TARTALOM

FÖLDHÁZAK, FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZETTUDATOS LÉT SZAKMAI KONFERENCIA KÖLESD 2012. 08. 31.Előadó: Medgyasszay Péter PhD egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék

FÖLDHÁZAK, FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET

TUDATOS LÉT KONFERENCIA 2012. 08. 31. MEDGYASSZAY PÉTER PhD egyetemi docens, BME Építőmérnöki Kar, Magasépítési Tanszék – 2012.08.31. – 2. dia /14

BME

hu

MET. .

TARTALOM1. Mire érdemes használni a vályogot, mint építési anyagot?

2. Miért fontos a fenntarthatósági szempontok komplex figyelembe vétele? 3. Hogyan lehet épületeket létesítei a fenti szempontok figyelembe vételével?

4. Irodalomjegyzék



BME

hu

MET. .

1. Mire? - 2. Miért? – 3. Hogyan?

Vályogépítés előnyei és hátrányai

Előnyök:1) nagy hőtároló képesség,2) jó páragazdálkodási képesség,3) lélegző falszerkezet,4) alacsony primér energia tartalom,5) alacsony környezetterhelés (szállítás, építés során),6) természetes anyagok használata,7) 100 %-ban recirkulálható,8) a beépített faanyagokat konzerválja,9) nem éghető, akusztikailag kedvező,10) könnyen megtanulható technológia,11) könnyen formálható,12) olcsó építőanyag (?),13) helyben elérhető építőanyag, (?)14) jó hőszigetelő képesség. (?)

Hátrányok:1) alacsony nyomószilárdság,2) minimális húzószilárdság,3) rossz hőszigetelő képesség,4) érzékenység biológiai kártevőkre (gombák, rovarok),5) nedvességérzékenység,6) vakolattartási problémák,7) a technológiai nedvesség lassú távozása,8) földrengés érzékenység,9) beépítés utáni zsugorodás,10) időjárástól függő kivitelezés,11) jelentős élőmunka igény,12) időigényes kivitelezés,13) egyéb anyagokkal nem építhető össze, (?)14) csak kis nyílások építhetők be, (?)15) gyorsan amortizálódó építőanyag. (?)



BME

hu

MET. .


Vályogépítés előnyei és hátrányai

Valós előnyök és hátrányok elemzése „általánosan használt” építőanyagokkal történő összehasonlítással,

alacsony primer energia tartalom, hőtárolás és szorpció, mint legelőnyösebb tulajdonságok definiálása.

Javasolt szerkezetek:- lakó, - üdülő funkció,- kisebb középület

- külső falszerkezetekben, - válaszfalakban,- emeletközi és zárófödémekben,- tetőtér beépítés ferde szerkezeteiben.



BME

hu

MET. .


Legelőnyösebb tulajdonságok számokban

Anyag megnevezése

Sűrűség

(kg/m3)

hővezetési

tényező - λ

(W/mK)

Aktív réteg

vastagsága (m)

Hőtároló

tömeg

(kg/m2)

könnyűvályog 300 0,1 0,02 6

600 0,17 0,034 20,4

800 0,25 0,05 40

1200 0,47 0,094 112,8

szalmás vályog 1400 0,59 0,118 165,2

1600 0,73 0,146 233,6

tömör vályog 1800 0,91 0,182 327,6

2000 1,13 0,226 452

ásványgyapot hőszigetelés

80 0,045 0,009 0,72

polisztirol hőszigetelés

22 0,04 0,008 0,176

pórusbeton 500 0,14 0,028 14

vázkerámia tégla 800 0,3 0,06 48

tömör tégla 1700 0,72 0,144 244,8

fa 600 0,2 0,04 24

beton 2200 1,28 0,256 563,2

PET / kg

Járatos

falvastagsá

g

PET / m2

(MJeq

/kg)

(cm) (MJeq/m2)

Galgahévízi Préselt Vályog 0,05 15-45 12-36

Csorvási biotégla 0,48 25-39 225-355

Tömör égetett tégla 2,84 25-38 1275-1940

Vázkerámia tégla 2,84 30-38 680-860

Megnevezés

Forrás: Medgyasszay, 2006; Minke, 1999



BME

hu

MET. .


Fenntartható építés tématerületei

TŰZ LEVEGŐ

VÍZ FÖLD

ENERGIA

ÉPÍTŐ-ANYAGOK

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

VÍZGAZ-DÁLKODÁS

FÖLDHASZNÁLAT



BME

hu

MET. .


Fenntartható ház definíciója

„Fenntartható ház”

Olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erőforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erőforrása.

Feltételek:1) A regionális erőforrás használat mellett vizsgálni kell lokális

környezetterhelést is!2) Nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem

a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására kell törekedni!



BME

hu

MET. .


Energetikai potenciál

JELENLEG (összes primer energiafogyasztás 1150 PJ)

fűtés: 230 140 370

hmv: 46 11 57

Összesen: 276 151 427

áram: 36 45 81

PJ lakosság kommunális összes

Magyarország reálisan, KÖZÉPTÁVON középtávon hasznosítható saját (megújuló) energetikai potenciálja• 90 PJ biomassza (elméleti: 200-328),

• 10 PJ hévíz (elméleti: 63),• 15-25 PJ megújuló forrásból nyert elektromos áram (elméleti: 1800+530),

Összesen: 115-125 PJ (elméleti: 790-2190)

Forrás: Bohoczky, 2008; Giber, 2005; KSH, 2009



BME

hu

MET. .


A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 1

A használati melegvíz 60%-ban napenergiával, 40%-ban biomasszával biztosítható, ami 10 000 000 "egységfogyasztóra" tekintve nettó 10 PJ, bruttó 12,5 PJ energiaigényt jelent.

A háztartási és a kommunális épületek jellemző használati melegvíz igényét (4:1), és a háztartási és a kommunális épületek területarányát (2:1) tekintve, illetve 85%-os gépészeti hatásfokot feltételezve lakóházakra bruttó 10, kommunális épületekre bruttó 5 kWh/m2a biomassza vagy hévíz energia szükséges.

Alapvetés: Az épített környezet stratégiai fontosságú, ezért a közeljövőben várható megújuló energiapotenciált teljes egészében az épített környezet energiaigényének kielégítésére fordítjuk.

Milyen energetikai követelményeket kell kielégítenie egy "fenntartható ház"-nak?



BME

hu

MET. .


A "fenntartható ház" energetikai kritériumrendszere (2.1 verzió) / 2 Milyen energetikai követelményeket kell kielégítenie egy "fenntartható ház"-nak?A fűtési energiaigény: A hazai épületállomány kb. 480 000 000 m2, amely terület fűtési energiaigényének fedezésére a fenti feltételezések mellett 90+10-12,5=88,5 PJ energia fordítható. 85%-os gépészeti rendszereket feltételezve Magyarországon a fenntartható ház nettó fűtési energiaigénye 43 kWh/m2.

Elektromos energiaigénye a magyarországi viszonyokra értelmezett fenntartható épületbe nem lehet nagyobb, mint 25 PJ / 10 000 000 fő, azaz 700 kWh/év, ami 50%-os lakossági és 50%-os kommunális megosztást feltételezve 350 kWh/év/fő, vagy 12,2 kWh/m2a fogyasztási határértéket jelent.

A háztartási és a kommunális épületek jellemző elektromos energia használatát (1:1), és a háztartási és a kommunális épületek területarányát (2:1) tekintve lakóházakra bruttó 11, kommunális épületekre bruttó 22 kWh/m2a víz, szél vagy napból származó energiából kell megoldani az épületek hűtési, világítási és egyéb elektromos energiaigényét.



BME

hu

MET. .


Esettanulmány 1. – Új építésű családi ház

Épület jellege: 110 m2 hasznos alapterület két szintenHelyszín: Magyarkút (hidegzúg, -3-4°C)Fűtés tervezett fogyasztása: nettó 73 kWh/m2aFűtés tényleges nettó fogyasztása: 44 kWh/m2aFűtés primer energiaigénye: 80(*0,6=48) kWh/m2aBelső hőmérséklet: 19-24 °CFűtés módja: kályhakandalló, valamint tartalékfűtésként gázkazános felületfűtésHMV készítés módja: gázkazán2009-2010 fűtési időszakban fogyasztás: 22 q fa, 314 m3 gázLégtömörség: 5,2Bekerülési költség: 180 eFt/m2



BME

hu

MET. .


Esettanulmány 2. – Meglévő épület felújítása, bővítése

Épület jellege: 134 m2 hasznos alapterületű családi házHelyszín: NyíregyházaSzámított fűtési nettó energiaigény: (69 kWh/m2a)Számított összesített energetikai mutató: (116 kWh/m2a)



BME

hu

MET. .


Esettanulmány 3. – Új építésű középület

Épület jellege: 1738 m2 hasznos alapterület öt épületbenHelyszín: BalmazújvárosSzámított fűtési nettó energiaigény: 46 kWh/m2aSzámított összesített energetikai mutató: 74 kWh/m2a



BME

hu

MET. .

Irodalomjegyzék

• Bohoczky, F. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Konferencia előadás, 2008.

• Giber, J. (et. al.) A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban, GKM. Budapest, 2005.

• KSH Statisztikai tükör: Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások, KSH. Budapest, 2009/107

• Medgyasszay Péter, Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészet. Terc Kiadó, 2006.• Minke, Gernot: Lehmbau Handbuch, ökobuch Verlag, 1999.

Köszönöm a figyelmüket!

[email protected]

Documents

TARTALOM