Termelés és Szolgáltatás Menedzsment - budavat.huszolg-menedzseles... · EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT TÁMOGATÓ VÁLLALATIINFRASTRUKTÚRA ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉK

1

Termelés és Szolgáltatás,

Menedzsment

Termelés és Szolgáltatás Menedzsment

Dr. Gyenge Balázs

Rendszerszemlélet

TERMELÉSMENEDZSMENT alapfogalmai

1.RENDSZERA rendszer szemléletűmegközelítés vizsgálati egysége. A rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja.

A transzformációs R. Erőforrásokat Inputokat alakít át Outputokká

GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG mellett

• a rendszer elhatárolható a rendszer környezetétől (rendszerhatár)• egymással összefüggő elemek egységes halmaza (kölcsönhatás)• a rendszert a rendszer célja és a rendszerhatár együttesen definiálja

A gazdasági rendszer G.E –t hasznos és értékes Outputokká

RENDSZER

elem

elemelem

2.TERMELÉSI RENDSZER

INPUTOK

• Tőke• Anyag• Gépek• Berendezések• Beszállítók• Munkaerő• Tudás• IDŐ

TRANSZFORMÁCIÓ

• átalakítás• szállítás• raktározás• ellenőrzés

OUTPUTOK

• Termékek• Szolgáltatások• Tudás• Veszteség• Egyéb hatások + -

KÖRNYEZET• beszállítók, versenytársak, állami szabályozás• politikai, jogi, gazdasági, társadalmi, demográfiai, természeti környezet

NYOMONKÖVETÉS KONTROL

VISSZACSATOLÁS

TERMELÉS ÉS SZOL. VISZONYA

3.TERMÉKTERMELÉSA TERMELÉS az erőforrások olyan összekapcsolása, ill. átalakítása, amelynek fizikai eredménye alkalmas a fogyasztói igény kielégítésére. Ez az eredmény valamilyen gazdasági értékkel bíró jószág.

Amikor a vállalat eldönti, hogy ő „termelő”, vagy „szolgáltató”, akkor lényegében arról dönt hogy, hogy milyen arányban keveri a két típusú tevékenységet

4.SZOLGÁLTATÁSA SZOLGÁLTATÁS nem kézzel fogható (igény v. szükséglet kielégítésre szolgáló) gazdasági javak előállítására szolgáló tevékenység. Erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket kielégítő nem termelő tevékenységekre.A SZOLGÁLTATÁS a következő kategóriákat foglalja magába: javítás, karbantartás, kormányzat, élelmezés és elszállásolás, szállítás, utaztatás, biztosítás, kereskedelem, hitelezés, ingatlankereskedelem, oktatás, törvénykezés, gyógyítás, szórakozás, tanácsadás, üzleti és szellemi szolg. köztük a logisztikaiszolgáltatások és minden egyéb hivatásos elfoglaltság, valamint a közszolgáltatások.

A fogyasztó sosem terméket, vagy szolgáltatást akar vásárolni, hanem valamilyen igényét akarja kielégíteni! A termék és szolgáltatás együtt:

5. TERMÉKSZOLGÁLTATÁS!

Termelés és Szolgáltatás Szolgáltatások jellegzetességei

(kézzel nem megfogható termékek)A termékek jellegzetességei(kézzelfogható termékek)

1. Megfogható

2. Újra eladható

3. Készletezhető

4. Térben lokalizált

5. Szállítható

6. Minőség fizikai paraméterekkel mérhető

7. A termelés és fogyasztás elkülönül

(az értékesítés elkülönül a termeléstől)

8. A teljesítés időben eltolható

9. A telephelynek a költségvonzata fontos

10. Könnyen automatizálható

11. Jövedelem kézzelfogható terméktől függ

12. A termék ismételhető, másolható

13. A termék a tipikus fogyasztóra szabott

• Nem Megfogható

• Nem lehet újra értékesíteni

• Nem készletezhető, nem tárolható

• Gyakran térben szétszórtan

• Szolgáltatás nyújtója szállítható a termék helyett

• Min. fizikai param. nem mérhető (bizalmi és tap.)

• A termelés és fogyasztás egyszerre jön létre

(az érékesítés gyakran része a szolgáltatásnak)

• Időben nem tolhatók el

• A telephely a fogyasztói kapcsolat miatt fontos

• Nehezen automatizálható

• A jövedelmet nem megfogható termék adja

• A szolgáltatások általában egyedülállók

• A szolgáltatások nagyfokú kölcsönhatásban

vannak a fogyasztóval

2

Termelés és Szolgáltatás Szolgáltatások jellegzetességei

(kézzel nem megfogható termékek)A termékek jellegzetességei(kézzelfogható termékek)

14. Azonos standard minőséget várunk el

15. Automatizációra, technlógiára alapozott

16. Mindig meghatározható a ki a fogyasztó

17. termék hasznosságra van szükség

(forma, tulajdon, hely, idő)

18. a fogyasztás egyszeri

• Szolgáltatások termék meghatározása sokszor nem

következetes

• Gyakran tudásra és tanulásra alapozottak

• A közszolgáltatások, felhasználói köre és

mennyisége nem, vagy nehezen meghatározható

• a fogyasztónak közvetlenül a szolgáltatásra van

szüksége, igénye, nem a termék egy tulajdonságára

• a fogyasztáshoz való viszonya

(folyamatos, ismétlődő, egyszeri)

SZOLGÁLTATATÁS TÁRGYA

Megfoghatatlan dolgokra irányulószolgáltatás:

Szellemi jellegű szolgáltatás:

NEM meg-

fogható

Fizikailag létező dolgokra irányulószolgáltatás:

Emberi testre irányulószolgáltatás:

Meg-fogható

(terméket)

DolgokEmberek

• - egészségügyi szolgáltatás,• - divatszalon,• - étterem.

• - fuvarozás,• - javítás,• - ruhatisztítás,• - állatorvosi ellátás.

• - oktatás.• - rádióadás,• - múzeum,• - információ szolgáltatás.

• - bankügyletek,• - biztosítás,• - könyvelés,• - ügyviteli szolgáltatás.

A SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALANYA

A S

ZO

LG

ÁL

TA

TÁ

S FI

ZIK

AIL

AG

SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÜLÉSÉNEK okai

OKOK:1. Intenzívebbé váló piaci verseny és gyorsuló technikai fejlődés révén növekvő

Specializáció, így a szolgáltatás tartalom versenytényezővé válik2. A fogyasztási tranzakcióban újra az ember válik központi kérdéssé3. Fokozódó igény a testre szabott termékekre, azaz igény kielégítésre4. Termelő vállalatok szolgáltatói tevékenysége bővült

MENEDZSMENT ÉRTELMEZÉSE

ésszerű stratégia

korszerű technológiatudás,

tudomány

infor-máció

vezetés és

szervezés

verseny-előny

erőforrások környezet

MENEDZSMENT fogalma

6. MENEDZSMENTA MENEDZSMENT az ember által létrehozott szervezetek irányítása, vezetése, tervezése, szervezése, ellenőrzése, döntési folyamatainak, formális és informális, valamint kulturális folyamatainak összehangolása

A menedzsment sem csak dönt és irányít! Szakmai kérdésekre is válaszol.

Komplex tevékenység!

• problémákat old meg• érdekeket hangol össze • emberekkel dolgozik

A MENEDZSMENT emberi közösségek, közös célra irányuló együtt-működésének szervezése.

ÁLTALÁNOS def.

A g

yako

rlat

min

dig

inte

grál

t meg

köze

lítés

ű! (s

zéle

s ért

elm

ezés

)

MENEDZSMENT alapvető funkciói

ALAPVETŐ FUNKCIÓI

1. Tervezés: célok meghatározása, eszközök és megoldási alternatívák hozzá-rendelése a célokhoz (tevékenység kereteinek, irányainak kijelölése)

2. Szervezés: feladatok, eszközök és emberek összerendelése3. Vezetés: emberek irányítása, segítése, kényszerítése, befolyásolása, ösztönzése,

hogy a kitűzött célt végrehajtsák4. Döntés: a vezető egyik legelemibb funkciója a döntéshozás, mely minden terü-

leten szerepet kap (alternatív cselekvési lehetőségek közötti választás)5. Ellenőrzés: a megvalósult eredmények és a célok folyamatos összevetése (eltérés

esetén a szükséges lépések megtétele)

3

TERMELÉSMENEDZSMENT fogalma

7. TERMELÉSMENEDZSMENTA TERMELÉSMENEDZSMENT mindazon tevékenységek összessége egy szervezeten belül, melynek segítségével létrejönnek a termékek vagy szolgáltatások és ezen a tevékenységek eredménye a céloknak és a nagyobb hatékonyságnak az elérése mellett.

• nem csak a termék-termelést (előállítást) értjük, hanem a szolgáltatáselőállítást is

• a termelés nem funkcionális terület szerinti elkülönítést jelent, hanemsokkal inkább fókuszpontot

A TM fejlődésének legfontosabb lépései

KORAI NÉZETEK 1776-1880- Munkamegosztás (Adam Smith, Charles Babbage)- Standardizált részegységek (Eil Whitney)TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT korszak 1880-1910- Gant diagrammok (Henry L. Gantt)- Munka felvételezés, mozgás és idő tanulmányok (Gilbreth)- Folyamat analízis (Frederic W. Taylor)- Sorbanállási elmélet (Erlang)TÖMEG-TERMELÉSI korszak 1910-1980- Mozgó összeszerelő sorok (Henry Ford / Charles Sorensen)- Statisztikai mintavételezés (Walter Shewhart)- Gazdaságos rendelési me. (klg. min.) (Harris)- Lineáris Programozás- PERT háló / CPM módszer (DuPont)- Anyagszükséglet tervezés MRP

1776-1880

1880-1910

1910-1980

Költség centrikusszemlélet

A TM fejlődésének legfontosabb lépései

IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ TERMELÉSI korszak 1980-1995- Komputerrel támogatott tervezés- EDI Elektronikus Adatcsere- TQM módszer Total Quality Management- Baldrige díj, önértékelési módszer- Empowerment, hatáskörleosztás (bevonás)- Kanban kártya módszer- Just in time módszer

1980-1995 Minőség centrikusszemlélet

TELJES MÉRTÉKBEN A VÁSÁRLÓI IGÉNYEKRE SPECIALIZÁLÓDÁS korszaka 1995-2005- „testreszabott tömeggyártás” (mass customatisation)- Globalizáció- Internet- Vállalati erőforrás gazdálkodás- Tanuló vállalat- Internacionális minőségi szabványok- Finite Scheduling program (kapacitás korlátos tervezés)- Ellátási lánc menedzsment- E-kereskedelem

1995-2005 Vásárlói igényszempontú szemlélet

A TM trendjei a jövőben?

MEGATRENDEK:

1. Globális input és output piac 2. JIT termelési rendszerek és ellátási lánc rendszerek 3. Gyors termékfejlesztés, felgyorsult életciklusok4. Teljes mértékben a vásárlói igényekre specializálódott termelés5. Hatáskörök, és döntési szabadságok leosztása, tudásmennyiség robbanásszerű

változása

Miért lényeges a termelésmenedzsment?

FONTOS MERT:1. Alapelvek: A TM azokat az ismereteket foglalja össze, amelyek a tevékenység

során előforduló folyamatok szervezésének, tervezésének, irányításának alapelveire vonatkoznak. Ahhoz hogy mindig a legmegfelelőbb lehetőséget válasszuk ismernünk kell az alapvető stratégiai lehetőségeket.

2. Hatékonyság: A TM arra törekszik, hogy termelékenységet, hatékonyságot, vagy jövedelmezőséget fokozzon, illetve hogy mindezek által versenyelőnyre tegyen szert az adott piacon. Fontos ebben a folyamat szemlélete, amivel megismerhetjük, hogy az egyes résztvevők hogyan alkotnak működő rendszert, mi a szerepük benne.

3. Költség: A TM fontos továbbá azért mert a szűkebben vett „termelés” költségei a szervezet működésének igen jelentős hányadát teszik ki. Éppen ezért valószínűen a lehető legnagyobb lehetőséget is biztosítja a jövedelmezőség növelésére, és a szolgáltatások színvonalának emelésére.

4. Integratív: Mivel a TM interdiszciplináris ismereteket csoportosít és integratív, ezért fontos mert általa felismerhetjük az egyes folyamatok kapcsolódási pontjainak igazi problémáit.

ESET PÉLDA!

-Növekedés €; %14.000-6.00020.000

-80.000100.000

Jelenlegi €

Teljes (FH):

-6.000Egyéb változó ktg.

20.000Egyenleg (FH)-80.000Termékek előállítási ktg.

100.000100.000Értékesítés

Termelési ktg. csökk. 20%

Pénzügyicsökk. 50%

Értékesítés növ. 50%-al

Cselekvési lehetőségek , akciók (A):megnevezés

• Növeljük a FH-t!

24.000 17.000 30.000

150.000-120.000 -64.000

30.000 36.000

-6.000 -3.000

10.000; 71,4% 3.000; 21% 16.000; 114%

4

TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS MDZS10 LEGFONTOSABB DÖNTÉSE

A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai

döntési területe

1. Áru és szolgáltatás tervezés

2. Folyamat és kapacitástervezés

3. Ütemtervezés

4. Helykiválasztási stratégia (Location)

5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout)

6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés

7. Ellátási lánc menedzsment

8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

Termelési stratégia

Telephely stratégia

Elrendezési stratégia

Termék trv. stratégia

Kapaci. trv. stratégia

Aggregálttervezés

Készlet gazd. strat.

MRPTerv.

Ellátási lánc mdzs.

Minőség mdzs.

Megbízhatóság.karbantartás

Projekt mdzs.

Hogyan ítélhető meg egy szervezet TELJESÍTMÉNYE, HATÉKONYSÁGA?

• Hozzáadott Érték• Termelékenység (gépi és emberi)• Gazdaságosság• Eredményesség• Minőség• Költség• Határidő és teljesítési idők• Rugalmasság

EGY ÜZLETI TEVÉKENYSÉG HATÉKONYSÁGA! Azzal mérhető, hogy mennyiben járul hozzá a (1) fogyasztói igények(2) nyereséges kielégítéséhez!

Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?

9. HOZZÁADOTT ÉRTÉKKELA HÉ az az érték amennyivel többet ér az előállított termék vagy szolg. mint a létrehozásuk érdekében vásárolt érték. (… pl. munka)

• HÉ-et termelő ktg. 5%• Szükséges, de HE-et nem termelő ktg. (Muda I.) 35%• HE-et nem növelő ktg. de nem is szüks. (Muada II.) 60%

Hogyan fejezhető ki a hatékonyság?

8. TERMELÉKENYSÉGI MUTATÓKKALA TERMELÉKENYSÉGI mutató a termelés eredménye (output) és a létrehozása érdekében felhasznált erőforrások hányadosa (input)

- Egy tényezős: (Anyag) v.(Energia) v.(óra) Munkaerõ .. MiHE)ft(meOutput

=

- Több tényezős:(Ft) Tõke) Energia (Anyag Munkaerõ

Mi +++=

Output

• A minőség változhat miközben az inputok, vagy az outputok me. nem változik• Az externália képes pozitív vagy negatív módon befolyásolni a termelést és a

termelékenységet anélkül, hogy a vizsgált rendszer arra közvetlen befolyással bírna• A mérési egységek (mért egységek) pl.: Ft v. db nagyon különbözőek lehetnek

A mutatószámok problémái:

TermelékenységPQCDSM

MINŐSÉG„Q”

TERMELÉS„P”

MORÁL„M”

TERMÉKBIZTONSÁG

„S”

HATÁRIDŐ„D”

KÖLTSÉG„C”

TERMELÉKENYSÉGFEJLESZTÉS

Termelékenység növ. és mérés. a szolgáltatás szektorban

• Tipikusan emberi-munka igényes tevékenység. (például: tanácsadás, tanítás)• Gyakran egyszemélyes tevékenység. (például: befektetési tanácsadás)• Sokszor intellektuális tevékenység, amelyhez szaktudás szükséges (ilyen például az

orvosi diagnózis felállítása)• A legtöbbször nem lehet gépesíteni, vagy automatizálni (pl.: hajvágás)• Az elvégzett teljesítmény értékelése is nehéz (pl.: a törvénykezés teljesítménye)

NEHEZEBB mert:

• a végtermék is nehezen definiálható (hajvágás, bírósági tárgyalás, kereskedelem )• sokszor termékminőség javítás, minőség mérés problémái• „érték” meghatározás

A szolgáltatások problémái:

ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

VÁLLALATI KÉPESSÉGEK

FOG

YA

SZT

ÓI

IGÉ

NY

ÉRTÉKTEREMTŐFOLYAMAT (Black Box)

Milyen fogyasztók? Milyen igényeit?

Milyen módon?Hogyan?

Mit? Mivel?Érték keletkezés

Valódi iránya ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT Az ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT vállalat erőforrásainak fogyasztói értékké konvertálása. Erőforrások beszerzése, kezelése, felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó részére értéket állítsunk elő.

Értékteremtő folyamat LEGALAPVETŐBB KOMPONENSEI:

TermelésSzolgáltatás

LogisztikaFOGYASZTÓ

és igénye

5

ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ÉRTÉKLÁNC

ÉRTÉKLÁNC azon tevékenységek egymás utáni sorozata melynek során létrejön a valódi érték. • vannak fontosabb és kevésbé fontos folyamatok

• több értéklánc kapcsolódik össze (szállítói, fogyasztói stb.)

Michael E. Porter 1985

BESZERZÉS

BemenőLOGISZTIKA

TERMELÉS KimenőLOGISZTIKA

MARKETINGÉRTÉKESÍTÉS

UTÁNI SZOLGÁLTA-

TÁS

TECHNOLÓGIA- MENEDZSMENTEMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT

VÁLLALATI INFRASTRUKTÚRA

TÁ

MO

GA

TÓ

ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK

ÉR

TÉ

K (á

rrés

)

Információ gazdálkodásIrányítás

Elszámolás és nyilvántartásPénzügyi tevékenység

Tervezés

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

ÉR

TÉ

K

TE

ME

LÉ

S és

SZ

OL

GÁ

LT

AT

ÁS

MA

RK

ET

ING

INN

OV

ÁC

IÓ

ER

ŐFO

R-

RÁ

SOK

Chikán-Demeter, alapján

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ERŐFORRÁSOK

ÉR

TÉ

K

TE

ME

LÉ

S és

SZ

OL

GÁ

LT

AT

ÁS

MA

RK

ET

ING

INN

OV

ÁC

IÓ

Termelés és Szolg.

ÉR

TÉ

K

ER

ŐFO

R-

RÁ

SOK

Beszerzés

Termelés/Szolgáltatás

Értékesítés

Ter

vezé

sst

raté

gia

MA

RK

ET

ING

INN

OV

ÁC

IÓ

Tel

jesí

tmén

y ér

téke

lés készletezés

ütemezés

ütemezéskészletezés

EMBERI ERŐFORRÁS

INFORMÁCIÓ

BemenőLOGISZTIKA

TŐ

KE

Erő

forr

ás

gazd

álko

dás

Chikán-Demeter, alapjánÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója

ERŐFORRÁSOK

ÉR

TÉ

K

ER

ŐF.

EMBERI ERŐFORRÁS

INFORMÁCIÓ

KimenőLOGISZTIKA

KE

RE

SLE

T

ME

ND

ZSM

EN

T

MA

RK

ET

ING

INN

OV

ÁC

IÓ

TŐ

KE

TE

ME

LÉ

S SZ

OL

GÁ

LT

AT

ÁS

MARKETING

ÉR

TÉ

K

ER

ŐF.

ÁR

TERMÉK

CSATORNA

KE

RE

SLE

T

ME

ND

ZSM

EN

T

INN

OV

ÁC

IÓ

ER

ŐF.

TE

ME

LÉ

S SZ

OL

GÁ

LT

AT

ÁS

PRO

MO

CIÓ

ÉRTÉKETEREMTŐ FOLYAMAT definíciója ERŐFORRÁSOK…

ÉR

TÉ

K

ER

ŐF…

EMBERI ERŐFORRÁS

INFORMÁCIÓ

KimenőLOGISZTIKA

KE

RE

SLE

T

ME

ND

ZSM

EN

T…

MA

RK

ET

ING

…

INN

OV

ÁC

IÓ…

Értéklánc Értéklánc Értéklánc Értéklánc

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMATOK MENEDZSMETJE Az értéklánc és az ellátási lánc koncepciót ötvözi.

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI• 1. ÉRTÉK• 2. KÉPESSÉG• 3. FOLYAMAT

TŐ

KE

…

TE

ME

LÉ

S és

SZ

OL

GÁ

LT

AT

ÁS

…

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK

• Fogyasztó-pecifikus (ua. más és más értéket jelenthet a fogyasztóknak)• Változó (különböző időpontokban különböző lehet a megfelelőség)• Folyamatos ellenőrzés alatt áll (mindig összevetésre és felülvizsgálatra kerül)• Az érték befolyásolja a jelen és a jövőbeli keresletet (tapasztalás és várakozás)• Az értéknek objektív és szubjektív elemei vannak

Mi az érték?: Fogyasztó szubjektív véleménye a megfelelőségről!Az ÉRTÉK:

• forma v. használati érték• hely érték• idő érték• tulajdon

Az érték 3 v. 4 dimenzióját szokás megkülönböztetni:

6

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 1. ÉRTÉK ÉS TERMÉK

A megfelelőség nő, versenyelőny keletkezik!

Termék(forma hasz-

nosság, tulajdonhasznosság)

A te

rmék

telje

s érté

ke

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 2. KÉPESSÉGEK

MIT? MIVEL? MILYEN módon? HOGYAN?

HATÉKONYAN és GAZDASÁGOSAN H/GH - HATÉKONYSÁG (EFFECTIVNESS)Kielégítő-e a tevékenység eredménye (outputja) a felhasználó számára? Általában naturális mértékegységekben kifejezhető, de kifejezhetőtermelékenységi mértékben is. (Kielégítő-e amit tesz?)G - GAZDASÁGOSSÁG (EFFICIENCY)Mit képes nyújtani az erőforrások tükrében, mennyire kedvező a szervezetnek? Termék előállításhoz szükséges erőforrás-mennyiséggelmérhető. A legtöbbször pénzben fejezzük ki. (Kielégítő-e ahogy teszi?)

HOGYAN?

A k

épes

ség

meg

adja

, hog

y m

it tu

d a

szer

veze

t m

ások

nál j

obba

nny

újta

ni (i

gény

ekre

vál

aszo

lni)

CO

RE

CO

MPE

TE

NC

ES

A VÁLL. KÉPESSÉGEK meghatározhatók:

OUTPUT OLDALON: Hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat tud a fogyasztónak ajánlani?

INPUT OLDALON: Milyen tevékenységek elvégzéséhez rendelkezik elegendő feltételekkel?

Támogató folyamatok

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK

Alapvető (kulcs)Folyamatok „CORE”

IRÁNYÍTÓFolyamatok •„tevékenység-idegen” feladatok kiadása

• hagyományos beszállítói kapcsolatnál sokkal szorosabb stratégiai szövetség• nem tekinthetők egymástól teljesen független szervezeteknek (több ponton kapcs.)

KISZERVEZÉS:Egy egész tevékenység vállalatból valókihelyezését jelenti külső vállalatba. „Buydöntés”

Kiszervezés okai• költség csökkentés• szolgáltatások javulása• minőség javulás

Kv

Kiszervezést nyújtó vállalat

Kiszervezés igénybe vevő vállalat

K1

K2

K3

V1 V2

V3 V4

V5

V6

V7

Kiszervezési hálózat jön létre

CORE

ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAMAT ELEMEI 3. FOLYAMATOK

Erőforrások konvertálása

ÉRTÉK-kéFOLYAMATEgymással összefüggő események egységes, időben összerendezett, tevékenységek sorozatából áll, ld.: vállalati folyamatmodell

Tev.1 Tev.2 Tev.n

ciklusidő

Szállító Vevő

2.INPUTfolyamatok

3.OUTPUTfolyamatok

TRANSZFORMÁCIÓS4. folyamatok

5.IRÁNYÍTÓ folyamatok

6.kiszolgáló folyamatok

7.információs folyamatok

1.anyagi folyamatok

VERSENYKÉPESSÉG

TERMELÉS ÉS SZOLG. MDZS STRATÉGIAI DÖNTÉSEI

STRATÉGIA A működés és a fejlődés irányvonalainak a kijelölése, a nyereségesség érdekében. Tényezői:

• 1. a versenyelőny forrásainak igazi megtalálása• 2. a szervezet és a környezet kihívásainak összhangba állítása• 3. az erőforrások hosszú távú eredményes kombinációja

• A teljes szervezet működési körét érinti• Hosszú távon befolyásolják a szervezet működését• A környezethez hosszú távon adaptálódnak, nem csak reagálnak• Inegrálják a szervezet funkcionális területeit, rövidebb távú céljait• Alapvetően befolyásolják v. meghatározzák az operatív menedzsmentet, döntéseket • Jelentős erőforrás bevonásokat és allokációkat igényelnek• Igyekeznek előnyt biztosítani, versenykritériummal kapcsolatosak• A vállalat erőforrásainak képességeinek a kiaknázását célozzák• A környezeti kulcs tényzők kiaknázását célozzák• A megfelelő stratégiák egyesítik a szervezet érintettjeinek érdekeit

STRATÉGIAI DÖNTÉSEK jellemzői:

7

VERSENYELŐNY az értékteremtő folyamatokban VERSENYELŐNYA VERSENYELŐNY olyan egyedülálló képesség, ami képes egy céget a versenytársakkal szemben előnyhöz juttatni. A versenyelőny mindig valamilyen egyediséggel, egyedi képességgel, vagy egyedi tudással, vagy egyedi erőforrással kapcsolatos.

• az elkülönülés szoros kapcsolatban áll az egyediséggel• pont arra az értékre van hatással, amit a vevő tulajdonít annak

ALAPSTRATÉGIÁK a versenyelőny érdekében (kizárólagos):1. KÖLTSÉGVEZETŐ: ha valaki a saját pozíciójában (szegmensében) a

legalacsonyabb költségekkel képes termelni. Egyedi erőforrásokkal és a hatékonyság növelésével érhető el.

2. MEGKÜLÖNBEZTETŐ: egyedi termékek előállítása, amelyek valamilyen tulajdonságukkal kitűnik a többi közül és ezért a fogyasztó hajlandó többet fizetni érte. Megkülönböztető tulajdonságok pl: speciális minőség, gyorsabb szállítás, elérhetőség, különleges szolgáltatás tartalom stb. A megkülönböztetés megnöveli a termék „értékét”

3. KONCENTRÁLÓ: versenyzési területre történő koncentrálás, amely egyrészről a költségek jelentős csökkentését, vagy a minőség (a tulajdonságok) lényeges megkülönböztetését teheti lehetővé a termékek vagy a piac egy szűkebb csoportjánál.

STRATÉGIÁK ÖSSZEHANGOLÁSA TERMELÉS és

SZOLG. BESZERZÉSMARKETINGÖsszváll.STRAT

• spec. fogy. igények • közvetlen kapcs.

a vevővel• kicsi hálózat• prioritás: magasabb ár

• MTO rendelésre gy. • műhelyszerű gy.• prioritás: HR

• standard termék• közvetett kapcs. • nagy, több szereplős

ért. hálózat• prioritás: alacsony ár

• MTS készletre gy.• sorozat, folyamat gy.• prioritás: ellátás és

termelés optimalizálás

A különböző STRATÉGIÁK gyakran ütköznek egymással!

ME

GK

ÜL

ÖN

-B

ÖZT

ET

ŐK

ÖL

TSÉ

G

VE

ZE

TŐ

• száll. kapcsolat közvetlen • prioritás: minőség

• verseny kapcsolat• prioritás: költség

ALSTRATÉGIÁK

ALSTRATÉGIÁK (üzleti modell):1. fogyasztó-orientált stratégia, 2. vállalatorientált stratégia, 3. szállító orientált stratégia4. versenytárs orientált stratégia,5. piacvezető stratégia, 6. piackövető stratégia, 7. támadó stratégia, 8. védekező stratégia9. reagáló stratégia.

1. Legalacsonyabb ktg. Stratégia2. Legmagasabb vevőkiszolgálási stratégia3. Rugalmassági stratégia (átállás), gyorsaság (átfutási idő) stratégia4. Rendelkezésre állási stratégia5. Innovációs stratégia6. Mennyiségi stratégia

TERMELÉSI STRATÉGIÁK (fókuszai):

• Make or Buy, Outsourcing• Új termék bevezetés• Telephely választás• Termelési folyamattípus kiválasztása• Ellátási lánc menedzsmentje• Beszállítók kiválasztása• Technológiai beruházások• Automatizálás

JELLEMZŐ STRATÉGIAI DÖNTÉSEK:

STRATÉGIA ALKOTÁS

Stratégiai kontroll

Stratégia meghatározása• Vállalati• Üzleti• Funkcionális

Küldetés (jövőkép)

Stratégia lebontás

Stratégia megvalósítás

Belső képesség elemzés

Környezet elemzés

DINAMIKUS Stratégia (termék életgörbe)Belépés Fejlődés Fejlettség Hanyatlás

●●

●

●

● ●

●

●

DVD

Színes printerekEladás Internet

CD- ROM

Autós étteremFax gépek

3 ½” Floppy disk

Kombi, furgon

K+F döntőBevezető szakaszA legjobb időszak apiacrészesedés növelésére

Itt praktikus váltani az ár,vagy minőség kialakítástErősödés szakasza

Kis lehetőség az ár, minőség, imageváltoztatásra

Fejlettség szakasza

Költség koncepciódöntőHanyatló szakasz

• Termék tervezés és fejlesztés döntő

• Gyakori termék és termelési folyamat változtatás

• Rövid termelési ciklus

• Magas termelési költségek

• Kis típus választék• Figyelem minőségre

• Előrejelzés döntő• Termékre

koncentrálás• Termék és termelés

megbízhatóság• Versenyképes termék

fejlesztések és • Különböző típusok• Kapacitás növelés• Elosztás serkentés,

terítés

• Standardizálás döntő• Termelés stabilitása

kiteljesedik• Sokkal kevesebb

változtatás, pici módosítások

• Optimális kapacitás• Hosszú termelési

ciklus• Termék fejlesztés és

költség csökkentés

• Költség minimalizálás döntő

• Kicsi termék választék

• Termékvonal ritkítása bizonyos termékek kiiktatása, amelyek nem hoznak hasznot

• Kapacitás többlet• Kapacitás

csökkentés

Stra

tégi

a

Cég

stra

tégi

a

1. Innováció 2. Terv változatok3. Behatolás

1. Volumen, expanzió2. Cash flow3. Marketing

1. Termelékenység2. Ár/K. Határhaszon3. Testreszabás4. Kapkihasználás 1. K min

2. Face-lifting3. Kap. leépítés

A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI

Termelési és log. stratégia

Marketingstratégia

Innovációs stratégia

1. Külsőkörnyezet

elemei

3. BelsőVállalati

képességek, erőforrások

elemei

2. Vállalati stratégiaelemei

Kompetitívprioritások

Corecompetence

Küldetés

8

1. Vállalati működésre ható megatrendekKÜLSŐ TÉYEZŐK (versenystratégiával kapcs.)

Információs Társadalom Időtényező Globalizáció

Természeti tényező Rendszerek összetettsége

Emberi tényező

2. Versenyképessége ható tényezőkVÁLLALATI STRATÉGIA (elemei / csoportjai)

Rugalmasság• termék• mennyiség• idő

Versenyelőny források

Ár• piaci pozíció/életgörbe• méretgazdaságosság• teljes költség koncepc.

Minőség• termékteljesítmény• konformitás (igért term.)• esztétikai megjelenés• termékmegbízhatóság• javíthatóság• termékélettartam• karbantarthatóság

Megbízhatóság• szállítási pontosság (idő)• száll. pontosság (me.)• száll. pontosság (minőség)• számlázási kötelem

Szolgáltatás

• kiegészítő szolg. tranzakciótmegelőzően

• tranzakció alatti elemek• tranzakciót követő elemek

Nem csak az egyes elemek lehetnek egyediek, hanem azok spec. kombinációi is!A tényezők időben is változnak egyes tényezők képesítő kritériumokká válnak

mások rendeléselnyerő kritériumokká (kapcsolatuk sem mindig trade off)

• kiszolgálási idő• kommunikáció• információ• biztonság• kompetencia• külsőségek• udvariasság• felelősségtudat• megbízhatóság• figyelmesség• megértés

Ember• termelékenység• morál

Szolg. min.

A VERSENYSTRATÉGIA ELEMEI

minőség

megbízhatóság

rugalmasság

költséghatékonyság

Fredows – De Meyer 1990

TERMELÉSI STRATÉGIA kérdéseia versenyelőnyökkel kapcsolatban

Termelési és log. stratégia

STRUKTURÁKISdöntési lánc

INFRASTRUKTURÁKISdöntési lánc

1. Make (t.élettartam,méretgazd,kap.kih.szaktudás, term.komb. core.comp)

2. or Buy (besz.alkuerő, tudás kihely., besz.biztonság, ellenőrzés, outsourcing

3. folyamatválasztás (flow shop, job shop, project job)

4. technológia választás (elsüllyedt ktg.)5. létesítmény elhelyezés (kap.növ, új üzletág

- koncentrált gyár, áttelepítés) 6. létesítmény berendezés (termék-, gépelvű

csoport technológia cellákkal)

1. ellátási lánc menedzsment (tranzakció, v. partneri orientáció, elvárt kiszolg. szint, lánc optimalizálás, mechanizmusok)

2. információs rendszer (VIR, EDI …stb.)3. szervezeti fejlődés (termék fókuszú,

folyamat fókuszú szervezet)

IT eszközök főbb kategóriái

Ktg.• JIT (just in time)• MTS (make to stoc)• DFM (design for manufacturability)• QE (quality engineering)• ALB (assembly line balancing)

Min. megbízhatóság• CAD (computer aided design)• QFD (quality function deployment)• QC (quality control), QP (quality policy)• DRP (distribution requirements planning)• OPT/TOC (optimised production technology)

(theory of constraints)

Rugalmasság• ATO (assemble to order) MTO (make to order)• DFA (design for asembly) DFM (design for manufacturing)• CPOF (capacity planning using overal factors) durva kap.tervezés kis termék választék es.• CBP (capacity bill produce) durva kap.tervezés közekes termék választék es.• CRP (capacity requirement planning) • MRPI.(material requirements planning) • MRPII.(manufacturing resource planning)

TERMÉK-FOLYAMAT mátrix

TERMÉKJELLEMZŐK

FOL

YA

MA

TJE

LL

EM

ZŐK Projekt

Kis mennyiség, sok termék

Nagy mennyiség,

több fő termék

Nagyon nagy mennyiség,

tömegtermékEgyedi v. kevés t.

Egyedi gyártás

Sorozatgyártás

Folyamatrendszer

Folyamatipar

Póló nyomás,nyomda

Nagy gépek, metró

Autógyártás

Sörgyártás

Új épít. lakás

Kidobott pénz

Haszonáldozat költség

9

3. Versenyképessége ható tényezők VÁLLALATI KÉPESSÉGEK, ERŐFORRÁSOK (BELSŐK)

Egyedi KépességekErőforrások

ERŐFORRÁSOK

• tárgyi eszközök, • földrajzi pozíciók, • tevékenységi ismeretek, know-how• márkák, védjegyek, marketing tartalom• szabadalmak, • speciális és egyedi támogatások, köz.szolg• vállalati reputáció,• egyedi stratégiai partner kapcsolatok,• iparági standarddá váló sikeres termék

KÉPESSÉGEK

• piac kiterjesztése, szegmentálás • „kibővített-” termék szolgáltatások• dinamikus árazás, • testreszabott tömegtermelés, • vevő felhatalmazás (összeállítás, gyártás,tervezés),

• foglyul ejtés (lock-in),• innováció,• vállalati működés

STRATÉGIA KONFLIKTUSOK

PÉNZÜGY TERMELÉSLOGISZTIKA

• több készlet • kevesebb készlet • több készlet

• kisebb széria • nagy széria

• gyors rendelés • olcsó rendelés

• gyors szállítás • olcsó szállítás

• gyors szállítás • olcsó gyártás. ütem

TERVEZÉS


döntési területe1. ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS


3. Ütemtervezés





8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

TERVEZÉS

I. TERVEZÉSA TERVEZÉS (Fayol: „előrelátás”) a szervezet céljainak és az azok eléréséhez vezető utak és lépések meghatározása. UTAK és LÉPÉSEK

• erőforrások• időpontok• helyszínek• emberek• szükséges lépések

TERVEZÉSI FOLYAMAT LOGIKAI LÉPÉSEI1. Első lépés: a célok megválasztása: célok és prioritások.2. Második lépés: a jelenlegi helyzet részletes leírása, a

tényleges és a kívánatos helyzet közötti különbség elemzése(helyzetelemzés).

3. Harmadik lépés: a célok elérését segítő, illetve hátráltatótényezők, várható nehézségek, független események, azaz feltételek számbavétele (korlátok).

4. Negyedik lépés: a cél eléréséhez szükséges tevékenységsorrögzítése (lépések), valamint alternatívák kidolgozása.

5. Ötödik lépés: a tervek végrehajtása

Bármely terv célja kettős: egyrészt cél (alsóbb szintű tervek számára), másrészt (felsőbb szintű tervek

megvalósításának eszköze)

TERVEZÉS sajátosságai

MINDEN TERV SAJÁTOS, MERT:

1. MEGELŐZÉS: a tervezés értelemszerűen megelőzi a cselekvést.2. FELBONTHATÓSÁG: a tárgyalt problémák nem bonthatók független részekre

(tervezési szempontból)3. DŐNTÉS: a tervezés döntési sorozat is egyben4. FÜGGETLEN ESEMÉNYEK: a tervek bekövetkezése (végrehajthatósága) nem

csak a tervezett tevékenységektől függ, hanem független események bekövetkezési valószínűségétől is.

A TERMELÉSMENEDZSMENT A TERVEK KÉT SZFÉRÁJÁRA FÓKUSZÁL

I. TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS:

TERVEZÉS

II. TERMELÉSI FOLYAMATOK:

TERVEZÉSE

TERMÉK és SZOLGÁLTATÁS:TERVEZÉS Termékszolgáltatás tervezés:

A termékfejlesztési stratégia erősen befolyásolja nem csak a termék sikerét,

de az egész cég jövőjét is!

A hatékony termékszolgáltatási stratégia a döntéseket összekapcsolja a pénzügyi helyzettel (cash-flow), a piaci dinamikával, a termék életgörbével, és a szervezet

lehetőségeivel adottságaival.

A SIKERES TERMÉKFEJLESZTÉS KULCSA A KÉT LÉNYEGI ELEMBŐL KOMBINÁLÓDIK ÖSSZE!

Termékek születnek, élnek és meghalnak.

kreativitás vevői igények meghatározása

becslése• főleg kvalitatív módszerek:• brainstorming• delphi módszer• életciklus elemzés• analógia keresés

• kantitatív előrejelzési módszerek• QFD minőség és funkció fejlesztés

10

TERMÉKSZOLGÁLTATÁS és ÉLETGÖRBE

Vezető cégek eladásainak döntő részét az 5 évesnél nem régebbi term. teszik ki!

A veszteségek akkor térülhetnek meg, amikor egy termék sikeresé válik. Végül is a sikeres termék csak a hanyatlását megelőzően hajt hasznot. A profit viszont múlandó dolog.

Negatívcash-flowEl

adás

, ktg

. és c

ash-

flow

Idő

Éves árbevétel

Bevezetés Növekedés Érettség Hanyatlás

Termelés és fejlesztés költségeÉves Cash-flow (árbevétel - éves ktg.)

éves cash-flow > fejlesztés (állandó ktg-e.)

VESZTESÉG

Pareto tv.: arra a t.-re érdemes koncentrál amelynek a vállalati erdeményhezvalóhozzájárulása magas! (inkább az érdemes kevésre, mint az átlagos sokra)

Csökkenő értékű értékelemzési lista segítségével!

MINŐSÉG HÁZAQFD (quality function deployment-minőség funkció fejlesztés) Min.HázaA MINŐSÉG HÁZA egy tervező mátrix segítségével összekapcsolja a vásárlói elvárásokat a termék kialakítandó jellemzőivel.

• több házat lehet csin.• összekapcsolhatók• mutatja, hogyan épül

be a termelésbe a min.

MINŐSÉG HÁZÁNAK FELÉPÍTÉSE 1. Első lépés: Meghatározzuk az elvárásokat, hogy mit szeretne

a leendő fogyasztó a kérdéses termékkel kapcsolatban. (Milyen jellemzőket vár el? ELVÁRÁSOK kivétel ÁR)

2. Második lépés: Meghatározzuk, hogy a termékszolgáltatás hogyan elégíti ki a vásárlói igényt. (Mik a kérdéses termékjellemzők? TELJESÍTETT TÉNYEZŐK)

3. Harmadik lépés: Összefüggés felállítása az elvárások és a tényezők között. (Kapcsolatok erősségére vonatkozóan.)

4. Negyedik lépés: Összefüggés felállítása a nyújtott tényezők között. (Kapcsolat erősség, háztető)

5. Ötödik lépés: Saját fontossági sorrend kialakítása a vásárlói rangsorok súlyokként való felhasználásával és a 3.Lépés kapcsolódásainak értékeivel. (súlyozott szorzat összeg)

6. Hatodik lépés: A versenytársak egyes ELVÁRÁSOKRA adott konstrukciójának értékelése (konkurencia el. kerítés).

QFD: segít azonosítani a vásárlói igényeket és a nekik megfeleltethető

design elemeket!

Vásár-lói

elvárá-sok

A termék-Jellemzők

Teljesítések

QFD MINŐSÉG HÁZA

J= jóK= közepesR= rossz

Erős kapcsolat (5) pontKözepes kapcsolat (3) Laza kapcsolat (1)·

Kis tömeg

Alac

sony

áram

fogy

asztá

s

VásárlóiELVÁRÁSOK

műszaki jellemzőkTÉNYEZŐK

Vásárlói Rangsor a súlyozáshoz

(5 = legfontosabb)

Egyszerű a használatMegbízhatóÉles képet csináljonNe legyen piros szem

Alum

íniu

m al

katré

szek

Auto

mat

a fók

uszá

lásAu

tom

ata m

egvil

ágítá

sAu

tom

ata

film

tová

bbítá

sEr

gonó

miku

ster

vezé

s

A műszaki jellemzőkkapcsolata

(Tényezőmátrix)

J

J

K

J

R

R

R

J

R

R

A vevői igények és a műszakijellemzők találkozásának

mértéke (Kapcsolati mátrix)

Versenytársak(Konkurencia mátrix)

„A” c

ég te

rmék

e„B

” cég

term

éke

3

4

5

2

1

••

22 9 27 27 32 37saját fontosságiértékek

QFD MINŐSÉG HÁZA

Vásár-lói

elvárá-sok

A termék-Jellemzők

Teljesítések

1. HÁZ

Termék jellemző

teljesítés

Egyeditulajdon-

ságok

2. HÁZ

Egyedi

tulajdon-ságok

Gyártási foly. tulaj-donságai

3. HÁZ

Gyártási foly. tulaj-

donságai

Minőségi tulaj-

donságok

4. HÁZ

TERMÉKKVITELEZÉS kérdései

TERMÉKKIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek 1. masszív kivitelezés2. moduláris kivitelezés 3. komputertámogatott kivitelezés4. értékelemzés5. környezetbarát kivitelezések

A termékfejlesztést számos módszer segítheti, teheti hatékonyabbá!

1.MASSZÍV KIVITELEZÉSA masszív kivitelezés azt jelenti, hogy a tűrési határokat a leadott teljesítmény és működési tartományokat, a csatlakoztatási lehetőségeket a szükségesnél tágabb értékkészleten határozzák meg akkor is, ha a végtermékeken a plusz lehetőségeket leszabályozzák.

• Ennek célja a stabil alkalmazhatóság, a szélesebb tűréshatár és a még nem ismert későbbi igények kielégítése

• A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány leszorítása


2.MODULÁRIS KIVITELEZÉSA termékek részekre bontott, szabványos alkotóelemekben történő kivitelezését moduláris kivitelezésnek nevezzük. A termék könnyen változtatható illetve kicserélhető modulokból áll.

• Ennek célja: a könnyebb összeszerelés• Az elemek más termékeknél történő felhasználása• Gyártási és értékesítési rugalmasság• Későbbi fejlesztéseknek nem muszáj az egész termékre vonatkoznia

(pl.: professzionális digitális fényképezőgépek hátlapja)• Extra személyreszabási lehetőség (pl.: Harely-Davidson, Toyota, McDonald's)

3.KOMPUTER-TÁMOGATOTT KIVITELEZÉS (CAD)Számítógépek használatát jelenti az egymásra ható műszaki és pü-i. tervezésben, termékkivitelezésben és dokumentálásban.

• Ennek célja: hogy fokozza a termékkivitelezés gyorsaságát és integritását• Elkerülhetők a költséges hibás tervek (virtuális tesztelés)• A mintadarabok, master-példányok előállítási ktg-e, ideje drasztikusan csökken

11


4.ÉRTÉKELEMZÉSA gyártási folyamat során sikeresnek bizonyult termékek érték vizsgálata.

• Ennek célja: hogy a fejlesztés tovább javuljon • gazdaságosabban előállítható termékhez vezet

5.KÖRNYEZETBARÁT KIVITELEZÉSEKA termelékenység fokozása gyakran szemben ál a környezeti erőforrások hosszú távúmegőrzésével. A környezetbarát kivitelezés célja, hogy ezt a folyamatot megakadályozza.

• Ennek célja: a termelést fenntarthatóvá tegye • elkerülhetők legyenek a környezeti bírságok• valamint bizonyos veszteségek is elkerülhetők ha racionálisabbá válik a termelés• végső cél, hogy egy termék egész életciklusában a környezetre gyakorolt hatását a

legkisebbre csökkentsük (anyaga, üzemeltetése, együttműködő magatartása)

• Újra feldolgozható termékek • Újra felhasználható anyagok • Kevésbé káros alapanyagok

Alap koncepciók:• Könnyebb, kevesebb energiát ig. alkotórészek • Kevesebb energiafogyasztás • Kevesebb alapanyagot igénylő

TERMÉKMEGHATÁROZÁSTERÉKLEÍRÁS

Minden szervezet rendelkezik olyan jegyzőkönyvvel, amelyben meg vannak határozva a termék tulajdonságai, legfontosabb jellemzői.• 1. Jellemzők leírása• 2. Funkciók leírásaTERMÉK RAJZA legtöbb gyártott termék és alkotórészei bizonyos rajzokkal határozhatók meg.• 1. Mérnöki tervrajz, műszaki rajz: tartalmazza a méréseket, tűréshatárokat,

anyagokat és az alkotórész végső formáját• 2. Látvány rajz: alkalmas a design látható jegyeinek promotív bemutatásáraBOM (Bill Of Material) anyagszükségleti lista (összeállítási lista)A termék egy egységének előállításához szükséges alkotórészek megnevezéseit és pontos mennyiségeit tartalmazza.• a szabványos alkotórészeket nem szükséges tovább részletezni (Make or Buy)• csoportkialakítási technológia megköveteli, hogy az alkotóelemek egy kódolási

séma szerint legyenek azonosíthatók

• 1. Magasabb színvonalú, gyorsabb tervezés • 2. Csökkenő mennyiségű nyersanyag

Csoportkialakítási technológia előnyei: • 3. Egyszerűbb gyártás • 4. Jobb szerkezetű elrendezés• 5. Csökkenő időszükséglet (set up)

BOM anyagszükségleti lista

1/26Saláta fej1/137,5Szósz1/250Dehidratált hagyma szelet

2Savanyúság szelet2Húspogácsa1Sajt szelet1Zsemle

MennyiségMegnevezés

Termék: Pikáns Burger

Összetételi standard(Hamburger)

SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS Sajátossága, hogy mind a tervezése mind a felhasználóhoz való juttatása nagyfokúfogyasztói interakciót igényel. A szolgáltató ilyenkor egy olyan szolgáltatási menüt(lehetőség listát) ajánl fel, amelyből a vásárló kiválasztja a neki megfelelőlehetőségeket és jelenlétével is biztosítja az eljuttatást. (pl.: házasságkötési rendezvény szervező szolgáltatás )

• 1. kialakítás• 2. eljuttatás

Az érem másik fele! (pl. bankügyleteket, pénzügyi tranzakciókat,

biztosítást, közlekedést, vendéglátás, ellátás és kommunikáció)

Szolgáltatások kialakítása (megtervezése) nagy kihívás, ugyanis a szolgáltatások legfőbb jellemzője az egyedülálló karakterisztika!

Tervezés, kialakítás

Átadás, átvétel

FogyasztóTervezés, kialakítás

Átadás, átvétel

Fogyasztó

Tervezés, kialakítás

Átadás, átvétel

FogyasztóFogyasztó

SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS kérdéseiSZOLGÁLTATÁS KIVITELEZÉST FEJLESZTŐ módszerek

1. személyreszabás késleltetése2. modularizáció3. szolgáltatás darabolása kicsi automatikus elemekre4. „igazság pillanatára” összpontosító technika

1.SZEMÉLYRESZABÁS KÉSLELTETÉSEA személyreszabást olyan későre kell az létrehozási folyamatba illeszteni, amilyen későn csak lehet

• Ennek célja az olcsóbb standardizált alapok körét a lehető legnagyobbra kell szerkeszteni így ktg. takarítható meg

2.MODULARIZÁCIÓA modularizáció esetén a szolgáltatások személyre szabása a modulok csere-beréjéveloldható meg.

• Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése

SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS

3.SZOLG. DARABOLÁSA KICSI AUTOMATIKUS ELEMEKREA szolgáltatási tevékenységet olyan kis részekre daraboljuk, hogy az bizonyos részeket automatikussá tesz, illetve csökkenti a fogyasztói interaktivitást. (pl. ATM bank automatákon keresztüli, bankkártya-készpénz műveletek.)

• Ennek célja gyorsaság rugalmasság és ktg. megtakarítás

2. „IGAZSÁG PILLANATA”A magas fokú fogyasztói interakciójából következik az úgynevezett „igazság pillanata” az a pillanat a szolgáltatás szektorban, amikor a szolgálást nyújtó és a fogyasztó közötti kapcsolatban megtestesül, hogy beigazolódnak, vagy megcáfolódnak a vásárlói elvárások. Sok szolgáltató cég koncentrál erre a pillanatra.

• Ennek célja idő és pénz megtakarítás és a választék rugalmasság növelése• A gyártási folyamat kedvezőtlen hatásainak a kivédése és ezáltal a selejt arány

leszorítása (pl. egyetemi kredit rendszer)

12

SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁS

SZOLGÁLTATÁSI DOKUMENTÁCIÓA szolgáltatások eltérő dokumentációt kívánnak, mint amilyenek a termékek esetén használatosak. A szolgáltatások leírása gyakran nem más mint a tevékenységek explicit leírása, az igazság pillanatában. • 1. Amikor minden jól megy• 2. Jellemző hibák, vagy kifogáskezelés.

INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT

INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE

INNOVÁCIÓ Fogyasztói igények kielégítésének új a korábbiaknál magasabb minőségű módja

• Időtényező, egyre rövidebb termék fejlesztés, termékfejlesztési folyamat (japán)• Rugalmasság (változtatásra képesség)• Mind kevesebb forrásból, több-több innováció (hatékonyság)• A piacon jól megkülönböztethetőnek kell lenni az innovációnak

INNOVÁCIÓRA MA JELLEMZŐ (globalizált verseny):

Aki lemarad, elmarad! Jobb, olcsóbb, testre szabottabb termékre van szükség.

Termékfejlesztési stratégia

Ötletgyűjtés Vevői igény feltárás

Termék koncepció

Tesztelés

• 1. Folyamatos innováció (ugyan olyan csak jobb, pl: 4x4)• 2. Dinamikusan folyamatos innováció (a fogyasztás módja új, de nem kel

újat tanulni a fogyasztónak pl. elektromos fogkefe)• 3. Nem folyamatos innováció (egész máskép kell használni, pl. DVD)

• küls. műszaki, piaci• bels. váll adottságok

• K+F ből• vevőktől• versenytárstól

• piackutatás• fogy. megfigyelése

INFO

• funkc. specifikáció• t. spec. és design• elvárt teljesítmény• terv mü. pü.beruh.

• proto tip.• próba gy.• felfuttatás

TERMÉKFEJLESZTÉS LÁNC- és PÁRHUZAMOS modellje

Marketing Termék-fejlesztés

Termék-tesztelés

Termelés Értéke-sítés

újra• mindig csak a következő

lépés igényére figyelneka vége elsikkad

• hiba esetén hosszú avisszalépés útja

Hátránya:

Marketing

Termék-fejlesztés

Termék-tesztelés

Termelés

Értéke-sítésCAD tervezés lényege és szerepe

Gyártásra tervezés DFA/DFM (design for assembly/manufacturing)• részegységek, alkatrészek lecsökkentése• standardizált alkatrészek• modularizált alkatrészek• többfunkciós alkatrészek• több felhasználású alkatrészek

TERMELÉS TERVEZÉS


döntési területe1. Áru és szolgáltatás tervezés

2. FOLYAMAT és KAPACITÁSTERVEZÉS

3. Ütemtervezés





8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

TERMELÉSMEGHATÁROZÁSTERMELÉSLEÍRÁS

A termelését egy sor különböző dokumentum kíséri.• 1. Összeállítási rajz • 2. Összeállítási diagram • 3. Gyártmánykísérő lap

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZÖsszeállítási rajz (assembly drowing), amely egyszerű módon ábrázolja a termék robbantott képét. Az összeállítási rajz rendszerint háromdimenziós izometrikus rajz, amely az egyes alkotórészek helyzetét egymáshoz képest tünteti fel, hogy segítse az összeállítást.

ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM Összeállítási diagram (assembly chart), sematikus formában ábrázolja, hogy a termék hogyan épül össze. A gyártott és a vásárolt alkatrészek, valamint mindkettőkombinációja egyaránt ábrázolható az összeállítási diagrammon. Az összeállítási diagramm megmutatja azokat a pontokat, ahol termelési folyamat állítja elő a rész-alkatrészeket és végül a teljes terméket.

• 4. Munkarendelés • 5. Változtatási és módosítási észrevételek ENC

13

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ

„A”

Awesome termék struktúrájaSzint

0

1

2

3

4

B(2) 12”-os st. hangszóró

E(2)

D(2) hangszóró

C(3) 12”-os erősítőshangszóró

F(2)E(2)

D(2) G(1) erősítő

összeszerelés

jobbA 60-7 hátsó görgő

balA 60-7 hátsó görgő

összeszerelés

ÖSSZEÁLLÍTÁSI DIAGRAM

…

R 60-17 görgő

R 60-428 tengelyvég

R 60-2 csapszeg

R 60-17 görgő

R 60-428 tengelyvég

R 60-2 csapszeg

A 60-520 tengely bak

P 60-3 rögzítő csavar (4)

P 60-4 csavaranya (4)

A1, ellenőrzés

A2, ellenőrzés

SA1

SA2

A1

A2

A3

An

1

2

3

4

5

6

8

910

7

TERMELÉSMEGHATÁROZÁS

GYÁRTMÁNYKÍSÉRŐ LAPGyártmánykísérő lap (route sheet list) tartalmazza, mindazon lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz (összeszerelés és ellenőrzés is), hogy az anyagszükségleti listán szereplő anyagokból létrejöjjön a termék.

MUNKARENDELÉS Munkarendelés (work order) egy olyan utasítás, amely egy bizonyos termék előállítását tartalmazza adott mennyiségben és adott határidővel. (pl.: ilyen a pincér által felvett adat is). Formálisabb dokumentum, ami feljogosít különböző anyagok, vagy raktárból való kikérésére, különböző folyamatok elindítására és a folyamatokhoz különböző személyek hozzárendelésére.

• Ha a lap az egyes lépések módszereinek leírásait tart. és a munkafolyamati szabvány értékekeit is, akkor inkább gyártási folyamatkísérő lapról beszélünk (process sheet).

VÁLTOZTATÁSI ÉS MÓDOSÍTÁSI ÉSZREVÉTELEK (ECN)ECN (Engineering Change Notices) azokat a változtatásokat rögzítik, amelyek a különböző nézőpontok szerint a gyártás során felmerülnek és érintik a termékleírásokat, mint például a tervrajzokat, vagy az anyagszükségleti listát, stb. (összetettebb esetben szükséges lehet a konfiguráció menedzsment is).

DÖNTÉSI FÁK alkalmazása a termékszolgáltatás kialakítás, tervezés során

DÖNTÉSI FAA döntési alternatívák és döntési kimenetelek közötti választásra szolgál.• 1. LÉPÉS: Feltérképezzük az összes döntési alternatívát és a lehetséges kimeneteleket• 2. LÉPÉS: Az egyes faágak végeire beírjuk a várható költségeket• 3. LÉPÉS: Meghatározzuk az ágak várható értékeit (VÉ).

Ezt mindig a terminális villáknál kezdjük és haladunk a fa törzse felé!

Magas eladásp=0,4

Alacson eladásp=0,6

Magas eladásp=0,4

Alacson eladásp=0,6

CAD

1.

E0

E0

E0

Mérnök

SEMMI

0,4 • 1.000

0,6 • -20

0,4 • 875

0,6 • -25

1 • 0

CAD-rendszerbeszerzése = 500.000 €

Mérnökök képzése ésalkalmazása = 375.000 €

Semmi = 0€

2.500 e € Jövedelem(100x25 edb)-1.000 e € Gyártási ktg. (40x25 edb)

-500 e € CAD-rendszer költsége1.000 e € Összesen

-320 e € Gyártási ktg. (40x8 edb)800 e € Jövedelem (100x8 edb)

-500 e € CAD-rendszer költsége-20 e € Összesen

2.500 e € Jövedelem(100x25 edb)-1.250 e € Gyártási ktg. (50x25 edb)

-375 e € Mérnökképzés költsége875 e € Összesen

800 e € Jövedelem(100x8 edb)-450 e € Gyártási ktg. (50x8 edb)-375 e € Mérnökképzés költsége

-25 e € Összesen0 e € Összesen

Semmi p=1

=388 e €

=365 e €

TERMELÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSE

AGGREGÁLT TERVEZÉS Feladata a kereslet és a kínálat költségkímélő összehangolása.Segítségével a termelési erőforrások hatékony összehango-lására van mód egy adott keresleti szint mellett.Célja: olyan váll termelésszolgáltatási döntés előkészítése melynek eredményeként a szervezet hatékonyabban használhatja fel erőforrásait.• átfogóan, nagy léptékekben határozza meg, a kibocsátási szintet (tonna v. t.család) • meghatározza a szükséges kapacitás szinteket• felbontás Top-Down• időhorizont a terveinek részletezettségével csökken• többnyire egy évet fog át havi ütemezéssel, durva (hozzávetőleges tervezéssel)• egyes szintek lefelé korlátként jelennek meg• különböző típusú információkat és terveket hangol össze (pl.: pü.terv, műszaki t.,marketing t., termelési vezérprogram, igények, kapacitások)• visszacsatolás is kíséri a készítésétAGGREGÁLTSÁGI FOK

1. Modellalkotás és felhasználók célja szerint2. Rendelkezésre álló információ információk (köre, megbízhatósága, ktg.-e)3. Valósági szint

Létesítmény döntési (stratégia)

Aggregálttervezés

Ütemezés (rövid távú tervezés)

AGGREGÁLT TERV

Aggregálttermelési

terv

Vezetés- befektetett tőke

megtérülés

Beszerzés- beszállítói kapacitás

Termelés- kapacitások- készletek- termelékenység

Marketing- vásárlói igény- árak- kereslet

Tervezés- összeállítási

adatok

Humán erőforrás- emberi kapacitás

tervezés

Pénzügy- Cash-flow

Költségek

AGGREGÁLT Terv összetevői:1. Tervezési egység (TE): a termék(csop.)/szolg. aggregáltan2. Időhorizont és időszakok (Ih,Isz): keret és osztható ciklusI.

• egyenletes ütemű• keresletkövető

3. Termelési ütem (TÜ): Isz alatti termék/szolg. termelési me. 4. Kereslet (várható) üteme(D): tervezési egységben az időszak alatti me. (prognózis)5. Kapacitás (C): max me./időszak/terv.e6. Releváns költségek (K): (term./szolg., túlmunka HR, ideiglenes HR, felvétel és

elbocsátás, képzés, állásidő, kapacitás- hiány és alvállalkozói ktg.)

LÉPÉSEI:

• rendelésekből, • előrejelzésből,

1. TE meghatározása

2. Ih/Isz alatti D meghat.

3. C meghatározása

4. relaváns K meghat.• statisztikai elemzés, • becslés,• szakértői vélemény, kalk.

• tényadat és becslés5. nyitókészlet 0.periód

6. Modell kialakítás

7. Modell működtetés

• költségek, • megvalósíthatóság

8. Eredmény értékelés

14

KERESLET BEFOLYÁSOLÁS

ÁRAKSzezonális változtatásával a kereslet egyik periódusról átterelhető a másikra is. A csúcsidejű fogyasztás ösztönző kedvezményekkel szétteríthető megelőző és későbbi időszakra.

ELADÁS PROMOCIÓAz eladás további marketing módszerekkel is befolyásolható mint a reklám, PR, személyes eladás.

A kereslet módosítható, ha a kereslet és a kapacitások között diszharmónia van!

RENDELÉS KÉSLELTETÉSAmennyiben a fogyasztók elfogadják úgy a későbbi időpontra történővisszaigazolás is késleltetheti a keresletet.

INFORMÁCIÓ ÉS TÁJÉKOZTATÁSMindkét (kínálati és keresleti oldalon is) okozhat kedvezőbb eloszlást a kommunikáció.

HELYETTESÍTŐ TERMÉK v. KIEGÉSZÍŐ TERMÉK v. szolgáltatásEgyenletesebb kapacitás kihasználást és kereslet átterelést tesz lehetővé.

AGGREGÁLT TERVEZÉS MÓDSZEREI

INFORMÁLIS TERVEZÉSI ELJÁRÁSOKOlyan módszerek nem törekednek optimalizálásra, nem alkalmaznak matematikaimódszereket. (egyszerű szimbolikus eszközökkel dolgoznak, pl.: táblázat, grafikon,)

MATEMATIKAI TERVEZÉSI ELJÁRÁSOKAdott feltételek és létező algoritmusok mellett optimális eredményt nyújtanak.

INFORMÁLIS TERVEZÉS

(előáll. db) · fajlagos ktg. (ÁK)Normál termelés költsége

(előáll. db) · fajlagos ktg. túlóra (ÁK)Túlóra költsége

(előáll. db) · fajlagos ktg. al.V. (ÁK)Alvállalkozói teljesítés ktg.e

átlag készlet · fajlagos ktg. tartásKészlettartás költsége

hiánykészlet · fajlagos ktg. hiányHiány költsége

Összes költség:

Véglegesen elvesztett keresletHiány

Nyitó + / - változásZárókészlet

Fűrészfog modellhezÁtlagkészlet

...Jan

Előző időszak záróNyitókészlet:

Termelés össszesen:

További többlet keresletAlvállalkozói teljesítés (min-max)

Többlet keresletTúlórás termelés (max)

Előáll termék iránti keresletNormál termelés (min-max)

Termelési ktg. csökk. 50%Össz.DecTervezett kiszállítás

KERESLET, (D)

PROBA HIBA MÓDSZER (lényege: időszakos táblázat, kapacitások külön):• a kapacitásoknál minimum-maximum korlátokat használunk kivéve túlóra

MATEMATIKAI TERVEZÉS

Lehetővé teszi a modell kipróbálását eltérőkiinduló feltételek között

Mint a próba-hibaSzimuláció

Heurisztikus

Heurisztikus

Optimalizáló

Optimalizáló

Koncepció

Keresési rutinokat alkalmaz, (elvet és megtart)Paraméteres tervezés

Többszörös regresszió-analízist alkalmaz a múltbéli adatok modellbe építéséreVezetési együtthatók

Többszörös célfüggvényCélprogramozás

Számítógépesített, 1. célfüggvény, komplex, lineáris megközelítést igényel, információk megszerzése költséges

LP

JellemzőkMÓDSZER

MATEMATIKAI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLAVA:

AGGREGÁLT TERVILLESZTÉSE

MÁS TERVEKHEZ

Anyagszükségletbiztosítása

Termelésivezérprogram

Nem

kapacitásmegváltoztatása

szükségletekmegváltoztatása Anyagszükségleti

terv MRP

Részletes kapacitásszükségleti terv

Reális?

Kapacitás tervbiztosítása

Igen

Aggregálttermelési terv

Vezetés- befektetett tőke

megtérülés

Beszerzés- beszállítói kapacitás

Termelés- kapacitások- készletek- termelékenység

Marketing- vásárlói igény- árak- kereslet

Tervezés- összeállítási

adatok

Humán erőforrás- emberi kapacitás

tervezés

Pénzügy- Cash-flow

AGGREGÁLT TERV DÖNTÉSEI:• termelési ütem kiegyenlítés• készlettartási korlátok• hiány korlátok• munkaerő kapacitás igény• alvállalkozói igény• kapacitás csökk.i megoldások

Rövidtávúütemezések

TERMELÉSI TERV

TERMELÉSI VEZÉRPROGRAM (MPS, Master Production Schedule) Olyan időtábla, amely meghatározza, hogy mit kell előállítani és mikor. Az aggregáltterv időszakokra lebontott változata. (Az aggregált tervet disaggregálja, időszakokra bontva tervez.)• a tervezési vezérprogramot is mint a termelési tervet is azért kell készíteni több

lépésben mert a tervezési folyamat meglehetősen bonyolult

TERMELÉSI TERVA TERMELÉSI TERVEK feladata, hogy az aggreált tervet további részekre bontsa. Ilyenek az anyagszükségleti tervek és a termelési vezérprogramok.• a termelési tervek jelentősége abban áll, hogy az anyagi inputok a termelő

ráfordítások döntő részét jelenti, ami hatalmas tőkeigényt jelent ezért fontosak.• a sokfele anyag követése és biztosítása komoly információs erőfeszítéseket kíván• korlátok további beépítésével készülnek• átmenetet képez a részletezőbb rövidebb távú tervek felé• ez már nem annyira átfogó, nem annyira durva, viszont sokkal inkább csak a

(szűken vett) termelési transzformációs folyamatokra összpontosít, rövidebb üteműés fókuszál a szervezeti egységekre

• a termelési terv meghatározza a termelési vezérprogram alsó felső határait

15

TERMELÉSI TERVEK-VEZÉPRPROGRAM

100100100100240 W Hangfal

450450500500180 W Hangfal

100300120 W Hangfal

4.3.2.1.

1500

Jan.

6. 7. 8.

75 W Hangfal

5.

1200

Feb.

Termelési vezérprogram (az egyes terméktípusokat és a gyár-tandó mennyiségeket mutatja)

Hetek:

Aggregált termelési terv (összesített termék mennyiségeket vagy termékcsoportok mennyiségeit mutatja)

Hónapok:

Az aggregált termelési terv a termelési vezérprogram alapja:

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

RÉSZLETES KAPACITÁS SZÜKSÉGLETI TERV Az anyagszükségleti terv részletes adatai alapján ahhoz hasonlóan a konkrét feladatokkal összekapcsoltan részletes kapacitás terv is készíthető. • A termelési terv durvább tervéhez képest részletesebben és pontosabban teszi lehetővé a kapacitások felmérését. • Anyagszükségleti tervhez hasonlóan szintén konkrét megrendelésekből indul ki.

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVArra a kérdésre ad választ mikor milyen anyagra van szükség a termelési folyamatban és ezeket az információkat összekapcsolja össze munkafeladatokkal, technológia konkrét elemével vagy személyével.• Alapelve: ha beérkezik egy megrendelés, vagy megszületik egy fogyasztási előrejelzés a végtermékről, akkor az igényelt anyagok szükséglete rögtön kiszámolható, mivel minden komponens függő keresletű.• Az anyagszükségleti tervek célja a függőkeresletű részegységek mennyiségi keresletének részletes meghatározása a tervezési időszakoknak megfelelően.• Felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot.

ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

RÖVIDTÁVÚ ÜTEMEZÉSA rövid távú ütemezés célja a korábban meghatározott mit, mikor, mivel, kinek alapján számon kérhető és írásos formában kiadható végleges tervet készíteni a megvalósítást megelőzően.• Utasításként megjelenő formája az úgynevezett munkalap

MRP TERVEZÉS

MRP rendszer

MRP rendszer előnyei1. jobb reagálás a megrendelői igényekre, 2. gyorsabb reagálás a piaci változásokra, 3. a munkaerő és a kapacitások jobb kihasználása, 4. a készletezési szint csökkentése.

MRP(Material Requirement Planning-Anyagszükséglet tervezés módszere)Függő készletezés-ütemezési rendszer, mely az anyagszükséglet tervezés elveithasznosítja számítógép felhasználásával.Függő keresletű ütemezési technika, amely felhasználja az anyagszükségleti listákat, készlet adatokat, igénylési adatokat, és a termelési vezérprogramot

• A függőség fennáll minden részegységre, alkatrészre és további anyagokra, ha a főtermelési folyamat ütemezési terve (termelési vezérprogramja) előállt.

• A számítógémes megoldás lehetővé teszi a gyors újra kalkulációt, vagyis a tervváltozatok készítését, ismétlődő tervezési ciklusok automatizálását!

• Ismerni kell hozzá:

Tervezési rendszer mely hasznosítja függő készletezés elveit

• termelési vezérprogramot (mikor mennyire van szükség)• anyagszükségleti listát (mi kell a felépítéshez)• készletezés lehetőségei (mit lehet készletezni) • megrendeléseket (mi van a megrendelésben) • készletutánpótlási ciklusidő (mennyi ideig tart megszerezni

a különböző részegységeket) és átfutási idő (teljesítés)

ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZ és BOM az MRP-hez„A” Gördeszka

GÖRDESZKASzintek(Alacsony szintű kódolás)

0

1

2

3

4

B(1) Első futó B(1) Hátsó futó

D(1) Jobb futóD(1) Bal futó E(4) rögzítő

G(1) KerékF(1) Csapágy

C(1) talp

D(1) Jobb futóD(1) Bal futó E(4) rögzítő

G(1) KerékF(1) Csapágy

50 db megrendelés esetén (BOM a.szüks. lista):B rész: 2 kell az „A”-hoz = 2 × 50 = 100 dbC rész: 1 kell az „A”-hoz = 1 × 50 = 50 db D rész: 2 kell a „B”-hez = 2(100) = 200 dbE rész: 4 kell a „B”-hez = 4(100) = 400 dbF rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 dbG rész: 1 kell a „D”-hez = 1(200) = 200 db

Tervezést segítő BOM alaptípusok:1. alap Darab jegyzék (összeállítás)2. Fázis termék tip. (folyamat ipar)3. Moduláris BOM (egységekből).4. Tervező BOM pl.: E nem létezik5. Fantom BOM pl.: 0 készletezési

idejű azonnal felhasznált alk.r. pl.: B

A megfelelő BOM elkészítéséhez alacsonyszintű kódolásra van szükség, ha azonos típusú részegységek jelennek meg a BOM különböző szintjein. (Alulról nézve

minden ott van kódolva, ahol először előfordul)

16

GYÁRTMÁNYFA fogalma az MRP-hez

GYÁRTMÁNYFAA termékek előállításához szükséges anyagoknak a gyártási fázisok szerinti rajzos ábrázolása, amely tartalmazza a mennyiségeket a hierarchiát és a szükséges időket.

KÉSZLETUTÁNPÓTLÁSI (VAGY ÚJRARENDELÉSI) CIKLUSIDŐKészletutánpótlási (vagy újrarendelési) CIKLUSIDŐNEK nevezzük azt az időt, ami az igényléstől (rendelés feladástól) a beérkezésig eltelik. Ez lehet tényleges beszerzés, vétel, vagy legyártás ill. összeszerelés is. • Egy gyártott tétel készletutánpótlási ciklusideje pl. rendelésfeladásból,

várakozásból, mozgatásból, sorbanállásból, termelésbeindítási v. átállási időből (setup) és tényleges legyártási időből áll.

• Beszerzési esetén viszont rendelésfeladásból, várakozásból (vissza igazolás), teljesítésből, szállításból, beérkeztetésből áll.

Ismerni kell hozzá az időket!

ÁTFUTÁSI IDŐEgy feladat teljesítési ideje, ha minden szükséges erőforrás rendelkezésre áll. Értelmezéstől függően a teljes átfutási idő (pl.: gyártásnál) megegyezhet a cikl.idővel

GYÁRTMÁNYFA az MRP-hez

1 percG1 percF0 percE3 percD1 percC1 percB2 percA

Készletutánpótlásiciklusidő

RészegységGördeszka idő alapú összetételi struktúrája

3 perc

D(1)

B kezdeteB(e/h) és C kész

0 1 2 3 4 5 6 7n-7 n-6 n-5 n-4 n-3 n-2 n-1 n

A

2 perc

F(1) 1 p

1 pG(1)

3 perc

D(1)

1 perc

E(4)

B(1)

1 p F(1)

1 p G(1)

3 perc

D(2)

1 perc

E(4)

B(1)

1 p F(2)

1 p G(2) 1 perc

C(1)

TERVEZÉSI IDŐPERIÓDUSOK tovább nem bontjuk őket

IDŐHORIZONT leghosszabb kumulált átfutási idő (átfutási idők alapján)

Szülő

Gyerek

PEGGING FUNKCIÓAz anyagjegyzék BOM fordított szerkezetű meg-jelenése (amely egy egyrészegység származásait és igényeit sorolja fel.)

n-1n-2n-5 n-4 n-3n-7200n-6 n

BD feladás igényEredeteRészegység

FELHASZN. NORMA1. B-hez 2 D kell

BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERV

BRUTTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVRészegységek összes szükségleteit tartalmazó táblázat, időpontok függvényében. Megkapható a pegging funkció összesítésével is. (Kezdeti készlet nincs.)

0E feladás (igény/D)

0E bruttó szükséglet(szülő•N)

4D bruttó szükséglet(szülő•N)

3D feladás (igény/D)

1F bruttó szükséglet(szülő•N)

5C bruttó szükséglet(szülő•N)

1C feladás (igény/D)

Össz:

2A feladás (igény/D) R

5B bruttó szükséglet(szülő•N)

1B feladás (igény/D)

n-4n-5n-6n-7 n-2 n-1 n

1F feladás (igény/D)

n-37A bruttó szükséglet (kész)Br

Cikl. IRészegység:

5050

100100

MSP

50

5050

200

200

400400

200200

NETTÓSÍTÁSNETTÓ ANYAGSZÜKSÉGLETI TERVA bruttó anyagszükségleti tervhez képest itt vannak kiinduló készletek is amelyek csökkentik a szükségleteket. Integrálja még: az anyagkészleteket, a betervezett készlet beérkezést, betervezett rendelési tételeket is.

-B Nettó szükséglet

-B Tervezett rendelés beérk.


1B feladás beérkezés (Q=10)

-1010101010B Terv. készlet (induló k.=10)

-A Tervezett rendelés beérk.

2A Tervezett rendelés feladás

Össz:

2A feladás beérkezés (Q=10)

-10101010101010A Terv. készlet (induló k.=10)

-A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

n-4n-5n-6n-7 n-2 n-1 n

1B Tervezett rendelés feladás

n-3

7A bruttó szükséglet (kész)Br


50

040

• Egy ha egy szülő tétel készleten is rendelkezésre áll, akkor nem csak a szülőtételre, hanem az összes alkotórészére is csökken a szükséglet.

• a nettósítás mindig felülről az alacsonyabb szintek felé történik 0. -1. -2. -3… stb.• N-hoz a rendelkezésre álló készletet, átfutási időket, min.rend.nagys. vesszük figy.

4040

70

70

70

80

0

NETTÓSÍTÁSBEFAGYASZTOTT TERV ÚJRAINDÍTÁSA

A program meghatározott időpontokban rögzíti a készleteket, tényleges készleteket számol, majd újragenerálja a táblázatot kilépve az időhorizontból a következő egy periódusra. Ez a folyamat ismétlődik.

-B Nettó szükséglet

-B Tervezett rendelés beérk.


11080B feladás beérkezés (Q=20)

-10B Terv. készlet (induló k.=10)

-A Tervezett rendelés beérk.


160

Össz:

250A feladás beérkezés (Q=40)


-A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

50

n-4n-5

50

n-6n-7

30

n-2

20

n-1

10

n

1B Tervezett rendelés feladás

n-3



0

10 10

4040 30

40

40

0 0

40

10

40

401030

020

80

010 10

80 80

6060600

80

80800

IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L)IGÉNY SZERINTI R.(tételről-tételre, tételnagyság technika)

Mindig pont annyit rendelünk hogy ne keljen készletezni! A készletsor mindig 0.

Nem biztos hogy megéri!

-5208106A Tervezett rendelés beérk.


84

Össz:

-2015A feladás beérkezés (Q=1)


-520810600A Nettó szükséglet (Br-Kszl)

6n-4

20n-5

15n-6n-7

8n-2

20n-1

5n

10n-3



∑KTG = 7p • (rendelési ktg.) 300 €/r = 2.100€+ tárolási ktg 10 €/periódus/db = 0€

8479

5951

41

3515

H.Rendelés

28,352240940+20·5·10=1940300(n7-2) (1 rendelés)

211240620+8·4·10=940300(n7-3) (1 rendelés)

30,2425401940+5·6·10=2240300(n7-1) (1 rendelés)

920

620

500300

H.Össz ktg.

14,2820·10=200300(n7-6) (1 rendelés)

15,1220·10+6·2·10=320300(n7-5) (1 rendelés)

18,0320·10+6·2·10+10·3·10=620300(n7-4) (1 rendelés)

=0

H.Készletezési ktg.300

H.R.ktg.20(n-7) (1 rendelés)

AKÖsszevont periódus:ÉRDEMES-E Összevonni periódusokat?

17

IGÉGÉNY SZERINTI RENDELÉS (L4L)



21

84

Össz:

-35A feladás beérkezés (QL4L=35)



6

n-420

n-515

n-6n-78

n-220

n-15

n10



MENNYI a költség a periódusok összevonással?

18,571950790+26·10=1050900105N összesen (8) :

16,091690460+11·3·10=790900105N-1 (7) 3. r.beérkezés

70707035

35-

H.Rendelés

22,861600300+8·2·10=460600N-2 (6)

12,86900200+10·10=300600N-3 (5)

800500

300300

H.Össz ktg.

8.57=0300N-6 (2) 1.rendelés be.

14,2820·10=200300N-5 (3)11,43200+0=200600N-4 (4) 2. r.beérkezés

=0


H.R. ktg.8.57N-7 (1)

AKÖsszevont periódus:

EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉSEOQ (Economic Order Quantity) tételnagyság technika

Mindig pont annyit rendelünk hogy teljes ktg.-ünk a legkevesebb legyen. Az EOQ elv alapján ez ott van ahol a rendelési és a készlettartási költség megegyezik. (Q*)

e. 30 *Q90010

2(15)(300)H

2DS *Q =====

1. Az éves keresletből indulunk ki.

KÉT koncepciót is érvényesíthetünk!

2. Csak az időhorizontot vesszük alapul

8479

5951

41

3515

H.Rendelés

28,352240940+20·5·10=1940300(n7-2) (1 rendelés)

211240620+8·4·10=940300(n7-3) (1 rendelés)

26,625401940+5·6·10=2240300(n7-1) (1 rendelés)

920

620

500300

H.Össz ktg.

14,2820·10=200300(n7-6) (1 rendelés)

15,1220·10+6·2·10=320300(n7-5) (1 rendelés)

18,0320·10+6·2·10+10·3·10=620300(n7-4) (1 rendelés)

=0


H.R.ktg.20(n-7) (1 rendelés)


EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉS



6

84

Össz:

-30A feladás beérkezés (Q*=30)



6

n-420

n-515

n-6n-78

n-220

n-15

n10




1700690+11·10=80090090N összes (8) :

1590650+1·4·10=69090090N-1 (7) 3. r.beérkezés

9060606030-

H.Rendelés

1250410+8·3·10=650600N-2 (6)

1010210+10·2·10=410600N-3 (5)

810750300300

H.Össz ktg.

=0300N-6 (2) 1. r.beérkezés15·10=150600N-5 (3) 2. r.beérkezés150+6·10=210600N-4 (4)

=0

H.Készletezési ktg.-

H.R. ktg.N-7 (1)


1. Az éves keresletből indulunk ki.

EOQ TÉTEL SZERINTI RENDELÉS



39

84

Össz:

-41A feladás beérkezés (Q*=41)



6

n-420

n-515

n-6n-78

n-220

n-15

n10




2180800+5·3·10+39·10=1280900123N összesen (8) :

1400400+20·2·10=800900123N-1 (7) 3. r.beérkezés

8282824141-

H.Rendelés

1000320+8·10=400600N-2 (6)

920320+0·10=320600N-3 (5) 2. r.beérkezés

620500300300

H.Össz ktg.

=0300N-6 (2) 1. r.beérkezés20·10=200300N-5 (3)200+6·2·10=320600N-4 (4)

=0

H.Készletezési ktg.-

H.R. ktg.N-7 (1)


2. Csak az időhorizontot vesszük alapul

RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI

RENDELÉSEPP (Economic Part Period) gazdaságos rész periódus techika

Egy anyagkészlet rendelési technika, mely az átállási és tárolási költségeket a tételnagyság a megváltoztatásával egyensúlyozza ki (a jövőben köv. szükséglethez)Ehhez meghatározzuk EPP értéket, amely azt mondja meg, hogy hány egységet kell 1 perióduson át tárolni ahhoz, hogy ugyan annyi legyen a ktg.-e mint 1 rendelésnek.Valamint az úgynevezett kumulált nettó szükségletet.

egység 30 S/H EPP === 10/300Az összevonás mértékének meghatározásához a következő számítást kell elvegezni:

EPP =Kum.N.Szüks.= (szüks • tartási periódus)kumulálva

0210210

mód. id.

5381810413515

kum.szüks.

=065(n7-n) 1-8 (3.rendelés) 58+20·2=48520(n7-1) 1-7

81062015

B.Szükséglet

8·1=84(n7-2) 1-6=03(n7-3) 1-5 (2. rendelés) 38

=00(n7-6) 1-2 (1. rendelés) 41

20·1=201(n7-5) 1-320+6·2=322(n7-4) 1-4

Kumulált nettó szüks.Tartási id.(n7) 1-1

Periódusok:

RÉSZ PERIÓDUS KIEGYENSÚLYOZÁS (PPB,Part Periodic Balancing) SZERINTI

RENDELÉS



84

Össz:

-41A feladás beérkezés (Q= 1)



6n-4

20n-5

15n-6n-7

8n-2

20n-1

5n

10n-3




1700800+0=170090084(n7-n) 1-8 (3. r.beérkezés)1400400+20·2·10=80060079(n7-1) 1-7

7979414141

H.Rendelés

1000320+8·1·10=400600(n7-2) 1-6 920320+0·10=320600(n7-3) 1-5 (2. r.beérkezés)620500300300

H.Össz ktg.

=0300(n7-6) 1-2 (1. r.beérkezés)20·10=200300(n7-5) 1-3 200+6·2·10=320300(n7-4) 1-4

=0H.Készletezési ktg.

300H.R. ktg.

(n7) 1-1

Összevont periódus:

PPB módszer alapján

18

MRP RENDSZEREK HIÁNYOSSÁGAI

MRP hiányosságai

1. Vevői rendelések nem követhetőek, nem lehet sürgetni2. Túl merev, biztonsági készlet beépítése szükséges a tervezésbe3. Sorozatnagyság kalkulálása (sokféle lehet, esetleges)4. Kapacitáskorlát hiányzik

MRP fejlődéseMRP II. (Manufacturing Resources Planning)

Többfajta erőforrásigény komplex tervezésére is alkalmas, horizontális és vertikális összekapcsolások is vannak benne.

• További pénzügyi információs rendszer, kapacitás-tervezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketing tevékenységet elősegítő adatok elemzésére szolgálórendszere is van.

• szimulációs vizsgálatra is alkalmasZÁRT LÁNCÚ MRPMagában foglalja a kapacitáskorlátokat is és ezeket az információkat visszaforgatja és további futtatásokat végez, azaz „iteratív” (visszacsatolást valósít meg).

ERP (Enterprise Resources Planning)Az olyan fejlett MRP II rendszerek, melyek közvetlenül összekötik a vevőket és szállítókat az MRP rendszerrel

• integrált vállalatirányítási rendszerek, • pl. SAP R/3 integrációmodell, SYMIX, BPICS • Rendelési bejegyzéseket, Beszerzési adatokat, Közvetlen kapcsolattartást a

vevőkkel és szállítókkal (EDI, ASN), Könyvelést, Pénzügyi részeket, Humánerőforrást, Ellátási láncot is tartalmaz

• a kereskedelemben kapható összes mai MRP-rendszer zárt hurkú• az időperiódusok között a munkák eltolhatók, egyenletesebbé tehetők a terhelések

JIT TERVEZÉS

JIT rendszer

JIT (Just In Time)JIT-ben a beszerzett anyagok és részegységek a rendszeren mintegy át lesznek „húzva”(PULL) ÚGY, hogy akkorra és oda érkezzenek, amikor és ahol arra szükség van!

MRP egy tervezési és ütemezési technika fix utánpótlási időkkel, míg az éppen-időben elv JIT

az anyagok gyors mozgatásán, utánpótlásán múlik!

Just-in-time nem más, mint egy folyamatosan fenntartott problémamegoldás!

• lényege a termelési színvonal emelés AMI a nem kívánt: • ingadozások, selejtek, veszteségek, minőségi probl., várakozások kiiktatását jelenti • és a felesleges raktárak megszüntetését is jelenti

(a felesleges időkkel/ktg-ekkel együtt)

selejt

termelés beindítási, átállási idő

késedelmesszállítás

minőségiproblémák

folyamat állásidő

Készlet

„PULL”:Csak a felmerülő igényekre történhet termelés, és mozgatás a következő munkaállomásra! Jelzéseket használ visszafelé!

„PUSH”:A következő munkaállomásra továbbítja a termékeket függetlenül attól, hogy időszerű-e!

A JIT működési filozófia amely az értéklánc elemeit rendszerbe kapcsolva kezeli. Pazarlás elkerülés fogy.i igény kielégítéssel kombinálva.

JIT filozófiája!

I. Veszteség és selejt csökkentés! (pazarlás elkerülése „waste”)Nem csak az veszteség, amit selejteznünk kell! Veszteség minden olyan dolog ami erőforrást von el és nincs a rendszerhez (termékhez) hozzáadott értéke!(MUDA I-II.)(A vásárló szemszögéből nem növeli a termék értékét.)

II. Ingadozások csökkentése!Bármely az optimális folyamattól való eltérés ingadozásnak minősül, melyhez a külső és belső tényezők által okozott bizonytalanságokat kell csökkenteni.

• a készletezés elrejti az ingadozásokat! • minél kevesebb az ingadozás, annál kevesebb a veszteség is! INGADOZÁSOK:• nem a standardnak megfelelő termék (jobb/rosszabb),• késés vagy sietés (korábban/később),• mennyiség (több/kevesebb),• tervek vagy a szabványelőírások pontatlanok,• vevői igények ingadozók nem kellőképpen ismertek.

• raktáron álló termékek, • bevizsgálásra váró termékek, • késő termékek, • sorokban várakozó termékek, • hibás termékek

JIT filozófiája!

III. Folyamatos fejlesztés („kaizen”) continuous improvementAz elért eredményekkel soha nem lehet megelégedni. („sok kis lépés több mint egy nagy”) Mindenki tekintse ezt alap feladatának (ne csak egy ember).

IV. Egyszerűség / átláthatóságAz egyszerű megoldások előnye, hogy könnyebben működtethetők jól, bárki által.Általa automatikusan felfedődnek a problémák is.

• könnyebben irányítható, • fejleszthető,• működtethető

• ötlet becsatornázó és motiváló rendszerre is szükség van hozzá

19

JIT filozófiája! (Ciklusidő szerepe!)

CIklusidő:Szerepe: A JIT rendszerek megoldásának kulcsa a ciklusidők csökkentésében van. Nő az átfutás, javul a rugalmasság, csökkennek a szükséges tartalék típusú készletek.

GYÁRTÁSI CIKLUSIDŐNyersanyag beérkezése és a késztermék elszállítása között eltelt idő.

• Gyártási ciklusidő• Szállítási ciklusidő• Rendelési v. utánpótlási ciklusidő

RENDELÉSI CIKLUSIDŐRendelés feladástól és a termék beérkezése között eltelt idő. Ami lehet gyártási ciklusidő és szállítási ciklusidő is.

Úgy csökkenthetőek HA:

AZ EGYÜTTMŰKŐDÉS SZOROSABB!JIT!A JIT a beszállítók és a megrendelők szorosabb együttműködése, közös érdekből a veszteségek és a költségek csökkentésére (együtt jobban megértik a fogy. igényeit)

Mennyi időnként távozik egy output egy rendszer egységéből. Mennyi idő telik el két output távozása között. (Ez az ütem! ld: „ütemidő”)

Ezzel szemben az ÁTFUTÁSI IDŐ: a dolog (tárgy személy stb.) transzformációs rendszer-ben eltöltött ideje. Belépés és kilépés közötti I.

JIT hatása a versenyelőnyre

1. Beszállítók:

2. Elrendezés:

3. Készlet:

4. Ütemezés:

5. Minőség:

6. Karbantartás:

7. Munkaerő:

Rövid láncok, több beszállítóIdőben történő minőségi szállításokBeszállítókkal történő szorosabb kapcsolatok kiépítéseMunka-cellákon alapuló szerkezetRugalmas gyártórendszer (mozgatható, változtatható) Szállítás közvetlenül a felhasználás helyszínéreKis tételnagyság, alacsony készletszint

Beszállítók bevonása a tervezésbeFolyamat-köztes ellenőrzés és önellenőrzésStatisztikai alapú folyamatvezérlés és utó ellenőrzés

Nulla eltérés a tervezettől

Rendszeres teendőkMegelőző (TPM) karbantartás (diagnosztika)Üzemeltető bevonása, partneri kapcsolatHatáskörleosztásKépzéstámogatás, folyamatos képzés/motivációAlkalmazotti rugalmasság

• átfutási idő csökkenése• csökkenő veszteségek • ingadozások csökkenése• lekötött erőforrások felszabadítása• költség csökken, határtermelékenység nő• csökkenthető az ár, növelhető a profit• növelhető a rendelések száma

KÖVETELMÉNYEK:

Alacsony utánpótlási idő

EREDMÉNYEK:

VÉGSŐ EREDMÉNY:• gyorsabb reagálás a vásárlói igényekre • alacsonyabb költségekkel • magasabb minőséggel

1.JIT BESZÁLLÍTÓ

A szükségtelen részfolyamatok kiküszöbölése:1. A jó beszállítók esetében fölösleges az árufogadáskori minőség ellenőrzés,

válogatás, selejtezés, újrarendelés2. Fölösleges lesz a magasabb biztonsági készlet tartás3. Új beszállítók folyamatos keresése, versenyeztetése

JIT partnerkapcsolat céljai:

A JIT-ben kulcsfontosságú az együttműködés!

Anyag raktározás kiküszöbölése:1. Az „amikor és ahol kell típusú szállítás”, fölöslegessé teszi a tul. készletezést2. Kis tételekkel kell egyszerre megbirkózni3. Maga a szállítás is egyfajta mozgó raktárnak tekinthető

Szállítás közbeni raktározás kiküszöbölése:1. A jó szállító a közelbe költözik vagy eleve ott van és onnan szállít (rövid időben)

Nem megfelelő beszállítóktól való megválás:1. A jobb partneri kapcsolat kapcsolatnak mindkét felnek előnyösnek kell lenni2. Az elkötelezettség felelősség is egyben és bizalom is kell hozzá3. A JIT rendszer nem bírja el a hibákat (kifogástalan minőség és nulla hiba kell)

Anyag és információ áramlás (hagyományos szerkezetét felváltja a JIT):1.

műv.

anyag

információ

Készlet anyag

információ

2. műv.

1. műv.

anyag

információ

2. műv.

2.JIT ELRENDEZÉS

Távolság minimalizálás:1. Ha a távolság csökken, akkor gazdaságos v. lehetséges a kis szériájú szállítás2. A ésszerűbb elrendezés jelentősen csökkenti a mozgatási igényeket3. A szállítás beérkezés a felhasználás helyére történjen POU (Point Of Use)

JIT elrendezés szempontjai:

A JIT-ben kerülni kell mindenfelesleges mozgatást!

(éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)

Hely igény csökkentése :1. A folyamatos mozgás, sok hely megtakarítást tesz lehetővé (mit a zsonglőr labdái!)

Rugalmas és mobil elrendezés (semmi sincs „bebetonozva”):1. A szerkezetrugalmasság elősegíti a változtatásokat, melyek a termék, -és

folyamatfejlesztést eredményezik és nélkülözhetetlenek a folyamatos fejlesztéshezMunkacellás szerkezet:

1. Egyszerre rugalmas és termelékeny, gyakori „U” alakú elrendezés és rövidláncú2. Gyakori csoporttechnológiára alapuló munkacella elrendezés, lássák egymást és

kommunikáljanak3. Univerzális gépekkel egészül ki, valamint több kisebb gép mint egy nagy.

Dolgozók bevonása:1. Flexibilis munkakörök, képzés 2. Azonnali önellenőrző munkaállomások visszacsatolással, bolondbiztos rendszerek

Egyszerűség, átláthatóság:1. Nem csak a folyamatokra de a munkahelyekre is vonatkozik.2. Jól látható eredménytáblák (vizuális munkahely megoldások) ciklusidő, hátralévő

3. JIT KÉSZLET

Rendelési és termelési tételnagyság:1. Az alacsony tételnagyság az alacsony készletszint és a rövid átállási idő

(üzembeállítási idő) egymással összefüggésben áll:

JIT készlet szempontjai:

Csak akkor létezik ha valami nem működik tökéletesen!

JIT-készlet az a legkisebb készlet szükséglet, mely a rendszer tökéletes működéséhez szükséges

Q*= 200

Q/2 = 100Minimális készletszint

Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 200, akkoraz átlagos készletszint = 100

Ha az átlagos rendelési tételnagyság Q*= 100, akkor az átlagos készletszint = 50

Éve

sát

lag

költs

ég(F

t)

Rendelési tételnagyság(széria nagyság)

készletutánpótlási ktg. Setup CostS1, S2 üzembeállítási költségek

S2

S1

T2

T1teljes ktg. Total CostT1, T2

Idő| | | | | |

Kés

zlet

szin

t

T 2T 3T

4. JIT ÜTEMEZÉS

Kanban elv:1. Minden szinten a PULL elv érvényesül.2. A rendelésben a kanban elvet kell alkalmazni, vagyis csak akkor lehet elindítani

egy termelést vagy igény kielégítést, ha megjelenik a „kanban” jel! (engedélyek rendszere, típusai: szállítási, termelési, beszállítási) A raktározási területen használt jelzést a termelési (utánpótlási) részleg engedélyezésként értelmezi, hogy feltöltsék a felhasználói részleget! Ha tényleg létezik ütemtároló, akkor 2 kártyás rendszerben történik kielégítés. A mennyiség gyakran konténerekhez kötött.

JIT ütemezés, termelés irányítás szempontjai:

A JIT-ben a terv és a rendelési szabály olyan mint a

10 parancsolat, eltérni nem lehet!

Feszes ütemezést igényel

Egy teljesítés kanban konténereinek a száma a következő módon határozható meg:

(db) méretekonténer egy intkédszletsz biztonsági kereslet alatti idő npótlásikészletutászáma konténerekkanban A +

=

Termelés kiegynsúlyozás:1. A kisebb tételnagyság minden tervet módosít (rendelés, termelés, igény kielégítés)2. A termelés kiegyensúlyozás japán neve (HEIJUNKA) „level production” lényege

a kis ismétlődő sorozatok kiegyensúlyozása úgy, hogy az üzemeknek, vagy munkahelyeknek egyenletesebb legyen a terhelése.

20

JIT TERMELÉS KIEGYENSÚLYOZÁS

Lényege hogy kisebb tételnagyságokkal a sorozatok is kisebbek amivel egyenletesebb terhelés tervezhető:Feladat: „A” termék igénye 400db/hó, „B” 800/hó „C” 200/hó Az opt.

rendelési tételnagyság EOQ modell alapján 400 db/rendelés. A hagyományos 20 nap/hó termelési program nem egyenletes. mert csak 4 rendelésből oldható meg: kerekít .fel(1400/400) = 4

Pl.: 87

A400

654 1312

C400

11109 1817

B400

1615143 19 201 2

B400

Átszámítva napi keresletre („A” 400/20=20) („B” 800/20=40) („C” 200/20=10):

szükséglet napi munkaidő effektív napi =eciklusidejTermék

Ciklusidők: („A” 8x60/20=24) („B” 8x60/40=12) („C” 8x60/10=48): Az új sorozatnagyság a legkisebb közös többszörössel határozható meg.Legkisebb közös többszörös: 48 ezért a napi ismétlődés a következő: 2A; 4B; 1C

Pl.: CB BABB A

1 nap

Ehhez az átállásnak rövidnek és olcsónak kell lennie!

5. JIT MINŐSÉG

Minőség:1. JIT csökkenti a jó minőséget célzó költségeket. (Nem kell klasszikus MEO, nincs

selejtezési ktg., nincs újra megmunkálás, nincs készletezési veszteség, korai figyelmeztető rendszert alkalmaz ami összességében olcsóbb, a visszacsatolás azonnali, összezsugorítja a sorokat és csökkenti utánpótlási időt)

2. JIT általában is emeli a minőséget (ami egyszerűbbé tesz), kevesebb ütközőkészletre van szükség ami a minőség változás elleni bebiztosításra szolgál.

3. Magasabb minőséget képvisel mert kevesebb a minőség ingadozás.4. „bolondbiztos” módszereket alkalmaz a hibák automatikus elkerülésére.

JIT minőség szempontjai:

Szoros kapcsolat van a minőség és a JIT között!

(A JIT garancia a minőségre!)

6. JIT KARBANTARTÁS

Teljeskörű produktív karbantartás (TPM, Total Productive Maitainance):1. A súlyos hibákra (pl. minőségi, késés, elromlás) a JIT teljes azonnali leállással

reagál a lánc teljes hosszában (még a beszállítónál is), hiszen nincs mód készletezésre. (ez a leállító az un. „nagy piros gomb” pl.: „ANDON zsinór”) Ez sokba kerül ezért a karbantartás is mindent elkövet a megelőzésért.

2. Jobb, ha az eszközök mérik a saját állapotukat (diagnosztika és tapasztalatok) és így előre jelzik, ha „el fognak romlani”

3. A rendszeres feladatokat „ellenőrző listák” segítik melyek a munkaállomásokhoz vannak rendelve.

4. A beszállítónak is azonnal kell tudnia pótolni a szükséges alkatrészeket ezért a karbantartásba őt is be kell vonni.

5. Lehetőleg egy cégtől vannak a szerszámok, eszközök.

JIT karbantartás szempontjai:

A JIT-ben a leállás sokkal többe kerül!

7. JIT MUNKAERŐ

Munkaerő:1. Irányeveket és stratégiai döntéseket is az alkalmazottak hatáskörébe utal. Ez az

un. hatáskörleosztás. „senki sem érti jobban a munkát annál, mint aki végzi”2. A dolgozó személyesen felelős az általa továbbadott termékért!3. Felhatalmazást kap, hogy leállítson, vagy lassítsa a láncot. Ez a „JIDOKA elv” A

leállítás jelző mutatja, hogy hol a hiba és mennyire súlyos! Ezek az andonok.4. Nemcsak képzést és keresztképzést végeznek, hanem a befektetés teljes előnyét is

ki akarják aknázni a munkakörök kiterjesztésével. (ez magasabb motivációt is ad!)

5. Mindezen hatékonyabb működéshez fejlesztett kommunikációra van szükség.

JIT munkaerő kezelés szempontjai:

A JIT-ben kerülni kell mindenfelesleges mozgatást!

(éppen oda irányítja az anyagot, ahova kell)

JIT ELŐNYEI

1. Rövid átfutási idők2. Alacsony költségek3. Magasabb termelékenység4. Jobb vevőkiszolgálás5. Magasabb gépkihasználtság6. Egyszerűbb tervezés és ütemezés7. Jobb minőségű anyagok (és végtermék)8. Kevesebb pazarlás (veszteség és selejt)9. Problémák folyamatos „feltáródása” és megoldása

ÖSSZEFOGLALVA A JIT EŐNYEI:

A JIT-nem olcsó, de rengeteg pénzt megtakaríthat!

JIT ELEMEI A JIT-egy eszközrendszer!Olyan mint egy kincses láda.

1. PULL rendszer2. Kaisen (folyamatos fejlesztés)3. Kanban (engedélyek)4. Gyors átállítási idő (SMED)5. Gyors ciklusidők (Ütem)6. Gyors átfutási idő (TAKT idő)7. Kis tételek (LOT) 8. Kis sorozatok (SZÉRIA)9. Egy dologra von. kevesebb, de jobb beszállító10. JIT beszállító (partneri együttműködés)11. TPM karbantartás12. JIDOKA leállítás felhatalmazás (Empowerment)13. Rugalmas munkaerő (Enrichment Enlargement)14. Vizuális munkahely (ANDONOK)15. Bolondbiztos rendszerek (Poka Yoke)16. Sor kiegyensúlyozás (Level Production)17. „5S” minőségi munkakörnyezet

ÖSSZEFOGLALVA A JIT ELEMEI („kincsei”): 1. „Seri”: szükségtelen dolgok

eltávolítása a munkahelyről2. „Seiton”: A szükséges dolgok

sorba rendezése (elrendezése), hogy könnyen elérhetők legy.

3. „Seiso”: A munkahely teljes megtisztítása

4. „Seiketsu”: A munkahelyi környezet magas szinten tartása

5. „Shitsuke”: A dolgozók képzése, hogy a rendszer alapelveit önmaguktól kövessék

5S Minőségi munk. környezet

21

OPT TERVEZÉS

OPT rendszerOPT (Optimised Production Technology)

A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze.

JIT amerikai módra(korlátok elmélete, TOC theory of constrains)

• fő cél a pénz termelése hosszú távon, minden más eszköz ebben• produktív tevékenységek azok amik ehhez hozzájárulnak• ehhez viszont átfogó mutatószámrendszerre van szükség (Nettó ∏, ROI Cash flow)• 3 üzemi szintű mutató kategóriát különböztet meg (Goldratt): • kibocsátás (értékesítés), • készlet (lekötött pénz ami nem tartalmazza a munkabért)• működési költség (készletek kibocsátássá változtatására költött pénz)

Eliyahu Goldratt

1. A folyamatot kell kiegyensúlyozni nem a kapacitásokat!2. A nem szűk keresztmetszetek kihasználásának mértékét is a sz.k. határozza meg!3. A sz.k. meghatározza a kibocsátást és a termelésközi készleteket is!4. A sz.k. 1 órás vesztesége a teljes rendszert 1 órás veszteségre kényszeríti!5. A nem szűk keresztmetszeten elért 1 óra megtakarításnak nincs semmi hatása!6. Egy erőforrás igénybevétele nem feltétlenül jelenti a kihasználtságát!7. A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül azonos a termelésivel!8. A sorozatnagyság változhat is!9. A termelés ütemezéshez az összes korlátot együttesen kell figyelembe venni!

SZABÁLYAI (A TOC ELMÉLETE! Goldratt szerint):

JIT VS. OPT

OPT (Optimised Production Technology)A JIT-hez hasonlóan átfogó menedzsment filozófia, amely elérendő célokat fogalmaz meg és a megvalósításukhoz szükséges technikákat foglal össze. A JIT-hez képest nem az állomások együtt haladásán van a lényeg, hanem a szűk keresztmetszet segítésén. A sorozat nagyság nem külső paraméter, hanem változtatható követelmény

SZŰK KERESZTMETSZET (Sz.K.)Az az erőforrás, amelynek kapacitása megegyezik az iránta felmerülő igénnyel.

• nem csak gépeket, bármely erőforrást jelenthet• mindig csak egy szűk keresztmetszet van, hiszen a többi sem működhet gyorsabban• ezért a sz.k. nehezen található meg (melyik a leggyak. hiányzó anyag? hová tartozik?)• a sz.k. nem várakozhat, nem végezhet más munkát, maximális kapacitáson működik• A szűk keresztmetszet előtt PULL rendszer érvényesül, míg utána lehet PUSH

1. 70/ó

anyag

információ

Buffer

2. 75/ó.

OPT rendszer ELEMEI:

3. 60/ó.

anyag anyag 4. 72/ó.

IGÉNY60/ó

ROPE (kötél) szimbolikusan ez húzza az összes munkát a megelőző műv. keresztül.

BUFFER (tartalék) biztosítja a sz.k. folyamatos ellátásátDRUM (dob) meghatározza a többi művelet elvégzési ütemét!

TOC fejlesztése

1. Legfontosabb korlát meghatározása!2. Korlát MAXIMÁLIS kihasználása! (Dob-Kötél-Tartalék menedzsment) 3. Minden mást rendeljünk alá a korlátnak!4. Szüntessük meg a korlátot! (Növeljük az áteresztő képességét!)5. EGY ÚJ KORLÁT JELENIK MEG! Ezért kezdjük ellőről az egészet!

Folyamatos fejlesztés 5 lépése:

• Túlóra• Műszak nyújtás (bővítés)• Műszakok átlapolása• Részmunkaidő alk.• Szabadúszó alk.• Munkaerő kölcsönzés• Alvállalkozó alk.• Dolgozók keresztképzése

Rövid távú kapacitásváltoztatási lehetőségek (alternatívák!):• Erőforrás bevonás• Változtatható erőforrás kialak.• Kapacitás allokáció (átszervezés)• Korábban előre gyártás készletre• Kereslet eltolás (halasztás)• Átbocsátó képesség növelése

technikai beavatkozással

Kapacitás változtatás a szolgáltatások esetében:• Az output nem tárolható• Kereslet eltolás csúcsidőn kívülre • Megosztott kapacitások és erőforrás bázis• Tanulási görbe kihasználása

Rövid távú ÜTEMEZÉS




3. ÜTEMTERVEZÉS





8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

Rövid távú ÜTEMEZÉSÜTEMEZÉS

Az ütemezés adja meg azokat a prioritásokat, amelyek alapján a szűkös erőforrásokért versengő feladatok operatív sorrendjét meghatározhatjuk!

Az üzem szintű irányítás egyik legfontosabb feladata a

meghatározott igények összehangolása!

INFORMÁCIÓS „interface” szerepe is van a termelés és a tervezés között!

• Szükséges mert: egy-egy erőforrást gyakran sok tevékenység is igényelhet egyszerre• Középpontjában az egyes rendelések állnak, (megteremti az összhangot a rendelések

és a rendelkezésre álló erőforrások között)• Információval látja el a termelés tervezési rendszert (nagyon szoros a kapcsolat az

üzemszintű irányítás és a termelés tervezés között! Ami versenyelőnyt is nyújthat!)Az aggregált tervezésben:Az erőforrások használatára történő döntések születnek (épületek, raktárkészlet, munkaerő, alvállalkozók)

A termelési vezérprogram:Részletekre bontja az aggregált tervet és egy általános tervet biztosít a kimeneti teljesítményről. (A vezérprogramot követi a kapacitás tervezés, majd a rövid távú ÜT.)

A rövid távú ütemtervek:A kapacitásra vonatkozó döntéseket, a középtávú terveket és a vezérprogramot alakítják át munkafolyamati sorrendekké, valamint meghatározott munkaerő, anyag-és gépszükségleti összerendelésekké.

22

ÜTEMTERVILLESZTÉSE

A TERVEZÉSHEZ

Termelési vezérprogram

Nem

MRP

Kapacitástervezés

Renben?

Aggregált termelési terv

INDÍTÁS (áttekintés)

ÜTEMEZÉS

TEVÉKENYSÉG

Nyomon követés (rendelés)

Adatgyűjtés (rendelés, késés, készültségi fok)

Javítha-tó?

Igen

Vége?

Nem

Igen

LEZÁRÁS (rendelés)

Értékelés visszajelzés (teljesítmény, outp. és erőforr., selejt, hiány jelentés)

Igen

Nem

INPUT/OUTPUT irányításés az ÜTEMEZÉS lényege

INPUT/OUTPUT irányítás lényegeAnnak a felismerése, hogy az átfutási idő, egy bizonyos határ felett függ a rendelések számától. A túlterhelés torlódást idéz elő. Az alulterhelés erőforrás pazarlást okoz.• Ha a tervezett INPUT > tervezett OUTPUT akkor felhalmozódás „sor” keletkezik!• Sor keletkezik egy szűk keresztmetszet előtt akkor is , ha a terhelési intenzitása > 1

csatlakozásSOR

KISZOLGÁLÓ v. feldolgozó

FORRÁS

távozás

Sz.K.erőforrás

Terhelési intenzitás: 1>

=értéke várható idő közötti kbeérkezésea

értéke várható idő sikiszolgáláa tenzitásin erhelésit

ÜTEMEZÉS lényegeMeghatározza (1) azt az legnagyobb időtartamot, amíg az erőforrás a RENDELÉSrendelkezésére áll. Valamint azt is meghatározza (2), hogy melyik rendelés mennyire sürgős? Vagyis az egymáshoz viszonyított prioritásukat is. Meghatározza, (3) hogy a feladatok milyen sorrendben és milyen időpontban kerüljenek végrehajtásra!

ÜTEMEZÉS FELADATA továbbá

ÜTEMEZÉS lényege továbbáHogy meghatározza (4) hogyan használjunk fel egy adott erőforrást (kapacitást), az adott rendelésekhez a leghatékonyabban, hogy közben bizonyos célkritériumokat is teljesítsünk. (Tulajdonképpen erőforrás kihasználás optimalizálás.)

1. Teljes v. átlag teljesítési idő (átfutási idő) minimalizálás2. Összes v. átlag várakozási idő minimalizálás3. Összes v. átlag késés minimalizálás 4. Összes v. átlag pontatlanság minimalizálás5. Termelésközi készletérték össz. mennyiségének minimalizálása, (ami nem más

mint a szükséges munkafolyamatok számának minimalizálása) 6. Ügyfél várakozási idő (késés) minimalizálás7. Termelési ktg, minimalizálás8. Kihasználtság maximalizálás (az üzem vagy erőforrás használatban létének a %-a)

A CÉL KRITÉRIUMOK lehetnek a következők:

CÉLKRITÉRIUMOKA megfelelő ütemezési technika kiválasztása nemcsak a rendelési tételnagyságtól, a műveletek jellegétől, és az adott munka összetettségétől függ, hanem attól is hogy milyen fontos kritériumot kívánunk még teljesíteni. A célkritérium egy elérendő cél!

ÜTEMEZÉSI PRIORITÁSOK

PRIORITÁSI típusok:FIFO, First In - First Out a korábban érkezett, korábban kerül kiszolgálásra

LIFO, Last In - First Out a később érkezett, korábban kerül kiszolgálásra

EDD, Earliest Due Date a leghamarabbi határidejű kerül kiszolgálásra

LPT, Longest Process Time a leghosszabb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra

SPT, Shortest Process Time a legrövidebb végrehajtási idejű kerül kiszolgálásra

SORBANÁLLÁS MENEDZSMENTAz egyes munkahelyeken következő munkák és feladatok elvégzési sorrendjének meghatározása.

PRI, Priority a legnagyobb sürgősségű kerül kiszolgálásra

CR, Critical Ratio a legkisebb v. legn. mutatószámú kerül kiszolgálásra

RND, Random a véletlenül kiválasztott kerül kiszolgálásra

Az hogy egy prioritási szabály mennyire felel meg egy adott üzem v. tevékenység igényeinek azt a célkritériumok döntik el. A prioritási kritériumok kiválasztásában vannak bizonyos szabályszerűségek!

ÜTEMEZÉS felmerülése

• Beszállítások ütemezésekor• Termelési feladatok ütemezésekor• Kiszállítások ütemezésekor

Ütemezési feladat felmerülhet:

• STATIKUS (ha a bizonyos idő alatt beérkezett feladatokat kell ütemezni)• DINAMIKUS (ha az új feladat beérkezésekor az összes feladatot újra kell ütemezni)

Ütemezési feladat lehet:

AZ ÜTEMEZÉS TECHNIKÁJA SZERINT LEHET!

I. Előrehaladó ütemezés

II. Vissza felé haladó ütemezés

ELŐREHALADÓ ÜTEMEZÉS:Olyan tervezés, amely a szükségletek megállapításával indul, a szükség-letekből indul ki, ez terv a legkorábbi időponttól indul. (Megengedi a késést.)

VISSZAFELÉ HALADÓ ÜTEMEZÉSOlyan tervezés, amely a kitűzött határidőből indul ki és elsőként az utolsó műveletet tervezi meg, majd visszafelé a többi feladatot.

PRIORITÁSI szabályok ALKALMAZÁSA

Feladat:Egy 3D animációs cégnek 5 „effektet” kell elkészíteni. Az egyes számítógépes kiszámolási „renderelési” idők a következőtáblázatban vannak. A különböző prioritási szabályokkal eltérőeredményeket kapunk.

153D239E

188C62B86A

Munka teljesítési határidő

(/nap)

Renderidő

(/nap)Munka

FIFO:(FCFS)

523289E-

151868

határidő(nap)

77

191686

∑átfutásii. (nap)

43D

1128∑:

08C22B06A

késés (nap)

átfutási i. (nap)Munka

Átlagos átfutási idő: nap15,4 5nap 77

száma munkák tteljesíteta idő átfutási összes

==

Kihasználtság: %36,4 nap 77nap 28

idő átfutási összes idő sivégrehajtámunka összes

==

Benn lévő feladatok átlagos száma:

db2,75 nap 28nap 77

idő sivégrehajtámunka összes idő átfutási összes

==

Átlag késés: nap 2,25nap 11

amunkákszám tteljesíteta teljesítéskésve összes ==

Átlag várakozás: nap 9,85nap 49

száma munkák tteljesíteta idő átfutási utolsó -idő átfutási összes

==

Átlag pontatlanság: nap 35nap15

száma munkák tteljesíteta késés összes sietés összes

==+

23

PRIORITÁSI szabályok SPT

SPT:(SOT)

határidő(nap)


∑:

késés (nap)


Átlagos átfutási idő: nap 135nap65


==

Kihasználtság: % 43,1nap65 nap 28


==


db 2,32nap 28nap65


==



Átlag várakozás: nap7,4 5nap 37


==

Átlag pontatlanság: nap 4,65nap 23


==+

153D239E

188C62B86A

határidő(/nap)

átfutási idő(/nap)Munka

523289-

188

156

65

191152

18

928

360302

ECADB

PRIORITÁSI szabályok LPT

LPT: (LOT)

határidő(nap)


∑:

késés (nap)


Átlagos átfutási idő: nap 20,65nap 103


==

Kihasználtság: % 27,2nap 103nap 28


==


db 3,68nap 28nap 103


==



Átlag várakozás: nap15 5nap75


==



==+

153D239E

188C62B86A

határidő(/nap)


226282-

158

1823

103

2623179

113

4828

1560809

BDACE

PRIORITÁSI szabályok EDD

EDD:

határidő(nap)


∑:

késés (nap)




==



==


db 2,43nap 28nap 68


==



Átlag várakozás: nap 85nap40


==

Átlag pontatlanság: nap 2,85nap14


==+

153D239E

188C62B86A

határidő(/nap)


523289-

181586

68

191182

18

628

030602

ECDAB

PRIORITÁSI szabályok LIFO

LIFO:(LCFS)

határidő(nap)


∑:

késés (nap)




==



==


db3,25 nap 28nap 91


==





==

Átlag pontatlanság: nap 115nap55


==+

153D239E

188C62B86A

határidő(/nap)


208286-

6181523

91

2220129

162

3828

280309

ABCDE

PRIORITÁSI szabályok CR

12,68157,49,8

átl. várakozás

7,61,29,61,82,2

átl. késés

113,2530,818,2LIFO2,433,682,322,75

feldatok

41,227,243,136,4

kihasználtság

2,813,6EDD10,620,6LPT4,613,0SPT315,4FIFO

átl. pontatlanságátl. átfutásPri.

1. A legrövidebb átfutási idők (SPT) szerinti választás általában a legjobb megoldás, hogy minimalizáljuk a teljes átfutási időt vagy a rendszerben lévő feladatok átlagos számát

2. Az SPT eljárás legnagyobb hátránya, hogy a hosszú ideig tartó folyamatok folyamatosan hátrébb szorulnak a prioritásban. (rövid folyamatoknak kedvez)

3. A (FIFO) elv a legtöbb kritérium szerint nem éri el a legjobb eredményt (bár a legrosszabb eredményt sem). Viszont igazságosnak tűnik.

4. Az leghamarabbi határidejű (EDD) elv jó eredményt ad az átlagos késést illetően.

Vezérlési megfontolások (szabályok):

Kritikus Hányad (CR)Olyan index szám amely a határidőig tartó maradék napok és a szükséges munkanapok számának hányadosából áll. Azaz minél hosszabb az átfutási idő és minél rövidebb a rendelkezésre álló idő annál előrébb kerül. Rendszerint ennek a hányadosnak az alkalmazása jobb eredményhez vezet a késés minimalizálást illetően.

CR:idő átfutási

(t) idő aktuális -határidő ha, kisebb mint 1,0 lemaradásban van (ezt választjuk)ha, nagyobb mint 1,0 akkor az előrébb jár

PRIORITÁSI szabályok CR (iterációval)

239E151868

határidő

3D8C2B6A

CRátfutási i. (nap)Munka

1. LEPÉSt=0

(8 - 0) / 6 = 1,3(6 - 0) / 2 = 4,0(18 - 0) / 8 = 2,25(15 - 0) / 3 = 3,0(23 - 0) / 9 = 2,55

239E15186

határidő

3D8C2B


2. LEPÉSt=6

(23 - 6) / 9 = 1,88(15 - 6) / 3 = 3,0(18 - 6) / 8 = 1,5

(6 - 6) / 2 = 0

239E1518

határidő

3D8C


3. LEPÉSt=8

(23 - 8) / 9 = 1,66(15 - 8) / 3 = 2,33(18 - 8) / 8 = 1,25

239E15

határidő

3D


4. LEPÉSt=16

(23 - 16) / 9 = 0,77(15 - 16) / 3 = -0,33

A végső sorrend:

EDCBA

ebben az esetbenaz eredmény ua. mint a FIFO / FCFS

(8 - 0) / 6 = 1,3

24

PRIORITÁSI szabályok MOORE

Moore algoritmus (Moore)Olyan vezérlési algoritmus amely előbb EDD sorrendbe helyezi a feladatokat, majd megkeresi az első késő feladatot, azt kiveszi és ezt addig ismétli amíg van késő feladat. Végül a késő feladatokat tetszőleges sorrendben teszi hozzá a megmaradt feladatokhoz.

1. LÉPÉSEDD:

523289E-

181586

határidő(nap)

68

191182


18C

628∑:

03D06A02B

késés (nap)


2. LÉPÉS

231586

határidő(nap)

191182


09E03D06A02B

késés (nap)


A végső sorrend:

CEDAB

PRIORITÁSI szabályok MOORE

Moore:

határidő(nap)


∑:

késés (nap)




==



==


db2,64 nap 28nap 69


==

Átlag késés: nap 25nap10




==



==+

153D239E

188C62B86A

határidő(/nap)


1018288-

231586

69

201182

09

1028

030602

CEDAB

PRIORITÁSI szabályok JOHNSON

JHONSON kritérium lényege A Johnson szabály lehetővé teszi a gyártási idő minimalizálását egy N munkafolyamatokból álló csoport áthaladása során, két egymást követő munkahelyen. (minimalizálható az egyes gépek várakozási ideje).Az 1. munkahelyről kerüljön át a leghamarabb a termék a 2. gépre és a folyamat végén a 2. gépre a legkevsebbet keljen várni, hogy az is befejezze a működését.

1. Fel kell sorolni az összes munkát és a hozzájuk tartozó gép-lefoglalási időszükségleteket.

2. Azt a feladatot kell választani amelyiknek az átfutási (megmunkálási) ideje a legrövidebb. Amennyiben a legrövidebb idő az első géphez van kötve, akkor a munka is elsőnek kerül a tervbe. Amennyiben a legrövidebb idejű munka a második géphez van rendelve, akkor a utolsóként kerül a tervbe.

3. Miután egy feladat ütemezése megtörtént, töröljük a listáról.4. A második és harmadik lépést addig ismételjük míg el nem fogynak a feladatok.

(A végleges sorrend közepe felé építkezve.)

A szabály alkalmazása:

PRIORITÁSI szabályok JHONSON

Johnson:710D127E

48C63B25A

2. munkahely

1. munkaheySorrend

LÉPÉSEK:4.3. 5.2.1.

AB CE D

ACDEB2. Munkaállomás

ACDEB1. Munkaállomás:35332820103átfutási Idő: 0

SZANBÁLY ALAPÚ VEZÉRLÉSI RENDSZEREK HÁTRÁNYAI

1. Az ütemezés tervezése dinamikus folyamat ezért a szabályokat rendszeresen felül kell vizsgálni és folyamatosan igazítani kell az előrehaladás során, az eszközök és atermékskála alakaulásával és így tovább. (A bemutatott szabályok statikusak.)

2. A szabályok nem látnak maguk elé vagy mögé, nem is merik fel a várakozóerőforrásokat, vagy szűk keresztmetszetű erőforrásokat.

3. A szabályok nem látnak a határidők mögé sem. Például ha két munkafolyamatnak ugyanaz a teljesítési határideje. (Pl.: Az egyik megrendelés nem más, mint egy terjesztő készletutánpótlása, míg a másik megrendelés egy olyan fogyasztóé, akinek leáll az egész termelése ha beszállítási késés történik.)

HÁTRÁNYOK: LÉTESÍTMÉNY

ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS




3. Ütemtervezés

4. Helykiválasztási stratégia (LOCATION)




8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

25

ELHELYEZÉS(LOCATION)

Helykiválasztási (Location) STRATÉGIA

1. Alapítás (legnehezebb)2. Szegmentálódás, egy részterület

áthelyezése3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett

új létesítése telepítése4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény

bezárása és átköltöztetése a másik helyszínre

HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIAA helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. Tartósan és véglegesen befolyásolja a:

A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől függően a helyhez kötődő szállítási költségek egyedül is

kitehetik a termék értékesítési árának 25%-át.

Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket.KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!:1. Ipari, termelő => Bev - Ktg. minimalizálás2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.-Ktg.3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max.

A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja:1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk2. Kommunikáció (nemzetközi is)3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is)5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál)

6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, elmaradó jövedelmek,

7. Versenytársak (klaszteresedés)8. Infrastruktúra (település)9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc10. Valuta és ADÓ

RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei):

KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

• Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, • Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás• Természeti és környezetszabályozási kérdések• Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia• Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam• Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg• Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi „vérkeringés”• Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás• Adó (állami) rendszer és mérték, állami támogatások

ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA:

• Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.)• Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség• Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály.• Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei• Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége• Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek• Versenytárs és vonzáskörzete• Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés• Helyi adók (iparűzési), illetékek, díjak

RÉGIÓ/VÁROS:

KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOKTELEK/TELEPHELY:

• Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség)• Telek/épület, mérete/ára, telekrendezési korlátok• Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány)• Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. • Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges

szolgáltatások vannak-e?• Munkaerő utazás/utaztatás• Versenytárs elhelyezkedése, partnerek elh., szomszédok jellege• Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi,

vízi csatlakozási lehetőség stb.AZONBANGYAKRAN CSAK A MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE!

Mex

ikó-

Hon

Kon

g-Po

rtug

ália

-D

élK

orea

-G

örög

orsz

ág-

Span

yolo

rszá

g-N

agy

Brit

anni

a-K

anad

a-O

lasz

orsz

ág-

USA

-Fr

anci

aor

szág

-Ja

pán-

Svéd

orsz

ág-

Bel

gium

-N

y. N

émet

orsz

ág-

Óradíj – alkalmazottak a termelésben (1996)--30$--20$--10$-- 0$

Hoitsch 93Kvantitatív jellemzők:• munkaerő ktg.• szállítási ktg.• telephely ár• alapanyag ktg.• változó ktg.• támogatások• adók vámok

Kvalitatív jellemzők:• területi adottságok• közlekedési adotts.• munkaerő tulajdons.• értékesítési lehetős.• image• politikai stabilitás• infrastrukturális tul.

ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó)

• A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! • A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek azamerikaiak 1/3át tették csak ki. A nagy „szakítás” elmaradt és a cég csaknemtönkrement. Mi történhetett?

VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET!

bérköltségátlag jutótermékre 1 p)(egység/na termelés

ltségmunkabérkö napi=

1. connecticut-i üzem (USA)

2. juarez-i üzem (Mexikó)

$/db 1,17 nap per db60

napibér$ 70 =

$/db1,25 nap per db20

napibér$ 25 =

TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁKI. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉSA piachoz való közeledés. Gyorsan romló, nagy szállítási költségű, nehezen szállítható, nagy teriméjű késztermék, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál. (pékség, bankfiók, élelmiszer üzlet)

II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉSBeszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség. Gyorsan romló, nagy költségű nehezen szállítható, nagy teriméjű, alapanyag. (acélgyár, bútorüzem, sörgyár)

IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS1-1 telephelyen csak 1 terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztás a disztriúció. Ez is egyfajta nyersanyag orientált elhelyezés.

III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás)Saját versenytársaik közelébe település. Valamilyen kritikus tömeget meghaladóvonzó erőforrás (gazdag nyersanyag, tőkeforrás, tehetség forrás, természeti kincs, gazdag információ esetleg nagyszámú vevő) okozza a csoportosulást.

V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉSÚgy helyezkedik el, hogy beszállított termékeit a legjobban tovább feldolgoztathassa.A vásárló cégekhez és további folyamatokhoz közeledik. Ez is egyfajta piacorientált.

26

TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT(azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK!

BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK1. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető)2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.-ek nek megfelelően3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő

FAKTOR-RATEING tényező rangsorolás módszere „NEM Faktoráls!”

Tényező-rangsorolás, faktor-rateing

TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS v. FAKTOR-RATEING:A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez „parciális hasznossági mátrixokat”készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is.

1. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása.2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi

annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például 1,00 vagy 100.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is.

3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt(például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak.

4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜK a szempontokat.5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal.6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK.

Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is!7. LÉPÉS: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik

Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE:

TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁSADDITÍV módszerrel

Összeg:1,00Összpontszám:

0,215. Oktatás és Eügy0,394. Adóstruktúra0,103. Fejenkénti kereset0,052. Fő / szem.gépkocsi

0,251. A munkaerő alk. és magatartása

2. Alternatíva1. alternatívaDániaFrancia o.súlyszámSzempont

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEKÉRTÉKEK(100- s skálán)

bázis típusú

7050857560

6060807070

0,25•70 = 17,5

0,05•50 = 2,50,10•85 = 8,5

0,39•75 = 29,30,21•60 = 12,6

70,4

0,25•60 = 15,0

0,05•60 = 3,00,10•85 = 8,0

0,39•70 = 27,30,21•70 = 14,7

68,0

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATAz érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett. A kapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különbözőbefolyásoló feltételek együttes hatását vizsgáljuk az eredményre.• itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk• rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb.• esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre

És additívn

1iii∑

=

= TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁSMULTIPLIKATÍV módszerrel

Szorzat:1,00Összpontszám:

0,215. Oktatás és Eügy0,394. Adóstruktúra0,103. Fejenkénti kereset0,052. Fő / szem.gépkocsi

0,251. A munkaerő alk. és magatartása

2. alternatíva1. alternatívaDániaFrancia o.súlyszámSzempont

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEKÉRTÉKEK(100- s skálán)

bázis típusú

7050857560

6060807070

700,25 = 2,89

500,05 = 1,22850,10 = 1,56750,39 = 5,39600,21 = 2,36

69,8

600,25 = 2,78

600,05 = 1,23850,10 = 1,55700,39 = 5,24700,21 = 2,44

67,7

Étívmultiplikan

1i

Si

i∏=

=

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZERAz alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzést készítünk.

• kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogjákterhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében

• a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeketgrafikusan összevetni

1. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinek meghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg)

2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonok megszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek)

3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk)

LÉPÉSEI:

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER

x440 €45 €30 €Anyag szüks./ termékx340 €15 €10 €Termelési költség/ termék

x220.000 €50.000 €90.000 €Infrastruktúra költségei/év

x110.000 €10.000 €20.000 €Bérleti díj/év

„X”Ország

„C”Ország

„B”Ország

„A”OrszágKöltségek

KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA

180.000 € --

160.000 € -150.000 € -

-130.000 € -

-110.000 € -

--

80.000 € --

60.000 € ---

30.000 € --

10.000 € -

Éves teljesköltség

| | | | | | | | | | | | | |0 500 1.000 1.500 2.000 2.500 3.000 3.500 (forgalom)mennyiség

„C” Helyszín állandó ktg.-e

„B” Helyszín állandó ktg.-e

„A” Helyszín állandó ktg.-e

3. Helyszína “jó”

2. Helyszín a “jó”

1. Helyszína “jó”.

27

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER

VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZEROlyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé.• feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív

tényezőket figyelembe véve közel azonosak • továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak)

1. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése

2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a

szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a

szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást

LÉPÉSEI:

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER

Alkalmazott képlet a következő:

X koord.

Y koord.

Q

Qd ja koordinátá "x " zpontvonzásokköa

ii

iiix

∑∑

=

Q

Qd ja koordinátá "y " VKa

ii

iiiy

∑∑

=

x

2.000Atlanta 1.000New- York 1.000Pittsburgh

2.000 Chicago

y

A havonta szállított

konténerek száma

Boltok

--

120 ---

90 ---

60 ---

30 ----

ÉszakDél

| | | | | | | | | | | | | | |

0 30 60 90 120 150Kelet-Nyugat

Chicago

Atlanta

Pittsburgh

New York

30 120

90 110130 130

60 40

2.0001.000 1.000 2.000 60(2.000) 130(1.000) 90(1.000) 30(2.000) x

++++++

=

66,7 6.000

400.000 x ==

2.0001.000 1.000 2.000 40(2.000) 130(1.000) 110(1.000) 120(2.000) y

++++++

=

93,3 6.000

560.000 y ==

Q = intenzitás (itt: mennyiség)

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZEROlyan modell módszer amely a teljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi a várható fogyasztó szám. A modellbe beépíthetők már meglévő boltok is.• feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el • alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93’• egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is• nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden

egy helyen elérhető

1. LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása2. LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése3. LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése4. LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem

felel meg a valóságnak akkor „A” értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad

5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk , beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot)

LÉPÉSEI:

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v.KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

Alkalmazott képlet a következő:

C

TS

TS

CP in

1jA

ij

j

Aij

j

iij ⋅=

∑=

C P N iijij ⋅=

0,1758]... ) 3.000/4( )4.000/10 [(

)4.000/10 ( P 22

2

i1 =+++

=

Ci= i. zóna fogyasztóiSj = j. bolt mérete (pl.: m2)Tij= i-ből j-be az utazási időA = az utazási időnek a

fogyasztóra gyakorolt hatása =2Pij= i-ből j-be utazás valószínűsége

Nij= összes utazni hajlandó fogyasztói-ből j-be

30004000Bolt(m2)

984

J=2 CiJ=1

10043. Zóna(i=3)150122. Zóna(i=2) 120101. Zóna(i=1)

LátogatókTijZÓNA

1. ZÓNA J=2

120fő

3.ZÓNA J=3üres

100fő2. ZÓNA J=1Versenytárs

4000m2 150fő

BOLT3000m2

Pi1·Ci1

Átmenők J1

1003. Zóna150120Ci

LátogatókPi2 Pi2·Ci2Pi1

2. Zóna1. Zóna

Átmenők J2PijZÓNA

.1758

.3721

.8710

.8242

.6279

.1290

0,1758•120 = 21

0,3721•150 = 56

0,8710•100 = 87164

0,8242•120 = 99

0,6279•150 = 94

0,1290•100 = 13206

0,8242]... )4.000/10 ( ) 3.000/4[(

) 3.000/4( P 22

2

i2 =+++

=

KEZDŐ ÁLLAPOT:2.Zóna 1.HELY(J) = 370 fő

SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI

1. az ügyfél-vonzáskörzet (customer-drawing area) vásárlóereje2. a szolgáltatás és imázs összeférhetősége az ügyfél-vonzáskörzet demográfiájával3. a Konkurencia a térségben4. a konkurencia milyensége5. a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege6. a berendezések és közeli üzletek fizikai tulajdonságai7. a cég működési politikája8. a menedzsment jellege, szintje

A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve:

A szolgáltató cégek esetében a helyválasztás célja a termelési érték (üzleti forgalom) és jövedelem nagyság kell, hogy legyen.

SZOLGÁLTÁS VS. ÁRUTERMELÉSKöltség központúELHELYEZÉS

Jövedelem központúELHELYEZÉS

1. Vonzáskörzet; vásárlóerő2. Konkurencia; reklám/árképzés

DÖNTÉS:Termelési érték/Jövedelem

Kvantitatív költségek1. Nyersanyag szállítási költség2. Késztermék szállítási költség3. Áram- és közmű. költség 4. Munkaerő; 5. ADÓ illeték, díjak és közmű költség1. Bérlet

2. Menedzsment képességei3. Működési politika (munkaidő, bértarifák)

Költségek

1. Parkolás/megközelítés; biztonság/világítás;2. Megjelenés/imázs

Helyszín sajátosságok1. Szakszervezettel szembeni magatartás2. Életminőség3. Az állam képzési kiadásai4. A kormányzat és önkormányzat sajátosságai

Kvalitatív költségek (becsülhetők)

MÓDSZEREK:1. Regressziós modell a különböző tényezők

fontosságának meghatározáshoz2. Tényező-rangsorolás3. Forgalom-számlálás4. A vonzáskörzet demográfiai elemzése5. A térség vásárlóerejének elemzése6. Vonzásközpont módszer7. Térinformatikai rendszer

1. Szállítási modell2. Tényező-rangsorolás3. Költségfüggvény elemzés4. Fedezeti diagrammok

1. jövedelem-függvény a kritikus 1. költség-függvény a kritikus

28

LÉTESÍTMÉNY

ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS




3. Ütemtervezés


5. Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT)



8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

ELRENDEZÉS

Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA

HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIAA helyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését, minimum költség mellett, maximális rugalmasságteljesítését.

Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés hosszú távú hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást, termelési rugalmas-ságot, költségeket, munka légkört, minőséget, ügyfélkapcsolatot, image-t.

Legfőbb SZEMPONTJAI:1. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása

(terület, felszerelés, emberek)2. Az információ legfejlettebb áramlása

(anyagok, embereknek)3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb

munkaerő morál4. Legjobb ügyfél kapcsolat (interakció).5. Rugalmasság (mindegy hogy milyen most az

elrendezés, a jövőben úgyis változni fog).Ez a lényege a „Flexibilis berendezés”-nek.

FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK

• FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás)• FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás)• SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás)• CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS• MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS• PROJEKT GYÁRTÁS

Folyamat rendszerű gy.

Batch ill. egyedi gyártás

Termék mennyiség

Ter

mék

vál

tozé

kony

ság Magas

Kevés Sok Nagyon sokEgy

Számos

Közepes

Alacsony

Nincs

Készletre gyártás

Rendelésre gyártásProjekt

Műhely

CellaSorozat gyártás

Tömeg gyártás

Folyamatos gyártás

Átmeneti jellegű gyártás

ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

- MŰHELYRENDSZER (job shop)Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt.

I. GÉPELVŰ BERENDEZÉSA műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költsége a legkisebb legyen. (mgj.: folyamatorientáltnak is nevezik!)

- FOLYAMATRENDSZER (flow shop)A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig. A term. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben.

II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉSA folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása, annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet (WIP) és az állásidő.

EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

III. KÖTÖTT-POZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS Kötött-pozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy nagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy a hajó. Tipikusan ilyenek a projekt rendszerű gyártások. A gépeket és a munkásokat kell egy helyre eljuttatni.

IV. IRODA ELRENDEZÉSIroda elrendezés, a dolgozók és felszereléseik elhelyezése, valamint az egyes irodák méreteinek kialakítása, az információ mozgása érdekében.

• termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyisminden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek

• a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak• részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók

• legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad)• habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés

mégis feladat alapú megközelítést kíván• az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzést érdemes végezni• figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági

szinteket, státuszokat

29

KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS

A Abszolút szükségesK Különösen fontosF FontosO SzOkásos

L LényegtelenX Nem kívánatos

Érték Közelség

ElnökVezető mérnökMérnökök területeTitkárságIroda bejáratKözponti dokumentumokKiegészítő eszköz szobaMásoló berendezésTároló szoba

O

O

OO

O OO

O

L

L

LL

LL

LX

X

F FF F

F FF

F

KK K

KK

A A

AA

A

A

EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉSÉrtékesítési elrendezés alapvetően hely (tér) elrendezést jelenti (pl.: polcok) úgy hogy figyelembe vesszük a fogyasztói magatartást (szokásokat, viselkedési formákat).

VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározás teljes költségét.

• alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékreirányuló észlelésével (figyelemével) „exposure”

• minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz azértékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés

• a két fő szempontja, ellentétes „trade-off” kapcsolatban áll egymássalVII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete, amely átmenetet mutat a termékelvűberendezés felé. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok a gépek és eszközökspeciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz. tételcsaládok, amelyek azonos módon kezelhetők az egyes munkacellákban• a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent

GÉPELVŰ ELRENDEZÉSAlacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú

termelésnek felel meg!

„A”-beteg (törött láb)

„B”-beteg(szív ritmus zavar)

Műtő

Röntgen Gyengélkedő

Elsősegély Elsősegély adatfelvétel

SzámlázásGyógyszertár

Laboratórium

Az eszközök általános célú mivoltából ered, a bonyolult ütemezés, a sok átállítási igény, és az egyedi anyagkezelés, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközi készletek (tőke).

A folyamat elrendezés során a legáltalánosabb stratégia, hogy a munkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége a legkisebb legyen. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségekfüggvénye. CQ költség Minimális

n

1jijij

n

1i∑∑

==

=

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSPÁROS CSERE MÓDSZERE

6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni!

1. LÉPÉS: Anyagáramlási Honnan-Hova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását (fordulások számát) mutatja a különbözőhelyszínek között (esetünkben üzemek között).

Σ X6MEO

Összes:(fordulás) j.

MEO6. helyszín

Feladás 5. helyszín

Fogadás4. helyszín

Gépműhely3. Helyszín

Festés2. helyszín

ö.szerelés1. helyszín

HováHonnan

Σ X20105030Festés

Σ X3100020Gépműhely

Σ XijΣ X6Σ X5Σ X4Σ X3Σ X2Σ X1Összes:(fordulási sz.) i

Σ X50Feladás

Σ X4050Fogadás

Σ X1200010050Összeszerelés

PÁROS CSERE MÓDSZERA véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusanigyekszünk csökkenteni a belső mozgatási költségeket (távolságokat)

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS2. LÉPÉS: Minden egyes részleg pontos helyszükségletének megszerkesztése.

Összeszerelőrészleg

(1)

Festőrészleg

(2)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)

1. helyszín 2. helyszín 3. helyszín


3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (részlegek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek.


(1)

Festőrészleg

(2)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)



2.

5.

1. 3.

4. 6.

50

100

30

50

10 100

20

2050

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS

4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározása a kezelési és mozgatási összefüggés alapján. A szomszédos és sarkaival érintkezőrészlegek közötti belső mozg. ktg-e 1€., míg a nem érintkezőnél 2€.


(1)

Festőrészleg

(2)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)


4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín CQ Min.ktg

n

1jijij

n

1i∑∑

==

=

50 € + 200 € + 40 € + 30 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 570 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

2.

5.

1. 3.

4. 6.

50

100

30

50

10 10020

2050

30


Az eredmények az Anyagáramlási Honnan-Hova Költség Mátrix-ban is ábrázolhatók.

ΣQ6 C6MEO

Összes:(fordulás) j.

MEO6. helyszín

Feladás 5. helyszín

Fogadás4. helyszín

Gépműhely3. Helyszín

Festés2. helyszín

ö.szerelés1. helyszín

HováHonnan

ΣQ2 C2010 €50 €30 €Festés

ΣQ3 C3100 €020 €Gépműhely

ΣQij Cij = 570 €

ΣQ6 C6ΣQ5 C5ΣQ4 C4ΣQ3 C3ΣQ2 C2ΣQ1 C1Összes:(fordulási sz.) i

ΣQ5 C50Feladás

ΣQ4 C4050 €Fogadás

ΣQ1 C140 €00200 €50 €Összeszerelés


Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = 6 × 5 × 4 × 3 × 2 × 1) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40h-ig képesek pl:CRAFT, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli)Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF-3D

Festő részleg

(2)


(1)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)



50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 480 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

1.

5.

2. 3.

4. 6.

50

30

100

50

50 1002010

20

5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárással a kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető


(1)

Festőrészleg

(2)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)



2.

5.

1. 3.

4. 6.

50

100

30

50

10 10020

2050


Festő részleg

(2)


(1)

Gépműhelyrészleg

(3)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)



50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 100 € + 10 € + 20 € + 200 € + 50 € = 610 €(1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

1.

5.

2. 3.

4. 6.

50

30

100

50

50 1002010

20

x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere)

Gépműhelyrészleg

(3)


(1)

Festőrészleg

(2)

Fogadórészleg

(4)

Feladórészleg

(5)

MEOrészleg

(6)



1.

5.

3. 2.

4. 6.

30

100 50

50

2010

50100

20

ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉSHÁROMSZÖG MÓDSZER

Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrend-szerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítmény minimális

legyen! T Min.ktg n

1jij

n

1i∑∑

==

=

idő t""távolság "a" mennyiség "Q" ii ⋅

= Tij

ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁSOlyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. Pl.: (a) távolság, (Q) szállított mennyiség, (t) időegység, az alábbi összefüggésnek megf.:

HÁROMSZÖG MÓDSZERGeometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatási intenzitás minimálismaradjon I13

I12

I23I14

I34 I34

I24

I24I14

1 2

34 4

4


1. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnan-hova) mátrix, anyagfoly.-i kördiagram)

Σ X6j6. hely

Σ kiindulóanyagáram i. 6. hely5. hely4. hely3. hely2. hely1. hely

HováHonnan

Σ X2j2. hely

Σ X3j3. hely

Σ XijΣ Xi6Σ Xi5Σ Xi4Σ Xi3Σ Xi2Σ Xi1Σ beérkezőanyagáram j.

Σ X5j5. hely

Σ X4j4. hely

Σ X1j1. hely

5.

1.

2.

3.

4.

6.

1

1

2

12

2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével

111

1 1

111020

0 1 1 0 2 1 10


3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását,(kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel) anyagáramlás (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével

Σ X6j6. hely

Σ kiindulóa.áram I i. 6. hely5. hely4. hely3. hely2. hely1. hely

HováHonnan

Σ X2j2. hely

Σ X3j3. hely

Σ XijΣ Xi6Σ Xi5Σ Xi4Σ Xi3Σ Xi2Σ Xi1Σ beérkezőa.áram I j.

Σ X5j5. hely

Σ X4j4. hely

Σ X1j1. hely

5.

1.

2.

3.

4.

6.

1

1

2

12

121

1 2

121030

0 1 1 0 3 2 14

4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási intenzitások sorrendjét:

TT Tn

1jxj

n

1iixx ∑∑

==

+=I. = 5. hely (6)II. = 2. hely (3)III. = 3. hely (2)IV. = 6. hely (2)V. = 1. hely (1)VI. = 4. hely (0)

31


5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra (egyenlő távolságban)

5.

1.

2.

3.

4.

6.

1

1

2

12

6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a „3” lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítmény-igénye min. ΣT=min)

I. = 5. hely (6)II. = 2. hely (3)III. = 3. hely (2)IV. = 6. hely (2)V. = 1. hely (1)VI. = 4. hely (0)

I13

I12

I23I14

I34 I34

I24

I24I14

5 2

34 4

4

4 1

6

T Min.ktg n

1jij

n

1i∑∑

==

=

7. LÉPÉS: Ismételjük a 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig)

MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS

A munkacella egyfajta átmentet a gép orientált elrendezés és a termékorientált elrendezés között!

MUNKACELLAIdeiglenesen összevont termékorientált gép vagy eszköz és alkalmazottak csoportja az eredetileg gépelvű környezetben. Állandósult formája a célorientált m.cella/üzem

MUNKACELLÁS ELRENDEZÉSA munkacella elve szerint az eredetileg különböző műhelyrendszerű (gépelvű) részlegekben (osztályokon) szétszórt embereket vagy gépeket, eszközöket ideiglenesen különböző termékorientált kis egységekbe szervezi újra, amelyekben a dolgozók egyetlen termékre, illetve termékcsoportra tudnak koncentrálni

ELŐNYEI:• Termelésközi (WIP, félkésztermék) készletek csökkenése, mert a munkacellák

következtében kiegyensúlyozottabb a gép és gép közötti anyagáramlás.• Kevesebb a félkésztermékeknek lekötött hely• Kisebb a nyersanyag készlet is ugyanis gyorsabb az anyagáramlás a cellák között. • Kisebb a teljes műhely költség a sokkal jobb dolgozók közötti kommunikáció,

anyagáramlás, kapacitás kihasználás és ütemezésnek köszönhetően • A minőség közvetlenül a munkacellához rendelhető (ezért javul a minőség)• Mindezek kapcsán alacsonyabb tőkelekötést (befektetést) igényel

ESETPÉLDA: MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A munkacella gyakran U alakú

formában jön létre!

Az U alakú elrendezés Előnyei:• (1) A feladatok csoportokra vannak osztva ezért az ellenőrzés gyakran szinte azonnali• (2) a dolgozók a munkaterület nagyobb részét érik el• (3) kevesebb dolgozó szükséges mert pl.: egymásnak is be tudnak „segíteni”• (4) a munkaterület sokkal hatékonyabban kiegyensúlyozható (bővíthető is új fő-vel) • (5) a dolgozók közötti kommunikáció is kielégítőbb

Hagyományos munkahely(ek): Munkacellás elrendezés:

Anyag

Hagyományos munkahely(ek): Munkacellás elrendezés:

ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS A fogyasztói kitettség alapvetően befolyásolja a jövedelmet!

A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével).

(ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉSOlyan megközelítés amely úgy osztja el a helyet, hogy az figyelembe vegye a vásárlói magatartást is.

Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban):1. A „magas vonzási értékű” (high-draw) termékeket a perifériákra helyezzük el a

boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású (high-impulsive) és magas

árrésű, nagy megtérülésű (high-margin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat

3. A vásárlások során domináns vezető termékek (power-items) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését

4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a

vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni!

ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS CÉL a vevő mozgatása!

teng

eri

term

ékek

gyors, élelmiszer

hús, sajt

pénztárak

Zöld

ség

bor, sör

pékt

erm

ékek

Powertermékek

Pow

erte

rmék

ek

Biotermék

tere

lő

tere

lő

Powertermékek

Powertermékek

Látvány termékek

Impulzus t.

Impulzus t.

Játé

kok

csok

ikák

tejtermék

száraztermékek

hűtó

pulto

k

Fagy

lalto

k high-drawtermékek

high-drawtermékek

high

-dra

wte

rmék

ek

high

-dra

wte

rmék

ekhi

gh-d

raw

term

ékek

Bejárat

sorok 1.

sorok n.

Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai:1. Körülvevő környezet (atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat)2. Elrendezés funkcionális működése (célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem)3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok (kultúra, információ, szórakozás)

(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Mindig egyensúlyozni kell, a

trade-off költségek között.(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉSOlyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy, hogy figyelembe veszi a helykihasználás és az anyagkezelés trade-off költségét.

helykihasználás (izolációs táv.) anyagkezelés• tárolható anyagok száma• ha a tárolási költség magas• fontos a beérkezési/kirakodási• kiindulási/felrakodási területek

egymáshoz való viszonya ktg.-e

• megmozgatott anyag mennyiség• mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas• fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési

anyagmozgatási intenzitás• elérési gyorsaság

ALAPVETŐ elrendezési típusokFOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking)Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnének a termelési folyamatba.KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉSMinden cikknek a raktárban meghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy könnyű az anyagok feltalálása és nincs szükség nyilvántartásra.SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉSAz újonnan beérkező anyagot mindig a kijelölt legközelebbi, szabad helyre helyeziés pontos helyét nyilvántartás rögzíti. A helykihasználás és a mozg. optimalizálható.

32

(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA

Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer. (nyilvántartanak, rangsorolnak, optimalizálnak és kategorizálnak )

Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül):1. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználás pl.: többszintes

polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtóutak méretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása.

2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknak van meghatározó szerepe. Speciális elrendezést igényel a kieg. tevékenységeket funkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés.

3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges.

4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez (átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg.

5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakeresőrendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems)

• Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS, Automatic Identification System) melya legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel

• további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is

TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS

Mindkét alaptípus ciklikusan visszatérő folyamatokra épül. Mindkét esetben szükség van kiegyensúlyozásra, amely a soron következő gép munkavégzési időszükségleté-nek, és a megelőző gép munkavégzési időszükségletének az összehangolásából áll. Továbbá a termékorientált kiegyenlítés a termelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermék mennyiség jöjjön létre

Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényűtermékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik!

Termékorientált elrendezés előnyei:1. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.)2. Alacsony anyagkezelési költség3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet4. Könnyebb betanítás és felügyelet.5. Gyors átfutási idő

Gyártósor Összeszerelő sor.KIEGYENSÚLYOZÁS

• A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlásjöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon

• gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség• összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a

következőre mozgatásával történikHátrányai:1. Nagy me. kell hozzá (beruházás)2. Munka lánc megszakadása a

term.foly. megállását eredményezi.3. Kicsi a rugalmassági szabadság

(termékek me. és variáció)

ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalag-kiegyensúlyozás

1. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagram és táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, valamint a szükséges átfutási időket.

FUTÓSZALAG-KIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing)A módszer alapelve, hogy felhasználja az úgynevezett: elméleti összeállítási ciklusidőt Ez az egyes munkaállomásra fordítható legnagyobb időtartam.

F7G

A11B-10A

B5CB4DA12E

C,D3F

G,HE

Szükséges megelőzőműveletek listája

3I66

11

Végrehajtási időszükséglet (perc)

Össz.:

H

MÜ-VELET

B

E

A F

C

ID

G

H

4

3 7

11

3

1110 perc

5

12

CIKLUSIDŐ FOGALMA

Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte, vagy azonos fázisba lépése között telik el. A ciklusidő elvi minimuma a leghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet).A „szükséges” v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható. CÉL, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot, és a munkaállomások állás idői a lehető legkisebbek legyenek.

CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ)


2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet.

etk szükséglnapi termé

idő szakűmktív napi produ (ÖCI) ciklusidő ásiösszeállít elméleti =

3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete (ami szükséges a termék előállításához)osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész számra kell kerekíteni.)

(ÖCI) ciklusidő ásiösszeállít elméleti

e szükségletőidg tevékenysé i. (LMA)száma ásokmunkaállom blegkevesebg elméletile

n

1i∑

==

gperc/egysé 12 egység40

perc480 ÖCI ==

ásmunkaállom 6 5,5 egység 12

perc 66 MAL ≈==

1.állomás


4. LÉPÉS: A feladat összerendeléshez (összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák):1. Leghosszabb megmunkálási idő szabály2. Legtöbb követő feladat szabály3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály4. Legrövidebb elvégzési idő szabály5. Legkevesebb követő feladat szabály

5. LÉPÉS: „feladatok” és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás.

2.állomás

3.állomás

4.állomás

5.állomás

6.állomás

6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokának kalkulációja.

ciklusidő ásiösszeállít száma ásokmunkaálloma

e szükségletőid gektevékenysé

n

1i

×=

∑=

91,7% perc 12 ásmunkaállom 6

perc 66 H =×

=

B

E

A F

C

ID

G

H

4

3 7

11

3

1110

5

12

Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6

H=2H=1

H=1

H=2

33

EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS




3. Ütemtervezés



6. EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS


8. Készletezés

9. Minőség

10. Karbantartás

EMBER MINT ERŐFORRÁSKülönleges mertBefolyásolja: más erőforrások felhasználásának hatékonyságát

saját hatékonyságát

Speciális erőforrás, mert:• értelmes• saját céllal, akarattal rendelkezik

Kettősség jellemzi:

Egyre fontosabb tényező!A tárgyi erőforrások szerepe csökken!

• saját akaratából vállal munkát• nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a legnagyobb haszonnal) = költség

Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkel és a munkaerővel kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk!

HR menedzsment

tudomány

vezetés tudomány

szervezés tudomány

vállalkozástantudomány

szociológiatudomány

pszichológia tudomány

MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS

A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerőhatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel)

MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS

MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA:• 1. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételek mellett• 2. kielégítő minőségű munkakörnyezet biztosítása a kölcsönös kötelezettség és

bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt)• 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni)

MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés

Termelési stratégia• technológia;• eszközök és gépek;• biztonság.

Humánerőforrás

menedzsmentSTRATÉGIA

Egyedi különbözőségek• erő és munkabírás;• információ feldolgozás;

Elrendezési stratégia• Fix helyes elrendezés;• folyamat;• összeállító sor;• munka cella;• termék.

KI?

ELJÁRÁS?MIT?

MIKOR?

Termék stratégia• speciális kézségek;• speciális képességek;• felhasznált anyagok• biztonság.

Ütemtervek• napon belül;• éven belül (szezon);• az ütemtervek

állandósága.

Elhelyezési stratégia• klíma;• hőmérséklet;• zaj;• fény;• levegő minőség.

HOGYAN?HOL?

MUNKAERŐ szervezés és tervezés

• Követi a termelési keresletet, • munkaerő költségeket atermékhez, szolgáltatáshoz köti.

• Előnye az alacsony költségszint• Hátránya, (a) alkalmazási és

felmondási költségek nagyobbak,• (b) és az extra prémiumok,

amelyekkel a munkaerőt kevésbétartós munkahelyekre lehetcsábítani. (Változó jellegű ktg.-ek)

1. KONCEPCIÓ(KERESLET FÜGGŐ)

2. KONCEPCIÓ(ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS)

• Alkalmazásban tartja a munkaerőt,• Előnye (a) az alkalmazási és felmondási

költségekkel kisebbek, • (b) és a munkaerő betanítással és

képzéssel kapcsolatos ktg.-ek. • (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy

nagyobb a megelégedés azonos szinten• Hátránya az állandó kapacitás felesleg,

vagy a pillanatnyi hiány.

I. MUNKAERŐ IGÉNY

MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI:• 1. munkaerő igény• 2. munkaidő ütemezés• 3. munkaerő beosztás• 4. munka és munkakör tervezés

MUNKAERŐ szervezés és tervezés

• 8 óra x 3, 5 nap• Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ± 2,

ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható)• Flexible work week (kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x10, 3x12)• Részmunkaidő

II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS

• ki, mit, mikor, hol, hogyan • a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget

III. MUNKABEOSZTÁS

34

MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés

IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL1. munkamegosztás,2. munkakör terjedelme,3. pszichológiai összetevők,4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok,5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése

1. MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization)

• (1) ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság• (2) kisebb ismétlési időveszteség• (3) speciális eszközök• (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek• (5) hatékonysági előny• (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt)

ELŐNYEI

• a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem • tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég

HÁTRÁNYAI

• Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján• Funkciók szerint: a feladatokat a „főfeladatban” betöltött szerepek szerint• Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint

MEGVALÓSÍTHATÓ:

2. MUNKAKÖR TERJEDELME

• kiterjesztés egyfajta változataROTÁCIÓ

• tervezés, ill. ellenőrzés GAZDAGÍTÁS (vertikális)

• hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal „több munka”KITERJEZTÉS (horizontális):

• gazdagítás egyfajta változata• felelősség, döntés, hatáskör

FELHATALMAZÁS (empowerment)

Jelenlegi munkakörvagy 1. feladat

(pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott

áramköri lapra)

Feladat gazdagítás, tervezéssel

(pl: részvétel a fejlesztőiteamben)

Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel

(pl: összeszerelés utániellenőrzés)

Feladat kiterjesztés, 3. feladat

(pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre)

Feladat kiterjesztés, 2. feladat

(pl: a nyomtatott áramkörrögzítése a következőmunkaművelethez)

3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI

1. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja.2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe).3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra)

kézzelfogható módon4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció)5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról,

teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni)

PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI:

4. AUTONÓM CSOPORTOK

• Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű ésjobb minőségű termelés is elvárható.

• Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. • Több és jobb dolgozói javaslat gyűjthető,

AUTONÓM csoportok előnyei:

A dolgozóraátruházottbizalom, felelősség éshozzájárulás a tevékenységhez

Munka kiterjesztés

Kiterjesztés

Gazdagítás

Munkamegosztás

Felhatalmazás

Önmagukatirányítóautonómcsoportok

1. Magasabb tőkeigény (a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek)2. Egyének közti különbségek (Y-típusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint (az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak)4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis (magasabb szakértelem, kisebb kínálat)5. Magasabb a balesetek száma (hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktg-e) 6. A technológia nem mindig alkalmas (vagy nem mindig elfogadható)7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk

A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI:

5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK

• Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg ésleggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására)

• Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása)• Haszonból való részesedés (a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos)• Scanlon elv (a ktg-megtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható)

ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben!

• a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is.• (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt

szaktudásért ad ill. horizontális, vertikális és intenzitás (v. „mélység”) aspektusaivannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul)

CSOPORT ESETÉBEN

35

6. ERGONÓMIA

• férfiak és nők testfelépítése eltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek• gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) • visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) • munkakörnyezet (hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.)• az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a

munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk

ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI

Az ember-technológia és az ember-folyamat (elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik „a munka tudománya”, „munkatan”, „humán tényező”

ERGONÓMIA

6. ERGONÓMIA

-mennyezetvilágítás2-5étterem, lépcsőház, raktárnagy objektumok

-mennyezetvilágítás5-10pihentető tevékenységnagy kontraszt, jól látható objektumok

-mennyezetvilágítás20-50olvasás, összeszerelés, irodanormál részletesség, tartós periódus idő

-mennyezet és asztali 100Pl.: varrás, vizsgálatapró részletek, hajszál- pontosság

Megvilágítás típusaMegvilágítás szint (LK*):

Feladat típusa, ill. a feladat helyeFeladat körülményei

10(hallásküszöb)

20(szinte néma csönd szint)

30Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint)

40Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint)

50Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval)

60Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint)

70Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint)

80Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát)

90Metró (6-8m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet)

100Pneumatikus beverő-kalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint)

110Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép

120Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (60-80m távolságból) (nem elviselhető szint)

Decibel, dBKörnyezeti zajok, gyakorlati zajforrások

MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS

1. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különbözőrészletességű folyamatábrákkal és folyamattáblázatok lehet elvégezni.

2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkal vagyprogramokkal végezhetünk, melyeket ember-gép kapcsolati táblázatoknak isneveznek.

3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagymikro-mozgások táblázatainak felhasználásával.

FŐBB VIZSGÁLATAI:

A szakirodalom módszeranalízisnek nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát.

MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS

• azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése (egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságát és minőségét

FOLYAMATÁBRA

Sematikus rajzok, amelyeket az emberek és anyagok mozgásának, mozgatásánakútvonal vizsgálatához használnak.

FOLYAMATÁBRA

nyomdából

hegesztés

festés

tárolók

Gép1

Gép3 Gép4

Gép2

a.) b.)

hegesztés

festés

tárolók

Gép1

Gép3

Gép2

nyomdából

Gép4

FOLYAMATÁBRA

Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait, felesleges kitérőit (rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően)

BEJÁRÁSI DIAGRAM

b.)a.)

BLOKKDIAGRAMOK

Szimbólumokat használó táblázat, ami segíti az emberek és anyagok mozgásánakmegértését. Csökkenthetők a mozgások és késések, fokozható a hatékonyság. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását.

FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM

Gép és gépkezelő munkaműveletének, illetve a kapcsolatuk hatékonyságánaktovábbfejlesztésére szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze.

AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT

36

FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM

1./1Oldalszám:

1.Táblázat szám:tengely gyártó részlegA vizsgált részleg:

GYBKészítette:tengely gyártásA vizsgált tevékenység:

1/1/00Dátum:Javasolt módszer

Folyamattáblázat vagy BlokkdiagramJelenlegi módszer

Jelek: = mozgás; = szállítás; = vizsgálat; = késlekedés; = tárolás;Összesen:2597

Festés4

Mozgatás a festéshez10

Hegesztés4

Ellenőrzés a hegesztésnélAzonnali

Mozgatás a hegesztéshez20

Művelet végzés a 4. gépen4

Mozgatás a 4. géphez4

Művelet végzés a 3. gépen3,5


Művelet végzés a 2. gépen2,5


Művelet végzés az 1. gépen4

Mozgatás az 1. géphez5

Tárolás3

A présgéptől történő szállítás a tárolókig50

Feladat leírásaSzimbólumSzüks. IdőTávolság

XAKTIVITÁSI TÁBLÁZAT

1515Σ1/1/00Dátum:1./1Oldalszám:GYBKészítette:1.Tanulmány szám:510

SRAMűvelet végző:

Szerelvény összerakásA vizsgált tevékenység:105JobbBalJobbBalJobbBal

Javaslat2Javasla1JelenMozgástanulmány

Rácsavarás

ÖsszerakásCsavar tartás

Alátét mozgatása a csavarhozCsavar tartás

Alátét megfogásaCsavar tartás

Kinyúlás az alátétértCsavar tartás

várakozásCsavar mozgatása

várakozásCsavar megfogása

várakozásKinyúlás a csavarért

Jobb kéz mozdulatcm.SzimbólumSzimbólumcm.Bal kéz mozdulat

MTM-eljárás (Methods Time Measurement)

1. azonos alkalmassága,2. azonos begyakorlottsága,3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ.

„Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember”:

Az emberi mozdulatokat mindössze 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a „therblig”-ek.

IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER

• MTA, Motion Time Analysis (Segur)• MTM Methods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten)• ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő)• MTM2-n alapuló SMA (1/2-5 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek • MTM3-n alapuló SMB (5-30 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek

Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg!

Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel.

IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK

MTM JELLEMZŐI

• CSAK a teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatok elemzésére alkalmas.A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időmérésseltárják fel, vagy számítják ki.

• NEM alkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nemkíván többet mint „igen-nem” döntéseket.

• MTM-időértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTM-pihenőidőket.

HÁTRÁNYAI

• A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munkamegkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is)

• Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteibenrögzítse, tervezze.

• Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.-csökk helyett, előzetesfolyamattervezésből eredő ktg-elkerülés.

• A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, aminormaalapok felépítéséhez jelentős.

• A MTM-időértéket befolyásoló tényezőket eleve „bekalkulálták” (egyszerű).• A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet („kvázi helyes

módszer”, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.)• Az MTM-eljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapja lehet.

ELŐNYEI

7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE

1. (statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái (SPC-Statisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság,ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.)Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van).

2. „vizuális munkahely” a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.:„Kanban”(jelentése: „kártya”) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít

3. „óra” (pl.: Burger-King) elfogadható kiszolgálási idő „szerszámhely” rendet ad4. „andon”, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára,

problémára hívja fel a figyelmet. Az „andonokat” dolgozók is indíthatják (példáulriasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítménycsökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás)

5. „szimbólumok” segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalategészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény

VIZUÁLIS RENDSZER:

Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések.

VIZUÁLIS MEGJELENÉS

• reagáló képességet, feedback-et növeli• nemcsak a „végzők”, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is• a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk• kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók „tudják mit csinálnak”

VIZUÁLIS JELEK

b.)a.)

újrarendelésipont

A B C

3 : 00

2 : 10Aktuális:

Cél: A 3 perces óramutatja az

elérendő célta munkásoknak

Gépleállásd.)c.)

Alkatrész karbantartásiprobléma

„Minden rendben”

AndonA kártyák jelzik a tartó rekeszekbentárolt mennyisé-geket és figyel-meztetnek a szükségeskészlet-utánpótlásra!

37

MUNKA STANDARD

MUNKA STANDARD azt az időtartamot (standard időt) jelenti, ami egy munka, vagy részmunka elvégzéséhez szükséges, vagy azt a mennyiséget (teljesítmény standardot) jelenti, amit adott idő alatt teljesíthető.

MUNKA STANDARD

• A feladatokra vonatkozó időmennyiségeket standard időknek nevezik, ahol ateljesített idő képzi a bérezésben, ill. ösztönzésben a megkülönböztetés alapját.

• a teljesítmény standardok felvétele a termék előállítás menynyiségi és minőségimegkülönböztetésére alkalmas (természetesen bizonyos idő alatt)

• mindkét esetben van bizonyos „normától” független „minimálbér”• többségében formális mérőszámok, de elképzelhetők informális elvárás is.

KÉSZLETEZÉSA termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai



3. Ütemtervezés





8. KÉSZLETEZÉS

9. Minőség

10. Karbantartás

A jó készletgazdálkodás kritikus fontosságú.Gyakran elérheti a teljes befektetett tőke

40%-át is

A KÉSZLET olyan felhalmozott anyagok együttese, amely gazdasági értékkel rendelkezik és célja a későbbi felhasználás.

CÉL: Az optimális készletszint meghatározása összrendszer működés szempontjából !

KÉSZLETEZÉS

• az alacsony készletszint veszélyezteti a termelés biztonságát• a túlzott v. kevés készletek gazdaságilag hátrányosak• nem mindig lehetséges v. nem célszerű helyben előállítani

KÉSZLET:

Készletezési költség Vevőkiszolgálás

Veszek Előállítok

A KÉSZLETEK szervezése és nyilvántartása. TIPIKUS dilemmái:KÉSZLETGAZDÁLKODÁS :

A készlet motívum

selejt

termelés beindítási, átállási idő

késedelmesszállítás

minőségiproblémák

folyamat állásidő

Készlet

A készlet nélküli termelés nem jelenti azt, hogy a csatornában sehol sincs készlet!

A készletezés egyszerre több funkciót is betölt!

1. A termelési folyamat különböző szakaszainak szétválasztása.Pl.: ha egy beszállító, v. egy részfolyamat kiszámíthatatlan, akkor afluktuáció kiküszöbölésére.

2. Felhalmozott készletmennyiséget hoz létre, amely választékot biztosíta fogyasztónak. A termelési készletek esetében függetlenné válhatnak specializálódhatnak.

3. Lehetőséget teremt a mennyiségi kedvezményekre ésméretgazdaságossági hatékonyság elérésére.

4. Védőgát a keresleti és pénzügyi bizonytalanságokra (pl: inflációtó).5. Várakozó funkciót is betöltenek ha folyamatok között térbeli és időbeli

diszkontinuitások merülnek fel.6. Kínálat-kereslet kiegyenlítő funkciót is betölt az idényszerű kínálati vagy

keresleti ingadozások csökkentésére, mint a gátak.

1.2. Készletek funkciói Készletek klasszikus típusai

• Ráfordítás jellegű készletek

• Félkésztermékek, WIP• Késztermékek (árukészlet)

STRATÉGIAI készletek

MRO készletek

alapanyagok, segédanyagok, alkatrészek, fogyó anyagok,fogyóeszközök,göngyölegek,gyártóeszközök,

38

Meghatározásuk nem egyszerű! Informatikai támogatást és koncepciót igényel!

• Folyamatban lévő készlet• Úton lévő készletek• Biztonsági, vagy ütköző készletek• Spekulációs készlet

a) árkedvezmény,b) későbbi áremelkedés,c) várható hiány,d) felkészülés negatív eseményre

• Idénykészlet • Elfekvő készlet

Készletek létrehozási célja szerint:

Készletek egyéb típusai

CÉL: Ökonómiai szemlélet! PARETO elv!

ESETPÉLDA: ABC analízisSTRATÉGIAI KÉSZLET & MRO KÉSZLET?

A készletezett anyag %-os mennyiségi aránya

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100%

%

100 –

-

80 –

-

60 –

-

40 –

-

20 –

-

0

A k

észl

etez

ett a

nyag

%-o

sér

téka

rány

a( t

otal

€ )

11,7 %

5,8 %

18,1 %

4,1 %

11,7 %7,1 %

23,4 %

1,7 %

14,0 %

2,9 %

ESETPÉLDA: ABC analízisFeladat:

Azonosító-szám

Mennyiségi megoszlás %

Mennyiség Egységár(érték)

Összesen: 100% 8.550 - 232.057 100% 100%

90.000 33,8 % } 72%77.000 33,2 %

26.350 11,3 % }23%15.001 6,4 %

12.500 5,4 %

18% {

33%{

49%{8.502 3,7 %

}5%

1.200 0,5 %

850 0,4 %

504 0,2 %

# 10286

# 11526

# 12760

# 10867

# 10500# 12572

# 14075

# 01036

# 01307

# 10572

1.000

5001.550

350

1000600

2.000

100

1.200

250

90,00

154,00

17,00

42,86

12,5014,17

0,60

8,50

0,42

0,60 150

A

A

B

B

BC

C

C

C

C

= Készletérték

Halmozottmegoszlás %

Besorolási Osztály

Érték–megoszlás %×

0,1 %

Csökkenősorba

rendezés!

• készlet ellenőrzési mechanizmus (kontroll)• készletezési mechanizmus• erőforrások (lekötött tőke)

Stratégia:

Készlet kontroll

500/20 = 75/nap

Negyedévente (60 munkanap) 2900/60 = 49/nap

A

B

C

1500

2900

4150 Félévente (120 munkanap) 4150/120 = 35/nap

159/nap

Havonta (20 munkanap)

Termékosztály Mennyiség Leltározási stratégiaNaponta megszámlálni szükséges mennyiség

RendszeresFolytonos

• nincs leállás• nincs utánigazítás• beépíthető a rutinba• eltérések okai könnyebben felderíthetők• pontosabb

Előnyei:

Készletezási mechanizmusFÜGGŐ KERESLETŰ termékek

FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek

• MRP II

• Készletezési mechanizmus

MIKOR?

MENNYIT?

Készletezési mechanizmus

MIKOR?

MENNYIT?

1. rendelés rögzített időközönként „T” időpillanatban2. rendelés rögzített készletszint esetén, „s” mennyiség esetén

3. rögzített rendelésnagyságot, „q” mennyiséget 4. rögzített feltöltési szintre, „S” mennyiségi szintre

1. (T,q)-rögzített időközönként/rögzített mennyiség

T1 T2 T3 T4 T5

Idő| | | | | |

Volumen

q

qq

q

39

Készletezési mechanizmus 2. (T,S)-rögzített időközönként/szintfeltöltés ”ciklikus rendelés”

T1 T2 T3 T4 T5

Idő| | | | | |

Volumen

q2q1q3

q4

S

T1 T2 T3 T4 T5

Idő| | | | | |

VolumenS

q1

q2

q3

q4

t t t t

lehetségesvéletlenhatások

Készletezési mechanizmus 3. (s,q)-rögzített készletszint elérésekor/rögzített mennyiség

”kétraktáras készletezési stratégia”

Idő| | | | | |

Volumenmax

Idő| | | | | |

Volumenmax

t t t t


s

qqq q

T1 T2 T3 T4 T5

q

q

q q

s

T1 T2 T3 T4 T5

Készletezési mechanizmus 4. (s,S)-rögzített készletszint elérésekor/szintfeltöltés

”csillapításos készletezési stratéga”

Idő| | | | | |

VolumenS

Idő| | | | | |

VolumenS

t t t t


s

q2q1

q3 q4

T1 T2 T3 T4 T5

q1

q2q3

q4

s

T1 T2 T3 T4 T5

Készletezési mechanizmusKészletezési mechanizmust befolyásoló termékjellemzők :• érték• súly• halmazállapot• térfogat/súly, v. térfogat/értékesség arány („terime”)• pusztuló, vagy romló tulajdonság• különleges tárolási feltétel• kölcsönhatás (például savak és lúgok közös tárolása)• helyettesíthetőség• készültségi fok• biztonságtechnikai szempont (veszélyesség)• környezetvédelem• készletezett anyag me.tip. készletezési méret fog.=db*típus• készletezés bonyolultsága (technika és rendszer)

A modell valamilyen szempontból megközelíti a valóságot!

Modellek• optimalizáló modellek• megbízhatósági modellek• leíró modellek

MODELL PARADOXON, ha a modell egyre jobban megközelíti a valóságot, azáltal egyre bonyolultabbá is válik, és egyre kevésbé oldhatómeg analitikai eszközökkel.

Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

Éve

s át

lag

költs

ég (

Ft)

Rendelési tételnagyság

minimális teljes költség

(opt. ktg.)

optimális rendelési

tételnagyság Q*

készletutánpótlási ktg.

készlettartási ktg.

teljes ktg.minimum ktg.

H2DS *Q =

H2Q S

QD TC +=

40

1.Az optimális tételnagyság modell (EOQ modell)

• Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik)• Output: determinisztikus, és folyamatos

(egyenletes „D” felhasználási rátával)• Hiány nincs, (hiányköltség sincs)• Költségei:• − H (Holding), c1 -készlettartási költség• − S (Setup), c3 -utánpótlási költség• Optimalizáló modell, célfeltétel: össz. ktg. min.

JELLEMZŐI:

KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM:

Q* = ?, Σ c = min

A FELTETT KÉRDÉS :

A „D” KERESLET (v.FELHASZNÁLÁSI RÁTA) időegységre jutó felhasznált

mennyiség: D = Q / T(alapösszefüggés)

Q

Q*

Q___

2

T 2T 3TIdő

KészletszintRendelési tételnagyság =(maximális készletszint)

MinimálisKészletszint

0, v. biztonsági készletszint

felhasználási ráta

átlagos készletszint

(Q/2)


1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost)(Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)

= ( )SQD

⋅

SQD

=

2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost) (Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)

= ( ) /db/évköltség tásikészlettar2

ágtételnagys rendelési⋅

( ) /rendelésköltsége rendelés v. utánpótlásndelés)(egység/re ágtételnagys rendelési

kereslet éves⋅

=

( )H2Q

⋅

=

H2Q

=


3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő

H2Q S

QD

=

4. Az egyenlet megoldása:

HQ 2DS 2=

H2DS Q 2 =

H2DS *Q =

H2Q S

QD TC +=

ESETPÉLDA: EOQ modell

Feladat:A Sharp vállalt kórházak számára hipodermálisfájdalommentes tűket készít. A vállalat szeretnécsökkenteni készletezési költségeit azzal, hogy az optimális rendelési tételnagyságot szeretnéérvényesíteni a készletre történő újragyártásai során. Az éves tű kereslet 1000 csomag. A legyártás illetve gyártásbeindítási költség (rendelési költség) 10 € rendelésenként és a tárolási költség csomagonként 0,5 € egy évre. Mennyi az optimális rendelési tételnagyság? Használva a meghatározott képletet a megoldás a következő.


Megoldás:

egység 40.0000,5

)2(1000)(10 *Q 200===

*QD N = évente rendelés5

2001000 N ==

Névper száma munkanapok

=T

között rendelés két munkanap50 5

250==T

A minimális teljes költség a következő:

100 02

200 10 200

1000 TC =+= 5, €

A két rendelés közötti idő:

H2Q S

QD TC +=


Feladat: Ha a Sharp vezetése alulértékelte volna a felmerülőkeresletet az megváltoztatná a korábban bemutatott kalkulációt, ez azonban mégsem vezet lényeges hibához az eredményben. Ha például a keresletbenaz eltérés 50% azaz 1000 db-os kereslet helyett 1500 csomag tű lesz, akkor mennyi lesz költség változás? (A hibás és a megfelelő „Q*”-ot használva.)

A helyes rendelési tételnagyság és min. ktg. meghatározása:

125 02

200 10 200

1500 TC =+= 5, € Mindössze: 25%

Az eltérés mindössze (125 € - 122,47 €) = 2,53 €, amit a 122,47 €-hoz hasonlítva: 2,53/122,47 = 2% Mindössze 2% költség hibát okoz!!!

9,244=== 60.0000,5

)2(1500)(10 *Q 122,47 02

244,9 10 244,91500 TC =+= 5, €

41

2.Termelési-készletezési együttes modell

• Input: determinisztikus és diszkrét (áll.időköz., áll. me., azonnal mind beérkezik)• Output: determinisztikus, és folyamatos

(egyenletes „D” felhasználási rátával)• Hiány nincs, (hiányköltség sincs)• Költségei:• − H (Holding), c1 -készlettartási költség• − S (Setup), c3 -utánpótlási költség• Optimalizáló modell, célfeltétel: közös össz. ktg. min.

JELLEMZŐI:

KÉSZLETALAKULÁSI DIAGRAM:

Q* = ?, Σ c = min

A FELTETT KÉRDÉS :

(p-d)t

T-tIdő

Készletszint

t T 2T

MinimálisKészletszint

0, v. biztonsági készletszint

felhasználásgyártás +

felhasználás

2.Termelési-készletezési együttes modell1. Éves átlagos készletutánpótlási költség (Annual Setup Cost)

(Rendelések száma évente)×(Egy utánpótlás költsége)

= ( )SQD

⋅

SQD

=

2. Éves átlagos készlettartási költség (Annual Holding Cost) (Átlagos készletszint nagyság)×(Készlettartás költsége per darab per év)

( ) /rendelésköltsége rendelés v. utánpótlásndelés)(egység/re ágtételnagys rendelési

kereslet éves⋅

=

(Átlagos készletszint nagyság) =

2

ntkészletszi maximális

= dt-pt t d)-(p= „Q” megegyezik p × t -vel ezért, „t” kifejezhető

pQ

=t Behelyettesítve: =pQd-

pQp

pd -1Q

−

alatt idődősz termelési (t)a

mennyiség tfelhasznál Teljesalatt idődősz termelési (t)a

mennyiség legyártott Teljes(Maximális készletszint) =

p: gyártás átlagd: átlag kereslett: idő

2.Termelési-készletezési együttes modell

3. Az optimális rendelési tételnagyság ott van, ahol a kettő egyenlő

4. Az egyenlet megoldása:

(Éves átlagos készlettartási költség) = Hpd -1Q

⋅

2

v.

pd -1 QH1

2

=

pd -1 QH1 S

QD

2

( )d/p -1 H2DS Q 2 =

( )d/p -1 H2DS *Q =

T ESETPÉLDA: Termelési-készletezési modell

Feladat:Nathan gyára gépjármű dísztárcsákat gyárt, ad el autó-alkatrész forgalmazóinak. Nathan Úr becslése szerint 1000 szett dísztárcsa kereslete várható a következő évben, ami napi átlagban 4 db/nap. A termelés legnagyobb kapacitása 8 db /nap. Mennyi az optimális utánpótlási tételnagyság (gyártási széria nagyság). A gyár évente 250 munkanapot üzemel. A gyártásbeindítás költsége 10 € per indítás,a készlettartás költsége pedig évente 0,5 € per szett.

( )d/p- 1 H2DS *Q =

ESETPÉLDA: Termelési-készletezési együttes modellMegoldás:

( ) ( ) készlet dísztárcsa 283 800001/20,5

200004/8 -10,5

)2(1000)(10 *Q ≈==== 8,282

Mennyiségi kedvezményes modell

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY:

PDH2Q

SQD

TC ++=

IP2DS *Q =

1. kategóriaköltség görbéje



a második kategória költséggörbéjének optimális rendelési tételnagysága Q*

a.

elsőtörési pont

másodiktörési pont

b.

1000

Telje

s köl

tség

(Ft

)

Rendelési tételnagyság, Q20000

42

ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modellFELADATFeladat:

A HUBY áruház raktáraiban játék versenyautók is megtalálhatók. Az utóbbi időben az áruház mennyiségi kedvezményt kapott ezekre a játék autókra. A versenyautók alapára 5 €, a második kategóriában 4,8 € és a harmadikmennyiségi kategóriában 4,75 €. A készletutánpótlás költsége 49 € rendelésenként. Az éves kereslet 5000 db és a készlettartási költség egy évre az autó árának 20%-a (ez az: „I”). Milyen rendelési tételnagyság fogja minimalizálni az összesköltséget?

1 0 tól 999 Nincs 5.00 €2 1.000 től 1.999 4 4,80 €3 2000 felett 5 4,75 €

Kedvezmény Mennyiség Kedvezmény % Ár

ESETPÉLDA: Mennyiségi kedvezményes modellMegoldás:

1. Az első lépés Q* kiszámolása minden kedvezmény kategória esetében:

db (0,2)5

)2(5000)(49 *Q1 700== db (0,2)4,8

)2(5000)(49 *Q2 714== db (0,2)4,75

)2(5000)(49 *Q3 718==

2. Tételnagyságok módosítása az adott kedvezménykategória alsó határáig:db *Q1 700= db *Q2 1000= db *Q3 2000=

3. A teljes költség kikalkulálása mindhárom kategóriában.

1 5.00 € 0% 7002 4,80 € 4% 1000

3 4,75 € 5% 2000

25.000 €24.000 €

23.750 €

350 €245 €

122,5 €

350 €480 €

950 €

25.700 €24.725 €

24.822 €

Kedvez-mény

kategória

(P)

€

kedvez-mény %

(k%)

Rendelési mennyiség

(Q*)Éves termék

ktg. (PD)5000db*ár

Éves utánpótlási ktg. (D/Q)*S5000/Q*49

Éves tartásiktg. (H)

Q/2* P*(1- k %)Teljes

költség(TC)

4. Lépés rangsorolni és kiválasztani a legkisebb teljes költségű alternatívát.

PDH2Q S

QD TC ++=

A felhasznált teljes költségképlet a következő volt:

Valószínűségi modellek konstans újrarendelési ciklus idővel

ROP és Biztonsági készletszint:

s

Idő

Készletszint lejtő (fogyás)

db/nap = d

Újrarendelési ciklusidő = LROP pont

ROP szint(db)

ROP = d × L

x.

Idő

Készletszint Legkisebb kereslet a rendelési ciklusidő alattÁtlagos kereslet a rendelési ciklusidő alatt

Legnagyobb kereslet a r. ciklusidő alatt

ROP + BNormál eloszlású kereslet

várt kereslet az újrarendelésciklusidő alatt

ROP szint +

biztonsági készlet

(db)Újrarendelési ciklusidő = L

Biztonsági készlet

ROP = d × L + B

4. Biztonsági készletszint

1. Biztonsági készlet teljes költsége (Total cost of Stockout) (Éves hiány költség) + (Többlet készlet éves tartási költsége)

2. Éves átlagos hiány költség (Annual Stockout Cost) (Hiányzó egységek száma) × (Valószínűség) × (Egy egység hiányának költsége) ×

(Évenkénti rendelések száma)

3. Többlet készlet éves tartási költség (Annual Additional Holding Cost) (Biztonsági készlet mennyisége) × (Egységnyi készlettartási költség)

ROP = d × L + s

MennyiségBiztonsági készlet

A hiány valószínűsége(5%- terület)

A hiány elkerülésének valószínűsége

95%

x - µ

0 Z

átlag

A „Z” -táblázatból a 95%-os konfidenciaszint mellett „Z” = 1,65 standard szórás

Felhasználva: σ

µ -x Z =

Zσ készlet biztonsági =

ROP = d × L + Zσσ: szórásµ: átlagZ: Z-érték

ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint FELADAT

Feladat:Egy bécsi körzeti kórházban a „kék kódú”életmentő készletnek normál eloszlású kereslete van. Az újrarendelési időszak alatt átlagos kereslet 350 egységcsomag és a szórás 10 db. A kórház vezetője olyan stratégiát szeretne kialakítani amelyben a hiány előfordulásának valószínűsége nem haladja meg az 5 %-ot. Mennyi lesz a Z érték? Mennyi legyen a kórház biztonsági tartaléka? Mennyi lesz az újrarendelési készletszint a biztonsági készletet is beleértve?

ESETPÉLDA: Biztonsági készletszint

Megoldás:

db16,5 (1,65)(10) készlet biztonsági ==

43

MINŐSÉGA termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai



3. Ütemtervezés





8. Készletezés

9. MINŐSÉG

10. Karbantartás

MINŐSÉG

A sikeres cégek közös jellemzője, hogy központi kérdéssé tették a minőséget!

Miért fontos a minőség?I. A vevő a „király” szemléletet erősíti, ha megkeressük az igényeinek megfelelőbb

minőség szintet, a jobb „megfelelőség” versenyelőnyt jelent a piaconII. Fejlesztésével nő a hatékonyság az igények teljesítésére való alkalmasságIII. Bizonyos költségek és veszteségek csökkenthetők általa (pl.: selejt, állás idő ktg-e,

termékegységre jutó ktg., átállási ktg., jótállási és garanciális ktg,. )IV. A termelékenység és bizonyos mutatók növelhetők általa (pl.: jövedelmezőség,

árrés, méretgazdaságosság, termékek jó hírneve, image, good will )V. A magasabb minőség nem csak a termékre, de a folyamatokra is kihat és ennek

révén nagyobb rugalmasság, magasabb termék differenciálási szint érhető elVI. A minőség egyben folyamatosságot, stabilitást is jelent a termék jellemzőkben,

amely a termelési folyamatok összekapcsolásában, a hatékonyabb ellátási lánc menedzsmentben fontosabb szerepet játszik mint a minőség abszolút mértéke.

VII. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetése a tartós piacon maradás, vagy új piacra betörés eszköze, nemzetközi szabványa

VIII.A dolgozók szemléletének változásához is hozzájárul, mely magasabb morálhoz, motivációs szinthez, teljesítmény és hatékonyság növekedéshez vezet.

IX. A minőség a cég termékeinek jelentőségét messze meghaladó kérdésekben is közre játszik. Pl.: a vállalat hírneve, jogi és erkölcsi felelőssége, globális jelentősége.

A minőség a teljesítmény katalizátora! A helyesen értelmezett minőség menedzsment nem sok pénzbe

kerülő „nyűg”, hanem sok esetben a termelékenység ésa hatékonyság igazi alapja.

A MINŐSÉG HATÁSA A JÖVEDELMEKRE és A KÖLTSÉGEKRE

Értékesítés/árbevétel növelése• Gyorsabb piaci alkalmazkodás• Magasabb árak• Jobb hírnév

Költségcsökkentés• Magasabb termelékenység• Alacsonyabb átállási és selejtezési költségek• Kisebb jótállási költség

Magasabb PROFITJobb MINŐSÉG!

A minőség kétféle módon növelheti a jövedelmet

A MINŐSÉGTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGKATEGÓRIÁK:1. Megtakarítható termelési költségek (hatékonyság különböző szintjei, MUDA II)2. Megelőzési költségek – azok a költségek, amelyek a hibás teljesítések, termékek,

szolgáltatások előállítási lehetőségének csökkentésére fordítanak (pl: képzés,TQM)3. Értékelési költségek – a termékek, munkafolyamatok, alkotórészek és

szolgáltatások értékelésével (min.mérés) kapcsolatos költségek (pl. tesztelés, MEO)4. Belső hibák költségei – a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti hibás alkatrészek

szolg. előállításából származó ktg.-ek (pl. újra megmunkálás, selejt, állásidő)5. Externális költségek – a hibás alkatrészek vagy szolgáltatások kereskedelmi

forgalomba állítása után felmerült költségek (pl. visszáru, jogi felelősség, elveszett vásárlók, társadalmi költségek)

MINŐSÉG FOGALMA TÖBBFAJTA ÉRTELMEZÉS (volt/van, ma is fejlődik):

„Előírásoknak való megfelelés” (előírt alsó/felső tűréshatár, műszaki rajz vs. tényleges )

„Használatra való alkalmasság” (mindenki által elvárt)

„A vevő igényeinek való megfelelés”„A vevőnek nyújtott használati érték és az ár aránya”

„Az elvárásoknak való megfelelés” (gyártói és fogyasztói egyszerre)„A termék és szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják azt a képességet, hogy meghatározott(kifejezett) és/vagy elvárt igényt elégítsen ki” ISO8402

TÖBB DIMENZIÓJA IS VAN • Teljesítmény• Tulajdonságok (konformitás-term.leírás)• Megbízhatóság• Megfelelés (elvárások)• Tartósság (javíth.-, karbanth.-ság, élettartam)• Kiegészítő szolgáltatások• Esztétika• Image

(Garvin)SZOLGÁLTATÁSOK

• Megbízhatóság/biztonság• Hiteleség/bizalom/felelősségtudat• Kiszolgálási idő/elérhetőség• Szakmai tudás/kompetencia• Udvariasság/törődés/figyelmesség• Odafigyelés/vevő megértése• Kommunikáció/információ• Külsőségek/tapintható jellemzők

- Szabvány alapú gyártói:

- Piaci, kereskedelmi, fogyasztói:

- Általános elvárás, objektív:

- Kombinatív (v. vegyes) többféle fogalmat egyesítő:

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSEMŰVEZETŐI SZINT• Műhelyrendszerű gyártás során a művezető mennyiségért, minőségért felel• A minőség-ellenőrzés tudományosan nem szervezett

FUNKCIONÁLIS SZINT• A minőség-ellenőrzés feladatait független ellenőrök (un: revizorok) látják el• Különálló funkcionális csoportot is alkothatnak• Munkájuk alapja a folyamatos és rendszeres ellenőrzés, mely lényegében a

végtermékre irányult (vezérlés elvű)• Nincs aktív minőségszabályozás, befolyásolás nincs, csak elkerülés

STATISZTIKAI MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE• Tömegtermelés kapcsán jött létre (a szisztematikus ellenőrzés megoldhatatlanná vált)• Matematikai, statisztikai mintavételezést használ• Nem csak a késztermékekre irányul• Gyártási folyamatba is ellenőrzési pontokat létesít melynek eredményeit visszacsatolja• Van visszafelé irányuló információs rendszerTELJESKÖRŰ MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS SZINTJE• A szabályozás alapja a piaci információ, a szabályozás átfogja és rendszerbe övezi a

minőségkutatás – minőségfejlesztés – minőségbiztosítás – minőségellenőrzés teljes láncát (piaci igényektől az értékesítésig)

• CÉL a hiba felderítése és nem a hibás megtalálása és felelősségre vonása

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI (a „guruk” szerint)• A felső vezetők nélkül nem várható siker• Releváns mérési módszerekkel kell meghatározni a jelenlegi helyzetet és ennek

megfelelően kell megfogalmazni a célokat• Megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt és nem az ellenőrzésre• Az embereket team-munkára és problémamegoldásra kell képezni• Az egyszerű minőségfejlesztési technikák mellett komplett rendszerekben is

gondolkozhatunk pl.: JIT• A minóségfejlesztésnek mindig vevőorientáltnak kell lennie• A minőségfejlesztés tárgya mindig a teljes minőségügyi rendszer legyen

A VEVŐKRŐL:• Az elégedetlen vevők 70%-a elpártol, de csak 5% közli, hogy elégedetlen• Az elégedetlen vevők 10 embernek mondják el a tapasztalataikat az elégedettek

csak 5-nek• 5x annyiba kerül egy vevőt megszerezni mint megtartani • Az elégedetlen vevők 95%-a lojális marad, ha kezelik a problémáját• A vevő az általa érzékelt szoláltatást viszonyítja az árhoz és nem a ténylegest

Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áértnem a gyártó üzem a felelős, viszont a minőség megléte számos

más eredményért is lehetővé tesz, ezért jó „rajtkő”

44

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER FOGALMA

MINŐSÉGÜGYI RENDSZER (MR)Annak biztosítása, hogy a cég terméke illetve szolgáltatása megfeleljen a vevőkövetelményeinek. Magába foglalja:

Minőségbiztosítást Minőségszabályozás

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS (MB)Olyan tevékenységek összessége, amelynek a célja, hogy a kimenet megbízhatóan megfeleljen a kívánt minőségi szintnek (szabványoknak, dokumentációnak, elvárásnak) Meg akarjuk győzni a partnert, hatóságot, vagy a fogyasztót, hogy eleget teszünk az előírt követelményeknek.

MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS (MSZ)Azoknak a folyamat közbeni tevékenységeknek és eljárásoknak a gyűjtőfogalma, amelynek a célja a minőségi jellemzők előállítása. Magában foglalja a:

MinőségellenőrzésMINŐSÉGELLENŐRZÉS (ME)Idegenáru, nyersanyag, félkésztermék, gyártásközi, készáu minősítés

• Tudatos befolyásolásra törekszik• Teljes körű folyamaton belül teszi• Az ellenőrzés helyett szabályozni kíván

TQM SZEMLÉLET

TQM SZEMLÉLET• A minőség kihat a vállalat működésének egészére ezért a megoldásnak is a vállalat

egészére kell irányulnia (központi megoldást igényel) Egy szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőségszabályozásba. (Feigenbaum)

• Olyan szervezet felépítésére irányul amely képes minőséget nyújtani (elkötelezettséget igényel minden dolgozónál)

• Stratégiai megközelítés a lehetséges legjobb termékszolgáltatás nyújtására folyamatos innováción keresztül

A TQM módszertannal támogatott minőség filozófia! Mely különböző menedzsmenti és minőségbiztosítási eszközöket

is felhasznál.

TQM A minőség fontosságát emeli ki az egész szervezettel kapcsolatban, a beszállítóktól a vevőkig.A teljes szervezet irányítása abból szempontból, hogy a termékek és szolgáltatások minden olyan tekintetben kiválók legyenek, amelyek fontosak a vásárlóknak• A TQM konkrét tartalma nem állandó a különböző szakértőknél, de a fenti

alapelvek igen. (Pl.:Deming 14 pont)

TQM ELVEK - Folyamatos fejlesztés

Folyamatos fejlesztés:• A TQM megköveteli a folyamatos fejlesztést. A végső cél a tökéletesség, ami

sohasem érhető el, de örökké törekedni kell rá. Japánul: „Kaizen”• Walter Shewhart fejlesztette ki a fejlesztés cirkuláris modelljét

(Plan-Do-Check-Act)

PDC

A4.Cselekvés

Tervmegvaló-

sítása

1.TervA fejlesztésirányának

meghatározásaa terv elkészítése

3. Ellenőrzés

Működika terv?

2. Megvalósít-hatóságA terv

kipróbálása

TQM ELVEK – Minőség tervezés/ szabályozás/ javítás

• Minőség tervezés: Ahhoz hogy a minőség tervezhető legyen, ahhoz meg kell határozni és meg kell ismerni a vevőket és igényeiket és ez alapján tűzzünk ki célokat (Joseph Juran)

• Minőség szabályozás: a teljesítmény értékelése (a kitűzött cél és a eredmények összehasonlítása)

• Minőség javítás: Folyamatos termék/szolg. fejlesztés és folyamatos eljárás fejlesztésre van szükség. Programok kellenek, hogy MIT kell fejleszteni és HOGYAN? (terméket, szolg., folyamatot, erőforrást, inputot, beszállítót, szervezeti kultúrát, outputot, elosztási csatornát) Erőforrás és oktatás is kell hozzá.

JELEN

terv

eredmény

ELTÉRÉS

TQM ELVEK – Alkalmazottak bevonása

Alkalmazottak bevonása:• A minőségi problémák mintegy 85%-a anyag- és eljárási hibából ered, nem a

dolgozók figyelmetlenségéből• Ha a dolgozó a hibás, sokszor akkor is a rendszer hibáztatható, hogy lehetővé teszi

a hibát. (Shigeo Shingo, Poka-Yoke)• A rendszer hiányosságaihoz a rendszer kezelői értenek akiket érdemes

felhatalmazni ezen problémák azonnali kezelésével • A felhatalmazásban szerepet játszó tényezők a kommunikáció, morál, felelősség

megosztás, érdekelté tétel, autonóm csoportok, m.cellák, minőségi teamek és szervezeti megoldások

TQM ELVEK – Benchmarking

Benchmarking:• 1. Meg kell határozni hogy mit akarunk benchmarkolni• 2. B.temet kell kialakítani• 3. Termékek, szolgáltatások, költségek és eljárások olyan szabványát, szintjét, kell

megkeresni amely a lehető legjobb teljesítményt nyújtja (ez a benchmark)Körbe kell határolni az ezeket megvalósító benchmarking partnereket!

• 4. Össze kell gyűjteni és elemezni a benchmarking információkat!• 5. El kell érni vagy meghaladni a kitűzött szintet (benchmarkot)!

45

TQM ELVEK – Taguchi elméleteGenichi Taguchi elmélete:• Minőségileg hatékony termékek azok a termékek, amelyek a kedvezőtlen

környezeti és gyártási feltételek ellenére azonosan és egyenletesen állíthatók elő. Ez gyakran olcsóbb mint az okok megszüntetése

• Minőség veszteségi függvény (QLF, Quality Loss Function) meghatározza a gyenge minőséggel összefüggő összes költséget, és megmutatja, hogyan növekednek ezek a költségek, ahogy termék távolodik a pontos vásárlói elvárásoktól. (elégedetlenségi, jótállási, szerviz, vizsgálati, javítási, selejtezési költségeket; és az ún. társadalmi költségeket)

L = D2CL= társadalmi

veszteségD2 = a célértéktől

való távolságnégyzete,

C= szabványoktólvaló eltérésköltsége

Alacsonyveszteség

Gyakoriság

Célorientált minőségtöbb terméketeredményez a nagyon jókategóriában

Minőségveszteségifüggvény

(a)

Termelttermékek

előírások szerintimegoszlása

(b)

Magasveszteség

Alsóhatár

Cél FelsőhatárElőírások

Jó

Megfelelő

Gyenge

Elfogadhatatlan

Legjobb

MINŐSÉG KÖLTSÉGEK

ÖSSZES MINŐSÉGKÖLTSÉG (nem megfelelő minőség miatti ktg.)A termékszolgáltatás minőségével kapcsolatban a gyártónál, a felhasználónáltovábbá a gyártás és a felhasználás során a társadalom bármely „külső” szférájábanjelentkező költségek összege

Általában a minőséggel kapcsolatos problémák 80-85%-áért nem a gyártás

felelős, olyanok okozzák akik a termékhez hozzá sem értek! (Edwards Demindg)

MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK:Hibamegelőzési költségek (minden olyan tev.ktg., amely a nem megf. min. term./szol. előfordulásának megelőzését szolgálja):

Értékelési ellenőrzési ktg-ek (vásárolt v. gyártott termékeken végzett vizsgálatok, ellenőrzések, auditok, mely a min. követelm. Kielégítésére irányul):

• Vevőkkel felhasználókkal kapcsolatos (igényfeltárás, dokumentáció)• Termékszolgáltatás tervezésével, fejlesztésével kapcs. (mérnökség, piaci teszt, próba)• Beszerzéssel kapcsolatos (beszállítók minősítése, felül vizsgálata, rangsorolása,

rendelési felülvizsg. beszáll. min. terv.)• Termeléssel kapcsolatos (minőségtervezés, termelési foly. értékelése, mérő és

ellenőrző rensz. fejlesztése, minőségi oktatás, betan., minőségügyi kampány, audit)

• Beszerzéssel kapcsolatos (bejövő anyagok, áruk ell.)• Termeléssel kapcs. (folyamatos teszt, WIP ell., gyártási teszt, folyamat szabályozás)• Külső értékelési ktg. (utólagos termék értékelés, készletek, tartalékok értékelése)

MINŐSÉG KÖLTSÉGEK

MINŐSÉG KÖLTSÉG TÍPUSOK:HIBA költségek (a gyártott ill. értékesített termékszolg. nem-megfelelésének költségei melyek a gyártásban keletkeznek, vagy a vevőnél de a gyártó átvállalja):• Belső hiba költségek (hiba elhárítás, újramegmunkálás, javítás, újra ellenőrzés,

bevizsgálás, többlet műszak, selejt, selejt kezelés, munkaidő kiesés-állás idő, késztermék ÉCS)

• Külső hiba ktg. (reklamáció-ügyfél kezelés, viszáru kezelés,termék visszahívás, garanciális, kártérítés, bírság, elveszett vásárló alernatív jöv., good-will vesztés)

TQM ELVEK – MINŐSÉG és FOLYAMAT elemzési / fejlesztési eszközök

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZEIOlyan döntő részben statisztikai ábrák, táblázatok, amelyek a probléma keresésben, feltárásban, okok és megoldási lehetőségek alternatíváinak feltárásában és a folyamatos ellenőrzésben nyújtanak segítséget

TQM ESZKÖZÖK - Ellenőrző lap

ELLENŐRZŐ LAP (Adatgyűjtő lap)Adatok nyilvántartására szolgál, lényege, hogy a lap sémája könnyen áttekinthetőmiközben az adatok bevitele (rögzítése) történik. • A jelenségek tényfeltárásában van szerepe.

HibaABC

1IIIIII

2IIII

3II

4II

5I

6I

7IIIIIII

8IIIIIII

Óra

TQM ESZKÖZÖK - Szórási diagram

SZÓRÁSI DIAGRAM A szórási diagram két változó egymáshoz való viszonyát mutatja be. Például pozitív kapcsolat van a szervizhívás hossza és a szerelőknek a szükséges alkatrészekért történő pótútjainak a száma között

Ter

mel

éken

ység

Önkényes távolmaradás

46

TQM ESZKÖZÖK - Ishikawa diagram

ISHIKAWA DIAGRAM (Ok-okozati / Halszálka diagram)Olyan módszer mely a problémák okainak elemzésében segít. Az egymásba illeszkedő (egymásból elágazó) problémákat ötletroham (brain-storming) keretében tárják fel, úgy hogy minden önálló szálka illeszkedik a fő ágakhoz.

PROBLÉMA ELEMZÉS

Fő probléma

alprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma alprobléma

•részprobléma

•részprobléma•részprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részproblémaalprobléma

•részprobléma

•részprobléma

•részproblémaalprobléma

TQM ESZKÖZÖK – Pareto abra

Pareto abraolyan módszer, amely a hibák, problémák, vagy hiányosságok feltárásával segítséget nyújt a problémamegoldásra történő fókuszálásban

A cégek problémáinak 80%-át a lehetséges okok 20%-a okozza (Joseph M. Juran)

Okok

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

%

100 –

-

80 –

-

60 –

-

40 –

-

20 –

-

0

Gya

koris

ág (e

lőfo

rdul

ás %

)

54

124

3 2

Kum.%

– 100

-

– 80

-

– 60

-

– 40

-

–20

-

– 0

KarcPorozus

CsorbaKoszos

Egyéb

TQM ESZKÖZÖK - Folyamatábra

FOLYAMATÁBRAA folyamatábra szövegdobozokkal és azokat összekapcsoló vonalakkal grafikusan mutatja be a folyamatokat vagy rendszereket (lásd: 35. ábra/e rész). Ez egyszerű, de nagyon találó eszköz egy folyamat elmagyarázására vagy megértésére.

Csomagoló állomás

PecsételésSúlymérésCímkézés

Gyors-fagyasztvatárolás(60 perc)

Tárolás(4-6 óráig)

Rakodó helység

TQM ESZKÖZÖK - Hiszorgam

HISZORGAM Olyan oszlop diagram, mely grafikusan megmutatja a leggyakrabban előfordulóértékeket éppúgy, mint a gyakoriságokat

Mért jellemző

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

%

100 –

-

80 –

-

60 –

-

40 –

-

20 –

-

0

Gya

koris

ág

54

124

3 2

TQM ESZKÖZÖK – Szabályozási tábla

SZABÁLYOZÁSI TÁBLA (SPC, statisztikai munkafolyamat ellenőrzés)Idő függvényében készült görbék, amelyek megmutatják a munkafolyamat kontrollálandó felső és alsó értékeit. Az ellenőrző ábrákat úgy szerkesztik, hogy az új adatok könnyen összehasonlíthatók a múltbéli eredményekkel.

IDŐ

Felső határ (abnormális)

Alsó határ (abnormális)

Középérték (cél érték)

-10%

0%

-10%

Teljesítmény-menedzsmentés MINŐSÉG

47

TELJESÍTMÉNYMENEDZMENT

1. Alapítás (legnehezebb)2. Szegmentálódás, egy részterület

áthelyezése3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett

új létesítése telepítése4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény

bezárása és átköltöztetése a másik helyszínre

HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIAA helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. Tartósan és véglegesen befolyásolja a:

A teljesítmény értékelése számos tényezőtől függ, de hangsúly a folyamatok integráltságán van

Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket.KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!:1. Ipari, termelő => Klg. minimalizálás2. Kereskedelmi, szolgáltató => Klg. Bevétel max.3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max.

A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja:1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk2. Kommunikáció (nemzetközi is)3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is)5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál)

6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, elmaradó jövedelmek,

7. Versenytársak (klaszteresedés)8. Infrastruktúra (település)9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc10. Valuta és ADÓ

RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei):

VÉGE

PROJEKT MENEDZSMENT

PROJEKTMENEDZSMENT FOLYAMATATERMELÉSFEJLESZTÉS A termelésfejlesztéstől függ, hogy az új termék tervből v. modellből milyen gyorsan lesz termék, milyen gyorsan lehet felfutatni a termelést a tervezett szintre. Jellegzetessége a tanulási görbe.

• 80%-os tanulási görbe azt jelenti, hogy a mennyiség 2x-ére növekedve a költségek 80%-ra esnek vissza.

• azaz a 50 db legyártása tán a 100. valaminek a legyártása az 50. ktg-ének 80%-a• Inflációmentes azaz infláció korrigált pénzben mérhető

TANULÁSI GÖRBEA tanulási görbe a felhalmozódó tapasztalat (termelt volumen) és a termelési költségek közötti összefüggést írja le.

Magyarázata:• Munkaerő tapasztalatszerzése• Technológia javulása

jártasság gyakorlat

jobb munk.e. szerv.

t.design egysz. átterv.

módszerek, eljárásokátállási idők, készlet g.ktg.hatékonyság,

PROJEKTMENEDZSMENTPROJEKT Általános elnevezés ami arra utal, hogy sajátos fókuszált módon hangoljuk össze a a termék vagy szolgáltatás létrehozásához szükséges erőforrásokat.

• rutinmunkán kívül esőegyedi munka

• időben korlátozott: kezdete és vége van

• önálló ktg.vetés, erőforrásai elkülönülnek

• szervezete is egyedi

Jellemzői:

ANYA-SZERVEZET

Projekt

Projekt

ProjektProjekt

ProjektEgyéb

érintettekSzállítók

Szerződés

ÜgyfélSzállítók Szponzorok

Ere

dmén

y

Elvárások

• anyaszervezet (standardizálás, infrastrukt., tapasztalat gyűj-temény, p.irányítás)

• branch manager• project manager(esetleg strat igazgató)

• alproj.v.szakmai vezetők közreműködők

P. szervezet:

PROJEKT FOLYAMAT

ELŐKÉSZÍTÉS:• ötlet• megvalósíthatósági tanulmány• döntés

Javaslat tervP. meghatározás, leírásP. Megvalósíthatósági t.Durvább becslésekElőzetes tárgyalásokHatározatok, döntésekPályázat/ Közbeszerzés

P.FELÁLLÍTÁS:• szervezeti keret• működési mechanizmus• tevékenységi rendszer• ütemterv

Finomított ü.tervek, erőforrástervIndító szemle és értekezletJóváhagyás

P.vezető

VÉGREHAJTÁS:• ü.feladatok végrehajt.• ellenőrzése• korrekció

Részletező tervekMunkaleosztásFelügyelet, ellenőrzésKorrekciók, e.allokációkProblémamenedzsment

PROJEKTZÁRÁS:• realizálás,• dokumentálások

Eredmények bemutatása, disszeminációÉrtékelésJótállás, garancia

48

VEVŐ és KERESLET MENEDZSMENT

VEVŐ- és KERESLET menedzsment

A VEVŐKÖZPONTÚSÁG okai:1. nő a piaci koncentráció2. csökken a beszállítók száma3. a vevők kölcs. előnyös együttműk. várnak el4. új együttműködési formák

Szállító

INFO

Beszerzés Termelés Értékesítés Vevő

KERESLETI INFORMÁCIÓ jelentősége:• felesleges kapacitások elkerülhetők• csökkenthetők a raktári készletek• rugalmasabb termelés ütemezés• összes lekötött tőke csökken• igényeknek való jobb megfelelés

észleltVevői igény

szem.igényelvárt

term/szolg

INFOmásoktól

Múltbeli tapasztalat

észleltSzolgál-

tatásÉrtéke-

sítésTer-

melésTermék terv.fejl.

Vevői igény

INFO

KOMMUNIKÁCIÓ

VÁLL. FOLY. VEVŐ KÖZP. MDZSelése:1. Értéket képviső term/szol. piacra vitele2. Term/szol. előáll.folyamatának H/G mdzsje3. Marketing piacorientáció erősítés4. Alkalmazotti képzés és motiváció

VEVŐ- és KERESLET menedzsment VEVŐI ÉRTÉK

VEVŐI ÉRTÉKVEVŐI ÉRTÉK akkor keletkezik, ha a vevői tranzakcióból származóhasznosság érzet meghaladja >= a tulajdonlás teljes költségét. (felhasználás + karbantartás + üzemeltetés + partnerváltás)

Észletlthaszon

VEVŐIÉRTÉK <=

Tulajdonlás ktg.-e

ÁR ⇒ Kereslet visszaesés

pontos szállításrövidebb átfutási idő

rugalmas reagálás

alacsonyabb készletszintalacsonyabb rendelési/gy. ktg

kisebb készlethiány

MagasTULAJDONLAS Ktg-eversenytársakhoz képest

Alacsony

Magas rendű érték

Versenyző érték

Alacsonyabb rendű erték

Magas

Alacsony

ÉSZLELT HASZONversenytársakhoz

képest

VEVŐMENEDZSMENTVEVŐMENEDZSMENT a vevőkkel kialakított kapcsolat menedzsmentje

• 1. VEVŐ MEGTARTÁS, CR, VEVŐI ÉLETCILUS, VEVŐ GONDOZÁS• 2. VEVŐI ELÉGEDETTSÉG MENEDZSMENTJE• 3. VEVŐKAPCSOLATOK MARKETINGJE

ÖSSZETEVŐI:

őösszes vevvevővisszatérő CR =

1.VEVŐMEGTARTÁS

A visszatérő vevőjövedelmezőbb mert:• megszerzés + ktg-et,

időt, energiát jelent• hajlamos nagyobb

tételben vásárolni• kevésbé ár érzékeny• újabb ügyfeleket hoznak• integrálhatja besz. R-ét

Az árbevétel 80%-a a vevők 20%-ától származik!

technikaiminőség

tapaszta-lati min.

funkcio-nális min.

2. vevői ELÉGEDETTSÉG

KeresgélőBalek maradóAlacsony

Boldog vándorló

Elégedett maradóMagas

AlacsonyMagas

Lojalitás

Elég

edet

tség

elvá

rt m

in.

1§ A vevőnek van igaza.2§ Ha nincs, akkor az 1§

3.VEVŐKAPCSOLAT marketingje

FÓKUSZ a kölcsönösen előnyös hosszú távú kapcs.

Vevői magatartás

egyedi értékesítésCél

FolyamatosNem foly.Vevőkapcs.

HosszúrövidIdőtáv

NagykicsiKiszolg.szinv

Magas fokúkorlátozottVevő elvárás megfelelés

mindenki felelős

termék (termeléstől)minőség

Vevői értékTranczakcióOrientáció

Kapcs.mark.Tranzakció

KAPCSOLAT MENEDZSMENTI koncepció McDonald, 1998

Klasszikus kapcsolat

LOGISZTIKA

K+F

IR

TERMELÉSSZOLG.

marketing

IR

Kereskedelem Beszerzés

SZÁLLÍTÓ VEVŐ

Kapcsolat menedzsmenti

LOGISZTIKA

K+F

IR

TERMELÉSSZOLG.

marketing

IR

SZÁLLÍTÓ VEVŐ

Kulcsszámlák, kulcsvevők

koordinációja

Kategória menedzsment

KERESLET TERMÉSZETE

FÜGGŐ KERESLETŰ A FÜGGŐ KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkező kereslet kapcsolatban van egy másik termék keresletével (pl.: kiegészítő, alkatrész, alapanyag, vagy helyettesítő viszonyban van). Tipikusan alkatrészek, részek.

FÜGGŐ és FÜGGETELEN kereslet

FÜGGETLEN KERESLETŰ A FÜGGETLEN KERESLETŰ termékek esetén a termék iránt jelentkezőkereslet szabadon változik a fogyasztói keresletnek megfelelően. Tipikusan ilyen a végtermékek kereslete.

Azért fontos mert

ELŐREJELZÉS!CÉLJA valamilyen mennyiség meghatározása (gyártható, leszállítható, eladható)

49

KERESLET ELŐREJELZÉS

Előrejelzési ADATBÁZIS

ELŐREJELZÉS FOLYAMATARendelések

Statisztikák

Stratégia

Taktika

Előrejelzési TECHNIKÁK

Előrejelzést támogató

rendszerek

Előrejelzés

Előrejelzést FELHASZNÁLÓK

• Pénzügy• Marketing• Értékesítés• Termelés• Logisztika

• rugalmasság• pontosság• karbantartás • felülről lefelé Top-down

• alulról felfelé Bottom-up• matematikai• statisztikai• tapasztalati• szimulációs

n

Dt

ntii∑

+−=+ = 1

1t M

Kvantitatív módszerek

Mozgóátlag:

)(M M n1n nn MD −+=+ αExponenciális simítás:

• trend folytatódjon, szezon• a megelőző adat nem befolyásolt• a vevőkör, termékszerk. nem változott

A módszer korlátai

Kvalitatív módszerekBrainstorming módszer

Életciklus-elemzésAnalógia állítás

A becsléseknél figyelembe veendő

tényezők• adatok elérhetősége• elemzés ktg.-e egyre kisebb.• időhorizont probléma• a modell független változói között lehet összefügg. (faktor)• a kül. termék életszakaszok eltérő technikát igényelnek

Delphi módszer

Szakértői vélem.-ekTeszt marketingKérdőív/Vevő vél.

gazdasági

technológiai

kereslet

)(xba y(M) +=

Korreláció és regresszió sz.:

Additiv&Multiplikatív:RCSzT M trend1n ⋅⋅⋅=+

2xn -x

yxn-xy b

2∑∑=

Documents

Termelés és Szolgáltatás Menedzsment - budavat.huszolg-menedzseles... · EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT TÁMOGATÓ VÁLLALATIINFRASTRUKTÚRA ELSŐDLEGES TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉK