Upload
konala
View
27
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
titkosszolgálatok a diktatúrákban 1. Németország. Titkosszolgálatok a 20-21. században 2011-10-27 kurtán 2011. a titkosszolgálatok feladatai. A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS FRIEDRICH SZERINT. Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnak - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
titkosszolgálatok a diktatúrákban 1.
Németország
Titkosszolgálatok a 20-21. században2011-10-27
kurtán 2011
a titkosszolgálatok feladatai
Fenyegetés
Funkciók
Külsőkatonai
katonai hírszerzés
politikai
politikai hírszerzés
Belső
külföldi kat. kémek
kémelhárítás
külföldi pol. kémekrendszert ellenzők
kémelhárítás,alkotmány/állam-
védelem
A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS
FRIEDRICH SZERINT
Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnakkét alapesete van: a szovjet és a német rendszer. Ismérveik a következők:
1. Monopolhelyzetű, átfogó ideológia 2. Egypártrendszer, a párt és az állam-apparátus összefonódása3. Terror-rendszer4. A tömegkommunikáció egyenirányítása5. A fegyveres erők feletti ellenőrzés 6. Az összgazdaság központi felügyelete és vezérlése
A DEMOKRÁCIA ÉS A DIKTATÚRATÍPUSOK
ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LINZ ÉS STEPAN, 1995)
Pluralizmus
Ideológia HatalmiElit
Mobilizáció
Demokrácia P: lényegiG: vanT: van
Nincs központiIdeológia
Választásokon választódik ki
Állampolgári participáció
Autoriterdiktatúra
P: korlátozottG: vanT: van
Nincs vezető ideológia, jellemzőgondolkodás-mód
Kis számú,kiszámíthatónormák
Nem jellemző
Totalitarizmus
P: nincsG: nincsT: nincs
Átfogó, kizárólagos
diktátor, kiszámíthatatlan normák,pártkarrier
Nagyfokú Mobilizáció fentről
Poszt-Totalitarizmus
P: nincsG: vanT: van
Átfogó kizárólagos,gyengülő
Saját biztonságNem csak párt karrier
Rutinszerű,csökkenő
POLITIKATUDOMÁNYI VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A
TITKOSSZOLGÁLATOK VONATKOZÁSÁBAN
A szolgálat helye a politikai rendszerben
A szolgálat súlya a politikai rendszerben
Jogi szabályozás formája Hírszerzés és elhárítás elkülönítése Ellenőrzés módja (párt – szolgálat viszonya)
Belbiztonsági szolgálatok/politikai rendőrség
egy önálló szervezet a fennálló rend védelmére (a német minta alapján alkotmányvédelemről is beszélhetünk) ) információszerzési jogkörrel, nyomozati jogkör nélkül
fennálló rend védelme a rendőrséghez tartozik, ezen belül speciális jogkörrel
önálló szervezetként, pl. a belügyminisztérium részeként, nyomozati jogkörrel (ez utóbbi a diktatúrákra jellemző
Brodeur álláspontja
low policing: bűnüldözés, közlekedésrendészet
high policing: állam „magasabb” érdekeivel kapcsolatos rendőri tevékenység
A NÁCI NÉMETORSZÁG TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Gestapo SD-Belföld
Hírszerzés: Amt Ausland/Abwehr
SD-Külföld
A GESTAPO
1933: Hitler hatalomra jutása után átalakul az addigi
biztonsági rendőrség megalakulnak a tartományokban
Geheime Staatspolizei Amt-ok (Titkos Államrendőrségi
Hivatal)1936: egységesítik a tartományi rendőrségeket újjászervezik a német rendőrséget (Orpo,
Sipo)
1939: létrejön a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt, RSHA)
HEINRICH HIMMLER
Heinrich Himmler(1900-1945)
1929: Reichsführer-SS1936: Reichsführer-SS und Chef der deutschen
Polizei1943: Birodalmi
Belügyminiszter1945: öngyilkosságot követ el
REINHARD HEYRDICH
Reinhard Heydrich(1904-1942)
1920: belép a haditengerészet-
be1931: becsületsértő
magatartás miatt elbocsátják a
hadi- tengerészettől1931: belép az SS-be1936: a Biztonsági rendőrség vezetője 1939: a RSHA vezetője1942: cseh ellenállók megölik
ERNST KALTENBRUNNER
Ernst Kaltenbrunner(1903-1946)1923-28: jogi tanulmányokat folytat Bécsben1930: belép az NSDAP-be1937: az osztrák SS parancsnoka1939-43: Bécs rendőrfőnöke1943-45: A RSHA vezetője1946: A nürnbergi perben halálra ítélik és kivégzik
A BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL BELSŐ TAGOZÓDÁSA
REICHSSICHERHEITSHAUPTAMT(BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL)
AMTI.
Személy-zeti
ügyek
AMTII.
Igazga-tási
ügyek
AMT
III.
SDbelföld
AMTIV.
Gestapo
AMTV.
Bünügyir.
AMTVI.
SDkülföld
AMTVII.
Archí-vum
AMTVIII.Kat.Feld.
GESTAPO-JELVÉNY
AZ AMT IV. (GESTAPO) BELSŐ TAGOZÓDÁSA
IV.A. (A rendszer ellenségeinek felkutatása) A.1. (kommunizmus, marxizmus, háborús vétkek) A.2. (szabotázs-elhárítás) A.3. (reakciósok, ellenzékiek, liberálisok,
emigránsok) A.4. (operatív megfigyelés)IV.B. (szekták) B.1. (politikai katolicizmus) B.2. (politikai protestantizmus) B.3. (egyéb egyházak, szabadkőművesek) B.4. (zsidóügyek)IV.C. (nyilvántartás)IV.D. (megszállt területek)IV.E. (elhárítás)IV.P. (kapcsolattartás külföldi rendőrségekkel)
AZ AMT III. (SD-BELFÖLD) BELSŐ TAGOZÓDÁSA (1940) A. AlapkutatásB. Világnézeti ellenfelek 1. szabadkőművesek 2. zsidók 3. politikai egyházak 4. marxizmus 5. liberalizmusC. Belföldi problémák (kultúra)D. Külföldi problémák (égtájak
szerint)
A KATONAI FELDERÍTÉS
AMT AUSLAND/ABWEHR
AbteilungAusland
Abteilung I.
hírszerzés
Abteilung II.
szabotázs
Abteilung III.
belsőelhárítás
Abteilung Z.
személyzetiügyek
pénzügyek
„Brandenburg”hadosztály
AZ NDK TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Állambiztonsági minisztérium Ministerium für
Staatssicherheit (MfS „Stasi”)
Hírszerzés: Állambiztonsági minisztérium Hírszerző Főcsoportfőnökség (politikai és katonai hírszerzés) Verwaltung Aufklärung der
NVA (katonai hírszerzés)
AZ MfS CÍMERE
ERICH MIELKE
Erich Mielke(1907-2000)
1925: belép a NKP-ba1936-39: Spanyolországban harcol1939-45: illegalitás1950: államtitkár az MfS-
ben 1957-89: állambiztonsági miniszter1993: 6 évre ítélik kettős gyilkosság vádjával1995: büntetést
felfüggesztik2000: meghal egy öregek otthonában
AZ NDK ÁLLAMBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUMÁNAK BELSŐ
TAGOZÓDÁSÁNAK NÉHÁNY ELEMEI. Főo. Katonai elhárításII. Főo. KémelhárításIII. Főo. RádiófelderítésVI. Főo. Útlevél-ellenőrzésVII. Főo. Belső elhárításVIII. Főo. SzakszolgálatIX. Főo. Vizsgálati ügyekXI. Főo. Vizsgálati fogházakXVII. Főo. Turisták ellenőrzéseXVIII. Főo. Népgazdasági ügyekXIX. Főo. KözlekedésXX. Főo. Államapparátus, egyházak, kultúra, földalatti mozgalmakXXII. Főo. Terrorelhárítás Sz. Főo. SzemélyvédelemK. Főo. Káder-
A Csfség. Hírszerzés Őrezred (11.000 fő)
AZ MfS XX. FÖ.-NAK BELSŐ TAGOLÓDÁSA
1. Oszt. Állami objektumok védelme2. Oszt. Ifjúságvédelem, államellenes
izgatás, náci bűnösök3. Oszt. sport4. Oszt. egyházak5. Oszt. Nyugat-berlini befolyás
elhárítása 7. Oszt. kultúra8. Oszt. iskolák, felsőfokú oktatás9. Oszt. földalatti mozgalmak (alternatív kultúra)10. Oszt. Pártintézmények védelmeAKG Értékelés és ellenőrzésAGL mozgósításTITKÁRSÁG infrastruktúra
AZ MfS FELDERÍTÉSÉNEK (HVA) NÉHÁNY SZERVEZETI EGYSÉGE
I. NSZK államapparátusaII. NSZK pártjai és tsdi. szervezeteiIII. Rezindentúrák a 3. világbanIV. Katonai hírszerzés az NSZK-banVII. ÉrtékelésVIII. Operatív technika, híradásIX. Támadólagos elhárításX. Aktív intézkedések (dezinformáció) az NSZK-banXI. Észak-Amerika, USA-intézmények az
NSZK-banXII. NATO és EKXVIII. Szabotázs-előkészítésAG S Belső biztonságAG 5 Hadfelszerelés operatív beszerzése
Az MfS létszáma,1950-1989
-
10 000
20 000
30 000
40 000
50 000
60 000
70 000
80 000
90 000
100 000
19
50
19
52
19
54
19
56
19
58
19
60
19
62
19
64
19
66
19
68
19
70
19
72
19
74
19
76
19
78
19
80
19
82
19
84
19
86
19
88
az MfS létszáma
Forrás: Gieseke 2000
Megjegyzés: 1957-ig a HV A nélkül, 1981-ig SZT- tisztek nélkül