Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel

Oláh Gabriellaklinikai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus 

 

 

 

 

Nyíregyháza, 2012.

Tematika:

BevezetésElméleti háttér, indikációA személyiségfejlesztés céljaA csapatépítés céljaA tréning, mint módszerA személyiségfejlesztő és önismereti tréning gyakorlatai, játékaiA csapatépítő tréning gyakorlatai, játékaiFelhasznált irodalom

Bevezetés:

A személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningcsoport a tehetséges gyerekek, serdülők sokoldalú ( pl. érzelmi kifejezőkészség, társas készség, empátia, énkép, önismeret, vezetői készég, jövőorientáltság, assszertivitás, stb.) fejlesztésének a lehetőségét kínálja, a személyiség harmonikus fejlődése, a bennük rejlő értékek, kimagasló képességek kibontakozásának az elősegítése és társadalmi hasznosulása céljából.

Elméleti háttér, indikáció: Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet a

tehetségesek jó teljesítményének akadályozásában. /Gefferth, 2000., id: Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem)

a gyerek önértékelésének irrealitása – vagy alul- vagy túlértékeli önmagát.

problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitása. akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményének

szociális éretlensége. az agresszivitás is okozhat problémákat a

teljesítményben.

Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?”

Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998)

Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?”

A tréning által fejleszthető készségek: önismeret énkép érzelmi kifejezőkészség érzelmi intelligencia bizalom önbizalom empátia pályaorientáció kommunikációs készségek stb.

A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!”

 A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!” Minél több pozitív kapcsolata van a

tanulónak diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban fejlődik minden tekintetben.

A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül kapcsolatba társaival, hogy ehhez a keretet a csoport (osztály) adja.

Az iskolai osztály főbb jellemzői

Az iskolai osztály kívülről létrehozott formális egység. A gyerekek nem azért kerültek egy osztályba, mert kedvelik egymást, hanem mert ugyanabba az iskolába jelentkeztek.

Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem közös erőfeszítés eredménye. Ez magában hordozza a rivalizálás veszélyét.

Az osztályban a nagy létszám miatt nincs meg a folyamatos közvetlen kommunikáció lehetősége.

Az iskolai osztály főbb jellemzői

Sokféle lehetőség „vár” a gyerekre az osztályban a sajátkorúakkal való kapcsolatok szerveződésére, és hogy ezek közül melyik lesz az ő „sorsa”, az nagymértékben múlik az ott működő tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön.

Az iskolai osztály főbb jellemzői

- Egy azonban biztos: nehezen képzelhető el a tanuló harmonikus fejlődése, ha a közvetlen környezete (mikrocsoport vagy osztály) nem jelent számára kötődéseket.

A tréning által fejleszthető készségek: együttműködési készség kommunikációs készségek önérvényesítés

(asszertivitás) tolerancia szociális készség közösségi érzés önbizalom érzelmi intelligencia konfliktuskezelési készség

A tréning által fejleszthető készségek: empátia vezetői készség rugalmasság felelősségvállalás problémamegoldó készség stratégiai gondolkodás szerepvállalás stb.

A tréning, mint módszer:

„Megtanulom, hogyan viselkedem, mások miként látnak engem, látom, hogy az én viselkedésem hogyan befolyásolja őket, és engem hogyan befolyásolnak mások.” Aronson (1980)

A tréning, mint módszer jellemzői: Tapasztalati tanulás Könnyed, játékos jelleg Bizalmon alapuló, egymást segítő légkör Olyan gyakorlatok, amelyek bizonyos élethelyzeteket

szimulálnak játékos formában A csoport elemzi a történteket, levonja a tanulságot Csoportdinamikai történések zajlanak Az interakciók hatására megváltozik a csoport, de maga

a személy is Igen hatékony eljárás (Bagdy, Telkes, 1990, Rudas, 2001)

A tréningek felépítése

Résztvevők létszáma: kb. 15 főSzakaszai:„Warming up” (bemelegítés)  bemutatkozás, ismerkedés, névtanulás a csoportkeretek ismertetése (szünetek, titoktartás,

visszajelzés stb.) a csoport aktuális érzelmi állapotának, motiváltságának

feltérképezése elvárások és félelmek tisztázása 

A tréningek felépítéseMunkafázisa közösen meghatározott célok megvalósítása szituációs játékok, kérdőívek kitöltése, páros ill. nagycsoportos gyakorlatok által, ezek megbeszélése,tanulságok levonása, visszajelzés adása és fogadásaLezárásértékelés, visszajelzés a csoportvezetőnek, egymásnak, érzelmi leválás, búcsú stb.

 Csapatépítő tréninggyakorlatok

„4 áll”

Mindenki üljön körbe. Magyarázzuk el a játékszabályt, bármely pillanatban 4 személy állhat, és egy ember egyfolytában legfeljebb 10 másodpercig maradhat állva. Az emberek nem kommunikálhatnak egymással, de mindenkinek figyelni kell, és mindenki felelős azért, hogy egyszerre 4 ember áll, se több, se kevesebb. Tippek az irányító számára: Pár percbe telik, amíg a csoport rájön a játék lényegére, utána jó ritmusban fognak felállni, leülni, és együtt dolgozni. Nagyon izgalmas, és jó közérzetet biztosít a csoportban. Megkérdezhetjük a játékosokat, hogy honnan tudták, mikor kell felállni.

Csapatépítő tréninggyakorlatok

Hídépítés

Két csapattal játszatjuk. Mindkettő azonos alapanyagokat kap (karton, rajzlap, ragasztó, vonalzó, olló, gémkapocs, ceruza, tűzőgép). Az a feladatuk, hogy építsék fel a híd egyik felét. A csapatoknak van egy- egy építésvezetője és egy-egy egyeztető embere. Mindkét csapatnak két alkalommal van joga egyeztetést kérni. Ekkor az egyeztetők elvonulnak és a vezető által mért pontosan 3 percen keresztül módjuk van az egyeztetésre. Az a cél, hogy a két hídfő szállítható legyen és a hídtestek összeérjenek.

Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok

Varázsbolt

Elmondjuk, hogy egy kijelölt helyen megnyílt a varázsbolt, ahol minden tulajdonság, képesség kapható, de természetesen nem ingyen. Valamit be kell adni érte, valamiről le kell mondani a vágyott fogalom megszerzéséért (pl. szeretnék vásárolni egy kis türelmet, és beadok érte valamennyit az önzésemből, vagy az időmből).

Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok

„Ez lennék, ha…”

szín, állat, zene, növény, bútor, szám, foglalkozás, földrajzi képződmény, művészeti stílus, ország, közlekedési eszköz, évszak, tánc, játék, stb. lennék? A játékvezető a játékosok életkorának megfelelően választhat a fenti lehetőségekből. Egyszerre csak egy témáról beszélünk. Ha már mindenki sorra került, akkor váltunk témát.

Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok Személyészlelési lista

Ez egy A4-es lap, két sorban felsorolt tulajdonságokkal. A tulajdonságok mellé jeleket kell tenni annak megfelelően, hogy a kitöltő szerint az rá nagyon jellemző (++), jellemző (+), kevésbé jellemző (-), egyáltalán nem jellemző (--). A következő instrukciókat adhatjuk: jelöld be, hogy milyennek tartod magad (énkép), egy másik színnel, hogy milyen szeretnél lenni (énideál), és egy harmadik színnel, hogy milyennek látnak a többiek (szociális én). Esetleg a párok egymásról is kitölthetik. Elsősorban a nagy – két értéket meghaladó – különbségek számával kell foglalkozni, elemezni (az énkép távolsága az énideáltól ill. a szociális éntől).

 Felhasznált irodalom: Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és

szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem) Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990)

Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest.

Benedek, László (1992)Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest.

Bús, Imre (szerk.) (2003)Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd.

Felhasznált irodalom:

Hantos Ágnes: Játéktár. Hantos, Á., Jármi, É. (2007) Társas készségek csoportos fejlesztésének lehetőségei gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekeknél/fiataloknál című tanulmány segédanyagaHatvani, Andrea, E. Varga, Magdolna, Taskó, Tünde (2001)Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek. EKF, Eger. Nevelést hangsúlyozó, közösségteremtő, személyiségfejlesztő játékok gyűjteménye, (összeállította a nyíregyházi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola Tantestülete), Örökségünk Kiadó Bt. 2010Rudas, János (2001)Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, BudapestTanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás: www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.hu

Köszönöm a figyelmet!