Vállalatok pénzügyifolyamatai

Pénzügyek

• A vállalat működésének egészét átfogja• A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges

források biztosításab) a rendelkezésre álló források hatékony

elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó

döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása

d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása

A vállalat pénzügyi tevékenysége

• Pénzügyi stratégia

- vállalatértékelés

- befektetési stratégia

- finanszírozási stratégia• A pénzügyi rendszer működtetése

- elemzés és tervezés• Befektetés és finanszírozás

- eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák)

- kockázat és biztosítás

A vállalati értéket meghatározó tényezők

• A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat• A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos

várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája)• Alkalmazott értékelési technika típusától függ• Legfontosabb értéktípusok:

a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa)

b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznoktól függ, a vállalat gazdasági értékét befolyásoló alapvető tényező időpreferencia, a pénz időértéke.)

c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ) d) fair érték (valós érték – fundamentális elemzés) e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz

stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek)f) könyv szerinti érték

Goodwill

A vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége.

• Jó hírnév, amely a számviteli törvény értelmében számszerűsíthető fogalom. (Ez főként vállalatfelvásárlásoknál fontos). A különbséget amortizációs költségként el lehet számolni. A negatív goodwill a piaci érték és a részesedés beszerzési értékének a különbsége, amely a vagyonmérlegben az Eszköz oldalon csökkentő tényezőként jelenik meg.

Befektetési stratégia

• A befektetési lehetőségek értékelése

- hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot

• A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét

• Kalkulatív kamatláb

• Jelenérték számítás

• Lásd később az állóeszköz gazdálkodásnál!

Tőkeköltségvetés

• A vállalati beruházási döntések folyamatának sarkalatos pontja a tőkeköltségvetés összeállítása.

• A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás

• Tőkeköltségvetés = a vállalat összes pozitív nettó jelenértékű beruházási lehetőségeinek listája, amely a projektek elemzése, értékelése után áll össze.

Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg:

a) A vállalat stratégiai célkitűzéseivel összhangban álló befektetési alternatívák kimunkálása.

b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának (cash-flow) a becslése

c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemzése a vállalat teljes pénzáramához

Folytatás

d, Az egyes alternatívák elvárt hozamának és kockázatának értékelése.

e, Az alternatívák közötti választás a vállalatérték növelése mint döntési kritérium alapján.

f, Befektetési alternatívák menet közbeni újraértékelése, a befejezett projektek értékelése.

Finanszírozási stratégia

• Forrás biztosítása• A kialakításánál a következő elemeket kell

figyelembe venni: biztonság:saját és idegentőke aránya

jövedelmezőség: pozitív pénzáram

likviditás: fizetőképesség

függetlenség: a hitelezőktől és a befektetőktől a kialakított stratégia megvalósítása szempontjából.

Lejárati összhang mutató= Hosszúlejáratú források/ (Befektetett eszközök + Tartós

forgóeszközök

• Lejárati összhang mutató>1 –Konzervatív finanszírozási stratégia

• Lejárati összhang mutató=1 –Szolíd stratégia

• Lejárati összhang mutató<1 –Aggresszív stratégia

Pénzügyi elemzés

• A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások

• Számvitelei rendszer

• Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow

Számvitel

Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

Számvitel jellemzői:

• Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi

• A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak

A számviteli információkat felhasználják:

a) vezetők, tulajdonosok a termelési, befektetési és piaci döntéseik megalapozásához

b) üzleti partnerek üzleti kapcsolataik megalapozásához

c) hatóságok - NAV (adó megállapítása)

Cégbíróság

KSH

Számvitel lényege, fogalma, feladata

A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához.

A számvitel tárgya: maga a vállalati gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események

A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE

• Bizonylatok készítése• Azok feldolgozása• Információk képzése• Információk szolgáltatása• A dokumentumok megőrzése

A számvitel területei

I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő.

II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.

Pénzügyi számvitelInformációszolgáltatatási kötelezettségére egységes,

általános normákat ír elő a Számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár,

főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó

bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal.

a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés.Részei: - Mérleg

- Eredménykimutatás - Cash flow

b./ Könyvvezetés:

az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja.Fajtái:

- Kettős könyvvitel: a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzítik, függetlenül attól, hogy pénzmozgással együtt jár vagy nem. Teljesítmény elvén alapul. Mindent kettősen vesz számba.

- Egyszeres könyvvitel: a könyvekben akkor rögzítik a gazdasági eseményt, amikor pénzmozgással jár. Pénzforgalmi elven alapul, elsősorban kisvállalkozások alkalmazzák.

BIZONYLATOK ALAPJÁN KÖNYVELNEK!

c/ Könyvvizsgálat:

A beszámoló valódiságát támasztja alá.Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja, - minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele,

az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.

A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata,

amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító.

A stock-flow problematika

Stock FlowAdott időpontban értelmezett állomány

Egy állomány két időpont között értelmezett változása

Vagyon-mérleg

Eredmény-kimutatás(ok)

Cash flow kimutatás(ok)

A mérleg

A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források) pénzértékben.

A mérleg formája lehet:• kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a

források) • lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak

csoportosítva). A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év

végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra.

A mérleg ésjellemzői

• A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg pénzértékben

• Nyitómérleg, zárómérleg• Január elsején, ill. dec. 31-én (állományi szemlélet) állapotnak megfelelően

készítik.• A vagyont kettős vetületben szemléli

– ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák– FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák

Eszközök = Források• A mérleg teljes körű, minden vagyontárgyra ki terjed.• Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont.• Hitelességét könyvvizsgáló igazolja• Két értékoszlopot tartalmaz

tárgyévet és az azt megelőző évet

Aktívák

(Eszközök)

Passzívák

(Források)

A. Befektetett eszközök

D. Saját tőke

B. Forgóeszközök E. Céltartalékok

C. Aktív időbeli elhatárolások

F. Kötelezettségek

(idegen tőke)

G. Passzív időbeli elhatárolások

Mérleg

Eszközök

Befektetett eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalkozást):

• Immateriális javak (pl. vásárolt szabadalom, licence értéke, egy üzlethelyiség bérleti jogának megszerzése)

• Tárgyi eszközök• Befektetett pénzügyi eszközökForgóeszközök (egy éven belül elhasználódnak):• Készletek• Követelések• Értékpapírok• PénzeszközökAktív időbeli elhatárolások

Források

Saját tőke( a vállalkozás saját vagyona) - jegyzett tőke (tulajdonosok, alapítók tőkebefektetése) - tőketartalék - eredménytartalék - mérleg szerinti eredmény/veszteségCéltartalékKötelezettségek (a vállalkozás vagyonával szemben

támasztott követelések) - hosszú és rövid lejáratú kötelezettségekPasszív időbeli elhatárolás

Aktív időbeli elhatárolás• A számvitelben az aktív időbeli elhatárolás olyan eszközjellegű

tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. Az aktív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét növelik, azáltal, hogy

• a már elszámolt, de nem a tárgyidőszakra vonatkozó költségek összegét csökkentik vagy

• a még be nem folyt és ki sem számlázott, de a tárgyidőszakot illető bevételek összegét számba veszik.

• Példa:• költség elhatárolására: az előre kifizetett bérleti vagy szolgáltatási

díjból a következő évre vonatkozó résszel csökkentjük a tárgyidőszak költségeit (mínusz költség);

• bevétel elhatárolására: a tárgyidőszakra járó kamatot, aminek a pénzügyi rendezése csak a következő évben esedékes, előre elszámoljuk bevételként (plusz bevétel).

A passzív időbeli elhatárolás• A számvitelben a passzív időbeli elhatárolás olyan forrásjellegű tétel,

amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. A passzív időbeli elhatárolások a vállalkozás eredményét csökkentik, azáltal, hogy

• a még nem elszámolt, de a tárgyidőszakot illető költségek összegét számba veszik vagy (plusz költség)

• a már befolyt, de nem a tárgyidőszakot illető bevételek összegét csökkentik (mínusz bevétel).

• Példa:• költség elhatárolására: tárgyévre vonatkozó, még nem kifizetett jutalom

összegét előre elszámoljuk költségként, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

• bevétel elhatárolására: a már megkapott, de a következő évre vonatkozó bérleti díj összegével csökkentjük a bevételeket, és ezzel egyidejűleg felveszünk a források közé egy ugyanilyen összegű elhatárolást.

Vagyonmérleg a számviteli törvény szerint ESZKÖZÖK(Aktívák) FORRÁSOK(Passzívák)

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Jegyzett tőke

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken

Immate- Vagyoni értékű jogok Saját Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)

riális Szellemi termékek tőke Tőketartalék

javak Üzleti vagy cégérték Eredménytartalék

Immateriális javakra adott előlegek Lekötött tartalék

Immateriális javak értékhelyesbítése Értékelési tartalék

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Mérleg szerinti eredmény

Befek- Műszaki berendezések, gépek, járművek Céltarta- Céltartalék a várható kötelezettségekre

tetett Tárgyi Egyéb berendezések, felszerelések, járművek lékok Céltartalék jövőbeni költségekre

eszközök eszközök Tenyészállatok Egyéb céltartalék

Beruházások, felújítások Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt

Beruházásokra adott előlegek vállalkozással szemben

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Hátra- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban sorolt részesedési viszonyban lévő vállalkozással

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban kötle- szemben

Egyéb tartós részesedés zettségek Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

Befekte-

tett

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban

gazdálkodóval szemben

pénzügyi Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

eszközök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Átváltoztatható kötvények

Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése

Tartozások kötvénykibocsátásból

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési

különbözete

Hosszú

lejáratú

Beruházási és fejlesztési hitelek

Anyagok Kötelezett kötele- Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Befejezetlen termelés és félkész termékek ségek zettségek Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben

Készletek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban levő vállalkozással szemben

Késztermékek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Áruk Rövid lejáratú kölcsönök

Készletekre adott előlegek Rövid lejáratú hitelek

Forgó-

eszközök

Követelések áruszállításból és

szolgáltatásokból (Vevők)

Rövid

lejáratú

Vevőtől kapott előlegek

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben kötelezett Kötelezettségek áruszállításból és

Követelé-

sek

Követelések egyéb részesedési viszonyban

lévő vállalkozással szemben

ségek szolgáltatásból (szállítók)

Váltókövetelések Váltótartozások

Egyéb követelések Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

Követelések értékelési különbözete vállalkozással szemben.

Származékos ügyletek pozitív értékelési

különbözete

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lévő vállalkozással

Részesedés kapcsolt vállalkozásban szemben

Egyéb részesedés Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Érték- Saját részvények, saját üzletrészek Kötelezettségek értékelési különbözete

papírok Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírok

Származékos ügyletek negatív értékelési

különbözete

Értékpapírok értékelési különbözete

Pénzesz- Pénztár, csekkek

közök Bankbetétek

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

EredménykimutatásA vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési

kötelezettség megállapítását tartalmazza. Árbevétel – Költségek = Eredmény Összköltség eljárás – a költségeket költségnemek

szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés

szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja

(A közvetlen költségek költségviselő szerint (vagyis ahhoz a termékhez/szolgáltatáshoz, amihez a költség kapcsolható), a közvetettek pedig költséghely szerint (ahhoz a helyhez, ahol a költség felmerült, például üzem, központi irányítás stb.) kerülnek elszámolásra.)

Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése

A VÁLTOZAT B VÁLTOZAT

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03 Saját termelésű készletek állományváltozása

04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)

III. Egyéb bevételek

05 Anyagköltség

06 Igénybe vett szolgáltatások értéke

07 Egyéb szolgáltatások értéke

08 Eladott áruk beszerzési értéke

09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)

10 Bérköltség

11 Személyi jellegű egyéb kifizetések

12 Bérjárulékok

V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)

VI. Értékcsökkenési leírás

VII. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-

VI-VII)

13 Kapott (járó) osztalék és részesedés

14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyeresége

16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű

bevételek

17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)

18 Befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamvesztesége

19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése

21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX)

C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B)

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény(X-XI)

E. Adózás előtti eredmény(C+D)

XII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény(E-XII)

22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

részesedésre

23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény(F+22-23)

01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02 Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04 Eladott áruk beszerzési értéke

05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Az értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)

III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06 Értékesítési, forgalmazási költségek

07 Igazgatási költségek

08 Egyéb általános költségek

IV. Az értékesítés közvetett költségei (06+07+08)

V. Egyéb bevételek

VI. Egyéb ráfordítások

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+V-

VI)

A további sorok értelemszerűen megegyeznek az „A” változat

megfelelő soraival.

Cash Flow: a pénzforrások keletkezését és felhasználását mutatja egy adott időszakra

vonatkozóan

Alapszerkezete:

Pénzbevétel – Pénzkiadások

Pénzbevétel ≠ árbevétel

Pénzkiadás ≠ költségek

Cash Flow: A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a mérlegben a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. A cash-flow kimutatás viszont csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak.

Fajtái

• Direkt cash-flowA tényleges pénzmozgásokat közvetlenül próbálja

megbecsülni. (likviditási terv)

• Indirekt cash-flowAz adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként.Ezt korrigáljuk az olyan árbevételekkel, illetve

ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással.

Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették.

Példák

• Az amortizáció költség, de nem jelenik meg kiadásként

• Ha vásárolunk egy gépet a teljes ára kiadás,de csak az amortizáció a költség

• A felvett hitel összege pénzbevétel, de nem költség (csak a kamat)

Közvetlen cash flow kimutatás

+ Pénzbevétellel járó hozamok

- Pénzkiadással járó ráfordítások

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

Közvetett cash flow kimutatás

+ Évi eredmény

+ Pénzkiadással nem járó ráfordítások

- Pénzbevétellel nem járó hozamok

= Likvid pénzvagyon többlet = cash flow

A számviteli törvényben előírt cash flow-kimutatás

1 +/- Adózás előtti eredmény 2 + Elszámolt amortizáció 3 +/ Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4 +/- Céltartalék képzés és -felhasználás különbözete 5 +/ Befektetett eszközök értékesítésének eredménye 6 +/- Szállítói kötelezettség változása 7 +/ Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása 8 +/ Passzív időbeli elhatárolások változása 9 +/- Vevőkövetelés változása

10 +/- Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása 11 +/- Aktív időbeli elhatárolások változása 12 - Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13 - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés

I . Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás - működési cash flow (1-13 sorok)

14 - Befektetett eszközök beszerzése 15 + Befektetett eszközök eladása 16 + Kapott osztalék, részesedés II Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16 sorok)

17 + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18 + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19 + Hitel és kölcsön felvétele 20 + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,

beváltása 21 + Véglegesen kapott pénzeszköz 22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 - Véglegesen átadott pénzeszköz 27 +/ Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása III . Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás

(17-27 sorok)

IV . Pénzeszközök változása (I-II+III)