzásaiból adódtak össze. A bukások száma az iskola tanulói létszámához

mérten rendkívül alacsony. A nyolcadik osztályosok továbbtanulási mutatói elégedettséggel

tölthetik el minden kollégámat. lásd 20.sz.melléklet

Statisztikai adatlap

2015/2016. évi beszámolóhoz

Alsó tago-

zat

Felső tago-

zat Összesen

Létszám 226 240 466

Mulasztott napok száma összesen 2457,1 2459,3 4916,4

ebből igazolatlan 0 5,9 5,9

1 főre eső igazolt 11,1 10,4 21,4

1 főre eső igazolatlan 0 0,02 0,02

Elégtelen osztályzatok 0 2 2

ebből 1-3 tantárgy 0 2 2

évismétlők száma 0 0 0

Kitűnő tanulók 33 33 66

Magántanulók 0 2 2

Mulasztás miatt nem oszt. 0 0 0

8. évfolyam tanulóinak száma 0 52 52

Gimnáziumba 0 22 22

Szakközépiskola – gimnáziumi kép-

zés 0 8 8

Szakközépiskola – szakközépiskolai

képzés (szakgimnázium) 0 12 12

Szakképzési centrum - szakképzés 0 9 9

ebből

Köznevelési Híd programba (HÍD I.) 0 1 1

Szakképzési Hídprogram (HÍD II.) 0 1 1

Nem tanul tovább 0 0 0

A tanulmányi eredmények kimagaslóak /19.sz.melléklet/, amelyet az országos mérési ered-

mények is tükröznek. A 2012/13-as tanévben 86,6%, a 2013/14-es tanévben 87 %, a

2014/15-ös tanévben 88,40 % 2015/16-ban 88,80% az intézmény tanulóinak tanulmányi

átlaga. Nevelő-oktató munkánk hatékonyságát sikerült megőrizni, az emelkedés 0,4%. Tíz

tanuló tanulói jogviszonya szünetel. Ők tankötelezettségüket külföldön teljesítik. Az osztá-

lyok tantárgyankénti átlagai: lásd 1.sz.melléklet.



4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Az összetartás, a nyitottság a feladatok pontos elvégzésére törekvés jellemzi a szakmailag jól

képzett, tapasztalt pedagógus kollégákat. Ez vonatkozik a tankerülettel kapcsolatos adatszol-

gáltatásra, és együttműködésre is.

A munkamegosztás megfelelően működik, ezzel segítve a közös munkát. Úgy érezzük, a ma-

gas óraszámok miatt kevesebb idő jut a felkészülésre, együttműködésre, tapasztalatcserére,

tervezésre, dokumentációra.

Az e-napló bevezetésével párhuzamosan az elektronikus információátadás is hatékonyabb lett.

A különböző osztályokba járó gyerekek szülei e-mail-en vagy a Facebook segítségével tartják

egymással a kapcsolatot. Több osztályközösség rendelkezik zárt csoporttal. A pedagógusok

kapcsolattartásának formáit tovább erősítette és a hatékonyságot, napra készséget segítette a

MOZA elektronikus napló bevezetése, alkalmazása.

4.1. A szakmai közösségek tevékenysége

Rendkívül nehéz összeegyeztetni a megbeszélések időpontjait a kollégákkal, a sok elfoglalt-

ság, a más munkarend, és a magas tanulói és nevelői óraszámok miatt. Rendszerint e-mailben,

gyakran személyes megbeszéléseken tudunk csak információkat tovább adni.

Kiemelném a próbanyelvvizsgákat, illetve az országos, és a helyi mérések, és a szakmai

napok, a belső továbbképzések, olvasási és sport sikerességét.

4.2. A belső tudásmegosztás formái

A hospitálások, a továbbképzéseken szerzett tapasztalatok átadása, a szakmai és az esetmeg-

beszélések segítették a belső tudásmegosztást. A jövő tanévben is szorgalmazzuk a tudásmeg-

osztás ezen formáit. A belső szakmai műhelyek segítik a szakmai munka és az információ-

áramlás, valamint a közös munkák szervezésének hatékonyságát.

4.3. Információátadás formái

A sikeres belső kommunikációt az e-mail-en rendszeresen küldött üzenetek, az értekezletek,

a nem hivatalos beszélgetések, a körlevelek, a hirdetmények és honlapunk igyekezett biz-

tosítani. Fontosnak tartom, hogy a döntések meghozatala előtt mindenki elmondhassa

ötletét, véleményét. Ha kell, vitatkozunk, de döntéshozatal után már fegyelmezetten

hajtjuk végre a közösen meghozott döntést. Ha tervezett a tennivalónk, kevesebb hiba tör-

ténik. A kollégák egész évben remek munkát végeztek, annak ellenére, hogy a tanév során

többször előfordult, hogy egyik napról a másikra kellett feladatot teljesíteni, ami némi feszült-

séget okozott. Vezetőként törekszem az egyértelmű, világos, őszinte kommunikációra, a meg-

felelő tempójú, nyugodt munkalégkör biztosítására. Örömmel tapasztalom, hogy a modern

technikai vívmányokat is egyre jobban és hatékonyabban igyekszünk használni. Kollégáim

jónak tartják a belső információáramlást.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A város különböző társintézményeivel és a tankerület munkatársaival is igen jó kapcsolatot

alakítottunk ki az elmúlt évek során.

Ezek közül kiemelném a közoktatási intézményeket, és a Matrica Múzeumot, a Barátság

Kulturális Központot, Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a Városi Családsegítő Közpon-



tot, a Rendőrséget és a város óvodáit, valamint a Pesovár Ferenc Alapfokú és Művészeti

Iskolát, a Városi Zeneiskolát, a Matematikából Tehetséges Gyerekekért Alapítványt, az

Informatika-számítástechnika Tanárok Egyesületét, Kéttannyelvű Iskolák Egyesületét, a

Bólyai-versenyeket Szervező Társaságot, a Földtani Intézetet. Kapcsolatunk van a Hulla-

dék-kommandóval, a Társadalmi Járőrszolgálattal és a Százhalombattai Állatvédők Kö-

rével is. A Pedagógiai Szakszolgálattal a kapcsolat megfelelően mondható, bár az új struktú-

ra miatt sokkal nehézkesebb lett a gyerekek ügyeinek intézése. Kiemelni a Szülők Közösségét

szeretném, akikkel intézményvezetőként úgy érzem rendkívül hatékony és együttműködő a

kapcsolatom. A város minden, és a tankerület néhány köznevelési intézményeivel is szoro-

sabb szakmai kapcsolatot tartottunk. Nagyon sokszor a bőség zavarával küszködünk, és már

nem tudunk ennyi programon részt venni, el kell néhányat utasítani, mert az iskola elsődleges

feladatának az oktatást, tanulást tartjuk. A közeledés azonban néha egyoldalú, sokszor nem

jönnek el a mi rendezvényeinkre más intézmények, hiába próbálkozunk.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Tárgyi feltételek

6.1.1. Az épület állaga, műszaki állapota, a környezet biztonsága

Az épület műszaki állaga megfelelő, a működtető képviselője bejárások alkalmával felméri a

szükséges karbantartási, felújítási munkálatokat. A biztonsági előírások betartása a balesetek

számának csökkenését eredményezte. Alig volt baleset.

Fűtési rendszerünk korszerűsítésre szorul.

6.1.2. Célok és anyagi feltételek összhangja, az ésszerű gazdálkodás érdekében

megtett intézkedések

A működéshez szükséges legfontosabb tárgyi eszközeink rendelkezésünkre álltak.

A nyár folyamán kell megteremtenünk a következő tanév megkezdéséhez szükséges feltéte-

leket. Ez jelentős kiadást fog eredményezni, még akkor is, ha csak a legszükségesebb eszkö-

zöket szerezzük be. Igyekeztünk takarékoskodni és ésszerűen gazdálkodni. A rezsi kiadása-

ink csökkentésében is jelentős megtakarítást értünk el.

Egyre sűrűbben hibásodik meg a fénymásoló, cseréje indokolttá vált, amelyre sajnos nincs

lehetőségünk. A szülők rendkívül sokat segítettek. Köszönet érte!

6.1.3. Tárgyi felszereltség

A kollégák jelzései alapján minden, ami az eredményes oktató-nevelő munkához szükséges

volt, a rendelkezésükre állt. Az elhasználódott szemléltető eszközök felmérése a tanév végi

leltár alkalmával fog kiderülni. Ezek pótlására remélhetőleg lesz anyagi erőforrás.

Több projektort, számítógépet kaptunk a szülőktől, az alapítványon keresztül. Így a digitális

napló használata sem jelentett akkora problémát. Interaktív táblákra lenne szükségünk, mert

kollégáim digitális kompetenciája lehetőséget biztosít azok kihasználására

6.2. Személyi feltételek, a humánerőforrás és az intézmény képzési struktúrájának

megfeleltetése

A KLIK–hez tartozó státuszok száma 2015.09 01-től 44,5 fő (ebből a pedagógus álláshely

változatlanul 41 fő).



6.2.1. A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége

Megfelel a törvényi előírásoknak. Személyi adottságaink kifogástalanok. Végzettség szerinti

megoszlás: tanító főiskolai végzettséggel: 18 fő, tanár főiskolai végzettséggel: 18 fő, egyetemi

végzettséggel: 6 fő, szakvizsgázott pedagógus: 10 fő, ebből: tanító főiskolai végzettséggel: 5

fő, tanár főiskolai végzettséggel: 3 fő, egyetemi végzettséggel: 3 fő.

Kollégáim nyitottak az új kezdeményezésekre, módszertani megújulásra. Két kollégám

készített portfóliót. Egy kollégát minősítettek 98%-os eredménnyel.

A jogszabályváltozásoknak köszönhetően másik kollégánk minősítés nélkül kerül majd

PED.II-be. Két kollégánk tanfelügyeleti látogatást kapott, amelyen sikeresen szerepeltek.

Meggyőződésem, hogy a tanulás és a pedagógus életpálya a pedagógusok részéről is új,

fejlesztésre váró kompetenciákat igényel, és csak a szakmailag jól felkészült, céltudatos

pedagógusok képesek jól teljesítő tanulókat nevelni. Azt is látni kell, hogy a rengeteg újítás,

feladat miatt kevés idő marad a tapasztalatcserére, együttműködésre, tervezésre

6.2.2. Az új pedagógusok alkalmazásának módja

Iskolatitkárunk és egy pedagógiai asszisztensünk ill. adminisztratív dolgozónk felvételére

került sor a tanév folyamán, mert üres álláshelyeink keletkeztek. Oka: munkahely változtatás

Mindkét dolgozónk véglegesítésre került a próbaidő lejártával.

6.2.3. Kitüntetett pedagógusok: Lásd: 3.6. pontnál

6.3. Szervezeti feltételek

6.3.1. A tanév során továbbtanuló pedagógusok és támogatásuk

Önerőből a tanévben egy kollégánk /Hodur Henrietta/ tett szakvizsgát.

A tanév során az alábbi, többségében ingyenes továbbképzéseken vettek részt kollégáink:

Tanfelügyeleti szakértők felkészítése ped.-szakmai ellenőrzésre: 1 fő Rigó Katalin

2 szakmai nap a Kéttannyelvű Iskoláért Egyesület szervezésében 5-5 fő

Pedagógusok felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzés és a pedagógusok minősítési el-

járásban való részvételére: Izsóné Somossy Ilona, Majer Istvánné, Matiszné Krekk

Zsuzsanna, Nédermann Tünde, Ötvös Józsefné

Tevékenység és személyiségfejlődés: Sipos Andrea

E-learning az oktatásban (3 óra): belső szakmai nap keretében 38 fő pedagógus.

6.3.2. Az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások, módszerek

A 2015/16-os tanévben jelentős szervezeti (munkaközösségek szintjén) átalakuláson ment át

az intézményvezetés és a tantestület. Lebonyolítottuk az intézményvezető választást.

A versenyeztetésre a sok túlmunka miatt kevesebb lehetőség adódott, de így is szép eredmé-

nyeket értünk el. A tanév sok problémával, rengeteg feladattal volt teli, az irányítási feladatok

megoldása nem volt egyszerű.



6.3.3. Az alkalmazotti közösség munkamegosztása

A KLIK alkalmazásában 3,5 fő segíti az oktató-nevelő munkát: 1 fő iskolatitkár, 2 fő peda-

gógiai asszisztens, 0,5 fő rendszergazda. A rendszergazdai feladatokat megbízási szerződé-

ses munkaviszony keretében, havi váltásban egy szoftveres és egy hardveres munkavállaló

látja el. A nyári közfoglalkoztatott munkaprogram keretein belül adminisztrátorokat foglal-

koztattunk. A működtető önkormányzat a SZÁKOM-on keresztül látja el a feladatát. 2016.

jan. 1-jétől 7 fő alkalmazásával: 1 fő karbantartó, 6 fő takarító. A működtető a gazdasági ügy-

intéző munkakört megszüntette. Sajnos a fenntartó sem tudott segíteni. Nem kaptunk státuszt,

ezért megfelelő szakértelem hiányában magunk végeztük el a feladatokat. A munkaközössé-

gekben a munkamegosztás néha kiegyenlítetlen volt. A kollegák többsége, rendkívül leter-

helt a magas óraszámok, a felkészülés, a javítások, a helyettesítések, a tanórán kívüli foglal-

kozások, a sok súlyos és tartós betegség és az óraadók magas létszáma miatt. Így nem tudtak

mindig összedolgozni a vállalt feladatok elvégzésében, bár kollégáimra jellemző a segítőkész-

ség és a tolerancia. A kollegák többsége becsülettel helyt állt.

6.3.4. Hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenység

Új hagyományként vezettünk be ebben a tanévben az adventi programjainkat. Szülői segít-

séggel készült el az a hatalmas koszorú, amelyet aztán közösen dekoráltunk fel egy anyuka

irányításával. Jól bevált és a gyerek körében közkedvelt programjainkat az idei tanévben is

megrendeztük.

6.3.5. A pedagógusok által kezdeményezett innovációk

A mérési rendszerünket is tovább finomítottuk, hogy meg tudjuk őrizni kompetencia mérési

eredményeinket. A társadalomtudományi munkaközösség kezdeményezte a Könyv a könyvért

olvasási projektet, amely sikeres volt a felső tagozatos diákok körében.

6.3.6. A minőségi munkára való ösztönzés formái

A minőségi munka elismerésére, ösztönzésére kizárólag erkölcsi értelemben van lehetőség.

A minősítésre jelentkező kollégák számára minden tőlem telhető segítséget megadok a sikeres

szereplés érdekében.

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a Ped. prog-

ramban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az intézményben folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástar-

talmak megalapozásának folytatása, melynek hatékonyságáról a kiváló mérési mutatatóink

tanúskodnak. Az alsó tagozat alapozó tevékenységére tudatos stratégiával építettük a tanulói

kompetenciák továbbfejlesztését a felső tagozatban. A felsőben kiemelten kezeltük - amit a

továbbtanulás eredményei és a középiskolai nyomon követési mutatók is igazoltak - az életen

át tartó tanulás és fejlődés megalapozását, nagy figyelemmel a pályaválasztásra, pályaorientá-

cióra. Az oktatás-nevelés folyamán a NAT-nak és a Pedagógiai programnak megfelelően tö-

rekszünk a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadására, megőrzésére,



más kultúrákkal való ismerkedésre, az egyetemes kultúra közvetítésére, az erkölcsi érzék és a

szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésére. Erre különösen az erkölcstan órákon és a két

tanítási nyelvű tagozaton van kiemelt lehetőség. Feladatunk a tanuláshoz és a munkához szük-

séges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos

teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetar-

tozás és a hazafiság megerősítése. A konstruktív életvezetés megalapozása.

Törekszünk különösen az ÖKO - iskolai program keretein belül tanulóink egészségi álla-

potának sokoldalú fejlesztésére, az egészséges életmód kialakítására. A testmozgás megsze-

rettetése mellett az egészséges táplálkozás és a stressz kezelés is szerepet kap a tanítás-

tanulás, nevelés folyamatában. A tolerancia, egymás tisztelete, az egymásra figyelés terén

akadnak még feladataink. A szaktanárok folyamatos konzultációkat folytatnak az osztályfő-

nökökkel a tanulói munka és magatartási fegyelem erősítése érdekében. Az azonos osztályok-

ban tanító pedagógusok igyekeznek ugyanazokat az egységes következetes nevelési elveket

követni, a szülőket korrekt módon tájékoztatni, és az ő segítségüket is kérve, a lehető legjobb

megoldást megtalálni.

8. SWOT analízis

SWOT ANALÍZIS

Erősség Gyengeség

Jó tanulmányi eredmények – kiváló kompe-

tenciamérés, (tankerületi 1. hely 6. évf. ma-

gyar és 8. évf. magyar, matematika tárgyak-

ból) és továbbtanulási mutatók

Innovációra való hajlam

Szakmai felkészültség

Idegen nyelv hatékony oktatása

Hagyományápolás

Tanórán kívüli szabadidős tevékenység

Az intézmény szervezett, jól tervezett nev.-

okt. munkája

Környezettudatos nevelés

Egészséges életmódra nevelés

Mozgás megszerettetése

Iskolai és nemzeti hagyományok ápolása

Intézményünk vonzó munkahely

Az int.-ben dolgozóknak pozitív a jövőképe

A vezetői motivációs rendszer jól működik

Megfelelő és hatékony információáramlás

Az iskolának jó a hírneve

Kiváló kapcsolati háló

Összeszokott tantestület

Sok nagy teherbírású pedagógus

Csoportbontás

Szülők részéről:

Tanulók felzárkóztatásának segítése

Egymás és a másság elfogadásának erősíté-se a közösségekben, előítélet mentesség re

való törekvés a nevelő munkában.

Az intézményben a diákok viselkedése a felnőttekkel és diáktársaikkal a szülők jel-

zései alapján nem elég kulturált, udvarias.

Pedagógusok részéről:

Gyerekek érdeklődését felkeltő tanítási módszerek egész iskolai szintű alkalmazása

Közösségi nevelés további erősítése

Munkamegosztás a nevelőtestületben,

Pedagógusok lelkesedése csökken

Tehetséggondozásra, kevés az idő

Informatikai eszközpark elavult

Lehetőség Veszély

A humánerőforrás kihasználása különböző

kompetenciák fejlesztése terén pl. IKT

Szülők még aktívabb bevonása az isk. életébe

Előítélet

Az iskolaérettségi vizsgálatok hiánya a leendő

első osztályosoknál, szakvélemények hiánya



Hatékonyabb együttműködés az idegen nyelvi

lektorral

Hatékonyabb pedagógus továbbképzések

Pályázatok – forrásbővítés kihasználása

Erasmus program bevezetése

Nyelvvizsga központ létrehozása

Témahetekben való részvétel.

Tehetségpont létrehozása informatikából

Belső tudásmegosztás még hatékonyabb ki-

használása

Óvodából korrekt tájékoztatás az iskolába lépő

diákról

Magas tanulói óraszámok, létszámok.

Magas pedagógusi óraszámok

Motiválatlan, kiégett, túlterhelt pedagógusok

Rengeteg felesleges adminisztrációs feladat

A diákok helytelen info - komm. eszközhasz-

nálata

Informatikai eszközpark elavult

Egyenlőtlen leterheltség

Gyermeklétszám országos csökkenése

Fenntartói anyagi erőforrások teljes beszűkülé-

se

Nyelvi agresszió: kulturálatlan, bántó nyelv-

használat

A nevelőtestület 2016.június 29-i ülésén tárgyalta meg az Eötvös Loránd Általános Iskola

pedagógiai-szakmai munkájáról készült beszámolót.

Jelen beszámoló alapját a szakmai munkaközösségek, és az intézményben dolgozó speciális

feladatokat ellátó szakemberek évértékelő beszámolója képezte.

Százhalombatta, 2016. június 30.

Rigó Katalin

intézményvezető

Documents

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolaeotvos.battanet.hu/eotvos/files/pdf/2016/2015_2016... · Rigó Katalin: Beszámoló a 2015/2016-os tanév munkájáról oldal 4