Termelési logisztikai rendszerek

tervezése-fejlesztése

Fejlesztés-tervezés színterei

• Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek

értékelése, intenzifikálása

• Új termelési logisztikai rendszer tervezése

• Termelési logisztikai rendszerek

irányításának tervezése

Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének

fejlesztése, tervezése

− „Zöldmezős” termelési logisztikai rendszer tervezés

• új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés,

• épületek nem adottak,

• épületek adottak, de a technológiai berendezések

elhelyezése keresendő.

− Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő

termelési folyamathoz

− Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki

újratervezése)

• változott a termelési feladat, struktúra, volumen,

• a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás,

elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer,

outsourcing illetve kooperáció áll elő).

Kötöttségek és választási lehetőségek

a termelési logisztikában

• A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de

a termelési folyamaton belül módosítás

kezdeményezhető,

• mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek

felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek

felhasználása lehetséges,

• van-e olyan információs rendszer, melyhez történő

kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek),

• mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a

műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű

kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges

műveletközi tárolás.

A termelési logisztikai rendszer

tervezésének alapinformációi

• A gyártmányok konstrukciós dokumentációi

(gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges

kezelésükre vonatkozó előírások),

• a technológiai folyamat és berendezések jellemzői

(műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti

idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői,

egymásba épülés adatai),

• az alapanyagok, segédanyagok jellemzői,

• a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények,

• a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási

programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések,

• a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek),

eszközök és berendezések köre,

• a kívánt automatizáltsági, információáramlási és

irányítási szint jellemzői,

• a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló

minimális és maximális összeg.

A tervezésnél, működtetésnél

(irányítási stratégiák kidolgozásánál)

alkalmazott legáltalánosabb

célfüggvények

• A kiszolgált termelő-berendezések maximális

kihasználtsága,

• a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága,

• a termelésben levő készletek minimalizálása,

• az átfutási idő minimalizálása,

• a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága

érdekében,

• a rendszer áttekinthetőségének fokozása,

• a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és

üzemeltetési költségek) minimalizálása.

START

A gyártási struktúra megválasztása

A termelési logisztikai feladat, célok, feltételekmegfogalmazása

Egységrakományképzés, ERKE megválasztás

Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségleténekmeghatározása

Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinekmeghatározása

A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak atervezése

A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása

Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása

A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés)kidolgozása

Az információs és irányítási rendszer megtervezése

STOP

Mûszaki-gazdasági értékelés

A rendszer szimulációs vizsgálata

Termelési logisztikai rendszer tervezése

Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika

integrált kezelése?

• a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a

beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra,

valamint a műveletközi – és a beszerzés – a termelési

fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik

ki,

• az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek

alakulnak ki,

• a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések

kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri

el a kívánt mértéket,

• kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud

rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.

Fő funkciók Részfunkciók

Gyártási programtervezés

Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása

Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás)

Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás

Határidő- kapacitástervezés

és Kapacitásszükséglet-számítás Átfutás határidőzése

Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés

Termeléstervezés

Megrendelés elfogadás

Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése

Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása

Termelésirányítás

A D A T F E L D O L G O Z Á S Megrendelés

felügyelet

Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet

Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott

termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon

készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek,

- a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek

bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek

kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon

történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill.

munkadarab.

M

BT KT

5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

Hagyományos termelés-tervezési, termelés-irányítási módszerek, számítógépes

programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire

1. MRPI. (Material Requirement Planning)

Anyagszükséglet tervezés

Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához

szükséges anyagmennyiséget határozza meg,

– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk

keresztmetszetet nem vizsgál,

– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó

termelési, beszerzési, elosztási logisztikai

folyamatokat.

Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak,

– az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,

– a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága,

valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai

folyamat nem optimális.

2. MRPII. (Material Requirement Planning)

Sajátossága:

– meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,

– nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem

adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia

berendezésekhez való hozzárendelését,

– általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az

MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitás-

kihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az

MRPI. esetén.

3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált

Termelés

Sajátossága:

– együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást,

– a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a

kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az

erőforrások hasznosítását.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– az átfutási időt csökkenti,

– a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még

így sem optimális,

– a készletek nem optimalizáltak,

– a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.

4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer

Sajátosságai:

– az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program,

– visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban

finomítja az ütemezést,

– a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést,

így a készletek kedvezőbbek,

– szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás-

Tervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez,

amely kihasználja adatbázisát,

– gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é,

– a következő fontosabb lépésekből tevődik össze.

• a vevő megrendelések bevitele,

• mesterterv (durva gyártási terv) készítése,

• durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése,

• mesterterv ellenőrzése, finomítása,

• finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása,

• teljes gyártási terv készítése.

Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem

optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak,

– termelési kapacitások kihasználása optimális,

– a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,

– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.

5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termelés-tervezés, -ütemezés

Push elvű gyártás Sajátossága:

– a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján

értékesítési terv készül,

– az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a

készleteket, megrendelésre kerül:

• az alapanyag,

• a vásárolt alkatrész,

– az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve

az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás,

– a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre

kerülnek,

– a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül,

– a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint

történik a kiszállítás.

Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő,

– a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával

integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor,

– automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.

Pull elvű gyártás Sajátossága:

– a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a

szerelés ütemezését,

– a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő

múlva elkezdhető,

– a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással

vagy vásárlással,

– a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok

beszerzéséről kell gondoskodni,

– a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést

befejezően rövid időn belül sor kerülhet.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– az átfutási idő optimálissá tehető,

– a készletek optimális szinten tartása, a termelő és

logisztikai kapacitások optimális kialakítása

logisztikával integrált termelésütemezési módszert

igényel,

– a KANBAN rendszer optimális kialakításával a

logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető,

nyomonkövethető,

– a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat

kiemelt összehangolást igényel.

Logisztikával integrált termelésirányítás

Alapanyag, alkatrészbeszállítás

Alkatrészgyártás

Szerelde

Késztermék kiszállítás

T1

T2

T3

C modell

A modell

B modell

1T alapanyag, alkatrész raktár

2T alkatrész raktár

3T készáru raktár

A modell

Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy:

- minimális legyen az alkatrészgyártás

gyártási és logisztikai költsége,

- T2 készlet minimális készlet.

Feltétel:

- alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény

szerinti,

- késztermék kiszállítás közvetlenül

elkészülés után.

B modell

Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy

hogy:

- minimális legyen az alkatrészgyártás

és szerelés összköltsége (gyártási-,

szerelési-, logisztikai költség)

- T2 és T3 készletek minimálisak

legyenek.

Feltétel:

- az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény

szerint,

- késztermék kiszállítás igény szerint.

C modell

A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés

és késztermék kiszállítás integrált

ütemezése úgy, hogy:

- az összköltség minimális legyen,

- T1, T2 és T3 készletek minimálisak

legyenek.

Feltétel:

- igény szerint beszállítás és késztermék

kiszállítás.