Továbbképzés az érettségivizsga- elnököknek 2015. áprilisC3...arab nyelv vagy angol nyelv vagy francia nyelv vagy héber nyelv vagy japán nyelv vagy kínai nyelv vagy latin

Továbbképzés az érettségivizsga-

elnököknek 2015. április

Szűcs Attila

osztályvezető

Tel.: 06/88/620-011, 06/20/330-4744

Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási és Hatósági Osztály

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. fax: 06/88/620-010 [email protected]

A továbbképzés jogszabályi háttere

A köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 6. § (5) bek. alapján: A vizsgaelnöki névjegyzékbe történő második és további felvétel során az előírt továbbképzést kiváltja a Hivatallal szakmai együttműködésben a megyei (fővárosi) kormányhivatal által szervezett, a felvételt megelőző 5 évben legalább három továbbképzésen való részvétel.

A továbbképzés jogszabályi háttere

15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 6. § (4) A vizsgaelnöki névjegyzékbe kerüléshez az Nkt. 82. § (6b) bekezdésében meghatározott szakmai felkészítések vagy továbbképzések:

a) az Oktatási Hivatal által akkreditált, a vizsgaelnöki feladatok ellátására felkészítő 30 órás pedagógus-továbbképzés, b) a vizsgaelnöki feladat ellátásra felkészítő pedagógus-szakvizsga, c) a vizsgaelnöki szakterületre meghatározott továbbképzéseken legalább 20 óra időtartamban oktatóként való részvétel

A továbbképzés formája és tartalma

A köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 6. § (5) bek. alapján: A továbbképzés • évenként, • vizsgakötelezettség nélküli, • ingyenes formában valósul meg. A továbbképzés tartalmi követelményeit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

„Felhívjuk figyelmét, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint már nem lehet az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken való nyilvántartást meghosszabbítani. Mindezekre tekintettel valamennyi pályázó az Nkt. 82. § (7) pontja, és a … érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló … rendelet … szerint megjelentetett pályázati kiírásra nyújthatja be pályázatát…”

Az Oktatási Hivatal

honlapján található tájékoztató (Az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe

törté ő felvétellel kapcsolatos tud ivalók. 2014. május 20.)

1. A vizsgaelnöki tevékenységet érintő jogszabályváltozások,

szakmai szabályok változásának, szakmai

tartalmak változásának a feltárása

• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény • A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet • Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV.26.) Korm. rendelet • A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet • Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet (pontosítások, NAT) • Az érettségi vizsga részletes követelményeiről

szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet • A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

Jogszabályok

Az érettségi vizsga szabályzatának 61/A. §-a alapján emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely – mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy – a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.

A felsőoktatási felvételi eljárásról

szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet

1. kötelező érettségi vizsgatárgyak magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv, történelem (magyar nyelven,

illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén), matematika (magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén), angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek és a kisebbségek által használt nyelv (amennyiben az adott idegen nyelvből az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehető)

2. a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

fizika, kémia, biológia, földrajz,

informatika, testnevelés, természet-tudomány, társadalomismeret, belügyi rendészeti ismeretek, katonai alapismeretek, gazdasági ismeretek, latin nyelv

c) a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a

magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a

tanítás nyelvén letett - egészségügyi alapismeretek - elektronikai alapismeretek

- építészeti és építési alapismeretek

- gépészeti alapismeretek - informatikai alapismeretek - környezetvédelmi-

vízgazdálkodási alapismeretek - közgazdasági alapismeretek

(üzleti gazdaságtan), - közgazdasági alapismeretek

(elméleti gazdaságtan),

- kereskedelmi és marketing alapismeretek

- közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika),

közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel),

- mezőgazdasági alapismeretek - oktatási alapismeretek - vendéglátás-idegenforgalom

alapismeretek.

2014-ben a felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak


szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 2.sz. melléklet

2015-ben tovább bővült a felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak köre: 3. a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak

faipari alapismeretek 4. a választható élő idegen nyelvek

portugál nyelv, arab nyelv, héber nyelv, japán nyelv, kínai nyelv, holland nyelv, finn nyelv



Módosult a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzéke: Sporttudomány képzési terület



Alapképzési szakok Emelt szintű érettségi követelmény

1. testnevelő-edző Emelt szinten kell teljesíteni: testnevelés

Bölcsészettudomány képzési terület



Alapképzési szakok Emelt szintű érettségi követelmény

10. keleti nyelvek és kultúrák

(önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: altajisztika, arab, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán, kínai, koreai, török, újgörög)

A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, latin nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, újgörög nyelv, arab nyelv, héber nyelv, japán nyelv, kínai nyelv.


A felvételi tájékoztató

Alapképzési szakok

Érettségi követelmény

keleti nyelvek és

kultúrák (pl.: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög szakirányok)

magyar nyelv és irodalom vagy történelem és arab nyelv vagy angol nyelv vagy francia nyelv vagy héber nyelv vagy japán nyelv vagy kínai nyelv vagy latin nyelv vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy spanyol nyelv vagy újgörög nyelv (Egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni).





magyar magyar nyelv és irodalom (emelt szintű) kötelező és angol nyelv vagy finn nyelv vagy francia nyelv vagy latin nyelv vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy spanyol nyelv vagy történelem





germanisztika (pl.: német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika

szakirányokkal)

német nyelv (emelt szintű) vagy német nemzetiségi nyelv (emelt szintű) vagy német nemzetiségi nyelv és irodalom (emelt szintű) vagy angol nyelv (emelt szintű) * és angol nyelv vagy francia nyelv vagy holland nyelv vagy latin nyelv vagy magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy spanyol nyelv vagy történelem (egy idegen nyelv

csak egyszer választható)

* angol (emelt szintű, a néderlandisztika és a skandinavisztika szakirányra történő jelentkezés esetén)



Alapképzési szakok Érettségi követelmény

romanisztika (pl.: francia, olasz, portugál, román/ román nemzetiségi, spanyol szakirányokkal)

a szakiránynak megfelelően francia nyelv (emelt szintű) vagy olasz nyelv (emelt szintű) vagy román nyelv (emelt szintű) vagy román nyelv és irodalom (emelt szintű) vagy spanyol nyelv (emelt szintű) vagy portugál nyelv és angol nyelv vagy francia nyelv vagy latin nyelv vagy magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy román nyelv vagy román nyelv és irodalom vagy spanyol nyelv vagy történelem (egy idegen nyelv csak egyszer választható) Két érettségi vizsgatárgyat kell választani, egyet emelt szinten kell teljesíteni. Portugál szakirányon az emelt szinten választható vizsgatárgyak: angol nyelv vagy francia nyelv vagy latin nyelv vagy magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy román nyelv vagy román nyelv és irodalom vagy spanyol nyelv vagy történelem

A felsőoktatás felvételi eljárásról

szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet

A felvételhez előírt minimum ponthatárok változása a 14. § (5) bek. és 23. §. (1) bek. alapján:

Alapképzésre, osztatlan képzésre

Felsőoktatási szakképzésre

2015. 280 pont 240 pont 2016. 300 pont 260 pont

Az érettségi vizsga szabályzatának változása

a 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet szerint 2015. január 1-jétől

18

60/B. § (4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban lehetett utoljára érettségi vizsgát tenni. A vizsgaszabályzat vizsgatárgy akkreditációval kapcsolatos rendelkezései 2015. január 1-jén hatályukat vesztették. 6. § (9) b. (10), 7. §, 8. § A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni. o o o

2015 2016 2017

A vizsgajelentkezést érintő pontosítás: 12. §

(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, a Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, be kell mutatnia annak igazolását igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja.

o o o

2015 2016 2017

Az érettségi vizsga szabályzatának változása a 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet szerint

2015. március 14-től

A megbízások lejártát érintő pontosítás:

14. §

(2) A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától - a vizsga jegyzőjének kivételével - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő követően negyedik munkanap a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet fellebbezést nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart.

o o o

2015 2016 2017

Az érettségi vizsga szabályzatának változása a 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet szerint

2015. március 14-től

A fellebbezést érintő pontosítás:

44. §

(2) Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani. Nkt. 38. § (7) „a döntést követő öt napon belül – jogszabálysértésre

hivatkozással fellebbezést nyújthat be” o o o

2015 2016 2017


a 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet szerint 2015. március 14-től

A vizsgadokumentumokat érintő pontosítás:

50.§ (7) A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és

törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít,

amelyet - az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt

munkanapon belül - elektronikus úton és nyomtatott formában

hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve

megküld a Hivatalnak. …

(8) A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról,

tanúsítványokról, és törzslapkivonatokról évenként és ezen belül

vizsgaidőszakonként a köznevelési információs rendszer

részeként központi nyilvántartást vezet.

o o o

2015 2016 2017




52. §

(7) Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató a) tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak, b) harminc tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes kisebbségi nemzetiségi önkormányzatnak megküldi.

o o o

2015 2016 2017




52. §

(8) A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalban kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

o o o

2015 2016 2017



A nemzetiségi nyelven és a célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje:

53. §

(2) c) a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal megnövelhető meg kell növelni,

(4) c) a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli

vizsga minden - időben elkülönülő - összetevője esetében huszonöt százalékkal megnövelhető meg kell növelni,

o o o

2015 2016 2017



A történelem vizsgatárgyból célnyelven és a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli vizsga:

53. §

(9) A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

o o o

2015 2016 2017



A vizsgáztató tanár megbízásával kapcsolatos pontosítás:

13. §

(3) Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként –

szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként –

kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell

kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a

középiskolában taníthatja.

o o o

2015 2016 2017



Az Nkt. 98. §

(2) Középiskolában a művészetek és a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyakat főiskolai végzettséggel és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja. (5) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására – minden iskolatípus bármely évfolyamán – alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

A vizsgatárgy tanítása a középiskolában

Az Nkt. 98. §

(8) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt; A munkáltatói döntést írásba kell foglalni!


Az Nkt. 98. §

(15) Szakképző iskolában tanított szakmai elméleti tantárgy esetén, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő szakos hazai tanári képzés, az adott tantárgy tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az érettségin, szakmai vizsgán vizsgáztató tanár lehet az is, aki a szakmai tantárgynak megfelelő szakmai területen szakirányú felsőfokú végzettséggel és bármely szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, továbbá, ha nincs a szakképzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, az is, aki bármely szakos tanári szakképzettséggel és a szakképzés szakirányának megfelelő szakirányú szakképesítéssel és mestervizsgával rendelkezik.


Az Nkt. 98. §

(16) Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2019/2020. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik.


Az Nkt. 99. §

(5) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú „komplex” típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.


A Nkt. hivatkozás pontosítása:

12. §

(9)63

…. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be

olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 23. 25. pontjában

felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye,

az e bekezdésben és a (6)–(7) bekezdésében foglaltakat azzal az

eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását

szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.

o o o

2015 2016 2017



http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30517.289919

Az Educatio Kft.-t érintő változás:

12. §

(3) … Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és

ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben

rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az

igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. Az

informatikai rendszert az Educatio Társadalmi Szolgáltató

Nonprofit Kft. üzemelteti.

o o o

2015 2016 2017



Az NSZFH feladatának pontosítása:

40/A. §

(1) Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) a szóbeli tételeket a Hivatal, a szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

o o o

2015 2016 2017



Az NSZFH feladatai: 18. § (3) …. A szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

18/A. § (2) A tételkészítő bizottság tagjait … a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét a …. a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel. (3) A tételkészítő bizottság feladatait …. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg. (5) Ha a feladatlapok, valamint a javítási, értékelési útmutatók megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározottaknak, …. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi azokat a tételkészítő bizottság elnökétől.


a 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet szerint 2014. december 15-től

A nemzetiségi elnevezés pontosítása:

2. § … Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt – a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében – be kell szerezni az országos kisebbségi

nemzetiségi önkormányzat, illetve az adott nemzeti, etnika

kisebbséget érintő követelmények tekintetében az adott országos kisebbségi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

o o o

2015 2016 2017




11. §

(7) A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit kisebbségi nemzetiségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem kisebbségi nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak).

o o o

2015 2016 2017




17. § (1) Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi nemzetiségi önkormányzatnak is.

o o o

2015 2016 2017




45. §

(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen

nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi nemzetiségi oktatásban

nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és

sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli

vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes

követelményekben meghatározott módon,

…. államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű

okiratnak minősül. o o o

2015 2016 2017



A feladatkör elnevezésének pontosítása:

10. §

(2) A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, illetve a közoktatási köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

o o o

2015 2016 2017



A fellebbezés pontosítása: 59. § (1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet fellebbezést – a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve – az igazgatónak nyújthatja be. (2)325 Az igazgató a törvényességi kérelmet fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A kérelemhez fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

o o o

2015 2016 2017




A fellebbezés pontosítása:

59. § (3)326 A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a törvényességi kérelem fellebbezés tárgyában – az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján – meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg – rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a döntését – annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani – előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

o o o

2015 2016 2017




2015. augusztus 1-jén hatályba lépő változások

Az SNI-s tanuló vizsgajelentkezésének változása:

6. § (7) …. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. Visszatérés a 2012. szeptember 1-je előtti szabályozáshoz.

o o o

2015 2016 2017


a 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet szerint 2015. augusztus 1-jétől

Az írásbeli vizsgát érintő pontosítás:

20. § (4) A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsganap kezdetekor előtt az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. …

o o o

2015 2016 2017



Az SNI-s tanuló szóbeli vizsgáját érintő pontosítás:

37. § (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján … b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,

c) lehetővé kell tenni, hogy a vizsga során az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja, d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól. o o o

2015 2016 2017



2016. január 1-jén hatályba lépő változások

A vizsgabizottság elnökének útiköltség-térítése

60.§

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye - ennek hiányában lakóhelye - és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

o o o

2015 2016 2017


a 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet szerint 2016. január 1-jétől

A vizsgabizottság elnökének vizsgáztatási díja

60.§

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

o o o

2015 2016 2017



A díjszámítás változása

60.§ (2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb – vizsgázónként számítva – a vizsga évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint. 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1)

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése

esetén 2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 101 500 forint…

o o o

2015 2016 2017



A díjszámítás változása

60.§ (3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

60. § (2) a) három százalékánál a vizsgabizottság, tantárgyi bizottság által ténylegesen vizsgáztatott valamennyi vizsgázó figyelembevételével, a vizsgabizottság, a tantárgyi bizottság elnöke,)

o o o

2015 2016 2017



o o o

2015 2016 2017



a minimálbér 2 %-a

vizsgatárgyanként

azoknak a vizsgázóknak

a figyelembevételével,

akiknek a szóbeli

vizsgáján kérdező tanár volt, a kérdező tanár

kérdező tanár díja (középszint)

az általa tartott szóbeli

vizsgák számának és az

alapdíj 2 %-ának

szorzata


vizsgatárgyanként



akiknek az írásbeli

vizsgadolgozatát

javította, a szaktanár

javító szaktanár díja

(középszint)

az általa javított

vizsgadolgozatok

számának és az alapdíj

2 %-ának szorzata

o o o

2015 2016 2017




vizsgatárgyanként



akiknek a szóbeli

vizsgáján kérdező tanár volt, a kérdező tanár

tantárgyi bizottság

tagja (emelt szint)

az alapdíj 15 %-a

(15 225 Ft), illetve ha

ezt meghaladja a

tantárgyi bizottságba

beosztott összes

vizsgázó számának és

az alapdíj 2 %-ának

szorzata


vizsgatárgyanként



akiknek az írásbeli

vizsgadolgozatát

javította, a szaktanár

javító szaktanár díja

(emelt szint)

az általa javított

vizsgadolgozatok

számának és alapdíj 3

%-ának szorzata

o o o

2015 2016 2017




a tantárgyi

bizottság által

ténylegesen

vizsgáztatott

valamennyi

vizsgázó

figyelembe-

vételével

tantárgyi bizottság

elnöke (emelt

szint)

az alapdíj 25 %-a

(25 375Ft), illetve

ha ezt meghaladja

a tantárgyi

bizottságba

beosztott összes

vizsgázó számának

és az alapdíj 3 %-

ának szorzata

A vizsgajelentkezés változása:

6. § (6) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki a) nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar vagy b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett. Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

o o o

2015 2016 2017



Az előrehozott vizsgára minősítés változása:

12. §

(15) Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

o o o

2015 2016 2017



A záradékok szövegének pontosítása, törlése:

2. .............. év ........................................ hó .......... napján a rendes érettségi vizsgát megkezdte. 3. .............. év ........................................ hó ........ napján rendes érettségi vizsgát tett. 4 2. Az érettségi vizsga követelményeit ......................... vizsgatárgyból nem teljesítette, .................................. javítóvizsgára javítóvizsgát jelentkezhet tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.) o o o

2015 2016 2017



A záradékok szövegének változása:

7 5. Szabálytalanság elkövetése miatt ............................. vizsgatárgyból a vizsgabizottság döntése szerint ........... javítóvizsgára javítóvizsgát utasítja tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.) 15 13. A .......................................... vizsgatárgy érettségi vizsgáján a ...... gyakorlati vizsgarész helyett ......... szóbeli vizsgát tett. 14. A .................. kötelező vizsgatárgy vizsgája alól mentesült.

o o o

2015 2016 2017



2017. január 1-jén hatályba lépő változások

2., 3. sz. mellékletek

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben, és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben foglalt szabályozások alapján a vizsgaszabályzatban az érettségi vizsgatárgyainak általános követelményeinek harmonizálása. 2017 májusában tesznek érettségi vizsgát azok a vizsgázók, akik az új Nat. szerint készültek fel az érettségi vizsgákra.

o o o

2015 2016 2017



Rövidesen megjelenik az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítása.

o o o

2015 2016 2017

Az érettségi vizsga részletes követelményei

63

Nkt. 6. § (1) (2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

o o o

2015 2016 2017

Szakközépiskola

ágazatá ak egfelelő szakmai vizsgatárgy

A 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet nem tartalmazta:

A szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyak általános és részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozását a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes szakterületei, szakmai bizottságai készítik el, azonban a több körben lezajlott szakmai egyeztetések ez idáig még nem eredményezték a dokumentumok véglegesített változatának kihirdetését.

o o o

2015 2016 2017

Szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy

A szakképzési törvényben…

Sztv. (2011. évi CLXXXVII. Tv.): 21. § (2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki.


Sztv. (2011. évi CLXXXVII. Tv.): 2.§ 40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül;


Sztv. (2011. évi CLXXXVII. Tv.): 24. § (2) …Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.

A 36/2015. (III. 6.) Korm. rendelet nem tartalmazta:

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 40. pontjában meghatározott fogalom, valamint a 24. §-a között nincs teljes tartalmi összhang, ezért jelen állapotban nem értelmezhető az érettségi vizsgaszabályzatban a szakmai érettségi vizsgatárgyakra a „magasabb” vizsgakövetelmény rendelkezés, továbbá a szakiskolában végzettek esetében a középszintű szakmai érettségi vizsgaként történő elismerés.

o o o

2015 2016 2017

Szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy

2. A vizsgák szervezéséhez, lebonyolításához kapcsolódó

tapasztalatok

Tájékoztató számadatok

Érettségi vizsgaeredmények (országos)

Év Összesített érettségi átlag az osztályzatokból

2002. 3,48

2003. 3,52

2005. 3,66

2006. 3,65

2007. 3,55

2008. 3,55

2009. 3,65

2010. 3,62

2011. 3,65

2012. 3,62

2013. 3,59

2014. 3,58

Az érettségi osztályzatok vizsgatárgyankénti átlagai (középszint)

országos Vizsgatárgy 2001-

2003. átl. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Magyar nyelv és irodalom

3,40 3,63 3,51 3,58 3,48 3,49 3,64

Történelem 3,50 3,59 3,68 3,75 3,56 3,42 3,48 Matematika 3,17 3,07 2,91 2,99 3,04 2,94 2,88 Angol 3,86 3,83 3,67 3,61 3,58 3,49 3,60 Német 3,74 3,46 3,53 3,23 3,57 3,46 3,40 Fizika 3,21 3,81 3,84 3,95 3,83 4,08 4,03 Kémia 3,32 4,09 4,28 4,00 3,84 3,96 3,64 Biológia 3,67 3,54 3,45 3,67 3,53 3,95 3,49 Informatika 3,75 3,59 3,56 3,54 3,64 3,49 3,34

A jeles informatika érettségi vizsgájuk alapján 6029 5597 5325 5227 3151-en

kiválthatják az ECDL bizonyítványt.

Vizsgatárgyankénti érettségi átlagok

%-ban (középszint) országos

Vizsgatárgy 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Eltérés (%) az 5 év átlagához képest


60,38 57,32 59,17 56,90 57,50 60,98 2,73

Történelem 59,59 61,50 63,35 59,03 55,98 57,24 -2,65

Matematika 49,76 45,97 47,85 49,19 47,59 46,36 -1,71

Angol 65,16 61,65 60,19 59,43 58,01 60,42 -0,47

Német 57,22 58,93 52,01 59,91 57,66 56,13 -1,02

Fizika 64,15 64,58 67,22 64,42 69,52 68,59 2,61

Kémia 70,29 75,47 68,42 64,97 67,28 61,06 -8,23

Biológia 58,82 56,93 61,44 58,41 67,30 57,85 -2,73

Informatika 59,30 58,84 58,14 60,35 57,57 54,35 -4,49

Az egyes vizsgázói rétegek átlageredményeinek összehasonlítása %-ban, középszinten

(országos 2012. - 2013. – 2014.) Vizsgatárgy Összes Gimnázium Szakközép Felnőttoktatás Tanulói jv. kívül


56,90, 57,50

60,98 67,53, 67,86

71,28 49,44, 50,41

53,55 45,27, 46,16

49,40 54,44, 52,66

55,81

Történelem 59,03, 55,98

57,24 68,50, 65,14

66,47 52,67, 49,56

50,35 50,56, 48,29

49,41 62,84, 60,37

59,93

Matematika 49,19, 47,59

46,36 59,67, 57,77

55,77 42,81, 41,61

40,60 34,80, 34,30

33,61 48,49, 46,99

43,80

Angol 59,43, 58,01

60,42 72,83, 70,96

73,28 51,77, 51,25

53,45 39,99, 40,58

41,81 57,50, 51,72

53,92

Német 59,91, 57,66

56,13 73,63, 72,97

69,58 52,85, 49,29

47,59 43,72, 40,68

41,79 54,00, 50,20

46,56

Fizika 67,22, 69,52

68,59 72,75, 76,30

74,46 52,98, 58,05

57,90 47,87, 57,24

51,31 66,23, 70,11

68,36

Kémia 68,42, 67,28

61,06 68,80, 73,35

64,97 49,81, 59,42

56,04 43,37, 48,91

40,86 71,45, 66,00

61,45

Biológia 61,44, 67,30

57,85 67,49, 73,48

64,77 50,45, 62,94

51,33 52,42, 62,31

51,83 70,46, 76,29

67,91

Informatika 58,14, 57,57

54,35 69,35, 67,51

63,12 56,95, 53,50

50,61 44,62, 42,18

40,81 66,91, 65,58

61,80

Az egyes vizsgázói rétegek átlageredményeinek

összehasonlítása %-ban, emelt szinten

országos 2012. – 2013. – 2014. Vizsgatárgy Összes Gimnázium Szakközép Felnőttoktatás Tanulói jv. kívül


62,14, 61,93

61,48 64,44, 65,03

64,03 53,05, 53,63

54,99 61,08, 54,85

48,29 59,13, 53,86

55,81

Történelem 63,55, 67,95

61,66 65,67, 70,51

64,86 57,08, 62,87

55,57 51,31, 56,91

51,20 57,81, 58,96

52,34

Matematika 71,15, 61,88

70,73 74,42, 63,88

73,17 60,97, 53,19

61,53 42,25, 42,40

56,24 53,40, 46,43

55,80

Angol 69,56, 71,28

64,61 71,97, 73,10

66,21 64,76, 67,70

61,18 64,34, 59,58

59,08 69,85, 69,64

62,58

Német 67,63, 67,25

71,57 70,32, 69,55

72,91 63,58, 63,44

68,78 64,23, 63,00

65,83 68,50, 64,29

72,28

Fizika 69,47, 65,35

69,35 72,57, 67,97

71,74 59,31, 54,47

64,32 50,50, 51,86

47,00 54,51, 56,27

56,64

Kémia 64,22, 60,20

60,85 66,65, 62,41

63,23 61,08, 53,00

62,66 53,86. 61,17

60,22 57,01, 54,84

53,88

Biológia 61,10, 65,17

60,78 62,04, 66,46

62,41 47,58, 49,86

49,54 58,63, 55,17

47,33 61,05, 63,96

57,20

Informatika 65,25, 67,47

60,45 69,46, 70,96

63,92 63,99, 66,80

59,00 40,36, 54,79

48,07 59,60, 59,71

55,83

Tanulói észrevételek (országos)

Az emelt szintű írásbeli dolgozatok javításával kapcsolatban tett tanulói észrevételek száma néhány vizsgatárgy esetében ( 2010. – 2011. – 2012. – 2013. – 2014.)

Vizsgatárgy Beadványok száma

Írásbeli dolgozatok száma %

Történelem 935 848 991 639 771 5358 6266 6909 5769 6348 17,45 13,53 14,34 11,08 12,15

Angol nyelv 254 276 422 274 465 4895 6187 7802 8596 9825 5,19 4,46 5,41 3,19 4,73

Biológia 679 503 549 471 676 4194 4246 4995 5138 5425 16,19 11,85 10,99 9,17 12,46

Matematika 337 313 397 491 388 2681 2950 3713 4157 3889 12,57 10,61 10,69 11,81 9,98

Német nyelv 71 101 93 114 112 2216 2443 2603 2424 2529 3,20 4,13 3,57 4,70 4,43

Magyar nyelv és irodalom 151 126 156 196 154 1125 1280 1540 1802 1854 13,42 9,84 10,13 10,88 8,31

Informatika 75 57 125 103 80 969 1172 1755 1582 1806 7,74 4,86 7,12 6,51 4,43

Kémia 141 120 156 438 348 828 1010 1667 3336 3454 17,03 11,88 9,36 13,13 10,08

Fizika 67 86 98 159 109 649 793 1098 1394 1420 10,32 10,84 8,93 11,41 7,68 Összesen 2975 2696 3292 3134 3103 25988 29830 35917 37823 40233 11,45 9,04 9,17 8,29 8,40

A tanulói észrevételek bírálatának eredménye

(országos)

A javítás „minősége” állandó, nem változott az egyes vizsgaidőszakokban.

Az eredeti értékelés helybenhagyva

Pontszám emelkedés

Pontszám csökkenés

2007. 30% 67,5% 2,5%

2008. 27% 66% 7%

2009. 28% 71% 1%

2010. 31% 67% 2%

2011. 30% 68% 2%

2012. 27,3% 70,9% 1,8%

2013. 27,8% 71,2% 1%

2014. 29,2% 69,5% 1,3%

Emelt szint 2014. (2013/2012/2011/2010.) Észrevételek száma Intézmények száma Vizsgatárgy

Iskolai jelentkezők 98 (77, 110, 68, 131) 12 (15, 15, 15, 11) 12 (15, 11, 14, 11)

Kormányhivatali jelentkezők 10 (7, 3, 10, 8) - 6 (4, 3, 5, 6)

2014. tavasz – észrevételek emelt szint (Veszprém megye)

0

60

120

180

Érkezett Módosított Helybenhagyott

139

8653

7852

26

113

82

31

84

51

33

10873

35

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

Törvényességi kérelmek (országos)

2010. – 2011. – 2012. – 2013. – 2014.

Összesen: 80 76 63 97 105

Elutasítás (a vizsgabizottság döntése helybenhagyva): 54 62 46 62 80

Elutasítás/elkésett kérelem: 7 0 2 2 10

Az eljárás megszüntetése (kérelem visszav.): 1 1 3 7 4

A vizsgabizottság döntésének

megsemmisítése: 4 8 3 9 2

A vizsgabizottság döntésének megváltoztatása: 14 5 9 17 9

Törvényességi kérelmek száma (2014. – Veszprém megye)

május-júniusi vizsgaidőszak: • középszintű matematika és történelem szóbeli

érettségivel kapcsolatban (1 db) (a szóbeli vizsgarészről közzétett iskolai tájékozató és tételsor miatt)

október-novemberi vizsgaidőszak: • (0 db)

0

1

2

3

4

5

6

ÖsszesElutasított

Elfogadott

2 2

0

33

0

11

0

11

0

db

Összes Elutasított Elfogadott

2011. 2 2 0

2012. 3 3 0

2013. 1 1 0

2014. 1 1 0

Törvényességi kérelmek száma

(Veszprém megye 2011-2014.)

4103 4370 4466 4149 3941 3380 3333 fő

Jelentkezők száma (2009-2015. Veszprém megye)

1000

2000

3000

4000

5000

1

41034370

4466

4149 3941

3380 3333

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

100

110

120

130

1

123 122 123 118 117

109107

Vizsgabizottságok száma (2009-2015.)

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

30

40

5040 40 42 41 44 43

42

Vizsgahelyszínek száma (2009-2015.)

Középszintű érettségi vizsgára jelentkezés alakulása - db

(Veszprém megye, 2009-2015.)

10000

11000

12000

13000

14000

15000

16000

1

15268 15280 14983

14252

13531

11916 12271

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezés alakulása - db


500

700

900

1100

1

815

964

1053

1092 1128 1169 1176

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Érettségi vizsgára jelentkezés alakulása - db


10000

11000

12000

13000

14000

15000

16000

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

15268 1528014983

14252

13531

1191612271

815 9641053

1092

1128

1169

1175

E elt szi tű

Középszi tű

2015-es tavaszi érettségi vizsgaidőszak (Veszprém megye)

3333 (3380) fő érettségire jelentkező

962 fő (28,9 %) 948 fő (28,0%)

emelt szintű jelentkezése is van

170 (151) fő VMKH

137 fő (80,6 %) 114 fő (75,5 %)

emelt szintű jelentkezése is van

0 fő határon túli

• középiskolában emelt szinten jelentkezők 6,2 % (2,8%)

-ának nincs tanulói jogviszonya

• emelt szinten jelentkezők 78,4% (75,3%) -ának 1

tárgyból van emelt szintű jelentkezése

• emelt szinten jelentkezők 19,5 % (20,8%) -ának 2

tárgyból van emelt szintű jelentkezése

• emelt szinten 2 tárgynál többre 19 (20) fő tanuló jelentkezett

2015. tavaszi érettségi vizsgaidőszak (Veszprém megye)

Vizsgafajták Vizsgajelentkezések száma emelt szinten

Vizsgajelentkezések száma középszinten

előrehozott 26 (24, 30, 41) 344 (465, 1028, 901)

ismétlő 56 (36, 41, 44) 211 (119, 95, 162)

javító 8 (6, 5, 3) 65 (73, 70, 87)

kiegészítő 50 (43, 25, 30) 82 (75, 47, 71)

pótló - 0 (1, 2, 11)

rendes 805 (839, 805, 729) 11 569 ( 11 183,12 289,13 094)

szintemelő 231 (221, 222, 243) -

angol nyelv 16 (10, 6, 16)

olasz nyelv 2 (4, 6, 10)

földrajz 0 (0, 244, 257)

informatika 103 (210, 187, 155)

angol nyelv 149 (148, 174, 146)

német nyelv 69 (87, 75, 96)

előrehozott vizsgák

német nyelv 6 (5, 12, 4)

testnevelés 0 (0, 4, 6)

2015. tavaszi érettségi vizsgaidőszak (Veszprém megye)

vizsgatárgy 2011. régiós 2012. 2013. 2014. 2015.

Össz. ebből KH-s Vp.

ebből KH-s Vp.

ebből KH-s Vp.

ebből KH-s Vp.

ebből KH-s

angol nyelv 620 50 211 17 227 15 289 29 279 16

biológia 355 29 150 17 139 20 152 26 121 22

fizika 92 6 72 2 70 2 79 6 57 3

földrajz 41 3 11 2 15 2 12 1 7 0

francia nyelv 52 - 41 1 32 1 36 0 29 0

informatika 133 5 44 3 59 2 61 3 69 5

kémia 74 6 39 5 84 21 69 18 62 21 magyar nyelv és

irodalom 130 10 28 4 46 7 36 5 62 7

matematika 265 23 92 6 114 2 94 6 102 10

német nyelv 241 13 55 5 78 3 63 5 97 12

testnevelés 82 7 38 1 24 2 15 2 47 9

történelem 483 38 197 14 134 4 169 19 132 21

Mindösszesen 2772 210 1092 86 1128 87 1169 132 1177 151

2015. tavaszi érettségi vizsgaidőszak (jelentkezések

száma emelt szinten, Veszprém megye)

• Legtöbb emelt szintű vizsgajelentkezés: 1. angol nyelv (1. 1. 1. 1.)

2. történelem (2. 3. 2. 2.)

3. biológia (3. 2. 3. 3.)

4. matematika (4. 4. 4. 4.)

5. német nyelv (7. 6. 7. 5.)

6. informatika (8. 8. 5. 6.)

7. kémia (6. 5. 9. 11.)

8. magyar nyelv és irodalom (10. 9. 7. 7.)

9. fizika (5. 7. 8. 8)

10. testnevelés

11. francia nyelv (9. 10. 8. 12.)

2015. tavaszi érettségi vizsgaidőszak (jelentkezések

száma emelt szinten, Veszprém)

2015. tavasz – emelt szintű jelentkezések száma (országos – Veszprém)

279

132

121

102

62

9804

6410

5578

3705

3729

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000

angol nyelv

törté-nelem

biológia

mate-matika

kémia

jelentkezők száma (országosan) jelentkezők száma (Veszprém megye)

Országosan 51 (46) vizsgatárgyból szerveznek emelt szintű érettségi vizsgát. (Veszprém megyében 26 (24) vizsgatárgyból.)

Tantárgyi bizottságok száma (Veszprém megye 2011-2015.)

Vizsgatárgy

Tantárgyi bizottságok száma

2011. (régiós) 2012. 2013. 2014. 2015.

magyar nyelv

és irodalom 10 2 4 2 5

matematika 20 8 9 7 8

történelem 35 15 12 15 12

angol nyelv 38 14 15 17 18

német nyelv 16 4 7 4 6

biológia 25 13 11 11 10

Vizsgabizottságok és vizsgaelnökök számadatai (Közép-Dunántúl 2008-2011.)

Vizsgaelnöknek

jelentkezett Vizsgabizottságok

száma

Megbízott vizsgaelnökök száma (terv)

Több bizottságban is elnök (terv)

2009. 390 385 340 48

2010. 404 391 376 15

2011. 421 405 (+3) 380 30

2012. 148 (164) +1 117 (+1) 117 0

2013. 144 (173) +2 116 (+1) 116 0

2014. 146 (184) +2 108 (+1) 108 0

2015. 131 (168) +2 106 (+1) 106 0

(Veszprém megye 2012-2015.)

3. A 2014. évi érettségi törzslapok és jegyzőkönyvek ellenőrzésének

tapasztalatai

A szóbeli vizsga beosztása

27-28-29. §

• A szóbeli vizsga szervezésének előzetes ellenőrzése (ped. program, jogszabályok: 100-as, vizsgatárgyak követelményei, értékelési útmutatók, segédeszközök)

• Szóbeli vizsgabeosztás (idegen nyelvnél nincs felkészülési idő, testnevelés gyakorlat, kísérletek)

• 8-18 óra (36-40 felelet/nap), min. 3 tag

• Eredményhirdetés időpontja

• Nyilvánosság Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 7. sz. melléklete!

Az előzetes értekezlet jegyzőkönyve

A vizsgadokumentumokon használt körbélyegző felirata és lenyomata

Az igazgató (mint az előkészítő, a szervező feladatok felelőse) 16. §

Felel: – a törvényes előkészítésért (nyilvánosságra hozatalok)

– zavartalan lebonyolításért (látogatja az írásbeli és szóbeli vizsgákat) – tanulók jelentkeztetéséért (határozatok) – emelt szintre vonatkozó

határozatok kormányhivatalnak történő megküldéséért 12.§ (9)

– megbízások kiadásáért, helyettesítésért (végzettség, szakképzettség!)

– írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének megszervezéséért

Az érettségi vizsga állami vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnökének aláírása mellett

körbélyegző: Magyarország címere +

….mellett működő érettségi vizsgabizottság felirat

A törzslapok összefűzése, egy-egy hiányzó törzslap

Az igazgató aláírása a törzslap külívén

47. § TÖRZSLAP • A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság

jegyzője és az igazgató írja alá.

• Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 14. és 15. sz. melléklete!

Érettségi vizsga törzslapja

Az igazgató aláírása a jegyzőkönyveken

46. § • Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha a szabályzat

másképp nem rendelkezik két példányban – a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az

igazgató készíti el és írja alá, – b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság

jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

• A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő 3. munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

A vizsga iratai

A vizsgabizottság határozatai

Határozatok típusai

IGAZGATÓ által hozott • Jelentkezés elutasítása • Mentességek • Törlés (vizsgára bocsátás

feltételeit nem teljesíti) • Pótló vizsga engedélyezése • Igazolási kérelmek

elbírálása

VIZSGABIZOTTSÁG által hozott • Szabálytalanságok

kivizsgálása • Észrevételek elbírálása

(középszint) • Elnök kezdeményez

értékelés-módosítást • Adott vizsgatárgyat törölnek,

a többi előrehozott lesz (vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn)

46. § (3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság

döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

27. § (3) …. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes

jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

27. § (4) …. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

28. § (2) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, megsemmisíti az addig elért eredményt, az adott vizsgatárgyat határozattal törli…

29. § (4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

A vizsgabizottság határozata

4. A jogszabályok, szakmai szabályok gyakorlati alkalmazása a

vizsgaelnöki tevékenység folytatása során

(konzultáció az ismeretek

felfrissítésére)


Felel: – a törvényes előkészítésért (nyilvánosságra hozatalok)

– zavartalan lebonyolításért (látogatja az írásbeli és szóbeli vizsgákat) – tanulók jelentkeztetéséért (határozatok) – emelt szintre vonatkozó

határozatok kormányhivatalnak történő megküldéséért 12.§ (9)

– megbízások kiadásáért, helyettesítésért (végzettség, szakképzettség!)

– írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének megszervezéséért

Az érettségi vizsga állami vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság elnökének aláírása mellett

körbélyegző: Magyarország címere +

….mellett működő érettségi vizsgabizottság felirat


• Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

• Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja a 16. §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a fenti bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

(e) ... ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban

foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

szaktanárok (javítás)

kérdező tanárok (szóbeli) vizsgáztató

tanárok

vizsgaelnök

VIZ

SG

AB

IZO

TT

SÁ

G

Szakmai minőség

Törvényes, szabályszerű lebonyolítás

A határozat meghozatala minden

kérdésben

igazgató jegyző

KH, OH

felügyelő tanárok

tanácskozási jogú közreműködők

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13-14. § Nem tagja: • Az igazgató, a jegyző (ha nem kérdező tanárok) • A vizsgán tanácskozási joggal részt vevők (fenntartó, iskolai szülői

szervezet, diákönkormányzat, illetékes kisebbségi önkormányzat képviselője) ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A vizsgabizottság tagja nem működhet közre közeli

hozzátartozójának vizsgáztatásában 13. § (5). Ptk. 8:1.§ (1) 1. pont: közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon,

az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér

Vonatkozik a segítőkre, tehát a felügyelő tanárra, ill. a vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal közreműködőkre is. 17. § (4)

TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG a döntések meghozatalával kapcsolatban! 13. § (9), 17. § (4)

Az érettségi vizsgabizottság elnöke

(mint a szakszerűség és a törvényesség felelőse) 15. § • megbízását a kormányhivataltól/Oktatási Hivataltól kapja,

vizsgaelnöki igazolvánnyal/igazolással együtt érvényes

• kapcsolatfelvétel az intézménnyel

• figyelemmel kíséri az írásbeli vizsgákat (látogatás)

• átvizsgálja az érettségivel kapcsolatos iratokat (aláírja azokat)

• a szóbeli vizsgák és a vizsgabizottság értekezleteinek vezetése

• dönt a szóbeli vizsga nyilvánosságáról

• a vizsgabizottság értekezletein határozatok meghozatalához szavazást kezdeményez (eltérő vélemények)

• a vizsga törvényes megtartásának veszélyeztetésekor eljárást kezdeményez a megbízójánál (kormányhivatal/Oktatási Hivatal)

Az írásbeli vizsgák előtt: - a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítéséről 15.§ (1) a)

- tanuló kérelmére előrehozottra változtatott vizsgáról12. § (15)

- vendégtanulókról - törlési, mentességi igazgatói határozatok meglétéről,

tartalmi és formai megfeleléséről 12.§ (14), 20.§ (7), 31.§ (5), 37.§

- vizsgáztató tanárok megbízásának jogszerűségéről 13.§ (3)

- vizsgadolgozatok megtekintésének eljárásáról 26. § (2)

Írásbeli vizsgadolgozatok megtekintése után: - igazolási kérelmekről – határozatokról 26. § (2)

- szaktanári értékelésre benyújtott észrevételekről 26. § (2)

Az érettségi vizsgabizottság elnökének előzetesen tájékozódása

Az érettségi vizsgabizottság elnöke

a szóbeli vizsga kezdete előtt 26. § (3) • Legalább 7 nappal a az igazgatótól megkapja:

- írásbeli vizsgadolgozatokat

- javítási-értékelési útmutatókat - írásbeli érettségi vizsga jegyzőkönyveit - szabálytalanság elkövetéséről felvett jegyzőkönyvet - vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott észrevételeket (középszint)

- jelentkezőkről készített összesítő jelentést (SNI, BTM mentesítés)

- a javasolt szaktanári értékelést tartalmazó osztályozó ívet - szóbeli vizsga tételeit 31. § (2) A vizsgaleírások a 2015. évi elnöki útmutató

13. sz. mellékletében!

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak/

- igazgatói határozatokat

• Az iratok az elnök kérésére a helyszínen is tanulmányozhatók.

Az írásbeli vizsgadolgozatok áttekintése, ellenőrzése

az előzetes értekezlet előtt • Vizsgatárgyanként szúrópróbaszerűen, hiba esetén a

teljes csoportét

• Javítatlan hiba, téves javítás, útmutatótól való eltérés esetén az elnök kezdeményezi az értékelés módosítását (Jelezze az igazgatónak – javítótanári felülvizsgálat!)

• A kezdeményezés alapján az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz 27.§ (4)

• Az üresen maradt részek áthúzása 21.§ (6)

• Borítékba a piszkozatot, tisztázati lapot is 21.§ (6)

• Kezdés, kiment, bejött, beadta időpontokat 22.§ (1)

Mentesítési lehetőségek (írásbeli – SNI, BTM)

gyakorlati 18/B.§ (8)

20. § (7) Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 12.o. + 1. sz. melléklete!

A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelme, az igazgató engedélye (határozata) alapján • az írásbeli feladatok kidolgozásához a vizsgázónak vizsgatárgyanként

rendelkezésre álló maximális időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni

• lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja (pl. számítógép, írógép)

• engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse • a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

37. § (1-3) Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 12. o. + 1. sz. melléklete! A 6. § (7) szerint a vizsgázó kérelme, az igazgató engedélye

(határozata) alapján • a vizsgázó számára a szóbeli vizsgán a felkészülésre biztosított gondolkodási időt legfeljebb 20 perccel meg kell növelni

• engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le

A vizsgázó ebben az esetben tételhúzás után külön helyiségben, felügyelő mellett készíti el dolgozatát. Középszintű vizsga esetén 30 percig dolgozhat. A dolgozatot a vizsgázó vagy az ő kérésére a kérdező tanár olvassa fel.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tesz, 2 vizsgatételt kell húznia, és kifejtenie. A felkészülési és a tétel kifejtésére rendelkezésre álló idő tételenként számítandó. A második tétel kifejtése előtt (kérésre) 10 perc pihenőt kell adni. Ez idő alatt a vizsgázó a termet nem hagyhatja el.

Mentesítési lehetőségek (szóbeli – SNI, BTM)

31. § (5) Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 15. oldal!

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarész teljesítésére – fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével – az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal azonnali értesítése mellett – másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja.

Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, és az írásbeli

vizsga már lezajlott, azt szóbeli vizsgával pótolhatja. Záradékolni (15. sz.) kell a törzslapon, bizonyítványban,

tanúsítványon! 37. § (3)

423/2012. kormányrendelet 17. § (9) alapján nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből.

Mentesítési lehetőségek (gyakorlati)

Pótlási lehetőségek (írásbeli)

24. § Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 7, 15. oldal!

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, az igazgató engedélyével (határozat) pótló vizsgát tehet • az adott vizsganapon, • az adott vizsgaidőszakban.

Ha nincs lehetőség adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, az írásbelit szóbelivel válthatja ki. 37. § (3) SNI mintájára

Ha az adott vizsgatárgyból nincs szóbeli vizsgarész – az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal azonnali értesítése mellett – engedélyezhető, hogy másik vizsgatárgyat válasszon.

(Ez utóbbi szabály csak azon vizsgatárgyak esetében alkalmazható, amelyek vizsgaleírásában nem szerepel szóbeli vizsga, tehát pl. a matematika középszintű vizsga esetében nem alkalmazható!)

Ha az új vizsgatárgy írásbelije már lezajlott, az írásbeli vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolhatja.

Pótlási lehetőségek (szóbeli)

40. § Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán

nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, az igazgató engedélyével (határozat) pótló vizsgát tehet •az adott vizsganapon, •az adott vizsgaidőszak másik napján, •a következő vizsgaidőszakban.

Pótló érettségi vizsga esetén (folytatás) az előzőleg

sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg a vizsgakövetelmények nem változnak az adott tárgyból – nem kell megismételni. 41. § (8)

Értékelés mentesítéskor, pótláskor

41. § (2) • Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le,

teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.

• Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát

tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a 2 tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

Példa a 2 szóbeli vizsgarész alapján történő értékelésre

A vizsgázó önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészt!

A szóbeli vizsgarészt kétszer teljesíti

110 pont

max. 40 pont max. 40 pont

elért: 23 pont elért: 32 pont

Elérhető pontszám: 80 pont

Elért pontszám: 55 pont

Százalékos minősítés: 68%

Osztályzat (középszint): 4 (jó)

Fgdf

Szóbeli vizsga

31. § - 40. §

• a vizsgabizottság egyidejűleg jelenlévő tagjainak minimális létszáma 3 fő (elnök + 2 tag)

(az elnökök az általa kijelölt tag helyettesítheti / < 3 tag esetén vizsga felfüggesztése)

• a vizsgázók megjelenése a helyszínen legalább 30 perccel a vizsgacsoportja vizsgájának megkezdése előtt

• a vizsga napi időtartama: 8.00 – 18.00 (tételhúzatást is beleértve)

• javasolt, hogy a vizsgateremben egy időben 6 főnél több vizsgázó ne tartózkodjon (várakozási idő)

31. § - 40. §

• A vizsga nyilvános, de a vizsgázó érdekében a nyilvánosságot az elnök korlátozhatja - hivatalból

- kérelemre (a titoktartásra kötelezett közreműködők nem zárhatók ki)

• a segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik 35.§ (4)

• a gondolkodási idő 30 perc – kivéve idegen nyelv 35.§ (2), SNI, BTM vizsgázó esetén + max. 20 perc 37.§ (1)

• szükség esetén a vizsgaterem rövid időre elhagyható a következő vizsgatárgy tételének kihúzás előtt 36.§ (6)

• vizsganap végén zárás, a feleletek javasolt értékelésének felvezetése az elnök osztályozó ívére 38. § (2)

Szóbeli vizsga

36. § Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 21. oldal!

A tétel kifejtése - a szükséges segédeszközt a vizsgázó választja ki - a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a

vizsgázó határozza meg - a feleltetés időtartama 15 percnél több nem lehet (szabad

előadásmód) 35.§ (3)

- a felelet akkor szakítható meg, ha a vizsgázó súlyosan téved, vagy a rendelkezésére álló idő letelt

- a tétellel kapcsolatosan kérdést lehet feltenni, ha a vizsgázó elakad, súlyosan téved, vagy a tétel kifejtését befejezte

A húzott szóbeli tétel számát rá kell vezetni az osztályozó ívre! 36. § (1)

A kérdező tanár a javasolt értékelést rávezeti az osztályozó ívére! 38. § (1)

Szóbeli vizsga

36. § Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 22. oldal!

Póttétel húzatása - akkor, ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes

tájékozatlanságot árul el (szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 %-át nem érte el)

- csak 1 alkalommal az elnök póttételt húzat vele (Az adott vizsgatárgyból a szóbeli vizsga újrakezdését jelenti!)

- minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani (elért pontszám felezése és egész számra kerekítése – a számítást szoftver elvégzi)

- ha a tanuló nem kíván póttételt húzni, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és az osztályozó ívre az eredeti 12 % alatti minősítését kell beírni

Szóbeli vizsga

Példa a póttétel húzatása esetén történő minősítésre

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, a feleletre adható pontszám nem éri el a 12%-ot, az elnök egy

alkalommal póttételt húzat vele.

Ebben az esetben a minősítés:

húzott tétel 1 db póttétel (max. 50 pont)

23 pont

felezés

11,5 pont

felfelé kerekítés

12 pont

Elérhető pontszám a szóbeli vizsgán: 50 pont

Elért pontszám a szóbeli vizsgán : 12 pont

A szóbeli vizsga százalékos eredménye: 24%

érettségi szoftver a számítást elvégzi :

Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga

nyelvvizsga-egyenértékűsége mentesítés esetén (SNI, BTM) 45. § (5)

Ha a vizsgázó az 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgát, és megfelel a feltételeknek (legalább 60% középfokú, 40-59% alapfokú nyelvvizsgával egyenértékű az érettségi vizsga) • ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen

nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, vizsgája a megfelelő fokozatú szóbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű

• ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, vizsgája a megfelelő fokozatú írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű.

Idegen nyelvi érettségi értékelése (SNI, BTM)

A Ktv. 30.§ (9), Nkt. 56. § (1) szerint emelt szinten vizsgázóknak is lehetőségük van megfelelő típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget

szerezni. (SNI, BTM)

Csak a Magyarországon középiskolában tanított idegen nyelvekből lehet vizsgázni. 12. § (1)

Írásbeli (hallott szöveg értése) + Szóbeli vizsga „szóbeli” típusú

Írásbeli (olvasott szöveg értése + íráskészség + nyelvhelyesség) „írásbeli” típusú

A középszintű idegen nyelvi vizsgákon az olvasott szöveg értése, az íráskészség, a nyelvhelyesség és hallott szöveg értése együttesen egy vizsgarésznek számít = írásbeli, ezért a 12 %-os szabály az együttes

eredményre vonatkozik.

Emelt szinten a szóbelivel kiegészítve összesen öt külön vizsgarész van, ezért a 12 %-os szabály mind az ötre külön-külön vonatkozik.

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. számú melléklet – I. NYOMTATVÁNYOK

1. Érettségi bizonyítvány * 2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív) * 3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról * 4. Jelentkezés érettségi vizsgára

5. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről

6. Tanúsítvány az érettségi vizsgáról * 7. Jelentés a vizsgaeredményekről 8. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról

9. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív 10. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról

A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az minisztérium engedélye szükséges.

46. § • Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha a szabályzat

másképp nem rendelkezik két példányban – a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az

igazgató készíti el és írja alá, – b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság

jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

• A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő 3. munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

A vizsga iratai

15.§

• meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

• eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatalnál ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi,

• vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

• átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

• a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen

A vizsgabizottság elnöke által aláírandó iratok

• Jegyzőkönyvek • A vizsgán hozott határozatok • Osztályozó ív (külív) • Törzslap külív • Törzslap belívek • Törzslapkivonatok • Bizonyítványok, Tanúsítványok (Legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át

kell adni!) 50.§ (1)

Vizsgabizottság körbélyegzőjével kell ellátni!

Osztályozó ív 49. §

• az írásbeli vizsga megkezdése előtt készül vizsgabizottságonként legalább 3 példányban

• az írásbelik után a szaktanár által javasolt értékelést a jegyző vezeti rá 25.§ (4)

• a szóbeli vizsga előtt az elnök kioszt egy-egy példányt a jegyzőnek és a kérdező tanárnak 33.§ (1)

• tartalmazza a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, a húzott tétel számát, vizsgatantárgyanként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését

Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 12. sz. melléklete!

• emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán a tantárgyi bizottság minden vizsgázóról egyéni osztályozó ívet állít ki, melyet a kormányhivatal küld meg a vizsgázó vizsgabizottságának 40.§ (1) e), 49.§ (2)

• a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza

40.§ (1) g)

• a tantárgyi bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet a

kormányhivatal őrzi 10 évig 52.§ (8)

Egyéni osztályozó ív

• írásbeli vizsgáról • szóbeli vizsgáról • vizsgabizottság üléseiről

• tantárgyi bizottság üléseiről

• a vizsgán történt szabálytalanságról • a vizsgán történt rendkívüli eseményről

Jegyzőkönyvek

13.§ (6) • A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság

jegyzője végzi. • Feladata különösen:

- vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, - elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, - megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, - ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, - a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

14.§ (2) • A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga

iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg.

A vizsgabizottság jegyzője

Jegyzőkönyv az írásbeli érettségi vizsgáról

• Emelt és középszinten vizsgacsoportonként készül

• A vizsgát szervező intézmény készíti • A középszintű vizsgán névvel töltik ki, az emelt

szintű vizsgán azonosító számmal (ülésrend) • A felügyelő tanárok vezetik

• Tartalmazza a vizsgával kapcsolatos eseményeket (kiment, bejött, dolgozatát beadta), ülésrendet

• A felügyelő tanárok, az esetleges ellenőrzést végzők (elnök) és az igazgató írja alá


Jegyzőkönyv a szóbeli érettségi vizsgáról

28. §

Folytatólagos jegyzőkönyv a vizsga szóbeli menetéről, a vizsgabizottság értekezleteiről: – előzetes értekezlet, – tájékoztató értekezlet,

– szóbeli vizsgák,

– záró értekezlet,

– eredményhirdető értekezlet


27-28-29. § • a vizsgára bocsátás jogszerűsége (törlés) • a benyújtott kérelmek elbírálása

• emelt szintű írásbeli dolgozatok szaktanári értékelésének elfogadása 30.§ (3)

• a tantárgyi bizottság értékelésének elfogadása

• írásbelik értékelése (elnök kezdeményezi....) • tanulói észrevételek, ezekről határozatok meghozatala

• esetleges szabálytalanság elbírálása

• szóbeli tételsorok 40/2002. (V. 24.) OM rend. alapján, az elnök – aláírásával - jóváhagyja 31. § (2)

27-28-29. §

• A szóbeli vizsga szervezésének előzetes ellenőrzése (ped. program, jogszabályok: 100-as, vizsgatárgyak követelményei, értékelési útmutatók, segédeszközök)

• Szóbeli vizsgabeosztás (idegen nyelvnél nincs felkészülési idő, testnevelés gyakorlat, kísérletek)

• 8-18 óra (36-40 felelet/nap), min. 3 tag

• Eredményhirdetés időpontja

• Nyilvánosság Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 7. sz. melléklete!


A tájékoztató értekezlet jegyzőkönyve 33. §

• A vizsgabizottság vizsgázókat érintő döntéseinek az ismertetése, írásbelik véglegesítése (ha a vizsgára bocsátás nem volt jogszerű, tanulói észrevétel elbírálása, szabálytalanság elbírálása.)

• Határozatok átadása • Szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalók, beosztás • Eredményhirdető értekezlet időpontjának kihirdetése • Jogorvoslati lehetőségek ismertetése • Az elnök néhány szorongást oldó mondata

megalapozhatja a vizsga jó légkörét Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 8. sz. melléklete!

A szóbeli vizsgák jegyzőkönyve

• A vizsga menete: póttétel húzása, felkészülés kezdete, felelet kezdete, vége

• Értékelés: az érettségi vizsga körülményei és közege (iskola, osztály, tanterem, segédeszközök, a vizsga ütemezése)

• a vizsga folyamata – formai és tartalmi szempontok (a vizsgázók tudása, a kérdező tanár magatartása, tanár-diák viszony stb.)

• Vizsgabizottság tagjainak hozzászólásai


A záróértekezlet jegyzőkönyve

42-43. § A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza: • teljes vizsga összesített minősítése (csak egész számig) • egy vizsgatárgyból több eredmény: 42. § (3)

• azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével

• azok nevét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát • hozzászólásokat, tagok véleményét


Az eredményhirdető értekezlet jegyzőkönyve

44. § • A vizsga rövid elnöki értékelése

• Vizsgaeredmények kihirdetése

• Jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első munkanaptól kell számítani

• Okiratok kezelése, adatok ellenőrzése


46. § • Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a

vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

• Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát - időbeli sorrendben - össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást.

• A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia.

Határozat - Jegyzőkönyv

Határozatok típusai

IGAZGATÓ által hozott • Jelentkezés elutasítása • Mentességek • Törlés (vizsgára bocsátás

feltételeit nem teljesíti) • Pótló vizsga engedélyezése • Igazolási kérelmek

elbírálása

VIZSGABIZOTTSÁG által hozott • Szabálytalanságok

kivizsgálása • Észrevételek elbírálása

(középszint) • Elnök kezdeményez

értékelés-módosítást • Adott vizsgatárgyat törölnek,

a többi előrehozott lesz (vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn)

Jegyzőkönyv a vizsgán történt

szabálytalanságról

23. § • Írásbeli/szóbeli • A felügyelő tanár/javító tanár, vizsgabizottság

észrevétele után az igazgató készíti el • A jegyzőkönyv tartalmazza a kivizsgálás helyét és

idejét, a felügyelő tanár/szaktanár és a vizsgázó nyilatkozatát, a nyilatkozók és az igazgató aláírását

• Az esetről és következményeiről majd a vizsgabizottság dönt (emelt szintű vizsga esetén is)


Jegyzőkönyv a vizsgán történt

rendkívüli eseményről • Írásbeli/szóbeli • Ha valami rendkívüli esemény megzavarta a vizsgát

(áramszünet, rosszullét, bombariadó stb.) • Forgatókönyv bombariadó esetére:

tartalékhelyiségek biztosítása, külön eljárásrend arra az esetre, ha a vizsga előtt, ill. ha a vizsga alatt történik.


47. § • A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza.

A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

• A törzslapot a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében (érettségi szoftver) kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után az érettségi szoftver készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. Az érettségi szoftver lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.


47. § • A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni.

• Az érettségi szoftverbe az adatokat csak eredeti okmányok alapján

szabad bejegyezni.

• A törzslapon - megfelelő záradék alkalmazásával - fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

• Javítás: A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője - megfelelő záradék alkalmazása után - aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.


47. § TÖRZSLAP • A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság

jegyzője és az igazgató írja alá.

• Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 14. és 15. sz. melléklete!


48. § • Az elnök az eredményhirdetéskor törzslapkivonatot ad át

azoknak, akik(nek): – vendégtanulóként vizsgáztak – pótló vizsgát tehetnek

(osztályozó ívet is kapnak, ha van teljesített vizsgarészük!) – javítóvizsgát kell tenniük – előrehozott vizsgát tettek (év végi bukás miatt is!)

• Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. (Díjköteles vizsga esetén díja van!)

• Az előrehozott érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát - ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll - meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának.

Törzslapkivonat

48. § • A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell

kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

• A rendes érettségi vizsga törzslapjára o az előrehozott érettségi vizsga eredményét, o a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal

egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.


Törzslapkivonat

50. § • Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap

alapján - a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával - a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

• Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Erről az igazgatónak az aláírás előtt meg kell győződnie. (Összeolvasás!)

• Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell.

Érettségi bizonyítvány Tanúsítvány

Bizonyítványnál figyelni kell:

• az érettségi bizonyítvány kiállítása előtti korábbi vizsgák nem tűnhetnek el

• felnőttoktatás esti-levelező: 2010. tavaszi vizsgaidőszaktól kötelező az idegen nyelv

• mentesülnek idegen nyelv alól: tanulói jogviszony megszűnésekor nem kellett az idegen nyelv

• nyelvvizsga-záradék emelt szintű érettségivel • 5 (4+1) tárgy megléténél ki kell állítani! 41. § (6) (akkor is, ha van egy 6. sikertelen vizsgája)

48. § Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett

• kiegészítő, • szintemelő • ismétlő vizsgákról, • valamint a külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó

évfolyamán tanulók előrehozott érettségi vizsgájáról (ők csak az KH-nál vizsgázhatnak!)

a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

Ha záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több

eredménnyel rendelkezik a vizsgázó írásbeli nyilatkozattal dönt megállapított eredmény ismeretében, melyik kerüljön a bizonyítványba, a másik tanúsítványba 42. § (3)

Tanúsítvány

50. § • Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni vagy javítani

nem szabad. Az elrontott nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

Érettségi bizonyítvány Tanúsítvány

Záradékok (1. sz. melléklet a 100/1997. (VI. 3.) Korm. rendelet =

érettségi szoftver)

1-15. Lásd 2015. évi vizsgaelnöki útmutató 17. sz. melléklete!

16. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

Köszönjük a figyelmet!

Tel.: 06/20/330-4744

Veszprém Megyei Kormányhivatal - Oktatási és Hatósági Osztály 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.

Telefon: 06/88/620-011, fax: 06/88/620-010 [email protected]

Documents

Továbbképzés az érettségivizsga- elnököknek 2015. áprilisC3...arab nyelv vagy angol nyelv vagy francia nyelv vagy héber nyelv vagy japán nyelv vagy kínai nyelv vagy latin