Telephelyelméletek, telepítési tényezők

• Telephelybármely gazdasági tevékenység földrajzilag egyértelműen megadható helye

• Telephelyválasztás- a gazdasági tevékenység földrajzi helyének kiválasztása

- összetett döntés (gazdasági és gazdaságon kívüli szem- pontok)

• Telephelyelméletek a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését és a gazdasági szereplők térbeli viselkedését meghatározó té-nyezők elemzésével foglalkoznak

Alapfogalmak

Alapfogalmak

- gazdasági (profitorientált) szervezetek

- közszolgálati szervezetek (önkorm., nonprofit stb.)

- háztartások

A telephelyelméletek kialakulásának előzményei

• közgazdasági iskola (Smith, Ricardo)• matematikai iskola (Launhardt)

• történeti néprajzi iskola

A telephelyelméletek szakaszai

• a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedése Johann Heinrich von Thünen

• szabadversenyes kapitalizmus Alfred Weber, Andreas Predöhl, Tord Palander

• monopolkapitalizmus Walter Christaller, August Lösch

• totális árutermelő gazdaság Walter Isard, William Alonso

• napjaink telephelyelméleteiPaul Krugman, Michael Porter

1. Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete

• a XIX. század első harmada

• kérdés: a gazdálkodók a különböző mezőgazdasági ter-mékeket milyen távolságban termeljék a felvevő piac, a város körül

• figyelembe vett szempontok:

- az élelmiszerek romlandósága

- a termékek bruttó jövedelmezősége

- szállítási költségek

• hatása minimális, a XX. században fedezték fel újra

Johann Heinrich von Thünen (1783-1850)

1. város2. zöldségtermesztés, tejtermelés3. fakitermelés4. szántóföldi növénytermesztés5. legeltető állattenyésztés

2. A szabadversenyes kapitalizmus időszaka

• a XIX. század utolsó, a XX. század első harmada

• háttér: fellendülő ipari termelésközlekedési infrastruktúra → tömeges

szállíthatóságvárosfejlődés → a munkaerő koncentrációja

Alfred Weber ipari telephelyelmélete

• célja: egy nehézipari üzem optimális helyének megadása két inputforrás és egy piac esetén

A szabadversenyes kapitalizmus időszaka

• kiinduló feltételek: nincs monopolhelyzet, fix eladási árak, a termelési tényezők korlátlan rendelkezésre állása

• a termelésre ható tényezők

- agglomeratív (ld.: szérianagyság)

- regionális (pl.: földr-i távolság)

• középpontban a szállítási költség: a nyereség csak ennek a minimalizálásával maximalizálható

↓

meg kell határozni a szállítási költségek minimum-pontját

Alfred Weber (1868-1958)

A szállítási költségek minimumpontja

3. A monopolkapitalizmus időszaka

• a két világháború közti időszak (autó, elektromos energia)

A központi helyek elmélete (W.Christaller)

• a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik, ezek piaci területe különböző

• a funkciók száma és fontossága szerint a települések hierarchikus rendbe sorolhatók → piacterületük hatszög alakú → a gazd-i tevékenységnek oda kell települni, ahol a forgalom megfelelő a profittermeléshez

• a szállítási költségek mellett figyelembe veszi a fogyasztók térbeli elhelyezkedését, vagyis a piacot

Walter Christaller (1893-1969)

August Lösch (1906-1945)

A központi helyek rendszere

A monopolkapitalizmus időszaka

Lösch elmélete

• Christaller modelljének továbbfejlesztése

• kiinduló feltételek: egyenletes népsűrűség, a piaci szereplők racionalitása, tökéletes verseny

• a gazdasági szereplők célja nem a költségminimalizálás (mint Webernél), hanem a bevétel-maximalizálás

• vázolja a telephelyszerkezet kialakulását:

- az adott területre odatelepül egy üzem, elkezd gyártani egy terméket → max. profitot adó kör alakú piacterület

A monopolkapitalizmus időszaka

- újabb vállalkozók a sík le nem fedett területén telephe- lyeket hoznak létre → újabb kör formájú piacterületek

- a piacterületek kezdik átfedni egymást és egymáshoz nyomódnak → a körökből hatszögek jönnek létre

• termékenként más-más sugarú piacterületek → több el-

térő méretű és különböző központú hatszögekből álló háló

• az egyes termékek körzetei nem alkotnak merev hierar-chikus rendszert, állandó változásban vannak

4. A totális árutermelő gazdaság időszaka

• 50-es évektől a 80-as évekig- városi modernizáció- az elektronika és a modern technika határozza meg a te-

lepítéseket- nőtt a tőke és a munkaerő mobilitása

Isard elmélete

• nemcsak 1-1, hanem az összes fontos tényezőt figyelem-be véve határozta meg az optimális telephelyet:

Y = α*K + β*L + γ*A,

A totális árutermelő gazdaság időszaka

- ahol Y = a jövedelem (megtérülés)

- K = a tőke L= a munkaerő, A= a föld,

- α, β és γ pedig nem skalár együtthatók

• szubjektív, egyértelműen nem számszerűsíthető telepí-tési tényezők is léteznek

• egyes tényezők bizonyos mértékig helyettesíthetők

• a változó térben a telepítési tényezők rangsora időről időre átértékelődik

5. Napjaink telephelyelméletei

Krugman új gazdaságföldrajz elmélete

• 2 régió, 2 termék (mg-i és feldolgozóipari)2 termelési tényező (farmer, munkás)

- mezőgazdasági termékek → homogének, állandó ská- lahozadék és tökéletes verseny jellemzi őket

(a farmerek eloszlása egyenletes)

- feldolgozóipari termékek → differenciáltak, növekvő skálahozadék és monopolisztikus verseny jellemzi őket

(a munkások eloszlása mobilitásuktól függ)

Napjaink telephelyelméletei

A munkavállalók és a vállalatok térbeli eloszlására

ható erők

• centripetális (a gazd-i tevékenységek földrajzi koncent-rációját előmozdító)

- a vállalatok a nagyobb piac közelébe települnek inkább

- a munkások szeretnének hozzáférni a többi munkás

által megtermelt javakhoz

Napjaink telephelyelméletei

• centrifugális (a gazd-i tevékenységek földrajzi szóródá-sát eredményező)

- a vállalatok a periférián fekvő mg-i területeket is ellátá-

sára is törekszenek

A globális gazdaságban:

• a gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja (ld.: agglomerációk)

• a centrum- és perifériarégiók közötti térbeli egyenlőt-lenségek növekedése

olasz iparági körzetek

Szilícium-völgy

Telephelyelméletek - összefoglalás

• a telephelyelméletek megállapításai nem választhatók el:

- az adott időszak gazdasági-társadalmi hátterétől

- a technológiai fejlettség szintjétől

- függnek az uralkodó közgazdaságtudományi irányza-

toktól is

• a gazdasági ismeretek fejlődésével párhuzamosan a tele-pítési döntések egyre több tényezőt vesznek figyelembe

Napjaink telepítési tényezői

Telepítési tényezőkolyan tulajdonságok, amelyek meghatározzák egy hely ill. egy régió vonzerejét a letelepedni szándékozó vállalatok számára

A TNC-k telephelyválasztásának okai

Egyrészt:

• mikroszintű okok: a vállalati stratégiával függnek össze

• makroszintű okok: a tőkeexportőr illetve tőkeimportőr ország gazdaságának eltérését reprezentálják

Napjaink telepítési tényezői

Másrészt:

• „kemény” telepítési tényezők- a közgazdaságtan logika alapján közelítik meg a telep-

helyválasztás kérdését- könnyen számszerűsíthetők

• „puha” telepítési tényezők - vállalati tényezők illetve a foglalkoztatottak életminősé-

gét befolyásoló személyi tényezők- nehezen számszerűsíthetők

Kemény-makro telepítési tényezők

• gazdasági stabilitás

• a kormány gazdaságpolitikai, iparpolitikai törekvései

• a külföldi befektetések jogi háttere

• a kereskedelmi kapcsolatok volumene

• a regionális kereskedelmi egyezményekben való részvé-tel

Kemény-makro telepítési tényezők

• piacméret

• a devizaárfolyamok alakulása

• a termelési költségek alakulása

• adórendszer

• állami támogatások kedvezmények

Kemény-mikro telepítési tényezők

• természetföldrajzi környezet

• az infrastruktúra fejlettsége (elérhetőség!)

• beszerzési és felvevőpiacokhoz viszonyított fekvés

• a munkaerő mennyisége, képzettsége

• helyi adók és támogatások (önkormányzatok)

Puha-makro telepítési tényezők

• politikai stabilitás

• jogszabályi környezet

• a vállalati finanszírozás jellegzetességei

Puha-mikro telepítési tényezők

• a potenciális telephely imázsa

• a telephely gazdasági környezete

• a térségben már letelepedett vállalatok

• felsőoktatási intézmények, kutató-fejlesztő intézetek

• a foglalkoztatottak életminősége szempontjából fontos tényezők