Embed Size (px)
Citation preview
1
Vállalkozások pénzügyei
Jegyzet
Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Ph.D.
adjunktus
2011.
2
Írta: Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes Ph.D.
adjunktus
Lektorálta: Pappné Dr. Nagy Valéria Ph.D.
docens
Kiadja: Óbudai Egyetem
Keleti Károly Gazdasági Kar
Copyright © Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes – Óbudai Egyetem, 2011.
Kézirat lezárva: 2011. január 30.
A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll, arról másolat készítése a szerző és a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Oktatási célra való felhasználása kizárólag az Óbudai Egyetem hallgatói számára engedélyezett! A kiadvány másolata, jogosulatlan használata bűncselekménynek minősül!
3
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ .................................................................................................................................. 5
1. A VÁLLALAKOZÁSOK PÉNZÜGYI DÖNTÉSEINEK ALAPJAI .............................. 6
1.1. VÁLLALKOZÁS ÉS VÁLLALAT .................................................................................................... 6 1.2. A HAZAI VÁLLALKOZÓI SZEKTOR .............................................................................................. 9 1.3. A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI DÖNTÉSEI ..................................................................................... 10
2. A PÉNZ IDŐÉRTÉKE ................................................................................................... 15
2.1. JÖVŐÉRTÉK SZÁMÍTÁS (KAMATOZÁS)..................................................................................... 21 2.2. JELENÉRTÉK SZÁMÍTÁS (DISZKONTÁLÁS) ................................................................................. 24 2.3. SPECIÁLIS PÉNZÁRAMLÁSOK ................................................................................................. 26
2.3.1. Örökjáradék ........................................................................................................... 26 2.3.2. Évjáradék (annuitás) ............................................................................................. 29
3. VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEI ............................................... 33
3.1. A FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI............................................................ 33 3.1.1. A finanszírozás elvei .............................................................................................. 36 3.1.2. Finanszírozási stratégiák ....................................................................................... 39
3.2. VÁLLALKOZÁSOK PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI KAPCSOLATAI.................................................................. 42 3.2.1. Pénzügyi termékek és pénzügyi piacok .................................................................. 42 3.2.2. A pénzügyi közvetítő rendszer ................................................................................ 57
3.3. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK ................................................................................................. 60 3.3.1. Finanszírozás értékpapírokkal .............................................................................. 60
3.3.1.1. A váltó ........................................................................................................................... 63 3.3.1.2. A kötvény ...................................................................................................................... 68 3.3.1.3. A részvény ..................................................................................................................... 74
3.3.2. Finanszírozás bankhitellel ..................................................................................... 78 3.3.3. A faktoring és a forfetírozás .................................................................................. 89
3.3.3.1. A faktoring, mint a vállalkozás finanszírozás speciális formája ..................................... 89 3.3.3.2. A forfetírozás, mint speciális finanszírozási forma ........................................................ 91
3.3.4. A lízingügyletek ..................................................................................................... 94 3.4. TŐKESZERKEZET ÉS TŐKEKÖLTSÉG .......................................................................................... 98
3.4.1. A vállalkozás tőkéje ............................................................................................... 98 3.4.2. A tőkeköltség ........................................................................................................ 101
4. BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK ....................................................................................... 104
4.1. A BEFEKTETÉS ÉS A BERUHÁZÁS FOGALMA ............................................................................ 104 4.2. BERUHÁZÁS – GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSOK ...................................................................... 113
4.2.1. Megtérülési idő (Payback Period, PB) ................................................................ 114 4.2.2. A beruházás átlagos jövedelmezősége (Average Rate of Return, ARR) ............... 116
4
4.2.3. Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV) .......................................................... 118 4.2.4. Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) .................................................... 120 4.2.5. Jövedelmezőségi index (Profitability Index, PI), vagy Haszon-Költség aránymutató (Benefit-Cost Ratio, BCR) ............................................................................................. 123 4.2.6. Az egyenértékes módszer ..................................................................................... 125
4.3. A BERUHÁZÁSOK KOCKÁZATA ............................................................................................. 127 4.3.1. Szcenárió elemzés ................................................................................................ 128 4.3.2. Érzékenységi elemzés ........................................................................................... 128 4.3.3. Monte-Carlo szimulácó ....................................................................................... 130 4.3.4. Fedezeti pontelemzés ........................................................................................... 130
5. FORGÓTŐKE-MENEDZSMENT .............................................................................. 133
5.1. A FORGÓESZKÖZÖK ÉS A FORGÓTŐKE .................................................................................. 133 5.1.1. A működési ciklus és a pénz ciklus ...................................................................... 134 5.1.2. Befektetés a forgóeszközökbe ............................................................................... 136
5.2. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS ..................................................................................................... 138 5.3. KÖVETELÉSEK KEZELÉSE ..................................................................................................... 144 5.4. PÉNZGAZDÁLKODÁS ......................................................................................................... 146
5.4.1. A pénzforgalom lebonyolításának módozatai ...................................................... 146 5.4.1.1. A készpénzforgalom .................................................................................................... 149 5.4.1.2. Készpénz-helyettesítő fizetési módok ......................................................................... 150 5.4.1.3. Készpénznélküli fizetések ............................................................................................ 154
5.4.2. A pénzállomány optimalizálása ........................................................................... 160
KÉPLETGYŰJTEMÉNY ................................................................................................ 163
TÁBLÁZATOK................................................................................................................ 170
FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................... 175
MELLÉKLETEK ............................................................................................................. 176
5
Előszó
Minden vállalat életében kiemelten fontos szereppel bírnak a pénzügyi döntések. A pénzügyi döntések helyessége, avagy helytelensége a vállalkozás vagy a vállalat életképességét fogja hosszú és rövid távon meghatározni. Ezért minden potenciális vállalatvezetőnek rendelkeznie kell azokkal az alapvető pénzügyi és vállalati pénzügyi döntésekkel, mely a munkájához mindenképpen szükséges lesz. A jegyzetben foglalt ismeretek hasznosak lehetnek egy nagyobb, de akár egy kisebb, avagy közepes vállalat számára is. A hazai kkv szektorral szemben megfogalmazott bírálatok többsége azért fogalmazódik meg, mert a szektor szereplőinek többsége nem rendelkezik azokkal az alapvető pénzügyi ismeretekkel, melyek a mindennapi döntések meghozatalához szükséges. Ez indokolható a kényszervállalkozás tényével, azonban látni kell, hogy ezen a téren is eljött a változás ideje. A jövő pénzügyi szakembereinek már megvan a lehetősége, hogy ezen „kritikán” javítson. A jegyzet célja, hogy megismertesse a Hallgatókat az alapvető vállalati pénzügyi döntések körülményeivel, a pénz időértékével, a vállalati értékpapírok csoportjaival, a fizetési módokkal illetve a finanszírozás, a beruházás és a forgótőke menedzsment legfontosabb aspektusaival. A tárgy sikeres teljesítéséhez és a jegyzet ismeretanyagának elsajátításához sok sikert kívánok!
Dr. Csiszárik-Kocsir Ágnes
6
1. A vállalakozások pénzügyi döntéseinek alapjai 1.1. Vállalkozás és vállalat Ahhoz, hogy megértsük a vállalkozások pénzügyi döntéseinek fontosságát és szükségességét, szükséges első lépésként elhelyezni a tárgyat az üzleti tudományok között néhány fogalom tisztázásával. A vállalkozások pénzügyei, mint a pénzügytan speciális ága az üzleti vállalkozások, vállalatok pénzügyi döntéseinek körülményeivel, feltételeivel és lehetőségeivel foglalkozik. Így üzleti vállalkozásnak nevezzük az olyan emberi tevékenységsorozatot, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével. A vállalatok szintén üzleti vállalkozások hasonló célokkal és igényekkel, valójában jogi személyiséggel bíró vállalkozások szervezeti keretét jelentik. Az üzleti vállalkozás alapvető jellemzője az önálló tőke- és munkabefektetés, amellyel – adott piaci verseny keretei között – a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon reményében. Létrejöttéhez több feltétel egyidejű teljesülése szükséges1:
− viszonylagos önállósággal (autonómiával) rendelkezik alapvető céljai megvalósításában
− saját jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (jogi személyiség) − profitorientált, azaz fő kritérium, hogy kiadásai tartósan ne haladják
meg a bevételeit, hosszú távon nyereségesen működjön − valóságos piacon működik, ahol az árakat a kereslet és kínálat
kölcsönhatása határozza meg. − haszon reményében, jelentős kockázatvállalással tőkéjét befekteti
Az üzleti vállalkozások számos előnnyel és hátránnyal rendelkeznek, melyek összefoglalását és szembeállítását az alábbi táblázat tartalmazza: 1 Roóz (2002) alapján
7
Előnyök Hátrányok − nyereség (profit), − önállóság, − kötetlen munkaidő, − tudás kamatoztatása, − újszerű életstílus.
− szakismeret hiány, − felelősség, − korlátozott forrásszerzési
lehetőségek, − kemény munka, − időigényes, − üzleti kudarc lehetősége.
1.1.táblázat: A magán vállalkozási tevékenység előnyei és hátrányai Az üzleti vállalkozások sajátos környezetben kell, hogy helyt álljanak. A vállalkozásokat körülvevő környezetet mikro- és makro környezetként definiálhatjuk. A külső (makro) környezet azokat a környezeti tényezőket foglalja magába, melyekre a vállalkozásoknak nincs, vagy csak nagyon csekély hatásuk van. Ilyenek a politikai döntések, a kutatás és fejlesztés helyzete, az infláció alakulása, vagy akár a munkanélküliség alakulása is. A belső, azaz mikrokörnyezetet viszont már nagyban képesek befolyásolni a kisebb vállalkozások is. Az alkalmazottak tudása, összetétele, a potenciális vevők és szállítók, a versenytársakkal való kapcsolatrendszer minősége már inkább vállalati belső döntésnek minősül, mint külső környezeti adottságnak.
Politikai és jogi környezet Technológiai környezet (K+F)
Szociális-kulturális környezet Gazdasági környezet
Versenytársak Fogyasztók Szállítók
Érdekcsoportok Pénzügyi szervezetek Kormányzat
Alkalmazottak
Tulajdonosok
Vállalkozás
Belső (mikro)
környezetKülső (makro)
környezet 1.1.ábra: A vállalatok külső és belső környezete
8
A vállalatok működési feltételeit tovább vizsgálva, szükséges definiálni a működéssel érintettek körét. A vállalat érintettjei (stakeholderek) azok a szervezetek, csoportok, egyének, akik tartós, kölcsönös és lényeges kapcsolatba kerülve a vállalattal, annak működését érdemben befolyásolhatják, vagy érdekeltek annak tevékenysége következményeiben. A stakeholderek két nagy csoportja: 1. Belső érintettek:
− Tulajdonosok: a befektetett tőkéjük növekedésében, és a vállalat nyereséges működtetésében érdekeltek.
o Tulajdonosok számára fontos mutatószámok lehetnek az eredmény jellemzői, a tőkejövedelem megoszlása, valamint fontosak még a piaci jelzőszámok.
o Befektetők számára fontos mutatószámok a likviditás, az adósság alakulása, valamint az adósságszolgálat nagysága és annak teljesíthetősége.
− Menedzserek: munkavállaló mivoltukból adódóan a szervezet folyamatos fenntartásában, stabil működésében érdekeltek. Döntéseivel leginkább befolyásolja a vállalat életét, céljainak megvalósulását, jövőjét.
o Mutatószámai: működéselemzés mutatói, eszközök jellemzői, működő tőke jellemzői, eredmény jellemzői.
− Alkalmazottak: alapvető érdeke személyes jövedelmük maximalizálásában érdekeltek. Céljaik nem kötődnek olyan szorosan a szervezeti célok megvalósulásához, mint a fenti csoportoké, mert a legkisebb a közvetlen ráhatásuk azok alakulására.
2. Külső érintettek: − Fogyasztók − Szállítók Piac − Versenytársak − Állam és intézményrendszere: törvényi szabályozás útján komoly
mértékben befolyásolja a gazdálkodás feltételeit, a vezetés döntéseit (adófizetés, működő tőke behozatala vagy kivonása). Az állam emellett intézményei révén komoly felvevő piaca is a vállalatok termékeinek, szolgáltatásainak.
− Helyi (regionális) közösségek − Pénzügyi szervezetek: a vállalkozás pénzigényét biztosítják
9
− Érdekcsoportok, érdekképviseletek: támogathatják vagy akadályozhatják a vállalkozás működését
− Természeti környezet. A nagyobb méretű vállalkozások főbb jellemzője, hogy a szervezet nagysága miatt a tulajdonosi kör és a menedzsment funkciók szétválnak. A vállalkozás egyszemélyi felelős vezetője a vezérigazgató (CEO = Chief Executive Officer), mellette dolgozik a vállalkozás finanszírozásáért felelős pénzügyi vezető (CFO = Chief Financial Officer). A pénzügyi vezető munkáját a kincstárnok és a számvevő segíti, kiknek feladatait az alábbi táblázat foglalja össze.
Pénzügyi vezető (CFO):
Kincstárnok (Treasurer):
Számvevő (controller):
− Bankkapcsolatok − Pénzgazdálkodás − Finanszírozás − Osztalékfizetés − Biztosítások − Befektetések
− Könyvelés − Pénzügyi
kimutatások − Belső
könyvvizsgálat − Bérszámfejtés − Pénzügyi
nyilvántartás − Adózás
− Pénzügyi tervek készítése
− Vezetői információ-rendszer
− Pénz- és tőkeköltségvetés készítése
1.2. táblázat: A pénzügyi vezetők és azok feladatai2 1.2. A hazai vállalkozói szektor A tulajdonosok feladata, hogy a vállalkozásukhoz szükséges tőke biztosítása mellett döntsenek a vállalkozás szervezeti formájáról, profiljáról, és magáról a vállalkozás működtetéséről. A szervezeti forma kiválasztásánál azt a szervezeti formát kell figyelembe venni, amely legjobban igazodik a vállalkozás jellegéhez, és biztosítja annak hatékony működését. A magyar vállalkozások szervezeti típusai:
− Állami vállalat
2 Forrás: Brealey – Myers (1992)
10
− Egyéni vállalkozás: belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége.
− Társas vállalkozás: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén
Jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozások:
− Részvénytársaság, − Korlátolt felelősségű társaság, − Közös vállalat, − Szövetkezet, − Egyéb jogi személyiségű
vállalkozás. Jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozások:
− Közkereseti Társaság: − Betéti társaság: − Egyéb vállalkozás
(építőközösség, társasház, stb.) 1.3. táblázat: A hazai társas vállalkozások szervezeti keretei
3 Olvasmány a mellékletben! 1.3. A vállalkozás pénzügyi döntései Egy vállalkozás indulásához és működéséhez nélkülözhetetlenek a beruházási, finanszírozási és a forgótőkével kapcsolatos döntések, hiszen a működéshez szükséges eszközöket meg kell vásárolni és ezeknek a forrását is elő kell valahonnan teremteni. Ezért mondjuk, hogy a pénzügyi döntések alapvető változást idéznek elő a vállalkozás eszközeiben, melyeket a mérleg tükröz. A mérleg egy olyan kétoldalú kimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben, eszközök és források szerint mutatja be. Az eszközök csoportjába a vagyon részeit a konkrét megjelenési formájuk szerint soroljuk be (pl.: termelőgépek, tehergépjárművek, ingatlanok, számítógépek, stb.), az alábbiak szerint: 3 A témáról bővebben olvashat a melléklet 1. Olvasmányában.
11
− Befektetett eszközök: o Immateriális javak, o Tárgyi eszközök, o Befektetett pénzügyi eszközök,
− Forgóeszközök: o Készletek o Követelések o Értékpapírok o Pénzeszközök
A mérleg forrás oldalán pedig a vagyonelemek (eszközök) forrását mutatjuk be, tehát azt, hogy milyen forrásból vásároltuk azokat (saját tőke, bankhitel, kölcsönök, stb.). A forrásoldal főbb elemei pénzügyi szempontból:
− Saját tőke: o Jegyzettőke o Eredménytartalék o Mérleg szerinti eredmény
− Idegen tőke (kötelezettségek): o Hosszú lejáratú kötelezettségek o Rövid távú kötelezettségek
Pénzügyi szempontból azonban nem mindig használjuk a számvitel által alkalmazott elnevezéseket a vállalkozás vagyona tekintetében. Gyakoribbak az alábbi elnevezések:
− tartós eszközök = befektetett eszközök és a tartósan lekötött forgóeszközök összessége,
− átmeneti eszközök = átmeneti forgó eszközök, − tartós forrás = sajáttőke + hosszú lejáratú idegen tőke, − átmeneti vagy folyó forrás = rövid lejáratú idegen tőke.
A pénzügyi döntések csoportosítását két dimenzió mentén történhet, a vállalkozás eszközeiben vagy forrásaiban idéznek-e elő változást, illetve (befektetés, finanszírozás) vagy a vállalkozás hosszú vagy rövid élettartamú eszközeire és forrásaira vannak hatással (rövid, hosszú távú döntés) A döntések csoportosítása:
1. Befektetési döntések: a vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatják meg. Alapkérdése, hogy milyen eszközbe mikor, mennyit fektessenek be.
12
2. Finanszírozási döntések: arra irányulnak, hogy honnan, milyen formában szerezzék meg a befektetési döntésekhez szükséges tőkét. Alapkérdése, hogy hogyan változzon a pénzügyi- és a tőkeszerkezet.
3. Rövid távú döntések: arra irányulnak, hogy mennyit fektessen be a cég készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég.
4. Hosszú távú döntések: arra irányulnak, hogy mikor, mennyit fektessen a cég a tevékenységét tartósan szolgáló eszközökbe, illetve tartós forrásokkal közül melyiket válassza (kötvény, hitel, kölcsön, stb.). Ide tartozó döntések:
• befektetési döntések, • finanszírozási döntések, • osztalékkal kapcsolatos döntések.
ESZKÖZÖK FORRÁSOK
Befektetett eszközök Saját tőke
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek
HOSSZÚ TÁVÚ
DÖNTÉSEK
RÖVID TÁVÚ
DÖNTÉSEK
BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK
FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK
1.2. ábra: A pénzügyi döntések típusai4
4 Forrás: Illésné (2002)
13
A vállalkozások működésével kapcsolatban tehát három alapdöntést különböztetünk meg:
1. Hosszú távú befektetési döntések = BEFEKTETÉS / BERUHÁZÁS5, 2. Hosszú távú finanszírozási döntések = BERUHÁZÁS
FINANSZÍROZÁS, 3. Rövid távú pénzügyi döntések = FORGÓTŐKE – MENEDZSMENT.
Az alapdöntések során tisztázandó kérdéseket az alábbi, 1.5.-ös számú táblázat tartalmazza. A pénzügyi vezetés feladata, hogy az alább felsorolt döntési problémákat a lehető legjobb tudása szerint megoldja, megfelelő szakismereti háttér mellett.
Befektetés Beruházás finanszírozás Hosszú táv
- Milyen típusú hosszú élettartamú eszközökbe, mikor és mennyit fektessen be a vállalkozás?
- Beruházás: a befektetésnél szűkebb kategória, tárgyi eszközök beszerzését, létesítését jelenti
- Tőkeköltségvetés: a hosszú élettartamú eszközökkel kapcsolatos tőkekiadások tervezése
- Célja: azoknak az eszközöknek a felkutatása, kiválasztása, amelyek hozzájárulnak a vállalkozás értékének növeléséhez
- Csak akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha az eszköz által termelt pénzjövedelem meghaladja a megszerzésére fordított kiadást.
- Hogyan finanszírozza a vállalkozás a beruházási döntéseit?
- Tőkeszerkezet: hosszú lejáratú adósság + saját tőke
- Mekkora legyen az adósság, mekkora a saját tőke?
- Milyen hitelezőtől, milyen típusú hitel?
- Melyik a megfelelőbb, melyik növel jobban a vállalkozás értékét?
- Meghatározza mi történik a vállalkozás eszközei által termelt jövedelemmel, mekkora rész jut a hitelezőknek, mekkora a tulajdonosoknak
5 Fontos megjegyezni, hogy a beruházás és a befektetés nem azonos fogalmak, holott a hétköznapi nyelvben azok gyakran keverednek:
• Befektetés: viszonylag tág fogalom, tartós pénzeszköz lekötést jelent, mely megnyilvánulhat tárgyi eszközökben, tartós pénzügyi eszközökben, vagy akár immateriális javakban való pénzlekötés formájában.
• Beruházás: szintén tartós eszközök megszerzését jelenti, azonban ezek minden esetben kézzel foghatóak, azaz tárgyi eszközökben (gépekben, járművekben, ingatlanokban, stb.) jelennek meg.
14
Üzletfinanszírozás (Forgótőke –menedzsment)
Rövid táv
nincs ilyen döntés - Forgótőkével kapcsolatos kérdések – rövid lejáratú források
- Mennyit fektessen be forgóeszközökbe, ezen belül mennyi legyen a készlet és a pénzeszköz?
- Értékesítsen-e hitelbe? Milyen feltételekkel?
- Hogyan szerezzen rövid lejáratú forrásokat?
- Hitelbe vásároljon, vagy bankhitelt vegyen fel?
- Később fizessen a szállítóknak? 1.4. táblázat: A pénzügyi döntések során tisztázandó kérdések
15
2. A pénz időértéke
Ideiglenesen fel nem használt pénzünket, megtakarításainkat számos módon tudjuk elhelyezni. Leköthetjük betét formájában, vásárolhatunk érte értékpapírt, vagy ingatlant, illetve megvehetünk bármely ingó vagyontárgyat. Ha a pénzünket betétben helyezzük el, akkor a jelenbeli pénzösszegről mondunk le (PV – Present Value) a jövőbeni magasabb pénzösszeg reményében (FV – Future Value). A pénzáram egy adott időtartam alatt befolyó pénzbevételek és kiáramló pénzkiadások sorozata. A pénzáramokat szemléltető grafikont pénzáram-grafikonnak nevezzük, mely a kezdeti és a működési pénzáramok felmerülési időpontját szemlélteti.
Pénzáram (C)
Idő (t)
(+)
(-) C0 = kezdeti pénzáram
Ct = működési pénzáramok
2.1. ábra: A befektetések pénzáram grafikonja
16
A fenti grafikon (2.1. ábra) alapján látható, hogy befektetések6 esetén a kezdeti nagyobb összegű ráfordítás minden esetben a befektetés kezdetén, azaz a 0. évben merül fel, a pozitív előjelű pénzáramok (hozamok) pedig később, a befektetést követően jelentkeznek. Tipikus példája a fentieknek az értékpapír vásárlás, a termelőgép vásárlás, vagy akár a hosszú távra lekötött bankbetétek esetén várható pénzáramlás. A finanszírozási pénzáramok (2.2. ábra) esetén fordított a helyzet. Ez esetben előbb jutunk pozitív pénzáramhoz, és csak időben később jelentkezik a negatív pénzáram, azaz a kiadás. Finanszírozási döntések szemléltető példája lehet a hitelfelvétel, ahol a hitelösszeg kézhezvételét követően kell csak törlesztenünk a megkapott összeget.
Pénzáram (C)
Idő (t)
(+)
(-)
C0 = kezdeti pénzáram
Ct = működési pénzáramok
2.2. ábra: A finanszírozási döntések pénzáram grafikonja
6 Befektetések alatt tágabb értelemben mindig pénzbefektetést értünk, ahogyan erre az előző fejezetben már utaltunk. Fontos megjegyezni, hogy a beruházások is befektetésnek minősülnek, azonban ezek tárgyi eszközökben öltenek testet. Legegyszerűbben a következő alaptétellel lehet a legkifejezőbben rávilágítani a két fogalom különbségére: minden beruházás befektetés, de nem minden befektetés beruházás. A beruházások kétféleképpen értelmezhetők:
− Fináncberuházások a tartós pénzügyi befektetések, melyek eredményeképpen a befektetett pénzügyi eszközök állománya változik (pl.: részvényvásárlás tulajdonszerzési céllal, kötvényvásárlás tartós pénzbefektetés céljából vagy hosszú távú megtakarítások képzése).
− Reálberuházás mindig tárgyi eszközök bővítésére, pótlására, létesítésére irányuló tevékenység.
17
A fenti két ábra alapján leszögezhető, hogy a pénzügyi döntések szempontjából nem elhanyagolható az a tény, hogy mikor, milyen időpontban merülnek fel a döntések végrehajtásához szükséges pénzáramok. Gondoljunk bele, ha most, a jelenben meglévő pénzünket feláldozzuk, lekötjük, és abból éveken keresztül nem látunk vissza egyetlen forintot sem, akkor meg fogunk elégedni azzal, hogy ha öt év múlva visszakapjuk a ma feláldozott pénzünket? A válasz természetesen az, hogy nem. De miért is? A válasz a kérdésre a pénz időértéke. Ahogy telik az idő, azt várjuk, hogy a befektetett pénzünk gyarapodjon, azaz kamatozzon. A pénz időértékét tehát a kamatlábbal fejezzük ki. A pénzügytan két legfontosabb alapelve ez alapján: 1. Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőben esedékes pénz.
Ezt az elvet a pénz időértékének elveként is szokták emlegetni. 2. Egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.
PVJelenérték
FVJövőérték
PV = Ct / (1 + r)t 120?
FV = Ct * (1 + r)t100 ?
2.3. ábra: A pénz időértéke – a jelenérték és a jövőérték összefüggése7
7 Alkalmazott jelölések:
− r = adott kockázatú befektetések kamatlába (%), − t vagy n = időtényező.
18
Az időérték helyes értelmezéséhez meg kell ismerni néhány kamatozással kapcsolatos alapfogalmat: Kamat: jövőbeli és a jelenbeli pénz nominális értéke közötti különbség összege, vagyis a tőkének a kamatozási időtartam alatti növekménye, pénz időértékének mértéke, tehát:
− a kamat nem más, mint a pénz ára, − a pénz használója azért fizeti, mert a pénzt a tulajdonosa helyett ő
hasznosítja, és − a kamat a befektetett pénz időegység alatti tőkenövekménye.
Kamatláb: a kamat összegének és az induló tőkeértéknek a hányadosa, meghatározott érvényességi időre (kamatlábidő) vonatkoztatva. A különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket olyan módon tehetjük egyenértékűvé, hogy egy megfelelő kamatláb segítségével valamennyit azonos időpontra számítjuk át (kamatszámítás vagy diszkontálás):
− Kamatláb alkalmazása: akkor, ha a ma meglévő pénzünk jövőbeni hozamát, illetve a hozammal megnövelt értékét számítjuk ki.
− Diszkontláb alkalmazása: akkor, ha a jövőbeni pénzünk mai értékére vagyunk kíváncsiak.
A kamatlábban megjelenik: − Normál profit (haszon), − Inflációs ráta, − Kockázati százalék, − Pénz kereslet és kínálat,
Kamatlábidő (kamatozási időtartam): azt az időtartamot, amelyre a kamatláb vonatkozik, kamatlábidőnek nevezzük. Általában egy év. Kamatlábak lehetnek8:
− Névleges (névleges) kamatláb (APR): éves tőkenövekmény százalékban kifejezett értéke, amit számszerűen ismerünk. Megmutatja, hogy befektetett pénzünk egy egységére mekkora pénzösszeget kapunk a befektetett tőkénken felül egy év alatt.
8 Alkalmazott jelölések:
− r = kamatláb mértéke (%), − m = éven belüli tőkésítések száma.
19
mmrAPR n ∗=
− Effektív kamatláb (EAR): abban az esetben használjuk, ha évente több alkalommal történik kamatfizetés tőkésítéssel (kamatos kamat). Megmutatja a pénz éves hozamát olyan esetben, mikor éven belül a tőke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esetleges kamatot tőkésítik.
11 −
+==
m
effektív mrrEAR
− Reál kamatláb: inflációs rátával korrigált kamatláb (lehet negatív reálkamatláb is). Megmutatja, hogy átlagosan hány %-kal több (vagy kevesebb) árut tudunk megvásárolni a pénzünkért a befektetési időszak végén, mint tudtunk az elején.
1inf1
)(1−
++
=rátalációs
kamatlábnévlegesvagyeffektívrreál
Kamatláb lehet:
− Fix – a teljes futamidőre már az induláskor ismert a kamatláb mértéke, ez nem feltétlenül azonos a teljes futamidőre nézve,
− Változó – az induló kamatláb ismert, és az a tényező, aminek a függvényében változik a kamatozás, erről az ügyfelet nem tájékoztatják.
− Lebegő – a változásról nem köteles a bank az ügyfelet tájékoztatni. Kamatozás módja:
− Egyszerű – nincs tőkésítés, mindig az induló tőkeérték kamatozik, − Kamatos kamatozás – bizonyos időközönként tőkésítik a kamatokat, − Sávos:
o összegre (az összeget osztják fel), vagy o időre (kamatozási időt osztják fel).
20
A kamat összegét meghatározza: − az induló tőkeérték, − a pénzlekötés időtartalma (futamidő), − a kamatláb, valamint − a kamatszámítás módja, − a kamatfizetés gyakorisága.
2.1. gyakorlati példa: Feladat: Egy bank által meghirdetett akciós betéti konstrukció éves névleges hozama 8%, a kamatokat a bank negyedévenként tőkésíti. Hány %-os évi effektív (tényleges) hozamot érnek el a betétesek a konstrukcióval? Megoldás:
r = 8%, m = 4 (a 12 hónapból álló évben négy negyedév van /ami 3 hónap/, így
12/3 = 4)
1408,01
4
−
+=effr = 8,24%
Tehát a befektetők az éven belüli tőkésítéseket figyelembe véve 8,24%-os effektív hozamot értek el.
21
2.1. Jövőérték számítás (kamatozás) Gondoljunk bele, ha ma kapunk 100 forintot, az nem egyenlő egy az 1 év múlva esedékes 100 forinttal, hiszen egy év alatt a pénz a bankban kamatozhat, illetve más befektetési lehetőségekben lekötve fialhat. Ezért mondjuk, hogy a jelenbeli pénz mindig értékesebb, mint a jövőbeli, hiszen a jelenbeli pénzt el lehet költeni vagy be lehet fektetni. Egy pénzösszeg jövőértéke megmutatja, hogy ha az adott futamidő alatt a pénzt az elvárt hozammal fektetjük be, mennyi pénzünk lenne a futamidő végén. A jelenlegi pénz jövőbeni értékét a következő tényezők befolyásolják:
− a jelenlegi pénzösszeg nagysága, − a pénzlekötés időtartalma, − a kamatláb, valamint − a kamatszámítás módja, − a kamatfizetés gyakorisága.
Összességében megállapíthatjuk, hogy annál nagyobb ugyanakkora összegű jelenlegi pénz jövőbeli értéke, minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje.
Jövőérték számítás módszerei9: 1. Egyszerű kamatozás: minden periódusban csak a kezdő befektetés (tőke)
kamatozik.
( )nrPVFVn ∗+∗= 10
9 Alkalmazott jelölések:
− FVn = n-dik évben esedékes jövőbeli pénzösszeg értéke, − PV0 = 0. évben esedékes pénzösszeg, azaz a jelenbeli (mai) pénzünk értéke, − r = kamatláb mértéke (%) − n = időtényező, időperiódusok száma.
22
2. Kamatos kamatozás: a kapott kamatot tőkésítik, azaz hozzáadják a befektetéshez, így a következő időszakban magasabb kamatot eredményez (exponenciálisan nő a tőke). A kamatos kamat számításánál a kamatos kamattényezőt használjuk. A kamattényező az idő múlásával növekszik, ami miatt az adott jelenbeli pénzösszegünk jövőbeli értéke is egyre magasabb. A kamattényezőt az alábbi képlettel jelöljük:
( )nr+1
( )nn rPVFV +∗= 10
3. Effektív kamatozás: a kamatos kamatszámítás egyik fajtája, évente többszöri kamatozás tőkésítéssel.
mn
n mrPVFV
∗
+∗= 10
2.2. gyakorlati példa: Feladat: Mennyi pénze lenne 4 év múlva annak a befektetőnek, aki ma elhelyez 500.000 Ft-ot a számlavezető bankjában, és a bank évi 12 %-os kamatot ígér. A kamatokat a bank nem tőkésíti. Megoldás:
n = 4 év PV = 500.000 r = 12%
FV = 500.000 * (1 + [0,12*4]) = 740.000 Tehát a betétes a negyedik év végén egyszerű kamatozás mellett 740.000 Ft-ot kaphat kézhez a bankjától.
23
2.3. gyakorlati példa: Feladat: Mennyi pénze lenne 4 év múlva annak a befektetőnek, aki ma elhelyez 500.000 Ft-ot a számlavezető bankjában, és a bank évi 12 %-os kamatot ígér. A kamatokat a bank
a. évente tőkésíti, b. félévente tőkésíti
Megoldás:
a.) évente tőkésít: n = 4 év PV = 500.000 r = 12%
FV = 500.000 * (1+0,12)4 = 500.000 * 1,574 = 787.000 Tehát a betétes a negyedik év végén kamatos kamatozás és évente történő tőkésítés mellett 787.000 Ft-ot kaphat kézhez a bankjától.
b.) félévente tőkésít: m = 2 (egy évben két félév van) n = 4 év * 2 félév = 8 PV = 500.000 r = 6% (12% évente / 2 félév)
FV = 500.000 * (1+0,06)8 = 500.000 * 1,594 = 797.000 Tehát a betétes a negyedik év végén kamatos kamatozás és félévente történő tőkésítés mellett 797.000 Ft-ot kaphat kézhez a bankjától.
24
2.2. Jelenérték számítás (diszkontálás)
Ha egy befektető azt szeretné tudni, hogy mennyit ér egy jövőben esedékes pénzbefektetése ma, akkor a jelenérték számítás módszerét alkalmazzuk. Ezzel a módszerrel azt is meg tudjuk mondani, hogy mennyit célszerű adni ma egy jövőben esedékes pénzbevételért. A jelenérték annál nagyobb, minél nagyobb a jövőbeni pénzösszeg, minél kisebb a diszkontáláskor alkalmazott kamatláb, s minél kevesebb idő telik el a jelenidőpont és a jövőbeni pénzbevétel felmerülésének időpontja között. Egy jövőben esedékes pénzösszeg jelenértéke megmutatja, hogy mekkora összeget kellene befektetnünk a jelenben az elvárt hozammal ahhoz, hogy az esedékes pénzösszeget kapjuk meg az adott jövőbeli időpontban. A diszkontálás a kamatos kamatszámítás fordított művelete. A jelenérték számítás esetén diszkonttényezőt (diszkontráta) alkalmazunk, mely a kamattényező reciproka. A diszkontráta és az idő múlásával csökken, ami miatt jövőben esedékes összeg mai értéke fokozatosan csökkenti. A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeli időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek. Jelölése:
nr)1(1+
A jövőbeli bevétel mai értékét a következő tényezők befolyásolják:
− a jövőbeli pénzösszeg nagysága, − a diszkontráta mértéke, − a bevétel jelentkezésének időpontja.
A jelenérték számítás képletei:
1. Jelenérték fix kamatláb mellet, ha a hozam a futamidő végén esedékes:
( )nn rFV
rFVPV
+=
+∗=
1)1(1
25
2. Jelenérték évente változó kamatláb mellett, ha a hozam a futamidő végén esedékes:
( ) ( ) ( )nn rrr
PV+××+×+
=1...11
FV vagy C21
nn
3. Hozam futamidő alatt többször merül fel, változatlan kamatláb mellett:
( ) ( ) ( )n
nn r
Cr
Cr
CPV+
+++
++
=1
...11 2
21
4. Hozamok meghatározott időközönként jelennek meg, és a kamatláb a futamidő alatt változik:
( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( )n
nn rrr
Crr
Cr
CPV+××+×+
+++×+
++
=1...11
...111 2121
2
1
1
2.4. gyakorlati példa: Feladat: Mennyit ér a befektetőnek az 5 év múlva esedékes 5 millió forintos befektetés, ha a kamatláb éves szinten 12%, és a tőkésítés
a. évente történik? b. félévente történik?
Megoldás:
a. évente történik: n = 5 év FV = 5.000.000 r = 12%
PV = 5.000.000 * 1/(1+0,12)5= 5.000.000 * 0,567 = 2.835.000 Ft Tehát az 5 év múlva esedékes 5 millió forint a befektetőnek éves tőkésítés mellett ma 2.835.000 Ft-ot ér, tehát ennél többet nem szabad adnia a befektetésért.
26
b. félévente történik:
m = 2 n = 5 év * 2 félév = 10 FV = 5.000.000 r = 12% / 2 félév = 6%
PV = 5.000.000 * 1/(1+0,06)10= 5.000.000 * 0,558 = 2.790.000 Ft Tehát az 5 év múlva esedékes 5 millió forint a befektetőnek féléves tőkésítés mellett ma 2.790.000 Ft-ot ér, tehát ennél többet nem szabad adnia a befektetésért.
2.3. Speciális pénzáramlások A jelenérték és a jövőérték számítás képleteit akkor alkalmazzuk, ha a egyszeri pénzáramlásokkal állunk szemben. Ha a jövőbeli pénzek között eltelt idő azonos, azaz két pénzösszeg esedékessége között mindig ugyanakkora idő telik el, továbbá az egymást követő pénzösszegek mértani sort alkotnak, évjáradékról vagy más néven annuitásról beszélünk. A pénzáramok esedékessége között eltelt időt járadékköznek nevezzük
− Ha a hozamok végtelen hosszúak, az annuitás neve örökjáradék. − Ha korlátozott ideig tartanak, akkor nevük lejáratos annuitás, vagy
egyszerűen annuitás. 2.3.1. Örökjáradék Az örökjáradék egy olyan befektetési forma, ami nem biztosít kamatot a tulajdonosának, hanem bizonytalan időn keresztül évente ugyanolyan járadékot biztosít. Más szóval olyan befektetés, amelyben a befektetés (tőkerész) nem jár vissza, de végtelen időn keresztül járadékot folyósít.
27
Az örökjáradék jellegű pénzáramlások legfontosabb jellemzői: − a pénzáramlás minden eleme megegyezik, − a pénzáramlás-sorozat végtelen tagból áll, és − nincs lejárata.
Tipikus örökjáradék típusok:
− lejárat nélküli kötvények kamata, − elsőbbségi részvények osztaléka, − biztosítóktól származó életjáradék,
Örökjáradék számítása10:
− Fix összegű örökjáradék jelenértéke:
prCPV =
− Gordon modell (növekedő ütemű örökjáradék) jelenértéke:
grCPV
p −=
Fontos megjegyezni, hogy az örökjáradék egy lejárat nélküli pénzáramlás-sorozat, így jövőértéket nem számíthatunk ez esetben, mert az végtelen!
10 Alkalmazott jelölések:
− C = járadéktag (a várható pénzáramlás) értéke, − rp = piaci kamatláb (%), − g = a járadék növekedés üteme (%),
28
2.5. gyakorlati példa: Feladat: Mennyit érdemes fizetnie egy magánszemélynek egy olyan örökjáradékért, amely egy év múlva évente 250.000 ft-ot fizet, és utána minden évben 4 %-kal többet. A piaci kamatláb stabilan 12 % körül alakul rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Megoldás:
C = 250.000 Ft r = 12% g = 4%
PV= 250.000 / (0,12 – 0,04) = 3.125.000 Ft Az örökjáradékért ma 3.125.000 Ft-ot érdemes fizetnie a befektetőnek.
29
2.3.2. Évjáradék (annuitás) Az évjáradék, vagy más néven annuitás, egy olyan befektetési forma, amely meghatározott időn keresztül minden évben ugyanazt a járadékot biztosítja a befektető számára. Az annuitás olyan ütemezett pénzáram, ahol a járadéktagok mértani sorozatot alkotnak. Az annuitások legfontosabb jellemzői:
− meghatározott számú, − egyenlő időközönként esedékes, − azonos nagyságú pénzáramlások sorozata.
Tipikus évjáradék típusok:
− bérleti díjak, − lízingdíjak, − biztosítási díjak, − nyugdíjpénztári befizetések, − hitelek és kölcsönök törlesztő részletei.
Az annuitások típusai: − A gyűjtőjáradék esetében arra vagyunk kíváncsiak mennyi lesz az
évjáradék értéke egy járadékközzel az utolsó járadéktag esedékessége után, vagy annak időpontjában. A gyűjtőjáradék nem más, mint az annuitás jövőértéke.
rrCFV
n 1)1( −+∗=
− A törlesztő évjáradék esetében arra vagyunk kíváncsiak mennyi lesz az
évjáradék jelenértéke egy időszakkal az első járadéktag esedékessége előtt. A gyűjtőjáradék nem más, mint az annuitás jelenértéke.
rrC
rrrCPV
n
n)1(
11
)1(11 +
−∗=
+∗
−∗=
30
Annuitás jövőérték számítások:
1. Késleltetett annuitás: ez esetben a járadék összege a periódus végén merül fel (első évben befektetett összeg (n-1)-szer kamatozik, az utolsó év végén befektetett összeg már nem kamatozik). − Késleltetett annuitási tényező:
rr n 1)1( −+
− Késleltetett annuitás jövőértéke: akkor használjuk, ha a befektető minden év végén pénzt helyez el a befektetésében.
rrCFV
n
n1)1( −+
∗=
− Effektív késleltetett annuitás jövőértéke: ha a befektetés
konstrukciója olyan, hogy év közben tőkésíti az elhelyezett pénzösszegeket.
mr
mr
CFV
mn
n
11 −
+
×=
×
2. Esedékes annuitás: ez esetben a járadék összege a periódus elején merül fel (első év elején befektetett összeg n-szer kamatozik, az utolsó év elején befektetett összeg egyszer kamatozik). − Esedékes annuitási tényező:
rrr
n 1)1()1( −+∗+
− Esedékes annuitás jövőértéke: akkor használjuk, ha a befektető minden év elején pénzt helyez el a befektetésében.
31
rrrCFV
n
n1)1()1( −+
∗+∗=
− Effektív esedékes annuitás jövőértéke: ha a befektetett összeget év
közben tőkésítik.
mr
mr
mrCFV
mn
111
−
+
×
+×=
×
Annuitás jelenérték számítások:
1. Annuitási tényező késleltetett jelenérték számításhoz:
rrPVA
n
nr)1(
11.
+−
= vagy
[ (( )
) ]nrr +−∗
1111 =
( )nrrr +×−
111 = ( )
( ) rrr
n
n
×+
−+
111
2. Késleltetett annuitás jelenértéke:
[ ( ) ]nxm
mr
x
mr
+
−
1
111
nrPVACPV .∗= ebből periódusonkénti „járadék”: nrPVA
PVC.
=
32
2.6. gyakorlati példa: Feladat: Hány forintunk lenne a megtakarítási számlánkon 10 év múlva, ha minden év végén az adott évi fizetésünkből 200.000 forintot takarítanánk meg, 8%-os kamatláb mellett? Megoldás:
n = 10 év C (AN) = 200.000 Ft r = 8%
FVan = 200.000 * [(|1+0,08|10-1) / 0,08] = 200.000 * 14,487 = 2.897.400 Ft Ha a magánszemély tíz éven keresztül, minden év végén 200.000 Ft-ot megtakarít és befizet a bankszámlájára, akkor a gyűjtőjáradéknak minősülő megtakarítása 2.897.400 Ft-ot ér a tizedik év végén. 2.7. gyakorlati példa: Feladat: Egy magánszemély kölcsönkért a legjobb barátjától. Tartozása fejében öt éven keresztül minden évben 50.000 Ft-ot kell fizetnie. Mekkora összeget fogadna el a barátja most azonnal a kötelezettség teljesítéseként egy összegben, ha a pénzt évi 14 %-os kamatláb mellett tudná befektetni a számlavezető bankjánál? Megoldás:
n = 5 év C (AN) = 50.000 Ft r = 14%
PVan = 50.000 * [(1-{1 / |1+0,14|5) / 0,14] = 50.000 * 3,433 = 171.650 Tehát a hitelező barátnak 171.650 Ft-ot kell az adósnak felajánlani ahhoz, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett ne járjon rosszul.
33
3. Vállalkozások finanszírozási döntései 3.1. A finanszírozási döntések elméleti összefüggései A finanszírozás kifejezés általános értelmezésben pénzellátást jelent. Konkrétabban valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi fedezetéről való gondoskodást, ill. a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását jelenti. A finanszírozás fő célja a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a termelési folyamathoz történő célszerű hozzárendelése annak érdekében, hogy azok gyors megtérülése révén minél nagyobb nyereséget lehessen elérni. A vállalkozások finanszírozási döntéseik során három kérdést vizsgálnak:
1. források lejárat szerinti szerkezetét, 2. belső vagy külső források igénybevételét, 3. tulajdonosi tőke vagy hitel típusú források használatát.
1./ A források lejárati szerkezetét illetően a döntéshozóknak két dimenzióban
van mozgásterük: − tartós források (hosszú lejárat):
o tulajdonosi forrás (saját tőke emelés) = lejárat nélküli! o hosszú lejáratú hitel típusú forrás (hosszú lejáratú
bankhitel, kötvénykibocsátás, hátrasorolt hitelek), − folyó források (rövid lejárat):
o rövid lejáratú hitel típusú forrás (rövid lejáratú bankhitel, váltó),
o tulajdonosi forrás (tagi kölcsön).
2./ Belső vagy külső források tekintetében az alábbi lehetőségek kínálkoznak a finanszírozásra: a. Belső finanszírozás
− Forgalmi bevételekből történő finanszírozás. A folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások fedezetének az árbevételen keresztül történő realizálódását jelenti. A vállalkozás így az árbevételen keresztül olyan forráshoz juthat, amellyel szemben nem merült fel tényleges kiadása.
34
− Tartalékolásból történő finanszírozás. A vállalkozások az egyes években előállított adózott eredményüket kifizethetik osztalékként, de dönthetnek úgy is, hogy tartalékba helyezik, tőkésítik.
− Az eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás. A visszatartott nyereségből történő finanszírozást önfinanszírozásnak is szokták nevezni. A belülről származó (belső) finanszírozás és az önfinanszírozás tehát nem szinonimák, mivel az önfinanszírozás szűkebb fogalom.
− Felesleges eszközállomány leépítése
b. Külső finanszírozás − Részesedés finanszírozás. Azt jelenti, hogy a vállalkozásba újabb
tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek. Ha a külső finanszírozás saját tőke szerzésével történik, akkor a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut. Ez azonban mindig kockázatos, hiszen nem tudni, mi lesz az új tulajdonos célja a vállalalkozásban.
− Idegen finanszírozás. Az idegen finanszírozás (hitel igénybevétele) esetén a tőkét juttatók tulajdonosi igényekkel nem léphetnek fel, viszont általában az összes lehetséges forrás közül a hitel költsége a legmagasabb. A hitelek felvételének adókímélő hatása van (adópajzs), mivel a hitelek kamatát a vállalkozások ráfordításként, az adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat, s végső soron a fizetendő adó összegét is.
35
Belső források Külső források Előnyök − nem kell visszafizetni,
− nincs lejárata, − nem kell utána kamatot és
egyéb költségeket fizetni, − az önfinanszírozás teljes
szabadságát jelenti,
− nem válik az idegen tőkét nyújtó tulajdonossá,
− nincs a tőkenyújtónak beleszólási joga a vállalkozás működésébe,
Hátrányok − szaktudást igényel, − bizonyos esetekben
költséges megoldást jelent,
− mindig számolni kell a forrás költségével!
− vissza kell fizetni, − van lejárata, − tőke költsége van (kamat +
egyéb költségek), − növeli a vállalkozás
eladósodottsági szintjét, 3.1. táblázat: A belső és a külső források előnyei és hátrányai
3./ Tulajdonosi tőke és a hitel típusú források tekintetében pedig az alábbi
forrástípusok között kell választania a vállalkozásnak: − tulajdonosi tőke esetén:
o tulajdonosok tőkejuttatása az alapításkor, o tőkeemelés, o új részvény kibocsátás, o felhalmozott eredmény,
− hitel típusú tőke esetén: o bankhitelek, o kötvény kibocsátás, o lízing, o egyéb pénzügyi konstrukciók,
A két tőketípus alapvető jellemzőinek összehasonlítására szolgál az alábbi táblázat.
36
RÉSZVÉNYTŐKE HITEL TÍPUSÚ TŐKE
Pénzáram Osztalék Kamat Pénzáram nagysága
A közgyűlés döntése alapján, nem fix, előre nem kalkulálható összeg.
Előre kalkulálható összeg.
A vállalkozás adózási vonatkozásai
Az osztalék nem költség, az adózott eredményből fizeti.
A kamat költség, az adózás előtti eredményt csökkenti.
Kontroll A részvényes beleszólhat a vállalkozás működésébe.
Csak korlátozott lehetőség van rá.
A nemfizetés kockázata
A részvényes nem indíthat felszámolási eljárást a vállalkozás ellen, ha nem fizet osztalékot.
A hitelező indíthat felszámolási eljárást a vállalkozás ellen, ha nem teljesíti a kötelezettségét.
Követelés érvényesítés
A sorban a legutolsó. Előresorolt.
3.2. táblázat: A tulajdonosi és a hitel típusú tőke összehasonlítása11 3.1.1. A finanszírozás elvei A finanszírozás szerkezetének kialakítása során a vállalkozásnak szem előtt kell tartania néhány alapelvet a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. A finanszírozás alapelve az illeszkedési elv, mely kimondja, hogy a befektetett eszközöket tartós forrásokkal, a forgó eszközöket rövidlejáratú forrásokkal (kötelezettségekkel) fedezze, azonban a forgóeszközök egy része pénzügyi-finanszírozási szempontból tartós forrást igényel. Az illeszkedés elve szerint tehát a vállalakozás forrásainak szerkezetét az eszközök összetétele alapján kell meghatározni. A források összetételét finanszírozási mixnek hívjuk, amit úgy kell meghatároznunk, hogy az illeszkedjen az eszközeink struktúrájához, annak érdekében, hogy a vállalkozás kockázata csökkenjen. Az illeszkedés elve több dimenzióban értelmezhető:
1. Lejárati illeszkedés: a lejárati illeszkedés szerint a hosszú lejáratú eszközöket hosszú, a rövid lejáratú eszközöket rövid lejáratú forrásokból
11 Forrás: Pálinkó – Szabó (2006)
37
kell finanszírozni. Ezen dimenzió érvényesülése a finanszírozási stratégiákban ragadható meg.
2. Kockázati illeszkedés: kimondja, hogy ha a vállalkozás eszközei kockázatosak, azokat biztos forrásból szabad finanszírozni. Ez fordítva is igaz, a biztos eszközöket pedig finanszírozzuk kockázatos forrásból.
3. Devizális illeszkedés: kimondja, hogy a devizatermelő eszközöket devizaforrásból, forinttermelő eszközöket forintforrásból kell megfinanszírozni.
4. Rugalmassági illeszkedés: ezen dimenzió alapján ha illikvid eszközeink vannak, legyenek likvid forrásaink, ha illikvid forrásaink vannak legyenek likvid eszközeink.
Az alapelv betartását a finanszírozási mérleg szemlélteti, amely nem keverendő össze a vagyonmérleggel, melyet a számvitel használ, és amely később még tárgyalásra kerül.
ESZKÖZÖK FORRÁSOK Átmeneti forgóeszközök Átmeneti források
Befektetett eszközök Tartós források Tartós forgóeszközök 3.3. táblázat: A finanszírozási mérleg sémája
A vagyonelemek csoportosítása a finanszírozási mérlegben:
− Befektetett eszközök, tartós eszközök, melyek a vállalkozás tevékenységét tartósan, egy éven túl szolgálják.
− Tartós forgóeszközöknek tekintjük a forgóeszközök állományának azt a részét, amelyre a folyamatos termelés mellett állandóan szükség van.
− Az átmeneti forgóeszköz állomány olyan eszköznövekedés következménye, amely bizonyos idő elteltével, mint igény megszűnik, és így állandó finanszírozási forrást sem igényel.
− Átmeneti források: rövid lejáratú idegen források a vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges, általában teljesítmény kapcsolatokon alapuló, éven belüli lejáratú forrást jelentenek.
− A tartós források közé tartozó saját tőke véglegesen, a hosszú lejáratú hitelek több éven keresztül folyamatosan vannak jelen a termelési folyamatban.
38
A vállalkozásfinanszírozás további elvei 1. A rentabilitás elve. Egyrészt értelmezhetjük úgy, hogy olyan tőkefajtákat
kell választanunk, amelyek együttes tőkeköltsége a legalacsonyabb. Másrészt a rentabilitás elve alapján azt vizsgáljuk, hogy részben idegen tőkével történő finanszírozás esetén hogyan alakul a saját tőke jövedelmezősége, hozama. Az idegen tőke részarányának növelésével a saját tőke jövedelmezősége is növelhető (természetesen csak akkor, ha az éves nyereség fedezetet nyújt az idegen tőke költségére).
2. A normativitás elve. Azt jelenti, hogy a bankok idegen forráshoz csak akkor juttatják a vállalkozásokat, ha azok az ügyfélminősítés alapján megbízhatóknak bizonyulnak. Azaz a hitelnyújtók a tőkeszerkezetet vizsgáló mutatók alakulása alapján hozzák meg a döntésüket. A hitelnyújtók az alábbi arányokat vizsgálják:
− saját és az idegen tőke aránya, valamint a − befektetett és a forgóeszközök aránya,
3. A rugalmasság elve. A vállalkozások működését nagyban befolyásolja a
gazdaság és a világgazdaság aktuális állapota. A gazdaság működéséből fakadóan vannak fellendülő, és vannak visszaeső szakaszok. A vállalkozás tőkeszerkezete akkor rugalmas, ha az képes reagálni ezekre a változásokra úgy, hogy közben minimalizálja a finanszírozás költségeit és biztosítja a vállalkozás tőkével való ellátását.
4. A likviditás elve. Arra keresi a választ, hogy az adósságszolgálati kötelezettségeit, milyen forrásokból fogja tudni a hitelt igénybe vevő vállalkozás kiegyenlíteni. Projektszemléletű beruházás esetén a beruházás legyen képes kitermelni az adósságszolgálat nagyságát, vállalkozási szemléletű beruházás esetén pedig a vállalat teljes likvid eszközállománya legyen képes a fedezetet biztosítani.
5. Az önállóság elve. Az önállóság elvét annak érdekében kell érvényre
juttatni, hogy nem szabad oly mértékben eladósodni, hogy az már az önálló döntéshozatal lehetőségétől is megfossza a vállalkozást.
39
3.1.2. Finanszírozási stratégiák A vállalkozások finanszírozási döntéseik során nemcsak a fenti jellemzőkről kell, hogy döntsenek, hanem döntést kell hozniuk az alkalmazott finanszírozási stratégiát illetően is. Az alkalmazott finanszírozási stratégia a gyakorlatban aszerint nyilvánul meg, hogy a lejárati illeszkedésnek mennyiben tud megfelelni a vállalkozás. Három alapvető stratégiát különböztetünk meg:
− szolid, − konzervatív, és − agresszív stratégiát.
A finanszírozási stratégiát két alapvető mutatóval szokás jellemezni:
− Nettó forgótőke: Megmutatja, hogy a forgóeszközök mekkora része finanszírozott tartós forrásokból. FORGÓESZKÖZÖK – RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
vagy: SAJÁT TŐKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK –
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK − Befektetett eszközök fedezeti mutatója (fedezet foka): az alkalmazott
finanszírozási stratégiára enged következtetni, megmutatja, hogy a tartós források milyen mértékben fedezik a tartós befektetéseket.
SAJÁT TŐKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ IDEGEN TŐKE BEFEKTETT ESZKÖZÖK
vagy:
SAJÁT TŐKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ IDEGEN TŐKE BEFEKTETT ESZKÖZÖK + TARTÓSAN LEKÖTÖTT
FORGÓESZKÖZÖK
A szolid stratégia megvalósítása esetén teljes mértékben érvényesül az illeszkedési elv. E stratégia lényege, hogy minden tartósan lekötött eszközt, tartós forrásból (saját tőke, hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségekkel) kell finanszírozni. Ennél a stratégiánál könnyen látszik, hogy a vállalkozás (elvileg) folyamatosan megfelel az illeszkedés elvének, de a gyakorlatban ez a
40
megfelelés csak időről-időre teljesíthető, külső finanszírozásból. Azt is könnyű látni e stratégiánál, hogy a nettó forgótőke éppen a tartós forgóeszköz lekötést finanszírozza. Főbb jellemzői: − Tartós befektetés (tartós forgóeszközök + befektetett eszközök) = Saját és
tartós idegen tőke nagysága, − Átmeneti forgóeszközök = Rövid lejáratú idegen tőke, − Fedezet foka = 1, − Nettó forgótőke = tartós forgóeszköz lekötés mértéke.
Befektetett eszközök
Tartósan lekötött forgóeszközök
Átmeneti forgóeszközök
Tartós források
Rövid lejáratúforrások
Érték (Ft)
Idő 3.1. ábra: A szolid finanszírozási stratégia
A konzervatív finanszírozási stratégiát óvatos stratégiának is szokták nevezni. Lényege, hogy nem csak a tartós eszközöket, hanem az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák. Ez a stratégia meglehetősen költséges, hiszen ha az átmeneti forgóeszköz állományban csökkenés következik be, a tartós források költségeit továbbra is viselni kell. Kétségkívüli előnye, hogy biztonságos. Főbb jellemzői: − Tartós befektetés (tartós forgóeszközök + befektetett eszközök) < Saját és
tartós idegen tőke nagysága, − Átmeneti forgóeszközök > Rövid lejáratú idegen tőke,
41
− Fedezet foka > 1, − Nettó forgótőke > tartós forgóeszköz lekötés mértéke.
Befektetett eszközök
Tartósan lekötött forgóeszközök
Átmeneti forgóeszközök
Tartós források
Rövid lejáratúforrások
Érték (Ft)
Idő
! ! !
3.2. ábra: A konzervatív finanszírozási stratégia
Az agresszív stratégia ellentétes álláspontot képvisel. E stratégia alkalmazói az átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti, csak időlegesen rendelkezésre álló forrásokból finanszírozzák. Előnye, hogy olcsóbb, mint a többi stratégia. Hátránya viszont, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása a mindennapi termelést veszélyezteti. A veszély abban rejlik, hogy ez a stratégia mindaddig jól működik, amíg a rövidlejáratú forrásokat újabbakkal sikerül pótolni, vagy a régieket prolongálja a finanszírozó. Ha ez nem sikerülne, akkor könnyen csődbe juthat a vállalkozás. Ebből a tényből következik, hogy ezt a stratégiát csakis olyan cégeknek érdemes alkalmazniuk, akik piaci és financiális helyzete stabil, és állandóan hozzájuthatnak rövidlejáratú forrásokhoz. Főbb jellemzői: − Tartós befektetés (tartós forgóeszközök + befektetett eszközök) > Saját és
tartós idegen tőke nagysága, − Átmeneti forgóeszközök < Rövid lejáratú idegen tőke, − Fedezet foka < 1, − Nettó forgótőke < tartós forgóeszköz lekötés mértéke.
42
Befektetett eszközök
Tartósan lekötött forgóeszközök
Átmeneti forgóeszközök
Tartós források
Rövid lejáratúforrások
Érték (Ft)
Idő
! ! !
3.3. ábra: Az agresszív finanszírozási stratégia 3.2. Vállalkozások pénz- és tőkepiaci kapcsolatai 3.2.1. Pénzügyi termékek és pénzügyi piacok A vállalkozásoknak finanszírozási szükségleteik kielégítésére pénzügyi termékekre van szükségük. Pénzügyi termék vagy eszköz minden olyan dolog, amellyel jövedelmet lehet termelni, vagy a jövedelmet lehet elosztani a gazdaság szereplői között. Az eszközöket két csoportra szokás bontani, így megkülönböztetjük a reáleszközök és a pénzügyi eszközök csoportját. Továbbá külön eszközcsoportként definiáljuk az ún. származtatott termékeket is, melyek az előző két csoport másodlagos termékei.
− Reáleszközök közé soroljuk a földet, a gépeket, gépi berendezéseket, a járműveket és minden más eszközt, amely az emberi munkával együtt alkalmas új érték létrehozására. A reáleszközök gyakorlatilag a jövedelemtermelés eszközei.
− Pénzügyi eszközök azok az eszközök, melyek a pénzügyi piacokon a kínálat, kereslet, az adásvétel, az ügylet tárgyát képezik. A gyakorlatban a reáleszközök által termelt vagyongyarapodás
43
elosztásának az eszközei. A pénzügyi eszközök haszna a reáleszközökkel termelt jövedelemből származik, amelyet a pénzügyi eszközök finanszíroznak.
− Származtatott eszközöknek minősülnek az olyan eszközök, amelyek értéke más eszközök értékétől függ. A pénzügyi piacokon a kereslet és kínálat tárgya lehet:
o A tőke (hitel) kereslet: aki tőkét (hitelt) keres, az a jelenben akar pénzhez jutni valamilyen terve megvalósításához, az árucikk tehát az a jelenbeli pénz, amelyért jövőbeni pénzt kínálnak, a hitel ára a kamat, ami nem más, mint a kölcsönadott pénz használati díja.
o A kötvény (részvény) kereslet. Aki kötvényt (részvényt) keres, jelenbeli pénzt kínál jövőbeni pénzért.
A pénzügyi piacok fogalma magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Pénzügyi piacokon különleges árut, a pénzt cserélik pénzre:
− Mai pénzt váltanak jövőbeni pénzre − Hazai pénzért külföldi valutát, devizát vásárolnak − Két ügylet kombinációja is létrejöhet
A pénzügyi piacok fő feladata, hogy a gazdaságban keletkező szabad pénzeszközöket eljuttassa a pénz iránti keresletet támasztó szereplőkhöz. A pénzügyi piacokról általánosságban elmondható, hogy ott a pénz használati jogának átadására kerül sor:
− az ideiglenesen újra-elosztható megtakarítások létrehozói − és a végső felhasználók között
A pénzügyi piacokat általánosságban pénz és tőkepiacra szokás bontani. Szintén általánosan ismert piac az értékpapírpiac, mely a pénzügyi piacok speciális szegmense, együttesen része a pénz- és a tőkepiacnak is. A piacok részletes tárgyalására a későbbiekben kerül sor.
44
PÉNZPIAC:
Ahol rövid lejáratra (365 napon belül) keresnek,
ill. kínálnak pénzt, pénzügyi eszközöket.
TŐKEPIAC:
Ahol egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, ill.
kínálnak pénzügyi eszközöket.
ÉRTÉKPAPÍR PIAC:
Része a pénzügyi piacoknak. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot. Az elsődlegesen az újonnan kibocsátott értékpapírok kerülnek forgalomba.
Itt alakul a megtakarítás tőkévé. A másodlagoson történik a kibocsátott
értékpapírok átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása.
3.4. ábra: A pénzügyi piacok és az értékpapírpiac kapcsolata
A pénzügyi piacok gyakorlati csoportosítása azok koncentráltsági foka szerint történik. Így megkülönböztetünk: 1) centralizált (koncentrált) piac, ez a tőzsdei piac (első piac) – ennek
részletesebb tárgyalásával a jegyzet később foglalkozik, 2) decentralizált (dekoncentrált) piac: tőzsdén kívüli kereskedés, amelynek 3
megjelenési formája létezik: a) pulton keresztül való kereskedés, OTC piac (második piac): az OTC
piacon kötött ügylet keretében a vételi, ill. az eladási árat az értékpapír kereskedő és az eladó, ill. az értékpapír kereskedő és vevő között kialkudott ár határozza meg. A tőzsdén fix jutalékrendszer van. Az OTC piacon az ügyleteket ennél a jutaléknál alacsonyabb jutalék mellett kötik. Az OTC piac jellemzői összefoglalóan:
• értékpapír forgalmazókon keresztül történik az értékesítés, • valamilyen kommunikációs eszközön keresztül, • tőzsdére be nem vezetett részvények és kötvények piaca, • kevésbé szigorúan szabályozott a tőzsdéhez képest,
b) harmadik piac: a harmadik piac lényegét tekintve OTC piac, tehát tőzsdén kívüli, alapvetően ugyanazok a jellemzők jellemzik, melyek az OTC piacot. A harmadik piac jellemzői összefoglalóan:
• nagybefektetők hozhatják létre, amelyeknek valamiért nem felel meg a tőzsdén keresztüli adásvétel (pl. nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési alapok),
45
• ezek piacteremtőként jelennek meg hatalmas forgalmuk révén, • szolgáltatásaik és díjaik egyediek, testre szabottak,
c) negyedik piac: negyedik piacnak nevezik azt az értékpapírpiacot, ahol a nagy intézményi befektetők a tőzsdén jegyzett értékpapírokkal közvetlenül kereskednek, brókercégek nélkül, így nincs brókeri jutalék.
• nem találunk állandó és nyilvánosságra hozott vételi és eladási ajánlatokat,
• a tranzakciók magánbefektetők között, az intézményesített piacokat kikerülve zajlanak.
A pénzügyi piacoknak a fentiek túl még számos szempont szerinti csoportosítása létezik. Ezek alapján a pénzügyi piacok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók:
1. Nyílt és zárt piac: − Nyílt piac: nyílt kibocsátású papírok forgalmazása történik, azaz
bárki megvásárolhatja az értékpapírt, o nagyobb likviditást kínál a kibocsátónak, de cserébe a több
információt kell magáról szolgáltatni egy széles kör számára, o a nyílt kibocsátás általában költségesebb.
− Zárt piac: zárt kibocsátású papírok forgalmazása történik, tehát egy meghatározott kör számára kínálják fel megvételre az értékpapírokat.
o kevesebb információ közzétételét igényli, o olcsóbb a folyamat.
2. Elsődleges és másodlagos piac:
− Elsődleges piacnak nevezzük a pénzügyi piacok azon szegmensét, amelyen keresztül az ideiglenes újraelosztás megvalósul, a tőkeáramlás a megtakarítóktól a felhasználókhoz ténylegesen megtörténik, tehát ahol a pénzügyi eszközök első eladása, valamint az új értékpapírok forgalmazása történik.
o feladata, hogy kötvények, részvények kibocsátása révén hosszú távú forrásokat gyűjtsön össze a vállalati, kormányzati szférának.
− A másodlagos piacon ezzel szemben a már meglévő pénzügyi eszközök adás-vétele folyik, elsősorban a megtakarítók között a már korábban kibocsátott (használt) értékesítése történik. Az adásvétel eredményeként kialakuló árfolyamok információval is szolgálnak az értékpapír kibocsátójáról.
46
o lehetővé teszi, hogy több, külön-külön rövid lejáratú megtakarítás is tartós finanszírozást biztosítson az értékpapír kibocsátójának, ugyanis függetleníti a megtakarító-befektetőt a tulajdonába került értékpapír lejáratától, hiszen papírját bármikor eladhatja,
o alapvető funkciója tehát az értékpapírba fektetett megtakarítások likviditásának biztosítása.
o A másodlagos értékpapírpiac minden országban több szinten működik: bankok, értékpapír fogalmazók, de a legjelentősebb színtér az értékpapírtőzsde.
3. Azonnali és határidős piac (az ügyletek esedékessége alapján): − Az azonnali piacon a forgalmazott értékpapírokat és pénzügyi
szolgáltatásokat azonnal teljesítik (rendszerint egy vagy két munkanap alatt), tehát azonnali szállítás történik a szerződéskötéskor.
− A határidős piacokon az ügylet árában és volumenében most állapodnak meg, de kötött szerződéseket a jövőben teljesítik, tehát szerződéskötés a jelenben, a teljesítés pedig jövőbeni időpontban történik.
4. Pénz és tőke piac: − Azokat a pénzügyi piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid
lejáratra cserélnek gazdát, pénzpiacoknak nevezzük. o A pénzpiacok főbb jellemzői:
• A pénzpiacokon azok az egyének és intézmények találkozhatnak, akik, vagy amelyek átmenetileg felesleges pénzösszegekkel rendelkeznek.
• A pénzpiacok elsősorban az üzleti szféra és a kormányzat számára biztosítják, hogy folyamatos likviditásukat fenntarthassák.
• A pénzpiacok alapvető funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozására, ill. a költségvetés folyó bevételei és kiadásai közötti szinkronhiány áthidalása.
• A pénzpiacokon megjelenő kölcsönök és értékpapírok általában nagy összegűek, ezért a pénzpiacokat gyakran nevezik „nagybani piacoknak” is.
47
o A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik: • rövid lejáratú betétek és hitelek, • rövid lejáratú állami értékpapírok, • váltók, • egyéb rövid lejáratú értékpapírok.
− Azokat a pénzügyi piacokat, ahol hosszabb lejáratra cserélnek gazdát a tőkék, tőkepiacoknak nevezzük.
o A tőkepiacok főbb jellemzői: • A tőkepiacok a vállalkozások, a költségvetés és a
háztartások hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszik lehetővé.
• A tőkepiacokon a kis töredék megtakarításoktól a hatalmas összegekig bármilyen nagyságú pénzek adás-vétel tárgyát képezhetik. A tőkepiacokon tehát nagybani és kicsinybeni kereskedelem egyaránt zajlik.
o A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak: • hosszú lejáratú hitelek és betétek, • kötvények, • részvények, • záloglevelek, • egyéb hosszú lejáratú értékpapírok.
48
Pénzpiacok Tőkepiacok
A források fő kínálói
A források fő felhasználói
A források fő kínálói
A források fő felhasználói
− Hitelintézetek (kereskedelmi bankok),
− Pénzügyi szolgáltató vállalatok,
− Nem-pénzügyi társaságok,
− Pénzpiaci befektetési alapok,
− Jegybank,
− Államkincstár, Hitelintézetek (kereskedelmi bankok),
− Nem-pénzügyi társaságok,
− Pénzügyi szolgáltató vállalatok,
− Jegybank,
− Háztartások, − Nem
pénzügyi társaságok,
− Üzleti biztosítók,
− Nyugdíj-pénztárak,
− Hitelintézetek (kereskedel-mi bankok),
− Önkormány-zatok,
− Nem-pénzügyi társaságok,
− Háztartások, − Különböző
szintű kormányza-tok,
3.4. táblázat: A pénz- és a tőkepiac keresleti és kínálati oldalának szereplői
5. Közvetlen és közvetett finanszírozást biztosító piac: o Közvetlen finanszírozás: A megtakarító és a megtakarítás iránt
igényt támasztó igényei megfelelnek egymásnak, találkozásukat csak gyorsítani, és biztonságosabbá tenni szükséges.
o Közvetett finanszírozás: A megtakarításokat egy közbenső intézménynek össze kell gyűjtenie és nagyságrendjében, lejáratában, kockázatában és likviditásában átalakítva kell továbbadni a megtakarítás végső felhasználójának.
6. Nemzetközi pénzügyi piacok (europiac): o nemzetközi pénzpiac: eurodollár piac, o nemzetközi tőkepiac: eurokötvény piac.
Értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet és kínálat találkozási helyét. Az értékpapírpiac szerves részét képezi mind a pénz-, mind a tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen egyiket sem, ugyanakkor tágabb értelmezésű is ezeknél a piacoknál.
49
Az értékpapírpiacokat is több szempontból lehet csoportosítani: − Az értékpapír alapján részvénypiacot, kötvénypiacot, − Értékpapír kibocsátója alapján: állampapírpiacot, vállalati értékpapírok
piacát, − A forgalmazás alapján: elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot
(ahogy erről már az előbb szó esett). − Az értékpapírok koncentráltsági foka alapján:
o központosított értékpapírpiacot (értéktőzsde), o nem központosított értékpapírpiacokat (tőzsdén kívüli
kereskedelem): ! Az OTC (over the counter) piac, vagy pulton keresztüli
kereskedés a nem szabályozott értékpapírpiacot jelenti. ! A harmadik piacon tőzsdén jegyzett értékpapírokkal
kereskednek tőzsdén kívül, nem szervezett formában. A tőzsde különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol a kereslet és a kínálat nagy tömegben, egy helyen és egy időben találkozik. A tőzsde tehát helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. A tőzsde tulajdonképpen a feltételek megteremtésével, a kereskedés keretét hozza létre anélkül, hogy abban aktív szereplő lenne. A tőzsdén meghatározott árukat (ún. helyettesítő tömegárukat), meghatározott módon, helyen és időben csak erre feljogosított személyek adhatnak-vehetnek. A piacok piacának is nevezik. A tőzsde egy sajátos piac, ahol
− meghatározott árukat, − meghatározott időben − szigorú eljárási szabályok szerint, − meghatározott személyek adhatnak, vehetnek.
A tőzsdék általános ismérvei az alábbiakban foglalhatók össze:
− fennálló szokásoknak megfelelően, − nyilvános árkialakítással, − meghatározott személyek köre úgy kereskedik a helyettesíthető árukkal,
értékekkel, hogy azok nincsenek jelen, − nem rendelkezik árukészlettel,
50
− a tényleges átadás és fizetés a szokásoknak megfelelően később történik,
− csak akkor van kínálat, ha vannak eladók, − kereslet is csak akkor van, ha van fizetőképes kereslet
A tőzsdék csoportosítása általánosságban két szempont szerint történik, jogállás szerint, illetve a köznapi nyelvben jobban elterjedt szempont szerint, mégpedig az ott kereskedés tárgyát képező áruk fajtája alapján. Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:
− Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
− Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.
A tőzsdék fajtái az ott kereskedett áruk alapján:
− Értéktőzsde: értékpapírok kereskedésének helyszíne o tőzsdére bevezetett értékpapírok kereskedése, o hitel és devizaügyletek kötése, o nemesfém kereskedelem, o speciális értéktőzsde: értékpapírtőzsde, devizatőzsde,
nemesfémtőzsde o általános értéktőzsde
− Árutőzsde: materiális áruk adás-vételének helyszíne o speciális árutőzsde:
! meghatározott árucsoportra specializált (pl. gabona tőzsde),
! egyetlen termékre specializált (pl. gyapot), o általános árutőzsde: minden fajta tömegáru kereskedésére
biztosít teret. A tőzsdei kereskedésben csak tőzsdetag vehet részt. A tőzsdei megbízás szólhat időszakra, amely vagy egy adott időpontig terjedő időszakot jelent, vagy visszavonásig, vagy időpontra. A tőzsdetagok olyan cégek, amelyek ala-pították, vagy később léptek be a tőzsdére. A tőzsdetagok, jellegzetes csoportját alkotják az ún. közvetítők, vagy tőzsdeügynökök, feladatuk az eladók és a vásárlók közötti közvetítés.
51
A tőzsdeügynök lehet: • hivatalos ügynök – bróker, vagy alkusz: olyan tőzsdei bizományos, aki
kizárólag megbízásból dolgozik, hivatásszerűen. • szabad ügynök – dealerek: jelentik a tőzsdeügynökök másik csoportját, ők
szabad ügynökök, akik munkájukat megbízás alapján és saját számlára is végzik.
A tőzsdei kereskedésbe tehát csak kereskedési engedéllyel rendelkező személy léphet be. A tőzsdék szereplői ezek alapján összefoglalva:
− Az alapvető tevékenység alapján lehetnek: o Befektetők: akik megtakarításaikat (a likviditásuk megőrzése
mellett) jövedelmező befektetésekben fialtatják. Lehetnek intézményi befektetők, vállalatok, illetve háztartások egyaránt.
o Vállalatok: Értékpapír kibocsátással megszerezheti a szükséges tőkét.
o Üzletkötők: akik feladata a kereslet és a kínálat összehozása a piacon.
− Az ügylet eredete szerint lehetnek: o bizományosok (bróker) ügyfél megbízása alapján, saját
nevükben, de az ügyfél számlájára végeznek adás-vételt, o kereskedők (dealer) a bizományosi tevékenység mellett saját
számlára is végezhetnek ügyleteket. − A kockázathoz való viszonyuk alapján lehetnek:
o arbitrazsőr ugyanazon termék földrajzilag eltérő árfolyamainak illetve kamatlábainak kihasználásából jut kockázatmentesen nyereséghez (pl. devizát vásárol az olcsóbb piacon, amit ezzel egyidejűleg a drágább piacon elad), tehát kockázat semlegesek. Úgy vállalnak határidős pozíciót, hogy kockázatuk se nem nő, se nem csökken. Különböző tőzsdén azonos árufajtában fennálló egy időben való jegyzései közötti árfolyam különbséget használják fel (földrajzilag eltérő tőzsdék). Különböző tőzsdéken egy adott időpontban más-más árai lehetnek az áruknak. Az arbitrazsőrök a kamatlábak, ill. az árfolyamok eltérését kihasználva igyekszenek kockázatmentes nyereségre szert tenni. Az arbitrázs-ügyletek fogalmát úgy lehetne definiálni, hogy olyan ügyletek, amelyek a különböző (földrajzilag eltérő) piacokon mutatkozó ár, árfolyam, ill. kamat különbségek kihasználásával érnek el relatíve kockázatmentes nyereséget.
52
o fedezeti ügyletkötő (hedger) ügyleteinek célja a rendes üzletmenetből fakadó követelés (tartozás) kockázatának (ár, árfolyam, kamatláb) csökkentése, vagy kizárása. Biztonságot helyezik előtérbe.
o spekuláns (trader) átvállalja egy másik fél kockázatát valamilyen jövőbeli árfolyamnyereség, nagy profit érdekében, tevékenysége biztosítja a piacok likviditását (vagyis megfelelő kereslet-kínálat legyen minden pillanatban), tehát jelentős kockázatot vállalnak nyereség céljából. A tőzsdei árfolyamok alakulása alapján beszélhetünk emelkedő (housse vagy magyarosan hossz), és a csökkenő (baisse vagy bessz) árfolyam-tendenciáról.
! árfolyam-emelkedésre számító (housse – HOSSZ) „bull market”-nek is nevezik (bika-piac),
! árfolyam-csökkenésre számító (baisse – BESSZ) spekulánsok – „bear market”-nek is nevezik (medve-piac),
o levezető (speaker): a levezető játékvezetőként működik közre, kötelessége a törvények és tőzsdei szabályok betartása, kockázatot nem vállal.,
o Jobberek (piaccsinálók): kizárólag saját szakállukra, saját hasznukra és kockázatukra forgatják az értékpapírokat. Kikiáltják az árakat, összehozzák a keresletet és kínálatot.
− Elszámolóház: nem aktív szereplő, az ügyletek elszámolásában és teljesítésében játszik fontos szerepet
A tőzsdei szokványok azért jöttek létre, hogy megkönnyítsék az üzletkötést. A szokvány írásban foglalt szokás, amely adott piacon a racionális tevékenység létrejöttét biztosítja. Vannak:
− általános szokványok: ezek az ügyletkötés általános, minden tőzsdén megtalálható feltételeit szabályozzák, és ezeket minden tőzsdén résztvevőnek be kell tartania,
− különleges szokványok: amelyek sajátosak, minden tőzsdén mást jelölnek. A tőzsdecikkek minőségére, mennyiségének egységesítésére, szállítási, fizetési határidőkre kialakított előírások, szabványok. Ezek két csoportot alkotnak:
o minőségi szokványok: amelyek árutőzsdékre jellemzőek, előírják a tőzsdén jegyzett áruk szokásos (standard) minőségét, pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel. Az értéktőzsdei
53
cikkek esetében azt jelenti, hogy az értékpapíroknak meg kell felelni tartalmi és formai feltételeknek.
o mennyiségi szokványok: azt jelentik, hogy a tőzsdéken a mennyiséget is egységesítik, azaz meghatározzák azt a minimális mennyiséget, az ún. kötésegységet, amelyre, vagy amelynek többszörösére üzletet lehet kötni.
A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén a tőzsdei termékre vonatkozóan köt. Az értéktőzsdén lebonyolódó ügyleteket azonnali (prompt) és határidős (termin) kategóriába lehet besorolni.
− Azonnali ügylet: az ügylet tárgyának tényleges átadására a nélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
o a feltételek rögzítését követően rögtön (egy technikai határidőn, általában 1-7 napon belül) teljesít mindkét fél (pl. részvény azonnali adásvétele)
o effektív (valódi), spekulációra nem alkalmas ügyletek jellemzik
! készpénzes, vagy kasszaügyletnek is nevezik, amelyek köthetők tőzsdén vagy tőzsdén kívül
! devizapiaci ügylet: az adásvétel tárgya külföldi fizetőeszköz, vagy erre szóló követelés
! deviza spot ügylet: két fél megállapodása meghatározott devizaösszeg 2 munkanapon belüli szállítása egy másik deviza ellenében, megegyezés szerinti árfolyamon, konverziónak is nevezik ezt a műveletet
! valutanap (értéknap): azt a naptári dátumot jelenti, amikor valamely pénzösszeg az ügyfél használatára szabadon rendelkezésre áll
− Határidős ügylet: a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.
o nyitott pozícióval rendelkező az, akinek ár, árfolyam, vagy kamatlábváltozásnak (kockázatnak) kitett eszköze vagy forrása van, irányától függően lehet: ! hosszú (long): eladásra szánt eszköz birtoklása (pl.
exportőr jövőben befolyó deviza árbevétele) − árak, árfolyamok csökkentésétől tartanak − számukra az árak emelkedése a kedvező
54
! rövid (short): vételi szándékot takar − árak emelkedésétől tartanak − számukra az árak csökkenése a kedvező
o Jövőbeni időpontra vonatkozó adásvételi megállapodások (forward és futures ügyletek):
! A tőzsdén kívüli határidős (forward) ügyletek a hagyományos bankközi devizapiacot fedik le. A bankok távközlési eszközök segítségével kötik egymással ezen ügyleteket. A szerződő felek közvetlenül egymással kereskednek.
! A tőzsdei határidős (futures) ügylet kifejezetten tőzsdei ügylet. Jogilag kötelező határidős tőzsdei adásvételi szerződések, előre meghatározott mennyiségű és minőségű áru egy meghatározott jövőbeni napon történő átadásra és átvételére, előre megállapodott áron. Nem közvetlenül egymás között, hanem ügynökök közbeiktatásával kötik.
Jellemző Forward Futures
A kereskedelem mérete és egységessége
Korlátlan számú eszköz, egyedi árakon
A szerződés pontosan rögzíti az áru jellemzőit és árát
Kereskedés módja Decentralizált, ált. kevés vevő, kevés eladó
Központosított, ált. sok vevő, sok eladó
Teljesítés dátuma Változó Szabványosított Szállítás Az üzlet célja az áru
leszállítása Szállítás kb. 2 %-ban, a szerződésnek nem ez a célja
Árfolyam Ügyfelenként eltérő Mindenki számára ugyanaz A piac jellege és a kereskedelmi idő
Világméretekben, 24 órán át, az OTC piacokon
Világméretekben, a tőzsdén, megadott időszakonként
Árközzététel Nem hozzák nyilvánosságra
Nyilvánosságra hozzák
A szerződéses ár Nincs garancia arra, h a lehető legjobb árat értük el
Minden tranzakció a lehető legjobb áron zajlik
Letét Nem jellemző, de lehet Minden esetben van Elszámolás Decentralizált, bizonytalan Biztonságos, naponta Mennyiség Ismeretlen A teljesítés és a
55
megfogalmazódott igény nyilvánosságot kap
Napi ármozgások Korlátlanok lehetnek Többnyire korlátozottak Likviditás Korlátozott likviditás, a
szerződésből nemigen lehet kilépni
A standard szerződés miatt a piacon nagy a likviditás
Hitelkockázat A szerződő felek viselik Az elszámolóház viseli Ügylet díja A vételi és eladási ár
közötti marzs Ügynöki díj
Szabályozás Önszabályozó piacok Kormányzat vagy autonóm testület
3.5. táblázat: A forward és a futures ügylet összehasonlítása o Opciós (jogszerzési) ügyletek esetén az opciók vásárlója csak jogot szerez
anélkül, hogy bármiféle kötelezettséget kellene vállalnia. ! Opció típusai:
• Európai típusú opció: egy meghatározott jövőbeni napon (lejárat napján) élhet adásvételi jogával
• Amerikai típusú opció: egy meghatározott jövőbeni időpontig (lejáratig) élhet adásvételi jogával
! Opcióban foglalt jog alapján megkülönböztetünk: • Vételi (call) opció vásárlója nyilván csak akkor érvényesíti
vásárlási jogát (akkor hívja le az opciót), ha lejáratkor az azonnali árfolyam magasabb lesz a kötési árfolyamnál. A vételi opció vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy egy meghatározott árut előre megállapított árfolyamon megvásároljon.
• Az eladási (put) opció vevője akkor fog élni eladási jogával, ha a tőzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb lesz, mint a kötési árfolyam. Az eladási opció vásárlója az opciós díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhatja el az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának.
! Opciós ügyletek aszimmetrikusak: • Vevők (jogosultak):
− Vesztesége korlátozott: maximum az opciós díj − Nyeresége korlátlan
• Eladók (kiírók):
56
− Veszteségük korlátlan − Nyereségük korlátozott: maximum az opciós díj
! Aktuális (promt) árfolyam függvényében az opció lehet: • Nyereséges (ITM), Pénzt hozó: ITM (in the money)
− Vételi opciónál: azonnali árfolyam > kötési árfolyam − Eladási opciónál: azonnali árfolyam < kötési
árfolyam • Veszteséges, Pénzt vesztő: OTM (out of money)
− Vételi opciónál: azonnali árfolyam < kötési árfolyam − Eladási opciónál: azonnali árfolyam > kötési
árfolyam • Pénzénél maradó, ATM (at the money)
− azonnali árfolyam = kötési árfolyam o SWAP ügyletek
! Csereügylet, ahol két fél közötti megállapodás keretében egy előre meghatározott formula szerint cserélnek ki egymással jövőbeli pénzáramlásokat (cashflow-kat)
! Tőzsdén kívüli ügyletek, megszervezésükben és lebonyolításukban a közvetítő szerepét a bankok töltik be
! Két fő típusa: o Kamatláb swap:
! kamatfizetéseiket azonos pénznemben, meghatározott eszmei tőkére és meghatározott időtartamra vonatkozóan kicserélik (maga az alapösszeg nem kerül átadásra).
! Leggyakoribb változata a kupon-swap, amelyben fix és változó kamatok (általában a LIBOR határozza meg) cseréjére kerül sor
! a kamatok tényleges cseréjére nem kerül sor, csak a különbözetet számolják el
o Deviza swap: ! két különböző devizában nyilvántartott pénzösszeget
cserélnek el ! Legegyszerűbb rövidtávon az FX-swap: egy azonnali
konverzió, és egy vele azonos időpontban megkötött ellentétes irányú határidős (forward) ügylet (a devizatulajdonos nem teszi ki magát árfolyamkockázatnak, csak egy meghatározott ideig más devizára van szüksége)
57
! Hosszabb távú devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamatára cserélik ki
! A devizaswap lépései leegyszerűsítve: o Az ügylet megkötésekor érvényes azonnali (spot)
árfolyamon kicserélik a tőkét (mivel az ügylet szereplőinek adott időszakban nem a felvett devizára van szükségük)
o A kamatfizetések esedékességekor kicserélik az előre rögzített kamatösszegeket
o Az ügylet lejáratakor visszacserélik a hitelek tőke összegét A tőzsdén több formában történhet az ügyletek kötése. Az alkalmazott stratgéia mindig az adott ország és az adott tőzsde döntése. A legismertebb tőzsdei kereskedések:
− Folyamatos ügyletkötés: a nyitvatartási időn belül bármikor lehetővé teszik az üzletkötést,
− Szakaszos ügyletkötés: a vételi ajánlatok és eladási ajánlatok szembeállítása, s ezt többször megismételhetik,
− Nyílt kikiáltás: kézjelekkel és hangos szóval hozzák nyilvánosságra vételi és eladási szándékukat,
− Kétoldalú jegyzés: a tőzsdeügynök a specialistákat keresi meg. Vételi és eladási árfolyamot kérve a legkedvezőbb ajánlatot tévő specialistával köt ügyletet.
− Automatikus kereskedés: elektronikus az ügyletkötés bármikor lehet, 3.2.2. A pénzügyi közvetítő rendszer A pénzügyi közvetítés intézményei speciális szereppel bírnak a nemzet- és a világgazdaságban egyaránt. Gondoljunk vissza a makroökonómiából jól ismert négy szektoros, vagy akár a két szektoros modellre, ahol a „bank” a modell középpontjában, a gazdaság vérkeringését biztosította. Ez a gyakorlatban is így van, a pénzügyi közvetítés intézményei a gazdaság szívét jelentik, rajtuk keresztül folyik át minden pénzmozgás. A pénzügyi közvetítés intézményei a gazdaságban található szabad pénzeszközöket, azaz a megtakarításokat irányítják a potenciális felhasználókhoz, azokhoz a gazdasági szereplőkhöz
58
(vállalatokhoz, háztartásokhoz), amelyek forrásokat igényelnek valamilyen céljuk megvalósítása érdekében. A pénzügyi közvetítés nem egyszerű feladat, szaktudást, intézményrendszert igényel. Ha nem lennének pénzügyi közvetítéssel foglalkozó intézmények, akkor a megtakarítások nem tudnának eljutni a lehetséges felhasználókhoz. Nem csupán az a probléma, hogy a felhasználók nehezen találják meg a megtakarítókat, hanem az is, hogy a felhasználók eltérő időtartamra és eltérő nagyságú pénzösszegeket igényelnek, mint amivel a megtakarítók rendelkeznek. A pénz közvetítésre szakosodott intézmények segítségével áthidalható a probléma.
PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER
HÁZTARTÁSOK
ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS
VÁLLALATOKKormányzati kiadások
Adók
Kormányzati hitelfelvételBelső Források
HitelezésVállalati hitelfelvétel
Háztartási jövedelmek (bevételek)
Vállalatibevételek
Háztartási kiadások (fogyasztás)
3.5. ábra: A pénzkölcsönzés folyamata és a pénzügyi közvetítő rendszer
A pénzügyi piacok – ahogy azt már fentebb tárgyaltuk – a pénz közvetítésének helyszínei. A piacok jellegzetes megtakarítói a háztartások, és mellettük jelentős szerepet vállal a finanszírozásban a külföld is. A megtakarítások felhasználói jellemzően a vállalatok és az állam, melyek beruházásaik és működésük finanszírozásához igényelnek kölcsönforrásokat. A megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A megtakarítók azért tartalékolnak a jövedelmükből, hogy azáltal valamiféle többletjövedelemre tegyenek szert. A megtakarítók és a felhasználók jelenbeli pénzt cserélnek jövőbeni pénz(ek)re. A cserében kialakuló ár a pénzügyi termékek ára, melyet a kereslet, a kínálat és a kockázat befolyásol. A kereslet és a kínálat
59
meghatározza az általános kamatszintet a piacon, a kockázat pedig a kockázati prémiumot alakítja. A pénzügyi közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere, mely biztosítja a gazdaság működéséhez szükséges pénzt és tőkét. A gazdasági rendszer és a pénzügyi közvetítő rendszer hosszú távon egymástól nem függetlenedhet, rövid távon lehetnek azonban önmozgások. A pénzügyi piacok fontos jelzéseket adnak a gazdaság szereplői és a gazdaságpolitikusok számára a gazdasági folyamatok és az általános megítélést illetően.
MEGTAKARÍTÓK (BEFEKTETŐK)
FELHASZNÁLÓK (VÁLLALATOK)
KÖZVETLEN TŐKEÁRAMLÁS
ÉrtéktőzsdeBrókercégek
KÖZVETETT TŐKEÁRAMLÁS
Kereskedelmi bankok,Betéti intézetek,
Biztosítók, Befektetési alapok,Jelzálog bankok,
Finanszírozási társaságok
pénz
pénz pénz
pénz
értékpapír, követelés
értékpapír, követelés
értékpapír, követelés
értékpapír, követelés
3.9. ábra: A pénzügyi közvetítő rendszer
A kereslet és a kínálat a transzformációk (átalakítások) révén hangolható össze. Ehhez a pénzügyi közvetítő rendszer szakértelmet és intézményes hátteret biztosít. A pénzügyi közvetítő rendszer az alábbi transzformációkat végzi:
− Nagyságbeli transzformáció: összehangolja a sok kis összegű megtakarítást, és azokat nagyobb pénzösszegekké (hitelekké) csomagolva közvetíti a felhasználókhoz.
− Lejárati transzformáció: összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat, áthidalva ezzel a megtakarítások jellemzően rövid lejáratú voltát a hitelek hosszú lejáratával.
− Likviditási transzformáció: biztosítja a megtakarítók számára az állandó likviditást, azaz garantálja a megtakarítások azonnali kivételét a rendszerből.
60
− Kockázati transzformáció és diverzifikáció: a pénzügyi közvetítő intézményeknek vállalniuk kell az ügyfelek esetleges nemfizetési kockázatát. A betétesek pénzét biztosan vissza kell fizetnie, azonban a hiteleseknél ez fordítva nem mindig igaz. Ezért kell az intézményeknek nagyon alapos és kiterjedt kockázatkezelési rendszerrel rendelkezni.
12 Olvasmány a mellékletben! 3.3. Finanszírozási források Egy vállalkozás, mint fentebb tapasztaltuk, számtalan lehetőséggel bír, hogy pénzigényét kielégítse. Indulásához és működéshez forrást szerezhet a tulajdonosoktól, ennek hiányában a tőkepiacról értékpapírok vagy akár hitelforrások formájában. Az alfejezet célja, szóba jöhető finanszírozási források ismertetése azok előnyeivel, hátrányaival és formáival együtt. 3.3.1. Finanszírozás értékpapírokkal Az értékpapír fogalma két szempontból közelíthető meg: − Jogi megfogalmazás szerint: olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi
jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet.
− Közgazdasági tartalmát tekintve: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel.
Az értékpapír formai és tartalmi jellemzői:
− az értékpapírban megtestesülő alapjogviszony meghatározása (pénzkövetelés, dologra vonatkozó tulajdonjog, valamint tagsági jog),
− az értékpapír a kibocsátó (kiállító) feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazza,
− kibocsátását jogszabály teszi lehetővé,
12 A témáról bővebben olvashat a melléklet 2. Olvasmányában!
61
− meghatározott formai kellékekkel kell rendelkeznie, − bemutatóra vagy névre szólóan lehet kiállítani, − átruházása törvényben előírt módon történik, − az értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról
rendelkezni, azt megterhelni csak az értékpapír birtokában lehet, − az értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő valamennyi jog
átszáll az új birtokosra. Az értékpapíroknak számtalan fajtája, országonként eltérő változata van. Csoportosításuknak többféle szempontja is lehet.
a. Az értékpapírban foglalt jog szerint lehetnek: − követelést megtestesítő (a kibocsátó szemszögéből hitelviszonyt
megtestesítő) értékpapírok (pl.: váltó, csekk, kötvény): jellemzőjük, hogy az egyik fél elismeri egy másik féllel szemben annak követelését, vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon, az értékpapírban rögzített feltételek mellett ki fogja egyenlíteni;
− részesedési jogot megtestesítő értékpapírok (pl. részvény, részjegy): azt igazolják, hogy tulajdonosuk valamilyen vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénz után jogosult a haszonból részesedni (osztalékot kap);
− áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok (pl. közraktárjegy, hajóraklevél): meghatározott áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosnak.
b. Az átruházási lehetőség szerint lehetnek: − bemutatóra szólók: a papír birtokosa a papírban foglalt összes
jogot élvezi, az átruházás egyszerűen a papír átadásával történik (kötvények, részvények többsége);
− névre szólók: mindig meghatározott személy nevére szólnak, forgalomképességük kisebb, mivel átruházásukhoz átruházási nyilatkozat (cesszió) is kell;
− rendeletre szólók: hitelviszonyt jelentenek, csak forgatással lehet átruházni, az eredeti hitelező az értékpapírban foglalt hitelezői jogok élvezetét – a papír hátoldalán – átruházza más személyre, tehát változik a hitelező személye (pl. váltó, csekk).
c. Az értékpapírok hozama szerint lehetnek:
62
− fix hozamúak: az adós előre meghatározott, mindig ugyanakkora, a névértékre vonatkozó kamatlábnak megfelelő hozamot fizet;
− változó hozamúak: a hozam a futamidő alatt változik, függ a befektetés jövedelmezőségétől;
− átmeneti formák: az előző kettő kombinációi (például fix hozam + jövedelmezőségtől függő változó hozam);
− formailag nem kamatozók: névérték alatt bocsátják ki és a futamidő végén a névértéket fizetik ki (pl. kamatszelvény nélküli kötvények, diszkontjegyek).
d. Lejárat szerint lehetnek: a. rövid, egy évnél nem hosszabb lejáratúak; b. közép-, 1-5 éves lejáratú értékpapírok; c. hosszú lejáratúak, 5 évnél hosszabb a lejáratuk; d. lejárat nélküliek, amíg a kibocsátó működik, addig a papír is él,
pl. részvény. e. Forgalomképesség szerint lehetnek:
− közforgalomra szánt értékpapírok, vagy csak meghatározott körben forgalmazható értékpapírok.
− tőzsdére bevezetett papírok (az értékpapír a tőzsdei értékpapírlistán szerepel), ezek is lehetnek tőzsdén jegyzettek, vagy tőzsdén forgalmazottak, de nem jegyzettek;
− nem tőzsdeképes papírok (váltó, csekk, vállalati kötvények). f. A kibocsátók szerint lehetnek:
− állampapírok: a magyar vagy külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő papírok;
− önkormányzatok által kibocsátott kötvények; − pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények; − társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott
értékpapírok. g. Forgalombahozatal szerint lehetnek:
− nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok: a kibocsátás nyilvános ajánlattétel keretében történik, meghatározott jegyzési időben, folyamatos kibocsátással vagy aukción, ahol a beérkezett vételi ajánlatokat versenyeztetik;
− zártkörű forgalomba hozatalúak: előre meghatározott személyek, befektetők körében értékesíthetők (pl. alaptőke-emelés miatti részvénykibocsátás a meglévő tulajdonosok körében).
63
Az értékpapírokkal kapcsolatos alapfogalmak:
− Értékpapír-kibocsátó: az értékpapír kiállítója, az a személy, aki az értékpapírban megtestesülő kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja.
− Értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának első ízben történő eladása.
− Kibocsátási árfolyam: az az ár, amit a kibocsátó határoz meg, az értékpapír első ára, amelyen az elsődleges piacon megvásárolható.
− Névérték: az értékpapírban megtestesülő összeg, az a címlet, amiről az értékpapírt kiállították, ami után a kamatot, osztalékot fizetik.
− Árfolyamérték: a másodlagos piacon kialakult ár. − Hozam: a befektetett tőke százalékában kifejezett jövedelem, a
jövedelem aránya befektetett tőkéhez. − Névleges kamatláb: az értékpapíron feltüntetett kamatláb − Futamidő: a kibocsátás napjától a visszafizetésig terjedő idő − A kibocsátás lehet: nyilvános forgalomba hozatal (bárki vásárolhat)
vagy zártkörű forgalomba hozatal (meghatározott befektetői kör részére.
− A forgalmazása lehet: elsődleges (a kibocsátótól a megtakarítóhoz kerül a papír - jegyzés) vagy a másodlagos értékpapírpiacon (csak a tulajdonos cserél gazdát - átruházás).
3.3.1.1. A váltó Olyan forgatható, rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetési ígéret testesül meg. A kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időben meghatározott összeget fog fizetni vagy fizettetni hitelezőjének vagy egy harmadik személynek. Váltó fajtái:
− saját váltó: váltó kibocsátója arra kötelezi magát, hogy a váltó címzettjének meghatározott időpontban és helyen kifizeti a váltón szereplő összeget. Az elnevezés arra utal, hogy a kiállító saját nevében vállal kötelező érvényű fizetési ígéretet. Tehát mindig két szereplője van, a kiállító (kötelezett) és a rendelvényes (aki a váltót elfogadja, akinek fizetnek).
64
− idegen váltó: fizetési felszólítás, amelyet a váltó kibocsátója intéz a fizetés kötelezettjéhez egy harmadik személy, a kedvezményezett javára. Három szereplője van, a kibocsátó (aki kiállította), a rendelvényes (akinek fizetnek), és a címzett (aki a váltót elfogadja és fizet).
− rektaváltó: olyan váltó, amelynek átruházását az ún. rendeleti záradékban megtiltották
− telepített váltó: a fizetés helye nem egyezik meg a címzett székhelyével, hanem a váltón feltüntetett telephely lesz a fizetés helye.
− rendelvényes váltó: a rendelvényes a váltó első jogosultja, akinek vagy aki rendelkezésére kell a fizetést végrehajtani.
A váltók előnyei:
− csökkentik a forgalom készpénz-szükségletét, − a bennük foglalt követelés behajthatósága a váltójogi szabályoknak
köszönhetően viszonylag biztos, − nemzetközileg egységes szabályozása megoldott, − olyan határidős követelés, amely esedékesség előtt is pénzzé tehető.
Váltó funkciói:
− fizetési eszköz: fizetésként szolgál − hiteleszköz: a váltó kereskedelmi hitel és céghitel eszközeként
szerepel − biztosíték eszköze: mert értékpapír és megtestesíti a rajta feltüntetett
követelést − befektetési eszköz: mert a gazdálkodó szervezetek az időszakosan
felszabaduló pénzeszközeiket váltóba fektetik, mert abban reménykednek, hogy a piaci kamatnál magasabb kamatot tudnak realizálni.
A váltó ahhoz, hogy betöltse funkcióját a gazdaságban rendelkeznie kell a törvény által rögzített kellékekkel. A saját váltónak hét, az idegen váltónak 8 törvényes kelléke van! A váltó törvényes kellékei:
− váltó szó a kiállítás nyelvén, − határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás, − címzett neve (saját váltónál ez nincs), − esedékesség megjelölése:
o megtekintésre, - ebben az esetben látra szólónak tekintjük, és bemutatásakor a váltó értéket ki kell fizetni,
65
o megtekintés után bizonyos időre, - ekkor megadják, hogy a megtekintés után hányadik napon fizetendő a váltó,
o kelet után bizonyos időre, - a kiállítástól számított meghatározott napra, hétre, hónapra állapítják meg a kifizetést,
o határozott napra, - ilyenkor pontosan meghatározzák melyik nap lesz a váltó esedékessége,
− fizetési hely megjelölése, − kedvezményezett megjelölése, − váltó kiállításának helye, napja, − kibocsátó (idegen váltó), illetve a kiállító (saját váltó) aláírása.
A forgalomba került váltók felhasználására több megoldás lehetséges a hitelező szemszögéből vizsgálva, ezeket a műveleteket összefoglalóan váltóeseményeknek nevezzük: – esedékesség napján történő beváltás, ekkor a bank a váltón feltüntetett
összeggel megterheli a váltóadós számláját és a váltóbirtokos számláját elismeri.
– forgatás útján átruházza a váltót → a váltó egyik lényeges tulajdonsága, hogy forgatható, átruházható. A váltó átruházása a forgatás, amikor a rendelvényes megpróbálja a váltót maga is fizetési eszközként felhasználni. Ezt a nyilatkozatot hívjuk forgatmánynak → 2 formája van
1. teljes: mikor az átruházó a kedvezményezett személyét is megjelöli az okiraton
2. üres: csak az átruházót tüntetik fel. – leszámítoltatja a váltót, a bank a váltóért a lejáratig terjedő időszakra jutó
kamat összegével csökkentett ellenértéket fogja megfizetni. – Viszontleszámítolás: a bank az így (leszámítolással) hozzákerült váltót
tovább értékesítheti a jegybanknak. A jegybank szintén levonja a lejáratig terjedő kamatot a váltó összegéből és a csökkentett értéken fogja megvásárolni.
A váltóval kapcsolatos számítások képleteit a képletgyűjteményben találja!
66
3.1. gyakorlati példa: Feladat: Egy leszámítolásra felajánlott váltót 135 nappal az esedékesség előtt a kereskedelmi bank 372.000 Ft-ért vásárolt meg. A váltó névértéke 400.000 Ft. Mekkora leszámítolási kamatlábat alkalmaz a bank éves szinten, ha az év napjainak számát 360-nak veszi? Megoldás:
t = 135 nap Névérték = 400.000 Ft Árfolyam (diszkontált érték) = 372.000 Ft rd = ? Időarányos diszkontkamatláb = (400.000 – 372.000) / 400.000 = 0,07
Ha: 135 napra 0,07 Akkor: 1 napra 0,000518 Így: 360 napra 0,18666
Tehát az éves diszkontkamatláb = 18,67%
67
3.2. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás anyagi problémái miatt kénytelen leszámítoltatni az egyik birtokában lévő váltót, melynek névértéke 500.000 Ft. A váltó lejáratig 72 nap van hátra és a bank 24%-os leszámítolási kamatlábat, valamint a bruttó összegre vetített 1,5%-os váltódíjat számít fel. A kereskedelmi bank az év napjait 360-nal számolja. Mennyit fizet a bank a váltóért? Megoldás:
NÉ = 500.000 t = 72 nap rd = 24% kezelési költség = 1,5% Időarányos kamatláb = 72/360 * 0,24 = 0,048 = 4,8% Időarányos kamatláb + kezelési költség = 4,8% + 1,5% = 6,3% Diszkontált érték = névérték – időarányos kamat Diszkontált érték = 500.000 * (1 – 0,063) = 468.500 vagy: = 500.000 – (500.000 * 0,063) = 468.500 Tehát a kereskedelmi bank 468.500 Ft-ot fizet a leszámítolásra felajánlott váltóért.
68
3.3.1.2. A kötvény A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának, amit az egy meghatározott időpontban, előre meghatározott kamattal növelt értéken fizet vissza. A kötvény kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy egy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, és az addig esedékes kamatokat kifizeti. A kötvény kibocsátásával és vásárlásával a kibocsátó és a kötvény megvásárlója hitelez a kibocsátónak, ideiglenesen befekteti tőkéjét, ami biztosan visszatérül, és utána kamatot kap. A kötvénnyel nem lehet társtulajdonosi jogokat szerezni, így a kibocsátó cég ügyeiben részt venni. A kötvény jellemzően fix hozamú, közép- és hosszú lejáratú. A kibocsátás meghatározott rend szerint történik, a kibocsátóknak a kibocsátási szándékot be kell jelenteni, a kibocsátásban többnyire valamelyik pénzintézet működik közre. Előnyei a kibocsátó számára:
− Az ily módon szerzett tőke költsége előre pontosan meghatározott, − Az így szerzett tőke költsége általában alacsonyabb, mint a részvények
kibocsátása révén szerzett tőkéé, − A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalkozás irányításában, − A kötvények után fizetett kamat, ráfordításként számolható el, − Amennyiben a kötvény kibocsátás révén felvett kölcsön feltételei közé
beveszik a kötvény idő előtti visszafizetésének jogát, úgy a vállalkozás pénzügyi szerkezete rugalmasabbá válhat.
Hátrányai a kibocsátó számára:
− A hosszú lejáratú adósság hosszú időre szóló elkötelezettséget jelent, − A vállalkozás eladósodásában rejlő nagyobb kockázat leszoríthatja a
vállalkozás részvényeinek értékét, − A kötvényadósságnak fix lejárata van, − A fix kamatteher különösen kockázatos abban az esetben, ha egyébként
a vállalkozás jövedelmei ingadoznak. Ahhoz, hogy a kötvényvásárlásról egy befektető döntést tudjon hozni, meg kell vizsgálnia a konstrukció legfontosabb adatait. A kötvények alapvető jellemzői:
− névérték – az összeg, amelyet képvisel,
69
− kamatozás: o zéró kupon kötvény: nem kamatozik, névérték tartalmazza a
kamatot, kibocsátáskor diszkont árfolyamon értékesítik, o fix kamatozású – a futamidő végéig azonos összegű kamatot
fizet, o változó kamatozású: csak a kamat-meghatározás módja rögzített
− törlesztés módja: o lejáratkor egy összegben, o egyenletes részletekben, kamatfizetéskor, o meghatározott szabály szerint, különböző részletekben, o örökjáradék: nincs törlesztés, végtelen lejáratú, csak kamatot
fizetnek, − futamidő hossza, − kibocsátás módja
o nyilvános, o zártkörű.
A kötvényekkel történő finanszírozás nem más, mint hitelfinanszírozás, így a kötvényben megtestesülő összeg után a kibocsátónak visszafizetési kötelezettsége és kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Kétségkívüli előnye kötvényfinanszírozásnak a bankhitellel való finanszírozással szemben, hogy a fizetendő kamat mértékét a vállalkozás szabadon, azaz a saját döntése alapján alakíthatja ki. Azonban nem szabad elfelejtkezni a befolyásoló tényezőkről sem, melyet az alábbiakban foglalunk össze:
− a közép- illetve hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába, − a kölcsönnel finanszírozandó vállalkozás várható jövedelmezősége, − az egyéb tőkebefektetési lehetőségek aktuális jövedelmezőségi rátája, − a konjunkturális helyzet, − külföldi jegyzés esetén az illető valuta árfolyam-alakulásával
kapcsolatos várakozás. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy a szükséges forrás összegét kötvénykibocsátással kívánja előteremteni, akkor döntenie kell annak formájáról is. A vállalati kötvények kibocsátása számtalan módon és konstrukcióban történhet, az alábbiakban a legfontosabb alaptípusokat ismertetjük:
70
1. Konzol kötvény: nincs lejárata, örökjáradék jellegű jövedelem, 2. Diszkont kötvény (kamatszelvény nélküli kötvény): névérték alatt
kibocsátott kötvény, mely a névérték kifizetését ígéri egy meghatározott időpontban, a lejáratkor,
3. Prémium kötvény: névérték felett kibocsátott kötvény, 4. Kamatos kamatozású kötvény: a kamattal megnövelt névérték
visszafizetését ígéri egy meghatározott időpontban, a lejáratkor, 5. Kamatszelvényes kötvény (standard kötvény): a kibocsátó
kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényben rögzített feltételek szerint a futamidő alatt, a névértékre vetített kamatot fizet (vagy szolgáltatást nyújt), a futamidő lejáratkor fizeti a tőkét,
6. Amortizálódó kötvény (kamat és törlesztő szelvényes kötvény): a futamidő közbenső évei során is van valamilyen konstrukció szerinti törlesztés.
7. Átváltható kötvény: a tulajdonosnak a szokásos hitelezői jogok mellett opciós jogot is biztosít,
8. Visszahívható (opciós) kötvény: a kibocsátó vállalat számára visszahívási prémium mellett visszavásárolhatja a kötvényt még a lejárat előtt,
9. Fix kamatozású kötvények: (klasszikus formája a kötvénynek) o általában hosszabb lejáratú értékpapír, o a névértékre vonatkoztatott kamatlábat (névleges kamatláb) az
egész futamidőre rögzítik, o a legegyszerűbb konstrukcióban a kamatokat évente fizetik, a
névértéket pedig a lejáratkor egy összegben, 10. Változó kamatozású kötvények:
o a kamat mértékét valamilyen irányadó kamatlábhoz kötik (kamatláb + kamatfelár),
o a kamatfelár a kibocsátó hitelképességét tükrözi, o árfolyama kevésbé érzékeny a kamatlábak változására,
A kötvénnyel kapcsolatos számítások képleteit a képletgyűjteményben találja!
71
3.3. gyakorlati példa: Feladat: Egy befektetőnek egy 15 %-os névleges kamatozású, 10.000 ft névértékű kötvényt 11.450 ft-ért kínálnak megvételre. A kamatokat évente fizetik, a névértéket a kötvény lejáratakor 5 év múlva egy összegben fizetik vissza. Mekkora egyszerű (szelvény) hozamot realizálhat a befektető? Megoldás:
rn = 15% NÉ = 10.000 ezekből C = 1500 t = 5 év PV = 11.450 CY = 1500/11.450 =0,131 13,1 % Tehát a befektető 13,1%-os szelvényhozamot realizálhat a befektetése révén.
3.4. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás működésének finanszírozásához pótlólagos forrásbevonásra kényszerül. Úgy döntenek, hogy 1000 darab, egyenként 10.000 Ft-os névértékű kötvényt, 12%-os névleges kamatozással bocsátanak ki pénzigényük fedezésére. A kötvény konstrukciója alapján a kamatfizetés évente történik, a névértéket pedig lejáratkor fizetik vissza. A kötvény futamideje 3 év. Mennyit érdemes a befektetőknek adni egy darab kötvényért (azaz mennyi az elméleti árfolyama egy darab kötvénynek), ha a piaci kamatláb jelenleg 9%? Megoldás:
NÉ = 10.000 rn = 12% ebből C = 1.200 t = 3 év r = 9%
72
A kötvény pénzáramlásai: 1. év: 1.200 2. év: 1.200 3. év: 1.200 + 10.000
P0 = 1.200/1,09 +1.200/1,092 + 11.200/1,093 =1.200/1,090 +1.200/1,188 + 11.200/1,295 = = 1.100,9+1.010 +8.648,6 = 10.757 vagy: P0 = (1.200 * 2,531) + (10.000 * 0,772) = 3.037 + 7.720 = 10.757 Tehát a potenciális befektetőknek a jelenlegi piaci feltételek mellett maximum 10.757 Ft-ot érdemes fizetniük egy darab kötvényért.
3.5. gyakorlati példa: Feladat: Egy piacvezető vállalat által kibocsátott kötvényt a piacon egy befektető 10.360 forintért vásárolta meg. A 10.000 Ft-os névértékű kötvény évente egyszer 13% kamatot fizet. A kötvény névértékét 3 év múlva egy összegben fizeti vissza a vállalat, a kamatokat pedig minden év végén fizetik. A hasonló kockázatú kötvények piaci hozama stabilan 10%. Számítsa ki a kötvény lejáratig számított hozamát! Megoldás:
NÉ = 10.000 rn = 13% ebből C = 1.300 t = 3 év r = 10% PV = 10.360
%59,111159,0180.10
180.1
2360.10000.10
3360.10000.10300.1
===
+
−
+=SYTM
A kötvény lejáratig számított hozama 11,59%, ami a piaci kamatláb felett helyezkedik el.
73
3.6. gyakorlati példa: Feladat: Egy 10.000 Ft-os névértékű kötvény névértékét 3 év múlva egy összegben fizetik vissza. A kötvény évente 13% kamatot fizet. A hasonló kockázatú és konstrukciójú kötvények piaci hozama stabilan 10%. Mennyi a kötvény átlagos hátralévő futamideje? Megoldás:
NÉ = 10.000 rn = 13% C = 1.300 t = 3 év rp = 10%
)751,0000.10()487,2300.1()4751,0300.11()2826,0300.1()1909,0300.1(
∗+∗∗∗+∗∗+∗∗
=DUR
évDUR 68,2
1,743.102,800.28
510.71,233.36,469.258,148.28,181.1
==+
++=
A kötvény hátralévő átlagos futamideje 2,68 év.
74
3.3.1.3. A részvény A részvény a részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott – névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg, arra jogosítja a tulajdonost, hogy a vállalkozás nyereségéből részesedjen. A részvény névértéke az alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A részvények névértékének és számának szorzata adja a részvénytársaság alaptőkéjét. A részvény tulajdonosa pénzét a részvény megvásárlásával véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátja, visszaváltani nem, csak eladni lehet. A részvény lejárat nélküli, változó hozamú értékpapír. A részvény jellemzői összefoglalóan:
− a részvénytársaság tőkéjének meghatározott hányada, − kibocsátása: alapításkor vagy tőkeemeléskor történhet, − tőke megkettőződése: egyrészt reáltőke - ezzel nem rendelkezik a
részvényes, mert ez a vállalat eszközeit jelenti, másrészt fiktív tőke – a részvényes kezében,
− végleges pénzátadás, − likviditása: értékpapír piaci forgalmazás, − kis összegű megtakarítások tőkévé válása, − sorozatban, azonos névértékű részvények összeadódásából alakul ki a
vállalat alaptőkéje. A részvényhez kapcsolódó jogok:
− Vagyoni jogok: o Osztalékhoz való jog, o Likvidációs hányadhoz való jog, o Elővásárlási jog a jövőben kibocsátandó részvényekre,
− Tagsági jogok: o Részt vehet a közgyűlésen, észrevételt tehet, felvilágosítást
kérhet, szavazhat, o A közgyűlés napirendjén lévő ügyben információt kérhet az
igazgatóságtól, o Kisebbségi jogok:
! Közgyűlést hívhat össze, ! Kérdést tűzhet napirendre, ! Kérheti a felügyelőbizottságtól az üzletvezetés
felülvizsgálatát,
75
Ha egy vállalkozás részvénykibocsátásban gondolkodik, akkor döntenie kell arról is, hogy azt milyen formában teszi. A részvények több szempontból is csoportosíthatók, az alábbiak szerint:
Egyfelől lehetnek: − bemutatóra és − névre szólóak, ez utóbbiaknak az a jelentősége, hogy nyomon lehet
követni a részvény útját, a részvények meghatározott %-ánál ellenőrizhető a tulajdonos. A névre szóló részvények tulajdonosainak nevét a részvénykönyvbe bejegyzik, és a változást is rögzíteni kell.
Más szempontból a részvény lehet: − Törzsrészvény:
o névre és bemutatóra szóló, o zártkörű rt. esetében csak névre szóló, o A befektetők részvényekből származó jövedelmét a
periódusonként fizetett osztalék (DIV) és a tőkeérték-változás képezi.
o Osztalékhozam: 1 részvényre jutó osztalék / a részvény aktuális árfolyama (Általában alacsonyabb, mint a bankbetétek, vagy a kötvények után fizetett kamat.)
− Dolgozói részvény: Alaptőke 15%.-át nem haladhatja meg, alaptőke feletti vagyonból névre szólóan, kedvezményesen vagy ingyenesen bocsátható ki,
− Kamatozó részvény: tulajdonosát a részvény névértéke után az adózott eredményből az alapszabályban meghatározott kamat illeti meg (a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti)
− Visszaváltható részvény: ha az RT alapító okirata lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10 %-a alatti mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján az RT-t vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg
− Elsőbbségi részvény: o Lehet:
! osztalék elsőbbségi, ! likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi, ! szavazat elsőbbségi (aranyrészvény),
o Fix hozamú értékpapír – az osztalékot a névérték %-ban határozzák meg.
76
o A hitelezők követelései megelőzik, de a törzsrészvények követelései előtt vannak.
− Egyéb típusok: Részvényutalvány, ideiglenes részvény, osztalék részvény,
A részvénnyel kapcsolatos számítások képleteit a képletgyűjteményben találja!
3.7. gyakorlati példa: Feladat: Egy társaság működése során minden évben a nyereség 40%-át fizette ki osztalékként, és ezt az arányt a jövőben is fenn kívánja tartani. A működési eredménye alapján a következő évre tervezett osztalék részvényenként 100 Ft. A társaság ROE mutatója stabilan 15%. Mekkora a cég részvényeinek hosszú távú hozama, ha a részvényt 2.500 Ft-os árfolyamon vásárolták meg a befektetők? Megoldás:
Osztalék kifizetési hányad = 40% = 0,4 DIV = 100 ROE = 15% P0 = 2.500 Újrabefektetési ráta = 1-0,4 = 0,6 g = 0,15 * 0,6 = 0,09 = 9% Osztalékhozam hosszú távon (rε) = (100 / 2.500) + 0,09 = 0,04 + 0,09 = 0,13 = 13% Tehát az osztalékhozam a növekedési lehetőségek értékét figyelembe véve hosszú távon 13%.
77
3.8. gyakorlati példa: Feladat: Egy részvénytársaság 1,6 millió darab részvénnyel rendelkezik. A társaság következő évi adózott eredménye várhatóan 200 millió forint lesz, ezért úgy döntöttek, hogy az osztalékfizetési hányad 40%-ra módosul. Mekkora egy részvényre jutó osztalékra számíthatnak a részvényesek? Megoldás:
Részvények száma = 1,6 m Adózott eredmény = 200 m Osztalék kifizetési ráta = 40%
EPS = 200 m / 1,6 m = 125 DIV = 125 * 0,4 = 50 A részvényesek 50 Ft-os osztalékra számíthatnak részvényenként.
78
3.9. gyakorlati példa: Feladat: Egy részvénytársaság az elmúlt években a nyereség 60 %-át rendszeresen visszatartotta és visszaforgatta, és az arányt a jövőben is következetesen tartani szeretnék. A működési eredmények alapján a következő évben várhatóan 400 Ft lesz az egy részvényre jutó nyereség. A cég ROE mutatója hosszabb ideje 20% körül alakul , a részvényesek által elvárt hozam pedig 16%. Számítsa ki a részvény reális árfolyamát a fenti körülmények között, és döntsön, hogy érdemes-e egy lehetséges befektetőnek vásárolni a részvényből, ha az aktuális piaci árfolyama 3775 Ft? Megoldás:
Újrabefektetési ráta = 60% EPS = 400 ROE = 20% r = 16%
Osztalékkifizetési ráta = 1 – 0,6 = 0,4 DIV = 400 * 0,4 = 160 g = 0,20 * 0,6 = 0,12 = 12% P0 = 160 / (0,16 – 0,12) = 4000 A részvény elméleti árfolyama 4.000 Ft, tehát alulértékelt, ezért érdemes vásárolni, mert P0 = 4000 > P1 = 3775.
3.3.2. Finanszírozás bankhitellel Bankhitel esetén a bank a hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy hitelkeretet tart fenn jutalék ellenében, a másik szerződő fél rendelkezésére. A lényege az, hogy meghatározott időn belül az adós automatikusan, saját belátása szerint bármikor felveheti a hitelt egészben vagy részösszegekben, illetve hogy azt az előre meghatározott részletetekben és konstrukció szerint visszafizeti. Bankkölcsönről akkor beszélünk, ha a kölcsönszerződés alapján az ügyfél meghatározott összeget felvesz bankjától készpénzben vagy jóváírják
79
azt a számlján, és kötelezettséget vállal, hogy visszatörleszti azt kamatokkal együtt. A hitel tehát nem más, mint a pénzeszközök átengedése, illetve előlegezése kamatfizetés ellenében meghatározott időre. A hitel formái:
− Kereskedelmi hitel: egymással áruszállítási vagy szolgáltatási viszonyban álló vállalkozók közötti halasztott fizetés,
− Bankhitel: hitelintézet által nyújtott kölcsön A megtakarítás felhasználója, vagyis a bankhitel felvevője a következő szempontokat tartja szem előtt döntése meghozatalakor:
− külső finanszírozási szükséglet volumene: egy vállalat alkalmankénti külső finanszírozási igénye általában jelentősen meghaladja egy adott háztartás, mint megtakarító által rendelkezésre bocsátott összeget;
− forrásköltség: a felhasználó értelemszerűen minimalizálni igyekszik a tőke költségét; túl magas forrásköltség (kamat és járulékos költségek) – a project megvalósíthatatlanságát is eredményezheti;
− igényelt időtartam: a felhasználók időhorizontja mindig hosszabb (általában éven túli), mint a megtakarítóké;
− tranzakciós költségek: a felhasználó is minimalizálni kívánja az információk beszerzésével és a finanszírozás megvalósításával kapcsolatosan felmerülő költségeit.
A hitel felvevője a kölcsönvett forrásért cserébe visszafizetési kötelezettséget vállal. A bankhitelek esetén azonban a hitelfelvevőnek nemcsak kamatot kell fizetnie a pénz ideiglenes használatáért, hanem ezen felül további díjtételekkel is számolnia kell:
− ügyleti kamat: a kölcsön rendelkezésre bocsátásért fizetett díj, − késedelmi kamat: az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet,
illetve a vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után. Irányadó mértékét jogszabály határozza meg, de el lehet térni,
− kamat jellegű díjtétel, − költségtérítés,
o bankári tanácsadás (tanácsadási díj), o hitel- illetve kölcsönkérelmi bírálati díj, o hitelkeret rendelkezésre tartási díj, o a kölcsön folyósítási díja, o a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése,
80
A hitelek csoportosítása számtalan módon lehetséges, azonban most csak a vállalkozások oldaláról lényeges szempontokat emeljük ki:
1. A hitel megjelenési formája szerint: − bankhitelek és kölcsönök:
o bankhitel: a bank hitelszerződés alapján, jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére pénzkölcsönt nyújt, vagy egyéb hitelműveleteket végez,
o bankkölcsön: a bank kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeget az ügyfél (adós) rendelkezésére bocsátja, az adós kötelezettséget vállal, hogy a szerződés alapján a kölcsön összegét visszafizeti és a kikötött kamatot, és a bank által felszámított díjakat megfizeti (kamat: a kölcsönadott pénz használati díja),
− hitelszerű kihelyezések: a pénz visszafizetését a bank nem attól az ügyféltől várja, akinek folyósította, főbb formái: o váltóleszámítolás, o követelések megvásárlása (faktorálás, forfetírozás),
− banki kötelezettségvállalások főbb formái: o hitelkeret: a bank hitelszerződésben vállalt hitelfolyósítási
készsége, o banki kötelezettségvállalás: a bank saját ügyfele később
esedékessé váló kötelezettségének teljesítéséért előre meghatározott összeg erejéig és ideig biztosítékként fizetési kötelezettséget vállal, főbb formái:
! bankgarancia (feltétel nélküli kötelezettségvállalás),
! bankkezesség (feltételes kötelezettségvállalás), ! banki váltókezesség,
2. A hitelek tartalma szerint: − pénzhitelek (személyi hitelek, reálhitelek), − kötelezettségvállalási hitel (kauciós hitel, elfogadmány hitel,
akkreditív), 3. A hitelek fedezete szerint
− fedezet nélküli hitelek (ügyféllimit, negatív pladge (pledzs), name lending),
− fedezettel bíró hitelek (személyi biztosítékokkal rendelkező hitelek, dologi biztosítékokkal rendelkező hitelek),
81
4. A hitelek lejárata szerint: − rövid lejáratú (éven belüli), − közép lejáratú (1-5 év lejáratú hitelek), − hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb lejáratú hitelek),
5. A hitel pénzneme alapján: − forint hitel, − devizahitel,
6. A hitel célja alapján: − forgóeszköz hitelek,
o átmeneti forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek, o tartós forgóeszköz lekötésre nyújtott hitelek,
− fejlesztési, beruházási hitelek. A fenti felsorolásból látható, hogy a vállalkozások számára számtalan hitelfajta kínálkozik. A döntést mégis az alapján célszerű meghozni, hogy mihez is szükséges a kölcsönforrás. Tisztázni kell a vállalkozásnak, hogy a hitelszükséglet milyen célból merült fel, azaz mire kívánja használni a forrást. Az alábbi táblázat a hitelszükségletet kiváltó alapvető okokat sorolja fel.
82
Hitelszükségletet kiváltó okok a
befektetések körében: Hitelszükségletet kiváltó okok az
ideiglenesen lekötött, a folyó forgóeszközök körében:
1. a vállalkozó nem rendelkezik a befektetésekhez szükséges saját tőkével,
2. a tőkepiacon a saját tőke megszerzésének hosszú időigénye időszerűtlenné teszi a befektetést,
3. a tőkepiacon a saját tőke bevonásának költsége olyan mértékben rontja a befektetés jövedelmezőségét, hogy az veszélyezteti a befektetés elvárt időn belüli megtérülését,
4. a hitelkínálat következtében az idegen tőke költsége kisebb a saját tőke elvárt hozamánál.
1. a bevételek és a kiadások pénzáramai időben és/vagy nagyságrendben eltérnek,
2. a vállalkozónál felhasználásra kerül készletféleségek áremelkedése várható, a vállalkozó taktikai készletvásárlást eszközöl,
3. a taktikai raktárra termelés, készlettartás, azzal a céllal, hogy később kedvezőbb árat lehessen elérni,
4. az importhoz forintfedezet biztosítása, más szóval devizavásárláshoz hitel,
5. a termelés vagy az értékesítés szezonális jellege,
6. a nem befektetésként vásárolt értékpapírok pénzre történő átváltása akadályokba ütközik.
3.6. táblázat: Hitelszükségletet kiváltó okok a vállalkozásoknál
A fenti szükségletek kielégítésére a bankok a vállalkozások számára számos hiteltípust kínálnak. Tipikus hiteltípusok a vállalkozások számára:
1. Nyitott hitelkeret: a bank első osztályú adósnak minősülő ügyfelének nyújtja, a hitel visszafizetése pedig egy összegben történik.
2. Rulírozó hitel: hasonlít a hitelkeretre, de a felvett kölcsön a visszafizetéssel feltöltődik és ismét igénybe vehető.
3. Áthidalási hitel: ciklikus termelés áthidalására szolgáló hitelforma. 4. Forgótőke hitel: forgóeszközök átmeneti finanszírozásra szolgáló
hitelforma. 5. Beruházási hitel: immateriális javak és tárgyi eszközök bővítésének
finanszírozására szokás igénybe venni, jellemzően hosszú futamidővel.
83
Ahhoz, hogy a vállalkozás a kereskedelmi bankoktól megkapja a szükséges forrást, számos lépésen kell végigmennie. A folyamatot hitelezési folyamatnak nevezzük. A hitelezés folyamatának sémája:
0. Tájékozódás, 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal, 2. A hitelezés normatív feltételeinek megismerése, 3. Hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz, 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal, 5. A bank döntése - hitelkérelem befogadása vagy elutasítása, 6. A hitel-, kölcsönszerződés megkötése, 7. A hitel, a kölcsön folyósítása, 8. A hitel felhasználásának, az adós pénzügyi helyzete alakulásának
folyamatos ellenőrzése (a hitel felmondása – behajtási eljárás), 9. A törlesztési ráták és a kamatfizetések elszámolása, 10. A hitelezési folyamat zárása.
A hiteligénylés során a vállalkozás részéről nem elegendő a hitelkérelem összeállítása, hanem különféle dokumentumokkal is igazolnia kell az kölcsönforrás felvételének célját, így el kell készítenie:
− az üzleti tervét, ahol hitelt érdemlően bizonyítja a vállalkozás, hogy az elérendő cél reális, átgondolt és minden feltétele biztosított,
− vállalati cash-flow kimutatás készítése, melyből a forrást biztosító bank világosan látja a jövőbeni törlesztések fedezetét,
− hitelkérelem elkészítése az üzleti tervvel összhangban, − mellékelt dokumentációk összeállítása:
o mérleg, o eredmény-kimutatás, o pénzügyi terv, o biztosítékok igazolása.
Hitelnyújtás banki oldalról nem korlátoktól mentes tevékenység. Mivel a bank a betétesek által rá bízott pénzt közvetíti ki, tehát „forgatja”, ezért kifejezetten óvatosan kell eljárnia. E célt szolgálják a bankok szigorú működési szabályai, a szigorú hitelbírálati szempontok, és más egyéb szabályozások. A bankoknak mindenekelőtt az alábbi szempontokat kell szigorúan szem előtt tartani: 1. A hitel a saját tőkét egészíti ki: a vállalkozások rendelkezésére álló saját
tőke és az egyéb források kiegészítésére szolgál.
84
2. Kölcsönt a bank csak kamat ellenében nyújthat: a bank a kamatot felszámítja − a mindenkor érvényes díjjegyzékben meghatározott kamatlábnak
megfelelően vagy − a kölcsönszerződésben rögzített módon és mértékben
3. A bankok különböző díjakat és jutalékokat is felszámítanak az adósoknak: a bank hitelezési költségeinek fedezetére szolgálnak (a mindenkor érvényes díjjegyzék tartalmazza a mértékét, fizetésének módját és értékét, de a konkrét hitelszerződésben is rögzíthetik), ezek lehetnek (csak a legfontosabb típusokra koncentrálva): − Kezelési költség általában egyszer, a futamidő elején egy összegben
fizetendő, százalékosan meghatározott érték, − Hitelbírálati díj (általában a kezelési költséggel együtt fizetendő), − Rendelkezésre tartási jutalék az ügyfél által még igénybe nem vett
hitelkeret összeg után fizetendő, mértéke általában a kamatfelár fele. 4. A bankok biztosíték nélkül csak kivételes esetekben nyújtanak hitelt: a
kötelezett általában vagyonával felel a hitelezőivel szemben, amely azonban a későbbiekben már nem nyújthat elég fedezetet, ezért kérhetnek további biztosítékot (közvetlen fedezet, a vissza nem fizetés kockázatát csökkenti).
5. A bank előírhat kötelezettségeket, illetve cselekvéseket: az adós részére előírható adatszolgáltatási kötelezettség, illetve a bank részére a hitel felhasználásának ellenőrzéséhez való jogosultság.
A hitelkérelem bankon belüli vizsgálata (az előző felsorolásban az 5. számú lépés) három fő szakaszra osztható. Ebben a körben végzi el a bank az adóminősítést, értékeli magát az ügyletet, amire a hitelt nyújtja, valamint értékeli a felajánlott biztosítékokat is, majd ezek eredménye alapján kialakítja a konkrét kölcsönfeltételeket.
85
ADÓS-MINŐSÍTÉS
BIZTOSÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE
ÜGYLET-MINŐSÍTÉS
KÖLCSÖNFELTÉTELEK
3.10. ábra: A hitelkérelem banki vizsgálata
I. Adósminősítés: a begyűjtött információk alapján meghatározott
adósminősítési szabályzat alapján történik. II. Ügyletminősítés: annak megállapítása, hogy érdemes-e az adott célra
hitelt nyújtani, vagy sem. III. Hitelbiztosítékok értékelése: a biztosíték: járulékos jellegű kötelem,
amely mindig az alapkötelezettséghez kapcsolóan kerül ki kötésre. A hitelkérelem elbírálásának kritériumai:
1. Jellem: ügyfele korábban hogyan teljesítette fizetési kötelezettségeit, mennyire fizetőkész és szavahihető.
2. Fizetőképesség: a kölcsönigénylő bevételei realizálhatóak-e, a kiadásait a várható bevételeiből tudja-e teljesíteni. A bevételi és kiadási pénzáram időben hogyan jelentkezik.
3. Tőke, pénzügyi helyzet: mekkora a hiteligénylő vagyonának könyv szerinti értéke, továbbá nettó eszközértéke
4. Biztosíték: a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok megfelelnek-e a jó biztosítékkal szemben támasztott követelményeknek
5. Feltételek: külső tényezők, amelyek a hiteligénylő helyzetét befolyásolják. Pl. adótörvények, monetáris politika változása, technológiai színvonal változása.
86
13 Olvasmány a mellékletben!
A biztosítékkal szembeni követelmények: − könnyen kiköthető – jogi szempontból tiszta, − könnyen értékelhető – piaci értéke jól meghatározható, − piacképes – a piacon akadály nélkül fizetőeszközzé váltható át, − értékálló – értéke hosszabb távon nem csökken, − tartós – hosszabb időn át megőrzi azt a tulajdonságát, hogy a
piacon likviddé tehető, − könnyen ellenőrizhető.
A biztosítékok csoportosítása: 1. Személyi biztosítékok:
a. Kezesség: a kezes kötelezettséget vállal, hogy amennyiben a kötelezett esedékességkor nem teljesít, ő fog teljesíteni
− Egyszerű kezesség: a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha az adóstól nem sikerült behajtani
− Készfizető kezesség: a követelés lejártakor a kezeshez és az adóshoz egyidejűleg fordulhat
− Váltókezesség: a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet
b. Bankgarancia: a hitelintézet önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiért, vagy az általa kibocsátott értékpapírokra.
2. Tárgyi biztosítékok: a. Zálog: lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog.
− Kézizálog: ingó vagyontárgy. Lombard hitelnek nevezik. − Jelzálog: ingatlan elzálogosítása. Csak pénzkövetelés
biztosítható jelzáloggal. − Bankhitelt biztosító zálogjog: nem kell átadni a
zálogtárgyat, ezért biztosítási kötelezettséget köt ki, a bank fenntartja a zálogjog feletti ellenőrzés jogát, és kiköti, hogy a tulajdonos csak a bank hozzájárulásával rendelkezhet a vagyontárgy felett.
b. Óvadék: dologi jellegű biztosíték, de tárgya csak készpénz, értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet.
13 A témáról bővebben olvashat a melléklet 3. Olvasmányában!
87
3.10. gyakorlati példa: Feladat: Egy kisvállalkozásnak 5 éves futamidejű hitelre lenne szüksége, ahhoz hogy a kitervelt jövedelmet növelő beruházását meg tudja valósítani. A vállalkozás a jövedelmi helyzete alapján havi 100.000 Ft-os hiteltörlesztést tudna vállalni. Maximum mekkora hitelt nyújthatna a bank, ha a hasonló kockázatú hitelek után évi 12% kamatot számít fel? Megoldás:
t = 5 év = 60 hónap AN = 100.000 / hó r = 12% / év = 1% / hó
01,0)01,01(
11000.100
60+−
∗=PVA
PVA = 100.000 * 45,0 = 4.500.000 Ft A bank figyelembe véve a maximális havi 100.000 Ft-os törlesztő részletet, maximum 4,5 millió Ft-os hitelt nyújthat.
88
3.11. gyakorlati példa: Feladat: Egy kisvállalkozó 2 millió forint kifejezetten kedvező konstrukciójú bankhitelt vett fel 8 % évi kamatláb mellett. A hitelt a bankkal való megállapodás értelmében 3 egyenlő részletben kell visszafizetnie évente. Mekkorák lesznek az éves törlesztő részletek? Számítsa ki, hogy az első évi törlesztőrészletből mennyi lesz a kamat és a tőketörlesztés nagysága! Megoldás: PV = 2.000.000 r = 8% t = 3 év Törlesztő részlet (annuitás) = 2.000.000 / 2,577 = 776.096,24
Első évi adósságszolgálat = 776.096 Ft ebből: kamatfizetés = 2.000.000 * 0,08 = 160.000 Ft, a maradék a tőketörlesztés = 776.096 – 160.000 = 616.096 Ft
89
3.3.3. A faktoring és a forfetírozás A követelések halasztott teljesítésével összefüggő potenciális problémák áthidalására jöttek létre a pénzügyi piacon a faktoring és forfait ügyletek. A faktoring jellemzően áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések megvásárlását jelenti, a forfetírozás pedig beruházásokkal kapcsolatos ügyletek követeléseit finanszírozza. Mindkét szolgáltatást speciális, e célra létrehozott pénzügyi vállalkozások végzik, jellemzően banki háttérrel. A két szolgáltatás alapvető jellemzőit a következő alfejezetekben tárgyaljuk. 3.3.3.1. A faktoring, mint a vállalkozás finanszírozás speciális formája A faktorálás rövid lejáratú követelések megvásárlását jelenti. Faktoring üzlet esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja. A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja. A faktorcég által megvásárolt követelések általában rövid lejáratúak, futamidejük általában 30-90 nap. A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha
− a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott, − a követelés nem beruházással kapcsolatos, − a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott, − a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási
eljárás, − a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.
A faktoring ügylet egy összetett pénzügyi szolgáltatás. Jellemzően négy funkcióval bírhat, de az alábbiak közül legalább kettőt vállalnia kell minden esetben a faktornak:
− Finanszírozás: a faktorcég a követelés megvásárlásával a követelést megelőlegezi, megfinanszírozza.
− Adminisztratív feladatok: faktortársaság magára vállalja a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartást, a követelések esedékessé válásának előjegyzését, az adósok felszólítását, stb. A faktor mindezek alapján rendszeres információt is nyújt ügyfelének.
90
− Kintlevőségek beszedése, behajtása: az előzővel együtt ezt a funkciót szokták egyébként a faktorálás alapfunkciójának tekinteni.
− Kockázatvállalás: a faktorcég átvállalhatja a követeléssel kapcsolatos hitelveszteségi kockázatot is.
A faktorcégnek lehetősége van a követelést már a keletkezés előtt is megvásárolni. A legjellemzőbb eset azonban inkább a keletkezés utáni faktorálás. A követelés-vásárlás típusai: 1. A követelés keletkezése előtt, vagy az üzlet megkötése, szállítás után
történik a követelés eladása, ill. megvásárlása. 2. A követelés keletkezése után, de az esedékessé válás előtt kínálja fel a
szállító a követelését a faktortársaságnak. 3. A követelés esedékessé válás után próbálkozik a szállító faktorálással. A faktoring egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a faktorcégnek lehetősége van arra, hogy a kockázatát csökkentse, tehát elhárítsa vagy megossza azt. Ha a faktorcég nem akar, vagy csak minimális kockázatot kíván vállalni, akkor azt mondjuk, hogy a faktorcég él a visszkereseti jogával. A kockázat-átvállalás lehetőségei a faktorálás során:
1. Teljes kockázatmentesség: ez esetben a pénzintézet a faktoring szerződésben kiköti a visszkereseti jogát arra az esetre, ha a vevő a lejárat után bizonyos napig nem fizet, vagy egyáltalán nem hajlandó fizetni.
2. Részleges kockázatvállalás: A pénzintézet és a szállító a faktoring-szerződésben meghatározott arányban közösen vállalja a vevő nem fizetése miatti kockázatot.
3. Önálló kockázatvállalás: A faktortársaság egyedül vállalja a követelés megvásárlásából származó esetleges veszteséget. Ezt nevezik visszkereseti jog fenntartása nélküli faktorálásnak.
A faktorügyletek minden esetben három szereplős ügyletek, a szereplői:
− szállító : faktoring szolgáltatás vevője, az áruügylet eladója, aki megbízza a faktort követelésének behajtásával, vagy eladja a követelését a faktornak,
− vevő: az áruügylet vevője (a fizetésre kötelezett), aki fizetni köteles az áruügylet eladójának, faktorálás esetén a faktornak
− a faktor: a faktorbank/faktorház, vagyis a faktoring szolgáltatás nyújtója, az a pénzintézet, amely eladja a szolgáltatást
91
A faktorálás érdekesebb típusai: − Csendes faktorálás: e formát akkor alkalmazzák, ha a szállító nem
akarja vevőjét „megsérteni” azzal, hogy a vele szemben fennálló követelését faktorálja.
− Nyílt faktorálás: az előbb tárgyalt forma ellentéte. A faktorálásról a kötelezettet is értesítik.
− Servicing: a faktorálás speciális formájának tekinthető. − Országhatárt átlépő faktoring ügyletek (nemzetközi faktoring): ez
esetben az exportkövetelések faktorálása történik. A faktoring ügylet drága bankszolgáltatás. Ennek ellenére vannak előnyei a szolgáltatást igénybe vevőnél, de vannak hátrányai is.
− Előnyei: o követelésének esedékességét megelőzően jut pénzhez, o a bankhitelre kevésbé esélyes vállalkozások is finanszírozási
forráshoz jutnak, o a szolgáltatás vevője úgy jut rövidlejáratú hitelhez, hogy nem az ő fizetőképességét vizsgálja a bank,
− Hátrányai: o költséges, o a faktoring banknak betekintése lehet a teljes vevőkörbe.
3.3.3.2. A forfetírozás, mint speciális finanszírozási forma A forfetírozás szintén követelés vásárlást jelent, azonban van némi lényegi különbség a faktoringhoz képest. Míg a faktorálás a rövid lejáratú követelések megvásárlására vagy meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően. A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett. Fontos előfeltétel, hogy az adós első osztályú legyen.
92
A forfetírozás szintén nem minősül olcsó forrásszerzési lehetőségnek, azonban rendelkezik néhány előnnyel és hátránnyal, ami miatt vonzó lehet bizonyos helyzetekben.
− Előnyök: o az áru ellenértékét az általa a vevőjének nyújtott hitel lejárata
előtt megkapja, o hitelkövetelése átalakul készpénzzé, o a refinanszírozás költségeit az export árképzésnél figyelembe
veheti, o javítja piaci pozícióját, növeli tőkéjének forgási sebességét.
− Hátrány: magas költségű finanszírozási forma a magas jutalékok miatt. Forfait ügylet is több szereplős szolgáltatás. A faktoringgal szemben ezen esetben négy szereplőt kell megkülönböztetni:
− Forfetőr: az, aki a követeléseket előzetes megállapodás alapján megvásárolja
o visszkereset nélkül, fix kamatláb mellett egy összegben megvásárolja az általa érvényesíthetőnek minősített követeléseket,
o jelentős kockázatnak van kitéve, amely megmutatkozik a kamat és jutalékkondíciókban is,
o kockázatát csökkentheti, ha csak bankgaranciával vagy bankkezességgel biztosított követelést vásárol meg,
− Bank: aki a követelésekért kezességet, illetve garanciát vállal, − Előadó: aki a tőke javakat leszállítja, és az ebből eredő követelését
értékesíti a forfetőr felé, − Vevő: aki a tőke javakat megvásárolta (általában nem tud a
forfetírozásról, csak annyit tud, kinek kell fizetnie).
93
Forfetírozás Faktoring Közép- és hosszúlejáratú követelések megvásárlása (1-15 év)
Rövidlejáratú követelések megvásárlása (max. 12 hónapig)
Váltó és számlakövetelések megvásárlása
Számlakövetelések megvásárlása
Egyedi megállapodások Általában keret-megállapodások (meghatározott időtartamon belül valamennyi követelést felöleli).
Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt) követelések, zárolt összeg nélkül
Áruügyletből származtatott követelések. Az ellenérték meghatározott hányadát zárolják későbbi reklamációk, mennyiségi, minőségi kifogások, hiányok fedezetére.
A minimális követelés összege, amelyet megvásárolnak általában jelentős összeg.
Kis összegű követelések megvásárlására is kiterjed.
A kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlan.
Egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben egymástól elválasztják.
A szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős.
A szolgáltató funkció gyakran igen jelentős.
A vevő (az importőr) a forfait ügylet létrejöttéről nem szerez tudomást.
A vevő (az importőr) a faktoring ügyletről tudomást szerez.
A visszkereseti jog kikötése kizárt. A visszkereset kikötése gyakori. A teljes kockázat miatt a költségek magasak.
A költségek attól függően változnak, hogy faktor milyen szolgáltatások nyújt.
3.7. táblázat: A faktoring és a forfetírozás közötti főbb különbségek
94
3.3.4. A lízingügyletek A lízing sokban hasonlít a részletvételhez, de különbözik attól. A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A lízing közgazdaságilag hitelaktusnak minősül. A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető. A lízing jelenthet:
1. speciális bérletet: a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt adnak bérbe
2. különleges finanszírozási (hitelezési) formát 3. speciális kereskedelmi eszközt – lízingdíjjal növelt értéken ad el
A lízing tehát egy olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, s egyben lehetőséget teremt számára, hogy a futamidő végén tulajdonába menjen át. A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni:
1. Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei. A pénzügyi lízing két fajtája: − Zárt végű pénzügyi lízing: részletre vásárlás olyan formája, amikor
a vagyontárgy a lízingcég tulajdonában van, a futamidő végén a lízingbevevő a maradványértéken megvásárolja a lízingelt eszközt (ÁFA teljes összege a futamidő elején keletkezik), értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el, és az időszakonként fizetendő lízingdíjat részletfizetésként könyvelheti
− Nyílt végű pénzügyi lízing: az eszköz nem feltétlenül kerül a lízingelő tulajdonába, csak opciós jogot (lehetőséget) kap a vásárlásra (ÁFA fizetése a futamidő alatt folyamatosan történik), az
95
értékcsökkenést a lízingbe adó számolja el, az időszakonként fizetendő lízingdíj költségként számolható el a lízingbe vevőnél
2. Operatív lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés
szerint a lízingbeadó a már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja. A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is. A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem azonos. Hasonlóságok és különbségek: − A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és
használat. − A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt
dolog a bérlet egész időtartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra. A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a bérbeadót terhelik.
− Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a lízingbevevőre hárul.
− A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.
96
Pénzügyi lízing Operatív lízing
lízingbe adó
lízingbe vevő
lízingbe adó
lízingbe vevő
Birtoklás joga x x Tulajdonlás joga x x A lízingelt dolog a vagyoni nyilvántartásban
x x
Az értékcsökkenés elszámolása
x x
A lízingügylet bevétele x x A lízingdíj x x
3.8. táblázat: A pénzügyi és az operatív lízing összehasonlítása14 A lízingnek léteznek további típusai is a fentieken túl. A lízing speciális típusai:
− Visszlízing: a visszlízing olyan konstrukció, amelynek során a vállalkozás valamely tárgyi eszközét eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi.
− Szervizlízing: a szervizlízing tulajdonképpen nem különálló lízingfajta, hanem egy szerviz-szolgáltatással kibővített lízing konstrukció.
− Allízing: a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja lízingbe az eredeti lízingbe adó hozzájárulásával (lízingkockázat megosztás)
− Szolgáltatási lízing: a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja – a lízingbe vevő a teljes szolgáltató hálózatot közvetlen fizetés nélkül igénybe veheti (a lízingcég egyenlíti ki a szolgáltatók követelését).
A lízingügyletek csoportosítására több szempont is kínálkozik. Az alábbiakban a legfontosabb csoportosítási lehetőségeket ismertetjük:
1. A lízing szereplőinek száma alapján beszélhetünk: a. Közvetett (trilaterális vagy klasszikus) lízingről: A közvetett
lízing az általánosnak tekinthető lízingügylet, amelynek három szereplője van, mégpedig a szállító, a lízingtársaság, ill. a lízingbevevő.
14 Forrás: Tétényi (2001)
97
b. Közvetlen lízing: csak két szereplője van. Ez úgy képzelhető el, hogy a szállító és a lízingbe adó funkcióját ugyanaz a gazdasági szervezet látja el.
c. viszontlízing ( + lebonyolító, aki a szerződést köti) d. áttételes lízing (a bérlő és bérbeadón kívül a hitelezők is
bekapcsolódnak) 2. A lízingügyleteket csoportosíthatjuk a lízingelt vagyontárgy jellege
alapján is: a. A tőkejavak (termelőeszközök) lízingjéről. b. A fogyasztási javak lízingjéről. c. A személyi lízingről.
3. A lízing iránya szerint megkülönböztethetünk: a. belföldi, b. export (a berendezés és az exportőr belföldi, a lízingcég és
bérbevevő külföldi), c. importlízing (a bérbeadó és szállító külföldi), d. tranzitlízing esetében az ügylet résztvevői mindegyik más
országban található. 4. a bérelt tárgyak állapota alapján:
a. „first hand” – új állapotú b. „second hand” – újralízingelés jellemzi
Eszközfedezet mellett nyújtott hitelügylet és pénzügyi lízing alig különbözik egymástól:
− alacsony tőkelekötés vagy tőkelekötés nélkül megszerezhető az eszköz pénzügyi lízinggel,
− az eszköz jövőbeli hozamai fedezik a lízingdíjat, − a lízinggel kapcsolatos elszámolható költségek érvényesítése
adómegtakarítást eredményez, − a fedezet tulajdonjoga tér el a két esetben egymástól, − kondíciókban való eltérés: a lízing olyan cégek számára is elérhető,
amelyek hitelképessége gyenge, − a lízing viszonylag drága finanszírozási forrás (ezért
termelőeszközöknél azok veszik igénybe, akik más módon nem jutnak idegen forráshoz).
A lízingügylet is több szereplős szolgáltatás. Az ügylet szereplőinek száma aszerint változik, hogy közvetlen vagy közvetett lízingről beszélünk:
98
• közvetlen lízing: ez esetben a bérbeadó nem más, mint maga a gyártó – így az ügyletnek két szereplője van, az eladó (gyártó) és a vevő,
• közvetett lízing: elterjedtebb fajtája a lízingnek, ez esetben egy lízingtársaság is beépül a két szereplő közé, amely a lízingbevevő által megjelölt eszközt megveszi a gyártótól, ezzel átvállalja az ügylet finanszírozását – így az ügylet három szereplőssé válik, a lízingtársaság, az eladó (gyártó) és a vevő.
A lízingügylet is drága szolgáltatásnak minősül. A lízingdíj több tényezőből épül fel, így a lízingdíj részei:
− a lízingelt eszköznek a lízingbe adó által számlázott összegének a lízingszerződés szerinti törlesztése,
− a lízingbe adó által számlázott, a lízingbe vevő által még meg nem fizetett eszközérték után fizetendő kamatösszeg,
− a lízingcég lízingeléssel kapcsolatos költségei. 15 Olvasmány a mellékletben! 3.4. Tőkeszerkezet és tőkeköltség 3.4.1. A vállalkozás tőkéje A vállalkozás tőkéje megmutatja, hogy mekkora és milyen forrásból származik az a vásárlóerő, amelynek birtokában a vállalkozó megszerzi a tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges vagyont, továbbá, amely forrása a vállalkozás növekedésének. A vállalkozói tőke meghatározó eleme a saját tőke. Saját tőke nélkül nincs vállalkozói tőke. Az idegen tőke a saját tőkét egészíti ki a vállalkozási tevékenységhez szükséges tőke mértékéig. A saját tőke két forrásból származik:
− egyik forrása a tulajdonosok által szolgáltatott vagyoni hozzájárulás, − másik forrása a tulajdonosok által a vállalkozásban visszahagyott
adózott nyereség.
15 A témáról bővebben olvashat a melléklet 4. Olvasmányában!
99
A tulajdonosok vagyoni hozzájárulása teremti meg az alapítói tőkét és a tőketartalékot. Amennyiben a vállalkozó tőkéjét teljes összegében a tagok, a részvényesek szolgáltatják, akkor a vállalkozás tőkéje megegyezik a vállalkozó saját tőkéjének összegével. A tőkeszerkezet azt mutatja meg, hogy a vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a saját és az idegen tőke: 1. saját tőke:
− jegyzett tőke (alapítói tőke): tulajdonosok által megalakuláskor rendelkezésre bocsátott tőke
− tőketartalék: olyan tőkerész, amit a tulajdonosok végleg a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak, de nincs e cégbíróságon bejegyezve (pl. Rt-nél a névérték és a magasabb kibocsátási árfolyam különbözete), tehát jellemzően a tulajdonosok a jegyzett tőkén felül, visszafizetési kötelezettség nélkül bocsátják a vállalkozás rendelkezésére.
− mérleg szerinti eredmény: tárgyévben visszaforgatott eredmény − eredménytartalék: tárgyévet megelőző évek felhalmozódott
nyeresége, akkor keletkezik, ha a vállalkozás működése során adózott nyereséget ér el és azt vagy annak egy részét a tulajdonosoknak nem fizeti ki osztalék, illetve részesedés címén. A vállalkozás az eredménytartalékot felhasználhatja a jegyzett tőke emelésére, ez előző veszteség finanszírozására, osztalék fizetésére.
− értékelési tartalék: piaci érték és könyv szerinti érték különbsége (felértékelés alkalmazásakor). Az értékelési tartalék terhére pénzügyi kötelezettséget vállalni, pénzügyi kötelezettséget teljesíteni, a saját tőke más elemét kiegészíteni nem lehet. A saját tőke elemek között az értékelési tartalék nem jelent valóságos pénzforrást.
2. idegen tőke: − hosszú lejáratú idegen tőke: 1 éven túl fizetendő kötelezettségek − rövid lejáratú idegen tőke: éven belül fizetendő kötelezettségek
A saját tőke első megjelenési formája az alaptőke. Az alaptőke megmutatja, hogy a tulajdonosok a létesítő okiratban foglaltak szerint milyen összegű vásárlóerőt adtak át a gazdálkodó szervezetnek tevékenysége megkezdéséhez. A létesítő okiratban meghatározott tőkét nevezik jegyzett tőkének. A gazdálkodó szervezet a jegyzett tőkéjét működésének folyamatában csökkentheti, növelheti. Az alapítói tőkét a tulajdonos(ok) lejárat nélkül bocsátja(ák) a vállalkozás rendelkezésére, a tag, a részvényes az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulást nem mondhatja fel, nem léphet fel a
100
vállalkozással szemben olyan igénnyel, hogy a gazdasági társaság minden további nélkül szolgáltassa vissza az alaptőkéhez teljesített hozzájárulást. Az alapítói tőkét kiegészítő saját tőke elemek:
− A tőketartalék, − Az eredménytartalék, − A tárgyévi mérleg szerinti eredmény, − Értékelési tartalék.
A vállalkozási tevékenységet el lehet kezdeni és lehet folytatni kizárólag saját tőkével, azonban a vállalkozási tevékenységet kizárólag idegen tőkére alapozni nem lehet. Az idegen tőke a saját tőkét egészíti ki a vállalkozás méretéhez szükséges tőkeerő szintjére. Az idegen tőke származhat tisztán pénzügyi (pl.: bankhitel) és/vagy teljesítmény (pl.: kereskedelmi hitel) kapcsolatokból. A saját tőke lejárat nélküli tőke. Ezzel szemben az idegen tőke lejárattal bíró tőke. Ez azt jelenti, hogy az idegen tőkét visszakell fizetni, és a hitelezőnek a szerződésben kikötött hiteldíj is jár. A fizetési kötelezettséget általában pénzben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség teljesítésének időtartama szerint különbséget teszünk hosszú- és rövidlejáratú fizetési kötelezettség között:
− hosszú lejáratúak azok a kötelezettségek, amelyek lejárata, visszafizetési időtartama az egy évet meghaladja, így ebből célszerű befektetéseket finanszírozni,
− az egy évet meg nem haladó lejáratú fizetési kötelezettségek pedig rövid lejáratúak, ezért inkább működést célszerű általuk finanszírozni. Aki tartós befektetéseket rövidlejáratú hitellel finanszíroz, könnyen fizetőképtelenné válhat, és ezáltal elveszti üzletfeleinek bizalmát.
Az idegen és a saját tőke között nemcsak az időtartam és a felhasználási cél alapján szokás különbséget tenni, hanem figyelembe kell venni a tőkét nyújtók kockázatát is. A tulajdonosok kockázata nagyobb, mint a hitelezőké, mert:
− hitelezők kifizetése adózatlan eredményből történik, akkor is fizetni kell nekik, ha az eredmény negatív,
− esetleges vállalati krízis, felszámolás esetén a fizetés sorrendje az alábbiak szerint alakul:
o hitelezők követelése, o tulajdonosok vagyon iránti igénye.
101
3.4.2. A tőkeköltség A vállalkozások indulásához és működéséhez szükséges tőkét egy jövőbeni ellentételezés fejében kapják. Azonban gyakran esünk abba a tévhitbe, hogy a tulajdonosoktól származó források, mivel lejárat nélküliek, ezért ingyen vannak. Ugyanezt feltételezzük sokszor a visszaforgatott nyereségről is. Pedig ez nem így van! A vállalkozásokban használt források mindegyikének ára van, ezt nevezzük tőkeköltségnek. A tőkeköltség fogalmát két oldalról is megközelíthetjük:
− a vállalat oldaláról a tőkeköltség a finanszírozási források ára, tehát amit a szükséges tőke megszerzéséért a hitelezőknek vagy a részvényeseknek fizetni (illetve ígérni) kell,
− a befektetők oldaláról a tőkeköltség a vállalat értékpapírjaitól elvárt, megkövetelt hozam.
A továbbiakban nézzük meg a vállalat finanszírozási forrásainak költségét!
1. Az adósság költsége A vállalkozások indulásukhoz és működésükhöz szükséges tőkét hosszú és rövid lejáratú kölcsönök és bankhitelek formájában, vagy a tőkepiacról különböző típusú kötvények kibocsátása útján szerezhetik meg. Az ilyen típusú források ára minden esetben a kamat.
2. Az osztalék elsőbbségi részvény költsége Egy vállalat számára az elsőbbségi részvény költsége befektetők által a társaság elsőbbségi részvényeitől elvárt hozam. A legtöbb elsőbbségi részvénynek nincs lejárata, és az osztalék nagysága is előre rögzített, ezért a tőkeköltség becslésére egyszerű örökjáradékon alapuló értékelési modell használható.
PDIVr =
3. A saját tőke költsége
A tulajdonosi töke költsége az a hozamráta, amit a befektetők a vállalatok törzsrészvényeitől elvárnak, megkövetelnek (r).
102
4. Külső forrásból származó tőke költsége Drágább, mint a visszaforgatott nyereség, figyelembe kell venni a jövőbeni növekedési lehetőségek értékét is.
gP
DIVr −=
A vállalkozások általában többféle tőketípust is használnak a működésük során. Ezen tőketípusok rendszerint eltérő költséggel bírnak, ezért szokás ezek együttes költségét számítani, amit a vállalati átlagos tőkeköltség modelljével számszerűsítenek. A súlyozott átlagos tőkeköltség (Weighted average cost Of Capital, WACC) nem más, mint a különböző finanszírozási források egyedi költségeinek súlyozott átlaga. Ha mind a saját tőke, mind az idegen tőke befektetők hozamelvárásait ismerjük, keressük, hogy átlagosan mekkora eredményt kell elérni ahhoz, hogy mindkét tőke befektető hozamelvárása megvalósuljon. A súlyokat az egyes finanszírozási forrásoknak a cég tőkeszerkezetén belüli aránya képezi. Gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott összetételű egységnyi plusz tőke megszerzése mibe kerül a vállalatnak:
WACC = (We * re) + (Wd * rd) Ahol: We = saját tőke aránya (saját tőke / összes tőke), Wd = idegen tőke aránya (idegen tőke / összes tőke),
re = saját tőke költsége, rd = idegen tőke költsége,
103
3.12. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás tőkeszerkezetében a saját tőke 55%-os arányt képvisel. A működéséhez szükséges tőke további része bankhitelből és kötvénytartozásból tevődik össze. A banki hitel 25%, kötvénytartozás 20%-os arányt képvisel. Mekkora össztőkére jutó hozamot kell realizálnia ahhoz, hogy a tulajdonosok 22 %-os hozamelvárásának meg tudjon felelni a vállalkozás? A kötvényei után 17 % kamatot fizet, bankhiteleinek átlagkamatlába 19 %. Megoldás: (WACC) r = (0,55 * 0,22) + (0,25 * 0,19) + (0,2 * 0,17) = 0,121 + 0,0475 + 0,034 = 0,2025 A vállalkozásnak tehát 20,25%-os össztőkére jutó hozamot kell realizálnia ahhoz, hogy meg tudjon felelni a tulajdonosok hozamelvárásának.
104
4. Beruházási döntések 4.1. A befektetés és a beruházás fogalma A vállalkozások életben maradásuk érdekében kénytelenek időről időre újításokat eszközölni, gépparkjukat modernizálni és racionalizálni. A beruházás a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadás. Számviteli értelemben beruházásnak csak a tárgyi eszköz beszerzését, létesítését, ill. saját vállalkozásban történő előállítását tekintjük. Mint arra már korábban is utaltunk, a beruházás és a befektetés fogalma gyakran keveredik a köznyelvben, egymás szinonimáinak tekintik őket, pedig érdemi különbség van a két kifejezés között. A befektetés egy cél, amire a megtakarításunkat, a jelenben meglévő pénzünket felhasználjuk annak érdekében, hogy többlet jövedelemre, hozamra tegyünk szert. A befektetések lehet:
1. tartós befektetések: egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és fokozatosan térülnek vissza, a befektetett eszközök állományában okoznak változást,
2. folyó ráfordítások: melyek még a tárgyévben visszatérülnek, változás a forgóeszközök állományában történik
A befektetési döntések tehát:
− komoly megfontolást igényelnek, − következményük a beruházás, − a befektetési döntések következtében a vállalkozások eszközeinek
nagysága és összetétele változik, − mindig el kell dönteni, hogy miből finanszírozzák (finanszírozási
döntésekkel is együtt járnak). A beruházás a befektetésekkel szemben egy szűkebb kategóriát jelent, ugyanis nem minősül minden befektetés beruházásnak:
− általánosságban a pénznek a reál javakba történő befektetése:
105
o fináncberuházások: tartós pénzügyi befektetések, a befektetett pénzügyi eszközök állománya változik a beruházás következtében. (pl.: részvényvásárlás tulajdonszerzés céljából, 1 éven túli megtartásra),
o reálberuházások: tárgyi eszközök bővítésére, pótlására, létesítésére irányul
− a számviteli törvény szerint beruházás nem más, mint tárgyi eszköz beszerzése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, illetve rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, tervezés, biztosítás).
A vállalkozások esetében a beruházási igények nagyon sokféle formában jelentkezhetnek. Ezen igények sok esetben saját döntésen alapulnak, de vannak kötelező jelleggel megvalósítandó beruházások is. Beruházási célok és indítékok az alábbiak lehetnek:
− A vállalat bevételeinek növelése o meglévő kapacitások bővítése o új termékek gyártása o új szolgáltatások nyújtásának bevezetése
− A költségek csökkentése o a költségmegtakarítás (állásidő, javítási-karbantartási költségek
csökkentése) növelheti a vállalkozás jövedelmét − A jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés
o környezetvédelmi o egészségügyi o biztonsági szabályok
− Az elavult, elhasználódott eszközök pótlása. A beruházások súlyos és nagy szakértelmet igénylő döntések a vállalkozások életében. A beruházási javaslatok jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:
− jelentős pénzkiadás, − a beruházás révén képződő hozamok később jelentkeznek, − hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit,
gazdasági-és pénzügyi helyzetét, − a rossz döntések sokszor véglegesek, vagy csak igen nagy költségekkel
korrigálhatók,
106
− a beruházások révén megvalósított létesítmények általában hosszú élettartalmúak, így a kapcsolódó bevételek és kiadások is hosszabb időtávon merülnek fel,
− a tárgyi eszközök mobilitása korlátozott, − a beruházások során létrehozott eszközökhöz, azok működéséhez,
speciális költségek kapcsolódnak. A beruházások előkészítése és megvalósítása többlépcsős folyamat. Ahhoz hogy egy vállalkozás sikeres beruházást hajtson végre, végig kell mennie az alábbi lépéseken:
− A beruházás céljának megvalósítása. − A beruházás során megvásárolni, illetve létesíteni kívánt eszközök
kiválasztása. − A beruházás megvalósításához rendelkezésre álló források
számbavétele. − A kiválasztott eszközzel feltételezhető működés, üzemelés
megszervezése. − A beruházási változatok gazdaságosságának elemzése.
A mérlegelés során számos döntési problémával találja szemben magát a vállalkozás:
− pénzügyileg mennyire életképes a javaslat, − több azonos célt szolgáló beruházási javaslat közül kell választani, − a rendelkezésre álló tőke alapján melyik javaslat az optimális, − érdemes-e megvalósítani valamely egyedi beruházást, − milyen az optimális beruházási terv, ha több a jobb beruházási javaslat,
mint amennyi a rendelkezésre álló tőke alapján megvalósítható, − milyen hosszú legyen a használati idő.
Beruházások csoportosítása:
1. Jellegük szerint: o Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal
helyettesítik. o Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti.
Nettó beruházásnak is nevezik. 2. Gazdasági alanyok szerint:
o Kormányzati o Önkormányzati o Vállalati
107
o Háztartási 3. Szerepük szerint:
o Alap (a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja) o Járulékos (az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti
elő) o Kapcsolódó (az alapberuházás működéséhez szükséges, de
közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja). 4. Anyagi-műszaki összetétel szerint:
o Gépek o Gép-felszerelések o Berendezések o Építési beruházások o Építésszerelési beruházások o Egyéb beruházások
5. Finanszírozás forrása szerint: o Saját forrásból o Külső forrásból
6. Megvalósítás módja szerint: o Saját vállalkozásban végzett o Megbízás útján megvalósuló o Megrendelés útján megvalósuló
7. A pénzáramok előjele alapján: o Konvencionális beruházás: a kezdő negatív pénzáramokat
követően pozitív nettó pénzáramok következnek, o Nem konvencionális beruházás: a kezdő negatív pénzáramokat
követően pozitív és negatív nettó pénzáramok egyaránt következnek.
A vállalkozásoknak beruházási döntéseik során számolniuk kell annak kockázatával is, és nem árt tudni, hogy:
− a pótlás és bővítés kevésbé kockázatos, mint új termék bevezetése − a beruházás méreteinek eltérése – nagysága, élettartama is eltérő
kockázatokat jelent − a döntéshez szükséges információk eltérése a fentiek alapján
A beruházási döntések meghozatalakor nem árt, ha figyelembe vesszük azt is, hogy vannak olyan beruházások, melyek egy másik beruházáshoz szorosan kapcsolódnak, vagy hatnak arra. A beruházási javaslatok közötti kölcsönhatás ezek alapján:
108
− független projektek azok a beruházási javaslatok, amelyek beruházása nem függ más beruházásoktól.
− egymást kölcsönösen kizáró beruházások egy projekt elfogadása kizárja más, vagy a többi javaslat kizárását.
− a más beruházásoktól függő projektek, amelyek elfogadása attól függ, hogy megvalósul-e egy másik beruházás, az ilyen projekteket össze kell vonni és egyetlen beruházásként kell kezelni.
A beruházási döntések meghozatalakor a legfontosabb szempont a beruházás időtartamának alakulása, illetve a beruházással kapcsolatos ráfordítások és hozamok definiálása. A továbbiakban ezeket részletezzük:
A./ Beruházási idő lehet: − negatív tőkeáramlás: gyakorlatilag a kivitelezési idő (ezen idő alatt
a beruházások nem termelnek jövedelmet, csak pénzkiadást igényelnek), azaz az üzembe helyezés előtti időszak kiadási tételei,
− pozitív tőkeáramlás: nem más, mint a hasznos üzemeltetési idő (ahol már pozitív pénzáramokat is termel a beruházás) alatt képződő pénzáramok, azaz az üzembe helyezés utáni időszak.
B./ Beruházási ráfordítások lehetnek: − Egyszeri ráfordítás: kivitelezési időben jelenik meg: beruházási
összeg (számlázott érték, szállítási és üzembe helyezési költség, vám, stb. – ami közvetlenül kapcsolódik a beruházás létesítéséhez, azaz attól el nem választható), valamint a beruházáshoz kötődő tartós forgóeszköz lekötés,
− Folyamatos ráfordítás: hasznos üzemeltetési időben jelennek meg (lehetnek anyag,- bér,- egyéb jellegű ráfordítások), ezek a működtetéshez szorosan kapcsolódnak.
C./ Beruházás hozama: − árbevétel többlet: a beruházás következtében keletkező árbevétel
növekedés (DE: attól, hogy van árbevétel többlet, még nem biztos, hogy lesz hozamnövekedés is, mert ha nagyobb a felmerült folyamatos költség többlet, akkor a beruházásnak nem lesz pozitív hozama!),
− adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT16) többlet: árbevétel csökkentve az árbevétel növekedéshez és beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó költségek értékével,
16 A hazai gyakorlatban ez az üzemi eredmény kategóriájának felel meg (Earnings before interest and taxes).
109
− adózott eredmény: az EBIT csökkentve a kamatfizetési kötelezettséggel és a fizetendő társasági adó értékével,
− beruházás működési cashflow-ja, azaz a pénzáramlás: az adózott eredmény értéke, növelve az éves amortizáció értékével,
Van néhány általánosan elfogadott elv, amelyek a beruházási javaslatok értékelésekor következetesen be kell tartani. Ezek az elvek, szabályok a következők17:
1. A pénzáramokat növekményi alapon (incrementeal basic) kell becsülni. Egy projekt értékét azok a pótlólagos pénzáramlások adják, amelyek a javaslat elfogadásából következnek.
2. A pénzáramlásokat adózás után kell mérni, mivel az adó tényleges pénzkifizetést jelent a cég számára, másrészt a kezdő befektetés is adózott pénzből történik.
3. A beruházás valamennyi közvetett hatását figyelembe kell venni. Ha például egy autógyár bevezet egy új típusú kocsit, elég a nagy valószínűsége annak, hogy néhány régebbi típus forgalma visszaesik.
4. Az elsüllyedt költségeket (sunk costs) el kell felejteni. Olyan kiadások tartoznak ide, amelyek már korábban megtörténtek, így megtérülésük nem függhet a beruházási javaslat elfogadásától, vagy elutasításától.
5. Figyelembe kell venni a beruházáshoz felhasznált erőforrások alternatívköltségét. A tőke alternatívköltsége, valamilyen haszonról való lemondás, valamilyen haszon feláldozását jelenti.
6. Figyelembe kell venni a forgótőkeigényt. A beruházások nemcsak tárgyi eszközök létesítését jelenti, hanem ezen kívül még bizonyos összeget be kell fektetni a forgóeszközökbe is.
7. A számításokban az inflációt konzisztensen (egyenértékűen) kell kezelni. Ez azt jelenti, ha a diszkontáláshoz minimális kamatlábat használunk, akkor a befektetésből származó pénzáramlásokat is normális értékben (folyó áron) kell számításba venni.
8. A finanszírozási költségeket figyelmen kívül kell hagyni. A finanszírozási költségek osztalék (részesedés) vagy kamat formájában történő kifizetéseket jelentenek a tulajdonosok, vagy hitelezők számára.
17 Forrás: Illésné (2002) és Pálinkó – Szabó (2006) alapján
110
A beruházások indítás és működése során többféle pénzáramlással találkozhatunk, melyek típusait az alábbi táblázat szemlélteti. A pénzáramlások típusai:
Az élettartam során: A pénzáramok előjele alapján: 1. Kezdő pénzáram, 2. Működési pénzáram, 3. Végső pénzáram
4. Konvencionális pénzáramok, 5. Nem konvencionális
pénzáramok, 4.1. táblázat: A beruházási pénzáramok csoportosítása
1. A kezdő pénzáramlás a beruházás érdekében, a beruházás eldöntésétől a
beruházás üzembe helyezéséig felmerült kiadásokat foglalja magába:
+ Az „új” eredeti bekerülési értéke + A tőkésíthető kiadások (szállítási, alapozási, szerelési ktg.) + Forgótőke szükséglet + Meglévő erőforrások alternatív költsége - Régi eszközök értékesítéséből származó bevétel ± Adóhatás
Kezdő pénzáram A kezdő pénzáramlásban az „új" eszköz és a régi eszköz valamint az adóhatás csak olyan esetekben szerepel, amikor a beruházás célja a régi eszközök pótlása. Eszközcsere esetén akkor jelenik meg az ún. adóhatás, ha a régi eszköz eladásakor adóztatható jövedelem keletkezik.
− Könyv szerinti érték = piaci érték → adóhatás: 0 − Könyv szerinti érték > piaci érték → adóhatás: +
(adómegtakarítás) − Könyv szerinti érték < piaci érték → adóhatás: - (adófizetési
kötelezettség)
111
2. A működési pénzáramlás becslésekor azt számszerűsítjük, hogy a beruházás üzembe helyezése után, a beruházás következtében hogyan változnak a vállalkozás cash flow-i a beruházás tervezett élettartama alatt:
+ Árbevétel - Folyó működési költségek - Értékcsökkenési leírás Adózás előtti eredmény - Társasági adó Adózás utáni eredmény (innentől cash flow szemléletű) + Értékcsökkenési leírás Folyó működésből származó pénzáram ± Forgótőke változás Működési pénzáram
3. A végső pénzáram meghatározásakor azt becsüljük, hogy a beruházás befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből:
- a tárgyi eszközök értékesítéséből származó tényleges pénzbevétel (ha eladjuk a tárgyi eszközt) és - a felszabaduló forgótőke Végső pénzáram
4. Konvencionális pénzáramok esetén a beruházással kapcsolatos pénzáramok többször váltanak előjelet a hasznos élettartam során18. A termelő beruházások ilyen pénzáramokkal jellemezhetők rendszerint.
18 Példa egy konvencionális beruházásra (adatok ezer forintban):
0. év: -10.000 1. év: + 2.000 2. év: + 9.000 3. év: + 5.000 4. év: +4.200
112
5. Nem konvencionális pénzáramok esetén mindig egyféle előjellel bírnak a pénzáramok19. Azon beruházások jellemezhetők ilyen pénzáramokkal, melyek kötelező jelleggel (pl. jogszabályi előírás miatt) valósulnak meg.
Egy beruházás használati élettartama a beszerzés (üzembevételével) időpontjától a jogi, műszaki vagy gazdasági okból történő üzemen kívül helyezés időpontjáig eltelt időszak.
1. A jogi használati időtartam az az időtartam, amely alatt az objektumot jogi előírások vagy szerződések alapján használni lehet.
2. A műszaki használati időtartam az az időtartam, amely alatt a beruházás műszaki állapota a működtetést lehetővé teszi. Időtartam végét a technikai elavulás, vagy biológiai, kémiai stb. változások alapján lehet meghatározni.
3. A gazdasági használati időtartam az az időtartam, amíg a beruházás használata gazdasági szempontból ésszerűnek látszik. A gazdasági használati idő függ:
- a jogi időtartamtól, - a műszaki időtartamtól, - a kereslet-kínálat változásától, - a műszaki haladástól.
Az optimális használati és pótlási időtartam meghatározása kulcskérdés a beruházások gazdaságosságát illetően.
1. Az optimális használati élettartamot már a beruházási döntés előtt meg kell határozni (ex ante optimálás), mivel annak hatása van a beruházás hatékonyságára. Tehát már a döntés előtt fel kell tenni a kérdést: Meddig tudjuk az adott berendezést ésszerűen használni, vagy előnyös-e a beruházás a feltételezett élettartammal? Az optimális használati élettartam becslésekor különbséget kell tenni az egyszeri és az ismétlődő beruházások között.
- Egyszeri beruházás esetében a nettó jelenérték alapján határozható meg az optimális használati idő. A döntési szabály
19 19 Példa egy konvencionális beruházásra (adatok ezer forintban):
0. év: -1.000 1. év: - 200 2. év: - 700 3. év: - 800
113
úgy szól, hogy abban az évben éri el egy beruházás az optimális használati időt, amelyben a nettó jelenértéke maximális.
- Az ismétlődő beruházás azt jelenti, hogy a gazdasági élettartam végén azonos feltételekkel megismétlik. Ez nem fizikai, hanem gazdasági értelemben vett azonosságot jelent.
2. Az optimális pótlási időpont akkor jelent döntési problémát, amikor egy beruházást már megvalósítottak (ex post optimálás). Ekkor merülhet fel, például olyan kérdés, hogy egy régebbi berendezést megérné-e most azonnal kicserélni? Optimális pótlási időpont:
- régi beruházás azonnali pótlása, - régi beruházás 1 év múlva.
4.2. Beruházás – gazdaságossági számítások Egy beruházási célra rendszerint mindig több javaslat kínálkozik. Gondoljunk csak bele, ha egy vállalkozás szeretne egy új gyártógépsort vásárolni, akkor megelégszik egyetlen szállítótól kér ajánlattal? Hát bizonyára nem. Ha viszont több szállítói ajánlatot is mérlegel, akkor elkerülhetetlen, hogy ott más és más költségtétellel és potenciális hozammal fogják jellemezni az adott beruházást. A döntés megkönnyítése érdekében jöttek létre az ún. beruházás gazdaságossági számítások. A beruházás-gazdaságossági számítások olyan eljárások, melyek megmutatják, hogy több, azonos célokat szolgáló, de egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslat közül melyiket célszerű a vállalkozásnak megvalósítani. A beruházás-gazdaságossági számításokat két fő csoportra bontjuk, statikus számításokra, melyek alapjellemzőként eltekintenek a pénz időértékéről, és dinamikus számításokra, melyek figyelembe veszik azt. A két főcsoport főbb jellemzőit az alábbi táblázat tartalmazza.
114
Statikus számítások Dinamikus számítások Nem veszik figyelembe a pénz
időértékét. Ezek a számítások kevésbé komplikált, nem költséges eljárások.
Manapság már önmagukban nem használják.
Figyelembe veszik a pénz időértékét. Összefoglalóan jelenérték számításon, vagy
diszkontált pénzáramokon alapuló technikának is neveznek.
- a költség összehasonlítás, melyik
a legköltségesebb, - nyereség összehasonlítás,
melyiknek nagyobb a nyeresége, - rentabilitásszámítás, időre
vetített haszon, egy év alatt mennyit hoz?
- megtérülési idő, hány év alatt térül meg a befektetett pénzünk,
- átlagos jövedelmezőség.
- a nettó jelenérték-számítás
(NPV), - a belső kamatláb-számítás
(IRR) és - a jövedelmezőségi index
(PI).
4.2. táblázat: A beruházás-gazdaságossági számítások főbb jellemzői 4.2.1. Megtérülési idő (Payback Period, PB)
A megtérülési idő számítás a statikus számítások alaptípusa. A vállalkozás, illetve a beruházást finanszírozó abban érdekelt, hogy a beruházott tőke minél hamarabb megtérüljön a beruházás révén elérhető hozamokból. Minél rövidebb egy befektetés megtérülési ideje, annál kisebb annak a veszélye, hogy a befektetési döntésnél nem, vagy nagy bizonytalansággal prognosztizált események bekövetkezése meghiúsítja a befektetett tőke megtérülését.
115
A megtérülési idő20 tehát az az években kifejezett időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő pénzáramlásokból megtérüljön.
PB (annuitásos pénzáramlás) = összeg Beruházási
hozamelvárt ólBeruházást
PB (eltérő nagyságú pénzáramok) = c-dc-b
+t
ahol:
- t = az utolsó teljes év, amelyben a halmozott jövedelem kisebb a kezdő befektetés összegénél
- b = a kezdő befektetés összege - c = halmozott jövedelem t évig - d = halmozott jövedelem t + 1 évig
Fajtái:
- egyszerű megtérülési idő (nominális pénzáramokkal számol), - diszkontált megtérülési idő (diszkontált pénzáramokkal számol),
Előnyei: Hátrányai:
- egyszerű kiszámítani, és könnyen megtérül,
- információt nyújt a beruházások kockázatáról,
- előnyben részesíti a likviditást.
- szubjektív, - nem méri a beruházási
jövedelmezőségét, - távoli szempontok háttérbe
szorulnak.
4.3. táblázat: A megtérülési idő számítás előnyei és hátrányai 20 Jegyezzük meg, hogy a megtérülési időnek több változata ismert:
− egyszerű megtérülési idő: mely a pénz időértékének figyelmen kívül hagyásával számolja a megtérülést,
− módosított megtérülési idő: mely szintén figyelmen kívül hagyja az időértéket, de már átlagos hozammal számol a beruházás teljes futamidejére, valamint
− diszkontált megtérülési idő: mely már diszkontált értékekkel számol, így inkább dinamikus számítások közé sorolódik a módszertan alapján.
116
4.1. gyakorlati példa: Feladat: Egy kisvállalkozás a jogszabályi előírások változása miatt egy új gyártógépsort szeretne vásárolni. A gyártógépsor meg kell, hogy feleljen az Európai Unió által támasztott előírásoknak, így egyetlen szállítót talál a vállalkozás, mely képes a szabályoknak megfelelő gépsort előállítani. A beruházás megvalósítása 100 millió Ft-ba kerül, és a hasznos élettartam alatt képződő működési pénzáramokat a vállalkozás az üzembe helyezés után évente +50, +40, +30, +20 millió Ft-ra becsüli. Hány év alatt térül meg a beruházás a képződő működési pénzáramokból? Megoldás:
C0 = -100, C1 = 50, C2 = 40, C3 = 30, C4 = 20,
Megtérülési idő = 100 = 50 + 40 + (10/30) = 2,33 év vagy: 0 = 100 – [50 + 40 + (10/30)] = 2,33 év
Tehát a vállalkozás beruházása 2,33 év alatt, azaz pontosan 2 év és 4 hónap alatt fog megtérülni.
4.2.2. A beruházás átlagos jövedelmezősége (Average Rate of
Return, ARR) Az átlagos jövedelmezőség számítás szintén a gyakran alkalmazott statikus számítások egyike. Más néven módosított megtérülési időnek is szokás nevezni. A beruházás révén képződő nyereség volumenére helyezi a fő hangsúlyt, melyet %-os formában számolunk ki.
ARR = összeg Beruházásihozam átlagos Éves
117
Előnyei: Hátrányai:
- könnyű kiszámítani és értelmezni.
- a hozamokat a beruházás teljes élettartama alatt figyelembe veszi,
- nem számol a pénz
időértékével, - az átlagolás kiegyenlíti az évi
nyereségek egyenetlenségét, - nem a beruházás révén
képződő tényleges pénzáramokkal számol, hanem számviteli eredménnyel.
4.4. táblázat: Az átlagos jövedelmezőség számítás előnyei és hátrányai
4.2. gyakorlati példa: Feladat: (az előző – 4.1. – példa adatait felhasználva) Egy kisvállalkozás a jogszabályi előírások változása miatt egy új gyártógépsort szeretne vásárolni. A gyártógépsor meg kell, hogy feleljen az Európai Unió által támasztott előírásoknak, így egyetlen szállítót talál a vállalkozás, mely képes a szabályoknak megfelelő gépsort előállítani. A beruházás megvalósítása 100 millió Ft-ba kerül, és a hasznos élettartam alatt képződő működési pénzáramokat a vállalkozás az üzembe helyezés után évente +50, +40, +30, +20 millió Ft-ra becsüli. Mekkora lesz a beruházás átlagos jövedelmezősége? Megoldás:
C0 = -100, C1 = 50, C2 = 40, C3 = 30, C4 = 20, Éves átlagos hozam = (50 + 40 + 30 + 20) / 4 = 35 Átlagos jövedelmezőség = 35 / 100 = 0,35 azaz 35% Tehát a vállalkozás beruházása 35%-os jövedelmezőséget biztosít.
118
4.2.3. Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV) A nettó jelenérték számítás a dinamikus beruházás-gazdaságossági számítások alaptípusa. A legtöbb beruházást ezen szabály alapján értékelik. A beruházás nettó jelenértékét a beruházás tőkeszükségletének jelenértéke és a beruházás bruttó cash-flow-jának jelenértéke alapján határozzuk meg. A nettó jelenérték kifejezi, hogy a beruházás futamideje alatt képződő pénzáramok diszkontált értékéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora hozam képződik. A beruházás pozitív nettó jelenértéke a gyakorlatban megmutatja, hogy a beruházó vállalkozás a beruházás eredményeként mennyivel lett gazdagabb. A nettó jelenérték szabály alapján:
a. megfelel az alapkövetelménynek az a beruházási terv, amelynek a jelenértéke legalább zérus (NPV = 0),
b. az a beruházási tervet kell megvalósítani, amelynek a jelenértéke a legnagyobb zéruhoz viszonyítva (NPV > 0),
c. nem szabad megvalósítani azt a beruházási tervet, amelynek nettó jelenértéke negatív (NPV < 0).
( ) ( ) ( )n
n
rC
rC
rCCNPV
+++
++
++−=
1...
11 2
2
1
10
∑= +
+−=n
1tt
t0 r)(1
CCNPV
Ahol:
− C0 a beruházással kapcsolatos egyszeri ráfordítás, − Ct, a jövőbeli hozamok, − t, az idő − r, kalkulatív kamatláb − ∑(Ct/{1+r}t), a jövőbeli hozamok diszkontált értéke.
119
Értékelése: Előnyei: Hátrányai: - NPV = 0, akkor
sem veszteség, sem nyereség nem képződik, pénzbőség esetén elfogadható,
- NPV > 0, akkor a beruházás nyereséges, azaz megvalósítható,
- NPV< 0, akkor a beruházás veszteséges, tehát semmiképpen nem szabad megvalósítani.
- könnyű kiszámítani és értelmezni.
- figyelembe veszi mind a pénzáramok nagyságát, mind azok időbeli alakulását,
- a nettó jelenérték kizárólag a beruházásokból várhatóan visszaáramló jövedelmektől (cash flow) és a befektetéseknek a tőkepiacokon kialakult jövedelmezőségi szintjétől,
- a különböző beruházási javaslatokkal kapcsolatos pénzáramlások illetve nettó jelenértékük összeadható,
- a legjobb döntési szabály az egymást kizáró beruházások rangsorolására.
- nem számol a pénz időértékével,
- erőforrás korlát esetén nehezen alkalmazható.
4.5. táblázat: A nettó jelenérték számítás eredményének értékelése valamint a számítás előnyei és hátrányai
120
4.3. gyakorlati példa: Feladat: Egy budapesti kisvállalkozás egy termelőgépet szeretne vásárolni, melynek kezdeti költsége 5 millió Ft. Becslés szerint a beruházásból négy éven át a következő jövedelmek várhatók: 1,5 m Ft, 1,8 m Ft, 2,4 m Ft, és 2,8 m Ft. Mennyi a beruházás nettó jelenértéke, ha a piaci kamatláb jelenleg 15%? Megoldás:
A számításhoz diszkontálni kell a beruházás révén képződő pénzáramokat 15%-os kamatláb mellett:
C0 = -5, C1 = 1,305, C2 = 1,3608, C3 = 1,5692, C4 = 1,6016,
NPV = -5 + 1,305 + 1,3608 + 1,5792 + 1,6016 = 0,8466 A beruházás nettó jelenértéke 0,8466 millió Ft, tehát megéri a beruházás.
4.2.4. Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) A belső megtérülési ráta (IRR) az a diszkontráta, amellyel ha diszkontáljuk a beruházás pozitív pénzáramait, eredményül a beruházás egyszeri ráfordításának jelenértékét kapjuk, azaz NPV = 0. A beruházás belső megtérülési rátája (IRR) a beruházó jövedelmezőségét fejezi ki. A belső megtérülési ráta tehát az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege egyenlő a kezdő pénzárammal. Egy beruházás nettó jelenértéke és belső megtérülési rátája között a következő összefüggés fedezhető fel.
121
Amennyiben a beruházás: a. nettó jelenértéke zérus, akkor a belső megtérülési ráta megegyezik a
tőke alternatív-költségével (IRR = r), b. nettó jelenértéke nagyobb, mint zérus, akkor a belső megtérülési ráta
nagyobb lesz a tőke alternatív költségénél, tehát érdemes beruházni (IRR > r),
c. nettó jelenértéke negatív előjelű, akkor a belső megtérülési ráta kisebb lesz a tőke alternatíva költségénél, tehát nem érdemes beruházni (IRR < r).
A belső megtérülési rátát fel lehet használni a beruházási terv még elfogadható tőke-szükségletének meghatározására.
∑= +
=n
1tt
t0 IRR)(1
CC
122
Értékelése: Előnyei: Hátrányai: − Kalkulatív kamatláb
% = Belső kamatláb %, akkor sem veszteség, sem nyereség nem képződik, pénzbőség esetén elfogadható,
− Kalkulatív kamatláb % > Belső kamatláb %, akkor a beruházás veszteséges, tehát semmiképpen nem szabad megvalósítani,
− Kalkulatív kamatláb % < Belső kamatláb %, a beruházás nyereséges, azaz megvalósítható.
- Figyelembe veszi a pénzáramok nagyságát és időbeli alakulását.
- Objektív mérési lehetőséget biztosít
- Egyesek szerint könnyebben értelmezhető, mint a nettó jelenérték.
- bemutatja, hogy mekkora a beruházás hozama, a befektetett tőke %-ban
- legtöbb esetben az NPV-vel azonos eredményt ad
- kölcsönösen kizáró programoknál félrevezető eredményhez vezethet
- nem alkalmazható szabálytalan pénzáramok esetében
- Számítása kézzel igen nehézkes
4.6. táblázat: A belső megtérülési ráta számítás eredményének értékelése valamint a számítás előnyei és hátrányai
123
4.4. gyakorlati példa: Feladat: Egy beruházási szállító ígérete alapján egy termelőgép 12 éves hasznos élettartam alatt évente 14.000 ezer Ft működési pénzáramot eredményez. A szállító azt ígéri, hogy a beruházás képes lesz kitermelni a 25%-os belső megtérülési rátát (IRR). Mennyit érdemes adnia a megrendelő vállalkozásnak ezért a gépért, vagyis mennyi a kezdő tőkeszükséglete a projektnek? Megoldás:
t = 12 év AN = 14.000 r = 25% PVIFA12 év, 25% = 3,725 C0 = 14.000 * 3,725 = 52.150 Tehát a projekt kezdő tőkeszükséglete 52.150 ezer Ft lesz.
4.2.5. Jövedelmezőségi index (Profitability Index, PI), vagy Haszon-Költség aránymutató (Benefit-Cost Ratio, BCR)
Olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét a kezdő pénzáramokhoz viszonyítják. Azt mutatja meg, hogy a hozamok diszkontált összértéke hányszoros fedezetet biztosít a kezdeti ráfordítás értékre, azaz a beruházási pénzeszközök megtérülési gyakoriságát is kifejezi. Egy beruházás nettó jelenértéke és jövedelmezőségi indexe között a következő összefüggés fedezhető fel. Amennyiben a beruházás:
a. nettó jelenértéke zérus, akkor a hozamok diszkontált értéke pontosan egyszeres fedezetet biztosít a kezdeti ráfordítások értékével (PI = 1),
b. nettó jelenértéke nagyobb, mint zérus, akkor a hozamok diszkontált értéke magasabb, mint a kezdeti ráfordítások értéke, azaz minimum egyszer fedezi azt (PI > 1),
124
c. nettó jelenértéke negatív előjelű, akkor a hozamok diszkontált értéke nem biztosít elegendő fedezetet a kezdeti ráfordítások értékére (PI < 1).
1PI0det
+==C
NPVPV
PV
siráfordítákez
hozamok
Értékelése: Előnyei: Hátrányai:
- PI = 1, akkor sem veszteség, sem nyereség nem képződik, pénzbőség esetén elfogadható,
- PI > 1, akkor a beruházás nyereséges, azaz megvalósítható,
- PI < 1, akkor a beruházás veszteséges, tehát semmiképpen nem szabad megvalósítani.
- könnyű kiszámítani,
- erőforrás korlát esetén jobban használható, mint a nettó jelenérték.
- elég nehéz értelmezni,
- az egymást kölcsönösen kizáró beruházások esetében nem igazán használható.
4.7. táblázat: A jövedelmezőségi index számítás eredményének értékelése valamint a számítás előnyei és hátrányai
Investment
Continuousvenue
PVPVPVBCRPI −
= Re2 )(
125
4.5. gyakorlati példa: Feladat: Egy négy éves tervezett üzemeltetési idővel bíró beruházási javaslat megvalósítása 100 millió Ft-ba kerül. A gép a gyártó előrejelzése alapján a hasznos élettartam alatt várhatóan évi 40 millió Ft működési pénzáramot produkál. Mennyi a beruházás jövedelmezőségi indexe, ha a befektetők 10%-os piaci kamatlábat feltételeznek? Megoldás:
C0 = 100 t = 4 év AN = 40 r = 10% PVIFA4 év, 10% = 3,17 PI =(40 * 3,17) / 100 = 126,8 / 100 = 1,268 A beruházás jövedelmezőségi indexe 1,268, azaz a képződő pénzáramok diszkontált értéke több, mint egyszeres fedezetet biztosít a kiadásokra.
4.2.6. Az egyenértékes módszer Olyan esetben amikor azonos célú, kockázatú, és egymást kölcsönösen kizáró, de különböző élettartamú beruházási tervek között kell választani, a tervek gazdaságossági sorrendjét az egyenértékes módszerrel határozzuk meg. Két típusa ismert:
− Költség egyenértékes: az egyszeri és folyamatos ráfordítások diszkontált értékéből számított éves ráfordítás-egyenértékes alapján döntünk – az előnyösebb az a beruházási terv, amelynél az éves ráfordítás-egyenértékes kisebb:
126
PVIFAPVPVKE CI +=
vagy:
Egyszeri és folyamatos ráfordítások jelenértékének az összege
Annuitás faktor
− Nettó jelenérték egyenértékes: az egyszeri ráfordítás és a hozamok diszkontált értékéből számított éves nettó jelenérték egyenértékes alapján döntünk – az előnyösebb az a beruházási terv, amelynél az éves nettó jelenérték egyenértékes nagyobb:
PVIFANPVNPVE =
vagy:
Nettó jelenérték Annuitás faktor
Előnyei: Hátrányai:
- bizonyos speciális döntési problémák megoldásában segít,
- az NPV módszer egy speciális alkalmazása,
- inflációtól eltekint, egyenletes
térülést tételez fel, - ha különbözőek a bevételek,
nem ad világos döntési szabályt,
4.8. táblázat: Az egyenértékes számítás előnyei és hátrányai
127
4.6. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalat a régi termelőgépe pótlására egy 3 éves élettartamú, évente 25 millió Ft nettó cash flow-t eredményező gépet választott, melynek megvalósítása 50 millió Ft-ba kerül. Érdemes megvalósítani a beruházást, ha figyelembe vesszük a hasznos élettartamot is? Megoldás:
t = 3 év CF = 25 m/év C0 = 50 m NPV = -50 + (25 * 2,283) = -50 + 57,075 = 7,075 m Ft NPV egyenértékes = 7,075 / 2,283 = 3,098993 m Ft Érdemes megvalósítani a beruházást, mivel az NPV egyenértékes is pozitív.
4.3. A beruházások kockázata A vállalatok jövedelmének alakulását egyrészt a makrogazdasági tényezők (az ún. piaci kockázati tényezők) másrészt vállalat specifikus tényezők befolyásolják:
− makrogazdasági tényezők: piaci kockázat forrásai: o gazdasági növekedés üteme, o infláció mértéke, o olajárak alakulása, o világgazdaság állapota,
− vállalat specifikus tényezők: egyedi kockázat előidézői: o versenytársak tevékenysége, o fogyasztók ízlésének változása o költségek és eladási árak változása.
128
Amikor a beruházási tervek kockázatát elemezzük, akkor – hasonlóan, mint a részvényeknél – különbséget kell tenni a projektek teljes kockázata és piaci, vagy portfolió kockázat között:
− A projektek teljes kockázata a beruházás révén képződő cash flow-ok változékonysága.
− A piaci kockázat pedig a projektek bétáján alapul, vagyis az érzékenységén %-ban reagál az adott projekt a piaci változásokra.
A beruházások kockázatainak elemzésére számos módszer kínálkozik, melyeket az alábbiakban részletezünk. 4.3.1. Szcenárió elemzés Általánosságban elmondható, ha a különböző forgatókönyvek alapján kiszámított nettó jelenérték legtöbbje pozitív, akkor megerősítést kapunk a beruházással kapcsolatos eljárásunkban. Sok lehetséges forgatókönyvet lehet összeállítani. Általában minimum öt forgatókönyv elemzését tartják elfogadhatónak, tehát az alapesettől legalább két rosszabb és legalább két jobb változatot. Ha egyre több forgatókönyvet készítünk és vizsgálunk meg, azzal az elemzés megbénítását, lehetetlenné tételét kockáztatjuk. A forgatókönyv-elemzés hasznos, mert megmutatja, hogy mik történhetnek, és segít bennünket, hogy megbecsüljük egy beruházás potenciális veszélyeit, de azt nem mondja meg, hogy megvalósítsuk-e vagy sem. De nem ad választ arra, hogy mit kell tenni. 4.3.2. Érzékenységi elemzés Az érzékenységi elemzés (sensitivity analysis), olyan területeken hasznos, ahol az előrejelzés (a becslés) különösen nagy kockázattal jár. Az érzékenységi elemzéssel azt vizsgáljuk, hogy a kulcsfontosságú paraméterek (mint például a piac nagysága, a piaci részesedés, a termelési költségek, eladási ár stb.) értékeiben bekövetkező változások hogyan hatnak a beruházás nettó jelenértékére, azaz mennyire érzékeny a beruházás nettó jelenértéke egy bizonyos paraméter (például az eladási ár) változására. Az érzékenységi
129
elemzés abban különbözik a szcenárió-elemzéstől, hogy itt egyetlen paraméter kivételével az összes többit változatlannak tekintjük. Érzékenységi elemzés több lépcsős folyamat. Végzésének lépései:
1. ki kell választani azokat a lényeges változókat, amelyek döntő hatással vannak a beruházás nettó jelenértékére
2. ezekhez a lényeges változókhoz legalább 3 értéket (optimista, pesszimista, legvalószínűbb) kell rendelnünk
3. a változókhoz rendelt értékek alapján meghatározzuk a beruházásból származó jövőbeli pénzáramlásokat úgy, hogy csak egy tényező értékét változtatjuk, a többit változatlannak tekintjük
4. a becsült pénzáramlások alapján elvégezzük a nettó jelenértékek számítását
5. a kiszámított nettó jelenértékek alapján láthatóvá válik, hogy egy adott kulcsfontosságú tényező változása milyen hatással lenne a beruházás nettó jelenértékére
A módszer számos előnnyel és hátránnyal bír:
− Előnye: megmutatja azokat a változókat, amelyekre a legnagyobb figyelmet kell fordítani, ilyenkor további elemzéseket (pl. piackutatás) érdemes végezni.
− Hátrányai: o az optimista vagy pesszimista megközelítés nehezen
definiálható, meglehetősen szubjektívek, o az egyes változók hatását izoláltan, egymástól függetlenül
vizsgálja, o az érzékenység elemzés a problémákra, kockázatokra
felhívja a figyelmet, de nem jelent olyan kritériumot, amely alapján dönteni lehet a beruházási javaslatról.
130
4.3.3. Monte-Carlo szimulácó A Monte-Carlo-szimulácó lényegében a két előbbi vizsgálat kombinációját jelenti (szcenárió elemzés + érzékenységi elemzés). A szimuláció egyrészt lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk a különböző paraméterek egyidejű változásának a beruházás nettó jelenértékére gyakorolt hatását, másrészt korlátlan számú változat előállítható. A szituációs elemzés alkalmazásakor ezért először becsléseket kell adni minden olyan változó valószínűségi eloszlására, amely hatással van a beruházás pénzáramaira. Az elméleti és gyakorlati nehézségek a következők:
− A szimulációs elemzés hallgatólagosan azt feltételezi, − ami az első periódusban történik, az független attól, hogy mi történik
az összes többi periódusban, − a változók minden egyes perióduson belül függetlenek egymástól, − az eladott mennyiség és az eladási ár független egymástól. − nem ad világos, egyértelmű döntési szabályt.
4.3.4. Fedezeti pontelemzés A fedezeti pont elemzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy mekkora az a minimális forgalom, meddig csökkenhet az értékesítés anélkül, hogy a beruházás veszteségessé válna. Ha például egy új termékkel akarunk egy új piacra belépni, a legnehezebb dolog, előre jelezni pontosan, hogy mennyit tudunk majd eladni. A beruházások többségénél a legkritikusabb, a legnehezebben előre jelezhető módszer az eladás mennyisége, ezért célszerű a tervezett eladások visszaesésére egy vészforgatókönyvet készíteni. A fedezeti pontot úgy számítjuk ki, hogy az árbevételt és az összes működési költséget egymással egyenlővé tesszük és a kapott egyenletet a fedezeti ponthoz tartozó volumenre megoldjuk. A fedezeti pont számításakor az eladási árat és a termékenkénti változó költséget konstansnak, és ebből következően mind az árbevételt mind az összes működési költséget a kibocsátás függvényében lineárisan változónak tekintjük, de a gyakorlatban nem lineárisak.
131
A fedezeti pont számítása a pénzügyi és a számviteli területen különböző:
a. A számviteli fedezeti pont azt a kibocsátási (értékesítési) volument jelenti, amelynél az árbevétel éppen fedezi a folyó működési költségeket, tehát a vállalatnak sem nyeresége sem vesztesége nem keletkezik.
VC-P ÉCSFC +
=bQ
b. Pénzügyi fedezeti pont az a minimális forgalom, vagyis meddig
csökkenhet az értékesítés anélkül, hogy a beruházás veszteségessé válna:
− működési pénzáramláson alapul a számítás, − értékelésénél figyelembe vesszük a pénz időértékét, azaz
dinamikus pénzügyi szemléletű,
VC-P EACFC +
=bQ
tr,
0
PVIFAC
=EAC
4.7. gyakorlati példa: Feladat: Egy kisvállalkozás egy új termelőgép beszerzését tervezi. A gép 35.000 ezerFt-os kezdeti ráfordítással állítható üzembe, és a pénzügyi részleg számításai szerint (az alábbi tervezett értékesítési és üzemeltetési adatokat figyelembe véve) várhatóan 12.040 ezer Ft-os működési eredményt fog elérni az üzemeltetetési idő alatt. A befektetők által elvárt hozam 15%. A pénzügyi részleg az alábbi adatokkal számolt:
• Várható évi értékesítés: 10.000 db • Eladási ár: 4.200 Ft/db • Változó költség: 2.500 Ft/db • Fix költség: 4 millió Ft/év
132
• Hasznos élettartam:5 év Milyen szintre csökkenhet a tervezett évi 10.000 db-os értékesítés anélkül, hogy a beruházás nettó jelenértéke negatívvá válna? Megoldás:
EAC = 35.000 / 3,352 = 10.441,527 ~ 10442 ezer Ft
db 8.4952,54,2
10.4424.000Qb =−+
=
Tehát évi 8.495 db-os értékesítés alatt a beruházás nettó jelenértéke már negatívvá válik.
133
5. Forgótőke-menedzsment 5.1. A forgóeszközök és a forgótőke Az első fejezetben, ahol a vállalkozások pénzügyi döntéseinek alaptípusaival ismerkedtünk meg az 1.3. ábra valamint az 1.5. táblázat segítségével, tipizáltuk a hosszú és a rövid távú pénzügyi döntéseket. Ismétlésként a vállalkozásoknál ismerünk:
1. hosszú távú pénzügyi döntések: − ide sorolható döntések vonatkozhatnak:
o beruházásokra, o tőkeemelésre, o éven túli hitelekre,
− meghozatalukra ritkábban, alaposabb előkészítés után kerül sor, − a rossz döntések hatását nem mindig lehet helyrehozni, vagy
komoly anyagi áldozatok árán lehet javítani, 2. rövid távú pénzügyi döntések:
− ide sorolható döntések vonatkozhatnak: o átmenetileg szükséges forgóeszközökre, o rövid lejáratú kötelezettségekre,
− gyakoribbak, többnyire egyszerűbb előkészítést igényelnek, − központi kérdése, hogy a vállalkozás üzleti terve megvalósítása
érdekében mennyit fektessen be forgóeszközökbe. A rövidtávú pénzügyi döntések tehát a forgóeszközökkel és a rövid lejáratú forrásokkal kapcsolatos döntések menedzselésével kapcsolatosak, melyeket forgótőkével kapcsolatos döntéseknek nevezünk összefoglalóan. Ezek a döntések:
1. készletek, pénzeszközök (Cf): − Mennyit fektessen be forgóeszközökbe, ezen belül mennyi
legyen a készlet és a pénzeszköz? − Értékesítsen-e hitelbe? Milyen feltételekkel?
2. rövid lejáratú források biztosítás − Hogyan szerezzen rövid lejáratú forrásokat? − Hitelbe vásároljon, vagy bankhitelt vegyen fel? − Később fizessen a szállítóknak?
134
A forgótőke nagyságát számos tényező befolyásolja, így elmondható, hogy az minden vállalkozásnál más és más szinten mozog. Ez alapján a forgótőke nagyságára ható tényezők:
− A vállalat folyó működésének terjedelme, szintje − A vállalat üzletpolitikájának változása − A folyó működési költségek változása pl. anyagár − A technológia változása − A szezonalitás
ESEMÉNYEK DÖNTÉSEK 1. Nyersanyagok beszerzése 1. Mennyi készletet rendeljünk? 2. Szállítói számlák kifizetése 2. Csökkentsük a pénzkészletünket,
vagy kölcsönt vegyünk fel? 3. Termékek előállítása 3. Milyen termelési technológiát
válasszunk? 4. Termékek értékesítése 4. Milyen fizetési feltételeket
ajánljunk a vevőknek? 5. Követelések beszedése 5. Hogyan szedjük be a követeléseket? 5.1. táblázat: A forgótőke körforgásával kapcsolatos, pénzügyi döntést igénylő
kérdések
5.1.1. A működési ciklus és a pénz ciklus Egy klasszikus termelő vállalatnál a folyó működés három alapvető tevékenységet:
− a beszerzést, − a termelést − és az értékesítést foglalja magában.
Azt az időtartamot, amely alatt ezek az események lezajlanak, működési ciklusnak vagy üzleti ciklusnak nevezzük. A működési ciklus két nagy részre bontható:
− A készletezési periódus a nyersanyagok, alkatrészek stb. beérkezésétől a késztermékek értékesítéséig tart.
135
− A követelések futamideje a termékek értékesítésétől az árú ellenértékének kiegyenlítéséig tart. Ha valamely vállalat képes lenne a szállítói számlák kifizetését addig elhalasztani, amíg a vevőkkel szembeni követelései befolynak, akkor az értékesítése önfinanszírozó lenne.
A vállalat finanszírozási szükségletét kifejező pénz ciklus a pénzbeáramlás és a pénzkiáramlás időpontja közötti rés (gap). A pénz ciklus (a rés) nagysága lényegében három tényezőtől függ:
− a szállítói (kereskedelmi) hitel hosszától, − a készletek átlagos élettartamától, − és a vevőkövetelések befolyásának gyorsaságától.
0. lépés: PÉNZ 1. lépés: Anyagok beszerzése, kötelezettségek létrejötte, 2. lépés: Befejezetlen termelés, hozzáadott érték és a költségek
felmerülése, 3. lépés: Késztermékek előállítása, költségek felmerülése, 4. lépés: Késztermékek értékesítése, költségek felmerülése,
követelések létrejötte, 5. lépés: Követelések behajtása 6. lépés: PÉNZ
5.2. táblázat: A forgóeszközök körforgásának folyamata
5.1. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás forgóeszközei és rövid lejáratú kötelezettségei alapján a következő forgási időket ismerjük:
− Készletek: 40 nap − Vevők: 50 nap − Szállítók: 20 nap − Bértartozás: 15 nap
Számolja ki a vállalkozás esetén a működési és a pénzciklus hosszát! Megoldás:
Működési ciklus = 40 + 50 = 90 nap Pénzciklus = (40 + 50) – (20 + 15) = 55 nap
136
5.1.2. Befektetés a forgóeszközökbe A vállalkozás pénzügyi vezetésének feladata, hogy egy-egy konkrét esetben meghatározza a forgóeszköz politika irányát és jellegét. Kétféle lehetőség közül választhatnak a pénzügyi vezetők, vagy konzervatív (ún. engedékeny), vagy agresszív (ún. szigorú) forgóeszköz politikát alkalmaznak. Rendszerint a kétféle politika önmagában sohasem létezik. A kétféle politika kívánatos elegyének meghatározása, amely a cég optimális gazdálkodását megalapozza, szintén a pénzügyi vezetés feladata. A kétféle forgóeszköz politikát az alábbiakban mutatjuk be: 1. A konzervatív (rugalmas, engedékeny) politika főbb jellemzői a
következők: - a forgóeszközöknek az árbevételhez vagy az összes eszközhöz
viszonyított aránya magas, - jelentős a pénzeszközök és a forgatási céllal vásárolt
értékpapírok állománya, - liberális a vállalat hitelezési politikája, hosszú fizetési határidőt
nyújt a vevőknek, és ennek következtében magas a vevőállománya,
- a vállalat nagy összegeket fektet be készletekbe, tehát magas készlet állománnyal dolgozik.
2. A agresszív (restriktív, szigorú) politika főbb jellemzői: - a forgóeszközöknek az árbevételhez vagy az összes eszközhöz
viszonyított aránya alacsony, - a vállalat nem tart forgatási célú értékpapírokat, és alacsony a
pénzeszközök állománya, - szigorú a vállalat hitelezési politikája, rövid fizetési határidőt
nyújt a vevőknek, - keveset fektet be készletekbe, ezért a készletek állománya
alacsony. A forgóeszköz gazdálkodás elemzése a gazdálkodás színvonalának és hatékonyságának feltérképezésére irányul. Többféleképpen végezhető el:
137
− a forgóeszközök egészére, − a forgóeszközök egy kiválasztott részére (pl. készletek).
Az elemzés alapja a viszonyítás, melynek során egybevethetjük: − két vagy több időszak tényleges adatát, − a tervadatot a már lezárt időszak(ok) tény adataival, − valamely időszak tény adatait ugyanezen időszak terv adataival, − vállalati adatot más, hasonló profilú vállalkozás megfelelő adataival.
Az elemzés lényege, hogy hányados jellegű mutatót képezve a forgóeszköz lekötést, vagy annak változását (állományi típusú adat) viszonyítjuk az annak segítségével lebonyolított hasznos vállalati tevékenységhez, vagy annak változásához (forgalmi típusú adat). Az elemzés alá vont eszközadatok lehetnek konkrét időponti értékek vagy átlagállományok. Forgóeszközökkel kapcsolatos alapmutatók:
1. CA / TA arány (forgóeszköz / összes eszköz arány): - Számítása: Forgóeszközök / összes eszköz, - A forgóeszközöket (Current Assets) CA-val, és az összes
eszközöket (Totál Assets) TA-val jelöljük. - Bármely forgóeszköz/összes eszköz, CA/TA arány esetén a
felmerülő költségek besorolhatók: o a likviditás fenntartásával kapcsolatos költségek, és o a likviditás hiányával kapcsolatos költségek csoportjába.
- Ha valamely eszköz kockázata kisebb, akkor annak elvárt hozama is kisebb. A rövid élettartamú eszközök kockázata kisebb, mint a hosszú élettartamú eszközöké.
- Nagyobb CA/TA aránnyal rendelkező vállalatok hozama és kockázata kisebb.
2. CL / TL arány: - Számítása: Összes rövid lejáratú forrás / összes forrás, - A finanszírozási stratégiák kockázatát a rövid lejáratú forrásoknak
(Current Liabilities) az összes finanszírozási forráshoz (Total Financing) viszonyított arányával mérjük az alábbiak szerint:
- (CL/TF) a finanszírozási struktúra likviditásának mérésére használható.
138
- Minden más körülmény azonossága esetén a magasabb arány nagyobb hozamot, de egyúttal nagyobb kockázatot is jelenthet a vállalat számára. A legnagyobb kockázatnak nyilván azok a vállalatok teszik ki magukat, amelyeknél a forgóeszközök viszonylag alacsony szintje (alacsony CA/TA arány) agresszív finanszírozási politikával (magas CL/TF arány) párosul.
5.2. Készletgazdálkodás A készletek a vállalatok tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési vagy forgalmi folyamatban és a termelési vagy forgalmi folyamat során eredeti formájukat elvesztik a tevékenység során változatlan állapotban maradnak, a kereskedelem árukészletei. A készletek biztosítják a termelés és az értékesítés közötti időbeli, térbeli és választékbeli különbségek áthidalását, és lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a folyó működés három kulcstevékenységét, a beszerzést, a termelést és az értékesítést bizonyos fokig egymástól függetlenítsék, piaci stratégiájukat alakíthassák. A vállalatok készletei származásuk alapján lehetnek vásárolt készletek (anyagok, áruk) és saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek). A számviteli szempontú csoportosítás pedig az alábbiak szerint történhet:
− anyagok: eredeti alakjukat elveszítik a használat során - alapanyagok, segédanyagok, szerszámok, egy éven belül használatos műszerek, munkaruhák,
− áruk: eredeti formájukban hagyják el a vállalkozást egy éven belül - vásárolt áruk, betétdíjas göngyölegek,
− befejezetlen termelés: a vállalkozás által gyártott termékek, melyek legalább egy termelési folyamaton átmentek,
− félkész termékek: legalább egy termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyek félkész termékként raktárra vehetők, értékesíthetők vagy befejezhetők,
− késztermékek: minden termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyeket ezen a címen raktárra vettek és értékesíthetők.
139
A készletgazdálkodás feladata, hogy biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket mennyiségben, minőségben, összetételben. A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell. A pénzügyi vezetés ennek érdekében az alábbi készletfogalmakat használja:
− Biztonsági készlet: ami alá a készletszint nem süllyedhet − Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást − Átlagkészlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege − Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege − Jelzőkészlet: amely elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról
A készletfogalmak ismerete mellett szükséges még kitérnünk a használatosa készletnormák fogalmára is, a felhasználás szempontjából. Az alábbi készletnormákat ismerjük:
− időnormák: a készlet hány napi felhasználás fedezésére elegendő − mennyiségi normák: a készletmennyiséget természetes
mértékegységben adják meg − értékbeli normák: jelzik, hogy a készletekben mennyi pénzösszeg
köthető le Más szempontból:
− Folyónormák: az időszak termeléséhez szükséges készletek − Tervnormák: a készletek kívánatos szintje
A költséggazdálkodás nem könnyű feladat, hiszen az optimális készletszint meghatározása nagyon összetett probléma. A készletgazdálkodásért felelős személynek a vállalkozáson belül tisztában kell lennie a készletgazdálkodás problémás kérdéseivel, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:
− A költségek oldaláról felmerülő sajátos problémák a következők: o az elemzésben a költségeket (ráfordításokat) jóval tágabban kell
értelmeznünk, mint ahogy azt a készletekkel kapcsolatos számviteli nyilvántartások teszik,
o készletekkel kapcsolatos ráfordításnak kell tekinteni mindazt a ráfordítást, amely a készletezési döntés következtében a vállalat egészében bárhol szükségessé válik,
o a költség-haszon elemzésben a készletekkel kapcsolatos költségek másfajta csoportosítására van szükség, mint amilyen bontás a számviteli nyilván tartásokból közvetlenül összeállítható,
140
o a költségeket az egymással ellentétes tevékenységek, készlethiány stb. alapján kell megbontani,
− A haszon (eredmény) oldalán jelentkező sajátosságok a következők: o a készlettartás hasznát milyen eredményektől eshet el a vállalat,
ha nem tart megfelelő készleteket, o a készlettartás haszna túlnyomórészt más tevékenységeknél
(termelés, értékesítés) vagy a vállalat egészének szintjén vehető csak figyelembe.
A készletgazdálkodás optimalizálására a pénzügytan három modellt alkalmaz, Ezek a készletgazdálkodási modellek röviden így jellemezhetők21:
1. Fűrészfogmodell: ahol rendelt mennyiség és a rendelési időköz állandó,
2. Ciklikus modell: a rendelési időköz állandó, a készleteket mindig meghatározott szintre tölti fel. A modell szerint akkor rendelünk, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken. A készletek bizonyos szintre történő csökkenés esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel. (sem a rendelési idő, sem a mennyiség nem állandó).
3. Gazdaságos rendelési mennyiség (optimális rendelési mennyiség) modellje – EOQ modell (tárgyalása részletesen a továbbiakban).
Az optimális készletszint meghatározása során a készletekkel kapcsolatos költségeket az alábbi három kategóriába szokás sorolni:
− A rendelési költségek (ordering cost) azokat a ráfordításokat és kiadásokat foglalják magukban, amelyek a rendelés összeállításától a megrendelt anyag, (áru) raktárra vételéig merülnek fel. A rendelési nyomtatványok kitöltésére, a rendelések továbbítására és teljesítésükig a rendelések nyilvántartására, ellenőrzésére fordított időt, a fuvarozási és rakodási költségeket, a beérkezett szállítmányok átvételével, ellenőrzésével kapcsolatos ráfordításokat tartalmazzák. Saját termelésű készletek esetén a termelés beindításával összefüggő ráfordítások tekinthetők rendelési költségnek.
− A készlettartás költségei (carrying cost) a haszonáldozat költséget (opportunity cost). Ha a raktározási és tárolási költségek, a biztosítási költségek, a romlásból, selejtezésből, avulásból, a leltárhiányból stb. származó károk.
21 A modellek részletes tárgyalására a Vállalatgazdaságtan című tárgy keretében kerül sor.
141
− A készlethiányból adódó költségek (stockout cost) olyan elemeket tartalmaznak, amelyek a nem megfelelő szintű (a szükségesnél kevesebb) készlettartás következtében merülhetnek jel. Ilyen például a kiesett forgalom, az elpártolt vevők miatti veszteség, a szükségmegoldásokkal járó többletköltség, ezeknek, a költségeknek a becslése általában nehezebb, mint akár a rendelési, akár a tartási költségeké.
A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ).
− Feltételek: o A szállítás azonnali o A szükséglet teljes bizonyossággal ismert o A felhasználás egyenletes o A rendelési költség fix, független a rendelt mennyiségtől o A készletek egy egységére jutó tartási költség konstans, azaz
lineárisan változik a készlet nagyságával. o A készlethiány költségei figyelmen kívül hagyhatók, o az utánpótlási időt pedig zérónak vehetjük.
− A vállalat készlete valamely termékből Q egység és egy adott időszak (pl. év) szükséglete a termékből D mennyiség. Amikor a készlet elfogy, a vállalat újra vásárol Q mennyiséget a termékből.
− A készletezési stratégia két lépésből áll: o A tervezett szükséglet, a rendelési költségek és a tartási
költségek ismeretében a költség minimalizálás alapján meghatározható a gazdaságos rendelési mennyiség (tételnagyság)
o A felhasználás és az utánpótlási idő feltételezett értékeinek szórása alapján kialakítható a fedezeti stratégiai. Ez a biztonsági készlet optimális szintjének meghatározását jelenti.
− A modellel arra keresünk választ, hogy valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett alkalmanként mekkora mennyiséget kell rendelni ahhoz, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen.
− Mivel a rendelési költség és a készletek tartási költsége egymással ellentétesen változik, ezért keresni kell az optimumot.
142
− A modellben szereplő jelölések: o C = egységnyi készlet évi tartási költsége o O = egyszeri rendelési költség o TC = évi összes készletezési költség o D = összes szükséglet természetes mértékegységben o Q = rendelésenként beszerzendő mennyiség o Q/2 = átlagkészlet o D/Q = évi rendelések száma o Évi összes készletezési költség: TC = O (D/Q) + C (Q/2)
CDOellEOQ ∗∗
=2modr
Készletgazdálkodás mutatói − fordulatok száma:
Árbevétel
Átlagos készletállomány
− forgási idő:
átlagos készletállomány * az időszak naptári napjai száma árbevétel
− Készletek forgási sebessége fordulatszám:
értékesítési forgalom
átlagos készlet
− Készletek forgási sebessége napokban:
átlagos készletállomány * az időszak naptári napjai száma) értékesítési forgalom
A készletek forgási sebessége mutató megmutatja, hogy mennyi idő alatt fordul meg a készletünk. A gyors forgási sebesség számos előnyt és hátrányt hordoz magában:
143
− A gyors forgási sebesség előnyei: o kisebb kamatköltséggel, illetve kisebb hiteligénnyel jár, ha
hitelből finanszírozza a vállalkozás a forgalom egy részét o kisebb a biztosítási költség o kisebb a helyigény o nő az értékesítés, és újabbak a készletek
− A gyors forgási sebesség hátrányai: o nagyobbak a beszerzéssel kapcsolatos költségek o nagyobbak a hiány miatti veszteségek, és a kisebb készletek
miatt értékesítés eshet ki 5.2. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozásnak éves szükséglete a motorgyártás során használt alkatrészből 45.000 db. Az alkatrészek beszerzési ára 27.000 Ft/db. A rendelési költség alkalmanként 150.000 Ft, mivel csak külföldről tudják a szükséges alkatrészt beszerezni. Egy darab alkatrész tartási költsége éves szinten a beszerzési ár 8%-a. Hány darab alkatrészt kellene alkalmanként rendelnie a vállalatnak, hogy a készlete optimális legyen az EOQ modell alapján? Hány alkalommal kellene optimális esetben rendelnie a vállalatnak 360 napos évvel számolva? Megoldás:
D= 45.000 O = 150.000 C = 27.000 * 0,08 = 2.160
db 2.5006.250.0002.160
45.000 150.000 2Q ==∗∗
=∗
Évi rendelések száma (D/Q*) = 45.000 / 2.500 = 18 alkalom Az EOQ modell alapján a vállalkozásnak alkalmanként 2.500 db alkatrészt kell rendelnie, ami 18-szori rendelést jelent évente.
144
5.3. Követelések kezelése A vállalkozások életében legsarkalatosabb problémát a követelések kezelése jelenti. Mint látható volt a forgótőke körforgásánál, ahhoz hogy egy vállalkozás a működését fedezni tudja, szüksége van alapanyagokra (szállítók), melyeket időre ki is kell fizetni. Ehhez szükséges az is, hogy a termékeit értékesíteni tudja (vevők), illetve hogy a vevők fizessenek is érte a vállalkozásnak. Sajnos sok esetben hallani hazánkban a körbetartozás sajnálatos tényéről, mikor a vállalkozok az egymásnak való tartozások miatt kerülnek sorban, szinte láncszerűen bajba. A követeléskezelés lényeges eleme a fizetési feltételek meghatározására vonatkozó döntés. A fizetési feltételek meghatározásával együtt arról is döntenek a vállalkozások, hogy nyújtsanak-e kereskedelmi hitelt a partnercégeknek, vagy sem, illetve ha nyújtanak, akkor azt milyen időtartamra teszik. A fizetési feltételek kialakítása során a vállalkozások az alábbi kérdésekre kell, hogy válaszoljanak:
− A fizetési határidő: ezt befolyásolja a termék romlandósága, a kereslet, a költség, jövedelmezőség és standardizáltság, a hitelezési kockázat, a rendelés nagysága, a verseny, a vevő típusa – ez általánosságban 8 és 15 nap közötti időt jelent.
− Az engedmény – Skontó, a készpénzzel fizető vállalkozásoknak. − Az engedmény igénybevételére jogosító időszak
A vállalkozás döntését az befolyásolja, hogy hogyan alakul a vállalat pénzáramlásainak (cash-flow-jának) nagysága és időbeli alakulása. A fizetési feltételek változtatása több tényezőre van hatással, többek között hatással lehet:
− az árbevételre, − a készletekbe történő befektetésre, − értékesítés költségeire, − követelések beszedési költségeire,
145
− engedményekre, − hitelezési veszteségekre, − tőkebefektetések időzítésére, − a fizetendő adókra, és az − elvárt hozamokra.
A halasztott fizetés, azaz a kereskedelmi hitelezés a legjelentősebb rövidtávú finanszírozási forrás. Jelentősége leginkább a készpénzes fizetéssel szemben ragadható meg:
− Pénzügyi arbitrázst tesz lehetővé, mivel a hitel költségeit az eladó viseli, mivel ha a vevő készpénzzel fizetne, akkor alacsonyabb áron vásárolna.
− Áruval kapcsolatos információ-hiány áthidalása, mivel az áru minőségének nem tökéletes ismerete miatt a vevők előnyben részesítik a halasztott fizetést, az esetleges minőségi kifogások miatt.
− Egyszerűbb és olcsóbb fizetési eljárást tesz lehetővé a kp fizetéshez képest.
− Felhasználható a kereslet átmeneti fluktuálásának kezelésére, mivel a nagy kereslet csökkenő határidőt von maga után.
− Információt nyújt a vevők pénzügyi helyzetéről, mert a határidő előtti fizetésnél az engedményt a jó pénzügyi helyzetű vállalatok veszik igénybe, míg a pénzügyi nehézségekkel küzdők nem képesek erre.
A fizetési feltételek meghatározása után a következő sarkalatos problémát a követeléskezelés jelenti, mikor is a vállalkozás vevője az áru leszállítása után esedékességkor nem fizet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szándékos a mulasztás. A kötelezett teljesíthet késedelmesen likviditási problémák miatt, vagy adminisztrációs hiba miatt önhibáján kívül. A követeléskezelés lépései az alábbiakban foglalhatók össze:
1. Fizetési felszólítás: az első lépés minden esetben a fizetési felszólítás küldése a késedelmi kamat illetve a kötbér felszámításával, a számlamásolatok megküldésével.
2. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, akkor, ha a fizetési felszólítás eredménytelenül zárult. Ekkor első lépés a kérelem előterjesztése, ezt követi a végrehajtás a jogerős fizetési meghagyás alapján.
146
3. Engedményezés, mikor a jogosult követelését szerződéssel másra átruházza.
4. Követelés megvásárlása – faktoring, mely egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyben hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás jelenhet meg faktorként (lásd 3.3.3. fejezet).
5. Polgári peres eljárás. 6. Bírósági végrehajtás. 7. Felszámolási eljárás.
22 Olvasmány a mellékletben! 5.4. Pénzgazdálkodás A fejezet előző részeiben megismerkedtünk a készletgazdálkodás és a követeléskezelés fontosságával. Azt mondtuk, hogy a készletgazdálkodás feladata az, hogy olyan készletszintet határozzon meg, mely alacsonyan tartja a készletezési költségeket úgy, hogy nem veszélyezteti a termelés és az értékesítés folyamatosságát. A készletgazdálkodást követő másik sarkalatos terület a vállalkozások likviditásának és eredményességének megőrzése érdekében a vevőállomány menedzsmentje, azaz a követeléskezelés. A követeléskezelés feladata a vevőkövetelésekben lekötött pénzeszközök optimális szintjének kialakítása és fenntartása, mely a vevők számára kedvező fizetési feltételek kialakítása mellett elősegíti az értékesítés növelését, a követelések beszedésének biztonságát, valamint csökkenti ezáltal a nemfizetés kockázatát. A folyamat záró lépése a pénzgazdálkodás, melynek feladata a pénzeszközök optimális szintjének fenntartása, mely lehetővé teszi a vállalkozás fizetési kötelezettségeinek biztonságos teljesítését (adók, munkabér, törlesztések), miközben megőrzi a vállalkozás likviditását és eredményesen kezeli az esetleges pénzfeleslegeket. 5.4.1. A pénzforgalom lebonyolításának módozatai
22 A témáról bővebben a melléklet 5. Olvasmányában olvashat!
147
A pénzforgalom egy gyűjtőfogalom, amely a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét foglalja magába. Lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen pénzforgalomról beszélünk, ha a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket. Ez jellemzően készpénzforgalmat jelent. Közvetett pénzforgalomról akkor beszélünk, ha a fizetésre kötelezett rendszerint valamelyik hitelintézet vagy más pénzügyi közvetítő útján teljesít fizetéseket. A pénzforgalom aszerint is különbözik, hogy azt belföldön vagy a nemzetközi környezetben alkalmazzák. A pénzforgalmat érintő legfontosabb szabályokat Magyarországon kormányzati szinten szabályozzák, a részletező rendelkezéseket pedig a Jegybank teszi közzé. A pénzforgalom leggyakrabban bankszámlák segítségével zajlik. A bankszámla fogalma alatt szűkebb értelemben a vállalkozó hitelintézetnél nyitott és vezetett elszámolási számláját, tágabb értelmezésben a bankszámlaszerződéssel létrehozott valamennyi számláját értjük.
− bankszámlaszerződéssel létrehozott számlák, − felettük csak a számlatulajdonos rendelkezhet, − végrehajtható bírósági illetve közigazgatási határozatok alapján a
számlatulajdonos rendelkezése nélkül megterhelhető a bankszámla, − a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a számlán a
számlatulajdonosok rendelkezésére álló pénzeszközeit nyilvántartja, − azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat
teljesíti, − a számlatulajdonost értesíti a pénzmozgásokról, − Magyarországon kötelező bankszámlaszerződést kötni:
o belföldi jogi személyeknek o jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak o egyéni vállalkozóknak o ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyeknek
A vállalkozások különböző bankszámlákkal rendelkeznek, melyek az alábbiak:
1. Elszámolási számla: Az elszámolási számla a számlatulajdonos vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítását szolgálja. A bankszámlákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók így foglalhatók össze: − pénzforgalom lebonyolítására szolgál,
148
− szabadon választható, mely banknál nyitható, − az elszámolási számlaszerződés megkötése után a hitelintézet
köteles megnyitni határozatlan időre, − a hitelintézet a napi követel egyenleg után kamatot fizet, − a számla kezeléséért, a pénzforgalom lebonyolításáért jutalékot és
költséget számít fel, − a számlatulajdonos köteles bejelenteni a bankszámla felett
rendelkezni jogosultak nevét .
2. Elkülönített betétszámla: Az elkülönített betétszámla az elszámolási számláról teljesítendő fizetésekhez szükséges fedezetet tartalmazó analitikus bankszámla.
3. Folyószámla: A folyószámla-szerződés a bankszámlaszerződés sajátos
változata. A folyószámla szerződés az egymással szoros üzleti kapcsolatban álló vállalkozók meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
4. Betétszámla: A hitelintézet által nyitott és kezelt elszámolási számla is betétszámla. A hitelintézet oldaláról nézve a betétszámla is hitelszámla, mert a betétes, amikor megtakarításait a betétszámlán elhelyezi, a banknak hitelez. A bank a betétszámlán elhelyezett összeget a betétesnek köteles visszafizetni és köteles a betét után kamatot fizetni. A betétszámla: − csak névre szóló lehet, igényét csak a számlatulajdonos
érvényesítheti, − a lekötés idejét, a kamat mértékét, a felmondás lehetőségét a
betétszámla szerződés tartalmazza.
5. Hitelszámla: Olyan speciális bankszámla, amely a céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában egy évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitelkeretet és a hitelkeret felhasználásával kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza. A hitelnyújtás célja nem ritkán a tartósan lekötött forgóeszközök (készletek), valamint a befektetett eszközök (beruházások) beszerzéséhez rendelkezésre álló saját tőke a kiegészítése a szükséges tőkebefektetés mértékéig.
149
6. Telephelyi számla: Telepi számláknak nevezik azokat a bankszámlákat, amelyek alapján a leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát önállóan lebonyolíthatja. A telepi számla pénzforgalma beépül a vállalat elszámolási számlájának pénzforgalmába.
5.4.1.1. A készpénzforgalom A hazai pénzforgalom java része még mindig készpénzben történik, a készpénzkímélő fizetési módok egyre erőteljesebb előretörése ellenére. A vállalkozások esetén a készpénzhasználat visszaszorulóban van, azonban még mindig nagyon magasnak mondható. A vállalkozások, ha fizetéseiket készpénzben kívánják bonyolítani, akkor arra számos lehetőség kínálkozik. Így történhet az:
1. A pénzösszeg közvetlen átadásával.
2. Az jogosult számlájára teljesített befizetéssel, az alábbi módokon: − befizetés a bank pénztáránál, − befizetés, a bank befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó
automatáinál, − befizetés, megállapodás alapján más bank pénztáránál, − befizetés postán, átutalási megbízással.
3. Készpénzkifizetés a bankszámláról
a.) Készpénzfelvételi utalvány: A számlatulajdonos a
készpénzfelvételi utalványokat tartalmazó füzetet a számláját vezető hitelintézettől igényelheti, Utalványra fizetést más hitelintézetnél, csak a számlatulajdonos bankjával történő külön megegyezés esetén teljesítenek.
b.) Pénzfelvétel esetenkénti egyszerű átutalással: A számlatulajdonos valamelyik hitelintézeti szervvel azonos helységben működő szervezeti egységhez esetenkénti egyszerű átutalással juttathat el pénzt, ha a pénzforgalom nem olyan jelentős, hogy indokolt legyen a számla nyitás.
150
c.) Kifizetés postai úton: A kifizetési utalvánnyal történő
készpénzkifizetés esetén a számlatulajdonos kifizetési utalvány és feladójegyzék kiállításával megbízza a számláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási számlája terhére a kifizetési utalványon meghatározott összeget postai úton fizesse ki a kifizetési utalványon megnevezett címzettnek.
4. Pénzforgalmi betétkönyv alapján, mely az arra kijelölt postahely által vezetett különleges betétkönyv, amely nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára a kijelölt postahelyen készpénz felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza.
5. Postai küldemény utánvételezésével,
6. A pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron keresztül: házipénztári forgalmon a készpénzfelvételek és készpénzkiadások vállalkozáson belüli bonyolítását, az azzal összefüggő bizonylatok forgalmát, valamint a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelését, ki és beáramlását értjük.
5.4.1.2. Készpénz-helyettesítő fizetési módok A készpénz-helyettesítő fizetések modern eszközei az elektronikus fizetési eszközök, a hagyományos eszközök közül a csekk. Elektronikus fizetési eszközök birtokosa számára lehetővé teszi, hogy bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel, vagy vásárolt áruk igénybe vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse, illetve azzal fizetést teljesítsen. Az elektronikus fizetési eszközök két csoportba sorolhatóak:
1. távolról hozzáférést biztosítók, melyek segítségével a birtokos rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla követeléséről (pl: bankkártya),
2. elektronikus pénzeszközök, vagyis újratölthető fizetőeszközök, amelyen az értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető. (pl: értéktároló kártya).
151
Bankkártya egy olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet, jellemzően bank bocsát ki, és amellyel a kártya birokosa bankszámlájáról pénzt vehet fel, és vásárolhat. A bankkártyák legkézenfoghatóbb előnye, hogy nem kell készpénzt magunknál tartani, és készpénzhez juthatunk általa a banki nyitvatartási időn túl is. A bankkártyák típusai:
1. Előre fizetett kártya (prepaid kártya): olyan kártya, amely a kártyabirtokos által – a kártyát kibocsátó részére – előre kifizetett összeg erejéig használható, legfőképp vásárlásra, illetve egyes konstrukcióknál készpénz felvételére is.
2. Betéti kártya (debit kártya): ez a kártya bankszámlához kapcsolódik. A kártya birtokosa a bankszámláján lévő összeg erejéig vehet fel készpénzt, vásárolhat, töltheti fel előre fizetett kártyáját (pl. mobiltelefon-kártyáját) vagy indíthat átutalást. A bank minden egyes művelet ellenértékével automatikusan megterheli a kártyabirtokos számláját.
3. Hitelkártya (credit kártya): ez a kártya a bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a kártyabirtokos használja a kártyáját, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól.
4. Terhelési kártya (charge kártya vagy delayed debit kártya): abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni.
5. Lakossági vagy privát kártya: magáncélú használatra, a kártyabirtokos ügyfél számlájához vagy a részére nyújtott hitelkerethez kapcsolódóan kibocsátott kártya.
6. Business vagy corporate kártya = üzleti kártya: a vállalkozás vezetői és alkalmazottai részére kibocsátott, a hivatalos költségek fedezésére használt kártya. Általában a vállalkozás a számlatulajdonos és a vezető vagy az alkalmazott a kártyabirtokos.
A bankkártyák használata sajnálatos módon nem díjmentes. A bankok az alábbi díjtételeket számolhatják fel a kártyahasználat kapcsán:
− fő- és társkártya éves díja, − pótkártya díja, − letiltási díj,
152
− sürgősségi kártyacsere díja, − cserekártya kézbesítési díja, − készpénzfelvételi díj, − egyenleglekérdezés díja, − mobiltelefon-feltöltés díja, − PIN-kód cseréjének a díja, − átutalás díja, − vásárlási limit módosításának a díja, − reklamációval összefüggő költségek, − hitelkártyákhoz kapcsolódó kamat, − hitelkeret-túllépési díj, − hitel visszafizetéséhez kapcsolódó késedelmi díj, − fedezethiány miatt meghiúsult készpénzfelvétel díja.
5.3. ábra: A bankkártyák előlapja és hátlapja23
A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa. A csekk alapviszonya szerint a csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget számlaköveteléséből fizesse ki a címzett csekk bemutatójának. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik. Az ügylet szereplői: 23 Forrás: Magyar Nemzeti Bank (2008): Pénzforgalomról mindenkinek - bankkártyák
153
− A csekk kibocsátója, aki a számlája terhére fizetésre szólítja fel a saját bankját.
− A címzett vagy a csekk kifizetője, aki a fizetést teljesíti. Általában a csekk kibocsátójának a bankja.
− A csekk birtokosa, akinek részére a csekket kiállították, tehát a kedvezményezett a csekken feltüntetett összegig.
− A csekk-kezes, aki kezességet vállal a kiállított összegre. A csekknek hat törvényes kelléke van:
− A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén, − feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás, − a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése, − a fizetés helye, − a kiállítás helye és napja, − a kibocsátó aláírása.
A csekk fontosabb fajtái:
− fizetési csekk, amely a megnevezett összeg készpénzben történő felvételére szolgál,
− átírási csekk, amelyen a feltüntetett összeg nem vehető fel készpénzben, − elszámoló csekk, amelynek kibocsátója felszólítja a bankot, hogy a
megjelölt összeget a bank egy másik ügyfelének bankszámláján írja jóvá. Előlapján szerepel a „csak elszámolásra” megjelölés,
− keresztezett (elszámolási) csekk: csak bankok között használatos (készpénzt nem érint), csak bank mutathatja be az utalványozottnál. Bal felső sarkán két párhuzamos vonal található (innen ered a neve). Ha a vonalak közé valamely hitelintézet nevét írják, akkor a csekken lévő összeg csak azon keresztül hívható le (különleges keresztezés),
− utazási csekk: az idegenforgalom és az üzleti élet tette szükségessé. Fontossága abban jelenik meg, hogy ne kelljen sok készpénzzel utazni. Lényegét tekintve azonos egy bemutatóra szóló csekkel, amit egy bank vagy utazási iroda állít ki. A kibocsátó neve ad olyan biztonságot, hogy bárhol a világon megvásárolják. A csekk biztonságát az is jelenti, hogy a tulajdonos mind a vásárlása, mind pedig a beváltása alkalmával a bankügyintéző előtt aláírja.
A csekket névre szólóan vagy bemutatóra szólóan lehet kiállítani. Névre szóló csekk lehet:
154
− Megnevezett személyre, kifejezett rendeletére, ami azt jelenti, hogy a csekk forgatható. A forgatás lehet üres forgatás, amikor a kedvezményezett a csekk hátlapját cégszerűen aláírja, ilyenkor a csekk bemutatóra szólóvá válik. Névre szóló a forgatás, ha a kedvezményezett a hátlapot nem csak cégszerűen aláírja, hanem megnevezi az új kedvezményezettet. Teljes forgatásról akkor beszélünk, ha a hátlapra „X.Y. rendeletére” ráírjuk. Teljes forgatás esetén az új kedvezményezett által szabadon tovább forgatható, míg a névre szóló forgatás esetén csak engedményező nyilatkozattal lehet tovább forgatni.
− Megnevezett személyre olyan nyilatkozattal, amiben szerepel a „nem rendeletére”, amely azt jelenti, hogy csak engedményező nyilatkozattal lehet tovább forgatni.
A csekken, ha a kedvezményezett nevét nem tüntetik fel, akkor bemutatóra szóló. Ilyen csekket a címzett annak fizeti ki, aki ezt bemutatja. Lényegében ilyenkor fizetési eszközként funkcionál. 5.4.1.3. Készpénznélküli fizetések A készpénznélküli fizetések feltétele, hogy mindkét fél (kedvezményezett és a kötelezett egyaránt) rendelkezzen bankszámlával. A bankszámlák közti átutalás esetén a bank az elszámolás összegével a fizetésre kötelezett számláját megterheli, a jogosult bankszámláján pedig ugyanazt az összeget elismeri. A készpénznélküli fizetések módozatai:
1. Az átutalás olyan fizetési megbízás, mellyel az ügyfél, mint megbízó, azzal bízza meg a bankszámláját vezető hitelintézetet (például bankot, takarékszövetkezetet), hogy a bankszámlájáról egy bizonyos pénzösszeget juttasson el a jogosult (kedvezményezett) bankszámlájára. Az átutalás során tehát a megbízó bankszámláját – amennyiben a szükséges fedezet rendelkezésre áll – hitelintézete az átutalt összeggel megterheli, melyet aztán a jogosult hitelintézete ír jóvá a jogosult bankszámláján.
Az elszámolás lebonyolítása:
a. A fizetésre kötelezett benyújtja a megbízást az elszámolási számláját vezető banknak
155
b. A fizetésre kötelezett bankja megterheli a fizetésre kötelezett számláját
c. A bank átutalja az összeget a jogosult bankjának d. A jogosult bankja jóváírja az összeget a jogosult szláján e. A jogosultat értesíti bankja az átutalás teljesítéséről. f. A fizetésre kötelezettet szla kivonaton értesíti bankja az
átutalásról.
Az átutalások fajtái: a. Egyszerű átutalási megbízás során a megbízó azzal bízza meg a
bankszámláját vezető (ún. számlavezető) hitelintézetét, hogy a bankszámlájáról (bankszámlája terhére) meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlájára (bankszámlája javára).
b. Rendszeres átutalási megbízás esetében a megbízó azzal bízza meg a hitelintézetet, hogy a bankszámlájáról az általa meghatározott időpontokban (terhelési napokon) meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlájára. Ezt a megbízást a hitelintézet mindaddig teljesíti, amíg a megbízó azt vissza nem vonja, vagy a megbízásba foglalt utolsó teljesítési nap be nem következik.
c. A megbízó csoportos átutalás esetén kötegelve nyújtja be átutalási megbízását, amely során azzal bízza meg a számlavezető hitelintézetét, hogy a bankszámlája terhére egyszerre több jogosult bankszámlája javára utaljon át a megbízásban meghatározott összegeket. A csoportos átutalási megbízás tehát az egyszerű átutalási megbízástól abban tér el, hogy a csoportos átutalás esetében egy megbízó és több jogosult van, míg az egyszerű átutalás esetében egy megbízó és egy jogosult szerepel. A csoportos átutalás semmiképpen nem tévesztendő össze a csoportos beszedéssel!
156
5.4. ábra: Az átutalás folyamata24
2. A beszedés (inkasszó) esetén a fizetést mindig a jogosult (szállító)
kezdeményezi. A jogosult a rendszeresített beszedési megbízás nyomtatvány benyújtásával megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet, hogy az elszámolási (pénzforgalmi) bankszámla javára, a fizetésre kötelezett bankszámlája terhére meghatározott pénzösszeget szedjen be. A beszedésnek három fajtája létezik:
a. Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési
megbízást a bank csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele. A határidős beszedési megbízást csak a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani. A határidős beszedési megbízásnak nincsen értékhatára.
b. Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli. Az azonnali inkasszó feltétlenül fizetést eredményez. Ennél az inkasszóformánál a hitelintézet azonnal teljesíti a fizetést,a kötelezettnek nincs lehetősége kifogást emelni. A felek megállapodása esetén a két fél megállapodik, hogy az adott időpontokban, mekkora összegekben kell az inkasszót teljesíteni. Erről a bankot értesítik, aki a beérkező
24 Forrás: Magyar Nemzeti Bank (2008): Pénzforgalomról mindenkinek 2. – átutalások
157
beszedési megbízással az ügyfele számláját megterheli. A megállapodást visszamondani a banknál, csak mindkét fél írásos engedélyével lehet. Azonnali inkasszót lehet alkalmazni, ha:
− a felek ebben egyeztek meg, − a jogosult váltó követelés beszedésére ad megbízást, − ezt jogszabály rendeli el, − és bírósági végzés alapján.
c. Csoportos beszedési megbízásról van szó, ha a jogosult számlatulajdonos az azonos jogcímen benyújtott beszedési megbízást kötegelve adja át. A bank csak azoknak az ügyfeleinek a számláira fogadhat el a beszedvényeket, akik korábban őt felhatalmazták erre. A bank ezért külön nem értesíti a kötelezetteket, de nekik a terhelés napjáig kifogásolási lehetőségük van. Csoportos beszedési megbízással általában a díjbeszedő cégek (gáz, villany, telefon stb.) élnek. A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető.
d. Váltóbeszedési megbízás esetén a saját váltó kibocsátója rendelkezhet úgy, hogy fizetés végett a váltón megnevezett hitelintézetnél kell bemutatni. A váltóbeszedési megbízást a váltókövetelés jogosultja adhat a pénzforgalmi számláját vezető hitelintézetnek.
158
5.5. ábra: A csoportos beszedés folyamata25
3. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) jellemzően a
külkereskedelemben alkalmazott fizetési mód. Az akkreditívet a nemzetközi bizalmatlanság hozta létre. Távoli országok, vállalatok ismeretsége, kedvezőtlen tapasztalatok arra ösztönzik az exportőröket, hogy az áruügyletek fizetése mögött banki fizetési ígéret is legyen. A kölcsönös bizalmatlanság feloldására találták ki az akkreditív fizetési módot. A vevő és az eladó közé lép egy hitelintézet, amelyben mindkét fél megbízik. A vevő tudja, hogy a bank csak akkor fog fizetni, ha az eladó okmányokkal tudja igazolni, hogy az áruügyletet a szerződésben foglaltak szerint teljesítette, az eladó pedig biztos abban, hogy a pénzéhez jut, amennyiben időben teljesíti kötelezettségét. Az akkreditív fizetési ígéret: a bank (az ún. nyitó bank) a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára – előre meghatározott feltétel megvalósulása (rendszerint az áru feladását igazoló, és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat átadása) esetén – fizetést teljesít.
25 Forrás: Magyar Nemzeti Bank (2009): Pénzforgalomról mindenkinek 3. – a csoportos beszedés
159
A fizetési ígéret szólhat: − azonnali fizetésre (payment credit) − váltóelfogadásra (acceptance credit) vagy − negociálásra (negotiation credit)
Az akkreditív szereplői a következők:
− Eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje, aki a megfelelő okmányok benyújtása után a bank fizet.
− Vevő (importőr) aki szerződésben foglaltak szerint akkreditívet nyit a bankjánál és biztosítja a megfelelő összegű fedezetet.
− Nyitó bank: A vevő nála nyitja meg az akkreditívet és rendelkezésére bocsátja a megadott összeget. A bank ezután értesíti az eladót az akkreditív megnyitásáról. A nyitó bank általában a vevő bankja, de ha az eladó nem találja megbízhatónak, akkor az eladó által megadott bankban történik az akkreditív megnyitása.
− Negyedik szereplőként beléphet az eladó bankja, akit tevékenysége függvényében más-más névvel lehet illetni.
Az akkreditív lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. Visszavonhatatlanság esetén a kibocsátó bank kötelezettséget vállal, hogy az okmányok időbeni és szerződésben foglaltak szerinti benyújtása esetén mindenképpen fizet. Visszavonható akkreditív esetén bármely időpontban visszamondható vagy módosítható. Utóbbit az eladók nem szívesen fogadnak el, mert nagy a fizetési kockázat. Az akkreditív fajtái:
− átruházható akkreditív: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet,
− feltöltődő akkreditív: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és vevő között – csak egy-egy résszállítás erejéig kell a fedezetet a bank rendelkezésére bocsátani
− back-to-back (hát a hátnak támasztva): két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez. Az első akkreditív fedezetét, támaszát képezi a második akkreditívnek,
− készenléti akkreditív: formális akkreditív, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a vevő fizetési kötelezettségének átutalással eleget tesz,
160
− kereskedelmi hitellevél: az okiratban a kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az okmányok bármilyen jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget.
5.4.2. A pénzállomány optimalizálása A pénzgazdálkodás a vállalat pénzeszközeinek menedzselésével foglalkozik. A pénzállomány optimalizálása sem könnyű feladat a vállalat vezetése szempontjából, hiszen a túl alacsony pénzállomány likviditási problémák forrása lehet, a túl magas pénzállomány pedig működési veszteségeket okozhat (alternatív költség). A pénzállomány optimalizálása két modell segítéségével történhet:
1. Baumoll model:
bép
öi
rrKKQ
−
⋅⋅=
2
Q = egyszerre értékesítendő értékpapírok összege KI = éves kifizetések összege KÖ = az értékpapír eladás költsége r = az értékpapírok többlethozama a teljes időszakra KI / Q hányados = hány alkalommal kell egy év alatt eladni Q összegű értékpapírt, Q / 2 hányados = átlagos pénzkészlet 365 / (KI / Q) = hány naponként kell ezt végrehajtani
2. Müller-Orr modell:
3
2
433
n
ö
rKET σ⋅⋅⋅=
161
ET = alsó és a felső korlát közötti eltérés nagysága KÖ = az értékpapír eladás költsége rn = az értékpapírok napi többlethozama σ2 = pénzáramlás varianciája alsó korlát = minimális pénzkészlet felső korlát = alsó korlát + ET visszatérési pont = alsó korlát + 1/3 ET
5.3. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás havi kifizetése az elmúlt évek gyakorlata alapján 105.000.000 Ft. A vállalkozás birtokában lévő kincstárjegy kamatozása 10%, a látra szóló betété 2%. Egy készpénzváltási tranzakció költsége 20.000 Ft.
a. Mennyi az egyszerre értékesítendő értékpapírok mennyisége? b. Hány alkalommal kell az év alatt eladni Q összegű értékpapírt? c. Mennyi az átlagos pénzkészlet? d. Hány naponta kell a tranzakciót végrehajtani?
Megoldás:
KI = 105.000 eFt / hó KÖ = 20 eFt rÉP = 10% rB = 2%
100.2502,01,0
20*)000.105*12(*2=
−=Q
Éves értékpapír értékesítés = (12 * 105.000) / 25.100 = 50,2 ≈ 50 alkalom Átlagos pénzkészlet = 25.100 / 2 = 12.550 Hány naponta kell a tranzakciót végrehajtani = 365 / 50 = 7,3 ≈ 7 naponta
162
5.4. gyakorlati példa: Feladat: Egy vállalkozás minimális pénzkészlete 15.000.000 Ft. A napi pénzáramlás szórása 3.000.000 Ft. Az államkötvény hozama 14%, a látra szóló betété 3,05%. Az értékpapír tranzakciós költsége 15.000 Ft.
a. Mennyi az a sáv, melyben a pénzállomány tartandó? b. Mennyi a felső korlát? c. Mennyi a visszatérési pont értéke?
Megoldás:
Minimális pénzkészlet (alsó korlát) = 15.000 eFt KÖ = 15 eFt rn = (0,14 – 0,0305) / 365 σ = 3.000 eFt
887.20365/)0305,014,0(
000.3*15433 3
2
=−
∗⋅=ET
ET = 21.000 (kerekítve), ennek az 1/3-a = 7.000 FK = AK + ET = 15.000 + 21.000 = 36.000 VP = AK + ET/3 = 15.000 + 7.000 = 22.000
163
Képletgyűjtemény Névleges (névleges) kamatláb (APR): m
mrAPR n ∗=
Effektív kamatláb (EAR): 11 −
+==
m
effektív mrrEAR
Reál kamatláb: 1
inf1)(1
−+
+=
rátalációskamatlábnévlegesvagyeffektívrreál
Jövőérték egyszerű kamatozással:
( )nrPVFVn ∗+∗= 10
Kamattényező: ( )nr+1 Jövőérték kamatos kamatozással:
( )nn rPVFV +∗= 10 Effektív kamatozás: mn
n mrPVFV
∗
+∗= 10
Diszkonttényező: nr)1(
1+
Jelenérték fix kamatláb mellet, ha a hozam a futamidő végén esedékes:
( )nn rFV
rFVPV
+=
+∗=
1)1(1
Jelenérték évente változó kamatláb mellett, ha a hozam a futamidő végén esedékes:
( ) ( ) ( )nn rrr
PV+××+×+
=1...11
FV vagy C21
nn
Hozam futamidő alatt többször merül fel, változatlan kamatláb mellett:
( ) ( ) ( )nn
n rC
rC
rCPV
+++
++
+=
1...
11 221
Hozamok meghatározott időközönként jelennek
( ) ( ) ( ) ( ) ( )n
n rrC
rrC
rCPV
×+×+++
+×++
+=
11...
111 2121
2
1
1
164
meg, és a kamatláb a futamidő alatt változik: Fix összegű örökjáradék jelenértéke: pr
CPV =
Gordon modell (növekedő ütemű örökjáradék) jelenértéke:
grCPV
p −=
Gyűjtőjáradék (annuitás jövőérték): r
rCFVn 1)1( −+
∗= Törlesztő járadék
(annuitás jelenérték): r
rCrrr
CPVn
n)1(
11
)1(11 +
−∗=
+∗
−∗=
Késleltetett annuitási tényező: r
r n 1)1( −+
Késleltetett annuitás jövőértéke: r
rCFVn
n1)1( −+
∗=
Effektív késleltetett annuitás jövőértéke:
mr
mr
CFV
mn
n
11 −
+
×=
×
Esedékes annuitási tényező: r
rrn 1)1()1( −+
∗+
Esedékes annuitás jövőértéke: r
rrCFVn
n1)1()1( −+
∗+∗=
Effektív esedékes annuitás jövőértéke:
mr
mr
mrCFV
mn
111
−
+
×
+×=
×
Annuitási tényező késleltetett jelenérték számításhoz: r
rPVAn
nr)1(
11.
+−
=
165
[ (( )
) ]nrr +−∗
1111
= ( )nrrr +×−
111
=
( )( ) rr
rn
n
×+
−+
111
Késleltetett annuitás jelenértéke: [ ( ) ]nxm
mr
x
mr
+
−
1
111
Nettó forgótőke: FORGÓESZKÖZÖK – RÖVID LEJÁRATÚ
KÖTELEZETTSÉGEK vagy:
SAJÁT TŐKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – BEFEKTETETT
ESZKÖZÖK
Befektetett eszközök fedezeti mutatója (fedezet foka):
SAJÁT TŐKE + HOSSZÚ LEJÁRATÚ IDEGEN
TŐKE BEFEKTETT ESZKÖZÖK
Váltó névértéke:
∗∗= trÁruértékNévérték
365
Váltó diszkontált értéke:
∗∗= trNévértékértéktDiszkontál
365_
Leszámítolási kamat összege: 100__
%_×××
=számanapjainakév
kamatlábnapokhátralévőNévértékKamat
Váltó leszámítolási kamatlába, ha ismert a hitelkamatláb:
lábhitelkamatlábhitelkamatK D +
×=
100100
%
Hitelkamatláb keresése, ha ismert a leszámítolási kamatláb:
lábhitelkamatlábhitelkamatKH −
×=
100100
%
Diszkontlábnak megfeleltethető hitelkamatláb: számanapjainakév
nbdiszkontlá
bdiszkontlái
__1 ∗−
=
Küszöbnap: számanapjainakév
lábhitelkamatbdiszkontlát __11
∗
−=
166
Névleges hozam (CR): 100⋅=
NévértékCCR
ahol: C = kamattényező Egyszerű (szelvény) hozam (CY):
100⋅=Árfolyam
CCY
Elméleti árfolyam: tr
CP)1(0 +
=∑
Lejáratig számított hozam (SYTM):
100
2
⋅
+
−+
=PVNÉn
PVNÉCSYTM
Tartási periódus alatt realizált hozam (HPY):
100
20
0
⋅
+
−
+=
PVPn
PVPCHPY
Kamatrugalmasság (elaszticitás):
mutatjat változásáos% kamatlábmutatjat változásáos% árfolyam
0
01
0
01
−−
=−
−
=
rrr
PPP
E
Nettó árfolyam: Pnettó = Pbruttó – időarányos kamat
Időarányos kamat = (C/365) * kamatfizetés óta eltelt napok száma
Bruttó árfolyam: Pbruttó = Pnettó + időarányos kamat
Kötvény átlagos futamideje (duration, D):
( ) ( ) ( )
( ) ( ) ( )nn
n
IRRC
IRRC
IRRC
nIRRC
IRRC
IRRC
DUR
+++
++
+
×+
++×+
+×+
=
1...
11
1...2
11
1
221
12
21
Egy részvényre jutó osztalék (DIV): ek)-rv levő(forg.ban számaek -rv kibocs
osztalék tervezettekifizetesr
167
Következő évi osztalék: ( )gDIV +× 1 Egy részvényre jutó
eredmény (EPS): részvények lévő nforgalomba(száma részvényekt kibocsátoteredményadózott =
Részvényhozam (részvény tényleges hozamrátája):
100)(0
01 ⋅−+
=P
PPDIVEr
Osztalék kifizetési hányad:
DIV / EPS
Újrabefektetési ráta: 1 – (DIV/EPS) Saját tőke arányos eredmény (ROE):
Adózott eredmény Saját tőke
Osztaléknövekedési ütem (g):
ROE * újrabefektetési ráta
Osztalékhozam rövid távon (rε) :
0PDIVr =ε
Osztalékhozam hosszú távon (rε) : g
PDIVr +=
0ε
Részvény növekedési lehetőségek jelenértéke (PVGO):
rEPSPPVGO −= 0
Részvény reális (elméleti) árfolyama: gr
DIVP−
=0
Tőkeérték: részvények száma * piaci árfolyamÁrfolyam-nyereség (P/E) ráta: EPS
PEP =/
Vállalati átlagos tőkeköltség (WACC):
WACC = (We * re) + (Wd * rd)
Megtérülési idő (PB) (annuitásos pénzáramlás esetén):
összeg Beruházásihozamelvárt ólBeruházást
=PB
Megtérülési idő (PB) (eltérő nagyságú pénzáramok esetén):
c-dc-b
+= tPB
168
Átlagos jövedelmezőség (ARR): összeg Beruházási
hozam átlagos Éves=ARR
Nettó jelenérték (NPV):
( ) ( ) ( )n
n
rC
rC
rCCNPV
+++
++
++−=
1...
11 2
2
1
10
∑= +
+−=n
1tt
t0 r)(1
CCNPV
Belső megtérülési ráta (IRR): ∑
= +=
n
1tt
t0 IRR)(1
CC
Jövedelmezőségi index (PI): 1PI
0det
+==C
NPVPV
PV
siráfordítákez
hozamok
Investment
Continuousvenue
PVPVPV −
= RePI
Költség egyenértékes: PVIFA
PVPVKE CI +=
Nettó jelenérték egyenértékes: PVIFA
NPVNPVE =
Számviteli fedezeti pont:
VC-P ÉCSFC +
=bQ
Pénzügyi fedezeti pont:
VC-P EACFC +
=bQ ahol:
tr,
0
PVIFAC
=EAC
Gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ): C
DOellEOQ ∗∗=
2modr
Baumoll model:
bép
öi
rrKKQ
−
⋅⋅=
2
169
Müller-Orr modell:
3
2
433
n
ö
rKET σ⋅⋅⋅=
Fordulatok száma:
nyzletállomáátlagoskésárbevételn =
Forgási idő:
árbevételnyzletállomáátlagoskési 365∗
=
170
Táblázatok
1. Egységnyi pénzösszeg t.-dik évben esedékes jövőbeli értéke (kamattényezők), FV
2. Egységnyi pénzösszeg t.-dik évben esedékes jelenértéke (diszkonttényezők), PV
3. T éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jövőbeli értéke (annuitás jövőérték), FVIFa
4. T éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jelenértéke (annuitás jövőérték), PVIFa
171
1. Egységnyi pénzösszeg t.-dik évben esedékes jövőbeli értéke (kamattényezők) FV
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 25 30 1 1,010 1,020 1,030 1,040 1,050 1,060 1,070 1,080 1,090 1,100 1,110 1,120 1,130 1,140 1,150 1,160 1,170 1,180 1,190 1,200 1,250 1,300 2 1,020 1,040 1,061 1,082 1,103 1,124 1,145 1,166 1,188 1,210 1,232 1,254 1,277 1,300 1,323 1,346 1,369 1,392 1,416 1,440 1,563 1,690 3 1,030 1,061 1,093 1,125 1,158 1,191 1,225 1,260 1,295 1,331 1,368 1,405 1,443 1,482 1,521 1,561 1,602 1,643 1,685 1,728 1,953 2,197 4 1,041 1,082 1,126 1,170 1,216 1,262 1,311 1,360 1,412 1,464 1,518 1,574 1,630 1,689 1,749 1,811 1,874 1,939 2,005 2,074 2,441 2,856 5 1,051 1,104 1,159 1,217 1,276 1,338 1,403 1,469 1,539 1,611 1,685 1,762 1,842 1,925 2,011 2,100 2,192 2,288 2,386 2,488 3,052 3,713 6 1,062 1,126 1,194 1,265 1,340 1,419 1,501 1,587 1,677 1,772 1,870 1,974 2,082 2,195 2,313 2,436 2,565 2,700 2,840 2,986 3,815 4,827 7 1,072 1,149 1,230 1,316 1,407 1,504 1,606 1,714 1,828 1,949 2,076 2,211 2,353 2,502 2,660 2,826 3,001 3,185 3,379 3,583 4,768 6,275 8 1,083 1,172 1,267 1,369 1,477 1,594 1,718 1,851 1,993 2,144 2,305 2,476 2,658 2,853 3,059 3,278 3,511 3,759 4,021 4,300 5,960 8,157 9 1,094 1,195 1,305 1,423 1,551 1,689 1,838 1,999 2,172 2,358 2,558 2,773 3,004 3,252 3,518 3,803 4,108 4,435 4,785 5,160 7,451 10,604
10 1,105 1,219 1,344 1,480 1,629 1,791 1,967 2,159 2,367 2,594 2,839 3,106 3,395 3,707 4,046 4,411 4,807 5,234 5,695 6,192 9,313 13,786 11 1,116 1,243 1,384 1,539 1,710 1,898 2,105 2,332 2,580 2,853 3,152 3,479 3,836 4,226 4,652 5,117 5,624 6,176 6,777 7,430 11,642 17,922 12 1,127 1,268 1,426 1,601 1,796 2,012 2,252 2,518 2,813 3,138 3,498 3,896 4,335 4,818 5,350 5,936 6,580 7,288 8,064 8,916 14,552 23,298 13 1,138 1,294 1,469 1,665 1,886 2,133 2,410 2,720 3,066 3,452 3,883 4,363 4,898 5,492 6,153 6,886 7,699 8,599 9,596 10,699 18,190 30,288 14 1,149 1,319 1,513 1,732 1,980 2,261 2,579 2,937 3,342 3,797 4,310 4,887 5,535 6,261 7,076 7,988 9,007 10,147 11,420 12,839 22,737 39,374 15 1,161 1,346 1,558 1,801 2,079 2,397 2,759 3,172 3,642 4,177 4,785 5,474 6,254 7,138 8,137 9,266 10,539 11,974 13,590 15,407 28,422 51,186 16 1,173 1,373 1,605 1,873 2,183 2,540 2,952 3,426 3,970 4,595 5,311 6,130 7,067 8,137 9,358 10,748 12,330 14,129 16,172 18,488 35,527 66,542 17 1,184 1,400 1,653 1,948 2,292 2,693 3,159 3,700 4,328 5,054 5,895 6,866 7,986 9,276 10,761 12,468 14,426 16,672 19,244 22,186 44,409 86,504 18 1,196 1,428 1,702 2,026 2,407 2,854 3,380 3,996 4,717 5,560 6,544 7,690 9,024 10,575 12,375 14,463 16,879 19,673 22,901 26,623 55,511 112,455 19 1,208 1,457 1,754 2,107 2,527 3,026 3,617 4,316 5,142 6,116 7,263 8,613 10,197 12,056 14,232 16,777 19,748 23,214 27,252 31,948 69,389 146,192 20 1,220 1,486 1,806 2,191 2,653 3,207 3,870 4,661 5,604 6,727 8,062 9,646 11,523 13,743 16,367 19,461 23,106 27,393 32,429 38,338 86,736 190,050 25 1,282 1,641 2,094 2,666 3,386 4,292 5,427 6,848 8,623 10,835 13,585 17,000 21,231 26,462 32,919 40,874 50,658 62,669 77,388 95,396 264,698 705,641 30 1,348 1,811 2,427 3,243 4,322 5,743 7,612 10,063 13,268 17,449 22,892 29,960 39,116 50,950 66,212 85,850 111,065 143,371 184,675 237,376 807,794 2619,996 35 1,417 2,000 2,814 3,946 5,516 7,686 10,677 14,785 20,414 28,102 38,575 52,800 72,069 98,100 133,176 180,314 243,503 327,997 440,701 590,668 2465,190 9727,860 40 1,489 2,208 3,262 4,801 7,040 10,286 14,974 21,725 31,409 45,259 65,001 93,051 132,782 188,884 267,864 378,721 533,869 750,378 1051,668 1469,772 7523,164 36118,86 50 1,645 2,692 4,384 7,107 11,467 18,420 29,457 46,902 74,358 117,391 184,565 289,002 450,736 700,233 1083,657 1670,704 2566,215 3927,357 5988,914 9100,438 70064,92 497929,2
172
2. Egységnyi pénzösszeg t.-dik évben esedékes jelenértéke (diszkonttényezők) PV
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 25 30 1 0,990 0,980 0,971 0,962 0,952 0,943 0,935 0,926 0,917 0,909 0,901 0,893 0,885 0,877 0,870 0,862 0,855 0,847 0,840 0,833 0,800 0,769 2 0,980 0,961 0,943 0,925 0,907 0,890 0,873 0,857 0,842 0,826 0,812 0,797 0,783 0,769 0,756 0,743 0,731 0,718 0,706 0,694 0,640 0,592 3 0,971 0,942 0,915 0,889 0,864 0,840 0,816 0,794 0,772 0,751 0,731 0,712 0,693 0,675 0,658 0,641 0,624 0,609 0,593 0,579 0,512 0,455 4 0,961 0,924 0,888 0,855 0,823 0,792 0,763 0,735 0,708 0,683 0,659 0,636 0,613 0,592 0,572 0,552 0,534 0,516 0,499 0,482 0,410 0,350 5 0,951 0,906 0,863 0,822 0,784 0,747 0,713 0,681 0,650 0,621 0,593 0,567 0,543 0,519 0,497 0,476 0,456 0,437 0,419 0,402 0,328 0,269 6 0,942 0,888 0,837 0,790 0,746 0,705 0,666 0,630 0,596 0,564 0,535 0,507 0,480 0,456 0,432 0,410 0,390 0,370 0,352 0,335 0,262 0,207 7 0,933 0,871 0,813 0,760 0,711 0,665 0,623 0,583 0,547 0,513 0,482 0,452 0,425 0,400 0,376 0,354 0,333 0,314 0,296 0,279 0,210 0,159 8 0,923 0,853 0,789 0,731 0,677 0,627 0,582 0,540 0,502 0,467 0,434 0,404 0,376 0,351 0,327 0,305 0,285 0,266 0,249 0,233 0,168 0,123 9 0,914 0,837 0,766 0,703 0,645 0,592 0,544 0,500 0,460 0,424 0,391 0,361 0,333 0,308 0,284 0,263 0,243 0,225 0,209 0,194 0,134 0,094
10 0,905 0,820 0,744 0,676 0,614 0,558 0,508 0,463 0,422 0,386 0,352 0,322 0,295 0,270 0,247 0,227 0,208 0,191 0,176 0,162 0,107 0,073 11 0,896 0,804 0,722 0,650 0,585 0,527 0,475 0,429 0,388 0,350 0,317 0,287 0,261 0,237 0,215 0,195 0,178 0,162 0,148 0,135 0,086 0,056 12 0,887 0,788 0,701 0,625 0,557 0,497 0,444 0,397 0,356 0,319 0,286 0,257 0,231 0,208 0,187 0,168 0,152 0,137 0,124 0,112 0,069 0,043 13 0,879 0,773 0,681 0,601 0,530 0,469 0,415 0,368 0,326 0,290 0,258 0,229 0,204 0,182 0,163 0,145 0,130 0,116 0,104 0,093 0,055 0,033 14 0,870 0,758 0,661 0,577 0,505 0,442 0,388 0,340 0,299 0,263 0,232 0,205 0,181 0,160 0,141 0,125 0,111 0,099 0,088 0,078 0,044 0,025 15 0,861 0,743 0,642 0,555 0,481 0,417 0,362 0,315 0,275 0,239 0,209 0,183 0,160 0,140 0,123 0,108 0,095 0,084 0,074 0,065 0,035 0,020 16 0,853 0,728 0,623 0,534 0,458 0,394 0,339 0,292 0,252 0,218 0,188 0,163 0,141 0,123 0,107 0,093 0,081 0,071 0,062 0,054 0,028 0,015 17 0,844 0,714 0,605 0,513 0,436 0,371 0,317 0,270 0,231 0,198 0,170 0,146 0,125 0,108 0,093 0,080 0,069 0,060 0,052 0,045 0,023 0,012 18 0,836 0,700 0,587 0,494 0,416 0,350 0,296 0,250 0,212 0,180 0,153 0,130 0,111 0,095 0,081 0,069 0,059 0,051 0,044 0,038 0,018 0,009 19 0,828 0,686 0,570 0,475 0,396 0,331 0,277 0,232 0,194 0,164 0,138 0,116 0,098 0,083 0,070 0,060 0,051 0,043 0,037 0,031 0,014 0,007 20 0,820 0,673 0,554 0,456 0,377 0,312 0,258 0,215 0,178 0,149 0,124 0,104 0,087 0,073 0,061 0,051 0,043 0,037 0,031 0,026 0,012 0,005 25 0,780 0,610 0,478 0,375 0,295 0,233 0,184 0,146 0,116 0,092 0,074 0,059 0,047 0,038 0,030 0,024 0,020 0,016 0,013 0,010 0,004 0,001 30 0,742 0,552 0,412 0,308 0,231 0,174 0,131 0,099 0,075 0,057 0,044 0,033 0,026 0,020 0,015 0,012 0,009 0,007 0,005 0,004 0,001 0,000 35 0,706 0,500 0,355 0,253 0,181 0,130 0,094 0,068 0,049 0,036 0,026 0,019 0,014 0,010 0,008 0,006 0,004 0,003 0,002 0,002 0,000 0,000 40 0,672 0,453 0,307 0,208 0,142 0,097 0,067 0,046 0,032 0,022 0,015 0,011 0,008 0,005 0,004 0,003 0,002 0,001 0,001 0,001 0,000 0,000 50 0,608 0,372 0,228 0,141 0,087 0,054 0,034 0,021 0,013 0,009 0,005 0,003 0,002 0,001 0,001 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
173
3. T éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jövőbeli értéke (annuitás jövőérték) FVIFa
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 25 30 1 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 1,000 2 2,010 2,020 2,030 2,040 2,050 2,060 2,070 2,080 2,090 2,100 2,110 2,120 2,130 2,140 2,150 2,160 2,170 2,180 2,190 2,200 2,250 2,300 3 3,030 3,060 3,091 3,122 3,153 3,184 3,215 3,246 3,278 3,310 3,342 3,374 3,407 3,440 3,473 3,506 3,539 3,572 3,606 3,640 3,813 3,990 4 4,060 4,122 4,184 4,246 4,310 4,375 4,440 4,506 4,573 4,641 4,710 4,779 4,850 4,921 4,993 5,066 5,141 5,215 5,291 5,368 5,766 6,187 5 5,101 5,204 5,309 5,416 5,526 5,637 5,751 5,867 5,985 6,105 6,228 6,353 6,480 6,610 6,742 6,877 7,014 7,154 7,297 7,442 8,207 9,043 6 6,152 6,308 6,468 6,633 6,802 6,975 7,153 7,336 7,523 7,716 7,913 8,115 8,323 8,536 8,754 8,977 9,207 9,442 9,683 9,930 11,259 12,756 7 7,214 7,434 7,662 7,898 8,142 8,394 8,654 8,923 9,200 9,487 9,783 10,089 10,405 10,730 11,067 11,414 11,772 12,142 12,523 12,916 15,073 17,583 8 8,286 8,583 8,892 9,214 9,549 9,897 10,260 10,637 11,028 11,436 11,859 12,300 12,757 13,233 13,727 14,240 14,773 15,327 15,902 16,499 19,842 23,858 9 9,369 9,755 10,159 10,583 11,027 11,491 11,978 12,488 13,021 13,579 14,164 14,776 15,416 16,085 16,786 17,519 18,285 19,086 19,923 20,799 25,802 32,015
10 10,462 10,950 11,464 12,006 12,578 13,181 13,816 14,487 15,193 15,937 16,722 17,549 18,420 19,337 20,304 21,321 22,393 23,521 24,709 25,959 33,253 42,619 11 11,567 12,169 12,808 13,486 14,207 14,972 15,784 16,645 17,560 18,531 19,561 20,655 21,814 23,045 24,349 25,733 27,200 28,755 30,404 32,150 42,566 56,405 12 12,683 13,412 14,192 15,026 15,917 16,870 17,888 18,977 20,141 21,384 22,713 24,133 25,650 27,271 29,002 30,850 32,824 34,931 37,180 39,581 54,208 74,327 13 13,809 14,680 15,618 16,627 17,713 18,882 20,141 21,495 22,953 24,523 26,212 28,029 29,985 32,089 34,352 36,786 39,404 42,219 45,244 48,497 68,760 97,625 14 14,947 15,974 17,086 18,292 19,599 21,015 22,550 24,215 26,019 27,975 30,095 32,393 34,883 37,581 40,505 43,672 47,103 50,818 54,841 59,196 86,949 127,913 15 16,097 17,293 18,599 20,024 21,579 23,276 25,129 27,152 29,361 31,772 34,405 37,280 40,417 43,842 47,580 51,660 56,110 60,965 66,261 72,035 109,687 167,286 16 17,258 18,639 20,157 21,825 23,657 25,673 27,888 30,324 33,003 35,950 39,190 42,753 46,672 50,980 55,717 60,925 66,649 72,939 79,850 87,442 138,109 218,472 17 18,430 20,012 21,762 23,698 25,840 28,213 30,840 33,750 36,974 40,545 44,501 48,884 53,739 59,118 65,075 71,673 78,979 87,068 96,022 105,931 173,636 285,014 18 19,615 21,412 23,414 25,645 28,132 30,906 33,999 37,450 41,301 45,599 50,396 55,750 61,725 68,394 75,836 84,141 93,406 103,740 115,266 128,117 218,045 371,518 19 20,811 22,841 25,117 27,671 30,539 33,760 37,379 41,446 46,018 51,159 56,939 63,440 70,749 78,969 88,212 98,603 110,285 123,414 138,166 154,740 273,556 483,973 20 22,019 24,297 26,870 29,778 33,066 36,786 40,995 45,762 51,160 57,275 64,203 72,052 80,947 91,025 102,444 115,380 130,033 146,628 165,418 186,688 342,945 630,165 25 28,243 32,030 36,459 41,646 47,727 54,865 63,249 73,106 84,701 98,347 114,413 133,334 155,620 181,871 212,793 249,214 292,105 342,603 402,042 471,981 1054,791 2348,803 30 34,785 40,568 47,575 56,085 66,439 79,058 94,461 113,283 136,308 164,494 199,021 241,333 293,199 356,787 434,745 530,312 647,439 790,948 966,712 1181,882 3227,174 8729,985 35 41,660 49,994 60,462 73,652 90,320 111,435 138,237 172,317 215,711 271,024 341,590 431,663 546,681 693,573 881,170 1120,713 1426,491 1816,652 2314,214 2948,341 9856,761 32422,868 40 48,886 60,402 75,401 95,026 120,800 154,762 199,635 259,057 337,882 442,593 581,826 767,091 1013,704 1342,025 1779,090 2360,757 3134,522 4163,213 5529,829 7343,858 30088,655 120392,88 50 64,463 84,579 112,797 152,667 209,348 290,336 406,529 573,770 815,084 1163,909 1668,771 2400,018 3459,507 4994,521 7217,716 10435,65 15089,50 21813,09 31515,34 45497,19 280255,69 1659760,7
174
4. T éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jelenértéke (annuitás jelenérték) PVIFa
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 25 30 1 0,990 0,980 0,971 0,962 0,952 0,943 0,935 0,926 0,917 0,909 0,901 0,893 0,885 0,877 0,870 0,862 0,855 0,847 0,840 0,833 0,800 0,769 2 1,970 1,942 1,913 1,886 1,859 1,833 1,808 1,783 1,759 1,736 1,713 1,690 1,668 1,647 1,626 1,605 1,585 1,566 1,547 1,528 1,440 1,361 3 2,941 2,884 2,829 2,775 2,723 2,673 2,624 2,577 2,531 2,487 2,444 2,402 2,361 2,322 2,283 2,246 2,210 2,174 2,140 2,106 1,952 1,816 4 3,902 3,808 3,717 3,630 3,546 3,465 3,387 3,312 3,240 3,170 3,102 3,037 2,974 2,914 2,855 2,798 2,743 2,690 2,639 2,589 2,362 2,166 5 4,853 4,713 4,580 4,452 4,329 4,212 4,100 3,993 3,890 3,791 3,696 3,605 3,517 3,433 3,352 3,274 3,199 3,127 3,058 2,991 2,689 2,436 6 5,795 5,601 5,417 5,242 5,076 4,917 4,767 4,623 4,486 4,355 4,231 4,111 3,998 3,889 3,784 3,685 3,589 3,498 3,410 3,326 2,951 2,643 7 6,728 6,472 6,230 6,002 5,786 5,582 5,389 5,206 5,033 4,868 4,712 4,564 4,423 4,288 4,160 4,039 3,922 3,812 3,706 3,605 3,161 2,802 8 7,652 7,325 7,020 6,733 6,463 6,210 5,971 5,747 5,535 5,335 5,146 4,968 4,799 4,639 4,487 4,344 4,207 4,078 3,954 3,837 3,329 2,925 9 8,566 8,162 7,786 7,435 7,108 6,802 6,515 6,247 5,995 5,759 5,537 5,328 5,132 4,946 4,772 4,607 4,451 4,303 4,163 4,031 3,463 3,019
10 9,471 8,983 8,530 8,111 7,722 7,360 7,024 6,710 6,418 6,145 5,889 5,650 5,426 5,216 5,019 4,833 4,659 4,494 4,339 4,192 3,571 3,092 11 10,368 9,787 9,253 8,760 8,306 7,887 7,499 7,139 6,805 6,495 6,207 5,938 5,687 5,453 5,234 5,029 4,836 4,656 4,486 4,327 3,656 3,147 12 11,255 10,575 9,954 9,385 8,863 8,384 7,943 7,536 7,161 6,814 6,492 6,194 5,918 5,660 5,421 5,197 4,988 4,793 4,611 4,439 3,725 3,190 13 12,134 11,348 10,635 9,986 9,394 8,853 8,358 7,904 7,487 7,103 6,750 6,424 6,122 5,842 5,583 5,342 5,118 4,910 4,715 4,533 3,780 3,223 14 13,004 12,106 11,296 10,563 9,899 9,295 8,745 8,244 7,786 7,367 6,982 6,628 6,302 6,002 5,724 5,468 5,229 5,008 4,802 4,611 3,824 3,249 15 13,865 12,849 11,938 11,118 10,380 9,712 9,108 8,559 8,061 7,606 7,191 6,811 6,462 6,142 5,847 5,575 5,324 5,092 4,876 4,675 3,859 3,268 16 14,718 13,578 12,561 11,652 10,838 10,106 9,447 8,851 8,313 7,824 7,379 6,974 6,604 6,265 5,954 5,668 5,405 5,162 4,938 4,730 3,887 3,283 17 15,562 14,292 13,166 12,166 11,274 10,477 9,763 9,122 8,544 8,022 7,549 7,120 6,729 6,373 6,047 5,749 5,475 5,222 4,990 4,775 3,910 3,295 18 16,398 14,992 13,754 12,659 11,690 10,828 10,059 9,372 8,756 8,201 7,702 7,250 6,840 6,467 6,128 5,818 5,534 5,273 5,033 4,812 3,928 3,304 19 17,226 15,678 14,324 13,134 12,085 11,158 10,336 9,604 8,950 8,365 7,839 7,366 6,938 6,550 6,198 5,877 5,584 5,316 5,070 4,843 3,942 3,311 20 18,046 16,351 14,877 13,590 12,462 11,470 10,594 9,818 9,129 8,514 7,963 7,469 7,025 6,623 6,259 5,929 5,628 5,353 5,101 4,870 3,954 3,316 25 22,023 19,523 17,413 15,622 14,094 12,783 11,654 10,675 9,823 9,077 8,422 7,843 7,330 6,873 6,464 6,097 5,766 5,467 5,195 4,948 3,985 3,329 30 25,808 22,396 19,600 17,292 15,372 13,765 12,409 11,258 10,274 9,427 8,694 8,055 7,496 7,003 6,566 6,177 5,829 5,517 5,235 4,979 3,995 3,332 35 29,409 24,999 21,487 18,665 16,374 14,498 12,948 11,655 10,567 9,644 8,855 8,176 7,586 7,070 6,617 6,215 5,858 5,539 5,251 4,992 3,998 3,333 40 32,835 27,355 23,115 19,793 17,159 15,046 13,332 11,925 10,757 9,779 8,951 8,244 7,634 7,105 6,642 6,233 5,871 5,548 5,258 4,997 3,999 3,333 50 39,196 31,424 25,730 21,482 18,256 15,762 13,801 12,233 10,962 9,915 9,042 8,304 7,675 7,133 6,661 6,246 5,880 5,554 5,262 4,999 4,000 3,333
175
Felhasznált irodalom
1. Bakonyi Z. – Décsy J. – Lauf L. – Tasnádi M. (2004): Tőke- és pénzpiacok, Perfekt Kiadó, Budapest,
2. Brealey – Meyers (1992): Modern Vállalati Pénzügyek 1.-2., McGraw Hill – Panem,
3. Fazakas – Gáspárné – Soós – Sulyok – Pap (1999): Pénzügyi számtan Perfekt, Budapest,
4. Fazakas – Gáspárné – Soós – Sulyok – Pap (2003): Bevezetés a pénzügyi és a vállalati pénzügyi számításokba, Tanszék Kiadó Kft, Budapest,
5. Gyulai L. – Illés I.-né – Paróczai P.-né- Sándorné Új É. (2009): Pénzügyi ismeretek a mérlegképes könyvelők vizsgáihoz, Perfekt Kiadó, Budapest,
6. Illés I.-né (2003): Társaságok pénzügyei, Saldo, Budapest 7. Magyar G. (2003): Pénzügyi navigátor, INVENT Kiadó, Budapest, 8. Magyar Nemzeti Bank kiadványai (MNB Szemle, Pénzforgalomról
mindenkinek 1-2-3.) 9. Pálinkó É. – Szabó M. (2006): Vállalati pénzügyek, Typotex Kiadó,
Budapest, 10. Portfolio.hu online gazdasági újság cikkei, 11. Sándorné Új É. (2001): Pénzügyek mindenkinek, Variant-Media Kiadó,
Budapest, 12. Száz J. (1991): Hitel, pénz, tőke, KJK, Budapest, 13. Tétényi Z., Gyulai L., Gyulaffy B.-né (1998): Pénzügyi, finanszírozási
feladatcsoport ismereteinek alkalmazása, Perfekt Kiadó, Budapest, 14. Tétényi V. (2001): Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek,
Perfekt Kiadó, Budapest,
176
Mellékletek
177
1. Olvasmány az 1.2. fejezethez A hazai kis és középvállalkozások kapcsán gyakran fogalmazódik meg az a kritika, hogy alultőkésítettek és zömmel kényszervállalkozások. Egy frissen készített felmérés szerint azonban az első kritika nem teljesen igaz. A legnagyobb probléma inkább az életben maradás, ami a vállalkozások nagy száma miatt nehézségekbe ütközik. Ha egy vállalkozás életben tud maradni, akkor, a következő lépcsőfokot jelenti a pénzhiány. A kényszervállalkozások léte azonban tényleges és bizonyított probléma a magyar gazdaságban, amit az alábbi táblázat is bizonyít. A hazai tíz milliós lakosságszám mellett ma közel egy millió vállalkozás van Magyarországon, azonban ezen vállalkozások java része csak virtuálisan van jelen, tehát valódi termelési értéket nem képes létrehozni.
2004 2005 2006 2007 2008
Statisztikairegisztrált(ezer db)
481,3 497,4 513,8 531,1 561,4
Ténylegesen működő(ezer db)
314,4 326,2 333,3 344,4 343,9
Nyereséges(ezer db)
168,5 180,4 196,2 205,1 193,4
Veszteséges(ezer db)
123,6 121,4 111,0 112,1 123,3
A regisztrált és a ténylegesen működő, valamint a nyereséges és veszteséges
vállalkozások száma 2004-2008 között
Mindennapjaink során az is tapasztalható, hogy a hazai kkv szektor szereplői nem kapnak kellő hangsúlyt gazdasági súlyukat illetően. Ha a hazánkban működő vállalkozások összetételét megvizsgáljuk az alábbi ábra alapján, akkor látható, hogy a kis- és középvállalkozások aránya 99%, azonban az általuk létrehozott bruttó hozzáadott érték aránya a 2008-as értéknek mindössze a 43,1%-át teszi ki. Tehát mindezek alapján látható, hogy jobban kellene a szektorra figyelni és fejleszteni azt mind szaktudás, mind a pénzügyi
178
háttér tekintetében.
Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték
1,2% nagyvállalkozás
középvállalkozás
kisvállalkozás
mikrovállalkozás 12,1%
1,5%
7,7%
89,6%
14,6%
16,4%
56,9%
Forrás: az APEH 2008 évi gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009
97,3% 26,7%
A hazai gazdaság szereplői és azok teljesítménye 2008-ban
Forrás: Pitti (2010) „A hazai és nemzetközi vállalati szféra a válság előtt és után” című, az Ecostat 2010.január 28.-án elhangzott előadása alapján.
A magyar gazdaság szereplproblémájával. A háztartási szektor megtakarító szerepe jelentaz elmúlt évek során, a vállalatok és az állahitelfelvevőként van jelent a piacon. A pénzügyi válság azonban jelentátrendezte az addig megszokott tendenciákat. A Portfolió elemzése alapján: „2010 második negyedévében nem szorult rá a magyar gazdaság arra, hogy a külföld újabb forrásokkal finanszírozza, így immár másfél éve visszafizetvagyunk. Magyarország finanszírozási képessége a második negyedévben a GDP 2,5 százalékát tette ki. „
A magyar gazdaság szerepl „Az, hogy az ország finanszírozási képessége a fentiek ellenére nem csökkent alapvetően annak köszönhetfelhalmozások és a hitelfelvételek különbsége) látványosan emelkedtek. Szezonálisan igazítva a GDP 10 százalékát teszi ki a háztafinanszírozási képessége, ez 12 éves csúcs. Emögött egészen pontosan az áll, hogy a lakosság a 354 milliárd forintnyi megtakarítási tranzakciót hajtott végre, emellett pedig 117 milliárd forintnyi adósságot fizetett vissza. A megtakarítások közül a arányukat a háztartások megtakarítási portfóliójában.
179
2. Olvasmány az 3.2.2. fejezethez
A magyar gazdaság szereplőiről köztudott, hogy jó részük küzd az eladósodás problémájával. A háztartási szektor megtakarító szerepe jelentősen csökkent az elmúlt évek során, a vállalatok és az állam pedig a gyakorlatban állandó
ként van jelent a piacon. A pénzügyi válság azonban jelentátrendezte az addig megszokott tendenciákat. A Portfolió elemzése alapján:
„2010 második negyedévében nem szorult rá a magyar gazdaság arra, hogy a ülföld újabb forrásokkal finanszírozza, így immár másfél éve visszafizet
vagyunk. Magyarország finanszírozási képessége a második negyedévben a GDP 2,5 százalékát tette ki. „
A magyar gazdaság szereplőinek finanszírozási képessége
finanszírozási képessége a fentiek ellenére nem csökkent en annak köszönhető, hogy a lakosság nettó megtakarításai (a
felhalmozások és a hitelfelvételek különbsége) látványosan emelkedtek. Szezonálisan igazítva a GDP 10 százalékát teszi ki a háztafinanszírozási képessége, ez 12 éves csúcs. Emögött egészen pontosan az áll, hogy a lakosság a 354 milliárd forintnyi megtakarítási tranzakciót hajtott végre, emellett pedig 117 milliárd forintnyi adósságot fizetett vissza. A megtakarítások közül a befektetési jegyek tudták leginkább növelni az arányukat a háztartások megtakarítási portfóliójában.
l köztudott, hogy jó részük küzd az eladósodás ősen csökkent
m pedig a gyakorlatban állandó ként van jelent a piacon. A pénzügyi válság azonban jelentősen
átrendezte az addig megszokott tendenciákat. A Portfolió elemzése alapján:
„2010 második negyedévében nem szorult rá a magyar gazdaság arra, hogy a ülföld újabb forrásokkal finanszírozza, így immár másfél éve visszafizetők
vagyunk. Magyarország finanszírozási képessége a második negyedévben a
inek finanszírozási képessége
finanszírozási képessége a fentiek ellenére nem csökkent , hogy a lakosság nettó megtakarításai (a
felhalmozások és a hitelfelvételek különbsége) látványosan emelkedtek. Szezonálisan igazítva a GDP 10 százalékát teszi ki a háztartások finanszírozási képessége, ez 12 éves csúcs. Emögött egészen pontosan az áll, hogy a lakosság a 354 milliárd forintnyi megtakarítási tranzakciót hajtott végre, emellett pedig 117 milliárd forintnyi adósságot fizetett vissza. A
befektetési jegyek tudták leginkább növelni az
A magyar Hiába küzdöttek azonban a háztartások az eladósodás örvényével, a svájci frank erősödése drasztikusan milliárd forintos átértékelvisszafizető magatartásuk ellenére a hiteleik állománya 870 milliárd forinttal emelkedett. Az egyetlen vigasztaló az lehet, horealizálódik, és addig az árfolyam barátságosabb tartományokba kúszhat, legalább részben kompenzálva a mostani veszteségeiket.
180
A magyar lakosság megtakarításainak szerkezete
Hiába küzdöttek azonban a háztartások az eladósodás örvényével, a svájci södése drasztikusan rontotta a pozícióikat. A hiteleken ugyanis 1000
milliárd forintos átértékelődése veszteséget szenvedtek el, vagyis a nettó hitel magatartásuk ellenére a hiteleik állománya 870 milliárd forinttal
emelkedett. Az egyetlen vigasztaló az lehet, hogy ez a veszteség csak lassan realizálódik, és addig az árfolyam barátságosabb tartományokba kúszhat, legalább részben kompenzálva a mostani veszteségeiket.
Hiába küzdöttek azonban a háztartások az eladósodás örvényével, a svájci rontotta a pozícióikat. A hiteleken ugyanis 1000
dése veszteséget szenvedtek el, vagyis a nettó hitel magatartásuk ellenére a hiteleik állománya 870 milliárd forinttal
gy ez a veszteség csak lassan realizálódik, és addig az árfolyam barátságosabb tartományokba kúszhat,
A magyar A magyar gazdaság pozitív nettó finanszírozási mutatójához mértékben hozzájárult egy kevésbé szívderítmásodik negyedévben 3,6 százalékos finanszírozási képességet mutatott fel. Ez arra utal, hogy a beruházási aktivitás igen alacsony, illetve a szektor forrásbevonási lehetőségei korlátozottak. (Egyedi nagy autóberuházási tételek a közeljövőben csökkenthetik majd ezt a számot) Mindez azonban összességében arra utal, hogy a magyar gazdaság az eralkalmazkodását mindhárom szektorban, gyenge konjunkturális viszonyok közepette, ellentmondásokkal kísérve folytatta az idén.” Forrás: Portfolió, 2010. október 1.: Kiderült: Ezermilliárd forintot buktak a háztartások a svájci frank miatt, http://www.portfolio.hu/c
181
A magyar lakosság hiteltranzakciói
A magyar gazdaság pozitív nettó finanszírozási mutatójához mértékben hozzájárult egy kevésbé szívderítő jelenség is: a vállalati szektor a második negyedévben 3,6 százalékos finanszírozási képességet mutatott fel. Ez arra utal, hogy a beruházási aktivitás igen alacsony, illetve a szektor
őségei korlátozottak. (Egyedi nagy autóberuházási tételek ben csökkenthetik majd ezt a számot) Mindez azonban
összességében arra utal, hogy a magyar gazdaság az eralkalmazkodását mindhárom szektorban, gyenge konjunkturális viszonyok özepette, ellentmondásokkal kísérve folytatta az idén.”
Portfolió, 2010. október 1.: Kiderült: Ezermilliárd forintot buktak a háztartások a svájci frank miatt, http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=139247, letöltve: 2010. október 1.
A magyar gazdaság pozitív nettó finanszírozási mutatójához jelentős jelenség is: a vállalati szektor a
második negyedévben 3,6 százalékos finanszírozási képességet mutatott fel. Ez arra utal, hogy a beruházási aktivitás igen alacsony, illetve a szektor
ségei korlátozottak. (Egyedi nagy autóberuházási tételek ben csökkenthetik majd ezt a számot) Mindez azonban
összességében arra utal, hogy a magyar gazdaság az erőteljes alkalmazkodását mindhárom szektorban, gyenge konjunkturális viszonyok özepette, ellentmondásokkal kísérve folytatta az idén.”
Portfolió, 2010. október 1.: Kiderült: Ezermilliárd forintot buktak a háztartások a svájci frank miatt,
, letöltve: 2010. október 1.
182
3. Olvasmány az 3.3.2. fejezethez Mint ismeretes hazánkban nagyon magas az eladósodás szintje. Ez sajnálatos módon minden a gazdaság minden szektorára jellemző, az államra, a vállalatokra és a háztartásokra egyaránt. Továbbá tény az is, hogy igen magas Magyarországon a devizahitelek állománya. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásról szóló legutóbbi (2010. november) jelentése viszont érdekes tényeket tár fel: „Ami az árjellegű tényezőket illeti, a vállalati forinthitelek mintegy 330 bázispontos átlagos kamatfelára5 2010. szeptember végén közelítőleg megegyezett a 2009. év végi értékkel. A devizahitelek esetében az átlagos felár tavaly év végéhez képest 30 bázisponttal csökkent, jelenleg 290 bázispont körül van (6. ábra). A vállalati hitelfelárakban korábban is megfigyelt kettősség továbbra is fennáll. Régiós összehasonlításban ugyanis a hazai devizában nyújtott hitelek kamatfelára Magyarországon mintegy 100 bázisponttal magasabb a visegrádi országokéinál, a devizahitelek kamatfelára (amely ráadásul csökkent 2010 során) viszont régiós összehasonlításban is igen alacsony. A kettősség magyarázata a hitelpiac szegmentációja lehet: devizahitelhez csak a jó hitelképességű, exportáló nagyvállalatok juthatnak hozzá, ők viszont akár viszonylag kis felár mellett is.” (MNB: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2010. november, 13.-14. oldal)
183
A vállalati bankhitelek átlagos kamata és kamatfelára, illetve a hitelezési
feltételek alakulása MNB, 2010., 14. oldal
További érdekes tény a hitelfelvétel alakulása is. Az előbb említett jelentés az alábbiak szerint fogalmaz (14. oldal): „A vállalati hitelezés visszaesése a harmadik negyedévben lassult. A belföldi vállalati hitelezés az első két negyedévben 188, illetve 277 milliárd forinttal esett vissza, a harmadik negyedévben pedig mindössze 73 milliárddal…Továbbra is az a tendencia, hogy a rövid lejáratú bankhitelek gyorsabb ütemben csökkennek, mint a hosszú hitelek. A vállalatok folyó termelésének növeléséhez alacsony kapacitáskihasználtság mellett komolyabb beruházásokra nincs szükség, forgóeszköz-finanszírozásra viszont van. A rövid hitelek jelentősebb csökkenése ezért arra utalhat, hogy hitelkínálati korlátok is szerepet játszanak a vállalati hitelezés csökkenésében…”
184
A hazai bankszektor és az egyéb pénzügyi közvetítők vállalati hiteleinek nettó
negyedéves növekménye Forrás: MNB, 2010., 14. oldal
A híradások alapján a világ a 2008-ban kezdődött válság vége felé közeledik, amit számos makromutató is bizonyít. A vállalkozásnál mikroszinten az eladósodás terén azonban még nem érezhető számottevő javulás. A Jelentés az alábbiak szerint fogalmazza meg a helyzetet (26. oldal): „A vállalati hiteleknél folytatódott a 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek arányának növekedése. A gazdaság lassú növekedése, a forintárfolyam gyengélkedése, illetve a banki hitelezés folytatódó visszaesése a vállalati portfólió minőségét negatívan befolyásolta. Az átstrukturálások lelassulása, illetve a növekvő visszaesések ugyancsak a folytatódó portfólióromlás irányába hatottak. A 90 napon túli késedelembe esett hitelek aránya az első 9 hónap folyamán 10 százalék körüli értékről 12,6 százalék fölé nőtt…Pozitív jel lehet ugyanakkor, hogy a 30-90 napos késedelemben levő hitelek állománya érezhetően csökkent, így kisebb tér van a nem teljesítő hitelek arányának további növekedésére.”
185
Késedelembe esett hitelek állományon belüli aránya a vállalati hiteleknél
Forrás: MNB, 2010., 14. oldal
Forrás: MNB Stabilitási jelentés, 2010. november
186
4. Olvasmány az 3.3.4. fejezethez A hazai lízingszakma is hasonló gondokkal küzd, mint a hazai gazdasági társaságok zöme. A lízingfinanszírozásban megtestesülő érték jelentős mértékben zsugorodott a pénzügyi válság hatására, így jelenleg a finanszírozott összeg értéke a hazai lízingpiacon a 2008-as harmadik negyedévi érték alig 20%-át jelenti. A Lízingszövetség elnöke, Dunavölgyi Mária által a Pénzcentrumnak adott interjúja az alábbiakkal jellemzi a kialakult helyzetet: „A piac egésze tovább zsugorodik. Az idei III. negyedévben 35%-os a visszaesés a finanszírozásban az előző évhasonló időszakához képest. A magyar lízingpiacon finanszírozott összeg 2010 első három negyedévében 212, 8 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban ez az összegi 323, 7 milliárd forintot ért el. A vizsgált negyedévben majdnem 19%-kal kevesebb új üzletet kötöttek a lízingcégek. A lízingpiaci ügyfelek között pedig már többségben vannak a kis-és középvállalkozások a lakossági ügyfelekkel szemben….A banki különadó miatt jövőre több, akár 5-6 lízingcég is kivonulhat a piacról és egy friss felmérésünk szerint ez akár a piaci szereplők több mint felénél okozhat tőkeproblémát. Reméljük, hogy 2011-ben a szövetség erőteljesebben tudja képviselni a szektor érdekeit a kormányzattal folytatott tárgyalások során."
187
A lízingpiac alakulása 2006 – 2010 között
A lízingpiac szegmensek is jelentős változásokon mentek keresztül: „A gépek és berendezések finanszírozásában 2010 harmadik negyedévében a kihelyezések alig maradtak el az előző negyedévhez képest; 16 milliárd forintot finanszíroztak augusztus-október időszakban. Ebben a szegmensben már látszik némi élénkülés, a szerződések száma már elérte az egy évvel korább szintet. A mezőgazdasági gépek a tavaly év végéig folyamatosan futó támogatási programoknak köszönhetően a legnagyobb portfóliójú alszegmensnek számítana. A flottafinanszírozásban gyakorlatilag megszűnt a hitelben történő kihelyezés, és enyhén növekedett a pénzügyi lízing aránya. .A flottakezelő cégek az elmúlt időszakhoz hasonlóan továbbra is jól teljesítenek, az összes üzletág közül a legjobban ebben az évben, ennek eredményeként a flotta részesedése az összkihelyezésen belül a duplájára növekedett. Ez az egyetlen szegmens, ahol a válság előtti állapothoz képest nőtt a tőkekintlévőség. Ez annak is köszönhető, hogy a cégek számára egy bizonyos idő elteltével jelentős költségekkel jár, ha fenntartják idősödő járműparkjukat, ezért döntenek egyre gyakrabban a csere mellett. A harmadik negyedévben kihelyezett összeg 6 milliárd forint. A haszongépjármű szegmensben már látszik némi élénkülés a piacon, a szerződések száma megközelíti az egy évvel ezelőtti szintet, és a kihelyezés is
188
"csak" 10 százalékkal marad el a 2009 Q3-tól. A kihelyezések értéke 19 milliárd forintot tett ki. Az új haszonjárművek értékesítése 2009-hez képest öt, a használtaké pedig 80 százalékkal nőtt. 2010 III. negyedévében az ingatlanfinanszírozás értéke nem csökkent tovább, a kihelyezések értéke megegyezik az előző negyedévével (2,95 milliárd forint). A lízingcégek szempontjából szintén pozitív eredmény, hogy az ingatlanfinanszírozáson belül ismét nő a lízing részesedése, és a szerződések jelentős részénél valamilyen kisvállalkozás lízingel cége számára lakóingatlant Az autófinanszírozásban 2009 első kilenc hónapjához képest az év eddig eltelt időszakában 30%-os a visszaesés a kihelyezéseknél; a finanszírozott összeg 20 milliárd forint volt az elmúlt negyedévben. A szerződésszám kisebb mértékben, 40%-kal esett vissza 2009Q3-hoz képest. Nőtt azonban a céges autók aránya az új szerződéseknél és ezzel Magyarország meghaladta az uniós közel 50%-os átlagot.”
Finanszírozott összeg a magyar lízingpiacon
Forrás:
1. Pénzcentrum, 2010. november 18.: Dunavölgyi: kiemelt feladat a lízing széleskörű népszerűsítése, http://penzcentrum.hu/cikk/1025968/1/dunavolgyi_kiemelt_feladat_a_lizing_szeleskoru_nepszerusitese, letöltve: 2010. november 18.
2. Portfólió, 2010. december 7.: Lehúzza a rolót a lízingszakma?, http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=142255, letöltve: 2010. december 7.
189
5. Olvasmány az 5.3. fejezethez
A Magyar Nemzeti Bank által megjelentetett MNB Szemle című kiadvány számos érdekes ténnyel foglalkozott már első megjelentése óta. A 2010 márciusi számban megjelent egyik cikke a hazai magas készpénzállomány okait taglalta (25. oldal): „Bizalomhiány – lánctartozások Gyakran ismételt elemként jelent meg az interjúkban a magyar gazdasági élet szereplőire általában véve is jellemző, ám a pénzügyi és gazdasági válság miatt még jelentősebben felerősödött, az üzleti partnerek között jelen levő bizalomhiány. Az utóbbi időben vállalkozások százai mentek tönkre amiatt – s nemcsak a jól ismert építő- és élelmiszeriparban –, hogy a megrendelőik szándékosan nem fizették ki a velük szemben támasztott követeléseiket, s a beszállító vállalkozások százait súlyosan érintő lánctartozások alakultak ki. Sok esetben jellemző olyan példa, amikor a rosszhiszemű tulajdonosok „az eszközöket kiürítik cégükből, ezalatt jelentős szállítói és köztartozást halmoznak fel, majd szándékosan bedöntik vagy fiktív személyeknek értékesítik a vállalkozást”. Ezzel a magatartással az adott cég teljes – jóhiszeműen eljáró – beszállítói hálózata kritikus likviditási helyzetbe kerül, a legtöbb esetben őket is csőd fenyegeti. Ezt a szituációt a válság kapcsán csak súlyosbította, amikor a vevők nemcsak a rosszhiszeműségük miatt, hanem azért sem tudtak fizetni, mert esetleg „a bankjuk váratlanul megvonta tőlük” az addig biztosított finanszírozást. A bemutatott problémának tulajdonítható az tendencia, hogy a fizetési módok szinte minden iparágban a válság hatására átalakultak. Már nemcsak a 30 napos elektronikus átutalás az általánosan jellemző, hanem érzékelhetően megnövekedett az előre fizetést, vagy helyszíni, azonnali ellenértéket követelő beszállítók száma, s az ehhez kapcsolódó készpénz alapú tranzakciók. Akik továbbra is számlapénzt használnak, azok is döntően az előre fizetést preferálják. Ez a fizetési szisztéma nagyon ártalmas, mert drasztikusan lassítja a gazdaság működését, s azok, akik nem tudják önállóan előre finanszírozni működésüket, szinte ellehetetlenülnek. A bizalomhiány és a készpénzhasználat közötti közvetlen összefüggést egyes szakértők – szemben a többséggel – megkérdőjelezték. Szerintük ugyanis nem logikus, hogy kizárólag a bizalomhiány miatt készpénzes fizetéseket kérnek a beszállítók. Előre fizetni ugyanis sokkal egyszerűbb és biztonságosabb
190
elektronikusan, mint készpénzben, ha pedig teljesítés után (nem) fizet a vevő, akkor szintén közömbös, hogy készpénzben vagy számlapénzben mulasztja el a teljesítést. A felvázolt logikát követő szakértők szerint inkább a fekete/szürke értékesítés és működés felé való nagyobb arányú elmozdulás lehet az oka annak, hogy nőtt a készpénzes fizetést preferáló vállalkozások száma.” Forrás: Bódi-Schubert Anikó: Magas a hazai készpénzállomány – mi állhat a háttérben? MNB Szemle, 2010. március, 20-28. oldal
191
6. Olvasmány az 5.4.1.1. fejezethez
A Magyar Nemzeti Bank által megjelentetett MNB Szemle korábban idézett cikke a hazai magas készpénzállomány okait elemzi általánosságban (21. oldal): „A hazai készpénzhasználat kiemelt makrogazdasági mutatói – rövid kitekintés A GDP arányában mért hazai készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít.3 A GDP és a háztartások fogyasztásának arányában kifejezett készpénzállomány értékeit az alábbi ábra illusztrálja.
A GDP és a háztartások fogyasztási kiadásai arányában kifejezett hazai
készpénzállomány értékei 2000 - 2009 között
Az 1990-es évek második felének szignifikánsan csökkenő készpénzkereslete után a 2000-es évek elején stagnálás jellemezte a hazai GDP/készpénz arányt. 2004-ben ez a trend megfordult és a készpénzállomány intenzíven növekedni kezdett, bár ezt gazdasági fundamentumok nem indokolták. 2008 és 2009 között szintén enyhe stagnálás jellemzi a vizsgált értéket. A hazai készpénzállomány GDP arányában mért, önmagában is jelentős aránya
192
mellett tovább árnyalja a problémát a nagy címletek (10 000 és 20 000 forintosok) állományon belüli jelentős – és egyre növekvő – részesedése. Az egyes címletek bankjegyállományból való részesedését a következő ábra mutatja be.
Az egyes címletek részesedése a teljes bankjegyállományból, százalékos
arányban Az ábrán jól látható, hogy a nagy címletek együttesen a teljes hazai készpénzállomány mennyiségének mintegy 55%-át teszik ki. Az egyes bankjegycímletek forgalomban betöltött szerepére további kettő – egymással összefüggő – mutató értékéből tudunk következtetni, nevezetesen a megfordulási ráta és a selejtezési ráta alapján. A megfordulási ráta egy „átlagos” bankjegy jegybankba történő visszaáramlása egy év során. Minél nagyobb a mutató értéke, az annál gyakoribb használatra, intenzívebb tranzakciós szerepre utal. A hazai bankjegycímletek megfordulási mutatóinak átlagos értéke 1 és 1,2 között van, ezzel szemben a nagy címletek, de különösen a 20 000 forintos ettől eltérően viselkednek. A legmagasabb címlet megfordulási rátája csupán 0,5-0,6 között mozog, amely igen mérsékelt tranzakciós szerepre utal. A selejtezési ráta egy adott bankjegycímletre vonatkozóan, a jegybank által a forgalomképtelennek4 minősített bankjegyek aránya a teljes állományhoz képest. A 10 000 és 20 000 forintosok e mutatót tekintve is az átlagtól eltérően viselkednek. Az átlagos 30%-os selejtezési arányhoz képest a jegybankba beérkező 20 000 forintosoknak csupán kevesebb, mint évi 5%-át, a 10 000 forintosoknak pedig mintegy évi 14%-át szükséges gyenge minőségük miatt „újakra cserélni”. E mutató értékei is egyértelműen arra világítanak rá, hogy a nagy címleteket, de különösen a 20
193
000 forintosokat főként vagyonfelhalmozási eszközként használják a gazdaság szereplői, amelyben a legális tranzakciók mellett a rejtett gazdaság is szerepet játszhat.” Forrás: Bódi-Schubert Anikó: Magas a hazai készpénzállomány – mi állhat a háttérben? MNB Szemle, 2010. március, 20-28. oldal
