TANTÁRGYLEÍRÁSOK - nyf.hu · 2 3. Az évközi ellenőrzés módja Önálló dolgozatok, feladatbeadások, rajzok, zárthelyi dolgozatok, beszámolók. 4. A tárgy előírt külső

1

TANTÁRGYLEÍRÁSOK

A tantárgy neve Az európai integráció története 1992-ig

A tantárgy kódja ET1111

A meghirdetés féléve 1. félév

Kreditpont 1

Összóraszám (elm. + gyak.) 15

A számonkérés módja kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) nincs

A tantárgyfelelős neve Prof. dr. Czövek István

A tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Elmélyíteni az Európai Unió történetének ismereteit a hallgatóban. Összefüggésekre hívni fel a figyelmet Európa XIX. és XX. századi története kapcsán. 2. A tantárgy tartalma A XIX. század elején a bécsi kongresszussal elejét vette az az együttműködési politika, amely az európai államok további sorsára nagymértékben kihatott. Igaz, ez egy konzervatív szövetség volt, amelyben egyaránt helyet foglalt a fejlett nyugati civilizáció képviselője, Anglia és a keleti autokratikus nagyhatalom, Oroszország. Az I. világháború után érdekes módon már az USA kezdeményezi az európai országok együttműködési szervezetének létrehozását, valójában érdemben a Briand-féle tervezettel lép a világ elé az Európai Unió gondolata. A II. világháború kettészakította Európát, és Nyugaton az I. Hágai Konferencia tárgyal egy európai parlamentről. Ez a nyugat-európai együttműködés az Európai Tanács létrehozásával valós politikai tényező lett. Tovább erősödött a közös nyugat-európai politika a gazdasági integrációval, amely a MONTANUNIÓ létrehozásával kapott nagy lendületet. Ezeknek a folyamatoknak természetes következménye volt a katonai integráció, az Európai Védelmi Közösség létrehozása, majd átalakítása. A XIX. századi szövetségi politika jellemző Az I. világháború hatása Európára Az Európai Unió Briand-féle tervezete A II. világháború következményei a nemzetközi kapcsolatokra Az I. Hágai Konferencia Az Európai Tanács létrehozása Törekvések a gazdasági integrációra. A MONTANUNIÓ létrehozása. Kísérlet az európai katonai integrációra. Az Európai Védelmi Közösség.

2

3. Az évközi ellenőrzés módja Önálló dolgozatok, feladatbeadások, rajzok, zárthelyi dolgozatok, beszámolók. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Lothar Unqerer: Az Európai Unióról röviden. Budapest, 1993. Európa Fórum. Budapest, 1991. november Európai tükör. Budapest, 1997. T. Hitiris: Az Európai Unió gazdaságtana. Budapest, 1995. Bürger Europas: Wohnen in einem anderen Land der Europäischen Union (Generaldirektion

Binnenmarkt und Finanzdienste; Europäische Kommission DE ― 1996― 15 S. Daheim in Europa: Wohnen in einem anderen Land der Europäischen Union (Generaldirektion

Binnenmarkt und Finanzdienste; Europäische Kommission DE — 1996 —15 S. Das Europäische Parlament und die Tätigkeit der Europäischen Union: Kurzdarstellungen ―

September 1993 / Generaldirektion Wissenschaft; Europäisches Parlament DE ― 1994 ― 6. Einundvierzigster Überblick über die Tätigkeit des Rates: Bericht des Generalsekretärs; Teil I:

Zusammenfassung ― 1. Januar ― 31. Dezember 1993 / Rat der Europäischen Union DE ― 1994 ― VII, 80 S.

Bürger Europas: Arbeiten in einem anderen Land der Europäischen Union / Generaldirektion Binnenmarkt und Finanzdienste; Europäische Kommission DE ― 1996 ― 15 S.

Daheim in Europa: Arbeiten in einem anderen Land der Europäischen Union / Generaldirektion Binnenmarkt und Finanzdienste; Europäische Kommission DE ― 1996 ― 15 S.

6. Tárgyi szükségletek: térkép, írásvetítő

3

A tantárgy kódja ET1211, ET1212 Az EU felépítése és működése

A meghirdetés féléve 2. és 3. félév

Kreditpont 1+1

Összóraszám (elm. + elm.) 15 + 15 =


Előfeltétel (tantárgyi kód)

A tantárgyfelelős neve Dr Rozgonyi Ibolya

A tantárgyfelelős beosztása főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók ismerjék meg az Európai Unió létrejöttének körülményeit, szükségszerűségét, politikai jelentőségét, intézményrendszerét, az Unió működési mechanizmusának legfontosabb elemeit. 2. A tantárgy tartalma Nemzetközi gazdasági szervezetből nemzetközi politikai szervezetté válás folyamata. 1992. Maastricht, az Európai Uniós Szerződés elfogadása, az Unió létrejötte. A három pillérre épülő Európai Unió modellje. Az Európai Unió fő szervei. Az Európai Tanács politikai szerepe. Az Európai Unió Tanácsának funkcionálisan rétegződő modellje, a tanácsi eljárások módjai. A szupranacionális bürokráciára épülő kormányközi együttműködést biztosító Európai Bizottság felépítése, összetétele, működési mechanizmusa. Az Európai Parlament vitafórumból felelős döntéshozó szervvé válásának folyamata. A Parlament belső felépítése és hatáskörei. A közösségi jog forrásai és működése, az Európai Bíróság eljárási módjai. A Számvevőszék ellenőrző, felügyelő funkciói. Az Európai Unió fő szerveinek egymásra való építettsége a döntéshozatali folyamatban. Az Európai Unió nem fő szervei. Európai Központi Bank, Európai Beruházási Bank, Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága. Az Unió egyéb szervezetei. 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

1. Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Korona, 1998.

4

2. Kende Tamás: Európai közjog és politika. Osiris-Századvég. 1995. 3. Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé. 1997-

2001. 4. Európa A-tól Z-ig. Az Európai integráció kézikönyve. Európai Bizottság. 1997. 5. Az Európai unió intézményi szemmel. EU csatlakozásunk stratégiai kérdései.ISM.1997. 6. Magyarország politikai évkönyve 1997-2001.

6. Tárgyi szükségletek:

A tantárgy neve Az EU gazdasági integrációja

A tantárgy kódja ET1311, ET1312

A meghirdetés féléve 1., 2. félév

Kreditpont 2+1

Összóraszám (elm. + gyak.) 30+15



A tantárgyfelelős neve Dr. Hajnal Béla

A tantárgyfelelős beosztása KSH igazgató, egyetemi docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

Megismertetni a hallgatókkal az EU létrehozásának gazdasági szükségszerűségét. bemutatni a

gazdasági integráció egyre növekvő elmélyülését. Ismereteket adni az EU működési

mechanizmusáról, a gazdasági verseny, a hatékonyságjavítás kényszerítő körülményeiről.

2. A tantárgy tartalma Az integrációs folyamatok alakulása

Az európai monetáris rendszer

Az EU költségvetése

Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere

Magyarország és az Európai Unió

Magyarország teljes jogú tagságának távlatai

5

3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Európa számokban. 4. kiadás. Eurostat. Luxemburg. 1996.

Palánkai Tibor: Az EU gazdasági integrációja. Aula Kiadó. Budapest, 1998.

Zádor Márta: Az Európai Unió nemzetközi pozíciója az információs gazdaság kiépítésében.

Bővülő Európa. MEH-KSH. 2001. 2. sz. Budapest

Zádor Márta: A világkereskedelem legújabb tendenciái és az Európai Unió pozíciója. Bővülő

Európa. MEH-KSH. 2001. 4. sz. Budapest.

Zádor Márta: A globalizáció és a nemzetközi migráció összefüggései. Az OECD országok

jellemzői és az Európai Unió politikája. Bővülő Európa. MEH-KSH. 2002. 1. sz. Budapest

6. Tárgyi szükségletek: írásvetítő

A tantárgy neve Kultúrdiplomáciai kapcsolatok



Kreditpont 1

Összóraszám (elm. + gyak.) 15 + 0



A tantárgyfelelős neve Dr. N. Szabó József

A tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető egyetemi tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatóknak egy sajátos, a XXI. században a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó területtel való megismertetése, az egyetemes és a magyar kultúrdiplomácia-történet feldolgozása. A kultúrdiplomácia sajátosságainak a bemutatása, azoknak a specifikus vonásoknak a megismerése, amelyek a kultúrdiplomáciát Magyarországon felértékelték, illetve a nemzetközi kapcsolatok egyik hatékony területévé tették. 2. A tantárgy tartalma

6

A kultúrdiplomácia létrejöttének és funkcióinak a megismertetése, a magyar kultúrdiplomácia intézményrendszerének a kialakulása, a Horthy-korszak kultúrdiplomáciai törekvéseinek a feldolgozása. Részletes elemzés tárgya a II. világháború utáni kultúrdiplomácia, annak a korszaknak a megismertetése, amikor igen sokat vártak a diplomácia ezen területétől. A hidegháború leszűkült lehetőségeinek megismertetése után feldolgozást képezi a detente korszaka. Kitekintést adunk azokról a hatásokról, amelyek a kultúrdiplomáciát érhetik a XXI. században. 3. Az évközi ellenőrzés módja: szemináriumi dolgozat készítése 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Hankiss János: A kultúrdiplomácia alapvetései. Debrecen, 1936. Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994. A kulturális diplomácia. In: Szakdiplomáciai tanulmányok. Szerk.: Nyusztay László. Budapest,

2000. 94–118. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világ átalakulása. Európa Könyvkiadó,

Budapest, 1998. Soros György: A globális kapitalizmus válsága — veszélyben a nyílt társadalom. Scolar Kiadó,

Budapest, 1999. Hans Peter Martin—Harold Sdumann: A globalizáció csapdája — támadás a demokrácia és a

jólét ellen. Perfekt Kiadó, Budapest, 1998. N. Szabó József: Magyar kultúra — egyetemes kultúra (Magyarország kultúrdiplomáciai

törekvései 1945–1948.) Akadémiai Kiadó, 1998. 6. Tárgyi szükségletek A főiskolai előadásokhoz általánosan használt technikai eszközök, könyvtár, folyóirattár.

7

A tantárgy neve Az Európai Unió jogrendszere I.–II.



Kreditpont 2 + 2




A tantárgyfelelős neve Dr. Nagy Andrea

A tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A tantárgy keretében a hallgató az első félévben megismerheti, hogy az európai jogi gondolkodás milyen filozófiai, jogi gyökerekből táplálkozik. Ezek alapján a két nagy jogrendszer — a kontinentális és a common law — kerül bemutatásra. A második félévben az Európai Unió sajátos jogrendszerének részletes bemutatásán keresztül a hallgató olyan információkra tehet szert, melyet az Unióba belépve azonnal hasznosíthat. 2. A tantárgy tartalma I. félév: Az európai jogi kultúra kialakulása, fejlődése napjainkig A görög, római filozófia hatása a jog kialakulására A római jog létrejötte, alapfogalmai, jellemzője A középkori jogi oktatás bemutatása, jelentősége A középkor jogának bemutatása, a kánon jog szerepe a középkorban A római jog továbbélésének formái, hatása a jogrendszerekre A kontinentális jogrendszer főbb jellemzőinek bemutatása A common law (bírói jog) kialakulása, jellemzői A jogágak felosztása, a jogra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak bemutatása (jogszabály, jogforrás, jogforrási hierarchia) Ebben a részben a hallgató olyan alapvető fogalmakkal, kifejezésekkel, elvekkel ismerkedhet meg, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a közösségi jog konkrét összefüggéseit, működését megértsék. Ez azért is nagyon fontos, mivel itt nem joghallgatókról van szó, így a tantárgy szempontjából ez a fajta előtanulmány nagyon fontos. II. félév: Az Európai Unió közösségi joga A közösségi jog általános jellemzői

8

A közösségi jog és a nemzetközi jog összefüggései, eltérései A közösségi jog elsődleges és másodlagos jogforrásainak részletes bemutatása A közösségi jog különös része:

az árukra vonatkozó szabályok részletes ismertetése a személyek szabad áramlása:

- munkavállalókra vonatkozó szabályok - a letelepedés szabályai

A szolgáltatások szabad áramlását biztosító szabályok bemutatása Az Európai Bíróság joggyakorlatának hatása a közösségi jog fejlődésére Ebben a fejezetben konkrét élő joganyaggal ismerkedhet meg a hallgató. Ez azért fontos, mert ez a jog a csatlakozásunk pillanatától kezdve hatályba kell, hogy lépjen. Végig célom, hogy a hallgatók olyan gyakorlati tudásra tegyenek szert, amelyet az életben is alkalmazni tudjanak, vagy legalább is a közösségi jog legfontosabb jellemzőit megértsék. 3. Az évközi ellenőrzés módja 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Az európai integráció alapszerződései. KjK. Budapest, 2000. Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. KjK. Budapest, 1999. Európai közjog és politika (szerk.: Kende Tamás). Osiris–Századvég, Budapest, 1998. 6. Tárgyi szükségletek

9

A tantárgy neve Pénzforrások



Kreditpont 1


A számonkérés módja írásbeli vizsga


A tantárgyfelelős neve Szabó István

A tantárgyfelelős beosztása központ vezető

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A magyar EU-csatlakozás előkészítő szakaszában és a csatlakozást követő időszakban hozzáférhető EU-támogatási lehetőségek bemutatása, a támogatási eljárások megismerése, pályázati források feltárása, pályázatok elkészítése, lebonyolításának technikai és tartalmi vonatkozásainak bemutatása. 2. A tantárgy tartalma

1. A Phare-program Nemzeti Phare-program Határmenti együttműködések Horizontális programok

2. Az EU-csatlakozás előtti speciális támogatások ISPA SAPARD

3. Pályázatírás SWOTanalízis Logikai keretmátrix Pénzügyi tervezés Monitoring Pályázati technikák

4. Mellékletek és űrlapok kitöltése 5. Próbaprojektterv készítése

3. Az évközi ellenőrzés módja Az év folyamán minden hallgató egy próbaprojektet dolgoz ki az EU-s pályázatok valamelyikének felhasználásával saját ötlet alapján, amelynek tartalmaznia kell a pályázatok valamennyi alapdokumentumát és mellékletét.

10

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

1. Forrásszerzési technikák és fejlesztési elképzelések megvalósítása MVA. Budapest, 2001. 2. Phare segélyprogram Magyarországon. Budapest, 2000. 3. Forrástérkép. Budapest, 2001. 4. Heil Péter: Phare kézikönyv.

6. Tárgyi szükségletek

11

A tantárgy neve Business English I.–II.



Kreditpont 2 + 2

Összóraszám (elm. + gyak.) 0 + 30+30

A számonkérés módja gyakorlati jegy


A tantárgyfelelős neve Dr. Vraukó Tamás

A tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az utóbbi években az angol gazdasági, üzleti és pénzügyi szaknyelv ismerete a régióban is egyre elengedhetetlenebb. Az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok nemzetközi szintű bővülése szükségessé teszi olyan szakemberek képzését, akik legalább társalgási szinten ismerik az Európai Unió országaival folytatott kereskedelmi tranzakciók tartalmi és formai követelményeit. Különösen fontos az angol nyelvű üzleti kommunikáció írásbeli és szóbeli szabályainak ismerete. A témakörök feldolgozása során mind a négy alapkézség fejlesztésére súlyt fektetünk. 2. A tantárgy tartalma

1. The emergence of the European Union. Financial Common Market. 2. Company structure — corporate law I. 3. Company structure — corporate law II. (homework: translation — newspaper cutting) 4. Agriculture and trading with agricultural produce (Test I) 5. In the office — making calls and leaving notes (homework: writing short presentation) 6. Job interviews. Being made redundant. Job, career, occupation. 7. How to be an effective manager? 8. In the office II — writing skills (homework: writing job application) 9. Fixed terms and stereotypes in business English 10. INCOTERMS — working with abbreviations in commercial correspondence 11. Buy low, sell high — writing sales contracts. (homework: writing sales contract) 12. Settling the bill — cheques, bills and invoices 13. Banking — deposit accounts, current accounts 14. Marketing (Test II) 15. An art in its own right: advertising

3. Az évközi ellenőrzés módja A rendszeres írásbeli feladatokon túl a hallgatók két zárthelyi dolgozatot írnak. A gyakorlati jegy megszerzéséhez a rendszeres óralátogatás is követelmény.

12

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Ashley, A.: A Handbook of Commercial Correspondence. Oxford University Press, 1995. Greener, Michael: The Penguin Business Dictionary. Penguin, London, 1994. Győriványi Géza: Business English. Exorg, 1992. Heidinger, Franz J. (et al.): Bevezetés az Európai Unió jogába és nyelvezetébe angol–magyar

nyelven. HVG-Orac, Budapest, 2000. Jones, L. & Alexander, R.: New International business English. Cambridge University Press,

1996. Kell, Carl L. & Paul Corts: Let’s Talk Business. Iproving Communication Skills. Little and

Brown, Boston, 1983. Lestál, Zs: English for business and commerce. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1993. McKellen, J. S.: Test your business English. Penguin, 1990. Radványi—Székács: English for Business and Everyday use. Budapest, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, 1991. 6. Tárgyi szükségletek: írásvetítő, magnetofon

13

A tantárgy neve Német gazdasági szaknyelv I.–II.



Kreditpont 2 + 2




A tantárgyfelelős neve Vincze Katalin

A tantárgyfelelős beosztása főiskolai adjunktus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A hallgatók alapszintű gazdasági ismeretekre tegyenek szert német nyelven: megismerkedjenek a gazdasági élet legfontosabb területeinek alapvető szókincsével, a gazdasági szaknyelv jellegzetes struktúráival, s képesek legyenek általános gazdasági témákról német nyelven kommunikálni. A második szemeszterben nagyobb hangsúlyt kapnak az Európai Unió gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdések, valamint ― egy későbbi gazdasági szaknyelvi nyelvvizsgára való felkészülés irányába mutató ― speciális feladattípusok gyakorlása. 2. A tantárgy tartalma Tárgykörök: 1. félév: Wirtschaftlicher Strukturwandel, Wortschatz zur Beschreibung wirtschaftlicher Veränderungen, Beschreibung von Diagrammen, Rangordnung ausdrücken, Wirtschaftsordnung, die soziale Marktwirtschaft am Beispiel der Bundesrepublik Deutschland, “Magisches Viereck”, der Markt, der Arbeitsmarkt, Wirtschaftsindikatoren, das Bruttosozialprodukt und das Bruttoinlandsprodukt, Zahlungsbilanz, Leistungsbilanz, Unternehmensformen und –zusammenschlüsse, Personalwesen, de Arbeitsvertrag, der Tarifvertrag, Interessenvertretungen, Abgaben: Steuern und Zölle, Marktforschung, Marketing, Werbung. 2. félév: Wirtschaftliche Integration, Internationale Organisationen, Währungssystem, Banken ― Die Europäische Zentralbank, bargeldloser Zahlungsverkehr, der Binnenmarkt, die Wirtschafts- und Währungsunion, der Euro, der Haushalt der Europäischen Union. 3. Az évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Bajkó István Zsigmond―Olaszyné Kállai Kamilla―Pákozdiné Gonda Irén: Wirtschaftsthemen

14

― Texte und Aufgaben. Aula Kiadó, 1998. Gerd Nicolas―Margarete Sprenger―Wolfgang Weermann: Wirtschaft ― auf Deutsch. Verlag

Klett Edition Deutsch GmbH, München 1991. Jürgen Bolten: Marktchance Wirtschaftsdeutsch. Klett Edition Deutsch GmbH, München 1993. Basiswissen Politik und Gesellschaft Heft 3: Die Ordnung der Wirtschaft Bonn 1997

Bundeszentrale für politische Bildung. Das Testbuch Wirtschaftsdeutsch, 2000 Langenscheidt. 6. Tárgyi szükségletek: magnó, írásvetítő, videó

15

Tantárgy neve Gazdasági szaknyelv

Tantárgy kódja I., II. félév

Meghirdetés féléve ET1831, ET1832

Kreditpont 2+2

Összóraszám (elm + gyak) 30+30

Számonkérés módja gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve Dr. Máté Éva

Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár

1 . A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Az óra célja, hogy a hallgató gazdasági ismereteket szerezzen francia nyelven, anélkül, hogy közgazdasági előismeretekkel rendelkezne. Az Európai Uniós csatlakozás jegyében fontosnak tartom, hogy a kurzus – a maga szerény eszközeivel – hozzájáruljon a hallgatók nyelvi szintjének javításához az alapképzésben megfogalmazott kritériumokon felül.

2. A tantárgy tartalma: A kurzus során a hallgatók megismerkednek a gazdasági élet fő területeivel és a hozzákapcsolódó lexikával: kereslet, kínálat, számlázás, szállítás, bank, banki szolgáltatások, tőzsde, valamint a kapcsolattartás eszközeivel: telefon, levelezés, egyéb kommunikációs eszközök. Képet kapnak az EU-s országok gazdaságáról is. 3. Évközi ellenőrzés módja: folyamatos 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke szerző(k), cím, megjelenés éve Odette, Gaal: Francia-magyar közgazdasági szakszótár. Műszaki Fordító Vállalat, Bp. 1990. M. Danulo – B. Tauzin: Le français de l’entreprise, Clé international, Paris, 1990. J-P. Bajard – C. Sibieude: Les affaires en français, Hatier, Paris, 1987. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: nyelvi szakterem

16

A tantárgy neve Angol jogi nyelv



Kreditpont 2




A tantárgyfelelős neve Dr. Ajtay-Horváth Magda


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A jogi szaknyelv az általános nyelvi képzésre épülő szaknyelvi jártasság megalapozását célozza. Célja, hogy az Európai Uniós szakemberek is képesek legyenek értelmezni az angol nyelvű jogi rendelkezéseket, közleményeket, szerződéseket stb. Ismerjék e nyelvezet jellemző szakszókincsét, e dokumentumok formai és szerkezeti sajátosságait. A témakörök feldolgozása során főképpen a szövegértés kap hangsúlyos szerepet. 2. A tantárgy tartalma

1. The classification of law: Law of tort, law of property, family law, contract law, constitutional law, contract law, law of succession, administrative law, company law

2. The development of equity 3. People in the law: solicitors, barristers, Inns of Court, judges, Lord Chancellor, High

Court 4. The American legal system, the American lawyer 5. The Constitution. Its sources, its funcitons. 6. The electoral systems, political parties 7. The decision-making process of the EU 8. The legal conditions of acquiring or losing citizenship. Nationality law. Minority law. 9. Contracts. Its elements, types and parties. (Text interpretation) 10. Intellectual Propery Law. Patent law. Trademarks. Copyright. 11. Taxation Law. Federal taxation. Local taxation. Taxation of corporations. Tax refund. 12. Insurances. 13. Corporation law. Limited Liability Corporation. (Text interpretation) 14. Shareholders. Sole Partnership. Stock. (Text interpretation)

3. Az évközi ellenőrzés módja A folyamatos tananyag-feldolgozás biztosítása érdekében rendszeres írásbeli feladatot is kapnak

17

a hallgató, valamint két zárthelyi dolgozatot is írnak. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Boros László: Jogi alapismeretek. Kulturtrade, cop., Budapest, 1998. Cowles, Maria Green: Risks, Reform, Resistance, and Revival. (The State of the European

Union). Oxford University Press, Oxford, 2000. Fr. Heidinger―A. Hubalek―Bárdos P.: Angol-amerikai jogi nyelv. HVG-ORAC, Budapest,

1994. Navracsics Tibor: Európai belpolitika: az Európai Unió politikatudományi elemzése. Korona,

Budapest, 1998. Kende Tamás (szerk.): Európai Közjog és politika. Osiris, Budapest, 1998. Kenneth Dyson: The Politics of the Euro-Zone. Stability or Breakdown? Oxford University

Press, Oxford, 2001. Lomnici Zoltán (szerk.): Európai intézmények és jogharmonizáció. HVG-ORAC, Budapest,

1998. Lontai Endre: Szellemi alkotások joga. Eötvös József Kkv., Budapest, 1998. Móra Imre: Angol–magyar jogi szótár. Mentor szakszótárak. Műszaki és Szolgáltató Rt.,

Budapest, 1995. Riley, Alison: English for Law. Macmillan, London, 1991. 6. Tárgyi szükségletek: írásvetítő

18

A tantárgy neve Jogi szaknyelv



Kreditpont 2




A tantárgyfelelős neve Veres Ferenc


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A jogi nyelv szakszókincsének bemutatása és elsajátítása. A jogi adminisztráció és a jogrend világában való jártasság megszerzése, különös tekintettel a magyar és francia jogrendszerek közti különbségekre. A jogi szaknyelv körmondatainak beidegződése a folyamatos nyelvhasználatba. 2. A tantárgy tartalma A Európai Unió politikai intézményrendszere, alkotmánya, jogrendszere; törvényhozás, igazságszolgáltatás; a joggyakorlat szakmai követelményei; ügyvédi munkakör; magánjog — közjog, tulajdonjog stb. 3. Az évközi ellenőrzés módja: folyamatos 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

1. J. L. Penfornis: Le francais du droit. Nathan, Paris, 1988. 2. Rene Leblanc: La rubrique juridique. Nathan, Paris, 1986. 3. Le Code civil 4. La Constitution 5. Philippe Delaeare: Les acteurs de la justice. Nathan, Paris, 1988.

6. Tárgyi szükségletek: nyelvi szaktanterem

19

A tantárgy neve Angol politikai-diplomáciai nyelv



Kreditpont 2




A tantárgyfelelős neve Dr. Szabó Tibor


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Készítse fel a hallgatókat a politikai-diplomáciai élet eseményeiről kiadott anyagok, nyomtatott formában megjelent közlemények nyelvi kezelésére. Célja még ennek a kurzusnak a szóbeli információk helyes értelmezésére, illetve kezelésére való felkészítés. Későbbi munkájukban, legyen szó a nemzetközi kapcsolatok bármelyik területén végzett tevékenységről, a szakmai kérdések mellett előkerülhetnek a diplomáciai, a politikai élettel összefüggő információk is. Ezeknek a nyelvileg való helyes értelmezése elengedhetetlen a külkapcsolatokban. A politikai szaknyelv célja még az angolszász országok (főként az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok) felépítésének, politikai berendezkedésének megismerése. A nemzetközi jogrendszer alapvető szókészletének elsajátítása. A nemzetközi intézmények működésének áttekintése angol nyelven. 2. A tantárgy tartalma A diplomáciai élet szervezeti egységei. Az egyes szervezeti egységekben szolgálatot teljesítő személyek feladata. Az egyes országok kapcsolata a különböző szervezetekkel (ENSZ, NATO, EU stb.), illetve intézményekkel. Közigazgatás, törvényhozói és végrehajtói hatalom az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Választások. Pártok és szakszervezetek. 3. Az évközi ellenőrzés módja: folyamatos szóbeli értékelés, dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Dr. Eördögh Miklós: International Relation I–II. Budapest, 1990. Haraszti Gy.—Herczeg G.—Nagy K.: Nemzetközi jog. Budapest, 1976. C. Collins: European Community Law in the United Kingdom. London, Butterworths, 1990. D. A. C. Freestone & J. S. Davidson: The Institutional Framework of the European Communities.

20

London. Croom Helm, 1988. J. A. S. Grenville: The Major International Treaties 1914–1973. London, 1974. Dr. I. Paenson Bruylant: Manual of the Terminology of Public International Law (Peace) and International Organizations. Brussels, 1983. Constitutions of Nations in Three Volumes. The Hague, 1956. Cedric Cullingford—Tibor Szabó: English Language and Culture. Nyíregyháza, 1999. Újságszövegek, a napi sajtó cikkei. 6. Tárgyi szükségletek: fénymásoló

21

Dr. BARABÁS L.

22

A tantárgy neve Politikai-diplomáciai nyelv



Kreditpont 2




A tantárgyfelelős neve Veres Ferenc


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Célja, hogy az Európai Unió egyik hivatalos nyelvén – franciául elsajátíttassa a politikai és diplomáciai szaknyelv terminológiáját és fordulatait a következő témakörökben: a politológia és a diplomácia alapfogalmai, a multilaterális kapcsolatok gyakorlata, az Európai Unió és az Európa Tanács intézményrendszere, a bilaterális kapcsolatok gyakorlata, gazdasági diplomácia, kultúr diplomácia, a legfontosabb nemzetközi és európai szerződések szövegeinek elemzése. 2. A tantárgy tartalma A politikai és a diplomáciai szaknyelv főbb jellemzői Az alárendelő szószerkezetek és fordításuk Az igeneves szerkezetek és fordításuk A diplomáciai levelezés formulái Szövegfeldolgozás, fordítás:

- Le francais de Relations Internationales (Paris, 1993): - Les manifestations officielles - Des documents de travail - Promouvoir les relations culturelles - La Charte des langues régionales et/on minoritaires (Strasbourg, 1992)

3. Az évközi ellenőrzés módja: folyamatos 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

6. Tárgyi szükségletek: nyelvi szaktanterem

23

Tantárgy neve Az Európai Unió ágazati programjai

Tantárgy kódja I. félév

Meghirdetés féléve ET2111

Kreditpont 1

Összóraszám (elm + gyak) 0+15

Számonkérés módja gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve Dr. Egri Imre

Tantárgyfelelős beosztása Tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései

A hallgatók megismerik az Európai Unió gazdasági programjait, a gazdasági ágazatok együttműködési és fejlődési lehetőségeit.

2. A tantárgy tartalma

Globalizáció és nemzetközi gazdasági társulások

A gazdasági globalizáció területei: piac, tőke, termelés, tudomány, kultúra A gazdasági társulások és együttműködési formák a világgazdaságban – centrum, periféria

Az Európai Unió gazdasági céljai A Római Szerződés által kitűzött célok, a gazdasági unió megvalósulása a kereskedelemben, tőkeáramlásban és a munkaerő szabad áramlásában

Az Európai Unió gazdasági intézményrendszere Az Eu politikai-gazdasági szervezetei. A gazdasági egyeztetés fórumai, területei.

Az Európai Unió gazdasági szabadságjogai I. Az áru szabad áramlása. A vámunió. A kereskedelem szabványai és szabályai. Minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem.

Az Európai Unió gazdasági szabadságjogai II. A tőke szabad áramlása. A tőkeáramlás szabályai. A pénzügyi integráció. Az euro.

Az Európai Unió gazdasági szabadságjogai III: A munkaerő szabad áramlása. A munkavállalás szabályai. Az Európai Szociális Alap.

Mezőgazdaság

Az Európai Unió mezőgazdasága. A mezőgazdaság szabályozásának kérdései. Az Európai Unió agrárrendtartása.

Adóharmonizáció Az Európai Unió adó- és vámrendszere. Lefölözések.

Közlekedés és szállítás

24

Az Európai Unió közös közlekedéspolitikája. Iparpolitika

Az Európai Unió iparpolitikája, fejlesztési trendek. Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális fejlesztést szolgáló alapjai, strukturális alapok. Regionalizáció.

Az Európai Unió távlatai és Magyarország Magyarország lehetőségei az Európai Unióban. Az Eu. távlati céljai.

3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi dolgozatok és házi dolgozatok.

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai

Szakmai látogatás egy regionális fejlesztési irodában. 5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalomjegyzéke szerző(k), cím, megjelenés éve

Egri: Az Európai Unió regionális programjai, Apertus-Nyf. távoktatási anyag 2002. T. Hitris: Az Európai Unió gazdaságtana, Műszaki Könyvkiadó 1995. Horváth Gyula: Európai regionális politika, Dialóg 1998.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása

Írásvetítő és internet kapcsolat.

25

A tantárgy neve Az Európai Unió agrárrendszere és politikája



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Nádasdi József

A tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető főiskolai tanár, kandidátus

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Magyarország vélhetően néhány év múlva az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. A csatlakozási tárgyalások már előrehaladtak. Ezek alapján megállapítható, hogy csatlakozásunk egyik legkritikusabb pontja az agrárgazdaságunk kérdése lesz. A nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatók számára alapvető, hogy megismerkedjenek az Unió agrárrendszerével, az agrárpolitikával, az agrárium fejlettségével. Mindezt összehasonlíthassák a magyar agrárgazdaság helyzetével, tisztán lássák tennivalóinkat, lehetőségeinket. 2. A tantárgy tartalma Az EU agrárrendszere, a mezőgazdasági termelés feltételei I. Az EU agrárrendszere, a mezőgazdasági termelés feltételei II. A Közös Agrárpolitika. A CAP reformjára irányuló kísérletek az 1980–90-es években. A nemzetközi agrárkereskedelmi rendszer megreformálása — a GATT-megállapodás. A CAP 1992-es reformja. Az EU agrártámogatási rendszere. Az EU agrárminőségügyi rendszere. Az AGENDA 2000 lényege, várható eredményei. A magyar–EU agrárkereskedelmi kapcsolatok alakulása. A magyar mezőgazdaság helyzete a csatlakozás előtt. 3. Az évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok írása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Az Európai Unió agrárrendszere (szerk.: Halmai Péter. Mezőgazd. Kiadó, 1995. Burgerné Gimes Anna: A világ mezőgazdasága. Gazdaságföldrajzi áttekintés. Közgazd. és Jogi

K. (KJK), 1992. Csáki Csaba–Rabár Ferenc: Nemzetközi fejlődés, magyar agrárpolitika. Egy világmodell

tanulságai. KJK. Np. 1990.

26

Csendes Béla (szerk.): Magyarország és az EK agrárgazdasága. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 1991.

Halmai Péter: Európai csatlakozás és a magyar gazdaság. Gazdálkodás XXXVII. 6. sz. Kiss Judit: Az Európai Unió mezőgazdasága 1998-ban. Budapest. MTA Világgazd.

Kutatóintézet, 2000. 66 p. Sipos Aladár–Halmai Péter. Válaszúton az agrárpolitika. KJK. Budapest. Takács József: Tulajdonválás és a falu társadalma. Társadalmi Szemle, 1998/1. Ezeken kívül: Interneten elérhető anyagok, aktuális folyóiratcikkek, napi sajtó anyagai stb. 6. Tárgyi szükségletek: szakkönyvek, hazai és külföldi folyóiratok

27

A tantárgy neve Az Európa-gondolat és nemzetállamiság



Kreditpont 1+1




A tantárgyfelelős neve Dr. Barabás László


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja az, hogy bemutassa egyrészt a vezető nyugat-európai államok (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország), másrészt a kisebb vagy később csatlakozott államok viszonyát az európai integrációs törekvésekhez, szándékuk okát és eszközeit a nemzeti szuverenitás egyidejű megőrzésére. Különös hangsúllyal esik latba a francia-német „tengely” a két ország múltbeli viszonya és jelenlegi fontossága miatt, valamint a sajátos brit jogi szabályozás, annak okainak és következményeinek feltárásával. Külön csoportot alkotnak a „kis” államok (Ausztria a küldetéstudat és a további bővítés szemszögéből), valamint Svájc (a vonzódás és a fenntartások ellenhatásában) 2. A tantárgy tartalma: 3. Az évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok írása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom 1. Mezei Géza: az „Európa-építés” kezdetei és a német kérdés (eszmetörténeti vázlat) 2. Joschka Fischer: Az államszövetségtől a föderációig. Gondolatok az európai integráció végcéljáról in: Európai Szemle, 200/2. 3-14. p. 3. Uhász László: A brit parlament és az Európai Unió, in: Európai Szemle, 2000 4.Loth, Wilfried: De Gaulle und Europa. Eine revision, in: Historische Zeitschrift, Band 253 (1991) 629-660. p. 5. Az Europa-Magazin (Svájc) honlap aktuális anyagai, pl.: Nein zur „Ja zur EU-Initiative” in: http://europa.crossnet.ch 6. Haepfner, Christian: Das Meinungsklima in Österreich zur Osterweiterung der Europäischen Union, April 1998, Österreichische Gesellschaft für Euroopapolitik 7. Haepfner, Christian: Veränderung des Meinungsklimas in Österrech zur Osterweiterung der Europäischen Union von März bis Oktober 1998, Oktober 1998, Osterreichische Gesellschaft für Europapolitik. 8. Haller, Max: Identität und Nationalstolz der Österreicher, Wien, 1996

28

A tantárgy neve A Közös Piactól az Európai Unióig

A tantárgy kódja ET2411, 2412


Kreditpont 1+1




A tantárgyfelelős neve Dr. Fazekas Rózsa


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A nyugat-európai gazdasági integráció előzményeinek, a folyamat intézményesülésének megismertetése, valamint a Közös Piac, majd az Európai Gazdasági Közösségek működésére, fejlődésére vonatkozó tények, összefüggések elsajátíttatása. 2. A tantárgy tartalma A modern világgazdasági rendszer kialakulása, világgazdasági rendszerelméletek. Az USA Európa-politikájának jellemzői a II. világháborút követően. A világháború következményei Nyugat-Európában. Az újjáépítés amerikai tervének (Marshall-segély) okai és következményei. Az OEEC megalakulása (1948) és működése. A gazdasági integráció intézményesülése, a Montánunió megalakulása. A Római Szerződés és az Európai Gazdasági Közösség. A Közös Piac működése 1967-ig. Az Európai Gazdasági Közösségek intézményrendszere 1992-ig. Az EGK közös agrárpolitikája. Az olajválság hatása az Európai Közösségekre. Az egységes belső piac létrehozása, a pénzügyi unió létrejöttének folyamata a kezdeti lépésektől az euro bevezetéséig. 3. Az évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Ágh Attila: Globális kihívás. Budapest, 1987. Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora 1945–1992. Budapest, 1999. Foucher, Michel: Európa-köztársaság. Budapest, 1999. Gazdag Ferenc: Franciaország története 1945–1988. Budapest, 1989.

29

Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények. Budapest, 1992. Hitiris, T: Az Európai Unió gazdaságtana. Budapest, 1995. Kennedy, Paul.: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. Kennedy, Paul.: A XXI. század küszöbén. Budapest, 1997. Mann Miklós (szerk.): A Német Szövetségi Köztársaság története. Budapest, 1986. Palánkai Tibor: A nyugat-európai integráció. Budapest, 1981. Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Budapest, 1996. Van der Wee, Hermann: A lefékezett jólét. Újjáépítés, növekedés és struktúraváltás a

világgazdaságban (1945–1980). Budapest, 1989. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, 1983. Wallerstein, Immanuel: Tőkés világgazdaság: középtávú kilátások. Mozgó Világ, 1989/3. 6. Tárgyi szükségletek: audiovizuális eszközök, térképek

30

A tantárgy neve Nemzeti és kisebbségi kérdés Európában



Kreditpont 1+1




A tantárgyfelelős neve Dr. Vinnai Győző


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az Európában található nemzetiségek-kisebbségek helyzetének bemutatása. A nemzetközi jogi normatívák érvényesülése. A nyugat- és kelet-közép-európai helyzet eltéréseinek ábrázolása. Az Európai Unió kisebbségpolitikájának jellemzése. 2. A tantárgy tartalma Nemzetállamok, többnemzetiségű országok és kultúrrégiók Európában Kisebbségi problémák és megoldások Nyugat-Európában Nemzetiségi konfliktusok Kelet-Közép-Európában Nemzetközi jog és kisebbségvédelem Az Európai Unió és a kisebbségi kérdés 3. Az évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, beszámolók 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Balogh András: Integráció és nemzeti érdek. Budapest, 1998. 94–9. Brunner, Georg: Nemzetiségi kérdés és kisebbségi konfliktusok Kelet-Európában. Budapest,

1995. 47–99. Glatz Ferenc: Nemzet, államnemzet, kultúrnemzet. História, 1987/4. Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma. Históri, 1992/1. Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest, 1996. 36–59, 169–95, 225–36. Romsics Igánc (főszerk.): Magyarság kisebbségben és szórványban. Budapest, 1995. 5–732. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Budapest, 1998. 319–60. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest, 1983. 5–137. Varennes, Ferdinand: Kisebbségi jogok a nemzetközi jogban. (internetes anyag) Európa Tanács — Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről. Strasbourg, 1995.

31

(internetes anyag) 6. Tárgyi szükségletek: térképek

32

A tantárgy neve A művészeti élet az EU tagországaiban



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A modul célja, hogy bemutassa az európai művészeti élet egyes ágait. Foglalkozik az európai film 1945 utáni történetével és jellemző korszakaival (olasz neorealizmus, francia új hullám, a kelet-európai film (csehszlovák, lengyel, magyar), angol free cinema, a német és a svéd film). A hallgatók megismerhetik néhány kiemelkedő európai filmrendező portréját. A zeneművészeti előadásokon foglalkoznak a XX. sz. második felének zenekultúrájával, a zenei intézményrendszerrel, az országos és nemzetközi hálózatokkal, az iskolai és iskolán kívüli zeneoktatással és különböző zenei irányzatokkal. Megismerik néhány EU-s ország zenepolitikáját. 2. A tantárgy tartalma Az európai film

- Az olasz neorealizmus: az olasz film Mussolini alatt (az olasz film és a fasizmus, II. világháború, előzmény

A neorealizmus vége - A francia új hullám I. - A francia új hullám II. - Az új hullám vége Az angol free cinema - az angol film megújulási szándéka - fiatalok a kamera mögött - az irányzat előfutárai:

Az irányzat után

A német filmről - A német film a II. vh. előtt - az „NSzK” filmművészete

A svéd film és Bergman A svéd film Bergman előtt

33

Magyarország, Európa és a világ zenei szervezetei Zeneoktatás Magyarországon és az EU országaiban Bepillantás a kortárs zenébe – napjaink zenéje itthon és külföldön, napjaink élő népzenéje itthon és külföldön 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A film krónikája. Bp. 1995. Filmlexikon I-II. Bp. 1994. Oxford Filmenciklopédia. Bp. 1998. Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Bp. 1992. André Bazin: Mi a film? Bp. 1995. Lizzani: Az olasz film története. Bp. 1981. Nemeskürthy István: A filmművészet nagykorúsága. Bp. 1966. Nemes Károly: A filmművészet fejlődése. Bp. 1979. Ingmar Bergman: Képek. Bp. 1992. Báron György: Hollywood és Marienbad. Bp. 1986. Kovács András Bálint: Metropolisz, Párizs. Bp. 1992. Tarantino előtt: tomegfilm a nyolcvanas években. Szerk. Nagy Zsolt. Bp. 2000. Wenders. Szerk.: Zalán Vince. Bp. 1999. Kieslowski mozija. Bp. 2000. Antonioni. Szerk.: Zalán Vince. Bp. 1999. Chandler: Én, Fellini. Bp. 1998. Truffaut: Önvallomások a filmről. Bp. 1996. 6. Tárgyi szükségletek: filmvetítő A tantárgy neve Az európai filozófia és gondolkodás története



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Kiss Lajos András


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Megismertetni a különböző filozófiai kultúrák párbeszédét a XX. század első évtizedeiben.

34

2. A tantárgy tartalma Központi kérdések: az életfilozófia és a tudományfilozófia kettéválásának folyamata a 20-as, 30-as években. A „fin de siècle” jelensége a közép-európai filozófiában; francia-német filozófiai viták a humanizmus kérdéséről; a posztmodern gondolat a 80-as, 90-es években; ökológiai problémák az ezredfordulón. A kurzus második része az ún. „Európa-projekt” kérdéseit vitatja meg. Kiindulópontok: Novalis, Csaadajev, Szolovjov. Kant örök béketerve. Habermas, Luhmann, Dahrendorf, Münch írásai az ezredforduló Európájának eszmei-szellemi és gazdasági profiljáról. Közép-Európai gondolkodók Európáról: Patočka. 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom E. Husserl (1972) Válogatott tanulmányok, Bp. J. Habermas (1998) Filozófiai diskurzus a modernségről, Bp. Á. Heller (1977) Életstílus-e a modernitás. Bp. J. Habermas (1992) Faktzität und Geltung. Frankfurt/Main F. Jameson (1998) A posztmodern. Bp. R. Münch (2001) Az Európa-Projekt J. Habermas (1992) Die Einbeziehung des Anderen. Frankfurt/Main J. Patočka (1996) Mi a cseh? Pozsony I. Kant (1997) Történetfilozófiai írások. Bp. A tantárgy neve Az Európai Unió társadalom- és gazdaság-földrajzi

jellemzői



Kreditpont 1


A számonkérés módja írásbeli vizsga


A tantárgyfelelős neve Dr. Kókai Sándor


35

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az Európai Unió társadalom- és gazdaságföldrajza c. stúdium foglalkozik Európa természet- és társadalom-földrajzi erőforrásainak és felhasználási lehetőségeinek feltárásával, a gazdasági potenciál értékelésével. A társadalom különböző szintű környezetátalakító-tájformáló tevékenységét annak függvényében vizsgáljuk, hogyan segítette elő Európa gazdasági és politikai integrációját, úgy, hogy az egyes országcsoportok, régiók gazdasági, politikai és társadalmi sajátosságai is felszínre kerülnek, különös tekintettel a térszerkezeti erővonalakra és súlypontokra. 2. A tantárgy tartalma Európa (EGT) világgazdasági helye és szerepe, majd Európa centrumai és perifériái, a fejlettség regionális különbségei, a természeti- és humán erőforrások hasznosíthatósági lehetőségei. Az Európai Unió energiagazdasága és energiapolitikája, a mezőgazdaság jellemzői és kitörési lehetőségei (C.A.P.), az ipar dinamikus és válságágazatai mellett áttekintjük a szolgáltatások szerepét és sajátosságait is. 3. Az évközi ellenőrzés módja: szóbeli ellenőrzés és topográfiai tájékozódás 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

1. Probáld F.: Európa földrajza (egyetemi és főiskolai tankönyv). Budapest, 2001. 2. G. Nagle–K. Spencer: az Európai Unió földrajza. Holnap Kiadó, Budapest, 1999.

6. Tárgyi szükségletek: térképek, atlaszok, írásvetítő, diavetítő, videolejtászó A tantárgy neve EU-információforrások I.



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Szerafinné Szabolcsi Ágnes


36

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Áttekintést nyújtani a magyarországi európai uniós információforrások nyomtatott és elektronikus verzióiról. 2. A tantárgy tartalma

Alapfokú számítástechnikai ismeretek felelevenítése, internetes keresők megismerése. Az integrált könyvtári rendszerek használata az európai uniós információk visszakeresésében. Az online információkeresés megismerése, külföldi adatbázis-szolgáltató központok (DIALOG) szolgáltatásai. A magyarországi könyvtárak EU-gyűjteményei. Az EU információs rendszere. 3. Az évközi ellenőrzés módja: Önálló feladatmegoldások, információ-visszakeresés gyakorlása nyomtatott és elektronikus források igénybevételével. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom

1. Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. Budapest, OMIKK, 1993.

2. Az Európai Unió információs és dokumentációs rendszere (Koreny Ágnes). In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 45. évf. 2. sz. (1998. febr.). p. 51-60.

3. A könyvtárak és közgyűjtemények szerepe az információs társadalomban (Rónai Iván–Skaliczki Judit). In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2001. p. 39-45.

4. http://www.hungary.com 5. http://www.origo.matav.hu 6. http://www.omgk.hu 7. http://www.ogyk.hu 8. http://www.medinfo.hu 9. http://www.omikk.hu

6. Tárgyi szükségletek: számítástechnikai laboratórium, könyvtár

37

Tantárgy neve EU-információforrások II. Tantárgy kódja ET2114 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 0 + 15 Számonkérés módja gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) EU-információforrások I. Tantárgyfelelős neve Dr. Szerafinné Szabolcsi Ágnes Tantárgyfelelős beosztása főiskolai docens 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Áttekintést nyújtani az Európai Unió információs rendszeréről, hivatalos kiadójáról és nyomtatott és elektronikus kiadványairól. 2. A tantárgy tartalma

Az Európai Unió információinak elérhetősége Magyarországon: EU Bizottságának Képviselete, Európai Dokumentációs Központok, EU-OP hivatalos terjesztője, Euro Info Levelező Központ, Euro Info Service. Letéti könyvtárak az EU-ban. Hozzáférés az EU jogszabályaihoz. Az Europa Server.

3. Évközi ellenőrzés módja

Önálló feladatmegoldások, információ-visszakeresés gyakorlása nyomtatott és elektronikus források

igénybevételével.

4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom

1. Az európai elektronikus információpiac szerkezete és fejlődése (Hans-Jürgen Westhoff; ford. Dúzs János). In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 41. évf. 5. sz. (1994. máj.). p. 179–186.

2. Az Európai Közösség könyvtári akcióterve (ford.: Papp István). In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 38. évf. 3. sz. (1991. márc.). p. 114–121.

3. Tájékoztató kiadványok európai üzleti információforrásokról (ford.: Roboz Péter). In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 40. évf. 7. sz. (1993. jún.). p. 309–313.

4. http://www.europa.eu.int 5. http://www.europatanacs.hu 6. http://www.itd.hu./itdheuro.htm 7. http://www.euroinfo.hu 8. http://www.eur-op.eu.int 9. http://www.eudelegation.hu

38

10. http://www.cordis.lu

6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: számítástechnikai laboratórium, könyvtár A tantárgy neve Az EU oktatáspolitikája

A tantárgy kódja ET2313, 2314


Kreditpont 1+1

Összóraszám (elm. + gyak.) 15 + 15 = 30



A tantárgyfelelős neve Dr. Pornói Imre


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Ismerjék meg a hallgatók az európai köz-, felső- valamint szakoktatás történeti kialakulásának folyamatát, azok egységet, illetve különbözőséget mutató jegyeit. Ismerjék meg az oktatásnak az EU egészére vonatkozó általános jellemzőit és emellett sajátosságait. 2. A tantárgy tartalma Az európai közoktatás elméleti és gyakorlati rendszerének kialakulása: a protestantizmus hatása; a felvilágosodás; a tömegoktatás megjelenése; a közoktatás struktúrája a XX. században. Az EU közoktatási rendszere és azok sajátosságai: az EU mint oktatási modell; a tankötelezettség; az átjárhatóság; az óvoda és iskola egysége; a 12 éven át tartó iskola; a kötelező oktatás időtartama; oktatás és GDP. A felsőoktatás európai rendszerének kialakulása: a középkori egyetem eszméje; egyetem az Újkorban; az egyetemek nemzeti arculata; egyetem a XX. században; felsőoktatási szisztémák az EU államaiban; a szakoktatás struktúrája és tartalmi jegyei az EU-ban. 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs

39

5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Vajó Péter: Oktatási integrációs törekvések az EGK-ben. Villányi úti Konferenciaközpont és

Szabadegyetem. Fináczi Ernő: A középkori nevelés. Budapest. Fináczi Ernő: Az újkori nevelés története. Pukánszki–Német: Neveléstörténet. Horváth–Pornói: Neveléstörténet. Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Minerva, VIII. évf. 4–7. sz. Budapest, 1929. http://www.eurydice.org/Eurybase The Information Network on Education In Europe 6. Tárgyi szükségletek A tantárgy neve Kül- és biztonságpolitika az EU-ban



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Bereczki József


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Általános célja megismertetni a hallgatókat az Európai Unió létrejöttének, bővítésének és jelenlegi helyzetének belső és külső nemzetközi összefüggéseivel. Speciális célja pedig a kelet-európai bővítés és benne elsősorban Magyarország belépésének nemzetközi összefüggéseivel, várható körülményeivel való megismertetés. 2. A tantárgy tartalma Magában foglalja az Európai Unió létrejöttének nemzetközi körülményeit, a harmadik pillérben meghatározott belügyi és igazságügyi együttműködés és különösen a schengeni egyezmény és rendszer főbb európai és tágasabb nemzetközi összefüggéseit. Bőségesen foglalkozunk az egyes országok és országcsoportok egymással folytatott (belső) és kifelé, más nagyhatalmak, térségek és csoportok felé (külső) irányuló külpolitikájával. Külön figyelmet fordítunk a bővítés és különösen a jelenleg folyó keleti kibővítés nemzetközi feltételeire és az Uniónak az egyes nemzetközi konfliktusokban, válsággócokban és nemzetközi szervezetekben folytatott, külön-külön és összehangoltan folytatott külpolitikájával. Végül részletesen foglalkozunk a nemzetközi kapcsolatok európai uniós intézményeivel, szervezeteivel és azok működési mechanizmusaival és

40

Magyarország nemzetközi beilleszkedésének várható problémáival. 3. Az évközi ellenőrzés módja Az évközi ellenőrzést házi és zárthelyi dolgozatok, beszámolók formájában hajtjuk végre. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Balogh László–Benkes Mihály: Az európai fejlődés politikai dimenzió. Maecenas, 1997. Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Fischer Ferenc: A megosztott világ. Ikva, 1996. Jungbert Béla: A Schengeni Egyezmény és az európai integráció. Társadalmi Szemle 1994./4.

59–66. Szücs Tamás: Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája. Állandóság és változás. Európai

Tükör 1998./5. 39–60. Szücs Jenő: Európa régiói a történelemben. OPI. 1986. Dezséri Kálmán: A bővítés forgatókönyvei a nemzetközi folyamatok tükrében. Európai Szemle

1998./3. 47–66. Deák Péter: Uniós biztonságpolitika: egységes, közös vagy egyeztetett? Európai Tükör 1997./4.

25–44. 6. Tárgyi szükségletek: könyvtár A tantárgy neve Magyar irodalom – európai irodalom I.



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Karádi Zsolt


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Bemutatni a magyar francia irodalmi kapcsolatokat, a magyar és az európai országok irodalmi kapcsolataiban rövid történeti áttekintés után kiemelni azokat a magyar és európai írókat és költőket, akik fontos szerepet játszottak a XX. századi magyar és európai irodalmi kapcsolatok kialakításában. 2. A tantárgy tartalma

41

Francia-magyar irodalmi kapcsolatok Rövid történelmi áttekintés a kezdetektől a XX. század elejéig, Ady és Párizs – a Nyugat Párizs-rajongása, A francia Nyugat Kuncz Aladár, Gyergyai Albert Sauvageot és Gachot szerepe a magyar irodalomban Szomory Dezső Hevesi András, Benedek Marcell Eckhardt Sándor Illyés Gyula és a francia kultúra Somlyó György Bajomi Lázár Endre munkássága Gara László és a költészeti antológia A Párizsi Magyar Műhely szerepe A francia irodalom jeleseinek magyar fordításairól A magyar irodalom Franciaországban A Centre Interuniversitaire des Etudes Hongroises és a Cahilos d’Etudes Hongroises Az ÉS valamint a Libération együttműködése 1999-2000-ben

3. Az évközi ellenőrzés módja 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom:

1. Sőtér István Francia-magyar művelődési kapcsolatok. Bp. 1941. 2. Eckhardt Sándor 3. Souvageot: Magyarországi életutam. Bp. 1988. 4. Madácsy Piroska Magyar szellem a Nyugat körül. Lakitelek, 1998.

42

43

A tantárgy neve Magyar irodalom - európai irodalom (magyar–angol,

magyar–finn, magyar–német) II.



Kreditpont 1

Összóraszám (elm. + gyak.) 15 (finn: 2, angol: 4, német: 7, + 2 óra dolgozatírásra) + 0



A tantárgyfelelős neve Dr. Joó Etelka


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A modul célja, hogy bemutassa a magyar–angol, magyar–finn és magyar–német irodalmi kapcsolatok rövid történetét, kiemelve azokat a magyar és európai írókat, költőket (Ady, Illyés, József Attila, Pók Lajos, Vajda György Mihály, Karinthy Frigyes, Vass István, Cs. Szabó László, Keresztúry Dezső stb.), akik fontos szerepet játszottak a XX. századi magyar és európai irodalmi kapcsolatok alakításában. A hallgatók megismerhetnek tudós- és fordítóportrékat (Hankiss János, Benedek Marcell, Keresztúry Dezső stb.), hungarológusokat és hungarológiai intézeteket (Gragger Róbert, Bécs: Collegium Hungaricum, Berlin: Humboldt Universität), akik a nyugat-európai országokban terjesztették a magyar kultúrát, valamint jeles nyugat-európai költőket és írókat (Thomas Mann, Ted Hughes), akik nagy hatással voltak a magyar irodalmi és kulturális élet alakulására. Végül bemutatja az 1945 utáni finn, észt, angol és német irodalmat. 2. A tantárgy tartalma Az irodalmi kapcsolatok alakulása a középkorban, a reneszánsz és a reformáció korában; A felvilágosodás és a szentimentalizmus kora (Goethe: Werther — Kármán: Fanni hagyományai; Bessenyei György munkássága; Irodalmi kapcsolatok a reformkorban: Toldy (Schedel) Ferenc; A századforduló korszaka: a hungarológia megalapítása, Berlin és Bécs; A XX. század irodalma, német nyelvű írók-költők magyarországi recepciója (Thomas Mann, Franz Kafka, Rainer Maria Rilke, Robert Musil, Bertolt Brecht, Friedrich Nietzsche), magyar írók, költők külföldi recepciója (pl. Ady); Közvetlen irodalmi hatások: Goethe: Faust — Madách: Az ember tragédiája, valamint Musil: Törless iskolaévei — Ottlik: Iskola a határon. 3. Az évközi ellenőrzés módja: nincs 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs

44

5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Keresztúry Dezső: Helyünk a világban. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1984. Keresztúry Dezső: A német elbeszélés mesterei. 1-2. kötet, Európa, Budapest, 1957. Keresztúry Dezső: Német költők antológiája. Móra Kiadó, Budapest, 1963. Keresztúry Dezső: „S mik vagyunk mi?” Tanulmányok, esszék, cikkek. Salgótarján, Mikszáth

Kiadó, 1992. Lukács György: Thomas Mann. Két tanulmány. Hungária, Budapest, 1948. Pók Lajos: Thomas Mann világa. Európa, Budapest, 1975. Pók Lajos: Kafka világa. Európa, Budapest, 1981. Pók Lajos: Bécs 1900. Helikon, Budapest, 1989. Szabó Ede: Rilke világa. Európa, Budapest, 1979. Vajda György Mihály: Mai osztrák elbeszélők. Európa, Budapest, 1967. Vajda György Mihály: Modernség, dráma, Brecht. Kossuth, Budapest, 1981. Vajda György Mihály: Osztrák irodalom magyar szemmel. Budapest, 1959. Világirodalmi

Figyelő különnyomata. Walkó György: Az ismeretlen Goethe. Magvető, Budapest, 1978. Halász Előd: Thomas Mann. Gondolat, Budapest, 1959. Halász Előd: Nietzsche és Ady. Ictus, Szeged, 1995. Mádl Antal–Győry Judit: Thomas Mann és Magyarország. Gondolat, Budapest, 1980. Bélády–Pomogáts–Rónay L.: A nyugati magyar irodalom 1945 után. Gondolat, Budapest, 1986. Mádl Antal: Thomas Mann világ- és emberképe. Argumentum, Budapest, 1999. 6. Tárgyi szükségletek: könyvtár A tantárgy neve Identitás és tolerancia



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Schmercz István


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Megismertetni a hallgatókat a tolerancia elveivel és pszichológiai alapjaival, a hatalom és az identitás kérdéseivel Európában. Feltárni a kategorizálás, a sztereotípia és az előítélet, a ’20-as, ’30-as évek németországi eseményei alapján a konformitás, az alkalmazkodás és az

45

engedelmesség jellemzőit. Bemutatni a mai Magyarországon megjelenő előítélet és diszkrimináció társadalomlélektani gyökereit. 2. A tantárgy tartalma Egyén a társadalomban: saját csoport, kreatív szerepteljesítés, sztereotípiák, konformitás és identitás. A tolerancia elve. Nacionalizmus, hatalom és identitás Európában, a fajelmélet kialakulásának társadalom-lélektani vonatkozásai. A gonosztett lélektani alapjai, a progromok Európában. A holocaust és a nemzeti amnézia. A politikai ellenzék mint civil életforma. Az autonómia. A világ lelkiismerete. 3. Az évközi ellenőrzés módja A tankönyvhöz kapcsolódó olyan portfolió készítése, amelyben a hallgató korábbi tapasztalatai alapján válogat és szerkeszt egy gyűjteményt, melyben bemutatja saját személyisége változásait és fejlődését. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Gáspár Zsuzsa (szerk.): Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó,

Budapest, 1997. Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. Gordon V. Allport: Az előítélet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1997. 6. Tárgyi szükségletek: tréning jellegű foglalkozásra alkalmas terem A tantárgy neve Magyarország és az EU



Kreditpont 1




A tantárgyfelelős neve Dr. Sipos József


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók megismerik Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyát és történetét a 60-as évektől, képet kapnak az együttműködés fokozatairól, feltárja Magyarország EU-tagságának kritériumrendszerét és ennek értékelését a koppenhágai csúcsértekezlet döntése alapján,

46

foglalkozik „integrációérettségünk” aktuális helyzetével, vizsgálja a társadalom és az EU-csatlakozás konfliktuslehetőségeit és lehetséges mozgásirányát, a biztonságpolitika törekvéseinek összefüggéseit az EU-integrációval. 2. A tantárgy tartalma Az Európai Unióhoz való viszony alakulásának története a 60-as évekből. Az együttműködés bővülésének fokozatai. Magyarország EU tagságának kritériumrendszere és ennek értékelése a koppenhágai csúcsértekezlet döntése alapján. Integrációérettségünk aktuális helyzete. A keleti bővítés problémás kérdései. A kormányközi konferencia és az Amszterdami Szerződés. Az Agenda 2000 és a luxemburgi döntések. A csatlakozási tárgyalások megkezdése és aktuális helyzete. A régiók Európája és magyar vonatkozásai. Az EU fejlődése Helsinkitől Nizzáig. A nizzai csúcsértekezlet és következményei a magyar csatlakozásra. Biztonságpolitikai törekvéseink (NATO csatlakozás) összefüggései az EU integrációval. 3. Évközi ellenőrzés módja: házi dolgozatok 4. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: nincs 5. A kötelező, ill. ajánlott irodalom: Az EU-csatlakozásunk stratégiai kérdései. Az integrációs stratégiai munkacsoport koordinátorainak szektor-elemzései. Bp. 1977. Európai politikai évkönyv 1995-96. MTA Bp. 1996. szerk. Inotai András, Tamás Pál Az Európai Unió évkönyve 1997-98. Osiris Bp. 1999. Szerk. Forgách Imre, Inotai András, Wéber Attila Politikatudományi szemle 1998/I. Az Európai Unió és Magyarország. Tematikus szám. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés 1998. Európa ma és holnap. Szerk.: Izikné Hedri Gabriella, Palánkai Tibor. Balassi Kiadó, Bp. 199. Európai Tükör. az Integrációs Stratégiai Munkacsoport kéthavonta megjelenő folyóirata Európai Dialógus. Az Európai bizottság által kiadott folyóirat Internet adatbázis: http://www.euroinfo.hu/szerver/19.fej. Őszinte könyv az Európai Unióról. Bp. 1999. Az Európai Unió politikái. szerk. Kende Tamás – Szűcs Tamás. Osiris K. Bp. 2000. Az Európai Unió gazdaság- és társadalompolitikájáról. Válogatott tanulmányok. Szerk. Muráth Ferencné. Pécs, 1999. 137. p. Ágh Attila: Politikai Harmonizálás, avagy a magyar politikai rendszer europaizálása = Európai politikai évkönyv 1995-1996. MTA. Bp. 1996.57-58. p. Ferge Zsuzsa: A szociális polgáriság feltámasztásának nehézségei. Uo. 78-97. p. Tamás Pál: Társadalmi konfliktusok és európai kommunikációs stratégiák. Uo. 97-127 p. Benedek Péter: A nemzetállam szerepe az európai integrációban = Politikatudományi Szemle, 2000/1-2. sz. 15-29. p. Rácz Margit: Töprengés félúton – Az EMU létrejöttének és működésének rizikófaktorai. Európa, 2000 I. évf. 4. sz. 4-21.p. Horváth Gyula: Regionális fejlődés Kelet – Közép Európában. Uo. 44-58. p. Nagy Éva: Az EU fejlődése Helsinkitől Nizzáig – intézményi reformok és bővítés. Uo. 87-90. p Czuczai Jenő: Az ún. „keleti bővítés” alkotmányos kérdései – mind az EU, mind a tagjelölt országok tekintetében. 90-94. p. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem, írásvetítő

47

A tantárgy neve Fenntartható fejlődés, gazdaság és az európai integrációs

folyamatok



Kreditpont 1

Összóraszám (elm. + gyak.) 0 + 2, 0 + 2

A számonkérés módja gyakorlati jegye


A tantárgyfelelős neve Dr. Kiss Ferenc

A tantárgyfelelős beosztása tanszékvezető főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Az EU környezeti politikájának az alapja a fenntartható fejlődés, melynek egyik alapgondolata, hogy a környezeti problémák nem kezelhetők társadalmi és gazdasági összefüggésekből kiragadva akkor, ha valóban fenntartható megoldásra törekszünk. Ezt kívánjuk erősíteni a tantárgy segítségével. 2. A tantárgy tartalma Az EU válaszúthoz érkezett. Miért akarunk fenntartható fejlődést? A fenntartható fejlődés mutatói. A globális polgár. A kultúra szerepe. Oktatás és nevelés a fenntartható fejlődés érdekében. A fenntartható közösségi élet egy helye: az iskola. Tanítás és tanulás a fenntarthatóság érdekében. Az ökológiai láblenyomat. Fenntartható városok. 3. Az évközi ellenőrzés módja A félév folyamán a tankönyvben megadott téma kidolgozás és levezetése (facilitálása), valamint a félév lezárása előtt egy összefoglaló jellegű zárthelyi dolgozat. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai A gömörszőlősi fenntarthatósági kísérlet megtekintése (kirándulás a 2. félévben). 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom Kötelező: Kiss Ferenc–Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé. 2001. Ajánlott:

48

Bulla M. és munkatársai: Feladatok a XXI. századra az ENSz Környezet és Fejlődés Világkonferencia dokumentumai. 1993.

Közös jövőnk, A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése. 1988. 6. Tárgyi szükségletek A tananyag feldolgozása során színes diák, videó- és hanganyagok, CD-ROM-ok kerülnek bemutatásra, amelyekhez a szükséges eszközök a tanszéken rendelkezésre állnak.

49

Documents

TANTÁRGYLEÍRÁSOK - nyf.hu · 2 3. Az évközi ellenőrzés módja Önálló dolgozatok, feladatbeadások, rajzok, zárthelyi dolgozatok, beszámolók. 4. A tárgy előírt külső