Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai

TALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI1214-06 2.

14. Tétel

14. ÖN TALAJMINTÁT VESZ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ VIZSGÁLATHOZ. MUTASSA BE A TALAJ FOGALMÁT, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAIT!

Információtartalom vázlata:Talaj fogalmaTalaj kialakulásaTalajképző tényezőkTalajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatokTalajok csoportosításaTalajminták, talajmintavételTalajok fizikai tulajdonságaiTalajok kémiai tulajdonságai

14/1. TALAJ FOGALMA

A földkéreg legfelső, termékeny rétege, háromfázisú diszperz rendszer.

14/2. TALAJ KIALAKULÁSA

Első lépés: az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a hőmérséklet, szél és víz által.

Második lépés: a kémiai mállás, mely során a kőzetekből kioldódnak az ásványi anyagok és vízben oldható tápanyagokká alakulnak. Kialakul a legfontosabb talajalkotó, az agyag.

Harmadik lépés: a talajképződés biológiai fázisa. A fizikai és kémiai úton létrejött málladékban megtelepednek alacsonyabb illetve magasabb rendű szervezetek és elpusztulva létrehozzák a humuszt.

BIOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS

14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐKDOKUCSAJEV szerint öt talajképző tényezőt különböztetünk meg: a földtani tényezők, az éghajlati tényezők, a domborzati tényezők,a biológiai tényezők, és a talajok kora.

Ezek együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és egyesek csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező.

1. Talajképző kőzetek: A talajképződés nyersanyagát a kőzet szolgáltatja. 2. Éghajlati tényezők:Hőmérséklet: meghatározza a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, de megszabják, hogy a talajon milyen növények élhetnek.Csapadékviszonyok :a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg és így közvetve a mállási viszonyokat és a talajon élő növénytakarót is befolyásolják. Szélviszonyok: közvetett hatásuk - a párolgás és a párologtatás fokozása – közvetlen hatás a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás.

14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK

3. Domborzati tényezők: Meghatározzák a felszíni és felszín alatti vizek mozgását, az anyag- és energiaáramlási folyamatokat. Szerepet játszanak az éghajlati és földtani tényezők hatásának módosításában, Pl.: tengerszint feletti magassággal nemcsak a hőmérséklet csökken, hanem rendszerint a csapadék mennyisége is nő. A víz által okozott talajpusztulást, az eróziót is befolyásolja.


4. Biológiai tényezők: talajon és a talajban élőlények tevékenységei tartoznak ide. Ez a biológiai mállás.5. Talajok kora:A fizikai és kémiai és biológiai folyamatokhoz idő kell.


+ Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását. A helyesen alkalmazott beavatkozás növeli a termékenységet, a hibás gazdálkodás csökkentheti, sőt tönkreteheti a talajt. Környezetszennyezés: pl.: talajok elsavanyodása, elhordása, stb.


14/4. TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG- ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK

Folyamattársulás: a talaj kialakulása során és az azóta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatokat foglalja magába. Egységében tekintve a talajok osztályázásának alapjául szolgál.

A talajban ható folyamatpárok:A szerves anyag felhalmozódása – a szerves anyag bomlásaA talaj benedvesedése – a talaj kiszáradásaKilúgzódás – sófelhalmozódásAgyagosodás – agyagszétesés (podzolosodás)Agyagvándorlás – agyagkicsapódásOxidáció – redukcióSavanyodás – lúgosodásSzerkezetképződés – szerkezetromlásTalajerózió – talajborítás (szedimentáció)

14/4. TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG- ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK Lebomlás: a szerves anyagok lebomlási

színtere. A lebontást mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Végeredménye szervetlen anyagok, sók (oldatban ionok), amik növényi tápanyagok.

Adszorbció: a talajkolloidok (agyag és humusz) felületén sok szennyező anyag megkötődik.

Szilárd fázis szűrése: a talaj szűrő is, csökkentve a talajvízbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét.

A növények anyagfelvétele: főként a növényi tápanyag jellegű szennyezőket, ezzel a talaj tisztulása is bekövetkezik.

14/5. TALAJOK CSOPORTOSÍTÁSA

Talajföldrajzi: a földrajzi törvényszerűségek alapján sorolja főtípusokba.

Genetikai: a talajokat fejlődésükben vizsgálja, a fejlődés egyes szakai, a típusok alkotják az osztályozás egységeit.

GENETIKAI TALAJTÍPUSOK (9):

14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL

A mintavétel célja leggyakrabban:

- genetikai talajtípus meghatározása, (talajtulajdonságok alapján: fizikai tul., kémiai tul., szervesanyag-tartalom)-termőképesség megítélése, -szennyezettség vizsgálata.


I. Közvetett talajfeltárási mód: a talaj valamilyen mechanikai sajátosságát közvetve mérjük.

I/1. Szondázás: nincs mintavétel. Egy sajátosan kialakított végű rudat nyomással, csavarással, ütéssel, forgatással a talajba hajtanak. A behatolási ellenállás nagysága adja a talaj rétegzettségére vonatkozó információt.


II. Közvetlen talajfeltárási módok: a rétegződés közvetlenül megfigyelhető.

II/1. Próbagödör: jól megfigyelhető a talajrétegződés, de csak kis mélységig gazdaságos, és nem mélyíthető a talajvíz szintje alá. -Az alapkőzet és a talajvíz mélységétől függ a mérete.-Téglalap alakú.-Egyik oldala lépcsős, a másik rövidebb oldal függőleges.

TALAJSZELVÉNY

TALAJSZELVÉNY

14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTELII/2. Talajfúrás: - Leggyakoribb módszer.-Nem korlátozza a módszer alkalmazhatóságát a mélység. -Gyors, gazdaságos. -A talaj-rétegzettség és a talajvíz helyzete is feltárható.

•Tápanyagforgalmi méréshez betakarítási időszak végén, de még az őszi trágyázás előtt vegyünk mintát. •A legjellemzőbb talajrétegből vegyünk mintát (felső 20-25 cm).

– szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,

– rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva)

-


Talajminták típusai:A.) Zavartalan minta: ha a talajt eredeti állapotában akarjuk megvizsgálni. Próbagödörből, kézi mintavevővel vehetünk. A henger alakú mintavevőt a talajba nyomják. Körülássák, majd kiemelik. A zavartalanság érdekében a hengert aztán mindkét végén lezárják. B.) Zavart minta: a talajt ásóval vagy talajfúróval emelik ki. Ezután a talajt zacskóba, vagy ládába helyezik.

• Átlagolás: a mintákat egybe öntik, keverik, majd csökkentik a mennyiséget 0,8-1,0 kg-ra.

• A mintavétel, tárolás, előkészítés során vigyázzunk a minta tisztaságára.

• A talajmintavételről és a vizsgálatokról jegyzőkönyv készül.

• Részminta: adott területről 15-20 db minta begyűjtése.

14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI

1. Szemcseösszetétel: A talaj fizikai sajátosságainak a megismerésére

a szemcseosztályozást használjuk. Rostálással, szitálással történik leggyakrabban.

14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI

2. Mechanikai sajátosságok

2/1. talaj higroszkópossága (hy %):

A vízgazdálkodás egyik legfőbb jellemzője. A légkörből megkötött nedvességet nevezzük higroszkópos víznek.

2/2. Talaj Arany-féle kötöttsége:

A talaj vízfelvevő képességét fejezi ki, a talajok vízgazdálkodását jellemzi.

2/3. Talaj 5 órás kapilláris vízemelése:

A viszonylag közeli talajvízszintű talajoknál fontos. Fontos tényezője a talajrétegenkénti humusztartalom.

14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 3. A talaj szerkezete: A talaj kisebb-nagyobb elemei részben

összetapadva, részben humusszal vagy más kötőanyaggal összeragadva fordulnak elő.

A leggyakoribb talajszerkezeti formák: - homokos, - poros,- morzsás, (szivacshoz hasonló porózus forma)- durván morzsás vagy rögös (tömött, kalciummal

telített, de nem humusszal ragasztott)- lemezes (párhuzamos rétegekből álló szerkezet)- poliéderes (iszapfrakcióban gazdag, nedves,

levegőtlen körülmények között)- oszlopos (semleges szikesekre jellemző)- diós (fák gyökereinek hatására lekerekített élű és

sarkú rögök)

14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI

1. Szín:Vas 3+ tartalom: rozsdabarna színt ad.Vas 2+ tartalom: kékes, zöldes, szürkés színt

ad.Mn 3+ tartalom: lilás színt ad.CaCO3: világos színt ad.

Humusz: sötétre festi a talajt.

2. Kémhatás (pH):A H+ koncentrációt fejezi ki. Semleges: 6,8-7,2 között. E felett lúgos, ez

alatt pedig savanyú kémhatású.


3. CaCO3 tartalom:

A mezőgazdaság szempontjából fontos összetevő. Ha nagy a mésztartalom, hátrányos is lehet, száraz időszakban tápanyag felvételi nehézségeket okoz.

Vizsgálata: 10 % sósavat csepegtetnek a talajra és a pezsgés erősségéből és időtartamából következtetnek a mésztartalomra.

4. Szódalúgosság: A szikes és szikesedő talajok káros kémiai

tulajdonsága. A növényekre mérgező, a talaj vízgazdálkodását rontja.

14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 5. Talaj vízben oldható összes sótartalma:

A legkárosabbak az oldódó Na-sók. Minél több a vízben oldható só, annál valószínűbb a talajban a szikesedés.

6. Hidrolitos savanyúság:

A savanyú talajok jellemzésére szolgál, a pH-mérésnél pontosabb adatot szolgáltat a talajoldat hidrogénállapotáról.

7. Kicserélődéi savanyúság:

A talaj nagyobb mértékű elsavanyosodásakor alumínium okozta savanyodás is fellép. Romlik a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása. Javítása meszezéssel történik.


8. Adszorpciós kapacitás (T): 100 g talaj által megköthető összes kation mg

egyenértékű mennyisége adja.

9. Talaj telítettsége (S): A talajkolloidok felületén megkötött

kicserélhető kationok egy részét bázisok, másik részét H+ adja. A teljes adszorpciós kapacitás mennyiségét a bázisok teszik ki. Azt nevezzük S-értéknek, amelyet Mg egyenértékben adnak meg 100 g talajra vonatkoztatva.


10. Talaj telítettlensége (T-S):A talaj által megkötött H+ jelölésére

használják. Az S és T ismeretében fontos a telítettségi

százalék (V%). Ezt a gyakorlatban a talajok savanyúságának jellemzésére alkalmazzuk. Megmutatja, hogy a kicserélhető kationok közül menyi a bázis a teljes adszorpciós kapacitás %-ában.

V % = (S :T) * 100

Documents

Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai