MMamr- • i 160 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MAKC4IUS

ROCK ISTVÁN gépgyára Budapesten, soroksári ut 20. ajánlja

javított ekéit, mindennemű főldmivelési eszközeit, szabadalmazott morzsolóit s trieurjeit, rostáit, szecska- és répavágóit, vető gépeit; továbbá elismert jóságú szijj hajtású őrlőmalmait mMmiút egy fütocsoves széjjelhuzhato HÖCker-féle lOCOmObjljait, szivattyúit,sfekvő gőzgépeit kazánnal együtt stb.

Millacher Lés Wagner első magyar ásváiiyviz-kés/ulék-.

siphon-fölszerelvény- és szikviz-gyáruk Budapest, II . (Buda), kácsa-utcza 219. sz. alatt,

elvállal 632 sxikvix-gyárak számára tel]es berendezéseket a legelőnyösb, olcsó föltételek mellett, szállít a legtisztább czinböl készült legjobb szerkezetű siphonokat, mint szintén minden a gyár­

táshoz szükséges anyagszereket. 0 V ~ Árjegyzékek kívánatra Ingyen és bérmentve. gkW Bizonyítványok megtekintésre készen állanak.

B i K l a p e s t , I I . k e r . , I o u t c z a , a k e r o a k b a n k é p ü l e t i b e n , aj:iiilja na(,'_v választékú raktárát férfi, nüi s gyermek kész fehérnemUekben, minden szóvolt

áru s uri divat-czikkekben legolcsóbb szabott árakon. Minéd* terét ti'rtili rendelet utánvétellel kútonPti figyelemmel mgoruan kivántág tzerint rögtön legjobban teljééit-lénk. Mát akármily cukkekrei megbitátokal it ttierten etikótlök. Ctomagolátl nem tzámitok. Minden nem letétit

darab kicterélieiik rogy ktrántagra érte mt ár vitttaadntik. legjobb minóeégért kételkedem. U r a k r é x z é r e : Höltj-y«•!« r é s z é r e :

Rendi l.Weknel ké'em * (rallérbíseget I I n g e k vi«z.,r.bó. sima <lar-b)a 2.10, 2.20,2.50, 11, I n g e i t anppl etiffanhól (mariapolan) minden forrná- fl .tarab 12 frt, 12.75, 14 20, 17, angol < blffonból (ma

l..ui da mos: legkeres-ttebb a 3-zoros sím in-llll l.-;r<lívato<b a C/>1 zerübb darabja 1.40, Ml,

1 2.10, S, 3.SO, 4, 6 darab S, 9.50. 11.50. 13, 17, 20, Sí . Hl).

Sz.ines perkiilból IPR '|a»b mintákban darabja 1.50, 2, 2 2V 2.'o, r, darab K.50, u 50. l.'.HO, 14.20.

Kr.i r« ana-ol i.xf..rdV>l legalább mintákban gallérral, darabja ».»», fl darab 1180. t külön gallérral, dh|a

la-ah ai.i',0. I l i irelok gallérral, darabja 60 kr. B darab 3.25. l . l l i r t i w i l ó k vászonból minden formában : daral>)a

2.25, 2.60, 8, 6 darab 9.50, 10 115", 12.S0, 1120, 17.

Tálra «>".v.1tt gvapju alatt mrllenrrk, alsó nadrágok a relaarlsnrák.

I f l h a r l a n y A k nzo>n>t klilerje feh'r 2.51 s, s.50, ftbár ragy c.ik.x 1. 4.50, B, 5.50, eiré.a 10 frtlg

<>nlle> H k«<xelOk leKliti.>msbb, Ingnjanb divata liiint>b:ir\ I aiit-ir gallér asrp dobozban 2.50, kézeló* '. I I"

danotan) alma darabja 1. 0, 1.40, 1.60, 2, fl darab 7.40, S, U.20, 11.50, szép mellvairáas*] a l.imzé-sel: darabj. 2, 2.25, 2 50, S, S.50, 4, 6 darab 1150, UM 11.20, 17, 20, 22.K0.

t o r a r l l r k angol cbltfon- vagy barchetbil: darálna 1 l.i, 1.60, l.t'.O, I.S0, 2, 2.50, 3, 3.50, 4, S, II darab 8, 8.50, I, 1<>. 10.15) 11,V), H, 17, 20, íi.SO, 28 frt.

I.Abrnt nltfk cblflon- vaív harchatbo'l : darabja 1.35 l.:>o, 1.75, 2, 2.50, 3, 3.50, 8 darab 7.70, 8.50, 10, II. 50, 11.20, 17, 20.

\l«d*x<>kiiya.k rlilffoiiból, nép aznti-lTlvrl e. fod­rokkal : darab,a S.4o. 2.8o, II, .1.50, 4, 4.50, 6, II, li darab 1.17.'., IS. 17. 20, l t i» , •-'.'. 50, 28,33.50, uazálv-Ival .larsbja 3.50, 4—10 frtlg.

l.<i«xür-*x<>kiiyAk fodrokkal: darabja 3.50, 4. 425, I. 6 f t.

I .oax i ír - tormirok : dbj i 1.20, 1.40, 1 B >, 2, 2 5o. Derek/flaáTk (Mledor): dar bja 1, 1.25, 1.5o, (40,

'. 4. niizit.-it kötények rhiir,,ni.oi. fehér l, 1.40, 1.75,

i, aziti-a l.io, 1.75fekete molrbót 1.3'. 1 Zsehk«<nfWik áfáig febér vagy stlnes széllel i drbja

3« krtúl, lrtnixe tek 30 krtól. SiOvntt pao.ut kat-ianyAk : ettVejda % I

6, egó-t* 12 frtlg; 2 gombol nffl apaa iyn tilnr> Llacés párji 1.15, sr.arvaab$r Mi, 1.8 >, nysrl azSvntt 20 krtól t frtlg. Mollgallérok > ujak. Icg< ujibb gallér'darabja 4 ártól a kéaelók párja 0 krtúl rlehfodrok a kal.pfátyolok 25 krtól, folvum regeé-fS.öirtk rHetakanbe). 17 krtól.

I'oiiury <>la t o k o t o k I fehér 70 krtAI, szalaggal fj krtAI. Helyem nyakkendők 20 krtAI 3 frtlg, (aj vagy nyak selyem eiokrok 35 krtAI, nj divata aplveminol díszített nyakfodrok 50 krtAI 3 frtlg. NA1 tariUvak 25 krtAI 2.50-lg. Mindenféle féld, fogkefe, azappan « lllats/.er.

Legojabb níl napemyík 1.30—10 ftlg, legyoiík 40 krtól 10 irt g. Nyárra AaaArnhák a íAkotfSk, fürdókSpeny a rslpók.

I'.l«ii axűl l i t t g y e r m e k e k riaiére ingcrsk'k. szAvStt, horgolt • kttStt rokolyák a ffkOkSa, a/.akúl-kák, váiion a horgolt pólyaszalag, hosszú vánkos plqué • levarrotl pappl nkák, vászon- s gumml palán kák, horgolt cztpAVskc. harisnyák, téli berlini zubbo nyok, szoknyácskák a fejkAtAk a legolcsóbb áron

/.sí-Ili, -n«l«»k. egé'z fehér vagy színes szélül, kfi-..50, S egész 15 frtlg, fshér

. i iy i ikkuti ík salyemből, keskeny 14 krtAI 1 fnlg, széles 20 krtAI 3 frtlg, kész nyakkótók mln-

rmál.an 40 krtól 5 trtlg, nyakeaokrok 13 krtAI. Ango l p ia i t l ek darabja 7.50, 8, 10, 13 frt, piáld.

szíj l'.O kr. Kiiutactiuk-kttpenjrea; darabja 8, 9 frt. Keaxtyf ik kltdnS glaeée párja 1.15, szarvasbír 1.20,

nyári szövijU 35 krtAI 2 frtlg. I or l i lkhz i ík besiegve, kiltegie 5—15 frtlg. Ruganyos nnilr;ta;litri<tk 70, 90 kr, 1, 1.20, nad­

rágszíj 25 kr. I m - n i v ö k 2 15 frti*. I ri napornyAk 2—4 frtlg.

Nyárra nszógaryák s sapkák, tltrdAkot.eny s ezIpAk. Mel l - , k í / . l ö - • Kallér- l i iKUouihok ,.„,„„

vagy broncebAl nagy válaszokban, szép melltük, nyakkeadAgyflrűk, féadk, fogkefe, szappan és Unom Illatszerek

Fl i tk részére kesztyűk, uyakkStAk, aaebkendAk. I.s'átiyok részére fehér és satnes ehlffön- és fekete

moir-kótéovok, gallér- a kézelAk, harianyák, kamas lik, zaebkendAk, nyakkötJk, keztyük • kerek fejfösflk

jlslpea kanaváaiok vége 8 frt, 8 frt 50 kr., 9 frt. 15 frtlg, 30 r«f£s fonalvászon vége 8 frt 50 kr., i te* 9 frt 5v kr., kávés-sbrosx 9 frt 20 krtAI, kávéskandA kStegJe 2 frt 10 krtAI, csipke füg Sny egv ablakra egv pár 3 frt 50 krtól 15 frtlg, fuggony-boJtok párja 60 k tói, ágyteritAk 5 frt 75 krtól, aszwlterltílk 4 frt 50 krtAI Chiffon rAfe 20, 22, 25, 28, 80, 84, 40, 48 kr. mindennemű fehér e színes barohent s ftanell, színes perká'ok, pamat s aelyeoi bársony. Továbbá minden rehe>ltri ik. csipkék, hímzett neműek bélés szövetek, dhaltések azalagok s rövid árnk, pottendorfl, 4 szálas fehér s színes gydrrlkfltA pamut gyári áron s klrálykOtAczérna. I

Különös figyelemre méltó! A hírneves dr. Forti-féle

SEB-TAPASZ mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat etil lapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosb s egyszersmind gyö-

keres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban Egy csomag ára 50 kr , nagyobb csomagé 1 Irt használati

utasítással együtt, postán küldve 2 0 krral több — Egy frtnyi csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik

Központiküldeményezóraktár:Pesten:T0ROK JÓZSEF gyógyszerész urnái király-uteza 7-ik szám alatt — Bécsben Pleban F Xav. gyógysz. urnái a régi tábori gyógyszerárban, István-tér, l . és 2-iksz. — Dr. Girtler F. gyógyszerész.Freiung 7-ik szám. — Wisinger F. az arany sashoz czimzett gyógytá­rában, Karnthnerring, 18 sz. — Prágában: Fürst J. Grá«. ban: Dr Grablowitz V.-nál.

Továbbá kapható Budapesten (Lipótváros): JezOTitsM. udvari gyógytárában, a három korona- és marokkói-uteza sarkin. — Formágyi F. gysz 8 korona-uteza 20. sz - Thalmayer i . és társánál, a nádor-utezában — Kochmeister Fr . utódainál, a 3 koroua-uteza 22. sz. — Kuhn J . M., a József-téren 7. u. (belváros.) — Dr. Wagner D. ur a „szent háromsághoz'1 ciim-zett városi gysztárában a városház-téren és a ..nádorhoz'1 czinv zett gyógytárában, váczi bulevard59 szám — Emresz K. az uri-utczában a„kót matrózhoz,'' — Telkesy «T. udv. gysz a vii ban. — Wlaschek E . gysz. a Krisztinavárosban. — Eiszdorferí gysz. a Tabánban (Ráczváros) fő-uteza.— Alsó-LendTán: Kii B.-nál. — Aradon: Szarka Luizanál. — B.-Ujfalun: VassJeni — Békés-Csabán: Biener B. - Bttd-Szent-Mihályon: Lnkia Fcr. — Debreczenben: dr. Róthschnek V.E. és Tamássy K. -Buna-Fb'ldváron: Nádhera P. — Egerben: Plank Oy.,Schnt-tág J és Köllner Lór. — Eperjesen: Isépy Gy. — ÉrsekoJTi-r ó t t : Conlegner J . — OjÖngyösUn: Mersits J. — Györütt: I,elmer P< — Hajóson : Faller J. postamester urnái — H.-8»«-boszlón: Beszédes J. — Huszton: SchmidtK.és Teodoroviea J. — Jászberényben: Teschler E — Kassán: Koregtkó A, Waiidraseliek K., Megay G. és Hegedűs L. — Késmárkéi: Genersisch C. A. — Komáromban Grötschel Zs. — Knnmidi

Jung K. — Léván: Bolcman Ede. — Mezötárot: Miskolczon: Dr Csáthi Szabó J. - M.-8x.ge-— Mitrmrltí'on: Ker»tono»chitz A. fiainál.-

N.-Kanizsán: Wajdits J. — N.-Szombaton: Pántotsek K -N.-Váradon: Huzella M és Molnár J - Nyirbátherei: Sztruhár J. — Nyíregyházán: Korányi J. gyógysz., KoráciS. és Mauier K. — Pakson : Malatingzky S. — Pécsett : Sipóci J. — Pozsonyban: Pisztóry B. — Rimaszombaton: HamaliárK. — Rozsnyón: dr. Pósch J. gysz. és Hirsch J. N. — Ratkái: Ruttkay T.8.-A.-UJhelycn : Gallik G. ésPintér F. — SimefM: Stambórszky L — Szathmáron: Bossin J — Sz.-Pea«> várott: Braun J és DiebállaGy. — Szombathelyen: Pillich F. — TemesvároU: Pecher J. E és Pap J. — TéesOBJ Ago^ ton G v - T.-Újlakon: Roykó G. Tokajban: Dr.Juháw F. —Ungvárott:Okolicsny J., Lám Sándor gysz., PettSársíkyA * Krausz A . - Veszprémben: Ferenczy K. — Zágrábban: Heje-düs Gy és Mitlbach Zs. — Zirczen: Tejfel J 8:35 (3-0)

Erdélyország. Kolozsvárit: Valentiui A. és Wolff 1 " Brassón: Morseher W. F. ésGyertyánffy J. és fiainál. - Hát­szegen: MátéfiB. gyógysz— M—Vásárhelyt: Bucber M. * Szászváros: Rekert E K

Fortl László, Buda ráczváros, fő-uteza 590. *

rason Borbás J — ten: Héder L..

ESX i

ÁSVÁNYVIZEK. HIRDETÉSI IRODA. kir. udvari stil l i ló, Uaaaennie in éa Vocler . Oizellatár (as-

. aa., bel- ea küiróldi aa- •»el5lt régi színház -tér) 1-sO ar_, a Uaaa vinvviiek éa forrás - termények leírna-Fülöp-féle palotának szemközt. gyobb raktárai mindenkor frise minő- . •ágben. HÍRLAPOK ELADÁSA.

Edeaknly Is., Erisébet tér 1.

ttfemaeti muieum. országút; az egyes Wtarmek 9-töl 1 dráig nyitva vannak

E lapok kiadó-hivatalában több mint, gr 100-féle. - , 1830-dik evtBI 1873. évig! f S r °"'„ l '«J?? m ' D , A k ^erenci-utcza

A S V A N Y V I Z - K É S Z U L E K E K E S megjelent hirlapok, ezek k6at: PesH Hir"! B e m e n « * *> k r -<ílT>Hrtv<»k- UP- Vasárnapi Uiaág, JogtudományiKöa- f|»«»*arnirvl*. kád-, aunatiy-, k5- s 'Operetta öirtiujNuiv. |5»;ri F „ t o r z . t ,„n ( f , Képes Ki i J l iu ,i

t^apok, teljes évi folyamokban jutányos

M U L A T Ó - H E L Y E K . P A P Í R K E R E S K E D É S ^ H e t r e : r é g i » í g ; V k e d d é s s z e r d » : \ X n ^ az inha , , kerepesi-ut. Opera:JV**'** J « . a e r Ede mmjr <^ e.fltnet^k . i . m i . •.:. J ' l ' k e d d a n . eafttörtnkön aiombaton, könyv- es kőnyomata r

vasárnap, kecskeméti-uteza 11. szám. S E B T A P A S Z

csütörtök: tefmásaetgyüjtemény.""'""'' ^ k e d d e n , csOtörtökön*, szombaton, • •könyv- és könyomdáji Dráma Araxágház . Sándor-utcza. népszínmű, vigjaték hétfon. szerdán, pénteken. AJémet azinház gyapju-uteza. Dráma,

operetta, vígjáték. W é m e t a z i n h á z « f

a Hermina-téren

M illarhrr I,. ea Wagner. Rudapeaten. J^P 0 ' (Buda, kácsa-utcza 291.) elvállalnak " * " e l fognék adatni.

szikvizgyárak saámára teljes berendezé­seket, a legjutányosb föltételek mellett.

BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK tan. Gaad",

ILLATSZERÁRUK. l 'érteaai Sandar. m. kir. udvari illat-• szertár, Kristóf-tér 1-»Ö axám alatt Pes-!

'-'gSzfiirdö.

Heinrirh-fele világbíró kád-, zuhany-, kft- a gőzfürdő.

MINISZTÉRIUMOK.

MÉTERMÉRTÉK ÉS REND­SZER.

K ülönös figyelemre méltó! "á™ 1 , elismert dr.Forty-félesebtapaoJr

pesten: Török J. gyógysz. uraal, utcza 7. szám. valamint az or*T**'1. u gyszert. Nagy csomagára lft^kisebo^^

S Z Á L L O D Á K . C n r ó p a szál loda. Ferenci Jóaaen

dagon feiaxerelt illatraktár, min- J l - kil"• • • • • • » * ' " l » » k » é « : Budavár, szerek nagy választéka. ( rimtx. Holxwartb éa fsehobert. Pest, dennemü angol és franczia illatszerek, Kr"

• V. Diana-fürdö; mindenféle réazvények, "Kyszinte nagy választékban bel- és kül- I I állampapírok éa sorsjegyek bevásárlása f ° i ( ' ' toilette-czikkek és eladása. Vidéki megrendelések ponto-

p ö r ö g István, hatvani-uteza 16. szám, — "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mtt- l l a a g á r i a nagy szálloda. aáJ-iá"

KÖNYVNYOMDÁK. pranklin-Táraulat.magyarirodalmi in-•- tézet a könyvnyomda, egyetem-uteza 4. sz

LÁTNIVALÓK.

ORVOSOK.

M a g y a r király azálloda. '"" utcza.

' V a d ő r azálloda, váczi-uteza.

Dor^

aan , gyorsan teljesíttetnek.

D I S Z M Ú G Y Á R I Á R U R A K T Á R A K .

Márton Alajos , vácsi-uteza, nemzeti-szállodával szemközt. Legnagyobb rak- ^Bemenet 20krT -«•»»••. . ••miniazteriuin: Pest, aldunasor 2

tár bronz, bőr- c* porczelián-diszmü- Oudai varpalota, avirfelügyelöségköz- I I - k i r - aöalekedési minisztérium újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére "benjárása mellett. - f , Pest , tükőr-utcza I. sz

1 vendégek is szivesen £ a z t e r h « s y - k é p t á r , zárva. JJ kir. IgozaágOgyl minisztérium

Budavár, országház M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu J 1 davár , szt.-háromságtér 187. sz.

társaskocsikkal. M: ¥*; ü * * ^ 1 ! * ' : • ""reaked . i l l . m . n . i on itr '«»minÍ8zteri

kir. honvédelmi minisztérium: Budavár, uri-uteza.

M . kir helOg; minisztérium : Buda. n r - E i b e r v - Budapesten, józsef-utezai K vár, o^-ntcia. W 6 6 . számú házában, rendel 2 - 4 óra- j \ , e B " e « ' «»*Hod«. vacit-utc*

ftSkVííisasaat—*BZB^iB&*^-*""~~ gok'-bani hirdetményt).

™ (Mind elsöreodüek.)

fogadtatnak. Pest, Deák-utcza 14. sz.

ORAK.

f eeliner Józaef IV, váczi-uteza 5. sz., •álognagyobb óraraktár. Árjegyzékek in­gyen. Javítások jótállás mellett eszközöl­tetnek. (Alap. 1808-ban.)

Kiadja és nyomatja a „ F r m n k l i a - t á r s n l . t " m a g y a r irodaim, i n t é z e t és könyvnyomda Budapest ( egyetem-uteza 4 - i k szám)

TAKARÓPAPIROS ' e lapok kiadóhivatalában utcza 4. ss. a., nagy ivek, n» frt a vaautboz szállítva.

ÜVEGKERESKEDÉS- J r*5rög látván, hatvani-uieza * » _ 3 "üvegnemüek. asztali készletek*"^.

•

11-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi üjsáf: és Politikai Ijdanságek • « * « : Egész évre 12ft. félévre r.lt. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. (su|iiin al'oliiikai rjuiinságok: Egész évre ti fi., félévre3ft. X X I I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egysreri igtaiáanál la kr.jczár; többsaöri igtataanál 10 kralczár. liélyegdij külön minden igtatáa u-án '• Kiadó-hivaNlnnk számára hirdetményeket elfogad Béraben: Haaaenateln éa Vogler Walltischgaase Nr. Hl, Mnssr R. Seilerstátte Nr. 2 éa Opprllk A. Wollaeile '

M krajcsár

LYELL KÁROLY. 1797—1875.

Iffismét egygyel kevesebb azon férfiak | száma, kik egykor ainivi rokon-

_ j | szenvet tanúsítottak a hazátlan huj-fjSEjfr dosó magyar emigránsok iránt. Sir *™l Charles Lyell, de különösen szép-lelkii neje, Lady Lyell házánál mindig harátságos fogadtatást, sőt többet: valódi iiiigol gondoskodást találtak a magyar menekültek. Már magában ez is elég jog-ezim volna, hogy mi U kegyelettel emlé­kezzünk meg Anglia azon halottjáról, kir ;i múlt hó 23-án az angol nép és korona részvéte kiséi-t sírjába. L)e az, a miért mi tulajdonkép szenteljük e sorokat az elhunyt miiekének, még sokkal több. maradan­dóbb érdem, mely nem egy ember-korszak körére, hanem a tudomány maradandó hatásánál fogva az emberiség egész életére kihat.

Ezredévek folytak le. mióta a mai tudo-Blányosság első alapvetői, a görögök letűn­tek a föld színéről 8 a miveKidés és tudo­mányos fejlődés fonalát kiejtették kezeik­ből. De nyomaikat a századok nem temet­hették be mindenestől s az újkor ismét csak azokon a nyomokon indult meg és haladott tovább, a melyeket ők vertek hajdan.

A föld fejlődéséről. annyi mélvelmü gondolkodó e kedvericz tárgyáról is a görög Íróknál találjuk föl a legelső ti-zta fogalmakat. „A mint a tenger ma nyal­dossa partjait, és a folyó a tengerbe hordja az iszapokat: ép agy pusztultak el haj­danta-is az egyesvilágrészek, B keletkeztek Iá-Fanként a százezredek sorai alatt a mai hegyek-, úgymond Strabó, s elvetvén a hirtelen keletkezés, a rögtöni teremtés i méjét. a las.su átalakulások folytán szárma-zá-. vagyis a változások elmélete szerint magyarázza a föld felszínének élet-tüne­ményeit.

ö e nézet az ma is. melynél a XIX. század tudománya nem bírt tovább menni, sőt melyet mintegy e század nagyszerű vívmányának vagyunk hajlamlók tekin­teni. — habár mint ép a fentebbi idézet­ből látjuk: semmi sínes uj a nap alatt.

A közéjt- és uj-kor lelki gyarlósága eltemette mindazt, mi egy valóban örök hirre méltó nép szellemi vívmánya volt. A keresztyénségnek a biblia hat napos terem­

tését ke l l e t t e l f o g a d n i a s tzt-n az a l a p o n

kisértenie meg a főldalakulás történetének s a tapasztalt jelenségek egymásutánjának kiniagvarázását. A íieptunisták és vnlká-nisták két nagy pártja legfeljebb a fölött

\-itatkozoti: vájjon hirtelen tus vagy ösön-\ i/. á l ta l fog-e e l v e s z n i a vilá^-; I m é g Klie

de Beaumont is a tnelletl kardoskodott. hogy az Alpok ro|ipant tömegei mind egy­szerre emelkedtek tol a föld méhéből: —

LYELL KÁROLY.

162 V A S Á R N A P I CJJSAG-. "• SZÁM. ISTS. MÁKCZICS U.

midőn 1833-ban, tehát alig 4 0 é w e l ezelőtt, megjelent Lvellnek „PrinciplesofGeology" ..A geológia alapelvei") ezimi't munkája.

mely a föld történelmének egészen uj szem­pontokat nyitott meg.

Szép terjedelmű magán vagyon által biztositott anyagi függetlenség. 8 az igy kedvezőnek mondható helyzethez csatolt faradba tlan szorgalom és kutatás, a nagy utazásokkal együtt. Lyellnél is meghozta azt, mi ily körülményeknek gyümölcse szokott lenni. t. i. az önálló gondolkodást és eredeti lölfogásnuklot azon dolgokra nézve is. m é h e k mellett minden észrevétel nélkül haladtak már el annyi száz meg száz társai. (> megmászta az Aetnát, s látta, hogy nem egyszerre keletkezett e hegy ; megjárta a Xiagara környékét, s kiszámí­totta, hogy legalább 30,000 évnek kellett azóta elmúlni, mióta az Erie-tó e lefolyása mai medrét vájja magának. Nem hirtelen, sőt inkább igen is lassan, esak ezer meg ezer változások egymás után következése utján jöttek létre azon nagy átalakulások, melyekkel a föld rétegeiben találkozunk, s melyeket a bibliai teremtés hat nap alatt intéztet el.

Ez eh- volt az, melynek világosságba helyezése a L y e l l nagy munkájának első fő érdeme, — de a mely nem uj, hanem mint láttuk, esak egy körülbelül kétezer éves kerülő után ismét oda, azon helyes útra visszajutása az emberi elmének, a hol a görög természetbölcsészek állottak.

Ez uj utón aztán ismét rendkívüli gyor­sasággal halad azóta a tudomány. Lyel l műve után a fölfedezések végtelen sora emelte töryénynyé az egykor már sejtett igazságot, mig végre 50 évi kutatás után a legutóbbi években az emberre nézve is ugyané törvényt találta érvényesnek és .,Greological Evidence of the Antiquity' of Man" („Az ember régiségének geológiai bizonyítékai") ezimü munkájában Lyell az ember lassanként! fejlődésének ge­ológiai nyomait sorolja föl, s roppant tekintélyével a Darwin-féle elmétet párt­jára áll.

E néhány vonással próbáltuk jelle­mezni azon férfiú tudományos érdemeit, kinek arezképét most halála után mi is bemutatjuk olvasóinknak. Bármily kevés­nek látszik is talán a távol szemlélő, v a g y a kérdés és tárgy fontosságát nem értő előtt e főeredmény, a megtiszteltetések és tények hosszú sora bizonyírja, hogv saját hazája fiai mennyire beesülték azon szol­gála tokat , melyeket Sir Charles Lyell tett a tudománynak.

L y e l l 17!»7. nov. 14-én született For-farshireben, Kerriemuir közelében, atyai birtokán, s főként Oxfordban végezvén tanulmányait , ez idő óta számos utazást tett részint Európa különböző részeibe, u. m. a Vezúv, Aetna. Dél-Franeziaország és a Kanári-szigetekre; részint pedig és kivált másodízben, Amerika több tája, Kanada, Nova Scotiö (1841), Mexikó, U j -Madrid és aMississi]»pi-lapálvok felé(1845), mely utazásainak eredményeit részint a .. Travels in North-America" („Utazások Észak-Amerikában"), részint a „Second Visít to the United States" („Második láto­gatás az Egyesült-Államokban") czimü munkáiban irta meg, a melyekben azon­ban az általa beutazott vidékeknek nem­csak geológiai, hanem politikai és társa­dalmi viszonyait is éleselmüleg ismerteti.

A tudomány terén szerzett ez érdemei elismeréseid számos társulati kitüntetések mellett (melyek közöttfölemlíthetjük, hogy a magyar tud. akadémia is 1861-ben külső tagjául választotta), 1848-ban előbb lovag­ságot, majd 1864-ben bárói rangot nyert, a mely méltóságai azonban, — gyermek­telenül halván el, — most vele együtt szintén sirba szálltak, csupán azt hagyván hátra általános örökösei: az emberiség számára, a mi ezt illeti, t. i. nevét, s tudo­mányos működése eredményeit.

Bálteremben. Mélázva állok a teremben, Szép ifjú párok serge lebben Körülem, tánczot tánczra lejtve, Az élet gondját nem is sejtve. A víg zene s vidám kedv árja, Mely szívókét ugy általjárja, Reám is hat s játszik velem Vesztett ifjúság, szerelem!

Örültem én is fényes éjnek, Víg kedvű zajnak, víg zenének; Csillárok reszkető világa, Bokréták illatos virága, A nők mosolya, hangja, arcza, Es szivem titkos, néma harcza Mind rég elmúlt . . . játszik velem Vesztett ifjúság, szerelem!

A kit oly hon s hiven szerettem, Mi sokszor vártam, láttam itten; Mi szép volt és mi bájjal lejtett, De éitem fényt és zajt felejtett. Szerelme kincse, lelke éke Szívem egyetlen szép emléke. Boldog napok! . . . játszik velem Vesztett ifjúság, szerelem.

Hány lyánka itt e víg csoportban, Ki ugy örül, a mint ő hajdan; Az élet gondja, súlya, átka Nem érinté még, boldog mátka, Majd boldog nő s egy pár év múlva Mint ő, hervadva, sírba hullva. Gyászfátylon át játszik velem Vesztett ifjúság, szerelein !

Hány ifjú itt e víg csoportban, A ki oly boldog, mint én voltam, S majd egykor gyors napok letűntén Oly mélabús lesz, a minő én, <• Es a jelenben nem talál mást, Mint veszteséget és csalódást, S a múltban él . . .játszik velem Vesztett ifjúság, szerelem!

Mind elvesztjük, hiába sírunk, Korább vagy később, a mit hirunk, Oly hirtelen hervad virágunk, Csak esry lehellet boldog-sásunk! Mulassatok szép ifjú párok, Meg nem zavarlak, ha mélázok, S megenyhülök . . . játszik velem Vesztett ifjúság, szerelem!

Gyulai Pál.

A holt Adorján szelleme. Elbeszélés.

I r t a : BOROSTYÁNI NÁNDOR. (Folytatói.)

A folytonos mennydörgés iszonyú robajától megrázkódni látszottak a szik­lák köröskörül, melyeknek csodásan sza­kadozott alakjait rémes világításban tün­tette fül a villám vakitó fénye. A zuhogó patakokban hulló eső ádáz tusába keve­redett a v iharra l , mely majd bömbölve, majd kísértetiesen üvöltve rohanta be a hegységet, letört faágakat s kitépett bok­rokat csóválva vad forgatással a lég­ben. Azon hírtelen t ámad t , romboló fer-getegek egyike volt ez , melyek hosszas tikkasztó forróság után gyakoriak e hegyek között.

Embereim a barlang bejárata alatt

némi tüzclőszerrc akadtak, melyből az odú közepén hevenyészett tüzet raktak. A szá­raz gáryak lángja mellett ugy a hogy ké­nyelembe helyeztük magunkat , előre tudva, hogy reggel előtt nem hagyhatjuk el e menhelyet. Pardano falu ugyan nem lehe­tett távolabb tőlünk egy mérfölduyinél, de odáig éj idején őrültség lett volna lova­golni , ha mindjárt a lább hagyot t volna is a zivatar dühe. Katonásan vettük hát a dolgot, belenyugodva az eltávolithatlan kéi13• szerhelyzetbe. E lőbb lovainkról gon­doskodtunk, némi t aka rmánynya l és vízzel látva el a derék állatokat, s esak aztán terültünk le a sziklaodú mohos földére. Szerencsére még volt némi falni valónk, » a legénység kulacsait csak néhány órával előbb tölteté tele pardanói karczossal mr. lh-ack\voord bó'kezüsége.

Az angol család miatt nem kevés nyug­talanságot éreztem. Számitásom szerint a a zivatarnak őket alig egy mérföldnyire a sánta -luciai kastélytól kellett elérnie, néhány ezer lépésnyire a völgy kezdetétől. Arról szó sem lehetett, hogy e borzasztó fergetegben folytathatták volna útjukat kö­zel czéluk felé. Legvalószínűbbnek tartani, hogy az elemek fékvesztett tombolása elöl egyikében azon elhagyatott házikóknak kerestek oltalmat, melyek az úthoz közel emelkedtek. Néhány évtized előtt azon a hegylejtőn még viritó szőlők voltak, de egy roppant felhőszakadás lemosott min­den termőföldeta sziklahátról, s azóta csak ama pár düledező, elhagyatott épület ma­radt fönn — szomorú tanújele a fergeteg romboló hatalmának. E g y magányos ká­polna is volt arra az ut mentén, mely szükség esetén elég biztos menhelyet nyújt­hatott egy kisebb társaságnak. Minő ije­delmet állhattak ki azonban a hölgyek, mig sikerült elérniök e helyek valamelyikét!...

Meg nem volt késő, midőn embereim elnyomva a fáradságtól, egymásután el­aludtak kiteritett köpenyeiken a tííz körül. Kívülem mégcsak az őrszem volt ébren, ki karabélyával kezében a barlang bejá­rata alatt őrködött, kiszegezve szemeit az áthatlan sötétségü éjbe, melyben még egyre tartott az elemek bősz harcza. A bágyadt­ság rajtam is erőt vőn s mély álom zárta le szemeimet . . . .

Keni tudom meddig alhattam igy, mi­dőn egy rémes álomkép zavart föl nyugal­mamból. Hideg szél üté meg verejtéktől gyöngyöző homlokomat Idegeim túl voltak csigázva, s mintha nehéz aléltság tartotta volna fogva egész lényemet. Egy kísérteties alak állt előttem, megtört sze­mekkel , vértől habzó ajakkal s tátongó sebbel a sziv tájéka körül Megholt barátom, Adorján volt! I g y látám Őt utol­jára , midőn kiadta karjaim között lelkét a casertai csatatéren, leterítve a napol) ' katona végzetes golyója által.

— Adorján! — kiál ték, rémülettől kicsakart átható hangon.

A jövő perezben a bar langban száz­szorosan visszhangzó lövés dördülése föl­riasztott lethargiaszerü állapotomból • • • A rémes alak eltűnt . . . Az álmukból föl­vert huszárok elszántan kaptak fegyverük u t án , mig a bejáratnál levő őrszem füs­tölgő karabélylyal jöt t felém.

— Mi történt ? — kiálték rá, még min­dig bódultan az álomtól.

— Kilőttem fegyveremet; — főhad­nagy ur olyan különösen kiáltott, azt hit­tem baj v a n ! . . .

11. SZ.AJI. 1875. MARCZIUS 14. V A S Á R N A P I Ü J S A G . 163

Lázas izgalom kapott meg. A félel­mes álom egyszerre tőlidézé emlékezetem­ben megholt barátom szavait, miket az alkalommal mondott, midőn a halála utáni megjelenés lehetőségéről beszélt: ..meg fogok jelenni előtted válságos perczekben, hogy veszélytől óvjalak, vagy annak jelen­létét tudassam veled."

Mit jelentett hát ez az álomkép ?! Senkinek sincs joga engem babonával

vádolni, de e perezben zaklatott ágyam teljesen a holt bará t általam egykor mulat­ságosnak talált Ígéretével volt eltelve. Nem hittem soha természetfölötti dolgokban 8 most is nehéz álomnak tartam mindazt, mi velem történt, de minő rejtélyes műkö­dése lehetett az agyamnak, hogy három hosszú év eltelte után először varázslá elém szegény bará tom képét, ép oly halálsápad­tan és véresen, minő akkor volt, midőn utolsó szavai gyanánt hörgé: ,,Tibor, meg fogom tartani igéretemet!"

Valóban veszélyt jelentett-e hát e cso­dás álom, s ha igen: k inek? Nekem-e vagy másoknak, kik iránt érdeklődtem?. . .

Nagy izgalmam nem csillapult, hanem nőttön-nőtt, mig e gondolatok czikázva kergették egymást fejemben. Valami meg-magyarázhat lan hatalom nem engedé elűz­nöm fejemből a gyötrő gondolatot, hogy nagy veszély környez vagy engem, vagy azt a bájos lényt, kiért oly melegen dobo­gott szivem. S-a veszély, mely tán ép most őt fenyegeté, nem sújtott volna-e engem i s ? . . .

Nem törhetem tovább a kint, melyet lelkemnek ez egymást üző félelmes gondo­latok okoztak. Ama megfoghatlan erő, mely egész lényemet gyötrő izgatottságban tartá, gyors, döntő, vakmerő tettre ösztönzött.

— Lóra fiuk! — kiálték harsány han­gon huszárjaimnak. — Őrmester u r . a santa-luciai ú t ra megyünk vissza! Oda, honnét az imént jöt tünk.

E g y futó pillantást vetettem órámra. Még csak fél tiz volt. Sebesen vágtatva két óra alatt leérheténk a völgybe.

Néhány perez múlva nyeregben vol­tunk mindannyian. A zivatar dühe leesil-lapult ugyan, de az égen egyre villámlott s dörgött még a süríí fekete felleglepel. A villámczikázásnak nagy hasznát vettük, mert fényénél megkülönböztethettük a fehérre mosott szűk hegyiutat , melyet a zuhogó ár telehordott apróbb-nagyobb kövekkel.

Istenkísértés volt majd lasabban, majd sebesebben ügtetve lerohanni e nyaktörő utón, s csak hegymászáshoz szokott derék állataink biztos lépte és csodálatos ösztöne mentett meg a bukás szerencsétlenségétől. Alig háromnegyed óra múlva elértük a helyet, hol néhány órával előbb elváltunk mr. Brackwoordtól.

Az ut itt már tetemesen szélesbült s mindinkább javult , u g y hogy lovaink a sötétség daczára biztosan haladhattak előre. De egyúttal újra szakadni kezdett az eső, ugy hogy robogásunk zöreje teljesen elve­szett a zuhogásban. Vízhatlan köpenyeink alatt szerencsére védve voltunk fegyve­reinkkel együtt az égi ár ellen. Nesztele­nül, szótlanul repült tova a sötét éjben a kis lovascsapat, mintha megannyi kísér­tetből állana.

Megfoghatlan izgalmam még mindig növekedőben volt, s most, hogy az ut jobb állapota engedé, sarkantyúba kaptam lova­mat, s oly eszeveszett gyorsasággal vágta-

ték előre, hogy embereim alig bírtak követni. Már elhaladtunk az elhagyatott épületek mellett s nyolez-tiz perez múlva a már emiitett kápolnához kellé érnünk, honnét a völgy már közel volt.

E perezben ugy rémlett előttem; mintha távol lövés dördülését hallanám.

Nem csalódtam. Néhány pereznyi idő­köz után már kivehetőbben hangzott föl egy második. Aztán egy harmadik, negye­dik, ötödik . . . (Vége kSvetk.)

MicHel Angelo. .1175-1504.)

Michel Angelo (Buonarotti), az ó- és újkor határán álló renaissance-korszak legnagyobb művésze, márcz. 6-kán született abban az évben, mely a régi nórenczi időszámlálás szerint 1474 számot viselt. De az időszámlálás a Gergely-féle naptár szerint megujirtatván, az 1474. év eleje márczius 25-ére esett s igy az ő születése napja tulajdonképen ahhoz az évhez tartozik, mely a mai időszámlálás szerint 1475-nek felel meg. Igy, daczára annak, hogy életrajzai 1474-ben születettnek mondják : csak most van születésé­nek négyszázadik évfordulója. Most ünnepli azt hazája, most az egééi világ. S ez alkalommal mi sem akarjuk elmulasztani, hogy a minden idők egyik legnagyobb művészének, lapunk terjedel­métől korlátolva, bár egy futólagos pillantást ne szenteljünk.

Szándékosan használtuk csak a művész szót s nem jelöltük meg a művészet ágát, mely­ben ő jeleskedett. Mert a részben is egyetlen az összes műtörténelemben, hoo-v három művészeti ágban volt első rangú : mint festő, mint szobrász és mint épitész. Mindenikben a legnagyobb lángelmékkel áll egy rangban s bár azt monda magáról, hogy a képírás nem az ő dolga, s más­szor ismét, hogy nem épitőinester, — és csak szobrásznak vállá magát, ő — mint kortársai s az utóvilág egyhangúan elismerte s mint müvei örökre tanúsítják, — mind a három művészetben első rangot követelhet magának.

Művészetének jelleme az ó- és az újkor művészetét egyesíti magában. Hogy festő és szobrász lehessen, tizenkét évig tanulmányozta a boneztant, de egész életén át az ó-kor művé­szetét, melyből az önálló eszményi stylt merité, mely nem is tagadja meg eredetét, sőt a formák merész felfogásában s különösen az arcz csak­nem elvont képzésében tűnik ki. Az ó-világ művészetéből nyerte a belső önelégültséget, mely csak a művészeti czélt keresi, mert benne a művészet önmagának egyedüli czélja. De művé­szete az újkoré abban, hogy az egyéniség oly sajátságos és hatalmas kinyomata van rajta, minőt sem előtte, sem utána, egyetlen művésznél sem találunk. Azért művészetének főjelleme a fenség, mely a legtökéletesebb plasztikában nyeri kifejezését, mig az emberi lélek finomabb árnya­latai s a gyöngéd kedély világ zárva marad előtte. Fő czélja a rendkívüli, csodás és fenséges elő-tüntetése volt, s a szépséget is a méltóság és nagyszerűség, a kellemet is (ha kivételesen meg­jelenik műveiben) a legnagyobb komolyság színében tünteti föl.

Buonarotti Angelo Mihály Chiusiban (Fló-rencz mellett) született, a mondott napon. A Canossa-grófok előkelő családjából származott atyja podestai méltóságot viselt, de szegény ember volt s csak szűkösen élhetett. Meglepetve fia kora értelmiségétől, tudóst akart belőle nevelni, de reményében csakhamar megcsaló­dott. Az ifjú Michel Angelo barátságot kötött Granacci Ferenczczel, a Ghirlandajo tanítvá­nyával s tőle rajzont és képeket kapott, melye­ket másolgatni kezdett. Atyja — és nagybátyja — főrangú családjok megbecstelenitését látták e művészi hajlamban s ellene akartak annak szegülni. De a hivatásnak (s hát még a lángész­nek !) nem lehet parancsolni. Tizennégy éves korában az ifjú Flórenczbe ment a Ghirlandajo Dávid és Domokos műtermébe s néhány év múlva nemcsak tanulótársait, hanem mestereit is annyira felülmulta, hogy ezek őt Medici Lő-rineznek, az általa épen akkoriban alapított festő-és szobrász-iskolába való felvételre ajánlották.

Művészetének három korszakát lehet meg­különböztetni. Az elsőben, mely a század végéig

tart, teremtő-ereje tiszta és naiv. A második korszakban a művészt sivár es vadon utakra ragadta képzelete Szerencsére e korszak rövid ideig tartott. S már 1503-ban kezdődik a legma-gasabb művészet korszaka életében.Ámbár meg kell vallani, hogy a lángész önkénykedő különcz-ségének ez életszakában is gyakran kelleténél inkáid) átengedte magát; s mig <l maga,erényei által, a művészét legmagasabb tetőpontján áll, ' hibáinak utánzói a művészet hanyatlását esz­közölték a külhatásra való túlságos törekvés­ben, mélyet tőle sajátítottak el, erényei öröklése nélkül.

Visszatérve Buonarotti fiatalságára, ö már aflórenezi mű-iskolában elsajátította a plasztika tökélyét s ritka jártasságot szerzett a véső keze­lésében. A Medici-udvarhól, melynek kegyét egyénisége által ép annyira megnyerte, mint művészeté által, Lörinez berezeg halála után szülői házába tért vissza, majd Velenezében és Bolognában próbált letelepedni, de négv év múlva (14!M!.) ismét visszatért Flórenczbe, már mint teljesen kiképzett művész. Hogy próbára tegye magát s környezetét: egy alvó Kupidót faragott s elásván azt, ugy intézte, hogy meg­találják s mint az ókori művészet maradványát tekintsék, a mi annyira sikerült is, hogy Biario bibornok, mint ilyent vette meg, nagy áron.

Akkor virágzott Flórenczben Leonardo da Vinci is, az Úrvacsora halhatatlan festője, a színezés utolérhetetlen mestere, s kitűnő épitész is egyszersmind. A két művész vetélkedése mind a kettőt, s kölcsönösen is egyik a másikat, egyaránt emelte. Versenyük legnagyobbszerii darabja, a pisai csata festménye, elveszett ugyan, de kortársai Ítélete szerint, a kivitel tekinteté­ben még az ő müvei közt is páratlanul állott. Ugyanez időből való a Dávid óriási szólna, melyet egy Fiesoli Simon által elrontott s félbehagyott ritka szépségű és nagyságú már­ványból faragott s mely ma is a régi palota előtt áll.

Ereje tetőpontján, hírneve ragyogó korsza­kában egyszerre önbizalmatlanság, csaknem bús­komorság lepi meg. Csak a középszerű tehet­ségeknek van folytonos önbizalmuk; kételyek csak őket nem gyötrik. Buonarotti, az életkor

, és tehetség teljében, egyszerre kételkedni kezd magában. Csüggedten fordul el a márványtól és az ecsettől. Magányba vonul s két könyvbe temetkezik, a legnagyobb két könyvbe: a bib­liába és a Divina Comediába. Panaszol és két­ségbeesik s mély szomorúságát sötét elégiákban, panaszos sonettekben önti ki. A mit fest vagy farag, különös, sivár, bizarr — és bevégezetlen.

E fájdalmas tétlenséget végre II. Gyulának a pápai székre lépte töri meg. A műszerető pápa csaknem erőszakkal vonja elő a naoy művészt maga választotta magányából s midőn vadságát, vonakodását, nyakas makacsságát legyőzni sikerül: hogy önbizalmát visszadja, legelőször is egy nagyszerű mű kivitelével bizza meg, mely az építésznek és a szobrásznak egy­szerre adjon dolgot. E mű magának II. Gyula pápának temetkező helye. A Michel Angelo által készitett tervrajz, mely metszetben maradt reánk, bámulatra ragadta a műértő pápát s ma is ugyanazon bámulatot és elragadtatást szüli a szemlélőben. De alig indult el Buonarotti, hogy a márvány kiásatását vezesse, ellenségei és iri­gyei megbánatták a pápával elhatározását s elhitették vele, hogy baljóslatú dolog valakinek (ha pápa is) a saját síremlékét elkészíttetni. Visszaparancsolta Buonarottit s midőn ez nem akart engedelmeskedni, maga ment utána s erő­vel visszahozta. Hogy megengesztelje a haragos művészt, síremléke helyett szobra készítését bizta rá.

Azután a Sixtus kápolnáját akarta vele festetni. Járatlan levén a falfestésben, eleinte nem akarta elvállalni. De végre engedett. Láng­esze kitartással párosult; megtanulta, a mit addig nem próbált — s húsz hónap alatt elvégezte remek művét.

X. Leo, ki II. Gyulát a Vatikán trónján követte, a Szent-Lőrincz-templom homlokzatá­nak kiépítésével bizta meg. De a mellett foly­tathatta a II. Gyula pápa síremlékének félben maradt munkáját is. Ezen dolgozott — nehány épitészeti remeken kivül — a VI. Adóiján pápa­sága alatt is.

Flórenczből ezalatt kiűzték a zsarnok Me-diciket. Michel Angelo, ki szintén a szabadság pártján állott, menekülni volt kénytelen, midőn

104 VASÁRNAPI UJSAG. 11. SZÁM. IHV. MÁ1ÍC2IÜS U,

KÉPEK A CSENDES-TENGERI VASPÁLYÁRÓL.

„» . 1875. MÁRCZIÜS U. VASÁRNAPI UJSAG. 165

166 VASÁRNAPI UJSAG. 11. SZÁM. 1875. MÁECZIÜS l-l.

azok ismét visszatértek s V I I . Kelemen pápa (a Medici-C8aládból) a szabadelvű művésztől meg­vonta kegyét. De kegyvesztése nem sokáig tartott. A pápa ismét visszahívta s családja sir-kápolnájának épitését bizta reá. A művész négy dicsravatalt tervezett , melyek közül azonban, a költségek összevonatván, csak kettőt fejezhetett be : a Lőrinczét és a Juliánét. Ez emlékeket alkotó szoboresoportozatban legnevezetesebbek a „Gondolkozó" (Lőrincz alakja) — és egy alle­góriái alak: „Az é j " . Egy napon a művész ez alak talapzatán négy sor verset talált, körülbelül ily ér te lműt :

„Ez Éj, mely itten alszik, több a kőnél: Angyal tóvá öt létre, hő mosolylyal. És minthogy alszik: bizonyára ö él. . . . Ébreszd föl csak, ha kétkedel, — s megszólal!"

Michel Angelo e sorokra, mintegy a szo­bor nevében, a következő négy sorral felelt:

„Oh, jó nekem, hogy alszom s kő vagyok: .Mert ily silány, gyalázatos napokban Az alvók, a nem érzők boldogok. . . . Oh kérlek, fel ne költs, beszélj halkabban!" E méla tiltakozás eléggé tanúskodik Michel

Angelo hazafi érzelmeiről s világosan mutatja, mikép gondolkozott hazája urai felől.

Bevégezvén I I . Gyula pápa síremlékét, bár, — a mi örökre k á r — n e m ugy, amint eredetileg tervezé,VII . Kelemen pápa által aSixtus-kápolna két kisebb falának freskókkal diszkesével bíza­tott meg; tárgyakul az angyalok bukását és az utolsó ítéletet választotta; de csak az utóbbit készítette el. Hatvanadik évét jár ta , midőn e nagyszerű müvébe kezdett. Elkészítette a kar­tonokat s maga festette a falra az alapszinezetet. Soha lelkesültebben és több hévvel nem dolgo­zott. Munkája közben a pápa eljött azt meg­nézni. Vele volt udvarmestere Cesene Balázs, ki a kárhozottak csoportjából semmit sem értve, azt találta mondani, hogy ily festmény csak kocsmába vagy lebujba való. Alig fordított hátat e derék kritikus, Michel Angelo őt is oda­leste az elitéltek közé, még pedig Minosnak, szamárfülekkel.

A mű már közel volt befejezéséhez, midőn a művész az állásról leesett s erősen megsérült. E baleset különben is komor kedélyét egészen fanyarrá tette. Elzárkózott, orvosát sem akará magához bocsátani s csak halni kívánt. Meggyó­gyult ugyan, s újra dolgozott, de kedélyének fanyarsága örökre megmaradt. Müveire, a nagy­szerűség mellé, ez a sötét komorság bélyegét nvomta. Pedig a művészetnek, még a méltóság-ban is, örökre derültnek kellene lenni.

A művész bibliai alkotásai között, néhány nagyszerű Krisztus mellett, — a megkötözött Krisztus, Krisztus a kereszten, A keresztről levétel stb. — sőt mind azok felett, a legneve-zetesebb: a M ó z e s s z o b r a , mely őt az uj művé­szetben oda állítja, hói Phidiás áll a régiben. E szobor is egyike a I I . Gyula pápa emlékéhez szánt szobroknak; a nagyszerű, s építészetileg teljesen befejezett, emlékre tervezett negyven szobor közül kivivé nincs több, mint egy D i a ­d a l , mely Flórenczben van, két F o g o l y , An-gouléme-ben, és M ó z e s , mely a S. P i e t r o in v ín co l i (Megkötözött Sz. Péter) templomában látható. Ez szobrászati főremeke. Mi benne min­denek fölött bámulatra ragad, — s elfelejteti a hatást zavaró külső hibát, hogy nincs héber ruhába öltöztetve, — a z : a művész által hasznait eszközök egyszerűsége, a vonalak valódisága, az alak természetes állása. „Oly márvány ez —• mondja róla Planche Gusztáv, — mely gondol­kodik, előre lát, tanakodik magával, az eltűnt századok zavarában a jövendő századok sorsát keresi, mely kikutatja a gondolat árnyát s abban megnyugszik; oly szellem ez, mely még nem isten, de már nem ember; mely eléggé ismeri a szenvedést arra, hogy megértse és segítsen rajta, de mely előtt a köznapi élet szenvedélyei és nyomorai ismeretlenek." '

Michel Angelo 1561. február 15-kén, élete kilenczvenedik évében halt meg. Emberileg szolvan, — mert művészetében örökre él. A négy század, mely bölcsőjétől elválaszt, semmit sem vénitett rajta. —á—r—

Uj-Yorktól San-Franciskóig. A csöndes-tengeri vaspályáról, a földnek

ez idő szerint leghosszabb vasutjáról, már több­ször hozott lapunk leiró közleményeket, a melyek­ben el volt mondva egyfelől az , hogy e vasút

roppant hidjaival, utvezetékeivel és alagutaival az újkor legnagyobbszerü vállalatai közé tar­tozik, másfelől pedig elő voltak sorolva mind ama rendkívüli előnyök, melyekkel az Uj-York és San-Fianciskó között kiépített vasútvonal az amerikai nagy köztársaság anyagi jóllétének emeléséhez járult .

Míg e vaspálya nem volt kiépítve, az Atlanti-tengertől a Csöndes - oczeánig Észak-Amerika mérhetetlen rétségein s felhőkbe nyúló hegylánczain át hónapokig bolyonghatott az utazó a rozzant postakocsikban és sohasem volt biztos a felől, hogy utazásának czélját elér­heti. Ma beül Uj - Yorkban Pulman kényelmes és diszes berendezésű szalon-kocsijába és San-Franciskóig, ha tetszik, akár meg se álljon. Hajdan ádáz, boszut lihegő „veres bőrűek" les­kelődtek a megmérhetetlen prairie-ken és az őserdők homályában a nyugot fele tartó vándor skalpja (fejbőre) után, ma pedig a 3353 angol mérföldnyi hosszú vaspálya minden jelentéke­nyebb állomásán kényelmes hotelek várják az utasokat pompás vendégszobákkal, ételekkel és frissítőkkel. Óriási különbség ez a hajdan és most között!

Nem lesz talán érdektelen, ha e világra szóló jelentőségű vasútvonal főbb állomásainak egymástól való távolságáról, mérföldekben és órákban számítva, egy rövidke kimutatást ide igtatunk: Uj-Yorktól Chicagóig . . . . 'JH angol mfld 36V« óra Chicagótól Omaháig 4Í)1 „ „ 24', j ,, Omahától Brvanig 858 ., „ 43 „ Brvantól Ogdenig 233 „ „ 10'/, „ Ogdentöl Elkóig 278 ., „ 12% ., Elkotól Sacramentóig . . . . 405 „ „ 31 „ Sacramentótól San-Franciskóig (Ka­

lifornia) 117 ii i, 3'/» „ Összesen . . 3353 angol mfld 161% óra

vagyis s tí nap 17'/, óra, melyből 3 ' / s óra a roppant távolság folytán természetszerűleg előálló időkülönbség rová­sára esik.

San-Franciskoban e vaspályához a Sand-wich-szigetek felé rendesen közlekedő gőzhajók csatlakoznak, melyek 9 napi utazás után érnek Honolulu kikötőjébe; igy tehát üj-Yorkból 15 */„ nap alatt Honoluluban lehet az utazó. San-Fran-ciskóbóljapánba 19 nap alatt, Uj-Yorkból 25 ' / s nap ala t t , Angolországból pedig 33—34 nap alatt lehet Japánba utazni, tehát majdnem 3—4 héttel hamarább, mint a suezi csatorna felé; Yokohamából , Japán egyik kikötő-városából Hongkongig vagy Shanghaig (Khina) 5—ti napi utazásra van szükség. E pár adatból kitetszik, hogy a csöndes-tengeri vasút a földnek körül­utazását is jelentékenyen megkönnyítette, ugy hogy azt, a mihez azelőtt 6—7 hónap volt szüksé­ges, ina már 80—90 nap alatt meg lehet tenni.

A pálya nyomán mindenütt népes váro­sok és kereskedelmi állomások keletkeztek s a „veres börüeket" (igy nevezik az indiánokat it,szak- Amerikában) és a bivalyokat, a művelet­len, vad természet e kihalófélben levő képvise­lőit a terjedő műveltség és polgárosodás mind messzebbre szoritja vissza a földrész belsejének hozzáférhetetlen vadonaiba. Különös haszna volt e pálya kiépítéséből San-Franciskónak, mely a világhírű „aranyláz" alábbhagyásával szintén hanyatlani kezdet t , hanem az Atlanti-tenger partjáról feléje siető vaspálya megnyitása által ismét uj életre ébredett. Azon a félszigeten, a melyen ma Kalifornia-állam fővárosa szinkör-alakulag emelkedik a tenger fölé s majdnem 300,000 iparüző lakost számlál, ezelőtt csak 25—30 évvel is néhány faviskóból hevenyészett rongyos falucska állt. Ma már az „Aranyváros" bátran mérkőzhetik Európa legszebb városaival s még most is napról-napra emelkedik, gyara­podik, jóllétben, kényelemben és gazdagságban. Mialatt egy templom vagy középület alapját megássák, magát az épületetet oszlopostól, tetős­től és erkélyestül vasból öntik, a részleteket összeróyják és csavarják, a vasfalakat czément-tel bevakolják s a barna homokkövet utánzó nagyszerű épület rövid idő alatt oda van vará­zsolva.

Rajzcsoportozatunk a csöndes-tengeri vas­pálya két kiindulási pontjának, Uj-Yorknak és San-Franciskónak mozgalmas látványt nyújtó kikötőjét, továbbá a Nagy-Sós-tó északi öblén átvezető hidat, a Sziklás-hegység egyik csúcsán keresztül fúrt nagyszerű alagutat s végre a prairiet, Amerikának e mérhetetlen terjedelmű rétségét tünteti föl, melyen midőn a vonat végig robog , a megrémült bölénycsorda bőszülten

száguld szerteszét a mezőkön, olykor-olykor egyenesen a vonatnak rohanva, mely százával zúzza szét őket, de nem ritkán maga is kizök­ken rendes kerékvágásából az utasoknak nem csekély ijedelmére s néha boszuságára ie> mert olyankor rendesen több órai késedelmet okoz, inig a nehéz vonatot ismét a vágányri emelhetik. S. L.

A boszorkány-hit hajdan és most. (Vége.)

V I I I . Incze pápának emiitett mennydörgő bullája a boszorkányság tanára ráütötte az egyházi szentesités pecsétjét s annak villáma különösen a rajna-vidéki és délnémetorszácri boszorkányokat sújtotta, mert ott sokan elhagy­ták az igaz hitet s testileg egyesültek a gonosz lelkekkel. „Varázsszerekkel — mondja a pápai bulla — megrontották az anyák szülötteit, az állatok kicsinyeit, a szőllőhegyek fürtéit, a fák gyümölcseit, a házi és egyéb állatokat, a szőllö-ket, gyümölcsösöket^ réteket, legelőket, a gabonát és a föld egyéb terményeit ; a férfiakat, asszo­nyokat és az állatokat belső és külső fájdalmak­kal gyötrötték stb." Látni lehet ebből, hogy a boszorkányságot mindenre kiterjesztették és a pápai bulla értelmében akárkit is gyanúba lehe­tett hozni minden tetszésszerinti alapon.

E bulla alapeszméjének hű tükre a „Mal-leus maleficarum" vagy „Boszorkánypöröly", irta 1487-ben két pápai inquizitor: Sprenger Jakab és Krámer Henrik s a benne foglalt elveket a pápai szentesítésen kivül Miksa császár nyiltpa-rancsa és a kölni theologiai fakultás is helyeselte. Ezután e könyv valóságos Corpus juris szerepet vitt p. boszorkányszereknél és három századon keresztül porölyözte halálra a szerencsétlen em­berek százezreit. Fel vannak benne sorolva a boszorkánykodás különböző nemei és annak hatását ellensúlyozó avagy végkép elenyésztető szerek, a boszorkányok hogyan fajtalankodnak az ördöggel s lépnek vele egyezségre. Beszél szövetségcsomókról, varázsénekekről, büvész-mondásokrol s azon módról, a minél fogva ma­gukat hozzáférhetlenekké teszik. Mirdezen gonosz ellen leghathatósabb orvosszer gyanánt ajánlja a gyónást, urvacsorát, szentelt vizet, sót, tömjént, ereklyéket és az ördögüzést. Miután előtte a boszorkány nem egyéb, mint a római igaz hittől való elszakadás, a papság van hivatva az ördöngösök ellen pert folytattii. S itt szabad kézzel járhat el. Mihelyt a pap húrét veszi, hogy valahol boszorkányok vannak, szabadságában áll, sőt kötelessége, rögtön megkezdeni inquizi-tori munkáját, tanúkat szerezni. Gyanús szemé­lyekről levén szó, varázsló varázsló ellen, boszor­kány boszorkány ellen, gyermek szülője s testvei-testvér ellen tanúskodhatnak. H a a gyanús sze­mély nem akar vallani, egyenesen a „pergő-ka­l i tba" kell hurczolni, amelyben addig forgassák, mig fejével biczent. Ez a vallani akarás előjele. Ezt követte a kinpad. A „boszorkánypöröly" meghagyta, hogy a boszorkányokba szentelt vizet csepegtessenek s nyakukba keresztet akaszsza-nak, hogy a kínzást jobban érezzék.

A korábban csak szórványosan föltünede­zett boszorkányperek ettől kezdve irtózatos tömegben kerültek napirendre. Maga Sprengel Konstanczban és Ravensburgban pár hét alatt 48 boszorkányt égettetett meg s társai sem ma­radtak mellette hátra buzgalmukban. Kiderítet­ték, hogy 1495-ben Arras város több lakosa szövetségre lépett az ördöggel. Miután tüzes fogókkal megcsipkedték őkets csuklóikat kinyúj­tot ták, mindent bevallottak, a mit csak tőlök kívántak s természetesen mindnyájan máglyára Ítéltettek. Nagy lett az öröm, hogy az ördög ennyi szolgáját tehették ártalmatlanokká s a szerencsétlenek már mit sem nyertek azzal, hogy két év múlva a párisi parlament őket ártatla­noknak s biráikat büntetésre méltóknak nyilvá-nitotta.

A comoi egyházmegyében Spina Bertalan vallomása szerint a boszorkány-máglyák száma meghaladta a százat. Francziaországban I. F e " rencz alatt boszorkányság miatt többet elitéltek 100,000-nél. Egy elitélt megkegyelmeztetés esetére azt ígérte, hogy az ország ösizes boszor­kányait fölfedezi s állitólag az ő utasítása foly­tán 3000-nek jött a törvényszék nyomába. János trieri püspök egy esztendő alatt annyi boszor­kányt égettetett meg, hogy két helységben csak

11. SÜA.M. 1875 MAKCZtl'S 14.

két asszony maradt életben. Egy mainczi dékán Kretzenbürg és líürgel falvakban többet 300-nál küldött máglyáira s javaikat lefoglaltatta. Wer-denfels grófságban 1592-ben 7 nap alatt 48 asszonyt :égették meg, é s ' egy mai napig tént-maradt okirat elmondja „mennyit ettek és ittak meg, mig a werdenfelsi asszonyok fogságban valának." Bambergben egy 1659-ben püspöki jóváhagyás mellett nyomatott iratnak ez a czime: „Rövid és igaz tudósítás és rettentő újság azon 600 boszorkányról, varázslóról és .ördögezim-boráiról, kiket a bambergi püspök elégettetett."

Az inquizitori szerepre vállalkozott papok közzétették, hogy a gonosz lelkek szombatju­kat május elsejének éjszakáján tartják. Körül­ményesen leírták, ini történik a Szent-Gellért hegyén s átalában mindenütt , hol az ördög udvart tartott, tudniilli k a boszorkányok körülte tánczolnak és testének hátgerincznél végződő részét csókolják. E rajzolatok annyira pontosak, mintha ezen ünnepélyek alkalmával Sprengel társaival maga is jelen lett volna s az utat a seprű vagy sütőlapát hátán maguk is megtették volna. A népnek a barátok Boszorkány-balzsa­mot mutogat tak, a minek bedörzsplése által a boszorkányok a Szent-Gellért hegyére való utazásra képesithették magukat. Erre a recipét szerintök magától az ördögtől nyer ték; e bal­zsam mák, bürök, csucsor és egyéb füvek vegyü-léke volt, de leghathatósabb alkatrészét képezte a csecsemők péppé főzött búsa. Szintén nagyon tisztátlan anyag volt a népnek mutogatott „boszorkány-vaj" is, a miről azt állították, hogy a boszorkányok visszatértük alkalmával hul­latják a földre. Kevertek még egyéb szennyes tárgyakat is a boszorkánypörökbe, melyeknek felemlitésével az illemet sértenők meg. Egyik inquizitor Hocker Józsa pedig azt állitá, hogy az ördög munkája szükséges és az istent leg-kevésbbé sem sérti jogaiban.

Jó l esik azonban felemlíthetni, hogy még a legvadabb fanatizmus, a harminczéves háború korában is bátorkodott föllépni egy Spee Frigyes nevű jezsuita a boszorkányüldözések és perek ellen ; sőt már a kilenczedik és tizedik század­ban is találkoztak egyházi férfiak, mint Burk-hard wormsi püspök, kik a boszorkányok hivé-sét alaptalannak és képtelennek álliták. Mig viszont a haliéi Thomasius, ki 1701 és 1702-ben oly kemény csapásokat mért ezen balhiedelemre, ugy nyilatkozik, hogy magának is fáradságába került attól megszabadulnia. Még protestáns egyetemeken is vitatkoztak philosophiája fölött és Rostockban, az obotriták földén, a daemonok theologiája (de theologia daemonum) felett tar­tott vita alkalmával arra a kérdésre: „ v á j j o n az ö r d ö g l e h e t n e - e t h e o l o g i a i p r o f e s -s o r ? " , , igen"-nel feleltek.

A boszorkánypereknél a javak elkobzását is figyelemre méltat ták; egyfelől a papság is megkapta a maga osztalékát, másfelől a fölség-nek is jut tat tak belőle. Igy pl. Koburgban 1628-ban Kázmér herczeg rendeletileg meg­hagyja, hogy területén a boszorkányokat és varázslókat lehetőleg kiirtsák. S a koburgi tanács nyiltan kimondotta: „a hatóság jogosítva van a boszorkányság bűnében elmarasztaltak javait lefoglalni, hogy keresztyén még csak ne is vá-

i i i ' i

gyakozzék arra, a mi közvetlenül az ördögtol származik, hanem magának a felsőbbségnek ajánlja föl, hogy az ily átkos szerzemény egye­nesen a boszorkányság kiirtására fordittathassék."

Angolországban és Skócziában a 17. szá­zadban szintén hódoltak a boszorkánytévelygés szörnyű áramlatának s ott Hopkins boszorkány­vadásznak minden általa kiszimatolt boszor­kánytól fejenként 20 schilling hajhászdijt fizet­tek. Természetesen jó keresete volt s a bitónak gazdag zsákmányt szolgáltatott: 222 darabot egy év leforgása alatt. Angolországból vándo­rolt e járvány a tengeren keresztül Észak-Amerikába a Cotton Mathew Salemben egy év alatt 22 boszorkányt végeztetett ki tüzhalállal.

Hazánk sem maradt hátra e tekintetben, de annak felemlitésével ezúttal nem untatjuk az olvasót, hiszen több izben volt már alkalma ily adatokkal találkozni.

A rettenetes tévhitnek áldozatul esett „bo­szorkányok" és „varázslók" számát pontosan nem lehet kideri teni , de az elmondottakból ítélve, azok nagyon jelentékeny összegre mehet­nek, mint ezt Francziaországnak I. Ferencz alatti példája is mutatja. Itt-ott ádáz humor is vegyül az iszonyatok közé. Midőn Würzburg-

V A S A R X A l ' I I M S A G .

ban egész sereg boszorkányt kérhettek kézre s a felügyelő papság társaik után tudakozódott, az asszonyok mind ugy nyilatkoztak, hogy a püspök és korlátnoka szintén szövetségeseik. Erre aztán szabadon bocsátották őket.

Poroszországban Frigyes Vilmos 1721-ben betiltotta a boszorkánypereket és Nagy Frigyes rendeletileg meghagyta: „gondoskodni kell, hogy országomban az öreg asszonyok nyugodtan halhassanak meg." Az utolsó boszorkányégetést állitólag 1781-ben Sevillában hajtották végre.

Sz. G.

Utazás a föld közepébe. Verne Gyula után.

IX. I>ji>7.et. A vi/.uj;rató tengeri siörny. Geyser a fold alaU. Irtózatos vilüir a földalatti tenderen. A csont-mező.

Szerencsére a szél, mely erősebben feltá­madt, gyorsan elhajtotta a tutajt az irtózatos tusa szinhelyéről. Az utazás ismét visszanyerte előbbi egyhangúságát, mely bizonyára kívánato­sabb is az i l y e n változatosságnál!

Óránként negvedfél lieu-nvi gvorsajággal haladtak.

Déltájt valami távoli morajt kezdettek hal­lani, mintha erős vizmosás csapkodná a szikla­partokat. Három óra múlva a folyvást erősbülő hang egy vizesés jellemét vette föl. -A viz sima láthatárán azonban semmi ilyes tünemény nem látszott. Roppant erejű hangnak kellett lenni, mely. ily beláthatatlan távolságra oly világosan elhallatszott. Négy óra felé Janó fölmászott az árboezra, hogy onnan tovább láthasson. A mit látott, ijedelemmel töltötte el, bár maga sem tudta megmagyarázni miért, s nem tudta vilá­gosan elmondani mit látott. Szavaiból csak anv-nyit lehetett kivenni, hogy egy, nagy kéve alakú viztölcsér lehetett.

— Ismét valami tengeri szörny-állat? — Meglehet. Nemsokára, a tutaj gyors haladásával meg

lehetett látni a tüneményt. Valóban egy rop­pant viztölcsér volt. De mily óriási állat lehe­tett, mely ily vizsugárt bir kilövellni magá­ból ! S a mi több: folytonosan, félbeszakadás nélkül!

Este nyolez órára oly közel jutottak, hogy az állat testét is kivehették ; hosszúkás barnás­fekete és domború volt, mint egy óriási czet háta, melynek hosszát többre becsülték ezer ölnyinél, az általa kilövellt vizsugár magasságát pedig ötszáz lábnyinál.

Irtózat fogta el az utasokat. Neki menje­nek, vagy megforditsák vitorlájukat ?

Janó azonban, a ki az észlelésben meg­előzte a két európait, egyszerre fölkiáltott:

— Hiszen csak sziget! — S a vizsugár? — Az egy Geyser, mint az izlandi. A magyarázat nemcsak elfogadható volt,

de nemsokára meg is győződhettek helyességé­ről. A tutaj egyenesen neki hajtott s minden evezési és kormányzási erejöket meg kellé feszi-teniök, hogy a visszaeső viz áradatja alá ne jus­sanak, mely felforditotta volna a tutajt, s mivel valószínűleg forró viz volt, összeforrázta volna őket is.

A Geyser méltóságosan lövellt a magasba: körüle semmi kisebb forrás, semmi füstölgő nyi­las ; a vulkáni erő, melynek létét köszönhette, minden hatalmát ez egy nagy szokőkutban köz­pontosította.

A tutaj a szigethez érvén, kikötötték s kiszállottak. Mészkővel vegyes gránit talajon állottak, mely meleg volt talpuk alatt, mint az alif megkövült láva s a forrás vize nagy hőséget sugárzott ki reájok. Ez a tény ellene látszott mondani a Lidenbrok tanár központi-tüz-ellenes elméletének. De Axel nem merte azt vitatni.

in: Mig ketten a szigeten járkáltak, Janó.kissé

rendbehozta a tutajt e ismét útra kelhettek. A Graüben-révből való kiindulás óta, a mint kiszá­míthatták, hétszázhetven lieu-nyi vizi utat tettek.

Másnap ;i felséges Geyser ismét eltűnt sze­meik elől, bár moraja hallatszott még a távol­ból. A láthatáron pedig előttük sűrű felhő-töm­bök kezdettek gomolyogni. A [ég annyira tele volt villanyossággal, hogy hajszálaikat berzen-geni érezték, mint a ki villanytelepet érint.

— Vihar közeleg; — monda Axel. Valóban ugy látszott. A felhők egész a viz

szinéig ereszkedtek, mintha tükrét össze akarnák zúzni. Az arbo.cz csúcsán a szent-elma tüzének halvány fénye kezdett csillámlani, mig a vitorla súlyos redőkben hullott alá. Mély csönd, minő a vihar kitörését szokta megelőzni, uralkodott a táj fölött. Lassanként a sürii gőzök vizzé kezdet­tek válni s egyszerre kitört a vihar. A tutaj magasra ugrott, meg a mélybe csapódott le. A gyönge árbocz hajlongott mint a nádszál s félni lehetett, hogy nem bir ellentállani a szél erejé­nek. Az eső pedig sűrűn és erősen zuhogott, mint egy harsogó vizesés. A felhőkből tompa mennydörgős s közbe-küzbe--csattogó villámok hangzottak. A fény vakító, a dörej siketitő volt.

Az egész éj ily borzalmak között telt el. S a zivatar másnap (augusztus 23-kán)is, csaknem folytonosan, lankadatlan erőben tartott. A lég­kör mérséklete eddig nem érzett hőségre emel-kedett, s csaknem fojtóvá vált az esőben, mintha forró viz özönlött volna alá.

Másnap is igy tartott. Mintha már sohasem akarna vége lenni ez irtózatos Ítéletnek. Uta­saink testben-lélekben meg voltak törve.

Délfelé a vihar még megkétszerezte dühét, ugy hogy a tutaj széleibe kellett kapaszkodniuk, hogy le ne sodortassanak róla. Beszélni nem tudtak, vagy legalább hiában való lett volna, mert az iszonyú orkánban nem lehetett hangot hallani, szót érteni. S ez már harmadnapja tar­tott igy!

Egyszerre egy tűzgömb jelent meg, csak­nem a fejők felett, csekély magasságban. Mint egy vérvörös nap -vagy narancs-sárga hold tá­nyéra, lebegett ott. Csaknem kezökkel érhették volna,- ha a félelem megengedte volna, hogy utána nyúljanak. De sokkal nagyobb veszélyt sejtettek belőle, mintsem azt merészelték volna. Szerencsére a tünemény nem soká tartott. A gömb izzóbbá és izzóbbá vált — s egyszerre nagy robajjal szétpattant. Sziporkái elboritot-ták a rémült utasokat, mig a környéket erős kén- és azótszagu fojtó lég töltötte el. A tüne­mény a gázok csoportosulása volt, egy neme a légben feltűnő lidércz-tüznek.

A viz és szél áramlata ellenállhatlan erővel s gyorsasággal ragadta tova a tutajt. Ha valahol parthoz, kivált sziklához sodortatnak: menthe­tetlenül veszve vannak! Az özönvízhez hasonló fellegszakadás egyre tartott, már negyedik napja.

De végre sem tarhatott örökre. Még egy-szer megkettőztette erejét, hogy azzal aztán egészen kidühöngje magát.

Másnapra ég és tenger nyugodt s tiszta volt. Mintha csak egv bősz álom lett volna az egész vihar: ugy elmúlt, mind nyomával együtt. A tenger szeszélyes: ellentétek váltakoznak, érintkeznek rajta. Axelt, a kimerültségtől, el­nyomta az álom. Mikor felébredt: bátyját szo­katlanul vidámnak találta. Okát kérdezé tőle.

— Végre, — felelt a professor, — megér­keztünk.

— Hová ? utunk végére ? — Nem épen; de a tenger végére, mely

már nem akart véget érni. Parton vagyunk. Axel csak most tekintett körül. Nem a tu­

tajon, hanem szárazon feküdt. Hogy jött oda ?

168 VASÁRNAPI UJSAG. 11. SZÁM. 1875. MAECZ1ÜS U.

kétségkívül mig aludt, tették ki a partra. A tutaj lábaiknál, meglehetősen megrongálva, szét­nyiladozva lebegett a vizén. Ezer csoda, hogy eddig kitartotta. Par t ra szállásuk felért egy kis hajótöréssel. Csak ugy kellett összeszedeget-niök holmijök maradványait . Eszközeik, szer­számaik, fegyvereik egy része odaveszett a nagy viharban, melyben lehetetlen volt minden­ről gondoskodniuk. Mégis a legfontosabbakat sikerült megmenteniök ; megvolt a légnyomás­mérő (manómeter), a delejtű, a hévmérő; min­denek fölött pedig az élelmiszerek; habár átázva is, — de hiszen majd megszáradnak ismét. A mint ezeket számba vették, kitűnt, hogy még négy egész hónapra el vannak látva élelem­mel ; az alatt elég idejök lesz, akár a megtett utón visszamenni, akár a föld túlsó oldalán kilyukadni.

A mint azonban adelejtüt vizsgálták, nagy csodálkozással vették észre, hogy arra mutatja az északot, a hol ők a delet képzelték. Elvesz­tették az irányt, eltévesztették a tájékozást.

Janót tehát a tutaj helyreállításának mun­kájában hagyva, ketten megindultak a fölfedező útra. A tenger szélétől a sziklákig, melyek annak medenczéjét alkották, egy jó félóra járó föld volt. Mindenütt csiga- és kagyló kövületeken jár tak s milliónként taposták e parány-állatok maradványait. Közbe-közbe kiveszett teknősbé­kák óriási teknőire is akadtak s a szétszórt szik­ladarabok és kövületek mindenütt a tenger ott jár tának nyomait viselték magukon. Az egész talaj tengerfenéknek látszott, bár a viz most már mélyebbre vonult.

Egy mérföld-hosszant a Lidenbrock-tenger partjai mellett haladtak, midőn a talaj arczulata egyszerre megváltozott. Mintha össze-vissza lett volna forgatva, az alsó rétegek felül kerülve, a felsők alátemetve. Néhol egyes sziklatömegek világosan mutatták, hogy valamely hatalmas erő által dobattak oda , miután előbbi helyökről kiszakittattak.

E gránit-töréseken csak nagynehezen ha­ladhattak, törtettek előre, midőn egyszerre egy

az találta volna magát oly helyzetben, m i n t

Lidendrock tanár e paleontológiái gyűjtemény közepette!

De mily fokra hágott bámulata és elragad­tatása, midőn egyszerre, lehajolva, egy koponyát ragadott föl s remegő hangon igy kiáltott:

— Axel, Axe l ! nézd, ez emberfő! — Emberfő ? — tagolá Axel nem kevésbbé

elképpedve. — Ugy van, öcsém. Ah, Milne Edwards

u r ! Ah , Quatrefages u r ! hogy nincsenek most önök az én, a Lidenbrock Ottó helyében!

(Folyt, követk.)

E g y v e l e g . •;. Érdekes élettani kísérlet. A párisi termé­

szetrajzi múzeumban közelebbről érdekes élettani kísérletet tettek. Egy eleven bókát bezártak egy nagy darab gypsz közé, természetesen légmentesen s a gypszdarabot több éven át érintetlenül hagy­ták. Közelebbről széttörték a gypsztömböt s a békát élve találták, csakhogy mély álomba volt"

A Geyser. Egy csontokkal sürÜn behintett térség.

UTAZÁS A FÖLD KÖZEPÉBE.

Kétségkivül a viharban fordította meg tutajukat a szél és viz árja s talán visszafelé mentek, m i k o r előre véltek haladni. Utoljára a kis szigeten (melyet Axel szigetének neveztek el , mint a tengert Lidenbrock-tencrerneks a kikötőt a Graü-ben révének) a Geyser mellett nézték volt meg a boussole-t, — de azóta sok vihart kiáltottak ám! Ugy látszék, hogy a földalatti tengert nem hosszában, hanem csak szélességében hajózták át — s a mint számításaik mutatták, épen a Föld­közi-tenger alatt voltak, melyhez az ő tengerök. körülbelül hasonló terjedelmű is volt. Most a part , melyet maguk előtt véltek, ha nem került is hátuk mögé, mindenesetre oldalt esett tőlök s ismét nagy utat kellett tenniök, hogy arra eljuthassanak.

De hogy még aznap útra kelhessenek: arról szó sem lehetett. Bár Janó hozzáfogott a tutaj kijavításához, még teljességgel nem volt készen vele. Hocry azonban az időt az alatt se veszteges­sék el, a tanár azt indítványozta, tegyenek egy kis kirándulást a parton, a hol voltak, s vizsgál­ják meg annak környezetét.

csontokkal sürün behintett térség nyilt meg előttök. Mintha roppant temető lett volna, melyben húsz század egymást követő nemzedé­keinek a hamvai vegyültek volna össze. Talán három négyszög-mérföldnyi téren, egy egész kiveszett állatvilág csontjai halmozódtak itt egymásra.

Lázas nyugtalansággal mentek előbb s előbbre; taposták a történelem előtti korszak állatainak e maradványait, s egész halommal álltak előttök amaz ásatagok, melyekből egy darab fölött a föld leggazdagabb múzeumai ver­sengtek volna. Ezer Cuvier nem lett volna elég, hogy ez összekeveredett csontokat mind egész csontvázakba rakja és illeszsze egybe. A lepto-therium, a mericotherium, a lophodion, az anoplo-therium, a megatherium, a mastodon, a proto-phithékák, a pterodactylok mily tömege élt a dőlt itt egykor halomra! Ha egy szenvedélyes könyvbuvárt valaki az alexandriai könyvtár he­lyére vezette volna s az Omár kalifa által elége­tett könyveket visszaállította volna hamvaikból :

merülve. Élt, de nem tudott felébredni és így »z

élethez szükséges különböző szervi működések közül egy sem végezte nála rendes föladatát. Hogy a békát sikerült-e később felébreszteni s tetszha­lott állapotából valódi életre hozni, erről a párisi lap, melyből e tudósítást vettük, nem szól semmit.

•/. A „TimesiL Vállalkozói egy idő óta minden reggel külön gyorsvonatot járatnak Londonból Birminghamon át Liverpoolig, hogy lapjokat korán és biztosan megküldhessók az emiitett útvonalon lakó előfizetőiknek. A lapok városok ós falvak sze­rint külön csomagokba vannak kötözve s az illető állomásokon letétetnek.. Az oly helységek szániára pedig, melyek a vasúttól távolabb feküsznek, a legközelebbi állomásokon teszik le a lapokat.

•/. Madárvédő társaság alakult közelebbről Halléban, melynek főfeladata leginkább abban álland, hogy az erdei és mezei madarakat télen »t élelmezni fogja. A társaságnak Halle közele-ben 22 állomása van, melyekben száz meg 9Z™ madár fog napjában háromszor ennivalót kapni-E költséget a kis szárnyasok százszorosan vissz* fogják fizetni azáltal, hogy az ártalmas rovarok" pusztítják.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A források eredete és az artézi kutak. (Lyelltöl.*)

I .

Mindnyájan ismerjük azt a jelenséget, hogy bizonyos likacsos földnemek, mint példáuf a laza porond és kavics, a vizet mohón elnyelik, és hogy az ezekből álló talaj terhes záporok után is gyorsan felszárad. H a ily talajba kutat ásunk, gyakran jelentékeny mélységig kell ha­tolnunk, mielőtt vizre akadnánk, de rendesen előtűnik az, mihelyest a likacsos talajképződ­ménynek oly alanti részéhez közeledünk, a hol az vizhatatían rétegen nyugszik; itt ugyanis a viz, — nem tudván tovább egyenes irányban lefelé utat törni magának, mint valamely víz­gyűjtőben összegyűl, s azonnal kész belenyo­mulni bármely nyilasba, épen ugy, mint a ho^y a tenger vize szokott átszivárogni, és tele tölteni minden gödröt, melyet apály idején a part ho­mokjába ásunk.

Azt a könnyűséget, melylyel a viz a laza és kavicsos talajon átszivárog, igen világosan tün­teti fel az apály és dagály hatása a Themsén, Bichmond és London között. A folyam, futásá­nak e részletében, agyag fölött nyugvó kavics­rétegen halad keresztül, s a felső likacsos réteg felváltva hol egészen telitve van a Themse vizé­vel, mikor a dagály elérkezik, hol ismét teljesen kiszárad a partoktól több száz lábnyi távolságra, mikor a hullámok visszavonulnak, ugy hogy a környékbeli kutaknak szintén rendszeres apálya és dagálya van.

I lyen gyors lévén a víznek likacsos közegen való átbocsátása, könnyen felfoghatjuk, hogy miért bugyognak ki a források az olyan hegy oldalán, hol a felső' rétegek mészből, homokból s más ilyen vizátbocsátó anyagókból állanak, mig az alantabb fekvők agyagból s más szivÓ3 földnemekből vannak. Legnehezebb^ mindene­setre azt kimagyarázni, hogy a viz miért nem buzog ki a két képződés érintkezési vonalán mindenütt egyformán, ugy hogy csak néhány s egymástól gyakran igen távol eső forrás helyett a csorgok szakadatlan sorozatát képezze ? A vizek néhány helyen való ilyetén összpontosu-lásának főoka először is ama körülménynek tu­lajdonítandó, hogy az áthatolhatatlan rétegek felső felülete nem mindenütt sima és egyenletes, és az ily bemélyedések (mint megannyi csator­nák), épen ugy vezetik a vizet, mint a völgyek-valamely vidék felszínén; a mélyebb területekre és medenczékre; másodszor pedig tulajdoní­tandó ama sok szakadásnak és repedésnek, a . melyek természetes csatornák gyanánt működ­nek. Hogy a legtöbb forrás a légkörből táplál­kozik, eléggé kitűnik abból, hogy azok az évsza­kok szerint változnak; hosszas szárazságok után megapadnak vagy teljesen megszűnnek folyni, hosszas esőzés után pedig újból megtelnek. Nagyobb részök víztömegüknek állandóságát és egyformaságát valószínűleg ama földalatti víz­tartók nagy terjedelmének köszönhetik, melyek­kel közlekednek és ama hosszabb időnek, mely •ezeknek elszivárgás által való kiürüléséhez szükséges. I ly fokozatos és rendszeres kiürülés tapasztalható, habár kevésbbé tökéletes fokban is, minden nagyobb tónál, mert a gyors és heves záporok következménye azoknak vízállásán sem vehető észre azonnal, minthogy csak igen lassan emelkednek és levezető csatornáik, a helyett hogy — mint a hegyi zuhatag medre — hirtelen dagadnának fel, csak fokozatosan vezetik el a fölösleges vizet.

Az utóbbi években sok világot derített a források elméletében a francziák által „artéziak-nak" (Artois tartományról, ahol e kutak régóta ismeretesek és használatban voltak,) nevezett kutak fúrása: s most már be van bizonyítva, hogy a föld alatt különböző mélységekben a tiszta viz nagy területeket borit el, sőt némely helyeken folyó tömegeket képez. Az ilyen kutak fúrásá­nál használt eszköz a kő- vagy fóld-furó, s az általa fúrt üreg rendesen három vagy négy hüvelyk átmérővel bír. Ha szilárd sziklára talál­nak, ezt mindenekelőtt egy vasruddal összezúz­zák, mikor aztán a sziklaanyag ily módon apró törmelékké vagy épen porrá zúzatott, könnyű szerrel kitakarítható. Hogy a kut oldalainak beomlását meggátolhassák, s a felszálló viz szer-

* A kir. m. természettudományi társulat könyv-kiadó-vállalatában megjelent Értekezésekből.

teszivárgásának elejét vehessék, az üregbe ösz-szecsatolt csöveket bocsátnak le, a melyek Artois-ban fából, más országokban pedig többnyire érczből készülnek. Gyakran megtörténik, hogy miután több száz lábnyi száraz, szilárd vizhatlan fóldnenaen hatolnak keresztül, végre víztartalmú réteget érnek, mikor aztán a viz azonnal felrohan és a föld színén szerte ömlik. A viz első rohama a csőben fölfelé gyakran oly heves, hogy a viz egyideig ugrókut gyanánt szökik fel a levegőbe, s azután is, alább szállva, sokáig folydogál csen­desen, vagy pedig néha bizonyos mélységben a kut nyílásán alul megállapodik. A víznek az első esetben mutatkozó eme fellövelése a levegő és szénsavas gáz kiszabadulásának tulajdonítandó, melyek mindegyike gyakran bugyborékol fel a vízzel együtt.

Sheernessben, a Themse torkolatánál, a ten­gerhez közel alacsony földnyelven, egy kutat fúrtak a londoni kékagyagrétegbe 300 lábnyi mélyre, a mely alatt, kétségtelenül a vvoolwichi rétegekhez tartozó homok- és kavicsrétegre buk­kantak; mikor ez a réteg áttöretett, a viz nagy sebességgel rohant fel s az egész kutat megtölté. Egy másik fúrás alkalmával ugyanott az agyag felület alatt 328 lábnyi mélységben találtak vizet; a viz előszbr 189 láb magasra szökött fel, s később, néhány óra lefolyása után még mindig nyolez lábnyira emelkedett a föld színe filé. 1824-ben Fulhamban, a Themse mellett, a lon­doni püspök birtokán egy kutat ástak 317 lábnyi mélyre, mely miután a harmadkorszakbeli réte­geken áthatolt, még 67 lábnyi mészen haladt keresztül. Ekkor a viz azonnal felbugygyant a földszinéig, s a forrás perczenként 50 gallon vizet adott. A chiswicki kertészeti társulat kertjében a fúrások 19 láb kavics-, 242y2 láb agyag- és 69 x/2 láb mészrétegen hatoltak keresz­tül, s a viz ekkor 329 lábnyi mélységből rohant fel a föld felületére. A northuníberlandi herczég birtokán, Chiswicken felül, a forrásoknak még sokkal vastagabb közben fekvő rétegeken kellett áthatolniok a mészig, melyet 620 lábnyi mély­ségben értek el, mikor aztán jelentékeny meny-nyiségű vizre találtak, mely a föld szine fölött négy lábnyira szökött fel. Brooks urnák egy kntjában, Hammersmithben, a víznek kitoluláea 360 lábnyi mélységből oly hatalmas volt, hogy több épületet elárasztott és nagy károkat te t t : Tootingban pedig oly erős vizsugárt kaptak, mely egy kereket képes volt forgatni, s a vizet a házak felső emeleteire fölemelni. 1838-ban az egész vízmennyiséget, melyet London környékén a mészrétegből nyertek, naponként 6 millió gal­lonra becsülték, s 1851-ben majdnem kétannyira, s e növekedést átlag nem kevesebb mint két lábnyi követte ama színvonaltól számítva, melyre a viz fölemelkedett. A viz 1822-ben átalán véve a magas vízállás színvonalán állott, s 1851-ben már 45, sőt némely kutakban 65 lábnyira esett le a dagály színvonala alá. Ezen tényállás bizo­nyítja ama földalatti víztartó határolt tartalmát.

Ama három kut közül, melyeket Toursban a mészrétegen át több száz lábnyi mélyre ástak, az utolsóban a viz 32 lábnyira szökött a föld szine fölé, s a 24 óránként kitolult vízmennyi­ség tulhaladá a 300 köb yardot. Tudományos kísérlet czéljából egy kutat kezdettek ásni Gre-nelleben, Paris egyik külvárosában 1834-ben, a mely 1839. novemberében több mint 1600 angol lábnyi mélységet ért el, a nélkül, hogy vizet talált volna. Aragonak sikerült a kormányt a fúrás folytatására bírni, ha szükséges, akár 2000 lábnyinál mélyebbre is. De midőn a föld színétől mintegy 1800 angol lábnyi mélyre hatoltak és az úgynevezett chloritos rétegsorozathoz (vagy felső zöldhomokkőhöz) értek, a viz csakugyan föltolult a fúrólyukon, melynek átmérője a felső végén 10, az alsón pedig hat hüvelyk volt. A kiömlő vízmennyiség minden 24 órában fél millió gallon tiszta és meleg vízből állt, melynek hőmérséke 82 F . fok vala. Ez 30 F . foknyi hő növekedést tüntet föl a Paris szélességi foka alatt létező források átlagával szemben, mi min­den 60 angol lábnyi lejebbhatolásnál egy F . foknyi hőemelkedést tesz. A mélység, melynél a következő, részint harmadkori, részint kréta­rétegek elérettek, tökéletesen egyezett amaz előszámitásokkal, melyeket a felette derék vál­lalat tudományos intézői ez irányban tettek.

Bríggs ur , a brit konzul Egyiptomban, Kairó és Suez közt, meszes homokban 30 láb­nyi mélységben vizre talált, csakhogy az nem emelkedett föl a kútban. De más fúrások ugyané

sivatagon, 50—300 láb közt váltakozó mélység­gel, melyek egymással váltakozó homok, agyag és kovagos kőzeten hatoltak keresztül, a vizet egészen a föld szinéig fölbocsátották.

Innen-onnan. (Tárcza-levelek.)

I I . Stuttgart, márczius 3.

Egy régi közmondás, mely a latin szóval kiveszett lassanként nálunk a forgalomból, gúny­ból állitá azt, hogy — Curiositas est generis foemini. (A kinek van bátorsága hozzá, fordítsa le). Utazóban azért erény és nélkülözhetlen kel­lék a kíváncsiság.

A ki Bolond Istók módjára csak bekuk­kant Debreczenbe, s aztán hátat fordít ismét és visszatér az ősi kuczkóhoz, jobb ha meg sem mozdul a tűzhely vagy a szoknya mellől, a meg­elégszik azzal a kevés tudománynyal, melynek talpa alatt van a világ közepe, a vége meg a falu szélén.

Olcsó bölcseség az nagyon, nem is ér egy fabatkát, — a mit Balzac egyik hőse e néhány czifra szóban árul: L'homme est le mérne en tous degrés; au haut, a bas et au inilieu! . . . mert az élet ugy kitetovirozta a valóságban ezt „a minden fokon és minden ízében egy és ugyan­azon embert," hogy mi a sokszinü külső alatt és mögött egyforma és mindenütt megegyező lenne — már a teremtés reggelén elvonatott a kutató szem elől, s ott rejlik és lappang, a hol a biblia szerint (pedig a mit az mond, az — szent írás!) isten olvas csupán.

A művelődés szivacsa sokat lemosott, sokat eltörült ugyan Európa nyugatán a speciális,jel-lemzetesen és érdekesen tarkabarka vonásokból, s nagy városokban'1 a köz- és magánélet nemzeti sajátságai, fajbéli eltérései, lokális eredetiségei maholnap egészen elenyésznek, a kisebb helyek és a falu ellenben kiaknázhatlan gazdag kincsek ma is még az ethnografia számára, s 'hogy miként a Bafaelekkel és Tizianokkal nem bukott el, nem halt ki az a műfaj is, a minek par exemple a festészetben Terbúrg, Dow, v. Ostade, Teniers stb. valának egykor nagy és hires, most pedig a Yautier-k és Munkáesyak azoknak a képviselői, — első Borban, sőt egyesegyediil a megjelölt körülménynek köszönhető.

A nagy Németország széles területén a multhoz és elődéihez egyik faj árnyalat sem áll e részben oly közel s a czivilizáczió olvasztó-ke-menczéjében egyik sem őrizte mig annyira saját formáit és különösségeit, mint az úgynevezett svábok.

A hány falu, annvi itt a kostüme , s vala­hány ház : annyi a szokás mindenfelé.

% Eleinte meglepett, hogy néhány száz lakos­sal biró falukban az unalomig elcsépelt „tisz­taság, rend, iskola, templom, takarékpénztár" stb. mellett olyasmit is találtam, a miről magyar tourista, — még az olvadozó és áradozó Szent Katolna sem emlékezik naplójában, — például

egyenruhás tűzoltókat, polgári zenekart, komoly czélu egyleteket, k l a s s z i k u s m ű s o r u hang­versenyeket, elvontan tudományos vagy a leg­nehezebb és legkényesebb experimentumokkal egybekötött természettani fólolvasásokat; utóbb meggyőződtem, hogy ha a liliomnak is van árnyéka a magyar példabeszéd szerint, van annál inkább s nem csoda, hogy van — a vastag pün­kösdi rózsának, mely a duzzadt, sötét-piros po­fájú vürtembergi parasztok nem hizelgő tán, de hü és kifejező symboluma.

Az ó-német népszokások közül tömérdek fónmaradt itt máig sbár egyik-má«iknak b a b o-n á s jelentőségét devalválta is az iskola, és tiz emberre egy esik csak olyan, a ki a Luczaszék, ólomöntés, javasasszony s a spiritismus egyéb hírnökei és demokratikus alakzatai iránt a Kris­tóf-imádság előszavában kikötött föltétlen hit és vak bizalommal viseltetik, e sváb községek nagy része hamarabb kész lenne mégis lemondani egy-egy politikai vagy forgalmi előjogról, mint arról, hogy a farsangon faluhosszat „Masken-zugot" tartson, hegyormain örömtüzeket gyújt­son, a tavaszt bohókás szertartásokkal üdvözülje, a temetőt István napján körülnyargalászsza, szó­val : a mint őseitől kapta, néha ízetlen, sokszor veszedelmes eredetiségében és teljességében szál­lítsa ő is utódaira a naplopó szórakozásokat, és csak igen-igen ritkán nemesebb származású, mert

VASÁRNAPI UJSAG-. «• sZAM-1875- MÁRCZIÜS H.

a kegyelettel összenőtt alkalmi ünnepélyeket, a miknek még a mi termékeny talajunkon sem virit már a búzája, miután rég learatta és befű­tött szalmájával — a czivilizáczió.

Nem először járok Németországban, de egyik pontján sem éreztem ennyire, hogy — akármily ellenmondás vagy nonsensnak tetszik, — tény, gyakorlati rideg tény, miszerint a c z i v i ­l i z á c z i ó és az i s k o l a i k é p z e t t s é g egy anya méhéből születtek, de nincsenek ugy egy­máshoz lánczolva, mint Petőfinél a költő és a sorsharag, s ellehet, el is van egyik a másik nélkül számtalanszor.

Az olasz népnél, a hivatalos statisztika nyomán, 100 lakosból, az utóbbi évek folytonos haladása daczára, 50—60 tud csak olvasni és írni; mig itt kuriózum gyanánt jegyzik föl, ha hasonló számú sváb között 10—15-öt lel a hiva­talos vizsgálat, egyes félreeső zugolyokban. Sőt tovább megyek; magam is bámultam, midőn azt láttam, hogy cselédünk, egy közönséges falusi parasztlány, rendes könyvet visz „bevétel- és kiadásról," szabad perczeiben a „Tagblat t"-ot olvassa vagy horgol és h i m e z — szebben és ügyesebben, mint a budapesti angolnak csúfolt német (apácza) kisasszonyok 800 frtos növendé­kei, 8 hogy valamennyi boltban — Shakespeare és Göthe diszműveitől a hollandi sajt és a baga­ria csizmáig mindenütt, majdnem kizárólag 1 eá-n y o k az eladók, alias : segédek és Buchhal-terek, kik fürgeségök, pontosságuk s főleg kereskedelmi, sokoldalú ismereteikkel bátran professzorai lehetnének a Röser ur — profeszo-ra inak . . . s mégis azt mondom, s minél mélyebbre aláereszkedem a mindennapi élet, a társadalmi érintkezés hullámaiban, annál határozottabb meggyőződéssel mondom, hogy czivilizáczió dolgában a tanult sváb és a tanulatlan olasz köz­népet két század választja el egymástól — annak „Sol l" és ennek „Haben"-ére.

A délnémet sváb paraszt, sőt kisiparos, szatócs, „Arbei ter" stb. egyenes, becsületes, megbízható, takarékos, szorgalmas s bámulato­san tevékeny és rendes, a kinél a munka és a mulatság a fönérintett traditionalis kirúgások s a képzelhetlenül divatos és átalános esti korcs-mázás daczára gépiesen rideg szabatossággal és folytonossággal van fölosztva, ugy hogy egy-egy gyárváros például, ha nem is volt mintája, elő­képe azért és kezdő betűje annak a szellemtelen, rideg, élőholt universumnak, mely az ember tragoediájában Ádám szeszélyes álmának bor­zasztó zárjelenéséül szolgál, — de ugyanakkor 8 tán ugyanazért érdes is, sőt goromba e sváb faj alsó és középosztálya kivétel nélkül, s a ki tart valamit a formákra és szereti vagy épen megkívánja azokat a je ne sais quoi apróságokat, a mik vámmentes franczia Expor t -Waare X I V . Lajos óta, s sok jó és rosznak forrása és szülő anyja ötvilágrészben, az idegessé lesz vagy meg­szökik innen, a mint a szőnyegről az utczára lép s a glacé-keztyü mellett a kérges tenyérrel is kénytelen érintkezni.

Nem hiszik önök, mily mély gyökeret vert itt e közszellem s mennyire influálja még a szemre és népességre rohamosan emelkedő Stuttgartban is a nyilvános életet, a polgári köröket, az ízlést, a napot és az „ivadot."

Olaszországban ma is rajongó lelkesedést kelt a művészet, s mérföldeket kész gyalogolni és utolsó garasát elvonni szájától a tömeo% hoo-v valami jeles képet vagy szobrot lásson, hires énekesnőt vagy uj dalművet halljon . . . itt a mű tárlat jókora terme folyton üresen kong, s legfölebb ha „aus den neuesten glorreichen Tagén Deutschlands" mutogatnak egy festett epizódot, sikerül sürü vendéget fogni a rende­zőségnek. Az ily képről aztán napokig elírnak az olcsó lapok s elbeszélget a piacz, mig az olasz és a német iskola remekművei háboritlan csöndben, ismeretlen magánosságban unatkoz­nak a múzeumban, s szinte meglátszik rajtok a meglepetés gyönyöre, ha valami idegen utas odavetődik s pár perczig életet hoz a sirbolt inkább, mint állami műcsarnokba.

Hasonló differencziák jelenkeznek a szín­ház és a hangversenyteremben, hol az é l v e z ő közönség az itt telelő többszáz orosz, angol és amerikai családokból telik, mig a házi elem, a törzs és nyárspolgárság khinai fallal kerített egyleteibe zárkózik vagy akkor tódul csupán a Königsbau és a Hoftheater felé, mikor a wür-tembergi tiszteletes urak szerepelnek ott egy érdekes vallásbölcselmi themával vagy a szín­

házi főrendező, ha nem csalódom, a gyapju-utczai deszkákon is megfordult Her r Jenderszky kí­nozza esti 6 órától éjfélig a nagy Göthe Fauszt-jának saját gyarló eszéhez és fölfogásához szokott legújabb szinpadi berendezésével a kegyeletet.

Megvallom: irtózatosan unatkoztam az első s mód nélkül boszankodtam a második helyen, de a debreczeni tógának, a mendikás vagy dilet­táns legátusoknak selyem élete lenne e tájon, miután 20—30 egyházi fölolvasás (majd prédi-kácziót írtam) meg sem kottyan a jámbor stutt­garti publikumnak egy télen, — Szana Tamás barátom pedig büszkén s kritikusnál ritka meleg fogékonyságával konstatirozhatná, hogy a J en -derszky-féle Fauszt (paródiá)-ban a dalműi pri­madonnák vállalkoztak angyalokul s a legpiczi-nyebb szerepért is vetélkedve törték magukat és hajbakaptak egymással az előkelő drámai tagok.

Más „Zwiespalt der Natúr ," mely szembe­szökőbb més; a czivilizáczió simasága s az isko-lai műveltség mélysége, tehát a forma és tarta­lom közt létező ellentétnél is, — a svábok ősi, mondhatnám paradicsomi kedélyessége egyfelől, másfelől meg az a zordon fegyelem, mely az adószedő bureauból az udvari bálig, a diszlako-máktól az utczasöprésig mindenre kiterjed.

Stuttgart köz- és testületi élete egy óriási kódex, millió paragrafussal.

Az indóházban, a postán, a vámhivatalban kétségbeejti az idegent a Pontiustól Pilátushoz utaló bureauk és a türelem és lélekölő formák sokasága; ha lakást bérelsz: egész könyvet nyom kezedbe Hausordnung czimén a tulajdo­nos; az utczai rendőrség tízszer csönget vagy kopog ablakon és ajtón, a mint a „soros" egy marék havat hagy a j á rdán ; a piacz, — illetőleg üvegtetejű, üvegoldalu árucsamok, hol köcs-köméti divatra kétszer van csupán egy héten „vásár" — valóságos bureau, külön rekeszekkel a kofák, a halászok, vadkereskedők, a zöldség, tojás, gyümölcs s más minden istenáldás szá­mára ; — hivatalos vagy ünnepélyes aktusoknál pedig vagy zártkörű dáridóknál hamarabb elné­zik és megbocsátják, ha ostoba vagy ügyefo­gyott, mint a fehér kravátli és fekete frakk hiányát és fogyatkozásait.

Csak ott, hol legkevésbbé vártam, — a ne­velés körében láttam egyszerű fesztelenséoret és jótékony otthoniasságot.

A műegyetem nagyszerű palotájában époly bizalmas bensőség és egymásra támaszkodó rokonszenv uralkodik a részben európai hirü tanárok s kor és nemzetiség tekintetében egy­aránt vegyes hallgatóik között, mint a virág­ágyakkal és szobrokkal borított gyönyörű tér hatalmas és merész homlokzatú szemközti épü­letében, az ipar és építészeti tanintézetben.

S e meghasonlás, ez ellentét, e modor és szellem közti különbség szüli aztán a kellemetlen benyomást, mely az átfutó utas egyetlen emléke Stuttgartról, sőt megkeseríti annak is az itt tar­tózkodást, a ki nem tud vagy nem akar romano modo vivere Romae, vagyis a magyar közmon­dás alapján azt a tánczot járni, a mit helyi szo­kás és viszonyok — ez esetben sváb nótára fújnak. Á. I-

Egy nevezetes bánya Észak-Amerikában. Egy észak-amerikai lapban (Silliman's

Journal) bizonyos Weiser nevű bányatulajdonos Georgetownból (Colorado államban) figyelemre méltó tudósítást közöl a Sziklás-hegység egy oly bányájáról, melynek nagy terjedelmű belseje télen-nyáron egyaránt tele van tómör s a mint látszik, állandó jégtömegekkel. A Stevens-bánya — Stevens-Mine, — így nevezik a szóban levő jeges bányát — a Mellellan-hegycsoport felső vi­dékén 12,500 lábnyi magasságban fekszik. A bánya nyilasát a hegynek azon az oldalán váo-ták, hol az legmeredekebb. A fagyosterület 80 lábnyi mélységben kezdődik s 200 lábnál tovább tart. Olvadásnak semmi nyoma nem látszik a bányá­ban sem nyáron, sem télen, s minthogy a bányá­szok sem csákánynyal, sem fúróval nem képesek fölásni a megfagyott földanyagot, rendesen a tüz segítségéhez folyamodnak s éjjelre a báuya-alagut belső végére nagy tüzeket raknak és az igy fölengedett és porhanyóvá vált ezüsttartalmu ólom fénylét másnap kihordják és földolgozzák. A bányászatnak e módját több mint két éve már, hogy e bányában alkalmazásba vették s bár a

bánya most már jóval mélyebb 200 lábnál, a hideg inkább növekedni, mintsem apadni látszik.

H a tekintetbe veszszük e bánya jelentékeny mélységét, a megfagyott földréteg létezése által fölmerült s megfejtésre váró talányt rendkivül érdekesnek kell tartanunk. Weiser, más elfogad­hatóbb megoldás hiányában, e sajátságos termé­szeti tüneményt olyanformán kisérlé meg kima­gyarázni, hogy az örökös j ég és fagy jelenléte ama feltűnő mélységben a negyedik (quaternár) földképződési kor úgynevezett jégkorszakának tulajdonítandó. Közvetlenül a Stevens-bánya fölött egy majdnem egy mérföld hosszú s fél­mérföld széles gliitschernek látszanak félreis­merhetetlen nyomai, melyek főleg apró, szögle­tes és koczkaalaku kövecskékből állanak, melyek semmi esetre sem kerülhettek ide valami nagy távolságból. A hegységnek a Csöndes-oczeán, tehát nyugot felé hajló lejtőin még nagyobb terje­delmű glátscher nyomai fedezhetők fel, a melyek nagyobb alakú kovagkőda rabokból állanak. Mindez oda mutat, hogy a jégkorszak e vidé­ken szintén sokáig és teljes hatalmával uralkodott s igy nem valószínűtlen az a következtetés, hogy a roppant mérvű hidegnek ama hosszú korszaka alatt a hideg és fagy oly mélyen hatolt le a Ste-vens-bányát képező sziklahegybe, hogy azóta sem volt képes fölolvadni, bár a hegység s annak egész környéke a mérsékelt égalj melegebb részé­ben fekszik. E talány végleges földerítése min­denesetre érdekes foglalkozás az ahoz értő tudó­sok számára.

A hétről. © Uj seprő jól söpör, — ez a szólásmondás.

Nem csoda hát, ha kíváncsivá lettünk, hogy az uj minisztérium hogyan fog söpörni.

Hanem hát erre még nem kerül t a dolog. Az uj kormánynak elébb tájékozni kell magát az uj kvártélyban s gondosan megvizsgálni min­dent, nehogy szemét és lom helyett oly dolgokat is félre takarítson az útjából, melyeknek talán hasznát vehetné az ország.

Addig is akad a kormánynak dolga elég. Ott vannak az irattár-számra felmaradt restan-cziák fél,- egész,- sőt két évről, elintézést váró fontos, nevezetes ügyek a hivatalokban, melyek­nek elintézését ekkoráig személyes, párti-, vagy egyéb tekintetek gátolták.

Azon felül az országgyűlési sürgős teendők is igénybeveszik munkaerejét. A legnevezete­sebb parlamenti teendő, a költségvetés részletes tárgyalása van napirenden. S megtörtént az az alkotmányos életünkben páratlan eset, hogy egy ülésben elintézték a miniszteri tárczákon kivül eső budgettételeket mind, és még- a közoktatási tárcza tételeinek is a felét. Ellenvetések csak a szélsőbalról hangzanak, mint például a királyi civillistánál. De ez oldalról is sokkal kevésbbé hevesek a fölszólalások, mint ennekelőtte. A Sennyey által vezérlett „jobboldali ellenzék" még eddig hallgat, vagy csak egy-két szerény észrevételre szorítkozik. Ugy látszik a komoly és serény munka szükségének és a nagyon is szűkre mért időnek tudata uralkodik a pár­tokon.

Az országgyűlés ma a sokszor zajos, sőt viharos jelenetek helyett az országrendezés csendes folyamának nyújtja képét . Az ország­gyűlés elnöki székén egy Aristídes ül, a ki megőrzi pártok fölötti állását gondosan, összegezi a szóban forgó tárgyról elmondottakat, a ház többsége szerint mondja ki a határozatot s igaz­ságot szolgáltat jobbra és balra. A csengettyűt akár az elnöki szék alá dobja, csendet eszközöl már azáltal is, ha jelezi, hogy szólni akar .

A pártokban történt uj alakulás egyébiránt nem csökkentette az élet elevenségét az ország-gyűlési folyósokon. Szikráznak benne a szellem­dús ötletek s egy élelmes élczlapszerkesztő bátran megtölthetné velők újságát. „Nos hát téged még nem öntött ki aTisza?" — kérdi a pénzügyminisz-teriumbeli hivatalnok a belügyitől. „Ne törődjél

11. SZÁM. 1875. MÁRCZIÜS 14.

te velem, hanem inkább dugj a zsebedbe eo-y vasalót, hogy el ne fújjon a Széli." — Jókaihoz ezzel fordul egy szélső-jobboldali képviselő: „ H á t te mit keressz i t t , honáruló?" „Már engedj meg, barátom, már én inkább csak a „Hon t " árulom, mint a „Magyar Államot." — Aztán előállnak Pulszky Ferencznek. „Három Béla van a minisztériumotokban: Wenckheim Béla, Szende Béla és Perczel Béla s még se ér annyit, mint a tartliban a Béla. „Ér annyit, hogy elüthetjük vele a tökfilkót." — H á t mal­most a „Pesti Napló" milyen párti lesz?" — kérdik a szerkesztőjétől. „Engedj meg barátom, — felel ez, — hogy erre egy történetkével felel­jek. Mikor Budán egy „örvendetes udvari ese­ményt" vártak, ott állt a tüzér az égő kanóczczal az ágyú mellett. H a „princz" lesz az örvendetes esemény, akkor százegy lövést kell tenni az ágyúból, ha pedig herczegnő, akkor csak huszon­egyet. Oda megy egy burger a tüzérhez s kérdi : „Nos, princz lesz-e vagy princzess?"„No az a tűzmester úrtól függ" — lett a válasz. És ez igy megy in infinitum.

Irodalom és művészet. — A Franklin-Társulat „Olcsó-könyvtár"-ából

megjelent s szétküldetett a két első füzet. Az első a C s o k o n a y Dorottyáját, e mindig kedves s mindig népszerű vig eposzt tartalmazza, mely nyolczvan év óta sem avult el s valószínűleg még másik nyolczvan alatt sem fog elavulni. Ara 20 kr. A második, kettős füzet (ára 40 kr.) B r e t H a r t e kaliforniai beszélyeiből ad ötöt, Belényesi Gábor — nem annyira forditásában, mint magyaros átdolgozásában, mely ez idegen égalj egészséges termékeit nálunk egészen meg­honosítja s kétszeresen élvezhetővé teszi. Az egész vállalatról már előbb szóltunk s most csak figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy megindult s füzetei gyorsan fogják követni egymást, jó és érdekes olvasmányt nyújtva, a legszélesebb érte­lemben vett nagy közönségnek, azaz: minden­kinek. Lesz alkalmunk més: többször is vissza-térni az életrevaló vállalat méltatására.

— Kautz Gyula „Nemzetgazdaság- és pénz­ügytan rendszere" czimü, a m. tud. akadémia által Marczibányi - díjjal koszorúzott, nagybe­csű munkájának harmadik ujolag átnézett és javitott kiadásából a Franklin-Társulatnál meg­jelent az I . és I I . kötet, vagyis, „a nemzetgazda­ság átalános tanai" és „a nemzetgazdaság külö­nös tanai ." A harmadik kötet „az államg-azdaság vagy pénzügytant" fogja tartalmazni. E munka ára kötetenként 2 frt. Szerző mindenütt a leg­újabb irodalmi termékekre való figyelemmel egészítette ki művét, s nemcsak az ifjúságnak nyújt benne becses tankönyvet, hanem a nem­zetgazdaság tudományában már honos szakem­berek is haszonnal forgathatják.

— A Franklin-Társulat kiadásából még két füzetet ve t tünk; E g y i k : „ M i t k ö s z ö n ü n k a f ó r r a d a l o m n a k ? " czimű erőteljes hangon és érveléssel irt röpirat, mely válaszul szolgál az „Értsük meg egymást" czimü konzervatív röp­iratra, s annak különösen az 184s/9-ki forradalom eredményeit kisebbítő állításait czáfolja. Másik egy gyakorlati hasznú kis fúzetke: „A j o g i t a n u l m á n y l e g ú j a b b s z e r v e z e t e . " Álap-és államvizsgálatok, tudori szigorlatok, az uj ügyvédi vizsgálat és a budapesti egyetem nyári félévi tanrendé. Joghallgatók és jogvég­zettek számára összeállította Leitner Ferencz. Ára 30 kr.

— Jókai Mór „Enyém, tied, övé" czimü leg­újabb regénye külön kiadásban is megjelent az Athenaeum-társulatnál. A hat kötet ára 6 frt. Jókai neve teljesen fölöslegessé teszi , hogy regényírói tollának e legújabb termékét az olva­sóközönség figyelmébe ajánljuk.

— Ugyancsak az Athenaeumnál jelent m e g : „A b a r o m f i - t e n y é s z t é s " czim alatt Grubi-czy Gézától egy csinos fűzet, 56 aszövegbe nyoma­tott ábrával. Ara 1 frt 50 k r . E mű a „Tyukászat" második bővitett s a baromfitenyésztés többi ágaival kiegészített kiadása. A tyukászaton kivül szó van e műben a lúdról, kacsákról, { pulykáról, fáczánokról, gyöngytyúkról, galam­bokról, páváról és a hattyúról.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

— A „Budapesti Szemle'- márczius-áprilÍ6Í száma, az előbbiekhez hasonló tartalmassággal jelent meg. Kiváló érdekű közleménye mindjárt az első : Dembinszkynek magyarul is megjelent emlékiratairól D e m á r Jánostól (álnév). He­lyesen jegyzi meg a szerkesztő, hogy szabadság-harczunk adatai s egész történelme még eddig alig részesült valami beható kritikában, azért sok benne a tisztázatlan, sok az alaptalanul elfogadott s már közkeletű^ téves nézet és elő-itélet, némely egyének s események körül egész mondakör képződik; ideje már kritikával fogni a tények és emberek megítéléséhez. A jelen czikk csak kezdete a Dembinszky emlékiratai kritikájának, de már is igen érdekes s szintoly alaposnak látszik. Másik nagy érdekű közlemé­nye a füzetnek K e r k a p o l y Károly tanulmánya az adókról és a termelésről. A volt miniszter, most egyetemi tanár mélyen járó s élesen bon-czoló esze, előadásának nehézkessége daczára is, leköti s kielégíti az olvasó figyelmét. A Ciceró­ról és Caesarról szóló nagyobb tanulmányból, Boissier Gaston a „Revue d. d. Mondes" szelle­mes irója után, csak az első közleményt hozza C s i k y Kálmán gondos, világos, Ízléses átdolgo­zásában. Egyik lap megrótta, hogy két hóna­ponként megjelenő közlöny miért szakítja meg közleményeit. Igaz, adhatná egy végtében is ; csakhogy akkor egy oly közlemény, mint volt pl. a Szerbia története, vagy Róma a középkor­ban, minden mást kiszoritna egy kötetből. Akkor nem szemle, hanem „könyvtár" név illetné meg a vállalatot. A Szemlétől alaposságot is, válto­zatosságot is követelünk, s mind a két követelés jogosult és helyén van; tűrjük el tehát múlha­tatlan következményeit. Egyébiránt könyvek, nagyobb munkák egyes kötetei is jelennek meg sokszor, nem két hónapi, hanem annyi évi idő­közökben is, 8 levon-e az, akár beesőkből, akár érdekökből ? — A füzet többi tartalmából ki­emeljük még K e l e t i Károly czikkét a nemzet­közi statisztikai kongresszusokról és H e n s z l -m a n n érdekes fölül vasasát a három nemzeti műemlékről (székesfehérvári István-templom, vajdahunyadi és visegrádi vá r ) ; G y u l a i szép költeményét: „Bálteremben", mely elégiái hang­jával mélyen meghat, s melyet mai számunkba mi is átveszünk; Runeberg svéd költő Nades-dáját, G y ő r y Vilmos szép forditásában. Az Értesitő hét vagy nyolez kisebb könyvismerte­tést ad, a többi közt a De Gerandóué Görög­országi utazásáról, Visontay János összehason­lító földrajzáról, stb. — Felesleges ismételnünk, hogy a „Budapesti Szemle" a külföldi és hazai tudományosságot, — s átalában a tudományt és az életet kivánja közvetiteni, s évenként leg­alább nyolczvan ivén s hat füzetben (két-két havonként) jelen meg s előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, egyes szám ára 2 frt.

— Hírlapi jubilaeum. A „Pesti Napló", melynek első száma 1850. márcz. 9-kén jelent mec, 25 éves fenállásának évfordulóját ülte meg kedden. Az ez alkalomból irt visszatekintő czikk fölemlíti, hogy a lap első szerkesztője S z e n v e y József volt; őt 5 hónap múlva R é c s i Emil válta föl, Récsit rövid idő múlva Bánfay Simon, majd Császár Ferencz. A lap első fölvirágzását T ö r ö k Jánosnak és Pompérynak, s az alkot­mányos viszonyok bekövetkeztével politikai tényezővé emelkedését báró K e m é n y Zsig­mondnak és barátainak köszönheti. A jelen szer­kesztőség e lapot 1869. decz. 1-je óta vezeti. Az „Athenaeum" részvénytársulat, mint a „Pesti Napló" tulajdonosa, ez évforduló emlékéül ezer forinttal j á ru l t az írói segélyegylet tőkéiéhez, mif Urváry Lajos szerkesztő Ötszáz forinttal lépett az egylet alapitói közé.

— „A boldogság útja." Ez a czime gróf I Z i c h y Géza költői beszélyének, mely a Kisfa-ludy-Társaságban bemutatott részletek után mar jó elővéleménynyel találkozott s mely most Tet-tey Nándor kiadásában — és pedig igen csinos kiállításban — jelent meg. Á kilencz éneke-költemény három ifjú sorsát festi, kik a nagy­világ örömeit megunják, zajától megszöknek s különböző utakon mind egy csöndes völgybe, eo-y falusi család boldog körébe menekülnek, hocry a természet ölén, az egyszerűség és szere­lem karjain találják föl a nagyvilágban hasztalan keresett boldogság útját. Az egyszerű, de helyes { alapeszméhez talál a kivitel is, mely kedél\ itt-ott humoros, majd érzelmes, de átalában han-gulatteljes; s a költemény, szerkezeti hiányai mellett is, egészben véve jó benyomást tesz az

1 7 1

olvasóra. Zichy Géza gróf e költeményével tagad­hatatlan költői tehetség jeleit adta. Éles megfi­gyelőnek, a benyomások iránt fogékonynak, fel­fogása és életnézlete- kiválóan egészségesnek, minden túlzástól, álpathosztól és beteges érzel-géstől mentnek látszik. Ha sikerülni fog követ­kező müveiben a cselekvényt erőteljesebben alakítania s szilárdabb szerkezetben, bonyolítást és megoldást jobb arányba hoznia, ha emberis­merete mélyebbülésével a jellemzésben is mé­lyebb és többoldalú lesz: kétséget nem szenved, hogy elbeszélő költőink amúgy is gyér soraiban kiváló helyet foglaland el. Je len müve tagadha­tatlan bizonyítéka tehetségének s azért örömmel üdvözöljük. A 186 lapra terjedő s Ízletes kiállítású kötet ára fűzve 1 frt 50 kr, diszkötésben 2 frt.

— A m. tud. akadémia könyvkiadó hivatalában megjelentek: „ A magyar történelmi emlékek" 34-ik kötete, mely a két Rákóczi György feje­delem családi levelezéseit foglalja magában. Az érdekes kötetet, mely 644 lapra terjed s két levél fényvéseti hasonmásával van bővítve, S z i l á g y i Sándor állította össze. Ára 4 ft. — Az akadémiai értekezések közül ujabban meg­jelent B e ö t h y Leó „Juda , Izrael és Arman" czimű történelmi tanulmánya (ára 60 kr.) és „Idő­járási viszonyok Magyarországban 1871-ben" Schenzl Guidótól, hét kőnyomatu színes táblá­val (ára 50 kr.).

— A „Hivatalos statisztikai közlemények" V I I . évfolyamából az 5. és 6. füzet jelent meg az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásá­ban. Az 5. füzet „Magyarország bányászatát", a 6. „Magyarország vasutait" tárgyalja.

— Kilián Frigyes budapesti könyvárusnál megjelent: „ K e r e s k e d e l m i k ö n y v v i t e 1-t a n . " Kézikönyv a kereskedelmi és polgári iskolák tanitói részére. I r ta R ö s e r János, a könyvvitel és váltójog tanára s gyakorlati könyv­vivő. I I . Rész. „ A kettős könyvelés módja." Ára 1 frt 60 kr.

— Székesfehérvártt megjelentek Klökner-nél : „Gyakorlati lelkészet," egyházi beszédek­kel, (szerkesztik Váradi Balogh Lajos és Öreg János lelkészek,)első füzet, á r a i frt; s „Ismétlő iskolások tankönyve," dr. Seidl Páltól, második füzet, ára 48 kr.

— „Magyar protestáns egyházi szónoklatok" cziinü munka I I . füzete jelent meg Fraenkel B. miskolczi könyvárus kiadásában. Ára 1 frt 80 kr. Van benne 15 közönséges és 15 halotti be-

j szed. A könyv szerzője G y ö n g y ö s s y Sámuel j nagy-kállói ref. lelkész.

— A fó'városi statisztikai hivatal által kiadott s t a t i s z t i k a i h a v i k i m u t a t á s o k a fővárosi tanács határozata értelmében az Eggenberofer-féle könyvkereskedésben 3 frt évi előfizetési díj mellett megszerezhetők. E kimutatások nemcsak azok számára érdekesek, kik hivatásuknál fötrva közelebbről foglalkoznak a főváros ügyeivel , hanem átalában az üzletvilág s ugy a budapesti , mint a vidéki forgalmi és pénzintézetek számára, melyek e kimutatásokból biztos tájékozást nyer­hetnek Budapestnek, az ország legfőbb fogyasztó és kereskedelmi piaczának viszonyairól.

— A „NefelejtS'' czimű divatlap fuzionált az ugyancsak Friebeisz Ferencz által szerkesztett „Divat"-tal, s ezentúl „Divat-Nefelejts" czim alatt fog vasárnaponként megjelenni.

— Egy spiritista röpirat jelent meg a napok­ban „Szellemi nyilvánulatok" czim alatt, F . J . „intuitált írói médium"-tól, a mi alatt szerző é -tendő. A zavaros gondolatok s absurdumok 1-e csodás keverékéből lehetetlen kihalászni egy eszmét, mely csak megközelítőleg je lezné, hogy minő czél vezette az írói médiumot szel­lemi nyilvánulatai közzétételére. Érthető e röp­iratban csak az — é r t h e t e t l e n s é g .

— A nemzeti színház körülményeiről T i s za Kálmán belügyminiszter részletes jelentést téte­tett magának Ribáry minisztertanácsos által. — Csütörtökön „Brankovics György" volt kitűzve előadásra, azonban Ellinger rögtöni rekedtsége miatt a „Windsori víg nők-"et adták elő, mely alkalommal Nádayné, Balázsné s Kva33ayné arattak tapsokat. József főherczeg páholyában ez este először jelent meg K o b u r g herczeg fiatal nejével, a belga király leányával. — B u-l y o v s z k y Lilla asszony hir szerint húsvét után fog föllépni a nemzeti színpadon, mikor P r i e l T e Kornélia kolozsvári vendégszereplé­sére indul.

*»

172 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 11. SZÁM. 1875. MÁRCZIÜS 14.

— A Wagner-Liszt-féle hangverseny márczius 10-én tartatott meg a redoute termében esti 7V2 órától 10-ig. I ly két nagy szellem együtt műkö­dése a legritkább események közé tartozik s nem csodálhatjuk, ha közönségünk sietett az alkal­mat felhasználni s hódolatát meghozni a zene két fejedelmének. Daczára a tulcsigázott helyárak­nak olyroppant közönség tölte meg a redout termeit, minőt hangverseny alkalmával eddigelé még nem láttunk ott. A hangverseny két sza­kaszból állott, az első szakasz Liszté, a második "Wagneré volt. Harsány éljen üdvözlé L i s z t e t , midőn a „Straszburgi harangok" czimü cántateja személyes vezényletére a karmesteri emelvényre lépett. A mű, daczára számos érdekésen dolgo­zott részletének, nem fog maradandó hatású lenni. Annál nagyobb diadalt aratott Liszt , ' a zongoraművész, Beethoven Es-dur zongoraver­senyében. Beethoven szivhez szóló zenéje sike­resen megállta helyét az uj-kor két leghatalma­sabb zenészének nagyhangú alkotásai között. Liszt zongorajátékát fölösleges volna jellemez­nünk, miután azt csak élvezni és csodálni lehet.

, A közönség elragadtatása szűnni nem akaró tapsokban nyilvánült. Liszt utún "W a g n e r — egy kis szikár, lángtekintetü öreg ur — lépett az emelvényre, ki mosolygva fogadta s köszönte meg az éljenzést, mely fölhangzott, midőn Miha-lovits Ödön, a pesti Wagner - egylet elnöke néhány üdvözlő szó kíséretében nagy babérko­szorút nyújtott át neki. A zenekar által bemuta­tott töredékek Wagner „Xiebelungen" czimü trilógiájából: „Pőröly-dalok"; „Sigfriedhalála"; „Wotan búcsúja és bűvös tüzek" sejteni enge­dik az egész mű nagyszerűségét. A pőröly-dalok elragadó szépek s mesterien jellemző kísé­rettel bimak ; Glatz ur törekedett azokat erejéhez képest érvényre emelni. „Sigfried halála" egy komorszinezetü megrázó hatású zeneköltemény, melyet ismételni kellett. „Wotan búcsúja" és a „bűvös tüzek" csakugyan elbűvölik a hallgatót

. hangszerelési kombinácziójuk tökélye által. L á n sr a nála megszokott értelemmel adá elő énekrészet Wotan búcsújában, valamint a strasz­burgi harangokban is. E nevezetes hangverseny soká emlékében marad minden jelen volt hall­gatónak. A bevételt 9000 írtra teszik, melyből

- esinos-összag ju t a>rbeyreuthi színház javára.

Közintézetek, egyletek. — A magyar iud. akadémia mennyiség- és

természettudományi osztályának hétfői ülésében W a r t h a Vincze tartott székfoglaló értekezést a „Bunsen-féle jégcatorimeterről". E szaktu­dósok számára készült dolgozat fölolvasása után J u r á n y i Lajos mutatott be három kisebb értekezést. ' B o 11 a János Pozsonyból Magyar­ország gomba-virányához szolgáltat adalékokat, néhány uj gombát írva le. A leírással a példá­nyokat is beküldte. B o r b á s Vincze Magyar­ország Flórájához gyűjtött adatokat, pár eddig is­meretlen fajjal, néhány válfajjal, melyek még a növénytanban felvéve nem voltak. Végre L o j k a Hugótól terjesztett elő egy kisebb czikket a következő czim alat t : „Adatok Magyarhon zuzmó-virányához." E dolgozat közel hatvan, Magyarhonban mostanáig még nem ismert zuzmó-fajt sorol elő, melyeket Lojka 1868, 69, és 72-ben talált a Tátrán. Ez értekezések bemu­tatása után véget ért az ülés.

— A magyar athletikai klub megkezdte mái-működését, s f. hó 11-én megnyitotta az öklöző, vívó és gyalogló szakosztályokat. April elején alakuló közgyűlését fogja tartani a klub, , mely iránt főúri körökben is nagy az érdeklődés.

— Az erdélyi gazdasági egyletnek a közelebb elhunyt gróf Bethlen László buni jószágát ha­gyományozta. Az egylet bizottságot küldött ki a jószág megszemlélésére; mint a „Kelet" írja, a bizottság tagjai igen előnyösen nyilatkoznak a hagyományozott birtok fekvése, állapota és értéke felől, mint a mely valódi minta-gazda­ságra alkalmas s így valószínű, hogy a gazda­sági egylet, a jószágon fekvő 40,000 fitnyi teher törlesztése mellett, nemcsak birtokába veszi az értékes hagyatékot, hanem meg is tartja s gya­korlati gazdasági czélokra fogja használni.

— Magyar egylet külföldön. A k o m t h a l i (Stut tgar t melletti) magyar egylet , melynek megalakulásáról egyik közelebbi számunkban szóltunk, több mint száz kötetre menő könyv­tárral bir már. Az egyletnek eddigelé hat lap já r , köztük a „Vasárnapi Újság", „Magyarország

s a Nagyvilág", „Képes Néplap", aztán egy vi­déki közlöny s egy élczláp.

— A müncheni magyar társaskör f. hó 3-án tartá tisztújító gyűlését, elnökül Pollák Sándort

' választva. A tagok száma 2 tiszteletbeli, 7 kűl, 30 rendes és 2 pártoló tagból áll. Pénztári kimu­tatás szerint a kör vagyona jelenleg 222 frt 48 kr. délnémet értékben, részint készpénzben, részint tartozásban. A könyvtár 206 müvet 285 köteteiben tartalmaz. A társaskör helyisége Schelíingstrasse Schellingsalon, hol az átutazó honfitársak szives fogadtatásra találnak.

Egyház és iskola. — Aradi román püspökké tudvalevőleg

M e t i a n u választatott meg, még múlt hó 19-én. A szabályzat értelmében azonban fölül kell vizs­gáltatni az ily választás eredményét a püspöki zsinatnak, vájjon nem forog-e fönn az illető meg­választott ellen kánoni szempontból kifogás ? A most megválasztott egyéniség özvegy ember létére kénytelen előbb egy szerzetbe lépni és régi családi összeköttetéseit tökéletesen megszakítani. Ez több időt vett igénybe, de most már fölter­jesztetett a kormánynak Metianu János megvá­lasztása a leo-felsőbb megerősítésre.

— Rajztanári vizsgálatok. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az eddig a reáltanári vizsgáló bizottság előtt tartatni SZŰ­CS O B t kott gymnáziumi és reáltanodái szabadkézrajzi tanári vizsgálatok mostantól fogva az országos rajztanárképezde tanári testülete előtt tartas­sanak.

— Magyar iskolák a végvidéken. Örvendetes jel , hogy közelebb a Torontálmegyéhez csatolt határőrvidéki részekben fekvő községek közül több folyamodott Torontálmegye főispánjához aziránt,hogy álla'mi m a g y a r iskolákat kapjanak. E községek következők: Uzdin 5338 román lakossal. Oppova 3769 szerb és német lakossal. Antalfalva 3254 tótajku lakossal. Alibunár 3632 szerb és román lakossal. Tomasevács 2520 szerb lakossal. Jarkovács 2427 szerb lakossal. J abuka 3164 román és szerb lakossal pedig elhatározta, hogy a községi néptanitók számát saját költsé-

. gén szaporitandja egy tanítóval, kinek feladata leend, a magvai- nyelvet a felső, osztályokban, tanítani, a mi annál szükségesebb és üdvösebb, minthogy Jakubán mintegy 60 magyar család lakik, kiknek gyermekei az anyanyelvet már csak törve beszélik. Mindezen községek, melyek állami magyar népiskolák felállításáért folya­modtak, egyúttal a szükséges iskolai helyiséget és tanitói lakást ingyen átengedni, illetőleg elő­állítani ajánlkoztak, némelyikök pedig még egyéb előnyt is biztosított a kinevezendő magyar nép-k tanitó részére.

— Lelkes iskolabarát. Kubriczky András alesperes és taksonyi plébános ezer frtot ajándé­kozott a taksonyi iskola második osztályának fólépitésére.

— Adományozás. Ragályi Gyula országgyű­lési képviselő Tornamegye Varbócz községében az ottani ev. ref. népiskola kertje mellett fekvő fél hold belső telkét azon egyháznak adomá­nyozta, oly határozott kikötéssel, hogy az min­den időben a tanitó által használtassék s ennek jövedelmét emelje.

Közlekedés. — Légnyomatu posta nyílt meg közelebb

Bécsben. Az érdekes készülék vascsövekből áll, melyekben sűrített levegő hajtja nagy sebes­séggel a leveleket. A légtartók a főposta és állami távírda épületeiben vannak elhelyezve, hol egyszersmind a különböző kerületek számára szolgáló készülékek is állanak. A kezelés igen egyszerű, s legfeljebb l ' / 2—2 perczet vesz igénybe. A vascsövek a föld alatt vannak elhe­lyezve 8 a különböző postahivatalokba nyílnak, hol a szolgálattevő hivatalnok táviratilag érte-sittetik a levelek elindulásáról.

— A fffváros és Újpest közti dunai közleke­dés könnyítésére a tavasztól kezdve az eddigi két kis propeller helyett két nagyobb gőzös fog a folyamon személyszállítással foglalkozni. Ecyre-egyre 300-an is elférhetnek.

Mi újság? — A király ápril 2-án indul dalmáeziai út­

jára és 4-én t a l á l k o z i k V e l e n c z é b e n a z o l a s z k i r á l y l y a l , hogy Viktor Knimánuel bécsi látogatását viszonozza, 0 felsége ezen elha­

tározását már közölték a bécsi olasz követtel is. A király ez útjában hír szerint Fiumét is meg­látogatja.

— Gráf Andrássy Gyuláról a „P. Napló" közelebb azt irta, hogy azon néhány hírlapi czikk, melylyel a mostani külügyéi- a magyar publicistikát gazdagitotta, kizárólag az ő hasáb-

: jain látott napvilágot. Ezzel szemben a „Nemzeti H i r l ap" így nyilatkozik: Mi ugy tudjuk, hogy Andrássynak a „Napló"-ban megjelent czikkeí sem első, sem egyetlen ily dolgozatai nem vol­tak. Első czikke, mint megbízható forrásból halljuk, 1847-ben jelent meg a „Pest i Hirlap"-ban. E czikk nyomán hallotta Deák Ferencz először hírét Andrássynak; a czikk igen meg­tetszett neki, s midőn meghallotta, hogy azt egy húsz éves fiatal ember irta, hozzátette, hogy „ember lesz belőle". — Később „—y" jegy alatt irt Andrássy, mely alkalommal Ludassy Mór a „Magyar Világ"-ban a „jelentéktelen —y-t" élesen megtámadta.

— Tisza Kálmán belügyminiszternél közelebb testületileg tisztelgett az országos közegészségi tanács, melynek nevében Kovács Endre elnök üdvözölte Tiszát. A belügyminiszter kiváló szí­vességgel fogadta a közegészségi tanács tisztel-gését és kinyilatkoztatta, hogy annak üdvös közreműködését a jövőben is igénybe fogja venni. — Kedden a belügyminiszter Beitler izraelita polgártárs újszülött fiának vallási szertartású beavatásánál teljesité a keresztapái tisztséget.

— Az államtitkárok közül eddig T a n á r k y Gedeon a közoktatási, b. F e j é r v á r i (réza a hon­védelmi s Csemegi Károly az igazságügyi minisz­tériumhoz újból kineveztetett. Báfo K e m é n y Gábornak belügyminiszteri és H o r n Edének a kereskedelmi minisztériumhoz államtitkárrá ki-neveztetését a legközelebbi napokban várják. Többről egyelőre még nincs szó.

— József főherczeg a magyar testőrség elhunyt kapitányának, Haller Ferencz grófnak koporsójára nemzeti szinü szalaggal díszített babérkoszorút küldött Bécsbe.

— A királyné testvéröcscse Károly Tivadar bajor herczeg, hosszabb idő óta foglalkozik mái-orvosi tanulmányokkal, s viseli is az orvostudori czimet. Mint Münchenből írják, dr. Károly Tiva­d a r herczeg közétebb dr íRóthinund tanár sz-em-gyógyintézetében egy betegen igen nehéz szem-műtétet végzett, még pedig sikeresen.

— Mária Valéria főherczegnó* számára köze­lebb több magyar tankönyvet rendeltek meg, többi közt Magyarország történetét is. A kis főherczegnő teljes folyékonysággal beszél magya­rul, németül, angolul és francziául. Igazi nyelve azonban a magyar, mert kezdet óta mind a dada, mind a társalkodónő magyar volt.

— Ghyczy Kálmánt — írja a „ H o n " — bal­oldali vezér korában egyik hűséges képviselő­társa, ki nagy dohánytermelő, szokta rendesen ellátni egy kis s z ű z v e r p e l é t i v e l . Mikor aztán Ghyczy a pénzügyminisztériumba lépett, megszűnt a pártvezérség: de nem szűnt meg a régi barátság. A szokott évszakban a dohány­termelő hajdani elvbarát ismét ellátogat Ghyczy-hez s praezentálja a rendes angáriát : azt a szűz verpelétit. — Képzelhetni a miniszter elször-nyedését! „Hova gondolsz? az istenért! szűz dohányt, a pénzügyminiszternek! Visszaviszed mindjárt!" — Hasztalan magyarázta a képvi­selő, hogy hiszen nem csempészett dohány az: saját maga termelte, megfizetett engedély mel­lett ! Ghyczy kérlelhetlen maradt. A pénzügy­miniszteri lakban nem szabad más dohány füst­jé t megérezni, mint igazi trafikát. S az öreg ur állhatatosan szivta minisztersége végéig a saját keserves trafikja gyártmányait.

J — Deák Ferenczról a lapok következő ado­mát közlik. A múlt években igen sok festő és rajzoló kopogtatott Deák Ferencz ajtaján, de egynek sem sikerült őt rávenni, hogy lefestesse magát. Ingomár — Franki budai orvosnak fia — jelenleg Parisban élő festesz arra a gondo­latra jött, hogy naponként az „Angol királynő" első emeleti termébe ment ebédelni, s oly közel foglalt Deákhoz helyet, hogy őt jegyzőkönyvébe lerajzolhassa. A csel kezdetben sikerülni lát­szott; Deák azonban pár nap múlva rájött a turpisságra, s arczát kezeivel mindig ugy elta­karta, hogy a festő abból mitscm láthatott. Midőn a festesz másnap ismét megjelent, Deák meglehetős hangosan , hogy a festő is meghall­hatta, igy szólt; „l \z a piktor megint itt van." „O nem hall téged" — szólt Deák egyik barátja

11. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 14. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 173

_ „mert a teremnek rósz akusztikája van." „Ha valaki valamit meg akar hallani — válaszolá Deák, —annak mindig jó az akusztika, s ennek bebizonyítására a következő igaz történetet hoz­hatom fel: „Midőn a győri bazilika elkészült, néhány építész azt a megjegyzést tette, hogy az építést vezető főmérnöknek a kupolában egy nagy hibát kellett elkövetnie, melynek folytan a templomnak rósz az akusztikája. A főmérnök erre az illető építészeket s néhány az építés körül foglalkozó hivatalnokot a templom különböző félreeső zugaiban felállította, s a szószékre lép­vén, meglehetős lassú hangon ekképen szólt: „Én csupán a templom akusztikáját akarom megpróbálni, és felkérem mindazon urakat, kik engem hallanak, hogy ma este látogassanak meg az építési irodában, hogy őket buzgó szolgála­taikért illő jutalomban részesíthessem." — A fő­mérnököt mind az építészek, mind a hivalnokok nagyon jól meghallották, mert este mindannyian megjelentek az irodában az ígért koncz átvéte­lére." A vendégek jóízűen nevettek az adomára, s szemeikkel a festőt keresték, ki azonban e közben rajzával zsebében eltűnt. Pár nap múlva megjelent Deák Ferencznek kőnyomatu arcz-képe, mely azonban nem a legjobban sikerült, mert azt a festőnek otthon kellett saját képzelete után kiegészíteni. Er re Deák Ferencz mégis rászánta magát arra, hogy lefényképezzék; kikö­tötte azonban, hogy az arezképeinek darusí tá­sából származó tiszta jövedelem a pesti árvaházat illesse.— Deákról itt megemlitj ük, hogy ezen a télen S z é l i Kálmán családjával együtt lakott a kecskeméti - utczai AVenckheim - házban. Széli pénzügyminiszterré neveztetvén k i , Budán fog lakni a pénzügyminiszteri helyiségekben, Deák Ferencz pedig m á r a jövő hónapban aNedeczky-családhoz készül költözni a városligeti Deutsch Jakab-féle nyaralóba.

— A Nyáry Pálnak Nyáregyházán állítandó síremlék tárgyában kiküldött bizottság elfogadta Gerenday Antal tervét, mely szerint a 11 láb magas sziklatömböt ábrázoló emlék —- maut-hauseni gránitból — 1880 frtba kerül. Az emlék oldalán egy csiszolt kőlapon a következő felirat lesz: „Nyáry Pálnak Pestmegye." Minthogy az emlékre körülbelül 6000 frt gyűlt össze, a fenn­maradó összegétéi N-fárj Pál' által annyi küzde-' lemmel létesített nyáregyházi iskolára fordítják, a tanítót és iskolás fiukat illetvén az emléket környezendő 800 négyszögöles park föntartása és gondozása.

— Czuczor Gergely szülőházát Andódon emléktáblával fogja megjelölni az érsek-ujvári gymnáziumi önképző kör. Június hó 2-dika van kitűzve az emléktábla ünnepélyes beillesztésére.

— Az elhunyt gr Mádasdy Lipótnak. Komá­rommegye 40 évig volt főispánjának, diszes sír­emléket készíttetett fia, Gerenday műtermében. Mauthauseni szép szürke gránitból készült e sarkophag, melyet Vasmegyében, a lenkai csa­ládi sírboltban helyeznek el, s a koporsó befo­gadására felső része leemelhető. Gerenday sírkő-műtermében készül az érdemes Polgár Mihály síremléke is, mely magas obeliszket ábrázol, szintén szürke, csiszolt gránitból.

— A főváros tanácsa az országos iparegye­sület segélyezésére 3000 frtot javasolt megsza­vaztatni s eziránt a közgyűléshez pótlólag elő­terjesztést tesz.

— Gróf Széchenyi Béla bécsi lapok hire szerint a jövő évre tudományos expedicziót ter­vez Közép-Ázsiába, saját költségén. Mint mete-reolog és csillagász, hír szerint Falb Rudolf bécsi tudós kisérné, ki közelebb tartott Budapesten csillagászati felolvasásokat.

— A czimbalom külföldön. Az angol trónörö­kös közelebb Londonban gróf Beust osztrák-magyar nagykövet tiszteletére lakomát adott, melyen Disraeli miniszterelnök, Macdonald ten­gernagy, s a magas aristokráczia sok kitűnősége vett részt. Ez alkalommal a trónörökös termé­ben Horváth Józsi czimbalmos játszott hangsze­ren, előadva a Kákóezy-indulót is.

— A gödöllői vadászatok. A királyi udvar szániára Gödöllő környékén berendezett vadász­terület összesen 20,264 katasztrális hold erdő­birtokot foglal magában. Az 1874-iki vadászatok részint a folytonos szárazság, részint a később beállott kemény fagyok következtében, nem mondhatók kedvezőknek, sőt a szalonka-vadá­szatok ez évben egészen elmaradtak. 1874-ben az udvari vadászatokon összesen elejtetett 78 warvasbika, csapos 3, tehén 96, üsző 20, borjú

12, őzbak 3, nyúl 187, fáczán 80, fogoly 113, róka 42.

— Az időjárás, mely a hét elején még zord télies volt, szerdán enyhébbre fordul ta főváros­ban. Egészen tavaszi nap volt az, mely elolvasz­totta a háztetőkön meggyült havat. A Duna a főváros környékén egészen jégmentes, de a fel­sőbb vidékek jege még nem takarodott el. A u s z ­t r i á b a n a hirtelen beállott enyhe idő miatt általán áradási veszélytől tartanak. Kedden reg­gel a Krems-folyó jege megindult, és a gyorsan megnőtt folyó oly erővel zajlott, hogy három hidat tökéletesen elsodort. Prágában a Moldva szinten nagy emelkedést mutat. — Az óriási havazások miatt Brassó és Románia között mái-több hétig meg volt akadva az áruforgalom. A hó különösen a Praova-völgyben rendkívüli tömegben borítja az országutat. Hasztalan kisér­tették meg áttörtetni a postakocsival és más fogatokkal, — mind hiába. A Romániába feb­ruár eleje óta igyekező málhás szekerek mind vesztegelnek, a nagy hó által sok helyen elte­metve, s miután teljesen isten számában vannak, nemcsak az átázástól, de a tolvajok által okozott kártól is lehet tartani. Körülbelől 300—400 terhes szekér áll igy teljesen a szabad ég alatt egyenként és csoportokban. Bukarestben, mint e hó elejéről írja egy tudósító, a posta, vasút és egyáltalán minden közlekedés nemcsak a kül­földdel, de a vidékkel is akadályozva van, minek következtében az élelmiszerek ára borzasztóan felszökkent. A főváros környékén, sőt annak külvárosaiban is farkasok kóborolnak, melyek­nek mái több ember áldozatul esett. A hó oly rendkívül nagy, hogy az idő meglágyulása ese­tén az ái-viz kikerülhetetlen.

— Czethalak Anglia partjainál. Tudjuk, hogy a czethalak rendes körülmények között csupán a sark­vidéki tengerekben tartózkodnak. Hanem az idei roppant hideg kiűzte őket rendes lakhelyökből, ugy hogy Anglia nyugoti partjainál mostanában számos ilyen állat mutatkozik. A Il-ik Henrik uralkodása idejéből származó régi törvények sze­rint ama czethalak. melyek az angol partokra ve­tődnek, az angol korona kizárólagos tulajdonát képezik. Ugy számitják, hogy minden ilyen czethal 5000 frank tiszta hasznot hajt a királyi kincstárnak.

— Függő vasúti kocsik. Azon utazók kényel­mére, kik nagyobb utat tesznek meg-, uj szerkezetű személyszállító vasúti kocsit találtak fel, mely ké-nyelmességi és egészségügyi tekintetben sokkal czélszerübb az eddigieknél. A kocsi középső része ugyanis az alsó részektől függetlenül van felállítva, s igy a bennülök nem érzik a vonat döczögésót.

— Kuriosum Párisi lapok irják, hogy az ottani „Hotel Dieut"-be e hó elején egy vendég érkezett oly betegségi tünernénynyel, mely a legsajátságo­sabb a maga nemében. A beteg ugyanis három orvos jelenlétében orra meghosszabbodásáról pa­naszkodott, valamint arról, hogy e növekedési pro-cessus alatt óriási fájdalmakat szenvedett. Az orvo­sok mérték alá fogván a patiens orrát, hét nap lefolyása után azt tapasztalták, hogy a beteg orra három centiméterrel ismét meghosszabbodott. Hogy a beteg meggyógyult-e azóta, arról a krónika nem szól; de, hogy „hosszú orral" hagyta el a szállodát, annyi bizonyos.

— A párisi Sár értéke. A Paris utczáin össze­gyűjtött sár ós szemét elhordatásáórt — mint egy párisi lap irja — a városi pénztárnak évenként 600,000 frankot fizetnek. A vállalkozók ezen ut-czasöpredéket mint trágyát köbméterenként 3—5 frankjával értékesítik, a mi nekik évenként körül­belül 3 millió frankot jövedelmez : ebból fizetik az utczaseprőket ós szeméthordókat. A vállalkozók több ezerre menő személyzete a városi hatóság fel­ügyelete alatt áll. Ezen sár összegyűjtéséért 1823-ban 75,000; 1831-ben 166,000; és 1845-ben már félmillió frankot fizettek.

— Őrültek Németországban. Németország sta­tisztikai hivatala a birodalom őrültjének összeszá­mításával is foglalkozik; az utolsó népszámlálás 41,262 olyan őrültet mutatott ki, kik családjaik körében élnek; 11,750 olyat, kik téboly dákban vannak elhelyezve; különféle gyógyintézetben 2021 kedélybeteg ápoltatik.

—x— Figyelmeztetjük a t. olvasókat a Ranzenberger testvérek nap- és esernyőgyáráról a mai számban közzétett hirdetésre.

Halálozások. Gróf H a l l e r Ferencz cs. k. lovassági tábor­

nok, a magyar kir. testőrség kapitánya, az arany­gyapjas rend vitéze, cs. k. kamarás, belső titkos tanácsos, az osztrák urakházának örökös tagja, a 12-ik huszárezred tulajdonosi s Buda városának tiszteletbeli polgára, f. hó 6-dikán hunyt el Bécs­ben 79 éves korában. Hadnagyi rangját a lipcsei csata után kapta, majd a magyar gárdába lépett át, s 1841-ben horvátországi bánná neveztetett ki. Mint ilyen ö volt az első bán, ki a horvát ország­gyűlésen magyar beszédet tartott. 1848-ban az olaszországi hadjáratban vett részt. 1858-ban egy ideig Magyarország kormányzójává neveztetett ki. Végre 1867-ben a visszaállított m. kir. testőrség kapitánya lett. Temetése nagy pompával ment végbe Bécsben, jelen volt á király az összes főher-czegek, főtisztek s óriási közönség. A koporsót Bécsből Kerelő-Szent-Pálra Erdélybe szálliták a Haller-család sírboltjába.

P a l l a v i c i n i Alfonz őrgróf, Mindszent, Anyás és Docz ura, egyike legvagyonosabb s leg-hazafiasabb főurainknak, kinek többek között a magyar földhitelintézet létesitése körül is nagy érdemei vannak, f. hó 7 -dikén hunyt el Bécsben élte 68-dik évében. Hazafias érzületét jellemzi, hogy midőn, az uralkodó meghívta az osztrák birodalmi tanácsba, őszintén kijelenté, hogy magyar érzüle­tével összeférhet lennek tartja, magyar főúr létére az osztrák reichsrathban ülni. Mikor pedig egy Íz­ben a király tudtára adta, hogy titkos tanácsossá szándékozik kinevezni, azt felelte: „Felséged katona s ón is az voltam, nem veszi tehát rósz néven az egyenes katona beszédét, hogy én olyan emberrel, mint Bach, ki hazámnak annyit ártott, egy méltó­ságban nem óhajtok osztozni.". A király nem neheztelt meg szavaiért, hanem megküldte neki az elsőosztályu vaskoronarendét, melylyel a titkos tanácsosi czim jár.

Báró Ü c h t r i t z n é , született Amadé Domi­nika grófnő, a fiágon már régebben kihalt Amadé­család utolsóelőtti nösarja, hazafias szellemű s emelkedett lelkületű hölgy, kinek férje honvédhu­szárezredes volt a szabadságharczban, f. hó 6-án hunytéi Budapesten, élte 66-ik évében. A boldo­gult, ki egy időben sok jót tett menekültjeinkkel, kimerithetlen jótékonyságáról yolt ismeretes.

Sz e n i c z e y Gusztáv,• nyugalmazott váltó-törvényszéki. bíró, képzett és munkás férfiú, 59 éves korában hunyt el Budapesten.

I l y a s e v i c s György, nagy-bocskói gör. kath. lelkész, Máramaros-Sziget kerületi esperes, szent-széki tanácsos, az aranykoronás érdemkereszt tulaj­donosa, jó magyar hazafi, f. hó 4-én hunyt el 61 éves korában.

Dr. S a l a m o n Lajos, kalocsamegyei áldozár, theologiai tudor és papnöveldéi tanár, széles körök­ben tisztelt férfiú, f. hó 2-dikán halt meg 37 éves korában.

Elhunytak még: E n g e l b r e c h t Károly, a keszthelyi kir. országos gazdasági intézet tanára, f. hó 8-án, élte 39-dik évében. — F i n k Jusztin, ászt. Benedek-rendi tihanyi apátság kiérdemült perjele, f. hó 5-én 74 éves korában. — L i c h 11 Károly volt gyáros, ki Széchenyivel ós Kossuthtal is köze­lebbi viszonyban állt az 1S48 előtti korszakban, f. hó 7-én Rákos-Palotán. — S t u h l m ü l l e r Samu a pesti ágostai gymnázium nyugalmazott tanára, érdemes tan férfiú, f. hó 4-én Budapesten élte 76-dik évében; egyidöben József nádor két gyermekének — a jelenlegi belga királynőnek és József főherczeg-nek — tanára volt a német nyelv ós irodalomból. - B á r c z a y Józsefné, született Lónyay Ottilia

asszony, Lónyay Gábor leánya, f. hó 6-án Buda­pesten. — H o r k a y György, ismert fővárosi kis-dedneveló, élte 75-dik évében Budán. — Albisy Lászlónak, a nemzeti színház ügyelőjének neje, szül. L a 11 e r m a n n K a r o 1 i n a, ki a vidéki színpado­kon több évig működött, 46 éves korában, meghalt.

Külföldön elhunyt ik: M a t h i e u Lajos hírne­ves franczia csillagász, f. hó 6-án élte 82-dik évé­ben. A boldogult 1835-tól 1848-ig szülővárosát, Macont, a franczia nemzetgyűlésen képviselte, hol a szélső ellenzékhez tartozott. A franczia akadé­mia tagja volt. — K i n s l e y Károly angol ref. pap s egy tanintézet igazgatója meghalt f. é. január 23-kán. Megalapítója volt az úgynevezett „Christi-anismus muskularius" iskolájának, mely & félénk vagy képmutató ascetismussal ellentétben a keresz­tyént jogosultnak, sőt kötelezettnek, tartja cselekvő részt venni minden politikai és társadalmi ügyek­ben, a tisztességes élvezetekben stb. Számos vallási, társadalmi és szépirodalmi müvet irt, ez utóbbiak

174 V A S Á R N A P I Ú J S Á G . 11. SZÁM. 1875. MÁRCilCS 14.

között legnevezetesebb egy verses drámája M a g y a r ­o r s z á g i E r z s é b e t r ő l , mely 1848-ban je lent meg, nagy érdekeltséget kel tve, és első helyre soroz-ta tva az angol modern drámai szellemnek kevés számú termékei között.

Szerkesztői mondanivaló. — „Apotheosís." Elég könnyen kezeli a görög

versformát. De i lyesmit ma már, csak ha minden te­kinte tben igazán ki tűnő, volnánk haj landók közölni . A nyelv, ily formákban, még magasabb lendületet k ivan s bizonyos klasszikái zamat nélkül nem lehet el. Berzsenyi óta sok viz lefolyt a Dunán , az izlés vál to­zott s a költészet mai eszméi ezekben a redőzetekben nem jó l találják magukat .

— Geró'. H a szive „keserű húsczafat", mit mond­j u n k verséről? az csak hig leve annak a rósz húsnak.

— A—V. Megjegyzésünk nem a k a r t sér tő lenni. Nem szándékos germanizálásról szóltunk, hanem aka ­ra t l an s észrevétlen germanizálódásról . Béke velünk !

— B. A. „E lmerengön ." H a igazán legislegelső v e r s e : nem Ítélhetünk belőle jövőjéről . Ez ugyan rósz ; de nem az első, hanem a századik dönti el a kérdést .

— Ivó. Mig a képeket is, a szöveget is nem lá t ­j u k : nem szólhatunk hozzá.

— Száraz Gy. A czikk is száraz. — K. Gy. Csalódik. A ködfoltokról volt már

közlemény lapunk egy régebbi évfolyamában. — H. K. L. Népdala i épen nem népiesek s szint-

oly kevéssé költőiek. Sem egy, sem más tekintetben nem ál lanak irodalmi szinvonalon.

— Kecskemét. P . S. Miután „ a pályázat i fölté­telek a múlt é v i e k " : legegyszerűbben ugy ju tha t nyomára , ha előveszi a múlt évi lapokat s azokból kikeresi az akkori jelentést , vagy pedig az illető helyre fordul fólvilágositásért. A szerkesztőség nem tuda­kozó-intézet.

SAKKJÁTÉK. 797. számú feladvány Gold Samutól (Bécsben).

Sóiét.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben : Fülöp J6zaef Sárospatakon: Géreez Károly. —Debreezenben: Zagyva Im~~ — Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Jliskolezon: Hartman* testvérek. — Egerben : Tilkovszky Fridolin. — Szabadka."! Kosztolányi Árpád. — Rimaszombaton: Keszler István Óváriban: Szilágyi Kálmán. — A tud. és műegyetemi olvasókör ~ A pesti sakk-kör.

Előfizetési fölhívás

VASÁRNAPI ÚJSÁG és

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

792-dik száma feladvány megfejtése. (Kiesiugor Zsigmondtól Celsén.)

Vi l . Sb't. 1. Hbá—e6 Ba6—a4:(a) 2. Bf3—d3 Hc4—e31 3. Bd3—e3f- . , . . . d4—e3: 4. fá—fá mat.

a) 1 Ba6—c6: 2. Hbl—d2f Hc4—d2: 3. Bf3—e3mat .

HETI-NAPTÁR Hónapi és heti nap

Katholikus és protestáns naptár

htfei. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Pént . Szomb

márczius i' 5 Fekete vas. Krisztina Helibert püsp. Gertrúd Sándor, Ede Fájdalm sz. József Joakim patriarcha

C :. Jmiika Krisztina Ábrahám Földike Sándor, Ede József Hubert

Görög-orosz naptár

márczius (ó) 2 l. 1 Thedóz 3 Eutrop. 4 Gerasim 5 Syropus 6 42 vértanú 7 Cherson 8 Theophil

Izraeliták naptára

N a p H o l d

Veadar, Roscn 7 8 9

[10 11 Eszterféle b. 12

113 Sabb. Zahor.

kél [nyűg., kél | nyűg. ó . p . 6 18 6 16 6 14 6 12 6 10 6 8, 6 6

p. é. p 2 !> 31 4 1 0 20 6 11 40 7 este 8 1 8

10 3 24 6 11 4 36

POLITIKAI UJDONSÁGOK-ra. Azon t előfizetőinket, kiknek plöfizetése márczius hó

végével lejár, fölkérjük, hogy mielőbb szíveskedjenek meg­újítani megrendeléseiket, nehogy negyedév körül az elő­fizetések; összetorlódása vagy elkésóse miatt késedelem álljon be a lapok küldésében

Előfizetési föltételek: p o s t a i s z é t k ü l d é s s e l v a g y B u d a p e s t e n házhoz

h o r d v a a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok

együtt :

Negyedévre 3 ft. Félévre 6 >

Csnpán a Vasárnapi Újság: Negyedévre 2 ft. Félévre á •

Csupán a Politikai Újdonságok: Negyedévre : 1 ft. 50 kr. Félévre . . . 8 » — i

$a# Az előfizetések legczél?zerübben postautalvány által eszközölhetők.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. szám.)

T a r t a l o m . Lycll Károly (arczkép). — Bálteremben. — A holt

Adorján szelleme (folyt.). — Michel Angelo (képpel). -Uj-Yorktól San-Franciskóig (képpel). A boszorkány­hit hajdan és most (vége.). — Utazás a föld közepébe (folyt, két képpel). — Egyveleg. — Melléklet: A for­rások eredete és az artézi kutak. — Innen-onnan, II. — Egy nevezetes bánya Eszák-Amerikában.— A hétről. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. —Hetinaptár .

Hold Táltolásai. © Holdtölte 22-énl óra 8 perczkor reggel. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. czukor-utcza 11. sz.)

KI^IGSÍ :K:KL.

i -uyjjJBS Bzajn-SpiiAl'n s? IUBAJKI[ nq

-»j[i>)»Auptn 3)3AUpuipp|nA[ •JUjapitiJi Tn^Tpufip « J ) 8 U S A I ^ j^z.íSgfjp o?U3un}[

•u«qji?izsBTyA qqo.CNuSai B'ajpjsjpA ?],>niu,Hi.i,/H[.)j q a m j a i á 83 | j n nraauuapuiui JUIIUBIBA 'jjo.íuojiánj ' q p ) | j a ) . ( j p upjuizsjCSn •?j,)niu,tuj.)i[aj spin s? -pi i /s i : '-.fjjp 'qsjaizs^H i.diozssBÁ'nani

SBJJOJ isB|JBSBAaq qqosojo6a"|

f Hölgyeknek^ n é l k ü l , l g h á t i é n !

r Cs*k a méragmetites, t i s z t a ' , ' s teljesen ártalmatlan hívata- •

J loiao mcirvizB^ált R n v l a a n n t c V J b i r azon erő vei, az emberi bdrtrnlti-«

• jBf lden §#r ülés tűi megmenteni, sxépaé-l •••— nir-t s ifjúságot biztosítani. Kaphaldl

l O r . L E J O S S E főraktárában! \»udape»ten, kiraly-ntca 15 1. 19*j

i Egy üregiok á'a 1 frt J<> kr., \ V i d é k r e utánvéttel Jegaxi-j

^ffonibb titoktartás bia-j) tositáaa mellett. .

Hirdetmény. Zalamegyében — Baksában - rengeteg erdőségek köze-

ÍJ lében 1874-ik évben - fából épi tet t , cserépzsindelylyel fedett,

8 ló erejű gözmozdonynyal, két pár kővel dolgozó uj gőzmalom - | szabad kézből eladó, a venni szándékozók az alulirt tulajdono-

1 sokkal Baksában értekezhetnek.

Sümegi Ferdinánd és társa 6 0 6 M e n d l B a l á z s .

: A „Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonságok" kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem-ntcza 4-dik szám) a következő hírlapokat l e h e t ) ^BaaaaaaBaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*""** megrendelni, ngymint:

Legolcsóbb újság a magyar nép számára

KÉPES NÉPLAP és

POLITIKAI HÍRADÓ, mely megjelen

| minden héten vasárnap, mulattató és tanulságos tartalommal, M 9 a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal .

ÍA minden héten egy íven megjelenő* és képekkel érdekesbitett " újság ára

április—deczember folyamra 1 ft. 50 kr. é " F 1

M eszközöli

HELFY IGNACZ lapja:

A JVÉPZÁSZLÓJAf politikai hetilap, I

mely immár nyolyczadik évfolyamába lép. Jelszava: p FÜGGETLENSÉG. Törekvése,hogy „Magyarország füg-» getlen önálló állam legyen, mejy minden beavatkozástól P menten intézze saját ügyeit." Ez irányban tartott czik-av kein kivül tartalmát képezik gondosan irt ismeretterjesztő*, r mulattató és közgazdászati közlemények, melyek mellé| koronként képeket ad.

Előfizetési ára: 1 ^ Epsz évre 6 frt, félévre 3 írt, Uru hóra 1 írt 50 ir.l

LUMJZ fX"'tlStXSJ^^ - ***** UQczéUzermen postai utalvány éltA

* ..Franklin-Társulat-' magyar iro­dalmi intézet kiadásában i(Budapest. IV. egyetem-utcza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

PEBLAKY MIHÁLY. Népszerű

szőlfceti és borászati kézikönyv.

Vegytani és köztapasztalatok nyomán.

S z á m o s fametszvénynyel . Fűzve 1 frt 50 kr.

L ÍZ Í R J A K A B .

Erdészeti kézikönyv, műszaki segédszemélyzet, nem-különhen erdőbirtokosok, gaza*' tisztek, községek és gazdasági in­

tézetek számára. P ü z v e 2 for in t .

11. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 14. VASÁRNAPI Ú J S Á G . 175

©••* Uaitoi a bécsi világkiállitáson megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért és malmokért, ugy az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legki-meritőbb versenykisérletek után, melyek az összes gyárak cséplőgépeivel tartattak a 400 arany forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különítő henger- - ^ -

rel, úgyszintén a 100 arany forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél.

Megrendelések lehetőleg jó időben megtétetni kéretnek. "JE\.a,\sjtáLit?: Iroda:

a gyár- és három-bárány-utcza szeglet. P e s t , váczi körút 32. szám, a Schick-féle vasöntődének átellenében.

P e s t , 619

Hálanyilatkozat. * Alu l i r t há lás köszönet te l és elismeréssel emlé­

kezem a „Haza" életbiztosító és hitelbank azon kész­séges és gyors in tézkedésére , melylyel e lhunyt férjem halá lese té re n á l a b i z t o s í t v a v o l t 2 0 0 0 frtnyi ÖSSZeget a l e g r ö v i d e b b i d ő a l a t t m i n d e n a k a d á l y n é l k ü l keze imhez l e f i ze t t e , m i é r t e m l í t e t t b i z t o s í t ó - i n t é z e ­tet, m i n t haza i i l y n e m ű i n t é z e t e i n k e g y i k l e g e l ő z é -k e n y e b b i k é t , m i n d e n c s a l á d - f ő n e k , k i ö v é i n e k j a v á t szivén h o r d j a , a l e g m e l e g e b b e n a j á n l h a t o m .

K e l t M e z ő b e r é r i y b e n , f e b r u á r 2 3 - á n 1 8 7 5 .

ö z v . Bárányi M i h á l y n é s z ü l . P e c z n é k Z s u z s a n n a m . p .

E l ő t t ü n k : Bene V i l m o s m . p . BlahÓ J ó z s e f m . p .

673

'.>QGOVQQ<WQ&XX,\XX,>

l TEMESVARY MANÓ magyar ezipő-gyára

B u d a p e s t , k i r á l y - u t c z a 1-ső s z á m , ajánl

JM Hölgyek s z á m á r a :

Biflnel-topányokat lakfejjel, legfino-mabbul díszítve 2 frt 80 kr.

Topányokat gummi betéttel, magas ki­vágással 3 frt 50 kr.

wr topányokat erős chagrjnbfil, sjwv gezett és srófolt daplatalppal 3 frt

Kok, leányok és gyermekek számára 100-féle fajta 1—3 frtiir.

U r a k s z á m á r a : Topányokat chagrin- vagy erős zerge-

bőrböl 4 frt. Topányokat borjú- vagy bagariabőr-

böl,sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr. Topányokat lakkirozott bagariabörböl,

sróf-munka 5 ft. 50 kr Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erős-

bagariabörböl, háromszorosan sró­folt talppal 11 frt.

Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan eszközöltetnek, ftéizletes árjegyzékek ingyen és bérmentve. 508

A „FAÍíKLEÍ-TlRSULAT" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásában Budapest, (IV.

egyetem-utcza 4-ik szám) megjelent, és minden könyv­kereskedésben kapható :

Magyar birodalom statisztikai kézikönyve

folytonos tekintettel

AUSZTRIÁRA. I r t a

Dr. Kőnek Sándor, »ir. tanácsos, a m. k. budapesti egyetemen a statisztika nyilv.

rendes tanára, magy. tud. akad tagja.

(Nagy 8-rét, 710 lap.) — Ára fűzve 6 forint.

A m a g y a r

váltójogi eljárás. Az 1840-ki. 1844-ki törvényczikkelyek.

[országbírói értekezletek határozatai és némely

íjabb igazságügyi mioiszteriami rendeletek a legújabb törvények szerint.

Rendszeresen előadva, példákkal és irománymintákkal ellátra, különös tekintettel az osztrák váltójogi eljárásra.

I i t a Ttr. KAMVAST ÁGOST.

•^egyedik a legújabb törvényekhez alkalmazott kiadás. ^ (Kis 8-rét, 168 lap. — Ara 1 ft. 20 kr.

KOLLAHITS JÓZSEF, FIM legelsőke'sz fehérnemű, vászon és szövött áru gyári raktárukban

BUDAPESTEN, ráczi-utoza 4. sz. a. áruházban

az „YPSILANTT'-hoz, kaphatók mindennemű kész férfi, női és gyermekfehémemüek, vásznak és asztalneműik >, o legnagyobb választékban és kitűnő minőségben, a legjutányosb árakon.

I crfi Ingek, rumburgi, hollandi, vagy irlandi vászonból, darabja 2.50, 3, 3.50, 4, 4.50, 6, 5.50, 6, 6.50, 7, 8, 10, 12 forint.

FérO báli ingek, hímzettek 3, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 12, 14 egész 20 írtig. FérII mndapolan ingek, 1.50. 1.75, 2, 2.50, 3, 3.50, 4 frt. * Férfi HZines ingek, 1.50, 2, 2.50, 3 frt. Két külön gallérral 2.50, 3 frt. Férd angol oxfonl-ingek, darabja gallérral 3. 3.75, 4.75, 2 külön gallérral 4, 5 frt. Férfi gatyák, mapyar, félmagyar vagy franczia szabásra, félvászonból 1.50, 1.55, 1.60: titzta vászon­

ból 1.75, 2, 2.50, 3. 3.50. F'rfl gallérok, legfinomabb tuczatja 3 frt. Kézelők, tuczatja 5, 6 frt; nynkkötok, 30 krtól 3 frtig; félharisnyák legjobb minőségben

tuczatja 4, 5, 6, 7, 7.50, 8, 9, 10 egész 18 frtig. Mindennemű vászon s batiszt zsebkendők színes széllel tuczatja 7 és 8 frt. \ m ingek, vászonbői sima 2.25, 2.50, 3. 3.50, 4, 5, frt, hímzettek, 3, 3.50, 4, 4.50, 5, 6, 7, 8, 10,

12, 14 frt, franczia mellvarrással 4, 4 50, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 frt. \öl hnló-corsettek, 1.30, 1.50, 1.85, 2, 2.25, 2.50, 2.75, 3, 3,50, 4, 4.50, 5, 6 egész 12 frtig. V.'.l Tranrzia derék-fOzók, darabja 1.30, 2.30, 2.75, 3.75, 4, 4.50. \ö i harisnyák, legjobb minőségben pamutból, tuczatja 4, 4.50, 5, 5.50, 6, 7, 8 egész 15 frtig, czér-

nából 11-24 frtig. Fii d'Ecosse 15, 18, 20, 22, 25, 30 frtig. \n l alsószoknyák és nadrágok, perkálból, csíkos és piquet-barchetból, éjjeli főkötök, minden-

v nemű vászon s batiszt zsebkendők. Fiu-ingek. vászonból, madapoláuból s színesek a legjutányosb árakon, ngyszinte flu.gatyák s fél-

hnrisnyák. Leány-Ingek, minden formában, ngyszinte leány-corsettek s harisnyák. A legnagyobb választékban' férfi és nöi téli alsó ingek s nadrágok, ugyszinte minden téli áruk, leg­

újabb flanell-ingek s shawlok. Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat a legjobb minőségű rumburgi, hollandi s Irlandi vászvnbé'

vége 23, 24, 25, 27, 28, 30, 32, 35, 40, 45, 50, 60 egész 120 frtig. Órás-vászon, vége 10.50, 11, 11.50, 12, 12.50, 13, 13.50,14 egész 32 frtig. Szinet ruhnperkálok legnagyobb választékban, melyekből mintákkal szívesen szolgálunk. V«H/.onzsebkendök. tuczatja 3, 3.50, 4, 4.50, 5, 5.50, 6, 6.50, 7, 8, 9, 10—20 frtig. TAriilknzök. tuczatja 5.50 6.40, 6.90. 7.50, 9.50, 10, 12 egész 80 forintig. Ahronzok és damaszt asztali készletek 6, 8, 10, 12, 18 és 24 személyre minden áron. Szines Agyi eminvász. vége 9, 10, 11, 12, 13—16 frtig. Csipkefüggönyök H legnagyobb választékban, egy ablakra 3, 3.50. 4, 5. 6, 7, 8, 9. 10. 12. 14,

15 frt párja Asztal- és ágyteritök, kávés abroszok s csemege-kendők. I.evsrrott pnplanok. rongeból 5. 5.50, 6 frt; cacheinirból 8, 11, 14 frt, selyemből 20, 24, 28. 30

frt, ugyszinte matráczok minden áron. Menyasszonyi készletekkel 200 l'rttol 2000 frtig kész fehérnemű s vászonban a legszebb kiálli-

a tásban szolgálhatunk. Nagy árjegyzékünket kívánságra bérmentesen beküldjflk. Levél általi megrendelések még az nap, melyen érkeznek, legjobb kiválasztásban eszközöltetnek és csomagolási díjt nem számítunk.

ROBEY & Comp. LIMITED iillöi-ut 1-ső szám Budapesten,

különös figyelmébe ajánlják a n. e. gaz-1 daközönségnek u j t a l á l m á n y a H u n g á r i a I nevfi. különösen a magyarországi viszo-1 nyoknak megfelelő

sorvetőgépüket, mely igen cs inos és t a r t ó s kiállítás daczára meglepő o l c s ó . 2 közönséges ló k ö n y -nyen hozha t j a ezen 13 s o r o s ve tö«é -pe t és a kocsison kivül nem kell más ember kezeléséhez.

Vilatrhirtí gőzgépe ikbő l és c sép lő - j g é p e i k b ő l az első küldemények már meg­érkeztek ép ugy dup la m a l m o k , szees-

I k a v á g ó k . aze le lő- ros ták . k o n k o l y vá lasz tók , a ra tó -és k a s z á l ó - g é p e k é s minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök készletben találhatók.

176

D i s z e s

logiiJal»l> n e m e i dits választékait , fc^-10 krtol 25 frt ig.^B Húsvéti öntözéshez

aiblmas, csnlódíalón meglepő újdonságok: I 'ecskendA i l l a t s z e r . Uvegrcse 35 kr és 1 frt. S z i v a r 35 kr. V i o l a - c s o k o r 40 kr. T i o l a - , g y ö n g y v i r á g - é s r ö z s a - b o k i - e t a h 89 krajciártól z frt 50 krig. egyes rozs* G5 kr. R e v o l v e r 80 kr. l i i s b o h ö c z 50, 00 kr. ö l t ö z t e t e t t b a b á k S—2.15. R ó z s a c s o k o r babáva l 1 frt. É l ö v i r á g 120. F e c s k e n d ő tansvéti b á r á n y k a g y e r m e k k e l

. í frt. JFecskendé-gyurü 40, 50 kr. I l l a t s z e r - ü v e g c s é k elegáns nemeit 50 krtól 5 frtig

ajánlják

Kertész és Eisert B u d a p e s t e n ,

Dorottya-utcza 2. sz. írásbeli megbízatok gyorsan^

és pontosan eszközöl­tetnek.

A bécsi világkiállítás képekben! Alulirt könyv- és múkereskedésben kaphatók a bécsi világ-

i kiáll ítás nevezetesebb kül-épületei, egyes belsó'-osztályok, ^ 1 a műcsarnok belrészei, és a jelesebb szobormüvek, kisebb és <S \ nagyobb alakú fényképekben. X

4-rét alakban, ára 80 kr. X Cabinet-alakban, ára 20 - v Látogató jegy-alakban, ara • • • 10 .. g

A vidéki n. é. közönségnek képlajstrommal is szolgálunk, K 1 kényelmesebb kiválasztás véget t . x -

Lafite és Elsner, x 645 könyv- és müánis, ft

Budapest, béesi-uteza 6-dik szám. K

A legbiztosabb és legkellemesebb szer

váltóláz ellen, [ k ü l ö n ö s e n g y e r m e k e k n é l , k i k a k e s e r ü C h i n i n t m á s k é p b e v e n n ]

n e m k é p e s e k a iChinin-csokoládé! I Ohinin-czukor • R o z s n y a y M., g y ó g y s z e r é s z t ő l Aradon (ezelőtt Zombán), • melyeketamagyar orvosok és természet-vizsgálók nagygyűlése

Fiúméban pályadíjjal koszorúzott. Kapható v a g y megrende lhe tő a b i r o d a l o m minden j ó h i r ü

5 g y ó g y s z e r t á r á b a n .

í á r A hamisításoktól óvakodni kell! "*C Mindenki csak a R o z s n y a y 51.-féle pá lyakoszorn-

zott kész í tményt kérje és fogadja el. 288 (63—0) • • • •

i

• • • • • • • VASÁRNAPI U J S A G .

Nevelőnő, gt Özvegy, ki magánintézet ve­ji zetóje, tantárgyakat, zongo­

rát, kézimunkát és kiválóan I német nyelvet, (franczlát is) a tanít, valamely mezóvárosban rí] óhajt elhelyezkedni, ha a szü-Élókillő havi tandijt biztosítanak. S QB~ Levelek F. Y. betű jf alatt Ziláhra Post restante. 1)535 50IESi£SS35mSBSE5B3iSffiSffi3!

is

A ..Franklin-Társulat"magyariro­dalmi intézet kiadásában (Budapest, IV. egyetem-utcza 4-ik sz.) megjelent

és minden könyvárusnál kapható:

Vállas Antal.

üj kézi és iskolai

ATLASZ. Hatodik kiadás.

K i l e n c z s z í n e z e t t t é r k é p .

Fllzve 80 kr.

Hunfalvy János.

L e g ú j a b b

magyar atlasz. N y o l c z földkép.

A f ö l d k é t f é l t e k é j e .

Európa, Ázsia, Afrika, Észak-amerika, Délamerika, Ausztrália,

Osztrák-magyar birodalom.

Tűzve 4 frt.

oca-készítmények l evek során át bebizonyult , I g y ó g y í t gyorsan és s ikerrel

b e t e g s é g e k e t a lélekzcti szerveknek

(I. sz. lapdacs), az emésztési szerveknek

(II . sz. lapdacs és bor), /az idegrendszer és gyó'n-

geségeket | (III. sz. lapd. és coca-borsz.)

1 doboz v. üveg ára 2 ft.

Kimerítő felvilágosítás ingyen s bérmentve a „szerecsen"-hez czim-zett gyógytáráltalMainzban.Raktárak Pesten: Török J, gyógyszer.,főraktár Magyarországra nézve. Temesváron: Pecher J., gyógyszer. Prágában: Flirst József, gyógyszer. Bécsben: Haubner Ede, angyal-gyógytár, Hof 6., főrak­tár Ausztriára nézve 447 (15 — 46)

11. SZÁM. 1875. MARCZIUS 14

m\ Magyar ipar! I Ranzenberger Testvérek

nap- é s esernyő-gyára, alapítva 1834. évben.

Budapesten, váczi-utcza 14. sz. korona-kávéház átellenében. Gyermek napernyők 1, 2, 8 frtig. Tavaszi napernyők, minden színben 3, 4, 5 frtig. Nagyobb napernyők, díszítve 3, 4, 5, 6 frtig. Nagy napernyők, (dupla selyemből) 4, 6, 6, 7 frtig. Esernyők, angol Clothból 2, 3, 4 frtig. Selyem esernyők 5 forinttól. TJri napernyők, minden szinben 1 frt 80 krtól 2 frtig.

O V Vide'kröli megrendelések pontosan s legszigorúbb figye­lemmel eszközöltetnek Nagyobb vételeknél aránylagos árleengedés. Legnagyobb választék legfinomabb angol és íranczla nap-és esernyőkből, aránylagos olcsó árakon.

Altesti sérvszenvedők Starzenegger Gottl ib, Herisanban (Helvet ia) ártalmatlanul, működősérvkenöcsében egy meglepő gyógyszert találnak. Számtalan bizonyítványok és megköszönő iratok vannak mellékelve a használati utasításhoz. Kupható csuporban 3 frt 20 krért ugy Sturzenegger G. által, valamint Pesten: Formágyi Ferenez gyógysz. a sz.Máriához, Zágrábban: Mitlbaeh Zsigmond gyógysz Temesváron: Pecher J.E. gyógysz. a segitó Máriához, és Bécsben: Weiss József szerecsen gyógytárában, Tuchlauben 27. sz. 442 ( 7 - 8 )

Az

állandó gazdasági gép- és eszközkiállitás D e b r e c z e n b e n ,

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá­gában kipróbált, s czélszerüeknek bizonyult gazdasági g é p e k s eszközökre.

K ü l ö n ö s e n figyelembe ajánlja: R o b e y és társa vaskeretü gőzcsép lőgépe i t ; „Hun­

gária" nevű kanalas, hátul kormányzó uj sorvetőjét stb. A M a y e r rendszerű k o n k o l y s vadborsó választókat

(trieur). H o f h e r r javított W o o c ! - ' 1 ? !—^álógépe i t (e nem­

ben a l egki tűnőbb) . A nyitrai g é p g y á r elől v a g y hátul kormányzó sor­

vetőit , s l egújabb szerkezetű szórva vető gépe i t , melyek igen egyszerűek, tartósak, s 2 0 — 2 5 kat. holdat végeznek.

K ü h n e ve tőgépe i t s u. n. mosony i rostáit. Fr ied lánder és Frank mindeneket fe lülmúló ame

rikai lógereblyé i t . A legczé lszerübbnek el ismert e g y s z e r ű és kombinált

aratógépeket . Szecska- s répavágókat . T ú r ó , m é l y í t ő , kapáló es

tö l tögető ekéket , stb. A raktáron levő' gépek kivánatra munkába is állíttatnak.

ISemsey-féle, újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, kisjenó'i tenyészkanok eladása. 651

X i T ~*T2E. ÁSVÁNYVIZEK.

Ú d e s k a t y L., m. kir. udvari szállító, l-iErzsébet-tér 1. sz., bel- és külföldi ás­ványvizek és forrás - termények legna­gyobb raktára; mindenkor friss minő­ségben.

HIRDETÉSI IRODA. U a a s e n s l e i n é s Vogler, Gizellatér (ez-••elött régi szinház-tér) 1-sö sz., a Uaas Fülöp-féle palotának szemközt.

ÁSVÁNYVÍZ-KÉSZÜLÉKEK ÉS SIPHONOK.

M illacher L. és Wagner, Budapesten, (Buda, kácsa-utcza 291.) elvállalnak

szikvizgyárak számára teljes berendezé­seket, a legjutányosb föltételek mellett.

BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK.

Glatz. Holzwarth é s Schubert, Pest, V. Diana-fürdő; mindenféle részvények,

állampapírok és sorajegyek beváaárlása és eladása. Vidéki megrendelések ponto­san s gyorsan teljesíttetnek.

DISZMÚ GYÁRI ÁRU RAKTÁRAK.

Márton Alajos , váczi-utcza, nemzeti­szállodával szemközt. Legnagyobb rak­

tár bronz , bör- és porczellán-diszmü-ajdonságokból, a hol az üzlet átnézésére vevőkön kivül vendégek is szívesen fogadtatnak.

HÍRLAPOK ELADÁSA. V lapok kiadó-hivatalában több mint á^lOO-féle, — s 1830-dik évtől 1873. évig megjelent hírlapok, ezek közt: Pesti Hír­lap, Vasárnapi Újság, Jogtudományi Köz­löny, Pester Zeitung s Képes Kiállítási Lapok, teljes évi folyamokban jutányos árért el fognak adatni.

ATemzeti múzeum, országút; az egyes '••termek 9-töl 1 óráig nyitva vannak. Hétfő: régiségek, kedd és szerda: képtár, csütörtök: természetgyüjtemény. Arszágház , Sándor-utcza.

Városi vigarda, Deák Ferencz-utcza. Bemenet 20 kr.

f l sászárfürdö, kád-, zuhany-, kö- s ^gőzfürdő.

Heinrieh-féle világhírű kád-, zuhany-, kö- s gőzfürdő.

ILLATSZERÁRÜK. IT'rtess i Sándor, m. kir. udvari illat-• szertár, Kristóf-tér 1-sö szám alatt Pes­

ten. Gazdagon felszerelt illatraktár, min­dennemű angol és franczia illatszerek, ogyszinte nagy választékban bel- és kül­földi toilette-czikkek.

KÖNYVNYOMDÁK. Praiiklin-Társulat.magyar irodalmi in "tézet s könyvnyomda, egyetem-utcza 1. sz. a.

L Á T N I V A L Ó K .

Á llatkert, közlekedés társaskocsikkal Bemenet 20 kr.

Dudái várpalota, a várfelugyelöség köz-"benjárása mellett. Psz terházy-krptár , zárva.

MINISZTÉRIUMOK.

M . kir. miniszterelnökség: Budavár, gróf Sándor-palota.

M . kir. honvédelmi minisztérium Budavár, uri-uteza.

M; kir. belügy minisztérium : Buda­vár, uri-uteza.

M . kir. val lás- s közoktatási millisz terium : Budavár, országház.

M . kir. pénzügyi minisztérium: Bu­davár, szt.-háromságtér 187. sz.

M . kir. földmiv... ipar- s keresked. minisztérium: Pest, aldunasor 2. sz.

M . kir. közlekedési minisztér ium: Pest, tükör-utcza 1. sz.

I. kir. igazságügyi ni Pest, Deák-utcza 14. sz.

MULATÓ-HELYEK. AJemzeti színház, kerepeai-ut. Opera: i-» kedden , csütörtökön , szombaton, Dráma, népszínmű, vígjáték: vasárnap. hétfőn, szerdán, pénteken. Kémet sz inház gyapju-uteza. Dráma, "operetta, vígjáték. f j e m e t s z í n h á z a Hermina-téren ™ Operetta.

MÉTERMÉRTÉK ÉS REND­SZER.

GörSg István, hatvani-uteza 16. szám, tanszerek és orvos-gyógyszerészi mű­

szerek nagy választéka

PAPÍRKERESKEDÉS. J ó z s e f Ede , papír raktu*.

könyv- és könyomdája Budspew* kecskeméti-uteza 11. szám.

I l i eg l e »*könv

SEBTAPASZ. K üKnös figyelemre méltó! azátalano!"

elismert dr. Forty-féle sebtapasz Bso» pesten: Tőrök J. gyógysz. urnái, kim utcza 7. szám, valamint az ország min" gyszert. Nagy csomag ára 1 ft^kisebbj*^;

ORVOSOK.

Dr. Eiber V. Budapesten, józsef-utezai 66. számú házában, rendel 2—4 óra­

ikor; ugyanott kapható: „Nemi élet ve­szélyeia czimü müve 1 frton, postával: [1 frt 10 kr. (Lásd a „Politikai Ujdonsa-gok"-bani hirdetményt).

SZÁLLODÁK. f u r ó p a szál loda, Ferenez Józsefwr-

Hungária nagy szál loda, akton***

M a g y a r király szálloda, DoroW» L'* utcza. •Jádor szál loda, váczi-nteza.

Vermel i szál loda, váczi-utcza.

Vadászkürt szál loda, kishid-utc* (Mind elsörendüek.) .—

M . kir. igazságügyi minisztérium r

ÓRÁK.

Leehner Józse f IV, váczi-utcza 5. sz.> lognagyobb óraraktar. Árjegyzékek in­

gyen. Javítások jótállás mellett eszközöl­tetnek. (Alap. 1808-ban.)

TAKARÓPAPIROS e lapok kiadó-hivatalában, egy j utcza 4. sz. a., nagy ivek, mázsán*1

frt a vasutboz szállítva. ÜVEGKERESKEDÉS

Go r o« István, hatvani-utcaa 16-üvegnemüek, asztali készletekéi t i**

Kiadja és nyomatja a „Frankl in-társalat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-utcza 4-ik szám)

12-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csnpan a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csupán aPolitikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. X X I I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA : Egy ötször hasábozott petit sor vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajezar; többszöri igtatásnál 10 krajezár. Bélyegdij kttl Kiadó-hivatalunk számára h.rdetmenyeket elfogaá Becsben: Haasensteln és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, Mosse R. Seilerstatte Nr. 2 i s Oi i Oppelik A. Wollzeile Nr. 22.

BÁRÓ KEMÉNY GÁBOR. kormányválság több nevezetes sze-

) mélyváltozást vont magával az or-P" szag fontosabb ügyeinek intézésével

*} megbízott közegek körül. Az olvasó­közönség méltó érdekló'désének akarunk tehát eleget tenni, midó'n a miniszterek után a legmagasabb hivatali állomásokra hiva­tott férfiakat, az uj államtitkárokat bemu­tatjuk.

Báró K e m é n y Gábor, a belügymi­nisztérium uj államtitkára, 1830. július 19-én született Csombordon. Apai és anyai részről egyaránt az erdélyi fejedelmi Ke­mény-ház sarjafléka. Atyja,' az 1849-ben Budán mint belügyi államtitkár elhalt Kemény Dénes, Erdély közéletének egyik legkitűnőbb alakja, az 1834-ki ellenzék vezérkarának tagja. Anyja pedig Kemény Katalin, Alsófehérmegye főispánjának, az 1826-ban elhunyt b. Kemény Simonnak leánya gr. Teleki Annától, ki férjét sokkal túlélte, s kit magas szellemi s erkölcsi tulajdonai a nők valódi példányává tettek. Számos gyermekei, vejei, unokái s oldal-rokonai egész kis udvart alkottak körüle, melyhez a családon kivül még sok jeles is csatlakozott, ugy hogy a csombordi kas­tély s az enyedi udvarház, hol a „nagy béróné" felváltva székelt, az ész, szel­lem és jellem kitűnőségeinek valódi gyül-helye volt egy egész nemzedéken át. Ebben a környezetben töltötte gyermekkorát Kemény Gábor, s tizennégy éves koráig részint az apai háznál, Csekelakán, több­nyire azonban Enyeden nagyanyja házá­nál növekedett, hol szülői is az év nagyobb részét töltötték. Két évvel fiatalabb öcs-csével Gézával együtt, apja és nagyanyja közvetlen vezetése alatt Jancsó Ádám, majd Kasza Dájiiel voltak első nevelői. A házi nevelés előnyeit, annak hátrányai nélkül, !gyekeztek számukra megszerezni szülőik, niert nem zárták el őket hasonló kora tár­saiktól, s évenként nyilvános vizsgát té­tettek veíök. Ugy hogy midőn Gábor, tizennégy évet betöltve, a gymnáziumi tárgyakból zárvizsgáját kitűnő sikerrel le­tette s a főiskolába a bölcsészeti tanfolyamra belépett, ott egészen otthonosnak érezte magát társai közt. Tanárai közül Mihályi, ki a Beneke-féle bölcsészetet akkor kezdette

hirdetni, ékes előadással s ritka hévvel és erővel, — Szász Károly, ki akkor már physikát és mathesist tanított, s ez előbb annyira elhanyagolt és háttérbe szorított tudományokat egyszerre virágzásra emelte az iskolában s mintegy beoltotta az ifjúság közszellemébe, — mindenekfölött pedig Zeyk Miklós volt reá legnagyobb hatással, ki a természetrajz, a csillagászat, földrajz és a vegytan iránt oly nagy érdeklődést tudott költeni tanítványaiban, s ki K. Gábor szel­lemi fejlődésére a mily nagy, ép oly jóté­kony hatást gyakorolt, az öreg Zeyk

Miklóssal együtt, a kinek a tudni vágyó, eleven eszű s komoly hajlamú K. Gábor különös kedvencze volt.

1848-ban bevégezvén iskoláit, s a böl­csészeti s jogi tanfolyamot, külföldi egye­temekre készült; de a közbejött események ezt meggátolták. Hozzáj árait az is, hogy csaknem egy évig betegeskedett, 1848 nyarától 1849. tavaszáig.

1849. januárban, mikor a kormány s országgyűlés Debreczenbe menekült, ők nem hagyhatták el Budát, mert Kemény Dénes már akkor súlyos betegen feküdt s

B Á r Ó KEMÉNY G Á B o r .