Tinyanov: A versnyelv problémája

5/11/2018 Tinyanov: A versnyelv problémája - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/tinyanov-a-versnyelv-problemaja 1/21

Akkortajt mindenkin kirort

A mese szenvedelyes vagya,

A teli ej, tetvek kozott

Neszezve hullt az agyra,

Csendben mocorgott a sotet ,

Egy 16fulet hegyezte,

S csapongva szottt ik a meset

Mentas pamankon fekve.

I A versnyelv problemaia

JeUemzo, hogy ezt az elenkseget nem kepes vegigvinni az egesz poe -

man, a vege fele felvaltja a "csupasz szo", itt-ott asszociativ szemet

szorodik bele, a negytitemti jambikus sor pedig minduntalan megbi-

csaklik.

Az eposz ideje meg nem jott el - ez nem jelenti azt, hogy muszdj

eljonnie. Eleretorese tulsagosan Iogikus lenne napjainkban, a tortene-

lern viszont sokszor becsapja az embert , esegy varhato egyszeri i ielen-

seg helyet t nem egy masik varatlan, de ugyancsak egyszeri i jelenseget

boz, hanem egy harrnadikat , amely vegkepp meglepetesszerti , raada-sul bonyolult is, s6t megtoldja negyedikkeI es otodikkel is.

Tyihonov es Paszternak kiserletei masra tanitanak bennunket,

Az apaly idoszakaban egyaltalan nem a "sikerek", a "h~sz dolgok"

az ertekesek szi imunkra. A j61sikerult darabokkal nem tudunk mihez

kezdeni, ahogy a gyerekek nern tudnak mit kezdeni a tul szep jate-

kokkal, Kivezeto utra van sziiksegunk. A "darabok" lehetnek "rosz-

szul sikerii ltek" is,a lenyeg az, hogy kozelebb hozzak a"siker" leheto-

seger.

E16szo

A.£~rskutatasa,_az ut6bbj id5ben jelentos eredmenyeket ert el ; ezek

avizsgalodasok ketsegkivii l mar a k5zeljov6ben szeles kutatasi terti -

lette fognak fejlodni , noha a tervszerfi munkiilatok csak nernregiben

kezdodtek meg.

Ezek a kutatasok azonban nem erintettek a k6lt6i n 1 ' Ilus I

kerdeset, Ezek kutatasa elszaka t avers vizsgalatatol ; ug y tetszik, I- , § 1 n t h . ! ! _ ! 1 1 ? g ; I a_k61t5i nyelv es stilus se lenne kapcsolatba.~ssel,

nem ftiggene t61e.- ~ ::= :-~ . -~

- 1\,;ko~eldogalma, me1-y~mr.e.g_kermt e16terbe, maris ly~~~in yan, melyet ketsegkivul e pszicholingvisztikai alapon nyugv6

Iogalom tulsawrsan tag terjedelme es szetfolyo tartalma valtott ki.

A "kolteszet" terminus, melyet a koznyelv es a tudomany alkalmaz,

napiainkban elveszitette konkret ter jedelmet es tartalmat, es ertekelo

arnyalata van.

Jelen kon vemben

~ ellentetet -, s kiilon6~~D-J~leh!>-llIj 'ew.e~kJ~~~!2Q~_jl_.oersnyelonele a sa' a tossagait fogom eleme' .

~-; sajatossagokat a vers mint konstrukcio elemzese alapian

kell meghatarozni, mely konstrukcioban valamennyi elem kolcsono-

sen fiigg egymastol. Egyszoval a sti~~elemek vizsgalatat, mely eddig

elkuloniilten folyt, itt megkiserlem osszefuggesekbe agyazni,

A kaltal stilus vizsgalatanak legjelentosebb kerdese a Idilloi szd 'elen- .,

' - - I

1 3 5



r tisenek e Alekszandr Potyebnya hosszu idore

rneghatarozta a kerdes tanulmanyozasanak utjai t, amikor kidoIgozta

a ldp elmeletet. Ennek az elmeletnek a valsagat az okozta, hogy hiany-

zott a kep fogalrnanak meghatarozasa, Ha egyarant kepnek tekintji ik

a koznyelv fordulatait es az Anyegin egesz fejezeteit, felvetodik a ker-

des: mi ez utobbinak a specifikuma? Ez a kerdes pedig kiszoritja es

ervenyteleniti mindazokat a kerdeseket, melyeket a kep elmelete eddig

folvetett,Jelen munka celja azoknak a specifikus valtozasokriak az elemzese,

rnelyek a szo jelenteseben is c!rtelmc!ben bekovetkeznek a oersen mint

konstrukcion bel til,

Ez a ceIkit(iz~s megkovetelte:- vers mint konstruk~Jmtinak

~megalapozasat; ~t a megalapozast vegzem el ~nka elsa reszeben,

Jelen munka reszletei elhangzottak a K6lt6i Nyelv Elmeletenek

Tanulmanyozasara Alakult Tarsasagban (Opojaz) es az Orosz Muve-

szettorteneti Intezet mellett miikiid6 Szepirodalmi Tudomanyos Ta r -sasagban, Ezuttal mondok koszonetet e tarsasagok tagjainak, akik reszt

vettek tanulmanyaim megvitatasaban. Kiilonos halaval tartozom Sz. I.

Bernstejnnek ertekes utmutatasaiert, E munka megirasa ota megjelent

nehsny konyv es cikk e targykorben, melyeknek bizonyos koze ~an

tanulmanyom targyahca. Ezeket csupanreszben volt modern figye-

lembe venni.

J. T.

Ami a megformaland6 anyagot illeti, vizsgalodasaink targya olyasQ1!,

a~pant szoros kapcsolatban van koznapi tudatunkkal, sot, neha

."egyenesen e kapcsoiat szmas vorh'in alaPul. Hajlamosak vagyunk

figyelmen kivul hagyni, hogy mifele, milyen [ellegfi ez a kapcsolat,

s ehelyett onkenyesen beemeljuk kutatasunk targyaba mindazokat a

viszonyokat , arnelyeket koznapi Ietunkben megszoktunk, es ezekb61

indulunk ki azirodalom tanulmanyozasa soran.! Kozben azonban nem

vessziik eszrit hogy!:_ an~~r- sz.erepet6l es ~e~delteteset61 fuggoen :

nem egynemu, nem egyretu. Figyelmen kivul marad, hogy .d!"'B.?c~

~fele nem .~gy'enrangu ..mozzanatokai t(\r- I

~~maz j az egyik mozzanat el6terbe keriilhet a tob~i . .rovasara, ennek Ik~ezteben atobbi deformaI6dik, neha teljesen j!l~~tekt~len rekvi- 1

.~it!!~a valik, PotyebIlya grandlOzus vallalkozasa, bogy felepitse az i

'irodalonr-ehneletet, kezdve a szon mint egyszeri [elensegen egesz a bo-

nyolult muveszi alkotasig mint egeszig, eleve kudarcra volt i telve, rni-

vel az egesz viszonya az egyszerihez lenyeget tekintve nem mas, mint

az egesz kulonfele funkcionalis jelentesei, valfajai. Az "anyag" fogalma

nem esik kivul a forma szferaian, maga is megforrnal t; hibat kovetiink

el, ha konstrukcion kivtili rnozzanatokkal keverjiik dssze .

. . - - A _ masodik nehezseget a konstrukci6s, formalo elv termeszetenek (

.h~gyomanyos slat£kus megkozeHtese_ okozza. YiIagitsuk meg a dolgot I

egy peldaval. ~~ ne~~eg hagytunk fel a kritikanak azzal a t1 .' .1, imely a regeny poselt u y i te I l i: T I eg - es 1teHd.:-,mint4ll.!':leven e~i~~ttseges., hogy veg eg ~ unne r ge~y osok" e -'szitett eletrajzok ~' ezeknek az eletrajzok-

i l a k a ~alapjan rekonstrual jak a tortfnelmi vaI6sagot. Mindez a statt us

i i O s ' el6~~en alapul. Hadd emlekeztessunk itt Goethe szavaira a ;

ffiu'V6zi funkcior6Ca-Ru bens-kepek kettos megvilagitasarol es a tenyek

megkettozeserol Shakespeare-nel.j.A mtiveszi alkotas magasa bb regioi-

ban, ott, ahol a kep val6ban keppe valik, itt [a rmivesznek] szabadabb

keze van, itt meg a fikcioig is elmehet . .. A mfivesz valamilyen egesz

utjan akar szolni a vilaghoz ... " Ez az oka, hogy a feny megkettozese,

bar "ketsegkiviil er6szakos beavatkozas" es "termeszetellenes". megis

"magasabb rendii a termeszetnel", Lady Macbethnek, aki egy helyutr

Razliv, 1923. VII. 5.

A ritmus mint avers konstrukcios tenyezoje

1.

137



I'

igy sz61: JJ ••• Szoptattam s tudom mily I Edes a csecsemo az anya

keblen" (Szab6 Lorinc ford.), de akirol utobb azt mondjak: "Nines

gyereke!" - igaza van, rnert Shakespeare "gondoskodott minden adott

kijelentes erejerol", ~yaltalan. De kOzeli tsWik oly~

nyesen a festo ecsetvonasahoz vagy a k6it(\ szavaihoz"; ,,3kOlto min-

d ig aztmOlRliit;a' szerep15ivel, ami az adott helyen eppen sziikseges,

~es,o, es Hem soltat aggaIyoskodik arra ugyelve s azt s Z f u n R -

.~tva, hogy e szavak netan hitsz6lagos ellentmondasba kertilnek egy

t , masik reszlettel.~zt a ielenseget a Shakespeare-driiiliikOIlSt!

rukci6s elvenek szemszogebol magyarazza meg: "Egyaltalan, darabjai

irasa kozben Shakespeare aligha gondolt arra, hogy nyomtatott betti

lesz beloluk, es vegigszarnoljak, osszehasonlitgatjak, mericskelik oket ;

(\ inkabb a szinpadot tartotta szem elott, amikor irt; mozg6, eleven

lenyeknek tekintette darabjait , amelyek learadvan a deszkarol, hamar

eli1Iannak a szemekb51 es fulekbol, ame1yeket nem lehet fogva tartani

es reszleteiben megbiralgatni, s amelyekben pusztan az a fontos, hogy

mindig csak a jelen piIlanatban legyen hatasuk es jelentoseguk,"

Egysz6val, a hos statikus egysege (s egyebkent minden stat ikus egy-

seg az irodalmi alkotasban) roppant ingatagnak bizonyul ; ez az egyseg,

teljes egeszeben a konstrukci6 elvetol f iigg, es szuntelenul val tozhat

a mii folyaman ugy, ahogy esetrol esetre a mti altalanos dinarnikaja

megkivanja ; elegend6, hogy letezzen az egyseg iele, egy olyan kate-

goria, mely igazolja az egyseg legkiriv6bb tenyleges megserteseit is, es

biztosi tja, hogy ezeket is az egyseg ekoioalenseineh tekintsuk,"

Csakhogy az ilyen egyseg mar nyilvanvaloannem.azonos ahos naiv

m6don elkepzelt stat ikus egy_sege' .:el; a statikus egesz jele h~iYett a

, dinamikus integracio, az egysegesii les jele ervenyes ra, Nines statikus

!. .hOs, esak dinamikus, Es elegend6 a hos [ele, a hos neve, hogy helyet-

tesitse az egyes adott esetekben magat a host.4

A h6s peldaja j61 megmutatja: a tudat statikus szokasai mennyire

\

sZiHrdak,.tartosak, D..gy~~he1yzet az irodalmi alkotas "formaja~ak"

kerdeseivel is . Csak nemreg sikerult kiir tani a koztudatb61 32t a hires

an;;}6;;;i4 mely szerin~talom=pohru:-bor. A forma fogal-

Imara alkalmazott terbel i analogiak azfu fOntosak rnegis, mert csupan

138

analogianak latszanak; valojaban a forma fogalmaba ilyenkor mindig- . . ! i!

becsempesztmk valamilyen statikus tulajdonsagot, mely s~J:osan 08Z-

szefugg a terbeliseggel (ahe1yett hogy a terbel i formakat is sui generi s

dinamikusformakkent ertelmeznek). Ugyanigy all a helyzet a termi-

no16giava~er~ogy a .. kompozici6" szo tiz eset ko ztil \

kilencben a ormahoz mint statikus formahoz vale viszonyt fejezi ki,

~VerSSQl" v MY a "s cr 6 fa ,ifogahnans eszrevetlen til kivontak a - d i n a : : -

mikus fogalmak sorabol; az ismetles vizsgalatakor eltekintenek attol, !

hoiYkulonbbz8 korulmenyek kozott megjeleno, kulonbozo ereifi,

ki llonbOzo si irt isegben es mennyisegben elofordulo mozzanatokrol

van sz6; megjelenik a 'J~o~pozici~ te_t:yezo~.s.zin},I,P.etriajanak"vesze-

delmes fogalma; veszedelmes ez a fogalom azert, mert egyszertien

sz6 sem lehet szimmerriarol ott , ahol fokozodas van. t

<,A mfi egysege nem zart szunmetrikus egyseg, hanem kibo ' .. I

diliamfKQ.segysegesu~· .elemei kozt nem lehet statikus egyenlosegjel Ivagy osszeadasjel, hanem csakis a korrelacio es az integraciodinaml- ,

kus je le ,

~ irodalmi mG.forma;a kizar61ag dinamikajiLban fogh~t6,fel.--> .

Ez a dinamizmus megmutatkozik eloszbr is a konstrukei6s ely [0- ,

galma.!?~an.A sz6nak nem minden ~elem.eegyenir tekfi ; - ; di~amikus rforma iiem eze):; egyesiteseve~, osszeolvasztasaval i6"n l~asd a(

"megfeleles" gyakran hasznalatos fogalmat), )1~nhatasuk\

reven, mdy egyiit t jar a tenyek egyik esopor~eI<>sellel.e_gy-~

•IDasik csoport rovasara:-Ennek sodn a kiemdt t~ az..

alarendelt tenyezoket. Masodszor megmutatkozik abban, hogy a forma I

Trrete mindigalOlerendelt konstruktiv tenyezo es az alarendelt te~y'e-

zok kolcsonviszonyaban beallo folyamat (vagyis valtozas) erzete, E fo-

Iyamat, e "kibontakozas" fogalmahoz nem feltetleniil tapad az £4.6-

belisegarnyalata, A folyamatot, a dinamikat vehetiiik onmagaban, id6n

kivtil is, mi.nt .t~S:;~L.~ozgast. A miiveszetet ez a k6lcs6nha~.

hare elteti, ff,a._nihcsmeg ez ~ altke.'lde18a hlifujzik a kg~\L

~atsz6 tenyez6b61 kiindu16, HZ ossz~ rbbbi tenyez6t defor- Imalo hatas, akkor szo sem Iehet miiveszi teny~6L("A tenyezok ossze- ,.

trangoltsaga a konstrukci6s elv sajato~tiv iellemzese." - Viktor

I

I

139

I I



, ~ ,( I .: I

\ ~ r ~~~OVSZki!.)~ t¢ny;:zOk. ki.i l .,,:~~j£l!:<!f#!~.~_~eteam e 1 y

I gu~segk~pp kitnm,~~at - a~ aJ:jrendeJ6 e.uz alarendelt_.". jeksletet

\ .feltetelezi), a tnUVeS~l_teIlY.mmt ply,a,nm,Sgszunik , automatizil6dik.

A "konstrukcios elv" es az ,~anyag" fogalmaba it t lep be a torteneti-

seg arnyalata. De eppen az irodalomtortenet gy6z meg be~iinket

a konstrukcid is az anyag /6 eloeineh dllanddsdgdrdl. Lornonoszov

metrikus-tonikus verselesenek rendszere mint konstruktiv tenyez6

korUlbel ii l Kosztrov idejeben osszeforrott egy meghatarozott szin-taxissal es lexikaval, folerendelt deformalo szerepe meggyengult, a

'. p.eles automatizii16qott, es Gyerzsavin forradalma kellett ahhoz,

'~hogy ~ vers ismet koicsonhatassa, kuzdeiemme, formava v'It

A legfontosab mozzanat ltt az uj ko!csonhatas nem edi e -

I szeruen val.ami lij tenyez6 beepitese. a pe d~~'' 'v~sZiinkegy elkop-

~metrum...£t (amely eppen azert kopott el, mert erosen osszenott

blzonyos mondathangsuly-rendszerrel es .Iexikai elemekkel , es roeg-

j.;szokotta.v:ilt), es ~olcsonhatasba !1ozzuk bizo.nyos_ujt(:l,ly~zokk~r

~E:eglij~~k m~gat a metr,umot, fdfrissitji,ik konstJ:ykd6s Ieheto-

~g~!!:/Ez a tortenelmi szerepe.a koMi par.ddidnak.) Ugyanigy~

fel a kcnstrukcios ely a metrumban uj metrumfajtak beiktatasa reven.

A koltoi forma alapveto kategoriai megingathatatlanok; a tortenelmi

fe'j1&Ies nem kevei'i tlsszea kar[y~~ tiinteti el a kiilonbseget a

KO:o:st tukd6s elves ilZ : . Inyag kazetr,1"lanem eIIenkezoleg: meg j~bban

ltiemeH. Ez .:...magatolertetfidden - nero szunteti meg az egyes konkr&

esetekben a konstrukcios elves az anyag egyedi kclcsonviszonyanak,

az egyedi dinamikus formanak a problernajat.

\.

. H"~~ "":lit"k• peld;,'gy bizonyo, vemJe" "nd"" ,u,orn..ati-

zalodasara es ana, ho an mentette meg a mum ons u tiv jelen-

tose e t e rendszer ' mbolasa, Az erdekes az, hogy a ro ri i l iOlas

eszkdze itt epp az a bizonyos stanza volt , amelyet Apollon Majkov

t a "versharmonia" mintakepekent emleget." A harmincas evekben a

1 n,eg~iite~~ jambus automatizalodott, Lasd ~sl',~'kd

cimu muvet:

Unom a negyes jambus-sorokat

(Gaspar Endre forditasa)

1831-ben a Tyeleszkopban jelent meg Sevirjov ertekezese arrol, Hogyan

lehetne beoesetm az i ta ii a! s tan za t az oros z oerse lesbe? mely tartalmazza

A m:tszabaditott Jeruz;;Uem vtL--rn~k6~;;-kforclltasat_ A fordirasresz-

let I835-ben jelent meg a kovetkezfi bevezetovel: "E kiserIet._. sze-rencsetlensegere, a ha~mon~kusmonotonia.idtiszakaban szuletett, mely

eluralkodott Poezisunk vilagan, beto i tver i . a fuleket, es aprankent kezd

unalrnassa valni, Ezek a stanzak, melyek megsertik prozodidnh osszes

konvenciojeit, felrugjak a him- es norimek rendjet, ahol a jambusok koze

trocheusok vegyulnek, ahol ket maganhangzo egy szotagnak szamit -

vajon ezek a stanzak, melyek tele vannak riaszto uiitasokkal, szamithat-

tat-e kedvezo fogadtatasra olyan idoben.umikor JUliinket egyhangu

liiktetj_sgy6ny~re zsongitja, amikpr gondolatunt: nyuioau;~ als;ih a da/-

lam kiseretiben, nyelvunk pedig hangokkd oldja a szavakatl ... 6

Ez az idezet kitiinfien iellemzi art ata~tomatiza!tsag9t, mely ~~rum es a nye1v SZ9kvanyoss a va l t: \ l: a p ;c__5Qla t a1201I t -d . ' ahhoz, hogy a \

Vers dinamikaja he1yre· all jon, me~e~ tO~- ,,~illikn szabaL¢.-J

A s t anzAk l Iodalml vltiar t itevertek:1van mitr ijev igy irt Vjazemszkij'

hercegnek: "Sevir jov professzor meg az az exegyetemista Belinszki]

mar reg eltemette a magarnfajta oregembert, de - m a r ne haragudjek «

Ont is, Batyuskovot is, sot Puskint is . G. professzor kijelenterte, hogy

a mi nehezkes (ez ma divatos 8z6) metrumunk es a mi nehezhes nyel-

viink alkalmatlan a kolteszetre, tiilsagosan monoton (ez isfelkapott szo),

es rnintakep gyanant kiadta a Nabljudatyelben A megseabaditott Jeru-

zsdlem hetedik enekenek stanzakban keszitet t forditasat , Szeretnem,ha osszevetne ezt a forditast a Rajicseval, es elrnondana, erzi-e On

Sevirjov metrumaban es koltoi nyelveben azt a zeneiseget, erot es kife-

[ezokepesseget , mely az 6 szavai szerint hianyzik korunk orosz kolte-

szetebol? . _. De hilt . .. nehez apaink nyelve utan nekifogni ujra az

abecenek!"7

Ebben a panaszban minden iellemzo: az oreg k61to viszonya a ,.,ze-



neiseghez" es a vershez mint megmerevedett rendszerhee altalaban,

az az allitas, hogy Sevirim forradalma visszateres az dcibehez (a leg-

elemibb alapokhoz), mint abogy jellemzo Sevirjov torekvese is, aki

az elkopott "zeneiseg" felaldozasa aran akarja vlsszaallitani avers

tenyezoinek dinamikus kolcsonhatasat.

Maga Sevirjov kiadott egy stanzaira utal6 provokativepigrarnmat is.

Volt egy orosz kolto, ki t verselestinkElegedetlenseggel tolte el.

Fellazadt hat, s duheben minden rimtink

Szentsegtoro kezekkel dulta fel,

A trocheus es iambus rendje eltfint,

S e btinok altai, vajh, mit ere el?

Tamadt vihar , sivitva, zugva, bogve,

S harrnoniaink viIiigat osszetorte,"

}4'USkin ,,~an,apenak" nev~zte az,ftutomatizal6oott x~rseI~stl. a dinami-

I .~ u J v~"t v,~ont" ~'4)qn {utO~u';,p~~iifh:Zha~f'.-~~ A z ti·verseh!s" nem azert voltj6, mer! "zeneibb" vagy "toke-

letesebb" volt a reginel, hanem azert, mer e yrea 1otta a tenyezok

mz_onyana¥. dinarnllQ'iiit",,~mQdon menGeg a forma diale~s

1 fejlodese ~v es a .z alSTendelt tenyo:5k k61csOHliat<W.nak

~ megvaltoztatasa - a konstrnkci6s elv 8zeIepeti

2.

Az elmondottak arra ke et hogy atgondoljuk,~-,ll 18 liZ IHlda owtllQ_omany_kutatasanak anyaga. Ez a k r es cseppetsem lehet kozornbos a kutat6 szarnara. Az anyag megvalasztasa ohatat-

lanuI magaval vonja, bogy a kutaras egy bizonyos iranyba megy, esezze

reszben meghatarozza magukat a kovetkezteteseket is, vagy legalabbisl

behatarolja ervenyuket, Nyilvanvalo, a magat rniiueseetkutauisnak ne-

vez6 vizsgalodas targyanak annak a specifikumnak kell lennie, amely

a muveszetet az intellektualis tevekenyseg mas teruleteitol elkuloniti,

s ez utobbiakat anyagkent vagy eszkozkent alkalmazza, Minden mti- I~~s?i ~lk9tas soktenyezo bOl]~ult~2~~.~Cln_ha!!san lila . ; r - : . . ~ . . . ' - - , {.~ .?kytlta_5 felaqata ~eson 1at 50~~§pe.c.ifikus.ellegenek I.tWg-

J;gj.~. _Ugyanakkor, ha az anyag mennyisege korlatozott, 5 ha '

emellett nines lehetoseg kiserleti modszerek alkalmazasara, konnyen

elofordulhat, hogy egyes tenyezok masodlagos tulajdonsagait, rnelyek

a tenyezoknek az adott esetben betoltott helyzetebol fakadnak, f6tulajdonsagoknak velitik, Az igy levont hibas altalanos kovetkeztetese-

ket azutan hajlamosak vagyunk olyan [elensegekre is alkalmazni, me-

lyekben az adott tenyezok nyilvanvaloan alarendelt szerepet jatszanak.

Ebbol a nezopontbol az a terulet bizonyul a legbonyolultabb es leg-

halatlanabb kutatasi anyagnak, amely a legkonnyebbnek es legegysze-

rubbnek latszik: a .l!J;Ptivdlt mii'[·~szet ter~)ete. A~motivaltsag a miive- rszetQ_epl1eIl}_masLmint valamely tenyez6 'igazolasa az 6sszes tobbiJ__- . . .' - -, ',' :::.~ ;:n~ ........61-· -" _.- l

~sszehangohis az. 6sszes . tobb~eJ (Viktor S'klovszki.j,.__Boti_fi.,z

~henbaurn); minden tenyezot motiv;il a tobb~heJ:.!5.9.fJ.?~3P.Sw1atif.,\I ~

IIyenkor a tenyezok deformacioja egyenletes, a mil konstrukci6ssikjaban ervenyesti16 belso motivacio mintegy elsimit ja a tenyezok

specifikumat, "konnyuve", elfogadhatova teszi a mtiveszetet. A moti-

v~~ muvesze! csaloka ; Karamzin azt tanacsolta: adjunk a regi sza-

vaknak "tij ertelmet, talaljuk 6ket uj osszefuggesben, - d e ory-ra';as2ul,hogy becsapjuk az olvasot, es elrejtsuk el6,le a ki fejezes szokatlan-

sagat" .10

De eppen ez az aka, hogy egyes tenyezok funkciojanak tanulma-

nyozasat a legnehezebb a "k6nnyu" rnfiveszeten folytatni. E funkci6k

kuratasa nem a mennyis~giJeg tipikus, hanern a minosegileg jel lemzo

tulajdonsagokra iranyul, arm, hogy az intellektual is tevekenyseg masteriiIeteivel kozos elemekben kimutassa a mtiveszet specifikus tobble-

ret. Ezert a motivalt miiveszi alkotasok fa jegye maga a_motiyalt~

(=a tobblet c i h - a l Y a i l y l i f a s a ) mint sajatos ;egativ jeI1egzetess~g (Sklov-

szkij) , a tenyez6k elhalvany~ funkd6i viszont ru:~etu~ek_az ,a-lta-

lanos irodalomnld_ornanyi hrtatas kx!tit.iumai_

Ezt igazolja az irodalom tortenete is. A karamzinistak rnotivalt

143



"pontos" es "konnyii" muveszete dialektikus ellentamadas volt a

lomonoszovi elvekkel szemben, mely az onertekii nyelvet kultivalta az

"ertelmetIen", "harsany" odaban ; ez a mfiveszet irodalmi vihart

tamasztot t, mivel a simasag, a motival tsag it t nyi lvanvaloan negativ

tulajdonsagkent ertekelodott.» tgy szuletett a "nehez konnyiiseg"

fogalma: Batyuskov, amikor az oda hangsulyozottan ))~eh~z"verse1e-

sevel szembeallitia a "poesie fugitive" "konnyii" verseleset, kije-

lenti, hogy a "konnyii vers a legnehezebb" (vo, ldsobbi szavait: "Kir e m if rna konnyfi verseket"),

.~ Ahhoz, hogy ertekelni tudjunk valamilyen egyensulyt, ismerni kSll

k Z egymast t?egy~nsulyoz6 Lenyezek fUflkei6i:r."Eztrt a legtermeke-

~

~eob a zo kna k a je le nse ge kn ek a t an11lmanyc iZ 1 s a le s z, ahol az adott- - - - , . ~.¢nyezo klemeJten s?erepeI (~lDCS mot1V_alv~).

. ' Idetar1Ozna~ ~zQ1:y~nJelensegek is, mely'eR:~gy- belulrol motivalt -

~~r tenyezoinek egy masik, idegen - de beliilrol ugyancsak motivalt -

! so;tfuyez?lverv~lo kombinacio'ab6I, os sze on6ddsd~d . l 'onl!:e~ Ietr:!

~~i~ "3Jiegy!!~~~g .::, . ilyen kombinaci6 legegyszerfibb

~ peIa:araaJOlfOl pm ( }d ia , abol pt1cIitUl eg y biZoilyos (meghatarozott)g sor metttrura e s 3 : z : i H t s l L i s a kerijl kblcs6Dhat~k sor Iexlka-

~ ~8 8 z:~m ;a l;i:iki)* ~a l.is ~-kets o r -- k eW l a z e g y · l k t sm e r o~n

szerepe1t ~ vaIamilyeh miiben, akkor az ilyen parodia tanulmanyo-

zasa soran mintegy szerntanui lehetimk egy olyan kiserletnek, melyet

ugy hajtanak vegre, hogy egyes feltetelek '1 k mikozben a

tobbi valtozatlan marad:'Afeltetelek csoportositasa es a megvaltozott_ .tenyezok megfigyelese reven kovetkeztetni Iehet a tenyezok kozotti kap-

csolatra, fiiggesre (egyes tenyezok kombinativ funkcioiara), A kolteszet

ltortenete a jeIek szerint maga is igazolja ezt. A kolteszetben yegbemen6

- -~ ha kozelebbrol szemiigyre vesszijk, @dszerint kiderul,h Q g y _ ket sor osszefon6dasab61, kombinaci6jap61 jon I.etle (lasd a

"fiatalabb hajtasokhoz", reszint a ko~ikus miifaj;khoz fo;duh'ts jelen-

seget, melyre Sklovszkij hivta fel a figyelmet). Peldaul az uri. "trimet",

mely a XVII. szazad francia kolteszeteben komikus versforrnakent

hasznalatos, a romantikusoknal egyesiil az "emelkedett" stilus szokin-

csevel , szemantikajaval stb., es "hosi vers" lesz belole (Grammont).

Egy kozelebbi pelda: Nyekraszov az "emelkedett" li ranal megszokott

(balladai) metrumot egy ettol idegen sor - tag ertelemben felfogott -

lexikai es szemantikai elemeivel otvozi;12 napjainkban Majakovszkij a

komikus verseles formajat (vo, verseleset, valamint P. Potyomkin esmas

"szatir ikonosok" miivei t) otvozi grandiozus kepeinek rendszerevel,

Ahhoz tehat, hogy elkerulji ik a helytelen elmjleti kovetkeztetesek

kotkazatat, Q!xan anyag~ kell dolgoznunk, amely erzekelhe!§.forma-

. al rendelkezik. A z irodalomtortenet feladatai koze tartozik e ebekkozott a for~a feltar. sa 1S;e 0 a szempontb61 az irodalomtortenet,

melyaz irodalml alkotasok es tenyez6k jelle et vizs a r a a ele dina-

illt us archeo16giakent foghato fei.

Magatol ertetddik, hogy valamely tenyezo vizsgalata funkcioja-

nak tisztazasa nelkii l, pusztan onrnagaban, vagyis olyan izolalt vizs-

galata, amely figyelmen kivul hagyja a konstruktiv tenyezot , konnyen

elvegezheto - barmekkora terjedelmii anyagon. Voltakeppen ugyan

itt is vannak bizonyos hatarok, melyek vegul is egy ragan felfogott

konstrukcios jeggye1 rendelkezo SOl' hallgatolagosan elfogac1ott hatarai,

Igy peldaul a metrum mint olyan kutatasa nem vegezheto el egyenl6joggal verses anyagon es ujsagcikkek anyagan.

Valamennyi tenyezo konstrukcios funkciojanak vizsgalatat kicmelt

vagy kevert (nem motivalt) sor irodalmi anyagan a legcelszeri ibb elve-

gezni; a motivalt (vagy negativ jegyekkel rendelkezo) fajtak kevesbe

alkalmasak arra, mint ahogy a ~ z6 formalis. elemeinek funkciojat is

nehezebb megfigyelni azokban az esetekben, ahol a szo negativ for-

malis jegyekke1 rendelkezik.P

Meg egy el6zetes megjegyzes, A konstrukcios ely szilard asszocia-

ciokkal kapcsolodhat alkalmazasa tipikus rendszerehez: Ugyanakkor

a konstrukci6s ely fogalma nem esik egybe azoknak a t:.~_nd~t;: rel!;nek

a§.~~~~~~al,i~eIJ:~be.!1 alkalmazas~i.~:riilt. A z ~odalmi jele;;:;e"'gek

v e gt el en s o kf e le s e ge v e l a t en ye z o k k o lc so n ha ta s i r e nd sz e re n e k v e gt ele n

sokasagaval van dolgunk. De ezekben a rendszerekben vannak gene-

ralizalo vonalak, vannak oriasi jelensegmennyisegeket atfogo valaszto-

vonalak.

14 544



Az a tenyezo, az a feltetel, ame1y a sor legszelsosegesebb jelensegei-

ben is megorzodik, s amely nelkul a jelenseg egy masik sorba megy at,

az adott sor konstrukci6s elvenek sztikseges e s ellenseges feltetele,

Ra nem vessziik tekintbe ezeket a sor hataran mozgo.y;{lsifseges

ielensegeket, konnyen megeshet, hogy azonositjuk a konstrukcios elver__. - - - -- - - - - - _ - - .. ___ . - - - - - ~~ ~---- . . ._ -' _ . , .

alkalmazasanak rendszerevel, -- -

Bolott ebben a rendszerben korantsem minden nelkiilozhetetlen

egyenl6 mertekben, es nern is minden elegendo egyenlo mertekben

ahhoz, hogy egyik vagy masik jelenseget egyik vagy masik konst-

rukciosorhoz lehessen sorolni,

A konstruhcios elo nem az o t megalapozd feltitelpk.._J_naximuma~ ha-

nem minimuma eseten isme1·hetr} meg; hisz nyilvanvaloan ezek a mi-

nimalis feltetelek kapcsolodnak Ieginkabb az a,~ott konstrukciohoz,

kovetkezeskeppen benniik kell keresnunk a valaszt a konstrukcio

specifikus jellegenek kerdesere.

Rogy mennyire fontos a konstrukcios mozzanat, s hogy fogalma

mennyire nem esik egybe annak a rendszernek a fogalmaval, amely-

ben alkalmazasra kerul, aznyilvanvalo abbol a tenybol , hogy ez a rend-szer lehet ti ilmeretezett is. A legegyszenibb pelda: a ueletlen rim.

Zsukovszkij, a XVIII. szazadi megszokott stilusbol kiindulva,

korai verseiben olyan szavakat rimeltet, mint nyeb esz - szerg yf!C ,

pogibnyet - voznyiknyet, gorit - cstyit (Az eriny, 1798); szini - lvi,

uelikoszerd nij - p reoosnyeszjorm ij (A b ike, 1800); ny ep ra vosz ud no j -

nyeprisxtupno], voznyeszty - perszty, mecsom - sznom (Az ember,

1801), es ezek teljes jogu rimek, ha "pontat lanok is" (az adott esetben

akusztikusan is teljes joguak), Ugyanakkor nem fogadjuk el rimnek a

kovetkezoket: szosztavljaje l-oseoescsaje t (Orossorszag dics5sige,. 1797);

szoorueseni - oblozseni (Az ereny, 1798); rek - breg* [Oraszorszagnagysaga, hire is dicsosege, 1799) - rnivel ezek a kifogastalan rimparok

rimtelen oersscrokban fordulnak elo. Konstrukci6n kivuli tenyezokent

vizsgalva ezek rimek ; mint a ri tmus tenye, vagyis mint a konstrukci6

tenyezoje az i lyesfaj ta "vdetlen rim" s u i g en er is olyan jelenseg, amely

konstrukcios feladatai es kovetkezrnenyei tekimeteben roppant tavol

all a kozonseges rimtol.

I ,

3 ·

ievtizedekben lezajlott k6Iteszeti forradalmak rendkiviili ero-

vel vetettek reI a .0 teszet konstrukci6s 'nek kerdeset - talan

eppen azert,mert az IrO a rm forradalmak utja a nem motivalt e s .ke,vert fajtakon keresztul vez, .et~bben a petiodusban donto szerepet Ij~ott a. : )lers akusztikus mo~anatanak fokozodasa. A i ugynevezett J

Ohrenphilo!ogi ' iLG,l ' laUasfi lo f6gia") j,,~mely kijelenti,.hogy averscs;kis "hangz6 "foim~ba~- el, torvenrs;erli k a i c ~ o l a i l i : : u ; ' all a kolteszetaltalanos fejlOdesevel . A kolteszet fej16deseben,t igy latszik, van egy !sajatos periodikus hullamzas ;azokat a peri6dusoKat, amikor a versben j

fokozo ztlkus mozzanat, olyan peri6dusoF

valtjak fel, amikor a verseIesnek ez az akuszti us )e-ege etezhetOen '

~~-;:;,; ~ye:!e~rs mas oldalai keriiInek el6terbe. Mind az egyik, I

mind a masik periodusra jellemzoek bizonyosyaz Irodalmi eler terule-

ten fellepo kiserojelensegek: a versmondas rendkiviili fejkidese az

utobbi tiz esztendoben (Nernetorszagban es nalunk), a versmondo

mtiveszet szoros kapcsolata a kolteszettel (a koltok szavalatai) sib}']

(Ezek a jelensegek mar kezdenek gyengiilni, es idovel valoszimileg

teljesen visszafejlodnek.)

J)z a periodut; - mind a kolteszetben, mind a kolteszetrol szolo tu-

domanyban - e16segitette egy roppant fontossagu tenyfelszinre bukka-

nasat: fe1vetette a ritmus konstrukci6s jelent6segenek prob!bnajat. .. . ,,, .. I

Wundt igy itt a kilencvenes evekben : "Az osi versben a ritmikus \

forma nagyobb mertekben hat a nyelvi tartalomra ; napjainkban viszont

ez ut6bbi rnaga vesz fel egyfajta sajat ritmikus format, arnely ebben

az esetben egyre szabadabb rnozgasra tesz szerr, llgy, hogy kepes id6rol

idore alkalmazkodni az affektushoz. E forma nern abban kiilonbozik

a koznapi nyelvtol, hogy bizonyos rnetrikus torvenyeknek van ala-

vetve, hanem inkabb abban, hogy a szavak elrendezesevel elert rit-

mus pontosan megfele1 e szavak es gondolatok emocionalis szine-

zetenek, "15

De mar Potyebnya kimondta, hogy "a tevekenysegek elhatarolasa

nem vezet elcsokevenyesedesukhoz", "Az indoeuropai nyelvekben.?

146



a szavak egyes zenei tulajdonsagai (mint . .. az emelked6 es ereszkedo

bangsuly kiilonbsege, az elnyujtottsag, mely a kozonseges beszcdet

a reci tat lvhoz kozeli ti , a hang emelkedese es ereszkedese, erosodese es

gyengulese mint az egyes szavak elhatarolasanak eszkoze) elt tindbenr\:/w

vannak. Ugyanakkor letezik, s6t novekszik egyfelOl az (;isszefiigg6 be-

szed es avers eufoniaia, miisfel61 feilOdik_~dal es a voka1i;~,e~.' ..' Ily

medon a korabbi feilodesi fokok nyori tai altalaban nem tW;nclt~l - el-

lenkezoleg: elmelyiilnek."!"Wundt ig_e.!l_Sgen!nyzerepet tulajdonitott az uj kolteszetben a rit-

m~~(melyen 6 a hangsuly ismetlodesenek t6~~e"D.yszeruseg~it'~rti),

Potyebnya viszont ramutat, hogy a novekvd differencialcdas - a beszelt

nyelv zenel , vagyis tag ertelemben vett r itmuskepzo elemeinek csok-

kenesevel egyidejf ileg - fokozza ugyanezen elemek [elentoseget a k61-

teszetben. (Ez a megallapitas egyebkent nem alit kapcsolatban Po-

tyebnya altalanos rendszerevel.jA vers mint hangz6 ielenseg megkoze-

Iitese elosegitette e melyiilo kiilOiibstg tisztazasat; es rendkivtil fontos

e, kovetkezmenyekre vezetett, melyek azonban mir nern tartoznak az

( Ohrenphilologie feladatai es lehetose'gei kaze.Mar Meumann-" ket ellentetes versmondo tendenciat kii ldnboztet

meg a csoportositas modja - kovetkezeskeppen egyuttal targya - sze-

rint: "A versmondasban ket tendenciaervenyesiil, melyek hol har-

colnak egyrnassal, hol egyesiilnek, osszhangba keriilnek, hol mindketto

kulon-kulon magara vallalja a ritmuselmeny letrehozasanak feladatat,

A : z . egyiket utemezo tendencianak (tahtierende Tendons), a masikat

ertelem szerint, tagol6 (csoportosit6) tendencianak (gruppierende,

phrasierende Tendenz] fogom nevezni, Az elobbiben a voltakeppeni

ritmikai igeny (Bediirfnis} feiezodik ki, ami nem mas, mint az idoben

egymas utan Ieiatszodo elmenyeink ritmikus [ellegfi korulmenyeinek,

a fo ri tmikai mozzanatok k6zott i egyenlo idoszakoknak a figyelembe-

vetele. A masodikban a tartalom iranti 6na1 l0 ' , e r : d ek l6de s nyilvanul

meg. Minthogy pedig a fogalmak mozgasanak jellege ncm engedi meg

lefolyasanak teljes sematizalasat, ezert az ertelem szerinti tagolas a vers-

mondasban minduntalan a ritmus elvenek megszuntetesere kenyszerit

benniinket."18 .

Az egyesitett r itmikus csoportok kiemelesere iranyulo tendenCi3\

fcltart~a vers specifikus lenyeget, mely abban nyilvanul me ho az

~ SOt egyem . / .' _ r e esito elvenek.·

a_'L!;;rsil): m6don n~m p.9s~tan ijyukqpps.g.lt"iJ;~'II;YlllulL~-

JU iii.fiFIiit. dllo elemek rendszeren;k bizo~ uit· ke -l~tesen szolva ~ i l l- •• 0· _ ~ "

~_:,~ ..___:gy.ez:Q~,~ca nem pedig bekes egymas meH

elese. Vilagossa valt, hogy a koltesz'et speci kus to ete eppen ebben

~1f1corcsonliamS6an keresend6, melynek alapja aritmus konstruktiv jele!l-L rnsege es deformal6 hatasa a mas sorhoz tarto~6 tenyezokre (a z ute-

"Eezo versmondas kezdet5en epp a llefarmacw eroteljes &z&e!ese miatt

hatott komikusan). Feltarult avers problem:ijanak houyo lu l t s aga ) tag

ertelemben yett motivlI~sag;.· - .'- ..

'---Dca versmonaasmmt verse1esfelt<inls masik, ellentetes tendenciaja

isszerepet kapott (igazjnegativ mcdonj avers specifikus konstrukcioja-

nak meghatarozas aban, A tisztan ertelmi tagolas, amely nem esett

egybe a ri tmusos tagolassal, 6hatatlanul felvetette a ri tmus funkcioia-

nak kerdeset , Errol az oldalr61 a ritmusfelesleges, feke~o, zavaro elv-

nek latszik . .A kolteszet ebben a megkozelitesben e1rontott prozanaktfinik, e s kerdesesse valik a vers raison d'etre-je (ertelmes alapja),

Az ertelmi tagolas satan azenjambement peldaul nemcsak mint ritmus-

eszkoz szfint meg letezni, hanem mint mfiveszi eszkoz egyaltalan:

az a tendencia, melynek kizsrolagos celia az errelmi csoportok kieme-

lese, itt megsemmisitette magat az enjambement fogalmat, me1ynek

lenyege a ri tmikai csoport es a szintaktikai-szemantikai csoport eg ybe .

nem esese; ha egyediil a szintaktikai-szemantikai tagol6 elv (vagyis 3

grammatikai egysegek kialakitasanak igenye) ervenyesiil, akkor mifele

egybe nem esesrol Iehet sz6 egyaltalan?

Termeszetes, hogy e tendencia vedelmezoi szuksegkeppen averslibre "szabadabb" ritmikai konstrukciojanak a hiveive valnak ( M e u -mann).

Ekozben szem dol tevesztettek azt a specifikurnot , amely avers

libre-t: megiscsak versse teszi , es rnegkulonbozteti a prozatol. E sped-

fikum szuksegkeppen attevodott egy mas sor - a sajatos, valasztekos

kaltai szokincs, a kolteszetre [ellemzo szintaktikai csoportositceszkozok

III

I

I

148 149



stb. - teruletere, Ennek soran termeszetesen elmosodtak a vel'ses a mfi-

veszi proza kozorti kulonbsegek, A_ ritmus _mitJlJdl. ,11W_g!Jatrirgzo_ti-

nyezo k ik ii sz ii bo li se aver s spe ci fi kumdnak meg s" . c_mmis jt 4{ r eoeset, s ez-

altalllHent igazolja e tinyez9 konstru"ktivJzel'ep(t a-ve?:..sben.~

Ugyanakkor a ~ers}kus:!!1~ai_~kij~~~~~~~!6V~~t~_tte a_ritmus

fogalmanak kiszelesiteset, mely eredetileg altalaban a hangsulyrendszer

szfik teruletere k~rlatoz6dott.A ritmus fogalma rendkivul bonyolultta

valt , es szerteagazott , s ez ketsegtelentil avers akusztikai szempontiimegkozelitesenek kovetkezmenye, mivel ez a megkozelites a jelenseg

rendkivul finom megfigyeleset tette lehetove, Ebben a tekintetben

igaza van Sarannak, amikor azt rnondja, hogy "a korabbi korszak

satnya rnetrikaja, papirizfi rneghatarozasai es roppant sematikus, skan-

dalo megkozelitesi modiai Sivers munkai 6ta elvesztettek letjogosultsa-

gukat".19

Ily m6don avers akusztikai megkozeli tese felrarta a kiegyensulyo-

zottnak es egysikunak latszo koMi mf antinomikus ielleget .

.De avers akusztikai rnegkczelltese, mely belso ellentmondasoktol

terhes;' nem kepes megbirk6zni az altala felvetett problemakkal._ _ - - _ - .

A fold kihalt ... Hova sodorna

hivasod ismet, ocean?

Mindenii tt egy az ember sorsa:

iolet rnogott strazsal mogorva

zsarnoki gag, vagy tudomany.

Egaldion, tenger! ...

(Fodor Andras forditasa)

Holott amikor ez a str6fa mar tokeletesen kesz volt, a kolto erdekes val-

toztatast haj tott vegre rajta ; az r824-es szovegben csak ket szo maradt:

A fold kiha!t .....•......

4·

A tovabbiakban harom es fel sor pont kovetkezet t, ezzel a rnegiegyzes-

sel: "E helyen a szerzd harem es fel sor pontot tett. Ezen vers eredeti

keziratat P. A. Vjazemszkij herceg bocsatotta a kiad6 rendelkezesere,

es abban a forrnaban kerult kinyorntatasra, ahogy maganak Puskinnak

a tolla a161kikeriilt" stb, A z 1826-os kiadasban e harom sor helyett :~ akuszti~ai megkozelite~,e~.yfel~l ue,~ mer_~ti.,ki_a.~iilleszi a1kQlas

i~ennyl elemet, masfelol tobbet nyu)t a swk'Ollges,neI.

I ' { Avers hangzo jel~ent val6 felfogasa mind~nekel£!t~ ~~_a utko-

I zik ~ kolteszet bizouyos teuyei nem merulnek kiavers

, ;ku~ikai jeIensegeiben, sot, ellent~ondanak, ik, .. n-.'

I ~yen min ene e a :_~~.ovegek.'!lElalemel).3B~~ A .koltOl szoveg.~. ekYlYalenseine!_nev~z~mdazokat 3 neo; ny~l~}elemekehamelyek

_!~l<;t..1?lH<illi?~.~~!.ettes{tik szoveget mindI_le~_f?tt _3. szoveg reszlt:ge~

~~i~~~~elyettesiteset grafikl.).seL~~~~kel stb,

Hadd hozzak nehany p e r m . -< ._

Pus kin A tengerhez cimii versenek XIII. szakaszat rendszerint igyI ~ 1

szoktak olV3sni ::--~-"-

Mindentit t egy az ember sorsa:

jolet mogott strazsal mogorva

zsarnoki gog, vagy tudomany

- ket sor pont all, az r829-es kiadasban pedig, mely az uto1s6 volt Pus-

kin eleteben, a kolt5 ismet csupan az elso mondatot hagyta meg:

A fold kihal t

151



- rnajd ujra harem es fel sor pont kovetkezett, Nem kisereljuk meg itt

nyomon kovetni a versszak viszontagsagait, hogyan torzitottak el,

egeszitertek ki a kolto halala utan, majd vegiil hogyan "aIJitotta helyre"

a Puskin-kutatas, Elvetjuk azt a feltetelezest is, mely szerint Puskin

a cenzura miatt hagyta ki az emlitett sorokat, mivel ha igy lenne, meg-

tehet te volna, hogy csak az utols6 sort vagy az utols6 sorpart hagyja el,

de akar az egesz strofat is kihagyhatta volna - egysz6val egyetlen cen-

zurabautkczf sor nem lehetett oka azoknak a kihagyasvariacioknak,melyeket maga Puskin vegzett; nem valoszinti az sem, hogy Puskin

a strofa mtiveszi fogyatekossagai miatt hagyta ki ezeket a sorokat,

mivel semmi nem Iatszik igazolni ezt a feltevest. Szarnunkra maga az

a teny erdekes, hogy Puskin egyszer az elso mondatot rnegtartva negy

es fel sor szoveg helyre harem es fel sor pontot tett, masszor ket sor

szoveget hagyott meg, a harom hianyzo sor helyere pedig ket sor pon-

tot tett.

Mi lett az eredmenY?,Egy strofa finom l4"n~kepe. Az eg e s z vcrs 15

strofabol all; ezek koziil - a vizsgalton kiviil- csak ketto otsoros, es ez

a ket strofa is hatstrcfanyi tavolsagban van a vizsgalt versszaktol ; ezen-kiviil nem szabad elfeledniink, hogy a negysoros versszak - megszokott,

t ipikus strofa, mondhatni, par excellence str6fa. A negv s9f, amelybol

" - - - - " ' .arem es fel sor pontokbol all, a_s!.r6/aehoioalensekent szolgal, es telje-

sen nyilvanvalo, hogy Puskin nem egy meghatdrozatt kihagyasra utal

(hiszen kiilonben a megfelelo mennyisegfi pontsort iktatta volna a he-

lyebe). Hangzassal es ielentessel itt csupan az elso sor toredeke ren-

delkezik.w

A pontok itt , magatol ertetodoen, nem utalhatnak meg csak tavolrol

sem a szoveg szemantikajara es-hangzasara; m·eg[s~p elegendo tam-

pontot adnak ahhoz, hogy a szoveg ekvivalensei legyenek. Adva van- a lendtilet hatasakent - a strofaelrendezes altal megszabott metrum;

s bar a metrikus egyseg tavolrol se esik egybe a szintaktikaival, s bar

ily medon a szintaktikai egysegekre semmifele utalas nines, megis,

az eloz6 sorok szovege nyornan kijegecesedhetett, stabilizalodhatott

a szintaxis strofan behili elrendezodesenek egy bizonyos t ipikus for-

maja, ennek kovetkezteben pedig megis sejthetunk bizonyos celzast

a szintaktikai egysegek mennyisegere, Lasd Potyebnya megallapitasat:

"A zenei periodus reszeinek mennyisegebol kovetkeztethetunk a sza-

kasz szintaktikai egysegeinek szamara ; de hogy ez utobbiak mifelek

lesznek, azt lehetetlen eltalalni, mivel peldaul ugyanaz a zenei frazis

egyik esetben jelz6s szoszerkezetnek (cservonaja kalinonyka), masutt

egy hatarozo, alany-j al li tmany szerkezetnek felel meg (tam gyivesina

zsurilaszja). Lehetetlen a dal dallamanak es a szoveg Iexikai [elentese-

nek pontes egybeesese.t'v Magat61 ertetodik, hogy a metrikus elemekujraegyesitese es tagolasa, valamint a sz6 szoros ertelrneben vett ossze-

kapcsolasa nem tortenik meg; a metrurnjelkdnt, alig erzekelheto poten-

ciahent van jelen, megis az elottunk levo sortoredek es a tobbi sornyi

pont egy relies strofanak felel meg, olyannyira, hogy lehetove teszi,

hogy a kovetkezo strofat ("Eg aldjon tenger !") epp hogy Mvetkezo

strofakent fogjuk fel, Kovetkezeskeppen a vizsgalt s!;!'6fMkezdo 80r-

toredek es a kovetkezo strofa eleje kozt eltelt eg y strofa, es e strofa teljes

metrikusenergiaia atruhazodik erre az egy sortoredekre, Igy jelenik

meg az ekvivalens hatalmas ertelmi toltese, Ismeretlen szoveg van eI6t-

tt ink (melynek ismeretlensege azonban megis kisse korlatozott , felignyitort), avers folyamatos konstrukcioiaba iktatott (szemantikai tekin-

tetben tetsz51eges) ismeretlen szoveg szerepe pedig osszemerhetetlenul

erosebb a megbatarozott szovegenel :azi1 en reszle es ismeretlen el

a hia nyzo - de potencialisan adot - a~:i1is D ,

i li ii lk l; T s ez a Ie etaTeger6teljesebben dinamizalja a kifejI6llii.f.ot:ma.t.

Ez az oka, hogy az ekvivalensek jelensege nern ernyeszti ~ (

a S Z O b ~61e ,Kiaomoorilja a e n~haszmllt dinamfk~ ~

eremek: feszttltseget.

'--Ny~1:aI a kiilonbsege~. auza ' '. .. t a be '. Ih~ogen e erne, arne y nem og alja <;I.egyet}en m a s e,,' .._.m, Iesupan a sajatiat, a szovegekviva ens eseteben viszont heterogen elem- J

-mel van dolgunK, mely eppen funkci6i tekinteteben kulonbozik azok-

tol az elemektol, arnelyek koze beepul.

Ez ··nti hoer a ··zelitese nem esi

egybe 3- szovegekvivalenLidensegeinek yizsgalataval: az ekvivalens '

~k";;;;;ikailag nem a q ! _ w . t6 z : .i ss z a . a k u w i ! ? q j] _ q ; _ g csak,o sz_~ne!l!,ie:!j.elo i £ .

153



f ~s...ki a kihagyassal hatarosresz~rmilyen hosszu

f , ! _ . .. zun.et .tel e.'Z. 'kelteljj 'k " " j;,e, helyet" " , , , l e t ,k<or ;, "".le. t ma-raa;l i1sZen a szunet nerri Jelblhet stroiat, a szun~t sZilne~_mar~ely

~m told be, nem is szolva arrol, hogy k e p -~telen kifejezni a metrikai penoousok mennyiseget es az ekvivalens

konstruktiv szerepet. Tegyuk hozza, hogy az idezett pelda nem eg:y-

szeri, es nem veletlen, Hadd idezzek meg nehany peldat. Erosen erze-

kelheto az"ekvivalens" szerepe.,A mazdulatlan rJrszem (1824) cirmiversben, mely az 6da kanonikus strofajaban Wdott.22

Az oda III. strofaiaban Puskin letisztazott kezirataban negy hianyz6

sor helyeben harorn sor pont all.23

A strofa igy olvashato ;

"Megtortent! - sz61t. - Hiszen nemregenunnepeltek

A vilag nepei a nagy balvany Iedoltet.

Figyelembe kell venni a kanonikus, bonyolult 6 zart str6fa kovetkez-

teben kialakult metrikus rnegszokas erejet, hogy fel tudjuk becsulni

a metrum automarizrnusat megtorf ekvivalens erejet,

Ugyancsak Puskint61, A hadvezir cimfi versbol szarmazik az alabbi

szovegekvivalens:

Elaggott hos vezer! mint ifja katona,

Kinek nem ismeros meg a golyo szava,

Halalt keresve ugy mentel a tuzbe, verbe -Hiaba -

6, emberek I Kacajt s szanalmat erdemeltek l

Ti, hodoloi a percnyi konnyu sikernek I

(Lothar Usz16 forditasa)

154

(A "kidoIgozatlansagra" val6 hivatkozas ismet nem sokat magyaraz,

es nem is alkalmazhat6 oIyan mille, me1yet maga a szerzo adott kozre

"kidolgozatlanul". A "kidolgo~atlansiig" itt esztetikai tenn re a

_~~.az ekviva~nst nem a ,)cihagyott szemszogeb6I,b,anem a ,;kilKl-':

gyas" szemsz~61 kell felfognL)24 . . ~

J J . Y mMon ruskin ebben a strofaban: a) kiemelte a "Hiiiba" sor-- - - ~~~-~.~~--~----~~tOredeketFs a !zune~z uresen hagyott helyen mint~g~b.ete.lt

-~) egy strOfa ekvivalenset adia, Az elobbi lehetove tette

a sortoredek rendkivuli ereji i kiemeleset, a mdsodik - a konstrukcio

tenye, It t meg szemleletesebben lathato, mennyire elegtelen az akusz-

tikus megkozelites az ekvivalensek eseteben: a sortiiredek s a mellette

leva sziineterzekeItethet6, viszont semmivel selehet erzekeltetni a strofa

ekvivalensit.

Reszben az ekvivalensek dinamikus jelentosegen l!@£!lIjL,.toredek",

a,)ragmerIfiim" mmt mfifaj mtiveszi j~ei:~. . ~-.

.Ltisd-~os nap estclen ... " kezditii koltem6nyt~ melyet Pus kin

Toredik cimen adott kozre:

A szeles menny alatt nem nyujtja senkinek

Hofeher kebelet, mely harmattol hideg _..

Senki sem j6 az 6 mennyei szerelrnere 1

Egyediil vagy .... zokogsz ... En megnyugodtam vegre,

Deha .

(Weores Sandor forditasa)

J6val bonyolultabb jelleguk van az A'fye~gyDevez<:t~ ,,~~gyotL J

str6f:Hn~ rnelyekre itt nines m6aiiiiltkLterni. Ez az esetkiiloriosen {

-6rdekes, mert vele kapcsolatban hatarozottan leszogezhetjuk a kovet-

kezoker: 1. ~g r~5z!e~s l<i !H¥ai t !jz~ beI:<;~,konstrukci6s

1 5 5

I



..pkok y!ltqttak k i . . , 2. aEek _n~__Ele.gha!::,roz~sok j~lei, s gyak-

ran semmifele ml;ghatar~zott szoveget sem ielolnek (M. Gofman nem

~geszen -sikere; meghatarozasa szeri~t: :"me~ irt s t r o fak kiha-

gyasa").

Az Anyeginben talalunk a strcfakban olyan szoveghianyos reszeket is,

I

melyek a fentebb bemutatott esetekhez hasonli tanak, de t jl Ialko71m k.

~miku.s...klrlc~) haszmUataval egisz s't!.Makbelyett is. Ezek

'a dinamikus jelek kettos [elentessel rendelkeznek: egyfelOl strofak,masfelol szuzseelemek ekvivalensei ; i tt a str6fa elve a fontos; a strofa-

ban mint egysegben a metrikus-szintaktikai periodusok mennyisege

tobbe-kevesbe rogzitve van; ily medon a ielnek verselesbeli szerepe

van. Ez a szerepe erosen bonyoli tja a mascdik rendelteteset, hogy tud-

niiIlik a sztizse egy lancszemenek jele, mintegy a szuzse "alideje"

legyen. Ez a bonyolultsag es kettosseg maganak az Anyeginnek mint

"verses regenynek" a bonyolultsagabol ered,

Az ekvivalensek, mint kimutattam, nem gyengulest, nem ernyedest,

nem pihenest jelentenek a kifejez5dMormafolyamgJiiban,hanem ellen-r' ~ ~ ~c .-

kezoleg: fokozodast, eresodest.-Ez egyebek kozott a kovetkezo tenyen alapszik, A forma dinamikaja

nem mas, mint azautomatizmus szakadatlan megtorese, a konstrukci6s

tenyezo szakadatlan kiemelese es az alarenge1f!~~yezok deformacioja.

A forma antinomikus jellege az adott esetben abban all, hogy a kol-

csonhatas (=harc) szakadatlansaga, idobeli lefutasanak egyhangusaga

eseten maga is automatizalia a format. Ezert a konstrukcios tenyezo es

a tobbi tenyezo kozotti kolcsonviszony megvaltoztatasa egyike a dina-

mikus forma athaghatatlan kovetelmenyeinek. Ebbol a szernpontbol

I.!.iOl't:J13 nern mas.L_mint a dinamizmust fokoz6 k~~lAci:v.al~ek

,_.~zak~,~,~~.lanetrehozasa. nek soran az anyaJ_ aj9ig a mi!!i!JJumig' lJ i i l i f lzJ.zJY., 'J!..~n!!!!! : .k5.£0JhLjd lez mef~l;._rljiJJleliUlen. Ahogy

! a_kozepkori szinhazban az erdot abriizol6 diszlethcz elengedo volt egy

~ir~a, 6g y a-K<ili:eszetben is elegend61ebet vaiarnely

elem helyen egy 6t helyetteslfii feftrat: elfogadjuk a strofa gyanant meg

"3str6fuSo~~anuk, eza~llKCl6szeIf[p0l!t-

jabol egyenerteKurnagavaI~egyiik hozza, hogy am inosegi-

leg masfele anyagban jelentkezd ekvivalens csaknem mindig fokozott

erovel fedi fel a konstrukci6s elvet; az idezet t helyeken peldaul az ekvi-

valens avers metrikus oldalat fedte fel.25

5 ·

J : : : szovegekvivalensek peldaja azt igazolja, hogL~z akusztiku~_IDeg.kii-'o.l(elites~rit.i ki a vers minden olCJalat,mas peldakbol viszont latni

fogjuk, hogy ez a megkozelites felesleges mozzanatokat visz be1e.

A : z . Ohrenpkilologie 6riasi erdeme a~r_!9nu~~an~ls)cit!gita a .~uluntg_azQ~ az aku;zti~e1ite~61 kOvet~t-

musfogaloID tartalmiit is teriWelmet. A,ritm~~ t~y.s.N §~an (korai

~kaja) szerint'" a kovetkezok: ,,1. A metrum, vagyis azok a szilard

kapcsolatok, melyek az egymassal li!1onb6z6 osz~~lyo.~kii egyesulo

hangkapcsolatok hosszusagat (Dauersoerte) jeneIn?lk~-A rnetrum ily

--ni6don a hangok mozgasaban megnyilvanu16,matemaiikai lag allando

idotartamaranyokat ielenti. Ezt a fogalmat nern szabad o_~~zetevesz-teni a ritmussaL::_~_dinami~a~ vag)':i~~Riz.onJ.2.s_hJUl~g,an ~p~~tal-

hat6 erossegi fok fogalma (StarkeabstuJungen). 3. A tempo. 4· Az ago-........... - - __ f'"'/" __

gika, vagyis azok az g.pr6 nyujtasokes rovidii1~ek",~.me~k e y egyseg- _ _../ -r. .• ......_ . _'. _-

''(ehi" 'Were) normalis hosszat modosit jak, a_I),#kijlhogy az alapveto

aranyok erzete mt;gpzunne. 5. A h~g;.asbe1i art ikulacio (legato, stac-

cato stb.). 6. A holt szunet, vagyis a valasztovonalkent hasznalatos irra-

cionalis iires'idc[Y A illeT6ala,-j"elenfessel"pfr6 intervnllumaival e~)e-

zarasaival, s ' - A szoveg, mely a haugstilyos ~;; hangsulytalan szotagok

v;Htakoz~siival-leny~ge~en h~zzajfu:"~-; rft~ika(~sopori:_ok kl;lakt;ra~~-

hoz. 9. A sZ6veg eufoniaja (peldaul arlm, ~z alliteraciok stb-.), melyszinten a'ritnlus ilap{ili! szolgal." ..

A ritmusfogalom terjedelmenek ilyen meghatarozasa ketsegklvul

tulsagosan tag.,.(MelIesleg, ellenvetesre sarkall a k6d6s "sz6veg" ter-

minus is: a szoveg szintaktikai kapcsolatai ketsegkivii l fontosak a ri t-

must kepezo tenyezok osszefiiggeseben ;de mar a szoveg hangsulyos es

hangsiilytalan sz6tagjainak valtakozasa teljes egeszeben a metrum fo-

15 7



galmaba tartozik.) Roppant tanulsagos az akusstika« es az artikuhicios

szempont keveredese az "erOssig fokanak" fogalmaban, melyet Saran

a kesobbiekben is megtart '" , Sokkal nagyobb ketelyt val t ki azonban az

agogikanak, vagyis azoknak az apro nyujtasoknak es rovidi ileseknek

a' r itmikai funkcioia, melyek az egyseg normii lis hosszat modosit jak,

anilMil hogy az alapoetd ardnyok erzete megszilnne. Itt a kovetkezete-

sen vegigvitt akusztikai megkozelitesi m6d alaptalanul kiszelesiti a rit-

mus tenyezoinek koret ; ezek az apro valtozasok ugyanis, arnelyek ko-vetkezteben nem sziinik meg az alapveto aranyok erzete, csupan mint

az akusztikai mozzanat jegyei lenyegesek, viszont teljesen nyilvanva-

loan nem tartoznak a ritmus tenyezoi koze. Ugyanakkor ez a kitagitas

nem veletlen ; aritmus fogalmanak tul tagra fogott terjedelme tdrveny-

szertien a fogalom tartalmanak sztikos meghatarozasahoz vezet: "A rit-

mus - az elsodleges akusztikai mozzanat esztetikailag kellernes for-

maja."~8

Nem szolok most a meghatarozas durvan hedonisztikus jellegerol

(me1y Sarannal a kesobbiekben is megmaradt); a meghatarozas le-

szfikiteset az adott esetben fokent a ritmusnak az akusztikus mozzanat-hoz val6 kotese, akusztikus rendszerkent valo kezelese okozza.

A tenyezok kolcsonhatasanak kerdesevel kapcsolatban Saran meg-

jegyzi: "Csak a tenyezok osszessegenek vagy Iegalahbis tobbsegenek

egyuttes hatasa hozza letre a ritmust, Nem sztikseges azonban, hogy

valarnennyi egy iranyba hasson. Elofordulhat , hogy nehanyuk ellen-

hatast gyakorol; ezt azonban kompenzalnia kell a tobbi tenyezo erosebb

hatasanak, Ezekben az esetekben - vagyis az esetek tobbsegeben - az

i?e31is ritmikai rendszer tobbe-kevesbe elhomalyosodik (cerschleiert.}

Eppen az ellentetes tenyezok mesteri alkalmazasaban rejlik a ritmizalas

muyeszete."29 - . I . - . - , .Ketsegkivul ezek a ritmus ?1JP~im31iseJt¢telei~ kerdes azonban, me-

lyek a minimdlis feltetelek. _. -

~ ritmus rl linimalis fel tetele azt jelenti , hogy azok a tenyezok, arne-

~?e!< !<olcsonhatasa a ritmust kepezi, nemcsak a rendszer forrnaja-

ban, hanem a rendszer jelenek formajaban ismegjelenhetnek. Mas szo-

val a ritmus meg<ld~at6 a ri tm~s [elenek formajaban, s ez egyuttal jele

a metrumnak is, mely a ri tmus mint dinamikus anyagcsoportosi tas nel-

kulozhetetlen tenyezoje.~m.e.trum m i n t szahalyos hangsl]lyrendszer

..)Ji~.UY.9zhats. A ~enyege nem is annyira a rendszer maga, mint

inkabb a rendszer elve. A metrum dve a nyelvi anyag hangsulyjegyek

-alapttn-rartenodlna s cs eSi erf ib1JeS l .sg@'il i

enseg egy bizonyos metrikus csoport mint egysig kiemelese lesz :

e z a klemeIes egyuttal a ICovefkezohasonl6 (nem azonos, hanem csupan

hasonlo) csoport dinamikus elokeszi tese is lesz ; ha a metrikus eloke-

szites felold6dik, metrikus rendszerrel van dolgunk; a metrikus_t;:so-

portositas a kovetkezokepp megy vegbe : I. dinam1kUs-szukcessziv "

~~trlkliSeiKklsZl~rl metnkus felotdas;"me1y'

a metrlkus egysegeket magasal3b csoportokka, metrik~e

_~~1T.EZen belUl termeszetesen az..elObbiIesz a csoportosita~_E!Q&;"

.n;ssziv,..az..me-bbi a r eg re s sz tv m o z ga t6 ia . Az elokeszites es a feloldas

(es ezze1 egyutt az egyesites) iranyulhat befele, ekkor az egysegeket re-

szekre (rnetszetekre, verslabakra) bontja; de Iejatszodhat magasabb

tlpusu csoportokban is, es ekkor a metrikus forma (a szonett, a rondo

stb. mint metrikus forma) tudatosulasahoz vezet, A progressziv-

regressziv tulaidonsag egyik oka annak, hogy a metrurn a ritmus leg-

f@komponense; a hangszerelesben csupan a regres~~al

van dolgunk; a rimfugalma pedig, ba r rnagaban foglalja mindket moz-

zanatot, feltetelezi a metrikus sor elozetes megletet.

De mi tortenik, ha a dinamikus elokeszites nem old6dik fel a meg-

felelo, kovetkezo csoportban? A metrum ebben az esetben mar nem

letezhet szabalyos rendszerkent, de megis letezni fog - mas formaban,

A "fel nem oIdott elokeszires" szinten dinamizalo mozzanat ; a metrum

a metrikus impulzus formaiaban is megorzodik, minden "feloldatlan-

sag" metrikus atcsoportositast von maga utan : ez lehet a z egysegekegyiittes alarendelese Iami progressziven megy vegbe) vagy egyenkenti

alarendelese (ami regressziven valosul meg). Az ilyen vers rnetrikailag

szabad vers, v e rs l ib r e, u e rs i rr egu li er lesz. Itt a metrumot mint rendszert

felvalt ja a metrummint dinarnikus ely; voltakeppen a metrum tenden-

ciaja, a metrum ekvivalense,

Eppen ezert itt egeszen kiveteles jelentosegre tesz szert a~

159



~ es kiem~senek mozzanata. Ebben kiilonleges szerejlhezjut

~~~afikai alakj.!1~mely a ritmus jeh!vel egyiitt a metrikus egyseg

[eleit ismegadja. A grafika ittaverssor, aJ:itmus 'ere ki;iyetkeZ_eskeppen

'---, _'na~J!la-- - -~ntmus n~£kiilozhetetie~ feIteteJenek='is

~. Amig a rendszer- ene ezo verssor an mercekent egy bizonyos,

a verssorbol kiemelt apr6 egyseg szolgal , itt az alapot, a mercer rnaga

a verssor jelenti, emellett a dinamikus elokeszltes kiterjed a sor ege-

szere, es az e15keszites feloldatlansaga a kovetkezf verssorlancolatban

olyan mozzanat, me1y a maga egeszeben dinamizal ja ezt a lancolatot ,

(Nines kizarva emellett avers libre mint rendszerben letezd verssorok

keveredese sem, de eppen mint kiilonboz6 rendszerek keveredese,

megis az egeszre vonatkoz6 megoldat lansag kovetkezteben a verssor

a maga egeszeben lesz amerce, termeszetesen nem az elso, hanem vala-

mennyi mege16z6 verssor.)

IlY_!;l6don! sz_aba4,vers eiD:'£~ "va!tak.2~Q:.?metr&@_rma. A. z egy-

seg alapvetri [elentdsegebol kovetkezik, hogy ebben a formaban fontos

szerepet kell tulajdonitani a szintaktikai tagolasnak. Megse tudok egyet-

erteni Zsirmunszkii megfogalmazasaval, aki szerint "a szintakt ikaiszerkezet rendezettsege kepezi a szabad vers kompozicionalis tagolasa-

nak alapjat".3o Eloszor is a szabad versnek tavolrol se valamennyi for-

maiara alkalmazhat6 a szintaktikai szerkezet rendezettsegenek fogalma

(lasd Majakovszkij) ; masodszor, a szintaktikai tagolasoknak a szabad

versben betoltott fontos szerepe nem homalyosithat ja el a metrum mint

dinamikus ely mozzanatar.Brdekes a fentiekkel szembeallitani Wundt

nezetet az oheber kolteszetrol, melyben a szintaktikai tagolas - mint

ismeretes - rendkivii l fontos szerepet jatszik. "A parallelismus mem-

brorum (a mondatreszek parhuzama) itt - eppugy, mint rnasutt -

egyaltalan nero helyettesiti a ritmust, mint korabban felteteleztek,hanem kiseri , megerosl ti , de mar kifei lcdese is a ritmus alapian torte-

nik, es feltetelezi ennek megletet,>'31

Nem nehez felismernl azt sem, hogy mig a metrikus rendszer sza-

balyossaga - a tul konnyen elerheto feloldas - a verseles tulsagosan

gyOIS automatizalodasahoz vezet, addig a metrikus ekvivalens mozza-

nata dinamizalja a verselest,

-Eg~sz6val ~ vers -v..ersmivoltat 22 adoU esetben nem a ritmus te-

n~ti~~~ k@CSonhatasa (a l~ax~~Jj~·feltetel) hatar~zza

m_:~~anem a .rend~a! elv~ (minifl;yHisfeltete!2:; ~g~e .

megy, nogf7iltvll van-e a rendszerszerti csoportosi tas, vagy esupfu1

t6rekszi ink ra, es torekvesunk hatasara s ui g ene ri s csoportositasokat

hozunk Ietre - vegeredmenyben egyarant a beszed dinamizalasat erjiik

d. Ha avers fo alntaban a lenyeg a vers jere, sirnamizal6 elve nem e-

gjg~e~!e;ii lisenek m6dja~ akkor h; atla~ul g~dag i~hctgi~g~f~il-

rutt~~~n ~a5a el5lL p . tikbaH....a kor~kban, amikor

a tradicionslis metrum keptelen dinamizaIni az anyagot, mive]~

lataazany:a_gg1lla-·crwmafl.USS:1 yalt,_bekovet eZlk az eVlvaensek k~--_~ . -_--

szaka.

'.-ffipj~U:lli~1! a 5 , z g Q ' l . . d vers nagy gy6zelmeket arat. Jdeje kimondani,

hogy a seabed oers- korszakunk jelkgzeteSV'ersformaja, e s nflllalorte-. . _ . . ~-- _ - - - - " ' , " . _ . .. . "

n'etr;mmd~ "e",~.onLh6!~ed e , YJvet~k'ved~~'-V~gJ;~,._meg inkabb a pr6zaval hataros versformanaktekinteni.

~ vers hbre-~o[takeppen nem ~~,-mi~t a-"fei71bu.oI.da.u:...e16ket1zi-

:!__s"metrikus egysegekben ervenyesiil5 e1vene.~-k.?_::,e~1!;;:.~~felh~sz-\

~~~~-Mas m,_uikai ~nizaci6k csak ~eszleg~sen, kise~b metrik~i )

egys-e'g'ekbenalkalmazzak a "feI nem oldas" elvet, A metrikus egyseg

kiemelese utan kovetkezik az egysegen beluli kisebb metrikus alap-

egysegek kivalasztasa, es a tovabbiskban ezek kepezik a metrurn foly-

tatodasanak alapiat , A rendszerszerfi vers iIy m6don bizonyos kisebb

alapegysegek kiernelesen alapul; az elokeszites minden reszleges fel-

oldat lansaga ezen az alapegysegen beli il dinarnizalja a kotott verset,

Ebben gyokerezik a "szlinettart6 versnek" nevezett [elenseg, amelyben

a reszleges elokeszites feloldatlansaganak mozzanataval talalkozunk.

Avers libre [elensege Oroszorszagban valoszintileg a hatvanas evekremegy vissza, Fet es Polonszkij nevehez kapcsolodik (Iasd Turgenyev

1859. evi parodiait), gyokereit es csirait pedig mar Zsukovszkijnal

felfedezhetiuk (Russtem e s Zorab; a rim hianya es a harom-, negyes

otutemiijambus szabalytalan valtakozasa mint a mennyisegi feloldat-

lansagra iranyulo torekves) - a tagabb errelernben vert "sziinettar to

vers" a XVIII. szazad vegen jelenik meg, es a XIX. szazad elejen fej-

1 6 0 161



lodik ki (Burinszkij, 1804, ZSUkOVSLkij,1818). Figyelemre melto, bogy

amikor a rendszerszerfi verseles (fokepp a negyutemfi j ambus) kimeru-

lese kulonosen erzekelhetove valt, kiserlet torrent a "sziinettart6 vers"

elmeleti megalapozasara. Lasd Az olasz verselis32 cimti cikket, amely

az italiai rimtelen dal' es a "sziinet" bevezeteset hirdeti: "amikeppen"a zeneben a hangiegyet gyakran helyettesiti ida (tempo) es megallas,

amit sziinetnek neveznek - irja a szerzf -, azonkeppen az italiai vers-

labak kozt is gyakran megesik, hogy az iitemet megallas egesziti ki,

amely a pauza nevet kapja." Ehhez a helyhez a szerzo a kovetkezf

labjegyzetet fuzi: "A regi orosz dalokban gyakran talalni effele pauzat.

Sajnalatos, hogy verselesi szabalyaink osszeallitoja, Lomonoszov, nero

figyelt fel erre ; a pauza felhasznalasaval konnyfi Ienne az i taliai koltok

forditasakor megorizni koltemenyeik dallamossagat."

Nernult a dal, zart az unnep,

az amforak kiurultek,

gyumolcskosar dolve bontva,

poshadt le a kupa alja,

dult fuzerek lankadoztak,

nehez parak, hervado szag .Ejfelre iart, vegre mentOnk .

A ragyog6 terem eltunt

s felettunk a magas egnekforg6 csillagezre egett,

(Szabo Lorino forditasa)

pedig oly medon, hogy elteres keletkezik avers fonikus "sikja" es

materialis hangzasa (azaz az idealisan elvarhato es a tenylegesen meg-

valosulo hangzas) k6zott.35

Itt a tiszta rim_egyfajta "ekv_iva9seve_t:.\ffin ~9]gup.k. Tegyiik hozza,

hogy ·;~i tal a:fomki6s sik" kii lonbozik, az it t nero is annyira a "mate-

r ial is hang" altalaban, hanem annak akusztikus oldala,

Hivatkozhatunk mas peldakra is, amelyek bar a rim ekvivalensei,

akusztikus megkozelites eseten megsem minosulhetnek rirnnek. Ilye-nek peldaul a tdooli rimek, Vizsgaljuk meg Tyutcsev kovetkezo stro-

faiat:

Az utolso, 10. verssor a 3-4. sorral ri rnel , melyekt61 5 sor valasztja el.

,. Ar~i~t a Timms teHyt~zoieben ket m~lIDatot kii'o.nooztl'\l-

~ meg' egy progn:.sszhr mozzanatot (a rimhivo tag.)__es_J:~g-

- resszivet (a masodik rime1a tag). A rim, akarcs2.k a metrum e dina-

mikus pro~es8ziv e1Qktszi t f : annak dinamikus regresszi¥ felQldalia

·-eiean;:tnYekep~Ily m6don a rim legalabb olyan, ha ugyan'nerrrnagyoob mertekben fjigg a progressziv mozzanat eTejetQI~m.i.m_.

·aregressziv mozzanatetol. Ez az oka, hogy a rim fiigg egy sor tenyezc-

-i ll r;rnindeneke!ott iStintaxist61; a 3. es 4. rimeI6 sor egy-egy befejezett

mondatot kepez, ezert (tovabba az aabb rimszerkezet kohezio]a foly-

tan) progressziu erejuk nulla. Ez az oka, bogy a 10. sorban elobukkano

rim alig erezheto.36

1. Koncsen pir, umolkli hori,

2. Oporozsnyeni amfori,

3. Oprokinuti korzini,

4. Nye dopiti v kubkah vini,

5. Na glavah venki izmjati ;

6. Lis kurilisz arornati

7- V opuszryevse] szvetlo] zale,

8. Koncsiv pir , mi pozdno vsztali,

9. Zvjozdi na nyebe szijali,10. Noes dosztyigla polovini.*

6., , r -

\

~!..kVivalencia jelenseget.:ritm~s ~e~yez6in is megfigyelhetjiik.Hadd mutassam be itt a r_lI!?:kVlVa1enSeltIS.•

-Sz. 1. Bernstejn A rim7onet~kai tanulmanyozasanak modszertani je-

. lentosigiroi irott erdekes cikkeben'" arra a vegkovetkeztetesre jut, hogy

a nem tiszta rlmek ket csoportra tagolodnak, Az elsobe azok a pOI_Itatlan

rimek tartoznak, melyeket akusztikailag hate m_Qveszie_~k6zk~ni alkal-

maznak, A "nem tiszta" rim a hangzas szempontjabol csakugyan hata-

80Smiiveszi eszkoz lehet. Szerepet jatszik ebben az is, hogy a rimelo

tagok nem esnek pontosan egybe, 8ezaltal fesziiltsegkel_et~ezik. Hadd

emlekeztessek ra, hogy az akusztikus mozzanat Karamzin koraban be-

kovetkezo halvanyodasaval egyid6ben kuzdelem folyt a pontatlan "ri-mek csorompolese" ellen es a tiszta rimek bevezeteseert. A XVIII.

szazadi 6da - a sz6noki kolteszet egyik valfaja, melyben az akusztikai

mozzanat e o i ps o nagyon lenyeges szerephez jutott - mar Gyerzsavin

irodalmi tudataban osszekapcsolodott a nem tiszta rimekkel , melyek

akusztikai tekintetben nyilvan hatekonyabbaknak latszottak.P' A nem

tiszta rimek masik fajtaia viszont a tiszta rimek "ekvivalense", meg-

162

I

I



Tehat mivel a progressziv mozzanat teljesen hianyzik, a vizsgalt

esetben csak a regressziv mozzanat van jelen - vagyis a sz6 (es vele

egyiitt a metrikai sor) viszonyulasa a korabbi csoportokhoz, Megis,

ez a regressziv mozzanat eleg eros, hogy rimet eredmenyezzen.

Az akusztikai megkozelites itt elegtelennek bizonyuI: oIyan "rimmel"

van dolgunk, amely a rimelo tagok tavolsaga miatt akusztikusan alig

vagy egyaltalan nem erzekelheto.

Ami a "hangszerelest" illeti, jel forrnaju ekvivalenseirol nem beszel-hetunk, A metrum is, a rim is, mint ritmikai tenyezo, ket dinamikus

mozzanattal- egy progressziv es egy regressziv mozzanattal - rendeI-

kezik: a metrum ekvivalense a progressziv mozzanat lehet (a regresz-

sziv mozzanatot viszonylag masodrendii szerepre karhoztatva) , a r im

ekvivalense pedig a regressziv (mikozben a progressziv mozzanat

viszonylag hatterbe szorul) . A "hangszereh!s" fogalma viszont nem,

vagy csak minimalls mertekben tartalmaz progressziv mozzanatot:

a hangok nero kovetelik meg, hogy utanuk azonos vagy hasonlo hangok

kovetkezzenek - es minden olyan hangzas, ame1y valamely elozdhoz

hasonlo, regresszive kepez csoportot."A metrum es a rim ekvivalensei az akusztikus megkozelitessel nem

adhat6k vissza: a szabad vers az i lyen megkozeli tesben osszemosodik

a ritmikus prozaval, a tavoli rim pedig egyszerfien elvesz. Holott mind-

ket tot rnfiveszi eszkozkent , nem pedig a rendszertol valo eltereskent

kell felfogni.

A szove - k tenye anol is meg ozh t benniin~~, f l9 gy

h~ ytele~-elvi-mfiveszel egys~ogthatatlan elemekeE!~_~t

.!:l ti in~~ heYJ:et~u..az..aj 'e~~~;:ely szer~n~;a szo_!,!~~la,mely~ol

a ~~z--a-z-ekm _t.Jl1J.g_Q.fLbQJj1.biJJ~no.mabf!;T,lweWi

elemekre" .38

7 ·

Jegyezziik meg, hogy a ritmus mint rendszer, a funkcionalis szerepetol

elszakitott ritmus fogalma csupan akkor valik egyaltalan lehetsegesse,

ha elofeltetelkent letezik a ritmus a maga funkciojaban, vagyis a ritmus

mint konstrukci6s tenyezo, Termeszetesen mar reg megallapltottak,

hogy a mfiveszi proza korantsem kozombos, szervezetlen tomeg a ri t-

mus mint rendszer tekinteteben, EllenkezOleg: batran allithatjuk, hogya pro2;a_fone~~i s~zettsege ~en:.5.S.el~e~y.ebb( 1 ; l f u : - mas )_szGCJ.~et

(atszott es fatszik, mint a kolteszete. 4.orosz pr6za Lomonoszov ota

fo-;_etikaila~egyre csiszolodik (Lomo~os~vn~i- a legnagyobb szonoki

buras erdekeben ; lasd RetorikdjabOl "A szo aramlasa" cimti fejezetet,

mely teljes egeszeben a prozara vonatkozik, s amely szamtalan kotelezo

6rv6nyu ritmikai es eufoniai utasitast tartalmaz.j"

A proza minden forradalmi valtozasa forradalmat jelentett a proza

hangallomanyaban is; erdemes itt felidezni Sevirjov megiegyzeset, aki

szerint a nepdal a maga daktil ikus vegzodeseivel hatassal volt Karam-

zin prozajara, hozzajarult dakti likus klauzulai kialaki tasahoz - bar eza megallapitas terrneszetesen ellenorzest igenyel.t? \

Neha (killen" 's a koIteszet kozeledesenek idoszakaban)

aki51teszet va16szinUleg hajlott arra, hogy a v ~y ,

fOiiem:ai m a v e sz i e sz lttiz e . ancsa eviriov igy ir Puskinrol: "Ka-

ramzin 6don szavakkal erl 'lsttett nyeJ.veb61ontotte a maga otcs jarnbu-

sait, az orosz drarnanak ezt a csodalatos versformajat."41

Es senki nern ketelkedik abban, hogy Flaubert vagy Turgenyev pro-

!aja "zeneibb" (sot "ritmuSQsabb"1__mint egynemely 'vers libre. 42

Az orosz proza es kolteszet a fejlddes leguiabb stadiuman mintha

osszebeszelt volna, hogy "rit rnikus", ~6t "metrikus" ruhat cserelnek:

Andrej Beli j prozaja peldaul veleieig "metrikus", szamos vers viszont

metrikus rendszer nelkul epul fel.

Ezzel fiigg ossze az a szarntalan naiv kiserlet, mely a kiilenbozo nyel-

vekben igyekszik meghuzni a hatart a proza es avers ljb.I!, vagyis.ayers

kozort. Ismeretesek Guyot kiserfetei Rabelais, Zola es m1sok szovege-

nek metrikus tagolasara. Grammont ig y ir Renier es Souze uers l ibre -



ienek urugyen: "Ezek a versek tulajdonkeppen Iehetnenek rimtelenek

is, talan akkor is »versek« lennenek, bar akkor semmiben se kulonboz-

nenek a ritmikus prozatol, peldaul Flaubert bizonyos rovid mondatai-

t61 a Bouvard is Picuchet-ban ... Am i ezt a kolteszetet ettol a prozatol

elkulonitene, az mindossze annyi, hogy Flaubert rovid mondatait

ugyanolyan rovid rnondatok elozik meg es kovetik, melyek csak ritmus

tekinteteben kiilonboznek toliik, a kolteszetben viszont mindegyiket

egy f o rman lehetne ritmizalni."a3Valamivel odabb Viele-Griffin es Gustav Kahn verseitmar nem

csupan Flaubert prozajaval (Bouoard is Pecuchet, Szalamb6) yeti

egybe, hanem Zolaeval is (Germinal), megpedig Guyot-ra hivatkozva,

aki korabban hasonlo medon [art el.

Jules Legras, Heine kutatoja igy Irt a kolto freie Rhytlzmenjeirol a

Nordseeben: "Nem tudni, vaion maga Heine versnek tekintette-e ezt

a szabad verset, de erdernes megj egyezni, hogy ezt a verset minden

nehezseg nelkiil irhatnank egy sorba is, ahogy a prozat szokas, es a

k01t6 egesz biztosan keszseggel beleegyezne. Nagyon is lehetseges,

hogy ez a .ritmikus proza Navalis ritmikus prozaianak hatasara ke1et-kezett."44

(Csak csodalkozhatunk, hogy maga Heine nem jott ra erre, C S nem

Irta a Nordseet folyamatos sorokba ; akkor - mivel Heincnek Legras

velernenye szerint tokeletesen mindegy volt, Vers-e ez vagy proza -

nem beszelhetnenk Heinenelfreie Rhytmenrol. A kerdes, mint latiuk,

konnyen megoldhato.)

Nalunk tobbek k621 Belij, Grosszman, Sengeli, Engelgardt kiser-

Ietezett ebben az iranyban.

Ez terrneszetesen nem nagy iigy: annal is inkabb, mert a proza

kifinomult fonetikai szervezertsege ketsegtelen teny.Probaljuk meg peldaul egybevetni Andrej Belij prozajat (peldaul

az Ofeirdt vagy az Epopeiat), mondjuk, Neldihen szabad versevel.

Ez a proza sokkal j.metrikusabb", mint ezek a versek.sfit eufonia tekin-

teteben is sokkal finomabban szervezett.

Egyebkent mar Tregyiakovszkij is eleg messze jutott avers specifi-

kumanal: versrendszerektol fuggetlen meghatarozasaban; lasd Az orosz

uersek kiSzllisinek Il j is r ii o id mdd j at :

,,2. §. -Mindaz. amiben a Versek k6z6sek a pr6zav a1, new kii lonb,Oz-

teti me oket emetto!. E.smivelhogy a Betiik, Sz6ta ok a Han suI. .es

'~' arne y csup n er esik minden sz6ban, e s annak

egymehatirozott sz6~?iara eSlk,.~ azorik~ppe~ ~aguk a s.zavak, ~

meg a Peri6dusok tagjal es a PerlOdusok IS kozosek a Prozaban ....s

a Versben, ennek okakent ezek alapjan nem kiilonithetok el egymast6_l3. § . ~~ szama... sem kiilonboztetj meg

a Verset a-Pr6zat61: mivelhogy az ugynevezett Retorikus lzokolon

~gliararozott szamuak; megsem aVers tagjai . ..

. 5 . § . A R im .. . hasonlokeppen nem kiilonb6zteti meg a Verset a Pr6-

zatel: rnivelhogy a Rim nero is e e ,~_ne ,a~so )a egyik Vers-

sort a m a s ik h o z , vagYlsneIn le t ez he t R im k e t' v' er ss o t nelkdi (ct~rs-

~ndegyike 6nmagaban is az, es ha egyediil all, aklillIls versnek

kell Jennie) ...

'7l-:-Az ernelkedett stilus, a meresz kepek, azekyenalakzatok, a len_::,.

diilete;-mozgas, a megbontott sz6rend es hason16k sern.lailonboztetik

a Verset a Pr6zat61; nnveIhogy mindezeket llt!melykor a Rhetorok es

}~1mazzak."45

E sotok maig sem avultak el. Csupan a "metrikussa ot" keIl hozza-

tenniink a fe1sorolashoz - miv Andrej Belij prozajanak es-;Szabaa-

versnek az osszehasonlitasa kelloen meggyozhet bennunket, hogy nap-

jainkba~m' an sulyrendszer se tekintheto avers specifikus es eleg-

seges ismertetojegyenek at a angsu ye v szu segsz e z-

m : e n y e a verskonstrukct6nak). Ha mi megis versnek tekintiink olyan

verseket, melyekbol hianyzik a versszandek grafikus iele (azaz iras-

m6dja nem jelzi, hogya szerzo versnek szanta), akkor ezek rendszerint

olyan versek, melyekben a feltetelek rnaximuma teljesul, a felteteleke,

melyek valamilyen modon rendszerre kristalyosodtak; elegendo egybe-

vetni a teljesitett feltetelek e maximurnat a feltetelek minimumaval -r: a

jellel, hogy megallapithassuk, a Ienyeg nero a rendszerben keresend6,

hanem azokban a feltetelekben, amelyeket avers iele megmutat. M a r

1 6 6



csak azert is igy van ez, mert a szabad oerset legfeliebb a vitacikkekben

. nevezik prozanak. Belij prozajat viszont senki se tartan a versnek. .

I _l!irmilyen nag~okU is a proza tag ertelemben vert foaetikai szerve-

_tettsege, ett6.!..E?-egnem valik versse; masfe16l, birmily kOze1k~

I a vers a prozahoz ebben a teki t n attol me nem valik rozava,I' --:c\--;;rtrrua t proza", rnasfelol a szabad uers raison d'etre-je vegiil is

nem mas, mint hogy az el6bbi prozai soron belul, a masik viszont vers-

soron beliil letezik, (Ha vers libre-jeinket prozai sorokra tagolnank, j6

Ireszuket aligha olvasna barki.) A ~'y" mint

mUfaj ugyanesak a ket ielenseg kozti mely kiilonbsegen, nem pedig

Ikozelsegukon alapul: a" rozavers" mindig a pr6za len e e t muta!"a _a "verses regeny' viszont a vets lenyeget." ~m regenyt irok, hanem

\ ""j.iiisesTejenyl· pokotiirUToiibse "(Puskin). Tehat avers es proza mint

fonetikailag szervezett, illetve szervezetlen beszed kozotti kiilonbseget

maguk a tenyek cafoljak; a kiilonbseg a ritmus /unkcionalis szerepeben

rejlikes ez a funkcionalis szerep a dontfi, nem pedig a rendszer, amely-

ben,megnyilvanul.. .

Mi tortenik, ha a szabad verset prozasorokban irjuk Ie?

Ket eset lehetseges: a szabad vers verss~~'t~gol~§9vagy. egybeesik,

a szintaktikai tagolassal, vagy nem. Vizsgaljuk meg elobb a masodik

esetet, Itt a versszerfi iI ': iSktp"bena versegyseg nem esik egybe a szin-

taktikai-szemantikai egyseggel; ha a versegysegek kozti hatarok nin-

csenek hangstilyozva es rimmel osszekapcsolva, akkor az egysegek

a prozai iraskep eseten osszemosodnak. Ily medon szetromboljuk

a ::.~rssor egyseget; ezzel egyutt azonban megsztinik egy masik jegy is :

az a 820roS kapcsolat, melyet a versegysegalakit ki a benne egyesitett

szavak kozort , vagyis felbomlik a verssor feszessege. Marpedig a oers-_-

ritmus objektiv jegye nem m' ,. essege; e ket

j'ijY.,E.oros Kapesolatoan ~ymassal' a fes alma mar fel-

~telezi az egyse~ de az egyseg is kapcsoIatban a ll an'

a.nyag_~otainaltfeszessegevel; ez az oka annak is, hogy a verssor m e n y - -

nyisegi~tt: a mennyisegileg tul nagy egysegvagy

elvesziti korvonalait, vagy maga is egysegekre bomlik, vagyis mindket

esetben megszfinik egyseg lenni ...e_ket emlitett jegy - a verssor egy-

I68

sege es feszessege - hozza letre a harmadik megkiilonboztet6jegyet:

7FnjMTVx_../l.nyagJfma:';ltzald~edegyseg itt nagyobb mertekb;;n

egyseges1S'te'sz'es-;rnrnirteznyelvben; avers kifejlddese soran okvet-

lentil kialakit maganak bizonyos mertekegyseget ; lattuk, hogy a korort

versben iIyen mertekegyseg lesz a verssor egy resze, a metszet (vagy

akar a verslab), hogy a szabad versben.az.egyseg vaIto~i1<,es minden

e16zo sor egysegkent .szolgal a kovetkezohoz viszonyitva, Ily modof

a nyelvi anyag dinamiza]a.s~ a kotott ~eisbeii"';kis"emrsegKiemelesenekelve szerint megy vegbe, a szabad versben viszont ugy, hogy minden

sor mercenek minosiil (neha a kis metrikus egyseg is megielenik, azon-

ban a kovetkezo verssor nyomban megallitja a folyamatot, mert nem

lehet ugyanilyen egysegekre tagolni)~ottvers eseten leMt a sza-

,-:~~am ' av~il van dolgunk: minden sz6 egyidejfi1eg tobb be-'"

~szedkateg6riahoz tar utn I1yeVI szo - metn ai 8Z0). A sza-

ba vers eseteben VIS . ennt ugyanezen 0 0 61 ) a csoportok

omamlZalasavai taHilkozunk,:ffiiiKOrTslehetseges, hogy e etlen s~

alkot eso a a o v 'j). Tehat a ver8sor egysege e s

fes~roportQsjj:llL::!_gintaktikai -szemantikai tagoloda.sokat es~y - ha a verssor es a grammatikai egyseg egybeesik-

hangsulyozza, kiemeli a szintaktikai-szemantikai kapcsolatok es tago-

lodasok mozzanatat), a nyeIvi anyag dinamizaIasa viszont eles hatirt

~n a versnyelv es~r6~ny~Dont6 szerepet kap az a kol-

csonhatas-rendszer, mely a verssor tendenciai es a grarnmatikai egyseg

tendenciai, a versszak es a grammatikai egesz, a beszelt nyeIv (szlovo

recsevoje) es a metrikus nyeIv (szlovo metricseszkoje) kozott fennall,

A nyelv (szlovo) ilyenforman kompromisszurn eredmenye, ket sor

ered6je; s ugyanigy a mondat is. Ily medon a nyelv megnehezul, a be-

szedfolyamat szukcesszivva valik, Ennek felel meg a kolt6 tudataban

az, hogy a metrum a beszedet megnehez{to tenyezo (Iasd a 38. jegyze-- . . . . . . / - - - . . ---- ... -

tet).

A gyakorlati beszedre - idealis esetben - a beszedcsoportok szimul-

taneitasa (vagy pontosabban az efele vaI6 torekves) jellemz6; ez az oka,

hogy a klils6 jel mozzanatainak viszonylagos a jelentosege ("Nicht

Teile sondern Merkmale" - nem reszek, hanem ismertet6jegyek -



I II''I

Wundt; lasd meg Scserba: Az oross maganhangz6k; tovabba Jaku-

binszkij, Sklovszkii). (Mellesleg, most valik vilagossa, miert helytelen

a koltdi nyelvet valamifele sajatos dialektuskent felfogni, Egyetlen

dialektusban sincsenek olyan sajatos feltetelek, melyeket a konstrukci6

tamaszt a nyelvvel szemben.)

Ismeriink olyan szubjektiv felteteleket, amikor a szemantikai kep-

zetek jelentektelen szerepet [atszanak, s a sulypont ennek megfeleloen

a beszed szukcessziv mozzanataira tev6dik a t (vagyis a Wundt-feleTeilekre, vo, Benne Erdmann, Jakubinszkij, a Knyizsnyij ugalban

megjelent cikk). De nem szukseges, hogy a kolteszetet (illetve szfikeb-

ben: a verset) i lyesfajta [elensegnek tekintsiik, es a norrnal is beszed-

ielensegektol valo elteresekhez kossuk, s igy a szubjektiv nyelvi feltete-

lekben keressuk a megoldast, A megoldast a vers mint konstrukci6

objektiv felteteleiben kell keresni , peldaul a nyelv dinamizalasaban,

mely annak eredmenye, hogy avers alapveto elveit - a verssor egy-

seget es feszesseget - a versanyag kibontasara hasznaljak fel , Tegyiik

hozza: itt nem az a lenyeg, hogy a szemantikai elem hatterbe szorul,

jelentektelenne valik, hanem az, hogy alarendelodifi a ritmus mozzana~'tanak, azaz dejornza16dik. . -~ - -

--~-;ji ~6-QlYa"~szabad v~elyben a verssor nem esik ewe

~ktikai sorral nr6zab!nt kezeljiik, megsertjiik a verssor egyse e

~e~ss~et s igy megf~ ~U-J'''''' u.LI1i:l.l!!_~aC16j3.tol.kkor a

proza konstrukci6s elve kerul eloterbe ; a verskapcsolatok es -tagolo-

dasok kiszorulnak, s helyiiket szintaktikai-szemantikai tagolodasok es

kapcsolatok foglaljak el.

Most probaliunk meg prozaban visszaadni egy olyan szabad verset,

amelyben a verssor egybeesik a grammatikai egyseggel (vagy egesszel);

tehat amelyben a verssor egysege megsemmistil, de megmarad a veleegybeeso szintaktikai egyseg: a verssor feszessegenek mozzanata el-

vesz, de megmarad a szintaktikai egyseg tagjai kozotti lenyeges kapcso-

lat. S megis, a prozakent valovisszaadas m~gsemmisit i a verset, miv(!l

elvesz a nyelvi'4irtamizacia ~azzanata: a verssor, ha nero vesziti is el

t~ien fullar~e nero verssor; aZauyag libontak_ozasaban nem.._ ;... ....-.- --- . ~ - . a :a ...

nyilvanul meg semmifele versmertek, alapegyseg, s ezzel egyiit t meg-. . .170

szfinik a. szo, es a sZ6c~o~ortQ~ ~jnamjza~i6;a, minek kovetkezteben!

~szo-szukcesszlV ielleget IS elveszti, ~

Ez a finom ha~vdagosan megmutatja, hogy egyfeI61 a ritmus

meg nem elegendo avers konstrukci6s elvenek meghatarozasahoz, s

a versbeszedet nem eleg azzal [ellemezni, hogy a szo kiils6 jelere ta-

maszkodik, masfelol a pr6za konstrukci6s elvenek meghatarozasahoz

nem eleg annyit mondani, hogy a szo szemantikai elemeinek szimultan

felhasznalasan alapul.A lel1yeg: a z egyik IT].Q_zzanatldvetese a masiknak, az a deformalo

hatds, amelyet a ritmus elve gyakorol a nyelvi elernek (szavak e s szo-

csoportok) szimultan egyesi tesenek elvere a versben, es megforditva -

a prozaban, Ezert a "pr6za ritmusa" funkciomilisan messze va~ae,,_vers

ritmusat61". Hz ket kiilonb6zQ dolog.

!'finden sor konstrukci6s elvenek bizonyos asszimiJal6 ereje van:1

maga ala remIeh es deformalJa a maslk sorhoz tartozo jelenseget. hzert

van az, hogy a "rltmlkussag" nem ntriius, a "metrikussag" nem met-

rum. A ritmust a prozaban asszimilil)a a proza k..QllS!rukciosdye, mely_-

"ben a nyelv sze~k:al ren~dQminal, s ekkor a ritmus kom-munikati'L.S_zerepet t6Ithet be - pozit~rtelemben (alahuzza es meg-

eroslti a szintaktikai-szemantikai egysegeket) vagy negativ ertelernben

(elterelo, fekezo szerepet iatszik), Epp ezert apr6~ t~r§s ,}ri!mu-

sossaga" ki.il6nboz6korokban e s lffiHiflb5lQ il'Odfl~

ytrWctest vaitotlki: az ilyen ,:ri~usos~, mery azonban nem valt

"ritmussa", zavaroan hatott. Jean Paul igy irt: "Erdekes, hogy a to-

lakodo eufonia - nem a kolteszetben, hanem a prozaban - jobban

akadalyozhatja a megertest, mint a kepek alkalmazasa, mivel a kepek

eszmet fejeznek ki, s a kellemes hangzas csupan kiseri oketo De ez csak

akkor kovetkezhet be} ha az eszrnek nem elegge jelentosek -e s er6sekahhoz, hogy folemeljenek bennunket, es visszatartsanak attol, hogy

belemeriiljiink jeleik, vagyis a hangok Izlelgetesebe es szemlelesebe,

Minel tobb er6 van a mtiben, annal inkabb elviseli a hangok csenge-

set; a visszhang a nagy termekben zeng igazan, nem a kis szobakban."46 1

Ez az idezet heIyesen allapltja meg, hogy", a ri~, mel:!., avers)

~_~~~~ tenyez6je (Jean Paul szerinr";,abrazoij"a, - k ' " ' u e j e i l "a-z-esz:"{

III \

I '

!

"



met")~ar61ag, a pr6zaban viszont e pR ellenke-

,zoleg: elterel i a f igyelmet, zavar. 1. Martinov a kovetkezoket irta a

• -XIX. szazad cleJen: " A pr6za kgyen pr6za; jogaban all parancsolni

a szavaknak, oda tenni oket, ah ova [onak latja, hogy kellokeppen hata-

sosak es erosek legyenek. Barmifele mertek elviselhetetlen benne.

Ez abb6l is kitiinik, hogy a jo : f r o mindenkepp 6vakodik attol, hogy

mfiveben versre emlekeztetokifeiezesek forduljanak elo; es ha veletlen-

segbol valarnely prozaban versmerteket talalunk, akkor az bizonyosellenszenvet valt ki be16liink.47 Ez az ellenszenv termeszetesen a korra

[ellemzo velekedes, mely azonban senkire nezve nem kotelezo ; de

ugyanakkor a prozai konstrukcio specifikumanak pontos felismereset

bizonyit ja. FelvetOdlk termeszetesen a problema, hogyan itel jiik meg

a ritmust a prozaban a prozai konstrukcio szempontiabol, hogyan

iteljuk meg a ritmus funkcionalis szerepet. Hadd idezzek meg egy

jellegzetes velemenyt - Andrej Beli j prozari tmusarol. Eszerint a pro-

zai ritmus olyan, mint a spalettak csattogasa almatlan eijelen: az em-

ber varja, mikor csattan ujra. A "spaletta csattogasa" - az egysegek

elkulonulese ; a szukcessziv versnyelvben nelkiilozhetetlen, hisz ez avers alapja, a r itmus olyannyira magatol ertet6d6 konstrukcios alapja

a versnek, "nehezi tet tsege" annyira konstrukci6s jellegti , hogy sem-

mikepp selehet "zavaro tenyezo", s azanyagt61 fuggetlenul nem is me-

~

iil fel a ritmus erzete.

Ily medon ket zart konstrukcios lancolattal van dolgunk: egyik a

vers, masik a"J5r'6T.llancolata. Mlllaenbenniik lezajl~altozasbe!s6

~~6 vers a lancolat egyseget es feszesseget

.egy szokathnrobfektumra VlSZl at, es e E E . . ezertnem mossa el avers

)nyegef, han-ernenen~leg' meg ~an kremeli. Eppen ezert a

szabad 'l!''''~ ,.,...",l"r~· ".. ~"""""""'~5J"" . J _", oz ,v_a16jabanszokatlan erfu1el...emeli_Jrjavers k OD stw kc i6 s ~ mivel az

egy-t6le idegen, nem specifikus anyagban realizalodik, Avers lancola-

taba epulve minden pr6zai elem masik, funkcionalisan kidomboritott

oldalat forditja felenk, s ezzel egyszerre ket mozzanatot ernel ki: a

konstrukci6s mozzanatot (a vers mozzanatat) es a szokatlan objektum

deformaciojanak mozzanatat, Ugyanez vonatkozik a prozara is, ha

verselem epiil bele, Az egysegeket elvalaszto prozai klauzulak es vers-

beli metszetek meghatarozott sziszternatikus jellege deforrnalodasra

kenyszerit i a szintaktikai-szemantikai egysegeket , de mig a jelz6 es a

jelzett sz6 inverzioja a sor vegen - mely napjainkig valtozatlanul alkal-

mazott miiveszi eszkoz - alig erzekelhetf inverziokent, addig a ha-

sonl6 inverzi6t alkalmaz6 pr6zai klauzulanak nyomban kidornborodik

a ~zintakt~kai -s_~ema.n.i.kaiol?a,la. EZ..:z oka~hogy~pr6za es a_koltt!szet Imindenfajta kozeledese valoJaban _nenr-kozeledes,...hanem szokatlan_,

";;nyag bevitele egy s~clfikus zart kons_t;n~kd6ba.:;;- '.

Ai elmondoftakb61 kdvetkezlk: iRr6z~, illetve avers ritmusrend-

~eret, barl!!i!Yhasonlonak tunjenek ''is;nem le_hetazpnos lD.6dOll..Yl4£-

gal~i. A pr6zai;;~lyan ~n dolli~ ame1y€lesen

elter a versntmU£tof, mWel fun ciona san deformalia a konstrukci6

~ze. Ezert a pr6z~t-es avers ntmusat nell vizsgalhatluk

ugy, mintha azonosak lenneneK;lianem tekmtetbe kell vennunk funk-

·~tillbst~

De vajon nem ugyanigy all-e a helyzet avers szemantikai vizsgala-

taval? Ha a ri tmus elve deformalodik a prozaban, es a ritmus "ritmu-

sossagga" valtozik, vajon a versben nem deforrnalt szemantikaval van-e

dolgunk, melyet epp ezert nem lehet ugy tanulmanyoznunk, hogy a

nyelvet elszakitjuk konstrukcios elvetol? E s vajon ha a versben sze-

replo szo szemantikajat a verset mint olyat figyelmen kiviil hagyva vizs-

galiuk, nem kovetjiik-e el azoknak a naiv kutat6knak a hibaiat, akik

Turgenyev prozaiat versbe, Heine [reie Rhytmjeit pedig prozaba ti l-

tettek at?

8.

I tt olyan ellenvetesbe utkozunk, mely Meumann szerint a kovetkezd-

keppen fogalmazhato meg: a ritmizalando nyelvi anyag "ertelme"

elvonja a figyelmet a ritmustol. A fentebb elmondottak utan maga-

tol ertetodik, hogy maganak a ritmizalando fogalmanak az alkalrna-

zasa a versre belso ellentmondast tartalmaz. A "ritmus" es az"anyag"

173



itt k€t statikus rendszerre degradalodik, melyek pusztan egyrnasra

vannak illesztve, a ritmus az anyag felszinen uszkal, mint az olaj a-

viz tetejen, Meumann ezzel tokeletes osszhangban igy folytatja:

" ...van egy altalanos tendencia, mely fekezi a ritmus kidomboritasat

a kolteszetben, s ez a kovetkezo : a ritmus kepes mellekhatasokat

kivaltani (verselessel vale »abrazolas«), a ritmus viszonylag onallo

jelentesre tehet szert ;J . vers ertelme mellett, Egyszoval kidomborltasat

mindig bizonyos sajatos esztetikai hatasoknak kell motivalniuk.w

Vagyis a konstrukci6s elves az anyag kettosseget itt nern ugy kell

erteni, hogy az anyag ala van vetve ennek az elvnek, s ezen ely szerint

van csoportositva, elrendezve - tehat altala deformalva -, hanem ugy,

hogy az anyag a ritmustol mint konstrukci6s elvt61fiiggetlen formaban

letezik, mint ahogy a konstrukcios ely (a ritmus) is az anyagt61 fug-

getlemil letezik, es iddnkent bizonyos "melh!khatasokkal" gazdagitja

az anyagot. Mar Schlegel is tiltakozott a "forma es anyag" ilyesfajta

felfogasa ellen. A Berliner Vorlesungenben igy ir a szonett formajarol:

"Az avelemeny, hogy a szonett formaja guzsba koti a kolt6t, es affele

Prokrusztesz-agy, me1yen megnyujtjak vagy megcsonkitjak a gondo-latot, valaszra sem erdemes, mert ugyanez allithato mindenfajta vers-

rol, s ezen az alapon minden verset affele tollgyakorlatnak kellene

tekinteni, mely eldszor forma nelkuli prozaban ir6dott, majd ut61ag

versbe szedtek."49 A ritmizalando lenyegeben veve fikcio ; a versben

nem olyan anyaggal van dolgunk, melyet meg kell ritmizalni, hanem

mar megritrnizalt, deformalt anyaggal. Ez nem "vonhatja el a figyel-

met" a ritmusrol, mert mar maga is a ritmus hatasa alatt all.

Ezaltal a versben szereplo szemantikai elem kerdese is mas szem-

pontb61 vetodik feI: mi a versbeli sz6 specifikuma? Miben kiilonbo-

zik a ritrnizalt anyag pr6zai ikertestveretol?Sokan magatol ertetcdcnek tartjak a valaszt, hogy a versbeli sz6

kiiTh1rtegesemotTOnaIis szinezetevel kiilonbozik a r6zait61. De ez a

va asz a muveszet emOClOna. ara vonatkoz6 altalfmos kerdessel

ftiggossze melyre itt nem terhetiink ki, s ~evesbe YIDaszolbaolOk

1 7 4

~~~~~1R~~~~4D~~~~~~~~-~melyaz

~ID...jeJent6segu egyaltalan nem milldig fiigg ossze

lIZemocionalitassal, "A ritmus intellektualis folyamatai - irja Meu-

mann - gyakran mindenfajta hatarozott kisero emocio nelkul is jelen

vannak (a kozombos taktusokban is csoportositunk, alarendelilnk,

belsoleg dinamizal unk [betonen innerlich]) - fiiggetlen ul az emociona-

lis valtozasoktol, A belso kapcsolatok energiaja eppen akkor a Iegna-

gyobb, amikor (lassu ritmusok eseten) az em6ci6k igen gyengen bat-

nak."50

A "mGveszi em6ci6" hibrid fogalorn, mivel az ernpirikus em6ci6

helyett a "muvesziseg" fogalma valik benne lenyegesse, kovetkezes-

keppen mindenekelott ez utobbi fogalom rnegalapozasat igenyli, s

ujra a konstrukci6 tenyeihez utasit benniinket. A konstrukci6 tenyei

es feltetelei kozort kell keresnunk a valaszt a benniinket erdeklo ker-

desre.

A szavak mint jelenteshordozok szempontjabol donto az a korul-

meny, bogy ritmikai egysegek tagjaikent szerepelnek. Ezek a tagok

erosebb es szorosabb kapcsolatban allnak egymassal, mint a koznapibeszedben; lenyegesse valik a szavak egymdshoz mszonyttott helyzete;

aminek egyik legsaiatosabb eredmenye az, hogy a szo dinamizalodik,

s ennek kovetkezteben szukcessziv jelleget olt,

A ritmikai tenyezok.!.e.b..ata kove~

I.a verssor egysege;

2.~sege;

~. a nye~Vianyag~izaJas.~

4. a nye vi anyag a versen beliil:

Documents

Tinyanov: A versnyelv problémája