Tanulási zavarokkal küzdő hallgatók

erősségei és gyengeségei a felsőoktatásban

Készítette: Molnár Fruzsina EszterSzociális munka, III. évfolyam

Pedagógia, III. évfolyamTémavezető: dr. Pető Ildikó

2012.

A vizsgálat célja

A vizsgálat célja Felsőoktatásban tanuló diszlexiás hallgatók tanulmányi

karrierjének feltérképezése Ezen hallgatók helyzetének feltárása; nehézségeik,

sikereik vizsgálata Felsőoktatásban dolgozó oktatók ismeretei a tanulási

zavarokról, a tanulási zavarokkal küzdő hallgatókról

Mit nevezünk specifikus tanulási zavarnak? Tanulási zavar:

átlagos körülmények átlagos módszerek, időkeretek normál intellektus alacsony teljesítmény

Az átlagos vagy az átlagon felüli értelmi képességű gyermekeknél fellépő váratlan és megmagyarázhatatlan állapot, amelyre jellemző a tanulás egy vagy több területén mutatkozó jelentős mértékű elmaradása (Selikowitz 2005)

A diszlexia 1.

Gyűjtőfogalom: Tanulási zavarok (Gyarmathy 2007)

Olvasászavar (dys+lexis) Jogos elvárások és az olvasásban,

írásban nyújtott

teljesítmény közötti diszkrepancia (Meixner 2000)

A diszlexia 2.

Teljesítményt befolyásoló tényezők: Tanulási zavar súlyossága

Koncentráció képesség

Magatartásbeli nehézségek

Tájékozódásbeli nehézségek

Iskolától való félelem (Lohmann 1998)

Választott vizsgálati módszerek

Félig strukturált interjúk készítése 14 felsőoktatásban tanuló

hallgatóval 11 egyetemi oktatóval

A hallgatói interjúk kérdéskörei

1. A nehézségek megjelenése – diagnózis – terápia

2. Lehetséges okok

3. A „diszlexia és én”

4. A „diszlexia és a környezetem”

5. Diszlexia a mindennapokban

6. Sajátos módszerek

7. Idegennyelv

8. Önbecsülés, önismeret

9. Diszlexiásként a felsőoktatásban

A nehézségek megjelenése – diagnózis – terápia

Nehézségek megjelenése Szakmai segítség

1. csoport

(4 hallgató)Általános iskola ✔

2. csoport

(7 hallgató) Általános iskola X

3. csoport

(3 hallgató) Középiskola X

A „diszlexia és én”

Elvárások önmaguk felé „én elvárom magamtól azt, hogy tudjam (...) hogy ha

nem tudom, akkor hülyének érzem magam” „néha olyan hülyének érzetem magam (...), ha a

szerintem nálam gyagyábbak ezt jobban tudják” Szükséges a segítség

„ez olyan, mint, amikor egy 6 sávos autópályán egy vak át akar menni. Kell valaki, aki átvezeti”

Hátrányos megkülönböztetés

Osztálytársak „elég csúnyán tudják bántani az embert” „az énekkar miatt amúgy is kinéztek”

Tanárok „rendszerint engem hívott föl olvasni és akkor mondta,

hogy kezdjek el szótagolva olvasni.” „...aki nem hülye, az meg tudja csinálni” „...felnőtt és ember és nem tud olvasni!? A diszlexiás

az csak lusta végigolvasni a betűket”

Pozitív tapasztalatok

Tanárok: „látták, hogy törekvő vagyok” „néha mondta a tanár, hogy ahhoz képest, hogy

diszlexiás vagyok nem is olyan rossz. Tehát akkor az úgy jól esett”

Önmaguk: „nagyon függ attól, hogy az ember hogy áll hozzá” „Az emberről bármit kideríthetnek, de nem az számít.

Hanem az, hogy mit tesz”

A diszlexiából származó hátrányok a mindennapokban 1.

„...rendkívül nagy kihívás egy dologra koncentrálni” „nagyon béna vagyok. Azt érzem.” „Tele vagyok zöld foltokkal. Kiesik a kezemből,

leejtem, leverem” „esetlennek érzem magam” „hatszor átellenőrzöm”

„...látsz egy feliratot és te rosszul olvasod föl.”

A diszlexiából származó hátrányok a mindennapokban 2.

Az iskolában: „könnyebb rábélyegezni a gyerekekre, hogy hülyék,

mint hogy törődjenek velük” „...amikor kértem, hogy felelhessek, akkor összesúgtak

mögöttem” „Csak akkor meg mindig megkérdezik, hogy minek

jöttem egyetemre.”

A diszlexiából származó előnyök a mindennapokban 1.

viccesen fogom ezt fel”

„Én GPS vagyok”

„agyban, képzeletben meg tudok tervezni olyan tárgyakat, amiket kívülről, belülről meg tudok nézni, meg tudok forgatni, össze is tudok szerelni, meg is tudom számolni, hogy hány menet kell oda, ki is tudom kalkulálni, hogy merre fog elbillenni”

A diszlexiából származó előnyök a mindennapokban 1.

Jó logikai képesség Kitartás Memória Kreativitás Kapcsolatteremtés Kommunikációs készség – Előadás Sport, fotózás, főzés

Diszlexiásként a felsőoktatásban

Nehézségek „4 hónap után van egy számonkérés és nem tudok

mindent megjegyezni” „Én nem nagyon tehetem meg azt, hogy ellógok egy-

két óráról” „...csak a lényeget írom le (...) inkább odafigyelek

kegyetlenül és megtanulom az óra alatt”

Diszlexiásként a felsőoktatásban 2.

Segítséget kérni!? „Szerintem semmi értelme nem lenne elmondani.” „Hát a tanároknak nem mondom el, vagyis nem merem

elmondani, mert attól félek, hogy hátrányos megkülönböztetések érnek”

„körbe röhögnének” „a többiek ott összesúgnak”

„Hogy ha a sorból akár pozitívan, akár negatívan kilóg valaki, akkor annak előbb-utóbb rossz lesz a vége”

„Pedig ugyanannyira vagyok diszgráfiás, mint diszlexiás. Sőt! Igen nagy nehézség, amikor a barátnőmnek kéne írni egy levelet, hát, félek tőle, mint a tűztől. És nem a fogalmazással van itt a baj, mert tudok neki szépeket mondani, csak tényleg az, hogy amíg én azt leírom, amíg én azt megszülöm, azt az egy szót, addigra elfejtem, hogy mi a fenét akartam? Tehát olyan, hogy pörög az agyam, jönnek a gondolatok és nem tudom olyan sebességgel leírni. Érted? Nagyon furcsa. Tudod, hogy mihez hasonlítanám? Mint egy versenyautó, tudod ilyen mesefigurákkal, gázt adnak a rajtnál és a kerekek azok elhúznak, elrepesztenek, az autó meg ott marad egy helyben és leesik. Ez a hasonlat. Tehát, hogy a gondolataim, az agyam, azok úgy mennek, mint a kerék, de a kezem, meg az írásom, az meg úgy ott marad.”

Híres diszlexiások!?

Felhasznált irodalom

Gyarmathy Éva (2007): Diszlexia. A specifikus tanulási zavar. Budapest, Lélekben Otthon Kiadó

Lohmann, Beate (1998): Diszlexiások az iskolában. Budapest, Akkord Kiadó

Meixner Ildikó (2000): A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Budapest, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Kar

Selikowitz, Mark (2005): Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Köszönöm a figyelmet!