Társadalomtudomány képzési terület – szociális képzési ág rendszere:

„Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században”című pályázat nyitókonferenciája

PÉCS, 2010. DECEMBER 9.

A szociális szakmai képzési rendszer főbb jellemzői

.Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla, szakmai igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft.

Dr. Csürke József Ph.D., tanszékvezető PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékwww.szocialismunka.hu

http://www.szocialismunka.hu/

Társadalomtudomány képzési terület –szociális képzési ág rendszere:

• Szociális munka BA• Szociálpedagógia BA

• Szociális munka MA• Szociálpolitika MA

• Egészségügyi szociális munka MA

• Ph.D. (Doktori) képzés

• Szociális alapvizsga

• Szakvizsga

• Szakvizsga

www.szocialismunka.hu

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

• Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka• Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

• – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)– szakképzettség: szociális munkás– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker

• Képzési terület: társadalomtudományi• Képzési ág: szociális• A képzési idő félévekben: 7 félév• Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit.• A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A KKK kivonata• A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére.

• Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

• Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A törzsanyag és a szakmai gyakorlat:• A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– – alapozó képzés: 30-40 kredit– szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek;

– – szakmai törzsanyag: 105-135 kredit– szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok.

• A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.

Továbbképzés és szociális szakvizsga• 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást

végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

• Minősített továbbképzések - öt éves ciklusokban;a) továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: b) szakmai személyiségfejlesztő foglalkozásc) szakmai tanácskozás: d) külföldi vagy hazai tanulmányút: e) szakmai műhely:

• A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot kell megszereznie.

Szociális szakvizsga témacsoportok

• Szociális szakvizsgát a jelölt az általa választott témacsoportból tehet:

a) családvédelem, családgondozás;b) gyermekjóléti alapellátás;c) gyermekvédelmi szakellátás;d) idősek szociális ellátása;e) pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása;f) fogyatékosok szociális ellátása, rehabilitációja;g) hajléktalanellátás


A PTE BTK mesterszakjai:

• Szociális munka MA• Szociálpolitika MA• Egészségügyi szociális munka MA (együttműködésben az ETK-val)


A szociális mesterképzések szerkezete a KKK. szerint

• A képzési idő 4 félév

• A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 +120 = 300 kredit

• Alapozó ismeretek 15-20 kredit;• Szakmai törzsanyag 40-45 kredit;• Differenciált szakmai anyag 30-40 kredit;• Szabadon választható 6 kredit;• Diplomamunka 20 kredit;

A gyakorlati ismeretek aránya legalább 35%.


A szociális munkaszociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

• Alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai, a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok köréből, úgy mint- szociológia, - közgazdaságtan, - állam-és jogtudomány, - politikatudomány, - pszichológia, - kommunikációtudomány.


A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök:

Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit.

• A szociális munka és a szociálpolitika elmélete:- a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei,- a szociális munka nemzetközi, illetve európai aspektusai, - elméleti műhelymunka.

• A szociális munka módszertana:- a szociális munka korszerű módszerei a főbb szociális problémák mentén,- módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, - módszerek a szociális munka kutatása körében.


A szociális munka mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó további ismeretkörök:

Differenciált szakmai ismeretek (a szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei, 35-40 k.):

• általános szociális munka szakirány: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal végzett szociális munka módszertani kérdései);

• klinikai szociális munka szakirány: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, krízis-kezelés, rehabilitáció, mentálhigiéné, közösségi ellátási formák, az ön- és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései).


Alapozó ismeretek és szakmai törzsanyag

Alapozó ismeretek• Társadalmi és szociális eszmék a XX. században• A szociális jogok aktuális kérdései• Gazdaság és társadalom• Politikatudományi alapokSzakmai törzsanyag• Társadalmi problémák, szakpolitikai válaszok • A szociálpolitika rendszere és területei• Szociálpolitikai műhely • A szociálpolitikai tevékenység módszerei

Általános és területi szociálpolitika szakirány

• Társadalmi helyzetek, társadalmi problémák

• Társadalom- és szociálpolitikai rendszerek komplex elemzése

• Szociálpolitikai kutatószeminárium

• Szociálpolitikai projekt • Terepgyakorlat

• Terület, társadalom, társadalmi probléma

• Területi szociálpolitika eszközei

• Szociálpolitikai kutatószeminárium

• Szociálpolitikai projekt • Terepgyakorlat



A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

• A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen – feladatterv alapján, tereptanár közvetlen irányítása mellett – végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-15 kredit.

• A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat.


Kutatási területek és műhelyek

• Addiktológia kutatások • Terápiás közösségi kutatások • Személyközi kommunikációs kutatások • Szuicidológiai, krizeológiai kutatások• Dráma- és komplex művészetterápiás kutatások traumakezelésben• Epidemiológiai és közegészségügyi/mentálhigiénés kutatások• Kisebbségi kutatások• Non-profit szektorkutatások • A kistérségi szociális és egészségügyi ellátórendszer hatásvizsgálatai • Nemzetközi migrációs kutatások• Szociálpolitika-történeti kutatások• Gyermekvédelem• Családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás• Területfejlesztés• Szociális szolgáltatások• Klinikai szociális munka

A dilemmák három dimenziója:

• 1. Belépési szint?• - a nem szociális alapképzettségű szakembereket képezi át?• - a praxissal rendelkező nem szociális szakembereket legitimálja?

• 2. Magasabb szinten képez?• - az alapképzettség során megszerzett ismereteket mélyíti el és szélesíti

ki?• - a szakma tényleges mestereit képzi ki?

• 3. Specializál?• - a szociális szakterületek specialistáit képzi?• - vezetőket képez?

Vélt és várható előnyök és hátrányok a hallgató, a képzőhely és a munkáltató nézőpontjából a bolognai rendszerű képzésekről:

Előnyök

• Átjárhatóság• Tévesen felmért szakmaválasztás korrekciója

• Jóval több szemináriumi, készség- és személyiségfejlesztő munka

• Erőforrásigénye alacsonyabb a rövidebb képzési idő miatt

• Széles kör számára hozzáférhető kompetenciaszerzés

• Ismeretbővítési és specializálódási lehetőség

• A korábbi képzési struktúra és tartalmak megújításának lehetősége

• Szociális kutatások intenszifikálódása az MA-n végzettek által

Hátrányok:

• Kevesebb képzésben töltött idő a csak BA-n végzettek esetében

• Kevesebb intenzív egyéni gyakorlat (két félév helyett egy összefüggő gyakorlat)

• Tisztázatlan munkaerőpiaci érték• A felhasználók számára nem egyértelmű kompetenciakörök

• Viszonylag bizonytalan áll. finanszírozás

• Különböző előképezettségekre és/vagy eltérő képzőhelyek által megalapozott tudásokra épít

Köszönöm szépen értő figyelmüket!www.szocialismunka.hu

Documents

Társadalomtudomány képzési terület – szociális képzési ág rendszere: