TÁJÉKOZTATÓ

PAGE

1

Nemzetgazdasági minisztérium

Tájékoztató*

az államháztartás központi alrendszerének2011. szeptember havi helyzetéről

2011. október

Összefoglalás

Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – 2011. szeptember végi hiánya 1570,6 milliárd forintra teljesült, amely a törvényi módosított előirányzatnak 132,6%-át jelenti. A központi költségvetés 18,6 milliárd forintos többlettel zárt szeptemberben.

Az államháztartás központi alrendszerének szeptember havi hiánya 25,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 18,6 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 32,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 11,9 milliárd forintos deficittel zártak.

A MOL részvénycsomag vásárlására fordított kiadás egyszeri jellegű, ezért azt az éves összehasonlításban nem célszerű szerepeltetni és ezt az év hátralevő részében is mellőzzük. Az éves teljesítés vizsgálatakor és az előző évvel való összehasonlíthatóság céljából az elmúlt évben az ez időszakban még nem létező ágazati különadó bevétellel, valamint a magánnyugdíjpénztári vagyonelemek értékesítéséből előirányzott, de még nem teljesült bevétel időarányos részével korrigált egyenleget használjuk. Ez a korrigált egyenleg az eredeti költségvetési előirányzathoz viszonyítva 111,8%.

2010-ben az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi deficitje 1089,1 milliárd forint volt, mely az éves teljesítés 122,4%-a. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi hiánya 7,7 milliárd forintot tett ki.

A szeptember végi egyenleg alakulásának fontosabb okai:

· A központi költségvetés 2011. évi hiányának időarányosnál magasabb alakulását jellemzően egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forintos összegének teljesítésére az év végi hónapokban kerül sor.

Mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés hiánycélját.

A szeptemberi hiány kialakulása

Bevételek

A központi költségvetés szeptember havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 32 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok előző évit meghaladó bevételi többletei állnak. A növekedés egyrészt a kormányhatározatok alapján elrendelt maradvány-átvételeknek, másrészt pedig az uniós programokon belül a Regionális Operatív Programoknál az uniós bevételek utólagos elszámolásának köszönhető.

Kiadások

A központi költségvetés szeptember havi kiadásai 18,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez főként a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási növekedésnek tudható be. A többletet egyrészt a kormányhatározatok által előírt fejezeti maradványszámlákhoz történő befizetések és különféle pénzeszközátadások, másrészt pedig az uniós programok felfutásai okozzák.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2011 szeptemberében 51,3 milliárd forintot tettek ki, 20,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 15,2 milliárd forintos szintet értek el, 3,2 milliárd forinttal haladták meg az előző évit. A nettó kamatkiadások (36,1 milliárd forint) összességében 17,4 milliárd forinttal lettek magasabbak, mint az előző évben.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 32,6 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011‑ben már a teljes járulék befizetést tartalmazzák.

Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011. február hónapjától e támogatások már teljesen megszüntetésre kerültek. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félév további hónapjaiban pótolni.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 11,9 milliárd forintos hiánya az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 4,4 milliárd forinttal, a kiadásai pedig 12,1 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A kiadások közül elsősorban a Munkaerőpiaci Alap és a Bethlen Gábor Alap kiadásai alakultak nagyobb összegben, mint tavaly.

Index (%)

Index (%)

2010. évi

előzetes tény

(1)

2010.

I-IX. hó tény

(2)

előzetes

tény=100

(2/1)

2011. évi

eredeti

törvényi

előirányzat

(1)

2011. évi

törvényi

módosított

előirányzat

(2)

2011.

I-IX. hó tény

(3)

eredeti

előirányzat=

100

(3/1)

Központi költségvetés

egyenlege

-853,9

-1 088,6

127,5

-613,3

-1 138,1

-1 365,7

222,7

bevétel:

8 461,2

5 808,1

68,6

8 280,9

8 110,6

5 926,1

71,6

kiadás:

9 315,1

6 896,7

74,0

8 894,2

9 248,7

7 291,8

82,0

Elkülönített állami

pénzalapok egyenlege

59,8

61,4

102,7

14,6

41,5

75,1

514,4

bevétel:

407,7

315,8

77,5

424,7

415,7

332,1

78,2

kiadás:

347,9

254,4

73,1

410,1

374,2

257,0

62,7

Társadalombiztosítási

alapok egyenlege

-95,4

-61,9

64,9

-88,7

-87,6

-280,0

315,7

bevétel:

4 299,5

3 211,7

74,7

4 445,6

4 444,5

3 061,6

68,9

kiadás:

4 394,9

3 273,6

74,5

4 534,3

4 532,1

3 341,6

73,7

EGYENLEG ÖSSZESEN

-889,5

-1 089,1

122,4

-687,4

-1 184,2

-1 570,6

228,5

bevétel:

13 168,4

9 335,6

70,9

13 151,2

12 970,8

9 319,8

70,9

kiadás:

14 057,9

10 424,7

74,2

13 838,6

14 155,0

10 890,4

78,7

KORRIGÁLT EGYENLEG

ÖSSZESEN*

-687,4

-768,7

111,8

milliárd forintban

milliárd forintban

Index (%)Index (%)

2010. évi

előzetes tény

(1)

2010.

I-IX. hó tény

(2)

előzetes

tény=100

(2/1)

2011. évi

eredeti

törvényi

előirányzat

(1)

2011. évi

törvényi

módosított

előirányzat

(2)

2011.

I-IX. hó tény

(3)

eredeti

előirányzat=

100

(3/1)

Központi költségvetés

egyenlege-853,9-1 088,6127,5-613,3-1 138,1-1 365,7222,7

bevétel:8 461,25 808,168,68 280,98 110,65 926,171,6

kiadás:9 315,16 896,774,08 894,29 248,77 291,882,0

Elkülönített állami

pénzalapok egyenlege59,861,4102,714,641,575,1514,4

bevétel:407,7315,877,5424,7415,7332,178,2

kiadás:347,9254,473,1410,1374,2257,062,7

Társadalombiztosítási

alapok egyenlege

-95,4-61,964,9-88,7-87,6-280,0315,7

bevétel:4 299,53 211,774,74 445,64 444,53 061,668,9

kiadás:4 394,93 273,674,54 534,34 532,13 341,673,7

EGYENLEG ÖSSZESEN-889,5-1 089,1122,4-687,4-1 184,2-1 570,6228,5

bevétel:13 168,49 335,670,913 151,212 970,89 319,870,9

kiadás:14 057,910 424,774,213 838,614 155,010 890,478,7

KORRIGÁLT EGYENLEG

ÖSSZESEN*-687,4-768,7111,8

milliárd forintbanmilliárd forintban

Az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi főbb pénzforgalmi adatai a következők:

*A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 528,8 milliárd forint bevétel időarányos részével (egyenlegjavító korrekció), valamint az ágazati különadó bevételekkel (egyenlegrontó korrekció), továbbá a MOL részvénycsomag egyszeri kiadásával módosítva (egyenlegjavító korrekció).

A központi alrendszer 2011. évi pénzforgalmi hiányának negyedévenkénti várható éves alakulása a módosított törvényi előirányzathoz viszonyítva a következő:

Megnevezés

2011. évi törvényi módosított előirányzat

Teljesítés

Várható*

 

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

Pénzforgalmi egyenleg, milliárd forint

-1184,2

-742,1

-292,5

-536,0

414,9

Kumulált pénzforgalmi egyenleg, milliárd forint

-742,1

-1034,6

-1570,6

-1155,7

Pénzforgalmi egyenleg a törvényi módosított előirányzathoz viszonyítva, %

62,7

24,7

45,3

-35,0

Kumulált pénzforgalmi egyenleg a törvényi módosított előirányzathoz viszonyítva, %

62,7

87,4

132,6

97,6

* A kiadások nem tartalmazzák a MÁV és a BKV adósságának átvállalását és a PPP projektek kivásárlásának ráfordításait, valamint a jelenleg 255 milliárd forintra becsült ún. „negatív áfa” döntés miatti visszafizetést.

I.

A központi költségvetés pénzügyi folyamatainak főbb jellemzői

A.

A bevételek részletes áttekintése

1.Szeptember hónapban a központi költségvetésnek 16,5 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 27,8 milliárd forintos bruttó befizetés és a 11,3 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. Ez az összeg közel 2 milliárd forinttal kedvezőbb a 2010. év szeptemberi bevételénél, a befizetések 0,5 milliárd forinttal nőttek, míg a kiutalások 1,5 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A 2010. január 1-jétől megszűnt társas vállalkozások különadója címén az év kilencedik hónapjában -0,7 milliárd forint kiutalás (negatív bevétel) keletkezett, ami a korábbi évekkel összefüggő adóelszámolás következménye.

A hitelintézeti járadék jogcímen 2011 szeptemberében a központi költségvetésben 41 millió forint negatív bevétel realizálódott.

A cégautóadóból a szeptemberi hónap során - az egy évvel korábbihoz hasonlóan - 0,6 milliárd forint bevétel teljesült.

Az energiaellátók jövedelemadója címén az év kilencedik hónapjában - a számláról történő átvezetések következtében - a központi költségvetésben ‑75,4 millió forint negatív bevétel teljesült.

Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban ‑ az egy évvel előbbihez hasonló összegű ‑ 1,8 milliárd forint bevétel keletkezett.

Az energia adó bevétele 1,1 milliárd forint lett, amely az előző év azonos havi értékét 0,2 milliárd forinttal haladta meg. A növekedés hátterében az ipari energia felhasználás élénkülése állhat.

Szeptemberben a környezetterhelési díj mérlegsoron – a jóváírások és terhelések egyenlegeként – 0,6 milliárd forint bevétel keletkezett.

Bányajáradék címén az év kilencedik hónapjában ‑ az előző hónapokhoz hasonló nagyságrendben ‑ 8,2 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.

Játékadóból a központi költségvetésben 4,2 milliárd forint bevétel realizálódott szeptember folyamán, ami hasonló az egy évvel korábbi teljesítéshez.

Az egyéb befizetések jogcímen szeptemberben a központi költségvetésben - az egy évvel előbbi bevételtől 3,2 milliárd forinttal kevesebb - 2,6 milliárd forint bevétel teljesült.

Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron jelennek meg a költségvetési törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott központosított bevételek. Szeptember hónapban a korábban tévesen ideérkezett bevételek visszautalása miatt összességében 514,1 millió forint negatív bevétellel zárt a mérlegsor.

A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén szeptemberben 45,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az egy évvel korábbinak 80,8%-a.

A 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból szeptemberben 9,6 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.

2.Szeptemberben általános forgalmi adóból 165,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely 14,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó általános forgalmi adó egyenleg a 342 milliárd forintos bruttó befizetés (ebből 317,2 milliárd forint az önadózói, „belföldi” áfa, 24,8 milliárd forint pedig a korábbi vámhatóság által beszedett áfa), valamint a 176,6 milliárd forintot kitevő visszautalások eredője. A bevétel növekedésében valószínűsíthetően szerepet játszott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fokozott hátralékbehajtási tevékenysége is.

Jövedéki adóból a szeptember hónapban realizált bevétel 72,4 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel előbbi bevételnél 11,6 milliárd forinttal, 13,8%‑kal kisebb. Az üzemanyagok esetében 46,3 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami a bázisnál 1,8 milliárd forinttal alacsonyabb. A dohánytermékek körében az egy évvel korábbinál 9,9 milliárd forinttal kevesebb, 18,6 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, ami elsősorban az adóalanyok készletezésének bázisévitől eltérő havi lefutásának tudható be. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 7,6 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely hasonló a bázisidőszaki összeghez, azt 0,1 milliárd forinttal haladja meg.

A regisztrációs adóból szeptember hónapban 3,2 milliárd forint bevétel teljesült, amely 131,9%-a az egy évvel korábbi összegnek.

3.A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele szeptemberben 114,4 milliárd forint volt, amely a 116,5 milliárd forintos bruttó befizetés és a 2,1 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 25,7 milliárd forinttal, 18,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbi összegnél. A 2011. év szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 25,2 milliárd forinttal (17,8%-kal) csökkentek, a kiutalások 0,5 milliárd forinttal (31,5%-kal) növekedtek. A befizetések mérséklődésének hátterében elsősorban az adóterhelés 2011. január 1-jétől megvalósított csökkentése áll.

Az illeték befizetések szeptemberi összege - a tavalyi év kilencedik havi bevételéhez hasonlóan - 6 milliárd forintot tett ki.

A magánszemélyek 2010. január 1-jétől megszűnt különadójából a központi költségvetésnek szeptemberben -111,1 millió forint negatív bevétele keletkezett, ami a korábbi évekkel összefüggő adóelszámolás következménye.

A magánszemélyek jogviszonyának megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmekre bevezetett 98%‑os különadóból a központi költségvetésnek szeptemberben 270,0 millió forint bevétele keletkezett.

4.A központi költségvetési szervek bevételei szeptemberben 97,2 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi szeptemberi bevétel 140,0%-a. Ebből a döntő részt a kormányhatározatok alapján átvett maradványok tették ki. Jelentős nagyságrendűek voltak még a vörösiszap-katasztrófa kárelhárításra a BM és VM egyes fejezeti kezelésű előirányzatairól az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz és a VM Igazgatóságához átvett pénzeszközök, a rendőrségek részére az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatóságától átutalt összegek, valamint a BM Közfoglalkoztatás támogatása előirányzatáról egyes megyei kormányhivatalokhoz átutalt pénzek. Áttekintve a havi bevételeket, szeptemberben a közhatalmi és intézményi működési bevételek összesen 31,7 milliárd forint körül alakultak, a különféle működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök és támogatásértékű bevételek pedig összesen 40,8 milliárd forintot tettek ki. A fennmaradó részt döntően az előzőekben is jelzett előző évi előirányzat-maradvány átvételek tették ki. A nem azonosítható, függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek halmozott forgalma e hónapban csökkent.

5.A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címén szeptemberben 138,5 milliárd forint folyt be, ez az előző évi szeptemberi bevétel közel kétszerese. Ebből a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok hazai saját bevételei 21,6 milliárd forintot tettek ki, amely mintegy 1,9-szerese az előző év szeptemberében befolyt bevételnek. A magasabb teljesülésben több tényező játszott szerepet. E bevételek között jelenik meg a Közlekedési Operatív Programon a 4-es metróhoz kapcsolódóan szerződésmódosítás miatt jóváírt mintegy 4,5 milliárd forintos összeg. Mintegy 2,0 milliárd forintot tettek ki a BM Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok előirányzatról a VM Vörösiszap katasztrófa elhárítása előirányzatra átvett pénzeszközök. A bevételeket növelték továbbá a kormányhatározatok alapján elrendelt maradvány átvételek is. A szokásos bevételek közül szeptemberben az Útpénztár bevétele önmagában 4,5 milliárd forintot tett ki. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei között az EU támogatások szeptemberben 116,9 milliárd forintot tettek ki, melyek a kiadáshoz viszonyított arányt tekintve jóval magasabbak az elvártnál. A jelentős bevételi többlet azzal magyarázható, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Regionális Operatív Programok sorain korábbi hónapokban teljesített kiadásokra jutó uniós bevételek még hátralévő része szeptember hónapban elszámolásra került, miután a felfüggesztések visszavonásával az Európai Bizottság tartozásait közel 50 milliárd forint összegben kiegyenlítette. Ennek következtében az operatív program számlák pozitív egyenlegeinek köszönhetően a közösségi hozzájárulás rendezése (bevétel elszámolás) az Uniós fejlesztések fejezet érintett előirányzatain megtörténhetett. Jelentősebb tételek a következők: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 111 milliárd forint, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program keretében összesen 4,3 milliárd forint uniós forrás került felhasználásra, amit kiegészít még 3,4 milliárd forint egyéb bevétel, mely a szabálytalan kifizetések visszaköveteléséből, illetve a meg nem valósított támogatások visszafizetéseiből adódik.

6.A költségvetési szervektől származó befizetések szeptemberben 2,2 milliárd forintot tettek ki, amely mindössze 38,9%-a az előző év szeptemberében befizetett összegnek. Tavaly szeptemberben ugyanis a PSZÁF 5,0 milliárd forintot fizetett be a 2010. évi költségvetési törvényt módosító 2010. évi LXXVI. törvény 3. §-a alapján. Az e havi befizetések döntő részét a költségvetési törvényben tételesen előírt, törvényi módosítással, illetve kormányhatározattal megemelt, kizárólag saját bevételből gazdálkodó intézmények befizetései tették ki. Ebből kiemelkedett a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal félmilliárd forintos összegű befizetése. A Magyar Energia Hivatal e hónapban összesen mintegy 450,0 millió forintot fizetett be. Egyéb kisebb összegű tételes befizetések (kormányhivatalok, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) mellett cégközzétételi díjbevételt, valamint különféle bírságbevételeket is tartalmaz a fenti, költségvetésbe befolyt összeg.

7.A helyi önkormányzatok befizetései címen ebben a hónapban a teljesítés 294,6 millió forint volt. Ez a sor a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az ÁSZ ellenőrzése során megállapított jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeit tartalmazza, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatát.

8.Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek szeptemberi összege 0,5 milliárd forint volt, amely alapvetően a hasznosítási bevételekből (bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelői díjbefizetésekből) származott. A tavaly szeptemberi bevétel 6,8 milliárd forintot tett ki, amelynek legnagyobb tételét (5 milliárd forint) az MVM Zrt. osztalék befizetése adta, a társaság tavaly ugyanis több részletben teljesítette osztalék-kötelezettségét. Az osztalék nélkül számított összeghez képest is kevesebb volt a mostani bevétel, amely abból ered, hogy tavaly szeptemberben még ingatlan értékesítési bevételhez (0,6 milliárd forint) is jutott az állam.

9. Az adósságszolgálattal kapcsolatos szeptemberi 8,9 milliárd forint összegű bevételek teljes egészében a kamatbevételekből származnak. Közel 3,3 milliárd forintot fizetett az MNB a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után. A forint-államkötvények és diszkont kincstárjegyek ún. felhalmozott kamataként 5,3 milliárd forint összegű bevétel jelenik meg a költségvetésben. A devizában fennálló követelések után 0,3 milliárd forint bevétel származott. A 2011. szeptemberi bevételek kisebbek az egy évvel korábbinál, melynek alapvető oka az államkötvények állományának csökkenése.

10.Az egyéb bevételek szeptemberi 2,9 milliárd forintos összegén belül a legnagyobb tételt az objektív közigazgatási bírságokból származó 1,8 milliárd forint jelentette.

11.Az egyéb uniós bevételeken belül a vámbevételek Magyarországot illető 25%‑aként 817,6 millió forint folyt be a központi költségvetésbe. Az uniós támogatások utólagos megtérítése előirányzaton – NFT I. kapcsán az Európai Bizottság visszautalt tartozása, illetve a korábban hazai támogatással indult, majd uniós finanszírozásba bevont projektek utólagos uniós bevétel elszámolása miatt – 24,2 millió forint volt a bevétel.

B.

A kiadások jogcímenként

1.Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege szeptemberben 12,6 milliárd forintot tett ki. A teljesítésből 17,9 millió forint kifizetés a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása jogcímén történt, míg a fennmaradó döntő hányad a helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítésére került folyósításra.

2.A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatásának éves összege magában foglalja a Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatását (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségei, a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatása), illetve az üzemben tartási díj átvállalását. Erről az előirányzatról ebben a hónapban közel 4,0 milliárd forint kifizetés történt.

3.A fogyasztói árkiegészítésre fordított kiadások összege szeptemberben 7,0 milliárd forintot tett ki, amely 1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában történt teljesítés értékét.

4.A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások összege szeptemberben 10,4 milliárd forintot tett ki.

5.A családi támogatások és szociális juttatások szeptemberi folyósítása részben az OEP és a MÁK igazgatóságai által beküldött finanszírozási terveken alapult, az ONYF közreműködésével folyósított ellátások folyósító szerv részére történő megtérítése pedig havi elszámolás alapján történik. Így a családi támogatásokra szeptemberben 36,8 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ebből családi pótlékra mintegy 30,1 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 4,8 milliárd forintot, gyermeknevelési támogatásra pedig közel 1,1 milliárd forintot folyósítottak. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra (rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadékai, egészségkárosodási járadék, mezőgazdasági járadék, fogyatékossági támogatás, politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítések stb.) szeptemberben 11,1 milliárd forintot fordítottak, ebből a legnagyobb összeget (4,7 milliárd forint) a megváltozott munkaképességűek járadékai tették ki, fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka címen pedig közel 2,6 milliárd forint került folyósításra. A politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítésekre e hónapban 1,5 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás) esetében a szeptemberi folyósítás megközelítette a 2,5 milliárd forintot, melyből közgyógyellátásra 1,9 milliárd forintot költöttek. E hónapban a családi támogatásokra és szociális juttatásokra fordított összegek összesen mindössze 0,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának a kiadásait.

6.A költségvetési szervek kiadása szeptemberben 189,2 milliárd forintot tett ki, amely az előző évi szeptember havi kiadásnál 7,2%-kal magasabb volt. Az előző év azonos időszakától eltérően 2011. szeptemberben mintegy 2,7 milliárd forintot tett ki a Tűzoltóság 2004-2007 között végzett túlmunkájának a rendezése. E hónapban is jelentős összeg (2,8 milliárd forint) került kifizetésre a vörösiszap katasztrófa kárainak enyhítésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál és a VM Igazgatásánál. Az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatósága mintegy 2,4 milliárd forintot utalt a rendőrségek részére az objektív felelősségből származó közigazgatási bírságbevételek terhére, illetve adósságrendezésre. A kiadásokat növelték a kormányhatározat által előírt maradvány-átcsoportosításokhoz kapcsolódó befizetések is. Az összes kiadást áttekintve e hónapban 98,9 milliárd forintot (a bérfizetéshez kapcsolódó átfutó kiadások nélkül) személyi juttatásokra és járulékaikra költötték az intézmények. Dologi kiadásokra közel 61,8 milliárd forintot, intézményi beruházási kiadásokra pedig 9,9 milliárd forintot fordítottak. A különféle támogatásértékű kiadások és az államháztartáson kívülre irányuló pénzeszközátadások összesen 10,2 milliárd forint körül alakultak, felújításokra pedig mintegy 2,6 milliárd forintot költöttek az intézmények. A fennmaradó részt döntően az előző évi előirányzat-maradvány átadások tették ki.

7.A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok szeptemberi teljesítése 169,4 milliárd forint volt, amely az előző évi szeptemberi kiadást 26,8%-kal haladta meg. Ebből a nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások 67,4 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi szeptemberi kiadást 35,7%-kal haladta meg. Ebből döntő részt kormányhatározatok alapján fejezeti maradványszámlákra történő befizetések magyarázzák. A kiadásokat növelték a vörösiszap katasztrófa elhárításával kapcsolatos támogatásértékű kiadások is. További eltérést jelentett az is, hogy e hónapban az Útpénztár előirányzata terhére teljesített kifizetések 9,0 milliárd forintot tettek ki, szemben a tavalyi 4,4 milliárdos kifizetéssel. Autópálya rendelkezésre állási díj előirányzaton 11,5 milliárd forintot fizettek ki, amely szintén lényegesen több mint tavaly. Hasonlóan alakultak az agrártámogatásokkal kapcsolatos kifizetések (Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat) is az előző év azonos időszakához képest. Szeptemberben a következő törvényi sorokon voltak még kiemelkedő összegű kifizetések: a közoktatási célú humánszolgáltatásokra és kiegészítő támogatásokra 7,9 milliárd forint, a szociális célú humánszolgáltatásokra összesen 4,5 milliárd forint, a Nemzeti Civil Alapprogramra 1,1 milliárd forint. Szeptemberben az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek felé összesen 102,0 milliárd forintot fizettek ki. A strukturális támogatásokra fordított 88,9 milliárd forint döntő részét az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjai (85,2 milliárd forint) tették ki. Az Kohéziós Alapból finanszírozott közlekedési és környezetvédelmi projektek esetében is történt még kifizetés, mely nagyrészt a kivitelezések Európai Bizottság által engedélyezett meghosszabbításából fakad. Vidékfejlesztési támogatások, ezen belül pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program címen szeptemberben összesen 8,8 milliárd forintnyi kiadás történt, a Halászati Operatív Program előirányzatain a kiadás mindössze 495,1 millió forintot tett ki. Az egyéb uniós támogatások esetében a hónap folyamán 3,4 milliárd forint volt a kifizetés.

8.Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen szeptember hónapban 6,6 milliárd forint került átutalásra a Munkaerőpiaci Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap részére.

9.A Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz előirányzat 2011-ben a 2010. évhez képest jelentős mértékben csökkentésre került. 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap még többféle címen részesült költségvetési támogatásban (a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására, a GYES-en, GYET-en lévők, a rehabilitációs járadékban részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, korkedvezmény-biztosítási járulékfizetés támogatása címen), melyek ‑ a nyugdíjrendszer átalakításával ‑ a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap létrehozásával megszüntetésre kerültek. Ennek megfelelően a szeptember havi kifizetés összesen 53,1 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaka ilyen jellegű kiadásainak mindössze 52,8%-a. Ezt majdnem teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap részére járulék címen átadott pénzeszköz tette ki, melyet a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek után (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók stb.) fizet havonta a központi költségvetés. A 2011. évi költségvetési törvény 5. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetés céltartalékából kis összegű támogatásban részesült az Egészségbiztosítási Alap igazgatási szerve a nemzeti szakértők támogatása címén.

10.A helyi önkormányzatok támogatása (állami támogatások, hozzájárulások és SZJA) jogcímen ebben a hónapban a felhasználás összesen 79,2 milliárd forint volt. Ebből a jelentősebb tételek:

· normatív hozzájárulások címről összesen 40,9 milliárd forint;

· a normatív, kötött felhasználású támogatások címen 13,9 milliárd forint, ezen belül az egyes jövedelempótló ellátások kiegészítése 8,2 milliárd forintra teljesült;

· a települési önkormányzatokat megillető a településre kimutatott személyi jövedelemadó: 8,9 milliárd forint;

· a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésére 6,6 milliárd forint;

· megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése: 440,1 millió forint.

Ezen felül

· a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása címen 726,6 millió forint;

· a vis maior tartalék sorról 467,3 millió forint;

· éves szinten az egyik meghatározó részt kitevő központosított előirányzatok címről 5,8 milliárd forint;

· a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja sorról 1,3 milliárd forint;

· a Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása címről 362,7 millió forint

kifizetés történt.

Ebben a hónapban nem történt kifizetés a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósság-rendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondok díja alcímen, a címzett és céltámogatások címen, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása alcímen.

11.A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. Erről a mérlegsorról ebben a hónapban nem történt kifizetés.

12.Kamatkiadásokra szeptemberben 51,3 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások nagyobb része (22,0 milliárd forint) a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni 2,9 milliárd forint összegű kamat alapvetően a hiányt finanszírozó és adósság megújító államkötvények terheit jelentették. A kincstárjegyek utáni 13,4 milliárd forintos kiadások nagyobb részét a diszkontkincstárjegyek kamatai (12,3 milliárd forint) tették ki. Egyéb forint hitelek után 5,7 milliárd forint kamatkiadás származott a hónapban. A devizaadósságot 29,3 milliárd forint kamatköltség terhelte szeptemberben. Ebből 26,8 milliárd forintot a devizakötvények, valamint 2,5 milliárd forintot a devizahitelek kamatterheként fizetett a költségvetés.

13.A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron szeptember hónapban 1,7 milliárd forint kiadás teljesült. Ezen belül pénzbeli kárpótlásra 206 millió forintot, az 1949-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 147 millió forintot, mindezek folyósítási költségeire 8 millió forintot, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére pedig 1,4 milliárd forintot fizettek ki.

14.Az állam által vállalt kezesség érvényesítése 2011 szeptemberében 1,6 milliárd forint kiadást jelentett. Ebből állami viszontgaranciára 1,2 milliárd forintot fizetett a költségvetés, amely nagyrészt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezesi ügyleteihez vállalt viszontgaranciák teljesítéséből (1 milliárd forint) származott. A további kifizetések (0,4 milliárd forint) az ún. lakáskezességekhez kötődő kezességek érvényesítéséből adódtak. A 2011. szeptemberi kezességbeváltási kifizetések mértéke csökkenést mutat a 2010. szeptemberi adatokhoz képest. A kiadások összetétele az egy évvel korábbi adatokhoz hasonló tendenciát mutat annyiban, hogy továbbra is a kkv-szektorhoz és a lakáskezességekhez köthető a beváltások döntő része.

15.Az egyéb kiadások összege szeptember hónapban 4,8 milliárd forintot tett ki. Az egyéb kiadások közül figyelmet érdemel a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásokból a civil kedvezményezettek javára átutalt 3,5 milliárd forint. Az egyéb kiadásokon belül a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásaként kifizetés nem történt. Az adósság- és követelés-kezelés egyéb kiadásai 0,6 milliárd forint kiadást jelentettek szeptemberben.

16.Adósság‑átvállalás és tartozás‑elengedés címén szeptemberben nem volt kifizetés.

17.Hozzájárulás az EU költségvetéséhez mérlegsoron szeptemberben teljesített összeg 20,5 milliárd forint volt.

18.Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások szeptemberi összege 21,6 milliárd forint volt, amelynek meghatározó tételét az MNV Zrt. által kibocsátott, Richter részvényekre átváltoztatható kötvények kamatának 10,6 milliárd forint összegű kifizetése jelentette. Közel 6,3 milliárd forintot fizetett ki az MNV Zrt. állami tulajdonú társaságoknak, amelyből 4 milliárd forint a Nemzeti Filmalap Zrt., 2,0 milliárd forint pedig a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. finanszírozását szolgálta. Közel 1,6 milliárd forintot fordított a vagyonkezelő a környezetvédelmi projektek finanszírozására, 0,9 milliárd forint kiadást jelentett szeptemberben a termőföldért fizetett életjáradék, valamint a vagyonkezelő társaságoknak folyósított 0,7 milliárd forint összegű működési támogatás. A 2011. szeptemberi kifizetések összege az említett állami társaságok feladatainak finanszírozását szolgáló kifizetések következtében lényegesen meghaladja az egy évvel korábbit.

II.

Elkülönített állami pénzalapok

1.Az egyenleg alakulása

Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi 11,9 milliárd forintos hiánya a Munkaerőpiaci Alap 6,7 milliárd forintos, a Bethlen Gábor Alap 4,1 milliárd forintos, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1,5 milliárd forintos hiányából, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 0,4 milliárd forintos többletéből alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok szeptember havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett.

2.A bevételek alakulása

Az alapok bevételei 4,4 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A magasabb teljesülésben szerepet játszott egyrészt az, hogy a Munkaerőpiaci Alap költségvetési támogatásban részesült a közfoglalkoztatás finanszírozásához, másrészt pedig az Alap munkaerőpiaci járulék bevétele nagyobb összegben teljesült az előző év azonos hónapjához képest.

3.A kiadások alakulása

Az alapok kiadásai 12,1 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek az előző év azonos hónapjának értékénél. A Munkaerőpiaci Alap passzív kiadásai közül az álláskeresési támogatások teljesítése lett nagyobb összegű, tekintettel arra, hogy a munkaügyi központok október 1-től történő megyei átszervezése miatt az október elején esedékes álláskeresési támogatásokat – az ellátások biztonságos folyósítása érdekében – szeptember végén kifizették. Így ezen a jogcímen október hónapban kisebb összegű kiadással lehet számolni.

III.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA

1.Az egyenleg alakulása

Szeptemberben a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának együttes hiánya 32,6 milliárd forint volt, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 28,1 milliárd forint, és az Egészségbiztosítási Alap 4,5 milliárd forint nagyságú hiányának az összege.

2010 ugyanezen hónapjában az együttes hiány 9,0 milliárd forintot tett ki, aminek döntő része, 8,3 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap deficitje, míg a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 0,7 milliárd forint volt. Az összehasonlított két hónap lényegesen különböző költségvetési pozícióját a Nyugdíjbiztosítási Alapnak biztosított költségvetési hozzájárulás éven belüli ütemezésének különbözősége magyarázza. 2010 szeptemberében az ezen a jogcímen átadott összeg 49,6 milliárd forint, 2011-ben a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó összeg átutalása csak az utolsó negyedévben várható.

2.A bevételek alakulása

A pénzügyi alapok összes bevétele 339,6 milliárd forint, ez ‑ számottevően különböző bevételi szerkezet mellett ‑ 8,6 milliárd forinttal kevesebb mint a bázisidőszakban.

A bevételek valamivel több mint négyötöd része (82,6,%) járulékbevétel és hozzájárulás, a 280,4 milliárd forint nagyságú teljesítés 38,2 milliárd forinttal több mint 2010 szeptemberében.

A bevételek másik meghatározó csoportját kitevő központi költségvetési támogatások és térítések összege 53,5 milliárd forint, ez adta a bevételek 15,8%-át. Egy esztendővel korábban az ezen a jogcímen átvett bevétel 101,1 milliárd forint volt, a jelentős különbség magyarázata az egyenleg alakulását bemutató pontban található.

3.A kiadások alakulása

A tárgyalt hónapban a két pénzügyi alap összes kiadása 372,2 milliárd forint, a megelőző év azonos időszakához viszonyított növekmény 15,0 milliárd forint volt.

A nyugellátási kiadások képeztek összes kiadás valamivel több mint kétharmad részét (67,7%), a 252,1 milliárd forint összegű kifizetés 13,5 milliárd forinttal több mint egy esztendővel korábban.

A pénzbeli ellátásokra az egészségbiztosítás közel 16,1 milliárd forintot fizetett ki, 2010. szeptemberben 2,0 milliárd forinttal volt több a kiadás.

Az egészségbiztosítás a természetbeni ellátásokra 99,8 milliárd forintot használt fel, a bázisidőszakhoz viszonyított többlet mintegy 5,6 milliárd forint.

Az alapkezelők működési kiadásainak nagysága 1,5 milliárd forint volt, az előző év azonos időszakához való hasonlítás a szervezeti változások miatt nem értelmezhető.

Nyugdíjbiztosítási Alap

1.Az egyenleg alakulása

Szeptember hónapban az Alap költségvetésének hiánya 28,1 milliárd forint, egy évvel korábban a deficit a már említett 0,7 milliárd forint volt. A költségvetési pozíciók markáns eltérésének indoklása megtalálható a pénzügyi alapok egyenlegéről írott pontban.

2.A bevételek alakulása

Az Alap bevételeinek összege szeptember hónapban 225,3 milliárd forint volt, 2010 azonos hónapjában ennél 14,8 milliárd forinttal volt több a bevétel. A bevételek döntő hányada (96,6%) járulékbefizetés (munkáltatói és biztosítotti együttesen), a 217,6 milliárd forint összegű befizetés 40,0 milliárd forinttal több mint az összehasonlított időszakban. A jelentős növekedést lényegesen befolyásolja a biztosítotti járulék mértékének 0,5 százalékpontos emelése, és a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés helyett történő járulékfizetés. Az egyéb járulékok és hozzájárulások jogcímen 3,7 milliárd forint bevételhez jutott az Alap, a bázisidőszakhoz viszonyított növekedés 1,1 milliárd forint.

3.A kiadások alakulása

Az Alap kiadásainak összege 253,5 milliárd forint, a 2010 szeptemberhez viszonyított növekedés 12,8 milliárd forint. A nyugellátási kiadások nagysága 252,1 milliárd forint, az egy évvel korábbi értékhez viszonyított növekmény 13,5 milliárd forint. Ezt több tényező okozta:

· 2011. január 1-jével a törvényi előírás értelmében 3,8%-os mértékű emelés történt;

· hatottak az ún. „automatizmusok” (az ellátottak cserélődése, a létszámváltozás, a kiegészítő ellátások számának a változása);

· megjelent a nők 40 éves jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulását lehetővé tevő intézkedés kiadást növelő hatása.

Az alapkezelő működésére fordított kiadások összege közel 0,8 milliárd forint volt.

Egészségbiztosítási Alap

1.Az egyenleg alakulása

Tárgyalt hónapban az Alap költségvetése 4,5 milliárd forint hiánnyal zárt, ez valamivel több mint fele (54,2%) az egy esztendővel korábbi deficitnek.

2.A bevételek alakulása

A bevételek összege 114,2 milliárd forint, ami 6,0 milliárd forinttal több az összehasonlított időszak értékénél.

A bevételek 45,1%-a járulék, ami a munkáltatói és egyéni befizetéseken kívül tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Az 51,5 milliárd forint összegű befizetés 2,0 milliárd forinttal haladja meg a bázisidőszak adatát.

Egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel 3,4 milliárd forint, ez 1,5 milliárd forinttal több mint 2010 szeptemberében.

A bevételek 46,8%-a központi költségvetési támogatás és térítés, az 53,5 milliárd forint nagyságú teljesítés 2,1 milliárd forinttal több mint egy esztendővel korábban.

3.A kiadások alakulása

Az Alap kiadásainak nagysága 118,7 milliárd forint, ez csekély összeggel, 2,2 milliárd forinttal haladja meg a bázisidőszaki értéket.

A legnagyobb kiadási előirányzatot jelentő gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 62,7 milliárd forint, a 2010 szeptemberhez viszonyított többlet 4,1 milliárd forint. A gyógyszertámogatási kiadások nagysága csak minimális mértékben változott, a 31,7 milliárd forint felhasználás közel 0,6 milliárd forinttal több mint egy évvel korábban.

A gyermekgondozási díjra kifizetett összeg 7,4 milliárd forint, ez 0,5 milliárd forinttal kevesebb mint egy évvel korábban. A táppénzkiadások szeptember havi összege 4,6 milliárd forint, az összehasonlított időszakhoz viszonyított csökkenés jelentős nagyságrendű, mintegy 1,7 milliárd forint.

Az alapkezelő működési kiadásainak nagysága 0,7 milliárd forint volt.

IV.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozása

A.Állományi adatok

Az előzetes adatok szerint szeptember végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága a következő táblázat szerint alakult:

 

2010

2011

Változás

 

mrd Ft

%

mrd Ft

%

mrd Ft

%

Deviza

8 842,8

44,1%

10 269,6

48,7%

1 426,8

4,6%

Állampapír

4 550,0

22,7%

5 641,6

26,8%

1 091,5

4,1%

Hitel

4 292,8

21,4%

4 628,0

22,0%

335,3

0,5%

Forint

10 978,2

54,8%

10 423,5

49,5%

-554,7

-5,3%

Állampapír

10 437,4

52,1%

9 882,7

46,9%

-554,7

-5,2%

Hitel

540,8

2,7%

540,8

2,6%

0,0

-0,1%

Összesen

19 821,0

98,9%

20 693,1

98,2%

872,1

-0,7%

Egyéb kötelezettségek

220,0

1,1%

375,5

1,8%

155,5

0,7%

Mindösszesen

20 041,0

100,0%

21 068,6

100,0%

1 027,6

 

Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg

974,1

 

442,8

 

-531,3

 

Júniusban került sor a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők május 31-én fennálló vagyonának a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz történő átadására. Ennek keretén belül 1342,7 milliárd forint értékű forint állampapír és 7,4 millió euró (mintegy 2 milliárd forint) deviza állampapír került át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz, ami ezt követően bevonásra került. Júliusban további 9,7 milliárd forint összegű állampapír bevonásra került sor a Pénztárak Garancia Alapjától beérkezett vagyonból.

A központi költségvetés devizaadóssága szeptember végéig 1426,8 milliárd forinttal 10269,6 milliárd forintra nőtt. A devizaadósság devizahitel felvétel és devizakötvény kibocsátás következtében 1220,9 milliárd forinttal nőtt, ugyanakkor a devizaadósság törlesztése 290,9 milliárd forintot tett ki ebben az időszakban. A devizaadósság az árfolyamváltozás következtében 498,5 milliárd forinttal nőtt és bruttó módon számítva a teljes adósság 48,7%-át tette ki szeptember végén. Az árfolyamkockázatot pontosabban mutató nettó (a devizabetétekkel – beleértve az IMF/EB csomagból elhelyezett betéteket is - korrigált) devizaadósság az adósság 48,4%-a volt.

A teljes adósság 26,8%-át kitevő devizakötvények esetében márciusban egy 3 milliárd dollár értékű, 10 éves lejáratú, fix kamatozású kötvénykibocsátásra és egy 750 millió dollár értékű, 30 éves lejáratú, szintén fix kamatozású kötvénykibocsátásra került sor összesen 706,7 milliárd forint értékben. Április folyamán a 30 éves kötvényből további 500 millió dollár értékű rábocsátás valósult meg, 92,5 milliárd forint értékben. Májusban egy új, 1 milliárd euró értékű, 7 éves futamidejű, fix kamatozású kötvény kibocsátására került sor, 263,9 milliárd forint értékben. A teljes állomány forintértéke – 270,0 milliárd forintos törlesztést, 300,2 milliárd forintos árfolyamveszteséget és az 1,7 milliárd forintos deviza állampapír bevonást is figyelembe véve – 5641,6 milliárd forintot tett ki szeptember végén, amely 2010. év végéhez képest 1091,5 milliárd forint növekedést jelent.

A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek – amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából adódnak össze – a teljes adósság 22,0%-át tették ki szeptember végén. A vizsgált időszak alatt e külföldi és belföldi hitelek együttes állománya 157,9 milliárd forint értékű hitelfelvétel, valamint 20,9 milliárd forint törlesztés és 198,3 milliárd forint árfolyamveszteség következtében 335,3 milliárd forinttal nőtt és 4628,0 milliárd forintot tett ki a hónap végén. Az IMF/EB hitelcsomagból elhelyezett betétek és kihelyezett hitelek állománya forintban számolva 442,8 milliárd forintot tett ki szeptember végén, amely a Mol részvények 1,88 milliárd euró értékű megvásárlása és az árfolyamváltozás miatt 531,3 milliárd forint csökkenést jelent a december végi állományhoz képest.

A költségvetés forintadóssága szeptember végéig 554,7 milliárd forinttal csökkent és 10423,5 milliárd forintot ért el.

A forinthitelek állománya a vizsgált időszakban nem változott. Így a központi költségvetés forinthitel állománya szeptember végén 540,8 milliárd forint értékű nemzetközi fejlesztési intézet felé fennálló hiteltartozásból állt.

Az összes adósság 46,9%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 554,7 milliárd forinttal 9882,7 milliárd forintra csökkent szeptember végéig. A bruttó forint állampapír-kibocsátás 5183,9 milliárd forint volt, ugyanakkor a forint állampapírok törlesztése 4386,3 milliárd forintot tett ki ebben az időszakban. 1352,4 milliárd forinttal csökkentette továbbá a forint adósságot a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került állampapírok bevonása. Az 1352,4 milliárd forint összegben megvalósult állampapír bevonás 1133,3 milliárd forinttal csökkentette a kötvények, 219,1 milliárd forinttal a diszkont kincstárjegyek állományát.

Összességében a piaci államkötvények állománya 542,0 milliárd forinttal, a diszkont kincstárjegyek állománya 36,8 milliárd forinttal csökkent, a lakossági állampapírok állománya pedig 26,5 milliárd forinttal növekedett az időszak során.

A lakossági állampapírokon belül a kamatozó kincstárjegyek állománya szeptember végéig 2,6 milliárd forinttal csökkent, így az szeptember végi állomány 81,1 milliárd forint volt. Az 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen 0,2 milliárd forinttal 216,9 milliárd forintra nőtt a vizsgált időszakban. Az inflációhoz kötött Prémium Magyar Államkötvény harmadik, negyedik és ötödik sorozatának értékesítése következtében, 2011. szeptember végén a lakossági ügyfelek által vásárolható államkötvények állománya 31,7 milliárd forintos ez évi növekedés hatására 164,1 milliárd forintot tett ki. Szeptember végén a lakossági állampapírok állománya 462,2 milliárd forintot tett ki, ami 26,5 milliárd forint növekedést jelent 2010. december vége óta.

A külföldi befektetők állampapír-állománya szeptemberben 65,6 milliárd forinttal emelkedett. A hó végi 3960,5 milliárd forintos állampapír-állomány 1427,8 milliárd forinttal volt magasabb a 2010. december végi állománynál. A külföldi állomány 13,0%-a, 514,7 milliárd forint diszkontkincstárjegy, 87,0%-a, 3445,8 milliárd forint államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje szeptember végén 4,00 év volt.

A deviza államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swapműveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swapműveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre került fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. A vizsgált időszakban az egyéb kötelezettségek állománya összesen 155,5 milliárd forinttal nőtt. Az egyéb kötelezettségek állománya szeptember végén 375,5 milliárd forintot tett ki.

B.Kamatok, hozamok alakulása

B/1.Elsődleges piac

A diszkontkincstárjegyek szeptemberi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,6-es szintről 2,3-re csökkent. A kötvényaukciókon a fedezettség az előző havi 3,9-ről 2,8-re mérséklődött.

A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó szeptemberi aukcióján az átlaghozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz viszonyítva 26 bázisponttal emelkedett és 5,91%-ot tett ki. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó szeptemberi aukcióján a kialakult átlaghozam 6,07% lett, amely 38 bázisponttal magasabb az utolsó augusztusi aukción kialakult átlaghozamnál.

A 3 éves kötvényaukción a hozam 42 bázisponttal 6,65%-ra nőtt az utolsó, augusztusi aukción kialakult átlaghozamhoz képest, az 5 éves kötvény szeptemberi aukcióján az átlaghozam 7,25%-ot ért el, ami 30 bázispontos emelkedést jelent az augusztusi aukcióhoz képest, a 10 éves kötvény 8,14%-os átlaghozama 86 bázisponttal haladja meg az augusztusi aukción kialakult átlaghozamot. A 15 éves kötvény szeptemberi aukcióján kialakult 6,93%-os átlaghozam 38 bázisponttal alacsonyabb, mint a legutóbbi 2011. júniusi aukció átlaghozama.

B/2.Másodlagos piac

A másodlagos piacon az időszak egészét tekintve a 3 és 6 hónapos lejáratokon 27‑32 bázisponttal, az ennél hosszabb lejáratokon 45‑79 bázisponttal emelkedtek a referenciahozamok. A jegybank Monetáris Tanácsa szeptemberben a jegybanki alapkamat szinten tartása mellett döntött.

Az éven belüli hozamoknál a 3 hónapos hozam 27 bázisponttal 6,00%-ra, a 6 hónapos 32 bázisponttal 6,05%-ra emelkedett, a 12 hónapos hozam 45 bázisponttal 6,15%-ra nőtt. Az éven túli hozamoknál a 3 éves hozam 78 bázisponttal 7,09%-ra, az 5 éves hozam 53 bázisponttal 7,57%-ra, a 10 éves hozam 79 bázisponttal 8,14%-ra, a 15 éves hozam 79 bázisponttal 8,14%-ra növekedett.

Budapest, 2011. október

� EMBED Excel.Sheet.8 ���

*Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes adatai megtalálhatók a Magyar Államkincstár honlapján (http://www.allamkincstar.gov.hu).

PAGE

Index (%)

Index (%)

2010. évi

előzetes tény

(1)

2010.

I-IX. hó tény

(2)

előzetes

tény=100

(2/1)

2011. évi

eredeti

törvényi

előirányzat

(1)

2011. évi

törvényi

módosított

előirányzat

(2)

2011.

I-IX. hó tény

(3)

eredeti

előirányzat=

100

(3/1)

Központi költségvetés

egyenlege

-853,9

-1 088,6

127,5

-613,3

-1 138,1

-1 365,7

222,7

bevétel:

8 461,2

5 808,1

68,6

8 280,9

8 110,6

5 926,1

71,6

kiadás:

9 315,1

6 896,7

74,0

8 894,2

9 248,7

7 291,8

82,0

Elkülönített állami

pénzalapok egyenlege

59,8

61,4

102,7

14,6

41,5

75,1

514,4

bevétel:

407,7

315,8

77,5

424,7

415,7

332,1

78,2

kiadás:

347,9

254,4

73,1

410,1

374,2

257,0

62,7

Társadalombiztosítási

alapok egyenlege

-95,4

-61,9

64,9

-88,7

-87,6

-280,0

315,7

bevétel:

4 299,5

3 211,7

74,7

4 445,6

4 444,5

3 061,6

68,9

kiadás:

4 394,9

3 273,6

74,5

4 534,3

4 532,1

3 341,6

73,7

EGYENLEG ÖSSZESEN

-889,5

-1 089,1

122,4

-687,4

-1 184,2

-1 570,6

228,5

bevétel:

13 168,4

9 335,6

70,9

13 151,2

12 970,8

9 319,8

70,9

kiadás:

14 057,9

10 424,7

74,2

13 838,6

14 155,0

10 890,4

78,7

KORRIGÁLT EGYENLEG

ÖSSZESEN*

-687,4

-768,7

111,8

milliárd forintban

milliárd forintban

_1380973602.xls

Munka1

milliárd forintbanIndex (%)milliárd forintbanIndex (%)

2010. évielőzetes tény

(1)2010. I-IX. hó tény

(2)előzetes tény=100

(2/1)2011. évi eredeti törvényi előirányzat(1)2011. évi törvényi módosított előirányzat(2)2011.I-IX. hó tény(3)eredeti előirányzat=100

(3/1)

Központi költségvetés egyenlege-853.9-1,088.6127.5-613.3-1,138.1-1,365.7222.7

bevétel:8,461.25,808.168.68,280.98,110.65,926.171.6

kiadás:9,315.16,896.774.08,894.29,248.77,291.882.0

Elkülönített állami pénzalapok egyenlege59.861.4102.714.641.575.1514.4

bevétel:407.7315.877.5424.7415.7332.178.2

kiadás:347.9254.473.1410.1374.2257.062.7

Társadalombiztosítási alapok egyenlege-95.4-61.964.9-88.7-87.6-280.0315.7

bevétel:4,299.53,211.774.74,445.64,444.53,061.668.9

kiadás:4,394.93,273.674.54,534.34,532.13,341.673.7

EGYENLEG ÖSSZESEN-889.5-1,089.1122.4-687.4-1,184.2-1,570.6228.5

bevétel:13,168.49,335.670.913,151.212,970.89,319.870.9

kiadás:14,057.910,424.774.213,838.614,155.010,890.478.7

KORRIGÁLT EGYENLEG ÖSSZESEN*-687.4-768.7111.8

528.8

44.1

396.6

498.3

-801.9894.9

93

-768.7-768.7

&A

&P. oldal

Munka2

&A

&P. oldal

Munka3

&A

&P. oldal

Munka4

&A

&P. oldal

Munka5

&A

&P. oldal

Munka6

&A

&P. oldal

Munka7

&A

&P. oldal

Munka8

&A

&P. oldal

Munka9

&A

&P. oldal

Munka10

&A

&P. oldal

Munka11

&A

&P. oldal

Munka12

&A

&P. oldal

Munka13

&A

&P. oldal

Munka14

&A

&P. oldal

Munka15

&A

&P. oldal

Munka16

&A

&P. oldal