Ukrán dalok Magyarországon

A magyar é s az ukrán né p törté nelmi sorsában sok azazonos vonás, A földrajzi közelsé g, termé szetesen ha-tással volt a ké t szomszé d né p kulturális kapcsolatairais, amelyeknek gyökerei a messzi ré gmú ltba nyú lnakVissza. A ,,Ré gmú lt id k krónikája" a 898-as esemé -nyek köZött emlí té st tesz arról, hogy az,,ugorok" a Kár-pátok felé tartva tábort Vertek a Dnyeper felett, KijeVközelé ben, Ké s bb. amikor Szent István ál]amot ala-pí tott Közé p-Európában, fenntartotta állama kapcso-latait a Kiievi Russzal is,

KöZismert té ny, hogy Bölcs ]aroszlav ki|evi feiedelemahhoz az András herceqhez adta n ül leányát, Anasztázi-áí , aki a kiievi feiedelem segí tsé gé vel zí e el hazájaföId|é r l a né met hódí tókat. Abban az id ben számostudós é s egyházi szemé lyisé g iött Kijevb l Magyaror-szágra, Magyarország az els k között a Kijevi Russzallé tesí tett közvet]en gazdasági é s kulturális kapcsola-tokat. Ennek tudható be, hogy a magyar nyelv számosszláv, ilIetve ukrán eredet kifejezé st integí ált, iobbá-ra a falusi é letmódhoz köt d szavakat, mint pé ldául:kasza, gereblye, borona, villa, szé na stb,

A szláv, illetve ukí án né pkölté szetben maradandóemlé ket hagyott Mátyás király uralkodása. Ez egyé b-ké nt annak bizonyí té ka, hogy mind a magyarok, mindaz ukránok elkeseredett harcot fol}tattak a töí ök hóditók ellen, A XVIII-XIX, századi szabadságharcok közöszászló alá sorakoztatták fel a kárpátaliai magyarokaté s ukránokat, a zaporozsjei kozák csapatokban sokmagyar katona harcolt, A zaporozsjei katonai nyilván-tartások sZámos, az egyes katonák nemZeti hovatarto-zására utaló adatot riznek, olyan neveket olvasha-tunk a listákon, mint lllls yenOer vaw lstván Yengrin,

Köztudott, hogy a Balparti Ukrajna a XYllI- század-ban lé pett szorosabb kapcsolatba Magyarországgal, Aké t ország külónösen é lé nk kereskede]mi forgalmatbonyolí tott le, Tokajban megtelepedett egy ukrán ko-lónia, amelynek ielenlé te na€y hatással volt a té rsé gkulturális é leté re. El]átogatott Tokajba a hí res ukránkölt Jilozófus, Hrihorij Szkovoroda í I722-1794) is.

A ké t né p kultú rája, né pdalkincse nagy hatássalvolt egymásra. Ebben a iegé rdekesebbek az ukránkolomiikák é s táncok magyar feldolgozásai, Akolomijka az ukrán nemzeti kulturális öröksé g ré sze, Amagyar lakosság é vszázadokon át é nekelte ezeket ada]lamokat, amelyek az id k során sajátos magyaroshangzást nyeltek. A jelensé get Bartók Bé la (l88l-l945) is tanulmányozta é s Jeí rta, 1934-ben ielent megtartalmas, é s a zenei párhuzamok felsorakoztatásábangazdag m ve, a Né pzené nk é s a szomszé d né pek ze-né je, Bartók arra a következteté sí e iutott, hogy akolomi jkákbót eredeztethet ek a magyar kanásznóták,Vé lemé nye szerint a kolomijkák a következ fejl dé s-

Ré szlet a simon Mónika - csecserlt§ BeaTarasz Lükianyük - stpailo lgor é s Natalla,,Magyaro.sági ukránok" cí mí i ktadványból

2908

soron keresztül é pültek be a magyal zené be, ukránkolomilka {magyar kanásznóta (magyar verbunkos (ú jmagyar né pdal,

Egy másik né pzenekutató, Ré tei Prikkel a magyar é saz ukrán táncok zenei összehason ]í tásakor arra a kö-vetkezteté sre jutott, hogy a kolomijkák szolgáltak né -hány más magyar dallamforma - pé ldául a pásztor-tánc, a haidú tánc - alapjául is,

NemCSak a kolomi jka-dallamok kerültek át a ma-gyar né pdalkincsbe, hanem egyes nóták, í gy pé ldáu1az egyik legné pszer bb, ,,Ment a hozók a Dunán tú lra" cí -m is, A dallamra ú j, magyar szöveg í ródott, amelynekszerz ie, sajnos, ismeretlen. Kodálg Zoltán szerint azigazi ,,átóróklé s" akkor következik be, amikor egy másné phez köt d dallamhoz magyar szóveget í rnak, sezt a magyar haligató már saiátiaké nt é í telmezi, Ko-dály szerint a magyar né pzené ben kevé s az ilyen,,át-öröklé s", amelyek közül az egyik legismertebb, Sze-men KlirrouszÉ il nótála, amely egy szerelmespárrólszól, akik a dal ,,magyar változatában" ké t madárka-ké nt szerepelnek. Né mi vá]tozások figyelhet k meg adallamban is (többek közt a nóta csárdás,ritmusbanfejez dik be),

A mú lt század els felé ben, a magyarországi kiad-ványokban kevé s szó esik az ukrán né pdalokróJ, Azl850-es é vekben jelennek meg az els cikkek, illetvetanulmányok, ám ezek els sorban a kárpátaljai szlávné pessé g törté nelmé hez é s né prajzához köt dnek, Azl8óO-as é vekben Játnak napvilágot az ukrán né pkölté ,szeti alkotások els magyar fordí tásai, Valószí n leg aXlX, század második felé ben kiadott dalszöveg-forditások Ielentetté k az ukrán irodalom bemutatkozásátMagyarországon- Ezt az önálló szöveggy itemé nytLehoczkq Tlvadar adta kí Maqqar-orosz né pdaloh cí mmelSárospatakon, l8ó4-ben. (A hivatalos Magyarországakkortáit ,,ugroruszoknak" nevezte a Kárpátalján é l ukránokat.) Lehoczky Tivadar ( l830-191 5) Munkácsonvolt |ogász, szabadideié t pedig javaré szt a né pdalku-tatásnak é s né pzenegy jté snek szentelte, A kön),ryhözel1szót í r Eldé lyi János (l814-18ó8) Ungvár mellettszú letett, é s ifiú korától kezdve gy jtötte az ukrán dal-lamokat.

Terjedelmé t tekintve a Lehoczky,fé le né pdalgy ite-mé ny szinte azonos a Né metországban megjelent Ufr,rajna höltószete cí m kötettel, amelynek szerz je F,

Bodenstetl,t volt. Lehoczky gy jtemé nye zömé ben kár,pátal]ai dalokból é s kolomijkákból áll. Az ukrán gyö,kerekr l ebben az összeállí tásban nem esik szó,

A kötetben köZölt több mint száz (l ló) dal kózüi né -hány, irodalmi eredet , A fordí tó a leginkább a szerel-mes dalokból válogatott, de vannak a kötetben kö-szönt k, aratónóták, toborzók é s, teí mé szetesenkolomiikák, A gy itemé ny é rté ke szinte fe]becsülhe-tetlen, hiszen els ké nt fordí totta a magyar közönsé gfigyelmé t az ukrán né pdal felé . Ezután számos ú jság-cikk jelent meg a té máról, többek közt l885,ben Zilahq

- lahl Kathrin -Geretá által í rt

Imre í rása, az Ukrón köIté szet a ,,Modern szatí rák" cí m folyóiratban, Egy é vre rá Greqlss Ágost magyar iroda,lomtörté né sz adott közre egy VáiogatáSt, A né pek lí rálací m kötetet, amelyben saiát foí dí tásában szerepelte-ti a könlvben a ,§edvesem olqan fehé r, mint a hó" kezdet ukrán né pdalt iS, 18ó9-ben jelent meg Ábránai Korné lA kozákok né pdalftölté szeftra cí mú í rása.

A következ dalgy jtemé nyt, a Maqqar-orosz né pdalo-kat Finciczkq Mihály szerkesztette é s adta ki A nyugat-ukrajnai ré gió da]ai mellett szerepelnek a kötetbenkelet-ukrajnai nóták, kolomiikák é s irodalmi eredet szöVegek jS,

Úlabb da]szöveg-iordí tások a mú lt század 90-esé veiben jeientek meg, többnyire ungvári kiadók gon-dozásában, A koJomijka-ciklust fordí tóké nt O, Mitr.iÉiegyezte, é s a szövegek a Kelet, il]etve a Magqar Szemle( l897) folyóiratokban je]entek meg - sztripszkii sa]áI fel-dolgozásában adta köZre Sztepan Rudanszkij ,Repül1szell lJkrajnára|" cí m dalát.

A XIX, század másodjk felé ben bontakozott ki a Ma-gyar Né prajzi Társaság tevé kenysé ge, Kutatásaik kiter-iedtek a Kárpátalján é l ukránokra is. A Társaság hiva-talos lapja, a ké thavonta megjelen Ethnographia Va-lamennyi számában találkozhatunk ukrán vonatkozá-sú anyagokkaL Szerz ik olyan tudósok é s né prajzosok,akiknek tanulmányaiban a né pdalok az ukrán szokása-inak é s hé tköznapok illusztrációiké nt jelennek meg.

A magyar kutatók figye]emmel kí sé rté k aZ európainé pek dalait közl kiadványokat, Tudományos szem-pontbó] alapvet lelent sé g nek tekintjük Sepódi ]á"nos kritikai esszé jé t, amelyben, a Lvovban, ]90ó-banmegjelent folyóirat, az Etnográfia 2l , köteté t elemez,te, Ez nyugat-ukrainai da]okat is tartalmazott

Sztanyiszlav Ljud,hevi.s feldolgozásában é s é rtelmezé -sé ben, A magyar Ethnographiában többször is szóesett l, Frdí lao, Y. Hnatyuk, V Sulieyirs é s D. Drahamanovné pm vé szetj ihleté s m veinek tudományos é rté ké -r l, Az ukrán költé szeti gy jtemé nyek olyan forrásokvoltak, amelyekb l a magyar tudósok pé ldákat merí t-hettek tUdományos é rtekezé seik köVetkezteté seiheZ,

Közvetlenül a második világháború kitöré se el tttóbb olyan magyar kiadvány is napvilágot ]átottamely ukrán dalokat é s balladákat is tartalmazott,

l944-ben ielent meg LOrlí ssL/ Andor fordí tásában azUkrán nápballadák cí m antológia, Az ukrán dallamoké s szövegek azon zeneszerz k ré vé n kerültek be Ma-gyarországra, akik a]kotómunkájuk során többszörmerí tettek az ukrán né pzenei kincsb l, Az ukrán dalla-mok felkeltetté k már Liszt Ferenc é rdek] dé sé t is, aki aXIX század 40-es é Veiben koncertkörú ton járt Kiiev-ben, Odesszában é s lelizavetgrádban, Ottani é ]mé -nyei hatására í rta ké t zongoradaí abját, az Ukrán balla-ddÉ at. amelynek alapjául a ,,]aí , ne menj, Hrirll.,," é s a,Szelek fú lnak, vad szeleh. . ." kezdet dalok szolgáltak, So-kat merí tett az ukrán dallamkincsb l Liszt szimfoni,kus költemé nye, a Mriz?pa megí rásakor is.

Bartók Bé la alkotóké nt é s tudóské nt egyaránt nagyé rdekl dé st tanú sí tott az ukrán né pdalok iránt, Mé g azels világháború t megel z en nyolcvan né pdalt jegy-

zett le Nyugat-Ukrajnában é s szándé kában á]lt azokatpublikáIni. Utolsó m veinek egyike, az Enberi bánat, az,,Áryát vettem a piaan..." kezdet ukrán né pdalra é pült,

A né pdalok a szellemisé g azon kincsei, amelyeketszí vesen csereberé ltek egymással a nemzetek. Ebbena folyamatban alkotóké nt é s barátokké nt is figyelem-remé ltó helyet foglalnak el a magyarok é s az ukránok,

2909