TizenkilenczediK évi 37. szam. Orosháza, 1901. szeptember 12

BVAIVfi. BGíHAZ ES I Előfizetés dija :

Kgósz évre. . 1J3 kor. Fél évre. . . 6 , Negyedévre . 3 „ Ügy szám ára fill.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felelős szerkesztő ós kiadó :

V E R E S J Ó Z S E F .

Hirdetés d i ja : Egész oldal . 1 6 kor. Fél o l d a l . . . « „ Negyed oldal . . Nyolczad oldal . S „

Az egyszerű és ritmikus chorál kérdése.

— Válasz Kálmán Farkasnak és Beyer Károlynak. —

A dunántúli ág. k. evang. egyházkerület ének-ügyi bizottsága, jóllehet, eddigi munkálatainak ze-nei részében is teljesen az egyházkerülettói nyert megbizatása szerint járt el ; s jóllehet a dunán-túli kerületből senki a mostani egyszerű chorál éneklés ellen nyilvánosan fel nem szólalt : mégis tekintettel a más helyről intézett támadásokra f. é. július hó 31-ón Győrött tartott ülésén elhatá-rozta, hogy külön nyilatkozatban részletesebben is kifejti az okokat, melyek miatt az e g y s z e r ű c h o r á l mellett kellett állást foglalnia a ritmikus chorál mellőzésével.

I. A kik eddig használt choráljainkat a magya-

rosság szempontjából támadták, azok elkerülték vagy elmulasztották annak a fontos elvi kérdés-nek a tárgyalását, hogy zeneileg kevéssé iskolá-zott hiveinknek nagy serege képes-e templomaink-ban, orgonakisérettel ritmikus, tehát élénkebb ós változatos idómértókű dallamokat az istenitiszte-lethez méltóan énekelni.

Ezen fordul meg minden. Ha képes, akkor nincs elvi akadálya annak, hogy templomainkban ritmikus magyar dallamokat is énekeljünk, feltéve, hogy e dallamok nemcsak a magyarság, hanem a vallásos, egyházi zene követelmónyeinak is megfelelnek.

Mert arra nézve, hogy magyar eredetű ed-digi szép egyházi dallamainkat minél gyakrabban használnunk, hogy a feledésbe ment magyar dal-lamokat is elő kell keresnünk, hogy egyházi ze-nénket új magyar dallamokkal is lehet gyarapi-tanunk, nincs közöttünk vélemény különbség. Csu-pán abban térünk el másoktól, hogy szerintünk

a magyar dallamokat is most szokott e g y s z e r ú c h o r á i alakjukban kell, mert csak ebben lehet énekelnünk ; mig mások szerint ritmikusan is le-het s ennélfogva igy kell azokat énekelni.

Bizottságunkat senki sem vádolhatja azzal, hogy a magyar nemzetiségi szempontot figyelmen kivül hagyta. Már programmunk 12 pontja azt mondja : „Túlnyomóan német származású dalla-maink mellett az eredeti magyar huszita, lengyel ós franczia dallamokat kell kiválóképpen felka-rolni." Es ezt a programmot, a mennyire csak lehet, meg is valósítjuk. I. próbafüzetünkben, igaz, hogy csak a 9 magyar dallam fordul elő : Az én időm, mint a szép nyár, Minden e föl-dön csak elmúlandó, Szivem keserűségei, Krisz-tus Urunknak áldott születésén, Ez esztendőt megáldjad, A pünkösdnek jeles napján, Jövel Szentlélek Úr Isten, Dicsőült helyeken, Örül mi szivünk. Es e 9 dallamra 26 szöveg van a fü-zetben. De ez a szám még bővülni fog. Az I. füzet csak ünnepi énekeket foglal magában és azok sorozata még nincs lezárva. Más magyar dallamok, szövegük tárgyánál fogva csak ké-sőbbi füzetekben kerülnek sorra. Igy jelölte ki bizottságunk felveendő dallamokul az emiitetteken kivül már eddig is a következőket: Ne szálj per-be én velem, Jövel Szentlélek Isten (Sz. Kis Ist-váné,) Mindenek meghallják, lm bejöttünk nagy örömmel, Drága dolog az Úr Istent dicsérni, Már elmegyek az örömbe, Óh ártatlanság báránya, Kegyes Jézus, én imádságomra, Imádandó Isten, Hozzád fohászkodom, Uram maradj velem, Tér j magadhoz drága Sión, Magyar nyelven Mátyás vala az prédikátor (Mátray gyűjteményében) éa két régi szép kurucz dallam, melyekre S á n -t h a irt szöveget. Ez ismét 15 dallam. Ezen felül pedig K i r c h n e r Elek jeles zeneművészünket kértük fel, hogy kutassa át s bírálja meg egy-

Í62 1 házi magyar zeneemlékeinket és tegyen javasla-tot a még felveendő chorálokra nézve. Végül, hány oly dallamunk van nekünk, mely idegen származású ugyan, de a dallam és a ritmus módosulásával egészen magyarrá lett.

Azért visszautasítjuk K á l m á n Farkasnak a „Magyar Szó "-ban (f. é. 115. sz.) közölt nagy mondásait, melyek szerint szerencséje volt bebi-zonyítani, hogy a magyar evang. közönségnek ma-gyar énekkincse nincs s legfeljebb azt engedi meg, hogy 6 magyar énekünk mégis maradt.

Fentebb 24 magyar dallamot soroltunk fel, melyekre már legnagyobb részben vannak s a többire is bizonyosan lesznek énekeink. Igaz, hogy ma mind e dallamokat már nem énekli népünk. De már programunkban, 1894-ben kimondtuk, hogy magyar dallamainkat szaporítani fogjuk.

E munkáknál természetesen nem eshetünk oly túlzásba, hogy századok óta kipróbált, törté-neti becsű, gyönyörű szép régi latin, huszita, német, lengyel és franczia dallamainkat, melyek nálunk sokkal nagyobb számmal vannak, mint ref. testvéreinknél, csupa hazafias túlbuzgóságból ki-szorítsuk. Nagy épülésére szolgáltak ezek már őseinknek is. És igen soknak ritmusa hasonló a magyar dallaméhoz. Nem auftaktosak.

A vita kezdetén („Magyar Szó" í. é. 19. sz.) K á l m á n F. is ezeket mondja: „Az éneklés a sziv dolga levén, olyan inlernationalis jellegű, ez az oka, hogy kezdetben mindjárt a magyar refor-máczió is átvette S k a r i c z a Máté fordításában Luther néhány dallamát, melyek ma is élnek. (A reformátusoknál 37. 64.) Nem találunk a világon nemzetet, még a skótokat sem, mely az ily átvé-teltől elzárkózhatott volna.

II.

Kálmánnak és társainak azonban nem elég az, hogy a régi magyar dallamokat, a magyar vallásos érzelemnek emez eredeti visszhangjait fel-újítjuk. Azt kívánják, hogy mi e dallamokat, ne úgy énekeljük, mint jelenleg szoktuk, hanem magyarosabb, élénkebb és változatosabb alakban, az ú. n. ritmikus chorál alakjában, vagy is lehe-tőleg úgy, a mint régente óseink énekelhették.

Az ily reformmal járna tehát az a feladat, hogy ki kell kutatnunk, mely choráljaink voltak eredetileg ritmikusak ós mi volt az eredeti rit-musuk.

Mert az tény, hogy mai nap nem ritmikus

chorálokat éneklünk. Úgy a reformátusok, mint az evangélikusok, úgy a németek, mint a magya-rok lassanként elhagyták a ritmikus egyházi éne-keket is éneklik ma az egyszerű chorálokat.

Csak az erdélyi reformátusoknak vannak mai nap ritmikus choráljaik. 1837 ben ritmizálták éne-keiket s azóta mindent hallani rólok, csak jót nem. Kálmán F. is elitéli az ő ritmikus énekei-ket és pedig méltán. Ujabban a schweizi énekes-könyvekben is vannak ritmikus chorálok az egy-szerűek között. De nem szabad felednünk, hogy az ő népük zenei tekintetben sokkal képzettebb, mint a mienk.

Hogy őseink milyen ritmusban énekeltek, azt mi nem hallottuk. A régi hangjegyek sem adnak biztos tájékoztatást, mert a modern zene taktus szerint való beosztása nincs meg bennük. A régi kántorok sokat panaszkodtak a ritmusnak sokféle variánsai miatt. Ezt az egybázi zenetörténetem ta nusitja. És bizonyos, hogy nálunk a ritmikus egy-házi ének lassanként, minden erőszak és kényszer nélkül, mintegy magából egyszerű chorállá alakult át. Ennek okát kell keresnünk

Talán egyes embert, a XVII. század végén ólt A á c h Mihályt, vagy boldogult jelesünket A l t d ö r f e r t bántsuk haló porában? Kálmán F. ez utóbbinak ugyancsak neki megy és gúnyosan irja. le, miként húzott Altdörfer a magyar chorálra, auftaktos, német plundrát. Úgy van pelengérre állítva, mintha egyedül az ő lelkét terhelné ez az állítólag „nemzetellenes nagy bűn" („Magyar Szó" f. ó. 31. sz.)

De kérem, seperjünk a magunk háza előtt I Tessék felütni az ev. ref. zsoltár könyvet (1891 _ évi kisebb kiadás) és ne is Goudimelnek egy ide-gen franczia dallamát, hanem tekintsük a Kálmán által példaképpen idézett régi eredeti magyar éne-ket : Krisztus Urunknak áldott születésén (63. di-cséret.) Ez a dallam a ref. hivatalos kiadás hang-jegyei szerint — a u f t a k t o s és beosztása, egész zenei formája olyan, mint a jambus lábakra irott egyszerű chorálokó. Ilyen auftaktosak ugyanott más magyar dallamok is pl. Jövel Szentlélek Isten, Dicsőült helyeken, Örül mi szivünk. Kegyes Jézus én imádságomra stb.

Ha ez az auftaktos beosztás bűn, akkor ré-szes benne az egész református és az egész evang. egyház is. Sót tessék megnézni, hogy a r. kath_ Bogisich énekeskönyvében is (Őseink Buzgósága) hány az auftaktos dallam. Ezzel nem az auftaktot

akarjuk védeni, magyar dallamoknál mi sem he-lyeseljük. Magyar népünk nem is énekel auftak-tosan habár zenei helyesírással ügy van is irva az idegen dallam. De teljesen elitélendő eljárás az, hogy Kálmán F. egy jeles zenészünkön és az evang. egyházon veri el a port, holott a maga egyházában otthon semmivel sem áll különben a dolog.

Hogy most legutóbb a ref. énekügyi egyet, bizottság (vagy talán csak Kálmán F.) ritmizálta az eddigi chorálokat, ez a dolgon nem változtat. Azok a ritmizált ref. dallamok még nincsenek is közzé téve. A nyilvánosság mág nem is birálta meg. Azokhoz még sok embernek lesz szava : min-den ref. zeneértőnek, orgonistának és a ref. gyü-lekezeteknek. Mert templomi szokásaiban a kálvi-nista nép is conservativ és ezekben a rögtönzött tabula rasa ott sem já r ja .

A ref. énekügyi bizottság kiadott programm-jában még 1891-ben is ezt irta és a múlt évig is ezt vallotta: „A mi pedig a zsoltároknak eddig felvett vagy ezentúl fölveendő dallamait illeti, azokra nézve az mondatott ki, hogy azoknak olyan r i t -m i z á l á s a , a mely megszokott, istenitiszteletünk komolyságához teljesen illő alakjokból kivetkőz-tetne, e g y á l t a l á n n e m c z é l o z t a t i k s a d a l l ' a m o k n a k m o s t a n i c h o r á 1 m é r e t e i f o g n a k m e g t a r t a t n i . "

Íme ez teljesen ugyanaz az elvi álláspont, melyet Altdörfer és a mi bizottságunk is magáévá tett. Erre kiáltott Kálmán F. anathemát ország-világ előtt. De nem a ref. egyházra mérte a csa-pásokat, hanem Altdörferre, a kitől elvárta volna» hogy nagyobb magyar- legyen, mint az egész ref. egyház.

Kálmán F. kíméletlen szavakkal rostálta ev. ének ügyünket, nem is egyházi szaklapban, hanem politikai napilapban, melyet több laikus olvas s igy eljárása az elmék megtévesztésére alkalma-sabb is volt. Több czikkét válasz nélkül hagytuk-Nem kerestük a polémiát és tiszteljük mindenki-nek véleményét. De midőn már nálunk is van rá eset, hogy egy-egy felbuzdult sziv Beyer Károly féle modorban húzza meg a lélekharangot s egy-két laikus emberünkkel sikerült elhitetni, hogy éneklésünk miatt veszélyben forog a haza : tovább nem hallgathatunk.

Kálmán F. a hibák illustrálására a mi kótás könyveinkből kereste ki a példákat, holott a saját egyházában nagyobb bőséggel találhatta volna

azokat. Ez a testvéri érdeklődés minket is felha-talmaz egy bizalmas kérdésre. A ref. énekügyi bizottság a mult évben fenekestül felforgatta a maga zenei programmját. A mit előbb egyedül jónak és lehetőnek ítélt, azt most elhagyta, kár-hoztatja, Kálmán F. nemzetellenes bűnnek bélyegzi. Tisztelettel kérdjük, lehet-e ilyent külön megbíza-tás és felhatalmazás nélkül tenni? Mit szólanak majd a gyökeres reformhoz az orgonisták, gyü-lekezetek? Lehetséges-e ily reformot mától holnap-, ra életbe léptetni ? Mi még arra nézve is megkér-deztük gyülekezeteinket, melyek a kedvelt énekeik, melyek megtartását és mellőzését óhaj t ják?

És nagy kérdés az is, hogy m i l y e n l e s z az a r i t m i z á l á s ? Nem f o g é elóállani ott is egy Beyer Károly, a ki azt mondja, ő nagyobb magyar, ó jobban ritmizálta volna a chorálokat? És az ítélet lehet esetleg oly lesújtó, mint a milyen rosszaló az általános vélemény az erdélyi reformátusok ritmikus énekeiről. Ki r c h n e r Elek pl. méltán teszi azt az ellenvetést, hogy az a ritmus, a mely szerint Kálmán F. a „Krisztus Urunknak áldott születésén" kezdetű szép magyar éneket ritmizálni akarja, teljesen ugyanaz a len-gyel himnusz ritmusával. Ebbe kapaszkodva tehát azt mondhatná valaki, hogy ez nem magyar, ha-nem szláv ritmus. És igy tovább.

Mihelyt eddigi egyszerű régi choráljainkat ritmizálni kezdjük, igen ingatag talajra lépünk. És ebben az útvesztőben a legrégibb hangjegyes emlékek sem igazítanak el bennünket teljesen, mert hiányzik belőlük a taktus szerint való be-osztás.

Koránt sincs, még a ref. egyházban sem, megszilárdult közvélemény arra nézve, hogy a chorálokat ritmizálni kell, Kálmán F. a maga esz-méit évtizedek óta hirdeti, sürgeti és csak a mult évben birta reá az énekügyi bizottságot arra, hogy elvi álláspontját elhagyja. S z o t y o r i Nagy Ká-rolyról Kálmán F. mondja, hogy holtig megma-radt auftaktos, remonstrans akadályozónak. Szinte szerinte S z o t y o r i Nagy József is 20 évig har-czolt keményen azon meggyőződése mellett, hogy a mi népünk soha se fog rythmice énekelni. A bizottság ő ellene mondta ki a magyar (ritmi-kus) alakzatot, csak legutóbb ölelkezett össze Kál-mánnal, de nincs világosan kifejezve, hogy zenei véleményét is feladta e. I v á n k a Sámuel sem volt teljesen egy véleményen Kálmánnal (Lásd „Prot. Szemle" 1895. 81. lap.) Es legutóbb F a r -

k a s Lajos is az énekeskönyv reformjáról zené-szeti szempontból irt jeles tanulmányában („Prot. Szemle" 1895. 83. 1.) szintén az egyszerű chorál mellett foglal állást s ezeket mondja : „Van még egy zenei műalak, egy nemzetközi forma, mely a maga méreteiben leginkább képes a nemzetiségi ellentéteket, úgy a hogy kibékíteni s e mellett könnyen kezelhető s méltóságos jellegű beosztá-sával igen alkalmatos a nagy tömegű előadáshoz, ez az úgynevezett c h o r á l s z e r i n t i b e o s z t á s . Jelen viszonyaink között egyedül ez az elfogadható alakzat, melyen egyházi éneklésünk történhetik, mely elméletileg leginkább megengedhető, gya-korlatilag legsikeresebben kivihető. E széles ka-lap alatt a mi énekszövegeink nemzeti ritmusai is bátran megférnek. Azért hát én is a „Programm" álláspontjára helyezkedem s szerintem is helyes, hogy a dallamoknak mostani chorál méretei fog-nak megtartatni."

És hivatkozhatunk a ref. énekvezetők sorá-ból nem régiben kiváló helyről hozzánk intézett magán levélre is, mely keserves panaszszal szól a ref. éneklés állapotáról és óva int, hogy Kál-mán F. után ne induljunk.

Más felől pedig az az aggodalom is kifeje-zésre jutott, hogy a sürgetett magyar ritmus a sűrűn domináló choriambusokkal változatosság helyett még egyhangúbbá teszi majd éneklésün-ket. A Kálmán F. által idézett O z o r a y pl. a choriambusok összehalmozásáról mondja, hogy tűrhetlen egyhangúsággal gyötri a magyar fület.

íme tehát igy álí az éneklés zenei része a ref. egyházban. Kimondott a bizottság eredeti programmjával ellentétben egy nagy fontosságú reformot. De ez még a kezdetnek kezdetén áll, nincs is mellette erős közvélemény, nincs is elő-készítve. Es Kálmán F. mégis már most azt kö-veteli tőlünk, hogy mi ág. hitv. evangélikusok menjünk vaktában az ő szekere után. Ha nem megyünk, nem leszünk jó magyarok. Fenyegetés-nek elég nagy.

(Folyt, köv.)

Evang. középiskoláink és felsőbb iskoláink értesítői.

(Folytatás.) P o z s o n y .

T h e o l o g i a i a k a d é m i a . R a f f a y Sán-dornak, „A synoptikus kérdés mai á l lásáéról irt

élvezetes tanulmánya után Dr. M a s z n y i k Endre igazgató terjedelmes jelentésben számol be az akadémia mult évi működéséről. Jelentéséből a következő adatokat emelem ki:

A tanártestületben változás nem történt. Ki-emelkedő mozzanatokként megemlítendő, hogy Raffay Sándor a tanév elején tartotta meg az értesítő élén közölt székfoglalóját, továbbá, hogy K o v á c s Sándor ós H o r n y á n s z k y Aladár az óv folyamán fényes eredménynyel tettek theol. tanári vizsgálatot. A tanárok korpótlékának ren-dezése már 7 óv óta vajúdik az érdekeltek vég-telen anyagi kárára. Az akadémia által a magyar prot. theol. tanügy és irodalom fellendítése czél-jából kedvezményezett egyetemes prot. theol. ér -tekezlet a Prot . Irodalmi Társaságnak 1900. szept. 18. és 19-én Pozsonyban tartott nagygyűlése al kalmával az összes ág. h. evang. és ev. ref. theol. intézetek csatlakozásával megalakult s működését a jövő őszszel kezdi meg. Az akadémia részt vett a Magy. Prot. írod. Társaság pozsonyi gyűlésé-nek előkészítésében ós rendezésében s az ő érdeme, hogy ez alkalommal Pozsonyban páratlan sikerű és hatású iskolai kiállítás rendeztetett. Szépen in-dokolja a jelentés az Eperjesről kizárt theológu-sok felvételét azzal, hogy e tónynyel a tanártes-tület és az akad. kisbizottság javitólag akart hatni a megbüntetett ifjakra s igy fejezi be az erről szóló szakaszt: „Adja Isten, hogy a drága tanul-ságból mindenkorra levonják (a kizárt theológu-sok) a következményeket s drága hazánk és egy-házunk szolgálatában állandóan híveknek bizo-nyuljanak I Akkor áldás lesz mindkét intézetünk dolgán, azén is, mely őket eltávolította, azén is, mely őket befogadta." Az ifjúság élete jó békes-ségben, komoly és eredményes munkában folyt le. A tanártestület tagjai közül öten élénk iro-dalmi munkásságot fejtettek ki. Iskolai ünnepsé-gek október 31-ón, decz. 30-án (a keresztyén-ség 900 ados fennállásának évfordulóján) tartattak. Ézenkivül a tanártestület az ádventi időszakban 4 , a böjti időszakban pedig 5 protestáns estét tar-tott változatos és a prot. köztudat erősítését szol-gáló programmal.

Az akadémiának 5 rendes tanára, 2 magán-tanára és 3 bejáró tanítója s az 1. évfolyamban 12, a I l ikban 9, a III ikban 12 s a lV-ikben 4 hallgatója volt.

Alapvizsgálatot az év folyamán 4, szakvizs-gálatot 5 hallgató tett.

Az alumneumban 5, a convictusban 24 theo-lógus nyert ellátást. Ösztöndíjul 29 akadémiai s 3 külföldön tanuló egyetemi hallgató közt össze-sen 4005 kor. 60 fill. osztatott ki.

Az ifjúsági körök, nevezetesen az önsegélyző-kor s az olvasókör a mult tanévben is virágoz-tak. Utóbbi 1 alakuló, 3 rendes, 1 rendkívüli s 1 zárógyűlést tartott s megünnepelte okt. 6-át,

©kt. S l - è t , : decz. 6-án Vörösmarty születésének 100-ik évfordulóját és márczius 15 ét s ezen ünnepségekkel a nagy közönség figyelmét és ér-deklődését az eddiginél fokozottabb mértékben keltette föl maga iránt az ifjúság.

A t h e o l . k ö n y v t á r az év folyamán 3 1 művel szaporodott, J02 kötetben és 5 füzet-ben s év végén 1782 művet foglalt magában 3030kötetben és 26 füzetben A T h e o l . o t t h o n k ö n y v t á r a 905 kötélből, a T h e o l . m a g y a r ö n k é p z ő k ö r k ö n y v t á r a pedig 1310 kő-iéiből áll.

E v a n g . t h e o l ó g u s o k o t t h o n a . Az öt éve alapitott s a theol. akadémiával szorosan összefüggő eme iótékony intézménynek czélja a jó erkölcsű, szegény és szorgalmas theol hallga-tókat évi 160 kor. egész-, 120 kor. kedvezmé nyes, 80 kor. féldijért, vagy egészen díjtalanul laknak, alumneumi, illetőleg convictusi élelmezés-sel, kiszolgálással, mosással, fűtéssel és világítás-sal ellátni. A múlt évben tagja volt 21 theológus es V középiskolai tanuló, kik felett Kovács Sán-dor theol. akad. magántanár gyakorolta a felügye-letet. Örvendetes tény, hogy az Otthon fenntartása a tulajdonos egyetemes egyháznak semmijébe sem kerül, a mennyiben buzgó egyháztagok, egy-házkerületek, egyházmegyék és egyházközségek alapítványokkal, évi járulékokkal s adományok-kal gondoskodnak ez intézetről. Az elmúlt évben különösen N ó g r á d i S z o n t á g h Pál szerzett magának az intézet körül érdemeket, ki a dunán-inneni kerület balassagyarmati közgyűlésén 10 új alapító tagot, pénzértékben kifejezve 1000 koronát gyűjtött az Otthon számára. Ugyancsak az ó indítványára lépett be a balassagyarmati ta-karékpénztár is 100C koronával az Otthon alapító tagjai közé. Feljegyzésre méltó az is, hogy b. P r ó n a y Dezső egyet, felügyelő az elmúlt évre 600 koronát adott az Otthon felügyelőjének javadalmazására. Egyébként az alapítványok Összege 1900. júl. 1-tól 1901. jún. 30-ig 2800 kor., az évi járulékok összege 1723 k. 60 fill., az ado-mányok összege 539 k. 40 fill., vagyis összesen 5 0 6 3 koronát tesz ki s az intézet bevétele e há-rom czimén 1896. jan. 1. óta 48,927 k. 20 fill. Az Otthon vagyona 1901. jún. hó 30 án : 34,796 k. 50 fill.; mult évi kiadása 6897 k. 65 fill.

Az Otthon könyvtára 910 kötet, leginkább építő irányú vallásos művet tartalmaz; olvasóköre 48 hírlapot és folyóiratot járatott.

Az e r d é l y r é s z i ev . ( s z á s z ) e g y h á z k ö -z é p i s k o l á i .

B r a s s ó . A főgimnáziumnak a rajztanárral, énektanárral s tornatanárral együtt, kik a reális-kolában is tanítottak, 15 tanára és 187 tanulója, az alreáliskolának pedig 8 tanára és 241 tanítvá-nya volt. A növendékek közül evang. vallású volt

1 6 6 + 2 0 8 = 3 7 4 ; róm. kath. 8 + 1 7 = 2 5 ; r g . r kel. 0 + 3 = 3 ; gör.-orthod 1 + 2 = 3 ; hr. 4 + 9 = 1 3 .

Az iskola a mult évben Weimarba rendezett tanulmányi kirándulást, melynek költségeit az uta-zási alap fedezte. A menetjegy ára Weimarig és vissza személyenként 67 k. 60 fill. került.

Német Írásbeli dolgozatai között 11 volt val-láserkölcsi tárgyú.

N a g v S z e b e n . A főgimnáziumnak 12 ren-des. 1 helyettes és 1 tornatanára volt; 1 rendes tanár és a lornatanár azonban a reáliskolában is tanitott: a fóreáliskolának 11 rendes tanára. 3 helyettes tanára s 1 tornatanára volt. A tanulók száma a főgimnáziumban 274, a főreáliskolában 340, s közülök evang. 2 0 9 + 2 1 6 = 4 2 5 , ref. 0 + 1 0 = 1 0 . r. kath. 3 0 + 5 4 = 8 4 , g. kath. 3 + 8 = 1 1 , g. kel. 3 0 + 4 4 = 7 4 . izr. 2 + 8 = 1 0 .

Német Írásbeli dolgozatai közül 6 volt val-láserkölcsi tárgyú.

S e g e s v á r . A főgimnáziumnak 10 rendes és 2 bejáró tanára s 259 tanulója volt; ezek közül evang. 206, ref. 7, r. kath. 11. g. kath. 1, g. kel. 30, izr, 1. unit. felekezetű 3.

írásbeli dolgozatai közül 5 volt valláserköl-csi tárgyú

S z á s z r é g e n. Az algimnáziumnak a két tor-natanitón, két énektanitón s rajztanítón kivül 5 tanára és 138 tanulója volt, kik közül evang. 52, ref. 13, r. kath. 20, g. kath. 24, g. kel. 12, izr. 17.

S z á s z s e b e s . Az algimnáziumnak a torna-tanitón s 3 bejáró tanítón kivül 5 tanára s 76 evang., 1 réf., 12 r. kath., 4 g. kath., 36 g. kel., 1 izr., összesen tehát 130 tanulója volt.

A szász középiskolákra vonatkozó egyéb ada-tokat, mivel azok bennünket kevésbbé érdekelnek, nem tartom szükségesnek közölni.

BELFÖLD.

A dunäninneni kerület közgyűlésén a második nap a komoly munka napja volt. A megelőző napi heves harcz után jótékony visz-szahatás állt be ; a kedélyek lecsillapodtak s az lehetővé tette a tanácskozás befejezését. A gyű-lés több pontban adott némi engedményt a nyit-raiaknak. Igy pl. B o g y i c z k y kértére feleleve-nitteték azt a régi határozatot, hogy a gyüleke-zeteket érdeklő szabályrendeleteket a felvidék ked-véért tótúl és németül is kiadják. S c h l e i f f e r . misérdi lelkész a német papok nevében e jogrol lemond, mert úgymond, ók szivesen megmagya-rázzák a népnek a rendeletek szövegét A német-nyelvű nyomtatványok árát ilyen módon megle-het takarítani fontosabb czélra. A modori tót egy-ház nevéről szóló vita is nagyon mérsékelten s nyugodtan folyt. Azt hisszük, közmegnyugvásra

intézkedett a kerület, a midőn Modor-Terling a legnagyobb filiáról állapította ra«g a nevet. A nyitrai és trencséni egyházmegyék hangulatát jel-lemzi az is. hogy hajlandónak nyilatkoztak a theol. Otthona támogatására, a mely minden jóravaló theológusnak meleg födelet ad.

Azután a szabályrendeleteket tárgyalták ós el-határozták, hogy az érvényben levőket külön fü-zetben kiadják. A különböző jelentések hú képet adnak a kerület s kivált a püspök fáradhatatlan munkálkodásáról. Három, eddigi leányegyház lett gyülekezetté. Zsolna, Nagy Szlatina és Felső Esz-tergály. Buzgón fáradozik a püspök az evang. egyház symbolikus iratainak jó fordítása ós ma-gyarázatos kiadása érdekében. Már meg is jelen-tek Masznyiktól a smalkaldi czikkek, legközelebb Luther-kátéira kerül a sor s a kerület mintegy 1000 koronát fordít évenként irodalmi czélokra. Ez nem csupán theológiai szempontból fontos, hanem nemzeti szempontból is, mert hiszen a magyar irodalom egy elhanyagolt ágának hatalmas gyarapodását idézi elő. A bizottságok jelentéseit sorban tudomásul vették. A theol. Otthonra, mely 5 óv óta évenként 10—15 dunáninneni ifjút lát el, nagyobb összeget szavaztak meg. Örömmel jelentjük, hogy a Pozsonyban közismert és nép-szerű intézmény mellett az egész kerület lelkesen tüntetett és egymásután tett ajánlatot a segélye-zésre nézve. Megjegyezzük, hogy az intézmény keletkezésekor legtöbb érdemet szerzett a dunán-inneni püspök, a ki kerülete nevében legelőször ajánlott fel két ingyenes helyet az Otthon számára.

A ker. leányiskola Modorban 1902. szept. elején megnyílik s ezzel az anyagiakban szegény kerület ismét nagy áldozatot hoz a műveltség oltárára. Egyszersmind tanitóképző intézet szerve zésót is kitűzte czéljául ; a gyülekezeteket adako-zásra szólította föl a népiskola ügyének ilyen módon való emelésére. Örvendetesen vette tudo-másul a gyűlés, hogy Magyar-Óvárott, Trencsén-Teplitzben, Pöstyénben az igehirdetés ügye rend ben van s a kerület M a s z n y i k Endre indítvá-nyára lelkes éljenzés között mondott köszönetet K ö h l e r pöstyéni uradalmi számtartónak a fiók-egyháznak lelkipásztorhoz illő, gondos vezetéséért. A Luther-társaságot újból ajánlották a hivek figyel-mébe. A segélyosztó Baldácsy- és közalapi Reischel bizottságok javaslatát elfogadták, szintúgy helyben-hagyták az évi számadásokat és költségelőirány-zatokat. Vitát keltett még a selmeczi lyceumi igaz-gatásának és kormányzótanács szervezésének kór dése, a hol a gyűlés Raab, Händel, Farbaky és Trsztyénszky felszólalása után a tanári kar na-gyobb befolyás engedését javasolta. A gyűlés végén folyó ügyeket és felebbezéseket tárgyaltak. A tanácskozást £2 kor rekesztették be.

Az állam hivatalnokok fizetésük emelé-séért indítottak mozgalmat; a kormány a pénz-

ü^y miniszter nyilatkozatával ezt megakarta szün-tetni, azonban sikertelenül: a mozgalom tovább terjedt s ime már hirül adják a lapok, hogy a fizetés emelésére megteszi a kormány az előké-születet; a vasutasok fizetésének fölemelésére 8 millió korona kell, de meglesz. Lám a lelkészek fizetésének kiegészítésére 10 év kellett, — vagyis : nem kunyerálni kell a „megélhetési minimumért," hanem önérzettel követelni.

A lelkészek tanuló fiait segélyző egye-sületbe újabban tagokul jelentkeztek: 79. Síili Lénárd gergelyi lelkész rendes 80 Seregély Dávid szalonaki „ 81. Bácsi egyházm. lelkészi értekezlet 82. Nelúba Lajos száki lelkész 83. Takács Gyula kapii „ „ 84. Hofbauer Pál bakonyszombathelyi leik. alapító.

A budapesti egyházmegye közgyűlése esperesnek B a c h á t Dánielt, felügyelőnek F a -b i n y Gyulát választotta meg. Az egyházpolitikai törvények hatásáról a hive'c valláserkölcsi azt emliti a jelentés, hogy a templomi istenitisztelet; látogatásánál és az úrvacsorához való járulásnál szembeötlő közöny és buzgósághiány nem mutat-kozik, sőt a hivek vallásossága emelkedőben van. A házasságkötések alkalmával a hivek a temp-lomi szertartást es megaldást nagyon kevés eset-ben mellőzik; vegyes házasságoknál a születendő gyermekekelkötelezései előfordulnak, de tekintélyes a számuk azoknak is, a kik az összes gyerme-keket az evang. egyháznak tartják meg. A pesti egyházaknak a bányakerület által elrendelt szer-vezkedéséről szóló jelentését tudomasúl vette a közgyűlés. A magyar egyháznak meghagyta a kerület, hogy új lelkészi állomást szervezzen, az egyház azt határozta, hogy még egy segédlelkészt alkalmaz.

KÜLFÖLD. A halotthamvasztás kérdéséről igen ér-

dekes és kimerítő közleményt olvashatunk a Bei-schlag-féle „Deutsch Ev. Blätter" szept. füzetében H a u p t tanár tollából. 2 évtized óta kijelentette a porosz főegyházi tanács, hogy a lelkészeket nem kötelezheti halott hamvasztás esetén hivata-los papi funktiókra, az 1897-iki egyet, zsinat pedig másrészt kijelentette, „hogy a halottham-vasztást nem tiltja az irás de a dogmát sem érinti, ellenkezik azonban az az általános keresz-tyén szokással, s igy az egyháznak vele szemben egyelőre tartózkodó álláspontot kell elfoglalnia." „A gyászolóktól" — igy folytatja tovább — nem vonható uieg a papi szolgálat, de hivatalos öl-töny nélkül. Csakis B e i s c h l a g és F a b e r volt az, a ki a halottas házban való papi szolgálatnál

a hivatalos öltönyt is kívánta, de kissebbségben maradt Végül az eisenachi egyházi értekezlet ki-mondotta, hogy . a lelkészeknek a halotthsmvasz-tásnál való lunktió meg rem engedhető, a mi azonban nem záija ki a lelkésznek azt a köte-lességét, hegy a gvászolék szűkebb köreben nyújtsa az isteni ige és az imádság vigaszát u

A szász királyság zsinatján P a n k ama javaslata fogadtatott el. a mely szeiint ,.a hullának a ham-vasziásra való vitele előtt a halottas házban a gyászolóknak isten igéje ima és beszédben oly-íoimán nyújtandó, hegy abból a halotthamvasz-tás helyeslése r e következzék. " S legújabban Würt temberg és Braunsveig is foglalkozott a ha-lotthamvasztás kéidésevel, mely azt. hiszem a na-pirendről többé le sem vehető. Haupt is meg-jegyzi, hogy a halotthamvasztás nem ütközik az isteni törvénybe s nem mindenütt az egyház el-lenes agitátió eredménye. Az egyháznak a szo-kásokkal együtt kell haladnia s azokkal szemben elvi álláspontot kell elfoglalnia, a miért is a jö -vőben meg kell találnia a módját a halottham-vasztáshoz való viszonyainak elvi tisztázására.

A n é m e t e v. t a r t o m á n y e g y h á z a k szorosabb egyesülése régóta foglalkoztatja a né-met prot. sajtót s az egyes tartományegyházak kormányzó hatóságait. Az ev, egyház rendszeres és egységes védelméről van itt szó a római egy-ház és az állam túlkapásaival szemben Az egye sülés nem érinti az egyes tartományegyházak hit-vallásait és teljesen szabad és önálló csatlakozast kiván. Egyházkormányzati és társadalmi uniót óhajt a német tartományegyházak között, mely a dogmatikát épen nem érinti. Ha az a „Kirchen-bund" — mint Haupt tanár megjegyzi — a kö-zel jövőben létre nem jó, úgy a nemet ev. egy-ház fogja kárát vallani. Óhajtandó volna, ha az egyes egyházkormányzatok komolyan és sürgő-sen foglalkoznának az egyesülés kérdésével. E kérdésnek egyik legtekintélyesebb vitatója volt év-tizedeken át Beyschlag tanar és „Deutseh riv. Blätter" cz folyóirata. Dogmatikai és egyházpo-litikai kérdések allanak máig is az egyesülés út-

jában.

N ü r n b e r g és környezetenek egyházi sta-tisztikája igen érdekes. A dekanátusban van 179,000 ev. lélek, vagyis 35 ezer lélekkel több, az előző évszámlálásnál ; 7180 élő gyermekből 7135-öt kereszteltek; nem egészen 15$ törvény-telen volt. Csak egyetlen egy esetben nem vet-tek igénybe az egyházi keresztelést. 4117 elhunyt közül 4089 egyházi temetésben is részesült. 1641 ev. házasságból J640 egyházi megáldásban is részesült s 864 vegyesből 728, és pedig 467 az ev. templomban, A tiszta párokból tehát 93$, s a vegyesekből 54$ ólt az ev. egyházi áldassa!. Öngyilkos volt 32. A tartományegyhaz köteléké-ből kilépett .82, áttért 25 és pedig 18 kath. s a

többi zsidó. A Sebaldus templomra közel 1 mil-liót gyűjtöttek. Bajorországban különben a bel -missziói egyesület is igen dicséretes munkásságot fejt ki az ultramontánismussal szemben a protes tantismus szolgalatában.

A b e r l i n i „ J o h a n n e s s t i f t " 24 évi jelenteséből közöljük a következő lélekemelő adn tokát: Bevétele volt az utolsó üzleti évben 169,393 márka. Adományokban és kollektákban bevett 25,428 márkát, mely összegből szegény elhagya tott gyeimekek megmentésére és iskoláztatására sokat tett. Közel 125 ezer márkát fordított jóté-kony czélokra s a nyomor enyhítésére. Az intéz-mény vezetősége továbbra is gyűjt, és kér kö-nyöradományokat. A lelkes és agilis berlini bel-missiónak egyik igen áldásos ága ez a Johannes-stií't, a melynek gyermek menedékhelyei és szün-idei kolóniái mindenfelé ismeretesek.

A s z á s z ó r s z , j e r u z s á l e m i e g y e s ü -l e t a meisseni értekezlettel kapcsolatban tartotta meg évi rendes közgyűlését. 1899—1900-ban 4217 márka bevétele volt, mely összegből 1822 márka tagsági dijak és 1562 márka kollekták czimén folyt be. Ebből kapott a jeruzsálemi egy-let 1300, a bethlehemi árvaház 1000, a syriai árvaház 800, Jaffa 500, Haifa 350, s a bélpok-losok asyluma 250 márkát. Az egyesüleí egy 1100 márkát tevő legátumot is kapott. Igy gondoskod-nak Németországban a prot. szereletmunkásságrol a keleten.

G r a s s m a n n R ó b e r t . Liguori moráltheolo• giájának ismert nevű fordítója és agilis terjesztője mult hó 14-ikén hunyt el Stettinben. Röpirata egész irodalmat teremtett, s Ausztriában és több német államban való kitiltása daczára 101 kiadást ért s 320 ezer példányban terjedt el. Theológus volt, de előszeretettel rnathematikával és physika-val is foglalkozott. Egy galvanikus készüléket is feltalált, a mely a porosz hadseregben alkalma zásba is vétetett. Tanári vizsgát is tett ós Stettin városa felsőbb iskoláiban soká tanított. A 48 as mozgalmak alatt könyvnyomdát létesített, könyv-kereskedést nyitott s megalapította a „Norddeu • sehe Zeitung" cz. lapot. 1853 ban egy explósii) folytán üzlete erős károkat szenvedett. A későbbi években több theol. munkát is adott ki. „Einlei-tung ins Gebäude des Wissens" cz. műve a leg-ismertebb. Erős harczias és polemikus természet volt, kinek szabadelvű protestantismusa erős küz-delmeket vívott Róma es a papismus ellen.

„ L e l k i b e t e g s é g e k a t a n í t ó n ő k kö z ö t t " cz alait közöl Z i m m e r tanár egy c/ik-kelyt a „Christi. Welt" hasábjain. A különböző tébolydákban úgy találta, hogy azok lakói között feltűnően sok a beteg tanítónő. Ez a körülmény arra indította, hogy a kérdést közelebbről is ta-nulmányozza, mi végett Németország melleit Auszt-riába, Svájczba és Oroszországba is fordult ada-

yyySjlg. ^ _ fr, -Mii , -O^. • I» Mil «* -•' tokért. Eredményül konstatálta, hogy 80 lelkileg beteg nő közül 1 tanitónő van. S miután Porosz^ országban az utolsó népszámlálás szerint 350 nő között 1 tanitónő található, úgy a tanítónőknek az a psychikai veszedelme komoly aggodalomra szol-gáltat okot. S még rosszabbul áll a dolug a fiatal leányokkal, a kik a tanítónői pályára lépnek, s a kik 10 szer erősebben vannak lelkileg megtámadva, mint a nők általában. Fejtegetéseit a tudós szerző azzal a megjegyzéssel végzi: „ha telefonista vagy árúsnők idegesek lesznek, úgy az nem csuda, mert foglalkozásuk nem felel meg az ő kedély-állapotuknak. De ha a lanitónői foglalkozás, mely pedig a női kedélynek legjobban felel meg, czél-szerútlen előképzés folytán válik annyira vesze-delmessé, úgy az bizonyára meggondolandó valami."

B a j o r o r s z á g b a n ép úgy, mint Baden-ben a protestánsok $ a emelkedett, mig a kath. és zsidóké apadott. Dr. H e l d statisztikai kimuta-tása szerint 1818 ban Bajorországban 100 lakos közül 72 volt kath., 25 prot. s 1 zsidó. 1895-ben 70 kath., 28 prot. és 0.92 zsidó. 1852 ben volt 100 lakos közül 60 kath., 31 prot. és 1 zsidó. Pedig Bajorországban erősen szervezve van az ultramontanismus, terjednek a szekták, s Nürn-bergben még a mormonok is propagandát űznek Amerikából, úgy hogy a minap 4 veszélyes agi-tátort Utahból ki is utasított a kormány. — Azt olvasom továbbá Luthardt lapjában, hogy a würz-burgi ú. n. „ J u l i u s h o s p i ta l"-nak közel 8 millió márka vagyona van, a melyből az epilepti-kusoknak szóló alap 530 ezer márkát tesz. Évi forgalma óriási, s igy igen áldásos tevékenységet fejt ki a gyógyítás terén. S ugyancsak olvasom, hogy Münchenben egy k a t h . s a j t ó e g y l e t van készülőben, a mely az egész bajor királyságban a sajtónak klerikalizálására törekszik. S végül a bajor kath. egyház is érzi a k á t é szükségességót s annak a modern paedagógikai követelmények szerint való reíormálását sürgeti egy bajor kath. lelkész. Lehetséges lesz e az a mai dogmás vati kanismus mellett, az más kérdés. Még megemlít-jük mint érdekes históriai adatot, hogy a würz-burgi tanitói seminárium kápolnájának lebontása alkalmával megtalálták U s i n g e n Bertalan nevű ágostoni szerzetesnek, Luther tanítójának sírját. Egy szép epitaphiummal ellátott emléktárgyat is találtak.

B e l g i u m régóta a klerikalismus hálójába került, s nincs is ez idő szerint forrongóbb ország Európában, mint Belgium. A klerikalismus, az atheismus és a sociáldemokratia pusztítja annak népéletót. Azt olvasom, hogy a franczia rendi tör-vény szigorú végrehajtása Belgiumnak franczia szerzetesekkel való elárasztását fogja vonni maga után. Ezek a szerzetesek tömérdek vagyonnal ren-delkeznek s máris nagyobb birtokokat vásároltak. Vannak iekvősógeik, a melyek meghaladják a fél

milliót. S ezek mégis szegénységről panaszkodnak, sót még a„vo tun pjupertat is" sal is dicsekednek. Van Belgiumban mindenféle szerzetes, igy jezsuita, redemptorista, assumptionista, dömós, ferenczrendi és más. A női szerzetek is erősen szaporodnak. Hogy milyen sociális bajnak lesznek e szerzetek közvetlen és közvetett okozói, azt majd a jövő fogja megmutatni,

F r a n c z i a o r s z á g b a n heves támadásnak van kitéve a protestantismus a kath. reform moz-galom miatt Az ultramontán reaktió élén áll egy Renauld nevű pápás publicista, ki azonban a minap méltó büntetését vette. 4 pap megsértése miatt perbe fogiák, tekintélyes összegek lefizetésére ós lapjainak betiltására ítélték. Igy talán véget vetnek már Francziaországbati is ennek a rendszeres üldözésnek, a melynek a protestantismus ott ki van téve. A türelem, a béke ós a szeretet érzelme idegen a fauatizált pápás körökben.

B o n n b a n tudományos theol. szünidei tan-folyamot nyitnak az egyetemen okt. 15—17. nap-jain, mely napokon a rajtiai és westfáliai lelké-szek részére előadást tart W e i n e l tanár : „Az ősker. enthusiasmusnak egyházzá való fejlődésé-ről," S e i l t aná r : „A keresztyénség történetének újabb felfogásairól" (Chamberlain, Harnack ós Seeberg.) ós K ö n i g tanár : „Az ó-szöv. kritika legújabb normáiról." Úgy tudjuk, hogy Németor-szág több helyén is tartanak ilyen tájékoztató jellegű szűnnapi előadásokat.

A n é m e t ev . l e l k é s z e k O l a s z o r s z á g -b a n a mult hónapban üléseztek Genuában. Ez alkalommal az egyházi gyakorlati kérdések elin-tézése mellett tudományos kérdések megvitatásával is foglalkoztak. Igy E l l g e r nápolyi lelkész *a természettudományról" és L e o n h a r d genuai lelkész „a pastorális látogatásokról" tartott elő-adást. Utóbbi különösen a pietismus és a metho-dismus veszedelmeit érintette a cura pastoralis terén. Az utolsó előadást L a n g római német követségi lelkész tartotta „Márk Aurél és a ke-resztyénség" czimmel. A jövő évi közgyűlés he-lyéül Florenzet jelölték. Német ev. gyülekezetek vannak : Rómában, Nápolyban, Messinában, San Remóban. Genuában, Velenczében, Florenzben stb. Egyházi tevékenységük igen élénk.

(Eperjes.) D r . S z l á v i k M á t y á s .

IRODALOM. Martinuzzi György. Ez a név egész kor-

szakot jelent meg a magyar nemzet történetében. M a r t i n u z z i Györgyről ós koráról szól a Nagy Képes Világtörténet 131 füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. M a r c z a l i Henrik

-egyetemi tanár. Egy egy kötet ára díszes fólbór-kötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelenik minden héten egy füzet. Kap-ható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt Budapest. VIII. Üllői-út 18. sz ) s minden hazai könyvkereskedés útján

Magyar SZÓ . Az erdélyi püspöu czim ügyé-ben nyilatkozott a miniszter, a képviselők hall -mattak. Erre teszi a következő megjegyzéseket a "Magyar Szó." .Annál szégyenletesebb, hogy a protestáns képviselők fel nem emelték ma szavu-kat a képviselőházban Egyikük pro forma beszélt, a többi hallgatott. Mi nem azt kívánjuk, hogy a 'protestáns ember, ha országgyűlési képviselő, semmi mást ne lásson, mint csakis protestáns egyházi érdekeket, da követeljük, hogy önző poli-tikai érdekekből meg ne feledkezzenek hazafias ós protestáns kötelességeikről. Ki fogja tagadni kü-lönösen az erdélyi r e fo rmác ió magyar honmentó hatását? Kinek szabad tehát, bármily vallású le gyen is, az egyház várának aláásásában tevékeny, vagy hallgatag részt vennie? Már pedig ma az országgyűlés tagjai ezt tették. És tették különö-sen a protestáns vallású képviselők : a Tiszák, Darányi, Hegedűs, Eötvös Károly, másrészt Szent-iványi Árpád, Láng Lajos, Pulszky Ágost, ós tet-ték legkülönösebben azok a kálvinista papképvi-selők, a kik most bölcs óvatossággal tudják ma-gukat távoltartani a kellemetlen ügyektől. Hja, hajdan gályarabságot is el tudtak szenvedni azok, a kik ma egy katholikus püspök és egy ezt tá-mogató miniszter szemepillantása elől elhuzakod-nak. Erős várunk nekünk az Isten, de gyávák a katonái."

Magyar állani. „Erkölcsi kötelességük a választóknak, hogy a hol csak kath. színezetű je« lölt akad, vagy a jelölt egyúttal a kath. kongresz-szusnak is tagja, a választások előtt kérdezzék őket. meg autonómiai programmjukról ós tegyék erkölcsi kötelességükké, hogy a három autonó-miai-alapelv — a nagytfbb javadalmakra való elő terjesztés, a kath. alapok átvétele s a protestánsok autonómiájának megfelelő iskolai autonómia — inellétt állást foglaljanak s Ígérjék, hogy a kon-gresszuson s a képviselőházban ez irányban fog-nak működni. Á ki nem mer szint vallani, a ki vak bizalmat kér bármily magas személyiség szá mára, az már a katholikus érdekek iránt való megbízhatóságát koczkáztatta. A ki nem akar auto nómiát, vagy maga sem tudja miként akarja, az ne kérje a kath. választók szavazatát; vagy ha kéri, ne adják oda azt nekik a választók. És mert a kath. autonómia kérdése a jövő országgyűlésen mindenesetre szóba kerül, gondoskodjanak a vá-lasztók. hogy a kath. jogok védői minél számo-sabban jussanak mandátumhoz. Küldjenek munka-bíró, megbízható, bátor lelkű katholikusokat, lehe" tóleg világiakat s akkor a kath. autonómiát a

kormány minden vonakodása ellenére is oly hatá-rok közt építhetjük fel, hogy az egyházunk jogai nak igazi őre, a kath. alapoknak gondos kezelője lehessen. A kath. autonómia hármas alapelvei mellett való határozott állásfoglalás nélkül pedig nincsen kath. politika, nincs kath politikus. Je-gyezzék ezt meg és kövessék elhatározásaikban a kath. választók." (Tudomásul vehetjük ezt mi pro-testánsok is a képviselőválasztásnál I)

RENDELETEK. A gy ermeitek vallására vonatkozó

megegyezések. Egyik anyakönyvi felügyelőnek a fölterjesztésére nem rég a következőket jelen-tette ki a belügyminiszter, egyetértésben a val-lás- és közoktatásügyi s az igazságügyi tárczák vezetőivel : — a) Se külföldiek, se horvát köz-ségi illetőségű magyar állampolgárok a gyerme-kek vallására nézve nem léphetnek az 1894. 32. t. czikk alapján érvényes s a magyar állami anyakönyvekbe bejegyezhető egyezségre. — b) A gyermekek vallására nézre megegyezés csakis az idézett t.-czikkben felsorolt magyar hatóságok előtt köthető; magyar állampolgár által külföldi hatóság előtt kötött megegyezés tehát nem érvé-nyes. — c) A megegyezésnek a hazai illetékes hatóság elótt teendő kijelentésére, külföldön kiál litott meghatalmazás hitelesítésére csakis az ille-tő külállamban a névaláírásokat (kézjegyeket) hi-telesítő közeg van hivatva. — d) A szoros érte-lemben vett Magyarország területén Horvátor-szágban községi illetőséggel biró szülőktől szüle-tett gyermekvallása nem jegyzendő be a magyar állami anyakönyvbe, mert az egyházpolitikai tör-vények hatálya nem terjed ki Horvátországra s az 1894. 33. t. czikk 87. §-ában foglalt rendel-kezés csak Magyarországban községi illetőséggel biró magyar állampolgárokra vonatkozik.

Az egyházi czélokra engedélyezett gyűjtések ellenőrzése. S z é l i Kálmán minisz-terelnök valamennyi törvényhatósághoz körrende-letet intézett, melylyel az egyházi czélokra enge-délyezett gyűjtések körül tapasztalt visszaéléseket óhajtja megszüntetni. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy az érdekelt egyházközségek az ily engedé-lyeket űzletszerűleg, előre meghatározott összeg fejében egy vagy több egyénre átruházzák, vagy pedig, hogy a gyűjtéssel megbízott egyének oly magas napidijakat és útiköltségeket számítanak az egyház terhére, hógy az adományozott összegek-ből jelentékeny részt vonnak el jogosulatlanul. Ennek megakadályozására, jövőre határozottan felveendő az engedélybe, hogy az senkiie át nem ruházható s hogy a gyűjtést csak a gyűjtókönyv-ben megjelölt egyének eszközölhetik. Á gyűjtósré

csakis erkölcsi leg megbízható egyéneket a lka lmaz-hatnak mérsékel t napidí j és útiköltség, vagy mél -tányos átalány megál lapí tása mellett . A gyű j tő neve a Hatóságnak mindenkor be je lentendő.

A czeglédi evang. egyház eladja régi 167 font érczsűljú Thury féle f e l s z e r e l é s s e l e l l á t o t t

HARANGJÁT 120 forintért. A harang teljesen ép és kellemesen éles zengésű. Venni szándékozók forduljanak az egyház lelkészi hivatalához. 85. 3—1

Pályázat. A rozsnyói államilag segélyezett ág. h .

ev. főgimnázium

helyettes tanári állásra pályázatot hirdet. A helyettes ta-nár alkalmaztatása f, 8VÍ Október 1-tÖl a tanév végéig tart. Pályázhatnak a classica phi-lologiára képesitett protestáns vallású ta nárok és tanárjelöltek. Fizetése : havi 16<>-korona A főgimnázium iskolatanácsához czimzett folyamodványok f, hó 28- lg bezá-rólag alulirotthoz intézendők.

Rozsnyó, 1901. szept. 6

D . P ó s c l i D e z s ő íögiian. felügyelő.

A szarvasi államilag segélyezett ág. h. h. ev. főgimnáziumnál latin-német, esetleg latin-magyar nyelvi tanszékre pályázhatni. — Az alkalmazandó rendes tanár évi dija 2400 k. törzsfizetés, 500 kor/lakáspénz, 2(0 kor. nyi ötödéves pótlék, mely utóbbi előny az al-kalmazandó véglegesítésétől számit, A ren-des tanárok törzsfizetése utóbb 2800—32Ü0 emelkedhetik. Üresedés és kiválóság esetén előléptetésre van kilátás. Az intézetbe lépő az országos tanárnyugdijnak kötelezett tag-ja. — Csak ág. h. evangélikusok birnak kilátással véglegesitésre s oklevelesek a próbaév után figyelemben részesülnek. — Nem oklevelesek csak helyettesekül alkalmazhatók. Ezek évi dija 1600 kor. és 200 kor. lakáspénz. — A pályázód élet-korukra, vallásukra, tanulmányaikra, ké-pesítésükre, egészségükre, eddigi szolgá-lataikra, hadkötelezettségükre vonatkozó irataikat f , évi Szeptember i 5 - ig bezárólag a főgimnázium igazgatójához küldjék — A megválasztott hivatalát augusztus Végén tar-tozik elfoglalni.

Szarvason, 1901. augusztus 30 M i k o l a y M i h á l y

84. 2—2 íőgimn. felügyelő.

X&XXKXmnXMXUXXXXXXX

»HONIG FRIGYES gőzüzemre berendezett

I I harang- és érczöntödéje, szivattyú-gyár ^ A R A D , R á k ó c z y - u t c z a I I - 2 8 . s z á m . y —-«3 Alapíttatott 1840 ben. ^ A l e g n a g y o b b ál la tni é r e m m e l k i t ü n t e t n e 1890-bea

X X X X X X X X X X X X X

Ajánlj;

X X X X X X X X ^a cs. és kir.

szabadalmazott ha- ^ rangjait, melyekkel ^ bármely más harang- J gal szemben 400/t X1

s ú l y é s á r m e g - X t a k a r í t á s é p e - £

ő jó hang és tar- * niórf m Au! -— ^

t i k e l .

tósságá'ért ÍO'évT sza-vatolás !

A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Vasúti szállítás ingyen, y Forgatható vasbarangfelszerelések és vas-

harangállványok. R é g i h a r a n g o k n a k forgatható vasszerelésre való átalakításuk

g avagy azoknak c s e k é l y f e l ü l f i z e t é s X m e l l e t t ú ] h a r a n g o k k a l v a l ó b e -X c s e r é l é s ü k . X Bővebb felvilágositás és képes árlapok kivánatra * díjmentesen küldetnek. io 24-12 XXXX'&X

X X X X X X X X X X X X

A bêfcési ág. hitv. ev. egyházmegye elnöksége az orosházi alvégi lelkészi álJcirás letöltésére pá-lyázatot hirdet, a következő dijlevéllel :

Az o r o s h á z i á g . t h . e v . e g y h á z alvégi

lelkészi állomásának biványa.

1. Lakás, az eddigi leikéôzlak ; ennek belsejét jó karban tartani a lelkész, külsejét az egyházköz-s é g kötelessége.

2. 4C00 (négyezer) korona, havonkint előleges rész letekben; segédlelkész tartására 1200 (ezerkét-száz) korona.

3. Keresztelésért: a templomban a délutáni is-tenitisztelet alkalmával 40 (negyven) fillér, más idő-ben 1 (egy) k . ; idegenektől vagy más vallásúaktól 2 (két) k., háznál 10 (ti-/) k.

4. Esketésért : a délelőtti istenitisztelet alkal-mával 1 (egy) k.. délutáni istenitisztelet alkalmával 4 (négy) k., istenitiszteleten kivüli idrben 10 (tiz) k. háznál kO (húsz) k . ; szerdán a délutáni istenitisz-telet alkalmával a szegények tetszésük szerinti tisz teletdijat adnak.

5 Ilalott beírásáért 20 (húsz) f., imádsággal való temetésért 1 (egy) k., szentbeszéddel való te-metésért 2 (kél) k. ; idegenek temetéseért imádság-gal 4 (négy) k.

6. llárom nagy ünnepi adományok (offertórium) és gyónópénz annyiad része, a hány egyenlő jogú

rendes lelkesz működik az egyházközségben. 7. Anyakönyvi kivonat kiállításáért az anya-

és leányegyházközségek tagjai részére 40 (negyven) f., idegeneknek 2 (két) korona; csüJádlapért 40 (negyven) fillér.

8. Az egyházmegyei ós kerületi sególyegyletbe köteles tagnak belépni.

Eze u hivány élvezője köteles segédlelkészt tar-tani maga mellett. E végre annak tényleges alkal-mazása idejere kap az egyházközségtől 1^00 (ezer-kétszáz) koronát havonkinti utólagos részletekben.

A segedlelkészt a lelkész hivja ugyan meg, de meghívása előtt annak bizonyítványait ós hiványát az egyházi képviselőtestületnek hozzájárulás meg-nyerese végett be tartozik mutatni.

A lelkészi munkakör beosztása, az egyházköz-ség i igazgatás tekintetében aláveti magát az egyház-község bármikor hozandó jogérvényes határozatának.

A palástdij mindaddig, mig arra nézve a kép-viselőtestület másként nem határoz, a rendes és egyen lő jogú lelkészek között egyenlő arányban oszlik meg.

V e r e s József mostani lelkész jogai mindenben érintetlenül maradnak

A lelkész, valamint segédje is, szükség esetén-a hitoktatást teljesíteni tartozik, ebbeli működésükért az egyházközségtől külön díjra nem tarthatnak igényt.

Lelkésztársát, valamint a hitoktatással megbi-. »ott lelkeszt is, ha betegseg vagy más fontos ok

akadályozná őket teendőik végzesében, helyettesi-leni tartozik*

A confirmatiói tanítást lehetőleg személyesen ó maga vegezze.

Ha az egyházközség szükségesnek találná la-kása telken epiteui, az epületre ós az épület hasz-nálására szükseges helyet kárpótlás nélkül át tar-lozik engHÜni.

A pályázók kérvényüket és az E. A. és kerü-

leti szabályrendelet értelmében szükséges bizonyít-ványaikat f . é v i o k t . 1 5 - i g az esperesi hivatalnak küldjék be Orosházára.

Veres József esperes.

Haviár Dani egyházmegyei felügyelő. 3 - 1

m A s z e p e s - i g l ó i ág. hitv. evang. egy- g r

Rt Kr házközség.

s e g é d l e l k é s z t keres. Az állás javadalmazása 1 2 0 0 k o r o n a fizetés, 1 5 0 k o r o n a hittandij, bútorozott lakás ós fűtés. Az állás azonnal elfoglalható. Minden közelebbi felvilágosítással szolgál

D r . W a l s e r G y u l a

Kr öt:

80. 3—3 ág. hitv. ev. lelkész.

Alapíttatott 1816. Alapíttatott 1816.

5f JQU\ „

H a z á n k l e g r é g i b b h a r a n g ö n t ö d é j e

SELTENHOFER FRIGYES FIAI csász. és m. kir. udvaü szállítók

S O P R O N B A N . M

Ajáulják legjob-ban berendezett ha rangöntődéjüket a t egyházak és közsó-

Ç geknek.

H a r a n g o k bár-mely nagyságban és zengzetben, csak a legfinomabb harang-érczböl, tiszta csen-gő hanggal öntetnek.

R e p e d t h a r a n -g o k újra öntetnek ; ezek, valamint az új harangok a már

meglevőkhöz teljes összhangzatban öntetnek. M i n d e n h a r a n g hangja e l ő r e határoz-

tatik meg. K ü l ö n ö s e n figyelmeztetjük szabadalmazott

k o v á c s o l t v a s b ó l készült szerkezetünkre nagy harangok részére, mely által ezek köny-nyen húzhatók s a falakat nem rázzák. Fakoro-nákkal biró harangok ezen szerkezetre olcsó árért átalakíttatnak.

K o v á c s o l t v a s b ó l készült tűzmentes h a r a n g á l l v á n y o k a t , czélszerű szerkezet-ben s olcsó árak mellett legjobban ajánlunk.

Előnyös feltételek engedtetnek. Költségvetéssel s képes árjegyzékkel postafordul-

tával szolgálunk. 9 J2 7 T i z é v i j ó t á l l á s .

1 I

N O V O T N Y A N T A L h a r a n g ö n t ö d e é s v a s h a r a n g l á b g y á r

—*>- T e m e s v á r—G y á r v á r o s . Ajánlja magát több évi szavatolás mellett régi harangok újra-

öntésére, valamint új harangok ós teljes harangcsoportok előre meg-határozott hangjk utáni elkészítésére. Különösen ajánlja saját találmányú

szabadalmazott átlyukasztott HARANGJAIT, melyek felső részükön a hegedűéhez hasonló S alakú nyílásokkal vannak ellátva és azért erösebb, terjedelmesebb és mélyebb hangúak, mint a régi modorúak. Ily szerkezetű 327 kgros harang hangban egyenlő 408 kgros régi modorú haranggal. Ajánl továbbá forgatható vertvas-

koronákat, régi harangok i lyenekkel való újraszerelósét és vertvas-haranglábakat. 300 kgr. aluli harangok raktáron vannak. 10 5'̂ —19

Költségvetések és képes árlapok díjmentesen szolgáltatnak. Az 1 8 9 6 . orez. kiállításon Budapesten milleiiiuini nagy éremmel leitü.ntetve.

m H S : !B

A Luther-társaság könyvkiadó hivatal Evang . t a n k ö n y v vá l l a l a t i o s z t á l y á b a n

a következő tankönyvek kaphatók: 1. M a g y a r

DP. L u t h e r M á r t o n k i s k á -t é j a kiadta Majba V.

K o r é n P á l Luther kiskátéja í j , , confirm. vezérfonal

B e r e t z k y S á n d o r : biblia történet T h o m a y J ó z s e f : biblia történet T u r c s á n y i s biblia történet I. rész

» » n II. rósz T h o m a y J ó z s e f : bibliaismertetés B l á z y : Evangyeliumi káté

ára 10 fill. „ 50 fill.

1 kor. 80 fill. 80 fill. 60 fill. 80 fill.

1 k. 20 f. 60 fill.

K a t e c h i s m u s herausgegeben von G. A. Fammler ára 20 fill.

Z w e i m a l 5 2 b i b l i s c h e Ge-s c h i c h t e n : Calwi kiadás ára 60 fill

III. T ó t M a l y K a t e c h i s m u s : vyd Bâ-

chât D. ára 20 fill. H i s t o r i e B i b l i c k é „' 40 fill. B o l l a : Abecedár a priva csitanka „ 40 fill. S l o v e n s k y S l a k i k á r „ 40 fill. S z e b e r é n y i : Wyucovanj confir-

mandú ára 60 fill. I í . N é m e t Dr. M a r t i n L u t h e r s K l e i n e r

Lelkészek és tanítók a kiszabott rabattot kapják. A rendeléseket kérem a következő czimre küldeni:

M A J B A V I L M O S ev. lelkész, fővárosi vallástanár. 77 3—2

B u d a p e s t , VII. k e r . R o t t e n b i l l e r - u t c z a 12. s z á m .