TARTALOMJEGYZÉKTÁRSADALOM- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA 1................................................................................................................................2

TÁRSADALOMPOLITIKA:...................................................................................................................................................................2A TÁRSADALOMPOLITIKA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKA KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK....................................................................................2POLITIKA:.........................................................................................................................................................................................2MI A SZOCIÁLPOLITIKA?..................................................................................................................................................................3SZOCIÁLPOLITIKA:...........................................................................................................................................................................3

Ferge Zsuzsa:..............................................................................................................................................................................3Lakner Zoltán:............................................................................................................................................................................3

A SZOCIÁLPOLITIKA ESZKÖZEI:........................................................................................................................................................4FELADATOK, ALAPELVEK:................................................................................................................................................................4ELOSZTÁSI ELVEK:...........................................................................................................................................................................4FINANSZÍROZÁS................................................................................................................................................................................4SZINTJEI............................................................................................................................................................................................4A TÁRSADALOMPOLITIKAI STRATÉGIÁK..........................................................................................................................................4XVII-XVIII.SZÁZAD:.......................................................................................................................................................................4XVIII.SZÁZAD:.................................................................................................................................................................................4XIX. SZÁZAD:..................................................................................................................................................................................5XX. SZÁZAD:....................................................................................................................................................................................5

A LIBERALIZMUS...........................................................................................................................................................................5

ELŐZMÉNYE:....................................................................................................................................................................................5SZABADSÁG:.....................................................................................................................................................................................5JOHN LOCKE (XVII. SZÁZAD)..........................................................................................................................................................5DAVID HUME...................................................................................................................................................................................5A DEMOKRÁCIA KÖZÖS LIBERÁLIS MINIMUMA:...............................................................................................................................5IPARI FORRADALOM:........................................................................................................................................................................6A KLASSZIKUS LIBERÁLIS KAPITALIZMUS JELENTŐS GONDOLKODÓI...............................................................................................6LIBERÁLIS TÉTELEZÉSEK..................................................................................................................................................................6SZABADSÁGJOGOK...........................................................................................................................................................................6BENJAMIN WARD (1981).................................................................................................................................................................7FALKLAND (1644)............................................................................................................................................................................7DURKHEIM, MILLS, XIX. SZÁZAD KÖZEPE, MODERN LIBERALIZMUS..............................................................................................7ÚJ LIBERÁLISOK:..............................................................................................................................................................................7

KONZERVATIVIZMUS...................................................................................................................................................................7

KIS TÖRTÉNELMI BEVEZETÉS...........................................................................................................................................................7EDMOND BURKE: TÖPRENGÉSEK A FRANCIA FORRADALOMRÓL.....................................................................................................7A KONZERVATIVIZMUS LÉNYEGE:....................................................................................................................................................8A KONZERVATIVIZMUS ALAPVETŐ GONDOLATAI, ÉRTÉKEI:............................................................................................................8A KÖZJÓ...........................................................................................................................................................................................8

Aquinói Szent Tamás (XIII. század első fele)..............................................................................................................................8ÖSSZEFOGLALÁS..............................................................................................................................................................................9

SZOCIALIZMUS...............................................................................................................................................................................9

UTÓPISTA SZOCIALISTÁK...............................................................................................................................................................10A SZOCIALIZMUS............................................................................................................................................................................10ÖSSZEFOGLALÁS............................................................................................................................................................................10

JÓLÉTI ÁLLAM..............................................................................................................................................................................11

A JÓLÉTI ÁLLAM.............................................................................................................................................................................11KRITIKÁJA:.....................................................................................................................................................................................12

JÓLÉTI MODELLEK.....................................................................................................................................................................12

TITMUSS – 3 MODELL.....................................................................................................................................................................12GOTTA ESPING-ANDERSEN............................................................................................................................................................13SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG.............................................................................................................................................................13AZ EMBERESZMÉNY GARANCIÁLIS PILLÉREI..................................................................................................................................14A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG.........................................................................................................................................................14MODERNIZÁCIÓ ÉS LEGITIMITÁS....................................................................................................................................................14

5 modernizációs feltétel:...........................................................................................................................................................15LEGITIMITÁS...................................................................................................................................................................................15

3 legitim uralmi stílus:..............................................................................................................................................................15

1

2

Társadalom- és szociálpolitika 1. (Egész egyben)

Irodalom:- Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai- Arisztotelész: Politika- Arisztotelész: Nikomakhoszi etika- Igor Safarevics: Szocializmus, mint világtörténeti jelenség- Roger Scruton: Mi a konzervativizmus?- John Gray: A liberalizmus- John Kekes: A liberalizmus ellen- Wilhelm Röpke: Emberséges gazdaság, emberséges társadalom- Bourdieau: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szociál– : társas kapcsolatok A szociálpolitikát a társas kapcsolatok felől közelítjük meg

Régen a család kohéziós ereje erős volt, így nem volt szükség másra.Ma kb 72000 ember él bentlakásos intézményben, rájuk 72000 dolgozó jut.

Társadalompolitika: - a társadalmi folyamatokba való beavatkozás tudománya- meghatározott értékek és érdekek mentén kialakult nézetrendszer alapján stratégiai

célkitűzéseket alkotva kíván beavatkozni a társadalmi folyamatokba- a társadalom egészére vonatkozik- részpolitikán keresztül érvényesül- pl konzervatív, liberális, stb

1948: Magyar Dolgozók Pártja - úgy gondolták, hogy ne legyenek kiváltságosok államosítások- tulajdonszerkezet megváltoztatása- iskolaszerkezet átalakítása

1989: legyen politikai demokrácia- többpártrendszer- intézmény- és tulajdonszerkezet átalakítása- fenntartói struktúra, iskolák átalakítása

A társadalompolitika és a szociálpolitika közötti különbségek - a szociálpolitika a társadalompolitika egy részpolitikája- megkülönböztetünk társadalmi- és szociális helyzetet

társadalmi: valamilyen hely a társadalom szerkezetében, és az, ami ezzel jár szociális: az életkörülményt, életminőséget jelzi

Politika: - Polisz: város- Politikon: aki a város ügyeivel foglalkozik- Politika: a közügyekkel való foglalkozás.

Valamely politikai párt vagy az állam törekvése a hatalom megszerzésére és megtartására A hatalom szükséges eszköz a közösség szükségeinek érvényre juttatásához A politika a közcselekvés taktikája – hogyan működjünk a közéletben Intézményes jellegű – szervezeti formával rendelkezik

3

Arisztotelész: a zoon politikonnak csakis a társadalomban kell élnie, mégpedig helyesen, erényesen.

Az ember lényegi része a társadalmi beállítódottság Részt kell venni a közösségi életben Felelősséggel kell viseltetni a közös dolgok iránt

Mi a szociálpolitika? 3 irányból lehet megközelíteni:

1. közigazgatási, leíró felfogás: - szociális ellátások és szolgáltatások leírása, működésének bemutatása- alrendszer például az egészségügy, hiszen az biztosítja, hogy az állampolgár tudjon

munkát végezni- ugyanez az oktatás is, hiszen javítja az életesélyeket, felkészít a munkaerőpiaci

jelenlétre

Közös jellemzők: a szükségletek NEM piaci jellegűek a redisztribúcióból (újraelosztás) nyerik a forrásokat a szükségletek egyénre lebonthatók

2. funkcionalista megközelítés: - a szervek azért jönnek létre, hogy a társadalmi egyensúlyt biztosítsák. - az együttélés zavartalanságát hangsúlyozza oly módon, hogy a társadalmi összhangot

állítja a szemléletmód középpontjába.- a szociálpolitika ellátások és szolgáltatások rendszere, társadalmi funkciók betöltésére

jönnek létre

3. strukturális-dinamikus megközelítés - a szociálpolitika szükségességét a társadalmi konfliktusok és strukturális feszültségek

felől közelíti meg- a feszültségek föloldása hozza magával a szükségességét- erőviszonyok alakítják a források elosztását, pl a jövedelem alakulását

Szociálpolitika:

Ferge Zsuzsa:- Szükségletkielégítő rendszer- Intézményesült forma- Relatíve önálló rendszert képez- Döntően nem piaci jelleggel működik- Alapvetően redisztribúcióból nyeri forrásait- Szervezett formát ölt- Erős államot feltételez(mely létrehoz, fenntart és működtet)- A piaci kudarcokra adott válasz

Lakner Zoltán:- társadalmi egyenlőtlenségek és hátrányok mérséklését célzó olyan intézményesülő

társadalmi cselekvés, amely az egyéni és a közösségi felelősségre építve működteti szolgáltatásait.

4

A szociálpolitika eszközei: - pénzbeni- természetbeni- személyes szociális szolgáltatás

Feladatok, alapelvek: - döntően korrektív- prevenció nagyon fontos jelzőrendszerek működtetése- minimális létbiztonság biztosítása

Elosztási elvek: 1. univerzalitás elve

- egy adott szolgáltatást mindenki, vagy egy jól lehatárolt csoport minden tagja igénybe veheti, jogosult rá

- állampolgári, tehát alanyi jogon járó ellátás2. szelektivitás elve

- egyéni kiválasztás- jövedelem, gyerekszám, stb alapon vannak kiválogatva a rászorulók („rászorultsági

jog”, diszkrecionalitás- a segélyek általában ilyenek

3. szegregáció - elkülönülés ( a szegény, leszakadó csoportok elkülönülése)- az elit is képes szegregálódni- a szociális otthon például egy ilyen megoldás

4. integráció - visszatérés a társadalmi életbe- lakóotthonok, félutasház- megtanít elfogadni

Finanszírozás - az állam normatív módon megtámogatja- magánfinanszírozás- vegyes

Szintjei - mikro: közvetlen társadalmi kapcsolatrendszer- mezo: regionális /megyei/ szintek (ápoló-gondozó, bentlakásos idős- és fogyatékos-ellátás)- makro: országos nagy rendszerek

A társadalompolitikai stratégiák Újfajta szabadságértelmezések, lépcsők

XVII-XVIII.század: - szabadságfogalom- „a mi közös szabadságunk”- az egyéni és közösségi szabadságfogalmak elkülönülnek- konfliktusok, viták sorozata

XVIII.század: - a polgári lét szabadságának és intézményeinek megszületésének küzdelmei

5

- szólásszabadság, lekiismereti szabadság, törvény előtti egyenlőség, tulajdonszerzés és szerződéskötés szabadsága

XIX. század: - a polgári lét intézményei elérhetőek polgári hatalom összetevői állampolgári szabadságok választójog

XX. század: - gazdasági, szociális és kulturális jogok

A liberalizmus

Előzménye: Előtte az emberek biztonságban érezték magukat, hinni lehetett jóban és rosszban, és meg

lehetett őket különböztetni. Ez a biztonság elvész, vele együtt a dolgok értékelésébe vetett hit is.

Szabadság: Társadalmi szabadság: nem a korlátlanság fogalma, nem kényszermentesség. Össze kell kötni

a felelősség, legitimitás, és törvényesség fogalmával

John Locke (XVII. század) - a kormányzati hatalom léte és tartalma is megkérdőjelezhető mivel- nem Istentől van, hanem társadalmi szerződés eredménye- nem képviselheti a társadalmat, hanem az a feladata, hogy védje a polgárok biztonságát és

tulajdonát „éjjeliőr állam”- nem a személynek szól az isteni kegyelem, hanem a hatalomnak- megírta „Levél a vallási türelemről” című művét, melyben a következőket írja:- az államnak nincs joga beavatkozni az egyház életébe- az egyház szakrális intézmény, függetlensége mindenek felett áll- mindezt az Anglikán Egyház (Church of England) korában jelenti ki, ami merész húzás volt.

David Hume - megírta „Értekezés az emberi természetről” című művét (1775), mely tartalmazza a liberális

gondolkodás alapvetését:- „NINCS ABSZOLÚT IGAZSÁG”- azt mondja, hogy nem létezik az a szabályrendszer, mely a Teremtőtől származó

üzenetekre épül- viszont ha nincs abszolút igazság, ez a kijelentés sem igaz ellentmondás- tehát nincs abszolút erkölcs sem az emberi lét értelme is elvész?- folyamatos átalakulás van, (meriorizmus) de mivel mindig arrébb lépünk, ezért semmihez

nem kell ragaszkodni, így viszont elvész a biztonság érzése

A demokrácia közös liberális minimuma: - egyéni szabadságjogok iránti igények- az alkotmányos rend és annak védelme iránti igény- hatalmi ágak szétválasztása- többpárti parlamenti demokrácia

6

(Ma ez: demokratikus baloldal, konzervatív, liberális erők legkisebb közös nevezője)

Ipari forradalom: - megváltozott a természetes környezet- az emberek a városokba telepednek- nem a földből, hanem az iparból élnek bérmunkások lesznek- a társadalmi életbe behatol a piac- a piac és a tulajdon határozza meg a társadalom létét és körülményeit

A klasszikus liberális kapitalizmus jelentős gondolkodói (XVIII. század közepe – XIX. század közepe – szabadversenyes kapitalizmus)

- Adam Smith: a szabadversenyes kapitalizmus gazdasági teoretikusa- Ricardo: Smith-szel együtt úgy gondolták, hogy a szabad verseny minden egyes polgár és

a társadalom egésze számára optimális eredményre vezet- Jeremy Bentham:

- utilitarizmus = haszonelvűség gondolata, tehát a gazdasági szabadság és szabad kezdeményezés eszköz ahhoz, hogy a legfőbb haszon létrejöjjön, ez eredményezi a lehető legnagyobb boldogságot.

Liberális tételezések - individualizmus : egy egyén önértékének, autonómiájának, szabadságának teljes

követelése. Az ember az első.- egalitarizmus : egyenlőségelvűség, az emberek egyenlősége morális státusz, melynek

követelménye a törvény előtti egyenlőség, általános választójog, szavazat-egyenlőség.- univerzalizmus : egyetemesség, John Gray

- az egyetemes emberiség az első, nincs más, csak az. - az emberiség különböző csoportjai is egyenértékűek

- meriorizmus : javíthatóság, tökéletesíthetőség, reformálhatóság, David Hume- társadalmi és intézményi értelemben- hol állunk meg? Nincsenek partok, nincs biztonság

- racionalizmus : értelem és teljesítmény szerepét hangsúlyozza

Más szempontok:- az egyes embernek elidegeníthetetlen jogai vannak, ezeket az államnak el kell ismernie- a politikai hatalom szekularizált – a szuveneritás hordozója a nép, nem pedig az Isten

kegyelméből való uralkodó- az államnak el kell különülnie a társadalomtól (minimális állam, maximális piac)- az ésszerű államnak kiszámíthatónak, tehát jogállamnak kell lennie- a magántulajdon elidegeníthetetlen emberi jog, minden emberi szabadság alapja

Szabadságjogok

Alapvető polgári jogok:- egyesülés joga- gyülekezés joga- véleménynyilvánítás joga- sajtószabadság

Szellemi alapjogok:- lelkiismereti- és vallásszabadság

7

Gazdasági szabadságjogok:- iparűzés joga- szabad vállalkozás joga- kereskedelem joga- szerződés szabadsága

Benjamin Ward (1981) - a liberalizmus fundamentuma az emberi természetről való tanítás

hedonizmus: a fájdalom elkerülése és az élvezetek keresése racionalizmus: tudatod döntések iránti igény atomizmus: elkülönült, önálló, autonóm ember

- állam trónfosztása, tekintélyének megtörése, szorítkozzon bizonyos szolgáltató funkciók ellátására

- liberális hit a haladásban: folyamatos szabad kritika nyitott társadalom

Falkland (1644) - amikor a változás nem szükséges, akkor szükséges nem változtatni

Durkheim, Mills, XIX. század közepe, modern liberalizmus - soha nem látott távolságok jöttek ekkor létre- formális szabadság nem tényleges mindenki számára- pozitív szabadságjogok is kellenek, növelni kell az állam szerepét

az állam hozzon létre közoktatási rendszereket, a munkaerőpiaci megjelenés miattoáltalános és kötelező népoktatás

- „érvényesíthető szabadság”, ebből lesz a szociálliberális gondolat a XX. században

Új liberálisok: - libertaliánusok- visszatérnek a klasszikusokhoz- felújítják, felerősítik a piac mindenhatóságába vetett hitet- Lisbeth, Norzik- Hayek: Út a szolgasághoz

- minden állami beavatkozás szolgasághoz vezet (szocialista tapasztalat alapján)- ekkor van a New Deal az USA-ban- visszaszorul az állam és a liberalizmus- egyszerre van jelen a liberalizmus, szocializmus és a konzervativizmus- új klasszikusok: neoliberálisok

Konzervativizmus

Kis történelmi bevezetés - 1789 július 14: Bastille ostroma (14 ember részvételével)- 1600 fogolynak vágják el a torkát egy éjszaka alatt – kis francia forradalom- „a forradalom felfalja gyermekét” – napi 2-300 embert végeznek ki- 1400 templomot rombolnak le

Edmond Burke: Töprengések a francia forradalomról - amiben hittek, porrá lett minden- a szabadság is eltűnt

8

- elveszett a biztonság, stabilitás- eltűnt a „fennálló rend”, a kiszámítható, jó kormányzás világa- ő az első alakja a konzervatív gondolkodásnak- a XX. század végére kezd összeállni a konzervatív gondolkodás lényege

A konzervativizmus lényege: - őrizzük meg azt, ami értékes- az értékőrzés tudománya, értékőrző társadalmi program- nem tradicionizmus, de szereti a hagyományokat

A konzervativizmus alapvető gondolatai, értékei: 1. stabilitás

- a társadalom fenntartásának ösztönéből ered- kiszámítható, stabil működést kell produkálnia az államnak és a politikai közösségnek

2. az államnak meghatározó szerepe van - de nem abszolutizálja

3. fenntartható fejlődés (forrás: Wikipédia) - olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké, stb.), ami kielégíti a

jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket

- egymással összefüggő és egymást erősítő pillérei: a gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem

- gazdasági növekedésnek azon igénye, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát

4. szabadság - minőségi szabadságfogalom (Mannheim Károly, Adam Müller, szemben a liberális,

egalitárius szabadságfogalommal): nem azt mondja, hogy morális egyenlőség nincs, hanem hogy adottságaikban egyenlőtlenek az emberek (születéstől fogva)

- a szabadság az, hogy mindenki a saját belső elvei, adottságai szerint bontakoztathatja ki a saját lehetőségeit

- Müller: - semmi sem mondhat jobban ellent a szabadságnak, mint egy külső egyenlőség

fogalma- a formális szabadság bevezetésével a sokféle természetű lények teljes

sajátszerűségét, azaz különféleségét szüntetnénk meg

A közjó

Aquinói Szent Tamás (XIII. század első fele)- Az állam tökéletes társaság – önmagán túlmutató érték, mely a boldog élet

megvalósítására létrejött közösség, melynek célja, hogy a közjót szolgálja- A politika közösség alapja nem az egyes emberek érdekeinek az összessége, hanem az új

minőséget képviselő közösség, azaz az állam- A társadalom vezetése (állam) számára a legfőbb vezérlőelv a Bonum Communae, azaz a

közjó, mely az egyéni célok fölött áll- A szabad emberek kormányzásához szabad intézmények kellenek

konzervatív felfogás: a társadalom alapját az intézmények alkotják: család, egyház, állam, nemzet, stb…

Tekintélyes Társadalmi Intézmények védelme – a család védelemre szorul az egyén csak a közösség keretein belül képes boldogulni

9

- Nagy hangsúllyal képviseli az emberek egyéni jogait minden embernek joga szembeszegülni a zsarnoksággal ezek a jogok nem korlátlanok, az ember társadalmi felelősséggel rendelkező

személy „Tedd a jót, és cselekedj ésszerűen!”

- A közösség előtte jár az egyénnek, de kötelességei is vannak az individuummal szemben például gondoskodni kell azok anyagi, szellemi jólétéről

Összefoglalás - A történelem folytonos, a természetesen, szervesen nőtt intézmények (állam, család,

egyház…) magasabb rendűek minden mesterséges rendszertől – ezekről az idő igazolta, hogy működnek

- A tekintély, autoritás és hatalom nélkül nem létezik stabil rend, és rend nélkül nem létezik szabadság

- Az ember csak a társadalomban és az államban lehet szabad, hiszen azt a REND biztosítja- A rendnek törvényeken kell alapulnia- Ez megkíván egy korlátozó erkölcsöt,- Ez Istentől és a társadalomból származik. (vannak rugalmas és állandó erkölcsök)- Tehát: a Szabadság feltételezi a Rendet, melynek Törvényeken kell alapulnia, mely

megkíván egy korlátozó Erkölcsöt, melynek Istentől és a Társadalomból származik.- Minőségi szabadság: mindenki a saját belső elvei, adottságai szerint bontakoztathatja ki a

saját lehetőségeit- Scruton : az arisztokráciának nagy szerepe van a társadalom iránti felelősségben- A család minden tekintély és morál alapja, a társadalom alapvető sejtje, az állam rendjének

támasza- Az állam a hatalom szimbóluma és a társadalom erkölcsi nevelője (jogalkotói felhatalmazást

ad)- A vallás minden erkölcs és közösségi érzés forrása és legfőbb támasza – motiválja az

embert kötelességei teljesítésére- A tulajdon szent és sérthetetlen, tulajdonlása csak a közjó érdekében igazolható- Szubszidiaritás:

segély az önsegélyezésre, addig támogatjuk, amíg saját maga képes nem lesz rá minden társadalomszervezeti szintet csak annyira szabad az állam által terhelni,

feladattal megbízni, amennyit még el tud végezni felelősség és feladatmegosztás

- A közösségidentitás (MI-tudat) fontos, kibővíti a saját személyiséget- Fenntartható fejlődés: olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy

csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket- Ahhoz, hogy kialakuljon a konzervativizmus, előbb ki kellett alakuljon a liberalizmus, hiszen

addig természeténél fogva értékőrző volt a világ. Majd érvényét veszítette mindaz, amiben hittek, és meg kellett fogalmazni a konzervatív eszméket (de előbb jött még a szocializmus is)

Szocializmus

A liberális tapasztalatok kritikája, reakciójaképpen jött létre a XVIII. században A liberális kapitalizmus nem hozta amit vártak tőle:

szabadságjogokat igen, formálisan, de néha ezek sem voltak érvényesíthetők, főleg nem mindenki számára

de az élet nem lett jobb, sőt: eltávolodás, kiszolgáltatottság és nyomor lett jellemző (Twist Olivér)

a városokba áramlanak az emberek, árutermelő viszonyok a piac 2 főszereplője: tőke + munka saját törekvés: a haszonszerzés van előtérben

- a tőke korlátlan, az állam nem tud beavatkozni

10

- a munka totálisan ki van szolgáltatva a tőkének- nem hozza meg a várt változást, ezért lázadnak, ekkor jönnek az

Utópista szocialisták - Furier, Owen, Saint-Simon- utólag ragasztották rájuk az utópista jelzőt, akkor radikálisnak számítottak- úgy vélték, hogy minden rossz okozója a tulajdon- a tulajdon a boldogulás akadálya, tehát

a tulajdont el kell venni a magánszemélyektől (tőkétől), és a közösség kezébe kell helyezni a közös tulajdonon túl a termelés szervezését is a közösség kezébe kell tenni (központilag

szervezett termelés) közös elosztás

A szocializmus a szélsőséges individualizmus elveire és gyakorlatára épülő gazdasági és társadalmi

rendszerek iránti ellenszenv hívta életre (tehát a liberalizmus bírálata) szerintük a polgári és politikai jogok csak formálisan teszik egyenlővé az embereket (emberi

jogok, szabadság, egyenlőség) ezért a jogokat ki kell terjeszteni a szociális és gazdasági jogokra is új társadalmi rend szükségességét hirdetik az értékhierarchia csúcsán a szolidaritás, az egyenlőség és az igazságosság áll tovább formálódik: a fenti célok elérése a kapitalizmus (piacgazdaság) megdöntésével

érhető el itt születik meg, és ennél a pontnál hal meg a szocializmus először nem megjavítani, hanem megdönteni akar konfliktuselméleti alap!

központi tervutasításos gazdasággal helyettesítik a piacgazdaságot Marxék Magyarországra az ’50-es évekre ér, Oroszországban már az első világháború végétől

hatalmi pozícióban van; ezt követően kiteljesedik, megmutatja igazi arcát a liberalizmus formális szabadságával szemben minden ember anyagilag egyenlő

szabadságát hirdeti strukturális egyenlőség célkitűzésével ezekhez az elvekhez rokonszenves felzárkózni

Hatalmi pozícióban elterjedt formája egy szélsőséges, ortodox, marxista-leninista formában teljesedett ki:

a kapitalizmus megdöntésére irányuló törekvés tartalmilag osztályharc meghirdetését jelentettenyíltan felvállalt és hirdetett diktatúrát jelentett ez – proletár-diktatúraennek eredménye a totális állam, totális diktatúraaz egész rendszer társadalmi és gazdasági rendszer-eredménytelenségek nyilvánvalóvá válása után enyhült

megszületik a demokratikus szocializmus gondolataa szocialista társadalompolitikai álláspontot képviselő csoportok áthúzódnak a szociáldemokrácia oldaláravégig megtartva az előnyöket és pozíciókat, melyeket korábban birtokoltakez már a nagyobb egyenlőség gondolatát hirdeti megállást foglal a társadalom demokratizálódása mellettelismerik a vegyes tulajdonlási rendszert a szocializmus második halála: áthúzódnak a kapitalizmus térfelére

Összefoglalás - a szocializmus a liberalizmus bírálataként jelenik meg- a társadalmi egyenlőség és igazságosság programjával, mely a modern időkben elosztási

és esélyegyenlőségi igazságosságban egészül ki

11

- bírálják a termelési eszközök magántulajdonát, amely a szocializmus nézetei szerint a kizsákmányolás forrása, az egyenlőség és szabadság korlátja

- a piac és szabadverseny helyett átfogó gazdasági tervezést javasolnak- liberalista konkurenciaharccal és az individualizmussal szemben szolidáris közösségek

létrejöttét támogatja- végeredményben a baloldali program egy antikapitalista program- a szocializmus a tulajdonnal szemben a munkát, a személyes helyett a kollektív jogokat

részesíti előnyben- hisz a gazdaság kiszámíthatóságában- a legnagyobb hasznit a kapitalista országoknak hozta (érdemes utánanézni a

szocializmusnak Szentmihányi Szabó Péter: Politikai ABC című könyvében)

Jóléti állam

jóléti kérdésekről szól az állam szerepének kiemelt hangsúlyozása kerül előtérbe a történelem folyamán az emberek magukról gondoskodtak, a XX. század elejéig meg sem

fogalmazódik az állam efféle szerepe, hanem: nyújtson biztonságot, igazgasson, építse fel a társadalom működéséhez szükséges intézményeket

amit az ember nem tud megcsinálni, csinálja meg az állam – nem terhelhető az egyházra például az oktatás megszervezése

az állam jelenjen meg és foglaljon állást a tőke – munka kapcsolatában és viszonyában megélhetés: a munkaerő is piaci szereplő, ezért az állam építse ki a munkanélküliek védelmi

rendszerét (1917-ben már volt munkanélküli biztosítás) a közművelődéssel kapcsolatos feladatokat is vállalja magára az állam a nép felemelkedése a népegészségügytől is függ, ezért ez is legyen az állam feladata

(Magyarország ebben élen jár: nálunk volt először, Horthy-ék idején vezették be) a szociális felelősség egy részét is az államra terheli – 1918 vagy 1920 Hilsher Rezső: „a

közösség egészéért végzett jóléti szerepvállalás állami feladat”

1941: Sir William Temple yorki érsek- elsőként Európában felszólítja az államot, hogy a törvények által kötelezze magát

védelmezni és elősegíteni polgárai jólétét- hozzanak olyan törvényeket, melyek biztosítják, hogy az egyének hozzájussanak

jövedelmükhöz, illetve valamely más támogatáshoz amikor balesetet szenvednek, megöregednek, megbetegednek vagy munkanélkülivé válnak

- mindenki számára biztosított jólét a célkitűzés

1942: Sir William Beweridge lord - a felsőház felkéri, hogy készítse el a szolgáltató államról szóló tervezetet (Beweridge-terv)- általános társadalombiztosítás, mely a népesség egészét lefedi elvben és gyakorlatban

egyaránt- munkanélküli biztosítás, egészségügy- az állam és a többi szereplő szabályozó és finanszírozó szerepét is megfogalmazza- olyan program, ami az állam főszerepét hangsúlyozza- 1943-ban megjelenik magyarul is- a háború miatt soha nem kerül bevezetésre Angliában- a második világháború után gazdasági fellendülés figyelhető meg – az államok

megerősödnek a 60-as évekre

A jóléti állam - működésének előfeltétele egy növekvő, erős gazdaság- az állampolgárok egészének szociális jólétéért az állam az elsődleges felelősséget magához

vonja

12

- olyan eszményrendszer, mely ezt alátámasztja: univerzális elven működő alanyai jogú ellátások rendszerét építi ki ezek magas színvonalúak széles körben elterjedtek mindenki számára hozzáférhetőek

- eredménye: szociális biztonság kiteljesedése társadalmi harmónia létrejötte politikai stabilitás gazdaság stabilizációja társadalmi szempontból egy integrációs folyamat, melyben közelít egymáshoz

különböző rétegek életminősége elhomályosítja az ortodox szocializmus vonzerejét társadalmi stabilitást eredményez

Kritikája: - túladóztatja az állampolgárokat (előfeltétel a magas adó)- túlterheli és túladóztatja a gazdaságot- túlterheli és túlfeszíti az államháztartást és költségvetést- passzívvá teszi a támogatásra berendezett életű rászorulók jelentős részét- ezért csökken a társadalmi szolidaritás

- Felfutása idején az állampolgári jogok, az esélyegyenlőség és az egyenlőség volt a lényeges- Kritikus időszakokra a teljesítmény kerül előtérbe rászorultsági elv, illetve a társadalmi

igazságosság (elvesszük a termelőtől és odaadjuk annak, aki nem képes termelni)

Jóléti modellek

Titmuss – 3 modell reziduális jóléti modell (70-es évek közepe)

- „maradékelvű politika” – akik egyik napról a másikra élnek- a szegények segélyezésére korlátozza a jóléti politikát- az egyéni szükségleteket a piacon vagy a családban kell kielégíteni- így csak ezek csődje esetén, csakis átmenetileg avatkozhat be az állam- az állam nem fordít figyelmet a szociális kiadásokra, nem ad prioritást – ha valami

marad, abból finanszíroznak- az államnak tehát minimális a szerepe

ipari teljesítmény modell - egy erős, jövedelemtermelő, munkahelyteremtő gazdaság- maga a gazdaság teljesíti a szükségletkielégítő funkciót- az ipar a gazdaság alapja- sokan dolgoznak magas jövedelem mellett sok befizetés magas színvonalú,

biztonságos társadalombiztosítás- az állam kiegészítő jóléti funkciót tölt be

intézményes redisztributív modell - a szociális jóléti intézmények beépülnek a gazdaságba- a jóléti szolgáltatások intézményesülnek- univerzális elosztási rendszerek és állampolgári jogok dominálnak- ez magas társadalmi jövedelmeket jelent (redisztribúció)- az államnak megkülönböztetett szerepe van

13

Gotta Esping-Andersen liberális jóléti állam

- USA, Kanada- a piac logikája az uralkodó- segélyezési rendszerekre szűkíti a szociális politikát- a segénysegélyezést jövedelemigazoláshoz (means-test) kötik- mértékét „kevésbé választhatóság elvével” döntik el:- legyenek a segélyek olyan alacsonyak, hogy ne legyenek ellenösztönzőek a

munkavállaláshoz- a minimálisan elérhető munkajövedelmek és átlagos segélyjövedelmek ne legyenek túl

közel egymáshoz (szegénységi csapda – kicsi a különbség, azt pedig a feketepiacról származó jövedelemmel ki tudja egészíteni)

- az államnak minimális szerepe van, esetleg ösztönöz (pl. életbiztosítás adókedvezménnyel)

korporista (etatista) avagy konzervatív modell - korporáció: hivatástestület: vezetés és végrehajtás együtt képviseli a szervezetet; a

termelés biztonságosabbá tétele érdekében elfogadják az állam paternalista szerepét- etatista: túlszereplő- újjászületni látja a régi korporációkat (de nem etatista, csak megerősödik az állam – az

etatista szót Lakner tanár úr tette zárójelbe a modell nevénél)- az állam nem meghatározó, de erős szociális felelősséget vállal- rászorultsági elvi és alanyi ellátások egyensúlya figyelhető meg- új típusú korporációk jelenléte- erős egyházi hatások jellemzik- erőteljes családpolitikai irányultságú intézmények születnek, működnek- szubszidiaritás elvének tudatos alkalmazása

skandináv modell - lényege: a társadalom integrációs szemlélete- szegénypolitika ellen munkahelyteremtéssel küzdenek- a jóléti rendszert összekapcsolják a foglalkoztatáspolitikával (arra kell kötelezni a

munkaadót, hogy ha elbocsát, akkor helyezze el az elbocsátottat)- a jóléti politika túlmegy a minimumok biztosításán, és a középosztályt is kielégítő, az

egész társadalmat integrálni képes szociálpolitikát működtetnek, hangoztatva azt az elvet, hogy az állam az összes polgárért van

Szociális piacgazdaság

- Jóléti állami működés egyik változata- A piaci működést a szociális szempontokkal összeegyeztethető politikát jelent

- Németország: romok és remények – a háború után megsemmisült a német öntudat1945:

- erős gazdaságot! - jólétet mindenkinek! (Erhard)- először közgazdászok állnak össze, és kidolgozzák a szociális piacgazdaság

embereszményét:felelősségteljesszabadgazdasági tevékenységre és tulajdonra törekvő polgáraki képes önmaga és családja eltartására

14

létre kell hozni ennek feltételét (gazdasági és politikai cselekvés): Jólétet mindenkinek!

Az eszköz az általános jóléthez- versengő szabad piac nyitja meg az utat- a sok jó minőségű áru jó hatással hat az árakra

Az embereszmény garanciális pillérei Alkotmánybíróság

a kormányt és az államot is ellenőrizni képes, független a demokratikus és alkotmányos társadalmi működés garanciális intézménye

A gazdasági versenyhivatal és a versenybírósága szabályszerű és korrekt piaci működés garanciális intézménye

Tripartit (háromoldalú) érdekegyeztető tanácsok a „szociális partnerek” tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében a munkabéke garanciális intézménye

Szociális törvénykezésa piaci versenyből lemaradók, gyengék, esélytelenek védelmébenfolyamatos a jóléti javakhoz, minimális szociális biztonsághoz való hozzájutás garanciális intézménye

Etikus magatartás vállalkozók, gazdasági szereplők részéről becsületesség, tisztességes üzleti magatartás méltányosság, munkavállalók megbecsülése, emberbarátság közjóra való törekvés a közbizalom és a jó társadalmi közérzet (virtuális) garanciális intézménye

A szociális piacgazdaság gazdasági, szociális és munkaerőpiaci rendet és kiszámítható és méltányos viszonyokat teremtő társadalmat jelent erős államot feltételez

1946-47-ben megszületik a program 1947-ben a CDU (Kereszténydemokrata Unió) megnyeri az NSZK választását és kiépíti 1957: megszületik a szociális piacgazdaság alapelve:

o a közhatalom lényeges feladata a szociális igazságosság érvényességének biztosítása (nem utólagos korrekció, hanem előfeltétel biztosítása)

o a szabadpiac és a szociális igazságosság kölcsönösen kiegészítik egymást

Modernizáció és legitimitás

Modern: korszerű Modernizáció: polgárosodás útja, polgári viszonyok megteremtése Jellemzői:

feudalizmusból, a rendiségből (hierarchikus viszonyok) elindulunk a mellérendelő viszonyokat teremtő polgári világba

városodás, lakosságkoncentráció a mezőgazdaságból az iparba áramlik a népesség, majd az iparból a szolgáltató

szektorba városiasodás: művi, épített, infrastrukturális környezetbe való átlépés demokratizálódás folyamatos technológiai fejlődés (kezdetben iparosodás) szakszerűség követelményének megerősödése

15

munkaerőpiaci szakosodás differenciálódása szekularizáció (egyház szerepének visszahúzódása) nyilvánosság szerepének megnövekedése jogok és kötelességek nyilvános rendszere jogok érvényesítésének alkotmányos garanciái ennek következtében: o öntudatosabb polgári mellérendelői viszonyokat felmutató társadalomszerkezet

kialakulásao megnövekszik a társadalmi mobilitás lehetősége

5 modernizációs feltétel: - alkotmányos rend és demokrácia (hatalmi ágak szétválasztása, parlamenti pluralizmus,

diktatórikus megnyilvánulások hiánya, stb)- működőképes, magántulajdonra épülő szociális piacgazdaság- kiegyensúlyozott, középre támaszkodó társadalomszerkezet (erős, széles középosztály; a

szegénység nem túl mély, nem túl kiterjedt)- átlagosan magas iskolázottsági szint- civil kurázsi, civil életmód, civil öntudat – „polgár-érzés”

Legitimitás - lex regis – jog- jogszerűség, törvényesség- elfogadottság, támogatottság- a hatalom törvényes és az emberek is elfogadják- legitim válság: ha valamelyik nincsen meg

3 legitim uralmi stílus:- tradicionális uralom: a hagyományok szentségébe vetett hit legitimálja az uralmat (pl.

királyság)- karizmatikus uralom: az uralkodó nagyszerűségébe vetett hit legitimálja az uralmat (pl.

Kossuth, Hitler)- igazgatási, bürokratikusan racionális uralom (modern polgári):

- vannak közös szabályok, a nép hatalomba küld egy csoportot- ez a kormány - ők gyakorolják a hatalmat a nép akarata alapján - igazgatási apparátuson keresztül kormányoz, mely semleges, és az aktuális

kormányhoz lojális

16