TÁTIKA NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJAcseo.hu/wp-content/uploads/2016/09/PP_Napsugar.pdfAz egészséges, biztonságos környezet megteremtése. A gyermek egészségének védelme,

BUDAPEST XXI. KER. CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA CSEPELI CSODAKÚT EGYESÍTETT ÓVODA

NAPSUGÁR TAGÓVODÁJA : 1215. Bp. Vágóhíd u. 55-57. :427-0717 fax: 4270719

OM azonosító: 034753

1

TÁTIKA – NAPSUGÁR ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.




2

Tartalomjegyzék

I. Gyermekkép ................................................................................................................................................. 2

II. Óvodakép .................................................................................................................................................... 3

III. Óvodai nevelésünk általános feladatai ...................................................................................................... 4

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai .................................................... 21

V. Gyermekvédelem ..................................................................................................................................... 46

VI. Az Óvodai Élet Megszervezésének Elvei ............................................................................................... 47

VII. A nevelőmunka tervezésének, ellenőrzésének, értékelésének tartalmi elemei ...................................... 58

VIII. Érvényességi nyilatkozat ...................................................................................................................... 59




3

I. GYERMEKKÉP

„Mindenhez van jogom,

hát játszom.

Fentről gyereknek, lentről

embernek látszom.”

(Ratkó József)

Az óvodáskorú gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség,

és szociális lény akinek joga van arra, hogy

érzelmi biztonságban, elfogadásban éljen

megfelelő játék és mozgástere legyen

minden segítséget megkapjon személyisége kibontakoztatásához, az önmagához

mérten legteljesebb fejlődéshez

egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő

hátrányai csökkenjenek.

A gyermek számára a játék elsődleges, meghatározó, mással nem helyettesíthető

tevékenység, legfőbb élményforrás, személyisége fejlődésének és fejlesztésének színtere,

örömteli, önfeledt játékában a spontán tanulás dominál.

Az óvodáskort sajátos gyermekisége és a " még minden lehetséges " végtelen

számú variációi teszik különleges korszakká.

Ezt a "gyermekiséget" a szabad játék, mozgás, a belső késztetésű kíváncsiság,

cselekvési vágy, a világot szüntelenül megismerni akaró törekvés jellemzi. Mindez aktív,

önpróbáló viselkedésre, az élmények, tapasztalatok újra élésére, ismétlésre, megoldások

keresésére és találására, belső és külső környezetével való állandó párbeszédre sarkallja a

gyermeket.

"A gyermek ember. Szellemi, személyes életre,

szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre

és kultúrára van rendeltetve. "

(Nyíri Tamás)




4

II. ÓVODAKÉP

"Milyen embert is akarunk formálni?

A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős,

jó ítéletű, értelmes, tettre kész,

szép célokért hevülő és áldozó embereket,

akik meg tudják érteni és élni a szépet

és nagyot minden téren,

akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal,

akik megértik a dolgok összefüggéseit,

akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek,

amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon,

és jó akaraton épülhet.”

(Szentgyörgyi Albert)

Óvodánk összevont vezetéssel, 9 csoporttal, két telephelyen működik.

Óvodaképünk a nevelőtestület közösen képviselt pedagógiai alapelveit – értékrendjét, azok

megvalósításáról való gondoskodás csomópontjait, valamint a bázis és tagóvoda

nevelőmunkájának sajátos, kiemelt területeit tartalmazza.

Pedagógiai programunk figyelembe veszi az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramját, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét,

megőrzi és alapjának tekinti a hazai óvodai nevelés hagyományait.

Nevelésünk pedagógiai alapelvei

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, pedagógiai

tevékenységrendszerünkkel kiegészítjük a családi nevelést – esetenként

hátránycsökkentés

Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára biztosítja az

egyenlő hozzáférést, a gyermeki jogokat, a gondoskodást, a különleges védelmet,

elősegíti a társadalmi esélyegyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását

Nevelőmunkánkat áthatja a gyermek tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése,

testi, lelki, szociális fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett bizalom, egyéni

készségei, képességei kibontakoztatásának segítése és személyiségéhez igazított

fejlesztése

Az alapelvek megvalósítása érdekében biztosítjuk

Neveléshez, gyermeki fejlődéshez szükséges optimális személyi és tárgyi

környezetet

Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, derűs óvodai légkörben az életkori

szakaszonként változó testi, szociális, lelki szükségletek kielégítését

A gyermeki fejlődésben mással nem helyettesíthető szabad játék elsődlegességét




5

Az életkorhoz és fejlettséghez, egyéni képességekhez igazodó, sokszínű

tevékenységekben megvalósuló tapasztalatszerzést, az egyéni bánásmód és

differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítását

Az eltérő és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését (Kiemelt figyelmet

igénylő gyermek:

a) Különleges bánásmódot igénylő gyermek

b) Sajátos nevelési igényű gyermek

c) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek

d) Kiemelten tehetséges gyermek

e) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek)

A környezettudatos magatartás alakítását

Az anyanyelv fejlődésének elősegítését

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek nyelvi nevelését

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását

A következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus

feltételeinek megteremtését

A nevelés folyamatában jelenlévő valamennyi dolgozó összehangolt munkáját,

modell értékű bánásmódját és kommunikációját

A családdal való nevelőpartneri kapcsolat kialakítását, az együttműködésben az

intervenciós gyakorlat megvalósítását

II.1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA

Az óvodás korú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége

optimális kibontakoztatásának elősegítése.

A következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételeinek megteremtése

a hátrányok csökkenésével, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő és a

kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődési ütemének figyelembe vételével, a szabad

játék elsődlegességének biztosításával, a testi, szociális, érzelmi, értelmi készségek,

képességek differenciált fejlesztésével.

Tátika Óvodában helyi, kiemelt nevelési célok

Az anyanyelvi-kommunikációs készségek, képességek fejlesztésével a gyermeki

önkifejezés, helyes, szép beszéd alakítása, megalapozása




6

Az integráció feltételeinek biztosításával a beszéd fogyatékos gyermek sérülés

specifikus szükségleteinek kielégítésével, komplex pedagógiai, gyógypedagógiai

re/habilitációjával iskolai beilleszkedésüknek közvetett elősegítése

Napsugár Óvodában helyi, kiemelt célok

A mozgásos készségek, képességek fejlesztésével a harmonikus, összerendezett

mozgás alakítása, megalapozása

Az integráció feltételeinek biztosításával, a mozgás, értelmi és beszéd fogyatékos

gyermek sérülés specifikus szükségleteinek kielégítésével, komplex pedagógiai,

gyógypedagógiai re/habilitációjával iskolai beilleszkedésüknek közvetett

elősegítése

II.2. A NEVELŐMUNKA KIEMELT TERÜLETEI

TÁTIKA óvodában

A nyelvi hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása anyanyelvi és

kommunikációs képességek fejlesztésével Tátika Anyanyelvi Műhely Program

keretében

A programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 14 fő)

kiválasztása mérések alapján, a beszédfejlődés nyomon követése és kontrollmérés

A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett célirányos

fejlesztés tervszerűen, módszertani segédanyag alapján

Az óvoda alapító okiratának megfelelően a sajátos nevelési igényű beszéd

fogyatékos gyermekek integrált nevelése mindegyik csoportban

Beszéd fogyatékos gyermekek szakszerű, komplex, irányított, egyéni (és csoportos)

gyógypedagógiai re/habilitációja

NAPSUGÁR óvodában

Mozgásában az átlagtól eltérő fejlődésű tanköteles gyermekek tervszerű

felzárkóztatása részképességek fejlesztésével Napsugár Mozgás Műhely Program

keretében

A programban résztvevő tanköteles gyermekek (maximális létszám 12 fő)

kiválasztása mérések alapján, a mozgásfejlődés nyomon követése és kontroll mérés

A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett célirányos

fejlesztés tervszerűen, módszertani segédanyag alapján

Az óvoda alapító okiratának megfelelően a sajátos nevelési igényű mozgás, értelmi

és beszéd fogyatékos gyermekek integrált nevelése mindegyik csoportban

A mozgás, értelmi és beszéd fogyatékos gyermekek szakszerű, komplex, irányított,

egyéni /és csoportos/ gyógypedagógiai re/habilitációja




7

III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI

III.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Cél

Az élet, az egészség megőrzése, fejlesztése, védelme, az egészséges, környezettudatos

életmód szokásainak az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek megvalósítása.

Feladatok

Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése.

A gyermek egészségének védelme, megőrzése.

A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása.

Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása.

A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés

További feladatok a Napsugár óvodában

Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése

A kori sajátosságokhoz igazodó napirendben megfelelő idő biztosítása a gondozási

tevékenységek nyugodt tempóban történő végzéséhez.

Az óvodapedagógus, dajka modell értékű bánásmódjának és kommunikációjának,

összehangolt munkájának biztosítása.

A gyermek életkori sajátosságaival, természetes életrendjével, szokásaival

harmonizáló, egészséges, higiénés, esztétikus környezet biztosítása.

Jó közérzet megteremtése folyamatos levegőcserével, megfelelő világítással,

megnyugtató színekkel, zsúfoltságmentes térrendezéssel.

A tárgyi felszerelések gyermekek számára hozzáférhető, biztonságos elhelyezése.

A gyermekek testi épségének védelme, a balesetek megelőzése érdekében a tárgyi

környezet hibaforrásainak megszüntetése.

A gyermekbalesetek megelőzését is szolgáló szokás-szabályrendszer kialakítása,

működtetése, a felnőtt jelenlét és kontroll biztosítása.

A gyermek egészségének védelme, megőrzése

A családdal, gyermekkel ismerkedés folyamatában anamnézis felvétele, az egyes

gyermek előzetes betegségeinek megismerése, a gyermek gondozottságának,

egészségének figyelemmel kísérése.

Személyi, tárgyi higiénés feltételek biztosítása.

A káros UV sugárzás elleni védekezés feltételeinek biztosítása.

A beteg gyermek ellátása, szükség esetén elkülönítése, a szülő értesítése, a

fertőzések terjedésének meggátolása.




8

Elsősegély nyújtási ismeretek karbantartása, tárgyi feltételeinek biztosítása. Az

óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítő, szülő és segítő szakemberek

együttműködésének megvalósítása a kisebb rendellenességek megelőzése és/vagy

speciális fejlesztése érdekében.

A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása

A gyermek személyi gondozottságának figyelemmel kísérése.

Tevékenységek nyugodt tempóban történő végzéséhez kellő idő biztosítása, a

kapcsolódó szokások belsővé válásának elősegítése.

A testápolás feltételeinek megteremtése, a személyi higiéné szokásainak alakítása

(a tisztálkodási, fogápolási eszközök, saját törölköző, fésű, intim WC használat,

rendszeres, szükség szerinti kéz, arcmosás, ebéd utáni fogápolás, zsebkendő, fésű

használat, orrfújás, homokozás utáni lábmosás, nyáron ebéd előtti zuhanyozás,

egyszerű, praktikus technikák tanítása, együttműködés felajánlása, differenciált

segítségnyújtás a szokások alakításában).

Az étkezések feltételeinek, szokásainak kialakítása (folyamatos reggelizés,

uzsonnázás, részlegesen folyamatos ebéd, eltérő táplálkozási igények

figyelembevétele, folyadék biztosítása egész nap folyamán, hétköznapi és ünnepi

terítés, alapos rágás, helyes eszközhasználat, testtartás, halk beszéd, zöldség,

gyümölcs fogyasztása két étkezés között, differenciált segítségnyújtás a szokások

alakításában).

Az öltözködés feltételeinek, szokásainak kialakítása (megfelelő hely,

öltözőszekrények, napvédő sapka, az öltözködés, vetkőzés helyes sorrendjének, az

évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözködés, differenciált segítség nyújtás

biztosítása a szokások alakításában).

Az ebéd utáni pihenés, alvás optimális feltételeinek, szokásainak kialakítása

(légcsere, megfelelő páratartalom, ágynemű, „alvóka”, mesélés, halk ének,

természetes testhelyzet).

A tanköteles gyermekek eltérő alvásszükségletének figyelembevétele a nyári

időszakban, ebéd utáni fél óra pihenést követően lehetőség biztosítása a szabad

játékra és mozgásra.

Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása

Szűkebb és tágabb környezet felfedeztetése, megismertetése, az élő-élettelen, a

környezet, természet védelméhez, óvásához kapcsolódó alapvető szokások

alakítása pozitív minta, példaadással.

A tevékenységekben a vízzel, papírral való takarékosságra szoktatás, a

hulladékgyűjtés lehetséges formáinak bemutatása az óvodai dolgozók, gyermekek,

szülők együttműködésével (műanyag kupak, fém palackok gyűjtése).

A tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igény kialakítása.

A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése

A mozgás, edzés biztonságos tárgyi feltételeinek megteremtése csoportszobában,

udvaron egyaránt.




9

Időjárástól függően a minél hosszabb szabad levegőn való tartózkodás biztosítása,

kihasználása mozgásra, edzésre, nap, levegő, permetező vízfürdőzésre.

Mindennapos szervezett mozgással (csoportban, udvarra kimenet után, vagy

udvarról bejövet előtt) a harmonikus, összerendezett nagy/finommozgás fejlesztése.

Rendszeres mozgással a légző-keringési szervek teljesítőképességének növelése,

testtartás javítása, csont és izomrendszer, lábboltozat erősítése, a testséma, téri

tájékozódás, ügyesség, állóképesség fejlesztése.

Mozgásos játékok (futó, fogó, dobó, ugró, ugróköteles, labdával, karikával

végezhető játékok, versenyjátékok, csapatjátékok, népi játékok) kezdeményezése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés

A gyermekek motiválása a szükségleteik szóbeli kifejezésére.

A felnőttek szóbeli közlése megértésének segítése tagolt, érthető beszéddel.

A gyermeki kifejező képesség fejlődésének elősegítése a cselekvéseket kísérő

szóbeli magyarázattal, szókincsbővítéssel.

A megismert szavak, kifejezések más helyzetekben, szövegkörnyezetben történő

megfelelő alkalmazásának segítése.

Az aktuális kommunikációs helyzet által kiváltott érzelmek kifejezésének segítése

felnőtt modell nyújtásával.

További feladatok a Napsugár Óvodában

Akadálymentes környezet biztosítása.

Segédeszközöket használó (szemüveg, járókeret, járógép, protézis, bot) gyermek

megtanítása az eszközök praktikus használatára, tisztántartására.

Speciális, adaptált segéd/ eszközök (vastag markolatú, ívesen hajlított evőeszközök,

szívószál, csőrős, kétfüles, tapadókorongos pohár, fekvő felület) biztosítása.

Az SNI gyermek megváltozott tartási és mozgási funkcióinak, értelmi és beszéd

állapotának figyelembevételével a tevékenységek szükség szerinti kisebb

egységekre bontása, elvégzésük alakításában fokozatosság betartása, folyamatos

segítségnyújtás, verbális megerősítés, fejlesztés az óvodapedagógus, dajka,

gyógypedagógiai asszisztens, gyógypedagógus együttműködésével.

A személyi higiénés tevékenységek speciális feltételeinek (kapaszkodó az intim

WC használatra, nagyobb tér a mosdóbeli tevékenységekhez) biztosítása, a

mozgásos kivitelezés megsegítése, fejlesztése.

Korrigált, stabil ülésmód, étkező mozgások kivitelezésének és megtartásának

biztosítása, tanítása, fejlesztése, pihenéskor a korrigált testhelyzet felvételének

segítése.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Vannak ismeretei az egészség értékéről.




10

Tud néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást.

Szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás.

A testápolásban önálló, az eszközöket tisztán a helyére teszi.

Betartja a kulturált étkezés szokásait, megfelelően rág, helyesen használja az

evőeszközöket.

Az ételt elveszi, önállóan tölt, igényeinek megfelelően szed a tálból.

Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja.

Igénye van a rendezett külsőre.

Tiszteletben tartja társai pihenési szokásait.

Mozgása harmonikus, összerendezett.

Mozgását, testi szükségletei kielégítését irányítani képes.

SNI gyermek igényeinek és képességeinek megfelelőn alkalmazza, használja a

technikákat és segítő eszközöket.

III.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Cél

Az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív énkép, érzelmi kapcsolatok kialakítása,

közösségi élet tevékenységrendszerében az együttélést segítő erkölcsi, akarati

tulajdonságok, magatartási szokások, hazaszeretet érzelmi megalapozása.

Feladatok

Feltételek megteremtése.

Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés és különleges gondoskodás biztosítása.

Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása.

Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés


Feltételek megteremtése

Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes, befogadó légkör

teremtése.

A gyermek személyiségének legmegfelelőbb beilleszkedés- visszailleszkedés-

ráhangolódás pozitív érzelmi hatásainak elősegítése, a gyermek igényeinek

megfelelően.

Elfogadó, empatikus, toleráns, pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása

óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek között.




11

Az óvoda alkalmazottainak modellértékű bánásmódja, viselkedése és

kommunikációja.

Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés és különleges gondoskodás biztosítása

A gyermek érzelmi, szociális fejlettségének megismerése, figyelemmel kísérése.

A gyermek számára legmegfelelőbb egyéni, differenciált bánásmód, egyénre

szabott értékelés megvalósítása.

Énkép, önismeret fejlesztése, az önkifejező és szociálisan elfogadható magatartás

támogatása.

A közösségben elfoglalt hely, társas készségek ismeretében a szociális képességek

kibontakoztatásának, megerősítésének elősegítése.

Szociális zavarok megelőzése, csökkentése, a nehezen szocializálható, szociálisan,

érzelmileg hátrányos helyzetű (továbbiakban HH), a halmozottan hátrányos

helyzetű (továbbiakban HHH) gyermekekkel való sajátos törődés, speciális

fejlesztés megvalósítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködés az ágazati

jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel.

Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása

Egyénileg a gyermek adottságaihoz mérten eredményes, a közösség szempontjából

értékes magatartási, viselkedési szokások kialakítása, a belsővé válás elősegítése.

A gyermeki tevékenységek szabadságának biztosítása, a legszükségesebb határok,

korlátozások megjelölése.

Közösségi szokások kialakítása, formálása gyermekekkel közösen, választási

lehetőségek biztosítása, önálló döntési képességek fejlesztése.

Tapasztalatok gazdagítása a csoportnormáknak megfelelő együttélésről, saját

vágyaik, akaratuk megvalósításának lehetőségeiről, korlátairól, szükségleteik

késleltetéséről.

Csoportnormáknak megfelelő együttműködési és kommunikációs formák

fejlesztése, a belső kontroll alakítása.

A gyermek társas igényeinek biztosítása, a különbözőségek elfogadásának

természetessé tétele a csoportokban, az óvodában.

Az emberek közötti különbözőségek elfogadására, megértésére nevelés, ezek

természetessé tétele.

Modell nyújtásával a kiegyensúlyozott társas pozíciók, baráti kapcsolatok

kialakulásának segítése.

Modellnyújtás a konfliktus és stressz helyzetek agressziómentes feloldására,

megoldási technikák alkalmazására.




12

Erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség,

együttműködés, egymáshoz való alkalmazkodás) fejlődésének elősegítése,

kialakítása.

Akarati tulajdonságok (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat)

fejlődésének elősegítése, kialakítása.

A gyermeki viselkedés, társas kapcsolatok változásainak nyomon követése.

Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában

Közös élmények nyújtása, a szűkebb-tágabb környezet megismertetése, a

természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre való

érzékenység, rácsodálkozás alakítása.

A csoport együvé tartozásának élményének és az együttműködési készség

kialakulásának elősegítése.

A gyermekek közötti közeledés és kooperáció fejlődésének segítése.

Ünnepek a Tátika Óvodában Ünnepek a Napsugár Óvodában

Óvodai szintű közös ünnepek, hagyományok

Mikulás, Karácsony Karácsony

Kisze bábégetés Kisze bábégetés

Óvoda születésnapja Óvoda Születésnapja, Integráció ….

Mozdulj ügyesen” sportnap Napsugár Napok

Színházi est Színházi est

Gyermeknap Gyermeknap

Iskolába készülők búcsúztatása Iskolába készülők búcsúztatása

Csoportok ünnepei, hagyományai

Születésnap, névnap Születésnap, névnap

Karácsony, farsang, húsvét nyitott Karácsony, farsang, húsvét

Március 15. Március 15.

Nyílt nap Nyílt nap

Anyák napja Anyák napja

Természet ünnepei Természet ünnepei




13

Kiemelt feladatok

Anyanyelvi nevelés

A beszédkedv fokozása, beszédre motiválás, szókincsgazdagítás.

Érzelmek pozitív kifejezési módjának gazdagítása.

Az érzések, gondolatok meghallgatása, gyermeki kérdésekre válaszadás.

Mások véleményének meghallgatására, válaszolásra szoktatás.

Kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodási készség fejlesztése,

udvariassági formák, beszédfegyelem erősítése.

Modellértékű kommunikációs jelrendszer használata a teljes dolgozói kör

tekintetében.

További feladatok a Napsugár Óvodában:

A gyermek számára legmegfelelőbb egyéni, differenciált bánásmód, egyénre

szabott értékelés megvalósítása.

Az értelmi vagy mozgássérült gyermek érzelmi, szociális fejlődésének pedagógiai,

gyógypedagógiai megsegítése.

A gyermeki akarat, önmotiváló készség erősítése, érzéseik elfogadása, akadályok

legyőzésére ösztönzés.

Figyelmesség, segítőkészség, felelősségérzet, empátia kialakítása a többségi

gyermekekben, a fejlődésben akadályozott társaikkal való együttműködésben.


A gyermek ragaszkodik a társaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez.

Aktívan tevékenykedik, képes együttműködni, másnak segíteni.

Igényévé válik a kialakított helyes viselkedés és a cselekvés szokásainak betartása.

Az udvariasság formáinak betartásával kommunikál.

Természetes módon elfogadja a különbözőségeket.

Játékszereken megosztozik társaival.

Konfliktus helyzetben a csoportnormák alapján képes társaival egyezkedni.

A csoportba érkező vendégeket udvariasan fogadja.

Korának megfelelően szociálisan éretté válik.




14

III.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS

MEGVALÓSÍTÁSA

Cél

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző

formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében.

A gyermek egyéni kíváncsiságára, felfedező, cselekvő aktivitására, építve a megismerhető

“világ” iránti érdeklődés, kreativitás, képzelet kibontakoztatása.

Az értelmi készségek, képességek megalapozása.

Feladatok

Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés feltételeinek megteremtése.

Anyanyelvi, értelmi készségek, képességek fejlesztése.

Anyanyelvi nevelés megvalósítása módszertani segédanyag alkalmazásával.

Tátika - Anyanyelvi Műhely Program működtetése.

Kiemelt feladatok

Anyanyelvi nevelés

További feladatok a Napsugár Óvodában.

Gyógypedagógiai fejlesztések:

Beszéd fogyatékos gyermekek egyéni (és/vagy csoportos) fejlesztése gyógypedagógus –

logopédus tevékenységével.

Értelmi fogyatékos gyermeke egyéni (és/vagy csoportos) fejlesztése gyógypedagógus

tevékenységével.

Anyanyelvi, értelmi nevelés, fejlesztés feltételeinek megteremtése

Derűs, toleráns, játékos, ösztönző, élményekben gazdag környezet megteremtése.

Sokszínű tapasztalatok, élményszerzési lehetőségek biztosítása.

Példaértékű felnőtt beszédkultúra, mintaadással a nyelvhasználat helyes

szabályainak indirekt közvetítése.

Az anyanyelvi nevelés megvalósítása valamennyi tevékenységforma keretében.

A családi nyelvi szocializáció megismerése.

A beszédtechnikai, beszédértési szint, az összefüggő beszéd, a szókincs, a kifejező

készség, képesség folyamatos figyelemmel kísérése, egyéni, differenciált

fejlesztése.

A beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedés, a kommunikációs készségek,

képességek változásainak pozitív megerősítése.

Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazása az óvoda által összeállított

módszertani segédanyag alkalmazásával.




15

Egyéni értelmi képességstruktúra megismerése, gyermekben rejlő potenciális

lehetőségek, képességek kibontakoztatása, a készségek, képességek fejlődésének

egyéni, differenciált segítése.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátos képességstruktúrájának figyelembe

vétele.

Anyanyelvi, értelmi készségek, képességek fejlesztés

A természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése.

Beszélő, ösztönző környezettel az anyanyelv, a kommunikáció formáinak alakítása.

A környezettel való érintkezés, önkifejezés, helyes, szép, tiszta beszéd kialakítása.

Beszéddel kifejezett gyermeki érzelmek, gondolatok, kérdések meghallgatása,

kérdések megfogalmazásának támogatása, ösztönzése, felnőtt kérdésekre, kérésekre

a gyermek válaszainak igénylése.

Tevékenységekben a beszélgetések, a szókincs gyarapítás mindennapivá tétele.

Folyamatos, összefüggő nyelvi kifejezőkészség, beszédészlelés, beszédértés,

szóbeli emlékezet fejlesztése, kommunikációs jelzések felismerésének,

alkalmazásának gyakoroltatása.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek

differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

Együttműködés a segítő szakemberekkel (gyógypedagógus, szomatopedagógus,

logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) és a családdal a megelőzés és a

korrekció területén.

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek megismerése,

rendszerezése, bővítése.

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve a világ cselekvő

megismerésének elősegítése, komplex hatások érvényesítése.

A gyermek további élményekhez, tapasztalatokhoz való juttatása az őt körülvevő

természeti és társadalmi környezetről.

A megszerzett tapasztalatok, élmények különböző élethelyzetekben és

tevékenységekben történő alkalmazásának elősegítése.

A különböző tevékenységek szervezése során a gyermeki belső motivációra,

kíváncsiságra, alkotóképességre, kreativitásra építve az önmotiválás képességének

fejlesztése, a tevékenységekben való elmélyülés örömének erősítése.

Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazásával az egyéni értelmi készség,

képességfejlesztés megvalósítása.

A tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése során az értelmi képességek (érzékelés,

észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, beszéd, képzelet) és a kreativitás,

alkotóképesség, fejlődésének elősegítése, fejlesztése.

A gyermek eljuttatása a szimbolikus gondolkodástól a szemléletes, tapasztalatokon

alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig, az ismert fogalmak használatáig.




16

Anyanyelvi nevelés megvalósítása a nevelőtestület által készített módszertani

segédanyag alapján (ld. ott)

Légzés, artikuláció, hallás fejlesztése; beszédviselkedés, beszédművelés,

kommunikáció fejlesztése

Anyanyelvi nevelés, fejlesztés sajátos, helyi feladatai a Tátika Óvodában

Tátika Anyanyelvi Műhely Program működtetése

Fejlesztési feladatok

A nyelvi hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása, a gyermek önmagához

képest optimális szintre való eljuttatása.

A részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett tervszerű,

célirányos fejlesztés a fejlesztési programhoz készült módszertani segédanyag

alapján.

Szervezési feladatok

A beszédfejlődés nyomon követése és mérések alapján a programban résztvevő

tanköteles gyermekek (maximális létszám 14 fő) kiválasztása.

Műhelyfoglalkozások heti egy alkalommal.

Éves terv szerinti fejlesztőmunka (személyenként négy foglalkozás).

A csoport felkészítése az óvodapedagógus személyében történő változásra.

Folyamatos információ átadás az egyes gyermekről csoportos óvónőjüknek.

A programban részt vevő gyermekek kontroll mérése májusban.

A szülők tájékoztatása a műhelymunkáról, a gyermek egyéni haladásáról.

Tátika Anyanyelvi Műhely Program tartalma

Anyanyelvi készségek, képességek fejlesztése

Beszédszervi mozgás, ajak izmok, lágyszájpad, lágyhang indítás, hangtartás

fejlesztése.

Légzéskapacitás növelése, légzéstechnika, szájlégzés fejlesztése.

Helyes beszédtechnikai elemek, tempó, dallam, hangsúly alakítása.

Hallási emlékezet, figyelem, egyenletes lüktetés érzékelésének fejlesztése.

A belső hallás, hangzó kihallás, beszéd dallam, hangerő fokozás fejlesztése.

A verbális emlékezet, figyelem fejlesztése.

Tárgyak és képek szavakhoz rendelésének fejlesztése.

Beszédviselkedés, kommunikációs készségek, képességek fejlesztése

Megismerkedés, kapcsolatteremtés (köszönés, megszólítás, bemutatkozás)

fejlesztése.




17

Az egymásra való figyelés, udvarias beszédstílus, párbeszéd alakítása.

A beszéd és a mozgás összekapcsolásának fejlesztése.

A kommunikáció kreativitásának fejlesztése.

Összefüggő beszéd, árnyalt nyelvi kifejezés fejlesztése.

Szövegértés fejlesztése, szókincs gazdagítása.

A belső képi világ, képzelet, fantázia fejlesztése.

Az időrendiség érzékelésének, megfogalmazásának fejlesztése.

A nagymozgás, téri mozgások fejlesztése.


Megismert metakommunikációs jelrendszert, beszédviselkedési módokat a

gyermek megfelelően alkalmazza páros kapcsolatokban és csoportos helyzetekben.

Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, minden szófajt használ,

közöl, kérdez, válaszol, mesél.

A megismert szavakat, szófordulatokat más beszédhelyzetben is alkalmazza.

Megfelelő beszédfegyelemmel rendelkezik, végig tudja hallgatni, megérti mások

beszédét.

Megfelelő szókinccsel rendelkezik, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.

Segítő szakemberrel – logopédus - együttműködik.

A cselekvő képi szemléletes gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

kialakulóban van.

Tud általánosítani, viszonyítani, fogalmakat alkotni.

Problémamegoldó és kreatív gondolkodása kialakulóban van.

Részt vesz a tapasztalatszerzésben, cselekvő megismerésben.

Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt.

Egyre pontosabb, valósághű észlelésre képes.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés:

Az alig, illetve keveset beszélő gyermek egyéni kifejezésmódjának megismerése a

család segítségével, együttműködésével.

Ösztönzés a már megtanult kifejezések minél gyakoribb használatára, újabb

kifejezések elsajátítására.

Az egyéni kifejezésmód megértésének segítése a többségi gyermekek számára.

Korrekciós, kompenzációs eljárások, technikák, segédeszközök használata a

kommunikáció segítésére (légzésproblémák, nonverbális kommunikáció segítése)

Verbális kifejezőkészségének fejlesztése. (ill. az augmentatív kommunikáció

használata szükség szerint)




18


Tárgyakkal történő manipuláció, az érzékszervek bevonása a megismerés

folyamatába.

Megerősítő és aktivizáló gesztus, hangsúly alkalmazása.

Lehetőség biztosítása a cselekvéses ismeretszerzésre, korábbi tapasztalatok

felidézése.

A bevéséshez lényegesen több, azonos nehézségi szintű, változatos ismétlés

alkalmazása.

A konkrét tapasztalatszerzés segítése (pl. adott eszköz szétszedése, összerakása

mindig a gyermek előtt történik, apró lépésekre bontva), együttes tevékenység

közben a tévedések javítása.

A feladatok megmagyarázása, egyszerűsítése, kérdésekkel továbblendítése, a

tevékenység verbális segítése, a feladat megoldások segítése, elismerése,

megerősítése.

Gyógypedagógiai fejlesztések:

Beszéd fogyatékos gyermekek egyéni és/vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógus –

logopédus tevékenységével

Cél:

Az életkorától eltérő, az anyanyelv elsajátítás folyamatában akadályozott- beszéd

fogyatékos gyermekek fejlesztése az egyéni fejlettségnek, képességeknek, fejlesztési

lehetőségeknek megfelelően variábilisan, és súlypontozva.

Az anyanyelvi fejlettség, a beszédértés és észlelés, a beszédszerveződés, a beszédszervi

működés, a beszédhangok tiszta ejtésének fejlesztése, az írott nyelv elsajátításának

nehézségeit előjelző kognitív képességzavarok csökkentése, a verbális tanulás fejlődésének

támogatása, segítve a társas kapcsolatok kialakulását, és a személyiség fejlődését, a

gyermek/ek beilleszkedését.

Feladatok

A feltételek megteremtése.

Fejlesztés megvalósítása az egyéni igényeknek (és csoport összetételnek) megfelelően.

A feltételek megteremtése

A Szakértői Bizottság Javaslatára, gyógypedagógiai - logopédiai folyamat és

fejlődés és állapotdiagnosztika eredményeire alapuló fejlesztési terv készítése és a

fejlesztés megvalósítása.

A csoport és a gyermek heti és napirendjébe illeszkedő, a SZRB javaslata által

meghatározott időkeret/óraszám figyelembe vételével az egyéni, (és/vagy

csoportos,) rendszeres fejlesztés(ek) megszervezése, megvalósítása. A fejlődés

nyomon követése.

Dokumentáció vezetése (haladási - fejlesztési terv, hiányzási napló, értékelés).




19

Fejlesztéshez szükséges és megfelelő (segéd) eszközök biztosítása, használata.

Rendszeres kapcsolattartás, információcsere, az óvodapedagógusokkal,

pszichológussal, gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztenssel, dajkákkal, és más

segítő szakemberekkel, szülőkkel.

Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma

együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi- érzékszervi- és

pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló

fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósul meg.

Fejlesztés megvalósítása az egyéni igényeknek és csoport összetételének megfelelően

Érzelmi biztonság megteremtése.

Egyéni fejlődési út, tapasztalat, ismeret és képesség figyelembe vétele a fejlesztési

feladatok tervezésekor és a fejlesztés folyamatában.

Az egyéni igényeknek megfelelő speciális terápiák alkalmazása

Kommunikációs vágy felkeltése nonverbális elemek alkalmazására, beszédindítás

szükség szerint, kommunikációs segédeszköz használatával.

A verbális megértő és kifejezőképesség növelése a beszédmegértés szintjének,

beszédszervek funkcióképességének fejlesztésével, passzív és aktív szókincs

bővítésével, a beszéd grammatikai rendszerének megfelelő használatával.

A látási, hallási, tapintási, kinesztetikus észlelés, érzékelés fejlesztése, pontosítása,

szenzomotoros funkciók intenzív fejlesztése.

A mozgásutánzásos, szenzomotoros tanulás felhasználása és alkalmazása,

manipuláció, finommotorika, grafomotorika fejlesztése során.

Beszéd és nyelvi funkciók (Beszédmotorika , artikuláció, szókincs, grammatika,

beszédészlelés, beszédmegértés, verbális emlékezet) fejlesztése

Játékos feladatokkal a térbeli tájékozódás mértékének növelése, testséma,

lateralitás, dominancia biztos ismeretének begyakorlása.

Síkbeli tájékozódó képesség kialakítása, és fejlesztése

Vizuális képességek (Vizuális percepció: szem-kéz koordináció, alak-háttér

differenciálás, alakállandóság, vizuális emlékező készség ;- Vizuális emlékezet)

fejlesztése

Sorrendiség (beszéd és nyelvi sorozatok, vizuális sorozatok, ritmus tapsolás)

felismertetése

Az ép /kevésbé sérült/ funkciókra támaszkodva, a legközelebbi fejlődési zónát

szem előtt tartva figyelem, megismerő, diszkriminációs képesség, emlékezet

fejlesztése, gondolkodási struktúrák fejlesztésével elemi fogalmak kialakítása.

Cselekvéses gondolkodásra támaszkodva /egyszerű/ szabályokhoz való

alkalmazkodás képességének kialakítása.

A tanulási helyzet kötött szabályainak megéreztetése, elfogadtatása játékos

szituációkból kiindulva, tárgyi tevékenykedéssel.

A kultúrtechnikák alapjainak megtanítása.




20

Az iskolai beilleszkedésre való közvetett felkészítés.

Értelmi fogyatékos gyermekek egyéni és/vagy csoportos fejlesztése gyógypedagógus

tevékenységével

Cél: Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése az egyéni fejlettségnek

megfelelően variábilisan.

Fejlesztési területek:

Mozgás (nagy - finommotorika, egyensúly), téri és időorientáció, testvázlat, önismeret,

szenzomotoros koordináció, grafomotorika, tárgyi modalitások: színek, formák, nagyság,

szerialitás, vizuális és auditív percepció, hang és betűegyeztetés, helyes ejtés, fonémahallás

szókincs, kommunikáció fejlesztése.

Tanulás alapképességek: figyelem (terjedelem, tartósság, megosztás, átvitel), emlékezet

(rövid és hosszú távú), megértés (fogalomalkotás, lényegkiemelés, összefüggések, logikai

felismerés), problémamegoldás (konkrét, absztrakt, gondolkodás, analógiák), hatékony

tanulási technikák (tanulási stratégiák, stílusok), tanulási motiváció fejlesztése.

Cél: A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése az egyéni képességeknek,

fejlesztési lehetőségeknek megfelelően variábilisan, és súlypontozva.

Fejlesztési területek:

Önkiszolgáló, játék tevékenység, adekvát játék/használat elsajátításának alakítása,

nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérzék, manuális készség,

finommotorika, a szociális-érzelmek, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés,

kommunikáció (beszéd indítása, beszédszervek ügyesítése, beszédértés alakítása,

kontaktus) alakítása, kognitív funkciók, percepció fejlesztése.

Feladatok


Fejlesztés megvalósítása az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelően.


A Szakértői Bizottság Javaslatára, gyógypedagógiai állapot, folyamat és

fejlődésdiagnosztika eredményeire alapuló fejlesztési terv készítése.

A csoport és a gyermek heti és napirendjébe illeszkedő, a SZRB javaslata által

meghatározott időkeret/óraszám figyelembe vételével az egyéni, és/vagy csoportos,

rendszeres fejlesztés(ek) megszervezése, megvalósítása. A fejlődés nyomon

követése.

Dokumentáció vezetése (haladási terv, hiányzási napló, értékelés).

Fejlesztéshez szükséges és megfelelő (segéd) eszközök biztosítása, használata.

Rendszeres kapcsolattartás, információcsere, az óvodapedagógusokkal,

gyógypedagógiai asszisztenssel, dajkákkal, és más segítő szakemberekkel.

Fejlesztés megvalósítása az egyéni igényeknek és csoport összetételének megfelelően

Érzelmi biztonság megteremtése.




21

Egyéni fejlődési út, tapasztalat, ismeret és képesség figyelembe vétele a fejlesztési

feladatok tervezésekor és a fejlesztés folyamatában.

A fizikai és testi képességek fejlesztése során a mozgásutánzásos, szenzomotoros

tanulás felhasználása és alkalmazása, manipuláció, finommotorika, grafomotorika

fejlesztése.

A helyzet és helyváltoztató mozgások helyes kivitelezésére ösztönzés, tanítás.

Másodlagos mozgásos, tartási tünetek megjelenésének megakadályozása és/vagy

korrekciója.

Játékos feladatokkal a térbeli tájékozódás mértékének növelése, lateralitás, testséma

biztos ismeretének begyakorlása.

A látási, hallási, tapintási, kinesztetikus észlelés, érzékelés fejlesztése, pontosítása,

szenzomotoros funkciók intenzív fejlesztése.

Az alapvető/ elemi veszélyérzékelő képesség kialakítása, tudatosítása.

Kommunikációs vágy felkeltése nonverbális elemek alkalmazására, beszédindítás

szükség szerint, kommunikációs segédeszköz használatával.

A verbális megértő és kifejezőképesség növelése a beszédmegértés szintjének,

beszédszervek funkcióképességének fejlesztésével, passzív és aktív szókincs

bővítésével, a beszéd grammatikai rendszerének megfelelő használatával.

Cselekvéses gondolkodásra támaszkodva /egyszerű/ szabályokhoz való

alkalmazkodás képességének kialakítása.

Az ép /kevésbé sérült / funkciókra támaszkodva, a legközelebbi fejlődési zónát

szem előtt tartva figyelem, megismerő, diszkriminációs képesség, emlékezet

fejlesztése, gondolkodási struktúrák fejlesztésével elemi fogalmak kialakítása.

A tanulási helyzet kötött szabályainak megéreztetése, elfogadtatása játékos

szituációkból kiindulva, tárgyi tevékenykedéssel.

Alapvető higiénés, testápolási, öltözési, étkezési szokások, szabályok tanítása, és

gyakorlása, a kultúrtechnikák alapjainak megtanítása.

Játéktevékenységükben követhető, utánozható, irányítható mintaadással a játék,

mint eszköz adekvát használatának, vele való tevékenykedés sokszínűségének

megtanítása.

Manipuláció, finommotorika, grafomotorika fejlesztése.

A kultúrtechnikák alapjainak megtanítása.

Az iskolai beilleszkedésre való közvetett felkészítés


Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a gyógypedagógussal, szülővel

közösen együttműködve alakítjuk ki, egyéni állapotának megfelelően.




22

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

IV.1. JÁTÉK

Cél:

Az óvodás korú gyermekek elemi pszichikus szükségletének kielégítése a

mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul történő szabad

játék megvalósításával.

A játék élményt adó, kiemelt jelentőségű tájékozódást, a pszichikumot, a mozgást,

az egész személyiséget fejlesztő tevékenységgé válása.

Feladatok:

A szabad játék feltételeinek megteremtése.

Az óvodapedagógus játékbeli tudatos jelenléte

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés.

További feladatok a Napsugár Óvodában.

A szabad játék feltételeinek megteremtése

Rugalmas, részben folyamatos napirend kialakítása, működtetése a szabad játék

elsődlegességének, a minél hosszabb, összefüggő játékidő érdekében, kellő idő

biztosítása a gyermek játékválasztásához, a játékelgondolások, ötletek

megvalósításához.

Kiegyensúlyozott, derűs, alkotó, ösztönző, együttműködő csoportlégkör

biztosítása.

Közös tapasztalat, élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző

játékformákhoz.

A gyermek aktuális érdeklődésére alapozott élmény és tapasztalatszerzési források

bővítése, szülők bevonása az otthoni házkörüli tevékenységek, hobbik, különböző

foglalkozások bemutatásába.

Megfelelő játszóhelyek, biztonságos, akadálymentes közlekedést, mozgást

szolgáló tér kialakítása, belső terek tagolása a csoportszoba és az óvoda egyéb

adottságainak figyelembevételével, a játéktér kitágítása, átjárhatóságának

biztosítása.

A csoportszoba játszóhelyeinek kialakítása

Családi játékok tere/szobai, konyhai kellékek, imitációs kiegészítők.

Mesesarok/könyvek, bábok, dramatizáló eszközök, párnák, szőnyeg.

Építő közlekedő játékok tere/kockák, kirakó, összerakó, terepasztal, állatok, stb.

Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye/megfelelő eszköztár.




23

Kísérletező hely/természetes anyagok, felszerelések, földgömb, nagyító, mágnes,

stb.

Énekes játékok tere/ritmus hangszer, a népi játékok kellékei, stb.

Kincses láda/érdekes tárgyak, takarók, szép anyagok, stb.

Játékeszközök biztosítása, a játékok időnkénti cserélésével a régebbi és új játékok

iránti érdeklődés felkeltése.

Az eszközök, tárgyi felszerelések biztonságos, a gyermek számára hozzáférhető

módon való tárolása, az eszközhasználat szokásainak kialakítása.

Játékeszközökben a nemek eltérő játékigényének szem előtt tartása.

Készen vett játékeszközök mellett, közösen készített eszközök, a sokféleképpen

felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire

emlékeztető tárgyak, a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök

biztosítása.

Az óvodapedagógus játékbeli tudatos jelenléte

A szabad játék elsődlegességének érvényesítése az óvodapedagógus és a nem

pedagógus kollégák, együttműködésével, differenciált módszerekkel,

Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató,

inspiráló magatartás.

Közvetlen, nyugodt hangvétel, megfelelő kommunikáció és metakommunikáció

alkalmazása.

A játék önállóságának, önkéntességének, szabadságának (tevékenység, társ, hely,

eszköz, játékötlet, elgondolás, terek változtathatóságának, rugalmas

átalakíthatóságának inspirálása) biztosítása, az önmegvalósítás, kreatív

gondolkodás támogatása.

Utánozható minta adása a játéktevékenységre, és játéktevékenységben.

A gyermeki játék érdeklődő követése, indirekt irányítása, beavatkozás csak a

szükséges esetekben.

A játéktevékenység elakadásakor bevonható társ, segítő, és kezdeményező szerep.

Szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó

szerepformálás megvalósítása.

A játékelképzelések kibontakozásának segítése a gyermeki kérések, kérdések

dekódolásával.

Személyes bánásmód, együttműködés a gyermek érdeklődéséhez, játékigényéhez

igazodva.

A játékelképzelések megbeszélésének inspirálása.

A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek

oldása.

A kreativitás ösztönzése, támogatása.




24

Az előző játék (átmeneti felfüggesztés után) folytathatóságának, a játék

befejezhetőségének biztosítása.

Szociális érzelmek közvetítése a gyermekek felé, a szomorúak, bátortalanok

segítése, a rendbontóak tapintatos megszelídítése.

Pozitív visszajelzések alkalmazása.

Játék ötletek befogadás, közös eszközkészítés

Az évszakok által nyújtott udvari játékok mellett, nagyobb hangsúly fektetése a

benti játékok folytatásának lehetőségére.

Szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel

egyaránt.

Szülői szemlélet formálása modellnyújtással, pedagógiai helyzetek indoklásával, a

játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésével.

A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése.

A szabad játék különböző formái

Gyakorlójáték: az érzékszervi-mozgásos fejlődési fázis jellemző játéka, a

cselekvés, az ismétlés fontos, a későbbi szimbolikus játék alapja.

Szimbolikus és szerepjáték: színlelő-szerepjátékot megelőző játékforma, szerep-,

fantázia játék, bábozás, dramatizálás, barkácsolás.

Konstrukciós játék: több munkaelemet is magába hordozó tevékenység, a

megpróbálástól, az utánzásból és a felfedezésből táplálkozik.

Szabályjáték: az óvodáskorú gyermek játékpiramisának csúcsa, jellemzője a

szabály dominanciája, a szabad játékban is megjelenik gyermeki kezdeményezésre

(ha az óvodapedagógus tanítja, akkor a tanulás része).

Kiemelt feladatok:

Több támogatás SNI gyermekek játékához (ötletadás, buzdítás, játékok sérülés

specifikus adaptálása), negatív élmények kompenzálásának segítése a

szerepjátékban.

Bevonásuk a szabályjátékba, a tőlük elvárható módon, a szabályok betartásával,

eredményre törekvéssel.

Játékuk megsegítése módjának és mértékének hozzáigazítása a sérülés jellegéhez,

mértékéhez, egyéni fejlettséghez.

A csoportszobában és az udvaron a többségi és sajátos nevelési igényű gyermekek

közös játékának elősegítése.

Anyanyelvi nevelés

Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra

teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a

beszédkedv, a közlési vágy motiválása.

Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges

válaszok a kérdésekre.




25

Gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése,

játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.

A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös

tekintettel a konfliktusok kezelésére, kapcsolatteremtés nyelvi formáinak

gazdagítása.

A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a

fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával.

Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás

tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos

beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése.


Speciális segédeszközök (pl. nagyobb elemű, felületükkel egymáshoz tapadó építők

játékok) biztosítása számukra.

Játékuk megsegítése módjának és mértékének hozzáigazítása a sérülés jellegéhez,

mértékéhez, egyéni fejlettséghez.

A csoportszobában és az udvaron a többségi és sajátos nevelési igényű gyermekek

közös játékának elősegítése.

Szükség szerint a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének,

esetleg egyes részeinek adaptálása.

Az egyes tevékenységek során fontos a gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása.


A gyermek együttjátszási igénye kialakul.

Képes tartósan kisebb, nagyobb csoportban játszani, alkalmazkodni a

játékszituációhoz és társaihoz.

Élményeit, tapasztalatait beépíti a játékba, eszközöket készít hozzá.

A játékban igyekszik a normákat betartani.

Otthon szerzett tapasztalatai megjelennek játékában.

„Kijátssza” negatív élményeit is a játékban.

A kedvelt és ismert irodalmi alkotásokat újra átéli a bábozás, dramatizálás közben.

Alkotásait egyéni ötletei alapján hozza létre.

Képes a különféle anyagok kombinálására, az összetettebb építmények készítésére.

Párbeszédes kapcsolatokat alakít ki a játék során.

Az egészséges gyermek toleráns, elfogadja, segíti a sajátos nevelési igényű társát.

A sajátos nevelési igényű gyermek bátran vállal szerepet, ha szükséges önállóan is

képes adaptálni a játékokat.




26

IV.2. MOZGÁS

Cél

Az egészség fejlesztése, a mozgás és értelmi fejlődés egymásra hatásának elősegítése,

megalapozása.

Az egészségtudatos magatartás megalapozása

A természetes mozgásigény kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgás

kialakulásának megalapozása.

A természetes mozgáskészségek tanulása, pszichomotoros készségek és képességek

kialakítása, a mozgáskoordináció fejlődésének elősegítése.

Feladatok

Feltételek biztosítása.

Egészségfejlesztő testmozgás, mindennapos és irányított testmozgás, biztosítása.

Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások módszertani segédanyag alkalmazása

Kiemelt feladatok

Anyanyelvi nevelés.


Mozgásfejlesztés helyi, sajátos feladatai a Napsugár Óvodában:

Napsugár Mozgás Fejlesztő Műhely

Gyógypedagógiai - szomatopedagógiai feladatok

Hidro Rehabilitációs Gimnasztika

Feltételek biztosítása

Mozgásra ösztönző, higiénikus környezeti feltételek biztosítása csoportban és a

szabad levegőn /szabadon/ egyaránt.

Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák,

játékok alkalmazása.

A spontán, a szabad játék kereteiben, és /vagy az irányított formában végzett

egészségfejlesztő testmozgás biztosítása - egyéni szükségleteket és képességeket

figyelembe véve minden gyermek számára a csoportszobában, udvari játék során,

séták, kirándulások alkalmával.

A komplex testmozgások beépítése az óvodai élet egyéb tevékenységeibe.

Az irányított testmozgáshoz megfelelő öltözet biztosítása

Változatos mozgásfejlesztő eszközök biztosítása és annak tudatos alkalmazása.

A gyermek mozgás fejlettségi szintjéről, mozgásigényéről, terhelhetőségéről

folyamatos információgyűjtés.

Az egyéni fejlettségi szinthez igazodó differenciált mozgásfejlesztés megvalósítása.




27

Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek

számára egyenlő esély biztosítása a részvételben, nevelőpartner tevőleges

bevonásával.

Játékos gyakorlatok, fejlesztési eljárások alkalmazása saját készítésű módszertani

segédanyag alkalmazásával

A mozgás fejlesztés tartalma: nagymozgások, egyensúly, - szem-kéz,- szem-láb

koordináció, finommotorika fejlesztése.

Udvari mozgásos játékok gyűjteményének alkalmazása

Az egészségfejlesztő testmozgás – mindennapos és az irányított testmozgás

A mindennapi, rendszeres mozgás beépítése a napirendbe, minél több időt a szabad

levegőn töltve.

A gyermekek mindenkori mozgásszükségletének kielégítése.

A már elsajátított mozgásformák változatos gyakorlásának biztosítása.

az egészségfejlesztő testmozgás, és a mindennapi szervezett testmozgás anyagának

összehangolása

A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása,

A kondícionális képességek, / állóképesség az erőnlét/ ügyesség, teherbíró

képesség fejlesztése, a csont és izomrendszer erősítése.

A gyermeki szervezet növekedésének, és egyes szervek teljesítőképességének

növelése, edzése.

A kisebbeknél a természetes nagymozgás fejlesztésének előtérbe helyezése.

A nagyobbaknál az egyensúlyérzék, szem – kéz, szem – láb koordináció, a testséma

fejlesztésének előtérbe helyezése, a téri tájékozódás, finommozgás fejlesztése.

Kedvenc mozgásos játékok kezdeményezésére ösztönzés.

A gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű

alkalmazása, /mozgásos játékok/ rendszeres kezdeményezése, a szándékos

figyelem és önfegyelem erősítése,

Az egészséges versenyszellem, a társra való figyelés alakítása csapatjátékok

alkalmazásával.

Napi és heti rendszerességgel (nagycsoport heti kettő) tervezett és irányított

testmozgás megtartása.

A csoport fejlettségi szintjének, és az egyes gyermek fejlődési ütemének

figyelembe vétele.

Az előkészítő gyakorlatok fontosságának, minden izomcsoport megmozgatásának

szem előtt tartása.

Folyamatos esztétikus- pozitív mozgásos és kommunikációs minta adás és modell

értékű bemutatás.




28

A kézi – és sportszerek, és ~eszközök rendszeres és tudatos használata

A pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés,

együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás alakítása.

/Szándékos figyelem, önfegyelem, társakra figyelés képességének /

Szabály és feladattudat alakítása.

A /kooperatív/ mozgásos, testnevelési játékok tanítása, és gyakorlása.

Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés

A konkrét mozgásos tapasztalatok megnevezése, beépítése a szókincsbe.

Szókincsbővítés szakszavak megismerésével, és alkalmazásuk segítése.

A testrészek, a velük végzett mozgás megnevezése.

Relációs szókincs bővítése.

Testséma, a téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével

speciális szókincsbővítés.

További sajátos feladatok a Napsugár Óvodában:

A helyes mozgás-kivitelezésének erősítése különös odafigyeléssel a sajátos

nevelési igényű gyermekre, együttműködve a gyógypedagógusokkal.

Sajátos nevelési igényű gyermek számára a feladatok, gyakorlatok szükség szerinti

átformálása, átalakítása, együttműködve a gyógypedagógusokkal.

életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése,

a hely- és helyzetváltoztatás fejlesztése

a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás

megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel.

hangsúlyt kap a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-

támogató eszközök szükség szerinti használatának kialakítása.

MOZGÁSFEJLESZTÉS HELYI, SAJÁTOS FELADATAI A NAPSUGÁR ÓVODÁBAN

Napsugár Mozgásfejlesztő Műhely Program működtetése

A fejlesztés feladatai

Nagymozgások tempójának, ritmusának, irányának tudatosítása.

Gyenge egyensúly, gyenge koordináció, eltérő fizikai képességek fejlesztését

szolgáló gyakorlatok alkalmazása.




29

Analitikus mozgások kivitelezésének fejlesztése, gyakorlása.

Az eszközhasználat célzott fejlesztése.

A végtagmozgások összehangolását szolgáló gyakorlatok alkalmazása.

Differenciált és koordinált szem-kéz koordináció fejlesztése: testrészek

differenciált megismerése a testrészekkel végzett mozgásokon keresztül, a test

alapkoordinátáinak (függőleges-vízszintes, elülső-hátulsó zónáinak) alakítása és

tudatosítása az arra irányuló mozgásos feladatok gyakorlásával, az oldaliság

stabilitásának kialakítása, egyensúly, függőleges középvonal egyensúlyának

fejlesztése.

Formák, méretek motoros alakítása, bemozgása; a tér motoros megismerését

szolgáló feladatok gyakorlása.

Hallott, auditív és bemutatott vizuális minták motoros visszaadása; motoros minták

mozgásos reprodukálását célzó feladatok alkalmazása, auditív, vizuális, verbális

emlékezet fejlesztése.

Mozgás – testséma - percepció verbális tudatosítása, kifejezések beépítése.

Feladattartás, feladattudat, együttműködő készség fejlesztése, norma és

követelményrendszer elfogadtatása.

Szervezési feladat

A mozgásfejlődés nyomon követése és mérések (MSSST szubteszt, TSMT,

Napsugár mozgásfelmérő lap) alapján a programban résztvevő tanköteles

gyermekek (maximális létszám 12 fő) kiválasztása

A mozgásos részképesség lemaradásának területéhez, mértékéhez illesztett

tervszerű, célirányos fejlesztés a programhoz készült módszertani segédanyag

alapján, heti egy műhelyfoglalkozás megtartásával.

Az óvodapedagógusok éves terv szerint történő részvétele (személyenként négy

foglalkozás tartása, a csoport felkészítése az óvodapedagógus személyében történő

változásra).

Folyamatos információ átadás az egyes gyermekekről csoportos óvónőjüknek.

A szülők számára tájékoztatás biztosítása a műhelymunkáról, a gyermek egyéni

haladásáról.

Napsugár Mozgásfejlesztő Műhely Program tartalma

Testi képességek fejlesztése: Összes szervek, szervrendszerek funkcionális

tulajdonságainak javítása. Vázizomzat sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése, a helyes

testtartás kialakítása.

Motoros képességek fejlesztése: Kondicionálás - elsősorban állóképesség, koordinációs

képességek, téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség - mozgékonyság,

hajlékonyság.




30

Mozgásműveltség alakítása: Mozgásos cselekvések gazdaságos végrehajtási módjának

elsajátíttatása, mozgásos cselekvések szép kivitelezésre szoktatás.

A képességek fejlődését, fejlesztését segítő mozgásanyag

Gyors erő, áltanos erő fejlesztése: szökdelések, távol/magasugrás helyből és

nekifutásból, fel/leugrások szerekre, szerekről, kúszás, csúszás, mászás, nyuszi

ugrás, dobások, medicinlabda gyakorlatok, minden kéziszer gyakorlat magas

ismétlésszámmal.

Alap, globális állóképesség fejlesztése: hosszantartó, lassú és közepes iramú

futások, futást tartalmazó játékok, kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás.

Mozgás, reakciógyorsaság fejlesztése: gyors futás, élénk tempójú kúszások,

csúszások, mászások, járások, nyuszi ugrás, futójátékok feladattal járásból, futásból

(akusztikai jelre) irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele.

Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése: valamennyi izületben közepes és élénk

tempójú, nyújtóhatású és a test deformitásának a láb és a talpboltozat süllyedésének

megelőzését szolgáló gyakorlatok beépítése a mozgásanyagba.

Koordinációs képességek fejlesztése: Téri tájékozódási képességek (átbújások,

minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással, járások, futások

irányváltoztatással, célba dobások, labdagyakorlatok), mozgásérzékelés

(kinesztetikus képesség, kéziszer gyakorlatok), reakcióképesség (futójátékok

különféle feladatokkal) egyensúlyozási képességek (keskeny felületen végzett

járások, futások, természetes támaszgyakorlatok, nyuszi ugrás, gurulás a test

hossztengelye körül), ritmusképesség (egyszerű ciklikus mozgások – akusztikai

jelre – ritmustartással) fejlesztése.


A gyermek szeret mozogni, a mozgásos játékokban kitartó.

Nagy és finommozgása összerendezett, koordinált, harmonikus.

Ismeri a térbeli irányokat, jól tájékozódik a térben.

Testsémája, biztos oldalisága kialakult.

Testi képességei (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) megfelelő fejlettek.

Ismeri, megfelelően használja a torna és sportszereket.

Több olyan mozgásos játékot ismer, amelyeket felnőtt irányításával, vagy spontán

formában elvégez.

Betartja a szabályokat, figyel a feladatra, együttműködő.

A feladatokat megérti, ismeri a szakszavakat.




31

Gyógypedagógiai - szomatopedagógiai feladatok a Napsugár Óvodában

A mozgásfogyatékos gyerekek (és csoportos) és egyéni fejlesztése gyógypedagógus

tevékenységével

Cél

A mozgásfogyatékosság okozta megváltozott tartási és mozgási feltételek javítása, motoros

képességek fejlesztése, egészséges életre nevelés, személyes függetlenséget elősegítő

funkcionális foglalkoztatás.

Egyén szintjén: Mozgásrehabilitáció. Terápia (motoros,- megismerő,- kognitív,-

kommunikációs,- értelmi képességek, szociabilitás fejlesztése, észlelés, észlelési

gyengeség korrekciója, napi tevékenységekre nevelés).

Feladatok


Az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelő fejlesztés megvalósítása.


A Szakértői Bizottság Javaslatára, gyógypedagógiai szomatopedagógiai - állapot,

folyamat és fejlődésdiagnosztika eredményeire alapuló fejlesztési terv készítése, és

a fejlesztés megvalósítása.

A gyermek mindennapi óvodai életébe illeszkedő, a SZRB javaslata által

meghatározott időkeret/óraszám figyelembe vételével a rendszeres irányított

egyéni, és/vagy csoportos gyógypedagógiai fejlesztés biztosítása.

A fejlődés nyomon követése.

Dokumentáció vezetése (haladási terv, hiányzási napló, értékelés, egyéni

bejegyzések a).

Fejlesztéshez szükséges és megfelelő (segéd, terápiás) eszközök biztosítása,

használata.

Csoport alakítás szempontjainak érvényesítése.

Rendszeres kapcsolattartás, együttműködés, információcsere, az

óvodapedagógusokkal, gyógypedagógiai és pedagógiai asszisztensekkel, dajkákkal,

pszichológussal és más segítő szakemberekkel.

Azoknál a mozgás fogyatékos gyermekeknél, akiknél több fogyatékosság (beszéd,

hallás, viselkedés, pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a

szomatopedagógia és a társuló fogyatékosságok módszereinek kombinációjával

valósul meg.

Az egyéni igényeknek és csoport összetételnek megfelelő fejlesztés megvalósítása

Pontos, egyértelmű, utánozható motoros és verbális minta nyújtása.

Az irányított foglalkozások optimális külső-belső feltételeinek megteremtése (hely,

eszköz, segédeszköz).




32

A gyógytorna, a tanult terápiák, eljárások, óvodai testnevelés gyakorlatanyagának,

módszereinek adaptált felhasználása, alkalmazása.

A gyermekek mozgástapasztalatainak bővítése sokoldalú gyakorlással,

megerősítéssel.

A gyermekek cselekvőképességének fejlesztése differenciáltan alkalmazott

kompenzációs, korrekciós, prevenciós technikák alkalmazásával.

A testi képességek fejlesztése.

A légző-keringési rendszer teljesítőképességének, csont-izomrendszer teherbíró

képességének növelésével testtartás, edzettség, kitartás fejlesztése.

A mozgás-, vizuomotoros-, vizuo-verbális-motoros, motoro-taktilis koordináció

fejlesztése érdekében komplex percepció-motoros mozgásanyag alkalmazása.

Lazító, nyújtó gyakorlatokkal az ízületi mozgáspályák határainak bővítése,

deformitások, kontraktúrák megelőzése.

Statikus és dinamikus gyakorlatokkal az egyensúly, a térbeli tájékozódás

fejlesztése.

A manipuláció, finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése változatos

eszközhasználattal, a helyes fej-, és testtartás beállításával.

Tornaszerek és - eszközök adekvát, és indikált használatának tanítása.

Figyelem, emlékezet, kitartás fejlesztése.

A befogadó és kifejező nyelvi készség fejlesztése

Az egyéni mozgásnevelésen kialakított prevenciós, korrekciós, kompenzációs

statikus és dinamikus technikák alkalmaztatása, és differenciált beépítése a

csoportos mozgásnevelésbe.

Az ortopédiai segédeszközök adekvát használatának megtanítása.

Stabil-korrigált testhelyzet, helyzet- és helyváltoztató mozgás megtanítása

technikai, gyógyászati segédeszközök használatával.

Viselkedési és magatartási szabályok kialakítása, következetesen alkalmazott

csoportnormák, követelményrendszer, rituálék használatával.

A gyermek pozitívumaira, meglévő képességeire támaszkodás; a helyes

önértékelésre nevelés elvének érvényesítése. (értékelés, korrekció, segítségnyújtás.)

A kultúrtechnikák elsajátításának kognitív, pszichés, motoros feltételeinek

megalapozása.

A megfelelő iskolatípusba való beilleszkedés elősegítése.

A fejlődés várható jellemzői a szomatopedagógiai fejlesztés végén

A mozgás fogyatékos gyermek egyéni képességeinek megfelelően képes elvégezni

a feladatokat.

Mozgásos társas kapcsolatai fejlődnek.

Gátlások nélkül, örömmel, kellő küzdeni akarással vesz részt a mozgásos

szabályjátékokban.




33

Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika a Napsugár Óvodában

Cél:

A fizikai, szellemi, szociális, érzelmi állapot javítása, a sérülésre jellemző tünetek

csökkentése, mozgáskultúra és kreativitás fejlesztése, mozgásbarát életmód alakítása.

Feladat:


A tréningeken keresztül a program megvalósítása.

A csoport összetételének megfelelő feladattípusok alkalmazása.

A szülők bevonása a fejlesztésbe.


Heti 2 alkalommal a Napsugár Óvodában ellátott SNI gyermekek, és a kerület

óvodáiban ellátott SNI gyermekek számára a Katona József Általános Iskola

uszodájában a fejlesztések megszervezése, megvalósítása.

Megfelelő eszközök biztosítása, használata.

Az óvodák által jelzett SNI gyermekek egyéni felmérése, fejlődés nyomon

követése.

A tréningeken keresztül a program megvalósítása

A csoportra jellemző hiányosságok felmérése.

Reflexgátolt kiinduló helyzetek kialakítása, a kóros reflexek leépítése.

Az alapmozgás-feladatok megtanítása, kombinálása változatos gyakorlással.

A sérülésből eredő másodlagos károsodások megelőzése.

Személyes kapcsolat kialakítása a szülő-gyermek, oktató-gyermek, gyermek-

gyermek között.

Fokozódó, komplex terhelés adása az edzés elmélet törvényszerűségeinek

figyelembevételével.

A csoport összetételének megfelelő feladattípusok alkalmazása

Vízhez szoktató ~, passzív és aktív vesztibuláris ~, a testkontaktushoz való

szoktatás.

A primitív reflexek leépítésére szolgáló ~, az alátámasztási pontok

megváltoztatására irányuló ~, súlypontáthelyezés kialakulását segítő feladatok

alkalmazása.

A vertikalizációra irányuló ~, szem-kéz, szem-láb, szemmozgás-koordináció

kialakulását fejlesztő feladatok alkalmazása.

Az alapfeladatok páros szimmetrikus mozgásának, az alapfeladatok páros

aszimmetrikus mozgásának alakítása.




34

A szülő (segítő családtag) bevonása a HRG programba

A szülő aktívan részt vesz a fejlesztésben, vigyáz gyermeke személyes

biztonságára, jelenlétével biztatást ad a feladatok elfogadására, végrehajtására.

Megtanulja a gyermek mozgásfeladatait és a segítés módját, együtt éli át a

gyermekkel a mozgástanulás okozta sikerélményeket.

Gyermekével szemben reális elfogadás, értékelés alakul ki.

Mer hinni gyermeke fejlődésében.

Segíti a gyermekét abban, hogy biztonságban érezze magát, fel tudjon oldódni,

minél hamarabb tudjon önként, figyelmesen, aktívan, jól dolgozni.

A szülő minél többet tudjon a terápiáról.

Fejlődés várható jellemzői a HRG program végén

Megszokják az új közeget: a vizet, a sajátos uszodai körülményeket.

Elsajátítják az alapmozgás-feladatokat.

Megtanulják /segítséggel/ kóros reflexeik gátlását.

Mozgásos automatizmusok beindítására válnak képessé.

Az alapmozgások és egyes mozgáskombinációk pontos másolására képesek.

Megtanulják az úszómozgásokat előkészítő feladatokat.

A siklás elsajátítását elkezdik.

Bírják az állapotuknak megfelelő fokozódó terhelést.

Az eszközös feladatokat változatos körülmények között is tudják alkalmazni.

Képesek együtt dolgozni a szülővel.

IV.3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Cél

A környezeti kultúra megalapozása, alakítása, a környezetkímélő gondolkodás és

viselkedésmód, az együttélés szabályai, az egészséget tiszteletben tartó életmód érdekében.

A szűkebb természeti, emberi, tárgyi, és tágabb környezet iránti érdeklődés felkeltése,

megismertetése élményközpontú, interaktív, játékos cselekedtetéssel.

Feladatok

Szervezett tapasztalatszerzés tervszerű gazdagítása.

A környezettudatos magatartásformálás megalapozása:

környezetvédelem,

természetvédelem

Matematikai tapasztalatok bővítése.

Kiemelt feladatok:




35

Anyanyelvi nevelés

Szervezett tapasztalatszerzés tervszerű gazdagítása

A gyermekek szűkebb, tágabb környezete iránti érdeklődésének felkeltése.

A szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezet megismertetése a helyi adottságok

élmény, tapasztalatszerzési lehetőségeinek kiaknázásával.

A gyermek megismertetése a tágabb természeti, társadalmi környezettel,

szülőföldjével, a hazai táj, a helyi népszokások, családi hagyományok és a tárgyi

kultúra értékeivel.

A gyermeki felfedezések, rácsodálkozások örömének biztosítása.

Tevékenység témájától, helyszíntől, témaköröktől függően a gyermekek meglévő

tapasztalatainak bővítése

Környezet tárgyai, jelenségei tevékeny megtapasztalásának és felidézésének

segítése az összes többi érzékszerv bevonásával.

A gyermekek érzékszerveinek, megfigyelő – képességének, emlékezetének,

képzeletének, gondolkodásának, beszédkészségének fejlesztése.

Elemi ok – okozati összefüggések felfedeztetése.

A gyermek ítélőképességének, önálló véleményalkotásának, döntési képességének

fejlesztése.

Az élmények, megszerzett tapasztalatok, megfigyelések tervszerű formában történő

feldolgozása.

Egyéni fejlődés nyomon követése, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés

megvalósítása.

A környezettudatos magatartásformálás megalapozása:

A környezetvédelem:

Szűkebb és tágabb környezet közvetlen megismerése, tapasztalatgyűjtés,

tapasztalatszerzés

Csoportban, udvaron, séták, kirándulások alkalmával a környezet, természet

megóvása szokásainak alakítása

Gyalogos közlekedés szabályainak megismerése betartása,

Szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatok gyűjtése.

Mesterséges és természeti környezet harmóniájának alakításával az esztétikai érzék

fejlesztése.

Megóvására pozitív felnőtt mintanyújtás

Természetvédelem:

Természetjárás közben játékos felfedezés lehetőségének megteremtése.

A tudatos növényvédelem, ápolás; állatok gondozása.




36

Egészségvédelem a táplálkozás, folyadékbevitel fontosságának tudatosítása.

A víz, a talaj, a levegő állapotának, mint az élet elemeinek tudatos megőrzése.

Matematikai tapasztalatok bővítése

Matematikai érdeklődés felkeltése, tapasztalatok, ismeretek gazdagítása.

Matematikai tartalmú tapasztalatok bővítése mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyok, összefüggések megismertetésével.

A gyermek ítélőképességének, tér,- sík,- és mennyiségszemléletének fejlesztése.

Elemi ok – okozati összefüggések felfedeztetése.

A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése.

Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához.

A matematika tartalmú tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való

alkalmazására motiválás.

A gyermek fejlődésének nyomon követése, az egyéni készségek, képességek

fejlődésének elősegítése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés

Szókincsbővítés a környezetismereti és matematikai témakörökben.

A gyermek mondanivalójának meghallgatása, kérdéseire kielégítő válaszadás.

A gondolatok, érzelmek, kívánság szabad kinyilvánításának segítése.

Kisebb – nagyobb közösség előtti bátor megnyilvánulásra ösztönzés.


Ismeri teste felépítését, megnevezi testrészeit.

Megkülönbözteti és megnevezi az évszakokat, napokat, napszakokat, a hozzájuk

fűződő jellemző tevékenységeket felsorolja.

Felismeri az összefüggéseket az öltözködés, állatok életmódja, növények fejlődése

és az időjárás változásai között.

Gyalogos közlekedés szabályait csoportosan, a gyakorlatban alkalmazza.

Elmondja teljes nevét, családtagjai nevét, tudja lakcímét, óvodája nevét.

Térben és síkban biztonsággal eligazodik.

Tud tárgyakat 10-ig megszámlálni, mennyiség, nagyság, szín, forma szerint

összehasonlítani, csoportosítani.

Érti és használja a relációs viszonyokat.

Óvja és védi környezetét.

A sajátos nevelési igényű gyermek saját készségeinek, képességeinek megfelelően

vesz részt a tevékenységekben és fejlődik .




37

IV.4. VERSELÉS, MESÉLÉS

Cél:

A gyermek érzelmi biztonságának, esztétikai ízlésének megalapozása, hozzájárulva

az anyanyelvi, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez.

A belső képalkotás, élményfeldolgozás elősegítése, alapot teremtve az

önkifejezésre.

Feladat:

A feltételek biztosítása

Az irodalmi művek igényes kiválasztása

Meséléssel, verseléssel, mondókázással érzéki-érzelmi élmények nyújtása.

A gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének elősegítése

A gyermeki önkifejezés megvalósítása

A feltételek biztosítása

Az óvodapedagógus jelenléte, a befogadó légkör megteremtése, a gyermek érzelmi

és értelmi nyitottságának fenntartása.

A napi rendszerességgel történő mesélés, mondókázás, verselés biztosítása.

A felnőtt mesemondás igényességének, érthetőségének, mesei világhoz illeszkedő

hangulatának megteremtése.

Dramatikus játékhelyzetek feltételeinek, eszközeinek megteremtése (kincsesláda

stb.)

A mesélés állandó helyének, idejének megteremtése.

Az önálló bábozás feltételeinek megteremtése bábfal, ujj és kesztyűbábok, önálló

alkotások

A saját vers- és mesealkotás, önkifejező mozgással, ábrázolással történő

kombinálásra motiválás

Az irodalmi művek igényes kiválasztása

Klasszikus és kortárs irodalom, a népi, dajkai hagyományok, a magyar

gyermekköltészet műveiből való igényes válogatás.

A versek elsősorban népi mondókák, kiolvasók, ritmusosak, vidámak, líraiak,

témáikban is színesek, változatosak, a gyermekek világát tükrözik

A kisebbek meséi egyszerűek, cselekményeik jól érthetőek

A nagyobbak meséi a cselekményesebb népmesék, állatmesék, klasszikus

tündérmesék, tréfás és műmesék.

Meséléssel, verseléssel, mondókázással érzéki-érzelmi élmények nyújtása.

Az óvodapedagógus mesélése érthető, a mesei világot szemléletesen megjelenítő.

A gyermekek mese, vers, mondóka iránti érdeklődésének felkeltése, belső

igényének kialakítása.




38

Mesehallgatás során belső képvilág kialakítása, ok – okozati összefüggések,

mágikus világkép, csodák felfedezésének megteremtése.

A gyermekek értelmi készségeinek, képességeinek, szemléletmódjának,

világképének, etikai - erkölcsi érzékének formálása

A versek, mesék, mondókák tanulása.

A gyermeki önkifejezés megvalósítása

A mesék átalakítására, kiegészítésére, befejezésére történő ösztönzés.

A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás

megalapozása.

A gyermeki vers és mesealkotás mozgással, ábrázolással való kombinálására

motiválás.

Kiemelt feladatok:

A személyes kapcsolat, a befogadó, külső zavaró tényezőktől mentes légkör

megteremtése.

A gyermek érzelmi és értelmi nyitottságának fenntartása.

A figyelmi, emlékezeti, diszkriminációs nehézségek figyelembevétele.

A figyelmi, érzelmi, beállítódás és feldolgozás fokozott megsegítése.

A gyermek számára az irodalmi élmények befogadáshoz szükséges legoptimálisabb

testhelyzet felvételének segítése.

Anyanyelvi nevelés

Szókincsbővítés, fogalmak gyűjtése, más helyzetekben való alkalmazása.

Az aktív és passzív szókincs gyarapítása, az összefüggő beszéd fejlesztése.

A beszédkészség, beszédkedv fejlesztése, a beszédhallás, helyes ejtés, a

grammatikailag megfelelő beszéd kialakulásának segítése.

A magyar nyelv zeneiségének, ritmusosságának érzékeltetése.

A kommunikációs szabad önkifejezés segítése.


Szívesen hallgat és ismétel verseket, meséket, mondókákat.

Igényli és várja a verselést, mesélést.

Van kedvenc meséje, mesehőse, képes róla beszélni.

Az ismert mesemotívumokat szívesen bábozza, dramatizálja, a feltételek

megteremtésében és megvalósításában kreatív ötleteit alkalmazza.

Érzékeli az erkölcsi tartalmakat, képes figyelmesen végighallgatni a mesét.

Megkezdett történeteket, meséket folytat, kiegészíti fantáziájával, akár be is fejezi.

Kitalál saját verset, mesét és azt mozgással megjeleníti vagy ábrázolással

illusztrálja.




39

A megismert szavakat, kifejezéseket más helyzetekben is alkalmazza.

Óvatosan használja a könyveket, beszélgetést kezdeményez a képekről.

A sajátos nevelési igényű gyermek saját képességeinek megfelelően fogadja be az

irodalmi élményt

IV.5. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

Cél

A gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésének formálása, az éneklés, az

énekes játékok megszerettetése.

A gyermektánc és népi gyermekjátékok megismerése.

Zenei jártassághoz juttatás, belső hallás, zenei alkotókedv, zenei fantázia megalapozása. A

magyar nyelv kifejező erejének érzékeltetése, népi hagyományok tovább élésének ápolása.

Szülőföldhöz való kötődés, és hazaszeretet megalapozása.

Feladat

Feltételek megteremtése, biztosítása.

A zenei készségek, képességek fejlődésének, fejlesztésének elősegítése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés


Feltételek megteremtése, biztosítása

Zenei anyag összeállítása, alkalmazása ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes

népi gyermek játékok, a gyermektáncok, néptáncok igényes kortárs művészeti

alkotások, hagyományokhoz kapcsolódó zenei anyagok felhasználásával.

Optimális körülmények teremtése a változatos zeneművek hallgatásra, figyelembe

véve a nemzetiségi, etnikai kultúrát (élőzene, CD, hangkazetta stb.)

Zenei sarok kialakítása, dalos játékokhoz, gyermektánchoz, néptánchoz szükséges

eszközökkel (szoknyák, kendők, fejdíszek, kalapok, botok, szalagok, kötények,

kosarak stb.).

Hangszer polc kialakítása, a hangszerek rendszeres használatának biztosítása.

Csoportszobában optimális méretű terület kialakítása a spontán kialakuló zenei

tevékenységeknek.

Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni képességnek

megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása.

A zenei készségek, képességek fejlődésének, fejlesztésének elősegítése

A gyermek zene iránti érdeklődésének felkeltése, belső igényének kialakítása.




40

A dallam, ritmus, mozgás, közös éneklés örömének felfedeztetése, megéreztetése.

A zenei készségek, képességek egyéni, differenciált fejlesztése

Éneklés, egyenletes lüktetés, zenei mozgás, ritmus, motívumhangsúly

érzékelésének alakítása, ritmushangszerek használatának fejlesztése.

A környezetünk hangjainak érzékelése, megfigyelése, felismerése.

A halk – hangos, a magas –mély, a gyors – lassú zenei relációk különbségének

megéreztetése.

Változatos ölbéli játékok, népi énekes játékok, mondókák, dalok és kortárs

művészeti alkotások alkalmazása.

Egyszerű tánclépésekkel az esztétikus, szép mozgás fejlesztése.

A nagyobbak gazdag mozgásanyagú dalos játékokkal, népi gyermekjátékokkal, és

gyermektáncokkal, néptáncokkal való megismertetése.

Népi hangszerekkel való ismerkedés, azok használata, egyéni érdeklődésnek

megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása.

A zenei alkotókedv felébresztése.

Kiemelt feladatok: A gyakorlásra több idő biztosítása.

Anyanyelvi nevelés

Az attitűdök, gondolkodási és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei

élményekkel.

Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek,

dramatizálás gyakorlása.

A beszédszervek kombinált mozgásának fejlesztése.

A beszédhangok pontos észlelésének, tiszta képzésének segítése.

Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben.

A helyes artikuláció fejlődésének elősegítése.

Légzéskapacitás növelése.

A szókincs gazdagítása a zenei anyagokban előforduló szavakkal, fogalom

párokkal.


Segítő eljárások, korrekciós, speciális testhelyzetek alkalmazása, felvétele és

alkalmazása.

Egyéni állapot által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata.

Mozgás kivitelezés, szabályalkotás adaptálása az egyéni képességek



Kedvvel játssza az énekes játékokat, népi gyermekjátékokat.




41

Szívesen énekel egyénileg is.

Ismeri a zenei fogalompárokat.

Érzi az egyenletes lüktetést,

Érzékeli az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét, azokat mozgásformákkal

kifejezi.

Társai hangját, az ismert hangszerek hangját és a környezet hangjait felismeri.

Ismeri és alkalmazza az egyszerű tánc lépéseket, táncmozdulatokat, változatos

térformákat.

Önkifejezésre is tudja használni a zenét.

Éneket, hangszeren előadott dalt figyelmesen hallgat.

Ismer néhány gyermektáncot, mondókát, dalt, énekes gyermekjátékot.

IV.6. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA

Cél

A szép iránti fogékonyság, az esztétikai érzékenység, alkotó és kreatív önkifejezés

alapozása, formálása.

Feladat

Alkotó légkör, feltételek megteremtése.

Ábrázolási tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés


Alkotó légkör, feltételek megteremtése

Az állandó hely kialakítása természetes fény közelében.

Az alapvető, változatos eszközök állandó elérhetőségének biztosítása. (különféle

ceruzák, zsírkréta, papír, gyurma, gyurma tábla, sablon, színező lapok, gyöngy,

ragasztó, asztalterítő, körmöcske)

Oldott, önfeledt tevékenykedést lehetővé tevő, érzelmi telitettséget biztosító alkotó

légkör megteremtése.

Az évszakok tükröztetése a csoportszoba dekorációján, színvilágán.

Természetes anyagok gyűjtése, felhasználása a gyermekekkel közösen.

Az eszközök célszerű, biztonságos, balesetmentes, takarékos, kreatív használatára

szoktatás.

Az eszközök, technikák használati szokásainak kialakítása.

A felkínált technikák közötti szabad választás biztosítása.




42

A kapcsolódó egészségügyi és magatartási szokások, testtartás kialakítása.

A gyermekek év közbeni alkotásainak összegyűjtése.

Ábrázolási tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése

A képi kifejezés, saját formanyelv, az alkotó, kreatív önkifejezés fejlődésének

segítése, figyelemmel kísérése a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával.

Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások megismertetése.

Az egyes technikák eszközeinek bemutatása, használatuk megnevezése, a

gyakorlásra való ösztönzés.

Egyéni és közös alkotásokra ösztönzés, együttműködés kialakítása.

A környezet esztétikai alakítására, a vizuális esztétikai élmények befogadására való

igény alakítása.

A képi - plasztikai kifejezőképesség, a komponáló, térbeli tájékozódó - és

rendezőképesség fejlesztése.

A gyermek tér, forma, szín képzeteinek gazdagítása.

A ceruzafogás, eszközfogás fejlesztése.

Saját és társaik munkájának megbecsülésére nevelés.

Az elkészült alkotás értékelése, a gyermek egyéni fejlettségéhez igazítottan.

A fejlődés nyomon követése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés

Anyagok, eszközök, technikák nevének megismertetése.

A tevékenységek szóbeli kifejezésére motiválás.

Verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak

fejlesztése.

Az ábrázoltak szóbeli elmondása, ahhoz kapcsolódó élmények megbeszélése.

A kész munkák címadására motiválás.

A nyelvi gondolkodás, kifejezőkészség fejlődésének segítése.

A téri irányok, arányok nyelvi kifejezésének segítése.

További feladatok a Napsugár óvodában

Speciális - adaptált eszközök használata, rögzítése.

A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő korrigált

testhelyzet megtalálása, alkalmazása, kompenzációs technikák biztosítása,

alkalmazása.

A kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése,blokkolása.

A megváltozott percepciós – motoros – motivációs bázis figyelembevétele.




43


Szívesen, örömmel tevékenykednek.

A gyermek a változatos eszközöket rendeltetésszerűen és balesetmentesen

használja.

Élményeit, elképzeléseit képalkotásaiban egyéni módon jeleníti meg, a különböző

anyagok, technikák alkalmazásával.

Emberábrázolására jellemző a részletgazdagság, mozdulat megjelenítése.

Plasztikai munkái változatosak, egyéniek, ötletesek.

Együttműködő az építésben, téralakításban.

Az alapszíneket megnevezi.

Saját és közösen készített alkotásairól beszél és törekszik a véleményét szóban is

megfogalmazni.

Ismeri a síkbeli irányokat, ceruzafogása és vonalvezetése megfelelő.

Saját és társai alkotását megbecsülése

IV.7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Cél:

A munka megszerettetése játékos tevékenységeken keresztül.

A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok,

közösségi kapcsolatok, és kötelességteljesítés alakítása.

A cselekvő tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének elősegítése.

Feladatok:

Feltételek megteremtése.

A munka jellegű tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének

elősegítése.

Kiemelt feladatok:

Anyanyelvi nevelés


Feltételek megteremtése

A gyermekek folyamatos bevonása a munka jellegű tevékenységekbe.

A csoportban dolgozó felnőttek felelőssége az egységes szokás-szabály rendszer

kialakítása, biztosítása.

Megfelelő méretű és minőségű munkaeszközök biztosítása.

A munkaeszközök és azok célszerű, balesetmentes használatuk megismertetése.

Az önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása.




44

A munka tevékenységgel a készségek, képességek fejlesztése, fejlődésének elősegítése

A munkavégzéshez szükséges szokás és normarendszer kialakítása.

A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés.

Spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése.

A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele.

A munkakörnyezet rendjének, tisztaságának megőrzésére nevelés.

Az önállóságra nevelés, az értékelési, önértékelési készség és kötelességtudat

fejlesztése.

A munka társas-kapcsolatalakító, pozitív hatásának kihasználása.

A csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett

munkavégzés.

A munka önálló szervezésének kialakítása.

Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek

eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása,

elismerése, megóvása.

Az önkiszolgálás és naposság fejlődésének támogatása, a gyermek egyéni

fejlettségéhez igazodó differenciált segítségadással, egyre önállóbb önkiszolgálásra

szoktatással.

A kialakított szokások, szabályok következetes betartatása.

Kerti munka

Évszaknak megfelelő tevékenység végzése felnőtt irányítása mellett az óvoda

udvarán. Növényápolás és kertgondozás (ültetés, öntözés, gyomlálás, betakarítás,

stb.)

A kerti szerszámok és eszközök használatának megismertetése, rendben tartása,

biztonságos használata a balesetvédelmi szempontok figyelembevétele.

Kisebb megbízatások teljesítése

A felelősi munkával összefüggő szokások kialakítása. (pl. mosdófelelős)

Megbízatás egyéni feladatok elvégzésére. (pl. üzenet átadása)

A csoport érdekeit szolgáló megbízatások teljesítése. (pl. teremrendezés, eszköz

előkészítés stb.)

Kiemelt feladatok: A különböző feladatok végzésénél az egyéni tempónak

figyelembevétele.

Anyanyelvi nevelés

A munkaszervezés és végzés során a szóbeli kapcsolat biztosítása, együttműködés

segítése.

Önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek

mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével,

irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.




45

A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző

beszédformák gyakorlása.

Munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok – okozati összefüggések, műveletek

megnevezése, mondatba foglalása.


A munka alapvető feltételeinek biztosítása, - speciális munkaeszközök, segédeszközök,

munkalehetőségek a sérülés jellegéhez, fokához igazítva.


A munkaeszközöket ismeri, azokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használja.

Önállóan terít, törekedve a rend, tisztaság megőrzésére.

Elvégzi a rábízott feladatot, munkát.

Képes a kitartó munkavégzésre.

Szívesen végez a csoport érdekében egyéni megbízatást.

Képes a munkát megszervezni, és abban együttműködni.

Részt vesz az élő és élettelen természet rendjének fenntartásában.

Ismeri a különböző munkavégzéssel kapcsolatos fogalmakat, műveleteket

megnevez.

IV.8. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Cél

Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése

A teljes személyiség fejlődésének és fejlesztésének támogatása.

Feladat

Tanulást támogató környezet megteremtése.

A gyermek képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése.

Tanulást támogató környezet megteremtése

A nevelési folyamatban minden gyermek egyenlő értékűként kezelése.

A gyermek előzetes tapasztalataira, cselekvő aktivitására, érzelmi fogékonyságára,

egyéni érdeklődésére építés.

A párhuzamosan végezhető tevékenységek biztosítása.

A gyermekek igény szerinti bekapcsolódásának segítése a közös tevékenységekbe,

figyelembe véve a motiváltságukat.

Egyéni fejlettség, érdeklődés, kíváncsiság, megismerő vágy figyelembevétele

A sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, spontán, játékos, cselekvő

megismerés, aktivitás és felfedezés biztosítása.

Az előzetes élményekre, ismeretekre, tapasztalatokra való építés és azok

rendszerezése, bővítése.




46

A gyermek fejlődésének nyomon követése, az életkori és egyéni fejlődési

sajátosságok figyelembevétele, az erre alapozó tervszerű fejlesztés érvényesítése.

A nevelés folyamatában az egyéni bánásmód, differenciált képességfejlesztés

érvényesítése.

A gyermek képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése

A tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása.

A gyermek gyakorlati probléma és feladatmegoldó képességének alakítása a tanult

ismeretek sokoldalú alkalmazásával.

Szokások alakítása az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és

viselkedéstanulási forma felhasználásával.

A megfigyelőképesség fejlesztése, a figyelem tartósságának fokozása, az

önkéntelen és szándékos figyelem képességének fejlesztése.

A gyermekek képzeletének fejlesztése.

Az emlékezetbe vésés képességének sokoldalú fejlesztése.

Az egyszerű gondolkodási műveletek fejlesztése.

Az önmegvalósító törekvések kiteljesedésének segítése.

A gyermek pozitív énképének erősítése, sikerélményhez juttatás.

A feladatra irányuló önállóság fejlesztése.

A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése.

Az élmények, érzéki tapasztalatok, tárgyi és képi megjelenítések szóbeli

megfogalmaztatása.

Általánosítások, következtetések, ítéletek alkotására késztetés.

Speciális prevenciós, kompenzációs, korrekciós tanulási folyamat feladatainak

ellátása szakember bevonásával (Napsugár Óvoda).

A tevékenységben megvalósuló tanulás formái

Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás – szokások

alakítása.

Spontán játékos tapasztalatszerzés.

Játékos, cselekvéses tanulás.

Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.

Gyakorlati problémamegoldás.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.




47

V. GYERMEKVÉDELEM

Cél

Esélyegyenlőtlenség csökkentése gyermekközpontú, befogadó nevelésen alapuló

integráció, intervenciós gyakorlat biztosításával.

Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógusi tevékenység

A befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontásához való

hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

Felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokban való részvétel biztosítása.

A nemzetiségi, etnikai és kulturális és vallási hovatartozás tiszteletben tartása, a

gyermek ismereteinek bővítése magyar nyelven.

Tapintatos, személyes kapcsolat ápolása a családokkal.

A családi nevelés segítése, erősítése, tiszteletben tartása.

Titoktartási kötelezettség érvényesítése, információk az adatvédelmi

jogszabályoknak megfelelően történő kezelése.

Gyermekvédelmi esetek folyamatos feltárása, az esetek nyomon követése.

Gyermekvédelmi intézkedések kezdeményezése, veszélyeztető helyzet enyhítése,

elhárítása a prevenció érdekében – jelzés a gyermekvédelmi felelős felé.

Szülők tájékoztatása a segítő szolgáltatások lehetőségeiről.

A láthatóan segítségre szoruló családok, vagy segítséget kérők támogatása.

Szükség esetén segítségkérés az óvodapszichológustól, gyógypedagógusoktól.

Környezettanulmányok készítése, szükség szerint visszatérő látogatás.

Nevelési eszközeinek segítségével a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettségi

státusz kialakulásának megelőzése, a gyermek családi környezetében történő

nevelkedésének segítése.

A gyermeket érintő esetmegbeszéléseken való részvétel.

Különös, fokozott odafigyelés a HH és HHH, valamint a jegyzői hatáskörbe rendelt

(védelembe vett) gyermekekre, fejlődésük dokumentálása a személyiség lapon.

A gyermek hétnél több igazolatlan hiányzásának jelzése a gyermekvédelmi

felelősnek.

Pedagógiai intézkedések igazítása a gyermeki személyiséghez, a gyermeki

szükségletek kielégítéséhez.

A családokkal való egyéni törődés, segítés, intervenciós gyakorlat folyamatos

megvalósítása.

Nyelvi hátrányokkal küzdő, valamint mozgásában, értelmében korlátozott,

beszédfogyatékos gyermekek felzárkóztatása, integrálása.

A HH és HHH gyermekek fejlesztése.




48

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

VI.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Nevelési programunk eredményes megvalósításán olyan felsőfokú végzettségű

óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológus munkálkodnak, akik:

Képviselik, azonosulnak értékeinkkel, nevelési elveinkkel, nevelési céljainkkal.

A szakmai továbbképzéseken, szakképzéseken tanultakat, tapasztaltakat

megosztják a kollegákkal, és beépítik a mindennapi pedagógiai munkájukba.

A pedagógusok a pedagógiai módszertani szabadságuk megtartásával tudatos és

tervszerű szakmai munkát látnak el.

Etikus magatartással, pedagógiai alkotó tevékenységgel segítik egymást,

folyamatosan együttműködők, munkájukat összehangolják.

Az anyanyelvi nevelés, mozgásnevelés, SNI gyermekek integrált nevelésének

elkötelezett hívei.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében magas szintű pedagógiai,

pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.

A sajátos nevelési igényű gyermekeket fejlesztő speciális végzettségű szakemberek

odaadóan, lelkiismeretesen végzik fejlesztő munkájukat annak érdekében, hogy a

gyermekek az önmagukhoz képest optimális fejlettségi szintet elérjék, kiemelkedő

teljesítményre való képességük kibontakozhasson nevelésük, fejlesztésük hatására.

Megjelenésükkel, beszédviselkedésükkel követendő mintát nyújtanak.

Empatikus, tapintatos módon segítik a családokat az együttnevelésben.

Titoktartási kötelezettségüknek eleget tesznek.

A pedagógus közfeladatot lát el, munkája közszolgálat.

Az óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában elfogadó, segítő,

támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

Az új kollégákat mentorként segítik nevelési programunk, helyi szokásaink,

hagyományaink megismertetésében.

Napsugár Óvodában gyógypedagógus hallgatók mentorálásával,

gyakorlatvezetésével foglalkozik.

Pedagógiai munkát segítő alkalmazottak:

Elfogadják értékeinket, nevelési elveinket, nevelési céljainkat.

Empatikus, tapintatos módon bánnak a gyerekekkel, aktívan részt vesznek az

óvoda, csoport mindennapos életében.

A gyermek-dajka kapcsolatokat pozitív attitűd jellemzi.

Megjelenésükkel, beszédviselkedésükkel követendő mintát nyújtanak.




49

Titoktartási kötelezettségüknek eleget tesznek, betartják az etikai normákat.

Az új kollégákat segítik a helyi szokásaink megismertetésében.

Engedélyezett státusz Tátika Óvoda / fő Napsugár Óvoda / fő Összesen:

Óvodapedagógus 11 fő 8 fő 19 fő

Gyógypedagógus 1fő 2 fő 3 fő

dajka 5 fő 4 fő 9 fő

konyhás dajka 1 fő 1 fő 2 fő

óvodatitkár 1 fő - 1 fő

kertész 1 fő 1 fő 2 fő

Pszichológus 1fő - 1fő

Pedagógiai asszisztens 1 fő 2 fő 3 fő

Összesen: 22 fő 18 fő 40 fő

Figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvényben

szabályozott alkalmazottak létszámát.

Továbbképzési terveinkben támogatjuk a szakmai megújító, az innovatív

pedagógiai módszerek, eljárások, technikák elsajátítását.

Az évente egyszeri alkalommal tervezett szakmai kirándulásunk kompetenciáink,

kapcsolataink bővítését, tapasztalataink cseréjét, formálja gondolkodásmódunkat,

csapatépítő, közösségi magatartásunkat. A fenntartó anyagi támogatásával tervezzük

megvalósítását.

VI.2. TÁRGYI FELTÉTELEK

Az alapellátás pótlása,

A pedagógiai programunkhoz szervesen illeszkedő tárgyi feltételek szükségletének

megtervezése.

Az anyanyelvi nevelést, és mozgásfejlesztést, és a sajátos nevelési igényű

gyermekek fejlesztését minőségileg befolyásoló eszköztárunk bővítésére

törekszünk elsősorban pályázati lehetőségek kiaknázásával.

A beszéd fogyatékos gyermekek integrált nevelésével kapcsolatban megnövekedett

feladatellátáshoz szükséges eszközök beszerzése, bővítése.

A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetőségéről és

biztonságosságáról, balesetmentességéről való gondoskodás.

Udvari játék és munkaeszközök, játékok állagmegóvása, folyamatos pótlása.




50

Akadálymentes környezetet biztosítása az óvoda épületén belül és az udvaron

egyaránt.

Az óvodai munkatársaknak megfelelő munkakörnyezet, és mentálhigiénés

feltételek biztosítása.

A legoptimálisabb körülmények megteremtése a szülőkkel történő személyes

kapcsolatok ápolására.

VI.3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Szervezeti és időkeretek

Az óvodai alapellátás a helyi önkormányzat feladata.

Az óvodai pedagógiai program alapján a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a

következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus

feltételeinek megteremtése az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt óvodapedagógus

jelenlétében.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése, ellátása.

Az óvodai egységek alapító okiratának megfelelően a sajátos nevelési igényű

gyermekek gyógypedagógiai alapellátása.

A kihelyezett logopédiai, óvodapszichológusi ellátás, és a Nevelési Tanácsadó

keretén belül szervezett foglalkozások.

Humán Szolgáltatások Igazgatósága (HSZI) által nyújtott ellátás

Az óvoda szervezeti és időbeosztásának tartalmi meghatározói

Csoportszervezés elvei

A gyermekek közel azonos életkor szerinti csoportokba való szervezése.

Lehetőség szerint ideális gyermeklétszám biztosításával legfeljebb 10%-ban (2 - 3

fő) sajátos nevelési igényű gyermek integrálása a sérülés fokának, típusának


Napi – heti rend alakítás elvei

Dokumentálása a csoportnaplóban történik.

Napirendünk rugalmas, részben folyamatos, igazodik a különböző

tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, életkorához, érvényesíti a

játék elsődlegességét.

A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez,

fejlesztéséhez a napirendünk és a heti rendünk biztosítja azokat a feltételeket,

melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált

tevékenységeket is magában foglalja.

Biztosítjuk a növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos tevékenységek

megvalósulását.

A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.




51

Napirend

6 – 7-ig Szabad játék összevont csoportban

7- 12-ig Szabad játék: tevékenységekben megvalósuló tanulás, folyamatos reggeli, öltözködés,

tisztálkodás, mindennapos nyelvi játék, mindennapos mozgás, egészségfejlesztő testmozgás, növekvő

időtartamú (5–35 perces) csoportos tevékenységek, - a külső világ tevékeny megismerése, verselés-mesélés;

ének,zene, énekes játékok, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; munka jellegű

tevékenységek), játék és séta a szabadban, játék az udvaron, sajátos nevelési igényű gyermekek

rehabilitációja,).

12 - 13-ig Ebéd, teremrendezés, tisztálkodás, fogápolás, folyamatos lefekvés

13-15 -ig Pihenés

14 30

- 1630

-ig Szabad játék ébredés, öltözködés, tisztálkodás, folyamatos uzsonna,

teremrendezés, tevékenységekben megvalósuló tanulás.

1630

-18-ig Szabad játék összevont csoportban

Nyári élet: Június 01.-től Augusztus 31.-ig – telephelyenként külön terv alapján

Pedagógiai dokumentumok

Nevelőtestületünk a pedagógiai program és saját készítésű módszertani

segédanyagok alapján végzi szakmai – pedagógiai feladatát, munkáját.

A csoportnapló:

20/2012 EMMI rendeletnek megfelelő kötelező és a nevelő testület által fontosnak

tartott tartalmi elemeket tartalmazza

Az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének

dokumentálására szolgál.

Aláírással és bélyegzővel hitelesített, számozott oldalakkal rendelkezik

A gyermek személyi anyagát óvodába járástól folyamatosan vezetjük a gyermekről. Fő

tartalmi elemei

Anamnézis lap

Fogadóórákról, családlátogatásról készített összegzés,

Néhány gyermek rajz, amely jellemzi a rajzkészsége szintjét

Mérőlap

Egyéni fejlesztési tervek – értékelések,

Szakvélemények

Egészségi állapotra jellemző orvosi dokumentumok

A gyermekről, a fejlődéséről rögzített megállapítások, a fejlődéséről félévenkénti,

kötelező tájékoztató a szülő részére.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs napló

Felvételi és mulasztási napló, aláírással és bélyegzővel hitelesített dokumentum,

naprakész, precíz. Bejegyzés kék színű tollal történik, a gyermek adatait más személynek

kiadni tilos, kivéve, ha erre igazságügyi, gyermekvédelmi, vagy jogi helyzetben hivatalos

szerv kéri.




52

Nyári időszakban a más óvodából érkező gyermekek részére hivatalosan kiállított napló

vezetése.

Fejlesztési javaslat: Valamennyi szülőt tájékoztatunk arról, hogy az iskolába menő

gyermekéről kérheti a gyermek aktuális fejlettségi szintjét, és a további fejlesztési

feladatokat tartalmazó dokumentumot, amelyet saját döntése alapján továbbíthat az

iskolába.

VI.4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

ÓVODA –CSALÁD

Feladatok

A családról birtokunkba jutott információk bizalmas kezelése.

Nevelőpartneri együttműködés kialakítása a szülőkkel.

A kapcsolattartási formák működtetése.

A kapcsolattartás kölcsönös bizalomra, tiszteletre építése.

A szülők szemléletének formálása a szabad játék óvodáskorban betöltött

személyiségformáló szerepéről.

A szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló

tevékenységekbe.

A gyermek fejlődéséről, esetleges problémákról a szülők nyílt, őszinte

tájékoztatása.

A szülők folyamatos tájékoztatása a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről.

Segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásainak kidolgozása, megvalósítása.

Komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat

kidolgozása a szükségletek alapján – HH, HHH, és SNI.

A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása.

A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.

A gyermek eredményeinek, sikereinek megerősítése.

Az óvoda meghatározott keretek közötti nyitottságának biztosítása a szülők

számára.

A migráns gyermekek interkulturális nevelése.

Nevelőtestületünk alapelvei:

Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden gyermeket megillet

A migráns gyerekek a magyar gyerekekkel azonos feltételek mellett vehetik

igénybe az óvodai nevelést.

Az egyéni bánásmód elvét minden gyereknél érvényesítjük.

A különböző kultúrájú családokból érkező gyerekek értékességét egyediségükben,

individualitásukban keressük.




53

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái

Napi információáramlás: rövid párbeszéd, kölcsönös érdeklődés, lényeges

információ átadása.

Családlátogatás: a gyermek, otthoni környezetének megismerése, a

szociokultúrájának közvetlen megismerése, mint lehetőség, az óvodapedagógusaink

előtt áll.

Beilleszkedés: a szülők számára a pedagógiai program, a házirend megismerésének

biztosítása, ennek segítése.

Hagyományaink és ünnepeink: a jeles ünnepek, természet ünnepei előkészítésébe,

lebonyolításába a szülők bevonása.

Szülői értekezlet: a szülők közösségének formálása, közös gondolkodásra

késztetés, a javaslatok, vélemények kinyilvánításának fóruma

Fogadóóra: információcsere, az együttműködés összehangolása.

SZK értekezlet: a szülők csoportonkénti képviselőinek tájékoztatása az intézmény

helyzetéről. Vélemények, javaslatok gyűjtése, együttgondolkodás. Az óvodai

hagyományok előkészítése, feladatok megszervezése.

Faliújság: a szülők informálása, heti étlap, szolgáltatások, kerületi rendezvények, a

kerület intézményeinek aktuális tájékoztatói, a csoport életével kapcsolatos

információk átadása.

Az óvoda honlapja: tatikanapsugarovi.hu

Közös programok: „Napsugár - napok”, nyílt napok, munka délutánok,

játszódélutánok. Lehetőség szerint a szülők igényeihez igazodó kirándulások,

színházlátogatások, egyéb rendezvények szervezése.

Óvoda - egyéb intézményekkel való együttműködés formái

1. Humán Szolgáltatások Igazgatósága

Gyermekjóléti központ felé a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek és

családok jelzése – nyomon követése.

Segítségkérés a családok problémáinak kezelésére. Folyamatos kapcsolattartás az

egyes gyermekek családgondozójával.

Kapcsolattartás havi rendszerességgel, illetve igény szerint az gyermekjóléti

központ családgondozó koordinátorával.

Bölcsőde

Átmenet megkönnyítése, a beilleszkedés segítése, tapasztalatcsere lehetőségének

biztosítása – nyílt nap.

A leendő szülők segítése az óvodaválasztásban az óvoda rövid programjának

ismertetésével.

Bölcsődelátogatás.

http://www.amk.nagybajom.hu/




54

Védőnő / Gyermekorvos:

A gyermekek vizsgálatának biztosítása.

A vizsgálatok eredményeinek figyelemmel kísérése.

Az egészségügyi törzslap vezetése.

Gyermek fogorvos:

A fogászati szűrés biztosítása.

Ismeretterjesztő programok igénylése.

A szülők tájékoztatása a szűrés eredményéről, szakorvoshoz irányítás továbbítása a

szülő felé.

2. Családtámogatási iroda

Étkezési támogatások jogosultságának jelzése

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, és a rendkívüli

gyermekvédelmi támogatási kérelem jelzése

3. Kormányhivatal gyámhivatala: jelzőrendszer tagjaként pedagógiai vélemény

készítése hatósági intézkedés esetén

4. Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona: Átmenet megkönnyítése, a

beilleszkedés segítése. Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása. A kijelölt

családgondozóval kapcsolattartás.

5. Pedagógiai Szakszolgálat intézményei

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok és

Gyógypedagógiai Módszertani Központok

Mozgás Vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és

Gyógypedagógiai Módszertani Központ

Beszéd ~, Hallás~, Látás~ Vizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs

Bizottságok és Gyógypedagógiai Módszertani Központok:

◦ A fejlődésben lemaradást mutató, problémás gyermekek szakértői vizsgálatának

kezdeményezése, szülői egyetértéssel

◦ Kontroll vizsgálatok jelzése a SZRB felé

◦ Kontroll vizsgálatok megvalósításához lehetőség és feltételek biztosítása

◦ Az SNI gyermekek óvodai fejlesztési feltételeinek ellenőrzésének lehetővé

tétele. (tárgy, személy, hely, idő)

◦ Gyógy/Pedagógiai szakvélemény elkészítése az SZRB számára

◦ A tanköteles korba lépéskor a megfelelő iskolaválasztás segítése

Nevelési Tanácsadó




55

◦ A fejlettség mérésének igénylése szükség esetén

◦ A gyermek fejlesztésében résztvevő pedagógusok munkájának segítése, és az

ellenőrzés lehetőségének megteremtése

◦ Kapcsolattartás a gyermek fejlesztőpedagógusával. Folyamatos és kölcsönös

tájékoztatás a gyermek fejlődéséről

◦ Iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése után a megfelelő iskolaválasztás segítése.

Pszichológus

◦ Rendszeres megfigyelések végzésének biztosítása

◦ A szakmai vizsgálatok eredményeinek megbeszélése, valamint szakmai

segítség nyújtás kérése

◦ Az egyéni vizsgálatra, és fejlesztésre szoruló gyermekek esetében a szülői

hozzájárulás megszerzése

◦ A gyermekcsoport és egyéni problémákkal kapcsolatos tanácsadás kérése

◦ Igény esetén, fogadóórán való részvétel kérése

◦ Az óvodapszichológuson keresztül kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval

6. Egészségügyi intézmények:

Ortopédiai szakorvos, neurológus, fül-orr gégész, audiológus, foniáter szakorvos,

szemész

Mozgás/állapot folyamatos figyelemmel kísérése

Megfelelő segédeszköz felírása

Szükséges műtétek, beavatkozások elvégzése

Konzultáció a szomatopedagógussal

A műtét utáni re/habilitáció figyelemmel kísérése, tanácsadás a gyógypedagógus és

a szülők, gyermek részére

Ortopédiai műszerész, segédeszközgyártók és forgalmazók

Segédeszközök elkészítése

A szomatopedagógusok, és rajtuk keresztül az óvónők tájékoztatása

A segédeszközök kontrollja, javítása. A segédeszközhöz szükséges mintavétel és

eszközátadás lehetőségének biztosítása óvodán belül.

7. Általános Iskola

Átmenet megkönnyítése, beilleszkedés segítése

Egyéni kérés alapján az iskola tájékoztatása a gyermek óvodai fejlődéséről

Nyílt napon történő részvétel biztosítása




56

A szülők segítése a gyermek számára legmegfelelőbb szabad iskolaválasztásban

(iskolai hirdetmények, tájékoztatók közzététele)

Tanköteles gyermekek iskolalátogatásának megszervezése (iskolalátogatás,

tapasztalatcsere)

Iskolába készülő gyermekek szüleinek tájékoztatása a beiratkozásról

8. Közművelődési intézmények

A Közművelődési intézmények programkínálatának folyamatos figyelemmel

kísérése (kiállítás, színház, hangverseny)

Az óvodás gyermekek számára megfelelő, egyéb kulturális rendezvények

látogatása (Múzeum, színház, Planetárium stb.)

9. Civil szervezetek

Szponzorok keresése óvodai programjaink támogatásához

Természetbeli és anyagi források felkutatása

10. Alapítványok, szövetségek, egyesületek, fejlesztő központok

Tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása

Konzultáció lehetőségnek igénybevétele az innen érkező SNI gyermekek

fejlesztése céljából

Érdekvédelemmel, támogatással kapcsolatos információk nyújtása.

Szülők segítése, és támogatása a gyermek fejlesztése során

A gyermekek szállításában, házi felügyeletében való részvétel

11. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Szakmai munka segítése

Tanácsadás a problémás kérdésekben

Szakmai ellenőrzés

A szomatopedagógia szakos hallgatók képzésében való részvétel.

A Napsugár Óvoda, gyakorló helyszín; a gyakorlati képzés megvalósításában vesz

részt megfelelő szakvégzettségű és szakvizsgával rendelkező gyakorlatvezető-

mentor biztosításával.

12. Fogyatékos gyermekeket nevelő óvodák/iskolák

Tapasztalatcsere biztosítása.

Konzultációs és hospitálási lehetőségek biztosítása.

Hidro Rehabilitációs Gimnasztikán való részvétel biztosítása az SNI gyermekek

számára.

Nyílt napokon való részvétel biztosítása.




57

Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola

◦ Utazótanár /logopédus

◦ Az év eleji szűrővizsgálat végzésnek biztosítása

◦ A tapasztalatok megbeszélése, és a logopédiai foglalkozások rendszerének

kiépítése, és megvalósítása

◦ A szülők tájékoztatása az otthoni logopédiai gyakorlás szükségességére,

rendszerességére

◦ Fogadóóra lehetőségének biztosítása

◦ Szükség esetén a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs

Bizottságnál vizsgálat kezdeményezése a szülő beleegyezésével

13. Együttműködés a fenntartóval

Együttműködésünket a törvényeknek és rendeleteknek megfeleltetve működtetjük.

Személyes kapcsolat ápolása az óvodai programokon, rendezvényeken való

részvétel.




58

VII. A NEVELŐMUNKA TERVEZÉSÉNEK, ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK

TARTALMI ELEMEI:

Tartalmazza az intézményi pedagógiai és más folyamatok belső ellenőrzésének,

értékelésének, mérésének területeit, módszereit, időpontját, a munka megosztását a

vezetésben résztvevőkkel

/Területei: szakmai ellenőrzés, szakmai értékelés, szakmai mérés, törvényességi ellenőrzés

(tanügy, humán, …), gazdálkodás a vezető, tagóvoda vezető, vezető helyettesek, szakmai

munkaközösség vezetők/

Az ellenőrzés tervezése évenként külön dokumentumként, az intézményi éves

munkatervvel egy időben történik, a vezető készíti el

Az ellenőrzés kiterjed a szakmai, törvényességi, gazdálkodási folyamatokra, tartalmazza az

ellenőrzés területeinek konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését, amelyet nyilvánosságra

kell hozni.

A vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti, ez lehet

tervszerű, előre megadott szempontok szerinti, alkalomszerű, spontán.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról a vezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a vezető helyettes, a tagóvoda vezető, a

munkaközösség vezető.

A vezető az ellenőrzést átruházhatja a vezető helyettesre, a tagóvoda vezetőre, a

minőségfejlesztési csoport vezetőjére, a jogkör átruházása írásban történik.

Az éves munkaterv szerves része az intézmény stratégiai tervezésének.

Az éves értékelést, beszámolót a vezető készíti el a fenntartó által meghatározott formában

és tartalmi elemek szerint.

Terület Módszer

eszköz

Felelősök Gyakoriság Keletkezett

dokumentum

Készítendő

dokumentum

Az intézmény alap

és tanügyi

dokumentációk

jogszerűsége,

vezetése

Értékelő lap Vezető,

vezető

helyettes,

tagóvoda

vezető

évente Beszámoló feladatterv

Humánerő

külső/belső

továbbképzése

Ellenőrzőlap Vezető,

vezető

helyettes,

tagóvoda

vezető

évente,

5 évente

Éves értékelés Továbbképzési

terv

Gazdálkodás és

gazdaságosság az

előirányzatok


Ellenőrző,

értékelőlap

Vezető,

óvodatitkár,

tagóvoda

vezető

évente Éves értékelés feladatterv

Gyermekvédelem:

veszélyeztetett,

hátrányos helyzetűek

felmérőlap Gyv.

Felelősök,

Pedagógusok.

Évente:

szeptember

Munkaterv Éves értékekés




59

felzárkóztatása,

tehetséggondozás.

május

A gyermeki fejlődés

nyomon követése

értékelőlap Pedagógusok Évente:

szeptember

május

Összesítő %-ós

kimutatás

Csoportos és

óvodai éves ért

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A Pedagógiai Program hatálya:

Személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, az intézmény külső

rendezvényeire, az intézmény összes dolgozójára,az óvodás gyermekekre, továbbá az itt

pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre.

Érvényessége: 2018.08.31.

Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások átdolgozását szükségessé nem

teszik.

A pedagógiai program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására:

az intézmény vezetője,

a Nevelőtestület bármely tagja,

a Szakmai munkaközösségek,

a Szülői szervezet,

az intézmény fenntartója tehet javaslatot.

A Pedagógiai Program módosítása a Nevelőtestület elfogadásával, a Szakmai

munkaközösség, a Szülői szervezet véleményezésével, az intézményvezető jóváhagyásával

válik érvényessé.

A pedagógiai program felülvizsgálata:

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Nyilvánosság

A Pedagógiai- Program nyilvános, az iránta érdeklődőknek biztosított a betekintés

lehetősége.

A program megtekinthető:

a fenntartónál

intézményi irattárban

az intézmény honlapján: tatikanapsugarovi.hu

az intézményegységekben.

http://www.amk.nagybajom.hu/




60

A Tátika- Napsugár Óvoda Pedagógiai Program legitimációja

1.A Tátika- Napsugár Óvoda Pedagógiai Programját 2013. március 29.-én a

nevelőtestület véleményezte és elfogadta. (Nkt.26.§. (1) alapján).

…………………………….

jegyzőkönyvvezető

2. A Tátika- Napsugár Óvoda Pedagógiai Programját a Szakmai munkaközösség

2013. március 29.-én véleményezte, elfogadásra javasolja. (Nkt. 71.§ (1) alapján).

…………………………….

Szakmai munkaközösség vezető

3. A Tátika- Napsugár Óvoda Pedagógiai Programját a Szülői szervezet 2013.

április 5.-én véleményezte, elfogadásra javasolja.(Nkt.73.§(1) alapján).

………………………………………..

Szülői szervezet vezetője

4. A Tátika- Napsugár Óvoda Pedagógiai Programját az intézményvezető

jóváhagyta

2013. június 20.-án. (Nkt. 26.§. (1) alapján.

……………………………..

p.h.

intézményvezető

A Pedagógiai Programot a fenntartónak benyújtom az esetleges többletköltség

támogatása, egyetértése végett.

Leadási határidő: 2013. június 30.

A nevelési program másolatát kapják:

Készítők: Az óvoda nevelőtestülete

Irattár

Fenntartó: Budapest XXI. - ker. Csepel Önkormányzata Képviselő Testület




61

Az óvodák pedagógiai programjának ellenőrzése A ellenőrzés során figyelembe vett jogszabályok és dokumentumok:

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Kormány rendelet

3. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (32/2012. (X. 8.) EMMI

rendelet)

4. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

5. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

6. Az intézmény alapító okirata

Általános formai megfelelés

Terület/tartalom Van Megjegyzés

Rendelkezésre áll-e a pedagógiai program elfogadása folyamatában x

nevelőtestület elfogadása x

intézményvezető jóváhagyása x

szakmai munkaközösség véleményezése x

szülői munkaközösség véleményezése x

A pedagógiai program érvényességi idejének meghatározása x

Intézkedés:

a pedagógiai program felülvizsgálatáról

x

módosításának körülményeiről x

nyilvánosságra hozatalának módjáról és elhelyezéséről x

Aláírás, pecsét megléte x

Törvényességi megfelelés

Az óvoda nevelési programja meghatározza: Fejezet/oldalszám Megjegyzés

az óvoda helyi nevelési alapelveit III/1. 3.o.

az óvoda helyi nevelési értékeit II/1. 5.o.

az óvoda helyi nevelési célkitűzéseit II/1. 4.o.

azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják:

a gyermek személyiségének fejlődését

III/1. 21.o.

közösségi életre történő felkészítését III/2. 9.o.

a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését,

fejlődésének segítését

III/2. 10.o.

a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet III/2. 10.o.

a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet V/ 46.o.

a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit VI/4. 52.o.

az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket III/1. 6.o.

a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket VI/4. 46.o.

a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket VI/4 51.o.

LEGITIMÁCIÓS LAP

Legitimálás Időpont

Nevelőtestület elfogadása

Nkt. 26.§ (1) alapján

2013.04.05.

Szakmai munkaközösség 2013.03.29.




62

Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118.§ (3)

bekezdés alapján véleményezési jog

Szülői szervezet

Nkt. 73.§ (1) alapján véleményezési jog

2013.04.05.

Intézményvezető jóváhagyása

Nkt. 26.§ (1) alapján

Dátum: 2013.06.20.

Határozatszám: 203/2013.

Documents

TÁTIKA NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJAcseo.hu/wp-content/uploads/2016/09/PP_Napsugar.pdfAz egészséges, biztonságos környezet megteremtése. A gyermek egészségének védelme,