TÖRTÉNELEM SZLOVÁK NYELVEN DEJEPIS · Behatóan tanulmányozzák az emberi test felépítését, a dolgok térbeli tulajdonságait, s mindenekelőtt magát a teret. Kidolgozzák

Történelem szlovák nyelven középszint — írásbeli vizsga 0622

Név:............................................................ osztály: .....

TÖRTÉNELEM SZLOVÁK NYELVEN

DEJEPIS

2007. május 9. 8:00

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

PÍSOMNÁ MATURITNÁ SKÚŠKA

STREDNÝ STUPEŇ

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Trvanie písomnej skúšky: 180 minút

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

MINISTERSTVO ŠKOLSTVA A KULTÚRY

Pótlapok száma / Počet dodatočných strán Tisztázati / Čisté Piszkozati / Koncept

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

7.

má

jus

9.

írásbeli vizsga 0622 2 / 44 2007. május 9.

Történelem szlovák nyelven — középszint Név:............................................................ osztály: .....

Dôležité pokyny Odpovedajte jednoznačne, používajte jednoznačné znaky – aj v prípade opráv!

V odpovedi sa snažte sformulovať podstatu, dodržujte stanovený rozsah!

Uveďte iba toľko prvkov odpovede, koľko predpisuje daná úloha! (Ak uvediete viac prvkov, hodnotiť ich budeme v poradí napísania.)

Používajte modré pero!

Pri vypracovaní úloh dbajte na nasledujúce:

• Úlohy si prečítajte pozorne!

• Pozorne sledujte pokyny pracovného listu!

• Preštudujte si pramene patriace k jednotlivým úlohám (obraz, diagram, text, mapa)!

• K vyriešeniu všetkých úloh používajte povolené pomôcky: mapy Dejepisného atlasu, dvojjazyčný slovník a pravopisnú príručku!

• Svoje odpovede napíšte po dobrom zvážení a podľa možnosti bez opráv!

Pre vypracovanie esejistických úloh, vyžadujúcich dlhšie rozvinutie navrhujeme nasledovný postup práce:

1. Úlohou načrtnutý problém umiestnite v čase a priestore! 2. K pochopeniu úlohy použite pramene a Dejepisný atlas! 3. Pozbierajte tie všeobecné pojmy (napr. rozvoj, zmena, produkcia), resp. pojmy daného

historického obdobia (napr. hradný poddaný, cech, kult osobnosti), ktorými sa môže predstaviť dané obdobie!

4. V eseji používajte aj informácie, závery vyplývajúce z prameňov! 5. Ak je to potrebné, napíšte si najskôr osnovu, respektíve koncept! 6. Skúmajte predchádzajúce okolnosti, príčiny a následky problému! 7. Sformulujte predpoklady, vysvetlenia! 8. Do svojho prejavu vložte svoje vlastné poznatky (napr. mená, roky), hľadisko, názor! 9. Dbajte na jasnosť svojich viet!

10. Upravte svoj text a dbajte aj na pravopis! Pre informáciu:

Hľadiská opravy eseje:

• pochopenie úlohy,

• vyhovenie obsahovým požiadavkám,

• štruktúrovanosť textu, logický sled myšlienok, gramatická správnosť jazyka.

Prajeme úspešnú prácu!



I. ÚLOHY VYŽADUJÚCE KRÁTKU ODPOVEĎ

1. Sťahovanie národov Pomocou prameňa a Dejepisného atlasu vyriešte úlohy! (Za každý prvok 0,5 bodu) a) Identifikujte číslom označené národy na mape!

1. ……………………………..… 2. ………………..………………

Angolok – Angličania, szászok – Sasi, frankok – Frankovia.

Sťahovanie národov (5.-6. storočie) b) Uveďte názov tej provincie Rímskej ríše, ktorá sa nachádzala v Karpatskej kotline (4. storočie po Kr.)! …………………………………………………………………………………………………... c) Uveďte národ (národy), ktorý (-é) prichádzal(i) do Karpatskej kotliny z východu! …………………………………………………………………………………………………... 2 body

1.

2.



2. Táto úloha sa zaoberá s obdobím renesancie Pomocou textu z učebnice a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky! „A képzőművészet a reneszánsz korában a természet kutatásának és megismerésének egyik legfontosabb eszköze. A művészek a valóság hiteles bemutatására törekednek. Behatóan tanulmányozzák az emberi test felépítését, a dolgok térbeli tulajdonságait, s mindenekelőtt magát a teret. Kidolgozzák a térbeli kapcsolatok rögzítésének pontos módszerét, a perspektíva szerkesztési szabályait. A reneszánsz rendkereső szelleme azt kívánta, hogy a tér határozott egységgé záruljon, hogy tökéletessé kiegyensúlyozott s egy nézőpontból egyszerre teljes egészében áttekinthető legyen. Ennek a követelménynek elsősorban a központos elrendezés felelt meg. A reneszánsz legjellegzetesebb térformája tehát az egyszerű vagy bővített centrális tér. A művészek antik római mintákat követnek.” (Tankönyvi szöveg) „Výtvarné umenie bolo v renesancii jedným z najdôležitejších prostriedkov skúmania a spoznávania prírody. Umelci sa snažili o hodnoverné predstavenie skutočnosti. Detailne skúmali stavbu ľudského tela, priestorové vlastnosti vecí, a predovšetkým priestor samotný. Vypracovali presnú metódu zachytenia priestorových súvislostí, pravidlá perspektívy. Renesančná tendencia usporiadanosti si vyžadovala, aby sa priestor uzatvoril do jednotného celku, aby bol dokonale vyvážený a priehľadný z jedného bodu. Tejto požiadavke vyhovovalo najmä centrálne usporiadanie. Najpríznačnejšou formou usporiadania priestoru v renesancii bol teda jednoduchý či rozšírený centrálny priestor. Umelci sledovali antické rímske vzory.“ (Text z učebnice) a) Vyberte spomedzi uvedených umeleckých diel tie, ktoré patria k renesančnému slohu! (Za každý prvok 0,5 bodu)

1)

2) 3) 4)



Číslo renesančných umeleckých diel: …………………………………………………………… b) Uveďte názov svetonázoru, stojaceho v úzkom spojení s renesanciou! (1 bod) ……………...……………………………………………………………………………………

c) Vyberte charakteristiku, ktorá najlepšie opisuje tento svetonázor! (1 bod) 1) Filozofický smer v 11.-13. storočí, spôsob myslenia, pre ktorý je príznačná snaha o vytvorenie silnej príčinnosti faktov a javov, a logická stavba myšlienok. Túto metódu myslenia a dokazovania vyučovali na školách a univerzitách, odtiaľ aj jej názov. 2) Odzrkadľuje nový, sebavedomý, svetský životný ideál silnejúcej vrstvy italského meštiactva. Stredobodom umeleckých diel sa namiesto náboženskej tematiky stal človek a príroda. Okrem sústredenosti na človeka znamenal aj klasickú vzdelanosť, ktorá považovala napodobňovanie, imitáciu grécko-rímskej kultúry takmer za povinné. 3) Ideológia, filozofia a estetika meštiactva v období pred buržoáznou revolúciou. Jej názov naznačuje myšlienku, že ľudstvo treba vyviesť z tmy nevedomostí do ríše mysle a svetla. Číslo vami vybranej charakteristiky: ……………………………………………………………

d) Chronologicky zoraďte vymenované obdobia domácich dejín umenia! (V prípade správneho poradia 1 bod)

3. Stredovek K jednotlivým pojmom priraďte príslušný prameň! (Nemôžete priradiť každý prameň!) (Za každý prvok 1 bod)

Pojmy Číslo prameňa

a) Benediktínsky rád

b) Cech

c) Kacírstvo

d) Scholastika

Dobový sloh Poradové číslo

Barok

Gotika

Renesancia

Románsky sloh

4 body



1) „Még más tévtant is hirdetnek, nevezetesen: [...] Szerintük Éva leányainak és a démonoknak kapcsolatából eredtek az óriások, akik atyáiktól, a démonoktól tudták meg, hogy az ördög a teremtője mindennek.” (Bona Cursus a katarokról, XII. század)

„Hlásajú aj inú herézu, menovite: (...) Podľa nich zo vzťahu Eviných dcér a démonov pochádzali obri, ktorí sa od svojich otcov, démonov dozvedeli, že tvorcom všetkého je diabol.“ (Bona Cursus o kataroch, 12. storočie)

2) „A tétlenség a lélek ellensége: ezért a testvéreknek bizonyos órában kézi munkával és ismét meghatározott órában pedig istenes könyvek olvasásával kell foglalkozniuk.” (VI. századi regula)

„Nečinnosť je nepriateľom ducha, preto sa bratia majú venovať v určitej hodine ručným prácam, v inej zas čítaniu zbožných kníh.“ (Regule zo 6. storočia)

3) „Ám tudnunk kell, hogy a tudományoknak kétféle neme van. Egyes tudományok az értelem természetes fényénél megismerhető alapelvekből indulnak ki […] Más tudományok viszont náluk magasabb rendű tudomány fényénél megismerhető alapelvekből indulnak ki […] Ez a magasabb rendű tudomány Isten és az üdvözültek tudása.” (Aquinói Szent Tamás, XIII. század)

„Musíme však vedieť, že vedy sú dvojakej povahy. Jedny vychádzajú z princípov, ktoré sú poznateľné pod prirodzeným svetlom rozumu, (…) Iné vedy však vychádzajú z princípov, ktoré sú poznateľné iba pod svetlom vedy vyššej hodnosti (…) Táto veda vyššej hodnosti je vedomosťou Boha a spasených.“ (Tomáš Akvinský, 13. storočie)

4) „Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza. Követe a zsinaton minden püspököt megelőz, még ha ő maga alacsonyabb rendű is; ugyancsak az a püspökök elmozdítására ítéletet is hozhat […]” (Dictatus Papae, XI. század)

„Jedine cirkev Ríma založil sám Pán Boh. Jedine rímskeho pápeža označujú právom za univerzálneho. Biskupov odvolať a vymenovať môže jedine on. Jeho legát na koncile je prednejší než všetci biskupi, i keď on osobne je nižšej hodnosti; takisto môže vyniesť rozsudok o zosadení biskupov.” (Dictatus Papae, 11. storočie)

5) „A tanuló megválthatja magát a szolgálat alól, ha a mester beleegyezik, de csakis négy év leszolgálása után. De a mester sem tovább nem adhatja, sem meg nem válhat tőle, ha tanulója a négy esztendőt le nem szolgálta.” (Párizsi takácsok szabályzata, XIII. század)

„Učeň sa môže vykúpiť zo služby, ak majster k tomu dá svoj súhlas, ale výlučne len po odslúžení štyroch rokov. Ale majster sa ho nemôže ani zbaviť, ani ho poslať ďalej skôr, kým jeho učeň neodslúži štyri roky.” (Regule parížskych tkáčov, 13. storočie)

4 body



4. Veľké zemepisné objavy Pomocou mapy a vlastných vedomostí vyriešte úlohy!

a) Pomocou náčrtu mapy vyplňte nasledujúcu tabuľku! (Za každý riadok 0,5 bodu)

Písmeno trasy na

slepej mape

Meno objaviteľa Výsledok cesty

A

B

C



b) Rozhodnite pravdivosť nasledujúcich tvrdení! Svoj výber označte v tabuľke znakom „X“! (Za každý prvok 0,5 bodu)

Tvrdenia Pravdivé Falošné

1. K príčinám zemepisných objavov patrí aj uzatvorenie tradičných stredozemných obchodných ciest Európanov Turkami (Osmánmi).

2. Prvými kolonizátormi po zemepisných objavoch boli Angličania a Francúzi.

3. Po zemepisných objavoch si konkvistádori podmanili štáty Inkov a Aztékov.

4. Vďaka zemepisným objavom nastal rozmach Levantského obchodu.

5. Následkom zemepisných objavov rástol počet obyvateľov Latinskej Ameriky.

5. Urbársky patent Pomocou prameňov a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky!

„Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárné, Magyarország […] apostoli királynője, Ausztria főhercege. Jól ismeretes, mennyire arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától […] Az úrbér-szabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával (igavonó állattal) kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyenértékben kell leróni […] Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettségét ezután is két igával fogják teljesíteni.” (Úrbéri rendelet) „Mária Terézia, z Božej milosti ovdovená rímska cisárovná, (...) apoštolská kráľovná Uhorska, vojvodkyňa Rakúska. Je dobre známe, nakoľko sa snažíme ako matka a staráme sa ako kráľovná o to, aby sme na jednej strane zachovali práva zemepánov slobodné a neporušené, na druhej strane zas čo najlepšie sa postarali o zachovanie chudobného ľudu, platiaceho dane, a tým o neoddeliteľne spojený záujem celého ľudu, z čoho vyplýva, že národ platiaci dane zas ochránime od každého nespravodlivého a nezákonného útlaku zo strany zemepánov (...) Do exemplárov urbáru sa majú výslovne a presne zapísať tak usadlostný majetok, ako aj to, či ťažnú robotu treba vykonať s dvoma či štyrmi záprahmi (ťažným dobytkom), ako aj to, či deviatok treba odvádzať v naturáliách alebo iným vyrovnaním (...)

4 body



Každý poddaný s usadlosťou v zmysle urbárskeho predpisu bude musieť odrobiť zemepánovi jeden deň štvorzáprahovej roboty za týždeň, tam, kde sa dovtedy robilo s dvojzáprahom, aj odteraz budú robiť dvojzáprahom.“ (Urbársky patent) a) Vymenujte, o ktorých povinnostiach poddaných hovorí toto nariadenie! (2 body) 1) ……………………………………………………………………………………………….

2) ………………………………………………………………………………………………. b) Podčiarknite, na ktorom typu pozemkov odvádzali poddaní svoju povinnú robotu zemepánovi! (1 bod) 1) urbárska usadlosť 2) majer 3) spoločné pastviny

c) Vysvetlite, aký záujem sledovala panovníčka vydaním patentu! (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

4 body



6. Fungovanie francúzskej ústavnej monarchie Pomocou diagramu rozhodnite, či nasledovné tvrdenia sú pravdivé alebo falošné! Svoj výber označte znakom „X“ v príslušnom stĺpe! (Za každý prvok 1 bod)

Pojmy po jednotlivých radoch diagramu: Ohraničené právo veta, Kráľ, Zákonodarstvo, Vymenovanie, Zodpovednosť, Armáda, Ministri, Župné samosprávy, Voliči (elektori), Nezávislé súdy, Biskupi, Obecná

samospráva, Zmierujúci sudca, Farári, Voliči podľa sčítania ľudu, Obyvateľstvo

Tvrdenia Pravdivé Falošné

a) Ústava z r. 1791 zaviedla všeobecné volebné právo.

b) Členov zákonodarného zboru volili oprávnení voliči nepriamou voľbou

c) Odvetvia moci rozdelili, zabezpečili ich nezávislosť.

d) Vymenovanie ministrov bolo úlohou zákonodarnej moci.

4 body



7. Udalosti predchádzajúce revolúcii v Pešti 15. marca 1848 Pomocou chronológie a vlastných vedomostí odpovedzte na otázky! Chronológia: 24. 02. 1848 V Paríži vypukla revolúcia 01. 03. 1848 Zvesť o parížskej revolúcii sa dostane do Bratislavy. 03. 03. 1848 Vo svojom prejave Kossuth predostrie okresnému zboru svoj návrh, ktorý

obsahuje verejné znášanie bremien, zrušenie poddanstva, riešenie otázky urbanizácie a politických práv národa, vymenovanie zodpovednej parlamentnej vlády.

05. 03. 1848 Daniel Irányi, poverený peštianskym Opozičným krúžkom, odcestuje do Bratislavy, aby Kossuthovi oznámil podporu ohľadom petície adresovanej krajinskému snemu.

11. 03. 1848 Jozef Irinyi, poverený Opozičným krúžkom, zhrnie Kossuthov návrh do 12 bodov.

13. 03. 1848 Vo Viedni vypukne revolúcia, štátny tajomník Metternich podáva demisiu. Opozičný krúžok odsúhlasí 12 bodov. Petőfi napíše Národnú pieseň.

15. 03. 1848 Víťazstvo revolúcie v Pešti 18. 03. 1848 Revolúcia v Miláne a Berlíne

a) Bola uhorská revolúcia izolovaným javom? Odôvodnite svoju odpoveď! (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

b) Kto bol v tom čase panovníkom Uhorska? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………

c) Čo znamená pojem verejné znášanie bremien? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………

d) Uveďte mená dvoch predstaviteľov revolučnej („marcovej“) mládeže! (Za každý prvok 0,5 bodu) …………………………………………………………………………………………………

4 body



8. Svetová hospodárska kríza v rokoch 1929-33 Doplňte chýbajúce miesta v texte pomocou nasledovných grafikonov! (Za každý prvok 0,5 bodu)

Index priemyselnej produkcie v štyroch najväčších štátoch (v %) - Veľká Británia, Francúzsko, USA, Nemecko

Agrárne nožnice v Maďarsku, 1913-33 (v %) - Cenový index priemyselných produktov, Cenový index obilia

Celkový počet nezamestnaných v pomere k počtu robotníkov r. 1932 - USA, Nemecko, Veľká Británia

Vývoj výroby ocele v štyroch najväčších kapitalistických štátoch (mil. ton) - USA, Veľká Británia, Nemecko, Francúzsko Svetová hospodárska kríza zasiahla najmä dve krajiny, ................................................ (a) a ..................................................(b). Kým v ..................................... (c) bola asi štvrtina obyvateľstva bez zamestnania, nezamestnaní v ......................................(d) tvorili asi polovicu populácie. V .....................................(e) v rokoch 1929-1932 výroba ocele upadla na štvrtinu. Kríza vážne zasiahla aj .............................................(f), dobre to ukazujú aj ............................................................ (g), vyjadrujúce vzťah cien priemyselných a poľnohospodárskych produktov. Cena obilia v porovnaní s cenami ................................................................(h) významne klesala. 4 body



9. Nemecká okupácia Maďarska Doplňte konštatácie takým spôsobom, aby doplnené texty v tabuľke boli podľa označenia pravdivé, resp. falošné! (Za každý prvok 0,5 bodu)

„Az összes balkáni népek közül jelenleg a magyarok mutatják a legkevésbé kielégítő képet. Erre jellemző a mértéktelen önhittség, mely éles ellentétben áll saját népi létének értékével s azzal a teljesítménnyel, melyet mint szövetséges nemzet eddig teljesített. […] A jelenlegi magyarországi kormány, a zsidóság és a polgárság széles rétegei nem hisznek a tengelyhatalmak győzelmében, és nem is kívánják azt. Abban reménykednek, hogy mind a németek, mind az oroszok egymás erőit annyira kimerítik, hogy gyakorlatilag az angolok, illetőleg az amerikaiak kerülnek ki győztesen a háborúból anélkül, hogy nagyobb kockázatot kellene vállalniuk.” (Veesenmayer német követ jelentése 1944. március 19. után) „Spomedzi všetkých balkánskych národov Maďari vykazujú najmenej uspokojivý obraz. Charakterizuje ich nesmierna namyslenosť, ktorá je úplne protichodná s hodnotou vlastnej existencie národa a s výkonom, ktorý Maďarsko ako spojenec doteraz podalo. Súčasná maďarská vláda, Židia a široká občianska verejnosť neveria vo víťazstvo mocností osi, dokonca si ho ani neželajú. Dúfajú totiž, že tak Nemci, ako aj Rusi sa navzájom vyčerpajú do takej miery, že vo vojne prakticky zvíťazia Angličania, prípadne Američania, a to bez väčších rizík.“ (Hlásenie nemeckého diplomata Veesenmayera po 19. marci 1944) „Ma minden józaneszű ember előtt nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút. Minden kormánynak, amely felelős az ország sorsáért, le kell vonnia a konzekvenciákat ebből a tényből, amint azt a nagy német államférfi, Bismarck is megmondta: egyetlen nemzet sem köteles feláldozni magát szövetségesének oltárán.” (Horthy Miklós kormányzó beszéde 1944. október 15-én) „(...) Dnes je už pre každého triezvo uvažujúceho človeka zrejmé, že Nemecko túto vojnu prehralo. Vlády, zodpovedné za osud svojej krajiny, musia z toho vyvodiť následky, pretože ako to povedal veľký štátnik Bismarck: ani jeden národ sa nesmie obetovať na oltári spojeneckej vernosti.“ (Z proklamácie Miklósa Horthyho, 15. októbra 1944)

Tvrdenia Pravdivé Falošnéa) Nemecké jednotky držali Budapešť do poslednej chvíle, preto v hlavnom meste vznikli ……………….. škody, než na vidieku. X

b) Nemci nedôverovali Maďarsku, to odzrkadľuje hlásenie ………………………….. X

c) Horthyho proklamácia naznačovala ……………………………………………………….., zmluvu o zložení zbraní s nepriateľskými štátmi.

X

d Väčšina maďarských obyvateľov v roku 1944 …………………………… vo víťazstvo Nemecka. X

4 body



10. Obdobie po roku 1945 V tabuľke označte znakom „X” tabuľku údajov, z ktorej sa uvedené tvrdenia môžu vyvodiť!

1. tabuľka údajov

Rozdelenie zárobkovo činných osôb podľa charakteru ich činnosti (%)

Rok Fyzická Duševná Samostatná pomoc v rodine

1949 35,5 9,6 54,9

1960 59,4 17,2 23,4

1970 70,1 24,6 5,3

2. tabuľka údajov

Vývoj dosiahnutého vzdelania v rokoch 1949-1970 (%)

Rok 4-5 tried 6-7 tried 8 tried učňovka stredná škola vysoká škola

1949 19,9 44,4 13,6 – 3,3 1,2

1960 16,5 39,9 21,7 – 5,1 1,9

1970 12,2 31,6 28,5 4,8 9,4 3,2

3. tabuľka údajov

Rok Celkový počet bytov (1000 ks)

Populácia na 100 bytov

1949 2467 366

1960 2758 343

1970 3122 318

1980 3542 292



Závery 1. tabuľka 2. tabuľka 3. tabuľka Ani jedna

a) Do 1960-tych rokov sa zamestnanie žien stalo bežným.

b) Úroveň vzdelania obyvateľstva stále rástla.

c) Behom 1950-tych rokov významne rástol počet bytov.

d) Intenzívna fáza hospodárskeho rozvoja si vyžadovala rast počtu pracovných miest pre inteligenciu.

e) Najdynamickejšia výstavba bytov prebiehala v 1960-70-tych rokoch.

f) Počet izieb v bytoch v tomto období významne rástol.

11. Inštitúcie Európskej únie

Pomocou obrázku a vlastných vedomostí vyriešte úlohu

Pojmy v diagrame zhora nadol: Rada Európy, Rozhodnutia, Rada Európskej únie, Výbor stálych poslancov, Pracovné skupiny, Rokovanie, Európsky hospodársky a sociálny výbor, Podvýbory, Pripomienka, Návrh, Pozmenený návrh, Európska komisia, Riaditeľstvá, Európsky parlament, Výbory

3 body

EURÓPAI TANÁCS



a) Pomocou predchádzajúceho diagramu doplňte chýbajúce údaje! (Za každý prvok 0,5 bodu)

Inštitúcie Európskej únie Európai Tanács... Rada Európy, Prezidenti a premiéri členských štátov, ministri zahraničných vecí + predseda výboru; politikai ... - Načrtnutie politických smerov; konzultáció... - Konzultácia, spolupráca, spolurozhodovanie, súhlas; döntés, javaslat – Rozhodnutie, Návrh; a Bizottság ... - Voľba a kontrola Výboru; ajánlások – Odporúčania; Gazdasági... - Európsky hospodársky a sociálny výbor; Régiók.. - Výbor regiónov; Európai Bíróság... - Európsky súdny dvor, kontrola; Európai Számvevőszék... - Európsky dvor audítorov, kontrola financií.

b) Kedy vzniklo Európske hospodárske spoločenstvo (EHS)? (0,5 bodu)

………………………………………………………………………………………………….

c) Uveďte názov dvoch inštitúcií Európskej únie, ktoré opisujú nasledovné charakteristiky! (Za každý prvok 1 bod)

1) Zvykli ju nazývať aj „vládou“ Európskej únie, pretože jej úlohou je navrhovať nové právne predpisy, vykonať rozhodnutia Výboru ministrov a dbať na to, či členské štáty dodržujú spoločné predpisy. Je inštitúciou Európskej únie pre navrhovanie, prípravu rozhodnutí, prevedenie a kontrolu, hoci jej výkonné a legislatívne právomoci sú značne obmedzené.

………………………………………………………………………………………………….

2) Jeho hlavným poslaním je kontrola a dozor nad spoločným rozpočtom, previerka knihovníctva EÚ, príprava výročnej finančnej správy o ktorejkoľvek inštitúcii, kontrola financií EÚ a rozpočtových pravidiel.

…………………………………………………………………………………………………. 4 body

1.

2.

3.



12. Povojnové dejiny Maďarska Pomocou prameňov a vlastných vedomostí vyriešte úlohu! (Za každý prvok 1 bod)

a) Pomocou textu doplňte v tabuľke chýbajúce údaje!

Pomer dôchodcov a poberateľov podpory, 1952-1994 V % Rok Priemerný počet za

rok (tisíc os.) populácie zárobkovo činných

1952 1. asi 5,8 12,8

1960 759 7,6 16,2

1970 1415 13,7 28,3

1980 2058 2. asi 40,6

1990 2520 24,3 52,6

1994 2972 29,0 80,3

„A kötelező társadalombiztosításba bevont és nyugdíjjogosult lakosság aránya 1952-ben még nem haladta meg a 4,4 millió főt, azaz az összlakosság felét. A nyugdíjasok száma csak a lakosság 5,8%-át tette ki. […] Ezt követően a kötelező társadalombiztosítás gyakorlatilag mindenkire kiterjedt. […] A nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 60, a nők esetében 55 évben állapították meg, és a nyugdíj összegét a szolgálati időtől és az átlagfizetéstől tették függővé. A nyugdíjasok száma és a nyugdíjak összege mindezek következtében rendkívül gyorsan nőtt. 1960 és 1980 között a nyugdíjasok száma több mint megkétszereződött, és arányuk ezzel az össznépesség 8%-áról 19%-ára nőtt. A kifizetett nyugdíjak összege ugyanezen idő alatt évi 4,4 milliárd forintról 26,8 milliárdra emelkedett, tehát meghatszorozódott. A nyugdíjak 29%-át 1980-ban a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék fedezte. A többit az állami költségvetés biztosította.” (Romsics Ignác nyomán)

„Pomer obyvateľstva evidovaného v povinnom sociálnom poistení a s právom na poberanie dôchodku v roku 1952 ešte nepresahoval 4,4 milióny osôb, teda polovicu celkového obyvateľstva. Dôchodcovia tvorili iba 5,8% obyvateľstva. (...) Po tomto už sociálne poistenie zahrňovalo prakticky všetkých. (...) Dôchodkový vek určili v prípade mužov v 60, v prípade žien v 55 rokoch, a výška dôchodku závisela od odpracovaných rokov a priemernej mzdy. Následkom toho počet dôchodcov a výška dôchodkov rapídne rástol. V rokoch 1960-1980 počet dôchodcov sa viac ako zdvojnásobil, ich pomer vyskočil z 8% celkového počtu obyvateľstva na 19%. Výška vyplatených dôchodkov sa v tomto istom období zvýšil z 4,4 miliárd na 26,8 miliárd. 29% dôchodkov v roku 1980 hradili odvody na dôchodok aktívne zarábajúcich občanov. Ostatok zabezpečoval štátny rozpočet.“ (Podľa Ignáca Romsicsa) b) Uveďte, z akých zdrojov hradili dôchodky v 1980-tych rokoch! 1. ……………………………………………………

2. ……………………………………………………

4 body



II. SLOHOVÉ ÚLOHY, VYŽADUJÚCE DLHŠIE ROZVINUTIE

Pozorne si prečítajte! Z nasledujúcich úloh máte vypracovať spolu tri. Výber uskutočnite na základe nasledujúceho pravidla: Vypracovať treba: jednu úlohu zo svetových dejín,

dve úlohy z maďarských/uhorských dejín – jednu krátku a jednu dlhú - vzťahujúce sa na rôzne historické obdobia.

Dobre si preštudujte úlohy!

Číslo Obdobie, témy Typ úlohy

13. Raná kolonizácia Ameriky krátka Svetové dejiny 14. Spojenecké systémy krátka

15. Zaujatie vlasti krátka 16. Boje Jána Huňadiho dlhá

17. Aprílové zákony krátka 18. Národnosti obdobia dualizmu dlhá

19. Zahraničná politika medzivojnového obdobia krátka

Maďarské dejiny

20. Prevrat dlhá

Pomocou nasledujúcej tabuľky vidíte prehliadne všetky možné kombinácie tém. Označte jednu z uvedených stĺpcov! Zakrúžkujte písmeno vybraného stĺpca!

Typ úlohy A B C D E F G H I J K L

krátka 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

krátka 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dlhá 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Hodnotiť sa môžu iba úlohy vybrané podľa pravidiel! Po úlohách sú uvedené hľadiská hodnotenia, počet získaných bodov stanoví opravujúci učiteľ!

Z uvedených úloh vypracujte iba tie tri, ktoré ste si vybrali, ostatné nechajte nevyplnené!

Pred vypracovaním úloh si preštudujte pokyny na 2. strane!

Pri vypracovaní odpovedí si môžete napísať koncept!



13. Raná kolonizácia Ameriky (krátka) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí ukážte následky zemepisných objavov v 16. storočí na americkom kontinente. Opíšte charekteristické črty hospodárskych, spoločenských a kultúrnych procesov! Použite Dejepisný atlas!

Baňa vzácnych kovov v Peru

„Kubában egy törzsfőnök összegyűjtötte népét, egy kosárka aranyat mutatott nekik és így szólt: »Ez a keresztények istene, dobjuk a folyóba, mert ha nálunk találják, megölnek érte mindannyiunkat.« Így is tettek, aztán menekülni próbált az egész törzs. Utolérték, bekerítették őket. A főnököt oszlophoz kötötték, hogy elevenen megégessék. Ekkor egy Ferencrendi szerzetes a mi hitünkről beszélt neki. A főnök hallgatta, aztán csak ennyit kérdezett: »Keresztények jutnak-e a ti mennyországotokba?« S mikor a szerzetes igennel felelet a főnök elfordította a fejét: »Akkor nem veszem fel a keresztséget, jussak inkább a pokolba, minthogy a másvilágon is együtt legyek veletek. «” (Las Casas: Az indiánok története)

„Na Kube si jeden z náčelníkov pozbieral svojich ľudí , ukázal im košík zlata a povedal: »Toto je bohom kresťanov, hoďme to do rieky, pretože ak to u nás nájdu, všetkých nás preňho pohubia.« A tak aj urobili, potom sa celý kmeň snažil ujsť. Dobehli ich a obkolesili. Náčelníka priviazali ku stĺpu, aby ho spálili zaživa. Vtom mu františkánsky mních začal hovoriť o našej viere. Náčelník ho počúval a potom sa opýtal: »Dostanú sa do vášho neba aj nejakí kresťania?« Po mníchovej kladnej odpovedi náčelník otočil hlavou: »Tak sa nedám pokrstiť, nech sa radšej dostanem do pekla, než by som aj na druhom svete by mal byť s vami.«“ (Las Casas...)



Obyvateľstvo Strednej Ameriky (odhad)

1520 11 Miliónov 1540 6,4 Miliónov 1565 4,4 Miliónov 1597 2,5 Miliónov Od 17. storočia počet obyvateľstva opäť rástol

„A spanyolok szép lovakon ülve, lándzsákkal és karddal felfegyverkezve, az oly rosszul felszerelt ellenséget csak megvetéssel illették. Büntetlenül követték el szörnyű mészárlásaikat városokban és falvakban; sem kort, sem nemet, sem asszonyt, sem gyermeket nem kíméltek.”(Las Casas: Az indiánok története)

„Španieli, sediac na krásnych koňoch, ozbrojení kopijou a mečom, sa na úboho ozbrojeného nepriateľa pozerali iba s opovrhovaním. Beztrestne masakrovali v mestách a dedinách; bez ohľadu na vek či pohlavie, nešetrili ani ženy, ani deti.“ (Las Casas...)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Možné ZískanéHľadiská body Pochopenie úlohy 4 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 4 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti 6 Skladba, jazyková správnosť 2 Spolu 24

DELITEĽ 2 Body skúšky 12

14. Spojenecké systémy (krátka) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí predstavte pomer síl prvej svetovej vojny! Porovnajte hospodársku moc jednotlivých spojencov a ich vplyv na možný výsledok vojny!

Národný dôchodok, populácia veľmocí a príjmy na jednu osobu v roku 1914 Krajina Národný dôchodok

(miliárd dol.) Populácia (milión

osôb) Príjmy na jednu

osobu (dol.) Spojené štáty 37 98 377

Veľká Británia 11 45 244 Francúzsko 6 39 153 Japonsko 2 55 36 Taliansko 4 37 108

Rusko 7 171 41 Nemecko 12 65 184

Rakúsko-Uhorsko 3 52 57 „Az első világháború hadászatát teljesen új törvényszerűség szabta meg. Kiderült, hogy a győzelem – ha eltekintünk a megegyezéses lezárás politikai lehetőségétől – csak az ellenfél erőinek felmorzsolásával lehetséges, és csakis akkor, ha az ellenfél már arra az ellenállásra sem képes, amelyre a stabil védelem az ellenfél nagyobb erőivel szemben is lehetőséget ad. E felismerés 1914 végére mindkét oldalon többé-kevésbé világossá vált a katonai vezetők előtt.” (20. századi egyetemes történet. 1999.) „Spôsob vedenia vojny v prvej svetovej vojne určila celkom nová zákonitosť. Vysvitlo, že víťazstvo – odhliadnuc od politickej šance na uzatvorenie dohody - je možné dosiahnuť iba rozdrvením nepriateľských síl, a to iba v tom prípade, ak sa nepriateľ nie je schopný brániť ani natoľko, koľko mu umožňuje stabilná obrana aj proti silnejšiemu nepriateľovi. Tento fakt sa do konca r. 1914 stal zrejmým viac-menej pre všetkých veliteľov vojsk.“ (Všeobecné dejiny 20. storočia, 1999) „Németország a kilencvenes években meghirdetett világpolitikai ambícióihoz csak olyan szövetségi szisztémával rendelkezett, amely törekvéseiben s hatalmi hatósugarában elsősorban az európai kontinenshez kötődött. Míg a bismarcki kontinentális célokat megfelelő hatalmi rendszer támogatta, addig a vilmosi világpolitika változatlanul a bismarcki európai politikához kiépített rendszert tudta használni. (Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 2003.)



„Nemecko, vzhľadom na svoje ambície v svetovej politike proklamované v 90-tych rokoch, disponovalo iba takou spojeneckou sústavou, ktorá svojim úsilím a mocenským vplyvom bola viazaná v prvom rade na európsky kontinent. Kým Bismarckove kontinentálne ciele boli podporované dostatočnou mocenskou sústavou, Viliamova svetová politika naďalej používala systém vybudovaný pre Bismarckovu európsku politiku.“ (Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 2003.)

1., 2. Nagy-Britannia - Veľká Británia, Németország – Nemecko, Oroszország – Rusko, Franciaország – Francúzsko, Ausztria-Mo. - Rakúsko-Uhorsko, Olaszország – Taliansko, Románia – Rumunsko. 3. Nagy-Britannia - Veľká Británia, Németország – Nemecko, Oroszország – Rusko, Franciaország – Francúzsko, Ausztria-Mo. - Rakúsko-Uhorsko, Olaszország – Taliansko, Románia – Rumunsko, Szerbia – Srbsko, Bulgária – Bulharsko, Törökország – Turecko.

Európske spojenecké systémy v Bismarckovej dobe (1), na prelome 19. a 20. storočia (2) a počas 1. svetovej vojny (3)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

1.

3.

2.



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



15. Zaujatie vlasti (krátka) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí predstavte príčiny zaujatia vlasti a jej predchádzajúce udalosti!

A Magyarok…. - smer príchodu Maďarov, magyar hadjárat - maďarské nájazdy, Magyarok – Maďari, Besenyők – Pečenehovia, Bolgárok – Bulhari, Morva – Morava, Duna – Dunaj, Tisza – Tisa, Szamos – Samoš, Dnyeszter – Dnester, Száva – Sáva, Maros – Moruša, Körös – Kereš, Adriai-tenger - Jadranské more, Fekete-tenger - Čierne more, Brazalawspurc (Bratislava), Gyulafehérvár - Alba Iulia, Vereckei-hágó - Verecký priesmyk, Tatár-hágó - Tatarský priesmyk, Békás-szoros - úžina Békáš, Ojtozi-szoros - Ojtozská úžina, Bodzai-szoros - úžina Bodzai.

Zaujatie vlasti



Chronológia: 895-900 Maďari pod vedením Arpáda obsadia východnú časť Karpatskej kotliny. 900 Maďari obsadia Zadunajsko, útočia na Bavorsko.

Bavorský kurfirst ich zastaví pri Ennsburgu. 907 Východofranský kráľ sa pokúsi získať späť Zadunajsko.

Pri Brazalawspurci utrpí zdrvujúcu porážku. Smrť kniežaťa Arpáda.

„Ezután [Bölcs] Leó, a Krisztus-szerető és dicső császár hívására [a magyarok] átkelvén a Dunán és megtámadván Simeont, teljesen legyőzték, és iramukban egészen Preszlavig hatoltak, és bezárván őt Mundraga várába, visszatértek saját földjükre. Abban az időben Levente, Árpád fia volt a fejük. Miután azonban Simeon újból kibékült a rómaiak császárával és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött és megegyezett velük, hogy leverik és megsemmisítik a türköket [magyarokat]. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették, és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, melyen ma is laknak, s amelyet mint mondottuk, a folyók fenti elnevezése szerint neveznek. Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelküzünek nevezik, s mostanában a besenyők lakják. A türkök pedig a besenyőktől elűzetve, elmentek és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak.” (Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról, 952 körül) „Neskôr na žiadosť Leva (Múdreho), Kristovho následníka a slávneho cisára, (Maďari) prekročiac Dunaj a napadnúc Simeona ho aj porazili, rýchlo postupovali až po Preslav, a potom ako ho zatvorili do hradu Mundragy, vrátili sa na svoje územie. V tom čase ich vodcom bol Levente, syn Arpádov. Keď však Simeon znovu uzavrel mier s cisárom Rimanov [Byzantíncov], a cítil sa smelým, poslal poslov k Pečenehom a dohodol sa s nimi, že porazia a zničia Turkov [Maďarov]. A keď Turci išli na výpravu, Pečenehovia so Simenom vyrazili proti Turkom, ich rodiny úplne vyplienili a Turkov, ktorých ostatní poverili so strážením zeme, kruto vyhnali. Keď sa potom Turci vrátili, a našli svoju zem takú pustú a vyplienenú, usadili sa na tej zemi, kde aj dodnes žijú, a ktoré – ako sme už spomenuli – nazývajú podľa hore uvedených názvov riek. To územie, ktoré predtým Turkovia obývali, nazývajú po tam tečúcej rieke Etelküzü, a teraz tam žijú Pečenehovia. Turkovia, vyhnaní Pečenehmi, odišli a usadili sa tam, kde žijú aj dnes.“ (Byzantský cisár Konštantín Porfyrogenet, okolo 952) „Akkor a hét fejedelmi személy, akiket hétmagyarnak hívtak mindkét nembeli háznépükkel együtt a halicsi oroszok tanácsára és segítségével elindultak Pannonia földjére. Így keltek át a Havasokon, és szálltak alá Ung vidékére. Mihelyt megérkeztek oda, az első elfoglalt helységet Munkácsnak nevezték el, mivel oly nagy fáradsággal jutottak el az általuk áhított földre. Akkor, hogy fáradalmaikat kipihenjék, 40 napon át ott maradtak, s rendkívül megtetszett nekik az a vidék. A föld lakói pedig, a szlávok, értesülvén érkezésükről, nagyon megijedtek, és önként meghódoltak Álmos fejedelemnek […]” (Anonymus: Gesta Hungarorum)



„Vtedy sedem kniežat, ktorých nazývajú aj sedem Maďarov, sa spolu so svojimi rodmi na radu a pomocou haličských Rusov pobrali na územie Panónie. Tak prešli Valašsko a spustili sa do okolia Ungu. Keď tam došli, prvú usadlosť nazvali Munkáč (munka=práca), pretože sa tak ťažko dostali do vytúžených krajov. Aby si trochu odpočinuli, zostali tam 40 dní, a veľmi sa im zapáčilo to okolie. Obyvatelia toho územia, Slovania, sa však veľmi zľakli, keď sa dozvedeli o ich príchode, a sami sa poddali kniežaťovi Álmošovi (…)” (Anonymus: Gesta Hungarorum) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...





16. Protiturecké boje Huňadiovcov (dlhá) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí analyzujte ciele a výsledky protitureckých bojov Jána Huňadiho! V odpovedi sa venujte aj predstaveniu pomeru síl na medzinárodnom politickom a vojenskom poli! Použite aj Historický atlas!

Magyarország határai - hranice Uhorska, a Török Birodalom határai - hranice Tureckej ríše, a hosszú… - územie oslobodené počas dlhej výpravy, Hunyadi hadjáratai - Huňadiho výpravy, Fekete-tenger - Čierne more, Vaskapu-hágó - Železné vráta, Zsil – Žil, Szeret – Siret, Szlatica-hágó - Slatická úžina, Magyarország – Uhorsko, Moldva – Moldavsko, Havasalföld – Valašsko, Bulgária – Bulharsko, Bosznia – Bosna, Szerbia – Srbsko, Albánia – Albánsko, Törökország – Turecká ríša, Szentimre - Sv. Imrich, Gyulafehérvár - Alba Iulia, Nándorfehérvár – Belehrad, Galambóc – Golubac, Orsova – Oršova, Gyurgyevo – Ďurdevo, Rigómező - Kosovo pole, Nis – Niš, Nikápoly - Nikopol, Várna – Varna, Szófia – Sofia, Drinápoly – Drinopol, Konštantinápoly – Konštantinopol.

Protiturecké výpravy Jána Huňadiho

„Magyarországnak nincs annyi ereje, hogy az ellenséget megsemmisítse, ugyanakkor kikerülni sem tudja, tehát nincs más kiút, mint a további harc. És hogy ezt sikerrel tudja-e folytatni – nagyon kétséges. Ha pedig valami katasztrófa következnék be, az egész kereszténységet ért gyalázat, szerencsétlenség most még csak a magyarokat sújtaná, de azokra, akik cserbenhagyták, joggal fog visszaütni, és rájuk a jelenleginél sokkal nagyobb katasztrófa fog gyalázattal tetézve várni. És végül méltatlanul hivatkoznak a magyarság nagy erejére azok, kik nehézségeit lekicsinyelve ki akarnak bújni kötelezettségeik alól. A napokban egészen friss értesüléseket kaptunk arról, hogy ellenségünk ismét háborúba készül, támadni akar. Oly háborúra készül, hogy először a szomszédos országok határait zúzza szét. Ha tehát makacsul kitart szándéka és vakmerősége mellett, akkor mindenünket szétdúlja, elpusztítja […].” (Vitéz János kancellár beszéde a németújhelyi kongresszuson, 1455) „Uhorsko nemá toľko síl, aby dokázalo rozdrviť nepriateľa, nemôže ho však ani obísť, niet teda inej cesty, než pokračovať v boji. A či v tom môže úspešne pokračovať, to je otázne. Ak by došlo ku katastrofe, poníženie a nešťastie celého kresťanstva by zatiaľ zasiahlo iba Uhrov, ale tým, ktorí ho teraz opustili, sa právom pomstí, a tých čaká v budúcnosti oveľa väčšia katastrofa a poníženie, než tie súčasné. Zároveň neprávom sa odvolávajú na veľkú moc



Uhorska tí, ktorí sa znevažujúc jeho ťažkosti chcú utiecť pred svojimi povinnosťami. Nedávno sme dostali celkom čerstvé správy o tom, že sa nepriateľ opäť chystá do boja, chce zaútočiť. Pripravuje sa na taký boj, v ktorom najskôr rozdrví hranice susedných štátov. Ak teda vytrvá vo svojich zámeroch a odvahe, všetko nám rozvráti a zničí (…)” (Prejav kancelára Jána Vitéza na Viedenskom kongrese, 1455) „Magyarország nagy ország, sok ereje van és sok férfija, de a török kiűzésére és Európa visszaszerzésére nagyobb hatalomra van szükség, […] a török 70 ezer ember veszteségét sem érzi meg, ha ázsiai seregeit át tudja hozni Európába.” (Aeneas Silvius Piccolomini, XV. sz. közepe)

„Uhorsko je veľká krajina s veľkou silou a mnohými mužmi, ale na vyhnanie Turkov a získanie Európy späť je potrebná väčšia moc, (…) Turci nepocítia ani stratu 70 000 mužov, ak dokážu presunúť svoje vojská z Ázie do Európy.” (Aeneas Silvius Piccolomini, polovica 15. storočia) „Korának valamennyi halandója közül arra a dicsőségre jutott, hogy mivel mi sem hiányzik belőle az erények közül, melyekkel a legkiválóbb hadvezéreknek kitűnniük illik, és ezért vagyonát roppant mód megnövelhette volna, ha lelkét uralomvágy önti el, mégis egyedül a keresztény nép ellenségeivel szemben viselt harcot, holott nem ritkán az erényeire irigy és ezért végveszedelmére igyekvő keresztényekkel kellett megküzdenie azok súlyos kárára.” (Pietro Ransano Hunyadi Jánosról, XV. század) „Spomedzi všetkých smrteľníkov svojej doby sa mu dostalo tej slávy, že mu nechýba žiadna z cností, ktorými sa majú vyznačovať najlepší vojvodcovia, a vďaka tomu si mohol svoj majetok rozmnožiť v nevídanej miere, keby ho bola ovládla honba za mocou; on však bojoval výlučne proti nepriateľom kresťanského národa, hoci sa často musel brániť aj voči závistlivým kresťanom, ktorí ho chceli zničiť, avšak činili to na svoju škodu.” (Pietro Ransano o Jánovi Huňadim, 15. storočie) „Végre elérkezett a nyárnak az a szakasza, mikor a zöld kalászfejnek szemei kibontakoznak és érni kezdenek, midőn a törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárt. […] Az ország minden részébe híre szállt az elkeseredett, hatalmas ostromnak: Magyarország főurai azonban tunyán, mintha aludnának, nem küldtek fegyveres oltalmat a veszendő várnak. […] A magyarok vitéz, lelkes támadása hamar megzavart minden török csapatot, s hátat adva megfutottak. […] Az éj sűrű sötétje alatt maga a császár is megfutott táborából, szót nem szólva erről senkinek. […] Tulajdon népe mérhetetlen sokaságának veszte után, megtért hazájába, de rossz néven vette, ha ezután bárki is emlegette előtte a vár nevét.” (Thúróczi János krónikája)

„Konečne prišlo obdobie leta, keď sa zrnká zelených klasov rozrastú a začnú zrieť, keď Turci po strašnom obliehaní obsadili Belehrad. (…) Do všetkých kútov krajiny sa dostala správa o hroznom obliehaní: uhorskí šľachtici však lenivo, akoby spali, neposlali ozbrojenú pomoc pre ohrozený hrad. (…) Hrdinský, nadšený útok Uhrov čoskoro zmiatol všetky turecké jednotky, a tí utiekli. (…) V hlbokej tmavej noci z tábora utekal aj samotný sultán, nikomu nepovediac ani slovo. (…) Po smrti obrovského počtu jeho vojakov sa vrátil do svojej vlasti, a pri samotnom spomenutí názvu mesta sa nahneval.” (Kronika Jána z Turca)



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..



Možné ZískanéHľadiská body Pochopenie úlohy 8 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 8 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti 10 Skladba, jazyková správnosť 8 Spolu 42 DELITEĽ 2 Body skúšky 21

17. Aprílové zákony 1848 (krátka) Pomocou prameňa a vlastných vedomostí charakterizujte zavedené volebné právo! Zhodnoťte význam zmien v zákone!

„A jelen év folyama alatt a IV-ik törvénycikk értelmében Pesten tartandó

legközelebbi országgyűlésre kiküldendő követeknek népképviselet alapján választására nézve ideiglenesen következők rendeltetnek:

1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.

Ezeken kívül: 2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon bennszületett, vagy

honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:

a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett 1/4 telket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.

b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.

d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, melyben állandó lakásuk van.

e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességgel nem bírnak is.

3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar,



megfelelni képes.” (1848. évi V. törvénycikk az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról) „Ohľadom volieb poslancov najbližšieho krajinského snemu podľa zastúpenia ľudu, ktoré sa podľa zákona č. 4 zvoláva behom tohto roka v Pešti, sa dočasne zavádzajú nasledujúce nariadenia: § 1 Výkon politických práv sa tým, ktorí ich doteraz užívali, tento krajinský snem nepozastaví, všetci tí, ktorí doteraz v stoliciach a slobodných okresoch mali právo voliť poslancov krajinského snemu, týmto sa im toto právo ponecháva. Okrem toho: § 2 Všetci obyvatelia krajiny a pripojených území, ktorí sa tu narodili, alebo sa naturalizovali, dosiahli vek 20 rokov, a nestoja pod otcovskou, poručníckou alebo zemepánskou mocou, ani pod trestom za spáchanú neveru, pašeráctvo, lupičstvo, vraždu či podpaľačstvo, s výnimkou žien, bez ohľadu na náboženskú príslušnosť, právo voliť majú:

a) ktorí vlastnia dom alebo zem v hodnote 300 strieborných forintov v slobodnom kráľovskom meste, alebo v obci s organizovanou radou, v iných obciach zas majetok v rozlohe ¼ usadlosti v zmysle doterajších urbárnych predpisov, alebo jej vyrovnajúcej rozlohe, a to ako výlučné alebo spoločné vlastníctvo manželov, alebo spolu s maloletými deťmi.

b) ktorí sa ako remeselníci, obchodníci, továrnici usadili, ak vlastnia dielňu, obchodné miesto, či továreň, ak sú remeselníci, pracujú stále aspoň s dvomi pomocníkmi.

c) ktorí síce nespadajú do uvedených skupín, sú schopní vykázať stály a istý ročný príjem zo svojho majetku alebo kapitálu vo výške 100 strieborných forintov.

d) vedci, lekári, právnici, inžinieri, akademickí umelci, učitelia, členovia uhorskej vedeckej spoločnosti, lekárnici, farári, pomocní duchovní, obecní notári a učitelia bez ohľadu na ich príjem, a to vo volebnom obvode, v ktorom majú trvalé bydlisko.

e) ktorí boli doteraz mešťania, aj keď nespadajú do žiadnej z týchto skupín. § 3 Volený môže byť každý, kto má právo voliť, ak naplnil 24 rokov života a spĺňa zákonnú požiadavku, podľa ktorej jazykom zákonodarstva je maďarčina.“ (Zákon č. 5/1848 o voľbe poslancov krajinského snemu podľa princípu zastúpenia ľudu) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



18. Národnostné pomery v dualizme (dlhá) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí zhrňte hlavné črty právneho, spoločenského, náboženského a hospodárskeho postavenia národností! Poukazujte na problematiku zložitosti národnostnej otázky! Použite Dejepisný atlas!

Chronológia:

1868 Uhorsko-chorvátske vyrovnanie, zákon o národnostiach vypracovaný Józsefom Eötvösom

1895 Prvý kongres národností v Uhorsku 1896 Milenárne slávnosti v Budapešti a po celej krajine 1906 Na základe volieb sa do parlamentu dostalo 25 národnostných poslancov 1907 Albert Apponyi podporu národnostných škôl podmienil vyučovaním maďarského

jazyka

Nemzetiségek - Národnosti, magyarok - Maďari, arisztokrácia... - aristokracia – veľkoburžoázia, középrétegek - stredné vrstvy, Parasztság... - sedliaci – robotníci.

Národnostné zloženie uhorskej spoločnosti

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik



külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetően épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni: 1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […] 3. § Törvényhatósági [megyei, városi, községi] gyűlésekben mindaz, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén, ha az nem magyar. […] 8. § A bíró […] a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; kihallgatást, tanúkihallgatást, szemlét és más bírói cselekményeket […] a perben álló felek, illetve a kihallgatott személyek nyelvén eszközli. […] 14. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. […] 17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. […] 26. § Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyházközségeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejükkel vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani.” (Az 1868. évi XLIV. törvénycikkből) „Keďže všetci občania Uhorska tvoria aj v zmysle základných princípov ústavy z politického hľadiska jeden národ, nedeliteľný uhorský národ, rovnoprávnym členom ktorého sú všetci jeho občania bez ohľadu na ich národnosť; keďže na túto rovnoprávnosť sa môžu uplatňovať rôzne pravidlá iba ohľadom úradného používania rôznych jazykov, rozšírených v krajine, a to iba do takej miery, ako si to vyžadujú jednota krajiny, praktický význam vlády a verejnej správy, a presné uplatňovanie spravodlivosti; pri zachovávaní plnej rovnoprávnosti všetkých občanov okrem týchto výnimiek, v úradnom používaní rôznych jazykov budú smerodajné nasledovné pravidlá: § 1 Vďaka národnej jednoty Uhorska štátnym jazykom Uhorska je maďarčina, preto rokovacím a správnym jazykom uhorského krajinského snemu bude naďalej maďarčina, zákony sa budú vydávať v maďarčine, ale taktiež v úradnom preklade do jazykov všetkých ostatných národností (...) § 3 V zhromaždeniach správnych celkov (žúp, miest, obcí), každý, kto má právo slova, môže prehovoriť po maďarsky, alebo vo svojej materinskej reči, ak tá nie je maďarčina (...) § 8 Sudca (...) vyrieši sťažnosť či žiadosť v jazyku sťažnosti či žiadosti; vypočúvanie, vypočúvanie svedkov, prehliadky a iné sudcovské činnosti (...) vykoná v jazyku sporných strán, resp. vypočúvaných osôb. (...) § 14 Cirkevné zbory (...) vo svojich školách určujú vyučovací jazyk sami. (...) § 17 Štát (...) je povinný v štátnych výchovných zariadeniach zabezpečiť podľa možnosti to, aby občania krajiny ktorejkoľvek národnosti, žijúci vo väčších spoločenstvách sa mohli vzdelávať v blízkosti svojho bydliska vo svojej materinskej reči až po akademický stupeň. (...) § 26 Naďalej ostáva právo ktoréhokoľvek občana, ako aj obcí, cirkví, cirkevných zborov samotným“ alebo spoločne zriadiť stredné či vysoké školy.“ (Zo zákona č. 44/1868)



„1. § Magyarország s Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában. […]

47. § Mindazon tárgyakra nézve, melyek ez egyezményben a közös országgyűlésnek és központi kormánynak nincsenek fenntartva, Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog (autonómia) illeti. […]

48. § Horvát-, Szlavón- és Dalmátországok önkormányzati joga ez okból mind törvényhozási, mind kormányzati tekintetben kiterjed azon országok beligazgatási, vallási és közoktatási ügyeire s az igazságügyre, ide értve a tengerészeti jog kiszolgáltatásán kívül a törvénykezést is, minden fokozatán. […]

50. § Az autonóm országos kormányzat élén Horvát-, Szlavón- és Dalmátországokban a bán áll, ki a horvát–szlavón–dalmát országgyűlésnek felelős. […]

57. § Horvát–Szlavónországok határai között a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelvéül is a horvát nyelv állapíttatik meg. […]

59. § Kijelentetik továbbá, hogy Horvát–Szlavonórszágok, mint külön territóriummal bíró politikai nemzet [léteznek]…” (Az 1868. évi XXX. Törvénycikkből) „§ 1 Uhorsko, Chorvátsko, Slavónsko a Dalmácia tvoria jeden a ten istý štátny celok, tak v smere ostatných štátov pod panstvom jeho veličenstva, ako aj v smere iných krajín. (...) § 47 Vo všetkých predmetoch, ktoré táto dohoda neprideľuje spoločnému krajinskému snemu a spoločnej vláde, majú Chorvátsko, Slavónsko a Dalmácia v ohľade zákonodarstva a výkonnej moci úplné právo na samosprávu (autonómiu). (...) § 48 Právo na samosprávu Chorvátska, Slavónska a Dalmácie z tohto dôvodu ohľadom legislatívy a výkonnej moci pokrýva správu vnútorných záležitostí, cirkevných otázok, školstva, spravodlivosti, moreplavectva a zákonodarstvo, a to na všetkých úrovniach. (...) § 50 Na čele autonómnej krajinskej vlády v Chorvátsku, Slavónsku a Dalmácii stojí bán, ktorý má zodpovedať chorvátsko-slavónsko-dalmátskemu krajinskému snemu. (...) § 57 V hraniciach Chorvátsko-Slavónska sa za jazyk spoločných vládnych úradov určuje chorvátština. (...) § 59 Vyhlasuje sa ďalej, že Chorvátsko-Slavónsko [je] politický národ s vlastným územím ...“ (Zo zákona č. 30/1868)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



Možné ZískanéHľadiská body

Pochopenie úlohy 8 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 8 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti 10 Skladba, jazyková správnosť 8 Spolu 42 DELITEĽ 2 Body skúšky 21

19. Zahraničná politika Maďarska v medzivojnovom období (krátka) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí charakterizujte maďarskú zahraničnú politiku a jej rozhodujúce idey v rokoch 1921–1938! Použite Dejepisný atlas!

Chronológia:

1921 Spoločnosť národov prijme Maďarsko medzi svoje členy 1927 Maďarsko-talianska zmluva o priateľstve 1933 Návšteva Gyulu Gömbösa v Berlíne a Ríme 1934 Podpísanie trojdohody v Ríme medzi Maďarskom, Rakúskom a Talianskom 1938 Győrsky program ozbrojovania 1938 Prvá viedenská arbitráž

„A Csehszlovák Köztársaság elnöke és Őfelsége, Románia királya megállapodnak abban, hogy védelmi szerződést kötnek. 1. cikk Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét Magyarország részéről nem provokált támadás érné, a másik fél kötelezi magát, hogy a jelen Szerződés 2. cikkében foglalt megállapodás által meghatározott módon a megtámadott fél védelmére kel. 4. cikk Avégből, hogy békés erőfeszítéseiket összhangba hozzák, a két kormány kötelezi magát, hogy a Magyarországgal fennálló kapcsolataikat érintő külpolitikai kérdésekben egyetértően fog eljárni.” (A Román Királyság és a Csehszlovák Köztársaság szerződése, 1921)

„Prezident Československej republiky a Jeho Veličenstvo kráľ Rumunska sa dohodli o uzavretí zmluvy o obrane.

čl. 1 V prípade, že jednu z Vysokých zmluvných strán nevyprovokovane napadlo Maďarsko, druhá strana sa zaväzuje, že bude brániť napadnutú stranu spôsobom, aký určuje dohoda v čl. 2 tejto zmluvy.

čl. 4 S cieľom zosúladiť svoje mierové úsilia sa obe vlády zaväzujú, že v zahraničnopolitických otázkach, týkajúcich sa ich vzťahu s Maďarskom, budú postupovať súhlasne.“ (Zmluva Rumunského kráľovstva a Československej republiky, 1921)

„Jelenlegi határaink, lefegyverzettségünk és bekerítettségünk a kisantant által azok a tényezők, amelyek mozgási lehetőségeinket megállapítják [...]. Magyarország lelkileg sohasem fogja elfogadni a trianoni békeszerződést [...]. Eddig passzív politikát folytatott kifelé, mivel gazdasági és pénzügyi rekonstrukcióval volt elfoglalva [...] és



mert kontroll alatt állott [...]. Közép-Európa helyzete nem végleges. Az a kérdés csak, hogy mely nagyhatalmak kívánságainak befolyása alatt fog az új rendezés megtörténni.” (Bethlen István, 1927) „Naše súčasné hranice, odzbrojenie a obkľúčenie Malou dohodou sú tie činitele, ktoré momentálne určujú naše možnosti (...) Maďarsko nikdy duševne neprijme trianonskú mierovú dohodu (...) Smerom von doteraz vyvíjalo pasívnu politiku, pretože bola ho zdržiavala hospodárska a finančná rekonštrukcia (...) a pretože bol stále pod kontrolou (...) Situácia v Strednej Európe nie je konečná. Otázne je iba to, pod taktovkou ktorých veľmocí sa uskutoční nové usporiadanie.“ (István Bethlen, 1927) „Mi erős kézzel kormányozunk egy olyan nemzeti Magyarországot, amely mindig bizonyos reménységgel és rokonszenvvel tekint Berlinre. Úgy vélem, Németország is érdekében áll, hogy ezt a rokonszenvet bizonytalan gazdasági kapcsolatok semmiképpen se zavarják meg. Az a körülmény viszont, hogy a magyar mezőgazdasági termékek utóbbi időben egyáltalán nem vagy csak nagyon csekély mennyiségben jutnak el Németországba, már olyan hangokra ad alkalmat, amelyek (az általam követett politikával ellentétben) Németországgal kapcsolatos politikámat bírálják, nem is egészen alaptalanul.”(Részlet Gömbös Hitlerhez írt leveléből) „My silnou rukou vládneme také národné Maďarsko, ktoré hľadí na Berlín vždy istým dúfaním a sympatiou. Domnievam sa, že aj Nemecko je zainteresované v tom, aby túto náklonnosť v žiadnom prípade nenarušili labilné hospodárske vzťahy. Avšak tá okolnosť, že maďarské poľnohospodárske výrobky sa vôbec nedostávajú, alebo iba v nepatrnom množstve sa dostávajú do Nemecka, dáva možnosť na také hlasy, ktoré (v rozpore s mojou politikou) kritizujú moju politiku s Nemeckom, ani nie bez dôvodu.“ (Úryvok z listu Gömbösa k Hitlerovi)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...





20. Prevrat v Maďarsku (dlhá) Pomocou prameňov a vlastných vedomostí analyzujte, ako sa prejavili a čím sa doplnili ciele revolúcie a boja za slobodu r. 1956 v prevrate!

„1. Az MDP Központi Vezetőségének azonnali összehívása, az időközben alulról megválasztott új pártvezetőségek által az új KV megalakítása. 2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével. 3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar–szovjet és magyar–jugoszláv barátság kialakítása. Az összes szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében. 4. Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával. 5. A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával, és ennek keretében a magyar uránérc leggazdaságosabb felhasználását. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet. 6. A teljes ipari munkásság azonnali normarendezését és a munkásautonómia bevezetését az üzemekben. 7. A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálatát, az egyénileg dolgozó parasztság támogatását. 8. Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálatát, a politikai foglyok részére teljes amnesztiát, az ártatlanul elítéltek, illetve hátrányos helyzetbe kerültek rehabilitálását. Legyen nyilvános Farkas Mihály tárgyalása. 9. A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását; március 15-ét és október 6-át nyilvánítsák általános nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá. 10. Teljes vélemény- és sajtószabadság megvalósítását (Rádiót is), és ennek keretében külön napilapot az új MEFESZ-s szervezeteknek, a régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.” (Az egyetemi ifjúság követelései 1956. október 23-án) „1. Okamžité zvolanie Ústredného vedenia SMP, zvolenie nového ÚV novými straníckymi orgánmi, ktoré boli medzitým vytvorené zdola. 2. Zmeny vo vláde na čele so súdruhom Imrichom Nagyom. 3. Vytvorenie maďarsko-sovietskych a maďarsko-juhoslovanských vzťahov založených na hospodársky a politicky úplnej rovnoprávnosti a na zásadách nezasahovania do vnútorných



záležitostí. Okamžité stiahnutie všetkých sovietskych vojsk z Maďarska v zmysle mierovej zmluvy. 4. Všeobecné, rovnoprávne a tajné voľby za účasti viacerých strán, voľba nových poslancov národného zhromaždenia. 5. Reorganizácia maďarského hospodárskeho života za účasti odborníkov, v rámci toho najekonomickejšie spracovanie maďarskej uránovej rudy. Zverejnenie zahraničnoobchodných zmlúv, revízia maďarského hospodárskeho života založeného na plánovanej ekonomike. 6. Okamžité usporiadanie noriem celého priemyselného robotníctva, zavedenie robotníckej autonómie v závodoch. 7. Revízia systému rekvirácií, podpora súkromne hospodáriacich roľníkov. 8. Revízia všetkých politických a hospodárskych súdnych procesov, plná amnestia pre politických väzňov, rehabilitácia nevinne odsúdených a poškodených. Verejné súdne pojednávanie s Mihályom Farkasom. 9. Namiesto ľudu cudzieho znaku opätovné zavedenie starého kossuthovského znaku; vyhlásenie 15. marca a 6. októbra za všeobecný národný sviatok a deň pracovného pokoja. 10. Plná sloboda názoru a tlače (aj rozhlasu), nový denník pre organizáciu MEFESZ, zverejnenie a likvidácia starých kádrových materiálov.“ (Požiadavky univerzitnej mládeže, 23. októbra 1956) „1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát. 2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség. 3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják fel a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák fel az Állami Egyházügyi Hivatalt. 4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát. 5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat, adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit. 6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását. 7. A bürokrácia és az erőszak-apparátus leépítését. Oszlassák fel a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát. 8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása. 9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét. 10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen fel a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében. 11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét. 12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.” (Az ellenzék közös 12 pontja 1989. március 15-én)



„1. Skutočné ľudové zastupiteľstvá a pluralitné zriadenie. Zabezpečenie slobody a čistoty volieb. 2. Právny štát namiesto policajného štátu. Dodržiavanie ľudských práv a sudcovskej nezávislosti. 3. Slobodu prejavu, tlače, svedomia a vzdelania. Zrušenie štátneho monopolu spravodajstva. Zrušenie Štátneho úradu pre cirkvi. 4. Právo na štrajk. Neobmedzenú slobodu ochrany záujmov, požiadaviek a solidarity. 5. Rovnomerné znášanie bremien, kontrolu verejných financií spoločnosťou. Zrušenie osobných a kolektívnych privilégií, zabezpečenie základných podmienok dôstojného života. 6. Racionálne hospodárenie, fungujúci trh, rovnoprávnosť foriem vlastníctva. Pozastavenie veľkoinvestícií, hltajúcich peniaze a škodiacich životnému prostrediu, pozastavenie podpory stratových štátnych podnikov. 7. Likvidáciu aparátu byrokracie a násilia. Rozpustenie Robotníckej milície a Mládežníckej gardy. 8. Slobodu a právo na sebaurčenie pre národy Strednej a Východnej Európy. Zrušenie rozdelenia Európy na dve časti vojensky, hospodársky a ohľadom ľudských práv. 9. Neutrálne, nezávislé Maďarsko. Stiahnutie sovietskych jednotiek z územia krajiny. Vymazanie 7. novembra zo zoznamu maďarských sviatkov. 10. Zodpovednú menšinovú a utečeneckú politiku. Nech vláda vystúpi na ochranu Maďarov v zahraničí na medzinárodných fórach. Zrušenie policajného náhľadu a nespravodlivej diskriminácie vo veci rumunských utečencov. 11. Národnú sebaúctu. Koniec falšovania dejín. Návrat národného erbu. 12. Pravdu revolúcii v ’56, poctu mučeníkom revolúcie. Vyhlásenie 23. októbra za štátny sviatok.” (Spoločných 12 bodov opozície 15. marca 1989) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Možné ZískanéHľadiská body Pochopenie úlohy 8 Orientácia v priestore a čase 4 Používanie odbornej terminológie 4 Používanie prameňov 8 Skúmanie činiteľov formujúcich udalosti 10 Skladba, jazyková správnosť 8 Spolu 42 DELITEĽ 2 Body skúšky 21









Maximálny počet bodov

Získaný počet bodov

1. Sťahovanie národov 2 2. Renesancia 4 3. Pojmy stredoveku 4 4. Veľké zemepisné objavy 4 5. Urbársky patent 4 6. Francúzska ústavná monarchia 4 7. Marcová revolúcia 4 8. Svetová hospodárska kríza 4 9. Nemecká okupácia 4

10. Dejiny po roku 1945 3 11. Európska únia 4 12. Systém dôchodkov 4

I. Jednoduché, krátke úlohy

I. Spolu 45 13. Raná kolonizácia Ameriky 12 14. Spojenecké systémy 12 15. Zaujatie vlasti 12 16. Boje Jána Huňadiho 21 17. Aprílové zákony 12 18. Národnosti obdobia dualizmu 21 19. Zahraničná politika v medzivojnovom období 12 20. Prevrat 21

II. Slohové úlohy,

vyžadujúce dlhšie

rozvinutie

II. Spolu 45 I. + II. SPOLU 90

Javító tanár / Opravujúci učiteľ

Dátum: .................................................

__________________________________________________________________________

Elért pontszám/ Získaný počet

bodov

Programba beírt pontszám / Počet bodov v programe

I. Jednoduché, krátke úlohy / Egyszerű, rövid feladatok II. Slohové úlohy, vyžadujúce dlhšie rozvinutie / Szöveges, kifejtendő feladatok

Javító tanár / Opravujúci učiteľ Jegyző / zapisovateľ(ka) skúšobnej komisie

Dátum: ................................................. Dátum: .................................................

Documents

TÖRTÉNELEM SZLOVÁK NYELVEN DEJEPIS · Behatóan tanulmányozzák az emberi test felépítését, a dolgok térbeli tulajdonságait, s mindenekelőtt magát a teret. Kidolgozzák