Embed Size (px)
Citation preview
Tanárképzők – a rejtett professzió
Stéger Csilla
A tanárképzés megújítása a 21. század eleji oktatási-képzési igényeknek megfelelően
Pécsi Tudományegyetem - 2013. május 7.
„Tanárképzők mindazok, akik aktívan segítik a tanár jelöltek és tanárok (formális) tanulását” (PLA Reykjavík, 2010)
– Tanárképzés alatt (diszciplináris, módszertani és pp oktatók)
– Bevezető támogatás alatt („bevezető” mentor)
– Folyamatos szakmai fejlődés alatt (továbbképzők, szakértők, mentorok)
Tanárképzők -> Pedagógusképzők
A pedagógusképzők heterogének
• a szakterületeikben
• a szaktudásuk jellegében (elméleti, gyakorlati kompetenciáikban)
• a munkavégzésük helyében, (intézményi kötöttségekben, körülményeikben),
• az identitásukban, tanárképzés iránti elkötelezettségükben,
• társadalmi megbecsültségben, stb.
„rejtett professzió”
Az oktatási rendszer teljesítménye
pedagógusképzők minősége
pedagógusok minősége
diák teljesítménye
McKinsey jelentés (2007): „Egy oktatási rendszer minősége nem tudja túlszárnyalni a tanárainak minőségét.”
…a pedagógusképzők számítanak!
Tanárképzők
Tudásbázis
Megújít
Tanári kompetenciák
Reprodukál
Okt
atás
i ren
dsz
er s
zin
tje
A pedagógusképzők szerepe
Egyé
n s
zin
tje
A pedagógusképzők szerepe
ismeret
készség
attitűd
kompetenciák
• szaktárgyi, • pedagógiai, módszertani, • kontextussal kapcsolatos; stb. • Tanárképző: ismeretforrás
Tanári
• tervezés, szervezés, irányítás
• értékelés, visszajelzés • motiválás, IKT használat, reflektivitás, stb. • Tanárképzők: készségfejlesztés
• szakmai értékek (válaszok a „Milyen a jó tanár?” kérdésre)
• Tanárképzők: attitűd formálás
A pedagógusképzők szerepe
Ha egy ismereteiben és készségeiben heterogén csoport széleskörű (heterogén) ismeretkört és készségeket fejleszt – az lehet hatékony
Ha egy heterogén attitűdű csoport tagjai különböző irányokba fejlesztik az attitűdöt – akkor könnyen lehet, hogy az erőfeszítések kioltják egymást
Milyen a magyarországi tanárképzők attitűdje?
Tanárképzők nézetrendszere • Kutatás célja: jó tanárkép, bolognai reformról
alkotott vélemények (általánosan és a tanárképzésben) feltárása
• 2011. évben végzett kutatás
• Kérdőíves kutatás 10 tanárképző helyen, 145 válaszadóval, strukturált minta szerint (intézmény, szakterület, funkció)
• Nyílt kérdések: kódolás, elemzés
• Zárt kérdések: 130 itemes attitűd mérő skála, főkomponens analízis, klaszter elemzés
Eredmények – Nézetek viszonyai A közoktatás kihívásai: 1. Pedagógusok helyzete,
2. Gyerekek ösztönzése a tudás tiszteletére, motiváltságra, teljesítményre,
3. (Társadalmi) leszakadás kezelése;
Jó tanárról alkotott ideálkép: 1. Szaktárgyi tudás,
2. Empatikus, gyermek szerető személyiség,
3. Pedagógiai felkészültség (inkább ismeret birtokosa, mint differenciálni tudó, reflektív fejlesztő);
TK bolognai reformjának céljai: 1. Minőség emelés (koherencia és gyakorlat
orientáció erősítése),
2. Pedagógiai-pszichológiai felkészítés erősítése,
3. Hallgatói motiváció megteremtése;
Közoktatás kihívásai
Jó tanár ideálképe
TK bolognai reform
Tanárképzők nézetfaktorai
Faktor tartalmi iránya Minta-átlag
1. Bologna ellenesség, múlt idealizálás 3,27
2. A diszciplína a TK lényege és szervezeti gazdája 2,98
3. Koherencia, motiváció és gyakorlat orientált felkészítés
4,21
4. Egységesség és gyakorlat ellenesség 3,08
5. A jó tanár a korszerű ismeretek szakszerű közvetítője 2,97
6. Minden elhibázott 3,03
7. Tudós tanár, a tanári hivatás művészi gyakorlása 3,81
7 egymással együtt mozgó nézetnyaláb (skála 1-5)
Tanárképzők nézet profiljai Faktorok tt. b. pp. t . k.
1. Bologna ellenesség, múlt idealizálás 3,55 3,41 2,80 3,55 3,14
2. A diszciplína a TK lényege és szervezeti gazdája 3,25 3,22 2,44 3,09 2,93
3. Koherencia, motiváció és gyakorlat orientált felkészítés 4,02 4,31 4,24 4,27 4,18
4. Egységesség és gyakorlat ellenesség 3,26 3,06 2,81 3,25 3,13
5. A jó tanár a korszerű ismeretek szakszerű közvetítője 3,28 2,96 2,56 3,27 2,94
6. Minden elhibázott 3,04 3,11 2,90 3,21 2,93
7. Tudós tanár, a tanári hivatás művészi gyakorlása 3,73 3,88 3,72 3,86 3,86
Tanárképzők nézet profiljai
Heterogenitás a nézetekben:
• A nézeteket a tanárképzők tudományterülethez tartozása szignifikánsan befolyásolja az 1, 2 és 5. faktorok esetén (p<0,01) PP – TT/B/T között
• A betöltött funkció (felelősség szintje) nem volt szignifikáns befolyással a nézetekre.
• Nézetklaszterek (1, 2, 4, 5, 6): 27% Bologna támogató, 65% Bologna ellenes, 8% nem besorolható, nincs konszenzus a szerkezetet illetően
Felmerülő kérdések • A képzők ilyen eltérő attitűdjei mellett lehet-e
eredményes, hatékony a tanárképzés? • Hogy növelhető a képzés eredményessége,
hatékonysága? • Lehet-e és hogyan közelíteni a nézetek, hitek,
különbségét? • Ki ezért a felelős?/Kinek a dolga ez? (leadership) • Mennyire alkalmazhatók az tanárpolitikával
kapcsolatos ismereteink a tanárképzőkre? (kiválasztás, megtartás, fejlődés, életpálya, motiváció, stb.)
• Stb.
Válasz lehetőségek az európai tapasztalatok szerint
Európa sincs sokkal „előrébb”:
1. Kevés a tanárképzőkről szóló kutatás
2. Általában jellemző a heterogenitás (de a részletekről keveset tudunk)
3. Kevés a szabályozási gyakorlat (policy practice)
4. Sok az alulról jövő kezdeményezés
5. Növekvő figyelem a tanárképzőkön (tudatos kiválasztás, képzés, bevezető támogatás, folyamatos szakmai fejlődés)
Európai körkép
• Az országok zömében e professzió még mint fogalom sem jött létre, vagy csak szűken értelmezett (AT, CY, CZ, DK, DE, FI, ES, IS, PL)
• A tanárképzők kompetenciái csak kevés országban kerültek definiálásra (részben definiált: EE, FI, NO, kialakítás alatt: A, B(Fl), IE, LU, kész: NL)
• Jellemzően nincs végzettségi/szakképzettségi követelmény (felsőokt.-i, közokt.-i generális van)
• Egyetlen országban sincs célirányos képzés
Tanárképző identitás erősítése Tanárképzés iránti elkötelezettség növelésének
gyakorlatai: • Felsőoktatásban
– az oktatási tevékenység fokozottabb elismerése – közoktatási együttműködések, csoportok kialakítása
• Közoktatásban – mentorok fokozottabb elismerése
• Általánosan – tanárképzők felelősségi profiljainak elkészítése – tanárképzők szakmai egyesületeinek létrehozatala,
erősítése (TKSZ, Velon, Velov)
Profilok kialakítása
• Tanárok kompetencia követelményei alapján
• „Másodfokú tanár” kompetenciáival kiegészítve: – reflektál azon, hogyan tanít
– kommunikál arról, hogyan tanít
– modellezi a jó tanítást
• Tanárképzők együttműködő csoportjára vonatkozóan (nem egyéni, hanem csoport kompetencia profil)
Folyamatos szakmai fejlődés biztosítása
• nincs formális képzés (jellemzően PhD belépési követelmény a felsőoktatásban)
• Jellemzően nincs jogszabályban rögzített bevezető támogatás (van nem rendszerszerű intézményi jó gyakorlat)
• Kiemelkedő szerephez jut a folyamatos szakmai fejlődés szakasza (workshop, képzési program, együttműködések, stb.)
A pedagógusképzők folyamatos szakmai fejlődése (?)
ismeret
készség
attitűd
kompetenciák
• (tovább)képzés/tanfolyam, • Stb…
Tanárképző
• tréning, egymástól tanulás
• hosszan tartó, iskolában/képzőhelyen történő együttműködésen alapuló, tanulási eredményben mérhető fejlődés (TALIS,
Teaching Scotland’s Future)
Tanárok Tanárképzők
• egymástól tanulás
• ? • Stb…
